AP050333 KK CS6 · 2020. 2. 3. · A nyelvtani ismeretek tanítására szükség van, de vé-leményem szerint csak olyan mértékben, hogy megfelelő módon és ütemben tudjuk fejleszteni

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás 5.

tanításához

Széplaki Erzsébetérdemes tankönyvíró

SZÉPLAKI ERZSÉBETa Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet

SzerkesztetteMISKOLCI SZILVIA

Kapcsolódó kerettantervEMMI kerettanterv 51/2012.(XII. 21.)EMMI rendelet 2. sz. melléklet

AP–050333ISBN 978-963-328-168-0

© Széplaki Erzsébet, 20132. kiadás, 2014

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014E-mail: [email protected]: www.apaczai.huFelelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítésKajtArt Kft.

Terjedelem: 15,45 A/5 ívTömeg: 292 g

Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam

3

KEDVES KOLLÉGANŐ! KEDVES KOLLÉGA!

Engedd meg, hogy levelemben a tegező formát válasszam, hiszen mindketten pedagógusok vagyunk. Pályá-mat tanítóként kezdtem, majd a tanárképző főiskolán magyar szakot végeztem. Hosszú éveken keresztül ta-nítottam magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyat az általános iskola alsó és felső tagozatán. Szakvezető-ként a hallgatói képzésben is részt vettem. Az idők folyamán szerzett tapasztalataim felhasználásával váltam tankönyvszerzővé.

Szerzője vagyok az Apáczai Kiadó felső tagozatosoknak szóló Nyelvtan és helyesírás tankönyveinek, a Szöveg-értést fejlesztő gyakorlatok és a Fogalmazási feladatgyűjtemény című tankönyveinek. Az elmúlt években több száz iskolában tartottam bemutatóórát, módszertani előadást, és tanfolyami gyakorlatvezetőként is műkö-döm. Ezeken a rendezvényeken sok ezer kollégával találkoztam, talán éppen veled is.

Gyakorló pedagógusként tudom, hogy milyen sokat segített a tanóráimra való felkészülésben egy jól össze-állított tanári segédlet a tanmenetjavaslattól kezdve az óravázlatokig bezárólag. Úgy gondolom, most sincs ez másképp. Főleg nagy segítség ez a pályakezdő kollégáknak, de szívesen veszik a több éve a hivatásukat gyakorló pedagógusok is az ilyenfajta támogatást. Gondolom, ezzel te is így vagy, kedves Kollégám, hiszen olvasod a soraimat.

A 21. század követelménye, hogy a gyerekeket hasznosítható tudással vértezzük fel, amely alapja az élethosz-szig tartó tanulás folyamatának. Bármilyen hivatást, szakmát választanak, a mindennapjaikban szükségük lesz arra, hogy másokat megértsenek, másokkal megértessék magukat, értsék az olvasott szövegeket, ren-delkezzenek megfelelő írástechnikával, helyesírási, nyelvhelyességi képességük a lehető legmagasabb szin-tű legyen.

A fentiekből adódóan le kell szögeznünk, hogy a korszerű nyelvi és irodalmi műveltség nemcsak az is-meretek birtoklását, hanem a nyelv tudatos használatának képességét is jelenti. A nyelvhasználat tuda-tossá tételéhez viszont elengedhetetlen a nyelvismeret. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a lexikális tudást tartsuk a magyartanítás elsődleges céljának. A nyelvtani ismeretek tanítására szükség van, de vé-leményem szerint csak olyan mértékben, hogy megfelelő módon és ütemben tudjuk fejleszteni a tanu-lók anyanyelvi képességeit.

A 2012/13-as tanév nagy változásokat hozott az oktatásügyben. A Magyar Közlöny 66. számában, amely 2012. június 4-én jelent meg, olvasható a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendeletA Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Ezt követően 2012. december 21-én napvilágot látott az új kerettanterv, az iskoláknak a kerettantervek alapján március 31-ig kellett elkészíteniük a helyi tantervüket.

Ezek a változások természetesen érintették a tankönyvek, munkafüzetek és feladatgyűjtemények tartalmát is. Tehát ránk, tankönyvírókra is nagy feladat hárult. A Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek tartalmi módosításai alapján elsőként elkészítettük a helyi tantervi ajánlásaikat. A két évfolyamos ciklusra magyar nyelv fejlesztési céljait, ismeretanyagát, követelményeit, kulcsfogalmait és a fejlesztés várt eredményeit évfolyamokra bontottam. Ez a bontás természetesen csak ajánlás az iskolák számára. Alapkoncepcióm az, hogy a helyi tantervekben rögzítendő 10%-ot az ismeretek rögzítésére, gyakorlásra és képességfejlesztésre érdemes használni. A helyi tantervi ajánlás elkészülte után láttam hozzá a Nyelvtan és helyesírás tankönyvem átdolgozásához. Így született meg a tartós Nyelvtan 5. tankönyv keménytáblás és puhatáblás változata, hozzájuk tartozó Nyelvtan 5. munkafüzet, illetve a korábbi évek nagy sikerű Nyelvtan és helyesírás tankönyv a 2012-es Nat-hoz és kerettantervhez igazított változata. 2013 áprilisában és májusában valamennyi kiváló minősítéssel kapta meg a tankönyvi engedélyét.


4

Az 5. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás munkáltató tankönyvemet az Oktatási Hivatal TKV/4294/11/2013 határozati számon 2013. 05. 02-től 2018. 08. 31-ig tankönyvvé nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy addig sem-milyen formai és tartalmi változtatást nem lehet rajta végezni. Ez alól természetesen kivétel a tördelésből adódó, illetve a helyesírási hibák. Ezúton szeretnélek megkérni, bármilyen ilyen jellegű problémát észlelsz a tankönyvben, szíveskedj jelezni számomra a [email protected] e-mail címre, hogy újranyomáskor korrigálhassam. Azzal is nagyon megtisztelnél, ha véleményedet, esetleg a tanítványaid véleményét év vé-gén összegeznéd, és beküldenéd az Apáczai Kiadó Így dolgoztam az Apáczai Kiadó tankönyveivel, munka-füzeteivel című pályázatára. A pályázat részletes kiírását elolvashatod a kiadó Tanévi naptárában, népszerű nevén az ágendában. A legfontosabb tudnivalók: a beküldési határidő minden tanév végén június 30., a pályázat terjedelme 1-5 oldal.

Szándékom, hogy a taneszközök esetében együtt, egy helyen érvényesüljön az elmélet és a gyakorlat. A felada-tok igazodnak a 10–12 éves korosztály életkori sajátosságaihoz, érdeklődési köréhez (téma, problémafelvetés, megfogalmazás stb.). Az indukciós szövegek egy része kapcsolódik az irodalomkönyvhöz az anyanyelvi integrá-ció keretein belül. Másik részükben a tantárgyi koncentráció érvényesül, mivel más tankönyvekből származ-nak: történelem, természetismeret, ének. Ezek a tankönyvrészletek kiválóan alkalmasak arra, hogy az egyes tantárgyak szakszókincsére és az ezekkel kapcsolatos helyesírási problémákra irányítsuk a tanulók figyel-mét. Ugyanakkor ezek a szövegrészletek – szaknyelviségük ellenére – sokkal közelebb állnak a tanulók által használt köznyelvhez, mint a stilisztikailag sokkal csiszoltabb irodalmi nyelv, amelynek megértése sokaknak okoz problémát. A tanulók számára pedig nehezebb egy olyan mondat, szöveg bármilyen szempontú nyelvta-ni elemzése, amelyet nem vagy csak részben értenek meg.

A nyelvtankönyv és a feladatgyűjtemények gazdagon illusztráltak. Ezzel azt szerettem volna elérni, hogy tanuló és tanár szívesen vegye kézbe őket. A visszatérő jelzésekkel és kiemelésekkel használatukat igyekez-tem megkönnyíteni. Ezek értelmezése a kiadványok 4. oldalán található.

Nagy hangsúlyt fektettem a kompetenciaalapú oktatás alapelveinek érvényesítésére, továbbá a tantárgyak interdiszciplináris lehetőségeinek kiaknázására. Tankönyveim feladataiban igyekeztem a képességeket is-meretekbe ágyazva fejleszteni, és minél több, a mindennapi életben is hasznosítható elemmel gazdagítani a diákok értelmi és anyanyelvi tudását.

Remélem, ez a tanári kézikönyv sokat segít a nyelvtantankönyv használatában, és megkönnyíti, illetve lerö-vidíti a tanórára való felkészülésedet.

Pedagógiai munkádhoz sok sikert kívánva kollegiális tisztelettel és szeretettel üdvözöllek:

Széplaki Erzsébet


5

METODIKAI ALAPELVEK

A tanítás módszereit részben objektív, részben szubjektív tényezők határozzák meg.Objektív tényezők:

▶ a tanított anyag tartalma, ▶ az osztály sajátos adottságai, ▶ a megoldandó didaktikai feladatok.

A Nemzeti alaptantervben, a kerettantervben és a helyi tantervekben megfogalmazott követelmény-rendszert a nyelvtantanítás során a tanulók csak úgy tudják teljesíteni, ha elsajátítják a dokumentumokban előírt ismereteket, s ezek birtokában megfelelő nyelvi jártasságokra, képességekre, készségekre, kompe-tenciákra tesznek szert. A tanítandó témák azonban nem azonos fajsúlyúak. Másképp tanítjuk a hangtant, mint a szófajtant, illetve az alaktant. Más módszerek alkalmazását igényli a helyesírás tanítása, mint a kifejezőképesség fejlesztése.

Az osztály sajátos adottságain a tanulók általános életkori sajátosságai mellett az osztály összetételét ér-tem. A sok jó képességű gyerek nagy „húzóerő” lehet, míg a többségében gyengébb képességű tanulókból álló közösségben a felzárkóztatás válik központi feladattá. Minden pedagógusnak arra kell törekednie, hogy tanítványai legalább a minimumszintet elérjék.

Más módszert kell alkalmazni új ismeret feldolgozása során, mást képességfejlesztéskor vagy összefogla-lás, számonkérés esetén.

A legfontosabb szubjektív tényező a pedagógus személyisége. Ezt bizonyítják azok a nemzetközi mérések, amelyekben tanulók tízezreit kérdezték meg arról, szerintük melyek a kedvelt, eredményes pedagógusok jel-lemző tulajdonságai. Nemzetközi méretekben a következőket sorolták fel a diákok: megértő, együttgondol-kodó, demokratikus, kedves, jó, türelmes, igazságos, segítőkész, van humorérzéke. A magyarországi gyerekek fontosnak tartották a műveltséget, a gyermekszeretetet, a lelkiismeretességet és a derűt.

A szakirodalom a következő képességeket emeli ki, amelyek megléte záloga annak, hogy kedvelt, ered-ményes pedagógus legyen valaki.

1. A kommunikációs ügyesség azt jelenti, hogy a pedagógus a kommunikációs modell mindkét oldalán (feladó és címzett) hatékonyan működik. Feladóként a lehető legpontosabban tudja megfogalmazni az üzeneteit, címzettként a legpontosabban tudja megérteni és befogadni a feladó üzeneteit, beleértve a testbeszéd és a metakommunikáció jeleit.

2. A gazdag és rugalmas viselkedésrepertoárral rendelkező pedagógus az adott helyzetben többféle visel-kedésmód közül tudja kiválasztani azt, amelyik az adott helyzetben a leghatékonyabb lehet. A rugal-masság azt jelenti, hogy ha változik a helyzet, a pedagógus is képes változtatni a viselkedésén, s ezzel a konkrét helyzethez igazodik.

3. A gyors helyzetfelismerés és a konstruktív helyzetalakítás képessége feltétele a gazdag viselkedésreperto-ár megfelelő alkalmazásának. A pedagógusnak át kell látnia a helyzetet, a lehetséges változtatási módo-kat és azok következményeit. Döntéseket kell hoznia, hogy mit tegyen, ha a tanulók nagyon belemerül-nek egy nekik tetsző feladat megoldásába, ugyanakkor a pedagógus tudja, hogy így kicsúszik az időből, így nem tudja elvégezni a továbbhaladáshoz szükséges anyagot.

4. A konfliktuskezelés képessége. Az iskolai élet tele van konfliktusokkal. Ezen konfliktusok megoldásához kreativitás szükséges, és mellőzni kell az erőszakot. Gordon nyomán háromféle konfliktus-megoldási módszert különböztetünk meg:

▶ a tekintélyhangsúlyost: a pedagógus tekintélyét latba vetve oldja meg a konfliktust, ▶ a gyermekhangsúlyost: a pedagógus elfogadja, hogy legyen az, amit a tanuló akar, ▶ a liberálist: a pedagógus és a diák megegyezik a megoldásban.

5. A tanulókkal, a szülőkkel, kollégákkal való együttműködés képessége feltételezi a mások véleményének elfogadását, a kompromisszumra való készséget.

6. Igen fontos képesség a pedagógiai jelenségek elemzésének képessége. Ez feltétele a pedagógus önfejlődésének is.7. Az eredményes pedagógiai munka feltétele a pedagógus mentális képessége.


6

Feltétlenül ki kell emelnem a módszertani szabadság elvét. Ahány tanár, annyiféle személyiség. Ebből adódik, hogy a metodika sem hirdethet egyedüli, mindenki számára megfelelő és üdvözítő módszert.

A következőkben olyan, a gyakorlatban jól bevált módszereket ismertetek, amelyeket felhasználtam a tan-eszközeim megírásakor. Természetesen minden magyartanárnak magának kell megtalálnia az egyéniségé-hez, osztályához, a soron lévő tananyaghoz, a tárgyi feltételekhez legjobban illő módszert. Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartania, hogy a 21. század pedagógusainak a hagyományos – a tudás átadásán alapuló – sze-repkörből át kell lépniük a tanulási folyamat megszervezőjének szerepkörébe. Itt elsősorban a tanulásszer-vezés kérdésére gondolok. Egyet le kell szögeznem: ebben a témában aztán végképp nincs recept, kőbe vé-sett „törvény”, kizárólagosság, kitaposott „módszertani” ösvény.

Annyi mindentől függ, hogy a differenciálás melyik módját választjuk. Mindenképpen a tanulók képessé-geit kell ismernünk ahhoz, hogy a legmegfelelőbb munkaformát alkalmazzuk. A magam részéről kifejezet-ten támogatom a tanulópárt, illetve a heterogén csoportmunkát, mert nem mindegy, hány tanulóval foglal-kozunk egy időben: öttel, tízzel, huszonöttel, esetleg harminccal?

Egy biztos: a közösségben végzett feladatmegoldások esetén a diákok megtanulnak együttműködni, meg-hallgatni társaik véleményét, amellyel egyetérthetnek, de ugyanakkor képviselhetik saját álláspontjukat is, továbbá tapasztalhatják a közösségért érzett munka felelősséget is.

A lényeg a következő: a tanulók és a pedagógusok egyaránt aktív részesei legyenek a folyamatnak, jóked-vűen, sikerek reményében munkálkodjanak a problémák megoldásán.

Az új ismeret feldolgozása

A tanulók nyelvi jártasságainak, képességeinek, készségeinek fejlesztéséhez fontos feltétel az anyanyelv he-lyes használatára vonatkozó nyelvtani, helyesírási, nyelvművelési stb. ismeretek megértése. A megértés azonban még nem jelent tudást. A megértett ismereteket meg kell tanítani, illetve tanulni, azaz meg kell szi-lárdítani őket. A megértett, szilárdan rögzített tudásanyag csak akkor értékes, ha bármilyen nyelvi problé-ma megoldására alkalmas. Ezt a tudásszintet rendszeresen ellenőriznünk kell, hiszen ez az alapja a tovább-haladásnak.

Minden magyartanár számára természetes dolog az, hogy a nyelv törvényeit mindenekelőtt nyelvi tény-anyaggal szemlélteti. A szemléltető anyagokat tehát én is úgy válogattam össze, hogy tartalmukban igazod-janak a 10–11 éves tanulók szellemi érettségéhez, számukra könnyen érthetőek legyenek, és a tanítandó fo-galom minden lényeges jegyét bemutassák, de csak tiszta példákon.

A jelentéstani tudnivalók szemléltetésére – nyelvi funkciójukból adódóan – a mondat, illetve a szöveg(részlet) alkalmas (Tk. 99/10., 11.). A rövid, könnyen érthető, értelmezhető metanyelvi szövegekben tipográfiai megoldásokat (dőlt, félkövér betűket), jelöléseket alkalmaztam, melyek a tanulók figyelmének irányítását és a lényegkiemelést is szolgálják. Összefüggő szöveget használunk akkor is, ha például az elbe-szélés műfaji sajátosságainak megfigyeltetése a feladat (Ffgy. 36/4.).

A nyelven kívüli szemléltetés eszközeit használtam fel a hangalak és jelentés viszonyának tanításakor (Tk. 92/5.), a szólások és közmondások szó szerinti jelentésének vizsgálatakor, amiből aztán a többletjelentést le-vezettük (Tk. 101/1., 103/12.) A szóelemek egyezményes rövidítései (szt = szótő, k = képző, kh = kötőhang-zó stb.) a közös kategóriába való tartozásra hívják fel a figyelmet. Az utaló és szimbolikus jelek (Tk. 92. o. JÓ, HA TUDOD!) a különféle összefüggések érzékeltetésére alkalmasak.

A csoportalkotással egy-egy nyelvtani kategória alosztályainak megfigyeltetését, közös fogalmi jegyeinek tudatosítását érhetjük el (Tk. 52/7.). A csoportalkotás táblázatos formájú is lehet (Tk. 61/6.)

A kísérő szemléltetéseknek az ismeretek megszilárdításában is szerepük van. A tanulók – egyéni vagy kö-zös munkával – nagyobb alakban is elkészíthetik a táblázatokat. Ezeket kitehetjük az osztályterem falára, így lehetőség nyílik a hosszabb szemlélésre, amely segíti az ismeretek megszilárdítását. Itt szeretném felhívni a kedves kollégák figyelmét az Apáczai Kiadó anyanyelvi falitábláira, amelyeket nemcsak az alsó tagozatos, hanem nagy részüket a felső tagozatos magyarórákon is jól használhatjuk.


7

Az ismeretek megszilárdítása

Az elsődleges rögzítés vázlattal, részösszefoglalással és összefoglalással történik. Az ismeretek tartósságát is-métléssel, gyakorlással, valamint otthoni tanulással érhetjük el.

A megtanulandó ismeretek viszonylag rövid terjedelműek. A tankönyvekben a JEGYEZD MEG! címszó alatt találhatók. Ezek természetesen nem szó szerint megtanulandó szabályok, de a fogalom minden lényeges jegyét tartalmazzák. Ismételten hangsúlyozom, hogy az anyanyelvi ismeretek tanítása nem cél, hanem eszköz, amelyet ugyanúgy állíthatunk a kompetenciák fejlesztésének, mint a jártasságok, készségek fejlesztésének szolgálatába, hiszen a lényeg az alkalmazható tudás. A JÓ, HA TUDOD! címszó alatt hasznos, praktikus ta-nácsokat olvashatnak a gyerekek. Az anyanyelv iránt érdeklődő tanulók így szerezhetnek többletismereteket.

A rendszerezés a célja az év eleji, a tematikus és az év végi ismétlésnek. Az év eleji ismétléshez bőséges fel-adatsor található az 5. évfolyamos nyelvtankönyvben. Felöleli a bevezető és kezdő szakasz négy évfolyamá-nak tananyagát, sőt lehetőséget nyújt a nem szakrendszerű órák képességfejlesztő gyakorlatainak összeál-lítására. Aktivizálhatjuk mindazokat az ismereteket, amelyekre az 5. évfolyamos tananyag elsajátításához szükség van. Természetesen nem kell valamennyi feladatot minden tanulónak megoldania. Differenciált osztálymunkában mindenki azt gyakorolja, azokat az ismereteket elevenítse fel, azokat a képességeit fej-lessze, amelyekre szüksége van a továbbhaladáshoz.

Az év végi ismétlésnek nem az az elsődleges célja, hogy az év végi felmérés megírását elősegítse, bár ez is fontos szempont lehet, hanem az, hogy rendszerezze az 5. évfolyamos tudásanyagot, s az, hogy a tanuló ta-pasztalja, mennyit fejlődtek anyanyelvi képességei a tanév során.

Feltétlenül említést kell tennem az otthoni tanulás fontosságáról. Ez az órán feldolgozott tananyag rögzíté-sének, „tartósításának” kiemelten fontos módszere. Igaz ez akkor is, ha valamennyien arra törekszünk, hogy a lehető legtöbb ismeretet már a tanítási órán sajátítsák el a tanítványaink. Nyíltan kell beszélnünk azonban arról a tendenciáról, ami sajnos egyre inkább terjed a tanulók soraiban, miszerint otthon szinte semmit sem tanulnak, gyakran még az írásbeli házi feladatot sem készítik el. Ezért arra kell törekednünk, hogy olyan fel-adatokat kapjanak a tankönyvből a gyerekek, amelyek motiválják őket az otthoni tanulásban.

A helyes tanulási technikák kialakítása már alsó tagozatban elkezdődik, amit folytatunk felső tagozatban is. Ennek megvalósításához az 5–6. évfolyamos tankönyvekben és feladatgyűjteményekben, valamint a ké-zikönyvekben is találnak a kollégák feladatokat, ötleteket. A gyerekeknek 11–12 éves korukra már ismerni-ük kell a helyes tanulási módszereket.

A jártasságok és készségek kialakítása

Gyakorlás alatt nemcsak az új ismeret begyakoroltatását, hanem a folyamatos gyakorlást is értjük. Ha az 5. évfolyamon elsajátított hangtani, jelentéstani, alaktani ismereteket nem gyakorolhatják folyamatosan a tanulók, egy idő után elfelejtik őket. Ezért már az 5. évfolyamon sok komplex feladattal találkozhatnak a di-ákok. A pedagógus döntheti el, hogy a részfeladatok közül melyiket kivel vagy kikkel oldatja meg. Így va-lódi differenciálást végezhetünk a tanítási órán. Ennek a módszernek a hatékonyságát majd a felsőbb év-folya mokon mérhetjük le.

A nyelvtani gyakorlásnak tervszerűnek, folyamatosnak, gazdaságosnak kell lennie, továbbá érvényesül-nie kell a fokozatosság és tudatosság elvének. Mindig pontosan mérlegelnünk kell, hogy mikor, mit, hogyan kívánunk gyakoroltatni a tanulókkal. Ez jelenti a tervszerűséget.

A folyamatossággal kapcsolatban már kifejtettem a véleményemet. A gyakorlás állandósága megköve-teli, hogy az egyszer megtanított ismeretet minden esetben alkalmaztassuk, ahányszor a tananyag ösz-szefüggései lehetővé teszik. Például alsó tagozatban már első osztálytól kezdve foglalkoznak a gyerekek a személynevek helyesírásával. Akkor megtanulják, hogy a személyneveket nagy kezdőbetűvel írjuk. Har-madik és negyedik osztályban tudatosul bennük, hogy minden tulajdonnevet nagy kezdőbetűvel írunk. Ötödik osztályban, a szóelemző és a hagyományos írásmódot tárgyaló fejezetben ismét gyakorolhatják a személynevek helyesírását.


8

A gyakorlatok összeállításakor érvényesítettem a fokozatosság elvét. A legkönnyebb nyelvtani gyakorlat az, amely valamely jelenség felismerését kívánja (Tk. 60/1. – az összeolvadás felismerése). Ennél nehezebb az, amelyben átalakításról van szó (Tk. 60/3., 61/5.). A legnehezebb önállóan létrehozni valamilyen nyelv-tani alakzatot (Tk. 73/20.). A nyelvtani gyakorlás során a tanulók nyelvtani elemzéseket és szintetikus gya-korlatokat végeznek. Az elemzés a nyelvtantanítás kétségtelenül legegyetemesebb és leghatékonyabb eljá-rása. Ilyenkor az adott nyelvi jelenséget több szempontból is elemezzük. Az 5. évfolyamos tankönyvben hangtani és alaktani elemzések találhatók.

Bár a nyelvtani elemzésekben az analízisnek van a legfontosabb szerepe, melynek lényege a nyelvi jelen-ségnek meghatározott szempont szerinti szétbontása, a jártasságok és készségek kialakításához olyan gya-korlatokra is szükség van, amelyeknek az elvégzésével a tanulók maguk hozzák létre a tárgyalt nyelvtani alakzatot. Ezek a szintetikus gyakorlatok.

▶ Kérdésekre szóban vagy írásban válaszolhatnak például a következő feladatokban: Tk. 30/3. b), 40/2., 105/18. a), Ffgy. 29/1., b), 57/3.

▶ A kiegészítés lényege: valamilyen szempontból hiányos nyelvi anyag (szöveg, mondat, szerkezet, szó) egy vagy több hiányzó elemének pótlása: Tk. 40/4., 46/4., 75/1., 104/15.; Ffgy. 50/3., 55/1., 65/4., 66/6. a).

▶ A helyettesítés során egy-egy mondat valamelyik szavának vagy szókapcsolatának mással való fölcseré-lését kívánjuk a tanulóktól: Tk. 93/6., 99/11.

▶ Alakítás, átalakítás található az olyan gyakorlatokban, amelyekben a tanulóknak megadott vagy sza-badon választott elemek felhasználásával különféle nyelvtani kategóriákat kell létrehozniuk: Tk. 99/10. b)., 122/15.; Ffgy. 33/9.

▶ Az átalakítás egyik fajtája a hibás szövegek javítása: Tk. 9/12., 102/7. Ffgy. 48/9.Elavult az a nézet, miszerint a gyerekek nem végezhetnek hibás szövegeken javítási gyakorlatokat.

A nyelvhelyességre nevelésben elképzelhetetlen a negatív példákra való hivatkozás. A helyesírási képesség fejlesztésében és a problémaérzékenység fejlesztésében is jó szolgálatot tesznek ezek a feladattípusok. Lé-nyeges momentum a probléma felismerése mellett a helyesírási, nyelvhelyességi probléma megfogalmazá-sa, s ezt követően a hiba javítása. Ez is a tudatos és helyes nyelvhasználat egyik mérföldköve.

Itt szeretném kiemelni a hibajavítás fontosságát. Meggyőződésem, hogy egy-egy tanítási órán csak any-nyit írattassunk a tanulókkal, amennyit ellenőrizni tudunk, illetve ki tudunk javítani, és ami még fontosabb, hogy ki tudjuk javíttatni a gyerekekkel. Nagy figyelmet kell szentelnünk a tanulók hibajavításának. Gyakran ellenőriznünk kell, hiszen hajlamosak a hibás szót újra hibásan leírni, illetve felületesen javítani. Ez eleinte sok időt és türelmet igényel, de a ráfordított idő és energia előbb-utóbb megtérül.

A rendező munka lényege a nyelvileg rendezetlen anyag rendezése, csoportosítása valamilyen szempont szerint: Tk. 61/6. Az összefoglalás gyakori formája a táblázat készítése.

A tanulók általában kedvelik a gyűjtőmunkát, melynek az a célja, hogy a megismert nyelvi jelenséghez mi-nél több példát sorakoztassanak fel az adott jelenség nyelvi törvényszerűségének sokoldalú illusztrálásához: Tk. 55/9., 66/14.; Ffgy. 25/2., 76/6. a). Ha a gyűjtőmunkát házi feladatul adjuk, akkor célszerű megjelölni a legalább és a legfeljebb határt. Ne töltse a gyermek az egész délutánját a feladat megoldásával! A gyűjten-dő anyag meghatározásában azt is figyelembe kell vennünk, hogy milyen készletből meríthetnek a tanulók.

Az ismeretek, jártasságok és készségek ellenőrzése, értékelése

Az ellenőrzés fontos szerepet tölt be a tanítás, tanulás folyamatában. A tanulókban kötelességtudatot, fele-lősségérzetet alakít ki. A tanár a rendszeres ellenőrzés folyamán értékelheti a saját munkáját is, és ez alapján tervezheti meg a további oktató-nevelő munkáját.

A feleltetés, az írásbeli munkák ellenőrzése (írásbeli feladatok, felmérések, házi feladatok) teszi lehetővé számunkra a folyamatos értékelést is. Ezek sok esetben szóbeli értékelést takarnak, illetve különböző tárgyi-asult elismeréseket: pontozás, matricák osztása stb. Ugyanakkor szorgalmaznunk kell azt is, hogy a tanulók saját teljesítményüket is önkritikusan értékeljék. Meg kell tanulniuk társaik munkáját is értékelni, amelyhez a pedagógusnak kell a mintát szolgáltatnia.


9

A tankönyv melléklete a Felmérések az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség, a nyelvhelyességi szint, a néma szövegértő olvasás szintjének méréséhez című kiadvány. A kézikönyvben – a kollégák többségének ké-résére – megtalálhatók ezeknek a felméréseknek a megoldásai, sőt az értékelés, osztályozás mikéntjére is te-szek javaslatot. A feladatlapokon azonban nem adom meg a ponthatárokat, hiszen a százalékos sávokat az iskola a helyi tantervében rögzíti, és ezek eltérhetnek az általam javasoltaktól.

Itt hívom fel minden kedves kollégám figyelmét, hogy a Nyelvtan és helyesírás tankönyveimből ta-nító magyartanárok valamennyi tankönyvi feladat megoldását megtalálják a saját honlapomon: www.szeplakierzsebet.hu.


10

A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS

A kompetencia

Az élet fennmaradása szempontjából a legfontosabb emberi tulajdonságunk a kompetencia, ami része a személyiségünknek. A kompetencia valamely tevékenységforma végrehajtásának pszichés feltétele. A kom-petenciaalapú oktatás megvalósítása ma olyan cél, amely alapvetően átalakítja az iskoláról, a tanításról és tanulásról vallott nézeteinket.

A szakirodalomban a kompetencia többféle meghatározásával találkozunk, de valamennyi közös vonása a cselekvőképesség hangsúlyozása, vagyis a kompetencia az a képességünk, hogy a megszerzett tudásunkat – ismereteinket, készségeinket és attitűdbeli jellemzőinket – sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakít-suk. A nevelés, oktatás és képzés során először a szakképzéssel foglalkozók kezdték használni a kompe-tencia kifejezést. Ennek az az egyszerű oka, hogy a szakmai életben nem sokat ér az a tudás, amely nem képes minőségi és sikeres munkavégzésben megnyilvánulni. Nem elég elsajátítani a szakmai ismereteket, megtanulni a „tananyagot”, felmondani a leckét, hanem alkalmazni is tudni kell. A kompetens ember nem ezt vagy azt képes megtenni, azaz nemcsak a cselekvések egy betanult algoritmusát képes elvégezni, hanem alkotó módon a cselekvések végtelen sorának megvalósításához szükséges képességekkel rendelkezik, sőt felelősséget érez a saját cselekvéseiért. Ugyanakkor igyekszik helyzetbe hozni magát. A passzív embernek kevés esélye van az önmegvalósításra, az életben való érvényesülésre, tehát a kompetens ember egyben cse-lekvő embert is jelent. A kompetenciaalapú oktatás egyik fontos célja, hogy tanítványaink segítségünkkel, de önálló akaratukból váljanak cselekvő emberekké.

A kompetenciáknak két alapvető csoportját különböztetjük meg: az ösztönző (reguláló) kompetenci-ákat, amelyek elsősorban motivációs természetűek, és fejlesztésük a nevelésen keresztül valósul meg, va-lamint a szervező, végrehajtó (kognitív) kompetenciák, amelyek ismereteket, jártasságokat, készségeket, képességeket foglalnak magukban. Ez utóbbiak fejlesztése az oktatás és képzés keretein belül valósul meg.

Sajnos mintha napjainkban is kevesebb szó esne a nevelés fontosságáról, és ha néha-néha beszélünk is róla a tanítás-tanulás folyamatában, még mindig az oktatásé és a képzésé a vezető szerep. Pedig nagyon fontos, hogy a tanulókat motiválttá tegyük egy cselekvés végrehajtásában. A legkönnyebben ezt úgy ér-hetjük el, ha a gyerek meglévő szükségleteit – játék, mozgás, változatosság, eredményesség – bekapcsoljuk a tevékenységbe. Külön ki kell hangsúlyozni az eredményességhez kapcsolódó sikervisszajelzés, egyáltalán a visszajelzés fontosságát.

A kulcskompetenciaA kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök (szellemi beállítottság, magatartásformák)

többfunkciós egysége, amely ahhoz szükséges, hogy az ember kiteljesíthesse személyiségét, képes legyen beilleszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat minden tanulónak a köte-lező oktatás és képzés ideje alatt kell elsajátítania. Ezeknek a kulcskompetenciáknak megléte elengedhetet-len feltétele az élethosszig tartó tanulásnak.

A tudásalapú társadalomban a következő kulcskompetenciák nélkülözhetetlenek:1. Anyanyelvi kommunikáció2. Idegen nyelvi kommunikáció3. Matematikai kompetencia4. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén5. Digitális kompetencia6. Hatékony, önálló tanulás7. Szociális és állampolgári kompetencia8. Kezdeményező és vállalkozói kompetencia9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképességAz anyanyelvi kompetencia kiemelése tőlem származik. Ennek oka az, hogy minden kompetencia el-

sajátításának, fejlesztésének alapját az anyanyelvi kommunikáció teremti meg.


11

Az anyanyelvi kommunikáció mint kulcskompetenciaAz anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények

kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), va-lamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.

Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kap-csolódik az egyén kognitív (megismerő) képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtani szabályok és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a kü-lönféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben.

Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írás-ban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri, és a helyzeteknek megfelelően alakítja. Ké-pes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni.

A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

A következő táblázatban részletesebben olvasható, milyen ismeretek, készségek és attitűdök alkotják az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetenciát.

Ismeretek Készségek AttitűdökAz alapszókincs, a funkcionális nyelv-tan és a stílusok, a nyelvi funkciók biztos ismerete.A különféle szóbeli kom mu nikációk (beszélgetés, vita, interjú stb.) jellem-zői. A kom mu nikációban használt nem ver bális eszközök (testbeszéd, mimi-ka, beszédhang minőségével kapcso-latos jellemzők stb.). Az irodalmi szövegfajták, pl.: mese, mítosz, legenda, lírai köl temény, no-vella, regény, dráma stb., valamint nem szépirodalmi szö vegfajták és fő jellemzőik.Az írott nyelv fő jellemzőinek isme-rete: hivatalos, hétköznapi, tudomá-nyos, publicisztikai stb.A nyelv és a kommunikációs for mák időhöz, térhez, társadalmi és kom -munikációs környezethez való kötött-ségének és változatosságának felisme-rése.

Különböző üzenetek közlése szóban és írásban, illetve azok megértése vagy megértetése változatos helyzetekben.A különböző kommunikációs hely-zetekben elhangzó szóbeli üzenetek meghallgatása és megértése. Világos és tömör beszéd. Az üzenetátadás si-kerességét meghatározó készségek.Beszélgetések kezdeményezése, foly-tatása és befejezése.Különféle szövegek olvasása és meg-értése, a különböző céloknak (infor-mációszerzés, tanulás, szórakozás) és szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazása.Különféle típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása.

Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása, felismeré-se annak, hogy az anyanyelv a személyes, kulturális gazdago-dás egyik forrása.Mások véleményének és ér-veinek nyitott megközelítése, konstruktív, kritikai párbe-szédre való hajlandóság.


12

A szövegalkotás folyamatának nyo-mon követése (a témaválasztástól a címadáson át az átolvasásig), írásbeli információk, adatok és fogalmak ke-resése, gyűjtése, szűrése és feldolgozá-sa a tanulás során.Saját érvek megfogalmazása szóban és írásban.Mások írásban és szóban megfogal-mazott nézőpontjainak teljes mértékű figyelembevétele.Komplex szövegek, pl.: kiselőadá-sok, interjúk, viták stb. alkotásához, elő-adásához vagy megértéséhez szüksé-ges segédeszközök, (vázlatok, jegyze-tek, térképek stb.) alkalmazása.

Nyilvánosság előtti magabiz-tos megszólalás.A helyes szó-, illetve nyelv-használattal törekvés az eszté-tikus kifejezésmódra.Az irodalom szeretete.A különböző kultúrák közötti kommunikáció pozitív atti-tűdjének kialakítása.

Az anyanyelvi kommunikáció kulcsszerepéből adódik az, hogy fejlesztése valamennyi pedagógus felada-ta és felelőssége. Egyetlen műveltségi területet, tantárgyat tanító pedagógus sem vonhatja ki magát az anya-nyelvi képességek, kiemelten az olvasási és szövegértő képesség fejlesztése alól, hiszen ezáltal veszélyezteti a saját szaktantárgyának hatékony tanítását és tanulását is.

Az anyanyelvi kommunikáció és a többi kulcskompetenciaAz anyanyelvi kommunikáció meghatározó szerepéről már az előbbiekben írtam. Ebből adódik, hogy ez

kapcsolatban áll valamennyi kulcskompetenciával. Ezek közül a következőkben kiemelem a legfontosab-bakat.

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Feltételezi az adott idegen nyelv szókincsének, funkcionális nyelvtanának, a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak ismeretét. Az anyanyelv szókincsének megfelelő mélységű birtoklása, nyelvtani szer-kezetének és rendszerének ismerete nagymértékben megkönnyíti az idegen nyelvi kommunikáció ké-pességének fejlesztését. Sokféle összevetésre is alkalmat ad a két kompetencia egyidejű fejlesztése, például a kulturális sokféleség megismerése és tiszteletben tartása, a másság elfogadása stb.

Az alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén kulcskompetencia a következő ismereteket foglalja magában: a természeti világ alapelveit, az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket, a technológiai folyamatokat és mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékeny-ségek természetre gyakorolt hatását. A tanulókkal olyan természettudományos és műszaki műveltséget kell elsajátíttatni, hogy munkájukban és a hétköznapi életükben megjelenő problémákat képesek legyenek megoldani. Az ismeretek megszerzéséhez, a képességeik fejlesztéséhez nélkülözhetetlen az anyanyelvi, sőt sok esetben az idegen nyelvi kommunikáció.

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát. A főbb számítógépes ismeretek – szövegszerkesztés, információkeresés és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – birtoklása elengedhetetlen feltétel a munka világában való eligazodásban, az élethosszig tartó tanulás folyamatában. A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit. Ugyanakkor a munka, a tanulás folyamatában meghatározó szerepe van az anyanyelvi kommunikációnak: a szóbeli és írásbeli szövegek értelmezésének és alkotásának.

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszer-vezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást.


13

Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkal-mazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás olyan képességek meglétét igényli, mint az írás, az olvasás, a szövegértés, az információs technológiák eszközeinek használata. A csoportos tanulás feltételezi a szóbeli kommunikáció képességét is a csoport tagjai között.

A személyes, értékközpontú, személyek és kultúrák közötti szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység lefedi a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalomban. E kulcskompetencia alapja a különböző területeken folyó hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértésének és figyelembevételének képessége, az empátia. Az állampolgári kom-petencia képessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben.

A kezdeményező és vállalkozói kompetencia magában foglalja azokat az ismereteket, amelyek lehetővé teszik a tanulónak a személyes, a majdani szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetősé-gek, kihívások felismerését, értelmezését, a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást. Olyan képességekkel kell rendelkeznie, mint a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés és delegálás, kommunikálás, tapasztalatok kikérdezése, értékelése, kockázatfelmérés és -vállalás, egyéni és csoportmunkában történő aktív munkavégzés.

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tu-datosítását, a főbb művészeti alkotások érző és beleérző ismeretét. Ide tartozik Európa kulturális és nyelvi sokféleségének, a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum minden-napokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességeket kell fejlesztenünk a tanulókban, mint a művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

A tanuláselméleti háttér megváltozása

A kompetencialapú oktatás szorosan összefügg a tanulási folyamatról alkotott nézőpont megváltozásá-val. A teljesség igénye nélkül, röviden tekintsük át az ókortól napjainkig, hogyan változott meg a tanítás, illetve a tanulás mibenléte.

Az ókori és a középkori pedagógusok a saját ismereteik átadását tartották fontosnak. Ezt a nézetet és gyakorlatot a 17. században Comenius szemléltetéspedagógiája váltotta fel. A neves cseh pedagógus azt vallotta, hogy a gyerekeknek ne csupán verbális módon tanítsák az arra avatottak a különféle tantárgya-kat, hanem mindenféle szemléltetőeszköz bevonásával. Fontos, hogy minél több érzékszervet vonjanak be a tananyag elsajátításakor. A megismerési folyamatot az első modern pedagógus a tapasztalaton alapuló induktív útnak tartotta.

Évszázadok teltek el Comenius óta, de alapvetően nem nagyon változott meg a pedagógus szerepe a ta-nulás folyamatában, hiszen az ismeretnyújtás áll a középpontban. A legújabb felmérések szerint a tanítási órákon továbbra is a pedagógusé a főszerep. Azt viszont könnyű belátni: a „katedrán” állva hiába nyújtja valaki a tudást, ha tanítványai nem akarják megszerezni azt. Az elmúlt évtizedekben a pedagógustársa-dalom próbálkozott a cselekvés pedagógiájával is, amely a tanulót már nem passzív szereplőként kezeli, hanem minél inkább igyekszik bevonni a megismerési folyamatba, de mint az előbb láttuk, a tudást nem elég nyújtani a gyerekeknek, hanem azt maguknak kell megszerezniük.

Éppen ezen a tézisen alapul a konstruktivista tudás- és tanulásfelfogás, melynek alaptétele, hogy minden emberi tudás konstruált, azaz az egyén által felépített és megalkotott. A tanulás aktív folyamat: a rend- és értelemkeresés folyamata az élet minden területén.

Ennek belátása roppant egyszerű, ha összehasonlítjuk a mindennapi életben zajló tanulást a hagyomá-nyos iskolai tanulással. A mindennapi életben zajló tanulás során a gyerekek problémákkal, helyzetekkel találkoznak, amelyek megoldása során a már meglévő ismereteikre támaszkodva új ismereteket konstruál-nak, mindezt egy szociális folyamatba ágyazva, azaz alkalmuk van a társakkal való hangos együttgondol-


14

kodásra. Ezzel szemben az iskolai tanulás folyamatában viszonylag leegyszerűsített feladatokat kell megol-daniuk, többnyire magányosan. Hányszor hallottam diákként, s hányszor mondtam tanítóként, tanárként: Önállóan dolgozz! Csendben, hogy ne zavard a társaidat! A szófogadó gyerek ráhajol a taneszközére, és csendben marad. Elfojtja a feladatvégzés közben felmerülő kérdéseit, többnyire egyedül marad a problé-máival, nem beszélheti meg azokat tanárával, társaival. Magányossá válik. Pedig az együtt gondolkodás, a megbeszélés szükséglete valamennyiünkben ott munkál. Milyen sokszor tapasztalom egy-egy előadásom közben, hogy az adott témával kapcsolatban összesúgnak a kollégák, azonnal szeretnék elmondani az el-hangzottakkal kapcsolatos véleményüket! Ezt egyetlen előadó sem veheti „fegyelmezetlenségnek”. Hát ne vegyük ezt annak a diákjainknál sem! Ezért tartom fontosnak, hogy minél több alkalommal dolgozhassa-nak tanítványaim páros vagy csoportmunkában.

A konstruktivista pedagógia hívei tehát azt a nézetet képviselik, miszerint a tanulók akkor képesek va-lamit elsajátítani, ha a már meglévő tudásukhoz és tapasztalataikhoz tudják kapcsolni az új információkat. Ehhez viszont az is szükséges, hogy a tanárok a tanulók szempontjából is fontos problémákat vessenek fel, bátorítsák a tanulói aktivitást, becsüljék meg a tanulók nézeteit, gondolatait; tartsák a tanulás-tanítás folyamat fontos részének a diákok folyamatos értékelését; törekedjenek a tanári és tanulói szerepek meg-változtatására.

A következő táblázat azt illusztrálja, mi a különbség a hagyományos és az új tanári, tanulói szerepek között.

Hagyományos modellTanári szerep Tanulói szerep

A tudás átadása A tudás befogadásaA munka megszervezése A tananyag megtanulásaA diák motiválásaEllenőrzés

Teljesítménymérés, értékelés

AKTÍV PASSZÍVFelelősség Nincs felelősség

Az új, szociális-konstruktivista modellA tanuló konstrukciós folyamatainak előidézése, állandó figyelése

A tanulási folyamat aktív szereplője

A tanulási folyamat megszervezése A kognitív (megismerő) készségek felértékelődéseA diák motiválása Tudása általa konstruáltVisszajelzések adása

Folyamatos értékelés Értékeli a saját és társa teljesítményétAKTÍV AKTÍV

Felelősség FelelősségA TANULÁSI FOLYAMAT SZERVEZŐJE A TUDÁS MEGSZERZŐJE, ALKOTÓJA

Az oktatási dokumentumok megújulása

A kompetenciaalapú oktatás, a tanuláselméleti háttér megváltozása értelemszerűen magában hordozta az oktatási dokumentumok megújulásának kényszerét. Ahogy évente szükség van a tanmenetjavaslata-ink átnézésére, „leporolgatására”, tapasztalataink alapján történő átvizsgálására, ugyanilyen szükség van a


15

Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, a helyi tantervek korrekciójára, kiegészítésére, kiigazítására. Termé-szetesen ezeknek a dokumentumoknak az átvizsgálása több időt vesz igénybe.

A Nemzeti alaptantervMindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a 2012-es Nemzeti alaptanterv nem jelent új alaptantervet.

A közműveltségi elemek felsorolása ellenére sem tartalomközpontú hagyományos tanterv, hanem a tanulók fejlesztésének terve. A hagyományos elvárások és az ún. modernizációs elemek párhuzamosan érvényesül-nek benne. Értékelvű, de tudásfelfogásában eklektikus. Az iskolák közötti különbségek csökkentése érde-kében fejlesztéscentrikus.

Az alábbiakban egy gyors áttekintést szeretnék nyújtani a hazai oktatás tartalmi szabályozásának válto-zásáról, hogy könnyebben megérthessük a Nat 2012 koncepcióját:

1995 ♦ 1–10. évfolyam ♦ Fejlesztési területek, műveltségterületek

2003 ♦ 1–12. évfolyam ♦ Kiemelt fejlesztési feladatok Műveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül)

2007 ♦ 1–12. évfolyam ♦ Kulcskompetenciák ♦ Kiemelt fejlesztési feladatok ♦ Műveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül)

2012 ♦ 1–12. évfolyam ♦ Kiemelt fejlesztési területek ♦ Kulcskompetenciák ♦ Műveltségi területek, közműveltségi tartalmak

Most nézzük meg a 2012-es Nat fejlesztési területeit és a kulcskompetenciákat!

Fejlesztési területek KulcskompetenciákAz erkölcsi nevelés Anyanyelvi kommunikációNemzeti öntudat, hazafias nevelés Idegen nyelvi kommunikációÁllampolgárságra, demokráciára nevelés Matematikai kompetenciaAz önismeret és a társas kultúra fejlesztése Természettudományos és technikai kompetenciaA családi életre nevelés Digitális kompetenciaA testi és lelki egészségre nevelés Szociális és állampolgári kompetenciaFelelősségvállalás másokért, önkéntesség Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciaFenntarthatóság, környezettudatosság Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképességPályaorientáció A hatékony, önálló tanulásGazdasági és pénzügyi nevelés

Médiatudatosságra nevelés

A tanulás tanítása

A Nat műveltségterületei1. Magyar nyelv és irodalom 6. Földünk–környezetünk2. Idegen nyelvek 7. Művészetek3. Matematika 8. Informatika4. Ember és társadalom 9. Életvitel és gyakorlat5. Ember és természet 10. Testnevelés és sport


16

A műveltségterületek kiemelt közös céljai:■ a tevékenykedtetés középpontba állítása, cselekvő, aktív részvétel a tanulás folyamatában, pl.: kísér-

let, megfigyelés; ■ az informatika alkalmazása; ■ a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; ■ a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; ■ az egészséges életmód kialakítása; ■ az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; ■ a médiumok alkotó használata.

Kerettanterv 2012NAT absztrakciós és részletezettségi szintjét a kerettanterv haladja meg, de ne érhet el egy tanmenetszerű

megközelítést és részletezettséget. A kerettanterv nem egyenlő a pedagógiai programmal, de alapja a helyi tantervnek. A részletes, de lényegre törő célhierarchia segíti az iskolai adaptálást. A kerettanterv készítői olyan az iskolai felhasználást segítő, gyakorlatorientált kerettantervi formát hoztak létre, amely törekszik az egységességre és az áttekinthetőségre.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó téma-egységeit, témaköreit nevezi meg. A tematikai egység – az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően – lehet konkrét téma, pl.: Petőfi Sándor: János vitéz, de képességterület is: pl. Szóbeli szövegek megértése és alkotá-sa, Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértésA tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a te-matikai egységek fejlesztési célként jelennek meg.

ÓrakeretA javasolt óraszám

Előzetes tudás A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcsfogalmak, ismeretelemek, szabályok, képességek megnevezése a témakör sajátosságainak megfelelően.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési feladatok megnevezése az adott két évfolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak megjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően (a cella két oszlopra is bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység sajátosságai ezt indokolják).

Tantárgyak, konkrét tu-dáselemekkel részletezve.

Kulcsfogalmak/ fo-galmak

A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőinek jelzése.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek.

A kerettantervek értékrendszere tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket, biztosítják az adott pedagógiai szakaszt lezáró vizsgák követelményeire való felkészítést, felkészülést. Azonosítható – koherens és indokolt – szaktudományi és tantárgy-pedagógiai tudományos világképet, műveltségképet közvetítenek. Segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel való foglalkozást. Kijelölik mind


17

a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatokat, továbbfejleszthetők, adap-tálhatók.

Az kerettantervek új elemei a következők:■ a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területeinek – nevelési céljainak és kulcskompetenciáinak beépítése

a tantárgyi tartalmakba; ■ a tagolt iskolaszerkezetből adódó különbségek nyílt vállalása mellett az egységesítés szempontjainak

érvényesítése is (óraszámok, nyelvtanulás);■ a nevelési-fejlesztési feladatok hangsúlyosabbá tétele különösképpen a humán tantárgyakban;■ képzési tartalmakba ágyazott kompetencia-fejlesztés (lásd a kulcskompetenciák);■ egyes tantárgyak esetén választási lehetőségek, például emelt szint (tagozat) vagy más szempontú

feldolgozási alternatíva felajánlása.

A helyi tantervAz iskoláknak a helyi tantervük összeállításakor a Nat előírásait, illetve a kerettanterveket kellett figye-

lembe venniük. A két tanévre előírt tartalmakat és fejlesztési követelményeket évekre kellett bontaniuk. Döntést kellett hozniuk a kötelező tantárgyak óraszámai mellett a az évfolyamonkénti 10 %-os szabad órakeret és a tantárgyi órakeretek 10%-os mozgásterének felhasználásáról.

A nevelőtestületek dönthettek (kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett) a kötelező tantárgyak óraszámának megemeléséről, ezáltal arról is, hogy nem építenek be választható tantárgyat. De bevezethet-tek szabadon választható ajánlott tantárgya(ka)t. Alkalmazhattak emelt óraszámú tantárgyi kerettantervet, illetve beépíthették a helyi tantervükbe az iskola gyakorlatában korábban kidolgozott és/vagy használt tan-tárgyi tantervet, sőt létrehozhattak saját új tantárgyat, tantárgyakat.

A tantárgyi órakeret 10%-át felhasználására is több mód állt az iskolák rendelkezésére: ■ a helyi tantervben nem írtak elő tematikai egységenként további tananyagot, helyi jelentőségű tartal-

makat;■ az egyes tematikai egységek között osztották el a rendelkezésre álló időkeretet;■ a tananyagot egy vagy több új tematikai egységgel egészítették ki.

A helyi tanterv a pedagógia program része. A helyi tanterv tartalma a következő: 1. A választott kerettanterv megnevezése 2. A választott kerettanterv feletti óraszám 3. A kerettantervben meghatározottakon felül a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások

megtanítandó és elsajátítandó tananyaga 4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 5. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 6. Mindennapos testnevelés 7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái /írásbeli felada-

tok értékelése, szóbeli feladatok értékelése 9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 12. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

A kézikönyvben a következő oldalon megtalálható az az általam összeállított helyi tantervi ajánlás, amelyhez átdolgoztam a tankönyveimet.


18

HELYI TANTERVI AJÁNLÁS

Magyar nyelv 5. évfolyam

A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcs-kompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának fejlesztése a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével. A nyelvről szerzett tapasztalati (élményalapú) és tárgyi ismeretek mélyítése, bővítése.

Az 5. évfolyamon a tanulók már jól olvasnak, viszonylag hosszabb szövegeket is rövid idő alatt meg tud-nak ismerni.

Az 5. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából az 5. évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikulá-

ció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról. Szövegal-kotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfo-galmazására.

Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyará-zatása; a címadás.

Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával.

Éves óraszám: 72Heti óraszám: 2

Órakeret

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 9 + 1Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés 12Írás, fogalmazás 10 + 1Helyesírás 11 + 1A szavak szerkezete és jelentése 12 A nyelv szerkezete 11 + 1Év eleji, félévi, év végi felmérés + 3


19

Tematikai egység/Fejlesztési cél Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Órakeret

9 + 1 óra

Előzetes tudás

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthe-tő, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kom-munikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.

A tematikai egység ne-velési-fejlesztési céljai

A hallásértés fejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással).A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképzés, hang-súlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése: pl. beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással.Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a kommunikációs célt közvetítő beszéd alkottatására. A kifejező kommunikáció, a megfelelő szókincs alkalmaztatása személyes beszámolóban, történetmeséléskor. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése. A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang kialakulásának fejlesztése. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításán keresz-tül a nemzeti identitás erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, ezen keresztül az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése.A kommunikációs folyamat alapvető tényezőinek tudatosítása.Kommunikációs (illem) szabályok tudatosítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA hallásértés fejlesztése analitikus gyakorlatokkal.Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid összefoglaló repro-dukálása.Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek alkalmazása. Különböző, a kommunikációs célnak, a kommunikációs helyzet: tér, idő és résztvevői szerepeknek megfelelő beszédhelyzetek létrehozása szerepjátékkal, drámapedagógiai gyakorlatokkal.Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben történő gya-korlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. Felnőttek és gyermekek kommunikációjának különbözőségei, kommunikációs (illem)szabályok (férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyerme-kek) között.Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. A kommunikációs helyzet; tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus), valamint a beszédpartner közlésének, viselkedésnek megfigyelése, értelmezése.A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, a következtetések nyomán alaptényezőinek megnevezése egy-egy példa elemzésével.

Dráma és tánc: kommuni-kációs kapcsolatteremtés, szituációk, helyzetgyakor-latok.

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció.

Természetismeret: az ember megismerése, érzékszervek.

Erkölcstan: önismeret, a személyes kapcsolatok, a beszélgetés jelentősége.

Idegen nyelv: udvariassági formulák, egyszerű üze-netek megfogalmazása a tanult idegen nyelven

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, a kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat; a beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet.


20

Tematikai egység/Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés Órakeret

12 óra

Előzetes tudásA tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és megértése. A szöveg informáci-óinak és gondolatainak a tanuló életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A szövegfeldolgozás általános sémájának tudatosítása változó szövegeken. Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó kép és szöveg közötti összefüg-gés felismertetése.Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokKülönféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos olvasása. Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző témájú és típusú nyomtatott szövegeken. Az ismert szöveg-feldolgozási stra-tégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb stratégiákkal való bővítése (szintézis, szelektív olvasás). Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatá-val) a különféle dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat), korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban.A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének követése. A hibás olvasási, szövegértési technika felismerése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása.Az olvasott szövegek szöveg mondanivalójának saját szavakkal történő megfo-galmazása. A szöveg szereplőinek bemutatása. A szöveg és a kép összefüggéseinek feltárása, értelmezése.

Matematika; természe-tismeret: szövegértés, a feladatok szövegének értelmezése.

Mozgóképkultúra és média-ismeret; vizuális kultúra: szöveg és kép összefüggé-seinek feltárása.


Üzenet, betűrend, tartalomjegyzék.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Írás, fogalmazás Órakeret

10 +1 óra

Előzetes tudás

A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, udvariassági formulák ismerete, alkal-mazása stb. Megfelelő, kialakult egyéni írástechnika alkalmazása. A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasz-tása, elrendezése, az időrend, a szöveg tagolása bekezdésekre. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság, szövegalkotás.


céljai

Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, javítása. Az ön-álló és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés módjainak fejlesztése. Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív szövegalkotás támo-gatása. Újabb szövegalkotási eljárások megismertetése, alkalmazásának segítése.


21

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, olvas-ható kézírásra. Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció. Anyaggyűjtés különféle nyomtatott forrásokból az írott mű elkészítéséhez. A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a vázlat kifej-téséhez, kiegészítéséhez.Néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete.Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata.Személyes élmények megfogalmazása különböző szöveg-típusokban: mese, elbeszélés, leírás, levél.

Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. e-mail.

Természetismeret: anya-ggyűjtés, vázlatkészítés.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: narratív szövegek, tör-ténetmondás történelmi eseményekről, hősökről.Informatika: internetes kapcsolattartó műfajok nyelvi jellemzői.


Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, levél, e-mail, SMS emotikon.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Helyesírás Órakeret

11 + 1 óra

Előzetes tudás A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az írásbeli munkákban. Helyesírási kézikönyv használata tanári segítséggel.


céljai

A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási szabályok megismertetése, tudatosítása, azok fokozatos önálló alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban. A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a helyesírást segí-tő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló használatának kialakí-tása.A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében az írott magyar nyelvi norma tudato-sítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokAz alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan. A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával.Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Idegen nyelvek; Vizuális kultúra; Természetismeret; Informatika: a tantárgyra jellemző fogalmak, digitá-lis kifejezések helyesírása.


Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve), elválasztás.


22

Tematikai egység/Fejlesztési cél A szavak szerkezete és jelentése Órakeret

12 óra

Előzetes tudás

A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai.Az azonos alakú*, többjelentésű* és a rokon értelmű szavak megfelelő alkalmazása a beszélt és írott szövegalkotásban; közmondások, szólások jelentésének értelmezése, eredeti funkciójuk ismerete.* Csak a 2017/18-as tanévtől várható el.


céljai

A szavak szerkezetének megfigyeltetése, a főbb szóelemek funkcióinak tapasztalati úton történő fölfedeztetése. A magyar nyelv szinonima-gazdagságának, a szójelentések rétegzettségének, sokszí-nű kifejezőképességének fölfedeztetése. Szókincsbővítés, annak megtapasztaltatása, hogy ugyanazt a tartalmat többféle szerkezettel, más-más szavakkal is ki lehet fejezni.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag.Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése és hangalakja közötti összefüggés megfigyelése. Az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, szerkezeté-nek, használati körének megfigyelése.Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések csoportos és önálló feltárása.

Idegen nyelv: a tanult idegen nyelv szókincse, néhány állandósult szó-kapcsolat.


Szótő, toldalék, képző, jel, rag;egyjelentésű szó, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes jelentés; hangutánzó szó, hangu-latfestő szó, állandósult szókapcsolat, közmondás, szólás.

Tematikai egység/Fejlesztési cél A nyelv szerkezete Órakeret

11 + 1 óraElőzetes tudás A hangok, képzésük, kiejtésük, kapcsolódásuk.


céljai

Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének megfigyelte-tése; a hangok, a szóelemek részletesebb vizsgálata. A magyar nyelv sajátosságának tudatosítása. (pl. hangrend és illeszkedés, agglutináló nyelvtípus.)A kiejtés és az írás összefüggése szabályszerűségeinek megismertetése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA magyar hangrendszer jellemezőinek tapasztalati úton történő megismerése. A hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata.A beszédhangok hasonlóságainak és különbségeinek felfedezése, a képzési mó-dok megfigyelése.A magyar hangok rendszere és főbb képzési jellemzőik:magánhangzók, mássalhangzók;magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú;mássalhangzók: zöngés, zöngétlen.Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerűség: megfigye-lésük kiejtésben, a beszédben és az írásban. A hangok kapcsolódási szabályszerű-ségei: hangrend, illeszkedés, teljes és részleges hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés. A saját nyelvváltozatból ismert hangok eltérései a sztenderd változattól.A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtani szerkezetével.

Természetismeret: az ember hangképző szervei.

Idegen nyelv: a tanult ide-gen nyelv hangállománya, hangtani szerkezete.


Magánhangzó, mássalhangzó; hangrend, illeszkedés, teljes hasonulás, részleges haso-nulás, összeolvadás, rövidülés kiesés.


23

A fejlesztés várt eredményei az 5. évfolyam végén

A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket.Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történeteknek a megérté-sére, összefoglalására, továbbadására. Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogal-mazásra, írásra. Az írott felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források).Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fej-leszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni.


24

TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ,

5. ÉVFOLYAM

A következő oldalakon olyan tanmenetjavaslat áll az 5. évfolyamon tanító kollégák rendelkezésére, amely a nyelvtanórák tananyagát tartalmazza heti 2 tanítási órára. A közölt tanmenetjavaslattól természetesen bármikor el lehet térni, hiszen a pedagógusnak mindig alkalmazkodnia kell tanítványai képességeihez, változhat a haladási ütemük, esetleg az iskola működési rendje.

Az Apáczai Kiadó honlapjáról (www.apaczai.hu), valamint a saját honlapomról (www.szeplakierzsebet.hu) nemcsak a kézikönyvben található tanmenetjavaslat, hanem további word formátumú tanmenetek is letölthetők. Több iskolából jelezték ugyanis a kollégák, hogy a szabadon felhasználható órakeretből fél, illetve 1 órát kaptak a magyar nyelv kötelező óraszámához. Ezért elkészítettem a heti 2 és fél, illetve 3 magyar nyelv órára vonatkozó tanmenetjavaslatokat, sőt egy olyan komplex tanmenetjavaslatot is, amely az irodalom tantárgyhoz kapcsolódó ismeretanyagot és képességfejlesztési területeket is tartalmazza. Ahogyan azt már korábban jeleztem a helyi tantervekben biztosított 10%-ot az ismeretek begyakorlására és képességfejlesztésre fordítottam.

A tanmenetjavaslat a magyar nyelv kerettantervének A és B változatához is alkalmazható, hiszen a magyar nyelv és irodalom kerettantervének két változata között csak az irodalomban van eltérés. A tanmenetjavaslatok az általam összeállított, az Apáczai Kiadó helyi tantervi ajánlása alapján készült, a következő tankönyvvé nyilvánított taneszközeim felhasználásával: Nyelvtan és helyesírás tankönyv, Szövegértést fejlesztő gyakorlatok, Fogalmazási feladatgyűjtemény. A tanmenetjavaslat tartalmazza az anyanyelvismeret, a helyesejtés, a helyesírás, a nyelvhelyesség, a kommunikáció, valamint a szövegértés és szövegalkotás tananyagát. A Javasolt taneszközök rovatban a tanórához tartozó tankönyvek oldalszámait is feltüntettem, illetve jelzem az interaktív tananyag-feldolgozás adta lehetőségeket is. Természetesen szükséges válogatni a feladatok között, hiszen nem lehet valamennyit egy tanórán feldolgozni.

A témazáró felmérések egy átlagos képességű osztályban általában 20-25 perc alatt megírhatók. A többi idő alatt képességfejlesztést ajánlok. Az év eleji, félévi és év végi felméréseket szövegértésből és nyelvtanból is lehetőleg egy tanítási órán írattassuk meg. A kompetenciamérések alkalmával sem áll több idő a tanulók rendelkezésére. A tollbamondásokat esetleg a következő tanítási órák elején diktálhatjuk le.

A helyesírás folyamatos gyakorlását a tanulók hiányosságai, típushibái ismeretében olyan órákon is javaslom, amikor nem szerepel konkrét feladatként a tananyagbeosztásban.

A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv szövegeihez tartozó feladatsorok megoldásai a Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 5. évfolyam című kézikönyvben találhatók.

A tanmenetjavaslatban előforduló rövidítések:E. f. = Előzetes feladatFfgy. = Fogalmazási feladatgyűjteményItSz. = Interaktív tananyag-feldolgozás szövegértésKk. = Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tankönyvhöz, 5. évfolyamNy. = Nyelvtan és helyesírás tankönyvSz.f.gy. = Szövegértést fejlesztő gyakorlatokT. = A tollbamondások szövege, amelyek a kézikönyvben találhatók


25

Óra Téma, tan-anyag

Ajánlott tevékenység-formák, módszertani

javaslatok

Kompetenciák (készsé-gek, képességek)

Javasolt tan-eszközök

Egyéb javaslatok a témakörhöz (pro-jekt, játék, kutató-

munka stb.)1. Ismerkedés a

taneszközök-kel.Nyári olvas-mányélmé-nyek.Tájékozódás a tanulók tudá-sáról, képes-ségeikről és készségeikről

Előszó elolvasása és ér-telmezése.A rövidítések jegyzéké-nek áttanulmányozása, értelmezése.Helyesejtési gyakorla-tok. A hangzó anyanyel-vünk című alfejezet kö-zös áttekintése. Kapcsolatfelvétel: kö-szönés, bemutatkozás.

A hatékony, önálló ta-nulás: Rövidítések felol-dásának képessége.Anyanyelvi kommuni-káció fejlesztése. Egész tanévben minden tanítá-si órán folyamatos!Szociális kompetencia: Kapcsolatteremtő, kö-tődési képesség. Mások iránti tisztelet.

Ny. 3–4. o.Ffgy. 3–4. o.Sz.f.gy. 3. o.

Ny. 26. o. Ffgy. 15. o.

Közös tabló készí-tése (a 1. órához kapcsolódva):Merre jártunk, mit csináltunk a nyá-ron?

E. f.:1. Írjátok le rövi-den, mi volt a leg-humorosabb élmé-nyetek a nyáron!

2. Rajzoljátok le, milyen kalandban volt részetek a nyá-ron!

3. Hozzatok maga-tokkal fényképeket a nyári élményei-tekről!

A tanulók szaba-don választhatnak, melyik feladatot oldják meg.

2. ISMÉTLÉSAz 1–4. évfo-lyamokon ta-nult nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyes-ségi ismeretek alkalmazása

Helyesejtési gyakorla-tok. Hang, betű, írásjegy. Az ábécé. A hangok cso-portosítása. Az igék, főnevek, mel-léknevek felismerése.T. 1.Kapcsolatfelvétel: kö-szönés, bemutatkozás, szituációs játékok páros munkában.

Tudásszerző kompeten-cia: Összefüggés-kezelő képessége.Anyanyelvi kommuni-káció: A hang és betű megkülönböztetésének képessége. A helyesírási képesség fejlesztése.Szociális kompetencia: Kapcsolatteremtő, kö-tődési képesség. Mások iránti tisztelet.

Ny. 18/1., 1. a), 19/1. a)Ny. 5–7. o.

Ny. 27/3., 4., 5. Ffgy. 16. o.

3. Az 1–4. évfo-lyamokon ta-nult nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyes-ségi ismeretek alkalmazása

Helyesejtési gyakorla-tok.Az utasítások és az in-dukciós szöveg értel-mezése. Üzenetek küldése kü-lönböző módon: SMS, képeslap. Rövidítések feloldása.A j hang kétféle jelölése a szavakban. Másolás, kiegészítés.T. 2.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Az önkifeje-zéshez szükséges nyel-vi képességek fejlesztése. Helyesírás.Kognitív kompeten-cia: Logikai képesség. Probléma iránti érzé-kenység, problémameg-oldó képesség.Személyes kompetencia: Önértékelési képesség.

Ny. 18/2., 1. b), 20/1. b)Ny. 8–10. o.

4. Képesség-fejlesztő óra

A három jó tanács című szöveg feldol-gozása

Helyesejtési gyakorla-tok. Elbeszélő szö-veg értelmezése. Szókincsfejlesztés szó-gyűjtéssel, közmondá-sok értelmezésével.Szövegtagolás. Vázlatkészítés pá-ros munkában. Memóriajáték.

Anyanyelvi kompeten-cia: Szövegértő, szöveg-alkotó képesség. Szociális kompetencia: Együttműködő képes-ség. Saját vélemény meg-védése.Digitális kompetencia.

Sz.f.gy. 4–5. o.

Magyar Szinonima-szótár

ItSz.


26



javaslatok




munka stb.)5. Az 1–4. évfo-

lyamokon ta-nult nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyes-ségi ismeretek alkalmazása

Helyesejtési gyakorla-tok. A melléknevek, szám-nevek helyesírása. Az igealakok használa-ta különböző kommu-nikációs helyzetekben, csoportmunka.T. 3. vagy T. 4.

A hatékony, önálló ta-nulás: Analizáló, szin-tetizáló képesség. Összefüggéslátás.Anyanyelvi kommuni-káció:Helyes és kreatív nyelv-használat.Helyesírási képesség.

Ny. 18/3., 1. c), 20/1. c)Ny. 11–14. o.

6. Év eleji felmé-rés szövegér-tésből

Év eleji felmé-rés anyanyel-vi ismeretből, helyesírásból

A Csukás István című szöveg értelmezése.

A hatékony, önál-ló tanulás: Szöveg-feldolgozási technikák alkalmazása. A tanultak alkalmazásá-nak képessége.

Ny. mellék-let: 2–3. o. Megoldás: Kk. 119–120. o. Ny. melléklet: 4–5. o. T. szö-vege: Kk. 74. o. Megoldás: Kk. 114–115. o.

7. A felmérések értékelése, ja-vítása

A helyesírási típushibák javítása.Önértékelés.

Szándéknyilvánítás: ké-rés, felszólítás, tudako-zódás.

Szociális kompetencia: Siker és kudarc elfogadá-sának képessége.Személyes kompeten-cia: Önértékelési képes-ség.Narratív kompetencia: Dolgok közlésének ké-pessége.

Ny. 27–28. o.Ffgy. 17. o.

8. KOMMUNI-KÁCIÓA kommuni-kációs ténye-zők

Helyesejtési gyakorlatok. A kommunikáció című fejezet beveze-tő szövegének és a Kommunikációs ténye-zők című szöveg feldol-gozása. A kommunikáci-ós helyzet alapelemei. Ábraértelmezés, táblá-zat kiegészítése.

Anyanyelvi kommuni-káció: Szövegértés, lé-nyegkiemelés.Szociális kompetencia: Kapcsolatkezelési képes-ség, mások megismeré-sének igénye.Személyes kompeten-cia: Érzelmekkel való bánni tudás.

Ny. 18/4., 19/2. a), 20/1. d)Ny. 15–16. o.

9. Anyanyelvünk

A Mese című szöveg feldol-gozása

Helyesejtési gyakorla-tok.Beszélgetés kisgyer-mekkori élményekről. A beszédtanulásról.A tündérkirálynő mon-datainak értelmezése. Jókívánság megfogal-mazása. Ajándék átadá-sának nyelvi formái.

Narratív kompetencia: Dolgok közlésének ké-pessége.Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértés. Kreatív szövegalkotás. Állampolgári kompe-tencia: Erkölcsi ítéletal-kotás.Digitális kompetencia.

Ny. 18/5., 19/2. b), 20/1. e)Ny. 17–18. o.

Sz.f.gy. 8–9. o.

ItSz.


27



javaslatok




munka stb.)10. A testbeszéd

Az alapvető gesztusok

Helyesejtési gyakorla-tok. A szövegek és a hoz-zájuk tartozó felada-tok megoldása csoport-munkában, kooperatív technikával.Szándéknyilvánítás: ké-rés, felszólítás, tudako-zódás.

Szociális kompetencia: Csoportkezelő képesség. Más népek iránti tisztelet képessége. Anyanyelvi kommu-nikáció: A verbális és a nonverbális komplexitás kezelésére való képesség.

Ny. 18/6., 19/2. c), 20/1. f)Ny. 21–22. o.

Ffgy. 18. o.

A hangok világa (a 12. órához kapcso-lódva)

1. Alkoss rövid szö-veget Hangok vilá-ga címmel!

2. Gyűjtsetek kü-lönböző hangsze-rekről fotókat! Ké-szítsetek tablót hangzásuk szerinti csoportosításban!

3. Hasonlítsátok össze a tanult ide-gen nyelv hang-készletét a magyar hangkészlettel! Ábrázoljátok gra-fikonon az eltéré-seket!

11. A testbeszéd

A távolság-tartás

A kézfogás

Arc- és áll-gesztus

Helyesejtési gyakorla-tok.A tankönyvi szövegek értelmezése csoport-munkában.A szövegből és képek alapján szerzett infor-mációk felhasználása páros kommunikációs gyakorlatokban: távol-ságtartás, kézfogás.Kapcsolatfelvételről ta-nultak alkalmazása pá-ros munkában.

Szociális kompetencia: Más népek iránti tisztelet képessége. Kommunikatív kom-petencia: Az infor-mációk felhaszná-lásának képessége. Illusztrációértelmezés.Anyanyelvi kommu-nikáció: A verbális és a nonverbális komplexitás kezelésére való képesség. Önkifejezési képesség.

Ffgy. 7/1., 8/1.Ny. 19/3. a), 20/2. a)Ny. 23–25. o.

12. HANG ÉS BETŰA hangok vi-lága

A Nap és a Hold című mese elolva-sása

Helyesejtési gyakorla-tok.Hanghatások értékelé-se. A hangok keletke-zése és csoportosítása. A nyelven kívüli hang-eszközök.Beszélgetés a mese ér-zelmi hatásáról.

A hatékony, önálló tanulás: Megfigyelő-képesség, következ-tetések levonása. Szövegértés, példakere-sés képessége.Kommunikatív kompe-tencia: Ábraolvasás, be-szédértés.

Ffgy. 7/2. a), 8/2. a)Ny. 19/3. b), 20/2. b)Ny. 29–31. o. Sz.f.gy. 6–7. o.

13. A beszélőszer-vek és műkö-désük

A Nap és a Hold című mese feldol-gozása I.

Helyesejtési gyakorla-tok.A beszédhangok kelet-kezése.Vázlatkészítés, ábraér-telmezés.Állandó tulajdonságok keresése, rokon értel-mű szavak kiválasztása, névalkotás.

Anyanyelvi kommuni-káció: Szövegáttekintő képesség. Szövegértés. Szókincsbővítés.Tudásszerző kompeten-cia:Összefüggés-kezelő ké-pesség. Digitális kompetencia.

Ffgy. 7/2. b), 8/2. b)Ny. 19/3. c), 20/2. c)Ny. 32–33. o. Sz.f.gy. 6–7. o.

ItSz.


28



javaslatok




munka stb.)14. A beszéd-

hangok cso-portosítása

A Nap és a Hold című mese feldol-gozása II.

Helyesejtési gyakorla-tok.A magán- és mással-hangzók megkülönböz-tetése. Hang, betű, írás-jegy megfeleltetése ma-gyar nyelven és a tanult idegen nyelven.Események sorrendbe állítása a tk.-ben, ill. in-teraktív táblán csoport-munkával.Természeti jelenség magyarázata.

Gondolkodási kom-petencia: Sajátosságok megkülönböztetése. Kombinatív képesség. Szociális kompetencia: Együttműködő képesség. Alá-, fölérendeltségi vi-szony elfogadása.Anyanyelvi kommuni-káció: Szövegértés, rep-roduktív szövegalkotás, helyesírási képesség.

Ffgy. 7/2. c), 8/3. a)Ny. 19/4. (Krokodil), 20/2. d)Ny. 33–34. o.

Sz.f.gy. 6–7. o.

ItSz.

Javasolt könyvtári óra tartása.

15. Az ábécé és a betűrend

Helyesejtési gyakorla-tok.A betűrendbe sorolás szabályai. A helyesírási szabályzat 14. pontjának értelme-zése. T. 5.Lexikonok címszavai-nak megkeresése és ér-telmezése tanulópár-ban.

A hatékony, önálló ta-nulás: Szabályértelmező, szabálykövető, isme-retelsajátító képesség. Segédeszközök haszná-lata.Anyanyelvi kommuni-káció: Szövegértés, kife-jezőképesség.

Ffgy. 7/2. d), 8/3. b)Ny. 19/4. (Tigris), 20/2. e)Ny. 35–37. o.

16. A rövid és hosszú ma-gánhangzók

Helyesejtési gyakorla-tok.A magánhangzók idő-tartamának helyes je-lölése. T. 6.Véleménynyilvánítás.

Anyanyelvi kommuni-káció: Szókincsbővítés, beszédértés. Az mgh.-k időtartamának helyes érzékeltetése, jelölése. Kommunikációértékelés képessége.

Ny. 8/3–4. Ny. 37–39. o.

Ffgy. 19. o.17. Az ajakkerekí-

téses és ajak-réses magán-hangzók

A Lakatos Imre hőstet-te című szöveg feldolgozása

Helyesejtési gyakorla-tok.Földrajzi helymeghatá-rozás. A tulajdonnevek helyesírása. Válaszadás kérdésekre.A falu lakóinak és a ta-nulók véleménye a hős-ről.

Kognitív kompetencia: Megfigyelés képessége.Anyanyelvi kommuni-káció: Szövegértés, kife-jezőképesség.Szociális kompetencia: Ideálok befogadásának képessége.

Ffgy. 7/2. e), 8/3. c)Ny. 20/1. hang-súlyNy. 39–40. o.Sz.f.gy. 12–13. o.

ItSz.


29



javaslatok




munka stb.)18. Magas és mély

magánhang-zók

Helyesejtési gyakorla-tok.Hangszerek hangja és a zenedoboz nagysága közötti összefüggés.A nyelv vízszintes mozgása a magán-hangzók képzésekor. Ábraértelmezés. Az eszperente nyelv. T. 7.

A hatékony, önál-ló tanulás: Megfigyelőképesség. Tapasztalatok megfogal-mazása. Csoportosítás, fő fogalom megnevezése. Tudásszerző kompeten-cia: Összefüggés-kezelő képesség.Anyanyelvi kommuni-káció: Helyesírási, ábra-olvasási képesség.

Ffgy. 7/2. f), 8/3. c)Ny. 20/2. hang-lejtésNy. 40–41. o.

Önálló kutató-munka (a 19. órá-hoz kapcsolódva):

1. Nézz utána, mi a jelentése a kereszt-nevednek!

2. Kutass az után, hogy honnan ered a keresztneved!

3. Kérdezd meg a szüleidet, miért ezt a keresztnevet ad-ták neked születé-sedkor!

4. Neked melyik keresztnév tetszik? Miért az?

19. A magán-hangzótörvé-nyekA hangrend-törvény

Helyesejtés gyakorlása.A magas és mély ma-gánhangzók megkülön-böztetése.Az utónévválasztás hangtani szempontjai.A mese nyelvi jellegze-tességei.

A hatékony, önál-ló tanulás: Megfigyelőképesség. Tapasztalatok megfogal-mazása.Anyanyelvi kommu-nikáció: Helyes, kre-atív nyelvhasználat. Szókincsbővítés, kifeje-zőképesség.

Ffgy. 7/3., 8/4., 10/1. a)Ny. 42–44. o.Ladó János: Magyar utó-névkönyvFfgy. 32/6., 7. o.

20. Az illeszkedés Helyesejtés gyakorlása. Az illeszkedés szabá-lyai.A helyes köznyelvi nor-mától eltérő szóalakok javítása (nákozás).T. 8.A narratív szöveg átala-kítása párbeszéddé ta-nulópárban.

Kognitív kompetencia: Szabályalkotás, bizonyí-tás.Anyanyelvi kommuni-káció: Helyes nyelvhasz-nálat. Kreatív szövegal-kotás. Narratív kompetencia: Dolgok közlésének ké-pessége.

Ffgy. 7/4., 9/5. a), 10/1. b)Ny. 45–48 o.

Ffgy. 33/10.

21. A mással-hangzók

A mással-hangzókat je-lölő egyje-gyű, kétjegyű és háromjegyű betűk

Helyesejtés gyakorlása. Szempont szerinti cso-portalkotás.A j hang kétféle jelö-lése. A cím jellemzői. A cí-mek nyelvi megfor-máltsága. A címről ta-nultak táblázatba ren-dezése.

A hatékony, önálló tanulás: Megfigyelő-képesség, következ-tetések levonása. Szövegértés, példakere-sés képessége.Gondolkodási kompe-tencia: Rendszerező ké-pesség, táblázatba rende-zés képessége.

Ffgy. 7/5. a), 9/5. b), 10/2. 1.•Ny. 48–49. o.

Ffgy. 21–22. o.


30



javaslatok




munka stb.)22. A rövid és

hosszú más-salhangzók

Helyesejtés gyakorlása.Indukciós szöveg értel-mezése. A hosszú mássalhang-zók jelölése egyszerű és összetett szavakban. A dz és a dzs kettőzé-se. T. 9.Modern mese ér-telmezése, alkotása. Véleménynyilvánítás.

Anyanyelvi kommuni-káció: Helyesírási, szö-vegértelmezési- és alko-tási képesség. Hangos ol-vasási képesség fejlesz-tése. Gondolkodási kompe-tencia: Rugalmas gon-dolkodás a szövegalko-tás során.

Ffgy. 7/5. b), 9/6. a), 10/2. 2.•Ny. 49–51. o.

Ffgy. 34. o.

23. Zöngés és zöngétlen mássalhang-zók

Helyesejtés gyakorlása. Szavak másolása. Tapasztalatok megfo-galmazása a zöngés és zöngétlen hangok kép-zéséről.Táblázatértelmezés. Titkosírás megfejtése.

A hatékony, önálló ta-nulás: Csoportosítás, fő-fogalom megnevezése. Azonosság, különböző-ség megállapítása.Vállalkozói kompeten-cia: Kezdeményező ké-pesség.

Ffgy. 7/5. c), 9/6. b), 10/2. 3.•Ny. 51–53. o.

24. A mással-hang zó -törvényekA részleges hasonulás

Helyesejtés gyakorlása.A zöngésség szerinti részleges hasonulás.

Az elbeszélő fogalma-zás jellemzői, szöveg-műfajok felismerése.

Anyanyelvi kommuniká-ció: Helyesírási képesség. Perceptív (felfo-gó) kompetencia: Ismeretszerző, kombi-natív és konvertáló ké-pesség.

Ffgy. 7/6. a), 9/6. b), 10/2. 4.•Ny. 53–54. o. Ffgy. 34. o.

25. A mással-hang zó -törvényekA részleges hasonulás

Helyesejtés gyakorlása.A képzés helye szerin-ti részleges hasonulás. T. 10.Ismeretterjesztő szöve-gek értelmezése. Az al-goritmusok szerepe.

Anyanyelvi kommuni-káció: Helyesírás, szö-vegértelmezés.Esztétikai-művészeti tudatosság.Életvezetési kompeten-cia.IKT alkalmazása.

Ffgy. 7/6. b), 9/6. c), 10/2. 5.•Ny. 55. o.Ffgy. 38–39. o.


A Miért csíkos a zebra? című szöveg feldol-gozása

Helyesejtés gyakorlása. 1–2. bek.: mese. Mesemondás.Helyzetgyakorlat: ösz-szeveszés, kibékülés pá-ros munkában.3–4. bekezdés: magya-rázó-értelmező szöveg. Következmények meg-fogalmazása. Válogató másolás, aka-ratlagos írás gyakorlása vázlatíráskor.

Anyanyelvi kommuni-káció:Szövegértés, reproduk-tív és kreatív szövegalko-tó képesség.Szociális kompetencia: Értékek képviselete, tole-rancia. Mások tisztelet-ben tartása. Gondolkodási kompe-tencia:Logikai, konvertáló ké-pesség.Digitális kompetencia.

Sz.f.gy. 20–21. o.

ItSz.


31



javaslatok




munka stb.)27. A teljes haso-

nulásokHelyesejtési gyakorla-tok.Az írásban jelölt teljes hasonulás.Helyesírási szabály-pontok értelmezése. Algoritmus alapján táb-lázat kiegészítése.Növényleírások értel-mezése, fogalmazási hi-bák javítása.

Anyanyelvi kommuni-káció: Helyesírási, szö-vegértő képesség, kor-rekció elvégzésének ké-pessége. Normatív kompetencia: Szabálykövető képesség.Term. tudomá-nyos kompetencia: Környezettudatos maga-tartás.

Ffgy. 10/2. 6.•, 12/1.

Ny. 56–57. o.

Ffgy. 45. o.

28. A teljes haso-nulások

Helyesejtési gyakorla-tok.Az írásban nem jelölt teljes hasonulás. Szóbeli szövegalkotás mondat-ba foglalt szavakkal. Hirdetésszöveg javítása.Növénybemutatás kor-rekciója és előadása. A gesztusok szerepe magyarázatkor.

Anyanyelvi kommuni-káció: Helyesírási, szó-beli kifejezőképesség, metakommunikáció. Kreatív, helyes nyelv-használat.Gondolkodási kompe-tencia: Rugalmas gon-dolkodás a szövegalko-tás során. Konvertáló ké-pesség.

Ffgy. 9/7., 10/2. 7.•, 12/2. a)Ny. 58–59. o.

Ffgy. 45/3.


A vörösgém című szöveg feldolgozása

Helyesejtési gyakorla-tok.Járásmódok felisme-rése. Tételmondatok megta-lálása.Hiányos vázlat kiegé-szítése.A táplálékok válogató másolása. Folyamatleírás (nász-tánc). Memóriajáték.

A hatékony, önál-ló tanulás: Problémamegoldó, lé-nyegkiemelő, megfigye-lőképesség.Anyanyelvi kommuni-káció: Helyesírási képes-ség, szövegértés, kreatív szövegalkotás.Digitális kompetencia.

Sz.f.gy. 24–25. o.

ItSz.

30. Összeolvadás Helyesejtési gyakorla-tok.Helyesírási tréningek.Algoritmus alapján táblázat kiegészítése. Utazás előtti tanácsok megfogalmazása.Állatleírás algoritmu-sa. Kedvenc állat bemu-tatása.

Anyanyelvi kommuni-káció: Helyesírási, szö-vegértési és -alkotási ké-pesség, szókincsbővítés.Szociális kompetencia: Másokra való odafigye-lés képessége.Szociális kompetencia: Gondoskodás képessége.

Ffgy. 10/2. 8.•, 12/2. b)Ny. 60–61. o.

Ffgy. 46. o.


32



javaslatok




munka stb.)31. Egyéb mással-

hangzótörvé-nyek

Helyesejtés gyakorlása.A mássalhangzó-rö-vidülés és -kiesés. Mondatalkotási gya-korlatok. Illusztráció készítése.Állati kitalálósdi, páros játék. Állatleírás kor-rekciója, értékelése.

A hatékony, önálló tan.: Táblázatban való eligazodás képessége. Komplexitás gyakorlása. Szociális kompetencia: Segítségnyújtás. Fair já-tékra való és versengési képesség.

Ffgy. 10/2. 9.•, 12/2. c)Ny. 62–63. o.

Ffgy. 48–49. o.


A Színház-látogatás és a Szórólap című szövegek fel-dolgozása

A dokumentumszöveg (színlap) és a szórólap értelmezése csoport-munkában.Beszélgetés a kará-csonyról.Tulajdonnevek helyes-írása.Párbeszéd összeállítása páros munkában.

Anyanyelvi kommuni-káció: Társas beszédhez szükséges szóbeli nyelvi képesség. Helyesírás.Kommunikatív kompe-tencia: Képi információk feldolgozása.Szociális kompetencia: Együttműködés, hagyo-mányok tisztelete.

Sz.f.gy. 18–19. o.

Sz.f.gy. 26–27. o.

Ffgy. 42. o.

33. A hangokról és a betűkről tanultak ösz-szefoglalása

Helyesejtés gyakorlása. A tanultak rendszere-zése.A magán- és mással-hangzók időtartamának jelölése. Betűrendbe sorolás. T. 11.

Nyelvi kompetencia: Grammatikai rendszer kialakítása.Gondolkodási kompe-tencia: Problémalátás és kritikai képesség. Anyanyelvi kommuni-káció: Helyesírási képes-ség fejlesztése.

Ffgy. 10/2. 10.•, 12/3. a)Ny. 63–66. o.


A vörös óriás-kenguru című szöveg feldol-gozása

Helyesejtés gyakorlása.A szöveg feldolgozása heterogén csoportmun-kában.Adatkeresés, lényegki-emelés. Tételmondatok alapján vázlatkészítés. Állatbemutatás állat-kerti szakvezetés alkal-mából.

A hatékony, önálló ta-nulás: Ismeretszerző ké-pesség. Szükséges infor-mációk keresése, kivá-lasztása, befogadása. Narratív kompetencia: Reproduktív szövegal-kotás.

Sz.f.gy. 22–23. o.

ItSz.

35. Félévi felmé-rés szövegér-tésből

Félévi felmé-rés anyanyel-vi ismeretből, helyesírásból


Ny. mellék-let: 6–7. o. Megoldás: Kk. 117–119. o. Ny. melléklet: 10–11. o. T. szöve-ge: Kk. 74. o. Megoldás: Kk. 112. o.


33



javaslatok




munka stb.)36. A magyar he-

lyesírás

A szóelemzés elve

A bevezető szöveg ér-telmezése, vázlatírás páros munkában.A magyar helyesírás szabályai című könyv tárgymutatója.A mássalhangzótörvé-nyek felidézése táblázat segítségével.

A hatékony, önálló ta-nulás: Megfigyelés, lé-nyegkiemelés, tanulási technikák alkalmazása. Információk kezelésének képessége.Anyanyelvi kommuni-káció: Helyesírási képes-ség.

Ffgy. 10/2. 11.•, 12/3. b) Ny. 67. o.

Ny. 68. o.

Az ókori Egyiptom (a 37. és a 38. órá-hoz kapcsolódva)

A piramis építé-séről információs tábla összeállítása, feliratozása

Részletes pro-jektterv találha-tó a Szövegértés-szövegalkotás taná-ri kézikönyvben.

37. A felmérések értékelése, ja-vítása

A Kheopsz-piramis című szöveg feldol-gozása

A helyesírási típushibák javítása.Önértékelés. Helyesejtés gyakorlása.Kérdésekre válaszadás, adatkeresés. Indoklás megfogalmazása. A piramis és a bálna sú-lyának összehasonlí-tása.

Szociális kompetencia: Siker és kudarc elfogadá-sának képessége.Személyes kompeten-cia: Önértékelési képes-ség.A hatékony, önálló ta-nulás: Lényegkiemelő, logikai képesség. Matematikai kompe-tencia.

Sz.f.gy. 32–33. o.

ItSz.


A Kheopsz-piramis című szöveg feldol-gozása

Helyesejtés gyakorlása.Fordított helymeghatá-rozás.Tanulópárok önálló vázlatírása.Képmontázshoz aláfes-tő szöveg alkotása cso-portmunkában.Képmontázshoz szö-vegalámondás.

Anyanyelvi kommuni-káció: Szókincsbővítés. Kreatív szövegalkotás, előadói képesség fejlesz-tése.Természettudományos kompetencia: Irányok meghatározásának ké-pessége.

Sz.f.gy. 32–33. o.

ItSz.

39. A szóelemzés elve

Helyesejtési gyakorla-tok.Indukciós szöveg értel-mezése.Az írásban jelölt tel-jes hasonulás a -val, -vel toldalékos szavakban. Helyesírási gyakorlatok kooperatív technikák alkalmazásával. T. 12.

Gondolkodási kompe-tencia: Kombinatív, kon-vertáló képesség.Anyanyelvi kommuni-káció: Helyesírási képes-ség.Normatív kompetencia: Szabálykövetés, szabály-alkalmazás.

Ffgy. 10/2. 12.•, 12/4. Ny. 69–71. o.


34



javaslatok




munka stb.)40. A szóelemzés

elveHelyesejtési gyakorla-tok.Az írásban nem jelölt teljes hasonulás és az összeolvadás. Helyesírási gyakorlatok kooperatív technikák alkalmazásával. T. 13.Hírek olvasása, értel-mezése, írása.

A hatékony, önálló ta-nulás: A tanultak alkal-mazásának képessége. Normatív kompetencia: Szabálykövetés, szabály-alkalmazás.

Ffgy. 10/3. első nyelvtörő, 13/5.

Ny. 72–74. o.

Ffgy. 70–71. o.

Osztályújság szer-kesztése (a 40. órá-hoz kapcsolódva)

1. Tervezzetek nyolcoldalas osz-tályújságot cso-portmunkában!

2. Beszéljétek meg közösen, milyen té-májú hírek, hirde-tések, interjúk ke-rüljenek az újság-ba!

3. Osszátok szét a témákat, műfajokat a csoportok között!

4. Illusztráljátok az írásokat különböző technikával! A számítógépet is segítségül hívhat-játok!

5. Értékeljétek kö-zösen az elkészült osztályújságot!

41. Helyesírási felmérés: a szóelemzés elve.

A kiejtés elve

Helyesejtés gyakorlá-sa tankönyvi feladatok szóanyagán. A helyes időtartam-je-lölés. Szóláshasonlatok a kommunikációban. A helyesírási szabály-zat használati techniká-jának pontosítása. A H. 17., 20–24. szabálypon-tok értelmezése cso-portmunkában.

A hatékony, önálló ta-nulás: A tanultak alkalmazása. Szabályértelmező, sza-bálykövető, ismeret-elsajátító képesség. Segédeszköz (szabályzat) használata.Anyanyelvi kommuni-káció: Szövegértés, kife-jezőképesség, helyesírási képesség fejlesztése.

Ny. melléklet: 8. o. T. szöve-ge: Kk. 74. o. Megoldás: Kk. 113. o.

Ny. 75–76. o.

42. A kiejtés elve Helyesejtés gyakorlása.Az í–i, ú–u, ű–ü válta-kozást mutató egytagú szavak, csoportmunka. Szerepjáték: vásárlás, páros munka. A mássalhangzók idő-tartamának jelentés-megkülönböztető sze-repeT. 14.

A hatékony, önálló ta-nulás: Szabályértelmező, szabálykövető, isme-retelsajátító képesség. Segédeszköz (szabályzat) használata.Szociális kompetencia: Hatékony együttműkö-dés, társas aktivitás.

Ffgy. 10/3. má-sodik nyelvtö-rő, 13/5.

Ny. 77–79. o.

43. A kiejtés elve Helyesejtés gyakorlása.A helyes időtartam-je-lölés.Mondatalkotási gya-korlatok. Csoportmunka. Az -ít, -ul, -ül, -t, -tt, -bb, -l, -ll toldalékok írása. T. 15.Alakleírás. Ki ő? Osztálytárs felismerése alakleírás alapján.

Szociális kompetencia: Szabályalkotás, szabály-követés.Anyanyelvi kommuni-káció: Helyesírási képes-ség. Szóbeli szövegalko-tás, szövegértés.

Ffgy. 10/3. har-madik nyelvtö-rő, 13/5.

Ny. 80–82. o.

Ffgy. 50–51. o.


35



javaslatok




munka stb.)44. Helyesírási

felmérés: a ki-ejtés elveOkostelefon használata okosan című szöveg feldol-gozása

Igaz-hamis állítások.Programműködés is-mertetése.Használati útmutatók bemutatása.

A hatékony, önálló ta-nulás: A tanultak alkal-mazása. A hatékony, önálló ta-nulás: Döntési képesség. Tanultak alkalmazása új helyzetben.

Ny. melléklet: 8. o. T. szöve-ge: Kk. 75. o. Megoldás: Kk. 113–114. o.Sz.f.gy. 42–43. o.

A víz (a 45. órához kapcsolódva)

1. Csoportokban dolgozzatok! Készítsetek egy- vagy másfél olda-las szöveget Az élte-tő víz címmel!

2. Nézzetek utána, hogyan jelenik meg a víz a világ- és a magyar irodalom-ban!

3. Gyűjtsetek szólá-sokat, közmondá-sokat, amelyekben szerepel a víz!

4. Gyűjtsétek ösz-sze híres zeneszer-zők műveit, ame-lyek kapcsolatba hozhatók a vízzel! Hallgassatok meg néhány zenemű-részletet!

5. Mérjétek meg a családotok napi, heti vízfogyasztá-sát! Ábrázoljátok grafikonon!

6. Gyűjtsetek ötle-teket, hogyan taka-rékoskodhatnak a családok a vízzel!(Folyt. köv. 106. o.)


A Készíts csa-padékmérőt! című szöveg feldolgozása

Helyesejtési gyakorla-tok.A csapadékmennyiség-gel kapcsolatos számí-tások.Működési elv szóbeli is-mertetése. Munkafolyamat ismer-tetése különböző hall-gatóságnak.

Matematikai kompe-tencia: Logikai gondol-kodás. Környezettudatos magatartás. Összefüggéslátás.Anyanyelvi kommuni-káció: Reproduktív szö-vegalkotás, kommuniká-ciós képesség magyará-zatkor.

Sz.f.gy. 38–39. o.

ItSz.

46. A hagyomány elve

Helyesejtési gyakorla-tok.A régies családnevek helyesírása. A j hang kétféle jelö-lése.A hír tartalmának át-adása.Plakáttervezés, a plakát rövid, figyelemfelkeltő szövege. T. 16.

Anyanyelvi kommuni-káció: Helyesírási képes-ség. Kreatív szövegalko-tás.Kognitív kompeten-cia: Megfigyelőképesség. Összehasonlítás képes-sége.

Ffgy. 10/3. ne-gyedik nyelvtö-rő, 13/6.Ny. 83–85. o.

47. Az egyszerűsí-tés elve

Az elválasztás

Helyesejtési gyakorla-tok.Az egyszerűsítés elvé-nek és az elválasztásnak a gyakorlása egyszerű és összetett szavakban páros és csoportmun-kában.Anyanyelvi rejtvények megoldása.

Anyanyelvi kommuni-káció: Helyesírási képes-ség. Kognitív kompetencia: Példakeresés, összeha-sonlítás. Szociális kompetencia: Együttműködés, segít-ségnyújtás.

Ffgy. 10/3. ötö-dik nyelvtörő, 13/7.Ny. 85–86. o.

Ny. 86–88. o.


36



javaslatok




munka stb.)48. Képesség-

fejlesztő óra

A Turistaként a világűrben című szöveg feldolgozása

Helyesejtési gyakorla-tok.Ok-okozati összefüg-gések felfedezése és ki-fejtése. Indoklások, érvek és el-lenérvek megfogalma-zása és előadása.Élménybeszámoló fantázia alapján, pl.: Világűrbéli kalandom.

Gondolkodási kompe-tencia: Oksági gondol-kodás képessége.Narratív kompetencia: Dolgok közlésének ké-pessége.Anyanyelvi kommuni-káció: Kreatív szövegal-kotás.Szociális kompetencia: Fair játékra való képesség.

Sz.f.gy. 34–35. o.

ItSz.

7. Készítsetek tab-lót híres „vizes” té-májú festmények reprodukciójából!

8. Gyűjtsetek olyan híreket, riportokat, vers- és regényrész-leteket, amelyekben a víz a katasztrófák forrása!

9. Bővítsétek az is-kola honlapját a produktumokkal!

49. A SZAVAK ALAKJA ÉS SZERKE-ZETEHangalak és jelentés a sza-vakban

Helyesejtés gyakorlása.Üzenetek átadása.Metanyelvi szöveg ér-telmezése.Az indukciós szöveg ér-telmezése. A hasonló alakú szavak helytelen használata. T. 17.Tananyag-csökkentési javaslat: többjelentésű és azonos alakú szavak csak említés szintjén.

Anyanyelvi kommuni-káció: Szövegértő ké-pesség. Helyes és tu-datos nyelvhasználat. Helyesírási képesség.Gondolkodási kompe-tencia:Kombinatív képesség.Tudásszerző kompeten-cia:Ismeretelsajátító képes-ség.

Ffgy. 10/3. ha-todik nyelvtö-rő, 13/7.

Ny. 89–90. o.

51. Egy-, többje-lentésű és azo-nos alakú sza-vak

Helyesejtés gyakorlása. Jelentés-illusztráció összefüggése.Az ÉKsz. használata.Azonos alakú, többje-lentésű szavak a humor forrásaként. Reklámszöveg értelme-zése. T. 18.

Gondolkodási kom-petencia: Sajátosságok megkülönböztetése. Anyanyelvi kommuni-káció: Szövegértés, he-lyesírási képesség.A hatékony, önálló ta-nulás: Segédeszköz (szó-tár) használatának ké-pessége.

Ffgy. 11/4., 13/8.Ny. 91–93. o. Magyar értel-mező kéziszótár

52. Hasonló alakú szavak

Helyesejtés gyakorlása.Hasonló alakú szavak használata. Szöveg ki-egészítése megfelelő szóhasználattal.Az interjú.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Pontos, he-lyes nyelvhasználat. Szövegértés, helyesírási képesség.

Ffgy. 11/4., 13/8.

Ny. 94–95. o.

Ffgy. 74. o.53. Képesség-

fejlesztő óra

A Térképen barangolva című szöveg feldolgozása

Helyesejtés gyakorlása.Földrajzi nevek he-lyesírásának gyakor-lása. Útvonalterv is-mertetése térképen. Útvonaltervek készítése az internet segítségével.Útbaigazítás kérése és adása.

Anyanyelvi kommuni-káció: A kommunikáci-ós eszközökkel való bán-ni tudás képessége.

Digitális kompetencia: IKT alkalmazása.

Sz.f.gy. 44–45. o.

Ffgy. 56/5., 6.


37



javaslatok




munka stb.)54. Hasonló alakú

szavakHelyesejtés gyakorlása. Írásfegyelem és a he-lyesírás, pl.: fáradság – fáradtság, válság – vált-ság.Interjúkészítés utasok-kal, utazókkal páros munkában. T. 19.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Helyes, pon-tos nyelvhasználat. Helyesírási képesség, írástechnika fejlesztése.Szociális kompetencia: Kapcsolatkezelési képes-ség.

Ffgy. 11/5., 14/9.Ny. 96. o.

55. A rokon értel-mű szavak és kifejezések

Helyesejtési gyakorla-tok.Gratuláció gyer-mek születéséhez. Szókincsfejlesztés ro-kon értelmű szavakkal csoportmunkában.A jelentésbeli kohézió eszközei: a rokon értel-mű szavak. A Magyar Szinonimaszótár hasz-nálata.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szókincs, szó-használat, kommuniká-ciós képesség fejlesztése.A hatékony, önálló ta-nulás: Segédeszközök használatának képessége. Az ismeretek alkalmazá-sának képessége.Szociális kompetencia: Kötődési képesség.

Ffgy. 11/5., 14/9.

Ny. 97–98. o.

Ffgy. 25. o., 26/4.

56. A rokon értel-mű szavak és kifejezések

Helyesejtési gyakorla-tok.Szóbeli beszámoló vá-sárlásról.Szövegek színesítése ro-kon értelmű szavakkal csoportmunkában. A rokon értelmű szavak kapcsolata a szövegkör-nyezettel. T. 20.

Anyanyelvi kommuni-káció:Önkifejezéshez szüksé-ges nyelvi képességek. Szóbeli és írásbeli szöve-gek megértése és alko-tása.Személyes kompeten-cia: Önállóság, önkiszol-gálási képesség.

Ffgy. 11/6., 14/10.

Ny. 99–100. o.

Ffgy. 28/8., 9., 10.

57. Szólások és közmondások.Szólások

Helyesejtési gyakorla-tok.Metanyelvi szöveg ér-telmezése.Szólások használata a kommunikáció során.Másolás, emlékezetből írás. Képekről szólások felis-merése.Hibás szólások javítása.Szólások eredete.

Állampolg. komp.: Hagyományok ismerete, tisztelete és ápolása.Kommunikatív kompe-tencia:Képi információk feldol-gozása. Anya nyelvi kommu-nikáció: Szövegértés. Kifejezőképesség. Helyes nyelvhasználat, helyes-írási képesség fejlesztése.

Ffgy. 11/6., 14/10. Ny. 100–103. o.

O. Nagy Gábor: Magyar szólások és köz-mondások


38



javaslatok




munka stb.)58. Képesség-

fejlesztő óra

A Szólások a konyhából című szöveg feldolgozása

Helyesejtési gyakorla-tok.Szómagyarázatok ké-szítése.Adatkeresés, okkeresés.Közmondásokhoz szi-tuációk kitalálása és előadása.Szólások jelentése.

Anyanyelvi kommuni-káció: Szókincs, nyelv-használat fejlesztése.Gondolkodási kompe-tencia: Oksági gondol-kodás.Állampolgári kompetencia: Hagyománytisztelet és -ápolás.

Sz.f.gy. 28–29. o.

O. Nagy Gábor: Magyar szólások és köz-mondásokItSz.

59. Szólások és közmondások.Közmondások

Helyesejtés gyakorlása.Helyzetek előadása szó-lásokhoz, közmondá-sokhoz kapcsolódva.Képek alapján közmon-dások felismerése.Szólások és közmon-dások értelmezése. Történetalkotás.T. 21.

Anyanyelvi kommuni-káció: Nyelvhasználat fejlesztése.Szövegértő képesség. Szóbeli és írásbeli kifeje-zőképesség. Helyesírási képesség. Kommunikatív kompe-tencia: Képi információk feldolgozása.

Ffgy. 14/11.

Ny. 103–106. o. O. Nagy Gábor: Magyar szólások és köz-mondásokFfgy. 27. o.


Az Magyaros ételek című szöveg feldol-gozása

Helyesejtés gyakorlása. Szótárhasználat: ka-kukkfű.Receptek másolása, önálló leírása emléke-zetből, elmondása kü-lönböző partnernek.Igaz-hamis állítások.

A hatékony, önálló tanulás: Megfigyelő-képesség, következteté-sek levonása.Személyes kompeten-cia: Egészségvédő képes-ség. Digitális kompetencia.

Sz.f.gy. 30–31. o. Magyar értel-mező kéziszótár

ItSz.

61. Ellentétes je-lentésű szavak

Helyesejtés gyakorlása.Az ellentétes jelenté-sű szavak a humor for-rásai.Ellentétes jelentésű sza-vak helyesírásának gya-korlása. T. 22.

Állampolgári kompe-tencia: Hagyományok tisztelete. Személyes kompeten-cia: Találékonyság, kre-ativitás.Anyanyelvi kommuni-káció: Helyesírási és ki-fejezőképesség.

Ny. 107/3. d), 108/6.

Ny. 106–108. o.


Az Esztramos-hegy című szöveg feldol-gozása

Helyesejtés gyakorlása.Földrajzi nevek helyes-írása.A barlangok bemuta-tása.Beszámoló kirándu-lásról egyéni, közös él-mény alapján.Levélírás.

Anyanyelvi kommuni-káció: Szókincsbővítés, beszédértés. Állampolgári kompe-tencia: A nemzettudat formálása. Digitális kompetencia.

Sz.f.gy. 46–47. o.

ItSz.

Ffgy. 64/2.


39



javaslatok




munka stb.)63. A hangutánzó

és hangulat-festő szavak

Helyesejtés gyakorlása. A hangulatfestő szavak alkalmazása szövegal-kotáskor. Beszámoló Feleltem címmel különböző hall-gatóknak. T. 23.

Anyanyelvi kommuni-káció: A verbális komplexitás ke-zelése. Írásbeli kifejező-képesség. Helyesírási ké-pesség.

Ffgy. 14/11.Ny. 108–112. o.

A macska (a 63. órához kapcsolód-va)1. Melyik óko-ri nép szent álla-ta volt a macska? Számoljatok be a vele kapcsolatos hi-edelmekről!

2. Gyűjtsétek össze a macska hangját utánzó szavakat!

3. Mit jelentenek a következő kifeje-zések:macskakő, macska-köröm, macskaka-parás, vasmacska?

4. Keressetek olyan meséket, amelyek-ben macska is sze-repel! Rajzoljátok le az egyik jellegze-tes jelenetet! A többiek találják ki, melyik meséről van szó!

5. Természet isme-ret-tankönyvetek segítségével mutas-sátok be társaitok-nak a macskát!

6. Két-, három- és négyfős csoportok-ban dolgozzatok! Macskaeledelt sze-retnétek vásárolni. 260-260 Ft-tal já-rultok hozzá. A konzerv ára 159 Ft.

64. A szavak szer-kezete.Az egysze-rű és összetett szavak

Helyesejtési gyakorla-tok.Metanyelvi szöveg ér-telmezése.Az egyszerű és összetett szavak elválasztása.A szókapcsolat és az összetett szó közöt-ti kommunikációs kü-lönbség.T. 24.

Anyanyelvi kommuni-káció: Helyesírási, nyelv-használati képesség fej-lesztése. Gondolkodási kom-petencia: Információk rendszerezése. Következtetések levo-nása.

Ny. 113/1.Ny. 112–116. o.

65. A toldalékos szavak

Helyesejtési gyakorla-tok.A szótő és toldalék fo-galmának pontosítása.Szóelemek felismeré-se. Alaktani elemzések. Válogató másolás. T. 25.

Szociális kompetencia: Csoportkezelő képesség. Más népek iránti tisztelet képessége. Anyanyelvi kommu-nikáció: A verbális és a nonverbális komplexitás kezelésére való képesség.

Ffgy. 114/9.Ny. 116–120. o.

66. A toldalékos szavak

Helyesejtési gyakorla-tok.Versenyfeladat: igék képzése.A jelek megnevezése, alkalmazása.Recept összeállítása il-lusztráció alapján. Lírai szöveg értelmezése.Táblázatértelmezés.T. 26.Modern írásbeli közlés-formák.

Vállalkozói kompeten-cia: Versenyhelyzet ke-zelése.Nyelvi kompetencia: Grammatikai szabály-rendszer kialakítása.Kommunikatív kom-petencia: Az infor-mációk felhaszná-lásának képessége. Illusztrációértelmezés.

Ffgy. 114/10. Ny. 121–124. o.

Horga Béla: Ragrapszódia

Ffgy. 68/9., 10.


40



javaslatok




munka stb.)67. A szavak je-

lentéséről és szerkezetéről tanultak ösz-szefoglalása

Helyesejtési gyakorla-tok.A szavak jelentéséről és szerkezetéről tanul-tak kreatív alkalmazása csoportmunkában.Összefoglaló táblázatok értelmezése, felhaszná-lása rendszerezéshez.T. 27.

Gondolkodási kompe-tencia: Rendszerező, lo-gikai képesség, összefüg-gések felismerése.Kommunikatív kom-petencia: Ábraolvasás, anyanyelvi beszéd.Szociális kompetencia: Érdekérvényesítő képes-ség.

Ffgy. 114/11.

Ny. 124–125. o.

Hány dobozzal tudtok venni?Mennyi lesz a visz-szajáró pénz?Mennyi pénzt kap-tok vissza fejen-ként?Hány fős csapat tu-dott a saját szem-pontjából a leggaz-daságosabban vásá-rolni?

7. Készítsetek pla-kátokat egy macs-kakiállítás népsze-rűsítésére a szerzett ismeretek alapján!Kiállítás a plaká-tokból.

68. Év végi ismét-lés

Helyesejtés gyakorlása.A tankönyvi felada-tok megoldása ko-operatív technikával. Összefoglaló táblázatok értelmezése. Anyanyelvi rejtvények megoldása.Leírás készítése egyéni rajz alapján. T. 28.

Nyelvi kompetencia: Grammatikai szabály-rendszer felfogása. Szociális kompetencia: Együttműködési képes-ség. Elfogadás, kudarctű-rés. Sikerélmény átélése.Tudásszerző kompeten-cia: Összefüggés-kezelő képesség.

Válogatás a tankönyv és a Ffgy. feladata-iból.

Ny. 134–136. o.

69. Év végi felmé-rés szövegér-tésből

Év végi felmé-rés anyanyel-vi ismeretből, helyesírásból


Ny. mellékle-te: 12–13. o. Megoldás: Kk. 120–121. o. Ny. mellék-lete: 14–15. o. T. szöve-ge: Kk. 75. o. Megoldás: Kk. 115–117. o.

70. Kommuni-káció-történet.Őseink be-széde

Helyesejtés gyakorlása. Szövegfeldolgozás cso-portmunkában.Akaratlagos írás fejlesz-tése vázlatíráskor.Beszélgetés az olvasot-takról.

A hatékony, önálló ta-nulás: Tények, adatok kiemelése.Szociális kompetencia: Alá- és fölérendeltség el-fogadása.Anyanyelvi kommuni-káció: Helyesírási, szó-beli kifejezőképesség.

Válogatás a tankönyv és a Ffgy. feladata-iból.Ny. 126–127. o.

Hogyan beszél az emberiség?

Helyesejtési gyakorla-tok. Szövegfeldolgozás ta-nulópárban.A téma megállapítása, a lényeg kiemelése, ábra-értelmezés.Károli Gáspár fordította Biblia részlete mai ma-gyar nyelven.

Kommunikatív kompe-tencia: Ábraolvasás és -értelmezés.Anyanyelvi kommuni-káció:Szövegértés, helyesírási képesség.



41



javaslatok




munka stb.)71. A felmérések

értékelése, javítása

A Szalvéta-technika című szöveg feldol-gozása

A helyesírási típushibák javítása.Önértékelés.Rövidítések feloldása szövegben.Munkafolyamat elmon-dása képsor és/vagy vázlat alapján önállóan.Indoklások megfogal-mazása.

Szociális kompetencia: Siker és kudarc elfogadá-sának képessége.Személyes kompeten-cia: Önértékelési képes-ség.Anyanyelvi kommuni-káció: Szövegértés, rep-roduktív szövegalkotás, helyesírási képesség.

Sz.f.gy. 36–37. o.Idegen szavak és kifejezések szótáraInteraktív tan-anyag

Az írás története (a 73. órához kap-csolódva)

1. Rendezzétek táb-lázatba az egyes írástípusokról szer-zett ismereteiteket!

2. Gyűjtsetek cégé-rekről fotókat, il-letve készítsetek ti magatok is szaba-don választott tech-nikával (rajz, gyur-ma, fa stb.)!

3. Készítsetek kép-rejtvényeket társai-tok számára!

4. Ismertessétek a rovásírás lényegét!

5. Írjatok le szólá-sokat, közmondá-sokat rovásírással! Olvastassátok el társaitokkal!

6. Rendezzetek ki-állítást, vagy készít-setek tablót az ál-talatok gyűjtött, il-letve alkotott anya-gokból!

72. Hogyan ír az emberiség?

Helyesejtési gyakorla-tok.Szövegelemzési techni-kák gyakorlása csoport-munkában. Vázlatírás a csoportmunka összeg-zéseként.Régi szöveg fordí-tása mai nyelvre. Kommunikáció titkos-írással.

Szociális kompetencia: Csoportkezelő képesség. Más kultúrák iránti tisz-telet képessége. Anyanyelvi kommu-nikáció: A verbális és a nonverbális komplexitás kezelésére való képesség.


Hogyan ír az emberiség?

Helyesejtési gyakorla-tok.Ismerkedés a rovásírás-sal.Kommunikáció titkos-írással.

Szociális kompetencia: Csoportkezelő képesség. Más kultúrák iránti tisz-telet képessége. Kommunikatív kom-petencia: Az infor-mációk felhaszná-lásának képessége. Illusztrációértelmezés.

Válogatás a tankönyv és a Ffgy. feladata-iból.Ny. 130–133. o.Horváth István: A rovás-írás ábécéje


42

A FELMÉRÉSEK MEGOLDÁSA

Az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség, a nyelvhelyességi szint mérése

Év eleji felmérés1. a)

– István, nem mennél ki? – mondta a doktor.– Nem! Én vagyok a pótatya!(.)– Ülj fel, Tutajos – segítette fel Gyulát a doktor –, és máskor, ha pótapa kell, hozzám gyere. Sóhajts!István bácsi ez idő alatt Bütyökkel sugdolózott.– Minek a doktor, István bácsi?– Megvizsgál benneteket.– Engem is?– Persze, aztán elmegy. Írásjelenként 1 pont, összesen: 8

b) óhajtó mondat A helyes válaszért 1 pont.

2. a)– István, nem mennél ki? – mondta a doktor.– Nem! Én vagyok a pótatya!(.)– Ülj fel, Tutajos – segítette fel Gyulát a doktor –, és máskor, ha pótapa kell, hozzám gyere. Sóhajts!István bácsi ez idő alatt Bütyökkel sugdolózott.– Minek a doktor, István bácsi?– Megvizsgál benneteket.– Engem is?– Persze, aztán elmegy.

b)vagyokmennélülj, gyere vagy sóhajts Minden jó helyre írt ige 1-1 pont, összesen: 6

3. Főnév: Tutajos, nyár, vidámságMelléknév: idős, ügyetlen, gyönyörűSzámnév: húsz, ötödik, kevés Minden jó helyre írt ige 1-1 pont, összesen: 9

4. ki-a-bál, bo-dza, asz-szony, fel-e-mel, vil-la, ma-ha-ra-dzsa, vas-út, meg-áll Minden jól elválasztott szó 1-1 pont, összesen: 8

5. papagáj, tavaly, tolvaj, helytelen, zsivajog, mosolyog, olajos, selymes, homályos, jeges Minden jól kiegészített szó 1-1 pont, összesen: 10

6. Figyeljétek meg az őszi erdőt! Gyűjtsetek leveleket! Rajzoljatok le néhány érdekes növényt! Játsszatok fo-gócskát a tisztáson! Kiabálással ne zavarjátok az erdő csendjét!

Minden helyesen átalakított, hibátlanul leírt mondat 2 pont, összesen: 10

7. Békés megye, Margit híd, Nemzeti Múzeum, Hóvirág utca, Deák Téri Általános Iskola, Vidám Park, Nők lapja, A kis herceg, Visegrádi-hegység, Berzsenyi Dániel Könyvtár Minden helyesen leírt tulajdonnév 1-1 pont, összesen: 10


43

8. Tollbamondás A tollbamondás javasolt szövegében (74. oldal) jelöltem, hogy mely szavakat és írásjeleket kell hibát-lanul leírni a tanulóknak. A tollbamondásért 30 pont adható.

A felmérés összesített pontszáma: 100

Értékelés: Enyhébb ponthatárok: Szigorúbb ponthatárok: 91–100 93–100 jeles, 5 76–90 79–92 jó, 4 60–75 65–78 közepes, 3 40–59 51–64 elégséges, 2 0–39 0–50 elégtelen, 1

Témazáró felmérés: A szóelemzés elve1. a) Az aláhúzandó szavak a következők:

diósgyőri, tavasszal, különböző, erre, színpadon, játszanak, vásárokban, üstben, gondoljatok, lehetséges, hagyjátok, ezt Minden jól aláhúzott szó 1-1 pont, összesen: 12

b) összeolvadás: játszanak, lehetséges zöngésség szerinti részleges hasonulás: diósgyőri, várárokban, üstben, ezt képzés helye szerinti részleges hasonulás: különböző, színpadon írásban jelölt teljes hasonulás: tavasszal, erre írásban nem jelölt teljes hasonulás: gondoljatok, hagyjátok Minden jó helyre írt szó 1-1 pont, összesen: 12

2. fagyjon, tudjam, higgyük, adjatok, maradjon, hagyjálA kakukktojás bekarikázása 1 pont. Minden jól javított szó 1-1 pont, összesen: 5

3. Tollbamondás A tollbamondás javasolt szövegében (74. oldal) jelöltem, hogy mely szavakat kell hibátlanul leírni a tanulóknak. A tollbamondásért 20 pont adható.


Értékelés: Enyhébb ponthatárok: Szigorúbb ponthatárok: 45–50 46–50 jeles, 5 38–44 40–45 jó, 4 30–37 33–39 közepes, 3 20–29 26–32 elégséges, 2 0–19 0–25 elégtelen

Témazáró felmérés: A kiejtés szerinti írásmód1. A repülő madár csaknem a víz színét súrolta a szárnyával. A nyúl akkor tűnt el a patak túlsó felén, a sűrű

bokrok között. A pórul járt vadász búsul az elszalasztott zsákmány miatt.Minden jó pótlás 1-1 pont, összesen: 10 pont.


44

2. a) alku, ágyú, odú, anyu, borjúb) betű, menü, gyűrű, revü, fésű Minden jó szó 1-1 pont, összesen: 10

3. Nagymamám ruhát varr a húgomnak.A gyógyuló sebemen egy nagy var keletkezett.Bence minden reggel korán kel.Ma sehová sem kell mennem.Épp most akartalak felhívni telefonon.Leesett a bögre, de nem tört el, ép maradt. Minden jó kiegészítés 1-1 pont, összesen: 6

4. Anna, reggel, futott, utána, léptekkel, sietett, legkisebb, jelét, láttákMinden javított hiba 1-1 pont, összesen: 10

5. Tollbamondás A tollbamondás javasolt szövegében (75. oldal) jelöltem, hogy mely szavakat kell hibátlanul leírni a tanulóknak. A tollbamondásért 20 pont adható.



Félévi felmérés1.

Szó Hány hang? Hány betű? Hány írásjegy?edző 3 3 4kisasszony 7 8 10jégpálya 7 7 8szállás 5 6 7mennyezet 7 8 9

Minden jó válasz 1-1 pont, összesen: 15

2. álandó szőlő igéret nagyszerű higyjetek frissül kitünő dicséret könnyelmű tugyjátokálarc rosszabb kívánság menydörög hagyjátok

Javítás: állandó, ígéret, higgyetek, kitűnő, tudjátok, mennydörög

Minden jól színezett és helyesen leírt szó 1-1 pont, összesen: 15


45

3. 1 = rövid mássalhangzóval 2 = hosszú mássalhangzóval X = mindkét módonSzó Tipp Szó Tipp Szó Tipp Szó Tipp

to… (l) X sza…ag (l) 1 va… (r) X me…ek (gy) Xko…og (p) 1 ca…og (m) 2 fri…en (s) 2 ki…ebb (s) 1dö…en (r) 2 szá…dos (l) 2 ha…ú (ty) 2 e…é (gy) 2bara… (k) 2 e…ütt (gy) 1 oko…an (s) 1 le…ebb (j) 2

Minden jó „tipp” 1-1 pont, összesen: 16

4. Mély hangrendű szavak: móka, mulatságMagas hangrendű szavak: erdő, zöldell, cinegeVegyes hangrendű szavak: sofőr, tanító, iskola Minden jó helyre írt szó 1-1 pont, összesen: 8

5. Kálmán, Kamill, Károly, Kata, Katalin, Katinka, Kató, Kázmér, Kond, KonrádMinden jó helyen álló név 1-1 pont, összesen: 10

6. csak zöngétlen

mássalhangzó van bennecsak zöngés

mássalhangzó van benne

gomb, nindzsa, zaj papucs, kutya, cicuska

tanuló, Dórika

Minden jó halmazrészbe írt szó 1-1 pont, összesen: 8

7. 1. – D, 2. – A, 3. – C, 4. – E, 5. – B, 6. – D, 7. – C, 8. – EMinden jó párosítás 1-1 pont, összesen: 6

8. Tollbamondás A tollbamondás javasolt szövegében (75. oldal) jelöltem, hogy mely szavakat kell hibátlanul leírni a tanulóknak.

A tollbamondásért 20 pont adható.



Év végi felmérés1. havasok E) havasak I) gyorsan J) gyorson F) felelősek G) felelősök B)

lakatosak D) lakatosok A) munkátlan C) munkálatlan H) Minden jó párosítás 1-1 pont, összesen: 10


46

2. a) csipog, piszmog, tutyimutyi, cammog, zúg, dübörög, krákog, bíbelődik, pukkan, bamba, kopog, langaléta, loccsan, kalimpál Minden aláhúzott szó 1-1 pont, összesen: 7

b) Magas Mély Rövid e, i, ö, ü a, o, u Hosszú é, í, ő á, ú Minden jól kitöltött rubrika 1-1 pont, összesen: 4

3.A menü

Magas hangrendű ételekB menü

Mély hangrendű ételekC menü

Vegyes hangrendű ételekpörkölt alma briósrizibizi slambuc lecsószőlő saláta spagetti

Minden jól kitöltött rubrika 1-1 pont, összesen: 9

4. Samu, gyűszű, odút, felhő, folyosó, repít, bámul, gyapjú, fésül, esküMinden jó betűpótlás 1-1 pont, összesen: 10

a) A mély hangrendű szavak aláhúzása Minden mély hangrendű szó aláhúzása 2 pont.Hibázás esetén 0 pont.

b) A magas hangrendű szavak bekarikázása Minden magas hangrendű szó bekarikázása 2 pont.Hibázás esetén 0 pont.

5. Ágota, András, Andrea, Imre, Jeremiás, Jolán, Károly, Kata, Katalin, OttóMinden jó helyen álló szó 1 pont, összesen: 10

6. ván-dor, lajst-romát-ad, Veszp-rémvas-út, locs-csan Minden helyes elválasztás 1-1 pont, összesen: 6

7. színnel, színt, színeúttal, utat, útja Minden helyesen leírt szó 1-1 pont, összesen: 6

8. gyűrű, kíván, ígér: kiejtés szerinti írásmód (kiejtés elve)barátja, egészség, tanulj: szóelemző írásmód (szóelemzés elve)Kossuth, Gaál, gulya: hagyományos írásmód (hagyomány elve)tollal, öccse: egyszerűsítő írásmód (egyszerűsítés elve)

A helyesírási alapelvek megnevezése 1-1 pont, összesen: 4

9. Sirályok szállnak a folyam hullámai felett. A parton táborozó gyerekek tutajt építenek. Nagy az esélyük, hogy holnapra elkészülnek. Tavaly sajnos elsüllyedt. Most muszáj sikerülnie. A bóján túl, a mély vízbe az idén sem merészkednek a készítői.

Minden helyes betűpótlás 1-1 pont, összesen: 10

10. Tollbamondás A tollbamondás javasolt szövegében (75. oldal) jelöltem, hogy mely szavakat kell hibátlanul leírni a tanulóknak.

A tollbamondásért 20 pont adható.



47


Javaslat a felmérések értékelésére

Az ország iskoláiban bizony elég eltérő %-os határokat alkalmaznak a pedagógusok. Van, ahol az elégséges szint eléréséhez már 33% is elegendő, van, ahol az 50% is kevés. Tudom, hogy ez helyi megállapodás kérdé-se, amelyet elsősorban a tanulók képessége határoz meg, mégis úgy vélem, a közel 20%-os eltérés igen nagy különbség. A következőkben egy enyhébb és egy szigorúbb értékelésre teszek javaslatot a %-os határokat tartalmazó táblázatban:

Értékelési kategória Enyhébb %-os határok Szigorúbb %-os határokJeles 91–100% 93–100%Jó 76–90% 79–92%Közepes 60–75% 66–78%Elégséges 40–49% 51–64%Elégtelen 0–39% 0–50%

A szövegértő olvasás felméréseinek megoldása

Rendkívül fontos a szövegértés felmérése év elején az 5. évfolyamon. Feltétlenül tisztában kell lennünk az-zal, hogy alsó tagozat végére milyen szintre jutottak el a tanulók, hiszen az értő, értelmező olvasás nemcsak a magyar nyelv és irodalom tantárgy, hanem valamennyi tantárgy tanulásának az alapja.

A szövegek kiválasztásakor lényeges szempont volt számomra, hogy rövid terjedelműek, könnyen érthe-tőek legyenek. A hosszú szövegek eleve hátrányos helyzetbe hozzák a lassabb tempóban olvasó gyerekeket. Lehet, hogy a szöveghez kapcsolódó feladatokat meg tudnák oldani, de nincs elég idejük, hogy alaposan át-tanulmányozzák a szöveget. Jelen esetben pedig nem az olvasási tempó, hanem a szövegértés mérése a cél.

Szándékosan választottam ismeretterjesztő szövegeket, mert a tanulás tanítását is ez a szövegtípus segí-ti a leginkább, a szépirodalmi szövegek ugyanis más szöveg-feldolgozási technikát követelnek, más képes-ségeket aktivizálnak.

Az év eleji felmérés során igyekeztem olyan feladattípusokat alkalmazni, amelyek alsó tagozatból ismer-tek a tanulók számára. Mivel az olvasási képesség fejlesztése nem zárul(hat) le a 4. évfolyam végén, ezért a félévi és év végi felmérésekben a gyerekeknek olyan feladatokat kell megoldaniuk, amelyeket begyakorol-hattak a tanév során.

A felmérések értékelésére is teszek javaslatot. Ezektől természetesen el lehet térni. Nagyon változatos ha-zánkban az értékelési skála. Vannak iskolák, ahol a kollégák már 30%-tól elégségest adnak a tanulók teljesít-ményére, máshol az 50% is kevés a ketteshez.

Év eleji felmérésCsukás István1. Írd le, mikor és hol született Csukás István! 1936, Kisújszállás

A két jó válaszelemért 1-1 pont, összesen: 2


48

2. Húzd alá, milyen iskolát végzett el az író!általános iskolazeneiskolaegyetem jogi karaegyetem bölcsészkara A két jó aláhúzásért 1-1 pont, összesen: 2

3. Válaszd ki a mondatba illő kifejezést, és keretezd be! természettudományia) Érettségi után az Eötvös Loránd Tudományegyetem karán tanult. jogi

kétb) Ezt követően évig a bölcsészkarra járt. hét

nem fejezte be.c) Az egyetemet sikeresen befejezte.

rádiónál Móra Könyvkiadód) A helyezkedett el, majd a szerkesztője lett. televíziónál Kossuth Kiadó Minden helyes bekeretezés 1-1 pont, összesen: 5

4. Karikázd be, mi volt Csukás István első ifjúsági regényének a címe!Keményorr és krumplikalapKéménykalap és krumpliorrKeménykalap és krumpliorrKeménykalap és krumplipaprikás A jó cím bekarikázása 1 pont.

5. Húzd alá a szövegből kimásolt részlet hibáit, és javítsd őket föléírással! négy tévé 75Első ifjúsági regényéből kétrészes rajzfilm készült, amely 1957-ben Hollywoodban az év jobb gyermeklegérdekesebb ifjúsági filmje díjat nyerte. Minden jó aláhúzás helyes javítással 1-1 pont, összesen: 10

6. Milyen díjat nyert a Pom Pom mesesorozat?Andersen-díjat. A díj helyes leírása 1 pont.

7. Keménykalap és krumpliorr, Mirr-Murr, a kandúr, Oriza Triznyák, Pom Pom, Süsü, a sárkány, Sze-gény Gombóc Artúr

Minden helyes sorrendben leírt cím 1-1 pont, összesen: 6

8. Készítsd el a szöveg vázlatát!Várható vázlatpontok:1. Csukás István tanulmányai, munkahelyei2. Kitüntetett művei3. Meseregényei Minden elfogadható vázlatpont 2-2 pont, összesen: 6 A felmérés összesített pontszáma: 25


49


Félévi felmérésÓriások a hüllők között1. Sorold fel a szövegben előforduló állatok nevét!

óriáskígyók, kockás piton, anakondák, haragos siklók, komodói varánuszgyíkok, hegyesorrú kroko-dilok, tengeri kérgesteknős, elefántteknős Minden helyes állatfajnév 1-1 pont, összesen: 8

2. Írd az állatfajok neve mellé, hogy hányadik bekezdésben olvastál róluk!teknősök 4., varánuszgyík 2., kígyók 1., krokodilok 3. Minden jó sorszám 1-1 pont, összesen: 4

3. Állítsd hosszúságuk szerint sorrendbe a kígyókat!kockás piton 10,8 manakonda 8 móriáskígyó 4-5 mharagos sikló 2 m Minden jó kígyónév és jó hosszúság 1-1 pont, összesen: 8

4. Mi a komodói varánuszgyík közismert neve?komodói sárkány A jó megnevezés 1 pont.

5. Húzd alá a felsoroltak közül azokat, amelyek miatt ma is élnek földünkön sárkánygyíkok!sem ragadozó, sem ember nem zavarta biztonságukatjól el tudtak bújni mindenki előlmegfelelő táplálékot találtakkedvező volt számukra a hőmérsékletnagyon keveset esznekritkán esett az eső Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen: 3

6. Rendezd táblázatba a következő hüllők adatait!hegyesorrú krokodil tengeri kéregteknős elefántteknős

hosszúság 7,2 m 215 cm 150 cmsúly 400 kg 450 kg 200–250 kg

Minden jó helyre írt, pontos adat 1-1 pont, összesen: 6

7. Kösd össze a földrész nevét az ott őshonos állat nevével!Délkelet-Ázsia komodói varánuszgyíkDél-Amerika hegyesorrú krokodilIndonézia kockás piton anakonda Minden jó összekötés 1-1 pont, összesen: 4

8. Melyik az az állatfaj, amely roppant csekély száma miatt szigorúan védett?haragos sikló A jó válasz 1 pont.



50


Év végi felmérés1. Egészítsd ki az alábbi megállapítást!

A Debreceni Református Kollégium Könyvtára a legnagyobb egyházi könyvtár hazánkban.A két jó válaszelemért 1-1 pont, összesen: 2

2. Húzd alá az alábbi mondatban előforduló hibás adatokat, majd írd le helyesen a mondatot! A könyvtár egyes ritkaságai Európában, sőt a világon is egyedülállóak: 93 kézzel írott, 17. századi kódexet őriz, 146 ősnyomtatványt, 114 könyvritkaságot, valamint 2100 művet a régi magyar irodalom 1717 előtti emlékeiből.

A könyvtár egyes ritkaságai Európában, sőt a világon is egyedülállóak: 39 kézzel írott, 14. századi kóde-xet őriz, 146 ősnyomtatványt, 114 könyvritkaságot, valamint 1200 művet a régi irodalom 1711 előtti em-lékeiből.

Minden aláhúzott hibás adat és annak helyes javítása 1-1 pont, összesen: 8

3. Rendezd két csoportba a következő neveket! Adj szempontot is a csoportokhoz! Komáromi Csipkés György, Csokonai Vitéz Mihály, Sylvester János, Heltai Gáspár, Kölcsey Ferenc, Arany Já-nos, Szenczi Molnár Albert, Móricz Zsigmond, Ady Endre, Károli Gáspár

Híres diákok BibliafordítókCsokonai Vitéz Mihály Komáromi Csipkés GyörgyKölcsey Ferenc Sylvester JánosArany János Heltai GáspárMóricz Zsigmond Szenczi Molnár AlbertAdy Endre Károli Gáspár

Minden jó csoportosítási szempont 1-1 pont, minden jó helyre írt név 1-1 pont: 12

4. Húzd alá, kiknek a művei találhatók a könyvtár természettudományi gyűjteményében! Linné, Pápai Pál Ferenc, Hippolit, Hatvani István, Hatvani Lajos, Hippokratész, Pápai Páriz Ferenc, Liné, Hatvan István, Páriz Pápai Ferenc

Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen: 4

5. Készítsd el a szöveg vázlatát! (Minden bekezdésnek adj címet!)1. A legnagyobb egyházi könyvtár2. Az egyedülálló gyűjtemény3. Bibliagyűjtemény4. Természettudományi és orvostudományi könyvek Minden jó vázlatpont 1-1 pont, összesen: 4


51

6. Döntsd el a következő állításokról, hogy igazak vagy hamisak! Tegyél X-et a megfelelő karikába! Igen NemDebrecenben található Magyarország legnagyobb egyházi könyvtára. ¡ ¡Csokonai Vitéz Mihály a debreceni Református Kollégium diákja volt. ¡ ¡Európa legnagyobb bibliagyűjteménye Debrecenben látható. ¡ ¡Heltai Gáspár lefordította a Bibliát. ¡ ¡Hatvani István természettudományos könyveket írt. ¡ ¡

Minden jó döntés 1-1 pont, összesen: 6




52

AZ 5. ÉVFOLYAMOS MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁT SEGÍTŐ TANESZKÖZÖK

A Nyelvtan és helyesírási tankönyv

A jelenlegi tankönyv elődjét a Nyelvtan és helyesírás tankönyv az 5 évfolyam számára az Oktatási Hivatal KHF/2339-22/2009. határozati számon 2009. 08. 11-től 2014. 08. 31-ig nyilvánította tankönyvvé. A Nemzeti alaptanterv 2012 és az új kerettanterv kihirdetését követően a tankönyvi rendelet lehetővé tette, hogy ezt a munkáltató jellegű taneszközt is részt vehessen a tankönyvvé nyilvánítási eljáráson. A külcsínében megváltozott – a fekete-fehér illusztrációkat színesre cseréltük – kiváló minősítéssel nyilvánította tankönyvvé az Oktatási Hivatal TKV/4294/11/2013 határozati számon 2013. 05. 02-től 2018. 08. 31-ig.

A Nyelvtan és helyesírás 5. tankönyv továbbra is A/4-es méretben jelenik meg, és a tanulók a feladatok nagy részét meg tudják megoldani a tankönyvben, bár a füzet használatára is szükségük lehet.

A tankönyvi feladatok nagy része megtalálható a kézikönyvben. Azok a kollégák, akik igénylik valamennyi feladat megoldását a honlapomon www.szeplakierzsebet.hu megtalálják.

ElőszóAz Előszóban arra törekedtem, hogy a tankönyvet használó tanulók megismerjék, miről fognak tanulni az 5. évfolyamon, milyen feladatok várnak rájuk a tanév során. Mindig fontosnak tartottam, hogy a tanít-ványaimmal megértessem, miért is van szükségük az anyanyelvük tanulására, nyelvhasználatuk fejlesz-tésére.

Bár tudom, hogy sok családban anyagi akadályokba ütközik A magyar helyesírás szabályai című könyv megvásárlása, de szülői értekezleten már 3. évfolyamtól kezdve kértem a szülőket, áldozzanak erre a fontos kiadványra, hiszen nekik is bármikor szükségük lehet rá.

A rövidítések jegyzékeA rövidítések megismerése nagyon lényeges a feladatmegoldások gyorsításában. Mennyivel könnyebb, gyorsabb leírni azt, hogy kh, mint azt, kötőhangzó. A jegyzetelés tanításához elengedhetetlen az alapvető ké-zikönyvek, szótárak, lexikonok rövidítésének ismerete.

IsmétlésA tankönyv ismétléssel kezdődik, mely az alsó tagozatos tananyagot öleli fel. Tapasztalatom szerint több ok-ból is szükséges az ismeretek alapos, körültekintő felidézése:

▶ tisztázhatjuk, milyen alapokra építhetünk 5. évfolyamon, ▶ felfedezhetjük az általános hiányosságokat, típushibákat, ▶ megismerhetjük a tanulók képességeit, ami a differenciált osztálymunka hatékonyságának feltétele.

A fentiekben megfogalmazottak miatt javasolom a kollégáknak, hogy minél több feladatot oldassanak meg a tanulókkal az ismétlő részből. Ehhez a differenciált osztálymunka biztosít megfelelő keretet, illetve a párban végzett és a csoportmunka.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a feladatok többsége nem szakrendszerű órákon is alkalmazható, hiszen a kompetenciákra épülnek, a megszerzett tudásra, képességekre alapoznak.

A feladatsorok összeállításakor nemcsak az ismétlendő tananyagot, az alapvető képességeket és készségeket szándékoztam feltérképezni, de szerettem volna megkönnyíteni a tanulók számára a 4. és 5. évfolyam közöt-ti átmenetet. Először is abból indultam ki, hogy az ötödikes gyerekek életkori sajátosságukból adódóan kö-zelebb állnak az alsó tagozatosokhoz.

Az Apáczai Kiadó alsó tagozatos (2–3–4. évfolyamos) Nyelvtan és helyesírás tankönyveinek és Anyanyel-vi gyakorlófüzeteinek bírálójaként jól ismerem a taneszközök felépítését, tananyagrendszerét és feladattípusait.


53

Törekedtem arra, hogy az ismétlő részben a tanulók olyan feladattípusokkal találkozzanak, amelyek alsós ko-rukból már ismerősek számukra. Az utasításokat világosan, pontosan fogalmaztam meg. Azt a terminológi-át használtam, amelyet az alsós könyvek szerzői, Fülöp Mária és Szilágyi Ferencné. Összetett feladatok esetén a megoldás menetének algoritmizálásával igyekeztem a tanulókat eljuttatni a sikerélményhez. Nagy segítsé-gemre volt tanítói tapasztalatom, hiszen hosszú évekig tanítottam alsó tagozatban ezekből a taneszközökből, illetve elődeikből. Meggyőződésem, hogy 5. évfolyamon, év elején elsősorban arról kell meggyőződnie minden kollégának, hogy mit tudnak a tanítványai, mire építhet a továbbiakban. A felső tagozat küszöbét még ép-pen csak átlépő gyerekeket a helyes feladatmegoldásokból adódó sikerélménnyel sarkallhatjuk lelkes tanulás-ra, nem pedig azzal, ha a tanítási órákon sorozatosan azzal szembesülnek, hogy az ismétlő feladatokat sem képesek megoldani.

A kommunikációA fejezet bevezető olvasmányában a tanulók megismerkednek a kommunikáció fogalmával, a kommuniká-ciós helyzet alapelemeivel, a beszélő és a hallgató szerepével. A kommunikációs helyzetgyakorlatok azonban nemcsak itt, hanem a tankönyv valamennyi fejezetében megtalálhatók.

Az Anyanyelvünk alfejezet Urbán János Anyanyelvem című versének részletével indul. Ezt követően a ta-nulók gyermekkori emlékeinek felidézésével teremthetünk közvetlen kapcsolatot a személyiségük és anya-nyelvük között.

Lényeges eleme a témakörnek a Hangzó anyanyelvünk című rész. Itt – terjedelmi okok miatt – csak néhány gyakorlatsor kapott helyet, ami nem elegendő ahhoz, hogy az év folyamán tréningszerűen végeztessük a gye-rekekkel a helyesejtési gyakorlatokat. A Fogalmazási feladatgyűjtemény Helyes ejtés című fejezete azonban bő-séges gyakorlóanyagot biztosít ehhez.

Külön kiemelem a Testbeszéd című fejezetet, amelyben az alapvető gesztusokról, a távolságtartásról, a kéz-fogásról, valamint az arc- és állgesztusokról olvashatnak a tanulók. A szövegek és a gyakorlatok segítségé-vel megismerhetik a testbeszéd viszonyát a beszédhez. Az olvasottakat el is játszhatják. Olyan, a minden-napi életben előforduló helyzeteket adhatnak elő, amelyekben a testbeszédelemeknek, gesztuscsoportoknak kommunikációs szerepük van. Igyekeztem olyan jó tanácsokkal ellátni őket, amelyeket felnőttkorukban is hasznosíthatnak. A testbeszédet a későbbi évfolyamokon egyre behatóbban fogják majd tanulmányozni. Ezek a szövegek alkalmasak az ismerettartalmú szövegek feldolgozásának gyakorlására (lényegkieme-lés, kérdésfeltevés, vázlatkészítés stb.).

Hang és betűA legnehezebbnek tűnő témakör. Talán megkérdőjelezik a kollégák, szükséges-e ennyire belemélyedni a hangtani fogalmak ismertetésébe. Meggyőződésem, hogy eredményesebben taníthatjuk a helyes ejtést, ha tanítványaink tisztában vannak beszélőszerveik működésével, a beszédhangok csoportjainak sajátossága-ival. Az ejtési hibák korrekciójakor is építhetünk tudásukra. A beszédhangok tulajdonságainak ismerete nagy szolgálatot tesz a helyesírás tanításakor is. Gondoljunk csak a zöngés, zöngétlen mássalhangzókra, hiszen ezek jellegzetességei nélkül semmit sem értenek meg a zöngésség szerinti részleges hasonulásból. Ter-jedőben van a „-nákozás”. Ha annyit megjegyeznek a tanulóink, hogy feltételes mód jelen idő E/1. személy-ben nincs illeszkedés, már könnyebb lesz számunkra ennek a nyelvhelyességi hibának a tudatos javítása. Tehát nem szívesen aludnák még egy kicsit, hanem aludnék.

Az átdolgozott könyvben ezt a fejezetet kiegészítettem a mássalhangzótörvényekkel. Az előző kiadások-ban csak a magánhangzótörvények megismerése szerepelt, a mássalhangzótörvényekről pedig A magyar he-lyesírás alapjai című fejezetben esett szó a szóelemzés elvéhez kapcsolódó feladatokon keresztül. Bár ez is jó megoldásnak tűnt, de úgy gondolom, a tananyag egymásra épülését jobban szolgálja, ha a mássalhangzó-törvényeket már a Hang és betű fejezetben megismerik a gyerekek, alkalmazásukat pedig A magyar helyes-írás című témakörben gyakorolhatják.


54

A magyar helyesírásAz 1–4. évfolyamokon sok helyesírási szabállyal ismerkedtek meg a gyerekek. Bár a kerettanterv a tananyag-tartalmak között csak a szóelemző írásmódot említi, mégis úgy tartom jobbnak, ha a többi helyesírási alap-elvvel is most foglalkozunk. A kiejtés szerinti írásmód helyett azonban a szóelemzés elvével kezdődik a té-makör. Ennek a cserének az az oka, hogy az előző fejezetet a mássalhangzótörvényekkel fejeztem be, tehát logikusnak tartottam, hogy az ehhez kapcsolódó szóelemzés elvének érvényesülését gyakoroltatom a tanu-lókkal, ezáltal tudatosabbá válik a helyesírásuk. A kiejtés elve szerint írandó szavak helyes leírásában nagy segítséget nyújt a helyesejtési gyakorlatok rendszeres végeztetése. A hagyományos írásmódú, régies írású családnevekre a gyerekeknek tanulmányaik során, a j-ly használatára pedig a mindennapi életben van szük-ségük. Az egyszerűsítés elvét azóta alkalmazzák, mióta megtanultak írni. A helyesírási alapelveken kívül a fejezet az elválasztás gyakorlását is biztosítja.

Külön szeretném felhívni a kollégák figyelmét A magyar helyesírás szabályai című könyv tizenegyedik ki-adásának eszközszintű használatára. Ehhez azonban meg kell tanítani a gyerekeket a helyesírási probléma felismerésére, megfogalmazására is. E cél eléréséhez is találhatók feladatok a tankönyvben. Csak így tudják eredményesen alkalmazni a tanórákon és az otthoni felkészülés során, valamint a mindennapokban ezt a pótolhatatlan kiadványt.

A szavak alakja és szerkezeteA hangalak és jelentés kapcsolatának felfedeztetésekor bőséges képanyaggal szerettem volna segíteni az olyan fogalmak tisztázását, mint egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú, hasonló alakú szavak. A gyakor-lati tapasztalatok azt igazolják, hogy ennél többet nem érdemes foglalkozni ezzel a résszel. Azt tartom fon-tosnak, hogy megtanítsuk a gyerekeknek, hogyan tudnak a Magyar értelmező kéziszótár segítségével kü-lönbséget tenni az egyjelentésű, többjelentésű s az azonos alakú szavak között.

A hasonló alakú szavak használata gyakran nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is gondot okoz a mindennapi kommunikációban. Gondoljunk csak a helység – helyiség, egyenlőre – egyelőre, válság – váltság stb. szavakra. Éppen ezért ezt az anyagrészt kiegészítettem néhány szöveggel és több feladattal. Természete-sen a felsőbb évfolyamokon is mindig előkerül a hasonló alakú szavak helyes használata.

A rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavakkal már alsó tagozatban is sokat foglalkoztak a tanulók, ezért bátran építhetünk előismereteikre. Míg a többjelentésű és az azonos alakú szavak esetében a nyelv gaz-daságosságra törekszik, addig a rokon értelmű szavak több hangalakban kínálják ugyanazt a jelentést. Ennek oka: az ember önkifejezésre, árnyaltságra és színességre való törekvése. Ennél az anyagrésznél lehet megtaní-tani a Magyar Szinonimaszótár használatát. Érdemes felhívni a tanulók figyelmét, hogy a szócikkben találha-tó szavak közül nem biztos, hogy mindegyik rokon értelmű megfelelője a címszóban szereplő szónak, hiszen a fogalomköréhez tartozó szavak csúcsos zárójelben találhatók. Az unásig ismételt slágerszavak (klassz, fran-kó, tök jó, ciki, király) ellen legeredményesebben úgy küzdhetünk, ha minél több rokon értelmű szóval ismer-tetjük meg a tanítványainkat, és felfedeztetjük szerepüket a szövegalkotásban. A rokon értelmű szavak után iktattam be a Szólások és közmondások című alfejezetet. Azt tapasztaltam, hogy a gyerekek egyre kevesebb szólást és közmondást ismernek és használnak. A szólások sok esetben a rokon értelmű kifejezés szerepét is betölthetik, illetve színesíthetik a szóbeli és írásbeli megfogalmazásaikat. A hangutánzó és hangulatfestő szavak használatával egyaránt fejlesztjük a gyerekek szóbeli és írásbeli kifejezőképességét.

A szavak szerkezetének vizsgálata elengedhetetlen feltétele a helyesírás tanításának, a helyesírási képesség fejlesztésének, valamint az anyanyelv tudatos használatának. A szótő és a toldalékok vizsgálata már 1. évfolya-mon megkezdődik. A toldalékok fajtáinak szerepét nehezen értik meg alsó tagozatos korukban. Ennek tisztá-zása az 5. évfolyam feladata.

Az alaktani táblázatok tartalmazzák a leggyakrabban használt képzőket, jeleket, ragokat. Ezek a táblázatok azonban csak tájékoztató jellegűek. Igazi tartalommal a szófajtan és mondattan tanulása közben töltődnek meg. Mivel a folyamatos gyakorlás híve vagyok, ezért alaktani elemzések minden évfolyam tanköny vében szép számmal találhatók.


55

KommunikációtörténetCsak látszólag új fejezet, hiszen a korábbi kiadásokban is szerepeltek azok a szövegek, amelyek ebben a fe-jezetben kaptak helyet. A hozzájuk kapcsolódó feladatsorokat azonban jócskán kiegészítettem. Ez a fejezet nagyon jól illeszkedik a nem szakrendszerű oktatás metódusába. Amennyiben az iskola a helyi tantervében az év végi ismétlések idejére tömbösítette a nem szakrendszerű órák egy részét, akkor ezek a gyermekek érdeklődésére számot tartó, a szövegértő képesség fejlesztését megcélzó szövegek és feladatok jól alkalmaz-hatók az órákon.

Nyelvtan interaktív tananyag-feldolgozás

Évek óta nagy a sikere az eredeti Nyelvtan és helyesírás tankönyvhöz az Apáczai Kiadó fejlesztésében 2010-ben jelent meg az interaktív tananyag-feldolgozás, amely a Nyelvtan és helyesírás 5. tankönyvhöz is teljes mértékben illeszkedik.

A szoftver egyes témakörei teljesen megegyeznek a tankönyv témaköreivel. A tanári kézikönyvben található tollbamondás szövegek a tankönyvben szereplő számozás szerint külön fejezetben szerepelnek. Ugyancsak külön részt szenteltem a helyesejtési gyakorlatoknak is, így minden nyelvtanórán tréningszerűen végezhetők az ott található gyakorlatok.

Külön szeretném felhívni a kollégák figyelmét a Szemléltetés fejezetre. Itt főleg az ismeretek, szabályok elsajátíttatásához találnak illusztrációkat. Az Animációk a gyerekek vizuális emlékezetét fejlesztik. A színes mozgó ábrák az elsődleges bevésést segítik. Ezek a szemléltetőanyagok néhány másodperc alatt lejátszhatók, és többször megismételhetők. A szavak alakja és szerkezete témakörben főleg rajzos animációkkal találkoznak a tanulók.

Meggyőződésem, hogy a magán- és mássalhangzótörvények tanítását is jól szolgálják ezek a szemléltetések, ahol az animáció során igyekeztem színekkel is irányítani a gyerekek figyelmét.

Az interaktív feladatok egy része előkészíti, segíti a tankönyvi feladatok megoldását, másik részük más oldalról világít meg egy helyesírási problémát. Akadnak azonban olyanok is, amelyek megkönnyítik a tankönyvi feladatok megoldásának ellenőrzését. A kommunikáció fejezet tanításához rövid filmrészletek is rendelkezésére állnak a kollégáknak.

Tanítványaink nemcsak játszani, hanem versenyezni is szeretnek. A visszajelzések alapján az egyik kedvenc játék a Helyesírási gyémántok. A szabály a következő: a játékosoknak öt fordulóban kell kiválasztaniuk kattintással a három szóalak közül azt, amelyik helyesírási szempontból hibátlan. A jó döntés után a játékos elvehet a gyémántok közül egyet. Hibázáskor nem lehet gyémántot gyűjteni. Az győz, akinek több gyémántja lesz a játék végén. A másik nagy kedvenc a Kiút a mocsárból játék lényege, hogy a játékosoknak egy jaguárt és egy cobolyt kell kijuttatniuk a mocsárból. A jaguár csak olyan zsámbékra ugorhat, amelyiken j betűvel, a coboly pedig olyanra, amelyiken ly-vel írandó szó található. Ha rossz helyre ugrik bármelyik állat, elölről kell kezdenie az átkelést. Kiváló gyakorlási mód, hiszen hibázáskor sem látja a játékos helytelenül leírva a szót. A helyes megoldásai viszont a szeme előtt lesznek, s reméljük, mélyen elraktározódnak.

Nagyon fontos, hogy a program könnyen kezelhető, és interaktívtábla nélkül is működtethető.

Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv

Az anyanyelvi kompetenciák közül talán az egyik legfontosabb a szövegértő képesség fejlesztése. A tanu-lás tanítása ugyanis elképzelhetetlen szövegértő olvasás nélkül. Az önálló tanulási technikák megtanítása, elsajátítása viszont alapfeltétele az élethosszig tartó tanulásnak. A szövegértés feltétele tehát egyrészt a gyors és pontos dekódolás, másrészt egy meglehetősen összetett gondolkodási folyamat zavartalan működése. Ezen okok miatt jelentette meg az Apáczai Kiadó a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című taneszközeit, előbb az alsó tagozatosok (1–4. évfolyam), majd a felső tagozatosok (5–8. évfolyam) számára.


56

A felső tagozatos tankönyvek összeállításakor építettem az alsó tagozatos Szövegértést fejlesztő gyakor-latok című taneszközökre. Az évek során összegyűjtött gyakorlati tapasztalataimat felhasználva olyan tankönyv készítésére törekedtem, amely megfelel a Nemzeti alaptanterv és a kerettanterv elvárásainak, az életkori sajátosságoknak, a tanulók érdeklődési körének, így alkalmas a gyerekek szövegértő képességének fejlesztésére.

A tanulók – optimális esetben – a 4. évfolyam végére elérik az olvasási képesség 2. szintjét, azaz az olva-sástechnika elsajátítása után (1. szint) képesek az olvasott szövegben kifejtett gondolatok, információk szó szerinti megértésére. Szándékosan használtam az optimális kifejezést, hiszen sajnos erre a szintre nem jut el minden negyedikes, ezért tartom fontosnak, hogy – főleg ötödik osztályban – ezekkel a tanulókkal gya-koroljuk az olvasás technikáját és az értő olvasást is.

Szem előtt tartottam a szövegértő képesség hatékony fejlesztésének szempontjait, amelyek a következők:■ az ismeretnyújtás és a képességfejlesztés helyes aránya;■ életkornak és érdeklődési körnek megfelelő szövegválasztás;■ változatos, érdekes szövegfeldolgozási módszerek alkalmazása;■ együttműködésen alapuló munkaformák előtérbe helyezése;■ egyéni fejlettséghez igazodó differenciálás;■ a fejlődés nyomon követésének elősegítése;■ rendszeres feltáró és fejlesztő értékelés biztosítása.

A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című taneszközben lévő szövegek kiválasztásakor a következő szem-pontokat vettem figyelembe:

1. A szövegek ne legyenek hosszúak. Lehetőleg fél, illetve egy oldalas szövegeket választottam. Tapaszta-lataim szerint a túl hosszú szövegek a gyerekek egy részét elriasztják az olvasástól. A kollégák is tisztá-ban vannak azzal, hogy hosszú szövegek esetében fizikai képtelenség egyes tanulókat megvárni, mire végeznek az olvasással. Ők eleve hátránnyal indulnak azokkal szemben, akik végigolvasták a szöveget, nincsenek tisztában a szöveg témájával, esetleg befejezésével.

2. A szöveg keltse fel a tanulók érdeklődését. Az olvasásra való késztetéskor a felnőtt olvasó számára is fon-tos a szöveg témája, amely igen erős motiváló hatást válthat ki. Nincs ez másként a gyerekek esetén sem.

3. A szövegek között található elbeszélő és magyarázó-ismeretközlő éppúgy, mint dokumentumszöveg, melyek százalékos megoszlása: 30% elbeszélő, 40% magyarázó-ismeretközlő, 30% dokumentumszöveg.

Az átdolgozott és megújult, TKV/4077/11/2013 határozati számon tankönyvvé nyilvánított munkafüzet-be új szövegek is kerültek a hozzájuk tartozó feladatsorokkal együtt. Ezek a következők: Hot dogs (részlet Thomas Brezina Szupersrácok – kozmikus küldetés című regényéből), Padovai Szent Antal, Orczy Kaland-park (szórólap), Versenyfelhívás, Okostelefon használata okosan. A magyarázó-ismeretközlő szövegek fel-dolgozására megkérhetjük más szakos kollégáinkat is. Például történelemórán értelmezhető A Kheopsz-pi-ramis, technikaórán a Szalvétatechnika, természetismeret órán a Térképen barangolva című szöveg.

A tankönyvben lévő feladatsorok mintául szolgálhatnak minden pedagógus számára, hogyan lehet és kell egy-egy szakszövegen fejleszteni a tanulók szövegértő képességét. Hogyan idézzék föl és gyakoroltassák a szövegfeldolgozás algoritmusát tanóráikon. A szövegáttekintés, a szöveg témájának megnevezése, az is-meretlen kifejezések magyarázata, a szöveg bekezdések szerinti feldolgozása – adatkeresés, lényegkiemelés, felosztások, rendszerezések –, a szöveg újraolvasása, vázlatírás szükséges ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek egy-egy tantárgy ismeretanyagának otthoni, önálló elsajátítására. Vannak olyan feladattípusok, például a felosztások, rendszerezések megértése – táblázatok alkotása, grafikonok, diagramok értelmezése –, amelyekre magyarórákon nincs mód és lehetőség. Ezek megtanítása és alkalmaztatása elsősorban a ter-mészettudományos ismereteket oktató kollégáink feladata.

A tankönyv szerkezeteA szövegek mindig a bal oldalon olvashatók, a hozzájuk tartozó feladatsorok a jobb oldalon találhatók. Így a tanulóknak nem kell lapozniuk feladatmegoldás közben, nyugodtan búvárkodhatnak a szövegben. Erre kell ösztönöznünk őket, hiszen a feladatok megoldásakor vissza kell térniük a szöveghez, ott kell keresniük a megoldásokat, nem az emlékezetükre kell hagyatkozniuk.


57

A feladatok nemcsak a szövegértő olvasás 2. szintjére, az értő olvasásra vonatkoznak – tények kivá-lasztása, magyarázatalkotás, információk alkalmazása –, hanem az értelmező szint elérését is biztosítják. A fejlesztő feladatok kapcsán a tanulók lehetőséget kapnak az önálló véleményalkotásra, a képzelet műkö-désén alapuló kérdések megfogalmazására. Az értelmező olvasás kapcsán a tanulóknak a sorok között kell olvasniuk, hiszen ha a válasz közvetlenül nincs benne a szövegben, ki kell következtetniük azt.

Az egyes feladatok mellett pontszámok is találhatók, és minden feladatsor végén olvasható az elérhető összes pontszám is. Óva intek azonban minden kollégát attól, hogy ezek miatt a feladatsorokat felméré-seknek tekintsék. A taneszköz címe is utal arra, hogy benne gyakorlatsorok, gyakorlást szolgáló feladatok találhatók. A pontszámok, melyek itemek alapján állnak össze, csupán tájékoztatásul szolgálnak a tanulók, tanárok, szülők számára. Arról tájékoztatnak, hogy milyen szinten – kiváló, jó, közepes elfogadható, nem megfelelő – áll a gyermek a szövegértésben. A százalékos határok ebben nyújtanak fogódzót. Az elért szint ismeretében lehet differenciált osztálymunkában tovább folytatni a képességfejlesztést.

Javaslom a kedves kollégáknak, hogy a szövegek feldolgozásakor a nem szakrendszerű órákon is nyugodt tempót, változatos módszereket és munkaformákat alkalmazzanak. Ezeket a szövegeket nem lehet és nem is kell egy tanórán feldolgozni. Sokszor két-három órát is rá kell szánnunk. A feladatok utasítását minden esetben értelmezzük, eleinte közösen. Nem léphetünk úgy előre, ha a felzárkóztatandó gyerekek egyedül küzdenek a feladatmegoldással, mert a kudarcnak nagyobb a valószínűsége, mint a sikerélménynek. Ilyen-kor a pontozástól vagy teljesen el kell tekinteni, vagy például csoportmunka, páros munka alkalmazása esetén mindenki azonos pontszámot kapjon. De alkalmazhatunk másfajta értékelést is. Kaphatnak példá-ul piros pontot, csillagot, kis képdarabot a hibátlan megoldásért. Ez utóbbiból egy képet is kirakhatnak. A feltáró vagy fejlesztő szóbeli értékelésre minden feladat ellenőrzése után időt kell szánnunk.

Természetesen a szövegek használhatók tehetséggondozásra is. A jó képességű tanulók önállóan vagy csoport-, illetve páros munkában dolgozhatnak, esetleg részben vagy teljesen egyénre szabott munkafor-mát is lehet alkalmazni.

A szövegek feldolgozásának mikéntjére külön fejezetet szentelek ebben a kézikönyvben, javaslatot teszek interaktív tananyag-feldolgozások alkalmazására is.

A szövegértés interaktív tananyag jellemzői

Az elmúlt években hazai és nemzetközi felmérések sokasága igazolta, hogy a magyar diákok szövegér-tésével komoly problémák vannak. Az alsó tagozatban még jól, a koruknak megfelelően olvasó kisdiákok jelentős része a későbbiekben keveset és nehezen olvas, a hosszú szövegeket elutasítja, és az értő, értelmező olvasás is gondot okoz számukra.

Úgy gondolom, minden eszközt fel kell használnunk ahhoz, hogy a felsős tanulók is szívesen olvassanak, ehhez azonban érteniük kell az olvasottakat. Az Apáczai Kiadó éppen ezért helyes úton indult el, amikor hazánkban az elsők között látott hozzá az interaktív tananyagok fejlesztéséhez. Ennek meg is lett az ered-ménye, hiszen 2008. szeptember 3-án Esztergályos Jenő, az Apáczai Kiadó ügyvezetője a Parlamentben át-vehette a Magyar Termék Nagydíjat a kiadó interaktív taneszközeiért. A díjazott termékek között ott voltak a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvemhez készült digitális taneszközök is.

Nagy kihívás és erőpróba volt számomra az interaktív tananyagok forgatókönyveinek elkészítése. Éle-tem, pedagógusi pályám első ilyen jellegű feladata előtt álltam, és sok segítséget kellett kérnem ahhoz, hogy egyáltalán tudjam, mit is várnak tőlem a programozók, a fejlesztők. Nagy örömömre szolgál, hogy az inter-aktív tananyagaim alkalmazhatóságáról nagyon jó a kollégák véleménye, és ami még ennél is fontosabb: nagyon tetszett a gyerekeknek, alig várták, hogy egy-egy órán „játszhassanak” a Csöpi néni-féle számító-gépes játékokkal.


58

Sajnos nem készülhetett a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv valamennyi szövegéhez inter-aktív tananyag-feldolgozás. Ezért igyekeztem azokat a szövegeket kiválasztani, amelyek a gyerekek körében a legnagyobb sikert aratták. Végül a 22 szövegből 15-öt dolgoztam fel digitális formában:

1. A három jó tanács2. A Nap és a Hold3. Mese4. Lakatos Imre hőstette5. A láthatatlan ember6. Miért csíkos a zebra?7. A vörös óriáskenguru8. A vörös gém9. Szólások a konyhából10. Magyaros ételeink11. A Kheopsz-piramis12. Turistaként a világűrben 13. Szalvétatechnika14. Készíts csapadékmérőt!15. Az Esztramos-hegySzeretném megnyugtatni az informatikai eszközök használatától még egy kicsit berzenkedő kedves kol-

légáimat, hogy a programok mindenki számára könnyen kezelhetők, egyértelműek az akciógombok, to-vábbá bármikor vissza lehet lépni a főmenübe. A lehetséges továbbhaladási utak is megfelelően jelöltek.

Az egyes funkciók egérrel és a számítógép billentyűzetével is választhatók, aktiválhatók. Ez azért fontos, mert a program interaktív tábla nélkül is működik. Elég hozzá egy projektor és egy számítógép.

Az interaktív tananyag-feldolgozás hasznosságát a lektori véleményből vett idézettel kívánom bizonyíta-ni: „A digitális tananyag teljes mértékben felhasználóbarát. A programok, a feladatok kiválasztása a meg-felelő irányú nyilakkal vagy az önmagukért beszélő, a választott tevékenységet jól reprezentáló piktogra-mokkal, a feliratos »fülek«-kel történik (pl. a digitális eszközökről ismert kezelői piktogramok, hangszóró, csúszka stb.).

A program előnye, hogy nem egy kötött úton »fut le«, hanem a tanulási-gyakorlási sorrend szabadon választható, bármikor abbahagyható a munka, vagy kihagyással ugorhatunk újabb feladatokra, esetleg újra elvégezhetünk feladatokat, tetszés szerinti számban.

Az anyag képernyőn való megjelenése is látványos, esztétikus, a képernyőt kellő mértékben, arányosan kihasználva. Kellemes, összeillő, nem harsány színeket alkalmaz.”

„…Az egyes témakörök a szoftver tartalomjegyzékében a tankönyvvel megegyező sorrendben jelennek meg. A szerző a tartalmat tekintve viszont szerencsére nem esett abba a hibába, amelybe a kezdeti digi-tális tananyagfejlesztők: vagyis – szerencsére! – nem a tankönyv anyagát dolgozta fel, nem kényszeríti a felhasználót az írott szöveg képernyőn történő olvasására! (Nem a képernyőről akar »tanítani«!) Éppen ellenkezőleg: olyan gyakorló feladatokat és játékokat választott, amelyek témája a nyomtatott tankönyvhöz kapcsolódik, ám csupán szervesen kiegészíti azt, felhasználva a gyermekek által annyira kedvelt multimé-diás lehetőségeket.”

„Minden egyes téma »Gyakoroljunk!« része 2-4 gyakorló feladatot tartalmaz, majd a »Témafeladatok« részben további ötleteket találunk az ismeretek elmélyítésére. Innen (is) elindíthatók azok az interaktív fel-adatok, játékok, amelyek a gyermekek aktivitását feltételezik, előzetes tudásukra építve. Szerencsére itt sem fedezhető fel az a gyakori, mulitimédia-köntösben rejtőző »gyermekbetegség«, amikor a tankönyv felelet-választós tesztjei vagy beírást követelő feladatai ismétlődnek meg, egy az egyben. Itt merőben más feladatok várják a diákot, mint amelyeket már a nyomtatott tankönyvből ismer.”

„A változatos gyakorló és játékos feladatoknak kizárólag a témája, a tudnivalói, ismeretei azonosak a tankönyvéivel, a szemléltetés, a feldolgozás már egészen más. Hiszen láthatunk rövid filmrészletet, amely-hez kísérő szöveget kell alkotniuk a tanulóknak, vagy játszhatunk a géppel társasjátékot (párosan vagy egyénileg), amelynek lépései csak helyes válasz esetén realizálódnak. Kereshetünk kakukktojást, vagy ép-


59

pen Afrika térképét egészíthetjük ki beszédes rajzokkal. Kihasználhatjuk a számítógép előnyeit az olvasási tempó fokozására is (különböző ideig felvillanó szavakkal, eltérő, egyre gyorsuló tempóban megjelenő, rövid szöveg hangos felolvasásával stb.). És természetesen válaszolhatunk is a feltett kérdésekre, tesztekre.”

„A feladatok megoldásáról a gyermek azonnali visszajelzést kap, mégpedig mindig a lehető legegysze-rűbben. Ha hibás tevékenységet végez (pl. kiválasztás, bejelölés, odahúzás), azt a gép eleve nem engedi, tehát csak helyes megoldást fogad el. A helytelen reakcióra fi gyelmeztető felirat (felugró ablak) jelenik meg »Legközelebb biztosan sikerülni fog!« – szöveggel, és ujjával fi gyelmeztető kislány rajzával. Ekkor újra kell próbálkoznia a gyakorló diáknak. Jó válasz esetén, dicséretként pedig »Ügyes vagy!« felirat és ujjongó gyer-mek rajza jelenik meg. A jó válaszok zöld színűre váltanak, a rossz válasz piros színű lesz mindaddig, míg el nem találjuk a helyes megoldást. A szoft ver tehát az ösztönző, dicséreten alapuló ismeretszerzésre épít, hiszen a hiba, a tévesztés a helyes megoldás megtalálása után nyomtalanul eltűnik. Hagyja a gyermeket akár egyéni módon és tempóban is kutakodni, kísérletezni. Mivel az egyes tévesztések, hibás megoldások nem is megengedettek, a jó válaszig bátran lehet kísérletezni.”

„A CD tartalma és az alkalmazott számítástechnikai megoldások összhangban állnak egymással, illetve a pedagógiai céloknak is megfelelnek. Előny, hogy a szoft ver már egy jól bevált tankönyv módszertanához nyújt informatikai segítséget, épít a gyermekeknek a technika által okozott, mindig is tapasztalt fokozódó lelkesedésére, motiválja őket az ismeretszerzésre, elmélyítésre.”

„Informatikai használhatósági szempontból is profi módon készült a CD-ROM. Megpróbálja a 10-11 évesek számára vonzóvá tenni a szövegek elemzését, ehhez felhasználni a tanulók által olyannyira kedvelt multimédia adta lehetőségeket is. Alkalmas arra, hogy a meglévő tankönyvcsalád digitális segítője legyen, a hagyományos tanulásszervezési formákat kiegészítő módszertani elemek megfelelő, körültekintő megvá-lasztásával.”

Ahogy a lektori jelentésből is kiderült, minden szöveghez tartozik egy Gyakoroljunk! című rész, amely olvasástechnikai tréningeket tartalmaz. Ezek alkalmazásáról Az olvasási képesség fejlesztése című fejezet A gyorsolvasási gyakorlatok című részében írtam. A témafeladatok és az interaktív játékok alkalmazására a következő fejezetben teszek javaslatokat.


60

A Fogalmazási feladatgyűjtemény

Az 5. évfolyamos Fogalmazási feladatgyűjteményt az Oktatási Hivatal TKV/4076/11/2013. határozati számon 2013. 04. 10-től 2018. 08. 31-ig tankönyvvé nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy a határidő lejártáig semmilyen formai és tartalmi változást nem lehet a tankönyvön végrehajtani. Ez alól kivételek a tördelésből adódó, illetve a helyesírási hibák, amelyeket felfedezésüket követően természetesen a következő kiadásban javítani fogunk.

Ezúton szeretnélek megkérni, kedves kolléga, ha helyesírási vagy tördelésből adódó hibát észlelsz a tan-könyvben, szíveskedj jelezni számomra a [email protected] e-mail címre, hogy újranyomáskor korrigál-hassam.

Azzal is nagyon megtisztelnél, ha véleményedet, esetleg a tanítványaid véleményét év végén összegeznéd, és beküldenéd az Apáczai Kiadó Így dolgoztam az Apáczai Kiadó tankönyveivel, munkafüzeteivel című pá-lyázatára. A pályázat részletes kiírását elolvashatod a kiadó tanévi naptárában, népszerű nevén az ágendá-ban. A legfontosabb tudnivalók: a beküldési határidő minden tanév végén június 30., a pályázat terjedelme 1–5 oldal.

A tankönyvvé nyilvánított kerettantervi elvárásoknak megfelelő feladatgyűjtemény átdolgozásakor a NAT 2012 módosításait, a kerettantervet, valamint az alsó tagozatos Fogalmazási munkafüzeteket, a gya-korlati tapasztalatimat és a kollégák észrevételeit vettem alapul.

A feladatgyűjtemény kiegészíti a Nyelvtan és helyesírás tankönyvemet, ugyanakkor önálló tankönyvként is használható, amelynek igen bőséges a feladatkínálata. Nem lehet minden feladatot megoldani a szű-kös órakeret miatt, ezért feltétlenül válogatni kell közülük. Nagyon sok helyzetgyakorlat található benne, amiket nagyon szívesen játszanak el a gyerekek. Ezeknél a szituációs játékoknál elsősorban a kooperatív technikákat érdemes alkalmazni.

Előszó A közvetlen hangú levél arról tájékoztatja a feladatgyűjteményt használó tanulót, hogy milyen műfajokkal ismerkedhet meg az 5. évfolyamon, milyen kommunikációs képességei fejlődhetnek a segítségével, illetve hogyan alkalmazhatja a tankönyvből szerzett tudást a mindennapjaiban.

Jelmagyarázat – Önellenőrzési szempontok A feladatgyűjtemény 4. oldalán található jelmagyarázat a tankönyv használatát segíti. Ugyanitt kapott helyet az önellenőrzési szempontsor, amely jó szolgálatot tesz az önkorrekció közben, valamint az önér-tékelés és véleménynyilvánítás tanításakor. A szempontsor alkalmazásával jól fejleszthető a tanulók ér-tékelő képessége. A gyerekek fogódzót kapnak ahhoz, hogyan értékeljék a saját és társaik teljesítményét. A kompetenciaalapú oktatás nagy hangsúlyt fektet a tanulók teljesítményének folyamatos feltáró és fejlesz-tő értékelésére.

A kommunikáció Az állatok kommunikációja és Az emberi kommunikáció című alfejezet rövid terjedelmű ismeretterjesztő olvasmányain jól lehet gyakorolni a szövegfeldolgozási technikákat. A hozzájuk kapcsolódó feladatok a tanulók megfigyelőképességét is fejleszti.

Helyes ejtésEbben a fejezetben kaptak helyet azok a feladatsorok, amelyek rendszeres, tréningszerű gyakoroltatásával javul a tanulók kiejtése, beszédtempója, hanglejtése. Ezek ütemezésére a nyelvtan tanmenetjavaslatban tet-tem javaslatot (Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam, Celldömölk, 2010).

A légzőgyakorlatok fontos szerepet töltenek be a tanulók helyes beszédlégzésének kialakításában. Sok-szor a gyerekek beszéd közben rossz helyen vesznek alap- vagy pótlevegőt, ez akár a hallgató beszédértését is zavarja. Lehetőleg minden tanítási órán végeztessünk 1-2 percben ilyen tréningeket a tanítványainkkal.


61

A kiejtési gyakorlatokat a gyerekek szókincsének és helyesírási képességének fejlesztésére is használhat-juk. A mondókákat, versikéket a többszöri elolvasás után előbb-utóbb megtanulják a tanulók, s ezt követő-en akár emlékezetből is leírathatjuk velük.

A gyorsasági gyakorlatok egyben artikulációs gyakorlatok is, hiszen a gyerekek csak nagy ajakmozgással, szabályos artikulációval küszöbölhetik ki azt, hogy „ne akadjon össze a nyelvük” hangoztatatás közben.

A hangsúlygyakorlatoknál az alsó tagozatból ismert jelöléseket használtam. Például főhangsúly = ____, mellékhangsúly = ___. A Péchy Blanka által alkalmazott és a szakirodalomban is elfogadott jelöléseket (fél-kövérrel és dőlttel szedett nyomatékok) majd 6. évfolyamtól használom, mert tapasztalataim szerint az ötö-dikesek számára világosabb az előbbi jelölési mód.

A Fogalmazási feladatgyűjtemény 14. oldalán rövid, de ismert szövegrészleteken együtt gyakoroltatható a helyes hangsúlyozás és hanglejtés.

A mindennapi beszédhelyzetek Alsó tagozatban a gyerekek már gyakorolták a köszönést, bemutatkozást, megszólítást. A tapasztalatok azon-ban azt mutatják, nem lehet róla eleget beszélni. Főleg a kiskamaszkor kapujában – figyelembe véve, hogy a mai gyerekek sokkal hamarabb érnek –, amikor a köszönésen kívül a megszólítás is komoly gondot okoz a tanítványainknak. A kommunikációs zavarok és problémák leküzdésére állítottam össze a feladatsorokat. Az egyes feladatok felépítése a következő: a probléma felismerése, a lehetséges megoldások közül a helyes megtalálása és alkalmazása.

A szerepjátszás, a valóság megjelenítése a tanuláson kívül szórakoztat is. S ami a pedagógus számára sem elhanyagolandó, hogy ezek a gyakorlatok rövid idő alatt elvégezhetők egy-egy tanítási órán. Nálam például jól bevált az óravégi „kommunikációs öt perc”, amit mindig nagyon vártak a tanítványaim. A nyelvtan- és az irodalomórák utolsó öt percében a feladatgyűjtemény 1-2 feladatát oldottuk meg. Így hatékonyan tudtam felhasználni az jelző csöngetés követő perceket is. Természetesen mindig igyekeztem kiaknázni a spontán nevelési helyzeteket is. Ha kevésnek bizonyultak a feladatok, a gyerekek is szívesen találtak ki hasonlóakat, vagy hoztak példát a saját környezetükből.

A véleménynyilvánítás át meg áthatja életünket, mindennapjainkat. A véleménynyilvánítás megfelelő nyelvi megfogalmazására és előadásmódjára is meg kell tanítanunk a tanulókat, amely szoros összefüggés-ben van a kulturált viselkedéssel.

Ugyancsak visszatérő probléma, hogy hol van a panaszkodás és az árulkodás határmezsgyéje. Sokszor nekünk, felnőtteknek sem könnyű eldönteni. Erre is találunk példát a taneszközben.

Fogalmazási műhelygyakorlatok A szövegalkotás kapcsán külön is szólnom kell a cím funkciójáról, a szöveggel való összefüggéséről. A cím maga is része a szövegnek, rámutat a szöveg egészére, utal a témájára, és fontos eszköze az érdeklődés felkel-tésének. A tanulók már alsó tagozatban megfigyelték a szövegek címeit, és gyakorolták a címadást is. A cím vizsgálatával kiemelten foglalkoztam a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvben is. A Fogalmazási feladatgyűjteményből a tanulók megismerhetik a különböző címfajtákat: az eseménycímet, a címkeszerű, a műfaj- és reklámcímet, valamint példát találnak a címek változatos nyelvi megfogalmazására.

A fejezet nagyobbik része a jelentésbeli kohézió eszközeivel: az ismétléssel, a rokon értelmű szavakkal, az azonosítással foglalkozik, mivel a nyelvismeret tanításakor is előfordulnak ezek a jelentéstani fogalmak. A rokon értelmű szavak és az azonosítás használatával a tanulók szókincsét bővíthetjük. Az előbbiek között a szólások és közmondások is megtalálhatók gyakran képrejtvények, rejtvényszerű feladatok formájában, de minden esetben fontos a jelentések értelmezése, a mai életre való hivatkozás és a helyzethez való illeszkedés.

Szóbeli és írásbeli tájékoztató, ábrázoló szövegműfajokEz a témakör a legterjedelmesebb, ugyanakkor a legtöbbféle feladattípust tömöríti magába.

A mese műfaji sajátosságainál fogva közel áll gyerekekhez, ezért is kezdődik ezzel a fejezet. A műfaj nem ismeretlen a számukra, hiszen az alsó tagozatos olvasókönyvekben szebbnél szebb mesékkel találkoztak. Alkalom nyílik az irodalomtanítással való integrálásra is, hiszen az Apáczai Kiadó 5. évfolyamos irodalom-


62

könyve is a mesefejezettel kezdődik, amely a sokat sejtető A mesék bűvöletében címet kapta. A Fogalmazási feladatgyűjtemény Mese című fejezetében összegezhetjük a tanítványainkkal a műfaji sajátosságokat. A rep-roduktív szövegeken kívül alkothatnak produktívakat, sőt megismerkedhetnek a modern mesével.

Az elbeszélést tárgyaló fejezetek szövegei, feladatai és azok megoldásai a tanulók életéhez kapcsolódnak, de természetesen irodalmi szemelvények is hozzájárulnak ahhoz, hogy a 3–4. évfolyamon szerzett isme-reteiket tovább mélyítsék a műfajról. Az itt található ismeretterjesztő szövegek (sámánokról, a számítógép megalkotásáról) nemcsak a gyerekek kifejezőképességét, hanem a szövegértő képességüket is fejlesztik. Bár már alsó tagozatosként megismerték a vázlatkészítés csínját-bínját, a tételmondat felismerése nélkül – ami-ről 5. évfolyamon tanulnak – bizony nem mindig alkottak megfelelő vázlatot. Nem ismeretlen számuk-ra a fogalmazás tagolása, a párbeszéd alkalmazása sem, de ezek felelevenítése, gyakorlása, a jártasságok fejlesztése elengedhetetlen. Korrigálnunk kell a típushibákat is (felesleges szóismétlések „töltelékszavak” használata stb.).

A leírás műfajáról is tanultak már a gyerekek alsó tagozatos korukban. Ebben a részben külön foglalko-zom a növény-, az állat-, az alak-, a tárgy-, a tér- és a folyamatleírással. Látszólag nem sok újat tanítunk, de az alapok megerősítése később meghozza gyümölcsét. A növényekről és állatokról készített leírások jól hasznosíthatók a természetismeret-, a biológiaórákon, hiszen a tantárgy tanulását segítik. A folyamatleírá-sokról szerzett ismereteiket természetismeret-, fizika-, kémiaórákon kamatoztathatják majd. Fontos dolog alakleíráskor, hogy ne csapjon át jellemzésbe, illetve a munkafolyamat leírása sem elbeszélés, még akkor sem, ha eseménymozzanatokból áll.

Mivel gyakorlatban ritkán fogalmazunk „tiszta” műfajban, feladatok találhatók az elbeszélés és a leírás ötvözésére.

Quintilius szerint a levél írott társalgás. Írott társalgáskor azonban a partner nincs jelen, ezért nem alkal-mazhatjuk a látható kapcsolatokat (mimika, gesztus, tekintet, testtartás) és a mondatfonetikai eszközöket (hangerő, hanglejtés, beszédtempó, hangerő). Ha a címzett nem ért valamit, esetleg félreért, nem tud a feladó segíteni neki. Ez alól ugyan kivételek a tudomány és technika által életre kelt írásbeli kommuni-kációs formák: SMS, e-mail, skype stb. Ennek ellenére a modern és a hagyományos levélműfajokkal is hangsúlyoznunk kell a tanítványainknak, hogy ezek az írásos szövegeket az élő beszédnél pontosabban, gondosabban szerkesszék meg. Ebben nyújtanak segítséget azok a feladatok, amelyekben a levél formai és tartalmi sajátosságainak alkalmazását kérik. Gyakorolhatják a megszólítást, az elköszönést, és azt, hogyan tarthatják ébren a címzett figyelmét. Megtanulják, mi a különbség a hivatalos és a magánlevél között.

A publicisztikai szövegműfajok közül a hír és a hirdetés alsó tagozatos anyag, esetükben az ismeretük bővítése, pontosítása történik számos alkalmazást szolgáló feladattal. Az interjúval részletesebben foglal-kozom a feladatgyűjteményben, mert ezzel a tömegkommunikációs műfajok olvasását, és ezeknek a szöve-geknek az értelmező olvasását is fejleszthetjük.

Könyvismertetés, könyvajánlás az utolsó téma a feladatgyűjteményben, amelyet év közben és különösen a tanév utolsó magyaróráin tudjuk alkalmazni. A minták segítségével a tanulók elsajátíthatják a könyvajánlás készítését. Elsősorban olyan könyveket választottam, amelyek számot tarthatnak a tanulók érdeklődésére, hiszen egyik célunk a gyerekek olvasóvá nevelése. A feladatgyűjtemény két könyvajánlattal zárul. Hiszem, hogy lesznek olyan gyerekek, akik elolvassák az ajánlott könyveket, ha máskor nem, a nyári vakáció idején.


63

AZ ANYANYELVI ISMERETEK ELSAJÁTÍTTATÁSA

A hangtani ismeretek

Bármennyire híve vagyok a kompetenciaalapú oktatásnak, azt vallom, hogy a kompetenciák, a képességek fejlesztése elképzelhetetlen ismeretek nyújtása, a tanulók részéről az ismeretek birtoklása nélkül. Ebből az következik, hogy meg kell találnunk az ismeretnyújtás és a képességfejlesztés helyes arányát.

A kézikönyv 5. fejezetében már kifejtettem, hogy a Hang és betű témakörhöz szorosan kapcsolódik A ma-gyar helyesírás című témakör, és egyben rá is épül. A következőkben ezekhez a tananyagrészekhez és a hoz-zájuk kapcsolódó képességfejlesztési területekhez szeretnék módszertani ajánlásokat nyújtani.

A hangok világa című fejezet arra épít, hogy a gyerekeket sokféle hanghatás éri a környezetükben. Ezeket az érzékeléseket a tankönyv 29/2. feladatában táblázatba rögzíthetik – akár egyéni, akár páros vagy csoport-munkában – a hanghatásokhoz kapcsolódó érzéseikkel együtt.

Bár a hangok tulajdonságairól, keletkezésük mikéntjéről majdan fizikából, illetve biológiából fognak rész-letesebben tanulni a tanítványaink, de ebben az életkorban is nagyon szemléletessé tudjuk tenni a hangok keletkezésének folyamatát a Tk. 30. oldal 3. és 4. feladatának segítségével. Minden kisgyerek kipróbálja a be-főttes gumi pengetését, amivel még dallamot is lehet játszani. A gumi rezgése nagyon jól látható, tehát köny-nyen rájöhetnek arra, hogy rezgő anyag kell a hang keletkezéséhez. A poharak rezgése már kevésbé látvá-nyos, de a hanghatásuk sokkal színesebb és változatosabb. Már itt is megfigyeltethetjük a tanulókkal, hogy az ugyanolyan vastag üvegből készült poharak közül a kisebb űrtartalmú ad magasabb hangot. Erre majd külön kitérünk a magas és mély magánhangzók tanításakor.

Az 5. feladatot a jó képességű gyerekekkel végeztessük el. Bár nagyon rövid terjedelmű a feladatban olvas-ható magyarázó-értelmező szöveg, amely kiválóan alkalmas a szövegértő képesség fejlesztésére, de szóanya-ga elég nehéz. A részfeladatok megoldása a kézikönyv 80. oldalán olvasható.

A hangok csoportosítása: zörejek, zenei hangok, beszédhangok a példák keresésével kapcsolandó össze, és a gyerekek tapasztalatai segítik a feladat megoldását, amelyet frontális osztálymunkában, tanári irányítás-sal javaslok elvégezni.

A beszélőszervek és működésük című „lecke” metanyelvi szövegét olvasmányként kell kezelnünk, amely olyan szöveg-feldolgozási technikák gyakorlását teszi lehetővé, mint a lényegkiemelés, ábraértelmezés, táb-lázat kiegészítése. Ezeknek a képességeknek a fejlesztésére feladatok is találhatók a tankönyvben. A szöveg feldolgozása közben ismereteket szerezhetnek a zöngés és zöngétlen hangokról, amelyek majd a mással-hangzók zöngésség szerinti csoportosításakor, illetve a mássalhangzótörvények tanításakor, valamint a szó-elemzés elvének alkalmazásakor bukkannak ismét fel. Nagyon kedvező gyakorlati tapasztalataim vannak ezen a téren. Mivel többször, de mindig más megközelítés alapján került a gyerekek elé a zöngés és zöngét-len mássalhangzók szerepe, egyre jobban értették, miről is van szó a zöngésség szerinti hasonuláskor.

A Tk. 33/6. feladatának megoldásakor tisztázhatjuk a tanulókkal, hogy a csecsemő sírás közben, Béla bá-csi nevetéskor, a választ váró, hümmögő Joli, a sikító Enikő ugyan hangokat ad ki, de ezek a hangok nem be-szédhangok.

A beszédhangok csoportosításáról már alsó tagozatban tanultak a gyerekek. Teljes biztonsággal el kell tud-niuk különíteni a magánhangzókat és a mássalhangzókat. Fel kell ismerniük a rövid és hosszú magán- és mássalhangzókat, illetve az egyjegyű, kétjegyű és háromjegyű betűvel jelölt mássalhangzókat. Alsó tagozat-ban a tanulók többnyire az egyjegyű, kétjegyű és háromjegyű mássalhangzó elnevezést használták, de köny-nyen beláttathatjuk velük, hogy ez az elnevezés így nem pontos, hiszen a mássalhangzó hang, ami nem lehet sem egyjegyű, sem kétjegyű, sőt háromjegyű sem. Tehát csak a hangot leíró betű lehet egyjegyű, kétje-gyű, illetve háromjegyű. Jó lenne, ha ez a fajta megnevezés alsó tagozatban is elterjedne. Jó szolgálatot tenne a hang és betű megkülönböztetésében. Tapasztalom, hogy a mássalhangzótörvények megértését sokszor az is nehezíti, hogy a gyerekek keverik a hang és betű fogalmát, azaz nem ismerik fel, hogy a törvények a más-salhangzók között, nem pedig az őket jelölő betűk között játszódnak le. Az pedig a magyar helyesírás sajá-tossága, hogy ezeket a mássalhangzó egymásra hatásokat írásban jelöljük vagy nem jelöljük.


64

Ehhez a problematikához tartozik még az írásjegy kérdése. A tankönyv 34. oldalán a 4. és 5. feladat is al-kalmas a hang, a betű és az írásjegy fogalmának tisztázására:

4. Válaszolj a táblázat kérdéseire! Rajzold le a legtöbb betűt tartalmazó szót a táblázat mellé!

Szó Hány hang? Hány betű? Hány írásjegy?bodza 4 4 5asszony 4 5 7kastély 6 6 7rózsaszál 7 7 9meggyfa 5 6 7

A tanulónak rózsaszálat kell rajzolnia, hiszen ez a szó áll a legtöbb betűből.

5. Válaszd ki, hogy a következő szavak közül melyikre igaz a megállapítás!

juhcsalád, dzsámi, diótörő, gólyafészek, asszony

Hang Betű Írásjegy 7 7 7 __________________ diótörő 4 4 6 __________________ dzsámi 4 5 7 __________________ asszony 9 9 11 __________________ gólyafészek 7 8 9 __________________ juhcsalád

Az asszony szó szándékosan került ismét elő. A figyelemkoncentráció mérésére is alkalmas a megjelené-se, illetve visszajelzésnek is felfoghatjuk. A juhcsalád helyes ejtése ’jucsalád’, azaz csak 7 hangot ejtünk, írás-ban viszont jelöljük a h-t.

Ezt követően, úgy gondolom, logikus az ábécével és a betűrenddel foglalkoznunk. Az ábécét minden ta-nulónak ismernie kell, valamint a betűrendbe sorolás főbb szabályait is. A finomítás, a betűrendbe sorolás folyamatos gyakorlása – a szótárak, lexikonok használatával – a felső tagozat feladata, és nem csak nyelv-tan- és irodalomórákon.

Az 5. évfolyamon új ismeret az ajakkerekítéses és ajakréses magánhangzók megkülönböztetése. Erre a gyengébb tanulók is képesek, hiszen elég, ha megfigyelik társuk ajakmozgását vagy a sajátjukat egy tükör se-gítségével.

A magas és mély magánhangzók közötti különbséget a hangszerek méretének és hangjuk összehasonlítá-sával lehet érzékeltetni. Erre, illetve a nyelv vízszintes mozgását bemutató ábrákra építettem a tankönyvi fel-adatsort. A lényeget így a jobb képességű tanulók önállóan vagy páros munkában fogalmazhatják meg, illet-ve homogén csoportmunkában, a többiek a mi segítségünkkel a 40/2. feladatban:

A hangszer nagysága befolyásolja a hangszer hangjának magasságát. Minél nagyobb egy hangszer belseje, annál több levegő fér bele. Minél több levegő rezeg a hangszer belsejében, annál mélyebb hangot ad ki.

Ennek ellentétjének megismerését a 4., kiegészítéses feladat biztosítja:A kisebb méretű hangszer belsejébe kevesebb levegő fér. Ha kevesebb levegő rezeg a hangszekrényben, ma-

gasabb hang képződik.

Ezt követően már könnyű értelmeztetni a tanulókkal a 6. feladat ábráját. A szájüreg valójában egy hang-szer belsejeként is felfogható. A nyelvünk szabályozza a hangszekrény nagyságát, ahogy az az ábrákon is lát-ható. Tapasztalataim szerint a gyerekek többsége önállóan is képes, ennyi előkészítés után, helyesen megfo-galmazni a tapasztalatait:


65

Az í hang kiejtésekor a nyelvem elöl helyezkedett el, az ó hang esetében hátul. Ha a nyelvem elöl van, ak-kor a szájüregembe kevesebb levegő fér, ezért magas magánhangzó képződik. Ha a nyelvem hátul van, akkor a szájüregemben több a levegő, ezért mély magánhangzó keletkezik.

A magas és mély magánhangzók megléte a hangrendtörvény alapja, amely a magánhangzók szabályos előfordulása a szavakban. A hangrendtörvény megértése általában nem okoz gondot a gyerekek számára, és ugyanez a helyzet az illeszkedés törvényével is. A spontán nyelvhasználatból adódóan nincs olyan ma-gyar gyerek, aki ezt helytelenül alkalmazná, hiszen egy tanítványomtól sem hallottam még, hogy asztalhez, reggelira, kemencéban, és folytathatnám még e megmosolyogtató példák sorát.

A háromalakú toldalékok esetében alkalmaztathatjuk az ajakréses és ajakkerekítéses magánhangzókról szerzett ismereteket. Így válik világossá a gyerekek számára, hogy miért négyszer, illetve ötször, és nem ötszer.

Ennél a résznél tudatosíthatjuk a tanulókban a „nákozás” helytelen voltát, ahogy ezt a JÓ, HA TUDOD!-ban meg is fogalmaztam: Feltételes mód egyes szám első személyében nem érvényesül az illeszkedés szabá-lya, mert az megegyezne a többes számú alakkal, tehát én mondhatnék, tudnék, kívánnék, olvasnék.

A magánhangzótörvényekhez kapcsolódó feladatokat próbáltam életszerűvé tenni, például névválasztás, étrend összeállítása, óra számlapjának leolvasása, ami a digitális kijelzők korában nem minden tanuló szá-mára könnyű feladat.

A mássalhangzókról szóló fejezetben is az ismerttől az ismeretlen, a könnyebbtől a nehezebb felé halad-tam. A mássalhangzókat jelölő egyjegyű, kétjegyű és háromjegyű betűkkel jelölt mássalhangzókhoz, majd a rövid és hosszú mássalhangzókhoz kapcsolódó játékos, olykor rejtvényszerű feladatok követik egymást. Ezek a feladatok alkalmasak arra is, hogy a gyengébb képességű tanulók is sikerélményhez jussanak. Bár a 49. oldal látszólag könnyűnek tűnő 1. feladatának c) részét sem tudja minden tanuló hibátlanul megoldani. Ez megint csak azt példázza, hogy alsó tagozatban kevesebb ismeretet, de alaposabban kellene elsajátítt atni a gyerekekkel.

1. Olvasd el a szöveget!A boszorkány sok mese leggonoszabb szereplője. Vasorra, bibircsókos arca, kellemetlen hangja teszi félelme-

tesebbé külsejét. Gyakran rőzseköteggel a hátán ballag az erdőben. Királyfiakat varázsol békává. Ha bajba ke-rül, felpattan a seprűnyélre, és elszáll a fellegek fölé.

a) Húzd alá a szövegben, mi teszi félelmetessé a boszorkányt!A boszorkány sok mese leggonoszabb szereplője. Vasorra, bibircsókos arca, kellemetlen hangja teszi félelme-


Ellenőrzés: felolvasással.

b) Olvassátok fel közösen, lassú tempóban a szöveget! Közben karikázd be a hosszan ejtett mássalhangzókat!A boszorkány sok mese leggonoszabb szereplője. Vasorra, bibircsókos arca, kellemetlen hangja teszi félelme-


Ellenőrzés: összehasonlítással szendvicsfólián.

c) Egészítsd ki a következő megállapításokat!Valamennyi bekarikázott mássalhangzó egyjegyű volt. A mássalhangzók hosszúságát írásban a betű meg-

kettőzésével jelöljük.Fontos kiemelnünk a hosszú mássalhangzók jelölésének szabályait is. Ezeknek a szabályoknak az alkal-

mazását a következő feladatok biztosítják.

50. oldal 4. feladatMelyik szóra gondoltunk a meghatározás alapján? Mindegyikben szerepel hosszú kétjegyű betűvel jelölt

mássalhangzó. Alkoss velük mondatot is!


66

Indás növényen termő, nagy, édes gyümölcs. Van belőle görög is. dinnyeNagyon szeretem a dinnyét.A gyermek olyat tesz, amit nem volna szabad, csintalankodik. rosszalkodikJózsi már megint rosszalkodik a szünetben.Fokozatosan alacsonyabb szintre jut, például víz alá merül. süllyedA léket kapott hajó lassan a víz alá süllyed.

51. oldal 7. feladatHúzd alá a hibásan írt szavakat, és írd le őket kijavítva!fénnyílás, részszorzat fénynyíláskulcscsal, kulcscsomó kulccsaldísszemle, asszonynyal díszszemle, asszonnyal

A fenti feladat a következő szabály alkalmazását kívánja: a hosszú kétjegyű mássalhangzóknak csak az első jegyét írjuk kettőzve. Az összetett szavakban azonban az összetétel határán mindig kiírjuk mind a két jegyet.

Gyakran tapasztaljuk, hogy sok tanítványunknak gondot okoz a dz és dzs kettőzése. Egy kiegészítéses fel-adat kapcsán irányíthatjuk erre a problémára a tanulók figyelmét.

51. oldal 8. feladatPótold a következő mondatok szavaiban a hiányzó kétjegyű mássalhangzókat!Alaposan e___etek, legalább tízezer métert ú___atok, mert holnap versenyetek lesz! Lopó___unk Feri háta

mögé! Apukám több sikert ért el a bri_____el, mint a pókerrel! Ne vakaró___ál!Ellenőrzés: összehasonlítással.

Alaposan eddzetek, legalább tízezer métert ússzatok, mert holnap versenyetek lesz! Lopóddzunk Feri háta mögé! Apukám több sikert ért el a briddzsel, mint a pókerrel! Ne vakaróddzál!

A zöngés és zöngétlen mássalhangzókkal már a tankönyv 32. oldalán megismerkedtek a tanulók. A más-salhangzók fejezetben újra felbukkannak a zöngésség szerinti csoportosítás kapcsán. A tankönyv 51. oldalá-nak 1. és 2. feladata is arra ösztönzi a gyerekeket, hogy felelevenítsék a korábban szerzett ismereteiket.

Többéves gyakorlati tapasztalatom, hogy a zöngés-zöngétlen mássalhangzópárokat a tanítványaim úgy tanulták meg könnyen, hogy szópárokat jegyeztek meg, amelyeket aztán „mankóként” használtak. Ezeket a szópárokat a tankönyv 52. oldalának 3., illetve 6. feladatában találják meg. Ezek a feladatok – jelzésüknek megfelelően – a differenciált osztálymunkában is jól alkalmazhatók.

3. Folytasd a szópárok alkotását a megadott példák alapján!a) folt – volt b) zsír – sír kép – _____ép dél – _____él szár – _____ár bók – _____ók pár – _____ár zűr – _____űrEllenőrzés: felolvasással.a) folt – volt, kép – gép, szár – zár, pár – bárb) zsír – sír, dél – tél, bók – pók, zűr – szűr

6. Cseréld ki minden szó kiemelt betűjét a neki megfelelő zöngésség szerinti párjára! Írd le az így kapott szót!a) húz – ___________ b) ősszel – ___________ ragja – ___________ fizet – ___________ várad – ___________ pompa – ___________ atya – ___________ zsebem – ___________


67

Ellenőrzés: felolvasással.a) húz – húsz, ragja – rakja, várad – fárad, atya – agyab) ősszel – őzzel, fizet – vizet, pompa – bomba, zsebem – sebem

A 7. feladatot kooperatív technikával is megoldathatjuk, például a kerekasztal módszerrel. A csoportot al-kotó tanulók sorba mennek a megadott szavakon. Mindenki megmondja, hogy a rá eső szó melyik csoport-ba tartozik. Ha a csoport többi tagja jóváhagyja, akkor minden csoporttag beírja a feladathoz a szót. Ellen-őrzéskor, a csoportok munkájának összevetésekor kiderül, melyik csoport dolgozott hibátlanul.

7. Csoportosítsd a következő szavakat a megadott szempontok szerint!kötőtű, gyümölcs, bodza, pulóver, göndör, fészek, padlás, menedzser, patika, borsódzik, babazsúrCsak zöngés mássalhangzó van benneCsak zöngétlen mássalhangzót tartalmazZöngés és zöngétlen mássalhangzó is van benneEllenőrzés: felolvasással.Csak zöngés mássalhangzó van benne bodza, göndör, menedzser, babazsúrCsak zöngétlen mássalhangzót tartalmazkötőtű, fészek, patikaZöngés és zöngétlen mássalhangzó is van bennegyümölcs, pulóver, padlás, borsódzik

A tankönyv 53/8. feladatában szereplő titkosírás megfejtése, amelynek alapja a zöngés és zöngétlen más-salhangzók felcserélése, a kézikönyv 71. oldalán található.

A mássalhangzótörvények megismerését eddig is a részleges hasonulásokkal kezdtük, de közvetlenül a más-salhangzók zöngésség szerinti csoportosítása után – tapasztalataim szerint – a tanulók könnyebben értik meg, milyen mássalhangzó egymásra hatás játszódik le a beszédben a zöngésség szerinti részleges hasonulás esetén. A képzés helye szerinti részleges hasonuláskor hagyatkozhatunk a tanulók nyelvi tapasztalatára. Úgy gondo-lom azonban, hogy általában a mássalhangzótörvényekkel kapcsolatban is az alkalmazás a lényeg. A mással-hangzótörvények helyesírásban történő helyes alkalmazásához sok-sok gyakorlásra van szükség. Tankönyve-imben minden évfolyamon igyekszem biztosítani a folyamatos gyakorláshoz szükséges feladatmennyiséget.

A teljes hasonulások valamennyi előfordulását tapasztalati úton már megismerték a tanulók alsó tagozat-ban. Az írásban jelölt és írásban nem jelölt teljes hasonulás tisztázásakor ismét ráirányíthatjuk a gyerekek fi-gyelmét arra, hogy a mássalhangzótörvények a hangok között játszódnak le. A hangok egymásra hatását pe-dig vagy jelöli a helyesírásunk, például a -val, -vel toldalékok esetében, az -s, -sz, -z, -dz végű igék felszólító módú alakjaiban, vagy nem jelöli, például az -l végű igék felszólító módja, az -ny, -gy, -ty végű főnevekhez kapcsolódó -j-vel kezdődő toldalékok.

Az összeolvadás felismerése szokta a legkevesebb, alkalmazása a legtöbb gondot okozni. Változatos fel-adattípusokkal gyakoroltathatjuk a tanulókkal az összeolvadás érvényesülését.

Kiegészítés: Tankönyv 60. oldal2. Pótold a szövegrészlet szavaiban a hiányzó toldalékokat!A legény kezébe vette a bot____, és elindult hosszú vándorút____. Meg sem állt az Óperenciás-tenger

part____. Ott leterítette a kabát____, majd leheveredett rá. Eszébe jutottak gonosz mostohája vád____. Miat-tuk kellett elbujdosnia. Nagyon hiányzott neki a család____.

Ellenőrzés: felolvasással és összehasonlítással (szendvicsfólia).A legény kezébe vette a botját, és elindult hosszú vándorútjára. Meg sem állt az Óperenciás-tenger partjáig.

Ott leterítette a kabátját, majd leheveredett rá. Eszébe jutottak gonosz mostohája vádjai. Miattuk kellett elbuj-dosnia. Nagyon hiányzott neki a családja.


68

Analógiás sorok:3. Toldalékold a következő szavakat!

-ja, -je -juk, -jük -jai, -jei -jaik, -jeikkabát kabátja kabátjuk kabátjai kabátjaikkín kínja kínjuk kínjai kínjaikkard kardja kardjuk kardjai kardjaikkert kertje kertjük kertjei kertjeikvád vádja vádjuk vádjai vádjaik

Felismerés gyakorlása, a példakeresés képessége:4. Keress példát az összeolvadásra a következő szövegrészletben, és másold le az ilyen szavakat!Peti egész délután unja magát. Nem tudja, mit csináljon, mivel üsse agyon az időt. Hirtelen megpillantja az

asztalon az atlaszát.– Utazni fogok – mondja magában. – Ha máshogy nem megy, majd képzeletben – folytatja a gondolatot.

Máris kezében tartja a térképet, és kezdetét veszi a nagy utazás.

unja, tudja, megpillantja, mondja, folytatja, tartja

Átalakítás:5. Alakítsd át a következő kijelentő mondatokat felszólítókká! Az igék T/2. személyűek legyenek! Ügyelj

az igekötős igék helyesírására!A gyerekek elkezdenek csomagolni az utazáshoz. ____________________________________________Gyerekek! _________________________________________________________________________Az internetről megtudják, mikor indul pontosan a vonat. _____________________________________Időben mennek az állomásra, nehogy lekéssék a vonatot. ______________________________________Kihordják a csomagokat a peronra. ______________________________________________________Nem tülekednek a felszálláskor. _________________________________________________________

Ellenőrzés: felolvasással és összehasonlítással.Gyerekek! Kezdjetek csomagolni az utazáshoz!Tudjátok meg az internetről, mikor indul pontosan a vonat!Menjetek időben az állomásra, nehogy lekéssétek a vonatot!Hordjátok ki a csomagokat a peronra!Ne tülekedjetek a felszálláskor!

Az egyéb mássalhangzótörvények – a mássalhangzó-rövidülés és -kiesés – csak néhány feladat kapcsán kerültek a tankönyvbe, de a tanév folyamán és a későbbi évfolyamokon is a folyamatos gyakorlás részét ké-pezik.

A magyar helyesírás témakör szerepe az alsó tagozatban tapasztalati úton szerzett helyesírási ismeretek rendszerbe illesztése, illetve a helyesírási képesség intenzív fejlesztése. Szándékosan hangsúlyozom a helyes-írási ismereteket, ugyanis szent meggyőződésem, hogy képességeket hatékonyan fejleszteni ismeret nélkül nem lehet. És igenis szüksége van a tanulónak helyesírási ismeretre is, mert azt mégiscsak meg kell tanulnia, hogyan kettőzze a hosszú kétjegyű magánhangzókat az egyszerű szavakban, illetve a összetett szavak eseté-ben a szóösszetétel határán. Az elválasztásnak is vannak szabályai, sőt a betűrendbe sorolásnak is.

Mivel legutóbb a mássalhangzótörvényekkel foglalkoztam a tankönyvben, úgy gondoltam, az a logikus, és jobban segíti az ismeretek egymásra épülését, az összefüggések megláttatását, ha a helyesírási alapelvek megismerését a szóelemzés elvével kezdjük ebben a témakörben. A visszacsatolást és az alapot a tankönyv 68/1. feladata biztosítja:


69

Mássalhangzótörvények Hasonulások

Összeolvadás Részleges hasonulások Teljes hasonulásokZöngésség szerinti Képzés helye szerinti Írásban jelölt Írásban nem jelöltboldogság, mosdó hangya, tanmese bölccsé, nézzed tanuljon, bátyja nénje, látja

A helyesírási szabályzat használata ennél a témakörnél különösen nagy hangsúlyt kap. Ezt a tankönyvi feladatok is szorgalmazzák. Ezekre az órákra érdemes minél több helyesírási szabályzatot biztosítani a tanu-lóknak. Ideális az lenne, ha mindenkinek lenne, de legalább páronként tudjanak dolgozni ebből a fontos ki-adványból.

Természetesen a helyesírási képesség fejlesztésén kívül számos anyanyelvi képesség és különböző kompe-tenciák fejlesztésére alkalmasak a feladatok, például: szóbeli és írásbeli szövegalkotás, kreatív nyelvhaszná-lat, beszédművelés stb. Ennek illusztrálásaként álljon itt a fejezet néhány feladata:

4. Válaszd ki és írd a képhez a megfelelő képaláírást!

Vízparton Bográcsozás Afrika-röpde

10. Panni feladatokat állított össze a klubdélutánra. Az egyiket így írta le: Találkozhatott-e II. Rákóczi Ferenc Kossuthhal? Petőfi Sándor Babitssal? Csokonai Vitéz Mihály Móriczzal? Arany János Madáchhal? a) Javítsd ki a hibás szóalakokat!Kossuthtal, Babitscsal, Móriczcal, Madáchcsal

23. Olvasd el egy ötödikes fogalmazásának részletét!A kirándulás legizgalmasabb eseménye a vízitúra volt. Vezetőnk

két összekötött motorcsónakal érkezett értünk. Figyelmesztetett bennünket, hogy vigyázunk a beszálláskor. Próbájjuk meg egyen-lően elosztani a terhelést. Margó nénit hosszú percek után tuttuk csak rábeszélni, hogy ő is beszáljon az egyik csónakba. Asztán nem győzött hálálkodni, hogy nem hatytuk a parton.

Nekem is páratlan élmény volt a csónakázás. Gyönyörű vízivilág tárult elénk, gyönyörköthettünk a vízililiomokban. Lát-tunk koronás darut, vatkacsa családot. Egy vidra éppen mellet-tünk úszott el. Az egyik kis szigeten halászeszközöket próbálhat-tunk ki. A barátomal rengeteg fotót készítettünk.

a) Húzd alá a helyesírási hibákat!


70

b) Javítsd ki a hibás szavakat! A füzetbe leírandó, helyes szavak: motorcsónakkal, figyelmeztetett, vigyázzunk, próbáljuk, tudtuk, be-

szálljon, aztán, hagytuk, gyönyörködhettünk, vadkacsa, barátommal

c) Melyik folyón túráztak az ötödikesek? A fotó segít a válaszadásban.

A kiejtés elvéhez tartozó feladatok nagy része egyben helyesejtési gyakorlat is, hiszen a kiejtés szerinti írásmód alapfeltétele a helyes ejtés. Ezeket a kiejtési gyakorlatokat végeztethetjük közösen, de csoportosan, sőt egyénileg is. Külön felhívom a kollégák figyelmét a tankönyv 77/8. és 9. feladatára, amely nemcsak a he-lyes ejtés, a helyesírási képesség fejlesztésére alkalmas, hanem a helyesírási szabályzat használatának tanítá-sát is szolgálja.

8. Varga Katalin Gyermekversek című költeményéből idézünk. Figyeld meg a tűz és a víz szavakban az í–ű időtartamának változását!

Tüzet vittem, elejtettem, tűzbe majdnem beleestem, tüzes volt a lapátom is, meggyulladt a kabátom is, Tűz! Tűz! Tűz! Ne játssz vele, lásd, hogy tűz!

Vízből mertem, vizet mer tem vízből én is vizes lettem, mert a vízbe beleestem, vízre többé nem mehettem. Víz! Víz! Víz! Jaj, de hideg a mély víz!

a) Gyakoroljátok a versrészleten a helyes ejtést!

b) Keresd meg, hogy a helyesírási szabályzat melyik szabálypontja foglalkozik a két szó toldalékos alakjainak helyesírásával!

– Fogalmazd meg a helyesírási problémát! – Próbáld megtalálni a leglényegesebb szót (kulcsszót) a megfogalmazott helyesírási prob lé mában! Ez

lesz a címszó. – Keresd ki a tárgymutatóban a megfelelő címszót! A címszó után a keresett szabálypont számát találod. – Lapozz a megfelelő szabályponthoz! Olvasd el!

c) Fogalmazd meg saját szavaiddal a szabálypontban olvasottakat! Bizonyos toldalékok előtt a szó belsejében az í, az ú és az ű hang rövid lesz.

9. Az előző feladat megoldásakor megtudtad, hogy mikor kell hosszú vagy rövid magánhangzót ejtened és írnod az egytagú í, ú, ű-s szavak némelyikénél. Ez alapján töltsd ki a táblázatot! H. 27. b)

Szótő Mit? Honnan? Milyen? Mik?kéz kezet kézből kezes kezekhíd hidat hídtól hidas hidastűz tüzet tűzből tüzes tüzeknyár nyarat nyárból nyaras nyarakút utat útról utas utakkút kutat kútból kutas kutak


71

A toldalékos szavak kiejtés szerinti írásmódjának gyakorlását összekapcsoltam a nyelvtani ismeretek fel-elevenítésével és alkalmazásával. Ilyen például a melléknevek fokozása, az -ul, -ül, -ít végű igék, a -t ragos fő-nevek, a múlt idejű igék, a névutók stb.

A hagyomány elve a régies írású családnevek és a j hang ly betűvel történő írásakor érvényesül. A régi-es írású családnevekkel a gyerekek nemcsak magyarórán, hanem más tantárgyak tanulásakor is találkoznak (történelmi személyek, feltalálók, tudósok stb.), sőt a mindennapi életükben is. A tanítványaink is viselhet-nek régies családnevet, esetleg barátaik, ismerőseik. Ezeknek a neveknek az írásmódját meg kell tanulniuk a gyerekeknek. A másolással való gyakoroltatásnak jó módszere a betűrendbe sorolás. Szívesebben vé-gezték az ilyen típusú feladatokat a tanítványaim, mintha csak egyszerű másolás lett volna a feladatuk. Erre példa a tankönyv 83/2. feladata:

Írd le betűrendben a következő családneveket! H. 15.

Moór, Czuczor, Tóth, Dessewffy, Czetz, Tartsay, Joó, Thököly, Cházár, Dezsőfi

Cházár, Czetz, Czuczor, Dessewffy, Dezsőfi, Joó, Moór, Tartsay, Thököly, Tóth

A j hang kétféle, helyes jelölése sok gyakorlást igényel. A gyerekekben rögzülni kell a helyes írásképnek, mivel a nyelvünkből már kiveszett a ly betűvel jelölt hangunk, így azt hangoztatással nem tudják elkülöníte-ni. A helyesírási szabályzat is viszonylag kevés segítséget nyújt ebben a helyesírási kérdésben, ezért még in-kább szükség van a folyamatos gyakorlásra.

Köztudott, hogy a rendszeres olvasás, az olvasottság sokat segíthet a helyesírási képesség fejlődésében. Ez a megállapítás fokozottan érvényes a hagyományos írásmód szerint írt szavak esetében. Sajnos azonban az sem mindegy, mit olvasnak a tanítványaink. Az újságok, főleg a bulvársajtó oldalai sok helyesírási, általá-ban elválasztási hibákat tartalmaznak. Szerencsére a szépirodalmi, tudományos könyvek oldalaira ez nem jellemző.

A tankönyvi feladatok között sokféle típus megtalálható: kiegészítéses, hibajavítás, akaratlagos írást igénylő.

Tankönyv 84/4. feladatPótold a következő szavakban a j vagy az ly betűt!

kevély, mosoly, papagáj, talaj, tavaly, óhaj, Gergely, korcsolya, bója, boglya, Lajos, osztály, talaj, pólya, hó-lyag, zörej, pocsolya, zsivaj, akadály, sajt, bolygó, derelye, ejnye, fogoly, gyapjú, esély, hajlékony, estély, karéj, Benjámin, kastély, juhsajt, gombolyít, gerely, Lujza

A következő feladat kombinált, mivel nemcsak a helyesírási ismereten alapszik, hanem feltételezi a gye-rekek azon képességét, hogy felismerik a két, hangzásában azonos alakú szó jelentése közötti különbséget. Ezért ajánlom a jó képességű tanulókkal megoldatni.

Tankönyv 84/7. feladatAlkoss mondatokat a megadott szóalakokkal!

estélye: Dóra minket is meghívott az estélyére.estéje: A mai este Dóra estéje.hej: Hej, de jó lenne egy jót játszani!hely: Az én helyem ott van melletted.folyt: Hosszú ideig folyt a vita.fojt: Fojt a cigaretta füstje.

Az egyszerűsítés elvével már foglalkoztunk a mássalhangzók kettőzése kapcsán. A többjegyű betűk ese-tében csak az első jegyet kettőzzük. Ha három azonos mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor vagy kettő-


72

zöttre cseréljük, vagy kötőjelet használunk. A tankönyv 86/5. feladata azokat az eseteket veszi számba, ami-kor nem alkalmazzuk az egyszerűsítés elvét.

Fogalmazd meg a példák alapján, mikor nem alkalmazzuk helyesírásunkban szabályosan az egyszerűsí-tés elvét!

a) nagygyűlés, díszszemle, jegygyűrű: Az összetett szavak határán.b) Tarr-ról, Hoffmann-né, Hermann-nál: A hosszú mássalhangzókra végződő családnevek esetében.c) rossz-szívű, sakk-kör, balett-táncos: Ha három azonos mássalhangzó kerül egymás mellé.d) dzsessz-szerű, expressz-szerű, puff-féle: Ha a -féle, -szerű toldalék kettőzött mássalhangzóhoz kapcsolódik.

Az elválasztást is hosszasan gyakorolták a gyerekek alsó tagozatban. Most csak a legfontosabb szabályo-kat tekintjük át. Akaratlagos írás közben, amikor lapra, füzetbe írnak, ez egyébként is folyamatosan előkerül.

A jelentéstani ismeretek

Régóta megosztja a magyartanárok közösségét az a kérdés, van-e értelme jelentéstani ismereteket tanítani az 5. évfolyamon. Érvként az egyjelentésű, többjelentésű és azonos alakú szavak ismeretének feleslegessé-gét hozzák fel.

Magam is azt vallom, hogy ez a három jelentéstani csoport meghatározás szintjén, sőt felismerés szintjén is meghaladja a korosztály képességeit. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a gyakorlatban sem veszik túl sok hasznát felnőttkorukban, hacsak nem nyelvésznek, illetve magyartanárnak készülnek. Ezért került a tankönyvben is a JÓ, HA TUDOD! részbe. Főleg a humor oldaláról közelítettem meg a témát, illetve a Ma-gyar értelmező kéziszótárra alapoztam az egyjelentésű, többjelentésű és azonos alakú szavak megkülönböz-tetését. A hasonló alakú szavakkal kapcsolatos feladatok megoldása (Tk. 95–96. o.).

Más a helyzet a hasonló alakú szavakkal, amelyekkel kiemelten foglalkoztam a kézikönyv A nyelvművelés helye és szerepe a tankönyvben című fejezetében. Az ott kifejtettek ismétlésétől most eltekintek.

A rokon értelmű szavak és kifejezések című fejezet a rokon értelmű szavakon kívül tartalmazza a szóláso-kat és a közmondásokat is. Ezt azzal indoklom, hogy szerves részei az anyanyelvünknek, és nélkülözhetetle-nek a szókincs fejlesztéséhez. Nagyon sok anyanyelvi és egyéb rejtvényt állítottam össze ebben a fejezetben, amelyek megoldása a Tankönyv rejtvényfeladatainak megoldása című fejezetben található.

Az ellentétes jelentésű szavak helyes használata közben a helyesejtést és helyesírást is gyakoroltathatjuk a tanítványainkkal.

Tankönyv 107. oldal5. Írd le az alábbi ellentétpárok hiányzó tagját! Ügyelj a hangok időtartamának jelölésére!

alsó – felső rövid – hosszúbelső – külső jellemes – jellemtelendrága – olcsó nehéz – könnyűhíg – sűrű alacsonyabb – magasabb

a) Olvasd fel az ellentétpárokat! Figyelj a hangok időtartamának helyes érzékeltetésére!b) Válassz ki mindkét oszlopból egy-egy ellentétpárt, és alkoss velük mondatot!

A hangutánzó és hangulatfestő szavak szemléletesebbé, színesebbé teszik a verbális kommunikációt. A következő feladattal nemcsak a hangutánzó szavak felismerését gyakoroltathatjuk a tanulókkal, hanem a szókincsüket is bővíthetjük azokkal az állatcsaládok tagjait megnevező szavakkal, amelyeket a mai gyerekek vagy már nem ismernek, vagy rosszul használnak.


73

Tankönyv 108. oldal1. Olvasd el a következő szöveget!Kora reggel hangos a baromfiudvar. A kakas hangos kukorékolással köszönti a napot. A tyúkok kotkodácsol-

nak, a libák gágognak, a kacsák hápognak. A galambok a galambdúcon ülve burukkolnak. Ebbe a hangzavar-ba néha Buksi kutya is bekapcsolódik a maga vakkantásaival. Az istállóból idehallatszik a lovak nyerítése és Riska tehén bőgése is. A kecskék is türelmetlen mekegéssel jelzik éhségüket. A disznóól felől röfögés hallatszik. Végre megérkezik a gazdasszony, és elcsitul a lárma.

a) Húzd alá a szövegben előforduló hangutánzó szavakat!

b) Mit gondolsz, miért csendesedtek el az állatok? Az állatok is tudják, hogy a gazdasszony élelmet hoz a számukra.

c) Nevezd meg az állatcsaládok tagjait!Anya Apa Csemete

ló kanca csődör (mén) csikószarvasmarha tehén bika borjúkutya szuka kan kölyökdisznó koca kan malackecske anyakecske bak gida

A gyerekek már óvodában megtanulták a Kitrákotty-mese című népdalt, de az alsó tagozatos énekköny-vükben is találkozhattak vele. Akár el is énekeltethetjük velük a nyelvtanórán.

Tankönyv 109. oldal4. A hangutánzó szavak leggazdagabb csoportja az állathangot utánzó szavaké. Biztos ismered a Kitrákotty-

mese című népdalt.

a) Melyik állat hangját utánozza a címben előforduló hangutánzó szó? A tyúkét.

b) A vásárban a népdal szerint sokféle állatot lehet venni fél pénzzel. Hogyan szólalnak meg ezek az álla-tok a játék során? Válogasd ki a megadott szavak közül!

csip-csip-csip, mek-mek-mek, röf-röf-röf, ripp, dan-daru, gi-gá-gu, Csirkém mondja: csip-csip-csip Kakas mondja: bokréta Récém mondja: ripp hajnal Pulykám mondja: dan-daru Ludam mondja: gi-gá-gu Disznóm mondja: röf-röf-röf Juhom mondja: be-e-e Kecském mondja: mek-mek-mek

A hangulatfestő szavak egy része humoros. Ezek jelennek meg a tankönyv 111. oldalának 10. feladatában. A megoldás ellenőrzésekor feltétlenül ki kell térnünk arra, hogy használatukkor ne bántsuk meg azt, akivel kapcsolatban használjuk.

Jellemezd humoros szavakkal a figurákat!pufi, dagi, pufóka, duci, dundi, testes, potrohoslangaléta, colos, nyakigláb, gólyalábú, hórihorgas


74

A 11. feladatban megadott hangulatfestő szavakkal kell rövid szöveget alkotni. A 12. feladat az alkotott szöveg testbeszéddel történő megjelenítését várja. Mindkettő komplex feladat. A másodikkal a tanulók szö-vegértését és metakommunikációját is fejleszthetjük. Adhatunk olyan feladatot is, amelyben egy ötösre fele-lő tanuló viselkedését íratjuk le a gyerekekkel.

11. Gabi felelt órán, és elégtelent kapott. Írd le a történetet a felsorolt igék alkalmazásával!gubbaszt, feltápászkodik, kivánszorog, grimaszol, kullog, lehuppan

Várható fogalmazás:Gabi gubbaszt a székén. Igyekszik észrevétlen maradni. A tanár néni felelésre szólítja őt. Gabi nagy nehezen

feltápászkodik, és kivánszorog a táblához. Csak grimaszol, mert semmit sem tud. Visszakullog a helyére, majd szomorú arccal lehuppan a székére.

12. Olvasd fel a fogalmazásodat, s közben a társad testbeszéddel játssza el Gabi felelésének történetét!

A szavak szerkezetéről sok tapasztalatot szereztek tanítványaink az alsó tagozatos nyelvtanórákon. Ezeket a tapasztalatokat kell rögzítenünk és ismeretté alakítanunk. Ez elsősorban helyesírási, nyelvhelyességi szem-pontból fontos. Így fejleszthetjük a tanulók helyesírási és nyelvhasználati képességét.

Az összetett szavak már felbukkantak az elválasztási szabályok alkalmazásakor is. Most játékos feladato-kon gyakorolhatjuk az összetett szavak alkotását, helyesírását és használatát.

Tankönyv 113. oldal2. Kapcsold össze a következő összekevert szavakat, majd írd le őket összetett szóként!

Megoldás: kismutató, szőlőprés, nádvágó, autópálya, kendertiloló, nagypapaA képen szőlőprés látható.

Tankönyv 114. oldal4. Írj olyan összetett szavakat, amelyek előtagja népnév! Segítségül megadom az utótagokat.oroszkrém, franciakrémes, törökméz,perzsaszőnyeg, spanyolfal, svédasztal,rácponty, görögdinnye, franciaágy

5. Minden szócsoport szavaihoz ugyanaz az állatnév illik előtagként, hogy összetett szavakká váljanak. Melyek ezek az állatnevek?

eszű, húr, tojás tyúk köröm, szem, zene macskacipő, száj, szívű nyúl csapó, csípés, fogó légyhere, farok, darázs ló szakállú, bak, gida kecskeköhögés, fül, létra szamár kenyérfa, szeretet, sziget majomember, lencse, comb béka hűség, szorító, tej kutya

6. Keresd meg a különböző előtagokhoz tartozó utótagot!

zok-, vég-, varázs- szójég-, márvány-, kő- szoborszél-, taps-, por- viharkör-, táj-, fény- tánctűz-, sár-, hó- hányóhomok-, vég-, felleg- vár


75

nap-, kép-, es- ernyőnóta-, fej-, fenyő- faizom-, lámpa-, mocsár- láz

a) Válaszd ki az összetett szavak közül azt, amelyik képaláírása lehet a fotónak! Jégszobor

b) Alkoss hírt egy diákújság számára, amely erről a különleges alkotásról szól!

7. Vizsgáld meg, hány szóból állnak a szavak! Keresd a kakukktojásokat, és karikázd be őket!

erkélyülés cseppkőbarlang beleöntpótülés igazgatóhelyettes felöntrepülés repülőgépgyártás köszöntpáholyülés mészkőbánya átöntkocsiülés vízkőoldó végigönt

Indoklás: a repülés szó nem összetett szó. Az igazgatóhelyettes szó csak két szóból álló összetétel, a többi három szóból álló. A köszönt nem igekötős ige.

Az azonos alakú szavak közül vannak olyanok, amelyek elválasztása is segít az eltérő jelentések értelme-zésében.

Tankönyv 115. oldal10. Válaszd el kétféleképpen a megadott szavakat, majd foglald mondatba őket!

a) elég e-lég Elég lesz a só a levesbe. el-ég A száraz fa gyorsan elég a kandallóban.

b) gépelem gép-e-lem Az egyik gépelem elromlott. gé-pe-lem A barátnőmnek gépelem a levelet.

c) felül fel-ül A kisbaba felül a kiságyában. fe-lül A polcon, ott felül találod a mézet.

Az alaktani ismeretek

A toldalékok rendszerét 5. évfolyamon kezdik megismerni a tanulók. A képző, jel, rag elkülönítése hosszan tartó folyamat. Ebben az időszakban nem várhatjuk el a tanulóktól, hogy teljes biztonsággal megkülönböz-tessék őket. 6. évfolyamon a szófajok tanulásakor is rendszeresen végeztessünk velük alaktani elemzéseket. Ezekhez az elemzésekhez sok feladat található a 6. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyvemben.

Nekem a gyakorlatban bevált, hogy számokat rendeltem egy-egy szóelemhez. Természetesen a tanulók-nak nem kell megnevezniük a képzőket. Csak az lehet a szempontunk, hogy az megváltoztatja a szó jelenté-sét, pl.: fehér – fehérít – fehérítő.


76

Tankönyv 119. oldal6. Figyeld meg a toldalékok kapcsolódásának sorrendjét!

a) Végezd el a szóelemzést a minta szerint!1 = szótő 2 = képző 3 = jel 4 = rag x = kötőhangzó

szín|e|s|e|bb|e|t 1 x 2 x 3 x 4

olvas|ná|nak 1 3 4

fehér|ít|ő|be 1 2 2 4

hal|ász|gat|t|a|m 1 2 2 3 x 4

boldog|talan|ság|tól 1 2 2 4

b) Fejezd be a következő mondatot!

A toldalékok kapcsolódásának általános sorrendje: képző, jel, rag.

A feladatok többsége alkalmazás közben gyakoroltatja a szavak szerkezetét, de rejtvényként is előfordulnak.

Tankönyv 121. oldal13. Az előző évfolyamokon sokféle jellel találkoztál már. Ismerd fel őket a humoros bemutatkozásuk alapján!

a) Csak igével vagyok hajlandó mutatkozni, de vele kapcsolatban is vannak feltételeim. Na, ki vagyok? A feltételes mód jele.

b) Mindenki azt mondja, nem jó egyedül. Hát rajtam ne múljon! Én viszont erre egyedül is képes vagyok. A többes szám jele.

c) Én bezzeg kerülöm az igéket! A melléknevekhez és a számnevek egy részéhez vonzódom. Nélkülem nem lennének képesek elmozdulni az alapfokról.

A középfok, illetve a felsőfok jele.

d) Nélkülem se kérni, se utasítani, se parancsolni nem tudnának az emberek. Igaz, nem mindig könnyű fel-ismerni!

A felszólító mód jele.

Tankönyv 114. oldal15. Kata így mesélte el a barátnőjének, hogyan segédkezik édesanyjának a konyhában:

Felveszek magamra egy kötényt. Olyat választok, amin nincs zseb. A fejemet bekötöm kendővel, vagy összegu-mizom a hajamat. A lábamra olyan papucsot húzok, amelyik nem csúszik. Főzés előtt feltétlenül kezet mosok.

a) Beszélgessetek arról, miért fontosak a Kata által elmondott szabályok!

b) Alakítsd át úgy a mondatokat, hogy Kata a barátnőjét szólítsa fel a cselekvések elvégzésére!

Vegyél fel magadra egy kötényt! Olyat válassz, amin nincs zseb! A fejedet kösd be kendővel, vagy gumizd össze a hajadat! A lábadra olyan papucsot húzz(ál), amelyik nem csúszik! Főzés előtt feltétlenül moss kezet!


77

A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI A TANKÖNYVBEN

A helyesírási képesség fejlesztése

A tankönyvben külön fejezet foglalkozik a magyar helyesírás alapelveivel. Valamennyi lényeges, s már az alsó tagozatban is tanult vagy érintett helyesírási szabályt gyakoroljuk. Természetesen a legtöbb a későbbi évfolyamokon is újra felbukkan, hisz a folyamatos gyakorlásra a helyesírási képesség fejlesztésekor fokozot-tan szükség van. Azért marad jó néhány helyesírási tudnivaló, főleg a központozás terén, amelyeket csak 7., illetve 8. évfolyamon tisztázunk majd, amikor a mondattannal fognak megismerkedni tanítványaink.

A következőkben a teljesség igénye nélkül sorolom fel a többi témakörhöz kapcsolódó helyesírási tudni-valókat:

Ismétlés ▶ a tulajdonnevek helyesírásának egyszerűbb esetei ▶ a j-s és ly-os szavak ▶ időtartam-jelölés ▶ a számnevek helyesírása, keltezés ▶ az igekötős igék helyesírása ▶ a mondatvégi írásjelek

A szavak alakja és szerkezete ▶ időtartam-jelölés ▶ a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok írása (tj, dj, nj, l, gyj stb.) ▶ az egyszerű és az összetett szavak elválasztása

Hang és betű ▶ időtartam-jelölés ▶ két- és háromjegyű mássalhangzók kettőzése (kiemelten dz, dzs) ▶ betűrend

Az írás és a helyesírási képesség fejlesztéseA címben szereplő két képesség egymás mellé helyezése nem véletlen. A tanulók írásos munkái során ugyanis az írástechnika és a helyesírás egyaránt ellenőrizhető és mérhető. Az iskolai gyakorlatban – nem-csak a magyarórákon – gyakran tapasztaljuk, hogy a gyerekek egy részénél annyira torzul az íráskép, hogy olvashatatlanná teszi az írásukat. Ezt pedig nem lehet az egyéni írásmóddal indokolni. 8. évfolyamon is meg kell követelni az olvasható, a magyar írásnak megfelelő ékezetek használatát. Következetesen küzde-nünk kell – meggyőződésem, hogy valamennyien ezt is tesszük – a magyar írásmódban ismeretlen voná-sok és pontok használata ellen. Nem a tanárnak kell eldöntenie, hogy tanítványa milyen hangot jelöl az o feletti vízszintes vonallal. Ugyancsak foglalkoznunk kell az írásfegyelem kérdésével. Az a tanuló, aki a ba-rát szó helyett baratot ír, nem helyesírási hibát vét, hanem az írásfegyelmével van probléma.

Tanítási gyakorlatomban mindig kitüntetett szerepe volt, van és lesz a helyesírási képesség fejlesztésének. A helyesírás két összetevője az ismeretszerzés és az -alkalmazás. Az ismeretszerzés folyamatában a tanulók elsajátítják a helyesírási elveket és szabályokat, valamint a grammatikai ismereteket. Azt azonban feltétle-nül hangsúlyoznom kell, hogy a grammatikai ismeretek tanítása nem cél, hanem eszköz. Az alkalmazás is-kolai színtere a helyesírás gyakoroltatása, amelynek célirányosnak, problémaorientáltnak, rendszeresnek és differenciáltnak kell lennie. A felsoroltak közül külön kiemelem a problémaérzékenység fontosságát. Ez az alap az önkorrekció képességének fejlesztéséhez. Hibajavításra ugyanis csak az a tanuló képes, aki kellő biz-tonsággal tud leírni egy-egy nyelvi egységet, legyen az szó, szószerkezet, mondat vagy szöveg, ugyanakkor meg is tudja indokolni, miért úgy kell írni. Ezért szükséges felső tagozatban is fejleszteni a tanulók helyes-írási elemzőképességét.


78

Tankönyveimben, így az 5. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyvben is következetesen építettem a helyesírási alapelvek tanítására és alkalmazására. Ennek érdekében igyekeztem megteremteni a különböző képességfejlesztési területek integrációját. Egy példával érzékeltetem eme törekvés lényegét. A magyar szó-készlet jelentős része a kiejtés elve szerint írandó. Ezen írásmód helyes alkalmazásának feltétele a köznyelvi normának megfelelő helyes kiejtés: minden beszédhang tiszta artikulációja, a rövid és hosszú hangok meg-különböztetése. Az a tanuló, aki a dicsér szót helytelenül dícsérnek ejti, úgy fogja leírni is, esetleg számára egy külön helyesírási szabály lesz a dicsér szó helyes leírása. A köznyelvi normáknak megfelelő helyes kiejtést csak a helyesejtési gyakorlatok intenzív gyakorlásával érhetjük el. Ezeket a gyakorlatokat felső tagozatban is végeztetnünk kell. A tanítási órából elég néhány percet erre szánni, de minden tanítási órának része kell, hogy legyen a helyesejtési gyakorlatsor, ugyanis minden osztályban csak azokat a nyelvi egységeket írathat-juk le a tanulókkal, amelyeknek normatív ejtéséről előzőleg meggyőződtünk.

A szóelemzés elvének érvényesítése anyanyelvi ismereteken alapszik. Ezért van szükség sok-sok szófajta-ni, alaktani elemzésre. Ezek a tevékenységek azonban nem korlátozódhatnak csak azokra az évfolyamokra, amelyekben ezek a tananyag részét képezik. A tankönyveimben igyekeztem a folyamatos gyakorlást min-den tananyagrésznél biztosítani.

A hagyomány elve szerint írandó szókészlet helyesírásához az szükséges, hogy a szavak a tanulók látási emlékezetében rögzüljenek. Ezt a tanítványaimnak úgy szoktam szemléltetni, hogy a gólya szót azért sem tudnám j-vel írni, mert ha ránézek az így írt szóra, tudom, hogy a szónak nem ilyen az írásképe.

Az egyszerűsítés elve szabályok ismeretét kívánja meg. Lásd A magyar helyesírás szabályai 92–94. szabály-pontjai.

A helyesírási szótár használatának megtanítása a felső tagozaton igen fontos feladat. El kell érnünk, hogy a tanulók szokásává váljon a rendszeres használata. Ehhez azonban nem elég csak a szótár részt ismerni-ük, hanem a szabályzati részben is tudniuk kell tájékozódni, sőt el kell sajátítaniuk a tárgymutató haszná-latát is.

A helyesírási gyakorlattípusokMinden tanulónak ismernie kell a gyakorlás célját. Azt kell gyakoroltatni velük, ami problémát okoz szá-mukra, és lehetőleg azokkal a tanulókkal, akiknek valóban problémát okoz. Itt van szerepe a differenciált képességfejlesztésnek. Minden nyelvtankönyvben a kollégák felkészülését, munkaszervezését úgy segítem, hogy sok olyan részfeladat közül válogathatnak, amelyeknek a gyakorlás a célja. Már hangsúlyoztam, hogy bár szükség van grammatikai és helyesírási szabályismeretre, de ez nem a szabályok verbalizálását és szá-monkérését jelenti, hanem a probléma megfogalmazását. A probléma megnevezéséhez és megoldásához vi-szont szükség van grammatikai fogalmakra. Például a tanuló csak akkor tudja a hosszú, gyönyörű típusú sza-vakat helyesen leírni, ha tisztában van a melléknév fogalmával is, hiszen akkor világos számára az a helyes-írási szabály, miszerint a melléknevek végén az -ú, -ű mindig hosszú.

A helyesírási képesség fejlesztésének alaptechnikái1. MásolásMinden felsős évfolyamon is alkalmazható ez a technika, főleg válogató másolás formájában, amikor a ta-

nulók jelentéstani, alaktani, mondattani, helyesírási szempontoknak megfelelően másolnak szavakat, szó-szerkezeteket vagy mondatokat. A gyengébb képességű tanulóknál ezzel a technikával érhetünk el jó ered-ményt. Sokszor kell helyesen leírniuk egy-egy szót ahhoz, hogy begyakorolják az adott szó helyesírását. A gyenge helyesírási képességű tanítványaimnak gyakran adtam azt feladatul, hogy az éppen tárgyalt he-lyesírási szabálypont példaanyagát másolják le. Mindig felhívtam a figyelmüket, hogy a másolás végeztével ellenőrizzék a munkájukat, esetleges hibáikat azonnal javítsák.

2. Emlékezetből írásRitkábban előforduló gyakorlattípus. A prózai memoriterek egy-egy részletét azonban érdemes leíratni a

tanulókkal, majd ellenőriztetni és javíttatni az eredeti szöveg alapján.


79

3. TollbamondásTollbamondáskor nagyon fontos, hogy a diktált szöveget ne azonnal kezdjék el írni a tanulók. Első felol-

vasáskor csak hallgassák a szöveget, így a tartalmi megismerésen kívül arra is ráhangolódhatnak, milyen tí-pusú helyesírási problémát tartalmaz. A diktálás után, a szöveg harmadik felolvasása után adjunk időt, hogy ellenőrzés előtt még egyszer áttekinthessék munkájukat, és javíthassák azt.

Feltétlenül írnom kell a kiegészítő technikákról. Ezek a gyakorlatok valahol a másolás és a tollbamon-dás között helyezkednek el. Itt is alapszabály, hogy csak annyi feladatot oldassunk meg a tanulókkal, ameny-nyit pontosan ellenőrizni tudunk, képesek vagyunk kijavítani és kijavíttatni. A két-három hét késéssel javí-tott és javíttatott hibákat közben esetleg újra és újra elkövetik a tanulók, így a hibás szóalak rögzül bennük.

A csoportosítás felfogható a másolás egyik magasabb szintjének. Valójában válogató másolásról beszé-lünk, hiszen vagy szóhalmazból, vagy szövegből kell szétválogatni és lemásolni valamilyen szempont sze-rint a szavakat.

Tk. 93. oldal 7. feladat.Csoportosítsd a szavakat! Használd az ÉKsz.-t a megoldáshoz!liter, kormány, fél, sejt, rózsa, csiga, mer, régész, szél, anyanyelv, paradicsom, nyelv

Egyjelentésű szavak Többjelentésű szavak Azonos alakú szavak

Ellenőrzés: felolvasással.Egyjelentésű szavak Többjelentésű szavak Azonos alakú szavak

liter kormány félrégész rózsa sejtanyanyelv csiga mer

nyelv szél, paradicsom

A kiegészítés során hangokat (betűket), szavakat kell beilleszteniük a tanulóknak a hiányzó helyre, eset-leg írásjelekkel kell kiegészíteniük a mondatokat, a szöveget.

Tk. 96. oldal 5. feladatVálaszd ki a hasonló alakú szavak közül a mondatokba illőt!egyhangúan – egyhangúlag, felelősök – felelősek, tartalmát – tartamát, válságos – váltságos, tanulság – tanúság

A Gittegylet tagjai _______________________ megszavazták, hogy bocsánatot kérnek Nemecsektől, ami-ért árulónak nevezték, és kisbetűvel írták le a nevét. Úgy érezték, ők is ____________________ a történtekért. Az oklevél ____________________ azonban nehezen fogalmazták meg. Miközben húzták az időt, nem is sej-tették, hogy Ernő állapota milyen _______________. Elkéstek. Már nem tehettek ________________ meg-bánásukról.

Ellenőrzés: összehasonlítással és/vagy felolvasással.A Gittegylet tagjai egyhangúlag megszavazták, hogy bocsánatot kérnek Nemecsektől, amiért árulónak ne-

vezték, és kisbetűvel írták le a nevét. Úgy érezték, ők is felelősek a történtekért. Az oklevél tartalmát azonban nehezen fogalmazták meg. Miközben húzták az időt, nem is sejtették, hogy Ernő állapota milyen válságos. El-késtek. Már nem tehettek tanúságot megbánásukról.


80

A választásos feladatokban két, esetleg több megadott szó, mondat közül kell kiválasztani a helyeset, il-letve a helytelent. Igen jól alkalmazható gyakorlattípus a nyelvhelyesség tanításakor is.

Tk. 98. oldal 9. a) feladat8. Irodalomórán sok mesét olvastatok már. A tündérmesékben gyakran találkozhattok az alábbi szavakkal.

a) Karikázd be a velük rokon értelmű szavakat!boszorkány boszorka, bába, banya, bábaasszony, boszi, borzalomsárkány sárkánygyík, sárkánykígyó, hétfejű, papírsárkányerdő erdőség, erdei, sok, rengeteg, szálerdő, szálfák, sűrű, sötétségküzd viaskodik, veszekedik, hadakozik, küszködik, vívódik, harcolszegény szűkölködő, szűkös, nélkülöző, nélkülözhetetlen, pénztelen

Ellenőrzés: felolvasással.boszorkány boszorka, bába, banya, bábaasszony, boszi, borzalomsárkány sárkánygyík, sárkánykígyó, hétfejű, papírsárkányerdő erdőség, erdei, sok, rengeteg, szálerdő, szálfák, sűrű, sötétségküzd viaskodik, veszekedik, hadakozik, küszködik, vívódik, harcolszegény szűkölködő, szűkös, nélkülöző, nélkülözhetetlen, pénztelen

A hibakereséses feladatokkal kapcsolatban még napjainkban is megoszlik a tantárgypedagógusok vé-leménye. Vannak, akik azt vallják, a gyerekek csak minden szempontból tökéletes, nyelvileg hibátlan szö-vegekkel, mondatokkal találkozhatnak az iskolában. Mások úgy vélik, bár mértékkel, de szükség van hi-bás szövegekkel, mondatokkal szembesíteni a tanulókat a tanítási órákon. Ezt az álláspontot képviselem én is. Erre legjobb példa egy nyelvhelyességi problémát taglaló feladat. Hibás mondat, szöveg nélkül ugyanis nem tudnánk foglalkozni a nyelvhelyességi problémákkal, azaz a köznyelvi normától eltérő kifejezésekkel. A problémaérzékenység fejlesztéséhez is szükség van a hibás nyelvi alakzatokra. Továbbá az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a mindennapi életben, a médiában, az utcai feliratokban is gyakran találkoznak a gye-rekek helyesírási, nyelvhelyességi hibákkal, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ez utóbbiakat leg-többször elég, ha javítjuk a gyerekek beszédében, ugyanis a hiba okának feltárásához nyelvtani ismereteik legtöbbször még nem érik el a megfelelő szintet. Gyakran adtam tanítványaimnak szorgalmi feladatul, hogy keressenek helyesírási, nyelvhelyességi hibákat újságokban, folyóiratokban. Sajnos sohasem érkeztek üres kézzel az órára. Ami nagyon fontos, hogy a hiba feltárását mindig kövesse a hiba kijavítása.

Tk. 9. oldal 12. feladatCsanád képeslapot szeretne küldeni a nagymamájának. Elég gyenge a helyesírása, ezért téged kér meg,

hogy javítsd ki a piszkozatát!

Drága mama!Szerencsésen megérkesztünk Debrecenbe. Gyönyörü a város. Legjoban a főuccája, a Piac ucca teccik. A ké-

peslapon a legszeb szökökútat láthatod a Kosút téren.Szeretetel üdvözölek:Csanád

Ellenőrzés: összehasonlítással.Drága Mama!Szerencsésen megérkeztünk Debrecenbe. Gyönyörű a város. Legjobban a főutcája, a Piac utca tetszik. A ké-

peslapon a legszebb szökőkutat láthatod a Kossuth téren.Szeretettel üdvözöllek:Csanád


81

A rejtvények, fejtörők, játékos feladványok a tanulók kedvenc feladattípusai közé tartoznak. Szívesen oldják meg őket. Játék közben észre sem veszik, mennyit tanulnak. Az ilyen jellegű feladatok a helyesírási képesség fejlesztésében is jó szolgálatot tesznek.

Tk. 53. oldal 8. feladatA következő szöveget titkosírással írta az egyik játékos kedvű ötödikes, arról a településről, ahova kirán-

dulni fog az osztályuk.

Rakály göszzsék Porzsot-Apaúj-Szemblén metye ÉNY-i rézén, a Dzsörkőzs-badag föltyépen, a matyar-zlofág hadár göszelépen derül el. A döpp mind 700 vőzs delebülézs Akkdelegdől 11 gm-re vegzig. Erteipen zsogvéle ál-lad él: ősszel, fattiznófal és rógával izs dalálgoszhadung.

a) Fejtsd meg a titkosírást!

b) Írd le az eredeti szöveget!

Ellenőrzés: felolvasással, összehasonlítással.Ragály község Borsod-Abaúj-Zemplén megye ÉNY-i részén, a Csörgős-patak völgyében, a magyar–szlo-

vák határ közelében terül el. A több mint 700 fős település Aggtelektől 11 km-re fekszik. Erdeiben sokféle állat él: őzzel, vaddisznóval és rókával is találkozhatunk.

Tk. 106. oldal 21. feladatHa helyes sorrendbe rakod az egyes oszlopokat, egy-egy szólást olvashatsz össze a betűkből! Írd le őket!

a) Ú Z V A b) J T N M c) H B L D K E A L A E Y E Á B T R I M K Á V A E G N A A Á S E T L Á K R E Á F R G T T Y S T E E T L O U Á

a) Vak tyúk is talál szemet.

b) Megette a kenyere javát.

c) Drágább a folt a ruhánál.

A helyesírási szabályzat használatának eszközszintű elsajátítását mindig fontos célnak tartottam. „A ma-gyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, … a Magyar Tudomá-nyos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.” Amíg a he-lyesírás újabb átdolgozására és elfogadására nem kerül sor, addig mindenki számára a szabályzatban leírtak a mérvadók. Ezt el kell fogadtatnunk a szülőkkel, nagyszülőkkel, esetleg más szakos kollégáinkkal, még ak-kor is, ha ők még a 10. kiadás szerint tanultak az iskolában.

Úgy gondolom, ennek a kézikönyvnek minden család könyvespolcán ott kellene lennie, hogy bármelyik családtag használhassa. Korábban lelkesen szorgalmaztam, hogy a 3. évfolyamos tankönyvcsomagnak le-gyen része a helyesírási szabályzat. Később azonban már csak a javasolt könyvek listáján szerepeltettem szü-lői értekezleteken. Örültem, ha sikerült meggyőznöm a szülőket a kiadvány beszerzésének és használatá-nak fontosságáról.

A helyesírási szabályzatra minden tanítási órán nagy szükségünk van. 8. évfolyamon már nemcsak a szótá-ri részt, hanem a tárgymutatót és a szabályzati részt is eszközként kell(ene) használni. A tanulóknak ismerniük kell(ene) azt is, hogyan használhatják a szótárt analógia alapján, ha egy konkrét szóalakot nem találnak meg benne.


82

A helyesírási képesség fejlettségi szintje igazából a tanulók akaratlagos írásán mérhető le, amelyet minden önálló munkájuk során alkalmaznak. El kell érnünk, hogy a gyerekek ne csak a kifejezetten „helyesírási cél-zatú” feladatok megoldásakor figyeljenek a helyesírásra, hanem az akaratlagos írás közben is, s ami még en-nél is fontosabb, hogy ne csak magyarórán.

Ebben kell segítséget kérnünk a fizika, kémia, matematika stb. szakos kollégáktól. A tanulók helyesírási hibáit nekik is javítaniuk és javíttatniuk kell. Csak így érhetjük el – közösen –, hogy a tanulók ne csak ma-gyarórán figyeljenek, ügyeljenek a helyesírásukra.

A tollbamondások szövegeT. 1. Júliusban a Balaton partján nyaraltam a szüleimmel. Milyen kár, hogy csak tíz napot töltöttünk Sió-

fokon! Sokat fürödtünk, napoztunk, csónakáztunk. Vajon jövő nyáron is elmegyünk oda?

T. 2. Az egérlyuk lakói megérezték a sajt illatát. Odasompolyogtak a közelébe. Cirmos, a bajuszkirály azonban az ajtóban miákolt. Az egerek sóhajtozva elnapolták a sajtrablást.

T. 3. Másnap az aranyalmák mind a fán maradtak. A király megdicsérte a fiát. Árgyélus azt kérte az apjá-tól, engedje meg, hogy minden éjjel őrizhesse az almafát. Így minden éjszaka találkozhatott Tündérszép Ilo-nával.

T. 4. A hízelkedő alattomos ellenség.Éhes szúnyog jobban csíp.Senki sem lehet tanú a maga ügyében.Se gyűszűje, se tűje.

T. 5. A magyar törzsek vezetői Etelközben szövetségre léptek. Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Tö-hötöm vérszerződést kötöttek. Írd le betűrendbe sorolva a hét törzsfő nevét!

T. 6. Az Emőke régi magyar női név. Az emő szóból származik, amelynek a jelentése csecsemő. A Dezső névről is azt hihetnénk, hogy magyar eredetű, pedig nem így van. A latin óhajtás szóból ered. Talán azért adták ezt a nevet a megszületett kisfiúnak, mert nagyon várták.

T. 7. Sző, fon, nem takács. Mi az? Ez a címe az egyik diákoknak írt könyvnek. Ehhez hasonló fejtörőt ol-vashatsz benne:

Rőzsén él, földön hál,szárnyra kél, égen száll,lepkét vonz, álmot űz. Mi az? (A tűz)

T. 8. Mindig szívesen segítek másoknak. Tetteimért nem várok dicséretet. Nekem az is elég, ha tanúja le-hetek az örömüknek. Feleslegesen azonban nem ígérek senkinek semmit. Nem szeretek csalódást okozni.

T. 9. Piri néni sehol sem találja a kulcscsomóját. Azon van az edzőterem kulcsa is. A délutáni edzésre egy menedzser is eljön. Fiatal tehetségeket keres. Az edzés nem maradhat el egy kulcs miatt.

T. 10. A fiúk szalonnát akartak sütni az udvar egyik távoli zugában. Már megrakták a tüzet, meggyújta-ni azonban nem tudták, mert vizes lett a gyufájuk. Az egyik lakó éppen átsétált az udvaron. Feri odakiál-tott neki:

– Csókolom, Ludman bácsi! Van gyufája vagy öngyújtója? Legyen szíves kölcsönadni néhány pillanatra!


83

T. 11. A tűz és a víz jóságos és hűséges szolgálója az embernek. Kiegészítik egymást, egyik sem nélkülöz-hető. Ők tették lehetővé az élet kialakulását, fejlődését. De ha megvadulnak, mindent elsöprő, pusztító erő-vé válnak. A természetet átalakító ember viszont a tüzet és a vizet is megszelídítette.

T. 12. A rajzórán egy korsót festettünk le. Először grafittal felvázoltuk az agyagedényt. Utána táljainkat megtöltöttük vízzel. Egy puha rongyot is előkészítettünk, hogy abba töröljük meg ecsetjeinket. A korsót pi-rossal, a hátteret kékkel festettük. Amikor elkészültünk, a tanár bácsi megnézte a munkáinkat. Örömmel nyugtázta, hogy egész órán fegyelmezetten és gondosan dolgoztunk. Elégedett volt az eredménnyel.

T. 13. Nem mindenki tudja, hogyan oldja meg a problémáit. Egyszer talán rádöbben arra, elég lenne, ha a ba-rátság kertjében nézne körül. Barátja pedig mindenkinek van. Még annak is, aki azt hiszi, ő teljesen magányos.

T. 14. Az úszás nagyszerű szórakozás. Emellett fejleszti az izmokat, a tüdőt, erősíti a szívet. Minél hama-rabb tanulj meg úszni! Először csak sekély vízbe szabad menned. Barátkozz meg a vízzel! Ehhez és az úszás megtanulásához is kérd szakember segítségét!

T. 15. Kata szereti a rágógumit. Nagyon egészséges a fogainak. Ha azonban a ruhájára ragad, szinte eltá-volíthatatlan. A rágógumit jégkockával kell bedörzsölni. A hidegtől a rágó le fog esni. Kata édesanyja a jeges módszer kipróbálása óta nem bosszankodik a rágógumis ruhák miatt.

T. 16. Kicsi volt a súgólyuk, nem fért be a súgójuk.Hej, micsoda hely ez!Fejét takarja a csuklya, miközben az ajtót csukja.Felemeli a súlyt, amivel a kőtömbre sújt.

T. 17. Nem messze megy az ember a hazugsággal.Az étel szagáért pénzhanggal fizetnek.Szép szó vasajtót nyit.Belejön, mint kiskutya az ugatásba.

T. 18. Vannak olyan szavaink, amelyek alakja csak véletlenül esik egybe. Néhány a sok közül: ár, ér, fal, fog, fogoly, héja, ing, ír, mész, nyúl, terem, vár, tűz.

T. 19. Sokan összekeverik a szezont a fazonnal. Rosszul használják a hasonló alakú szavakat. Nem mind-egy, hogy kasza vagy kassza, helység vagy helyiség, önkéntes vagy önkényes, tartam vagy tartalom, tanúság vagy tanulság.

T. 20. Azt a feladatot kaptuk a tanár néniktől, hogy gyűjtsük össze az okos szó rokon értelmű megfelelő-it. Én ezeket a kifejezéseket gyűjtöttem: eszes, értelmes, éles eszű, bölcs, nagy koponya. Végül eszembe jutott egy szólás is: vág az esze, mint a borotva.

T. 21. Mindenki a maga szerencséjének kovácsa.Tudomány eltart mindenütt.Okos ember nem botlik kétszer egy kőbe.Előbb járjon az eszed, azután a nyelved!Szembeszólás nem rágalmazás.

T. 22. Azt mondják, hogy az ellentétek vonzzák egymást. De lehet-e jó barátja az igazmondó embernek a hazug? A szerénynek a kevély? A szerénynek a hiú? A csendesnek a nagyhangú?


84

T. 23. Ezek az órák a munka megindulásának órái. A műhelyek és gyárak kapui már becsukódtak, s szin-te egyszerre zengenek, sikoltanak, zuhognak, visítanak, zakatolnak, berregnek, kattognak, döngenek és nyi-korognak fel a különféle szerszámok százai, ezrei. A közeli házak alapjukban megremegnek a gőzkalapá csok zuhogására.

(Kassák Lajos: Angyalföld)

T. 24. Hasznos tanácsokA jégkockatál nem ragad a hűtőszekrény aljához, ha előzőleg bedörzsöljük az alját egy kis viaszdarabbal.Ne használjunk fémdobozt sótartónak, mert berozsdásodik!A ruhán levő fűfoltra csöpögtessünk friss citromlevet, és így dörzsöljük!Ha a zsírfoltot foltbenzinbe mártott puha ronggyal töröljük át, eltűnik.

T. 25. Az újságban olvastam, hogy ismét lesz zsibvásár városunk piacán. A szüleim elengedtek a baráta-immal. Amikor megérkeztünk, már rengetegen voltak ott. Többféle portéka közül lehetett válogatni. Árul-tak rozsdás vasgolyót éppúgy, mint értékes réztányérokat. A zsebpénzemen néhány régi könyvet vásároltam.

T. 26. Reggel időben kelj fel, hogy ne kelljen kapkodnod! Mosakodj, öltözz, majd reggelizz meg! Az is-kolában figyelj, és viselkedj udvariasan! Igyekezz haza, mert fél kettőkor ebédelünk! Ebéd után játszhatsz. Három óra körül kezdj el tanulni! Tarts többször szünetet, de vacsorára végezz! Este olvass vagy nézz tévét! Időben feküdj le, hogy reggel fel tudj kelni!

T. 27. Ősi magyar sertésfajta a mangalica, melyet régen elsősorban a zsírjáért tenyésztettek. Igénytelen faj-ta. Valaha a kanászok nagy kondákban hajtották őket az erdőbe, ahol a disznók maguk keresgélték, turkál-ták össze a táplálékukat.

T. 28. A falu szélén keskeny híd ívelt át a folyócska felett. A fiúk délutánonként itt gyülekeztek. Mindig találtak valami érdekes játékot. Ma bújócskáznak. Feri az első hunyó, aki a számolás után elindult keresni a társait. Óvatosan közelített a bokrok felé. Széthúzta az ágakat. Egy ijedt borjú bámult rá, akár az új kapura. A fiú rémülten hátrált. Barátai a hasukat fogva nevettek a hunyófánál.

A felmérések tollbamondásainak szövege

Év eleji felmérésAmikor az ajtó kinyílt, az osztály már állt.A katedra dobogója nyikorgott. Kengyelné hóna alatt aktatáska, Lajos bácsi sötét ruhában. Kicsit öre-

gebben, mint amikor elbúcsúztak, de vidáman, mint mindig. Az új osztályfőnöküket mutatta be a fiúk-nak. Lajos bácsi kezet fogott a tanárnővel, és búcsút intve kiment.

Félévi felmérés„Két nappal ezután, csütörtökön, mikor a füvészkertre ráborult az este, a kis hídon álló két őr egy sötét

alak közeledtére fegyverbe lépett.– Tisztelegj! – kiáltotta az egyik.S erre mind a ketten égnek emelték ezüstös végű lándzsáikat, melyeken megcsillant a halvány holdsugár.(Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk)

A szóelemző írásmódOttót nem szívesen hívták magukkal focizni a barátai. Mindig kicselezték az ellenfél játékosai. Ha néha

a kapu elé jutott, biztosan mellérúgta a labdát. Most is kihagyták a csapatból. Mikor észrevette, így kér-te őket: – Én is szeretnék játszani veletek. Nagyon fogok igyekezni. Erről is szól a barátság.


85

Kiejtés szerinti írásmódA fiú még a gyanú árnyékát is el akarta kerülni. Esküvel állította, hogy semmi köze a bábu eltűnéséhez.

Még a batyuját is megmutatta. A tanúk azonban mást mondtak. Az asszonyok seprűvel zavarták ki a fa-luból. Rohanás közben a saruja beleragadt a kátyúba. Vándorolhatott tovább mezítláb.

Év végi felmérésNyolc hónappal ezelőtt izgalommal léptem át az osztály küszöbét. Vajon milyen lesz ötödikesnek len-

ni? Most már mosolygok az akkori aggodalmaimon, hiszen csak az első napok voltak kissé nehezek. Meg-ismerkedtem az új tanáraimmal. Hamar megszoktam az új környezetet is.

Ebben a tanévben egy kicsit többet kellett tanulnom, mint tavaly, de mindig gyakoroltam. Remélem, látszik majd az eredménye a bizonyítványomban.

A tollbamondások értékelése: elsősorban a kiemelt szavakat vegyük figyelembe. Az adható pontszá mok ezeknek a számát jelzik.


86

Javítókulcs-javaslat 5–8. évfolyamoknak

A helyesírási hiba megnevezése

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3

A mondatkezdő nagybetű X X X X

A mondatvégi írásjel összetett mondatok végén X X X X

A mondatközi írásjel, a vessző használata a tagmondatok határán

X X X X

Egyéb mondatközi írásjel (pontosvessző, kettőspont) X X X X

A párbeszéd lejegyzésekor előforduló központozási hibák

X X X X

Betűtévesztés, betűcsere X X X X

Az idézés X X X X

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD A szótövek írása begyakorolt szavakon

X X X X

A szótövek írása nem begyakorolt szavakon X X X X

A tőváltozatok írása (irat – írat, tol – toll típusúak) X X X X

A tőváltozatok írása (húszas–huszad típusúak) X X X X

A toldalékok írása, mgh.-k a toldalékban (-ít, -u, -ül, ról, -ről stb.)

X X X X

A toldalékok írása, msh.-k a toldalékokban (-t; -tt, -b, -bb) X X X X

A toldalékok írása, msh.-k a toldalékokban (szőjön típusúak és a higgy)

X X X X

A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD Zöngésség sz. r. hasonulás begyakorolt szavakon

X X X X

A zöngésség sz. r. hasonulás nem begyakorolt szavakon X X X X

A képzés h. sz. r. hasonulás begyakorolt szavakon X X X X


87



0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3

A képzés h. sz. r. hasonulás nem begyakorolt szavakon X X X X

Az írásban nem jelölt teljes hasonulás begyakorolt szavakon

X X X X

Az írásban nem jelölt teljes hasonulás nem begyakorolt szavakon

X X X X

Az írásban jelölt teljes hason. begyakorolt szavakon X X X X

Az írásban jelölt teljes hasonulás nem begyakorolt szavakon

X X X X

Az összeolvadás begyakorolt szavakon X X X X

Az összeolvadás nem begyakorolt szavakon X X X X

A mássalhangzó-rövidülés X X X X

A mássalhangzó-kiesés X X X X

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD begyakorolt szavakon

X X X X

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD nem begyakorolt szavakon

X X X X

AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD begyakorolt szavakon

X X X X

AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD nem begyakorolt szavakon

X X X X

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA A személynevek egyszerű esetei

X X X X

A történelmi személynevek begyakorolt esetben X X X X

A történelmi személynevek nem begyakorolt esetben X X X X


88



0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3

Az állatnevek X X X X

A földrajzi nevek (egyeleműek) és -i képzős alakjaik X X X X

A kötőjeles földrajzi nevek (tanulmányok során előfordulók) és -i képzős alakjaik

X X X X

A kötőjeles földr. nevek (tanulmányok során nem előfordulók) és -i képzős alakjaik

X X X X

A különírt elemekből álló földrajzi nevek X X X X

Egyéb tulajdonnevek begyakorolt szavakon X X X X

Egyéb tulajdonnevek nem begyakorolt szavakon X X X X

Az elválasztás szótagolás szerint X X X X

Az elválasztás összetett szavak esetében X X X X

A számok helyesírása X X X X

A keltezés és toldalékos formái X X X X

A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS A szóismétlések írása (szókettőzés)

X X X X

A szóismétlések írása (napról napra típusúak) X X X X

A szóismétlés írása (örökkön-örökké típusúak) X X X X

A mellérendelő szóösszetételek írása begyakorolt szavakon

X X X X

A mellérendelő szóösszetételek írása nem begyakorolt szavakon

X X X X


89



0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3

Az ikerszók írása begyakorolt szavakon X X X X

Az ikerszók írása nem begyakorolt szavakon X X X X

Az alárendelő szókapcsolatok írása begyakorolt szavakon X X X X

Az alárendelő szóösszetételek nem begyakorolt szavakon X X X X

A szövegértő képesség fejlesztése

A szövegértési képesség fejlesztésére külön tankönyvet írtam az 5. évfolyamos tanulók számára, amely egy sorozat tagja, és nagyon jól alkalmazható a nem szakrendszerű órákon. Ehhez a tankönyvhöz külön mód-szertani kézikönyvet készítettem, amely a Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 5. évfolyam címet vi-seli. Ebbe minden, a témával kapcsolatos tudnivalót összegyűjtöttem, ezért ajánlom a kedves kollégáknak. A szövegértő képesség hatékonyságának fokozása érdekében elkészítettem a tananyag interaktív változatát is, amely digitális táblán és projektorral egyaránt használható. Ezzel nemcsak színesíthetjük tanítási óráin-kat, hanem motiválhatjuk a tanítványainkat, illetve intenzívebbé tehetjük a képességfejlesztő tevékenysé-günket.

A továbbiakban a nyelvtantankönyvben található, a szövegértő képesség fejlesztését szolgáló feladatokra szeretném a kollégák szíves figyelmét felhívni.

A didaktikus szövegek értelmeztetéseA tankönyv sok didaktikus szöveget, azaz utasítást tartalmaz. Lehetőleg minden utasítást értelmeztessünk a tanulókkal, ugyanis ha a gyerekek nem értik az utasítást, értelemszerűen a feladatot sem tudják megoldani. Az elemzés menete a következő:

1. Mi az utasítás tárgya?2. Mi a megoldandó probléma?3. Mi a válaszadás módja?

Konkrét példán: Tk. 30. oldal 5. feladatOlvasd el a következő rövid szöveget!

Talán nem is gondoltál eddig arra, hogy bármely anyag rezgésekor hang keletkezik. Ezt a rezgést a rezgő tárgy körüli levegő is átveszi, tehát a levegő is rezegni kezd.

A rezgő levegő eljut a fülünkbe, ahol egy érzékeny hártya, a dobhártya közvetítésével jut el az agyunkba.Az agyunk „lefordítja” ezt a rezgést, és halljuk a hangot.

a) Húzd alá a szövegben, mi szükséges a hang keletkezéséhez!b) Karikázd be a szövegben, mi közvetíti a fülünkhöz a hangokat!c) Keretezd be a szövegben, hogyan jut az agyunkba a hang!d) Készíts illusztrációt a szöveghez!


90

A feladat értelmezését mindenképpen előzze meg az utasítás felolvasása. Ügyeljünk azonban arra, hogy azt ne mindig a jól olvasó gyerekek olvassák fel! A hangos olvasás fejlesztése a hibásan olvasó gyerek szá-mára fontos. Ezért biztosítsuk számára, hogy bármilyen rövid is a felolvasandó szöveg, legyen alkalma át-tekinteni. Az algoritmus megegyezik a felkészülés a szöveg felolvasására metodikájával, tehát amikor hosz-szabb szövegrészt olvastatunk vele.

1. A szöveg néma olvasása.2. Felkészülés a hangos olvasásra: nehezen olvasható szavak, kifejezések (terjedelmes szavak, mással-

hangzó-torlódások, idegen tulajdonnevek stb.) aláhúzása.3. Egyéni, hangos olvasás.4. A hangos olvasás értékelése, javíttatása.A feladat felolvasása után értelmezzük az egyes utasításokat!Az utasítás tárgya: a szövegben található szavak egy része.A megoldandó probléma: olyan szavakat, kifejezéseket kell keresni, amelyek a részfeladatokban feltett

kérdésekre válaszolnak.A válaszadás módja: különböző, a részfeladatokban megadottak szerint.a) Húzd alá, …b) Karikázd be, …c) Keretezd be, …Érdemes az utasításokban a válaszadás módjára utaló szavakat a megfelelő jelzéssel elláttatni a gyerekek-

kel: például a karikázd be kifejezést bekarikáztatni, nehogy például aláhúzással oldják meg a figyelmetle-nebb gyerekek a feladatot, és ez keveredéshez vezessen ellenőrzéskor.

A feladat ellenőrzésekor az eltérő jelzések miatt írásvetítőn vetítsük ki a megoldást. Javaslom a szendvics-fólia alkalmazását:


A levegő rezgését fülünk érzékeli úgy, hogy a dobhártya is rezgésbe jön. Ez a rezgés három kis csontocska se-gítségével átalakul idegingerületté, és az idegi impulzus jut el az agyba, amely azt hangként értelmezi.

Talán nem is gondoltál eddig arra, hogy bármely anyag rezgésekor hang keletkezik. Ezt a rezgést a rezgő

tárgy körüli levegő is átveszi, tehát a levegő is rezegni kezd.A levegő rezgését fülünk érzékeli úgy, hogy a dobhártya is rezgésbe jön. Ez a rezgés három kis csontocska se-

gítségével átalakul idegingerületté, és az idegi impulzus jut el az agyba, amely azt hangként értelmezi.


A levegő rezgését fülünk érzékeli úgy, hogy a dobhártya is rezgésbe jön. Ez a rezgés három kis csontocska se-gítségével átalakul idegingerületté, és az idegi impulzus jut el az agyba, amely azt hangként értelmezi.

Az indukciós szövegekA nyelvtankönyvben nagyon sok indukciós szöveggel találkoznak a gyerekek, amelyek vagy az új ismeret el-sajátításához szolgáltatnak nyelvi fogalmi bázist, vagy a feladat megoldásához biztosítanak alapot, de olvas-hatnak metanyelvi szövegeket, például a szófajok kialakulásáról. Természetesen a könyv tartalmaz ismeret-terjesztő szövegeket is, főleg A testbeszéd című fejezetben.

A tankönyv átdolgozásakor külön figyelmet fordítottam arra, hogy a szövegekhez olyan feladatokat is ké-szítsek, amelyek a szövegek megértését segítik. Meggyőződésem, hogy elvont nyelvtani fogalmak megta-nítására csak olyan szövegeket használhatunk, amelyeket értenek a tanulók. A következőkben az ismeret-terjesztő (magyarázó-értelmező) szövegek algoritmusát olvashatják a kedves kollégák. Bár minden szöveg esetében nem tudunk a tanítási órán lépésről lépésre végigmenni a szaktárgyi órák keretén belül, de a nem szakrendszerű órákon jó szolgálatot tehet, főleg ha a tanulók is elsajátítják és alkalmazzák az egyes lépése-ket. Ennek ismerete elengedhetetlen az önálló tanulás során.


91

1. A szöveg előzetes áttekintése cím (alcímek) + ábrák + képek, képaláírások ↓ feltételezések megfogalmazása: – a szöveg várható tartalmáról – az új információról

2. Ismerkedés a szöveggel néma (csendes) olvasással

3. A szöveg témájának a megnevezése

4. Ismeretlen kifejezések magyarázataa) Szövegösszefüggésbőlb) Tanulói magyarázatc) Tanári magyarázat (szemléltetés)d) Szótár, lexikon felhasználásával

5. A szöveg bekezdések szerinti feldolgozásaa) Adatkeresés ______b) Lényegkiemelés – Bekezdések sorszámozása – Melyik bekezdésben olvastál …………-ról? – Kiegészítéses feladatok – Tételmondatok aláhúzása – Tételmondatok megfogalmazása saját szavaikkalc) Felosztások, rendszerezések – Táblázatok kiegészítése – Táblázatok alkotásad) Ábrák értelmezése – Grafikonok – Diagramok

6. A szöveg újraolvasása néma (csendes) vagy hangos olvasással

7. Vázlatírás (tételmondatok alapján)A bekezdések témáinak megnevezése

8. JegyzetelésA szöveg tartalmának tömör megfogalmazásaOk-okozati összefüggések feltárása

LEJEGYZÉS: a) Vázlatpont b) Adatok (rövidítések használata) c) Kulcsszavak közötti összefüggések (jelek használata: ↓ > ↑ =) d) Táblázatok alkalmazása

A hangos olvasás gyakorlásának módszerei

Bár ez a tanári kézikönyv elsősorban a Nyelvtan és helyesírás tankönyvhöz készült, szeretném a kollégák fi-gyelmét ráirányítani a hangos olvasás fejlesztésének fontosságára. Ezzel a témával részletesen foglalkozom a Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyvben, de ízelítőül szeretnék bemutatni néhány olyan olvasásgya-korlási módot, amellyel érdekesebbé tehetjük a nyelvtanórákon az olvasástechnika fejlesztését.


92

A gyerekek a nyelvtankönyvükben is találkoznak szövegekkel: rövid metanyelvi, indukciós szöveggel és iro-dalmi szemelvénnyel. Ezek felolvasása előtt is biztosítsunk számukra annyi időt, hogy áttekinthessék a szöveget.

EGYÉNI OLVASÁSTökéletesítő (javító) olvasásA tanuló addig s annyiszor olvassa a kijelölt szövegrészt, amíg hibátlanul nem tudja elolvasni. Általában

rövid szövegrészeket érdemes csak választani. Versenyszerűen is lehet alkalmazni.LáncolvasásMegadott terjedelmű, például egy-két mondatos szövegrészeket egymás után olvasnak a gyerekek. Moz-

galmas, pergő gyakorlási mód. A tanárnak nem kell állandóan szólongatni a tanulókat.Szokatlan betűtípusok olvasásaA tankönyvön kívüli szövegek legtöbbször eltérő tipográfiai megoldással készülnek. Újságok, lexikonok

stb. olvasásával megismerkedhetnek a gyerekek az eltérő betűformákkal is.

TÁRSAS OLVASÁSPáros olvasásAzonos vagy különböző készségszintű tanulók olvashatnak együtt. Érdekes variáció, ha a tanuló egymás

után más és más társával olvas együtt. A tanulók egy része bátrabban olvas a társával, mint egyedül. Tudnak figyelni egymásra, alkalmazkodnak egymáshoz.

Karban olvasásAz egész osztály egyszerre olvas. Fegyelmezi, aktivizálja a tanulókat. Lassúbb tempóját a gyengébbek is

követni tudják. A szövegek lényegét, hangsúlyos részeit hatásosan emeli ki. Egyenletes, folyamatos ritmusú.Csoportonkénti olvasásEgy-egy, változó létszámú csoport olvas együtt. A tanár könnyebben ellenőrizheti az egyéneket, az osztály

egy része figyeli, követi az olvasó csoportot.VisszhangolvasásAz egyik fél (tanuló vagy csoport) olvasását azonnal megismétli, visszhangozza a másik fél. Egyén-egyén,

egyén-csoport, egyén-osztály, csoport-csoport stb. variációi lehetnek. A hangerő is lehet változó tényező (a visszhang halkabb, hangosabb). Játékos, figyelést igénylő gyakorlat. Gyengéknél tempófokozásra, hanghor-dozás tökéletesítésére is alkalmas.

CsillagolvasásEgy tanuló egy mondat elolvasására szólít valakit a társai közül. Az osztálytárs egy mondatának elolvasása

után ismét ő olvas, aztán újra szólít valakit stb. Tehát minden második alkalommal a „csillag” olvas. A gyen-gén olvasókat úgy lehet foglalkoztatni, hogy a többieknek is érdekes, változatos legyen.

VÁLOGATÓ OLVASÁSI VÁLTOZATOKÉrtelmező válogatásA puszta felismerésen kívül a tanulóknak értelmi munkát is kell végezni. A hívójel lehet egy ismeretlen

kép, képsorozat, rajz, dallam, számjegy, mozdulat stb. Az instrukció többnyire ez: „A szöveg melyik része jut eszetekbe erről a dologról?” Ez a változat tehát már értelmező olvasást, jó megfigyelést stb. feltételez.

Grammatikai (stiláris) válogatásNem tartalmi, hanem nyelvtani kategóriák szerint történik a válogatás. Például azokat a mondatokat ol-

vassák fel, melyekben többes számú főnevek vannak. Fejlettebb fokon a tanulók nem kapnak felkészülési időt, ezzel arra kényszerítjük őket, hogy olvasás előtt gyorsan tekintsék át a mondatokat. A stiláris válogatás még 5. osztályban is csak kellő felkészülési idő után lehet eredményes.

JÁTÉKOS GYAKORLATOK, VERSENYEKEgyéni versenyolvasásAz osztály csoportjai egy-egy versenyzőt állítanak ki, s a megadott szöveg minél hibátlanabb olvasásában

versenyeznek. Az értékelést az osztály vagy az osztály tanulói közül választott zsűri végezheti.


93

AkadályversenyOlvasás közben a versenyző tanulóknak valamilyen „akadállyal” kell megküzdeniük, pl. ha melléknévhez

érnek, mondaniuk kell még egy melléknevet vagy az utolsó szó befejező hangjával kezdődő szót. A gyakor-lat elsősorban a figyelem megosztásának fokozására jó. Arra, hogy a tanulók olvasás közben tudjanak más-ra is figyelni.

Időzített olvasásMegadott idő, például 1 perc alatt minél hosszabb szöveget kell hibátlanul elolvasni a versenyző tanulók-

nak. A hibákat azonnal javítani kell, az ismétlés azonban nem számít be a versenybe. Értékeléskor elegendő a szótagszámot figyelembe venni. Tempófokozásra, az olvasási biztonság növelésére használható.

KánonolvasásKét tanuló egyszerre olvas, de a másik egy szóval, mondattal később kezd hozzá. Aki előbb belegabalyo-

dik, az veszít. A gyakorlat tempótartásra, fegyelmi koncentrációra nevelhet. A tanulók kezdetben nehezen tudják végezni a gyakorlatot.

A kommunikációs képesség fejlesztése

Nagyon nehéz különválasztani az anyanyelvi ismeretek tanításától-tanulásától, hiszen a feladatok egy ré-szének megoldásakor, főleg a nyílt választásos kérdések megválaszolásakor a tanuló eleve írásbeli szövegal-kotást is végez, illetve a tanári kérdésekre mindezt szóban teszi.

Természetesen a nyelvtantankönyvben is vannak olyan feladatok, amelyek középpontjában kifejezetten a szóbeli és/vagy az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése áll.

A Fogalmazási feladatgyűjtemény és a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv feladataira azért nem térek ki külön, mert ezeknek a túlnyomó többsége éppen a szóbeli és az írásbeli kifejezőképesség fej-lesztését hivatott szolgálni.

A következőkben lássunk néhány példát a kommunikációs képesség fejlesztésére a Nyelvtan és helyesírá-si tankönyvből.

Tk. 8. oldal 11. feladatEnikő a következő SMS-t küldte a barátnőjének.

St +érkeztünk Bpre. Taliztam az uncsitesómmal. Hp m1ünk moziba. Jól vok. Telózzál.

a) Írd le hibák nélkül, és úgy, hogy mindenki számára érthető legyen!Este megérkeztünk Budapestre. Találkoztam az unokatestvéremmel. Holnap megyünk moziba. Jól vagyok.

Telefonálj!

b) Te milyen rövidítéseket használsz üzenet írása közben? A szó teljes változatát is írd le!+ = meg, tod = tudod, hp = holnap, tn = tegnap, vok = vagyok, teló = telefon, 1 = egy

c) Kinek miért nehéz megérteni a rövidítésekkel teletűzdelt üzeneteket?Aki ritkán esemesezik a rövidítések használójával, annak nehéz megérteni a szöveget, mert nem biz-

tos, hogy ismeri a rövidítések jelentését.

Ellenőrzés: felolvasással, összehasonlítással.Érdemes beszélgetni arról, hogy nem lehet mindenkivel rövidítve esemesezni, mert zavarhatja a kommuni-

kációt. Ugyanakkor a rövidítések alkalmazása és megértése a szoros kapcsolat jele is lehet (közös titkos nyelv).

Tk. 37. oldal 2. feladatOlvasd el a következő SMS-t! Holnap reggel utazunk Egerbe. Ne gyere!


94

a) Milyen érdekességet veszel észre? Egészítsd ki a mondatot!

Minden szó magánhangzója rövid magánhangzó.

b) Alakítsd át úgy az üzenetet, hogy udvariasabb legyen! Ügyelj a helyesírásra, és ne használj rövidítést!Holnap reggel elutazunk Egerbe. Nem tudunk találkozni.Ellenőrzés: felolvasással.

Tk. 44. oldal 6. c) feladatAlkoss mondatokat a vegyes hangrendű szavakkal!Például: Kíváncsi vagyok az új barátodra. Szombaton anyáékkal múzeumba megyünk. Judit nagyon vidám, mert ötöst kapott.

Tk. 71. oldal 13. feladatKivel találkoznál legszívesebben a ma élő híres emberek közül? Indokold meg szóban a választásodat!Ellenőrzés: a válaszok meghallgatása. Fordítsunk nagy figyelmet az indoklásra!

Tk. 71. oldal 14. feladatMilyenné változtatnád a világot, ha tehetnéd?Ellenőrzés: felolvasással.

Tk. 72. oldal 16. feladatBeszélgessetek arról a képek alapján, hogyan változtak meg az elmúlt évtizedekben a tantermek!

Egy régi-régi tanterem Padsorokban magányosan Együtt könnyebb

a) Alkoss a fotókhoz tömör képaláírásokat!

b) Mondd el, milyennek képzelsz egy tantermet húsz év múlva!

Tk. 99. oldal 11. feladatTedd színesebbé, szemléletesebbé az alábbi szöveget szinonimák al-

kalmazásával! Használd, ha teheted, a SzinSz.-t!Az oroszlánt a szavannák királyának, az állatok királyának tartják.

Az erős ragadozótól félnek a gazellák, sőt félnek a gnúk is. Az oroszlánok az alkony vadászai. Hallásuk tökéletes, látásuk tökéle-

tes. Vadászat közben teljesen beleolvadnak a környezetükbe. Az állatok vadászatában erős lábizmaik segítik őket. Egyetlen nekirugaszkodással szinte a levegőben úszva 10 méter hosszú ugrásra is képesek.

Ellenőrzés: felolvasással. A szavannák királya


95

A várható átalakított szöveg:Az oroszlánt az afrikai szavannák és az állatok királyának tartják. Az erős ragadozótól félnek a gazellák,

sőt rettegnek a gnúk is. A félelmetes oroszlánok az alkony vadászai. Hallásuk tökéletes, látásuk kiváló. Va-dászat közben teljesen beleolvadnak a környezetükbe. Az állatok elejtésében erős, izmos, rugalmas lábizmaik segítik őket. Egyetlen hatalmas nekirugaszkodással szinte a levegőben úszva 10 méter hosszú ugrásra is képes.

Tk. 111. oldal 11. feladatGabi felelt órán, és elégtelent kapott. Írd le a történetet a felsorolt igék alkalmazásával!

gubbaszt, feltápászkodik, kivánszorog, grimaszol, kullog, lehuppan

Ellenőrzés: felolvasással. A helyesírás tanári ellenőrzése.A várható szöveg:Gabi gubbaszt a padban. A tanár néni felszólította felelni. Nagy nehezen feltápászkodik, és kivánszorog a

tábla elé. Csak grimaszol, mivel nem tanult az órára. A tanár néni visszaküldi a helyére. Gabi visszakullog, és lehuppan a székre.

Tk. 122. oldal 16. feladatÍrd le a rajzok alapján a sült rágcsák receptjét! Minél többféle zöldséget felhasználsz hozzá, annál fino-

mabb lesz. Névnapi, születésnapi alkalmakon meglepheted a barátaidat.

Ellenőrzés: felolvasással. A helyesírás tanári ellenőrzése.A várható szöveg:Tisztítsuk meg a burgonyát! Alaposan mossuk meg, majd hagyjuk megszáradni. Reszeljük le vékony szele-

tekre! Öntsünk egy fazékba olajat! Süssük ropogósra bő olajban! Papírkendőre szedjük ki! Sózzuk meg a finom sült rágcsákat!


96

A NYELVMŰVELÉS HELYE ÉS SZEREPE A TANKÖNYVBEN

A magyartanárok véleménye még mindig megoszlik abban a kérdésben, vajon szabad-e a gyerekek elé bár-milyen szempontból hibás szöveget adni. Sokan úgy tartják: soha, semmilyen körülmények között nem szabad. Csak és kizárólag nyelvi, helyesírási, nyelvhelyességi szempontból makulátlan szöveggel, illetve mondattal találkozhat a tanuló a tankönyveiben. Ilyenkor tamáskodva teszem fel a kérdést: akkor hogyan tanítják a nyelvhelyességet, hiszen ahhoz, hogy a gyerekekben tudatosuljon a nyelvhelyességi probléma ki-küszöbölése, találkozniuk kell a hibás formával, amit elemezhetnek, és rájöhetnek, miért nem helyes a köz-nyelvi beszédben. Arra mégsem számíthatunk, hogy az osztályunkban akad „suksükölő”, „szukszükölő”, „nákozó” tanuló éppúgy, mint „aztatozó” gyermek. Ha akadnak ilyenek, akkor meg pláne hallják a többi-ek a köznyelvi nyelvhasználattól eltérő, hibás alakot. Ilyenkor nem kell a tévéműsorokból venni a kerülen-dő példamondatokat.

5. évfolyamon mégis arra törekedtem, hogy az esetleges nyelvhelyességi problémákkal lehetőleg kiegészí-téses feladatokban találkozzanak a tanulók. A kollégákra bíztam, hogy milyen mélységben foglalkoznak a kérdéssel. 6. évfolyamon már kifejezetten ráirányítottam a gyerekek figyelmét a nyelvművelés kérdésére. Er-ről a 6. évfolyamos kézikönyvben olvashatnak bővebben a kollégák.

Azt viszont fontosnak tartom, hogy jó néhány, egyre inkább elharapódzó nyelvhelyességi problémával minden évfolyamon, az adott nyelvtani anyaghoz érve többször is foglalkozzunk. Például a tudnák kérdésé-vel 6. évfolyamon a feltételes módú igék, 7. évfolyamon az igei állítmány tanításakor.

A „nákozás”A helytelen használat megelőzése érdekében tapasztalati úton juthatnak el odáig a tanulók, hogy mi a kü-

lönbség a tudnék és a tudnák szóalakok között, mikor melyiket kell alkalmazniuk a kommunikáció során.

Tk. 47. oldal 7. feladatBeszéljétek meg közösen, mi a különbség a mondatok kiemelt szavainak jelentése között!

Ajánlanék egy jó könyvet a számodra.A többiek is ajánlanák neked, akik már elolvasták.Tudnák a választ, ha figyeltek volna a kérdésre.Tudnék válaszolni, ha figyeltem volna.Rád bíznák a feladatot, ha vállalod.Rád bíznék egy feladatot, ha vállalod.

a) Csoportosítsd a kiemelt igéket a következő szempont szerint!

Egyes számú: ajánlanék, tudnék, bíznékTöbbes számú: ajánlanák, tudnák, bíznák

b) Milyen módban és személyben állnak az egyes számú igék? Feltételes mód, E/1. sz.

c) Alkoss mondatot a mondhatnék és mondhatnák igével!Elmondhatnék neked egy érdekes történetet?Többen is elmondhatnák a véleményüket.

JÓ, HA TUDOD!Feltételes mód egyes szám első személyében nem érvényesül az illeszkedés szabálya, mert megegyezne a

többes számú alakkal, tehát én mondhatnék, tudnék, kívánnék, olvasnék.

Az alábbi feladat megoldásakor már mondatkorrekciót kell végezniük a tanulóknak.


97

Tk. 48. oldal 8. feladatHúzd át a helytelenül használt igealakokat, majd írd le helyesen a mondatot!

Szívesen elutaznák a nagymamámhoz. Én is rád szavaznák a választáson. A fiúk is megszavaznák, hogy te legyél a csapatkapitány. A testvéreim szívesen megvásárolnák helyettem is az ajándékot. Megvásárolnák neked mindent, mit szemed-szád kíván, ha tehetném. Megcsinálnák egy képet, de nincs hozzá ecsetem. Megcsinálnák a képet, ha lenne hozzá idejük.

Javítás: Szívesen elutaznék a nagymamámhoz. Én is rád szavaznék a választáson. Megvásárolnék neked mindent, mit szemed-szád kíván, ha tehetném. Megcsinálnék egy képet, de nincs hozzá ecsetem.

Valamennyiünk, így tanítványaink kötelessége és felelőssége, hogy megőrizzük nyelvünk állapotát, hogy nyesegessük a vadhajtásokat. A következő feladat egyben szituációs játék, ugyanakkor a szociális kompeten-cia fejlesztésére is alkalmas: szabálykövetés, mások segítése a helyes nyelvhasználatban.

Tk. 48. oldal 9. feladatValaki a környezetedben a tudnék szóalak helyett a tudnák a szóalakot használja. Hogyan figyelmeztet-

néd, ha gyerek, illetve hogyan, ha felnőtt lenne az illető?

Ezzel vagy evvel?A tankönyv 71. oldalán a JÓ, HA TUDOD! címszó alatt foglalkozom ezzel a kérdéssel. Sajnos felnőttektől

is hallottam már olyan megállapítást, hogy csak az ezzel szóalak a jó, pedig nem így van:JÓ, HA TUDOD!Az ez, az mutató névmások teljes hasonulása kétirányú. Ez azt jelenti, hogy az ezzel, azzal szóalak épp-

úgy helyes, mint az evvel, avval. Tehát a toldalék v hangja is teljesen hasonulhat a szótő z-jéhez, de a szótő z hangja is teljesen hasonulhat a toldalék v hangjához. A teljes hasonulást – mindkét irányban – helyesírá-sunk is jelöli.

A hasonló alakú szavakAz egész tananyagrész valójában nyelvhelyességi feladatok sorából áll. Ahogyan ezt a JÓ, HA TUDOD!-

ban megfogalmaztam:A hasonló alakú szavak hangalakja hasonló, jelentése eltérő. Vigyázz a használatukra, ne cseréld fel őket!Sajnos a média szereplői is gyakran felcserélik a hasonló alakú szavakat. A média gyerekekre gyakorolt

hatásáról külön fejezetet lehetne írni. Gyakran érzem úgy, hogy a pedagógustársadalom nem készült fel eléggé ennek a helyzetnek a kezelésére. A hagyományos pedagógusszerep keretei között egyre nehezebben kezelhető az információs társadalom hatalmas kihívása: az internet, a média stb. Tudomásul kell vennünk, hogy már rég nem a pedagógus a tudás átadásának a központi alakja. A legújabb kutatási eredmények sze-rint a tanuló a tudásának csak 28%-át szerzi az iskolában, a többit a médiából, az internetről, a környezeté-től. Igen ám, de az internetről, a médiából szerzett ismereteit sokszor kritikával kellene fogadnia. Nekünk kell megtanítanunk a számára az információk közötti tájékozódás mikéntjét, az információ ellenőrzésének, alkalmazásának technikáját.

Ez fokozottan vonatkozik a nyelvhelyességi kérdésekre. A múltkor az egyik műsorban a következőt hal-lottam: A hétvégén falunapot tartunk. Helyiségünk valamennyi lakója… Természetesen a helység szót kellett volna használnia a megszólalónak.

Tk. 95. oldal 1. feladatÍrd a megfelelő kép alá a megfelelő szót!Miben hasonlít az alakjuk, miben tér el? Miben különbözik a jelentésük?


98

helyiség helység egyelőre egyenlőre

egyhangúan egyhangúlag

Tk. 95. oldal 21. feladatÍrd a következő szavak mellé a jelentésüket magyarázó szavakat, kifejezéseket! kényszerű, számlálatlan, nincs íze, kellemetlen, felületes, sok, illetlen, gond nélküliszámtalan = sok számolatlan = számlálatlangondtalan = gond nélküli gondatlan = felületesíztelen = nincs íze ízetlen = illetlenkénytelen = kényszerű kényelmetlen = kellemetlen

Tk. 95. oldal 3. feladatDolgozzatok csoportokban!

a) Osszátok szét a csoportok között a szavakat!

b) Keressétek meg az Éksz.-ban a következő szavakat, és írjátok mellé a jelentésüket!tanulság: Valamely eseményből, valaki, valami példájából adódó fontos felismerés.tanúság: Bizonyság, bizonyíték.adaptál: Valamire alkalmassá tesz, átalakít, így alkalmaz.adoptál: Örökbe fogad valakit.válság: Súlyos helyzet, döntő fordulat, amelynek a kimenetele jó is, rossz is lehet.váltság: Fogva tartott személynek, jószágnak díj, érték fejében való kiszabadítása.gyámolatlan: Segítő, pártfogó nélkül álló, védtelen.gyámoltalan: Ügyefogyott, tehetetlen.(Az utolsó két szót a gyámol szócikken belül találjátok meg.)

c) Alkossatok mondatokat a kikeresett szavak jelentésével!A mesék tanulsága szerint mindig a jó győz.Nóra most is tanúságot tett a segítőkészségéről.A rendező egy híres regényt adaptált filmre.A Nagy házaspár adoptálta Gergőt, az árva kisfiút.A balesetet szenvedett utas állapota válságos.A bankrablók magas váltságdíjat követelnek a túsz szabadon bocsátásáért.A gyámolatlan lány hiába küzd az igazáért.Olyan gyámoltalan vagy!


99

Tk. 96. oldal 4. feladatA mondatokba a hiányzó szavak helyére írd be az odaillő hasonló alakú szót!

felelősek – felelősök, ízetlen – íztelen, tartama – tartalma, gyorsak – gyorsok

Ugyanúgy nem kedvelem az ízetlen tréfát, mint az íztelen ételt.A felelősök felelősek azért, hogy a szünetben ellenőrizzék a felszereléseket.A vonatok általában gyorsak, igaz, néha a gyorsok is késnek.A beszámoló tartalma szükségessé tette, hogy tartama hosszabb legyen a tervezettnél.

Tk. 96. oldal 5. feladatÍrd be a hasonló alakú szavak közül a mondatokba illőt!

egyhangúan – egyhangúlag, felelősök – felelősek, tartalmát – tartamát, válságos – váltságos, tanulság – ta-núság

A Gittegylet tagjai egyhangúlag megszavazták, hogy bocsánatot kérnek Nemecsektől, amiért árulónak ne-vezték, és kisbetűvel írták le a nevét. Úgy érezték, ők is felelősek a történtekért. Az oklevél tartalmát azonban nehezen fogalmazták meg. Miközben húzták az időt, nem is sejtették, hogy Ernő állapota milyen válságos. El-késtek. Már nem tehettek tanúságot megbánásukról.

Tk. 96. oldal 6. feladatTudod-e helyesen használni a két szót: fáradság – fáradtság? Egészítsd ki a megfelelővel a következő mon-

datokat!

Misinek nagy fáradságba került felcipelni a csomagot a lakásukba.Viki az edzés után minden tagjában kínzó fáradtságot érzett.Tamás alig látott a fáradtságtól, mire elkészült a munkájával.Senki sem sajnálja a fáradságot, ha látja az eredményt.A győzelem megérte a fáradságot, senki nem érzett fáradtságot.

Szólások, közmondások összekeveréseAki meggondolatlanul fecseg, arra azt mondjuk, tücsköt-bogarat összehord. Aki mindenféle rosszat fog a

másikra, az kígyót-békát kiált rá. Aki viszont azt állítja, hogy rá tücsköt-bogarat kiáltottak, az bizony összeke-veri a szezont a fazonnal. Ezért nem szabad megváltoztatni a szólások eredeti formáját vagy két szólást ösz-szekeverni. Ez nemcsak nyelvi szempontból helytelen, hanem értelmetlenné teszi a beszédet. Ez a megálla-pítás természetesen a közmondásokra is vonatkozik.

Tk. 102. oldal 7. feladatJavítsd ki a helytelenül használt szólásokat!

Szöget ver a fejébe. Szöget üt a fejébe.Ritka, mint a fehér egér. Ritka, mint a fehér holló.Azt se mondja: itt a vége. Azt se mondja: fapapucs.

Tk. 104. oldal 14. feladatTégy rendet az összekeveredett közmondások között, és írd le helyesen!

A szem mindent lát, ha piszkálják. A szem mindent lát, csak magát nem.Akinek nem inge, az a nagyot nem érdemli. Akinek nem inge, ne vegye magára.


100

A lónak négy lába van, míg el nem törik. A lónak négy lába van, mégis megbotlik.Amit Jancsi meg nem tanult, ne vegye magára. Amit Jancsi meg nem tanult, nem tudja azt János.A szamár is rúg, csak magát nem. A szamár is rúg, ha piszkálják.Ki a kicsit nem becsüli, nem tudja azt János. Ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli.Addig jár a korsó a kútra, mégis megbotlik. Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik.

A közmondások jelentése:A szem mindent lát, csak magát nem. = Az embernek önmagát a legnehezebb megismernie.Akinek nem inge, ne vegye magára. = Aki nem hibás a dologban, az ne vonatkoztassa magára az elhang-

zott figyelmeztetést, megrovást.A lónak négy lába van, mégis megbotlik. = Mindenki követhet el hibát, mindenki tévedhet.Amit Jancsi meg nem tanult, nem tudja azt János. = a) Amihez fiatalon nem szokik hozzá az ember, azt

idősebb korában sem szokja meg. b) Az alapvető ismereteket fiatalkorban kell megszerezni, mert később már nehezebben tanul az ember.

A szamár is rúg, ha piszkálják. = A legjámborabb embert is ki lehet hozni a sodrából.Ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli. = Kis értékkel sem szabad könnyelműen, pazarlóan

bánni.Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. = A veszélyes próbálkozásokra vagy a sorozatosan elkövetett

csínyekre, bűnökre előbb-utóbb ráfizet az ember.

a) Melyik közmondáshoz kapcsolódik a fotón látható állat?A szamár is rúg, ha piszkálják.

b) Milyen kapcsolat van a képaláírás és a közmondás magyarázata között?A legjámborabb embert is ki lehet hozni a sodrából. A szólás magyarázata a jámbor szóra épül, és a

képaláírás is ugyanezt a szót tartalmazza.


101

NEVELÉSI LEHETŐSÉGEK A TANKÖNYVBEN

A média, a szülők (!) részéről gyakran elhangzik az a vád, miszerint a mai pedagógusok elsősorban oktat-nak, képességet fejlesztenek, és nem nevelik a rájuk bízott gyerekeket, ezért a tanulók neveletlenségéért, ag-resszivitásáért a tanítókat, tanárokat teszik felelőssé. Engem mélységesen felháborít, ugyanakkor el is szo-morít ez az álláspont.

Lehet, hogy sokan konzervatívnak tartanak, de meggyőződésem, hogy a pedagógus minden együtt töl-tött pillanatban neveli a tanítványait személyiségével, tudásával, hivatásához való viszonyulásával és tekin-télyével. Ez utóbbi az, amit az elmúlt években a média hathatós segítségével ugyancsak megtépázott a társa-dalom. Szinte mindenért minket, pedagógusokat tesznek felelőssé, még az iskolai agresszió növekedéséért is. A híradásokban megjelenő, szinte már az abszurditás határát súroló esetek mögött miért nem látja meg a társadalom a normaszegő gyereket és a normaszegő szülőt? Lassan eljutunk odáig, hogy a pedagógusnak már csak kötelességei vannak, a tanulóknak és szüleiknek pedig csak jogai.

Hiszem, hogy az iskolai nevelés nem fejtheti ki áldásos hatását, ha a pedagógusnak nincs tekintélye. Ter-mészetesen nem a büntetéstől való félelmen alapuló pedagógusi tekintélyre gondolok, hanem egy olyan össztársadalmi erkölcsi elismerésből fakadó tekintélyre, amelynek alapja a pedagógusok szaktudása és hi-vatástudata.

A tankönyv feladatainak összeállításakor arra is törekedtem, hogy lehetőség nyíljon a feladatok megoldá-sa közben, ellenőrzéskor egy-egy nevelési célt is megvalósítani. Ezek közül csak néhányat emelek ki ízelítő-ül. A kedves Kollégák szakmai, nevelési kompetenciái természetesen számos lehetőséget feltárhatnak még.

Olvasóvá nevelés (Tk. 11/19.)Egy évfolyamtársuk vall arról, hogy miért szeret könyvtárba járni. Hogyan választ olvasnivalót magának.

Pár percben tanítványaink is beszámolhatnak olvasási szokásaikról, valamint arról, hogy ők hogyan, mi alap-ján választanak maguknak olvasnivalót.

Telefonálás (Tk. 13/25.)A telefonálás technikájának megbeszélése kapcsán szót lehet ejteni a telefonáláshoz kapcsolódó nyelvi és il-

lemszabályokról. Azt is elmondhatják a gyerekek, hogyan változik az utasítássor, ha kártyás telefonról, eset-leg mobiltelefonról van szó.

Az anyanyelv iránti szeretet és tisztelet (Tk. 17. oldal)Az anyanyelvről szóló versrészlet és rövid szöveg olvasása és értelmezése kapcsán beszélgethetünk arról,

hogy mit jelent a gyerekeknek az anyanyelv, milyen fontos szerepe van a kommunikációban, hogyan járul-hatnak hozzá értékeinek megőrzéséhez és további fejlődéséhez.

A testbeszéd (Tk. 21–25. oldal)A testbeszéd című fejezet szinte valamennyi bekezdése, mondata megannyi nevelési lehetőséget hordoz ma-

gában. Az alapvető gesztusok ismerete nemcsak itthon, hanem külföldön is hasznos lehet. Éppúgy, mint más nemzetek, népek szokásainak ismerete és tiszteletben tartása. A távolságtartással való foglalkozás alkalmával a tolakodó magatartásra érdemes felhívni a figyelmüket. Egy kézfogás is elárulhatja az ember igazi énjét, azt, hogy uralkodó, esetleg behódoló típus-e. A gyerekek pici koruk óta azt hallják: nem szabad hazudni, mégis mindenki – korától függetlenül – beleesik ebbe a hibába. Felnőttként is jól jön számukra, ha képesek lesznek átlátni beszédpartnerük szándékain. Az árulkodó gesztusok könnyen leleplezik a valótlant állító embert.

A mindennapos kommunikációs helyzetek (Tk. 26–28. oldal)A fejezetben található valamennyi feladat a tanulók mindennapjaihoz kapcsolódik. Érdemes külön kitér-

ni a kapcsolatfelvétel verbális (köszönés) és nem verbális (integetés) módozataira, az udvarias viselkedési formákra. Kinek hogyan illik köszönni, illetve a köszönés elmulasztása nagyon illetlen dolog.


102

A szándéknyilvánítási formák közül elsősorban a tudakozódással, a kérés és felszólítás közötti különbség-gel foglalkoznak a kommunikációs helyzetgyakorlatok.

A testbeszéd tanulásához bővebb feladatsorok, a mindennapi kommunikáció végeztetéséhez gyakorlatok a Fogalmazási feladatgyűjteményben találhatók.

A keresztnév megválasztása (Tk. 43/4.)Vannak, akik a gyermek keresztnevének megválasztását teljes mértékben a szülők magánügyének tart-

ják, tehát ne foglalkozzunk ilyen jellegű feladatokkal. Én más véleményen vagyok. Mindenki tudja, hiszen tapasztaljuk, hogy a születendő gyermek keresztnevének eldöntése komoly feladat a leendő szülők számára. Gyakran elfeledkeznek egy fontos szempontról, hogy gyermeküknek fel is kell nőni azzal a névvel. A kérész-életű sorozatok „hőseinek” a nevét megkapó Jenifereknek, Romarióknak, Esperanzák, Rodrigók, Szamanták bizony nincsenek könnyű helyzetben sem az óvodában, sem az iskolában. Meggyőződésem, hogy ízlésfor-málással, a magyar keresztnevek hangzásának megfigyeltetésével, esetleg jelentésük megismertetésével már gyermekkorban a majdani igényes névválasztásra nevelhetjük a tanítványainkat, és az osztálynaplókban újra megjelennek az Ilonák, Borbálák, Sándorok, Józsefek.

A második otthon (Tk. 72/16.)Az iskola, az osztályterem a gyerek második otthona, mivel több időt tölt ott, mint családja körében. Eb-

ből adódóan nem mindegy, milyen környezetben. A feladathoz kapcsolódva – a tantermek berendezésének, légkörének összehasonlítása után – röviden lehet arról is beszélgetni, hogyan tehetnék még otthonosabbá az iskolájuk tantermeit, ők milyen körülmények között szeretnek, szeretnének tanulni.

Vásárláskor (Tk. 78/10.)Sajnos nagyon gyakran tapasztalom, hogy a szülők nem viszik magukkal vásárolni a gyerekeket, külön-

böző indokokra hivatkozva. Ebből adódóan nem kapnak mintát arra, hogyan illik kérni az eladótól. A c) fel-adat utasítását követve alkalmuk van a tanulóknak szituációs játék formájában elsajátítani, illetve gyakorol-ni ezt a nyelvi tevékenységet.

Szólások és közmondások (Tk. 100–106. oldal)A szólások és közmondások a népi bölcsességek továbbadói, ezáltal sok nevelési lehetőséggel élhetünk,

miközben kutatjuk a jelentésüket, és megpróbáljuk a mai viszonyokra vetíteni a használatukat. Például: Tk. 102. oldal 6. feladatHelyettesítsd a kiemelt szavakat szólásokkal!Évi azon gondolkodott, mit csináljon délután. Először azt tervezte, járkál a városban. Aztán eszébe jutott,

hogy az iskolában kellemetlenséget okozott Tibinek. Elhatározta, felhívja telefonon, és elnézést kér tőle.

a) Hogyan kérnél elnézést Évi helyében?

b) Kerültél-e már hasonló helyzetbe, mint Évi? Ha igen, hogyan oldottad meg?

Az a) feladat témája lehet egy szituációs játéknak, amelyre célszerű páros munkában felkészülni. Az egyik tanuló az elnézést kérő gyereket alakítja. A másik gyerek eldöntheti, akár a társával egyeztetve, hogy elfo-gadja vagy elutasítja az elnézést kérést. A b) feladat valójában egy személyes élményen alapuló beszámoló al-kotására és előadására szólít fel, amelyről a tanulótársak véleményt nyilváníthatnak, megfogalmazhatják az egyetértésüket, illetve más módot javasolhatnak a probléma megoldására.


103

Tk. 103. oldal 12. feladatÍrd a képek alá a felismert közmondást!

Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. Ki korán kel, aranyat lel.

a) Találj ki olyan helyzeteket, amikor elhangozhattak a fenti közmondások!

Erkölcsi ítélőképesség, példakép (Tk. 119/7.)Olvasd el az egyik híres mítosz részleteit!

… A tűz segítségével az emberek megtanulták a mesterségeket, az anyag megmunkálását és a fémek feldol-gozását. Téglát égettek, házat építettek, s egyre világosabb lett az értelmük is. Megismerkedtek a számokkal és a csillagok világával, a betűvetéssel és a költészettel. …

Zeusz féltékenyen látta, hogy a tűz a halandók birtokába került. Kegyetlenül megbüntette Prométheuszt, hálátlanul megfeledkezve arról, hogy valamennyi titán közül egyedül ő segített neki Kronosz és testvérei el-len.

Az a) feladatban találunk olyan kérdéseket, amelyekre adandó válaszok kapcsán a tanulók erkölcsi ítélő-képességüket tudjuk fejleszteni: Miért volt hálátlan Zeusz Prométheuszhoz? Hibázott-e valamiben Promé-theusz?

Prométheusz tettét aktualizálhatjuk, hiszen vannak még közöttünk olyan önfeláldozó emberek, akik a kö-zösség javát szolgálják, a közösség érdekeit előbbre valónak tartják az egyéni érdekükkel szemben. Arról is beszélgethetünk, kit tartanak példaképüknek.


104

A TANKÖNYVI REJTVÉNYFELADATOK MEGOLDÁSA

Úgy gondoljuk (tankönyvszerző és szerkesztő), hogy egy kézikönyvnek nem tiszte, hogy a tankönyv minden egyes feladatának megoldását közölje. Vannak ugyanis olyan kreatív feladatok a tankönyvben – szövegalkotás, egyéni vélemény megfogalmazása stb. –, amelyeknek nem lehet egyféle megoldása. Olyan feladatok is találhatók azonban a tankönyvben, amelyek megoldását célszerű egyértelművé tenni mindenki számára, pl.: rejtvények, feladványok, szólások, közmondások értelmezése.

A nyelvműveléssel kapcsolatos feladatok megoldása A nyelvművelés lehetőségei a tankönyvben című fejezetben található.

Segíteni szeretnénk a kollégák munkáját azzal is, hogy a tankönyv feladatainak megoldását megtekinthe-tik az Apáczai Kiadó honlapján: www.apaczai.hu, illetve a saját honlapomon: www.szeplakierzsebet.hu.

7. oldal 8.Fejtsd meg a rejtvényt, és megtudod, hol nyaraltak Dóriék! 1. A tölgyfa termése. 2. Az ablak takarója. 3. Nem beszél. 4. Dallamot tartalmazó lap. 5. Nem közel. 6. Kellemes szag. 7. A szép középfoka. 8. A hal testét fedi.

3.

H 8.

2. A 4. 6. 7. P

1. F L K 5. I S I

M Ü L O M L Z K

A G G T E L E K

K G A T S A B E

K Ö T A S T B L

N Z Y

Y E

8. oldal 10.A padtársaddal figyelmesen nézzétek meg a következő képeket, amelyeken hazánk néhány városának

egy-egy jellegzetes részletét, épületét látjátok.

Miskolc Mohács Dunaföldvár Gyula

a) Válasszatok a felsorolt városnevek közül, és írjátok a megfelelő fotók alá őket! Adunk egy kis segítséget is. Gyula (híres a vára), Miskolc (a Bükk lábánál fekszik, Mohács (II. Lajos szobra a város új ékessége), Dunaföldvár (hídja összeköti a Tiszántúlt és a Dunántúlt)


105

b) Írjátok le a képek sorrendjében, melyik város, melyik megyében található! Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén megye Mohács Baranya megye Dunaföldvár Tolna megye Gyula Békés megye

13. oldal 27. Rakd helyes sorrendbe a betűket! Írd le az így kapott szót! A felesleges betűket összeolvasva egy híres magyar író nevét kapod meg.

Ö K L Ü E N N M B = különben S E É D E T Í = édesítSZ O Ú R Ó K O = koszorú R Ó R L R A = arrólÍ R SZ N Z E = színez E E G L L E = legelL Á A J K U B = bujkál U NY H N J = hunyjSZ V B Í F E = beszív (szívbe) K SZ Á C J I T = játszik

Megfejtés: Móra Ferenc Bár a betűrendbe sorolás nem tartozik a rejtvények közé, de az ellenőrzés meggyorsítása végett ezeknek a feladatoknak a megoldását is közreadom.

36. oldal 6.Sorold betűrendbe az alábbi lányneveket! Beáta, Orsolya, Csilla, Ibolya, Katalin, Hajnalka, Vera, Andrea, Ella, Mária, Zsófia, Virág, Judit, Éva, Gyöngyvér, Laura, Cecília, Tímea, Dóra, Kata

Andrea, Beáta, Cecília, Csilla, Dóra, Ella, Éva, Gyöngyvér, Hajnalka, Ibolya, Judit, Kata, Katalin, Laura, Mária, Orsolya, Tímea, Vera, Virág, Zsófi

36. oldal 7. Évát megkérte a magyartanára, hogy írja le az irodalom szakkör tagjainak névsorát. Amikor András bácsi meglátta a listát, összeráncolta a homlokát. Vajon miért? Írd le a helyes névsort! Albert Lajos, Ábrahám Éva, Balogh Tünde, Bácsi Kriszta, Nagy Gábor, Nagy Edit, Náfrádi Ádám, Vas Gabriella, Váradi Tamás Ábrahám Éva, Albert Lajos, Bácsi Kriszta, Balogh Tünde, Náfrádi Ádám, Nagy Edit, Nagy Gábor, Váradi Tamás, Vas Gabriella

36. oldal 8.Sorold betűrendbe a következő fiúneveket! Bulcsú, Béni, Barna, Balázs, Bánk, Bendegúz, Bódog, Bence, Barabás, Boldizsár, Bálint, Brúnó, Barnabás, Benő, Bertalan

Balázs, Bálint, Bánk, Barabás, Barna, Barnabás, Bence, Bendegúz, Béni, Benő, Bertalan, Bódog, Boldizsár, Brúnó, Bulcsú

36. oldal 9.Sorold betűrendbe a következő szavakat!karom, károm, kérem, köröm, korom, kórom, karám

karám, karom, károm, kérem, korom, kórom, köröm


106

36. oldal 10. A tanár néni történelemórán azt a szorgalmi feladatot adta a gyerekeknek, hogy nézzenek utána a könyvtárban Szabó György Mitológiai kislexikonában, melyik görög isten minek volt az istene.Hesztia, Déméter, Hádész, Poszeidon, Léto, Apollón, Artemisz, Hermész, Héphaisztosz, Gaia, Pallasz Athéné, Arész

b) Sorold betűrendbe az istenek nevét! Apollón, Arész, Artemisz, Déméter, Gaia, Hádész, Héphaisztosz, Hermész, Hesztia, Léto, Pallasz Athéné, Poszeidon

37. oldal 11.Karikázd be, hogy betűrendbe soroláskor melyik szó áll előbb! Barnabás vagy Barna, kóbor vagy konty, kérek vagy kerék, mítosz vagy mitológia, óra vagy orr, Dalma vagy Dália, kaszinó vagy kassza, brindza vagy bodza, cukor vagy csengő, Andor vagy Andrea, feni vagy fenni, dzsúsz vagy csúszda

37. oldal 12. A gyerekek a térkép segítségével összegyűjtöttek néhány Dunába ömlő folyót. Sorold a folyóneveket betűrendbe!Rába, Rábca, Répce, Marcal, Sárvíz, Sió, Mura, Dráva, Ipoly

Dráva, Ipoly, Marcal, Mura, Rába, Rábca, Répce, Sárvíz, Sió

37. oldal 13. A húsvéti locsolók az egyik házban hét lányt találtak. Az édesanyjuk azt mondta a legényeknek, csak akkor locsolhatják meg a lányait, ha a keresztnevük szerint állítják őket sorba. Segíts a fiúknak! A lányok keresztneve: Mári, Marietta, Matild, Magdi, Márti, Margit, Mariann

Magdi, Margit, Mariann, Marietta, Matild, Mári, Márti

41. oldal 8. A magyar nyelvet viccesen a külföldiek mekegő nyelvnek nevezik. Ennek az az oka, hogy nyelvünk leggyakoribb magánhangzója az e. Talán ezért találták ki a játékos kedvű magyar emberek az eszperente nyelvet, amelyben a magánhangzók közül csak e hangot használnak.

a) Fejtsd meg, miről készültek az alábbi eszperente nyelvű meghatározások!Fekete rengetegben ered, Fekete-tengerbe megy. DunaGyerekek, reggelente menjetek erre a helyre, mert eszesek lesztek! iskola

b) Készíts eszperente nyelven meghatározásokat a megadott szavakhoz!iskolatáska: Gyerekek ezzel mennek egy helyre, mely helyen eszesek lesznek.televízió: Rengeteg ember meredten les e szerkezetre.

81. oldal 23.b) Nézz utána, mit jelent a csepül szó! Alkoss vele mondatot!csepül: 1. Szid, ócsárol. 2. Ver, csépel, páhol.

Ne csepüld már mindig ezt a gyereket! A királyfi jól elcsepülte a boszorkányt.


107

90. oldal 4. Fejtsd meg a következő rejtvényt!

4. 5. 7.

1. 3. T S F 8.

T A E Z E F

E 2. B L Á 6. H É

J E L E N T É S

R A F K R R Ű

D K O Ó Ó

Ő N N

93. oldal 7.Fejtsd meg a következő találós kérdéseket! Mi az érdekességük?Miért nyúl a nyúl? Káposztáért (répáért)Hány esztendős egy kéthetes öregasszony? 77Mitől fél az alma? Ha ketté vágják.

A találós kérdések a szavak azonos alakúságára épülnek.

94. oldal 11. Próbálkozz meg a rímfaragással! Csak azonos alakú szavakat használhatsz. Segítségül megadom az egyik jelentés rokon értelmű megfelelőjét.Kiáltás– Nézd csak, pók mászik a hajadon!Mondta Péternek egy hajadon. (lány)

Kopasz ember bánataNagy az én bánatom, haj!Nincs a fejemen haj.

98. oldal 4.Felcserélhetők-e? Változtasd meg a helytelen szót, úgy írd le a mondatot!Az ebünk ebólban lakik. Az ebünk kutyaólban lakik.Tibinek a foci a vesszőlova. Tibinek a foci a vesszőparipája.A hétvégén sertéstorba megyünk. A hétvégén disznótorba megyünk.A versenyszaladó most ért a célba. A versenyfutó most ért a célba.

98. oldal 5. Írd le a következő szavak, kifejezések rokon értelmű megfelelőit! A szinonimák azonban csak ü magánhangzót tartalmazhatnak.nyaral = üdül, tartalma eltávozik = ürül, herélt kos = ürü,apróság = mütyür, palló = bürü, ül = csücsül

A szólások, közmondások jelentését O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyve alapján készítettem.


108

101. oldal 1.A szólások „nyelvi rejtvények”. Írd a rajzok alá, melyik szólásra utalnak.

Bakot lő. Megmossa a fejét. Durva hibát követ el. Alaposan megdorgálja, leszidja.

a) Írd le a 2. sorba, mi a jelentése a rajzokhoz tartozó szólásoknak!

101. oldal 2.Felelj a kérdésekre!Mit csinál az, aki keresi a kenyerét? Dolgozik.aki rázza a rongyot? Nagyzol, hetvenkedik, henceg.aki nem tesz lakatot a szájára? Nem titkolja el a véleményét, kereken megmond mindent.

Milyen ember az, aki minden hájjal megkent? Nagyon ravasz, furfangos, álnok.aki a fogához veri a garast? A fösvénységig takarékos.aki a kákán is csomót keres? Ott is hibát keres, ahol nincs, folyton akadékoskodik.

102. oldal 4.Párosítsd össze a szólást a magyarázatával! Mit csinál az, aki:1. lógatja az orrát 2. menti az irháját 3. húzza a lóbőrt 4. bakot lő 5. itatja az egereket6. keresi a kenyerét 7. hegyezi a fülét 8. legyet vadász 9. sarkára áll 10. hasára üt

a) határozottan lép fel b) hibázik c) hallgatózik d) nem csinál semmit e) menekülf) búsul g) találomra mond valamit h) alszik i) sír j) dolgozik

1. f) 2. e) 3. h) 4. b) 5. i) 6. j) 7. c) 8. d) 9. a) 10. g)

102. oldal 5.Írj olyan szólásokat, amelyekben a fa szó szerepel!Nehéz dologra vállalkozik. Nagy fába vágja a fejszéjét.Nagyon hangosan ordít. Ordít, mint a fába szorult féreg.Minden bántást eltűr. Fát lehet vágni a hátán.Csínyt követ el. Rossz fát tesz a tűzre.Belevész a részletekbe. Nem látja a fától az erdőt.Idegesít, bosszant valakit. Fára mászik tőle.

104. oldal 13. Az alábbi sorokban egy-egy közmondás szavait olvashatod. Tedd megfelelő sorrendbe őket, és írd le helyesen a közmondást!EGYÉK, AKI, IS, DOLGOZIK, NE, NEMAki nem dolgozik, ne is egyék.


109

AMI, NEM, ARANY, FÉNYLIK, MINDNem mind arany, ami fénylik.HOLNAPRA, MEGTEHETSZ, AMIT, HALASZD, MA, NEAmit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.KÍGYÓ, FÉL, AKIT, AZ, A, IS, EGYSZER, MEGMART, GYÍKTÓL, AAkit a kígyó egyszer megmart, az a gyíktól is fél.EBÜL, EBÜL, EL, JÓSZÁG, VÉSZ, SZERZETTEbül szerzett jószág ebül vész el.

104. oldal 14.Tégy rendet az összekeveredett közmondások között, és írd le helyesen! A szem mindent lát, ha piszkálják.Akinek nem inge, az a nagyot nem érdemli.A lónak négy lába van, míg el nem törik.Amit Jancsi meg nem tanult, ne vegye magára. A szamár is rúg, csak magát nem.Ki a kicsit nem becsüli, nem tudja azt János.Addig jár a korsó a kútra, mégis megbotlik.

A szem mindent lát, csak magát nem. (Az embernek önmagát a legnehezebb megismerni.) Akinek nem inge, ne vegye magára. (Aki nem hibás a dologban, ne vonatkoztassa magára az elhangzott megjegyzést, figyelmeztetést, megrovást.)A lónak négy lába van, mégis megbotlik. (Mindenki követ el hibát, mindenki tévedhet.) Amit Jancsi meg nem tanult, nem tudja azt János. (Amihez fiatalon nem szokik hozzá az ember, azt idő-sebb korára sem szokja meg. Az alapvető ismereteket fiatalkorban kell megszerezni, mert később nehezeb-ben tanul az ember.)A szamár is rúg, ha piszkálják. (A legjámborabb embert is ki lehet hozni a sodrából.)Ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli. (Kis értékkel sem szabad könnyelműen, pazarlóan bánni.) Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. (A veszélyes vállalkozásokra vagy a sorozatosan elkövetett csí-nyekre, bűnökre előbb-utóbb ráfizet az ember.)

a) Melyik közmondáshoz kapcsolódik a fotón látható állat? A szamár is rúg, ha piszkálják.

b) Milyen kapcsolat van a képaláírás és a közmondás magyarázata között? A legjámborabb embert is ki lehet hozni a sodrából, ugyanúgy, mint a végtelenül jámbor szamarat, ha bánt-ják, hergelik, és olyankor rúg.

104. oldal 15.Fejezd be a megkezdett közmondásokat!Két dudás nem fér meg egy csárdában.Éhes disznó makkal álmodik.Nincs otthon a macska, cincognak az egerek.Több szem többet lát.Amelyik kutya ugat, az nem harap.

105. oldal 17.Írd le a rajz mellé a rímelő közmondást! Gyűjts hozzá hasonlókat!Kéményseprőt látok, szerencsét találok.Kutya gazda, eb szolga.


110

Az óra jár, senkit sem vár.Magától is elmegy a szekér, csak hájas legyen a kerék.A ló nyalkaság, az ökör gazdagság.

105. oldal 18.Írj a négyzetbe SZ betűt, ha szólás, K betűt, ha közmondás a hozzátartozó kifejezés, mondat!

Olyan csúnya, hogy a ló az abrakot se venné ki a kezéből. SZ

Akinek lova nincs, az járjon gyalog. K

Átesik a ló másik oldalára. SZ

Közös lónak túros a háta. K

Búsuljon a ló, elég nagy a feje. SZ

Ha ló nincsen, a szamár is jó. K

A lovát keresi, pedig a lován ül. SZ

Ha kétfelől húz a ló, árokba fordul a szekér. K

a) Melyik szólás rokon értelmű megfelelője a nem látja a fától az erdőt szólásunk?A lovát keresi, pedig a lován ül.

b) Nézz utána az általad ismeretlen szólások, közmondások jelentésének!Olyan csúnya, hogy a ló az abrakot se venné ki a kezéből.Visszataszítóan csúf.Akinek lova nincs, az járjon gyalog. Akinek nincs módja, az ne urizáljon, hanem alkalmazkodjék anyagi lehetőségeihez.Átesik a ló másik oldalára.Az ellenkező végletbe esik.Közös lónak túros a háta. Amit többen használnak, az rendszerint hamar tönkremegy, mert a lelkiismeretlen emberek kevésbé vigyáznak rá, mint arra, ami csak az övék.Búsuljon a ló, elég nagy a feje.Nem érdemes szomorkodni, búsulni.Ha ló nincsen, a szamár is jó. Jobb híján megelégszünk azzal, ami van.A lovát keresi, pedig a lován ül.Arra az emberre mondják, aki olyan szórakozott, hogy azt keresi, ami rajta, nála van.Ha kétfelől húz a ló, árokba fordul a szekér.Az egymásnak ellentmondó utasítások zavart, bajt okoznak.

106. oldal 21.a) Ú Z V A b) J T N M c) H B L D

K E A L A E Y E Á B T RI M K Á V A E G N A A ÁS E T L Á K R E Á F R GT T Y S T E E T L O U Á

a) Vak tyúk is talál szemet.b) Megette a kenyere javát.c) Drágább a folt a ruhánál.


111

A szólások jelentése:a) Olykor az ügyetlen vagy az egyébként ostoba ember is rátalál az igazságra, a helyes megoldásra.b) Túl van élete derekán, már nem fiatal ember.c) Többe került valamely jelentéktelen, önmagában értéktelen dolog, mint a lényeg, vagy mint a

tulajdonképpeni cél.

124. oldal 1.Állítsd párba a régi foglalkozásokat a megfelelő tevékenységgel!szűcs – szőrmék készítésecsiszár – fegyver kovácsolásabognár – kerekek gyártásatímár – nyersbőr kikészítéseporkoláb – börtön őrzésekalmár – kereskedésgerencsér – cserépedények készítésetőzsér – szarvasmarhákkal való kereskedésvarga – lábbeli készítésekádár – kádak és hordók készítése

128. oldal 6.„Fordítsátok le” mai magyar nyelvre padtársaddal a bibliai regét! Régen az egész Földön egy nyelv volt. Mikor az emberek kelet felől elindultak, Sineár földjén egy síkságot találtak, és ott letelepedtek. Azt mondták egymásnak: Gyertek, készítsünk téglát, és jól égessük ki! A téglákat kőként használták, amiket szurokkal ragasztottak össze. Azután azt mondták: Gyertek, építsünk várost magunknak, és egy égig érő tornyot, szerezzünk magunknak dicsőséget, hogy szét ne szóródjunk a világban. Az Úr ekkor leszállt közéjük, hogy megnézze a várost és a tornyot, amit az emberek építettek. Ekkor azt mondta az Úr: Íme egy nép, aki egy nyelvet beszél… és semmi sem gátolja meg őket abban, hogy mindent véghez vigyenek, amit elgondolnak magukban. Nosza alászállok, és összezavarom a nyelvüket úgy, hogy ne érthessék meg egymás beszédét.Szétszórta onnan az embereket az Úr az egész Földön, és megszűnt a város építése.

131. oldal 7.

Művelődési Ház Fagylaltozó Gyógyszertár Korona Utazási Iroda

134. oldal2. A három meghatározással három olyan szóra utalok, amelynek csak a kezdőbetűje eltérő.Például: víztömeg európai nép kis patak

ár ír ér

pázsit ragaszkodik valakihez varróeszköz fű hű tű ébred talál ravasz ötlet kel lel csel


112

szeletelő hegyi átkelő fogával őrlő vágó hágó rágó hüvelyes növény ló eledele fogoly bab zab rab

3. Milyen megfigyelő vagy? A következő két kép között 5 eltérés van.a) Karikázd be a második képen a hiányzó részeket!

b) Nevezd meg a hiányzó tárgyakat, tárgyrészeket!sütővas, a fésű nyele, hajsöprő kefe, az olló éle, hajcsavaró

135. oldal 4.Szópárokat kell kitalálnod a magyarázatuk alapján! A példa segít a feladat megoldásában! élete – táplálék: léte – étel

a) fekete bőrű – nem most; b) falatozik – sebészkés; c) hangjegy – tanít; d) szamóca – bírósági ügye; e) nem éjszaka – ágynemű; f) balkezes – utazó; g) énekkarvezető – sokszor; h) befed – szán dé ko zotta) néger – régen b) eszik – szikec) kotta – oktat d) eper – peree) nappal – paplan f) suta – utasg) karnagy – gyakran h) takar – akart

136. oldal 8. Melyik közmondásra ismersz a rajz alapján? Írd a rajz mellé, és gyűjts hasonló, időjárással kapcsolatos szólásokat, közmondásokat!

Sándor, József, Benedek zsákban hoz majd meleget.Ha Katalin kopog, karácsony locsog.Ha fénylik Vince, tele lesz a pince.Ha Márton napján a lúd jégen áll, karácsonykor sárban botorkál.Fekete karácsony, fehér húsvétot jelent.Ha húsvétkor eső száll, pünkösdig meg sem áll.

136. oldal 9.a) Válogassátok külön egy képzeletbeli osztály névsorából a fiúkat és a lányokat! Csak a nevekhez

tartozó számokat írjátok a megfelelő helyre! 1. Balogh Szilárda; 2. Váry Virág; 3. Éltes Veron; 4. Bálint Zsombor; 5. Német Niké; 6. Péli

Zseni; 7. Kutasi Ágoston; 8. Sas Szabolcs; 9. Sass Jácint; 10. Debrői Horka; 11. Kovács Etel; 12. Kiss Ágota; 13. Kovács Napsugár; 14. Némethi Farkas; 15. Sasvári Szilárd; 16. Péder Barna; 17. Péntek Boróka; 18. Balázs Kenéz; 19. Vas Gyöngyvér; 20. Éles Csenge


113

Lányok: 1., 2., 3., 5., 6., 11., 12., 13., 17., 19., 20. Fiúk: 4., 7., 8., 9., 10., 14., 15., 16., 18.

b) Lányok: Balogh Szilárda, Éles Csenge, Éltes Veron, Kiss Ágota, Kovács Etel, Kovács Napsugár, Német Niké, Péli Zseni, Péntek Boróka, Váry Virág, Vas Gyöngyvér

Fiúk: Balázs Kenéz, Bálint Zsombor, Debrői Horka, Kutasi Ágoston, Némethi Farkas, Péder Barna, Sas Szabolcs, Sass Jácint, Sasvári Szilárd

ÓRAVÁZLATOK

Kedves Kollégák! Tudom, hogy a pályán eltöltött évek során valamennyien kialakítottátok a tanítási straté-giátokat és technikátokat, ezért most nem valamiféle egyedül helyes óravezetési modelleket szeretnék közre-adni. A következőkben leírt óravázlatokkal elsősorban ötleteket kívánok nyújtani nektek. A pályakezdő kol-légák is biztos találnak bennük hasznosítanivalót.

Jómagam a komplex magyarórák híve vagyok. Az olvasható óravázlatok, bár nyelvtan–helyesírás közpon-tú tanítási órákhoz készültek, természetesen más anyanyelvi képességeket fejlesztő feladatok is megtalálha-tók bennük. Egy-egy tanítási órán nagyon fontosnak tartom:

▶ a tanulók folyamatos tevékenykedtetését, ▶ a képességek szerinti differenciálást, ▶ a feladatok megoldásának alapos ellenőrzését, ▶ a pontos javíttatást, ▶ a folyamatos gyakorlást, ▶ a dicsérettel való motiválást, ▶ a feltáró és fejlesztő értékelést.

Meggyőződésem, hogy a leggyengébb képességű tanuló is megdicsérhető valamiért. A dicséretnek pe-dig – mi felnőttek aztán igazán tudjuk, hogy mennyivel – nagyobb a pozitív ereje, mint a ledorongolásé, a szidásé.

Ezek az óravázlatok nem a kiadvány számára készültek. A hozzájuk kapcsolódó órákat az ország valame-lyik iskolájának 5. osztályában már megtartottam, tehát átmentek a gyakorlat szűrőjén. Az elmúlt években ugyanis szívesen vállaltam bemutatóórák tartását az ország különböző településein. Úgy vélem, a személyes találkozások kapcsán könnyebb eszmét cserélni a kollégákkal a magyar nyelv tanításával kapcsolatos kon-cepciómról.

Itt szeretnék köszönetet mondani azoknak a tanító és magyar szakos kollégáknak, akik „kölcsönadták” osztályaikat. Így alkalmam nyílt a tankönyvem egy-egy leckéjét különböző adottságú, eltérő létszámú és ké-pességű osztályokban kipróbálnom.

Köszönöm a kollégáknak a szakmai megbeszéléseken elhangzott sok-sok jó ötletet, tanácsot, észrevételt, amelyek segítenek abban, hogy mind tökéletesebbek legyenek tankönyveim. Végül, de nem utolsósorban köszönetet mondok a házigazda iskolák vezetőinek, akik maximális szakmai és emberi segítséget nyújtot-tak e rendezvények megtartásához.

Valamennyi kedves kollégámnak kívánok eredményekben gazdag, sikeres tanévet!

Széplaki Erzsébet, Csöpi tanító, magyar szakos tanár, érdemes tankönyvíró


114

Témakör: ÉV ELEJI ISMÉTLÉSTananyag: A szófajokról tanultak felidézése (3. óra)Fejlesztési célok: Anyanyelvi ismeret: – A köznév és tulajdonnév megkülönböztetése Helyesírás: – A tulajdonnevek helyesírása

– A j hang kétféle jelölése Kommunikáció: – Üzenetküldés különböző kommunikációs csatornákon: SMS, képeslap Szövegértés: – Az utasítások és az indukciós szöveg értelmezéseKompetenciák fejlesztése: Anyanyelvi kommunikáció: – Helyesírási képesség – Helyes, pontos nyelvhasználat – Az önkifejezéshez szükséges nyelvi képességek fejlesztése Személyes kompetencia: – Önértékelési képesség. Szociális és állampolgári kompetencia: – Kapcsolatkezelési képesség Kognitív kompetencia: – Logikai képesség – Probléma iránti érzékenység – Problémamegoldó képesség

I. BESZÉDMŰVELÉS1. Légzőgyakorlat (Tk. 18/2.)

Soroljátok fel egy alaplevegővel a hét napjait háromszor, közepes tempóban és közepes hangerővel!

2. Kiejtési gyakorlat (Tk. 18/1. b)Ejtsétek a következő magánhangzókat külön-külön, időtartamuknak megfelelően!o, ö, é

3. Kiejtési gyakorlat (Tk. 20/1. b)Mondjátok el gyors tempóban a következő hangsorokat!bere-bere-bá, bere-bere-ba, bere-bere-bo, bere-bere-bu, bere-bere-be, bere-bere-bé,bere-bere-bi, bere-bere-bö, bere-bere-bő

II. AZ 1–4. ÉVFOLYAMOKON TANULTAK ISMÉTLÉSE1. A házi feladat ellenőrzése (Tk. 7/9.)

c) Sorold be a szöveg egyes szavait a táblázat megfelelő helyére!Főnév Melléknév Számnév nyár gyorsan 5.

osztályba új soktanárral évfolyamos 4.

bizonyítványom jójúniusban idei

A szófajokhoz tartozó szavak felolvasása.


115

d) Másold le a szöveg toldalékos szavait!e) Válaszd le álló egyenessel a szótöveket! gyors|an, elmúl|t, osztály|ba, jár|ok, tanár|ral, ismerked|tem, gondol|om, évfolyam|os, bizonyítvány|om, június|ban, meglát|jukA szavak felolvasása, a szótő megismétlésével, pl.: gyorsan – gyors, elmúlt – elmúl, osztályba – osztály

2. A földrajzi nevek helyesírásaPáros munka Tk. 8/10. Képek alapján városok felismerése, illetve beazonosítása, városok megkeresése a térképen, me-gyék megnevezése és helyes leírásaAz utasítás szövegének közös értelmezése: közös munka, közös megbeszélés, közös, azonos megoldás

Ellenőrzés: írásvetítőn, térképen Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén megye Mohács Baranya megye Dunaföldvár Somogy megye Gyula Békés megye

Értékelés: 2 piros pont (a városok, illetve a megyék megnevezéséért)

3. Hibajavítás Differenciált osztálymunka

Tehetséggondozás FelzárkóztatásTk. 8/11. Önálló munkában Tk. 9/12. Tanári irányítássalSMS szövegének korrekciója a rövidítések feloldásával Képeslap szövegének javítása helyesírási szempontból

Ellenőrzés felolvasással: Este megérkeztünk Budapestre. Találkoztam az unokatestvéremmel. Holnap me-gyünk moziba. Jól vagyok. Telefonálj! Önellenőrzés összehasonlítással: Drága Mama! Szerencsésen megérkeztünk Debrecenbe. Gyönyörű a vá-ros. Legjobban a főutcája, a Piac utca tetszik. A képeslapon a legszebb szökőkutat láthatod a Kossuth téren. Szeretettel üdvözöllek: Csanád

A szöveg felolvasása a többieknek. A szöveg és az illusztráció kapcsolata

Házi feladat kijelölése: Ország–város játék Tk. 9/8.

4. A j hang kétféle jelölésének gyakorlása Differenciált osztálymunka

Jó helyesírók Gyenge helyesírókPáros munka: Tk. 10/14. első része. A szavak hiány-zó betűjének a pótlása

Tanár: Tollbamondás (Tk. 10/16.): Az egérlyuk lakói megérezték a sajt illatát. Odasom-polyogtak a közelébe. Cirmos, a bajuszkirály azon-ban az ajtóban miákolt. Az egerek sóhajtozva elna-polták a sajtrablást.Páros munka: egymás munkájának az ellenőrzése


116

Jó helyesírók Gyenge helyesírókTanári ellenőrzés: a j hang helyes jelöléseÖnálló munka: a szavak lemásolása csoportosítva

Tanári ellenőrzésÉrtékelés: piros pont

Ellenőrzés: a szavak felolvasása csoportonkéntÉrtékelés: piros pont

III. AZ ÓRAI MUNKA ÉRTÉKELÉSE A piros pontok és az órai aktivitás alapján

Témakör: KOMMUNIKÁCIÓTÖRTÉNETTananyag: Hogyan beszél az emberiség? című szöveg feldolgozása (72. óra)Fejlesztési célok: Helyesírás: – A tulajdonnevek helyesírása – A j hang kétféle jelölése Kommunikáció: – Üzenetküldés különböző kommunikációs csatornákon: SMS, képeslap Szövegértés: – Az utasítások és az indukciós szöveg értelmezéseKompetenciák fejlesztése: Anyanyelvi kommunikáció: – Helyesírási képesség – Szövegértő, szövegalkotó képesség fejlesztése Narratív kompetencia: – A dolgok közlésének képessége Szociális kompetencia: – Együttműködési, kötődési képesség – Eszmények befogadásának képessége

I. BESZÉDMŰVELÉS1. Légzőgyakorlat (Tk. 18/6.)

Soroljátok fel egy alaplevegővel az év hónapjait közepes tempóban és közepes hangerővel, majd pótlevegővétel után mondjátok el visszafelé is az év hónapjait lassú tempóban!

2. Gyorsasági gyakorlat (Tk. 20/2. e) Mondjátok egymás után előbb lassú, közepes, gyors, majd nagyon gyors tempóban a következő nyelvtö-rőt. A leggyorsabban mondott se legyen hadaró! Minden szónak érthetőnek kell lennie! Már meguntam gyönyörű Győrnek gyöngyvárában laktamat, mert a Duna, Rába, Rábca rákja rágja lábamat.

II. SZÖVEGFELDOLGOZÁS1. Gyorsolvasási gyakorlat

Szószerkezetek olvasásának gyakorlása (Szómagyarázatot is végezhetünk.)új hely kisebb csoportokősi nyelv egyes embercsoportokrokon nyelvek különböző részeinbibliai rege legismertebb magyarázat


117

2. Ismerkedés a szöveggela) Címvizsgálat (Tk. 129/1.), az illusztrációk áttekintése, előfeltevések megfogalmazásab) Az 1–2. tanári felolvasás tanulói követő olvasással

A 3–4. bekezdés önálló elolvasása

3. A szöveg feldolgozása differenciált osztálymunkában A legjobban fogalmazó tanulók csoportmunkában: A bibliai rege lefordítása (Tk. 129/6.). Várható megoldás: kézikönyv 128. oldal A gyengén olvasó tanulók tanári együttműködéssel: az 1. bekezdés értelmezése, Tk. 129/4., a bibliai rege hangos olvasása (A régies szöveg alkalmas az olvasástechnika fejlesztésére.)A többi tanuló páros munkában: a 3. és 4. bekezdés értelmezése, Tk. 129/7. feladat Közös ellenőrzés, a csoportok és a párok beszámolnak: A gyengén olvasó tanulók: elmagyarázzák a többieknek, mit jelent a többnyelvűség kifejezés. Felolvas-sák láncolvasással a Biblia-részletetA legjobban fogalmazó tanulók közül valaki felolvassa a fordításukatEgy tanulópár ismerteti a tankönyvi ábrák alapján az alapnyelvek és a rokonnyelvek kialakulását

4. Közös vázlatkészítés Tk. 129/8.

III. ÖSSZEFOGLALÁS Tartalommondás a szöveg vázlata alapján

IV. AZ ÓRAI MUNKA ÉRTÉKELÉSE


118

Irodalom- és rövidítésjegyzék

ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA – HANGAY ZOLTÁN: Nyelvi elemzések kézikönyve, MOZAIK Oktatási Stú-dió, Szeged, 1995. A magyar nyelv értelmező szótára I–VII. (ÉrtSz.) Akadémiai, Bp., 1959–62.

A magyar nyelv könyve (MNYK.), Trezor, Bp., 1982. Szerk.: A. JÁSZÓ ANNA

A magyar nyelv könyve (MNYK.), Hetedik, átdolgozott és bővített kiadás, Trezor, Bp., 2004. Főszerk.: A. JÁSZÓ ANNA

A mai magyar nyelv, (MMNY.) Tankönyvkiadó, Bp., 1982. Szerk.: RÁCZ ENDRE

ARANY LAJOS: A hírtől a tárcáig, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2001

Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. Főszerk.: BAKOS FERENC

LADÓ JÁNOS: Magyar utónévkönyv, Akadémiai, Bp., 1990

Magyar értelmező kéziszótár. (ÉKsz.) Akadémiai, Bp., 1990. Szerk.: JUHÁSZ JÓZSEF, SZŐKE ISTVÁN, O. NAGY GÁBOR, KOVALOVSZKY MIKLÓS

Magyar értelmező kéziszótár. (ÉKsz.) Második, bővített kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. Főszerk.: PUSZTAI FERENC

Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Szerk.: KESZLER BORBÁLA

Magyar Szinonimaszótár (SzinSz.) Akadémiai, Bp., 1978. Szerk.: O. NAGY GÁBOR ÉS RUZSINCKY ÉVA

Nyelvművelő kéziszótár, Auktor, Bp., 1996. Szerk.: GRÉTSY LÁSZLÓ ÉS KEMÉNY GÁBOR

BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Közmondások, 3000 magyar közmondás és szójárás betűrendes értel-mező dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005

BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Szólások, 5000 magyar állandósult szókapcsolat betűrendes értelmező dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005

ALLAN PEASE: Testbeszéd, (Gondolatolvasás gesztusokból) Park Kiadó, 1988

RÓNAI BÉLA – KEREKES LÁSZLÓ: Nyelvművelés és beszédtechnika, Tankönyvkiadó, Bp., 1981

RÁCZ ENDRE – TAKÁCS ETEL: Kis magyar nyelvtan, Gondolat – Talentum, Bp., 1992


119

TARTALOM

KEDVES KOLLEGANŐ! KEDVES KOLLÉGA.....................................................................................................3

METODIKAI ALAPELVEK .....................................................................................................................................5 Az új ismeret feldolgozása.................................................................................................................................. 6 Az ismeretek megszilárdítása ............................................................................................................................. 7 A jártasságok és készségek kialakítása .............................................................................................................. 7 Az ismeretek, jártasságok ellenőrzése, értékelése .............................................................................................. 8

A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS ................................................................................................................10 A kompetencia .................................................................................................................................................. 10 A tanuláselméleti háttér megváltozása ........................................................................................................... 13 Az oktatási dokumentumok megújulása ......................................................................................................... 14

HELYI TANTERVI AJÁNLÁS ...............................................................................................................................18 Magyar nyelv 5. évfolyam ....................................................................................................................................18

TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ, 5. ÉVFOLYAM .........................................24

A FELMÉRÉSEK MEGOLDÁSA ...........................................................................................................................42 Az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség, a nyelvhelyességi szint mérése ............................................... 42 Javaslat a felmérések értékelésére ..................................................................................................................... 47 A szövegértő olvasás felméréseinek megoldása ............................................................................................... 47

AZ 5. ÉVFOLYAMOS MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TANKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE .......52 A Nyelvtan és helyesírás munkáltató tankönyv .............................................................................................. 52 Nyelvtan interaktív tananyag-feldolgozás ....................................................................................................... 55 Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv .......................................................................................... 55 A szövegértés interaktív tananyag jellemzői ................................................................................................... 57 A Fogalmazási feladatgyűjtemény................................................................................................................... 60

AZ ANYANYELVI ISMERETEK ELSAJÁTÍTTATÁSA .....................................................................................63 A hangtani ismeretek ....................................................................................................................................... 63 A jelentéstani ismeretek ................................................................................................................................... 72 Az alaktani ismeretek ....................................................................................................................................... 75

A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI A TANKÖNYVBEN ...................................................................77 A helyesírási képesség fejlesztése ...................................................................................................................... 77 A szövegértő képesség fejlesztése ...................................................................................................................... 89 A hangos olvasás gyakorlásának módszerei ................................................................................................... 91 A kommunikációs képesség fejlesztése ............................................................................................................. 93

A NYELVMŰVELÉS HELYE ÉS SZEREPE A TANKÖNYVBEN ....................................................................96

NEVELÉSI LEHETŐSÉGEK A TANKÖNYVBEN ...........................................................................................101

A TANKÖNYVI REJTVÉNYFELADATOK MEGOLDÁSA ...........................................................................104

ÓRAVÁZLATOK ...................................................................................................................................................113

IRODALOM- ÉS RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK ...........................................................................................................118

Documents

AP050333 KK CS6 · 2020. 2. 3. · A nyelvtani ismeretek tanítására szükség van, de vé-leményem szerint csak olyan mértékben, hogy megfelelő módon és ütemben tudjuk fejleszteni