Szakirodalom feltárásaAPA szabvány

Csábi EszterÁltalános és kísérleti lélektan I.

2014.

Szakirodalom kereséseSzakirodalom élő közeg

kollektív tevékenység,

egymásra épülő kommunikációs folyamat

írott forma vs. Konferencia

Különösen fontos egy kutatás megtervezésekor

témaválasztás, módszerek

Állandó feladat a szakirodalom követése

Miért jó a szakirodalmat tanulmányozni?Ötletet, kutatási témát meríthetünk

Találhatunk vitás pontokat, nyitott kérdéseket, amit segítik a témaválasztást

Ha már megvan a téma elmélyedhetünk a kurrens kutatásokban

Tájékozódhatunk visszamenőleg (téma kutatásának fejlődésmenete, klasszikus források -> retrospektív tájékozódás)

Tanulhatunk mások munkáiból (módszerek formai követelmények, kifejezések)

Ezeket a munkákat beépíthetjük a saját munkánkba, hivatkozhatunk rájuk

További szakirodalomhoz juthatunk

Szakirodalom feltárásának módja/céljaMeglévő eredmény megerősítése -> a vizsgálat pontos megismétlése

Meglévő eredmény megerősítése -> feltételek módosításával (pl: más populáció, más módszer)

Meglévő ismeretek kiterjesztése nyitott kérdések irányába

Meglévő ismeretek kritikai kiterjesztése pl: egy vitatható pont felmutatásán, új válaszok keresésén keresztül

Vitás kérdésekhez kapcsolódás valamely oldalon vagy új álláspont bevezetése

Szakirodalmi források1) Előzetes források:

felsorolják és ismertetik az egyes szakirodalmi tételeket

• könyvtári katalógusok -> tartalmazza a könyvtárban elérhető tételek bibliográfiai adatait és könyvtári jelzetét

• referáló folyóiratok -> tartalmilag röviden összefoglalják az elsődleges forrásokat pl: Psychological Abstract (jelentősebb pszichológiai folyóiratokban megjelent cikkek rövid összefoglalásait tartalmazza, havonta)

• bibliográfiák -> önálló kiadványok, egy-egy terület szakirodalmának tételeit ismertetik az alapvető bibliográfiai adatok alapján

Szakirodalmi források2) Másodlagos források:

részletesebb formában ismertetik a publikációkat leülepedett tudást tartalmaznak inkább a klasszikus szakirodalom azonosítására alkalmasak, mint a legfrissebb

irodalom felkutatására

ide tartozik:

• lexikonok, enciklopédiák -> speciális a (Wikipédia- közösségi)

• tankönyvek -> klasszikus szakirodalom azonosítására alkalmas

• kézikönyvek -> szakterületen elérhető legkorszerűbb ismeretek összefoglalása

• gyors, alapvető információszerzést segítik

• Csak tájékozódás, NE HIVATKOZZ RÁ!

Szakirodalmi források3) Elsődleges források:

eredeti kutatási eredményeket és gondolatokat tartalmazó folyóirat cikkek, szakkönyvek, disszertációk, konferenciakötetek

szakértői bírálat (peer review) -> minőségbiztosítás

Számítógépes adatbázisok, net1) Könyvtár

• ma már online katalógust használnak (OPAC – Online Public Access Catalogue)

• elektronikus könyvtárak pl: Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK)

2) Számítógépes adatbázis

• online használható számítógépes adatbázisok (naponta/hetente/havonta frissítik)

PubMed, Google Scholar (ingyenes)

BioMedNet (regisztrációhoz kötött)

ScienceDirect (előfizetéses)

EISZ (regisztációhoz kötött, ingyenes)

www.eisz.hu (ScienceDirect, Akadémiai Kiadó folyóiratai, Magyar Pszichológiai Szemle olvasható)

www.scholar.google.com

www.sciencedirect.com

www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/ (National Intstitute of Health orvosi adatbázisa, idegtudományi eredmények keresése)

www.psychinfo.org (Amerikai Pszichológiai Társaság adatbázisa, szűkített változata a PsychLIT)

Érdemes több szakirodalomkeresőben keresni egy cikket, mert lehet, hogy ami az egyikben nincs meg, az a másikban igen

Szakirodalomkeresők

Keresés, olvasás, feldolgozásHatékony keresőszavak

szó szerinti fordítás?

szinonimák

1 releváns cikkből tájékozódás

Korlátozás

publikálás éve

legalább absztrakt/full text

tudományterület, vizsgálati csoport, vizsgálati eszköz stb. alapján

Szerzőtől való elkérés

Könyvek a net-enA net-ről rendelhetünk könyveket is, de le is lehet tölteni (habár nem túl nagy a választék)

Magyar Elektronikus Könyvtár pszichológia és pszichiátria kategóriája (Sigmund, Freud, Csáth Géza, Jung szövegei)

Neumann-ház Bibliotheca Hungarica Internetiana szakirodalom kategória (Csányi Vilmos, Darwin könyvei)

Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár Pszichológia kategóriája (Pléh Csaba)

HírforrásokInkább ismeretterjesztés, a főbb eredményeket közlik, újdonságokat emelnek ki

Jó lehet arra, hogy olyan témákban tájékozódjunk, ami nem tartozik közvetlenül a kutatási területünkhöz, de érdemes figyelemmel követni

Scinetific American Health (Scientific American hírei)

APA Monitor of Psychology (Amerikai Pszicholgiai Társaság)

Neuroscience of Nature (idegtudományi hírek a Nature oldalán)

Science Now (napi hírek a Scince tematikus oldalán)

Elméleti vs. empirikus dolgozat

Elméleti dolgozat – formai követelmények

Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, sorkizárt, 1,5 sorköz, térköz 0pt (nincs üres sor a sorok és a bekezdések között)

Címlap

Absztrakt

Szövegtest

Hivatkozások

Mellékletek

Elméleti dolgozat – formai követelményekCímlap

A dolgozat címe (16-os betűméret, mind nagybetű)

A szerző neve (14-es betűméret)

A szerző email címe

Intézmény neve

A kurzus neve

Oktató neve

Dátum (év, szemeszter)

CÍM

Szerző neve

email cím

SZTE BTK Pszichológiai Intézet

Módszertan alapjai

Oktató neve

2008 tavaszi szemeszter

Elméleti dolgozat – formai követelményekÉlőfej (rövidített cím, mind nagy betűvel) – jobb felső sarokban, folytatódik minden oldalon (Nézet/Élőfej és élőláb-nál állítható)

Absztrakt (összefoglaló): második oldalon

egyetlen, tagolatlan 5-10 soros bekezdés

röviden,tömören összefoglalja a dolgozat tartalmát

3-5 kulcsszó

plágiumnyilatkozat

élőfej

Összefoglaló

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Kulcsszavak: xxx,xxx,xxx,xxx,xxx

Plágium nyilatkozat: A plágium szabályokat ismerem, és dolgozatomban azokat betartottam.

………. (Név, dátum)

first page

Elméleti dolgozat – formai követelmények

élőfej

Cím

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

1

Szövegtest: új oldal, élőfej

Cím középen, a bevezetés szó nem kell alcímként

Lap alján középen oldalszám

Minden újabb bekezdés 1,25-ös behúzással

Ha indokolt, a szöveget alcímekkel tagolhatjuk

Megvitatás gyakran együtt van a szövegtörzzsel

Elméleti dolgozat – formai követelményekFelhasznált irodalom: új oldal, középre zárt, félkövér

Itt MINDEN irodalomnak szerepelnie kell, amire a szövegben történt utalás, hivatkozás!

De: CSAK AZOK az irodalmak kerülhetnek itt felsorolásra, amelyekre történt utalás a szövegben!

Hivatkozás APA szabvány szerint!

Formátum: behúzás 1,25 (minden sorban) Élőfej

Felhasznált irodalom

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Elméleti dolgozat – formai követelményekMellékletek: új oldal, a cím középre zárt, félkövér

Csak akkor szerepelhetnek a dolgozat végén mellékletek, ha a szövegben történt rá utalás

Élőfej

Mellékletek

1 .xxxxxxxxxxxxx

2. xxxxxxxxxxxxxxx

Elméleti dolgozat – tartalmi követelményekAbsztrakt:

rövid, tömör, informatív összefoglaló (max. 100-150 szó)

világosan és konkrétan ismerteti a dolgozat problémafelvetését, az érvelés főbb pontjait és a konklúziót

nem szerepelhetnek benne lényegtelen szavak, üresjáratú mondatok, értékelő kifejezések

formai szempontból egy paragrafus, nem tartalmaz bekezdéseket, hivatkozásokat

alcímmel jelöljük

Elméleti dolgozat – tartalmi követelményekBevezetés:

átgondolt és tájékozott problémafelvetés

áttekintett eredmények, gondolatok értékelő elemzése

bevezetés célja:

• pontosan exponálja a munkát vezérlő kérdést, problémakört

• megvilágítja a probléma jelentőségét

• világossá teszi, hogy pontosan mi a dolgozat célja

tisztáznia kell a témához kapcsolódó fontos fogalmakat

koherens egész

Elméleti dolgozat – tartalmi követelményekMegvitatás:

elméleti dolgozat esetén nem kell feltétlen külön alcímmel jelöli

ismét felveti a bevezetőben leírt problémafelvetést

kifejtésnek túl kell mutatnia a gondolatok, eredmények újabb bemutatásán

gondolatok elemzése, rá kell mutatni az egyes szerzők gondolatainak egyezésére, különbségére (szintézis)

gyengeségek erősségek, meg nem válaszolt kérdések, lehetséges válaszok, ellentmondások

empirikus kutatások bemutatása lehetőleg elsődleges forrásból

Konklúzió:

tartalmas összegzés és kitekintés

Stílus és szövegminőségTudományos stílus: megfelelően használt szakkifejezések, objektív, fegyelmezett, érvelő-bizonyító hangnem

Kerülni kell:

felesleges idegen nyelvű fogalmazás

hétköznapi, laikus megfogalmazások pl: Tudósok egy csoportja…, Egy tanulmány szerint…

homályos, kétértelmű megfogalmazások

túlbonyolítás

felesleges szavak, szóismétlések, semmitmondó mondatok

túlzott érzelmi töltésű kifejezések, minősítések túlzó jelzők

érzelmekre ható, népszerűsítő stílus

túl hosszú vagy túl rövid bekezdések

túl rövid vagy túl hosszú mondatok

APA szabvány

American Psychological Association

APA szabvány1928. USA a folyóiratok szerkesztői elhatározták, hogy egységesítik a beadott kéziratok formai és tartalmi követelményeit

1952. Publication Manual of the American Psychological Association

http://www.apastyle.org

HivatkozásHivatkozni mindig kell, ha mások gondolataira, megfogalmazásaira, eredményeire támaszkodunk!

Hivatkozás funkciói:

elismerjük a gondolatok tulajdonjogát

követhetővé tesszük a saját gondolatvezetésünk szakirodalmi összefüggéseit

lehetővé tesszük, hogy más is el tudja érni, el tudja olvasni a forrásokat

Lehetőleg mindig elsődleges forrást használjunk (folyóirat cikkek) és arra hivatkozzunk (forrás beazonosíthatósága)

HivatkozásMásodlagos források a tankönyvek, harmadlagos források a szótárak, lexikonok

Arra hivatkozzunk, amit tényleg elolvastunk!

ha ez nem elérhető (pl: 1800-ban íródott), akkor lehet használni másodlagos forrást, de mind a kettőt le kell hivatkozni (pl: Geremund, 1851; idézi/in Koch, 2004, 23. o)

Törekedni kell az eredeti hivatkozás elolvasására, legvégső esetben lehet csak absztraktra hivatkozni! (pl: Meyer, A.S., & Bock, K. (1992).

•The tip-of-the-tongue phenomenon: Blocking or partial activation? Memory and Cognition, 20, 715-726. Absztrakt forrása: PsychINFO Item: 80-16351.

Szó szerinti idézésnél „” kell alkalmazni, és a szövegben fel kell tüntetni nemcsak a forrást, hanem az oldalszámot is, de ne halmozzuk az idézeteket!

• pl: Diszlexiáról akkor beszélhetünk, amikor „az olvasási teljesítmény alacsony, és ez jellegzetes kognitív profillal párosul” (Csépe & Ragó, 2008, 174. o.).

HivatkozásHa több szerzőre hivatkozunk abc sorrendben kell feltüntetni a neveket pl: (Balogh, 1989, 1990; Petneházy, 1990; Zengő, 1980)

Ha egy szerzőtől több munkára hivatkozunk egy zárójelen belül, az évszámokat kronologikus sorrendbe kell kiírni, a szerzőt elég egyszer pl: (Fein, 1989, 1999, 2006)

Ha ugyanazon vezetéknevű szerzők vannak a keresztnév első betűjének kiírásával különböztetjük meg őket pl: (Kiss A., 2002; Kiss J., 2004)

HivatkozásKlasszikus műveknél, ha csak lehet, feltüntetjük az eredeti megjelenés dátumát is vagy a fordítási év dátumát. Például:

… (James, 1983/1890)

… (Arisztotelész, ford. 1952)

Ha év nélkül megjelent műre hivatkozunk, akkor a név mellé „é. n.” (angolul: „n. d.” — no date) kerül.

Ha nincs szerzője vagy szerkesztője a műnek, akkor a címre hivatkozunk, például:

… (Merriam-Webster’s College Dictionary, 1993, 323. o.)

HivatkozásHa konkrét szövegrészre hivatkozunk vagy szó szerint idézünk, a pontos oldalszámot, átfogóbb utalás esetén a fejezetszámot is fel kell tüntetni,! Például:

… (Tanaka és Cheers, 2004, 224. o.; Vargha, 2000, 2. fej.)

Ha az olvasót további irodalomhoz utaljuk, akkor a „lásd”, vagy „vö.” (vesd össze, angolul: „see”) kifejezéseket használjuk.

Konkrétan mikor kell hivatkozni? valaki más írott vagy szóbeli közleményéből akár csak egy rövid részt is szó szerint idéz;

valaki más írott vagy szóbeli közleményéből szabadon összefoglalva idéz, parafrazál;

valaki más valamely gondolatát, véleményét, elméletét (modelljét stb.) ismerteti, bemutatja;

valaki más valamely gondolatát, véleményét, elméletét (modelljét stb.) felhasználja saját gondolatmenetének felépítésekor;

valaki más által megállapított tényt, statisztikai adatot vagy ábrát, illusztrációt felhasznál;

Hogyan kell hivatkozni?Szövegbeli hivatkozás

A hivatkozás formája függ a szerzők számától és attól, hogy hová tesszük a hivatkozást a szövegben (mondat elején vagy a végén zárójelben)

A szövegben először:

„Walker, Stickgold és Robertson (2004) kísérletének eredménye szerint …”

További hivatkozás a szövegben:

„Walker és munkatársai (2004) megállapították továbbá, hogy …”;

Első hivatkozás a mondat végén, zárójelben:

„A vizsgálat megállapította, hogy …(Walker, Stickgold, & Robertson, 2004).”

További hivatkozás zárójelben:

„A vizsgálat továbbá megállapította, hogy …(Walker et al., 2004).”

Hogyan kell hivatkozni?Szövegbeli hivatkozás

a. Első hivatkozás a szövegben

b.További hivatkozások a szövegben

c. Első hivatkozás zárójelbend. További hivatkozások zárójelben

1 szerzős közlemény Walker (2004) Walker (2004) (Walker, 2004) (Walker, 2004)

2 szerzős közlemény Walker és Stickgold (2004) Walker és Stickgold (2004) (Walker & Stickgold, 2004) (Walker & Stickgold, 2004)

3-5 szerzős közleményWalker, Stickgold és

Robertson (2004)Walker és munkatársai (2004)

(Walker, Stickgold, & Robertson, 2004)

(Walker et al., 2004)

6 vagy több szerzős közlemény

Walker és munkatársai (2004) Walker és munkatársai (2004) (Walker et al., 2004) (Walker et al., 2004)

Hogyan kell hivatkozni?Szövegbeli hivatkozás

Egy szerző esetén, amikor a szöveg egészére hivatkozunk: a hivatkozás a veze téknév és az évszám megadásával történik. Például:

A diszlexia olyan rendellenesség, amely egyébként ép értelmű, egészséges gyermekeket megakadályoz abban, hogy a nyomtatott betűsorokat képesek legyenek értelmezni (Vellutino, 1994).

Vellutino (1994) definíciója szerint a diszlexia olyan rendellenesség, amely egyébként ép értelmű, egészséges gyermekeket megakadályoz abban, hogy a nyomtatott betűsorokat képesek legyenek értelmezni.

Hogyan kell hivatkozni?Szövegbeli hivatkozás

Két szerző esetén, amikor a szöveg egészére hivatkozunk: „&" jellel kötjük össze a neve ket. Például:

Megerősítést nyert, hogy a tisztán tanultnak hitt viselkedésformák sem mentesek a biológiai korlátoktól (Gould & Marler, 1987; Marler & Gould, 1999).

Hogyan kell hivatkozni?Szövegbeli hivatkozás

3-5 szerző esetén, amikor a szöveg egészére hivatkozunk:

első alkalommal minden vezetéknevet ki kell írni, majd a második hivat kozástól kezdve csak az első szerzőt és a „mtsai” vagy: „et al.” kifejezést. Ha egy paragrafuson belül kétszer is hivatkozunk a műre, akkor második alkalommal elég az első szerző et al.-t kiírni. Például:

Az IQ mögött álló genetikai tényezők vonatkozásában több vizsgálatot végeztek a Minnesotai Ikervizsgálat keretében (Bouchard, Lykken, McGue, Segal, & Tellegen, 1990). ….. Több vizsgálat mutatott ki homogén középosztálybeli mintán nyert magasabb örökölhetőségi értéket (Bouchard et al., 1990).

Hat vagy több mint hat szerzője esetén az első hivat kozáskor is csak az első szerző vezetéknevét és az „et al.”-t kell kiírni!

IrodalomjegyzékEgyezzenek a szöveg közbeni hivatkozások és az irodalomjegyzék! Azaz: az irodalomjegyzékben csak az a tétel jelenjen meg, amelyikre a szövegben hivatkozás történt; másrészt minden szöveg közbeni hivatkozás jelenjen meg az irodalomjegyzékben!

Formai követelményeket lásd segédanyag!