Szakirodalom kereséseSzakirodalom élő közeg
kollektív tevékenység,
egymásra épülő kommunikációs folyamat
írott forma vs. Konferencia
Különösen fontos egy kutatás megtervezésekor
témaválasztás, módszerek
Állandó feladat a szakirodalom követése
Miért jó a szakirodalmat tanulmányozni?Ötletet, kutatási témát meríthetünk
Találhatunk vitás pontokat, nyitott kérdéseket, amit segítik a témaválasztást
Ha már megvan a téma elmélyedhetünk a kurrens kutatásokban
Tájékozódhatunk visszamenőleg (téma kutatásának fejlődésmenete, klasszikus források -> retrospektív tájékozódás)
Tanulhatunk mások munkáiból (módszerek formai követelmények, kifejezések)
Ezeket a munkákat beépíthetjük a saját munkánkba, hivatkozhatunk rájuk
További szakirodalomhoz juthatunk
Szakirodalom feltárásának módja/céljaMeglévő eredmény megerősítése -> a vizsgálat pontos megismétlése
Meglévő eredmény megerősítése -> feltételek módosításával (pl: más populáció, más módszer)
Meglévő ismeretek kiterjesztése nyitott kérdések irányába
Meglévő ismeretek kritikai kiterjesztése pl: egy vitatható pont felmutatásán, új válaszok keresésén keresztül
Vitás kérdésekhez kapcsolódás valamely oldalon vagy új álláspont bevezetése
Szakirodalmi források1) Előzetes források:
felsorolják és ismertetik az egyes szakirodalmi tételeket
• könyvtári katalógusok -> tartalmazza a könyvtárban elérhető tételek bibliográfiai adatait és könyvtári jelzetét
• referáló folyóiratok -> tartalmilag röviden összefoglalják az elsődleges forrásokat pl: Psychological Abstract (jelentősebb pszichológiai folyóiratokban megjelent cikkek rövid összefoglalásait tartalmazza, havonta)
• bibliográfiák -> önálló kiadványok, egy-egy terület szakirodalmának tételeit ismertetik az alapvető bibliográfiai adatok alapján
Szakirodalmi források2) Másodlagos források:
részletesebb formában ismertetik a publikációkat leülepedett tudást tartalmaznak inkább a klasszikus szakirodalom azonosítására alkalmasak, mint a legfrissebb
irodalom felkutatására
ide tartozik:
• lexikonok, enciklopédiák -> speciális a (Wikipédia- közösségi)
• tankönyvek -> klasszikus szakirodalom azonosítására alkalmas
• kézikönyvek -> szakterületen elérhető legkorszerűbb ismeretek összefoglalása
• gyors, alapvető információszerzést segítik
• Csak tájékozódás, NE HIVATKOZZ RÁ!
Szakirodalmi források3) Elsődleges források:
eredeti kutatási eredményeket és gondolatokat tartalmazó folyóirat cikkek, szakkönyvek, disszertációk, konferenciakötetek
szakértői bírálat (peer review) -> minőségbiztosítás
Számítógépes adatbázisok, net1) Könyvtár
• ma már online katalógust használnak (OPAC – Online Public Access Catalogue)
• elektronikus könyvtárak pl: Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK)
2) Számítógépes adatbázis
• online használható számítógépes adatbázisok (naponta/hetente/havonta frissítik)
PubMed, Google Scholar (ingyenes)
BioMedNet (regisztrációhoz kötött)
ScienceDirect (előfizetéses)
EISZ (regisztációhoz kötött, ingyenes)
www.eisz.hu (ScienceDirect, Akadémiai Kiadó folyóiratai, Magyar Pszichológiai Szemle olvasható)
www.scholar.google.com
www.sciencedirect.com
www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/ (National Intstitute of Health orvosi adatbázisa, idegtudományi eredmények keresése)
www.psychinfo.org (Amerikai Pszichológiai Társaság adatbázisa, szűkített változata a PsychLIT)
Érdemes több szakirodalomkeresőben keresni egy cikket, mert lehet, hogy ami az egyikben nincs meg, az a másikban igen
Szakirodalomkeresők
Keresés, olvasás, feldolgozásHatékony keresőszavak
szó szerinti fordítás?
szinonimák
1 releváns cikkből tájékozódás
Korlátozás
publikálás éve
legalább absztrakt/full text
tudományterület, vizsgálati csoport, vizsgálati eszköz stb. alapján
Szerzőtől való elkérés
Könyvek a net-enA net-ről rendelhetünk könyveket is, de le is lehet tölteni (habár nem túl nagy a választék)
Magyar Elektronikus Könyvtár pszichológia és pszichiátria kategóriája (Sigmund, Freud, Csáth Géza, Jung szövegei)
Neumann-ház Bibliotheca Hungarica Internetiana szakirodalom kategória (Csányi Vilmos, Darwin könyvei)
Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár Pszichológia kategóriája (Pléh Csaba)
HírforrásokInkább ismeretterjesztés, a főbb eredményeket közlik, újdonságokat emelnek ki
Jó lehet arra, hogy olyan témákban tájékozódjunk, ami nem tartozik közvetlenül a kutatási területünkhöz, de érdemes figyelemmel követni
Scinetific American Health (Scientific American hírei)
APA Monitor of Psychology (Amerikai Pszicholgiai Társaság)
Neuroscience of Nature (idegtudományi hírek a Nature oldalán)
Science Now (napi hírek a Scince tematikus oldalán)
Elméleti dolgozat – formai követelmények
Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, sorkizárt, 1,5 sorköz, térköz 0pt (nincs üres sor a sorok és a bekezdések között)
Címlap
Absztrakt
Szövegtest
Hivatkozások
Mellékletek
Elméleti dolgozat – formai követelményekCímlap
A dolgozat címe (16-os betűméret, mind nagybetű)
A szerző neve (14-es betűméret)
A szerző email címe
Intézmény neve
A kurzus neve
Oktató neve
Dátum (év, szemeszter)
CÍM
Szerző neve
email cím
SZTE BTK Pszichológiai Intézet
Módszertan alapjai
Oktató neve
2008 tavaszi szemeszter
Elméleti dolgozat – formai követelményekÉlőfej (rövidített cím, mind nagy betűvel) – jobb felső sarokban, folytatódik minden oldalon (Nézet/Élőfej és élőláb-nál állítható)
Absztrakt (összefoglaló): második oldalon
egyetlen, tagolatlan 5-10 soros bekezdés
röviden,tömören összefoglalja a dolgozat tartalmát
3-5 kulcsszó
plágiumnyilatkozat
élőfej
Összefoglaló
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Kulcsszavak: xxx,xxx,xxx,xxx,xxx
Plágium nyilatkozat: A plágium szabályokat ismerem, és dolgozatomban azokat betartottam.
………. (Név, dátum)
first page
Elméleti dolgozat – formai követelmények
élőfej
Cím
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
1
Szövegtest: új oldal, élőfej
Cím középen, a bevezetés szó nem kell alcímként
Lap alján középen oldalszám
Minden újabb bekezdés 1,25-ös behúzással
Ha indokolt, a szöveget alcímekkel tagolhatjuk
Megvitatás gyakran együtt van a szövegtörzzsel
Elméleti dolgozat – formai követelményekFelhasznált irodalom: új oldal, középre zárt, félkövér
Itt MINDEN irodalomnak szerepelnie kell, amire a szövegben történt utalás, hivatkozás!
De: CSAK AZOK az irodalmak kerülhetnek itt felsorolásra, amelyekre történt utalás a szövegben!
Hivatkozás APA szabvány szerint!
Formátum: behúzás 1,25 (minden sorban) Élőfej
Felhasznált irodalom
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Elméleti dolgozat – formai követelményekMellékletek: új oldal, a cím középre zárt, félkövér
Csak akkor szerepelhetnek a dolgozat végén mellékletek, ha a szövegben történt rá utalás
Élőfej
Mellékletek
1 .xxxxxxxxxxxxx
2. xxxxxxxxxxxxxxx
Elméleti dolgozat – tartalmi követelményekAbsztrakt:
rövid, tömör, informatív összefoglaló (max. 100-150 szó)
világosan és konkrétan ismerteti a dolgozat problémafelvetését, az érvelés főbb pontjait és a konklúziót
nem szerepelhetnek benne lényegtelen szavak, üresjáratú mondatok, értékelő kifejezések
formai szempontból egy paragrafus, nem tartalmaz bekezdéseket, hivatkozásokat
alcímmel jelöljük
Elméleti dolgozat – tartalmi követelményekBevezetés:
átgondolt és tájékozott problémafelvetés
áttekintett eredmények, gondolatok értékelő elemzése
bevezetés célja:
• pontosan exponálja a munkát vezérlő kérdést, problémakört
• megvilágítja a probléma jelentőségét
• világossá teszi, hogy pontosan mi a dolgozat célja
tisztáznia kell a témához kapcsolódó fontos fogalmakat
koherens egész
Elméleti dolgozat – tartalmi követelményekMegvitatás:
elméleti dolgozat esetén nem kell feltétlen külön alcímmel jelöli
ismét felveti a bevezetőben leírt problémafelvetést
kifejtésnek túl kell mutatnia a gondolatok, eredmények újabb bemutatásán
gondolatok elemzése, rá kell mutatni az egyes szerzők gondolatainak egyezésére, különbségére (szintézis)
gyengeségek erősségek, meg nem válaszolt kérdések, lehetséges válaszok, ellentmondások
empirikus kutatások bemutatása lehetőleg elsődleges forrásból
Konklúzió:
tartalmas összegzés és kitekintés
Stílus és szövegminőségTudományos stílus: megfelelően használt szakkifejezések, objektív, fegyelmezett, érvelő-bizonyító hangnem
Kerülni kell:
felesleges idegen nyelvű fogalmazás
hétköznapi, laikus megfogalmazások pl: Tudósok egy csoportja…, Egy tanulmány szerint…
homályos, kétértelmű megfogalmazások
túlbonyolítás
felesleges szavak, szóismétlések, semmitmondó mondatok
túlzott érzelmi töltésű kifejezések, minősítések túlzó jelzők
érzelmekre ható, népszerűsítő stílus
túl hosszú vagy túl rövid bekezdések
túl rövid vagy túl hosszú mondatok
APA szabvány1928. USA a folyóiratok szerkesztői elhatározták, hogy egységesítik a beadott kéziratok formai és tartalmi követelményeit
1952. Publication Manual of the American Psychological Association
http://www.apastyle.org
HivatkozásHivatkozni mindig kell, ha mások gondolataira, megfogalmazásaira, eredményeire támaszkodunk!
Hivatkozás funkciói:
elismerjük a gondolatok tulajdonjogát
követhetővé tesszük a saját gondolatvezetésünk szakirodalmi összefüggéseit
lehetővé tesszük, hogy más is el tudja érni, el tudja olvasni a forrásokat
Lehetőleg mindig elsődleges forrást használjunk (folyóirat cikkek) és arra hivatkozzunk (forrás beazonosíthatósága)
HivatkozásMásodlagos források a tankönyvek, harmadlagos források a szótárak, lexikonok
Arra hivatkozzunk, amit tényleg elolvastunk!
ha ez nem elérhető (pl: 1800-ban íródott), akkor lehet használni másodlagos forrást, de mind a kettőt le kell hivatkozni (pl: Geremund, 1851; idézi/in Koch, 2004, 23. o)
Törekedni kell az eredeti hivatkozás elolvasására, legvégső esetben lehet csak absztraktra hivatkozni! (pl: Meyer, A.S., & Bock, K. (1992).
•The tip-of-the-tongue phenomenon: Blocking or partial activation? Memory and Cognition, 20, 715-726. Absztrakt forrása: PsychINFO Item: 80-16351.
Szó szerinti idézésnél „” kell alkalmazni, és a szövegben fel kell tüntetni nemcsak a forrást, hanem az oldalszámot is, de ne halmozzuk az idézeteket!
• pl: Diszlexiáról akkor beszélhetünk, amikor „az olvasási teljesítmény alacsony, és ez jellegzetes kognitív profillal párosul” (Csépe & Ragó, 2008, 174. o.).
HivatkozásHa több szerzőre hivatkozunk abc sorrendben kell feltüntetni a neveket pl: (Balogh, 1989, 1990; Petneházy, 1990; Zengő, 1980)
Ha egy szerzőtől több munkára hivatkozunk egy zárójelen belül, az évszámokat kronologikus sorrendbe kell kiírni, a szerzőt elég egyszer pl: (Fein, 1989, 1999, 2006)
Ha ugyanazon vezetéknevű szerzők vannak a keresztnév első betűjének kiírásával különböztetjük meg őket pl: (Kiss A., 2002; Kiss J., 2004)
HivatkozásKlasszikus műveknél, ha csak lehet, feltüntetjük az eredeti megjelenés dátumát is vagy a fordítási év dátumát. Például:
… (James, 1983/1890)
… (Arisztotelész, ford. 1952)
Ha év nélkül megjelent műre hivatkozunk, akkor a név mellé „é. n.” (angolul: „n. d.” — no date) kerül.
Ha nincs szerzője vagy szerkesztője a műnek, akkor a címre hivatkozunk, például:
… (Merriam-Webster’s College Dictionary, 1993, 323. o.)
HivatkozásHa konkrét szövegrészre hivatkozunk vagy szó szerint idézünk, a pontos oldalszámot, átfogóbb utalás esetén a fejezetszámot is fel kell tüntetni,! Például:
… (Tanaka és Cheers, 2004, 224. o.; Vargha, 2000, 2. fej.)
Ha az olvasót további irodalomhoz utaljuk, akkor a „lásd”, vagy „vö.” (vesd össze, angolul: „see”) kifejezéseket használjuk.
Konkrétan mikor kell hivatkozni? valaki más írott vagy szóbeli közleményéből akár csak egy rövid részt is szó szerint idéz;
valaki más írott vagy szóbeli közleményéből szabadon összefoglalva idéz, parafrazál;
valaki más valamely gondolatát, véleményét, elméletét (modelljét stb.) ismerteti, bemutatja;
valaki más valamely gondolatát, véleményét, elméletét (modelljét stb.) felhasználja saját gondolatmenetének felépítésekor;
valaki más által megállapított tényt, statisztikai adatot vagy ábrát, illusztrációt felhasznál;
Hogyan kell hivatkozni?Szövegbeli hivatkozás
A hivatkozás formája függ a szerzők számától és attól, hogy hová tesszük a hivatkozást a szövegben (mondat elején vagy a végén zárójelben)
A szövegben először:
„Walker, Stickgold és Robertson (2004) kísérletének eredménye szerint …”
További hivatkozás a szövegben:
„Walker és munkatársai (2004) megállapították továbbá, hogy …”;
Első hivatkozás a mondat végén, zárójelben:
„A vizsgálat megállapította, hogy …(Walker, Stickgold, & Robertson, 2004).”
További hivatkozás zárójelben:
„A vizsgálat továbbá megállapította, hogy …(Walker et al., 2004).”
Hogyan kell hivatkozni?Szövegbeli hivatkozás
a. Első hivatkozás a szövegben
b.További hivatkozások a szövegben
c. Első hivatkozás zárójelbend. További hivatkozások zárójelben
1 szerzős közlemény Walker (2004) Walker (2004) (Walker, 2004) (Walker, 2004)
2 szerzős közlemény Walker és Stickgold (2004) Walker és Stickgold (2004) (Walker & Stickgold, 2004) (Walker & Stickgold, 2004)
3-5 szerzős közleményWalker, Stickgold és
Robertson (2004)Walker és munkatársai (2004)
(Walker, Stickgold, & Robertson, 2004)
(Walker et al., 2004)
6 vagy több szerzős közlemény
Walker és munkatársai (2004) Walker és munkatársai (2004) (Walker et al., 2004) (Walker et al., 2004)
Hogyan kell hivatkozni?Szövegbeli hivatkozás
Egy szerző esetén, amikor a szöveg egészére hivatkozunk: a hivatkozás a veze téknév és az évszám megadásával történik. Például:
A diszlexia olyan rendellenesség, amely egyébként ép értelmű, egészséges gyermekeket megakadályoz abban, hogy a nyomtatott betűsorokat képesek legyenek értelmezni (Vellutino, 1994).
Vellutino (1994) definíciója szerint a diszlexia olyan rendellenesség, amely egyébként ép értelmű, egészséges gyermekeket megakadályoz abban, hogy a nyomtatott betűsorokat képesek legyenek értelmezni.
Hogyan kell hivatkozni?Szövegbeli hivatkozás
Két szerző esetén, amikor a szöveg egészére hivatkozunk: „&" jellel kötjük össze a neve ket. Például:
Megerősítést nyert, hogy a tisztán tanultnak hitt viselkedésformák sem mentesek a biológiai korlátoktól (Gould & Marler, 1987; Marler & Gould, 1999).
Hogyan kell hivatkozni?Szövegbeli hivatkozás
3-5 szerző esetén, amikor a szöveg egészére hivatkozunk:
első alkalommal minden vezetéknevet ki kell írni, majd a második hivat kozástól kezdve csak az első szerzőt és a „mtsai” vagy: „et al.” kifejezést. Ha egy paragrafuson belül kétszer is hivatkozunk a műre, akkor második alkalommal elég az első szerző et al.-t kiírni. Például:
Az IQ mögött álló genetikai tényezők vonatkozásában több vizsgálatot végeztek a Minnesotai Ikervizsgálat keretében (Bouchard, Lykken, McGue, Segal, & Tellegen, 1990). ….. Több vizsgálat mutatott ki homogén középosztálybeli mintán nyert magasabb örökölhetőségi értéket (Bouchard et al., 1990).
Hat vagy több mint hat szerzője esetén az első hivat kozáskor is csak az első szerző vezetéknevét és az „et al.”-t kell kiírni!