Archaeological research at a late neolithic settlwement - Polgár-Bosnyákdomb (Preliminary report)

Archaeologiai Értesítő 134 (2009) 5–21© Akadémiai Kiadó, Budapest

DOI: 10.1556/ArchÉrt. 134.2009.1

Polgár-Csőszhalom késő neolitikus tell-település(1. kép 2) régészeti feltárásának 1989-től megkez-dett legújabb kutatási fázisa az 1957-es első ása-tási eredmények1 kezdeti régészeti összefüggé-seit folyamatosan tágabb viszonylatrendszerbeágyazta.2 Először is világossá vált, hogy a koráb-ban tipikus délkelet-európai települési halom-ként kezelt jelenséget többszörös körárok-pali-szád-rendszer vette körül. Ez a korábban itt is-meretlen, négy bejárattal rendelkező – a külföldiszakirodalomban Kreisgrabenanlage vagy ditchedenclosure megnevezésű – földépítmény3 a dunán-túli és közép-európai körárok-rendszerek elsőképviselője volt a Felső-Tisza-vidéken.4 A kör-árok-rendszer és a tell kettőse mögött a közép-európai lengyeli kultúra, valamint a dél-alfölditiszai–herpályi tell-kultúrák szimbolikus találko-

zását valószínűsíthetjük.5 Az M3-as autópályanyomvonalával összefüggő megelőző régészetimunkálatok során az is kiderült, hogy a közel4 ha kiterjedésű halomhoz egy 24 ha nagyságú,egyrétegű külső település csatlakozik.6 Önmagá-ban ez a topográfiai sajátosság a lelőhelyet a Ti-sza-vidék különleges újkőkori településévé avat-ta. Később a természetföldrajzi mikrorégió-ku-tatás eredményeként bebizonyosodott, hogyPolgár-Csőszhalom komplex települése a későneolitikum folyamán egy természetes ártéri szi-get, a „Polgár-sziget” uralkodó települése volt.7Ez a belülről tagolt, pleisztocén végi löszfelszína maga 60–70 km2 kiterjedésével egy természeteséletteret határolt körül a késő neolitikum folya-mán (1. kép), azaz a Kr. e. 5000 és 4600/4500közötti időszakban.8

Intenzív topográfiai kutatásokkal igyekeztükPolgár-Csőszhalom tér- és időbeli helyét, illetveközépső neolitikus előzményeit pontosabbanmeghatározni a „Polgár-sziget” egységen belül.

A tanulmány bemutatja a Polgár-Bosnyákdomb tellszerű településen végzett komplex régészetikutatásokat, kitérve a terepbejárások, mintavevő fúrások, magnetométeres felmérések és régészetifeltárások eredményeire. Részletesebben elemzi a 2007-ben feltárt proto-tiszapolgári épületet ésa halmot körülvevő árkot, és ennek kapcsán foglalkozik a Kárpát-medencei – és szélesebb összefüg-gésben a délkelet-európai – tellek megszűnésének kérdésével is.

Kulcsszavak: Észak-Alföld, Polgár régió, neolitikum–rézkor váltása, tell, magnetométeres kuta-tás, radiokarbon-mérés

TA N U L M Á N Y O K – S T U D I E S

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK EGY KÉSŐ NEOLITIKUS TELEPÜLÉSEN –POLGÁR-BOSNYÁKDOMB

Előzetes jelentés

RACZKY PÁL*–ANDERS ALEXANDRA**

* Raczky Pál. ELTE BTK Régészettudományi Intézet. H-1088Budapest, Múzeum körút 4/B. [email protected]

** Anders Alexandra. ELTE BTK Régészettudományi Intézet.H-1088 Budapest, Múzeum körút 4/[email protected]

1 BOGNÁR-KUTZIÁN 1958; BÁNFFY–BOGNÁR-KUTZIÁN 2007.2 RACZKY–DOMBORÓCZKI–HAJDÚ 2007.3 RACZKY et al. 1996, 232–234.4 Összefoglalóan: KALICZ 1998, 56–62; MAKKAY 2001, 15–24,

52–56; TRNKA 2005.

5 RACZKY 1995, 84–85; SHERRATT 2005, 142–143.6 Összefoglalóan: RACZKY–ANDERS 2006; RACZKY–DOMBO-

RÓCZKI–HAJDÚ 2007; ANDERS–NAGY 2007.7 CHAPMAN 1994, Fig. 2, entities 1–4.8 SÜMEGI–CSÖKMEI–PERSAITS 2005, 143–161.

6 RACZKY PÁL–ANDERS ALEXANDRA

Szerencsés körülménynek mondható, hogy a te-rület vizsgálatát angol–magyar együttműködés-ben, az Upper Tisza Project keretén belül JohnChapman vezetésével már 1992-ben elkezdték.9E munka során került a figyelem előterébe egykis kiemelkedés a „Polgár-sziget” déli peremén,a Polgár-Csőszhalomtól légvonalban kb. 5 km tá-volságra található Bosnyákdomb.10 A lelőhelyközepén laposan elterülő, 1,5–2 m magas dombot– az intenzív jelenségek alapján – már akkor telljellegűként határozták meg (1. kép 1). Ugyanak-kor ehhez csatlakozóan közel 400 × 140 m kiterje-désű horizontális települést rekonstruáltak a fel-színi leletek alapján. A lelőhelytől délre, mintegy2 km-re található Polgár-Basatanya (1. kép 3),

amelynek jól ismert kora és középső rézkori te-metője.11

Polgár-Bosnyákdomb településének kettősstruktúrája (kiemelkedő domb és horizontális te-lep együttese) nagyon hasonlított Polgár-Csősz-halom mikrotopográfiai körülményeire, tehátcélszerűnek és fontosnak tűnt a két lelőhely egy-máshoz való viszonyának tisztázása. Ennek ér-dekében ismételt terepi megfigyeléseket végez-tünk, majd 2002-ben magnetométeres felméréstkészíttettünk az érintett területen a kiemelkedőhalomra és annak környezetére koncentrálva.12

Mindezek eredményeképpen megállapíthattuk,hogy a település egésze a Tisza egykori ága mel-lett, azaz a mai Király-ér mentén hosszan elnyúl-

9 Upper Tisza Project E-book.10 CHAPMAN 1994, 81; Upper Tisza Project E-book, Polgár 062.

11 BOGNÁR-KUTZIÁN 1963.12 A felmérést a Tanagra Kft. végezte, a kutatásokat részben

a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma finaszírozta(RACZKY 2004).

1. kép. Az alluviális „Polgár-sziget” rekonstruált kiterjedése a fontosabb lelőhelyekkel (TIMÁR 2004 nyomán).1: Polgár-Bosnyákdomb; 2: Polgár-Csőszhalom; 3: Tiszapolgár-Basatanya; 4: Polgár-Cibó-hát

Fig. 1. The reconstruction of the alluvial “Polgár island” with the most important sites (after TIMÁR 2004).1: Polgár-Bosnyákdomb; 2: Polgár-Csőszhalom; 3: Tiszapolgár-Basatanya; 4: Polgár-Cibó-hát

va megközelítőleg 96 000 m2 területre terjed ki(3–4. kép). Ugyanakkor a mágneses felmérés egy-értelműen bebizonyította, hogy a település ki-emelkedő dombja körül egy ovális árok nyomaazonosítható (4–5. kép), amely 7400 m2 nagyságúterületet zár körül. Az árok DNy-i oldala szokat-lan módon az egykori ártérrel párhuzamosan fut,szerepe tehát valószínűleg túlmutat az elsőd-leges védelmi funkción. A mágneses felmérésektovábbi tanulsága volt, hogy az árkon belüli terü-leten sűrűn egymás mellett elhelyezkedő, sza-bályos formájú égett telepjelenségek találhatók(5. kép). Ezen kívül is azonosíthatók voltak a kül-ső település helyenként égett struktúrái, amelyekazonban sokkal szórtabb megjelenést mutattak.Ezzel párhuzamosan az intenzíven gyűjtött lelet-anyag alapján azt feltételeztük, hogy a településa csőszhalmi kulturális fejlődés végén, az úgyne-vezett proto-tiszapolgári időszakban volt a legin-tenzívebben lakott. Ez azért tűnt különleges mo-

mentumnak, mert ez a fejlődési fázis a csőszhal-mi tell-település hosszabb fejlődésének végérőlmár hiányzott, illetve leletei csak az ottani körár-kok egyszeri, végső betöltésében voltak szórvá-nyosan megtalálhatók.13

A Bosnyákdombon végzett mintavevő fúrásokalapján megállapítottuk, hogy a körárokkal kö-rülvett kiemelkedés átlagosan 150 cm mély ré-tegsorral rendelkezik, tehát valóban tellszerűtelepülésnek tartható. A fúrásmagokban ugyan-akkor intenzív égett rétegeket, azaz égett házom-ladékokat figyeltünk meg. Mindez összességé-ben – a műszeres és topográfiai vizsgálatok ered-ményeként – olyan komplex települési struktúrá-ra engedett következtetni, amely nagyon hason-lított Polgár-Csőszhalomhoz: a telep centrumátegy rétegekkel rendelkező domb alkotta, amelyetárok határolt, és ehhez kívülről egy vízparton

POLGÁR-BOSNYÁKDOMB NEOLITIKUS TELEPÜLÉS 7

13 RACZKY–DOMBORÓCZKI–HAJDÚ 2007, 64–66.

2. kép. Polgár-Bosnyákdomb. A tellszerű település légi fotója az ásatási helyszínekkel és a rekonstruált szintvonalakkal(Archeodata 1998 Kft.)

Fig. 2. Polgár-Bosnyákdomb. Aerial view of the tell-like settlement with the excavation surfaces and contour lines(Archeodata 1998 Kft.)


3. kép. A Tisza és a Király-ér környezete Polgár városától délre, Polgár-Bosnyákdomb (1) és Polgár-Cibó-hát (2)lelőhelyekkel (Archeodata 1998 Kft.)

Fig. 3. The surroundings of the Tisza River and Király Stream south of the present day Polgár town with the sitesof Polgár-Bosnyákdomb (1) and Polgár-Cibó-hát (2) (Archeodata 1998 Kft.)


4. kép. Polgár-Bosnyákdomb. A település rekonstruált topográfiai viszonyai a körárokkal körülvett, tellszerű településsel ésa külső horizontális teleprésszel. A rekonstrukció magnetométeres felmérés és terepbejárási adatok alapján készült

(Tanagra Kft., Archeodata 1998 Kft.)

Fig. 4. Polgár-Bosnyákdomb. The topography of the tell-like settlement enclosed by a ditch and the horizontal settlement.The reconstruction is based on magnetometer and field surveys

(Tanagra Kft., Archeodata 1998 Kft.)


5. kép. Polgár-Bosnyákdomb. A települési komplexum központi, árokkal körülvett tellszerű részének magnetométeres képe(Tanagra Kft., Archeodata 1998 Kft.)

Fig. 5. Polgár-Bosnyákdomb. Magnetic map of the central tell-like part of the settlement complex enclosed by a ditch(Tanagra Kft., Archeodata 1998 Kft.)

elnyúló horizontális település csatlakozott. Nyil-vánvalónak tűnt, hogy a két település közöttnemcsak formai, hanem genetikus kapcsolat le-hetett, ami bizonyosfajta szorosabb időbeli össze-függést is sejtetett. Sajnos azt is megfigyelhettük,hogy a bosnyákdombi települési halmot a föld-művelés erősen pusztítja, a felszínen találhatósok égett házomladék, cserép- és csontmarad-vány a legfelső, humuszhoz közeli szint meg-semmisülését mutatja. Mindezek alapján kezde-ményeztük, hogy a lelőhely központi része régé-szeti védettséget kapjon.

Polgár-Bosnyákdomb további kutatását a mag-netométeres felmérések alapján kirajzolódott, fel-szín alatti telepjelenségek pontosabb régészetimeghatározása érdekében 2007-ben és 2008-banfolytattuk.14 A körárokkal körülvett kiemelkedésbelső részén, egy szabályos téglalap alakú mág-neses anomália helyszínén 11 × 6 m nagyságúszelvényt nyitottunk (2. kép, 5–6. kép). Ebben 40cm átlagos mélységben világosan jelentkezettegy erősen kiégett, 8 × 5 m nagyságú, enyhén tra-péz formájú ház nem összefüggő omladékrétege,amelyet a mélyszántás és a későbbi beásások istöbb helyen megbolygattak (6. kép). A ház DNy-isarkánál egy erősen átégett, lekerekített sarkú,négyzetes alaprajzú külső kemencét találtunk.Az épület D-i helyiségében szintén igen töredé-kesen maradt meg két szorosan egymás mellettálló tűzhely tapasztott platnirésze. Az omladék-töredékek alatt jól meg lehetett fogni a többé-ke-vésbé kiégett agyagpadló szintjét. A Bosnyák-dombon tisztázott ház felmenő cölöpszerkezetét15–20 cm átmérőjű oszlopok alkották, amelyekcsupán 25–35 cm-re mélyedtek a padlószint alá.Ugyanakkor azonban a faváz köré testes, 20–25cm vastag agyagfalat építettek. A kiégett agyag-tapasztás jól megőrizte az épület szerkezetét al-kotó vékonyabb, hasított falécek lenyomatát.Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk, meg-állapíthatjuk, hogy a Bosnyákdombon feltárt pa-ticsház méretében-szerkezetében hasonlít a későneolitikus háztípusokhoz. Eltérés látszik azon-ban abban, hogy ez a ház kisebbnek mondhatópéldául a Csőszhalom külső településén megfi-gyelt házaknál, amelyek átlagosan 8–15 m hosz-szúak és 4–7 m szélesek voltak.15 Szintén eltéréstapasztalható a ház oszlopszerkezetében: Csősz-halom házainak vázát például sokkal nagyobb éssokkal mélyebbre ásott faoszlopok alkották.16

Mindez arra utal, hogy a késő neolitikus patics-ház könnyített szerkezetű, talán kevésbé a tartós-

ság igényével készült változata került elő Bos-nyákdombon. A „Polgár-szigeten” végzett paleo-ökológiai vizsgálatok bebizonyították, hogy a kö-zépső és késő neolitikum intenzív földhasználataaz egybefüggő erdős területek visszaszorulásáteredményezte az időszak végére. A házépítésnyersanyagául szolgáló mocsári tölgyek helyét atermesztett növények és különböző sztyeppeinövénytársulások vették át,17 tehát a takaréko-sabb fafelhasználásra ösztönző „faínség” a kor-szak jellemzőjévé vált. A bosnyákdombi épületméretében és oszlopszerkezetében legjobban aVésztő-Bikerin feltárt, a tiszapolgári kultúra kez-detére keltezhető 15. sz. házzal mutat hasonlósá-got.18 Önmagukban ezek a kiemelt építési sajá-tosságok a késő neolitikum és a kora rézkor kö-zötti mobilitásnövekedést, a kevésbé intenzív te-lephasználatot jelzik, amint arra a behatóbb tele-püléstörténeti elemzések már korábban utaltak.19

A Bosnyákdombon napvilágra került házban,illetve annak közvetlen környezetében tizenegyin situ edényt és töredéket (6. kép 1, 6, 10; 8. kép1–8, 10–12), valamint egy faágakra alapozott,négyzetes alaprajzú, nagyobb agyaghombár dur-va töredékeit találtuk (9. kép). Az egykori háztar-tásban használt eszközök közé tartozhatott aszarvasagancsból készült balta átfúrt töredéke is(6. kép 9). A ház és környezete teljes földfeltölté-sét kiszitáltuk. Ennek eredményeként igen gaz-dag és széles méretspektrumú kőeszköz-készle-tet sikerült összegyűjteni, amelynek feldolgozá-sát Janusz K. Kozłowski és Małgorzata Kacza-nowska végezték el.20

A bosnyákdombi ház edényeinek formai és dí-szítésbeli jegyeiről behatóbb elemzés nélkül is el-mondható, hogy azok legjobb párhuzamai Hód-mezővásárhely-Gorzsa21 és Berettyóújfalu-Her-pály22 proto-tiszapolgári együtteseiben találha-tók meg, és kontextusuk mindkét helyen a későineolitikus tellek életének végső fázisa.

A bosnyákdombi 11 × 6 m-es szelvény DNy-i,4 × 6 m-es részét 2008-ban sikerült a bolygatatlanszűztalajig lemélyíteni, miközben folytattuk akorábban alkalmazott, mikroleletekre is koncent-ráló, teljes földszitálás módszerét. Ennek sorána 2007-ben tisztázott, proto-tiszapolgári fázisratehető ház alatt egy újabb töredékes ház részletéttártuk fel. A leletanyag alapján ezt az időszakot


14 ANDERS et al. 2008.15 RACZKY–ANDERS–SEBŐK 2007, 25.16 RACZKY–ANDERS–SEBŐK 2007, 26–28.

17 SÜMEGI–CSÖKMEI–PERSAITS 2005, 156–158.18 GYUCHA et al. 2006, 10–14 és Fig. 4–15.19 Összefoglalóan: PARKINSON 2006a, 123–156; PARKINSON–

GYUCHA 2007, 49–68.20 Lásd tanulmányukat a jelen kötetben (23–30. oldal).21 HORVÁTH 1987, Fig. 8, 10, 11, 17, 19, 21, 23.22 KALICZ–RACZKY 1984, Fig. 38–40; KALICZ–RACZKY 1987, Fig.

11, 21.


6. kép. Polgár-Bosnyákdomb. 1: A tellszerű településen feltárt ház omladékrétege az edényekkel; 2: a tellszerű településenfeltárt ház padlószintje a cölöphelyekkel; 3–4: in situ edények a ház padlóján

Fig. 6. Polgár-Bosnyákdomb. 1: The burned layer of the house debries with the remains of vessels; 2: The floor level of thehouse with the places of former posts; 3–4: In situ vessels on the floor of the house

a csőszhalmi tell vörös-fehér festésű kerámiávalkísért szintjeihez köthetjük, azaz a III. fázishoz.23

A ház alatt további 50–60 cm vastagabb, későneolitikus feltöltési réteget találtunk, ebbenazonban a csőszhalmi korai időszakra jellemző,fekete festésű kerámia nem fordult elő. Számoskéső neolitikus, proto-tiszapolgári gödröt tisz-táztunk, amelyek a feltöltésbe és az őshumuszbamélyedtek. Ezek egyike különleges, szakrálisösszefüggésűnek bizonyult: többek között egyemberi csontváz erősen hiányos darabjai kerül-tek elő belőle. A tellszerű település legalján, szór-ványosan középső neolitikus leletanyagú objek-tumokat (gödröket és sírokat) is találtunk, ame-lyek a jellegzetes kevert bükki–esztári–szakálhátistílusjegyeket mutatták – ugyanez jellemző Pol-gár-Ferenci-hát lelőhelyére.24 A szelvény teljes ré-tegsora – beleértve a felső humuszréteget is – ígyösszesen 140–150 cm vastag, ami megegyezika korábbi mintavevő fúrások eredményeivel.

A Bosnyákdomb központi települését határo-ló, ovális alaprajzú árok pontos tisztázása érde-kében 2007-ben a mágneses felmérés által jelzettkörvonal É-i és D-i szakaszán (2. kép) egy 2 × 10 ésegy 2 × 12 m-es kutatószelvényt mélyítettünk le(I. és III. szelvény). Mindkét kutatóárokban sike-rült egyértelműen dokumentálni a V keresztmet-szetű, 240 cm mély árkot, amelynek létesítésére

a telep kezdetével egy időben kerülhetett sor. Azárok betöltésének alsó része egyszeri esemény-hez kötődő földmunkát feltételez, míg a felsőrész hosszabb időszak alatt folyamatosan be-mosódott és homogenizálódott humuszrétegetmutat (7. kép). Az árok alsó részének feltöltéseugyanakkor – a benne talált proto-tiszapolgárijellegű leletanyag alapján – valószínűleg e fázisvégén következhetett be.

Sztratigráfiai megfigyeléseinket összegezveazt mondhatjuk, hogy Polgár-Bosnyákdombközponti, árokkal körülvett részén a csőszhalmitell-település életének fiatalabb szakaszával pár-huzamosan indult meg a telepformáló tevékeny-ség. Ez folytatódott a proto-tiszapolgári fázisban,amelyet általános égés zárt le. A települési halomterületén az intenzíven átégett házomladékokfoltjait 1 × 1 m-es kutatószondákkal sikerült egy-értelműen bizonyítani – a magnetométeres fel-mérés szabályos foltjainak régészeti ellenőrzésé-vel. Úgy látjuk, hogy a bosnyákdombi településihalom épületeinek végső leégése egy tendenció-zus közösségi cselekmény keretében történt,amely után a berendezési tárgyak a megsemmisí-tett épületekben maradtak. Hasonló periodikusházégetés, majd házmegújítás mellett már Csősz-halom telljével kapcsolatban is érveltünk koráb-ban.25 Ez a jelenség a délkelet-európai neolitikus


23 RACZKY–DOMBORÓCZKI–HAJDÚ 2007, 64–65.24 RACZKY–ANDERS in press a; RACZKY–ANDERS in press b. 25 RACZKY–ANDERS 2008, 42–43.

7. kép. Polgár-Bosnyákdomb. A tellszerű települést övező árok V alakú metszete az I. szelvényben

Fig. 7. Polgár-Bosnyákdomb. The V-shaped cross section of the ditch enclosing the tell-like settlement in the Trench I


8. kép. Polgár-Bosnyákdomb. 1–8, 10–12: Az égett házban feltárt edények; 9: az égett házban feltárt átfúrt agancseszköz(rajz: Nagy K.)

Fig. 8. Polgár-Bosnyákdomb. 1–8, 10–12: Vessels found in the burned house; 9: Antler tool with hole found in the burnedhouse (drawing by K. Nagy)

telleken általánosan végrehajtott szimbolikuseseménysor keretei között értelmezhető.26 Mind-ez lényegében azt jelenti, hogy a tellek halmamint a tájból mesterségesen kiemelt habitationmonument, azaz „települési emlékmű”27 egy kö-zösség harmadik dimenzióban megfogalmazottöndefiníciója.28 A tell emelésének látszólag egy-séges fizikai folyamata valójában ciklikus meg-semmisítést és megújulást, szociális szinten bi-zonyos kialakult szabályozórendszer lezárását,majd újrafogalmazását, megerősítését rejti ma-gában.29 Mindezek valószínűleg határozott ko-reográfiával rendelkező közösségi, szakráliscselekmények kontextusába voltak ágyazva.Ugyanakkor kifelé ezek a halmok egy-egy közös-ség aspirációját fejezik ki bizonyos területi egysé-gek felett.30 Az együttes rendszert alkotó tellekmindezeken túlmenően egy nagyobb földrajzi

régió mentális leképezésének mesterségesen lét-rehozott segédpontjaiként, „mérföldköveiként”is értelmezhetők.31 A telleket körülvevő árok-pa-liszád változatok a kezdetektől megtalálhatókDélkelet-Európa neolitikumában, azaz a „neoliti-kus csomag” részének tekinthetők.32 A két mes-terséges építménytípus (tell és árok-palánk-sánc)egyazon gondolati tartalom két különböző for-mában történő megfogalmazása. Különösen jóllátszik ez a lengyeli típusú körárok-változatok ésa késő neolitikus tellek Kárpát-medencén belüli,egymást kiegészítő földrajzi elterjedésében. Her-mann Parzinger megfogalmazásában a tellek éskörárkok ebben az időben egyaránt „központihelyet” jelöltek, „települési szövetségek” centru-mát.33

A fentiek alapján a tellek megszűnése egy kö-zösségi definíciós forma válságát, regionális


26 Összefoglalóan: CHAPMAN 1999; TRINGHAM 2005.27 SHERRATT 1997, 22.28 RACZKY–ANDERS 2008, 36–37.29 CHAPMAN 1989, 38–39; BAILEY 1999.30 CHAPMAN 1997, 140–148; HALSTEAD 1999, 87–88; EVANS 2005.

31 BAILEY 1997, 49.32 HÖCKMANN 1990; SHERRATT 1997.33 PARZINGER 1992, 226–227 és Abb. 2.

9. kép. Polgár-Bosnyákdomb. Az égett házban talált, faág alapozásra tapasztott agyaghombár rekonstrukciója(rajz: Nagy K.)

Fig. 9. Polgár-Bosnyákdomb. Reconstruction of a big storage vessel plastered on the layer of twigs found in the burnedhouse (drawing by K. Nagy)

szinten egy korábbi települési hálózat rendszeré-nek felbomlását jelzi.34 A tellek épített közegenyilvánvalóan fizikailag behatárolt mozgásteretbiztosít a közösségen belüli egyes háztartási egy-ségek fejlődése során jelentkező különbségekmegjelenítésére. Ennek megfelelően a települé-sen kívüli síkbeli tér szimbolikus jelentősége fel-értékelődik, és a szociális különbségek kifejezé-sére „új aréna” születik a telepen kívüli síroktemetőkké szerveződésében. Ha úgy tetszik, a te-mető közegébe tolódik át a közösség összetarto-zásának szimbolikus súlypontja, és ezzel a tele-pülés egészének korábbi közösségi, szakrális sze-repe leértékelődik. Pontosan ugyanezt az átala-kulást, egy új tér-idő szemléletben való gondol-kodás és reprezentáció tényét lehetett rekonstru-álni az északkelet-bulgáriai eneolitikus tellek és avárnai temető esettanulmánya alapján.35 Összes-ségében azt mondhatjuk, hogy míg korábban adélkelet-európai tellek megszűnését a külső té-nyezők túlsúlyával igyekeztek magyarázni, ad-dig újabban éppen a belső szociális-gazdaságimomentumok szerepét tartják meghatározó-nak.36

A tellek kíséretében létrehozott árok-paliszád-rendszerek mint két dimenzióban megfogalma-zott szimbolikus létesítmények láthatóan túléltéka késő neolitikus telleket. Ezek az árkok a rézkorkorai szakaszában, a tiszapolgári kultúrábanmég az egyrétegű települések környezetéhez tar-toztak, amint arra többek között Tiszaug-Kisrét-part, Vésztő-Bikeri és Körösladány-Bikeri példáiutalnak.37 Ebben a megközelítésben Polgár-Bos-nyákdomb tellszerű települése és az azt övezőegyszeres körárok együttese sajátos átmeneti ál-lapotot tükröz a tiszai és a tiszapolgári kultúraközött. A rézkor későbbi szakaszában, a bodrog-keresztúri kultúrában a körárok-rendszerek teljesegészében elszakadni látszanak a településtől –Füzesabony-Pusztaszikszó és Szarvas 38 lelőhe-lyek például kifejezetten szakrális tevékenységekhelyszínét testesítik meg.38 Ezzel tulajdonképpena késő neolitikus, rézkori lengyeli kultúra komp-lexumának településeken kívüli, szimbolikuskörárok-rendszereinek közösségi, ideológiai hát-terét látjuk tovább élni az Alföld rézkorában.39

Bosnyákdomb kulturális-időrendi átmenetihelyzetét megerősíteni látszik az a topográfiai sa-

játosság, hogy a proto-tiszapolgári időszak vé-gén megszűnt településsel szemben, a Király-érmásik partján létesült egy új tiszapolgári telepü-lés: Polgár–Cibó-hát (1–2. kép). Ezt az egyrétegűrézkori telepet egy ártérből kiemelkedő dombtetején rekonstruáltuk a felszíni leletek alapján.A két település összefüggésében horizontális el-tolódás figyelhető meg a területen.

A Polgár-Bosnyákdombon megfigyeltekkelkapcsolatos komplex értékelést nagyban elősegí-tette, hogy hasonló körárok-paliszád-rendszertfedezett fel a William A. Parkinson vezette kuta-tócsoport Vésztő-Mágor késő neolitikus telljé-től40 1,5 km-re délre, Vésztő-Bikeri és Körös-ladány-Bikeri kisebb településfoltjai körül. A be-hatóbb régészeti kutatások itt is a kora rézkoritiszapolgári kultúrát képviselő horizontális tele-pülési maradványokat körvonalaztak a Dió-érkét partján, a vésztői tiszai kultúra telljét követőidőszakból.41 Hangsúlyos körülményként emel-hetjük ki Vésztő környezetében, hogy a késő neo-litikus tell és a kora rézkori települési egységekhorizontálisan egymástól elkülönülve találhatók.W. A. Parkinson a Körös-Berettyó régió közel2000 km2 kiterjedésű területének topográfiai ku-tatási eredményei alapján szélesebb összefüggés-be helyezte a késő neolitikum és a kora rézkorközötti településszerkezeti váltás sajátosságait.42

E szerint a késő neolitikum végi koncentrált, tellközpontú települési szerkezetet a rézkorban egyszórt, a zártabb települési tömböket nélkülözőrendszer váltotta fel. Mintha a késő neolitikum-ban megjelent koncentrált települési tömbökrendszere egy korábbi állapothoz, a vonaldíszeskerámia diszperz települési rendszeréhez tértvolna vissza. A települési hálózat minőségi átala-kulása mögött W. A. Parkinson és csoportja mé-lyebb társadalomszerkezeti változásokat feltéte-lez 4500 cal BC időpont környékén. Ebbe a Tisza-vidék egészét érintő történeti folyamatba jólilleszkednek a Polgár-Csőszhalom tellje és Pol-gár-Bosnyákdomb tellszerű települése közöttitérbeli viszonylatrendszer vázolt jellemzői.

Polgár-Bosnyákdomb abszolút időrendi hely-zetét két radiokarbon-adat körvonalazza. Azegyik 4612–4503 cal BC (VERA-4764), míg a má-sik 4581–4461 cal BC (VERA-4765) dátumokateredményezett43 (10. kép). Ezek a mérési adatok


34 PARKINSON 2006a, 130–145; PARKINSON–GYUCHA 2007, 58–59.35 RENFREW 1986; CHAPMAN 1991.36 NIKOLOVA 2003, 14–17.37 Összefoglalóan: SIKLÓDI 1982, 231–237; PARKINSON et al. 2004,

70.38 MAKKAY 2001, 54–56.39 RACZKY–ANDERS in press a.

40 Összefoglalóan: HEGEDŰS–MAKKAY 1987; MAKKAY 2004.41 PARKINSON 2006a; PARKINSON 2006b; PARKINSON–YERKES–

GYUCHA 2004; PARKINSON–GYUCHA 2007; GYUCHA–PARKIN-SON–YERKES 2004; GYUCHA et al. 2006.

42 Összefoglalóan: PARKINSON 2006a, 185–188; PARKINSON–GYUCHA 2007, 49–65.

43 Az adatok kalibrálását az OxCal v4.1.1 programmal végez-tük el.


messzemenően egybeesnek azokkal a korábbiidőrendi elképzelésekkel, amelyek szerint atiszapolgári kultúra kezdete 4500/4400 cal BC

körülre tehető, hiszen így a késő neolitikum végiproto-tiszapolgári fázis megalapozottan datálha-tó 4600–4500 cal BC körülre.

10. kép. Polgár-Bosnyákdomb. A település két kalibrált radiokarbon-adata a körárokból vett minták alapján

Fig. 10. Polgár-Posnyákdomb. Two calibrated radiocarbon dates of the samples taken from the ditch

IRODALOM

ANDERS, A.–NAGY, E. GY.2007 Late Neolithic burial rites at the site of Polgár-Csőszhalom-dűlő. In: J. K. Kozłowski–P. Raczky (eds): The

Lengyel, Polgár and related cultures in the Middle/Late Neolithic in Central Europe. Kraków, 83–96.ANDERS A.–RACZKY P.–SEBŐK K.–NAGY E. GY.

2008 Polgár-Bosnyákdomb. RégKut 2007, 261.BAILEY, D. W.

1997 Impermanence and Flux in the landscape of Early Agricultural South Eastern Europe. In: J. Chapman–P. Dolukhanov (eds): Landscapes in Flux. Central and Eastern Europe in Antiquity. Oxford, 41–58.

1999 What is a tell? Settlement in fifth millennium Bulgaria. In: J. Brück–M. Goodman (eds): Making Placesin the Prehistoric World: Themes in Settlement Archaeology. London, 94–111.

BÁNFFY, E.–BOGNÁR-KUTZIÁN, I.2007 The Late Neolithic tell settlement at Polgár-Csőszhalom: the 1957 excavation. BAR–IS 1730 –

Archaeolingua Central European Series 4. Oxford.BOGNÁR-KUTZIÁN I.

1958 Polgár-Csőszhalom. ArchÉrt 85, 201.1963 The Copper Age Cemetery of Tiszapolgár-Basatanya. ArchHung 42, Budapest. 1972 The Early Copper Age Tiszapolgár Culture in the Carpathian Basin. ArchHung 48, Budapest.

CHAPMAN, J.1989 The early Balkan village. In: S. Bökönyi (ed.): Neolithic of Eastern Europe and its Near Eastern

Connections. VAH 2, 33–53.1991 The Creation of Social Arenas in the Neolithic and Copper Age of S. E. Europe: The Case of Varna. In:

P. Garwood–D. Jennings–R. Skeates–J. Toms (eds): Sacred and Profane: proceedings of a conference onarchaeology, ritual and religion. Committee for Archaeology Monographs 32. Oxford, 152–171.

1994 Social power in the early farming communities of Eastern Hungary – Perspectives from the Upper Ti-sza region (Társadalmi erőforrás a kelet-magyarországi korai földművelő közösségekben a Felső-Tisza-vidék szemszögéből). JAMÉ 36, 79–99.

1997 The origins of tells in Eastern Hungary. In: P. Topping (ed.): Neolithic Landscapes. Oxford, 139–187.1999 Deliberate house-burning in the prehistory of Central and Eastern Europe. In: A. Gustafsson–

H. Karlsson (eds): Glyfer och arkeologiska rum – en vänbok till Jarl Nordbladh. Göteborg, 113–116.EVANS, J. G.

2005 Memory and ordination: Environmental archaeology in tells. In: D. Bailey–A. Whittle–V. Cummings(eds): (Un)settling the Neolithic. Oxford, 112–125.


GYUCHA, A.–BÁCSMEGI, G.–FOGAS, O.–PARKINSON, W. A.2006 House constructions and settlement patterns on an Early Copper Age site in the Great Hungarian Plain.

ComArchHung 2006, 5–28.GYUCHA A.–PARKINSON, A. W.–YERKES, R. W.

2004 Kora rézkori településkutatás a Dél-Alföldön. Előzetes jelentés a Körös regionális régészeti program1998–2002 között végzett munkájáról (Vorbericht über das Regionale Archäologische Programm„Körös“ in den Jahren 1998–2002). MFMÉ–StudArch 10, 25–52.

HALSTEAD, P.1999 Neighbours from Hell? The Household in Neolithic Greece. In: P. Halstead (ed.): Neolithic Society in

Greece. Sheffield Studies in Aegean Archaeology 2. Sheffield, 77–95.HEGEDŰS, K.–MAKKAY, J.

1987 Vésztő-Mágor. A settlement of the Tisza culture. In: L. Tálas–P. Raczky (eds): The Late Neolithic of theTisza Region. A survey of recent excavations and their findings: Hódmezővásárhely-Gorzsa, Szegvár-Tűzköves, Öcsöd-Kováshalom, Vésztő-Mágor, Berettyóújfalu-Herpály. Budapest–Szolnok, 85–103.

HORVÁTH, F.1987 Hódmezővásárhely-Gorzsa. A settlement of the Tisza culture. In: L. Tálas–P. Raczky (eds): The Late

Neolithic of the Tisza Region. A survey of recent excavations and their findings: Hódmezővásárhely-Gorzsa, Szegvár-Tűzköves, Öcsöd-Kováshalom, Vésztő-Mágor, Berettyóújfalu-Herpály. Budapest–Szolnok, 31–46.

HÖCKMANN, O.1990 Frühneolithische Einhegungen in Europa. JMV 73, 57–86.

KALICZ, N.1998 Figürliche Kunst und bemalte Keramik aus dem Neolithikum Westungarns. Budapest.

KALICZ, N.–RACZKY, P.1984 Preliminary Report on the 1977–82 excavations at the Neolithic and Bronze Age Tell Settlement at

Berettyóújfalu-Herpály. Part I: Neolithic. ActaArchHung 36, 85–136.1987 Berettyóújfalu-Herpály. A settlement of the Herpály culture. In: L. Tálas–P. Raczky (eds): The Late

Neolithic of the Tisza Region. A survey of recent excavations and their findings: Hódmezővásárhely-Gorzsa, Szegvár-Tűzköves, Öcsöd-Kováshalom, Vésztő-Mágor, Berettyóújfalu-Herpály. Buda-pest–Szolnok, 105–125.

MAKKAY, J.2001 Die Grabenanlagen im indogermanischen Raum. Budapest.2004 Vésztő-Mágor. Ásatás a szülőföldön. Békéscsaba.

NIKOLOVA, L.2003 Archaeology of Social Change. A Case Study from the Balkans. In: L. Nikolova (ed.): Early Symbolic

Systems for Communication in Southeast Europe. BAR–IS 1139. Oxford, 9–19.PARKINSON, W. A.

2006a The Social Organization of Early Copper Age Tribes on the Great Hungarian Plain. BAR–IS 1573. Ox-ford.

2006b Tribal boundaries: Stylistic variability and social boundary maintenance during the transition to theCopper Age on the Great Hungarian Plain. Journal of Anthropological Archaeology 25, 33–58.

PARKINSON, W. A.–GYUCHA A.2007 A késő neolitikum–kora rézkor átmeneti időszakának társadalomszerkezeti változásai az Alföldön (Die

Veränderungen in der Gesellschaftsstruktur der Übergangsperiode vom Spätneolithikum zur frühenKupferzeit in der Großen Ungarischen Tiefebene). ArchÉrt 132, 37–81.

PARKINSON, W. A.– GYUCHA, A.–YERKES, R. W.–SARRIS, A.–HARDY, M.–MORRIS, M.2004 Settlement reorganization at the end of the Neolithic in Central Europe: Recent research in the Körös

River Valley, Southeastern Hungray. Eurasian Prehistory 2:2, 57–73.PARKINSON, W. A.–YERKES, R. W.–GYUCHA, A.

2004 The Transition from the Neolithic to the Copper Age: Excavations at Vésztő-Bikeri, Hungary, 2000–2002.JFA 29 (2002–2004), 101–121.

PARZINGER, H.1992 Zentralorte, Siedlungsverband und Kultgemeinschaft im karpatenländischen Neo- und Äneolithikum.

Balcanica 23, 221–230.RACZKY, P.

1995 Late Neolithic Settlement Patterns in the Tisza Region of Hungary. In: A. Aspes (ed.): Symposium“Settlement Patterns between the Alps and the Black Sea 5th to 2nd millennium B.C.”, Verona–Lazice1992. Memorie del Museo Civico di Storia Naturale di Verona II/4. Verona, 77–86.

2004 Polgár, Bosnyákdomb. RégKut 2002, 255–257.


RACZKY, P.–ANDERS, A.2006 Social dimensions of the Late Neolithic settlement of Polgár-Csőszhalom (eastern Hungary).

ActaArchHung 57, 17–33.2008 Late Neolithic spatial differentiation at Polgár-Csőszhalom, eastern Hungary. In: D. W. Bailey–

A. Whittle–D. Hofmann (eds): Living Well Together? Settlement and materiality in the Neolithic ofsouth-east and central Europe. Oxford, 35–53.

in press a Neolithic enclosures in Eastern Hungary and their survival into the Copper Age. In: F. Bertemes–P. F.Biehl–H. Meller (Hrsg.): Neolithische Kreisgrabenanlagen in Europa – Neolithic Circular Enclosures inEurope. Halle.

in press b Settlement history of the Middle Neolithic in the Polgár micro-region (The development of the AlföldLinearband Pottery in the Upper Tisza Region, Hungary). In: J. K. Kozłowski (ed.): The Interactionsbetween different models of the Neolithisation North of the Central European Agro-Ecological Barrier:Eastern and Western Linear Complexes. Kraków.

RACZKY P.–ANDERS A.–SEBŐK K.2007 Újkőkori ház kísérleti rekonstrukciója Polgár-Csőszhalom településéről (Experimental reconstruction of

a Neolithic house at the Polgár-Csőszhalom settlement). Ősrégészeti Levelek 7 (2005), 24–49.RACZKY, P.–DOMBORÓCZKI, L.–HAJDÚ, ZS.

2007 The site of Polgár-Csőszhalom and its cultural and chronological connections with the Lengyel culture.In: J. K. Kozłowski–P. Raczky (eds): The Lengyel, Polgár and related cultures in the Middle/LateNeolithic in Central Europe. Kraków, 49–70.

RACZKY, P.–MEIER-ARENDT, W.–KURUCZ, K.–HAJDÚ, ZS.–SZIKORA, Á.1996 Polgár-Csőszhalom. A Late Neolithic settlement in the Upper Tisza Region and its cultural connections

(Preliminary report – Polgár Csőszhalom) (Egy késő neolithikus lelőhely hatása a Felső-Tisza vidéken ésannak kulturális összefüggései). JAMÉ 36, 231-240.

RENFREW, C.1986 Varna and the emergence of wealth in prehistoric Europe. In: A. Appadurai (ed.): The social life of

things. Commodities in cultural perspective. Cambridge, 141–168.SHERRATT, A. G.

1997 Economy and Society in Prehistoric Europe. Changing Perspectives. Princeton.2005 Settling the Neolithic: a digestiv. In: D. Bailey–A. Whittle–V. Cummings (eds): (Un)settling the Neolithic.

Oxford, 140–146.SIKLÓDI CS.

1982 Előzetes jelentés a tiszaug-kisrétparti rézkori telep ásatásáról (Vorbericht über die Ausgrabung derkupferzeitlichen Siedlung von Tiszaug-Kisrétpart). ArchÉrt 109, 231–238.

SÜMEGI, P.–CSÖKMEI, B.–PERSAITS, G.2005 The evolution of Polgár Island, a loess-covered lag surface and its influences on the subsistence of sett-

ling human cultural groups. In: S. Hum–S. Gulyás–P. Sümegi (eds): Environmental historical studiesfrom the Late Tertiary and Quaternary of Hungary. Szeged 2005, 141–164.

TIMÁR, G.2004 Space and GIS Technology in Palaeoenvironmental Analysis. Antaeus 27, 135–144.

TRINGHAM, R.2005 Weaving house life and death into places: A blueprint for a hypermedia narrative. In: D. Bailey–

A. Whittle–V. Cummings (eds): (Un)settling the Neolithic. Oxford, 98–111.TRNKA, G.

2005 Kreise und Kulturen – Kreisgrabenanlagen in Mitteleuropa. In: F. Daim–W. Neubauer (Hrsg.): ZeitreiseHeldenberg. Geheimnisvolle Kreisgräben. Horn–Wien, 10–18.

UTP The Upper Tisza Project 1992–2004. http://ads.ahds.ac.uk/catalogue/resources.html?uppertisza_ba_2003

The recent phase of archaeological excavations at the LateNeolithic tell settlement of Polgár-Csőszhalom (Fig. 1.2)has lasted since 1989. It was aimed at contextualizing theprimary archaeological results of the 1957 field season onwithin a continuously expanding frame of reference.Results of surveys in the micro region exploring its nat-ural geography have shown that the complex settlementof Polgár-Csőszhalom was the dominant settlement onwhat is called “Polgár Island”, a natural elevation in thesurrounding floodplain. This Late Pleistocene loessplateau extended over an area of 60–70 km2 during theLate Neolithic (i. e. between 5000 and 4600/4500), delin-eating a natural habitation area. The mound called Bos-nyákdomb is located on the southern edge of “Polgár-szi-get”, some 5 km south of Polgár-Csőszhalom as the crowflies. It was identified as a tell-like settlement during fieldsurveys carried out within the framework of the UpperTisza Project in 1992 (Fig. 1.1). It is also important to notethat the well known Early and Middle Copper Age ceme-tery of Polgár-Basatanya is located only 2 km south ofthis site (Fig. 1.3).

The double structure of Polgár-Bosnyákdomb (thecombination of a habitation mound and a horizontal set-tlement) is reminiscent of the micro-topographical condi-tions of Polgár-Csőszhalom, it is therefore important toestablish the relationship between these two sites. Inorder to clarify this problem, repeated field surveys hadbeen carried out followed by a magnetometric survey in2001 that focused on the mound and its immediate envi-ronment within the study area. Results of these investi-gations have shown that the entire settlement was locat-ed along a former branch of the Tisza River, occupying anelongated area of about 96,000 m2 on the bank of the creekcalled Király-ér (Figs 3 and 4). In addition, the magneticsurvey clearly showed the traces of an oval ditch systemaround the settlement mound forming an enclosure of7400 m2 (Figs 4 and 5). Moreover, magnetic survey dataalso showed burnt settlement features of regular shapes,built quite tightly next to each other within the enclosure(Fig. 5). In addition, sporadically distributed burnt fea-tures were also identified in the surrounding horizontalsettlement. Parallel, intensive collections of pot shardsseem to suggest that the settlement was most denselypopulated during the end of the cultural developmentdescribed at Csőszhalom, the so-called Proto-tiszapolgárPhase. Soil borings carried out at Bosnyákdomb identi-fied a habitation layer within the enclosure that wasapproximately 150 cm thick. On this basis, the site of Bos-nyákdomb may indeed be considered a tell-like settle-ment.

Research at Polgár-Bosnyákdomb continued in 2007with the more precise archaeological identification of fea-tures beneath the surface. Magnetic anomalies outlinedan oblong surface in the center of the elevated enclosurewhere an excavation trench measuring 11 by 6 m wasopened (Figs 2, 5, and 6). At an average depth of 40 cm,

the scattered rubble originating from a ca. 8 by 5 m housewith slightly trapezoid ground plan became clearly visi-ble. This feature had been disturbed at several points bydeep plowing and subsequent digging (Fig. 6). A heavilyfired external oven with a rounded square ground planwas discovered at the SW corner of the house. The firingplates of two fireplaces in close proximity to each otherwere discovered in the southern section of the building.The level of the more-or-less burnt floor surface couldalso be identified beneath the rubble. The timber struc-ture of the house excavated at Bosnyákdomb was basedon columns measuring 15–20 cm in diameter, dug only25–35 cm below the floor surface. At the same timerobust, 20–25 cm thick walls were built on this woodenstructure. This wattle and doub house discovered at Bos-nyákdomb is smaller than the houses discovered at thehabitation mound and external settlement of Csőszhalomwhose average length was 8–15 m while their widths var-ied between 4–7 m. The wooden structure of the houseswas also different as the Csőszhalom houses had beensupported by thicker timber dug into far greater depths.These observations seem to suggest that the lighter vers-ion of the Late Neolithic wattle and daub house was dis-covered at the site of Bosnyákdomb, possibly designatedfor a shorter life span. Eleven in situ vessels (Fig. 6.1, 6,10; Fig. 8.1–8, 10–12) were found. Rough clay fragmentsfrom a square-shaped clay storage vessel plastered ontwigs were also recovered (Fig. 9). The fragment of a per-forated antler axe must also have belonged to the ancienthousehold (Fig. 6.9). Even without the in-depth analysisof the forms and decorative motifs of the vessels found inthe Bosnyákdomb house it is clear that their best parallelsare present in Proto-tiszapolgár type assemblages Hód-mezővásárhely-Gorzsa and Berettyóújfalu-Herpály.

The 4 by 6 m south-western section of the 11 by 6 mtrench opened at Bosnyákdomb could be excavateddown to the virgin soil in 2008. This work revealed thefragments of another house below the Proto-tiszapolgárphase building explored in 2007. Red and white paintedceramics recovered from this feature link the level tophase III at Csőszhalom. Another thick deposit of LateNeolithic fill was discovered beneath this house that,however, did not reveal sherds of black painted ceramicsas would have been typical of the early period of Csősz-halom.

Several late Neolithic, Proto-tiszapolgár pits penetrat-ed this fill as well as the virgin soil below. One of theseseems to have been of a special, sacral function as wasindicated, among others, by elements of an incompletehuman skeleton. Sporadic Middle Neolithic material wasfound at the bottom of this tell-like settlement whoseshards represent the typical mixture of Bükk–Esztár–Szakálhát stylistic elements.

In 2007, two test trenches (Squares 2 and 3) wereopened in the northern and southern sections of the ovalditch detected in the magnetometric survey maps in


ARCHAEOLOGICAL RESEARCH AT A LATE NEOLITHIC SETTLEMENT – POLGÁR-BOSNYÁKDOMBPRELIMINARY REPORT

PÁL RACZKY–ALEXANDRA ANDERS


order to clarify the nature of the enclosure (Fig. 2). Bothtrenches verified the existence of a 240 m deep ditch ofV cross-section that must have been dug at the time thesettlement was established (Fig. 7.1–2).

Stratigraphic observations may be summed up as fol-lows: tell formation in the central enclosure at Polgár-Bosnyákdomb began in parallel with the early phase ofthe tell settlement at Csőszhalom. It continued through-out the Proto-tiszapolgár phase and ended in a generalfire. These phenomena may be indicate that the abruptcessation of tell settlements was a symptom of a generalcrisis in the definition of tell communities and led to thedisintegration of the former system of settlements. Thebuilt environment of tell settlements was an evidently li-mited physical living space, within which differencesbetween individual households of the community devel-oped. As a result, external space beyond the enclosuregained increasing symbolic significance in expressingsocial differences. Burials outside of the tell were eventu-ally organized into cemeteries in this new arena of socialcompetition. It seems that the symbolic expression ofcommunal cohesion shifted toward the context of ceme-teries and the previous communal/sacral importance ofthe settlement declined.

Ditch and palisade systems created along with theconstruction of tells may be considered three dimension-al symbolic structures that evidently survived LateNeolithic tells. During the Early Copper Age Tiszapolgárculture, these fortifications belonged to the environmentof single layer, horizontal settlements as is shown by theexamples of Tiszaug-Kisrétpart, Vésztő-Bikeri andKörösladány-Bikeri. According to this approach, the tell-like settlement of Polgár-Bosnyákdomb and its single,

oval ditch reflect a transition between the Tisza andTiszapolgár cultures. During later phases of the CopperAge, such as the Bodrogkeresztúr culture, circular ditchsystems seem to become completely separated from set-tlements. As is shown by the examples of Füzesabony-Pusztaszikszó and Szarvas 38, they serve as areas ofexclusively sacral activity. Interpreting the phenomenaobserved at Polgár-Bosnyákdomb was greatly aided bythe discovery of similar palisade systems by W. Par-kinson and his team around the settlement remains ofVésztő-Bikeri and Körösladány-Bikeri, located some1.5 km south of the Late Neolithic tell at Vésztő-Mágor.More detailed archaeological investigations at these sitesalso indicated a life span that had post-dated the Tiszaculture identified at the Vésztő tell: the two sets of hori-zontal settlement remains recovered on both banks of theDió Stream represented the Early Copper Age Tisza-polgár culture.

The transitional cultural/chronological position ofBosnyákdomb seems to be supported by an additionalobservation in archaeological topography. A new,Tiszapolgár settlement was established on the oppositebank of Király Stream, across from the Bosnyákdomb set-tlement that ceased to exist at the end of the Proto-tiszapolgár Period (Figs 1 and 3). The absolute chronolog-ical position of Polgár-Bosnyákdomb may be outlined onthe basis of two radiocarbon dates: 4612–4503 cal BC(VERA-4764) and 4581–4461 cal BC (VERA-4765). Thesevalues strongly support previous hypotheses that theTiszapolgár culture began around 4500/4400 cal BC. Thismakes the approximately 4600–4500 cal BC dating for theLate Neolithic Proto-tiszapolgár Phase realistic.

Documents

Archaeological research at a late neolithic settlwement - Polgár-Bosnyákdomb (Preliminary report)