Augusztinovics Mária NÉPESSÉG, FOGLALKOZTATOTTSÁG, NYUGDÍJ

nepfognyug_Intezet.pps 1


Augusztinovics Mária

NÉPESSÉG, FOGLALKOZTATOTTSÁG,

NYUGDÍJ

Tervezett Közgazdasági Szemle cikk vázlata

2005 január

Támogatás NKFP 5/62/2002 és OTKA T037353


1. NÉPESSÉG

a demográfiai átmenet a 20-ik századi születések szerepe

robbanásszerű növekedés 1981-ig természetes fogyás azután – előrejelzés 2050-ig

öregedés – tartós és átmeneti tényezők


Népesség robbanás a 20-ik században, fogyás a 21-ikben:

Forrás: Jelek:Országos népesség-előreszámítás, sn spanyolnátha 19192001-2050. vh II. világháborúKSH NKI Előreszámítási adatbázis, c1 népszámlálás 1960 (1956?)2004. c2 népszámlálás 1990 (????)


Hajtóerő: a demográfiai átmenet(40-50 ezrelék ——› 8-10 ezrelék születés és halálozás)

a halandóság javulása a termékenység késlekedése


Mennyi a halandóság és mennyi a születések hatása?Az „okos” nép: éppen annyi a születés, amennyi az adott évi

születéskor várható élettartam mellett változatlanul tartaná a népességet

Miért gyarapszik mégis az „okos”nép?

Mert a halandóság javul és ígyaz emberek tovább élnek, mintahogyan az születésükkorvárható volt.

Ez a halandósági hatás.

Piros: tényleges népKék: az „okos” nép


Miért nő a halálozás, amikor javul a halandóság?

A magyar népesség korfája – 2001 és 2050

10095908580757065605550454035302520

151050

2001 2050

020000400006000080000100000 0 20000 40000 60000 80000 100000

Férfiak Nők

Mert igen nagy létszámban született évjáratoknak kell kihalniuk.

Echo 2050

Ratkó 2001

Echo 2001

Hablicsek László szívességéből


Ugyanez máskép:

A „fegyelmezett” 2002 évi nép: mindenki megéri és senki nem éli túlaz életkorának megfelelő várható élettartamot. (Minden évben egy születési évjáratnak a 2002 januárjában még élő tagjai halnak meg.)

Piros: a „fegyelmezettek” halálozásainak száma 2002-től 2075-ig, ezer fő

Zöld: a megfelelő évjárat születésszáma, ezer fő

Fekete: az összes halálozás száma 2002-től 2050-ig, ezer fő, KSH előrejelzés


Öregedés a szokásos mércével: a demográfiai függőségi ráták

T piros: teljes ráta (0-18 és 63+ évesek / 19-62 évesek, százalék)I kék: időskori ráta (63+ évesek / 19-62 évesek, százalék)

A teljes ráta jelenleg történelmi mélyponton

és 2050-ben is alacsonyabb lesz, mint a 20-ik század elején volt


Nem szokásos: az idős (63+) korosztály létszáma

Mitől változik a létszám?

Kihal és belép egy évjárat,a bentlévők fogyatkoznak

A 64+ évesek létszámacsak csökkenhet

A belépő 63 évesek többen vannak

Hányan születtek és hányan lépnek be?


A NÉPESSÉG TERMÉSZETES FOGYÁSA a 21-ik század első felében nem akadályozható meg, mert az a 20-ik századi népesség-robbanás természetes következménye, részleges ellenhatása, a demográfiai átmenet „levezető” szakasza.

A NÉPESSÉG TERMÉSZETES ÖREGEDÉSEtartós, a halandóság és termékenység által meghatározotttendencia, de gyorsasága és hektikus ingadozása a 21-ikszázad első felében szintén a 20-ik századi születési többletekből következik.

1. KÖVETKEZTETÉSEK:


“The demographic time bomb/shock/crisis has acquired aslant and status in policy circles and the media that it doesnot deserve.”

“Relative to changes in participation rates, the impact of demographic change is likely to be of diminishing significanceas Europe approaches the turn of the century.”

GREEN, A.E. and OWEN, D. 1995The labour market aspects of population change in the 1900s


2. FOGLALKOZTATOTTSÁG

Foglalkoztatás és „eltartási teher”

Borús kilátások

A munka és a keresetek elosztása (alfák és béták)


A Gazdasági Függőségi Ráta (eltartási teher)

Y kereső kornál fiatalabb népességO kereső kornál idősebb népesség M keresőkorú népesség, ebből F foglalkoztatottak N nem foglalkoztatottak

Y + ODFR (Demográfiai Függőségi Ráta) = ───── M

Y + O + NGFR (Gazdasági Függőségi Ráta) = ──────── F

F foglalkoztatási hányad E = ── M

De: eltartani nemcsak a fiatalokat és öregeket kell, hanem a nem-foglalkoztatott kereső korúakat is! És nem a keresőkorúak tartják el őket, hanem csak a foglalkoztatottak! Ezért


DFR + 1GFR = ──────── - 1 E

A gazdasági függőség ráta nő, ha nő a demográfiai függőségi ráta, csökken, ha nő a foglalkoztatási hányad

A három ráta közötti összefüggés:

Ez nem meglepetés, de jobb, mint ha csak beszélgetünk


1980 2002 2050

Y 0-18 2855 2182 1547F 5458 3859 N 804 2376M 19-62 6262 6235 4605 O 63+ 1592 1783 2590Y+M+O 10709 10200 8742

DFR % 71.0 63.6 89.8E % 87.2 61.9GFR 0.96 1.64

2050 Rossz Marad Jó Csoda 2302 2850 3307 4016 2303 1755 1298 589

50.0 61.9 71.8 87.2 2.80 2.07 1.64 1.18

A három ráta 70 éve

A demográfiai változás 1.64-ről 2.07-re növelné a GFR-t.Még a csoda sem ütközik demográfiai korlátba!


Várjuk-e a csodát?


Piros GDP Fekete Foglalkoztatott népesség Zöld Termelékenység (GDP/foglalkoztatott)


“We are entering into a new period in history where machines willincreasingly replace human labor in the production of goods andservices. … we are set on a firm course to an automated futureand will likely approach a near-workless era, …

Unused human labor is the central overriding reality of the comingera and the issue that will need to be confronted and addressedhead-on by every nation …”

RIFKIN, J. 1995The End of Work


“Late in September 1995, 500 leading politicians, corporate executives and scientists gathered at San Francisco's sumptuous Fairmont Hotel for a State of the World Forum. …….

Speaker after speaker warned that mass unemployment would reach unprecedented levels. The concept of a‘80-20 society’ was launched. Given rapid technologicalprogress and higher efficiency due to accelerating globalization,20 percent of the existing labor force would suffice to keep the world economy ticking over. The unemployed 80 percent of the work force will spend their days enjoying cheap ‘tittytainment’."

MARTIN, H-P. and SCHUMANN, H. 1997The Global Trap


“...the full-time equivalent (FTE) employment rate in Europe lies now around the same level as it was in 1985 ... Europe might enter a phase of jobless growth.”

DUCATEL, K.D. and BURGELMAN, J.C. 1999. Employment Map: Jobs, Skill and Working Life on the Road to 2010.


“Mára … a közép-európai átalakuló országok többségében egymáshoz nagyon hasonló foglalkoztatási arányok alakultak ki: szinte mindegyik országban az aktív korú népesség kicsit többmint felének van állása. … Az Európai Unió 2000. márciusi lisszaboni csúcsértekezlete azt a célt tűzte ki, hogy a tagorszá-gokban az aktív korú népesség 70 százaléka találhasson munkát 2010-ben. Már ma egyértelműen látszik, hogy a tagországok többsége elmarad ettől a céltól, de Magyarország … messze leszakadva követi majd a mai tagországok többségét, …”

KŐRÖSI GÁBOR és SURÁNYI ÉVA 2002Mukahely-teremtés és –rombolás.


A munka elosztása (alfák és béták)

di sűrűség (foglalkoztatottság időtartama / vizsgált időtartam)

Nem igaz, hogy a keresőkorúak E hányada mindig foglalkoztatott és (1-E) hányada soha!

M = ∑i mi és D = ∑i di mi / M = E ╚════╝ F

az alfák m1 = α dα = 1a béták m2 = β 0 ≤ dβ < 1 β ╔═════════╗M = α + Dββ + (1-Dβ)β ╚═════╝ ╚════╝ F N


Legyen M = 1 akkor α + β = 1 α + Dββ = E 0 < E ≤ 1

E – Dβ α = f(E,Dβ) = ──────── 0 ≤ α ≤ E (1-Dβ)


Alfák a keresőkorúak százalékában α = f(E,Dβ)

Dβ % 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

E % 10 0 20 11 0 30 22 13 0 40 33 25 14 0 50 44 38 29 17 0 60 56 50 43 33 20 0 70 67 63 57 50 40 25 0 80 78 75 71 67 60 50 33 0 90 89 88 86 83 80 75 67 50 0 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 0


Az E foglalkoztatási hányad a „rendelkezésre álló” munkát képviseli. Adott E mellett azonban ezt sokféleképpen lehet „elosztani”. Lehet úgy, hogy legyen minél több alfa (ők a motiváltak, a versenyzők, az öngondoskodók) ésvesszenek a béták, akik azért szegények, mert buták és lusták (Margaret Thatcher). Vagy lehet úgy, hogy ha már egyre kevesebb a munka, osszuk el igazságosan ami van, hogy minél többeknek jusson egy kis kereset és a vele járó önbecsülés.

Ez a „felosztási lehetőség” nem életidegen, más kérdés, hogy a tőkés gazdaságban reális-e. (Francia kísérlet a 35 órás munkahétre, vagy a német Siemens munkások, akik elfogadták az azonos bérért több munkát, csak azért,hogy alfák maradhassanak.)


Az E foglalkoztatási hányad azonban behatárolja az „elosztási lehetőség”játékterét. Ha csökken az E akkor a legalacsonyabb Dβ sűrűség mellett is alig lehetnek alfák, és egyre alacsonyabb a plafon, ameddig a sűrűség egyáltalán növekedhet. Tehát alacsonyabb E mellett nemcsak arról van szó, hogy általában kevesebb embernek jut munka, hanem ezen belül arról is, hogy kevesebben lehetnek alfák és kisebb sűrűséggel foglalkoztathatók a béták.


Legyen a midenkori átlagbér = 1

wαα + wβDββ────────── = 1 E

E – wβDβ(1-α) wα = f(E,Dβ,wβ) = ───────────── alfák bére α

Adat hiányában feltevés a béták béréről:

wβ = K ≤ 1 ha Dβ < Dmin

wβ = k (Dβ-Dmin) + K ≤ 1 ha Dβ Dmin

A bérdifferenciálás


Bérdifferenciálás az alfák és a béták között (Az alfák bére a béták bérének százalékában)

Dβ % 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 E % 10 20 320 30 265 328 40 247 252 307 50 238 227 229 271 60 232 214 203 202 229 70 228 207 191 180 175 187 80 226 201 183 168 157 150 151 90 224 198 178 161 148 137 129 123 100

Paraméterek: Dmin = 0.1 K = 0.45 k = 0.625



Adott demográfiai viszonyok mellett a foglalkoztatottság határozza meg a keresőkre háruló eltartási terhet; hatása jóval nagyobb, mint a várható demográfiai változásoké

A közeljövőben nem várható a foglalkoztatottság lényeges javulása, hosszabb távon inkább további romlással kell számolni

Ha csökken a foglalkoztatottság, akkor csökken az állandóanfoglalkoztathatók (alfák) száma és a részlegesen foglalkoztatottak(béták) foglalkoztatási sűrűsége

Ha csökken a foglalkoztatottság, akkor növekszik az állandóanés a részlegesen foglalkoztatottak átlagos bére közötti különbség


"Kigyűjtettem a szolgálati időmet, van 38 év és 213 nap munkaviszonyom, de nem mehetek nyugdíjba ….. Normális az a világ, ahol egy ötvenhárom éves férfi azt sajnálja,hogy nem eléggé öreg?”

(Idézet a leszerelt szentgotthárdi gyár egyik dolgozójától,Népszabadság 2003. szept. 3.)


3. NYUGDÍJ

egy egyszerű modell

tömeges időskori nyomor felé?

az intézmények - legfontosabb fejlemények a reform óta - az alapvető kihívás


Egy egyszerű modell

A keresőkorúak i-edik csoportjára (az alfákat is beleértve): általában itt most a kereső pálya hossza (év) Ti Ti = 40 szolgálati évek száma di Ti

relatív életkereset wi di Ti járulék kulcs (járulék/bér) ji ji = 0.265 relatív életjárulék wi di Ti ji várható élettartam nyugdíjazáskor Li Li = 17

relatív nyugdíj Bi = wi di Ti ji / Li

╚════╝ 0.623

egy évi munka átlagbéren = 1 pont (numéraire az átlagbér)


Relativ nyugdíjak (nyugdíj az átlagbér százalékában)

Dβ % 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

alfák E % 10 20 90 30 74 105 40 69 81 110 50 67 72 82 107 60 65 68 73 80 100 70 64 66 68 71 76 89 80 63 64 65 67 69 71 78 90 63 63 64 64 65 65 66 68 100 62 62 62 62 62 62 62 62 62

béták 3 6 11 16 22 29 36 44 53 63


EGY ÉV ALATT SZERZETT SZOLGÁLATI ÉVx)

1988-BAN ÉS A NYUGDÍJAZÁS ELŐTTI ÉVBEN

Férfiak Nők 1988 NY.E. 1988 NY.E.

Nyugd éve 1996 0.947 0.877 0.930 0.892 1997 0.947 0.868 0.935 0.910

1998 0.928 0.895 0.920 0.9141999 0.948 0.888 0.930 0.8972000 0.951 0.884 0.932 0.8562001 0.940 0.795 0.890 0.8342002 0.939 0.780 0.931 0.845

x) Osztónap / 364(365)

Az első jelek


A jelenlegi nyugdíjrendszer

„Csak TB” - aki nem lépett át a vegyes rendszerbe - vagy a határidőn belül visszalépett

VR vegyes rendszer: 75 % TB, 25 % MPT (két „pillér”) aszimmetrikus kockázat kezelés - aki átlépett és a határidőn belül nem lépett vissza - pályakezdőknek kötelező

„Csak TB” VR egyirányú utca

De vigyázat: senki nincs a „TB-n kívül” !


Járulék kulcsok

Nyertesek: munkáltatók (munkaköltség ) és az MPT-kVesztesek: munkavállalók (munkajövedelem ) és a TB ──> TB költségvetési támogatása 2003-ban GDP 1.5 %-a alkú Brüsszellel: ügyes

1996 2004 ± MUNKAVÁLLALÓK „Csak TB” tagok TB-nek 6.0 8.5 +2.5 VR tagok TB-nek 6.0 0.5 -5.5 MPT-nek - 8.0 +8.0 Együtt 6.0 8.5 +2.5

MUNKÁLTATÓK TB-nek 24.5 18.0 -6.5ÖSSZESEN a TB-nek „Csak TB” tagok 30.5 26.5 -4.0 VR tagok 30.5 18.5 -12.0


Svájci index a TB-benSzámpélda: 60 százalék nyugdíjbavonuláskor(3 % reálbér ↑) 45 százalék 20 év múlva

Mégis: 1989 1996 2003Reálkereset 100 74.3 110.7Reálnyugdíj 100 71.3 101.2Relativ pozíció 100 96.0 91.4

13-ik havi és özvegyi részleges (egyszeri!) ellensúly

OGY határozat 78/2003 (VI 24)„ … felkéri a Kormányt, hogy … vizsgálja meg és hozzon döntéstarra, hogy … - milyen módon lehet megalapozni a keresetek és a nyugdíjak reálértékének emelkedése különbségének csökkentését … „ (és még sok üdvös dologra)


MPT-k: fogy a tagok pénze

2000 2001 2002 2003Összes költség a befizetések %-ában 7.1 8.9 9.1 8.7

Belső Megtérülési Ráta 1998-2004 június: nominális évi 3.8 % eszközállománnyal súlyozott infláció 6.6 % reál évi - 2.8 %


2004 (visszamenőleges hatállyal!):Akik 10 évnél rövidebb ideig voltak MPT tagok, nyugdíjazáskor visszatérhetnek a „csak TB-be”, ha a MPT-ból várható járadék kevesebb, mint a TB nyugdíj 25 százaléka, vagyis a veszteség 6.26 százalék vagy több lenne.

Egyirányú utca?

Következetlen, veszélyes precedens:- aki 10 év és két napig volt MPT tag?- 6.24 százalékot szabad veszíteni?- a nyilvánvaló vesztesek miért nyugdíjazásig fizetnek a MPT-ba?- a rossz személyes döntések és a gyenge MPT teljesítmény felmentve a következmények alól – majd állam bácsi fizet!



Mindkét pillérben és egymáshoz való viszonyukban számos következetlenség, tisztázatlanság, rendezni és szabályozni való akad.

AZ ALAPVETŐ, KÖZÖS PROBLÉMA: mindkettő munkanyugdíj (earnings-related, „bismarcki”). Alacsony és esetleg tovább csökkenő foglalkoztatottság mellett ez egyenes út a tömeges időskori nyomorhoz.

Az időskori jövedelem-biztonság egész rendszerét újra kell gondolni – és az idő sürget.


KÖSZÖNÖM A FIGYELMET

Documents

Augusztinovics Mária NÉPESSÉG, FOGLALKOZTATOTTSÁG, NYUGDÍJ