AUTIZMUSSAL ÉLŐ TANULÓK

INTEGRÁLT NEVELÉSE

LAKITELEK TÉRSÉGÉBEN

2017

Tartalom

1. Vezetői összefoglaló 3 1.1. Helyzetelemzés 3 1.2. A szolgáltatásfejlesztés bemutatása 5 1.3. Jelenlegi helyzet 6

2. A szakmai munka megvalósítása 7

3. Az ellátás időtartama 7

4. Közös és eltérő szükségletek 9

5. A tanítási környezet kialakítása 10 5.1. A fizikai környezet kialakítása 10 5.2. Szakembereink 11 5.3 Fejlesztő eszközök, felszerelések 13

5.3.1. Tér és idő szervezés 13 5.3.2. Kommunikáció fejlesztés 14 5.3.3. Szociális készségek és szabadidő 14 5.3.4. Tantárgyak tanítását segítő egyedi, adaptált eszközök 15 5.3.5. A motiváció megalapozását segítő eszközök 15 5.3.6. Kölcsönözhető szakirodalom a szülők és szakemberek számára 15

6. Az integráció 16 6.1. Kapcsolat a többségi intézményekben tanító pedagógusokkal 16 6.2. Kapcsolat a családokkal 17 6.3. Kapcsolat a kortársakkal 17 6.4. Kapcsolat a Szakértői Bizottságokkal és egyéb diagnosztikai helyekkel 18 6.5. Kapcsolat az érdekvédelmi szervezetekkel 18 6.6. Kapcsolat a korábbi és a leendő ellátást biztosító intézményekkel 18

7. Szakmai dokumentáció 19 7. 1. Az Egyéni Felmérés 19 7.2. Egyéni Fejlesztési Terv 19 7.3. Egyéni Fejlesztési Terv Értékelése 20 7.4. Megállapodás a szülőkkel 20 7.5. Intézmények közötti átmenetet segítő terv 20

8. A fejlesztések során alkalmazott módszertan 21

1

8.1. Strukturált tanítás 21 8.2. Viselkedéses megközelítés 21 8.3. Az elmeolvasás tanítása 22 8.4. Babzsák Fejlesztő Program (BFP) 22 8.5. A tolerancia kiépítése 23 8.6. Modellálás 23 8.7. Ignorálás 24 8.8. Terelés 24 8.9. Viselkedésformálás (shaping) 24

9. Kognitív stratégiák 25 9.1. Time-out 25 9.2. A nemkívánatos viselkedés elhagyásának ösztönzése 25 9.3. Társas helytelenítés 26 9.4. Visszacsatolás 26 9.5. Önkontroll és önellenőrzés 26 9.6. A környezet módosítása 27 9.7. Promptok 27 9.8. Jutalmazás 28 9.9. Videofeedback 28

10. Autizmus specifikus eszközök 29 10.1. Szabályfüzetek 29 10.2. Én-könyv 29 10.3. Szociális történetek 30 10.4. Napló 30 10.5. Ö.T.V.E.N 31 10.6. A CAT-kit (Kognitív érzelmi tréning) 31 10.7. Everyday Life Activities (ELA) 31 10.8. Folyamatábrák, folyamatleírások 32 10.9. Védőfelszerelések 32

11. Összegzés 33

Irodalomjegyzék 34

Melléklet 36

2

1. Vezetői összefoglaló

Jelen dokumentum célja, hogy tömören, mégis átlátható módon összefoglaló képet

nyújtson arról a kezdeményezésről, mely a jövőben – a rendelkezésre álló lehetőségek által

determináltan – az autizmussal diagnosztizált gyermekek, fiatalok, s felnőttek, valamint

családjaik modellértékű, élethosszig tartó támogató rendszerének létrehozását kívánja

megvalósítani rövid- és hosszútávú fejlesztésként.

A projekt megvalósításának helyszíne Lakitelek. E helyszínen történő megvalósítást

– első lépésként a fejlesztő központ létrehozását – a térségi ellátórendszer hiányosságai és

ebből fakadóan az érintett családok kinyilvánított szükségletei, a Népfőiskola közelsége,

méltán elismert pedagógiai múltja, valamint a természeti és földrajzi adottságok alapozzák

meg.

A projekt rövid távú célja a Lakiteleki Auti Alapítvány, mint nem állami fenntartó által

létrehozott intézmény által a környező települések környékbeli köznevelési intézményekbe

járó integráltan nevelhető gyermekeinek egyéni szükségletek szerinti ellátása, és családjaik

támogatása.

A projekt hosszú távú célja egy olyan ellátási, foglalkoztatási lehetőséget is magában

foglaló regionális központ kialakítása, melyben az autizmussal élő személyek – tekintettel

arra, hogy az autizmus egész életen át fennáll, a tudomány jelenlegi állása szerint nem

előzhető meg és nem is gyógyítható – a megfelelő terápiával, természetes és mesterséges

támogatórendszerek által egyéni szükségletük alapján teljes életútjukon át speciális

támogatásban részesülnek.

1.1. Helyzetelemzés

“Míg a hatvanas években 2-5 tízezrelékre becsülték az autizmus gyakoriságát, addig

a frissebb epidemiológiai vizsgálatok alapján a prevalencia meghaladja az 1 százalékot. Az

utóbbi 50 évben az esetek száma évente, egyenletesen, körülbelül 3-4 százalékkal

emelkedik, s a DSM-5 bevezetésével további növekedés várható, az érték meghaladhatja a

2 százalékot.” (Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI KOLLÉGIUM Egészségügyi szakmai irányelv – Az

3

Autizmusról/Autizmus spektrum zavarokról 2017.) Az autizmussal élő népesség régiók

szerinti megoszlása az egészségügyi statisztikai adatok alapján egyenetlenségeket mutat.

Hasonló, de nem teljesen azonos aránytalanságok a köznevelésben tanulók megoszlása

alapján is kirajzolódnak. A Közép-Magyarország régió túlsúlya mellett jelentős az észak- és

a dél-alföldi tanulók számaránya, és alacsony a Dél-Dunántúl régió részesedése.

(PETRI–VÁLYI 2009)

Az autizmussal diagnosztizált tanulók számára sok esetben szinte lehetetlen

megfelelő nevelési, oktatási intézményt találni, ebből eredően pedig a szereplőknek

megannyi kompromisszumot kell kötniük annak érdekében, hogy a gyerekeket és fiatalokat

a meglévő intézményes keretek között elhelyezzék.

A projekt területi elhelyezkedését az alábbi ábra szemlélteti:

A Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértő Bizottságának

adatai szerint a 2011/2012 tanévben 1 fő, a 2014/2015 tanévben 14 (!) fő autizmussal élő

gyermek vizsgálata történt meg a térségben, melyből 8 fő tiszakécskei gyermek. Ezek a

számok, a 2014/2015-ös tanévben vizsgált létszámot mutatják, a valóban érintett létszám

pontosan nem ismert. Látható tehát, hogy az autizmussal élő diagnosztizált gyermekek

száma évről-évre növekvő számot mutat.

4

1.2. A szolgáltatásfejlesztés bemutatása

2006-ban az ENSZ Közgyűlése által elfogadott és Magyarországon a 2007. évi XCII.

törvénnyel ratifikált, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény 26.

cikkében felhívja a részes államokat, tegyenek meg minden hatékony és szükséges

intézkedést annak érdekében, hogy a fogyatékos személyek számára az élet minden

területén biztosítsák a legteljesebb függetlenséget, valamint a lehetőséget a közösségeik

életében való aktív szerepvállalásra. A részes államok ennek az összetett célnak az elérése

érdekében átfogó habilitációs és rehabilitációs szolgáltatásokat és programokat hoztak és

hoznak létre, elsősorban az egészségügy, a foglalkoztatás, az oktatás és a szociális

szolgáltatások terén.

Mint arra a bevezetően már utaltunk, projekttervünk hosszútávú fejlesztéseket

tartalmaz az autizmussal diagnosztizált gyermekek, fiatalok és családjaik támogatása,

valamint az őket támogató ellátórendszer fejlesztése tekintetében. Ennek első lépésként a

környező településeken – Tiszakécske, Szentkirály, Nyárlőrinc, Tiszaug, Tiszaalpár – élő

autizmussal diagnosztizált gyermekek integrált nevelésének, oktatásának támogatását

kívánjuk megvalósítani. Lakitelken az általános iskola közvetlen közelében kívánjuk

létrehozni azt a Lakiteleki Autista Alapítvány által fenntartott fejlesztő központot, ahol az

integráltan nevelhető gyermekek fejlesztése is megtörténhet, egyéni szükségletek alapján

csoportos és egyéni fejlesztő foglalkozások keretében, a sikeres integráció érdekében.

A projekt részcélja egy speciális kisbusz beszerzése, mellyel a gyermekek a

környező településekről a szolgáltatási hely és lakóhely közötti közlekedése megoldottá

válik.

Az Alapítvány szolgáltatásait térítésmentesen kívánja biztosítani, így intézménye

költségvetésében a szolgáltatások tekintetében térítési díj bevételt nem kíván tervezni.

Az intézmény személyi feltételeinek biztosítását 4 fő gyógypedagógus (főigazgatóval

együttesen), 4 fő pedagógiai asszisztens, valamint 2 fő kiszolgáló személyzet

alkalmazásával tervezzük.

Az intézmény a fejlesztések mellett – a Lakiteleki Népfőiskola méltán elismert

tudományos-oktatói eredményei, valamint közösségépítő küldetése talaján – speciális

képzéseket kíván generálni mind a szakemberek, mind az érintett szülők és családtagok

célcsoportjai számára, valamint olyan támogató közösség motorjává kíván válni, ahol az

autizmussal élő gyermekek családjai, természetes támaszai önkéntes szerveződés mentén

segíthetik egymást, s gyermekeiket.

5

1.3. Jelenlegi helyzet

A Lakiteleki Auti Alapítvány – adatait az 1. számú melléklet[M1] tartalmazza.

Mindemellett az Alapítvány felvette a kapcsolatot a Klebelsberg Központ Kecskeméti

Tankerületének vezetőjével, aki üdvözölte az Alapítvány terveit, s szándékát fejezte ki

együttműködési megállapodás megkötése tekintetében, figyelemmel szűkös intézményi

fejlesztési kapacitásaira.

6

2. A szakmai munka megvalósítása

A szakmai munka megvalósítása az „Ajánlások az autizmus-specifikus

alapszolgáltatások kialakításához a köznevelésben - Működésük minimális és optimális

szakmai feltételrendszere” (2016.) c. dokumentum alapján készült.

Alapítványunk elsődleges célja Lakitelek, Tiszakécske, Tiszaug, Tiszaalpár,

Szentkirály, Nyárlőrinc településeken élő, tanköteles korú tanulók integrációjának

előkészítése és támogatása.

Előzetes egyeztetések és információgyűjtés alapján a 2017/2018-as tanévben 10

tanuló ellátását tervezzük megvalósítani.

Az Alapítvány ennek érdekében Fejlesztő központot kíván létrehozni Lakitelken, ahol

a gyermekek, tanulók egyéni és kiscsoportos fejlesztése történik majd.

A gyógypedagógusok az Alapítvány alkalmazottai, a többségi iskolákkal kötött

együttműködési megállapodás keretében biztosítják a többségi iskolákba járó tanulók

fejlesztését és a többségi intézményekben dolgozó pedagógusok segítését.

A megvalósítás helyszíne minden esetben a tanulók egyéni szükségleteihez

alkalmazkodó lesz. Az egyéni és kiscsoportos fejlesztések, a megfelelően kialakított tárgyi

és személyi feltételekkel rendelkező Fejlesztő központban fognak megvalósulni. A tanulók

integrációját szükség esetén, a többségi iskolákban, az osztályban is közvetlenül, fizikai

jelenlétünkkel és a szükséges, autizmus-specifikus módszertan alapján elkészített eszközök

és a pedagógusok közvetlen segítésével biztosítjuk.

3. Az ellátás időtartama

Alapítványunk – a jelenlegi terv alapján - 5 évig Lakiteleken biztosít ellátást és

támogatást az autizmussal élő tanulók és pedagógusaik részére, az integráció érdekében. A

rendelkezésre álló 5 év alatt célunk a tanulók integrációra való felkészítése, illetve a már

jelenleg is többségi iskolákba járó tanulók integrációjának támogatása. Az általános iskola

ötödik évfolyamától a tanulók teljes, de továbbra is támogatott integrációban teljesítik

tankötelezettségüket. A gyermekek és tanulók félévkor és tanév végén értékelést kapnak,

melyben az eltelt idő alatt megvalósult változásokat rögzítjük (ld. 7.3. fejezet)

7

Az Alapítvány gyógypedagógusai ötödik osztálytól a tanulók egyéni,

autizmus-specifikus fejlesztését valósítják meg és - szükség esetén - tanácsokkal látják el az

érintett pedagógusokat.

Reményeink szerint - az eredmények függvényében - a projekt ez után is folytatódik,

ugyanis példa értékű jógyakorlatot kívánunk kialakítani az integráció elősegítésére. A projekt

továbbvitele a későbbi társadalmi integráció sikerességét segíti elő, a lehető legmagasabb

életminőség és önállóság elérésével.

8

4. Közös és eltérő szükségletek

Az autizmussal élő gyermekek/személyek állapota eltérő képet mutat, tüneteik egy

spektrumon szóródnak, melyek megnyilvánulása függ az életkortól, az autizmus

súlyosságától, a gyermek személyiségétől, a nyelvi és értelmi képességektől, a terápiában

való részvétel hosszától, és a környezeti tényezők különbségeitől. Ugyanazon a

spektrumon, de máshol helyezkednek el a jól kommunikáló, jó, vagy nagyon jó értelmi

képességű személyek és a nembeszélő, intellektuális képességzavarral küzdők is. A

nagyfokú különbségek ellenére az autisztikus triász különböző mértékben, de jelen van az

egyes személyeknél.

Az autizmussal kapcsolatos beavatkozások jelenleg olyan pszichoedukációs

eljárások, amelyek komplex, integrált, individualizált fejlődési-viselkedéses-oktatási

megközelítéseket tartalmaznak.

Jelenleg pszichológiai és pedagógiai szempontból az egyik alkalmazott terápiás

módszer, az autizmussal élő személyek részére, a TEACCH (Treatment and Education of

Autistic and related Communication–handicapped Children, Autisztikus és azzal összefüggő

kommunikációs fogyatékosságot mutató gyermekek oktatása és kezelése) program

Alapítványunk dolgozói a TEACCH megközelítést alkalmazzák. A program az individualizált,

viselkedéses megközelítésen alapuló, komprehenzív, autizmus-specifikus fejlesztés a

tudományosan megalapozott módszertant veszi alapul:

● összhangban van az autizmussal kapcsolatos tudományosan megalapozott

ismereteinkkel

● az eljárás eredménye objektíven mérhető

● a gyermekek jogait figyelembe veszi, biztonságos és kiszámítható

● anyagi terhet nem ró a családokra

● nem ébreszt a gyógyulással kapcsolatos reményt

9

5. A tanítási környezet kialakítása

5.1. A fizikai környezet kialakítása

A fenti TEACCH program alapján autizmussal élő gyermekek számára fizikailag és

érzelmileg is biztonságos tereket, érthető, strukturált, az egyéni fejlesztésre is alkalmas

helyiségeket (ld.: fejlesztő központ alaprajza) alakítjuk ki és a megfelelő fejlesztő és

taneszközöket biztosítjuk. A megvásárolni kívánt épületben egy 22 m² alapterületű

csoportszoba, egy 12,28 m² alapterületű egyéni fejlesztő szoba, egy 4 m² alapterületű

szenzoros szoba, és egy 5,97 m² alapterületű szabadidős szoba, egyszínű szőnyeggel,

asztallal, székekkel, falra rögzített nyitott és zárt polccal kerül kialakításra.

Emellett étkező, melegítő konyha, vizesblokkok, öltöző, egy iroda, és egy fedett terasz is

helyet kap az épületben.

A mozgásfoglalkozások a Lakitelken működő, jól felszerelt többségi óvoda

tornatermében valósulnak majd meg.

A szülőkkel, vendégekkel történő megbeszélések a 9,12 m²-es fogadótérben

történnek majd.

A csoportszoba az önálló tanulásra és a frontális tanítási rendre való felkészítésre

alkalmas, valamint a szociális és kommunikációs készségeket tanító Babzsákos

foglalkozásoknak is helyet biztosít majd. Minden tanuló részére külön tanulóasztal, egy

körbeülhető, csoportos tevékenység kivitelezésére alkalmas nagyobb asztal, megfelelő

számú székkel áll rendelkezésre. Zárt és nyitott polcokon kapnak helyet a tanszerek,

fejlesztő eszközök, nyomtató, számítógép és lamináló gép.

Az egyéni fejlesztő szobában a kialakulóban lévő készségek fejlesztése történik

majd, 1:1 gyermek/felnőtt arányban. A szoba kialakítása során hangsúlyt fektetünk arra,

hogy az mentes legyen az erős vizuális és auditív ingerektől.

A szenzoros szoba lehetőséget biztosít a szenzoros ingerek elöli teljes elvonulásra. Illetve a

szenzoros ingereket kereső tanulónak, gyermek részére biztosítani tudjuk a szükséges

megnyugtató ingereket is.

Az étkezőben történő étkeztetés számos problémás terület fejlesztésére ad

lehetőséget. Ilyen a szociális készségek fejlesztése, hiszen mindig törekednünk kell arra,

hogy az étkezési szokások szociálisan elfogadhatóak legyenek, valamint a közösségben

való étkezést a gyermekek számára kellemessé kell tennünk. Ügyelnünk kell a

10

kommunikációs nehézségekre is. Minden autizmussal élő embernek meg kell tanítani azokat

az alternatívákat, amelyek segítségével megfelelő formában és hatékonyan tudja kifejezni

az étkezési helyzetekre, kívánságaira (pl. ha kér vagy elutasítana egy-egy ételt) vonatkozó

igényeit.

Ugyancsak itt nyílik lehetőség az étkezési problémákkal küzdő tanulók

megfigyelésére annak érdekében, hogy beavatkozási tervet készíthessünk ezek

megoldására.

Autizmussal élő gyermekeknél nagyon sok esetben tapasztalunk különféle étkezési

problémákat, nehézségeket (mennyiségi problémák,az ételek/italok állagával, színével

kapcsolatos problémák, az evés/ivás sebességével kapcsolatos problémák, magatartás

problémák étkezés közben, rágási, nyelési problémák)

A beavatkozást a probléma azonosítása, megfigyelése, és az adatgyűjtés, valamint a

program megtervezése előzi meg. Ki kell választani a program során használandó

eszközöket, összegyűjteni az étkezési kontextusokat. Meg kell tervezni, hogy kikkel és

hogyan szükséges együtt működni ( szülők, konyhás néni stb.) . A kontextusok tervezésénél

tekintettel kell lennünk az autizmusból fakadó általánosítási nehézségekre is: a gyermekek

többsége képtelen spontán átvinni, egy ismerős helyzetből a megtanult készségeket egy

másik helyzetre, így a generalizációs folyamat segítését feltétlenül a program részévé kell

tennünk. Szükség esetén tehát a Fejlesztő központ étkezőjében megtanult megfelelő

étkezési szokások általánosítsa a többségi iskola éttermében fog folytatódni.

A Fejlesztő központ irodájában az Ügyintéző foglal majd helyet, valamint a pedagógusok

munkájához szükséges asztali számítógépek, lamináló gépek és a nyomtatók kapnak

helyet.

5.2. Szakembereink

A terápia hatékonyságát nagymértékben befolyásolja a gyermek-pedagógus arány.

Az egyéni és kiscsoportos fejlesztést 4 szakképzett gyógypedagógus, 2 gyógypedagógiai

asszisztens és 2 pedagógiai asszisztens biztosítja közvetlenül. Így a szakszerű egyéni,

kiscsoportos fejlesztések és a többségi intézményekben történő közvetlen

autizmus-specifikus megsegítés is biztonságosan és folyamatosan kivitelezhető.

A gyermekek és tanulók a Fejlesztő Központba történő biztonságos szállításáról hivatásos

sofőr gondoskodik. Az adminisztrációs feladatokat egy fő végzi.

11

Gyógypedagógusaink közül hárman hosszabb ideje, 15-20 éve foglalkoznak

autizmussal élő tanulók és gyermekek egyéni és kiscsoportos fejlesztésével. Ketten az

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola Autizmus Spektrum Pedagógiája

szakirányon végeztek. Egy fő a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző

Kar Gyógypedagógus-képző Intézet Tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott

szakán, egy fő szintén a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

Gyógypedagógus-képző Intézet értelmileg akadályozottak pedagógiája szakán, egy pedig

tanulásban akadályozott szakon végzett. Egy gyógypedagógus tanítói szakon végzett Baján

az Eötvös József Tanítóképző Főiskolán.

Az Autizmus Alapítvány által szervezett, “Autizmussal élő gyermekek célzott

pedagógiai ellátásának elméleti és gyakorlati alapjai” és “Autizmussal élő gyermekek

szociális és kommunikációs készségeinek fejlesztése” /30 órás, akkreditált tanfolyam

képzésein kollégáink részt vettek. Két gyógypedagógusunk az Autisták Országos

Szövetsége és az Autizmus Alapítvány szervezésében "Autizmus spektrumzavar témában

érzékenyítő program animátor képzésen" vett részt. Többségi általános iskolákban, valamint

középiskolákban tartanak autizmussal kapcsolatos szemléletformáló, érzékenyítő órákat.

Három gyógypedagógus az “Autizmus-specifikus egészségnevelés curriculum alkalmazása”

és a CAT-kit (Kogniítv-érzelmi térning) alkalmazása című felkészítésen vett részt.

Kollégáink rendelkeznek az autizmussal élő tanulók felméréséhez szükséges

ismeretekkel, az egyéni fejlesztési tervek elkészítésében jártasak. Ismerik és alkalmazzák,

kéthavonta felülvizsgálják és szükség esetén újra tervezik a kognitív viselkedésterápiás

eljárásokat, valamint a szociális és kommunikációs képességek fejlesztését. Képesek

megtervezni és elkészíteni a fejlesztéshez szükséges eszközöket. A többségi tananyag

egyéni adaptálásának lépéseit ismerik. A többségi tananyag tanítását a tanítói

végzettséggel rendelkező gyógypedagógusnuk koordinálja majd.

Munkatársaink alapvető informatikai tudással rendelkeznek . Egy gyógypedagógus

irodai szoftvercsomagok (Microsoft Office, Libreoffice, Google Docs), operációs rendszerek

(Microsoft windows, Linux, Android, macOS), digitális kép- és mozgóképfeldolgozó, grafikai

szoftverek (Gimp, Inkscape, Blender,digiKam, Kdenlive) felhasználói szintű ismeretével

rendelkezik.

Kollégáink tudásukat folyamatosan bővítik, szakirodalom olvasással, konferenciákon,

előadásokon való részvételekkel, és folyamatos eset-megbeszélésekkel.

12

5.3 Fejlesztő eszközök, felszerelések

A gyógypedagógusok munkájához számítógépek, tabletek, digitális fényképezőgép

és telefon, nyomtató, lamináló gép és fólia, tépőzár, kartonok, öntapadós, színes lapok, a

strukturált feladatok kialakításához dobozok, irodaszerek (pl. olló, ragasztó, tűző és

lyukasztógép, stb.) állnak majd rendelkezésre. A szükséges eszközök pótlása folyamatosan

történik majd.

5.3.1. Tér és idő szervezés

A strukturált tanítás elemei bejósolhatóbbá, kiszámíthatóbbá, érthetőbbé és ezzel

érzelmileg biztonságosabbá teszik az autizmussal élők számára a világot. Ennek

segítségével az érintettek autonómiája, önállósága és más személyektől való függősége

csökken. A vizuális támogatás segítségével bővíthetjük a tevékenység-repertoárt, mint pl.: a

szabadidő változatosabb eltöltése. Elősegítjük a rugalmasabb alkalmazkodást is,

megelőzzük viselkedésproblémák megjelenését, és csökkentjük a változásokkal,

tevékenységváltásokkal szembeni ellenállást és szorongást. A napirendek, folyamatábrák és

viselkedéses szabályok, vizuális voltuk miatt, a többi információs csatornánál bizonyítottan a

érthetőbbek az autizmussal élők számára.

Szükség esetén egyénre szabott napirend, strukturált, vizualizálisan megjelenített,

adaptált, önálló feladatok készlete (melyek tartalmilag és szervezettségükben is a gyermek

fejlődéséhez alkalmazkodnak), az önállóságot segítő vizuális algoritmusok, egyéb vizuális

segítségek (pl. választótáblák, zseton-gyűjtők, viselkedési szabályok). Különböző, az idő

múlását vizuálisan, vagy hangjelzéssel konkréttá tevő időmérő eszközök (pl. tojásfőző óra,

homokóra, Time Timer)

13

5.3.2. Kommunikáció fejlesztés

A beszélő és nembeszélő gyermekek kommunikációjának a támogatására számos

alternatív és augmentatív (AAK) kommunikációs rendszer létezik. Az augmentatív

kommunikáció soha nem irányul a hiányzó beszéd helyettesítésére, hanem a meglévő

készségekre építve új, kibővített (augmentatív) és/vagy más, eltérő (alternatív)

kommunikációs csatornák megnyitását jelenti. A TEACCH program kommunikációs tanterve

strukturált tanítási helyzetek kidolgozását javasolja, amely biztonságos, bejósolható keretet

termet a gyermekek számára, melyben képessé válnak arra, hogy kommunikációs

készségeik fejlődjenek. Ebben a struktúrában nem csupán a verbális kifejezések, de a

különböző szimbólumok (tárgyak, fotók, rajzok) használatát tanítja.

A beszélni nem tudó gyermekek általános szempontokon alapuló, autizmusra

adaptált és az egyéni szükségleteken alapuló kommunikációfejlesztése mellett nagyon

hatékony módszernek bizonyuló, kifejezetten autizmussal élő gyermekek számára

kidolgozott alternatív kommunikációs módszer a Picture Exchange Communication System

(képcserés kommunikációs rendszer), rövidítve PECS módszer.

Eszközeink egyénre szabottak (képek, írott nyelv, kommunikációs szoftverek -

Speciel Stories, Niki Agenda, Niki Talk, TalkPad), ezek használata kiegészíti a meglévő

kommunikációs készségeket, segíti a megértést. Ezáltal növeli az egyén

kompetenciaérzését. Ennek segítségével tehát az alkalmazott verbális kommunikáció

hatékonyabb használatát és megérthetőségét biztosítjuk.

5.3.3. Szociális készségek és szabadidő

Az önálló játékhoz szükséges, életkornak és fejlődési szintnek megfelelő

játékkészletek (pl. konstrukciós játékok, kirakók, puzzle-k, logikai játékok, könyvek, újságok)

társasjátékok, babzsákok, érzelmi állapotokat és különböző társas helyzeteket ábrázoló

képsorozatok, én-könyv és napló gyermekenként, kültéri mozgásos játékok (pl. trambulin,

hinta, különböző méretű labdák, roller, kerékpár)

14

5.3.4. Tantárgyak tanítását segítő egyedi, adaptált eszközök

Számítógép és tablet a gyermekek számára, interaktív tábla. A tananyag

gyermekekre lebontott adaptációja segíti a többségi tananyag elsajátítását.

5.3.5. A motiváció megalapozását segítő eszközök

Az egyes gyermekek speciális érdeklődésének megfelelő játékok, anyagok,

eszközök.

5.3.6. Kölcsönözhető szakirodalom a szülők és szakemberek számára

Célunk, hogy az autizmussal kapcsolatos szakirodalmakból rendelkezzünk

kölcsönözhető állománnyal, melyet a szülők és a gyermekekkel foglalkozó pedagógusok

számára tudunk majd rendelkezésre bocsájtani.

15

6. Az integráció

6.1. Kapcsolat a többségi intézményekben tanító

pedagógusokkal

A többségi intézményekbe járó autizmussal élő tanulók integrációját minden tanév

elején az iskolák dolgozói számára tartott előadásokkal kívánjuk előkészíteni. Ezt követően

pedig kéthetente tartott szupervíziókkal folyamatosan biztosítjuk, a

tantestületek/pedagógusok meglátogatásával. Emellett kihelyezett továbbképzéseken is

részt vehetnek. Ezek segítségével megismerhetik az autizmusra jellemző sajátosságokat, a

hasonlóságokat és az egyéni különbségeket is. Ezáltal kompetensebbnek érezhetik

magukat a tanítási folyamat során. A pontos megértés alapfeltétele a hatékony munkának.

A gyógypedagógusaink megtervezik, az asszisztensek segítségével elkészítik a

tanulók részére az egyénre szabott fix és/vagy hordozható vizuális támogatást (napirend,

folyamatábrák, viselkedéses szabályok, egyéb eszközök stb.). Ezek használatát megtanítják

a tanulóknak, és a többségi intézményekben dolgozó pedagógusoknak. Majd az

elhalványítást is kivitelezik.

Az autizmussal élők egyes területeken kiemelkedő képességekkel rendelkezhetnek. Ezzel

versenyeken, szakkörökön nagyon jó eredmények elérésére képesek, népszerűségre is

szert tehetnek. A pedagógus kollégáink figyelmét felhívjuk arra, hogy ezeket a képességeket

arra tudják felhasználni, hogy az autizmussal élők kortárskapcsolatait erősítsék.

Fontos, hogy az autizmussal élő tanulókkal foglalkozó pedagógusok folyamatos

visszajelzést adjanak az felmerülő problémákról, melyekkel munkájuk során találkoznak. Az

egyéni fejlesztések során megtanított készségek általánosítása csak abban az esetben

lehetséges, ha a tanítók és tanárok tisztában vannak azokkal a módszerekkel, ismerik a

problémák megoldásához alkalmazható eszközöket, illetve tisztában legyenek a problémák

megelőzésének technikáival.

Ezeken kívül szakmai, az autizmussal élő tanulók integrációjával kapcsolatos

előadásokon is részt vehetnek a többségi iskolákban tanító pedagógusok.

16

6.2. Kapcsolat a családokkal

Az Alapítványnál team munka folyik. A gyermekekkel, családtagokkal és a többségi

pedagógusokkal való közös munkához megfelelő kommunikációs stratégiákat alkalmazzuk,

az otthoni viselkedésproblémák feltérképezésében és megoldásában segítséget nyújtunk.

Az autizmussal élő gyermekek és tanulók sérülés-specifikus ellátása csak az őket körülvevő

szűkebb és tágabb környezet együttműködésével kivitelezhető. Elsődleges célunk a

családokkal való hatékony együttműködés, fontosnak tartjuk az édesanyák mellett az ,

édesapák részvételét is a fejlesztési folyamat tervezésében és kivitelezésében. A problémás

helyzetek megbeszélése a hatékony segítségnyújtás feltétele. Ahhoz, hogy pontosan

ismerjük a családban felmerülő nehézségeket, részletes információkra van szükségünk. A

beavatkozás megtervezése enélkül elképzelhetetlen. A szakmai munka első lépéseként a

gondozásba vételkor a szülők minden esetben kérdőívet kapnak, mellyel a gyermekek,

tanulók erősségeinek és kialakulóban lévő készségeinek felmérése és a szülők

elvárásainak, egyéni igényeinek megismerése a célunk.

Emellett az autizmussal élő gyermekek testvérei számára is szervezünk csoportot,

ahol a megértést és az elfogadást, a hatékony problémafeldolgozást célozzuk meg.

6.3. Kapcsolat a kortársakkal

A kortársak érzékenyítése szintén célunk. Az autizmussal élők viselkedésük,

esetleges a szokványostól eltérő szokásaik miatt társaik célpontjává válhatnak. Abban az

esetben, ha a kortársak tisztában vannak az autizmus sajátosságaival, könnyebb lehet

számukra az elfogadás, ezzel láthatatlan, de elengedheteten védelmet biztosítunk az

autizmussal élők számára. A kortárs segítők jelenléte bizonyítottan nagy jelentőséggel bír az

autizmussal élő tanulók integrációjában. Ezért a kortárs-segítő program szervezése része

munkánkak. A kortárs-segítők előre megbeszélt, egyszerű helyzetekben egyéni módon, az

adott tanulóra vonatkozóan nyújtanak segítséget autizmusban érintett társaiknak.

17

6.4. Kapcsolat a Szakértői Bizottságokkal és egyéb

diagnosztikai helyekkel

Az intézményben ellátásban részesülő tanulók orvosi, pszichológiai, pedagógiai

vizsgálatát és felülvizsgálatát végző Megyei Szakértői Bizottságokkal,

gyermekpszichiáterekkel, és egyéb diagnosztikai helyekkel jó kapcsolat kialakítására és

fenntartására törekszünk, a hatékony fejlesztés és integráció érdekében. Az Alapítvány

egyik gyógypedagógusa az elmúlt három tanévben a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai

Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottságának dolgozója volt, s ezen időszakban szerzett

tapasztalatai hatékonyan segítik ez irányú tevékenységünket.

6.5. Kapcsolat az érdekvédelmi szervezetekkel

Célunk, hogy az országos és térségi érdekvédelmi szervezetekkel is jó kapcsolatot

alakítsunk ki. A szülők által alapított, civil vagy állami szervezetek jó alapot nyújthatnak a

hatékony problémamegoldáshoz, a közös vagy egyéni nehézségek megoldásához.

Információkkal láthatják el az érintett családokat és az esetleges problémák feldolgozásában

is hatékony segítséget tudnak nyújtani. Ennek érdekében felvesszük a kapcsolatot a

kecskeméti székhelyű Autista Gyermekekért Egyesülettel, az Autisták Országos

Szövetségével, az Autizmus Alapítvánnyal és az Autizmus Koordinációs Irodával.

6.6. Kapcsolat a korábbi és a leendő ellátást biztosító

intézményekkel

Alapítványunk nagy hangsúlyt fektet az intézmények közötti átmenetek kezelésére,

segítésére. Az átmenetek hatékony megvalósítása érdekében felvesszük a kapcsolatot a

tanulók korábbi nevelését ellátó intézményekkel. Ugyanez a célunk az alsó tagozatról a felső

tagozatra való átmenet előkészítésével is. A tanítási folyamat ezáltal jobban tervezhetővé

válhat, a pedagógusok jobban fel tudnak készülni az autizmussal élő tanulók fogadására.

Munkájuk ezáltal hatékonyabb lehet.

18

7. Szakmai dokumentáció

7. 1. Az Egyéni Felmérés

A felmérés kiterjed a motivációs bázis, nagy- és finommotoros felmérés, szociális

készségek és szabadidő, spontán kommunikációs kezdeményezések, beszédhasználat,

kommunikáció- és beszédértés felmérése, kognitív- és akadémikus készségek/ tantárgyi

felmérések, önkiszolgálás és önállóság, szükség esetén a problémás viselkedésekről

megfigyelési jegyzőkönyv a S.T.A.R. modell szempontjai alapján. Az egyéni és kiscsoportos

fejlesztések megtervezése előtt felméréseket alkalmazzuk, a gyermekek, tanulók osztály,

vagy csoportközösségben történő, minimum két hétig tartó, célzott megfigyelésével

(„Cosmic” megfigyelési séma, Quill-féle Szociális és kommunikációs készségek „leltára

alapján), az egyéni nehézségek és problémák feltérképezése céljából.

Amennyiben lehetséges, a közösségben történő megfigyeléssel párhuzamosan az

érintett, autizmussal élő tanulók és gyermekek egyéni - pedagógiai, intellektuális és

autizmus-specifikus, formális, vagy informális - felmérése (pl.: TROG, Quill-féle Autizmussal

élő gyermekek szociális és kommunikációs készségeinek felmérése, valamint informális,

individualizált pedagógiai felmérés) is megvalósul. Abban az esetben, ha a gyermekek,

tanulók állapota ezt nem teszi lehetővé, akkor a közösségi megfigyelést követő egy-két

hétben történik meg az egyéni felmérés. Szükség esetén a felmérés kivitelezéséhez a

Megyei Szakértői Bizottság, vagy az Autizmus Alapítvány segítségét kérjük. A komplex

felmérést és megfigyelést a gondozásba vételt követő hat héten belül írásban rögzíti az Auti

Alpatívány.

7.2. Egyéni Fejlesztési Terv

Amennyiben a felmérések eredményei rendelkezésre állnak, a felmért területeken a

kialakulóban lévő készségekre alapozva, a család, és lehetőség szerint a tanuló

19

bevonásával két héten belül elkészítjük és egyeztetjük azt a család és a pedagógusok

céljaival, elvárásaival. A célok felülvizsgálata és értékelése folyamatos, írásban rögzített.

Szükség esetén kéthavonta újratervezzük, individualizáljuk azokat.

Az egyéni fejlesztési terv tartalmazza a szociális és érzelmekkel kapcsolatos

információk feldolgozását és megértését, a hatékony kommunikáció tanítását, mely a

beszédet és annak alternatíváit is jelenti. Középpontban a kommunikatív funkciók megértése

és alkalmazása áll. Cél továbbá a rugalmas gondolkodás és viselkedés kialakítása, a

sikeres integráció érdekében.

7.3. Egyéni Fejlesztési Terv Értékelése

Az Egyéni Fejlesztési Terv Értékelése kéthavonta történik - szöveges értékelés, mely

az Egyéni fejlesztési terv részterületeinek értékelésére szolgál.

7.4. Megállapodás a szülőkkel

Megállapodás a szülőkkel melyben az Alapítvány által biztosított ellátásokat és a

fejlesztés közös céljait rögzítjük.

7.5. Intézmények közötti átmenetet segítő terv

Az intézmények közötti átmenetet segítő terv segítségével a pedagógusok, egyéb

szereplők közötti együttműködést és információáramlást szeretnénk, biztosítani.

20

8. A fejlesztések során alkalmazott módszertan

A TEACCH (Treatment and Education of Autistic and related Children Autisztikus és

azzal összefüggő kommunikációs nehézséggel küzdő gyermekek oktatása és kezelése)

megközelítés az individualizált, viselkedéses megközelítésen alapuló, komprehenzív

autizmus-specifikus fejlesztés a tudományosan megalapozott módszertan.

8.1. Strukturált tanítás

A strukturált tanítás elemei bejósolhatóbbá, kiszámíthatóbbá, érthetőbbé és ezzel

érzelmileg biztonságosabbá teszik az autizmussal élők számára a világot. Ennek

segítségével az érintettek autonómiája, önállósága és más személyektől való függősége

csökken. A vizuális támogatás segítségével bővíthetjük a tevékenység-repertoárt, mint pl.: a

szabadidő változatosabb eltöltése. Elősegítjük a rugalmasabb alkalmazkodást is,

megelőzzük viselkedésproblémák megjelenését, és csökkentjük a változásokkal,

tevékenységváltásokkal szembeni ellenállást és szorongást. A napirendek, folyamatábrák és

viselkedéses szabályok, vizuális voltuk miatt, a többi információs csatornánál bizonyítottan a

érthetőbbek az autizmussal élők számára.

8.2. Viselkedéses megközelítés

A viselkedéses megközelítés alapja, hogy a személy viselkedése a környezet és a

személy közötti kölcsönhatás eredménye. Tehát az autizmussal élők esetében jelentkező

viselkedésproblémák a környezet történéseire adott reakciók. Ezek megoldása

szisztematikus megfigyelésen, a problémás viselkedések objektív rögzítésén, ez után pedig

az okok felderítésén alapul. A viselkedésproblémák kezelése, amennyiben a megelőzés

21

sikertelen, alternatív válaszok, viselkedések, vizuálisan is megjelenített tanítását jelenti.

Alkalmazzuk továbbá a következő autizmus specifikus módszereket:

8.3. Az elmeolvasás tanítása

A társas megértés egyik kulcsfontosságú aspektusa az „elmeolvasás képessége”. A

tipikusan fejlődő gyermekek ezzel a képességgel születnek, míg autizmusban ezt célzottan

tanítani kell.Ez a képességünk teszi lehetővé, hogy képesek legyünk kikövetkeztetni, mások

milyen mentális állapotban vannak, vagyis mit gondolnak, milyen vélekedéseik, szándékaik,

vágyaik vannak. Ennek segítségével l tudjuk értelmezni és/vagy bejósolni cselekedeteiket.

Mindezzel a tudással szoros összefüggésben áll az érzelmek felismerése és megértése.

Az elmeolvasás képessége alapvetően fontos a kommunikáció megértése szempontjából is.

Annak megértése, hogy mit is mondott valaki, döntően befolyásolja az, hogy mi volt az illető

szándéka.

A sikeres kommunikáció érdekében még egy alapvető téren nélkülözhetetlen az

elmeolvasás képessége. A beszélő folyamatosan monitorozza a hallgató

információszükségleteit, azaz megítéli, hogy mi az, amit már tud vagy még nem tud, és

milyen további információt kell megadni a hallgató számára, hogy megérthesse a

kommunikatív szándékot

8.4. Babzsák Fejlesztő Program (BFP)

A “babzsákos foglalkozás” átmeneti fejlesztési lehetőséget biztosít az egyéni

fejlesztés, a frontális tanítási szituáció, illetve a természetes élethelyzetek között. Előkészíti

a társas helyzetekben való részvételt. A program célja a hiányzó, vagy sérült

kommunikációs és szociális készségek kialakítása, fejlesztése.

Speciális fejlesztési területek:

● Az osztályban való taníthatóságot megalapozó készségek, mint pl. a

pedagógus segítségének elfogadása, a sorra kerülés kivárása, a várakozás,

önkontroll, valamint a saját viselkedés szabályozása stb.

● Önmagukról és másokról való tudás (személyes adatok, külső és belső

tulajdonságaink, megszokott és rendkívüli tevékenységek, saját élmények

22

felidézése, saját viselkedésre vonatkozó szabályok betartása, sztereotip

viselkedésre vonatkozó szabályok betartása, ismerős és ismeretlen személy

külső és belső tulajdonságai stb.)

● Kapcsolatteremtés ( felnőttel, gyerekkel, iskolán belül és iskolán kívül), a

szociális helyzetek viselkedési, szabályok, és udvariassági formulák, saját és

mások érzelmi reakcióinak felismerése, információ és tapasztalatcsere

szabályai: témaváltás, kezdeményezés, beszélgetés fenntartása, befejezés.

● A kognitív készségek fejlesztése (más személyek érzelmeinek,

gondolatainak, viselkedésének megérése, tanult szabályok általánosítása,

figyelem az interakcióban résztvevő összes személyre, közös tárgyra

irányított figyelem, elvont fogalmak, összefüggések, lényegkiemelés. Emellett

a kognitív fejlesztés részét képezi a tantárgyi fejlesztés is.

8.5. A tolerancia kiépítése

A fokozatos hozzászoktatás autizmusban a rugalmas viselkedésszervezés és a

szociális, kommunikációs készségek sérülése miatt apránként fogadtatható el egy számára

addig nehezen elviselhető inger. Ennek módja, hogy az ingert egyre közelebb

visszük az illetőhöz, akitől egyre több ideig várjuk el, hogy elfogadja jelenlétét.

A deszenzitizáció célja megegyezik a fokozatos hozzászoktatáséval, de ennek során

a relaxáció ad segítséget az elfogadás folyamata során. (pl. stresszes helyzetben ösztönzi a

relaxációs technikák, vagy egyéb megnyugtató cselekvések alkalmazását )

8.6. Modellálás

A modellálás során mintát adunk az elvárt, megfelelő viselkedésről. Tehát azt

tesszük, modelláljuk azt a célviselkedést, amit elvárunk.

Azokban az esetekben használható a modellálás technikája, akik

● képesek az utánzásra,

● megértik a másik azon szándékát, hogy az éppen mintát nyújt nekik,

● és ki tudják választani az utánzandó viselkedést.

23

8.7. Ignorálás

Az ignorálás egyszerűen fogalmazva a figyelmen kívül hagyást jelenti. Ezzel a

környezet megerősítésként ható, esetenként jutalom jellegű válaszát próbáljuk kiiktatni. Ezt

az eljárást mindig - ki kell egészíteni alternatív viselkedések tanításával, kontrollélmény

biztosításával, hiszen soha nem csak azt mutatjuk meg, mit ne csináljon, hanem azt is mit

csináljon helyette. Emellett a kompetenciaérzés is biztosítása is elengedhetetlen.

8.8. Terelés

A viselkedésmódosítás hatékony módja az elterelés. Ennek során azt igyekszünk

elérni, hogy a gyermek ne találkozzon a szituáció olyan elemeivel, amelyek hatására

nemkívánatos dolgokat cselekszik. Tehát a viselkedésproblémák megelőzésének egyik

fontos technikája. Ez a technika egy másik, elfogadható viselkedésre sarkallja a személyt,

úgy, hogy egyben segítséget/mintát nyújt ahhoz is, hogy mi legyen ez a cselekedet.

8.9. Viselkedésformálás (shaping)

A shaping arra vonatkozó eljárás hogy már létező — de nem feltétlenül megfelelő -

készségekre építve hozzon létre új, elfogadható viselkedéseket. Egy készség gyakran egy

nemkívánatos viselkedésként funkcionál. Ilyenkor hasznos a shaping-technika alkalmazása.

Előnye, hogy a kialakítandó viselkedésnek csírái, egyes elemei már léteznek a személy

repertoárjában.

Ez a módszer bármely olyan problémás viselkedésnél alkalmazható, amelyben

található olyan elem, amelyre ráépítve egy elfogadható alternatív viselkedés alakítható ki.

24

9. Kognitív stratégiák

Ennél az eljárásnál úgy kívánjuk a nemkívánatos cselekedeteket befolyásolni, hogy

közben azonosítjuk a személy számára, illetve igyekszünk megértetni vele a következőket:

● melyik a nem elfogadható viselkedés,

● miért nem elfogadható,

● milyen hatással van ez a viselkedés másokra, és a későbbiekben a

személyre magára, ha így viselkedik,

● melyek azok a viselkedések, amelyek elfogadhatóak az adott szituációban,

ezeknek milyen hatásaik vannak.

Kognitív stratégia például a szabályok alkalmazása.

9.1. Time-out

A time-out az adott, problémás szituációból történő időszakos eltávolítást jelenti.

Akkor használjuk, amikor fennáll annak a veszélye, hogy valaki a viselkedés következtében

pánikba eshet, esetleg megsérülhet (a személy maga, vagy valaki a környezetében).

Ilyenkor egy rövid, előre meghatározott és a gyermek számára is jelzett időre kiemeljük őt a

közösségből egy nyugodt, ingerszegény helyre irányítjuk, és vele maradunk.

Csak akkor alkalmazzuk ezt az eljárást, amikor más technika éppen nem használható —

például a szituáció aktuális alakulása miatt —, illetve önálló eljárásként nem alkalmazzuk!

9.2. A nemkívánatos viselkedés elhagyásának ösztönzése

Ebben az esetben azt jutalmazzuk, hogy valaki egy meghatározott időszakban, vagy

egy meghatározott helyszínen nem produkálja addigi nemkívánatos viselkedését. Ezt a

technikát csak úgy érdemes alkalmazni, hogy közben ösztönözzük a helyes

viselkedésformák megjelenését az adott helyzetben.

25

9.3. Társas helytelenítés

A társas helytelenítés fontos szerepet tölt be a jó értelmű és jó szociális képességgel

rendelkező autizmussal élő személyek viselkedésének módosításában. Ezekben az

esetekben hasznos, ha az illető megtapasztalja a környezetében élők reakcióiból, hogy

problémás, amit tesz. Ezért eredményes lehet, ha a helytelenítést egy kicsit felerősítve, és

az illető számára jól értelmezhetően tesszük a terápia során.

9.4. Visszacsatolás

A beavatkozások során nagyon fontos annak folyamatos visszajelzése, hogy a

személy éppen mit tesz. Azt is fontos jelezni, hogy ebben a helyzetben milyen érzelmi

állapot olvasható le arcáról, és hogy ezek az érzelmi állapotok milyen eredményekkel

járhatnak. Szükséges egyértelművé tenni a kapcsolatot egy cselekvés (pl. eldobod a

tabetet), és a következményes belső állapot (szomorú vagy, mert nem tudsz vele játszani)

között.

A visszacsatolásokat gyakran — ahol ezt a nyelvi színvonal lehetővé teszi — szóban

adjuk, de megállapításainkat hasznos valamilyen vizuális támogatással is kísérni (írás,

képek, fotók, szociális történetek). A közlések komplexitását és formáját mindenképp az

illető szimbólum megértésének szintjéhez igazítjuk.

9.5. Önkontroll és önellenőrzés

A fenti visszacsatolásokkal elérhető, hogy az autizmussal élő gyermek megtanulja

értelmezni saját érzelmeit. A módszer segítségével képessé válhatnak saját érzelmeik

felismerésére és kontrollálására. Sok esetben az önkontroll-technikák kialakítása is

kivitelezhető. A jó önkontroll, hatékony önszabályozás az autizmussal élő személyeket is

nagyban hozzásegítheti a fizikai és szellemi jóllét, valamint a kompetenciaérzet eléréséhez.

Autizmusban ezek megtanítása, használata gyakran nehezített, olykor markánsan

26

korlátozott. Ennek ellenére törekszünk arra, hogy az önismeret és az önszabályozás

lehetséges legmagasabb szintjét érjük el (különösen az úgynevezett magasan funkcionáló

autizmusban, aspergeri típusban).

9.6. A környezet módosítása

A környezet átalakításával elérhető egy olyan optimális szituáció megteremtése,

amelyben a problémás viselkedés nagy valószínűséggel nem jelenik meg. Egyik formája a

környezet adaptálása, benne az autizmus-specifikus feltételek megteremtése (pl. tér-idő

struktúra létrehozása, alternatív kommunikációs eszközök bevezetése stb.).

Másik formája, amikor a problémás viselkedésre fókuszáltan alakítjuk át az adott

környezetet.

Például nem látható helyre tesszük azokat a tárgyakat, amelyek hatására

megjelennek nemkívánatos viselkedések) Tehát, úgy alakítjuk át a környezetet, hogy a

gyermek ne érhesse el az addig megszokott eredményt.

9.7. Promptok

A környezetnek minden olyan elemét, (a segítséget) amely közelebb visz valakit

ahhoz, hogy egy elvárt cselekvést véghez vigyen (pl. helyesen megoldjon egy feladatot,

vagy felhúzza a cipőjét), promptnak nevezzük. Ez lehet fizikai segítség (a személy kezét

fogva felhúzzuk együtt a cipőt), lehet szóbeli irányítás (pl. folyamatosan mondjuk, hogy mi

után mit tegyen a másik: Fogd meg a cipődet! — Tedd bele a lábad! — Nyomd bele a

sarkad! — ...... stb.). De azt is promptnak tekintjük, ha a szemünkkel intünk a cipő felé, és

ezzel elindítjuk a kívánt mozdulatot; valamint amikor egy cipő rajzának felmutatásával, vagy

egy folyamatábra segítségével emlékeztetünk valakit arra, hogy fel kell húznia a cipőt.

Nagyon fontos, hogy a promptokat amilyen gyorsan csak lehet, fokozatosan vonjuk vissza,

illetve halványítsuk el (természetesen mindig szem előtt tartva kliensünk egyéni tempóját,

szükségleteit).

27

9.8. Jutalmazás

Minden estben és minden személynél el kell azt fogadnunk, hogy csak a számára

értékelhető jutalmakat és jutalmazási formákat tudjuk használni a terápiás munka során.

Még akkor is, ha számunkra bizarrnak, nem jutalomértékűnek, esetleg tőlünk idegennek

tűnik, amit alkalmaznunk kell.

A fentiek ellenére az autizmussal élő emberek jutalmazása során is igyekszünk a

környezet számára megszokott jutalmakhoz közelíteni. A tárgyi jutalmak mellett mindig jelen

kell lennie a szociális megerősítéseknek is (pl. mosoly, dicsérő szó), remélve, hogy egyszer

majd ez utóbbiak valódi motivációs értékkel bírnak. A szociális jutalmak megértése és

elfogadása lehet az autizmussal élő személy szociális-kommunikációs fejlesztésének egyik

fontos célja.

A megfelelő jutalom kiválasztása mindig nehéz feladat, de fontos rátalálni, mert a jól

működő jutalmazási rendszer a hatékony viselkedésbefolyásolás alapkövetelménye.

9.9. Videofeedback

Ennek során a résztvevők hétköznapi szociális helyzeteket dolgoznak fel, játszanak

el, oldanak meg, amelyeket videóra is rögzítenek, majd elemzik ezeket a megoldásokat. Így

akár saját történeteken keresztül elemeznek helyzeteket, gyakorolják a nonverbális jelek

felismerését, mások gondolatainak, érzelmeinek azonosítását. A technika jó hatékonysággal

alkalmazható problémás helyzetek kezelésére.

28

10. Autizmus specifikus eszközök

10.1. Szabályfüzetek

Ezek a helyes viselkedések kialakítására alkotott szabályok vizualizálására alkalmas

füzetek. Készülhetnek írásos vagy/és rajzos formában.

A szabályok jelölhetik, hogy mit kell vagy lehet tenni, de olyan szabályokat is

alkalmazhatunk, amelyek azt „mondják meg”, hogy mit nem tehetünk.

A szabályfüzetek csak azoknál a személyeknél használhatók, akik értik a

szabályokat és megtanulták a füzetet használni. Ezeket egyéni fejlesztés keretében kell

megtanítanunk. Új szabályok teljesítését soha nem várhatjuk el anélkül, hogy megtanítottuk

volna azok jelentését, alkalmazását! A szabályok általánosítása, más helyzetekbe,

helyszínekre történő átvitele fejlesztés további részét képezi.

10.2. Én-könyv

A szülő vagy a szakember által készített eszköz, amit elsősorban az önismeret

kialakítására, fejlesztésére használunk. Célja, hogy a gyermek megtanulja ki ő, mik a saját

külső és belső tulajdonságai, az erősségei és a gyengeségei, hol helyezkedik el a családban

és a társadalmon belül valamint azt is, hogy milyen helyzetekben hogyan szokott viselkedni,

reagálni. Fontos része a kedvelt és nem kedvelt tevékenységek megjelenítése is. Az

én-könyv egyénre szabott, személye élményeket tartalmaz, több szimbólum-szintje: írott,

fényképes, rajzos, illetve ezek vegyesen, a tulajdonos fejlettségi szintje, igényei szerint

változó.

29

10.3. Szociális történetek

A szociális történetek gyűjteménye az egyik leghasznosabb eszközrendszer az

autizmus terápiájában, mivel sokrétűen és rugalmasan alkalmazható a szociális megértés

fejlesztésére. A szociális történeteket szülők vagy szakemberek készítik, gyűjtik össze olyan

szociális helyzetek ismertetésére, melyek nehezen érthetők, vagy zavarba ejtők az autista

gyermekek számára (pl. mikor van vége a közös étkezésnek, hogyan kell egy játékot

elcserélni valakivel, hogyan kell megszólítani valakit). Minden történet azonosítja és leírja

(tehát vizuálisan jeleníti meg, konkréttá és érthetővé teszi) egy helyzet lényeges szociális

jelzéseit, a kívánt helyes reakciókat, viselkedéseket. A megfogalmazásban figyelembe veszi

az adott gyermek képességeit, a szóban megfogalmazott, leírt történeteket kiegészíti a

gyermek számára segítséget nyújtó egyéb információhordozóval, képekkel, rajzokkal.

A szociális történetek nem csupán szociálisan nehéz, problematikus helyzetek

kezelésében hasznosak, hanem sikeres személyes történetekkel hozzájárulhatnak a pozitív

énkép és a gyermek önmagáról való tudásának fejlődéséhez, a helyes, vagy jó kimenetelű

történetek rögzítésével a pozitív énkép kialakításához is.

10.4. Napló

Az autizmussal élő gyermeknél problémás lehet a vele történt eseményekről (akár az

aznap történetekről is) való beszámolás, élmény megosztás. Emiatt veszélyeztetettek is,

hiszen ahogyan a jó történéseket, úgy a kellemetleneket sem osztják meg. Ebben lehet

segítségünkre a napló, amelybe minden érdekes eseményről készíthetünk fényképet, rajzot.

És leírjuk, mit ábrázol, mi történt akkor. E/1 személyben írjuk a naplót, mintha a gyermek

mesélné el az adott eseményt. Később a gyermek önállóan is (a szükséges segítség

megadásával) vezetheti akár napi szinten, akár csak az érdekesebb programokról.

Nagy mértékben megkönnyítheti a család és az iskola közti kommunikációt, ha az iskolában

is használjuk (pl. a tanár is rajzol vagy ír néhány aznap történt eseményről) a naplót.

A gyermek számára nagy segítség az önálló élmény megosztáshoz, megkönnyíti a

kommunikációt így sikerélményt nyújt számára. Az élmények alapján szabályokat is

belecsempészhetünk a naplóba, illetve pozitív és negatív érzelmeket is feldolgozhatunk, ha

azokat egy-egy eseményhez kötjük.

30

10.5. Ö.T.V.E.N

Önismeret, Társas Viselkedés és Egészség-nevelés (tanterv, tananyag, oktatási

segédeszköz, munkafüzet egyben). Célja, hogy az autizmussal élő személyek számára

minél érthetőbbé tegye a világot, benne a saját és más emberek külső és belső

tulajdonságait, testi és érzelmi működését, erősségeit, gyengeségeit, nemiségét és az

önállósághoz vezető úton megtanulandó legfontosabb mindennapi teendőit, azaz a társas

együttéléshez szükséges elemi viselkedésformákat. A tíz témakörből álló tananyag

koncentrikusan felépített, vizuálisan is (képekkel jól illusztrált) megjelenített ismeretek

rendszere.

Tartalma általános társadalmi értékeket közvetít a mindennapi társas készségek

praktikus elvárásait illetően. A fejlesztés kezdetétől a teljes életút során használandó

funkcionális ismereteket, szociális készségeket tanít az integráció érdekében.

10.6. A CAT-kit (Kognitív érzelmi tréning)

Az eszköz ismerete és használata segítséget nyújt az autizmussal élőknek saját

érzelmeik azonosításában, kifejezésében, megértésében és elfogadásában. A program

lépésről lépésre tanítja meg a gyereket az érzelmekkel, társas kapcsolatokkal és ezek jobb

kezelésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókra. Számos fontos stratégiát segíthetünk

elsajátítani, pl. a különböző érzéseket kísérő testi reakciók észlelését, amelyet a

szorongásra specifikus reakciók felismerésének megtanítása követ.

10.7. Everyday Life Activities (ELA)

Egy olyan átfogó fényképsorozat, mely alkalmas nyelvi felmérésre és terápiás

célokra is. Lehetővé teszi a szövegértés és szöveghasználat gyakorlását, vizsgálatát is.

31

Az ELA mindennapos tevékenységek fotóit tartalmazza. Összesen 3000 darab fényképből

áll, melyek három, egyenként 1000 darabos sorozatra tagolódnak. Ennek segítségével napi

tevékenységeket, ige- és tárgyváltozatokat taníthatunk (pl. levélírás, borotválkozás, stb.).

A fényképsorozat egy négytagú családot mutat be (férfi, nő, fiú, lány), mely lehetőséget nyújt

a családi kapcsolatok gyakorlására is (pl. fia, lánya, férje, anyja ). Néhány képen más

személyek is megjelennek, akik interakcióba lépnek a család tagjaival (pl. fogorvos, orvos).

10.8. Folyamatábrák, folyamatleírások

Az autizmussal élő embereknél nem alakul ki az a belső forgatókönyv, amelynek

segítségével megszerveznék tevékenységeiket. Emiatt az önápolással, önkiszolgálással

kapcsolatos készségeknek a tanítására is különös gondot kell fordítanunk, mivel ezeket

általában nem képesek spontán módon elsajátítani. Segítségként külső forgatókönyvet,

vizuális támogatást kell tanítani a cselekvés irányításához. Ezeknek a vizuális

segítségeknek a fényképes és a rajzolt formáját folyamatábrákkal, írott változatát pedig

folyamatleírással tanítjuk. A folyamatábrák és folyamatleírások olyan tevékenységek azokat

a lépéseit tartalmazzák, amelyek gondot okoznak a gyermeknek.

10.9. Védőfelszerelések

Az autizmussal élő személyeknél gyakran találkozhatunk szenzoros ingerkerüléssel,

vagy ingerkereső viselkedéssel. A zajvédelmi fülhallgató, esetleg füldugó a leggyakrabban

használt eszköz, amely tapasztalatunk szerint az integrációban részt vevőknél segítséget

nyújthat. Szélsőségesebb esetekben, integrációban ritkábban, de előfeodul, sérülést okozó

viselkedés. Ilyenkor védőruházat (a viselkedéstől függően mind a személynek, mind a

körülötte tartózkodóknak) szükséges. A védőruházat egyrészt megakadályozhatja a fizikai

sérüléseket, másrészt meggátolhatja (pl. egy bukósisak, zajvédő), hogy a személy bizonyos

számára fontos (és viselkedését megerősítő) szenzoros ingerekhez jusson.

32

11. Összegzés

Az autizmussal élő gyermeket nevelő családok reális és érthető célja, hogy

gyermekeik a többségi intézményekbe, tipikusan fejlődő társaikkal együtt járhassanak

iskolába. Az autizmussal élő tanulók kis csoportja képes segítség nélkül az integrált

nevelésben részt venni. Ha rideg integráció keretében járnak iskolába, nem jelenti azt, hogy

sikeresen is integrálódnak. Ebből adódóan az elsődleges sérülésre további problémák

rakódhatnak.

A sikeres integráció biztosítja a tananyag elsajátítását és a hiányzó, vagy sérült

képességek kialakítását, azaz az autizmus-specifikus fejlesztést is.

Alapítványunk célja, hogy Lakitelek térségében hiánypótló céllal rugalmasan, minden

esetben az érintett gyermekek és tanulók egyéni szükségleteit szem előtt tartva valósítsa

meg az integrációt. Emellett figyelembe veszi a családok céljait, segíti az érintett

intézményekben a szakmai feltételek megteremtését, illetve egyezteti és racionalizálja az

egyes szereplők elvárásait.

Alapítványunk a megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosításával kívánja megteremteni

az integráció ideális feltételeit.

33

Irodalomjegyzék

1. Felhasznált irodalom

Balázs A. (2000). Az autista gyermekek az óvodában és az iskolában. In Illyés S.

(szerk.) Gyógypedagógiai alapismeretek (pp. 631-652). Budapest: ELTE Bárczi Gusztáv

Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar.

Balázs A. Őszi T-né. és Prekop Cs. (1997). Pedagógiai irányelvek. Kapocs Kiadó,

Budapest

Clements J., és Zarkowska, E. (2007). Viselkedés problémák és autizmus spektrum

zavarok. Kapocs Könyvkiadó, Budapest

Frith U. (1991). Autizmus. A rejtély nyomában Kapocs Könyvkiadó, Budapest

Havasi, Á. (2003). Vizuális segítség autizmussal élő személyek kommunikációjának

fejlesztésében. Fogyatékosok Esélye Közalapítvány, Budapest

Janoch M. (2012). Problémás viselkedések megelőzése és kezelése autizmus spektrum

zavarokban. Kapocs Könyvkiadó, Budapest

Mesibov G., B., Shea, V. és Schopler, E. (2008). Az autizmus spektrum zavarok

TEACCH szemléletű megközelítése. Kapocs Könyvkiadó, Budapest

Peeters T. (2005). Autizmus az elmélettől a gyakorlatig. Kapocs Könyvkiadó, Budapest,

2. kiadás

Notbohm E. és Zys V. (2016). Ezeregy nagyszerű ötlet autizmussal élő vagy

Asperger-szindrómás gyerekek neveléséhez és tanításához

Speirs F. Ö. T. V. E. N. Önismeret, Társas Viselkedés és Egészségnevelés -

Segédanyag az autizmus spektrum zavarral élők számára. Geobook kiadó, Budapest

Stefanik K. (2005). Az iskoláskorra vonatkozó prognózis kérdése autizmusban – a korai

képességmintázat és a naiv tudatelméleti vonatkozású viselkedések szerepe. Doktori

disszertáció

Szaffner É. és Gosztonyi N. (2015). Szociális történetek autizmussal élő germekek

számára Geobook Hungary Kiadó

Őszi T-né és Havasi Á. (2015). Babzsák Fejlesztő Program, Útmutató és

feladatgyűjtemény autizmus-specifikus kiscsoportos szociális-kommunikációs fejlesztő

foglalkozáshoz. Budapest, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

34

Volkmar R. Fred és Eiesner A. Lisa (2013). Az AUTZMIUS kézikönyve Autisták

Országos Szövetsége Geobook Hungary Kiadó

2. Elektronikus dokumentumok

Ajánlások az autizmus-specifikus alapszolgáltatások kialakításához a köznevelésben -

Működésük minimális és optimális szakmai feltételrendszere (2016).

http://aosz.hu/wp-content/uploads/2016/12/Aj%C3%A1nl%C3%A1sok-az-aut.-spec.-alapszol

g%C3%A1ltat%C3%A1sok-kialak%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1hoz-a-k%C3%B6znevel%C

3%A9sben.pdf

Autista gyerekek integrációja normál állami iskolákban

http://auti.hu/a-gyogypedagogus-tanacsai/1080-autista-gyerekek-integracioja-normal-allami-i

skolabanhttp://auti.hu/a-gyogypedagogus-tanacsai/1080-autista-gyerekek-integracioja-norm

al-allami-iskolaban

Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság Egészségügyi

Szakmai Kollágium Egészségügyi szakmai irányelv – Az Autizmusról/Autizmus spektrum

zavarokról 2017

https://kollegium.aeek.hu/(X(1)S(vefpepg5k3nuosezuqgnewol))/Iranyelvek/Index?AspxAutoD

etectCookieSupport=1

Havasi Ágnes és Janoch Monika Étkezési problémák és azok kezelése autizmussal élő

személyeknél

http://jolenni.hu/files/tkezesi_probl_havasi_janoch.pdf

Köznevelés információs rendszere

www.kir.hu

Nemzeti köznevelési törvény 2011. évi CXC. törvény

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési

igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0500002.OM

35

Melléklet

Alapító okirat

36

1.sz. melléklet

Az Alapítvány adatai a következők:

Megnevezés: Lakiteleki Auti AlapítványNyilvántartási szám: Pk. 60026/2017Cím: 6060 Tiszakécske, Dohány u. 9.Adószám: 18879522-1-03Bankszámlaszám: 10402331-50526865-52741002