erettsegizz.com Érettségi tételekAz Aranybulla és megújításaiBeküldte: Sinka Franciska

A korai feudális állam III. Béla uralkodása alat t Élte fénykorát . Ekkor sikerültlegjobban felzárkózni a fejlet t nyugat i országokhoz. III. Béla volt az első, akivármegyét adományozot t . A királyi hatalom ezáltal meggyengült , a nagybitokosok ereje, polit ikai hatalma pedig tovább nőt t . A király halála után, f iai,Imre és András közöt t t rónviszály keletkezet t . A viszály jó alkalom volt arra,hogy a főurak újabb és újabb birtokadományokat szerezzenek.

II. András uralkodása idején a királyi birtokok megfogyatkoztak, az egészvármegyék adományozása megnőt t . Annyira meggyengült András uralma,hogy nem tudta ellátni önerőből az ország katonai védelmét és a földesurakrakellet t támaszkodnia. Keresztes hadjáratával és többszörös halicsi kudarcokhatására az államkincstár kiürült . II. András az eladományozot t birtokok helyet tregálékkal akarta pótolni a hiányt . Fokozta a parasztság terheit , gyakranrontot ta a pénzt . A királyi hatalom hanyat lásával párhuzamosan erősödtek aföldesurak, ami nagy veszélyt jelentet t a szerviensek számára, ugyanisönállóan nem tudták kivédeni a nagyurak folyamatos terjeszkedését ésföldéhségét . Hasonló sors várt a vármegyerendszer széthullása miat tföldtulajdonossá váló várjobbágyokra is. Mindkét csoportot az fenyeget te,hogy elveszt ik földjüket és állandó katonáskodásra kényszerülnek a földesúrimagánhadseregekben.A főurak nyomása miat t a szerviensek és a várjobbágyok szervezkednikezdtek a király ellen. A nemesek közül sem támogat ta mindenki a királybirtokadományozó polit ikáját . Főleg azok elégedet lenkedtek, akik kimaradtaka földosztásból. Rossz szemmel nézték a király feleségének, Gert rudis-nakhatalmaskodásait is. Ezért került sor a főurak merényletére Gert rudis ellen.

Eltérő okok miat t ugyan, de az egész társadalom szembekerült azuralkodóval. Az elégedet lenség társadalmi mozgalommá alakult , melynekélére az ellenzéki főurak álltak, fegyveres erejét pedig a szerviensek alkot ták.A várjobbágyok és a parasztok segítségével az 1222-es fehérváritörvénynapon kényszerítet ték II. Andrást , hogy a jogaikat az Aranybullábanerősítse meg. A dokumentum 31 cikkelyből állt , ami magába foglalta hogy aszervienseket nem lehetet t bírói ítélet nélkül fogva tartani, nem voltakkötelesek adót f izetni (vérrel adóztak) és hadba vonulniuk is csakvédekezésnél volt kötelező, 1/4 részi leányági örökösödése megengedet t let tszámukra és a szabad végrendelkezés is, idegenek nem tölthet tek bet isztségeket az országos tanács beleegyezése nélkül, nem voltak kötelesekelszállásolni a királyt , t ilos volt a t isztségek halmozása is, idegenek nemkaphatnak birtokokat és a már idegeneknek adományozot t birtokokvisszavételére kötelezték a királyt . Az Aranybulla rendelkezet t egy ellenállásizáradékkal, amely kikötöt te, hogyha a király nem tart ja be a lefektetet t

pontokat , akkor a felkelés ellene jogos.Elégedet lenkedet t az egyház is, ugyanis ők teljesen kimaradtak a bőkezűadományozásból. Az királyi hatalom annyira gyengének bizonyult , hogy azegyház kikényszerítet te az Aranybulla megújítását 1231-ben. Ez az új változatmegengedte a t ized pénzbeli behajtását , megváltoztat ták az ellenállásizáradékot is, miszerint az egyháznak joga van a királyt kiközösíteni.

1232-ben a nemesség kiadat ja a királlyal az aranybulla újabb módosítását akehidai oklevelet . A királyi vármegyéket nemesi vármegyévé alakít ják átfokozatosan. Először Zala-megye harcolja ki. Az oklevél kimondja hogy amegyét a főispán igazgat ja, valamint szolgabíróságot is lét rehoznak. Bár ezeka bíróságok sokáig erőt lenek voltak, innen számít juk a nemesi vármegyemegalakulásának kezdetét .

Azonban az egyház sem elégedet t meg az eredményekkel. Ezért átokkalfenyeget te az országot , így kizsarolta az 1233-ban kiadot t beregiegyezményt , ami kimondta hogy az egyház is részt kap a sókereskedelemből,kamaraispán, pénzverő, sót iszt , vámszedő nem lehet nemes, zsidó vagyiszlám hívő, csak keresztény. Kimondta továbbá hogy az egyház adómentesés hogy a keresztény halláson kívüli vallásúaknak kötelező amegkülönböztetőjel viselése.

1267-ben IV. Béla megerősít i az aranybullába foglalt nemesi jogokat ; a nemesadómentes, nem köteles a király elszállásolására, csak honvédelemre kötelesés nem fogható el bírói ítélet nélkül. Továbbá 1351-ben a budaiországgyűlésen Nagy Lajos megerősít i az Aranybullát , törvénybe iktat ja azősiség törvényét és a kötelező kilencedet . Az Aranybulla a királyaranyfüggőpecsét jével ellátot t oklevél. Más néven Corpus Juris Hungarici,vagyis a magyar jog (teste) alapja.