Az autonómiaszellemi és gazdasági korlátai, és

lebontásának lehetőségei a kistelepüléseken

Bozzay Balázs

BFH Európa Kft.

Miért fontos a kistelepülések megőrzése?

– Miért kell ezzel ma foglalkozni?

„Az állam feladata, hogy arra ösztönözze az embereket, mozduljanak el onnét, ahol vannak. Ha falun maradnak, a gyermekeik helyzetét rontják, mert a kistelepüléseken nem lesz rendes egészségügy, rendes közlekedés. Aki a kistelepülések érdekeit védi, valójában az ott élők és azok gyermekei ellen beszél. „

(egy magyar kormányzati vidékpolitikai főtanácsadó, egy nyilvános kerekasztal beszélgetésen – 2006. május 20.)

Kistelepülések - Nyugat-Dunántúl

– lakosság közel 44 %-a él itt (népszámlálás)

– a valamilyen védelemben részesülő természeti területek közel 90 %-át őrízve

– a művelt szántó- és erdőterületek közel 95 %-t művelve

– régiós települések 80 %-a 1000 lélek alatti

Kistelepülési folyamatok a Nyugat-Dunántúlon

– Nyugat-Dunántúl - jelentős gazdasági erő, de koncentráltan, „nagyvárosokban”

– erősödő urbanizációs és dezurbanizációs folyamatok egyaránt

– erősödő gazdasági verseny, koncentráció, közigazgatásban centralizáció

– kistérségek szerepének erősödése megye és települések rovására

– elöregedő, szociálisan hátrányos helyzetű kisfalvak

– kistelepülések csökkenő gazdasági mozgástere, romló anyagi helyzete

Autonómia feltételei

– választási, döntési, végrehajtói jogkörök terén szubszidiaritás, decentralizáció megvalósulása

– egészséges környezet– társadalmi mozgástér megléte– gazdasági mozgástér megléte– szellemi kapacitások megőrzése, fejlesztése

Az autonómia céljai Répceszemerén

– gazdasági mozgástér megteremtése

– életerő, szellemi háttér megerősítése• belső erőforrásokra építkező közösség megőrzése• szellemi vérfrissítés, pozitív energiák vonzása

– kitörési lehetőségek– megújuló energiaforrások hasznosítása– volt evangélikus iskola hasznosítása– elérhetőség javítása

Mik lehetnek a gazdasági mozgástér bővítés eszközei? – mezőgazdaság

• ma településenként 1-2, jellemzően nem helyi tulajdonú gazdaság dominál

• helyi gazdaságok már csak nyomokban

– helyi ipar• kereslet hiányában csak „exportra” dolgozhat• termelés törekszik a kereslet közelébe húzódni

– helyi szolgáltatások• fizetőképes kereslet hiánya – településméret, anyagi

helyzet, piaci verseny

– kívülről beáramló jövedelmek• ingázás - alvófalvak

– ENERGIA ELLÁTÁS

A megújuló energiaforrásokra hasznosítása előnyei

falvakban– rendelkezésre állnak!!– a beruházásokba bevonható közösségi

forrás és magántőke is – a megtermelt energia piaca biztosított –

helyi igények kielégítése vagy garantált közösségi átvétel

– biztos illeszkedési pont ez EU kiemelt fejlesztési irányaihoz – esély a felzárkózásra

– a helyben tartott energia kiadások és/vagy a plusz bevételek fűtik a gazdaságot

– csökkentik az egyébként egyre inkább erősödő függését a kisközösségeknek

Alkalmazásukkal elérhető hatások

– települések (intézmények és lakosság) kiadásai csökkenése (olcsóbb működtetés, energetikai korszerűsítés)

– a térségi tőke helyben maradása– szolgáltatások iránti kereslet növekedése– közösség tartásának erősödése– települési arculat javulása– földtulajdonosoknak biztos helyi piac, helyi

gazdálkodás megerősödése– környezetállapot, tudatosság javulása– Szellemi megújulási kényszer hatásai

Biomassza hasznosítási lehetősége Répceszemerén

– Saját terület és bevonható területek – elégséges az energia ellátáshoz

– Rövidtávon megvalósítható biogáz erőmű, energia ültetvény létesítése, faapríték üzem létesítése

– Középtávon (7-15 év) megvalósítható bio-szolár távfűtőmű, pellet üzem

A szélenergia hasznosítás lehetősége

– Országosan is kiemelkedően jó adottságok – szélerőművek, szélerőgépek

– Elsősorban magántőke bevonását igényli

– PPP konstrukció lehetséges, kívánatos

– 12 MW szélerőművi és 2 x 3 kwh szélerőgép kapacitás kiépítése reálisan megvalósítható

A napenergia hasznosítás lehetőségei

– Gazdaságosság, megvalósíthatóság szempontjából sorrendben az Idősek Nappali Otthon, az óvoda és az iskola esetében vizsgálható egyáltalán a megtérülés ideje

– Lakossági szinten egyedi döntést igényel – összesen mintegy 3000 nm-en lehetne kiépíteni, jó fekvésű tetősíkok

– 30 % közösségi támogatást igényel, még az emelkedő gázár mellett is

A vízenergia hasznosítás lehetőségei

– Répce révén egyedi lehetőség, bemutató modellként, belső energiaellátásra alkalmas (lásd Katselsdorf mintája)

– Kis vízi erőmű (100 kwh teljesítmény alatt) lehetséges

– Megvalósíthatósága elsősorban gazdaságosság szempontjából kérdéses – közösségi célok, társadalmi haszon vizsgálatával reális

– Közösségi támogatást igényel – önkormányzati és/vagy PPP konstrukció lehetséges, tisztán üzleti lehetőség kevéssé.

Szervezeti keretek, feltételek

– Önkormányzat kezdeményezőkészsége és menedzsment képessége alkalmas keretfeltétel

– szükséges egy új közösségi szervezeti keret létrehozása

– Külső kapacitások bevonása szükséges az autonóm útra kerüléshez (projektfejlesztés, forrásbevonás, megvalósítás)

– Hazai modellként szolgálhat sok hasonló kistelepülés számára

A megvalósíthatóság pénzügyi lehetőségei

– Önkormányzat saját erőforrásai egyik esetben sem teszik lehetővé a teljes mértékben saját megvalósítást

– Minden esetben igényelnek a közösségi hasznosítású projektek EU és/vagy hazai támogatást (megújuló energiaforrások hátránya a közvetve támogatott, és versenyelőnyben levő fosszilis energiahordozókkal szemben)

– Több lépcsőben valamennyi fejlesztés megvalósítható a helyi közösség részvételével – a keletkező nyereség közösségi életminőség javító fejlesztések forrása lesz 6-8 évtől kezdőd időszakon túl

Köszönöm a figyelmet!

Bozzay BalázsBFH Európa Kft.

9700 Szombathely, Petőfi u. 21.Tel.: 94/501-380

www.bfh.hu