Az edzéselmélet alapjai

Általános edzéselmélet

2010

Készítette: Dr. Géczi Gábor

Az edzéselmélet kialakulása

Kikkuli (ie. 1360): Tréning könyv

Philostratos : A tréneri tudományról

Sötét középkor….

Sinclaire (1806): Atlétikai gyakorlatok

gyűjteménye

Roux (1895): Alkalmazkodás törvénye

Tissié (1889): Testgyakorlás – elfáradás

törvénye

Természettudósok voltak, nem sportolók

Az edzéselmélet kialakulása

Kotov (1916): egész éves felkészülés – Orosz o.

Hoske (1926): edzés és versenyeztetés – Német o.

HARRE és mtsai (1957): Bevezetés az általános edzés és versenytanba – NDK

NÁDORI (1962): Összegzés a kutatási eredményekből

Matvejev (1964): A sportedzés periodizálásának problémái

NÁDORI (1968): Edzéselmélet

Schnabel és mtsai. (1994): Edzéstudomány

HARSÁNYI (2000): Edzéstudomány I-II

Az edzéselmélet kialakulásának

fázisai

1. Tapasztalati fázis (az addigi rutin leírása)

2. Elkülönülési fázis (mindenki a saját területén)

3. Összeadódási fázis (tapasztalatokat)

4. Kooperációs fázis (kapcsolat a területek között)

5. Integrációs fázis (több terület együtt)

6. Differenciálódási fázis (sportági szakosodás) Életkor specifikus

Tulajdonság specifikus

Sportág specifikus

Cél specifikus

Színvonal specifikus

Az edzéselmélet feladatai

Fogalmi rendszerek kialakítása

Tapasztalatok, kutatási eredmények gyűjtése,

értékelése

Sportteljesítmény leírása, elemzése, értékelése

Követelményprofilok leírása

Versenysportra kiválasztás , felkészülés

elveinek, módszereinek kidolgozása, ennek

felülvizsgálata

Tudományos kutatások módszertani

továbbfejlesztése

Az edzéselmélet fogalma

„Az EDZÉSELMÉLET a sporttudománynak

azon alkotóeleme, amely többségében a

gyakorlati tapasztalatok, de kisebb

részben a tudományos kutatások

eredményeit is általánosítva elveket,

eszközöket és módszereket foglal össze

elsősorban a gyakorlati alkalmazás

céljára.” (CRARL, 1989)

Az edzéselmélet területei

Kiválasztás

Edzés

TELJESÍTMÉNY

Edzés-kiegészítő eljárások

Versenyzés

Kiválasztás

Többéves folyamat

Szűrés (alkati, motoros tulajdonságok

alapján)

Megfigyelés

Tesztelés

Adottság (örökölt testi, lelki és biológiai)

Alkalmasság (valószínűsíthető megfelelés

a magas teljesítmény eléréséhez)

Edzés

Tervszerű pedagógiai folyamat

Tapasztalatokon és kutatásokon alapul

Motoros képességek fejlesztése

Technikai és taktikai fejlődés

Mentális fejlődés

Növeli a versenyen elérhető teljesítményt

Terjedelem és Intenzitás jellemzi

Versenyzés

Sportolók, csapatok egyenlő feltételek melletttörténő, meghatározott sportági szabályrendszerszerinti vetélkedése, amelyre az edzésekkel abbóla célból készülnek fel, hogy a többi résztvevőtlegyőzzék. (Harsányi, 2000)

FAJTÁI:

Versenyszerű edzések

Felkészülési versenyek

Fő versenyek

Cél versenyek

Edzés-kiegészítő eljárások

Regenerációs céllal

Aerob (futás, úszás, evezés) 130-140 bpm

Stretching

Masszázs

Szauna

Meleg vizes fürdő

Fehérjebevitel

Elektrolit pótlás

Vitaminozás

Sportteljesítmény

Eszmei és/vagy anyagi értéket hordozó

mozgásos eredmény, amelyet örökölt

és szerzett (edzés és környezet)

tulajdonságok hoznak létre, biológiai és

pedagógiai módszerek eredményeként

versenyen, mérkőzésen érhető el.

(Harsányi, 2000)

A sportteljesítmény fajtái

Abszolút teljesítmény (540 cm rúdugrás)

Relatív teljesítmény (540 cm – 3.

helyezés)

A mérhető sportágakban mindkettőről

beszélünk, nem mérhetőekben csak

relatív teljesítmény van!

Didaktikai alapelvek Tudományosság

Tudatosság

Szemléletesség

Rendszeresség

Érthetőség

A felkészülés alapelvei I.

Egészség és a személyiség megóvása

Távlati felkészülés

Kiválasztás - Felkészítés - Szakosítás

Felkészülés és életvitel összhangja

Kedvező szociális közeg kialakítása

Optimális pszichikai állapot

szükségessége

Bizalom

A felkészülés alapelvei II.

Versenyek vezérelte edzés

Örökölt adottságoknak megfelelő edzés

Biológiai kornak megfelelő felkészülés

Edzéséletkornak megfelelő felkészülés

Fokozatos specializálás

Edzés individualizálása

A felkészülés alapelvei III.

Folyamatos, rendszeres felkészülés

Küszöb feletti terjedelmű és

intenzitású edzés

Pillanatnyi állapotnak megfelelő

edzés

Fokozatosan növekvő terhelés

Edzéstartalom változása

Felkészülés periodizálása

A felkészülés alapelvei IV.

Edzésterjedelem és intenzitás változása

Folyamatosan ellenőrzött felkészülés

Alkalmazkodás specifikuma

(erőfejlesztés – ERŐ)

Teljesítményfejlődés – egyedfejlődés

Edzés nélküli fejlődés elve (érés)

Növekvő terhelés – fokozatosan

csekélyebb fejlődés (magas szinten

nehéz már látványosan fejlődni)

SporttehetségAz a személy, akinek egészségi állapota,

pszichikai, fiziológiai, antropometriai, motorikus

és szocializációs adottságai a fejlődés-érés

egy szakaszában olyan színvonalúak és

felkészülési szakaszonként olyan ütemben

fejlődnek, hogy – megfelelő edzés és egyéb,

főleg szociális miliő esetén – valamely

sportágban csúcsteljesítmény-életkorban

feltehetően magas színvonalú

sportteljesítmény eléréshez vezethet.

(Harsányi, 2000)

Tehetség – sporttehetség

Renzulli modell, 1978

KreativitásFeladat iránti

elkötelezettség

Átlagon felüli

képességek

Tehetség – sporttehetség

Mönks-Knörs, 1997

ISKOLA TÁRSAK

KreativitásFeladat iránti

elkötelezettség

Átlagon felüli

képességek

CSALÁD

Tehetség – sporttehetség

Czeizel, 2003

CSALÁD

TársadalomKortárs

csoportok

Iskola

Speciális

mentális

adottságok

Kreativitási

adottság

Motivációs

adottság

Általános

értelmi

adottság

+ SORS

Köszönöm a figyelmet!

Q + A