Az egész életen át tartó tanulás céljainak teljesülése a gyakorlatban

Készítette: Cseh Gyöngyi

2011. május

1. Bevezető

A tanulás az a folyamat, amely végigkísér bennünket születésünktől életünk végéig.

Csecsemőként meg tanulunk mászni, járni, majd beszélni. Gyermekként elkezdjük iskolai

tanulmányainkat, mely az általános iskolát követően a középiskolában és később a főiskolán

vagy egyetemen folytatódik. Életünk során meg tanuljuk, hogyan kell együtt élni,

alkalmazkodni, törődni, gyermeket nevelni, szüleink, nagyszüleink megtanítják nekünk,

hogyan kell növényt termeszteni, főzni vagy rendet tartani a ház körül. Mindig tanulunk

valami újat, akár egy utazás, egy könyv olvasása vagy az Internet böngészése során.

Az Európai Közösségek Bizottsága az alábbiak szerint fogalmazta meg az élethosszig tartó

tanulás fogalmát: „minden az életben vállalt olyan tanulási tevékenység, amelynek célja az

ismeretek, a készségek és jártasságok fejlesztése személyes, polgári, társadalmi és/vagy

foglalkoztatási szempontból”. Az emberi életet végigkísérő tanulási folyamat alapvető

célkitűzéseiként az önmegvalósítást, az aktív állampolgári részvételt, a társadalmi

integrálódást és alkalmazkodóképességet jelölte ki. A LifeLong Learning szemléletmód

alapjában véve változtatta meg az oktatás és képzés felfogását, folyamatát és politikáját az

elmúlt 10 évben. Az élethosszig tartó tanulás fő céljai a következők:

- „A tanuláshoz való egyetemes és folyamatos hozzáférés biztosítása a tudás társadalmában

való fenntartható részvételhez szükséges ismeretek és készségek megszerzése és

megújítása céljából

- Érzékelhető módon növelni kell az emberi erőforrásokba történő befektetés szintjét,

elsőbbséget biztosítva Európa legfontosabb tőkéje - az ember – számára

- Hathatós oktatási és tanulási módszerek és feltételrendszerek kifejlesztése az egész életen

át tartó és az élet teljes körére kiterjedő tanulás folyamatossága érdekében

- Jelentősen javítani kell a tanulásban való részvétel és a tanulás eredményének értelmezési

és értékelési módozatain, különösen a nem formális és informális tanulás területén

- Mindenki számára, az élet minden szakaszában könnyen elérhető minőségi információ és

tanácsadás biztosítása az európai tanulási lehetőségekről

- Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit a lehető legközelebb kell vinni a tanulókhoz

és lakóhelyi közösségeikhez, valamint szükség szerint fejleszteni kell az IKT-alapú

szolgáltatásokat” (Európai Közösségek Bizottsága, Memorandum az egész életen át tartó

tanulásról)

Az új szemlélet egyik fontos eleme az életkor kérdése, mely nemcsak az iskoláskorúak

oktatását, hanem az idősebbek tanulását és ismeretszerzésének fontosságát is hangsúlyozza.

Egyre elterjedtebbé válik, hogy idősek iratkoznak be egyetemre vagy főiskolára, mert tanulni

szeretnének. Napjainkra előtérbe került az alapvető személyes és szakmai kompetenciák

elsajátítása és bővítése nemcsak formális, hanem nem formális és informális keretek között. A

nem formális és informális keretek jelenthetnek akár egy múzeumlátogatást, böngészését az

Interneten vagy akár egy ismeretterjesztő folyóirat, szakirodalom tanulmányozását, melynek

helyszíne lehet egy iskola, egy munkahely vagy egy családi otthon is. A szemlélet felhívja a

figyelmet a tanulás tanulásának elsajátítására, mely szerint a tanulás képessége a gyermekkori

tanulás során alakítható ki. Célja, az hogy a gyermeket érdekeltté tegye saját tanulásának

irányításában középpontba helyezve az egyén érdeklődését, igényeit és motivációját, mely

elősegíti az önképzés kialakulását.

Az élethosszig tartó tanulás stratégiája innovatív pedagógiai módszerek, értékelési rendszerek

bevezetését és a tanári szerepek átalakulását eredményezte. Bevezetésre került a távoktatás, e-

learning oktatás, új gyakorlati-szakmai programok és új információs és kommunikációs

technológiák kaptak szerepet az oktatásban.

2. A felmérés célja, hipotézisei

A felmérés elsődleges célja az volt, hogy megvizsgálja, hogy az LLL célkitűzések hogyan

valósulnak meg a gyakorlatban. Olyan kérdésekre kerestem válaszokat, mint például Valóban

érték-e a tanulás az emberek számára? Milyen motivációk ösztönzik az embereket tanulásra?

Melyek azok az információs eszközök, amelyek a legnépszerűbbek az egyes korosztályoknál?

Feltevésem szerint a fiatalabb korosztály számára nagyobb értéket képvisel a tanulás, mint az

idősebb korosztály számára. Továbbá az emberek többsége a munkában való sikeres

előmenetel és munkanélküliség elkerülésének eszközét látják a tanulásban. Fontos kiemelni,

hogy jelentős különbségek vannak a fiatalok és idősek tanulási szokásai, módszerei és

technikái között, így ennek feltárására is lehetőséget ad a jelen felmérés.

3. A felmérés célcsoportja

A felmérés során egyenként kérdeztem meg 16-65 év közötti embereket véletlenszerűen.

4. A felmérés módszere

A felmérést kérdőív alkalmazásával végeztem. A résztvevők kiválasztása véletlenszerűen

történt. A felmérés kérdőívének kitöltése anonim volt. A felmérésem kiterjedt demográfiai

(kor, nem lakhely) és szociográfiai kérdések (iskolázottság) mellett, gazdasági információ

(munkaviszony), a képzések típusára, formájára, tartalmára, céljára, a tanulás útjában álló

akadályokra, jövőbeni tervekre, az idegen nyelvek ismeretére, az információ és ismeretszerzés

módjaira és rendszerességére, a sport szerepére, a társadalmi szerepvállalásra, és az

élethosszig tartó tanulás fogalmának jelentésére. A kérdőív 24 kérdésből állt, a válaszadáshoz

felelt-választós kérdéseket egyéb kategória megjelölésével, igen-nem skálarendszert

alkalmaztam. 100 fő töltötte ki a kérdőívet.

5. A felmérés eredményei

A felmérés időtartama: 2011. február 15. – 2011. április 30.

Résztvevők száma: 100 fő

A válaszadók neme alapján: A nők aktívabban vettek részt a felmérésben, mint a férfiak.

A válaszadók életkora alapján:

A felmérésben a 21-30 év közöttiek száma a legjelentősebb és legkisebb számban a nyugdíjas

korúak véleményét tudtam megkérdezni.

Iskolai végzettsége alapján:

A válaszadók között a legnagyobb arányban (46%) a legmagasabb iskolai végzettség az

érettségi volt, míg legkevesebben (2%-2%) szakmunkás bizonyítvánnyal vagy 8 általános

iskolai végzettséggel rendelkeztek.

Lakóhely szerinti megoszlás:

A felmérésben résztvevők lakóhelyüket tekintve változatos településekről segítették a

munkámat.

Foglalkozás szerint: A válaszadók nagytöbbsége (48%) alkalmazottként dolgozik, így a

felmérésből kiderül, hogy munkájukat segíti-e, befolyásolja-e a tanulás és képzés.

Az elmúlt három évben vett-e részt bármilyen képzésben?

A válaszadók jelentős hányada részt vett valamilyen képzésben az elmúlt 3 évben.

Milyen típusú képzésben vett részt?

A felmérésből kiderül, hogy a formális oktatási keretek mellett a nem formális önképzés

(35%) és a nyelvtanfolyam (12%), és egyéb típusok, mint pl. ECDL és más informatikai

tanfolyamok (6%) is jelentős arányban fordulnak elő. A szakmai továbbképzések magas

százaléka (24%) azt mutatja, hogy a munkáltatók nagy hangsúlyt fektetnek a humán-erőforrás

folyamatos fejlesztésére. A megkérdezettek mindössze 8%-a nem vett részt semmilyen

képzésben, mely azt sejteti, hogy az emberek fontosnak tartják a tanulást.

Milyen formában tanult?

A képzések formáját tekintve még mindig a nappali képzésben résztvevők aránya a

legmagasabb (45%), azonban emellett jelentősnek mondhatók a levelező és az önálló tanulási

formák (17%-37%). A felmérésből kiderül az is, hogy sajnos a mai informatikai alapú

társadalomban az emberek nagyon kis hányada, mindössze 3%-a bízik az on-line képzési

formában. Ezen a téren remélhetőleg az elkövetkező években jelentős fejlődés mutatkozik

majd. Szintén jelentős azok száma, akik magántanárhoz fordulnak segítségért tanulási

folyamatukban (19%). Ők első sorban nyelvtanulási céllal járnak tanárhoz.

Tervezi-e, hogy az elkövetkező években részt vesz bármilyen képzésben?

A megkérdezettek 72%-a tervezi hogy az elkövetkező időkben valamilyen képzésben részt

vesz majd. A tanulni szándékozók között a nők sokkal aktívabbak, mint a férfiak. A nők 64%-

kal képviseltetik magukat. A 40 év felettiek 56%-a tervezi hogy tanulni fog a jövőben.

Milyen céllal tanul Ön?

Kérdéseim kiterjedtek arra is, hogy mi hajtja az embereket a tanulás felé, melyek azok a

motivációs erők, amelyek tanulásra késztetik az embereket. A legmotiválóbb tényezőként a

munkahely megtartását jelölték meg a válaszadók, majd ezt követi második helyen a

magasabb jövedelmet biztosító pozíció megpályázása. Ez az eredmény annak is köszönhető,

hogy a gazdasági válság óta jelentősen megnőtt a munkanélküliek száma hazánkban. A

szakmai fejlődés-t a válaszadók 42%-a tartja fontosnak. Jelentősnek mondható az emberek

azon motiváló tényezője, hogy ismereteiket gyarapítsák.

Ha részt venne valamilyen képzésben a jövőben, lát-e valamilyen akadályt az útjában?

Annak ellenére, hogy a felmérésben résztvevők 72%-a tanulna a jövőben, 73%-a lát

valamilyen akadályt ennek útjában. A legjelentősebb akadályok fej-fej mellett a családi és a

munkahelyi leterheltség (71%) és a képzési díj kifizetése. Ha belegondolunk abba, hogy egy

OKJ-s tanfolyam kb. 100.000 Ft, egy főiskolai diploma megszerzése 120.000 Ft-tól akár

500.000 Ft-ig is terjedhet szemeszterenként vagy csak egy magánóra egy nyelvtanárnál 2.000

- 4.000 Ft igazán nincs is miért csodálkozni. Erre mondhatnánk, hogy a szakkönyv vagy

folyóirat olvasása, ha beiratkozunk a könyvtárba, csak a tagsági díjba kerül, vagy az

Interneten való böngészés sem visz csődbe családokat, azonban országunkban még mindig

azokat az időket éljük, amikor nem mindig a tudás, hanem a papír számít. A megkérdezettek

43%-a érzi már túl öregnek magát a tanuláshoz és meglepő módon 48%-a nem tartja jónak az

on-line képzést.

Ön szerint milyen végzettség szükséges ahhoz, hogy megéljen az ember a mai világban?

Nehéz megmondani, hogy mi az az alap végzettség, ami manapság nélkülözhetetlen, de talán

van egy olyan nézet, hogy manapság az emberek nagytöbbsége rendelkezik érettségivel.

Ebből adódhat az a feltételezés, hogy az érettségi mára már kevésnek bizonyul. A válaszadók

több mint fele (56%) egy szakma ismeretét jelölte meg a legszükségesebbnek, mely azt

mutatja, hogy a szakmunka felértékelődött hazánkban is.

Ön szerint mennyire fontos az idegen nyelvismeret a boldoguláshoz?

A nyelvismeret szükségessével kapcsolatban még mindig nincsenek teljesen tisztában az

emberek. 68%-ban úgy gondolják, hogy a diploma megszerzéséhez a legfontosabb, majd ezt

követi a külföldi munkavállalás (40%) és külföldi utazás (30%). A megkérdezettek 22%-25%-

a szerint elengedhetetlen a hazai munkahelyeken is minimum egy idegen nyelv ismerete. Az

eredmény annak tudható be, hogy Magyarországon egyrészt még mindig a KKV szektorban

dolgozók vannak többségben, ahol kevésbé fontos az idegen nyelv, míg a kisebbségben lévő

22%-25% nagy valószínűséggel dolgozhat valamilyen külföldi tulajdonban lévő

multinacionális cég kötelékében.

Használja-e az Internetet ismeretszerzésre? Ha igen, milyen gyakran?

A kérdőív kitöltésekor arra is választ kerestem, hogy melyek azok az eszközök, amelyeket

manapság információszerzésre használunk, és milyen különbségek mutatkoznak nemek, kor,

iskolázottság, stb. alapján. A felmérésben résztvevők között népszerű az Internet, mint

információforrás, 63%-uk használja ismeretszerzésre a világhálót. Különbség a gyakoriságban

fedezhető fel. Legtöbben (58%) havonta, 30% hetente, és 12% naponta fordul segítségért az

Internethez. A nők és férfiak közti arányt tekintve 48% - 51%, nagyjából azonos. Az életkort

tekintve az 51 év felettiek mindössze 2%-a használja ilyen céllal a netet.

Milyen gyakran olvas könyvet, folyóiratot ismeretszerzés céljából?

Nem túl népszerű az olvasás a megkérdezettek között. 46%-uk havonta vesz kezébe könyvet

vagy folyóiratot ismeretszerzés céljából. 20%-uk hetente, 8%-uk naponta. Jelentősnek

mondható azok száma, akik egyáltalán nem olvasnak. A legkevésbé olvasás pártiak a 20 év

alattiak és a 41 – 50 év közöttiek, míg a legaktívabbak a 31-40 év közöttiek. A felmérésből az

is kiderül, hogy a nők szívesebben olvasnak, mint a férfiak.

Milyen gyakran látogat múzeumot?

A rendszeres múzeumba járók száma nagyon alacsony. A felmérésben résztvevők mindössze

5%-a látogat valamilyen kiállítást, tárlatot hetente, 15%-uk pedig havi rendszerességgel. A

legtöbben (69%) alkalmanként vagy évente egyszer jár múzeumban. Sajnos soknak mondható

a múzeumba egyáltalán nem járók száma is, mely a felmérés alapján 11%. A nők aktivitása a

múzeumlátogatás terén is nagyobb, mint a férfiaké. A 40 év felettiek a legaktívabbak ezen a

téren.

Milyen gyakran jár színházba?

A felmérésből azt tapasztalhatjuk, hogy a színházba járás népszerűnek mondható. A

megkérdezettek 12%-a hetente, 32%-a havonta és 45%-a évente jár színházba. A színházba

egyáltalán nem járók száma alacsony, 4%. A színházba-járási szokásokat tekintve a nők és

férfiak aránya nagyjából azonos. Életkor alapján a 31-50 év közöttiek látogatják a színházat

legszívesebben.

Milyen gyakran látogat kulturális rendezvényt, zenei fesztivált?

A kulturális rendezvény és zenei fesztivál, mint információforrás népszerű a megkérdezettek

körében. 9%-uk hetente, 32% havonta, 36% évente látogat ilyen eseményre. Jelentős az

effajta rendezvényt elkerülők száma is. A férfiak aránya magasabb, mint a nőké 67% - 33%.

Milyen gyakran sportol?

A sport jelentős szerepet játszik az emberek életében. A felmérés alapján a 19% naponta, 30%

hetente több alkalommal, 19% havonta egy-két alkalommal sportol. A sport szempontjából a

nők és férfiak egyaránt aktívak. Életkorukat tekintve a 20-40 év közöttiek sportolnak

rendszeresebben.

Tagja-e valamilyen klubnak, társaságnak, pártnak, stb.?

Manapság egyre fontosabbá válnak a szociális készségek, mint az alkalmazkodás,

rugalmasság melyet különböző társaságokban tudunk a megtanulni a leginkább, azonban a

megkérdezettek mindössze 17%-a tagja valamilyen klubnak vagy társaságnak. A felmérésből

így arra következtethetünk, hogy hazánkban kevesen vesznek részt társadalmi

megmozdulásokban, kevésbé képesek a változó igényekhez való alkalmazkodásra, akár a

munkaerőpiac, akár a személyes fejlődésük terén.

Mit jelent Önnek az Egész életen át tartó tanulás fogalma?

A felmérésből azt is meg szerettem volna tudni, hogy mit jelent a mára olya népszerűvé vált

fogalom „Egész életen át tartó tanulás”. Egyik hipotézisem az volt, hogy az emberek többsége

a munkában való sikeres előmenetel és munkanélküliség elkerülésének eszközét látják a

tanulásban. Ezzel szemben a személyes fejlődést jelölte meg a válaszadók 73%-a.

Ön beszél-e valamilyen idegen nyelvet? Több választ is megjelölhet!

A felmérés eredménye azt mutatja, hogy az idegen nyelvismeret nagyon alacsony hazánkban.

A megkérdezettek 19%-a beszél idegen nyelveket, mely alapján azt mondhatjuk, hogy minden

5-ik ember képes anyanyelvén kívül más idegen nyelven kommunikálni. A nők és férfiak

aránya nagyjából azonos, azonban a 40 éven aluliak aránya magasabb, mint a 40 éven

felülieké. Ennek hátterében sok esetben nem egy, hanem két nyelvnek az oktatása, illetve az

egyetemi, főiskolai diplomák nyelvvizsgához kötése állhat. Sajnos ez jelentős hátrány

számunkra szemben más uniós tagállamokkal. Svédországban a lakosság közel 82%-a, a

dánok 78%-a beszéli az angolt, átlagban az EU lakosságának 53%-a beszél idegen nyelvet.

Az idegen nyelvet beszélők között 40% rendelkezik valamilyen nyelvvizsgával egy vagy két

idegen nyelvből. A leggyakoribb az angol komplex középfokú, majd ezt követi a német

nyelvvizsga, de többször fordult elő a lovári nyelvvizsga is.

Van-e olyan diplomája vagy függőben lévő záróvizsgája, amit azért nem kapott még kézhez, vagy nem tehetett le, mert nem rendelkezik nyelvvizsgával?

Magyarországon nagyon kevesen beszélnek anyanyelvükön kívül más idegen nyelvet. Habár

már 1996-ban módosításra került a felsőoktatási törvény, melyben a diploma megszerzését

nyelvvizsga bizonyítványhoz kötötték, úgy tűnik, a hallgatók továbbra sem tudnak javítani

ezen az átlagon. A válaszadók 29%-a nem vehette még át a diplomáját, mert nem tudta

bemutatni nyelvvizsga- bizonyítványát. A nemek aránya e tekintetben nagyjából azonos. A

legmeglepőbb az volt, hogy van, akinek 2001 óta függőben van a diplomaátvétele.

Összegzés és következtetések

A felmérés 100 fő megkérdezésére terjedt ki. A résztvevők kiválasztása véletlenszerűen

történt.

A válaszadókról általánosságban elmondható, hogy az egész életen át tartó tanulás egyrészt

munkahelyük megtartása, másrészt személyes fejlődésük kulcsa.

Véleményük szerint manapság az életben való boldoguláshoz már nem elég egy érettségi,

hanem egy szakma ismeretét tartják a legfontosabbnak.

A legfontosabb motivációk a munkahelymegtartás (78%), a magasabb jövedelmet biztosító

pozíció megpályázása (53%) és a szakmai fejlődés (42%).

A felmérésből kitűnik, hogy a legnépszerűbb információforrások és eszközök az Internet

(63%), a színház, a kulturális rendezvények és zenei fesztiválok.

Tévesnek bizonyult az a feltevésem, mely szerint a fiatalabb korosztály számára nagyobb

értéket képvisel a tanulás, mint az idősebb korosztály számára. A felmérésből kiderült

számomra, hogy a fiatalok inkább az intézményes oktatást, míg az idősek az önálló tanulást és

nem formális információszerzést részesítik előnyben. De ahogy azt a dolgozatom elején is

már említettem a tanulás nem más, mint „minden az életben vállalt olyan tanulási

tevékenység, amelynek célja az ismeretek, a készségek és jártasságok fejlesztése személyes,

polgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatási szempontból”.

Kérdőív – Lifelong Learning

Tisztelt Válaszadó!

A Debreceni Egyetem Igazgatásszervező szakos hallgatója vagyok. A jelen kérdőívvel felmérést végzek az Egész életen át tartó tanulás – Life Long Learning – témájában. A kérdőív kitöltése névtelenül történik.

Köszönöm, hogy a kérdőív kitöltésével segíti munkámat!

1. Mi az Ön neme?⃝- Nő⃝- Férfi

2. Életkora? _____________________

3. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? ⃝- Kevesebb, mint 8 általános ⃝- 8 általános ⃝- Szakmunkásképző⃝- Érettségi, szakközépiskola⃝- Főiskola⃝- Egyetem⃝- Tudományos fokozat (PhD)⃝- Egyéb: ______________________________________

4. Jelenleg hol lakik Ön?⃝- Falu⃝- Város⃝- Megyeszékhely⃝- Budapest⃝- Egyéb: _______________________________________

5. Mi az Ön foglalkozása?⃝- Tanuló ⃝- Alkalmazott⃝- Vállalkozó, vállalkozás vezetője/tulajdonosa⃝- Munkanélküli⃝- Nyugdíjas ⃝- Rokkant nyugdíjas⃝- Háztartásbeli⃝- GYED-en, GYES-en van⃝- Egyéb:_________________________________________

6. Az elmúlt három évben vett-e részt bármilyen képzésben? ⃝- Igen⃝- Nem

7. Milyen típusú képzésben vett részt? Több választ is megjelölhet!⃝- Nem vettem részt⃝- Általános iskola⃝- Szakmunkásképző⃝- Érettségi, szakközépiskola⃝- Főiskola⃝- Egyetem⃝- OKJ-s szakképzés⃝- Szakmai továbbképzés⃝- Nyelvtanfolyam⃝- Önképzés⃝- Egyéb:_______________________________________________________

8. Milyen formában tanult? Több választ is megjelölhet!⃝- Nem vettem részt⃝- Nappali⃝- Esti⃝- Levelező⃝- Távoktatás⃝- On-line képzés⃝- Magántanárral⃝- Önállóan⃝- Egyéb:_____________________________________________________

9. Mit tanult az elmúlt két évben (pl. ECDL, érettségi, angol nyelvtanfolyam, műkörömépítő, alkalmazott nyelvész, stb.)? Adjon részletesebb leírást!

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

10. Tervezi-e, hogy az elkövetkező években részt vesz bármilyen képzésben?⃝- Igen⃝- Nem

11. Milyen céllal tanul Ön? Kérem, hogy maximum 3 választ jelöljön meg!⃝- Nem akarok tanulni⃝- Ismereteim gyarapítása⃝- Szakmai fejlődés⃝- Munkahelyem megtartása⃝- Magasabb jövedelmet biztosító pozíció megpályázása

⃝- Munkahelyváltás⃝- Egyéb:________________________________________________________

12. Ha részt venne valamilyen képzésben a jövőben, lát-e valamilyen akadályt az útjában?Kérem, hogy maximum 3 választ jelöljön meg!

⃝- Nem⃝- Igen

- Nem akarok már tanulni- Nehezen / nem tudnám kifizetni a képzési díjat- Munka / család mellett nincs időm, energiám tanulni- A lakóhelyemen nincs olyan képzés, ami érdekelne⃝- Az on-line képzést nem tartom jónak⃝- Túl öreg vagyok a tanuláshoz⃝- Egyéb:____________________________________________________

13. Ön szerint milyen végzettség szükséges ahhoz, hogy megéljen az ember a mai világban?⃝- Nem szükséges semmilyen végzettség⃝- Általános iskola⃝- Szakmunkásképző / Szakközépiskola⃝- Érettségi⃝- Főiskola ⃝- Egyetem⃝- Tudományos fokozat (PhD)⃝- Egyéb: __________________________________________________________

14. Ön szerint mennyire fontos az idegen nyelvismeret a boldoguláshoz? Kérem, hogy maximum 3 választ jelöljön meg!

⃝- A legtöbb hazai munkahelyen elengedhetetlen⃝- Nem szükséges⃝- Manapság legalább két idegen nyelvet kell beszélnie az embernek⃝- A diploma megszerzéséhez szükséges⃝- Külföldi munkavállaláshoz szükséges⃝- Külföldi utazás során van rá szükség

15. Használja-e az Internetet ismeretszerzésre? Ha igen, milyen gyakran? ⃝- Nem⃝- Igen

- Naponta- Hetente- Havonta⃝- Egyéb:_____________________________________________________

16. Milyen gyakran olvas könyvet, folyóiratot ismeretszerzés céljából?⃝- Soha⃝- Naponta⃝- Hetente

⃝- Havonta⃝- Egyéb:______________________________________________________

17. Milyen gyakran látogat múzeumot? ⃝- Soha⃝- Hetente⃝- Havonta⃝- Egyéb:______________________________________________________

18. Milyen gyakran jár színházba? ⃝- Soha⃝- Hetente ⃝- Havonta ⃝- Évente ⃝- Egyéb:______________________________________________________

19. Milyen gyakran látogat kulturális rendezvényt, zenei fesztivált?⃝- Soha⃝- Hetente⃝- Havonta⃝- Évente⃝- Egyéb:______________________________________________________

20. Milyen gyakran sportol?⃝- Soha⃝- Naponta⃝- Hetente többször⃝- Havonta egy-két alkalommal⃝- Egyéb:______________________________________________________

21. Tagja-e valamilyen klubnak, társaságnak, pártnak, stb.?⃝- Igen⃝- Nem

22. Mit jelent Önnek az Egész életen át tartó tanulás fogalma? Kérem, hogy maximum 3 választ jelöljön meg!

⃝- Nem érdekel a tanulás⃝- Személyes fejlődés⃝- A munkanélküliség elkerülése⃝- Az anyagi biztonság kulcsa ⃝- A siker kulcsa⃝- Egyéb: _______________________________________________________

23. Ön beszél-e valamilyen idegen nyelvet? Több választ is megjelölhet!

⃝- Nem⃝- Igen

- ______________________________nyelvet / nyelveket alapfokon

⃝- ______________________________nyelvet / nyelveket középfokon⃝- ______________________________nyelvet / nyelveket felsőfokon

24. Van-e olyan diplomája vagy függőben lévő záróvizsgája, amit azért nem kapott még kézhez, vagy nem tehetett le, mert nem rendelkezik nyelvvizsgával?⃝- Igen (Mióta van függőben:_________________________)⃝- Nem

Felhasznált irodalom

Európai Közösségek Bizottsága, MEMORANDUM az egész életen át tartó tanulásról

(www.nefmi.gov.hu/europai-unio-oktatas/egesz-eleten-at-tarto/memorandum-tanulas)

Európai Közösségek Bizottsága, BIZOTTSÁGI KÖZLEMÉNY Az egész életen át tartó

tanulás európai térségének valóra váltása

(www.nefmi.gov.hu/letolt/nemzet/kozlemeny_tanulas.doc)