Or-ZSE

Az első keresztes háború háttere, és a zsidók ellen irányuló pogromok Nyugat - Európában

A keresztes hadjáratok zsidók ellen irányuló pogromjai

Szalai Flóra

13/01/2016

Az első keresztes háború ideológiai hátterének, és a hadjárat alatt a nyugat- európai zsidóságot ért atrocitások bemutatása.

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés, a dolgozat ismertetése

2. Az első keresztes háború ideológiai hátterének rövid ismertetése

2.1. Vallási háttér

2.2. Történelmi háttér

3. Zsidóság a középkori Európában

4. Az első keresztes háború hozománya – Pogromok Európa-szerte

5. A hadjárat hatásai a zsidóságra, lezárás

[2]

1. BEVEZETÉS, A DOLGOZAT ISMERTETÉSE

Dolgozatomat két részre osztottam. Az első felében az első keresztes háború (1096 – 1099)

történelmi, ideológiai hátterét foglalom össze, a második felében pedig a zsidókat ért

atrocitásokat, és a hadjárat következményeit a zsidó közösségekben. Elsőként igyekszem

röviden és pontosan beszámolni a keresztes hadjárat elindító okairól, és vallási, történelmi

hátteréről. Hogy minél teljesebb képet kapjunk a pogromokról, a következő pontban röviden

beszélek a zsidóság akkori helyzetéről. Ezek után érek a dolgozatom leglényegesebb

pontjához, amiben számot adok a keresztes hadjárat seregei által elkövetett dúlásokról,

elsősorban azokról, amelyek zsidó közösségeket érintettek. Végül összefoglalom mindazt,

amiról számot adtam.

2. AZ ELSŐ KERESZTES HÁBORÚ IDEOLÓGIAI HÁTTERÉNEK RÖVID ISMERTETÉSE

2.1. Vallási háttér

A Vallástörténeti kislexikon a következőképpen határozza meg a „keresztes háborúk”

szócikket: az invesztitúra-harc sikeres megvívása következtében a hatalma tetőpontján lévő

papság hódító háborúi.1 A vallási indíttatás mögött tehát hatalmi harc éleződött: a pápaság

és a császárság egymásnak feszült, a pápaság ugyanis sérelmesnek találta, hogy a császár

iktatja be a főpapot hivatalába (pásztorbot és gyűrű átadásával, ez az invesztitúra).2 A

pápaság tehát meg akarta szerezni az invesztitúrát saját maga számára, kivonni azt az

uralkodók keze alól. Az 1054-ben bekövetkezett egyházszakadás (gr. skizma3) után, amely

során kialakult a római katolikus és a keleti ortodox kereszténység,4 a nyugati

kereszténység egyik célja a keresztes hadjárat elindításának szorgalmazásával az volt, hogy

egyesítse a kettészakadt keresztenységet.5 1095-ben, a clermonti zsinaton II. Orbán pápa

vetette fel a Palesztinát visszafoglaló hadjárat ötletét (I. Omár 638-ban elfoglalta

Jeruzsálemet6), amelynek hatására többen fogadalmat tettek, hogy a Szentföldre mennek.7

II. Orbán felismerte, hogy most, amikor a muszlim hódítás már a görög katolikusokat

fenyegeti, érdemes lenne megpróbálni egy hadjárat címe alatt egyesíteni az egyházat, és a

Szentföldet kereszténnyé tenni.8 A visszahódítás hátterét nem a muszlimok ellen érzett fék

gyűlölet adta, nyers sztereotípiák persze léteztek, azonban ezek nem voltak elegek ahhoz,

1 GECSE, pp. 152, „keresztes háborúk”2 Uo. pp. 124, „invesztitúra-harc”3 Nagy egyházszakadás (szócikk) In: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_egyh%C3%A1zszakad%C3%A1s4 LEVY, J.: In: http://www.jewishhistory.org/the-first-crusade/5 GECSE, pp. 152.6 BULL, M, In: i.m. pp. 18. 7 GECSe, pp. 152.8 LEVY, uo.

[3]

hogy koherens halmazt alkotva olyannyira felbújtsa az embereket, hogy azok otthonaikat

elhagyva harcba induljanak ellenük.9 A keresztény egyház azonban toborzása során a

„hitetlenek” ellen hívta harcba a tömegeket, megváltásért cserébe, így hát azok, akiknek

egyébként nem volt más lehetőségük a Mennyországba kerülni (a keresztény doktrína

szerint minden ember bűnösnek születik, és életük során cselekedeteik alapján kerülnek a

Pokolba vagy a Mennybe), kapva kaptak az alkalmon.10 II. Orbán azonban bizonyos

embercsoportokat alkalmatlannak tartott a hadjáratra, így az időseket, a hajadonokat, és

azokat a papokat, akiknek felettese nem járult hozzá elmenetelükhöz, kizárta a keresztesek

közül.11 A visszahódításnak három célja volt: visszafoglalni Jeruzsálemet, megállítani a

muzulmán terjeszkedést, és egyesíteni az egyházat.12 Ami a toborzott tömeget illeti, az ő

motivációjuk a gazdag zsákmány, a jobb élet és a megváltás voltak.

2.2. Történelmi és gazdasági indoklás

A keresztes hadjáratok, már megnevezésükből eredően, természetesen vallási indíttatásúak

voltak, azonban nem kizárólag. A 11. század, az első keresztes hadjáratok legtermékenyebb

százada, az új felfedezések, államférfiak és katonák időszaka. A 11. század alatt a politikai

és gazdasági intézmények, amelyek a 6. századtól fogva kezdenek el alakot ölteni, és

ekkora a középkori civilizáció alapjává szilárdulnak.13 Virágzott a feudalizmus, amelyben a

földesűr fő tevékenysége a harcolás volt. Fiatal korától kezdve arra volt kiképezve, hogy

elbírja a lovagi páncélzatot, és lovaglás közben célba találjon lándzsájával.14 Amikor pedig

nem volt háborúban, és nem kellett harcolnia, ezeket az unalmas napokat nagyobb vadakat

ejtő vadászattal töltötte ki, s minthogy sokat evett, és ezt jelentős mennyiségű borral kísérte,

ez hasznos elfoglaltságnak bizonyult.15 Az átlagos lovag tehát vad volt, kéjsóvár és a maga

sajátos módján istenfélő ember volt. Kételkedés nélkül elfogadta az egyház tanításait, és

lelke üdvösségét igen fontosnak tartotta, a keresztény erkölcs azonban vajmi keveset

érdekelte.16 A nagybirtokok kialakulása miatt létrejött társadalami feszültségek

levezetéséhez az uralkodók jó eszköznek vélték a háborúkat. A keresztes hadjáratban ezért

nem csak a zsákmányra éhes lovagok, de a harciasabb parasztok is részt vettek egy jobb

9 BULL, M., in: i.m. pp. 2010 DUNCALF, F., in: i.m. pp. 25411 Uo.12 GECSE, pp. 152.13 PAINTER, S. In: i.m. pp. 3.14 Uo. pp. 15.15 Uo.16 Uo.

[4]

megélhetés reményében.17 Európát ekkor éhség sújtotta, a föld kevesett termett, az

agrikulturális módszerek fejletlenek voltak.18 Az eke nehéz volt, és esetlen, rosszul

tervezett, a búzát a madarak elcsipegették,a földet pedig nem trágyázták, hogy több és jobb

minőségű terményük legyen.19 Az éhínség és a feudális elnyomás elől menekülő parasztok

egyetlen lehetősége a jobb megélhetésre a keresztes háború volt.

3. Zsidóság a 11. századi Nyugat-Európában

Meglehetősen kevés forrással rendelkezünk 1000 körül a zsidók jelenlétéről vagy vallási

szokásairól.20 A zsidó települések számának növekedésével együtt több és több információt

nyerhetünk életmódjukról és vallásukról: a bibliai korpusz szolgált alapul egy egész halmaz

magatartási irányelvnek, és egyben a zsidó ember perspektíváját is meghatározta közösségi

és személyes felelőségét illetően.21 Párhuzamosan a számuk növekedésével, nyílvánvalóvá

vált, hogy sajátos kialakult vallási és viselkedési motívumaik vannak. Ez, és az évtizedek

során számos más felhalmozódott körülmény hozzájárult a zsidókról szőtt tévhitek

kialakulásához; a szociális feszültségek bűnbakja, a kisebbség elutasítása, és olyan mélyen

gyökerező dolgok, amelyeket a mai napig nem tudunk megfejteni.22 Helyzetükön nem

könnyített az akkor aktuális társadalmi forma sem. Mivel a zsidók nem tartoztak az

egyházhoz, nem lehettek sem hűbérúrak, sem pedig hűbéresek. 23 Kezdetben ez nem

jelentett gondot, kisbirtokosként szabadon művelhették a földjüket, szőlőjüket. 24

Közösségekbe tömörültek, és egész Európában sokasodott a számuk, 1066-ban már

Angliában is éltek zsidók.25 A keresztes háború előtt a zsidók nem voltak elnyomottak,26

azonban 1096-ban gyökeresen megváltozott a helyzetük.

4. Az első keresztes háború hozománya – Pogromok Európa-szerte

Az első keresztes hadjárat szervezetlenül, rendezetlen tömegekben gyűltek össze, gazdag

zsákmány és szabad gyilkolás reményében.27 Elindultak, hogy fegyveres erőkkel

visszafoglalják a Szentföldet a szeldzsu törököktől, a „hitetlenek” ellen vonultak, és állítólag

17 GECSE, pp. 152.18 PAINTER, S. In: i.m. pp. 5.19 PAINTER, S., in: i.m. pp. 5.20 CHAZAN, R., pp. 40.21 Uo.22TRACHTENBERG, J., pp. 19.23 HAHN, pp. 88.24 Uo.25 Uo.26 SZABOLCSI M (szerk)., pp. 301.27 HAHN, pp. 89.

[5]

Guibert de Nogent indulásakot a következőt mondta: „A szándékunk az, hogy Isten

ellenségei ellen hadba vonuljunk Keleten, de amíg itt vagyunk, itt vannak nekünk a

zsidók!”28 Nem meglepő ez a felkiáltás, hiszen a keresztesek a zsidóknál reméltek bőséges

zsákmányt. Az első rajtaütések a Rajnavölgyben történtek, Pészah és Sávuot ünnepe között,

Worms, Mainz, Speier, Köln és Trier zsidó községei szenvedték el a keresztesek lovagi

kötelességeit.29 A legkorábbi keresztes háborúra vonatkozó héber szövegben ez áll: „amikor

a keresztesek [a franciák] elértek ide [a Rajnavölgybe], pénzt követeltek, hogy kenyeret

vegyenek. Mi adtunk nekik.”30

1096 május 5-én Worms városában valaki kiásott egy halottat, aki már egy hónapja elhunyt,

körbevitte a városban, és közben azt kiáltozta, hogy a zsidók megöltek egy keresztényt,

megfőzték, és az ebből keletkezett főzetet kutakba öntötték, hogy megmérgezzék a

vízkészletet.31 A kútmérgezés vádja később széles körökben elterjedt, az ostya-, és vérváddal

párhuzamosan. Speier püspöke, még a keresztes hadjárat előtt, a városba zsidó kereskefőket

telepített és privilégiumokkal ruházta fel őket, hogy a város kereskedelmét fellendítsék.32

Engedélyezte nekik, hogy rabszolgát tartsanak (VII. Gergely pápa tilalma ellenére), külön

városrészt jelült ki nekik lakhelyül s azt fallal vette körül, valamint engedélyezte számukra a

fegyvertartást.33 Ezt a várost azonban a keresztesek feldúlták, állítólag egy papnak az az

ötlete támadt, hogy erőszakkal térítsék meg a zsidókat a kereszténységre, mert Jézus

sírfeliratán ez áll.34 A felbőszült tömeg logikusnak vélte ezt, hiszen a zsidó éppúgy nem

keresztény, mint a muzulmán, tehát éppen annyira „hitetlen”, és ők pedig ellenük harcolnak.

Néhány zsidó Johansen püspök palotájában talált menedéket, aki nem értett egyet a

kényszerkeresztelés eszméjével, és útját állta a vérontásnak (őt később azzal vádolták, hogy

a zsidók megvesztegették). 35 Amikor azonban újabb csapatok érkeztek, és a palotába

sikeresen betörtek, többnyire csak halottat találtak, akik inkább öngyilkosságot követtek el,

mintsem hogy megvárták volna a lovagok általi halált. 36A trieri zsidók inkább saját kezűleg

vetettek véget az életüknek a keresztes lovagok híre hallatán – sokan a Mozel folyóba ölték

magukat, hogy ne kelljen elszenvedniük a kényszerkeresztelkedést és a mészárlást.37

28 DE LA MAISONNEUVE, pp.40.29 HAHN, pp. 89.30 CHAZAN, pp. 136.31 TRACHTENBERG, pp. 144.32 SZABOLCSI M. (szerk), pp. 301.33 Uo.34 Uo, pp. 303.35 Uo. pp. 304.36 Uo. pp. 306.37 Uo. pp. 304.

[6]

Franciaországban a cologne-i zsidók a környező erdőkbe menekültek, de a keresztesek

lemészárolták őket, akit pedig életben hagytak, a környező városokba hurcoltak.38 Metz és

Trèves városában csakugyan vérfürdőt rendeztek a „szent küldetés” címe alatt.39

Nagy általánosságban azonban még a jámborabb, emberségesebb egyházi méltóságok sem

tudták megakadályozni a keresztesek vérszomjának oltását. Nem egy esetben a falaik közé

befogadott zsidókat a saját papságuk által vezett bandának kellett kiszolgáltatniuk.40

Egyízben Mainzban a zsidók vesztét az okozta, hogy egy liba elkísérte gazdáját a hadjáratra,

amit a keresztesek a hadjárat isteni jóváhagyásának jelének tekintettek, és meggyilkolták a

zsidókat.41 Az elhunytak száma 1300 körül volt.42

További ehhez hasonló mészárlások zajlottak le Aldenahrban, Mörsben, Kerpenben,

Regensburgban és egyéb városokban. Fontos azonban megjegyezni, hogy az uralkodók, és a

magasabb rendű méltóságok nem értettek egyet a lezajló vérontással.43 A hadjáratot alkotó

emberek, túlnyomó részben, mint az a föntiekből is kiderül, unatkozó, erőszakos

lovagokból, zsákmányra és jobb megélhetésre áhítozó csőcselékből álltak. A dicső szent

háború vért és halált hagyott maga mögött a Szentföld felé haladva.

5. A hadjárat hatásai a zsidóságra, lezárás

Az 1096-os rajnavölgyi történések után az egyház feleszmélt, és rájött, hogy szervezett

csapatokat kell létrehozni, és a zsidókat meg kell védeni.44 A rajnavölgyi lerombolt kisebb

települések a 12. század elején újra felépültek, a kereskedelem virágzott, és a

pénzkölcsönzés is.45 A keresztény-zsidó kapcsolat azonban megsínylette a hadjáratot. A

zsidókban mély nyomot hagyott a mészárlás, bizalmatlanságot, félelmet és szorongást

keltett.46 Az elkövetkező évszázadokban a kisebbségek elleni atrocitások, ha nem is ilyen

mértékben, de sűrűn jelen voltak, és amíg a zsidóság minél jobban elhatárolta magát, annál

több hiedelem és vád született ellenük.47

Az 1096 és 1099 között lezajlott első keresztes hadjárat kétségkívül a nyugat-európai

zsidóság első tömeges mészárlása volt. Többezer zsidó lelte halálát a keresztesek fegyverei

által, vagy vetett véget életének önkezűleg. A főleg edzett lovagokból és parasztokból álló

38 BENVENISTE, H., pp. 125.39 Uo.40 TRACHENBERG, pp. 168.41 Uo.42 SZABOLCSI M., pp. 306.43 BENVENISTE, H., pp. 142.44 CHAZAN, R. Pp. 153.45 Uo.46 TRACHENBERG, pp. 168.47 Uo. pp. 170.

[7]

had dús zsákmányt sejtve nem kímélt senkit. Az elkövetkező évszázadok vádjait alapozták

meg a hadjárat közben, amik egy része ma is élő sztereotípiában aktívan jelen van.

[8]

FELHASZNÁLT IRODALOM

BENVENISTE, Henriette: Fierté, Désespoir et Mémoire: Les Récits Juifs de la Première Croisade, in:

Médiévales, 35, automne 1998, pp. 125-140

BULL, Marcus: Origins in: The Oxford History of the Crusades, szerk: Riley – Smith, Jonathan,

1999, New York, USA, Oxford University Press, pp. 15-34.

CHAZAN, Robert: The Jews of Medieval Western Christendom (1000-1500), New York, USA,

2006, Cambridge University Press

DE LA MAISONNEUVE, Dominique: Le Judaisme... Tout simplement, Paris, 1997, Les Éditions de

l’Atelier/Éditions Ouvriéres

GECSE Gusztáv (szerk): Vallástörténeti kislexikon, Budapest, 1983, Kossuth Könyvkiadó,

„invesztitúra-harc” pp. 124, „keresztes háborúk” pp. 152.

HAHN ISTVÁN: A zsidó nép története, Budapest, Makkabi Kiadó

LEVY, Joshua: How the Crusades Affected Medieval Jews in Europe and Palestine, in:

https ://www.jewishhistory.org/the-first-crusade/

PAINTER, Sidney: Western Europe on the Eve of the Crusades in: A History of the Crusades: The

First Hundred Years, szerk: Setton, Kenneth M., Baldwin, Marshall W., London, 1969, The

University of Wisconsin Press, pp. 3-31.

SZABOLCSI Miksa (szerk): A zsidók egyetemes története IV. Kötet, Budapest, 1908, Phönix

Irodalmi Részvénytársaság

TRACHTENBERG, Joshua: The Devil and the Jews, the Medieval Conception of the Jew, Skokie,

Illinois, USA, 2001, Varda Books

[9]