Az első pun háború

Kr. e. 264-től Kr. e. 241-ig

A háború okai

• A fő ok a két nagyhatalom érdekterületeienek egybeesése volt.

• Messana városának birtoka volt a háborús ok (casus belli).

A háború lefolyása

• Az erőviszonyok kiegyenlítettek voltak: Róma inkább a szárazföldön, Karthágó inkább a tengeren volt erős.

• A két fél a hosszú háború alatt felélte tartalékait.

A fordulópont

• A háború eldöntése egy római találmányhoz köthető: a csapóhídhoz (corvus), amely lehetővé tette szárazföldi csapatok bevetését a tengeren.

Döntő csata

• 242-ben a rómaiak elfoglalták az utolsó két szicíliai pun erődöt, és 241-ben Caius Lotatius Catulus döntő vereséget mért a punokra az Aegetas szigeteki csatában, amelyet az új találmánynak köszönhetően nyert meg.

Eredmény

• Róma megkapta Szicíliát (Szürakuszai kivételével), ahol megalapították az első provinciát.

• Karthágó súlyos hadisarcot fizetett a győztesnek

• Karthágóban zsoldosfelkelés robbant ki, amelynek köszönhetően Róma el tudta foglalni Korzikát és Szardíniát.

Hatása

• A békekötés nem alakított ki valódi békét a két állam között, így már előrevetítte a második pun háborút.