„Az ember először a földet hódította meg, majd létrehozta legnagyobb szabású művét, a várost,

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ és Regionális Gazdaságtan Intézet

1

„Az ember először a földet hódította meg, majd létrehozta

legnagyobb szabású művét, a várost,

az emberiség történetének 7000 éves újszülöttjét.

A csecsemő eleinte lassan, fokozatosan,

majd félelmetes iramban fejlődött.”

Wolf Schneider: Városok Urtól Utópiáig


Miskolc fejlődési esélyei, az ipar mozgástere

Dr. Nagy ZoltánMiskolci Egyetem

Világ- és Regionális Gazdaságtan IntézetVilággazdaságtani Tanszék

Miskolc, 2007. október 26.


3

Tartalom

• Városok versenye, pozíciói

• Miskolc város pozíciói a magyar városhálózatban

• A jövő fejlesztési feladatai

• Ipar, munkahelyteremtés

• Beszállítói hálózat építése

• A cél: iparfejlesztés

• Összegzés


4

Városok versenye, pozíciói

Újkori városi vetélkedés két szakasza:• I. nemzetállami kereteken belül ipari üzemek telepítéséért, oktatási

intézményekért, infrastrukturális fejlesztésekért folyt a „harc”;• II. „városversenynek” tekinthető, a városok versenyképességének

javítása, az alulról szerveződő várospolitika kerül előtérbe a felülről lefelé irányuló fejlesztési politika helyett (Lengyel I.- Rechnitzer J. 2000).

A városok versenye a privát és az állami szféra beruházásaiért, a különböző gazdasági előnyökért, a különféle támogatásokért, a polgárokért folyik, sokszor nemzetközi szinten.

A nemzetgazdasági szint feletti (nemzetközi integrációk) és alatti térségi szintek (regionális gazdaság, lokális gazdaság) szerepe egyre fontosabbá válik.


5

Miskolc város pozíciói a magyar városhálózatban

Forrás: saját szerkesztés

Mutatószám-csoportok:•a település demográfiai, a lakosság képzettségi, foglalkoztatottsági adatai;•a település kulturális adatai, a település idegenforgalmi infrastruktúrájának, idegenforgalmának adatai; •a település gazdasági szervezeteinek, nonprofit szervezeteinek adatai; •a települési önkormányzati gazdálkodás adatai; •a település lakosságának jövedelmi, vagyoni viszonyainak adatai; •a település szolgáltatási, egészségügyi infrastrukturális, infrastrukturális, elérhetőségi adatai.

A Bennett-módszer szerinti vizsgálatokban szereplő

városok, és az alkalmazott mutatószám-csoportok


6

A vizsgált városok rangsorai 1995-ben, 2000-ben és 2004-ben a Bennett-módszer szerinti számítások alapján

Forrás: saját szerkesztés

0

2

4

6

8

10

12

1995 2000 2004

évekhe

lyez

éssz

ám

Debrecen

Szeged

Miskolc

Győr

Pécs

Nyíregyháza

Kecskemét

Eger

Szolnok

Békéscsaba

Salgótarján


7

A magyar városok faktoranalízis rangsorok alapján létrejött

fejlettségi típusai

Forrás: saját számítások alapján saját szerkesztés


8

A jövő fejlesztési feladatai

Miskolc város számára a faktoranalízis és a Bennett-számítások során megmutatkozó gyenge pontok, kedvezőtlen pozíciók, az összehasonlításokban való lemaradások kijelölik a fejlesztendő területeket:

• infrastruktúra, közlekedés, közlekedési kapcsolatok;• ipar, munkahelyteremtés;• szolgáltatás, pénzügyek, logisztika;• idegenforgalom;• oktatás (humán erőforrás fejlesztés), kutatás-fejlesztés;• városvezetés, városi kommunikáció, város kapcsolatai, értékes környezet.

Komplex fejlesztés


9

Ipar, munkahelyteremtés

A lemaradás okai:a jól működő klaszterek hiánya, a korszerű technológiákat alkalmazó vállalkozások nem elégséges

száma, és a már meglévő néhány ilyen vállalkozás hatékony együttműködésének hiánya.

Klasztertípusok közül (Nikodémus A. (2002) csak a hazai bázisú klaszterek kezdeményeivel találkozhatunk a városban, a megyében, a régióban, a logisztikai típusú klaszterek, a külföldi közvetlen tőkebefektetés, avagy FDI-alapú klaszterek hiányoznak.

Több kezdeményezés történt: NOHAC, Kárpátok Beszállítói Klaszter, CLUSTNET, Magyar-szlovák gépipari klaszter…

Eredmény?


10

Beszállítói hálózat építése

Észak-magyarországi Regionális Beszállítói Hálózat fejlesztését vizsgáló megvalósíthatósági tanulmány (REBESZ) felmérései szerint párhuzamosan számos beszállítói hálózat kialakítására van igény, ill. lehetőség:

• a már az Észak-magyarországi régióba települt un. modul (mint pl.: ZF, Delco-Remy, GE) beszállítók terén,

• a késztermék-gyártók (pl.: Bosch) köré rendeződő beszállítók,

• a kis-beszállítókból szerveződő csoportok tevékenysége. A tanulmány szerint egyre több szlovák kis- és középvállalkozás (elsősorban szolgáltatók) tesz az Észak-magyarországi régióba betelepült vállalkozásoknak beszállítói ajánlatot (Szenzor 2005.).


11

Beszállítói hálózat építése

A mechatronika területen elsősorban a készség-, és képességfejlesztő jelleg dominál. Az integrátor, a beszerző-megrendelő több régiós, vagy akár régión kívüli beszállítót illeszt hálózatába, amely sokrétűbb, színesebb, több szereplőből állhat, mint a vegyipari hálózat.

A vegyipari-műanyagipari beszállítói hálózat bővítése elsősorban egy-két nagy volumenű beruházáshoz kapcsolódhat. Az alapberuházás ugyanakkor beszállító-igényes, új, technológiailag is közvetlenül kapcsolódó pótlólagos, további kapacitásbővítő beruházásokat, szolgáltatás-fejlesztést indukál. Ezen beszállítók célzott (jelen esetben Borsodchem-, TVK-specifikus) beruházásokat, képességfejlesztést kell, hogy megvalósítsanak, amely nem, vagy nehezen konvertálható más vevőknek.

A két ágazat a régióban is más térbeli megjelenést mutat. A gépipar, mechatronika ágazat termékeinek 55-60%-át a régión kívüli integrátoroknak, gyártóknak szállítják. A beszállítói hálózatok jelenlegi fejletlensége miatt a régión belüli kapcsolatok nem dominánsak. Ez jellemzi az Észak-Magyarország és Kelet-Szlovákia beszállítói kapcsolatait is.


12

A gépipar beszállítói kapcsolatainak várható térbeli alakulása 2013-ban a REBESZ tanulmány szerint

Forrás: Szenzor 2005, szerkesztette a szerző


13

Ipar, munkahelyteremtésA lemaradás okai: nincs nagy területű, korszerű, zöldmezős ipari

park. A város és környékének ipari, kereskedelmi befektetésre alkalmas

területei:• Miskolc-Déli kapu: 30 hektár;• Martin Kertváros-Szirma városrész : 300 hektár;• Csemetekert: 70 hektár;• Miskolc Keleti kapu: 30 hektár; • Zsarnai piac: kb. 10 hektár.

A meglevő ipari parkok első és második generációs ipari parkok.

Csapó T. (2005) szerint a fejlett országokban az új típusú ipari parkoknak négy generációja jelent meg: az első generációs parkban az ipari funkció mellett dominálnak a logisztikai központok; a második generációs parkban a szolgáltató jellegű vállalkozások magas arányt képviselnek; a harmadik generációs parkokban domináns a szolgáltatás, és háttérbe szorulnak a termelő ágazatok; a negyedik generációs parkok inkább már hivatali, vagy üzleti parkok, ahol előtérbe kerülnek a kutatások.


14

Ipar, munkahelyteremtésA lemaradás okai:Miskolc a lakosság jövedelmeit, jólétét jelző mutatókban foglalja el a leggyengébb

pozíciókat a vizsgált időpontokban, ez erősen összefügg a foglalkoztatottak alacsony arányával.

Az alacsony arány nemcsak a régióközpont, hanem szinte az egész régió problémája is. A régióban a férfiak aktivitási rátája a 15-64 éves lakosság körében nemcsak országos szinten, hanem az Európai Unióban is az egyik legkisebb.

1000 lakosra jutó adózók száma, 2005

Forrás: KSH Területi Atlasz


15

A cél: iparfejlesztés

OTK (1998): „a járműiparhoz kapcsolódó beszállítói hálózat kiépítése az alkatrészgyártásban, összeszerelésben, járműelektronikában”.

OTK (2005, „Techno-régió”):

• a régió jövőbeni gazdasági szerkezetét domináló két gazdasági ág (mechatronika, vegyipar) fejlesztése;

• erőteljes technológiafejlesztés a húzóágazatokon kívüli ipari és szolgáltatási területeken is;

• a környezetvédelmi ipar meghonosítása;

• a megújuló energiaforrásokon alapuló energiaipar kialakítása.

„Pólus projekt”:

• „tudásalapú, innováció-orientált gazdaságfejlesztés”;

• egyetem, kutatóintézeti és vállalkozói K+F bázisok, fejlesztésük, keresletorientált együttműködésük kiemelt jelentősége;

• K+F és gazdasági területi prioritások megfogalmazása.

Eredmény?


16

Ország

Foglalkoztatási ráta (2006, %)

Egy főre jutó GDP

(2006, PPS EU27=100)

Munkaerő termelékenysége

egy foglalkoztatottra

(2006, EU27=100)

A munkaerő közvetett

adóterhelése (a teljes

jövedelem arányában)

Adminisztratív költségek a

GDP %-ában (2005)

Czech Republic 65.3 79.3 71.2 41.3 3,3 Denmark 77.4 126.6 108.4 37.3 1,9 Germany 67.5 (p) 113.6 106.4 38.7 3,7 Estonia 68.1 67.9 63.7 33.1 Ireland 68.6 142.8 132.1 25.6 2,4 Greece 61.0 88.4 (f) 106.6 (f) 38.0 6,8 Spain 64.8 102.4 100.3 30.1 4,6 Luxembourg 63.6 278.6 183.3 29.5 Hungary 57.3 65.3 74.8 40.5 6,8 Netherlands 74.3 132.1 114.4 30.7 3,7 Austria 70.2 128.7 122.0 40.9 4,6 Poland 54.5 52.9 61.5 (e) 35.5 5,0 Romania 58.8 37.6 (f) 38.3 (f) 26.7 Slovenia 66.6 88.8 84.7 38.5 4,1 Slovakia 59.4 62.7 70.4 33.7 4,6 Finland 69.3 116.3 111.5 42.0 1,5 Sweden 73.1 120.3 110.1 46.4 1,5 United Kingdom 71.5 119.1 110.6 25.5 1,5 p feltételes érték, f előrejelzés Forrás: epp.eurostat.ec.europa.eu/portal adm .költségek: European Compet. Rep. 2006. EC


17

Köszönöm a figyelmet!

Documents

„Az ember először a földet hódította meg, majd létrehozta legnagyobb szabású művét, a várost,