és szorgalom, lelkiismeretesség és jóakarat, hanem alapos szakképzettség is szükséges.

Azért ajánljuk ez alkalommal is fiatal szaktársainknak, hogy ue csak annyit tanuljanak, a mennyit a mindennapi kenyérkereset biztosításához okvetlenül szükségesnek vélnek, hanem igyekezzenek elsajátítani a szaktudomány és gyakorlat mindazon ismereteit, melyekkel birniok kell, hogy fontos hivatásuknak sikeresen megfelelhessenek.

Egyszersmind felhívjuk azon szaktársainkat, kiknek köré­ben az államvizsgához készülő erdőgyakornokok gyakorlati idejöket töltik, hogy őket a szakismeretek elsajátításánál a leghathatósabban támogatni szíveskedjenek.

Az erdőőri szakvizsgák. (Folytatás és vége.)

V. P o z s o n y b a n .

Az idei erdőőri szakvizsga októberhó 29-én és 30-án tartatott meg.

A vizsgáló bizottság tagjai voltak: K l e i n Ödön kir. erdőfelügyelő, mint elnök; B o b o t h Ede nyugalmazott m. k. közalapítványi erdőmester és H o f f m a n n Antal nradalmi erdőmester, mint biztosok; B á t y k a János, k. al-erdőfelügyelő-mint póttag, ki a megjelenésben akadályozott H o f f m a n n erdőmester helyébe hivatott be.

A vizsga letételére 12-en nyertek engedélyt a kir. erdő­felügyelőségtől, kik valamennyien magán uradalmi szolgálatban állanak s egy köztük külföldi.

írásbeli kidolgozásra a következő kérdések adattak fel : 1. Sorolja elő vizsgajelölt a fanemeket, melyek azon

erdőkben előfordulnak, hol jelenleg szolgál és írja le, hogy milyen üzemben kezeltetnek ott az erdők; miképen és mely időben történik a favágatás; mire használják az ott előforduló fák fáját és miképen történik ott az erdők felújítása?

2. Egy vágásterület hossza 48 öl, szélessége pedig az egyik végén 18, a másikon 2 3 öl, milyen annak térfogata és annak beültetésére hány darab csemete szükségeltetik, ha a sorok távolsága 4 . 5 , a csemeték távolsága pedig 2 lábra állapíttatott meg?

3. Jelentés teendő, melyben az erdő-őr erdőgondnoksá­gának tudomására hozza, hogy az őrizetére bizott kerületben nagyobb mennyiségben kártékony rovarok észleltettek és kéri előljáró erdészét, miszerint a rovarok további elterjedését gátló és azok kipusztítását czélzó munkálatok haladéktalan foganatosítása iránt intézkedjék.

A szóbeli vizsgánál a jelöltekhez intézett kérdések — a szakvizsgák iránti utasitás 4-ik szakaszában megjelölt kereten belől — a gyakorlatból merítettek s ennélfogva azon ismere­tek kipuhatolására voltak irányozva, melyek az erdővédelemre, erdőhasználatra, erdőmivelésre és a vadászatra nézve a mű­szaki személyzettől megkívántatnak.

Az Írásbeli dolgozatok eredménye és a szóbeli kérdé­sekre adott feleletek alapján a 12 vizsgajelölt közül kettő kitűnően, három jól és hét kielégítően alkalmasnak találtatott.

Leggyengébbeknek találtattak a vizsgajelöltek az erdő­törvény rendelkezéseinek ismeretéből, t. i. azon rendelkezése­ket értve, melyek ismeretét az erdő-őri személyzettől is meg kell követelni; ez volt egyszersmind annak is az oka, hogy a vizsgázottak nagyobb része csak gyenge osztályzatot kaphatott. És e tekintetben nem volt különbség észlelhető azon vizsga­jelölteknél sem, kik 2 — 3 évvel azelőtt már erdőtiszteknek hatóságilag felesketettek.

Ezen esetekből is kitűnik az az anomália, hogy az erdő­tiszti eskü letétele magánuradalmi erdőknél meg nem tagadható az olyan kifogástalan erkölcsű egyéntől, ki erdőbirtokosa által valamely erdőrész önálló intézésével megbízva levőnek jelen­tetik be, daczára annak, hogy az az erdőőri szakvizsgához még nem bocsátható. Ezt érvül akartam felhozni azon — más oldal­ról is már megpendített — indítvány mellett, miszerint a nagyméltóságú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minis­terium felkérendő volna, hogy az erdő-őri szakvizsgához való

bocsáttatást ne a 24-ik, hanem már a 18. vagy 20-ik év betöltésétől tegye függővé, a többi feltételek érintetlenül ha­gyása mellett. K.

VI. B e s z t e r c z e b á n y á n .

Az idei erdő-őri szakvizsga Beszterczebányán, a nagy­méltóságú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium f. évi 35 .367 . sz. magas rendelete folytán, októ-berhó 29., 30. , 31 . , továbbá novemberhó 1., 2., 3., 4 . , 5. és 6. napjain tartatott meg.

A vizsgáló bizottság elnöke S c h o l c z Rezső, m, kir. min. osztálytanácsos és erdőigazgató volt; vizsgáló biztosok pedig: H a r c z e r Antal, m. kir. erdőmester és alulirtt kir. al-erdőfelügyelő.

A vizsga letehetése iránti engedélyért összesen 52 egyén folyamodott, kik közül 49 nyert engedélyt, 3 ellenben, részint kiskorúság, részint az előirt három évi gyakorlati szol­gálat hiánya miatt, visszautasittatott.

Az engedélyt nyert 49 vizsgázó közül a vizsgán tényleg 48 jelent meg.

Ezek közül a kincstár szolgálatában mint erdő-őr 27, mint raktár-őr 3 és mint erdősuhancz 9 van alkalmazva; ezenkívül községeknél szolgál 5 mint erdő-őr és 1 mint erdő suhascz; egyházi személyeknél 1 mint erdész segéd s végül magán uradalmaknál 2 mint erdő-őr.

Az 1880 . évtől kezdve Beszterczebányán megtartott erdő-őri szakvizsgákra jelentkezők száma évről-évre szaporodni látszik. E körülmény remélni engedi, hogy a szakvizsgák iránti érdeklődés, habár lassan, de fokozódni kezd, s e re­ményt megerősitni látszik azon körülmény is, hogy mig az előző években a vizsgára megjelentek túlnyomó részét a kincstári szolgálatban megőszült erdőőrök képezték, az ez évben jelentkezetteknek fele része ujoncznak tekinthető s e mellett 9-en jelentkeztek olyanok, kik részint községek és egyházi személyeknél, részint pedig magánuradalmaknál állanak szolgálatban.

A megoldás végett feladott írásbeli kérdések a követ­kezők voltak :

1. Egy 12 hold kiterjedésű területnek lúczfenyővel való beültetése rendeltetik el, négyes kötelékben, 1 0 sor- és cse­metetávolság mellett. A munkálat befejezése után jelentés teendő, mennyi csemetére és munkásra volt szükség holdan­ként és összesen, és mennyi a holdankénti és összes ültetési költség, ha holdanként 6 napszám szükséges, á 35 kr, a cse­metének ezre pedig szállítással együtt 67 krba került?

Egyidejűleg felkérendő az előljáró erdész, az érdembe hozott napszámbérek kifizetésére.

2. Melyek az erdőben elkövethető veszélyes cselekmé­nyek és mulasztások s mit kell különösen felemlíteni az erdei kihágási rovatos napló V-ik rovatában minden egyes ily elő­forduló s az erdő-őr által felfedezett esetnél?

3. Valamely vágásban két szakasz favágó összesen 8 4 0 ürméter, 0 . 7 0 részben kemény és 0 . 3 0 részben lágy hasábfát készített, és pedig az

I-ső szakasz az összes termeivények 3 / 5 - d é t , a Il-ik „ „ „ , %-dét . Bérjegyzékben kitüntetendő, hogy a fenti arány szerint

a két szakasz külön-külön hány ürméter kemény és lágy ha­sábfát készített; mennyi az összes keresmény mindegyik sza­kasznál, ha ürméterenként a kemény fánál 25 kr, a lágy hasábfánál 22 kr készítési bér fizettetik, s mennyi fizetendő ki mindegyik szakasznak külön-külön, ha az I-ső szakasz 2 5 frt, a Il-ik szakasz 18 frt pénzelőleget kapott.

E három kérdésnek megfejtésére vizsgajelölteknek a vizsga első napján reggeli 9 órától esti 7 óráig tartó idő adatott; a beadott írásbeli dolgozatok egy része azonban gyen­gének bizonyult, sőt a 2-ik írásbeli feladat a vizsgázók leg­nagyobb része által egészen elejtetett.

Az írásbeli kérdések megfejtése és megbirálása után megkezdett szóbeli vizsgánál, B e d ő Albert országos főerdő­mester „Erdő-őr" czimü szakkönyve vétetett vezérfonalul, fősúly fektettetvén az erdőgazdaság körében előforduló mun-

kálatokra, az erdőtörvény és vadászati törvény helyes alkal­mazására és az erdőőri személyzet, szolgálati teendőire.

Egybevetve az írásbeli dolgozatok eredményét, a szóbeli feleletekkel, a megtartott szakvizsgálat eredménye, ha nem is igen jónak, de általában véve sikerültnek tekinthető; a meny­nyiben eltekintve attól, hogy a 48 vizsgajelölt közül 9 — többnyire fiatal egyén — mi készültséget sem bírván fel­mutatni, a vizsgán megbukott, a többi vizsgázó közül : 5 ki­tűnően, 13 jól és 21 kielégítően alkalmasnak találtatott.

Ez alkalommal nem lehet figyelmen kivül hagyni, azon tapasztalt körülményt, hogy a vizsgajelöltek legnagyobb része, az 1879. évi erdőtörvényről, de különösen az erdei kihágási rovatos napló helyes és kimerítő vezetése tárgyában kiadott 1 8 8 0 . évi 2 4 . 9 3 1 . sz. magas ministeri utasítás egyes pont­jaiban foglalt határozmányokról igen kevés fogalommal bírtak. E körülmény sok tekintetben a kezelő tisztek hibájául róható fél, mert ók vannak első sorban hivatva az alantas erdőőri személyzetet az ertőtörvényben és az annak alapján kiadott utasításokban foglalt határozmányokkal nem csak megismer­tetni, de őket ugy e részben, mint általában véve az erdé­szeti gazdálkodás minden más ágában is kitelhetőleg oktatni.

E csekély, alig számbavehető fáradozásuk mindenesetre nagy befolyással lenne, nemcsak a jövőben megtartandó erdőőri szakvizsgák sikerére, de különösen azon közóhaj teljesülésére is, hogy minél több, értelmes, ügyes és megbízható erdőőrrel rendelkezhessünk.

A vizsgát az ország hivatalos nyelvén 16-an tették le, a többiek részint németül, részint tótul vizsgáztak.

Végül még felemlítem, hogy a vizsgázottak közül egy Morvaországban születvén, a vizsga bizonyítványnak ide vonat­kozó része, ez értelemben módosíttatott.

LászUffg Gábor, k. al-erdófelügyelő.

VII. T e m e s v á r i t .

A folyó év októberhó 29-én s következő napjain Temes-vártt megtartott erdőőri szakvizsga eredményéről és lefolyá­sáról röviden következőket van szerencsém közölni.

A nagymélt. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministeriumnak f. év októberhó 10-én kelt 4 5 . 3 9 8 . sz. magas rendeletével a vizsgázó bizottság elnökéül K r i v á c s y Elek kir. erdőfelügyelő, tagjaiul U j h á z y Dénes m. kir. köz­alapítványi erdőmester és D i p o 1 d Imre m. kir. főerdész ; póttagul pedig P e t ő Lajos kir. alerdőfelügyelő küldettek ki. A vizsgáló bizottság tagjai az elnök által októberhó 28-ára összehívott előértekezleten jegyzőkönyvileg állapodtak meg a vizsgánál követendő eljárásra nézve. Maga a vizsga október 29-én reggeli 9 órakor vette kezdetét a megyeház termében.

A vizsga letételére ezúttal felette számosan jelentkeztek, mi már csak abból is kitűnik, hogy jóllehet ezúttal Zombor­ban is tartatott vizsga, mindamellett a temesvárihoz 54-en, a zomborihoz pedig 24-en kértek engedélyt. Ezek közül vizs­gára bocsáttatott Temesvárit 46 , Zomborban 19, elutasittatott összesen 13.

Tekintettel arra, hogy a temesvári kir. erdőfelügyelőségi kerület Arad-, Temes- és Krassó-Szörénymegyékre terjed ki, s igy a legújabb katasteri kimutatás szerint 1,468.0 76 kat. hold erdőt ölel fel , alig hihető, hogy más hasonló kiterjedésű kerületből ily sok egyén jelent volna meg a vizsgán, miből az következtethető, hogy Dél-Magyarország erdős vidékén az erdőtörvény 2 2. §-a évről-évre szélesebb körben alkalmaztatik.

A vizsga eredményét egészben kielégítőnek jelezhetem, a mennyiben 46 egyén közül 1 k i t ű n ő e n alkalmasnak, 14 j ó l alkalmasnak, 26 k i e l é g í t ő e n alkalmasnak találtatott s csak 5 nem nyert készületlensége miatt bizonyítványt.

A vizsgázottak közül a m. kir. kincstár szolgálatában áll 36, magánuradalmaknál szolgál 5, a volt román-bánáti vagyon községnél szolgál 2, a volt szerb-bánáti vagyon köz­ségnél szolgál 1 és az osztrák-magyar államvaspálya társa­ságnál 1.

Törvényhatóságok szerint : Aradmegyéből jelenkezett 10, Temesmegyéből jelentkezett 15, Krassó-Szörénymegyéből jelent­kezett 20 és Csanádmegyéből jelentkezett 1.

Ha a m. k. kincstár szolgálatában álló erdőőrök közül oly számosan jelentkeztek, annak oka abban keresendő, hogy az erclőőri személyzet uj szervezése épen küszöbön áll s igy a kik csak némi szorgalmat kifejthettek, mind sorompóba léptek.

Különösen feltűnt itt, hogy a fiatalabb nemzedékből a román ajknak felette nagy számmal iparkodtak elfoglalni ezt a természetöknek s szolgálatkézségöknek leginkább megfelelő tért, s jóllehet anyanyelvükön irott szakkönyv még nem léte­zik , mégis a kérdésekre nyugodt, világos feleletet adtak. Meglátszott rajtuk, hogy átgondolva, átértve, okszerűen tanul­tak. Ezek voltak a számtani feladványok megoldásánál is a leg-képesitettebbek. E siker oroszlán része a furdiai m. k. erdő-gondnokot P r o h á s z k a Károlyt illeti meg, ki ugy a mult évben, mint jelenleg is, a legtöbb kincstári szolgálatban álló fiatal, erőteljes póterdőőrt oktatott, oly jó eredménnyel, hogy azok feleletei valóban meglepték a bizottságot. Dicséretet érdem-lőleg kell kiemelnem továbbá A l a d i c s Emil m. kir. erdő­gyakornok s helyettes erdész buzgalmát is, ki 5 vizsgajelöltet képezett ki. M a t y u s déliblati m. k. kezelő főerdész homok­kötési segédje is kiváló képzettséget tanúsított; ez nyerte a kitűnően alkalmas osztályzatot.

A szakoktatás egyik árnyoldalául emiithetem fel, hogy az erdőőrök a sok helyütt tévesen alkalmazott vetővágások és gyérítésekről többnyire hibás feleleteket adtak, valószínűen azért, mert e fontos erdőgazdasági miveleteket ugy tanítot­ták meg nekik, a mint azok az ő kerületeikben tényleg tör­ténnek, s nem ugy, a mint például az „Erdő-őr" czimü szak­könyvben előadva van.

Ezért igen kívánatos volna, hogy a szakoktatásnál fősúly az „Erdő-őr"-re fektettessék, mert ennek minden körülmé­nyek között alapos útmutatásai mellett bizonyára minden eset­ben tisztában lesz a vizsgázandó arra nézve, hogy mit tartson helyesnek és mérvadónak.

A szaktársak figyelmébe kell továbbá ujolag is ajánlanom, hogy a szakvizsgára jelentkezők kérvényeit idején és minden esetre a vizsga előtt legalább 10 nappal küldjék be.

Hogy Temesmegye törvényhatósága részéről M a y e r Károly megyei aljegyző s egyidejűleg a közigazgatási erdészeti bizottság jegyzője küldetett ki a vizsgálathoz s mindvégig érdek­lődő tagja lett a vizsgáló bizottságnak, kézséggel emelem ki.

Temesvárit, 1 8 8 3 . novemberhó 15-én. Krivácsy.

VIII. S z o m b a t h e l y e n .

Szombathelyen f. évi októberhó 29. , 30. , 31-én tartatott meg az erdőőri szakvizsga.

A vizsgáló bizottság elnöke volt B o t h ó Imre, herczeg B a t h á n y i G. főerdőmestere; vizsgáló biztosok: B l a s c h e k Ede, herczeg E s z t e r h á z y Miklós erdőfelügyelője és LeI l ­m á n n János m. kir. közalapítványi erdész; mint pót vizsgáló biztos: S á g h y Kálmán kir. alerdőfelügyelő volt kiküldve.

A vizsga letételére 12-en folyamodtak engedélyért és pedig 4 a győri püspökségtől, 3 a veszprémi püspökségtől, 2 herczeg E s z t e r h á z y Miklóstól, 2 magánbirtokostól és 1 a közalapítványi uradalomtól.

írásbeli kidolgozásra a következő kérdések adattak fel : I. Valamely vetővágásnak visszahagyott magfái közül egy

darab 21 méter hosszú és 43 centiméter közép átmérőjű bükkfa lett egy kinyomozott tolvaj által elidegenítve.

A bükkfa köbméterének értéke 8 frttal van a közhírré tett érték- és árszabályzatban feltüntetve.

M e g f e j t e n d ő é s k i s z á m í t a n d ó : Mennyit tartozik a tolvaj a károsult erdőbirtokosnak fizetni ezen ellopott fáért, az erdőtörvény ide vonatkozó rendelkezése alapján tekintettel arra, hogy az visszahagyott magfa volt?

II. Hányféleképen eszkököltetik az erdei ültetés ? III. Mi által háríthatjuk el általában véve a rovarok

által való pusztításokat? Egybevetve az írásbeli dolgozatok eredményét a szóbeli

feleletekkel, a 12 vizsgajelölt között az erdőőri szolgálatra

1 kitűnően, 3 jól és 6 kielégítően alkalmasnak találtatott; 2 nem állotta meg a vizsgát.

Kívánatos volna, hogy jövőben a vizsgajelöltek az erdő­törvény megtanulására több gondot fordítsanak, s illetőleg, hogy a kezelő erdőtisztek, kik alatt az erdőőrök szolgálnak, több buzgóságot fejtsenek ki az erdőőrök ily irányú kikép­zésében s a vizsga letételére is csak akkor bocsássák őket, ha kellő készültségükről meggyőződést szereztek.

Kelt Padrag, 1 8 8 3 . novemberhó 18-án. Lehmann János,

közalap, erdész.

IX. P é c s e t t .

A m. k. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium folyó évi októberhó 10-én 4 5 . 3 9 8 . szám alatt kelt rendelete értelmében Pécsett ez évi októberhó 29-én és az arra követ­kező két napon tartatott meg az erdőőri szakvizsga.

A vizsgáló bizottság tisztét teljesítették : D e r n y e i Antal kir. erdőfelügyelő, mint a vizsgáló bizottság elnöke, továbbá S u h a Rezső erdőmester és C s i k Gyula főerdész mint vizsgáló biztosok.

A vizsga letételére 9 folyamodónak adatott engedély, kik a vizsgára mindannyian megjelentek.

Ezek közül 2 a pécsi káptalannál, 1 községi erdőknél és 6 magánuradalmaknál áll alkalmazásban.

A vizsgára jelentkezettek csekély számának a bizottság abban találta főokát, hogy az erre vonatkozó hírlapi hirde­tések hiányosak voltak.

Egy másik körülmény, mely erre szintén befolyással bír­hat s melyet szintén szükségesnek tartok megemlíteni, az, hogy a kir. erdőfelügyelő csakis annak adhat engedélyt a vizsga letételére, ki kimutatni képes, hogy a népiskolát elvé­gezte. Ez a feltétel erdőőreink közül sokat visszatart a vizs­gától, mi mindenesetre káros. Részemről tehát azt hiszem, hogy ezen kellék legalább azoknál nem volna tekintetbe veendő, kik a szabályrendelet életbeléptetése előtt már szolgálatban álltak, mert az ily egyének ezen kelléket jelenleg már nehezen

tudják igazolni, s igy daczára annak, hogy az Írásban, olva­sásban és a négy közönséges számmüvelet szerinti számolásban jártasak, a vizsga letételére még sem nyerhetnek engedélyt.*)

A vizsgára bocsátottak között 7 magyar és 2 német ajkú lévén, a vizsga mindkét nyelven tartatott meg.

Az írásbeli kérdések a következők voltak : I. Az erdő védelme tudvalevőleg abban áll, hogy azt az

elemi csapásokból eredő és az állatok és emberek által okoz­ható károsításoktól megvédjük; adja elő tehát a vizsgázó azon károsításokat, melyek itt a dunántúli erdőkben előfordulnak.

II. Egy erdőtisztás, melynek területe 4 kat. holdat tesz, 6'-as négyzet kötelékben (hálózatban) beültetendő oly nap­számosok által, kik egyre-másra 200 drb csemetét ültetnek el naponta.

Számítsa ki a vizsgajelölt, hány darab csemete lesz szük­séges és hány napszámot fog e czélra felhasználni, továbbá mennyibe fog kerülni az egész ültetés, ha a szükségelt nap­számosoknak fele 30 kr, a másik fele 40 kr napibért kap, a csemetének 1000 drbja pedig 3 frt 50 krral számíttatik'?

III. Az erdőőr védkerületében támadt tűzesetről értesül­vén, azt az ertőtörvény értelmében felhasználható eszközök segítségével eloltotta.

Tegyen jelentést előljáró főnökének a tűzoltás ügyében követett eljárásnál és a tűz által megtámadott ültetvényben okozott károkról.

Az írásbeli, valamint szóbeli feleletek egybevetésével a 9 jelölt közül 3 jól és 2 keilégitően alkalmasnak találtatott, 4 ellenben a vizsgát nem állotta mag.

A szóbeli kérdéseknél B e d ő Albert országos főerdő­mester „Erdő-őr" czimü tankönyvének vezérfonalul vétele mellett, az erdőőri szolgálatban leggyakrabban előforduló fon-tosabb erdei munkákra, a munka vezetésére, erdővédelemre, az erdő- és vadászati törvényre fektettetett a fősúly.

*) Az erdőőri szakvizsgákra vonatkozó utasításban ez a feltétel nincs ki­kötve. A 2-ik §. értelmében ugyanis csak annyi követelhető meg c tekintetben, hogy a folyamodók v a g y azt mutassák ki, hogy népiskolát végeztek, v a g y azt igazolják be hitelesen, hogy írni, olvasni és a négy közönséges számmüvelet szerint számolni tudnak. Szerk.

A vizsga kedvezőtlen eredménye részben abban leli ma­gyarázatát, az itteni erdőőrök szolgálatukban igen keveset látnak abból, a mi szakmájuk körébe esik, s igy ha a szak­könyvek holt betűit meg is tanulják, elég tájékozással a gyakorlati teendőkre nézve még sem birnak, szaktársaimat tehát azon kéréssel figyelmeztetem ezen körülményre, hogy erdőőreiket legalább a vizsga előtt, a körülményekhez képest, a szükségesekre megtanítani szíveskedjenek.

Pécsett, 1 8 8 3 . novemberhó 7-én. Suha Rezső,

erdömester.

X. K o l o z s v á r t .

Az erdőőri szakvizsgák alulírottnak elnöklete alatt S o m-k e r e k i Gusztáv és K e l e m e n Márton m. k. főerdész urak, mint vizsgáló biztosok közreműködése mellet, f. évi októberhó 29-én kezdettek meg, és novemberhó 6-án fejeztettek be.

Vizsgára bocsáttatásért a kolozsvári k. erdőfelügyelőség­hez összesen 43 egyén folyamodott, kik közül 6-an a szabály­szerű életkor és gyakorlati szolgálatnak hiánya miatt elutasittat-tak, 37 egyénnek pedig a vizsga letehetésére az engedély meg­adatott : ezek egynek kivételével a vizsgán meg is jelentek.

A vizsgajelöltek közül 28 a m. kir. kincstárnál, 8 pedig magánuradalmakban és községeknél van alkalmazásban.

írásbeli kidolgozásra a következő kérdések adattak fel : I. E r d ő v é d e l m i k é r d é s . Az erdőőr védkerületét

bejárja, azt tapasztalja, hogy az elmúlt éjjel a gondozására bizott egyik erdőrészből több nagyobb méretű értékes törzs lopatott el, és miként a nyomokból és más körülményekből következtethető, a fa egy szomszédos községbe szállíttatott.

Ez esettel szemben mi az erdőőr kötelessége? miképen fog eljárni a tettes, vagy tettesek kinyomozásában ? szükség esetén azt, hogy a nyomozásra szolgálati állásánál fogva jogosult, miképen fogja igazolni? és az ellopott faanyagok felfedezése esetén, azok elhelyezése iránt mily intézkedéseket teend?

Az eljárás részletes leírása mellett ezen esetről körül­ményes jelentés teendő az előljáró erdőgondnoksághoz.

II. A z e r d ő t e n y é s z t é s é s e r d ő h a s z n á l a t k ö r é ­b ő l . Egy vegyes bükk- és jegenyefenyő szálerdőben kijelölt teljes zárlatu állab vetővágás utján tűzi- és épületfa termelés czéljából kihasználandó; tekintettel arra, hogy ezen erdő ter­mészetes uton újítandó fel, miként fog eljárni az erdőőr a magfák kijelölésénél, a favágók beállításánál? a fák döntését, feldolgozását és a termelendő faanyagok osztályozását illetőleg mire kell figyelni?

III . M e n n y i s é g t a n i f e l a d v á n y . Megbizatik az erdőőr, hogy a felügyelete alatt álló lúczfenyő épületfa vágás­ból 150 darab 38 cm középátmérőjü, egyenként 14 m hosszú szálfát, és 180 darab 3 2 / 2 5 cm-re kifaragott, egyenként 8 m hosszú gerendát termeltetvén, szállíttasson a raktárba. Alku szerint a szálfáért »i 3 -ként 2 frt 60 kr, a gerendáért w 3 - k é n t 3 frt 75 kr termelési és fuvarbér fizetendő.

Segédtáblák használata nélkül kiszámítandó külön a szál­fák, külön a gerendák köbtartalma, valamint az előállításért és fuvarozásért fizetendő bérek összege.

Az írásbeli vizsga eredménye kielégítőnek átalában nem mondható, és arról teszen tanúságot, hogy vizsgázottak áta-lános előismeretekkel nem birnak, és hogy a szükséges isko­lázottság hiánya miatt, kevés kivétellel, gondolataikat szaba­tosan leírni nem képesek. A számtani feladvány megfejtése, de különösen a tizedes törtekkel való számításban, az idősebb erdőőrök kevés jártasságot tanúsítottak, mig ellenben a fiata­labbaknál az önképzésre való komoly törekvés a számtani miveletek helyes végrehajtásában is tagadhatlanul felismer­hető volt.

A szóbeli vizsgán vezérfonalul az „Erdő-őr" czimü szak­könyv vétetett, és ezenkívül az erdő- és vadászati törvény illető intézkedéseinek ismeretére, a helyi viszonyok tekintetbe­vételével az erdőőr teendőire, ugy az erdőgazdaság különböző ágai körül az erdőőr által végzendő munkákban való gyakor­lati jártasságra is kiváló súly fektettetett. A feleletek alapján arról győződött meg a vizsgáló bizottság, hogy vizsgázottak legnagyobb része az „Erdő-őrt" szorgalommal tanulmányozta, és hogy némelyek ennek daczára is kellő sikert felmutatni

képesek nem voltak, egyedül abban találja megfejtését, misze­rint az elöljáró erdőtisztek, — tisztelet a kivételeknek — erdőőreik kiképezésével, útbaigazításával, vajmi keveset fára­doztak.

Az írásbeli és szóbeli vizsgán nyert feleletek egybevetése után a vizsgaeredmény a következő volt : a vizsgálatra meg­jelent 36 egyén közül 3 kitűnően, 7 jól, 18 kielégítően alkalmasnak találtatott, 7 a vizsgát nem állotta meg, 1 pedig az írásbeli vizsga után visszalépett.

Mindenesetre örvendetes jelenség, hogy a vizsgára jelent­kezők száma évről-évre fokozatosan növekszik; 1 8 8 0 . évben 10, 1881-ben 16, 1882-ben 18 egyén vizsgázott; de ha tekintjük ismét azt, hogy a négy év alatt képesítést nyert 70 egyén közül 61 egyén a m. kir. kincstárnál, a kiterjedt magánuradalmakban és községi erdőknél pedig csak 9 vizsgá­zott erdőőr van alkalmazásban, aggodalommal nézünk az erdő­törvény 37. §-ának végrehajtása elébe, és ezen aggodalmunk annyival is inkább indokolt, mivel az erdélyi részek erdőgaz­daságait ismerve, legkisebb reményünk sincsen arra, hogy a kiterjedt uradalmak és községek erdőőrei, kik a szakoktatást és szakegyének útbaigazítását teljesen nélkülözik, önképzés utján magoknak a képesítést megszerezhessék. Igy tehát nem csak a törvény előbb idézett rendeletének végrehajtása czél-jából, de főkép a rendezetlen viszonyok között tengődő erdő­gazdaságunk okszerű rendezése érdekében is szükséges, hogy az erdélyi részekben az erdőőri szakoktatás ügyét az első sorban érdekelt erdőbirtokosok közrtműködése mellett magas kormányunk atyáskodó gondoskodása alá vegye. Szakunk körében az utóbbi évek alatt létre jött nagy alkotások biztos reményt nyújtanak arra, hogy ezen átalában érzett hiány is mi hamarább pótolva leend; ezen reményünk biztos zálogot bír szakunk kitűnő vezérférfiának október 10-iki beszédében kifejezett kívánságában is, és hisszük, hogy az erdélyi részek­ben egy erdőőri szakiskolának felállítása csan rövid idő kér­dése. Láitner E.