Az Erkölcsi értékelések és Döntések gyakorlata – a szabá-lyozó , a vezető felelőssége I

Filozófiai és Tudománytörténet Tanszék

23.04.24. Margitay – Mérnöketika

AZ ERKÖLCSI ÉRTÉKELÉSEK ÉS DÖNTÉSEK GYAKORLATA – A SZABÁ-LYOZÓ, A VEZETŐ FELELŐSSÉGE I.

8. óra



Eddig az vizsgáltuk, hogyan kell helyes, racionális erkölcsi (és bármely más területen) ítéletet alkotni, döntést hozni, problémát ésszerűen megoldani. Racionális döntéselmélet, normatív

Leíró: döntéspszichológia: hogyan szoktunk ítéletet alkotni, dönteni, problémákat megoldani (gyakran rosszul, néha pedig nagyon gyorsan és jól) Ezzel foglalkozunk most.

A leíró elméletek megmutatják, hogy mikor, milyen körülmények között (miért) szoktunk hibázni! A rossz cselekedetek megértése nélkülözhetetlen!

Döntés és problémamegoldás: Leíró megközelítés



A leíró döntéselméletek tehát megmutatják, hogy milyen körülmények között szoktunk hibázni!

Ha ilyen és ilyen körülmények fennállnak, akkor nagy valószínűséggel rossz (a lehetségesnél rosszabb) állásfoglalás, döntés születik.

Ezeket az összefüggéseket mindig figyelembe kell venni, amikor eljárásokat, szabályokat, gyakorlatokat alakítunk ki. Tehát a mérnöki és a vezetői munka minden területén. (tervezés, projektvezetés, szakigazgatási munka, szabványok kialakítása, szervezeti egységek vezetése stb.)

A szabályozó, a vezető felelőssége:

Ha tudjuk milyen körülmények vezetnek rossz döntésre, akkor úgy kell a szabályokat és a gyakorlatot kialakítani, hogy ezek a körülmények ne álljanak fent, ne veszélyeztessék a döntést!!

Döntéspszichológia és vezetői felelősség



4

Döntések a mindennapi gyakorlatban A racionális modell a norma, az elméleti viszonyítási alap, amelyhez képest

értékeljük a döntéseket.

A racionális döntés ritkán valósul meg.

Néha a rac. döntés azért nem valósul meg, mert nem tudjuk definiálni a problémát, nincs idő, pénz a lépések pontos kidolgozására (vö. korlátozott racionalitás), nem súlyozzuk megfelelően a költségeket, vagy nem határozzuk meg jól a valószínűségeket.



5

Döntési mechanizmusaink: Heurisztikák De a döntések általában azért sikerülnek balul, azért térnek el a

racionálistól, mert olyan döntési eljárásokkal rendelkezünk, amelyek bizonyos körülmények között rendszeres hibát eredményeznek.

A heurisztikák olyan „automatikus” megismerési, döntési eszközök, amelyek

általában a döntés egyszerűsítésére és gyorsítására szolgálnak (ökölszabályok).

nem tudatosak, nem ismerjük fel őket. „be vannak huzalozva” a gondolkodásunkban. gyakran jó, gyors és erőfeszítés menetes döntést eredményeznek. bizonyos helyzetekben, bizonyos körülmények között viszont

szisztematikusan rossz döntést eredményeznek.



A két feldolgozási mód Szisztematikus, kritikai (racionális)

Tudatosság, figyelem

Módszer szerint jár el

Adatokat gyűjt, értékel

Elemez, részletez

Mérlegel, dönt, ellenőriz, visszacsatol

Lassú, sok erőfeszítést igényel

Pl. racionális etikai döntés hasznossági alapon

Heurisztikus, automatikus („intuitív”)

Kevés figyelem

Egyben látja, és oldja meg a problémát, holisztikus

Csak az éppen rendelkezésre álló infóval

Heurisztikákat (ökölszabályokat) használ

Gyors, kevés erőfeszítéssel jár

Pl. etikai döntés pusztán a kötelességek alapján



Olyan egyszerű szabályokat (ökölszabályokat) alkalmazunk, mint

Hallgass a tekintélyes emberre, szakértőre!

Konszenzus-heurisztika: érts egyet a többiekkel!

Ami drága, az jó is.

Stb.

Heurisztikák



8

Példa A jobboldali vonalak közül melyik azonos hosszúságú a baloldalival?

1 2 3



Ash kísérlete



10

Konformitási kísérlet Asch kísérlete (7-8 beavatott, 3 is elég!)

A kísérleti személyek 75%-a legalább egyszer, 50%-a hatszor vagy többször (12-ből) ismételte a nyilvánvalóan rossz konszenzuális választ.

Pedig nyilvánvalóan rossz volt a válasz, nem volt erős a csoportkohézió, és nem függött az előléptetésük, a fizetésük, a főnök véleménye attól, hogy mit mondanak!!

Mennyivel erősebb konformitási hajlamra számíthatunk a szokásos csoportos döntési helyzetekben!!!

Változat: 7-en azonosat mondanak, egy beépített viszont a jót mondja. Negyedére csökken a konformitás!!! 3 egybehangzó erősebb mint 7 egybehangzó és 1 eltérő!



Meggyőződéses, (személyes, valódi): hisz abban, hogy a csoportnak igaza van, helyesen jár el. A többségnek valószínűleg igaza van döntési heurisztika működik.

Viselkedéses (nyilvános, látszólagos): nem hisz benne, de nem akar hátrányos megkülönböztetést. A többséggel nem érdemes vitatkozni heurisztika működik.

A konformitás fajtái



Kisebbségi befolyás A kisebbségi vélemény érvényre juthat a többséggel szemben, ha

Legalább ketten vannak.

A kisebbség konzisztens (határozott és egybehangzó).



A konformitási kísérlet tanulsága, hogy minden csoportos döntésnél kell egy ördög ügyvédje, aki mindent kritizál és megkérdőjelez. Nem azért, mert neki van igaza, hanem hogy tudjon koalíciót alkotni az, akinek igaza van a csoporttal szemben.

Azért tehát, hogy az igazság, a helyes döntés/megoldás felszínre kerülhessen, és érvényre juthasson akkor is, ha többség téved.

Ördög ügyvédje



Példa: Donori hozzájárulás aránya



Ha nincs egyéb erős motiváció, és van alapértelmezett, akkor az alapértelmezettet tesszük. Ez a válaszd az alapértelmezettet heurisztika.

Az alapértelmezés hatalma



Hasonló a cselekvés – cselekvés elmulasztása torzítás: ha egy cselekvés elmulasztása ugyanakkora kárt okoz mint egy cselekedet, akkor a cselekedetet rosszabbnak ítéljük, mint a mulasztást. Azonos esetén valamit tenni rosszabb, mint nem tenni semmit. Pl. nem kihúzni valakit a Balatonból, és hagyni megfulladni nem bűn, belelökni igen. Pl. nem kötelező oltás.

Cselekvés – mulasztás torzítás



Példa: Átlagemberek A 101. Tartalékos Rendőrzászlóalj,

és Wilhelm Trapp

1942. 07.13. Jozefow

Az eset példa az alap-

értelmezésre és csel-

mulasztás torzításra



A mérnök, a vezető feladata a munkarendben, a technológiában és a szervezeti működési rendben az alapértelmezés és a cselekvés-mulasztás olyan beállítása, ami a lehető legjobb döntéseket eredményezi. (Lásd a köv. óra végi diákat!)

Tanulság



AZ ERKÖLCSI ÉRTÉKELÉSEK ÉS DÖNTÉSEK GYAKORLATA – A SZABÁ-LYOZÓ, A VEZETŐ FELELŐSSÉGE II.

9. óra



http://www.ted.com/talks/lang/eng/philip_zimbardo_on_the_psychology_of_evil.html

Zimbardo



A Milgram-kísérlet



A Milgram-kísérlet tanulsága A legitim tekintély óriási hatalom és felelősség!

Legitim tekintély a szakértő, a mérnök, a kinevezett vezető, a műszaki ellenőr stb., azaz ön.



Milgram és Zimbardo alapján a rossz, gonosz cselekedetet, erkölcsileg helytelen gyakorlatot elősegítik az alábbi körülmények:

Könnyebben elfogadható első kis lépések, amit el is fogadunk. („Nem nagy dolog!” „Ez nem számít!” „Ettől még nem vagyunk rosszak.”)

A másik fél dehumanizációja (számot adunk neki), vagy csak kívülállóként, idegenként kezeljük. (A többiek…, mások, azok…)

Bízunk saját anonimitásunkban. („Úgysem derül ki.”)

A személyes számon kérhetőség, felelősség hiányzik. („Testületi döntés volt.” „A menedzsment hibája, a cég felelőssége.”)

A rossz cselekedet pszichológiai feltételei



Milgram és Zimbardo alapján a rossz, gonosz cselekedetet, erkölcsileg helytelen gyakorlatot elősegítik az alábbi körülmények (folyt.):

Túlzott engedelmesség a tekintélynek („Parancsra tettem.”)

A csoport normák kritikátlan elfogadása („Mások is ezt csinálják.”„Ez a gyakorlat.”)

A rossz iránti tolerancia közömbösség, vagy passzivitás formájában. („Nem az én dolgom.” „Most mit ugráljak!?” „Miért én, ha nem tesznek semmit azok, akiknek dolga lenne? (rendész, Kamara, főnök, vezető….stb.))

A rossz cselekedet pszichológiai feltételei (folyt.)



A szabályok szerepe, ereje



Az egyént, az egyéni cselekedetet szoktuk erkölcsileg megítélni, és felelőssé tenni. XY személy az oka, a felelős, a hibás stb.

De általában a nem erkölcsi szabályok, a körülmények, szervezetek, gyakorlatok is felelősek, és azok is, akik kialakítják ezeket!

A megítélés és a felelősség szintjei és alanyai tehát

Egyén, cselekvő (rossz cselekedet – az egyén felelőssége)

Szabály, gyakorlat, szervezet (rossz szabály, szervezet)

Szabályozó, szabályt alkotó, vezető (a felelős a szabályt alkotó, a vezető)

A szabályozó, a vezető felelőssége olyan játékszabályok, olyan gyakorlat kialakítása, ami minimalizálja az egyéni cselekedetek szakmai, etikai kockázatát!

Az erkölcsi megítélés szintjei



A szervezetre, szabályokra, eljárásra az alábbi következtetések adódnak:

Kevés, egyszerű, világos cselekvési szabály („kötelesség”) meghatározása írásban (saját szakmai és etikai kódex) a 20/80 szabály alapján. A többit egyedileg döntjük el. Pl.: Nem térünk el a tervtől! Nem fogadunk el senkitől semmit.

Az alapértelmezés beállítása. Pl.: A projektben minden héten van beszámoló a (rendkívüli) eseményekről. (Nem csak akkor, ha van jelenteni való.) A rendkívül események jelentése az alapértelmezett, és azt kell magyarázni, ha valaki nem jelent semmit.

A viselkedéses konformitási kényszer csökkentése. Pl.: a beszámoló egyéni beszélgetés, írásos jelentés és nem csoportos beszélgetés.

A vezetői felelősség: a játékszabályok kialakítása I.



A szervezetre, szabályokra, eljárásra az alábbi következtetések adódnak (folytatás):

A csoportban személyes felelősség nyilvános kiosztása. Pl. mindenki egyénileg vállal valamit a brigádban, és beszámol róla.

A folyamatokban világos személyes felelősségi pontok kijelölése. Pl. Ő ezért felelős, és ne vegye át addig a munkadarabot, amíg az átvettből ő nem tud megfelelőt csinálni.

Az ördögügyvédjének kijelölése Rotáció, és vegyes csoportok, különösen ott, ahol nagyobb a veszély, vagy az

önérdek. (Beszerzés, ellenőrzés…stb.)

A vezetői felelősség: a játékszabályok kialakítása II.



A szervezetre, szabályokra, eljárásra az alábbi következtetések adódnak (folytatás):

A feladatnak megfelelő értékelés és szervezet kialakítása. Pl. egészségügy. A műhibáért van felelősségre vonás, a túlkezelésért nincs. A gyakorlat ezután nem a beteget védi, hanem az orvost magát. (E rossz gyakorlaton tovább ront még az orvos-beteg találkozón alapuló teljesítményalapú díjazás is.)

Külső és rendszeres ellenőrzés

A vezetői felelősség: a játékszabályok kialakítása III.



Rossz szabály rossz embert csinál!

Ez nem felmentés, hanem olyan összefüggés, amit a mérnöknek és a vezetőnek figyelembe kell vennie, amikor utasítást ad, eljárást ír elő, gyakorlatot alakít ki, szabályokat hoz, előírásokat készít, azaz

termék tervezése

technológia előírása

kivitelezés irányítása

projekt vezetése során,

munkahelyi vezetőként és a

szakigazgatásban.

Összefoglalás

Documents

Az Erkölcsi értékelések és Döntések gyakorlata – a szabá-lyozó , a vezető felelőssége I