Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kérelme FIZIKUS ... · atomok és molekulák fizikája (legfeljebb 6 kredit), kondenzált anyagok fizikája (legfeljebb 6 kredit), mag- és részecskefizika

Kérelem fizikus mesterképzési szak indítására

Az

Eötvös Loránd Tudományegyetem

kérelme

FIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

indítására

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar

2007


Tartalomjegyzék

I. Adatlap …………………………………………………………………………… 1

II. A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei. A képzési kapacitás bemutatása ……………………………………………..…… 7

III. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása ….….….. 11

IV. A képzés személyi feltételei ………………………………………………..……. 27

V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei ………………………..……. 33 Függelékek

A. Tantárgyi programok ……………………………………………….……………. 39

B. Az oktatók személyi és szakmai adatai …………………………….……..…….. 133 . Mellékletek • A szenátus támogató javaslata • Az intézményvezető nyilatkozata a személyi feltételek biztosításáról • Az intézményvezető nyilatkozata a szellemi és tárgyi kapacitásról,

a hallgatói létszámról • Az intézményben foglalkoztatott oktatók nyilatkozatai • Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban

nem álló oktatók nyilatkozatai


I.

Adatlap

1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe

Eötvös Loránd Tudományegyetem 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3

2. Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a képzésért felelős kar megnevezése

Természettudományi Kar 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A

3. Az indítandó mesterszak megnevezése

fizikus

4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

okleveles fizikus

5. Az indítani tervezett és oklevélben szerepeltetni kívánt szakirány(ok) megnevezése

biofizika informatikus fizika környezetfizika

A szakképzettség oklevélbe bekerülő szakirány elvégzése nélkül is megszerezhető.

6. Az indítani tervezett képzési formák:

teljes idejű képzés

7. A képzési idő

• a félévek száma: 4 félév

• az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kredit

• az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák) száma: min. 1200 óra

• a szakmai gyakorlat időtartama és jellege: nincs

8. A szak indításának tervezett időpontja: 2009/2010 tanév őszi féléve

1


9. A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása

………………………………………………

Dr. Lendvai János

egyetemi tanár, intézetigazgató

10. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása

Budapest, 2007. július 9.

……………………………………………… ………………………………………………

Dr. Hudecz Ferenc Dr. Michaletzky György

egyetemi tanár, rektor egyetemi tanár, dékán

11. Az adatlap mellékletei • A szenátus támogató javaslata

A kérelem végén mellékletként csatoljuk. • A mesterszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás

l. a következő 4 oldalon

2


A fizikus mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményei

FIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: fizikus 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: − végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) − szakképzettség: okleveles fizikus − a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Physics − választható szakirányok: alkalmazott fizika, biofizika, informatikus fizika, nukleáris

technika, környezetfizika, orvosi fizika − a szakirányok angol nyelvű megnevezése: Applied Physics, Biophysics, Informatical

Physics, Nuclear Technics, Environmental Physics, Medical Physics) 3. Képzési terület: természettudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a fizika alapképzési szak. 4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a kémia, a környezettudomány, a villamosmérnöki, a vegyészmérnöki, a gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki, az anyagmérnöki, a műszaki informatika, a matematika alapképzési szak és a természettudományi képzési terület egyéb szakjai a tanári szakirány fizika szakmai moduljával. 4.3. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév. 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit. 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 6-22 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 20-30 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30-60 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan fizikusok képzése, akik alkalmasak az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló fizikai törvényszerűségek kísérleti tanulmányozására, azok elméleti értelmezésére és jártasak az informatika fizikát érintő területein. Magas színvonalon képesek üzemeltetni a fizikai törvényeken alapuló eljárásokra és csúcstechnológiai folyamatokra alapozott berendezéseket. Felkészültségük alapján legyenek képesek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

3


a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: − a modern fizika főbb témaköreinek átfogó elméleti és gyakorlati ismeretanyagát, − a fizika alkalmazott elméleti, kísérleti, illetve számítógépes módszereit, − a matematika és az informatika fizikát érintő területeit, − a tudományos kutatás, önképzés és kommunikáció alapvető módszereit. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: − az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló fizikai törvényszerűségek

felismerésére, e jelenségek tudományos igényű kísérleti tanulmányozására és elméleti értelmezésére,

− alap-, ill. alkalmazott kutatást végző kutatócsoportok munkájába való bekapcsolódásra, − a fizikai törvényekre és csúcstechnológiai folyamatokra alapozott ipari, informatikai és

mérési rendszerek magas színvonalú üzemeltetésére, − az informatika fizikát érintő szakterületeinek művelésére, − rendszeres szakmai önképzéssel új tudományos eredmények feldolgozására és munkájuk

során ezek alkotó módon való alkalmazására, − kísérletek tervezésére, kivitelezésére és kiértékelésére, − a fizikához és rokon területeihez kapcsolódó tudományos problémák megfogalmazására, − a tanulmányaik során szerzett ismereteik és problémamegoldó készségük segítségével

önálló és irányító munkakörök betöltésére a fizika tudományos eredményeit vagy módszereit felhasználó egyéb területeken (szakigazgatás, környezetvédelem stb.);

továbbá − az alkalmazott fizika szakirányon szerzett ismeretek birtokában a korszerű technológiai

alapanyagok és folyamatok vizsgálatára, a bennük lezajló fizikai jelenségek észlelésére, értelmezésére és alkalmazására;

− a biofizika szakirányon szerzett ismeretek birtokában az élő szervezetek felépítésében és működésében megnyilvánuló fizikai eredetű törvényszerűségek felismerésére, kísérleti tanulmányozására és azok elméleti értelmezésére;

− az informatikus fizika szakirányon szerzett ismeretek birtokában a számítógéppel megoldható fizikai problémák kezelésére, valamint hardver- és szoftverfejlesztő szakemberként matematikai és fizikai alapismereteik alkalmazására;

− a nukleáris technika szakirányon szerzett ismeretek birtokában a nukleáris reaktorfizika, reaktortechnika, az atomerőművek, a nukleáris méréstechnika, a sugár- és környezetvédelem, a radioizotópok gyógyászati, mezőgazdasági, ipari és geofizikai szakterületeken kutató, tervező, alkalmazó munka végzésére;

− a környezetfizika szakirányon szerzett ismeretek birtokában matematikai, számítástechnikai, integrált természettudományos ismereteik, valamint jelentős laboratóriumi gyakorlatuk birtokában környezettudománnyal és környezetvédelemmel kapcsolatos kutatói feladatok elvégzésére;

− az orvosi fizika szakirányon szerzett ismeretek birtokában az orvosi diagnosztika és terápia módszereinek ismeretében az orvosi gyakorlatban alkalmazott berendezések szakszerű üzemeltetésére és fejlesztésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: − kreativitás, rugalmasság, − probléma felismerő és megoldó készség, − intuíció és módszeresség, − tanulási készség és jó memória, − információ feldolgozási képesség,

4


− környezettel szembeni érzékenység, − elkötelezettség és igény a minőségi munkára. − a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, − kezdeményező, döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak

gyakorlása, − alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat

után vezetői feladatok ellátására. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 6-22 kredit matematika (legfeljebb 15 kredit), informatika és méréstechnika (legfeljebb 15 kredit), gazdasági és menedzsment ismeretek (legfeljebb 4 kredit). 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 20-30 kredit atomok és molekulák fizikája (legfeljebb 6 kredit), kondenzált anyagok fizikája (legfeljebb 6 kredit), mag- és részecskefizika (legfeljebb 9 kredit), statisztikus fizika (legfeljebb 6 kredit), fizikai laboratórium (legfeljebb 6 kredit). 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek 30-60 kredit: a) szakirány választása nélkül – a következő témakörök közül legalább két témakör választása: asztrofizika, biológiai fizika, atom- és molekulafizika, fizikai anyagtudomány, kvantumrendszerek fizikája, optika és lézerfizika, részecske- és magfizika, statisztikus fizika, szilárdtest-fizika. (legalább 15 kredit); – egyéb szakmai tárgyak (legalább 6 kredit); – laboratóriumi kutatási feladat (legalább 5 kredit); b) szakirány választása esetén – alkalmazott fizika szakirány: a következők témakörök közül legalább négy témakör választása: anyagtudomány, szilárdtest-fizika, felület- és vékonyrétegfizika, optika, optoelektronika, lézerfizika, fényforrások, nanofizika, biológiai anyagtudományok (témakörönként legalább 4 kredit); – biofizika szakirány: biológia, általános biofizika, molekuláris biofizika, biofizikai vizsgálati módszerek, biofizikai laboratórium (témakörönként legalább 4 kredit); – informatikus fizika szakirány: a következő témakörök közül legalább négy témakör választása: modern programozási módszerek és matematikai alapjaik, numerikus módszerek a fizikában, számítógépes szimulációk a fizikában, infokommunikációs hálózatok, számítógép architektúrák, informatikai eszközök fizikai alapjai, elektronika, mérésvezérlés, adatgyűjtés és adatelemzés, alkalmazások a fizika különböző területein (témakörönként legalább 4 kredit);

5


– nukleáris technika szakirány: a következő témakörök közül legalább négy témakör választása: mag- és neutronfizika, reaktorfizika, atomerőművek termohidraulikája, nukleáris méréstechnika (témakörönként legalább 4 kredit); radioizotópok alkalmazásai, környezeti sugárvédelem; – környezetfizika szakirány: a következő témakörök közül legalább négy témakör választása: a környezettudomány alapjai, környezeti áramlások, sugárzások fizikája, sugárvédelem, energetika és környezet, hidrológia, hidrogeológia, légkörtan, környezeti folyamatok modellezése, akusztika és zajszennyezés, környezetkímélő anyagok és technológiák, környezetvédelmi ismeretek (témakörönként legalább 4 kredit); – orvosi fizika szakirány: orvosi biológia és élettan (legalább 10 kredit), fizikai módszerek az orvosi diagnosztikában és terápiában (legalább 16 kredit), az orvosi fizika és a biofizika vizsgálati módszerei ; diplomamunka: 30 kredit. 9. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges angol nyelvből. 10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 65 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: – fizika, fizikai kémia, elektronika, műszaki fizika legalább 20 kredit; – matematika, informatika, programozás, számítástechnika legalább 18 kredit, (ebből matematika legalább 10 kredit); – egyéb természettudományos ismeretek: (kémia, anyagtudomány, nukleáris és környezetvédelmi ismeretek, mérés, folyamatszabályozás, irányítástechnika.) legalább 15 kredit. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 40 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

6


II.

A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei A képzési kapacitás bemutatása

1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben. Intézményi képzési előzmények

esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a megfelelés konkrét bemutatása. (A korábbi egyetemi képzés tartalmával és kimeneti elvárásaival való összevetés.)

A fizika az egyike a legrégebb óta művelt természettudományoknak. A fizika célja az élettelen természet átfogó leírása és magyarázata néhány nagyon általános alapelv alapján. Művelésében kiegészíti egymást a kísérleti megfigyelés és az elméleti értelmezés. A matematika legkiterjedtebb alkalmazási területe, de visszahat annak fejlődésére is. A fizika eredményei átalakítják más természettudományok, elsősorban a kémia és a biológia szemléletét, s megalapozzák modern vizsgálati módszereiket. A fizikai kutatások alapvető szerepet játszottak a modern kori technológia fejlődésében, az információs társadalom kialakulásában is.

A fizika tanításának az Eötvös Loránd Tudományegyetemen több évszázados hagyománya van. A Pázmány Péter által alapított egyetem szinte kezdettől fogva tanította a korának megfelelő szintű természettant – azaz fizikát. A XIX. század végére az egyetemen, a bölcsészet keretében már fizika szakos tanárokat képeztek. A Természettudományi Kar megalakulása után nem sokkal, az 1950-es években vált külön a tanárok és a kutatói pályára készülő fizikusok képzése.

A fizika egyetemi oktatásához szinte a kezdetektől hozzá tartozott a kutatás, a tudományterület alkotó művelése. Az egyetem fizika professzorai közül sokan, nemzetközi mércével mérve is, koruk kiemelkedő tudósai voltak. A fizika egyetemi oktatása szempontjából – de nyugodtan mondható, hogy az egész magyar fizika szempontjából is – meghatározó szerepe volt többek között Jedlik Ányosnak, Eötvös Lorándnak, Ortvay Rudolfnak, Novobátzky Károlynak, Jánossy Lajosnak, Marx Györgynek. A szakterület mai oktatói a nagy elődök hagyományait követve tesznek eleget a magas szintű kutató- és oktatómunka kettős követelményének.

A fizika oktatásának tartalma és szervezeti formája az egyetem háromszáz éves működése során sokszor változott, megújult. A képzés jelenlegi változtatásával oktatásunkat az európai felsőoktatás egységesített gyakorlatához kívánjuk igazítani. A Bologna-folyamatnak megfelelő lineáris képzési szerkezet első lépcsőjeként indítottuk meg a 2006/07. tanévben a fizika alapképzést. Jelen kérelmünkkel a fizika alapképzésre épülő, második lépcsőt jelentő fizikus mesterszak indítását kívánjuk előkészíteni.

A kétlépcsős képzés bevezetése során hangsúlyozottan törekszünk arra, hogy miközben a képzést a mai kor követelményeihez igazítjuk, megőrizzük korábbi eredményeinket, értékeinket.

A két ciklusú képzés egyes elemei már megjelennek az ELTE fizikus szak jelenleg érvényben lévő tantervében is, annak 1990. évi reformja óta. Az első három évben önálló végzettséget nem nyújtó, alapozó képzés folyik, amit két éves specializáció követ több, az ELTE-n nemzetközileg elismert szinten, intenzíven művelt kutatási iránynak megfelelő szakirányban.

7


Az indítani kívánt mesterszak képzési terve és a képzés tartalma lényegében megfelel a kifutó osztatlan fizikus szak utolsó két éves specializációjának. Az alapképzés és a mesterképzés éles elválasztása miatt a mesterképzésbe a kifutó szak 6. félévének egyes tárgyait is integrálnunk kellett. Ugyanakkor a szak három oklevélbe bekerülő szakirány indításával interdiszciplináris irányokban tágítja a mesterképzést. E szakirányok a következők:

• biofizika szakirány,

• informatikus fizika szakirány,

• környezetfizika szakirány.

Mindhárom szakiránynak van előzménye az ELTE-n.

Bár önálló biofizikus képzés jelenleg nem folyik az ELTE-n, a fizika és a biológia határterületei jelentős súllyal jelennek meg mind a kutatásban, mind az oktatásban. A fizikus képzésben több évtizede van lehetőség ilyen irányú szakosodásra, a jelenlegi tantervben a biológiai fizika specializáció keretében. A biofizika szakirány indításával ennek a képzési iránynak kívánunk nagyobb teret és súlyt biztosítani.

Az informatikus fizikát a 2002/03. tanévtől önálló szak képviseli az ELTE-n. A szak a többlépcsős képzési szerkezetre való áttéréskor kifutó rendszerben megszűnik. Az ilyen irányú képzés folytatását azonban fontosnak tartjuk, ez indokolja az informatikus fizika szakirány indítását.

A környezetfizika szakirány indításával magas szintű fizikai ismeretekkel rendelkező környezettudományi szakemberek képzését tesszük lehetővé. Ez a képzés abban különbözik az ELTE-n közel tíz éve kezdődött és a többciklusú képzésben is folytatódó általános környezettudományi képzéstől, hogy egyrészt a környezettudomány fizikai vonatkozásaira helyezi a súlyt, másrészt sokkal erősebb fizikai alapozásra építhet. 2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a

foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával.

Fizikus szak – a helyi felsőoktatási rendszernek megfelelő formában – a világ minden jelentősebb természettudományos és műszaki képzést folytató egyetemén létezik. Elengedhetetlen, hogy az ország legnagyobb természettudományi karán a több mint 60 éves múltra visszatekintő önálló kutató fizikus képzés folytatódjon. A fizikus mesterszak tantervében a szak képesítési és kimeneti követelményeit az ELTE fizikus képzés hagyományaival ötvözve, meg kívánjuk őrizni a képzés hazai és nemzetközi elismertségét.

A fizikus képzés elsődleges célja, hogy biztosítsa szakemberek utánpótlását a fizikai törvényszerűségekre épülő kutatás és fejlesztés számára az alkalmazott és az alapkutatások teljes területén. Okleveles fizikusok jelenleg is sikerrel pályáznak alkotó tevékenységet biztosító állásokra

• felsőoktatási intézményekben, • alap-, ill. alkalmazott kutatással foglalkozó kutatóintézetekben, • ipari és informatikai fejlesztő intézetekben, • a nukleáris technika alkalmazási területein,

8


• fizikai módszereket felhasználó határterületeken (pénzügyi alkalmazások, környezetvédelem, orvosi diagnosztika, stb.).

Fizikusok elhelyezkedési lehetőségeit szélesíti, hogy a fizikán alapuló vizsgálati

módszerek egyre nagyobb súllyal jelennek meg más természettudományok és a műszaki kutatás-fejlesztés gyakorlatában, egyben szemléleti átalakulást is eredményezve.

A fizikai gondolkodás központi eleme a modellalkotás és a célratörő problémamegoldás, ami természetesen a fizikus képzésben is hangsúlyosan jelen van. A probléma felismerés és probléma megoldás terén szerzett képességek, valamint az alkalmazott matematikai és informatikai ismeretek jó esélyeket teremtenek a munkaerőpiac fizikától távol eső területein is a végzett hallgatók számára. 3. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre

való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása.

Az egyetemünkön folyó fizikus képzésnek mindig is egyik alapvető célja volt, hogy

végzett hallgatói képesek legyenek önállóan vagy csoport tagjaként kutató munkát végezni akár az alapkutatás, akár az alkalmazott kutatás vagy fejlesztés területén. Közülük sokan helyezkedtek el akadémiai kutató intézetekben és különböző műszaki vagy informatikai fejlesztéssel is foglalkozó cégeknél.

Legjobb hallgatóink tanulmányaikat sikerrel folytatják az ELTE Fizika Doktori Iskolájában, s számosan nyertek el európai és tengerentúli egyetemeken doktori ösztöndíjat.

A tervezett fizikus mesterszak a már folyó fizika alapképzésre épülve átveszi a korábbi ötéves képzés szerepét, és törés nélkül, a színvonal megőrzésével biztosítja a jövőben is a kutató fizikusok képzését. 4. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, „tehetség-

gondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása. Várakozásunk szerint a fizikus mesterképzésre többségében olyan hallgatók fognak

jelentkezni, akik a fizikus alapképzésben az erre felkészítő fizikus szakirányt végezték el. Ezek a hallgatók már bizonyították alkalmasságukat a felsőfokú tanulmányokra és várhatóan erős motivációval rendelkeznek. A fizikus mesterszak rugalmas szerkezete a fizika egy-egy ágában elmélyülést biztosító, választható modulokkal és szakirányokkal, valamint a speciális előadásokkal lehetővé teszi, hogy a szak hallgatói megtalálják az érdeklődésüknek és képességeiknek leginkább megfelelő területeket, megismerkedjenek az intézetben és az együttműködő kutatóintézetekben dolgozó vezető kutatókkal és kutatási témáikkal. Az így kialakuló kapcsolatok lehetővé teszik, hogy a legjobb hallgatók a képzést lezáró diplomamunkájukat országosan vagy nemzetközileg elismert kutatóműhelyekben készíthessék el.

Lehetővé tesszük és szorgalmazzuk, hogy a szak tehetséges hallgatói – az előre-haladásuknak megfelelő szinten – már tanulmányaik alatt, diplomamunkájuk megkezdése

9


előtt bekapcsolódjanak a tudományos kutatásba. Ennek ad szervezett keretet a Tudományos Diákkör nyári iskolák szervezésével és kutatási témák biztosításával. Ezt a tevékenységet a Diákkör évtizedek óta végzi igen eredményesen, amit az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon elnyert számos díj is fényesen igazol.

A tehetséggondozás különleges lehetőségét nyújtja a Kar Bolyai Szakkollégiuma, ahol a fizika szakterület kb. 10 hallgatója kap helyet. Az inspiráló közösségen túl a szakkollégium önálló tanulmányi programot is kínál, amire a bentlakók mellett külső tagokat is fogad.

Szintén a tehetségek kiemelkedését szolgálja a sokéves hagyományokkal rendelkező, évente megrendezett Ortvay Rudolf Fizika Verseny.

A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is támogatjuk hallgatóink kiutazását külföldi egyetemekre részképzés céljából, pl. az ERASMUS program keretében. A részképzésen végzett tanulmányokat a kreditátvitel szabályai szerint beszámítjuk a mesterképzésben.

5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési területen, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként bemutatva.

Az ELTE Természettudományi Karán a fizika mesterszak magas színvonalú oktatásához rendelkezésre áll egy nagy oktatási és kutatási tapasztalattal rendelkező, a MAB akkreditációs minimumkövetelményeit messzemenően kielégítő oktatói kar.

A fizika mesterszak oktatásáért az ELTE Fizikai Intézete lesz felelős, az oktatók túlnyomó többsége az intézet oktatói és kutatói közül kerül ki. Az Intézet oktatóinak közel 90 %-a tudományos minősítéssel rendelkezik, 7 akadémikus és 19 akadémiai doktor van közöttük.

Egyes tárgyak oktatásában számítunk a Fizikai Intézethez kapcsolódó MTA–ELTE kutatócsoportok munkatársaira is. Néhány tantárgy gondozását a Kar más intézetének oktatói végzik, legjelentősebb a Biológiai Intézet részvétele a biofizika szakirány oktatásában.

Laboratóriumi mérési gyakorlatok, speciális előadások és diplomamunkák témavezetése területén szoros együttműködés alakult ki fővárosi kutató intézményekkel és fejlesztéssel is foglalkozó cégekkel (pl. MTA SZFKI, RMKI, MFA, Ericsson, GE).

A képzéshez szükséges szakmai kompetenciát jelzi a szakterületen akkreditált Fizika Doktori Iskola három, a fizika különböző szakterületéhez kapcsolódó doktori programja. Az oktatók eredményes kutatási tevékenységével kapcsolatban utalunk a személyi adatlapok publikációs adataira.

A fizika mesterszakon csak nappali tagozatos képzés indítását tervezzük. A várható létszám becslésénél a jelenleg negyed- és ötödévre beiratkozott létszám mellett figyelembe kell vennünk, hogy hallgatók jelentkezése más egyetemek alapszakjairól is várható. A befogadható hallgatói létszámot korlátozza a laboratóriumi kapacitás is, amit a mesterszakon is tervezett ún. haladó szintű laboratóriumok jelenlegi mérés kínálata alapján állapítunk meg.

A tervezett (évente felvett) hallgatói létszám nappali tagozaton 60 fő. Más tagozat indítását nem tervezzük.

10


III. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása

A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása

1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv Ha vannak szakirányok, azok bemutatása, kredit-tartalommal is.

1.a A képzés általános szerkezete.

A fizika mesterszak tanterve– a képzési és kimeneti követelményeket követve – a

következő szerkezetben épül fel:

tanulmányi területek kredit óra*

Alapozó ismeretek 6 6 Szakmai törzsanyag 24 18 Kötelezően választható szakmai modulok vagy szakirány 34 23-28 Szabályozottan választható szakmai tárgyak 20 20 Szabadon választható tárgyak 6 6 Diplomamunka 30 15

kredit / óra összesen: 120 88-93 * a kontaktórák heti számának összesítésével kapott adat

Az alapozó ismeretek és a szakmai törzsanyag együtt adja a fizikus mesterszak kötelező tanulmányi területeit.

Az indítandó fizikus mesterszakra elsősorban a fizika alapszak fizikus szakirányáról várunk hallgatókat. A képzés tervezésekor ezért abból indulhatunk ki, hogy a fizika kísérleti és elméleti alapjait, a hozzá tartozó matematikai ismeretekkel együtt, már elsajátították. Más szakirányokról vagy más szakokról érkező hallgatók hiányzó ismereteiket a mesterszakkal párhuzamosan önképzéssel vagy a szabadon választható, ill. a szak mellett felvehető 10%-nyi kreditkeretük terhére alapszakos tárgyak elvégzésével pótolhatják.

A hagyományos fizikus képzés folytatásának az oklevélbe kerülő szakirány nélküli képzést tekintjük. A képzés ezen ágán a specializációt kötelezően választható szakmai modulok kínálatával valósítjuk meg, amelyekben a hallgatók a fizikának az ELTE Fizikai Intézetében magas színvonalon és intenzíven művelt területein végeznek tanulmányokat. A tervezett modulok témakörei:

• Asztrofizika, • Atomok és molekulák fizikája, • Atommag- és nehézionfizika, • Biológiai fizika, • Kondenzáltanyag fizika, • Részecskefizika, • Statisztikus fizika és komplex rendszerek.

11


A modulok a témakörükkel kapcsolatos ismereteket az alap- és alkalmazott kutatási témák irányában mélyítik el, felhasználva a témakör jellemző elméleti, kísérleti, ill. számítógépes módszereit.

A hallgatóknak egy választott modult el kell végezniük, emellett meghatározott számú tárgyat fel kell venniük a modulok kínálatából tetszőlegesen választva, és el kell végezniük egy haladó szintű laboratóriumi gyakorlatot:

tanulmányi terület kredit óra*

Kötelezően választható szakmai modul 18 12 Kötelezően választható tárgyak a szakmai modulok kínálatából 9 6 Haladó szintű laboratórium 7 5

kredit / óra összesen: 34 23 * a kontaktórák heti számának összesítésével kapott adat

A Biológiai fizika modul– interdiszciplináris jellegének megfelelően – a képzési tervét magasabb óraszámban, 12 helyett 15 órában valósítja meg.

A fizikus mesterszakon három oklevélbe bekerülő szakirányt kívánunk indítani, amelyek interdiszciplináris tartalmú speciális képzéseket valósítanak meg. Ezek a szakirányok:

• Biofizika szakirány,

• Informatikus fizika szakirány,

• Környezetfizika szakirány.

A szakirányok programjában tervezett kredit- és óraszámok:

tanulmányi terület kredit óra*

Választott szakirány 34 25-28 * a kontaktórák heti számának összesítésével kapott adat

A hallgatóknak az első félév után kell eldönteniük, hogy tanulmányaikat valamely szakirányon vagy a szakirány nélküli képzésen kívánják-e folytatni, s ekkor kell kiválasztaniuk a szakirányt, ill. a specializáció szakmai modulját.

A szabályozottan választható tárgyak kerete speciális ismeretek megszerzését teszi lehetővé a szakmai modulok kiegészítésére, ill. a választott diplomamunka témakörében. A hallgatók által választható tárgyak kínálata a következő tantárgycsoportokból áll össze:

• a szakirányok és szakmai modulok azon tárgyai, amelyeket a specializáció során választott szakirány, ill. szakmai modul teljesítéséhez nem vettek fel,

• a Fizikai Intézet által meghirdetett speciális előadások és szemináriumi foglalkozások évente változó kerete,

• a Kar más intézetei által meghirdetett, a Fizikai Intézet által elfogadott speciális előadások kerete.

A hallgatóknak a szabályozottan választható tárgyak között három szemináriumot kell elvégezniük, s ezeknek legalább egyikén angol nyelvű előadást kell tartaniuk.

12


Szabadon választható tárgyként az ELTE-n meghirdetett tetszőleges tárgy elfogadható.

A fizikus mesterszak hallgatói diplomamunkájukat a képzés utolsó két félévében készítik el. A diplomamunka témáját a második félév végén kell kiválasztani a Fizikai Intézet által jóváhagyott témák közül. A hallgató a diplomamunka 30 kreditjét három részletben kapja meg: 5 és 10 kreditet a két félév elvégzett munkájáért (diplomamunka konzultáció), és 15 kreditet a diplomamunka elkészítéséért a munka beadásakor.

13


1.b Kötelező közös képzés: alapozó ismeretek és a szakmai törzsanyag

Alapozó ismeretek Összes kredit: 6 Összesített heti óraszám: 6 tantárgy félév – heti óraszám kr ért 1 2 3 4 A-1 Csoportelmélet 2+0 2 v A-2 Számítógépes szimulációk 2+0 2 v A-3 Gazdasági és menedzsment ismeretek * 2+0 # # # 2 v óraszám/kredit összesen 6 6

* A tárgy szabadon választható az ELTE-n meghirdetett ilyen témájú tárgyak közül, a felsőbb években is felvehető.

Szakmai törzsanyag Összes kredit: 24 Összesített heti óraszám: 18 tantárgy félév – heti óraszám kr ért 1 2 3 4 T-1 Atom- és molekulafizika 2+1 4 v T-2 Magfizika 2+1 4 v T-3 Részecskefizika 2+1 4 v T-4 Statisztikus fizika 2+1 4 v T-5 Szilárdtest-fizika 3+1 5 v T-6 Fizikai laboratórium 0+2 3 gy óraszám/kredit összesen 18 24

Jelölések és rövidítések: x + y heti x óra előadás + y óra gyakorlat (tantermi vagy laboratóriumi) kr kredit v vizsga ért értékelés gy gyakorlatjegy

14


1.c A teljes képzési terv oklevélbe kerülő szakirány nélkül

A képzés összefoglaló táblázata a kötelező közös képzéssel egységes szerkezetben:

félévek – kredit és óraszám*

1 2 3 4

Alapozó ismeretek 6 kr / 6 ó

Szakmai törzsanyag 24 kr / 18 ó

Kötelezően választható szakmai modul 9 kr / 6 ó 9 kr / 6 ó

Kötelezően választható tárgyak a szakmai modulok kínálatából

6 kr / 4 ó 3 kr / 2 ó

Haladó szintű laboratórium 7 kr / 5 ó

Szabályozottan választható tárgyak 2 kr / 2 ó 6 kr / 6 ó 8 kr / 8 ó 4 kr / 4 ó

Szabadon választható tárgyak 2 kr / 2 ó 2 kr / 2 ó 2 kr / 2 ó

Diplomamunka konzultáció 5 kr / 5 ó 10 kr / 10 ó

beadás 15 kr / –

heti óraszám félévenként összesen*: 26 23 23 16

heti óraszám a képzésre összesítve*: 88

kredit félévenként összesen: 32 30 27 31

kredit összesen: 120

* a kontaktórák heti számának összesítésével kapott adat

A kötelezően választható szakmai modulok és a haladó szintű laboratórium részletes óra- és vizsgaterve

• Asztrofizika modul Összes kredit: 18 Összesített heti óraszám: 12 tantárgy félév – heti óraszám kr ért 1 2 3 4 AF-1 Extragalaktikus asztrofizika 2+0 3 v AF-2 Általános relativitás elmélet 2+0 3 v AF-3 Számítógépes modellezés 2+0 3 v AF-4 Kozmológia 2+0 3 v AF-5 Nukleáris és részecske-asztrofizika 2+0 3 v AF-6 Az asztrofizika megfigyelési módszerei 2+0 3 v óraszám/kredit összesen 6 6 18

15


• Atomok és molekulák fizikája modul

Összes kredit: 18 Összesített heti óraszám: 12 tantárgy félév – heti óraszám kr ért 1 2 3 4 AM-1 Kvantumkémia I. 2+0 3 v AM-2 Kvantumkémia II. 2+0 3 v AM-3 Szén nanoszerkezetek 2+0 3 v AM-4 Makromolekulák 2+0 3 v Kötelezően választható 2+0 2+0 6 v óraszám/kredit összesen 6 6 18 Kötelezően választható tárgyak: A felsoroltak közül két tárgyat kell választani. tantárgy félév – heti óraszám kr ért 1 2 3 4 AM-5 Soktestprobléma I. 2+0 3 v AM-6 Soktestprobléma II. 2+0 3 v AM-7 Kvantumgázok I. 2+0 3 v AM-8 Kvantumgázok II. 2+0 3 v

• Atommag- és nehézionfizika modul Összes kredit: 18 Összesített heti óraszám: 12 tantárgy félév – heti óraszám kr ért 1 2 3 4 MN-1 Magfizikai néhánytest-probléma 2+0 3 v MN-2 Az erős kölcsönhatás a kvarkoktól az atommagokig 2+0 3 v MN-3 A magfizika kísérleti módszerei 2+0 3 v MN-4 Magreakciók alacsony energiától nagy energiáig 2+0 3 v MN-5 Relativisztikus atommag-ütközések 2+0 3 v MN-6 Részecske- és magfizikai detektorrendszerek 2+0 3 v óraszám/kredit összesen 6 6 18

16


• Biológiai fizika modul

Összes kredit: 18 Összesített heti óraszám: 15

A Biológiai fizika modul – interdiszciplináris jellegének megfelelően – képzési tervét magasabb óraszámban, 12 helyett 15 órában valósítja meg. tantárgy félév – heti óraszám kr ért 1 2 3 4 *BF-1 A biokémia alapjai 3+0 3 v *BF-2 Biofizika I 2+0 2 v *BF-3 Biofizika II 2+0 2 v *BF-4 Szerkezetvizsgálati módszerek a biofizikában 2+0 2 v BF-5 Kvantitatív modellek a sejt- és fejlődésbiológiában 2+0 3 v BF-6 Biológiai rendszerek statisztikus fizikája 2+0 3 v AM-4 Makromolekulák 2+0 3 v

óraszám/kredit összesen 9 6 18 * Azok a hallgatók, akik a *-gal jelölt alapozó tárgyakkal egyenértékű tárgyakat korábbi tanulmányaik során igazoltan hallgattak, a felszabaduló krediteket (legfeljebb 9 kredit) a biofizika szakirány kötelezően választható tárgyai közül választott tárgyak elvégzésével szerezhetik meg.

• Kondenzáltanyag fizika modul Összes kredit: 18 Összesített heti óraszám: 12 tantárgy félév – heti óraszám kr ért 1 2 3 4 KF-1 Elektronok szilárd testekben 2+0 3 v KF-2 Kondenzált anyagok vizsgálati módszerei 2+0 3 v KF-3 Anyagfizika I. 2+0 3 v KF-4 Anyagfizika II. 2+0 3 v Kötelezően választható tárgyak 4+0 6 óraszám/kredit összesen 6 6 18 Kötelezően választható tárgyak: A felsoroltak közül két tárgyat kell választani. tantárgy félév – heti óraszám kr ért 1 2 3 4 KF-5 Mágnesség 2+0 3 v KF-6 Szupravezetés 2+0 3 v KF-7 Félvezető és elektronikus eszközök fizikája 2+0 3 v SK-6 Nem-egyensúlyi transzport nanorendszerekben 2+0 3 v

17


• Részecskefizika modul

Összes kredit: 18 Összesített heti óraszám: 12 tantárgy félév – heti óraszám kr ért 1 2 3 4 RF-1 A részecskefizika kísérleti módszerei 1+0 2 v RF-2 Erős kölcsönhatás kis energián 2+0 3 v RF-3 Relativisztikus kvantumelektrodinamika I. 3+0 4 v RF-4 Relativisztikus kvantumelektrodinamika II. 1+0 2 v RF-5 Gyenge kölcsönhatás 3+0 4 v RF-6 Kvantum-színdinamika 2+0 3 v óraszám/kredit összesen 6 6 18

• Statisztikus fizika és komplex rendszerek modul Összes kredit: 18 Összesített heti óraszám: 12 Kötelezően választható tárgyak: A felsoroltak közül félévenként 3–3 tárgyat kell választani. tantárgy félév – heti óraszám kr ért 1 2 3 4 SK-1 Nem-lineáris dinamika és káosz 2+0 3 v SK-2 Nem-egyensúlyi statisztikus fizika 2+0 3 v SK-3 Fázisátalakulások 2+0 3 v SK-4 Komplex rendszerek szimulációs módszerei 2+0 3 v SK-5 Környezeti áramlások fizikája 2+0 3 v SK-6 Nem-egyensúlyi transzport nanorendszerekben 2+0 3 v SK-7 Fraktálnövekedés 2+0 3 v SK-8 Ökonofizika 2+0 3 v óraszám/kredit összesen (3–3 tárgy választásával) 6 6 18

• Haladó szintű laboratóriumok A haladó szintű laboratóriumok közül egyet kötelező választani. Összes kredit: 7 Összesített heti óraszám: 5 tantárgy félév – heti óraszám kr ért 1 2 3 4 HL-1 Atomok és molekulák fizikája – Biofizika 0+5 7 gy HL-2 Részecskefizika, magfizika és asztrofizika 0+5 7 gy HL-3 Komplex rendszerek 0+5 7 gy HL-4 Szilárdtestfizika és anyagtudomány 0+5 7 gy

18


1.d A teljes képzési terv biofizika szakiránnyal



1 2 3 4



Kötelezően választható szakirány 20 kr / 16 ó 14 kr / 12 ó




beadás 15 kr / –






A biofizika szakirány részletes óra- és vizsgaterve Összes kredit: 34 Összesített heti óraszám: 28 tantárgy félév – heti óraszám kr ért 1 2 3 4 *BF-1 A biokémia alapjai 3+0 3 v *BF-2 Biofizika I 2+0 2 v *BF-3 Biofizika II 2+0 2 v *BF-4 Szerkezetvizsgálati módszerek a biofizikában 2+0 2 v BF-5 Kvantitatív modellek a sejt- és fejlődésbiológiában 2+0 3 v BF-6 Biológiai rendszerek statisztikus fizikája 2+0 3 v AM-4 Makromolekulák 2+0 3 v *BF-7 Sejtbiológia 2+0 2 v *BF-8 Élettan 2+0 2 v BF-9 Genetika 2+0 3 v HL-1 Atomok és molekulák fizikája - Biofizika

laboratórium 0+5 7 gy

Kötelezően választható # 2+0 2 óraszám/kredit összesen 16 12 34 * Azok a hallgatók, akik a *-gal jelölt alapozó tárgyakkal egyenértékű tárgyakat korábbi tanulmányaik során igazoltan hallgattak, a felszabaduló krediteket (legfeljebb 9 kredit) a

19


biofizika szakirány kötelezően választható tárgyai közül választott tárgyak elvégzésével szerezhetik meg. Kötelezően választható tárgyak: tantárgy félév – heti óraszám kr ért 1 2 3 4 BF-10 Polimérek és membránok biofizikája 2+0 2 v BF-11 Az érzékelés biofizikája 2+0 2 v BF-12 Környezet-biofizika 2+0 2 v BF-13 Gráfok a bioinformatikában I. 2+0 2 v BF-14 Gráfok a bioinformatikában II. 2+0 2 v BF-15 Számítógépes képfeldolgozás természettudományos

alkalmazásai 2+0 2 v

BF-16 Modern képalkotó technikák a biológiában 2+0 2 v BF-17 Bioenergetika 2+0 2 v BF-18 Diagnosztikai és terápiás módszerek biofizikai

alapjai 2+0 2 v

BF-19 Fehérjeszerkezetek elméleti vizsgálata 2+0 2 v BF-20 Idegrendszeri modellezés 2+0 2 v

20


1.e A teljes képzési terv informatikus fizika szakiránnyal



1 2 3 4







beadás 15 kr / –






Az informatikus fizika szakirány részletes óra- és vizsgaterve Összes kredit: 34 Összesített heti óraszám: 27 tantárgy félév – heti óraszám kr ért 1 2 3 4

IF-1 Modern numerikus módszerek 2+2 5 v IF-2 Informatikai eszközök fizikai alapjai 3+0 4 v IF-3 Vizualizáció 2+2 5 v IF-4 Fizikai adatbányászat 2+2 5 v IF-5 Infokommunikációs hálózatok modelljei 3+1 5 v IF-6 Számítógépes adatgyűjtés és elemzés

(laboratórium) 0+4 5 gy

IF-7 Számítógépes modellezés (laboratórium) 0+4 5 gy óraszám/kredit összesen 15 12 34

21


1.f A teljes képzési terv környezetfizika szakiránnyal



1 2 3 4







beadás 15 kr / –






A környezetfizika szakirány részletes óra- és vizsgaterve Összes kredit: 34 Összesített heti óraszám: 25 tantárgy félév – heti óraszám kr ért 1 2 3 4

KÖF-1 Környezeti sugárzások 2+1 4 v, gy KÖF-2 A statisztikus fizika környezeti alkalmazásai 2+1 4 v, gy KÖF-3 A környezeti áramlások hidrodinamikája 2+0 3 v KÖF-4 Rádioaktivitás környezetünkben 2+0 3 v KÖF-5 Energia és környezet 2+0 3 v KÖF-6 Környezettudatos technológiák 2+0 3 v KÖF-7 Ökológiai modellezés 2 3 v KÖF-8 Környezeti áramlások laboratórium 0+2 3 gy KÖF-9 Sugárzások fizikája laboratórium 0+3 4 gy

Kötelezően választható 2+0 2+0 4 óraszám/kredit összesen 16 9 34 Kötelezően választható tárgyak: A felsoroltak közül két tárgyat kell választani. tantárgy félév – heti óraszám kr ért 1 2 3 4 KÖF-10 Bevezetés a nukleáris környezetvédelembe 2+0 2 v KÖF-11 Hidrológia, hidrogeológia 2+0 2 v KÖF-12 Megújuló energiák felhasználási lehetőségei 2+0 2 v BF-12 Környezet-biofizika 2+0 2 v

22


2. Tantárgyi programok

Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid, (néhány soros) leírása, valamint minden tantárgyhoz a tantárgyfelelős, az előtanulmányi feltételek, a kredit feltüntetése, és a 3-5 legfontosabbnak ítélt kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása. A fizika mesterszak tantárgyainak leírásait az A. függelékben mutatjuk be az alábbi sorrendben: Alapozó ismeretek A-1 – 2 Szakmai törzsanyag T-1 – 6 Kötelezően választható szakmai modulok

Asztrofizika AF-1 – 6 Atomok és molekulák fizikája AM-1 – 8 Atommag és nehézion-fizika MN-1 – 6 Kondenzált anyag fizika KF-1 – 7 Részecskefizika RF-1 – 6 Statisztikus fizika és komplex rendszerek SK-1 – 8

Haladószintű laboratóriumok HL-1 – 4 Szakirányok

Biofizika BF-1 – 20 Informatikus fizika IF-1 – 7 Környezetfizika KÖF-1 – 12

A Biológiai fizika modul tárgyai a Biofizika szakirány tárgyai között szerepelnek, ezért külön felsorolásukat mellőzzük.

23


3. Kompetenciák elsajátíttatása

Mutassák be a mesterszak kimeneti céljául kitűzött általános és szakmai kompetenciák elsajátíttatásának, illetve elmélyítésének konkrét megvalósulását. (Az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, valamint oktatási módszereik és gyakorlatuk.)

A fizikus mesterszak tanterve alapvetően a fizika alapszak fizikus szakirányára épít, az

alapszakon megszerezhető kompetenciákat a mesterszak – magasabb szinten – továbbfejleszti és kibővíti. A fizikus mesterszakon elsajátítandó kompetenciák részletes felsorolását a szak képesítési és kimeneti követelményei tartalmazzák (l. az Adatlap mellékletét, 3-6 oldal)

A kimeneti célul kitűzött általános és szakmai kompetenciákat a szak tantárgyai komplex módon fejlesztik, egyértelmű megfeleltetés tárgyak és kompetenciák között nem tehető.

A fizikus mesterszakon az ismeretanyag átadása a specializáció három lépcsőjén történik: – A szakmai törzsanyag előadásai és gyakorlatai a részecske- és magfizikától kezdve a sok

szabadsági fokú makroszkopikus testekig átfogó módon dolgozzák fel a fizika fő jelenségköreit az alapképzésben szerzett ismeretekre alapozva.

– A differenciált szakmai anyag választható szakmai moduljai, haladó szintű laboratóriumai, ill. a választható szakirányok irányított módon biztosítják speciális ismeretek megszerzését a fizika egy-egy szűkebb, az ELTE Fizikai Intézetében intenzíven művelt területén.

– A hallgatók szabályozottan választható speciális előadásokon és szemináriumokon egyéni érdeklődésüknek megfelelően mélyíthetik el tudásukat.

Az előadások a témájukba vágó jelenségkör ismertetése és értelmezése során konkrét problémákon mutatják be az összefüggések elemzését és az alapelvek gyakorlati alkalmazását, a hipotézis- és modellalkotás elveit, a problémamegoldás elméleti és számítógépes módszereit, a kísérleti vizsgálatok elvi alapjait, az elméleti és a kísérleti eredmények kritikus egybevetését. A fogalmak elmélyítését és a problémamegoldás gyakorlását szolgálják a számolási gyakorlatok, ill. az önálló megoldásra kiadott és értékelt feladatok.

A szak hallgatói laboratóriumi gyakorlatokon modern kísérleti berendezésekkel ismerkednek meg, és azokon – felügyelet mellett – önállóságot is igénylő méréseket végeznek. Az első félévi kötelező laboratóriumban mérési berendezések és módszerek megismerésére kerül a hangsúly, a későbbi haladó szintű laboratóriumokban kutatási szintű feladatok elvégzése közben tanulják meg a kísérletek tervezését, kivitelezését és értékelését. Az informatikus fizika szakirányon számítógépes laboratóriumokban végeznek hasonló szintű és igényű feladatokat a hallgatók.

A modern fizika alapvető, a hagyományos elméleti és kísérleti vizsgálatok mellé felsorakozott módszerét jelentik a számítógépes szimulációk. Az első félév kötelező bevezető előadása után a differenciált képzés több specializációja külön tárgyban foglalkozik saját területének sajátos szimulációs módszereivel, míg más specializációk egyéb előadásaikba beépítve térnek ki rájuk.

A hallgatóknak a szabályozottan választható keretben három szeminárium jellegű tárgyat kell felvenniük, ahol egy-egy előre kiadott témáról kell – irodalmának feldolgozása után – előadásban beszámolniuk, legalább egy esetben angol nyelven. E szemináriumok az irodalmazás, önképzés és kommunikáció módszereinek elsajátítását szolgálják

24


A differenciált képzés előadásai – ezen belül különösen a speciális előadások évente változó kínálata – a fizikai kutatások aktuális problémáihoz is elvezetik a szak hallgatóit. Ezeken az órákon és a haladó szintű laboratóriumi gyakorlatokon a hallgatók közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a hazai tudományos kutatásokról, s megismerhetik e kutatások szereplőit is.

A kutatómunkára való felkészülésre különleges lehetőséget nyújt a diplomamunka elkészítése a képzés harmadik és negyedik félévében. Ennek során a hallgatónak egy tapasztalt kutató irányításával egy tudományos igényű feladatot kell – önállóságot is felmutatva – megoldania.

Az általános kompetenciák fejlesztése a szakmai kompetenciákkal párhuzamosan, azoktól el nem választható módon történik. E téren különös jelentősége van az oktatók személyes hatásának: az előadások és gyakorlatok, valamint a témavezetés során az ismeretek átadásakor megnyilvánuló fizikai szemléletük és oktatói-kutatói attitűdjük jelentősen befolyásolja a hallgatók fejlődését. Ezért a Fizikai Intézetben kiemelten fontosnak tartjuk az oktatói és kutatói utánpótlás igényes nevelését és kiválasztását.

4. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei.

A fizikus mesterszakon az oklevél megszerzéséhez államilag elismert legalább

középfokú C típusú, ill. azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges angol nyelvből. Azoknak a hallgatóknak, akik felvételükkor még nem rendelkeznek az előírt

nyelvvizsgával, az egyetem a Felsőoktatási Törvény előírásai szerint biztosítja a nyelvi képzést. (Részletek a kérelem V. 2. pontjában.) 5. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása a szakra való

belépés tekintetében (előzményként elfogadott alapszakok, kritérium ismeretkörök és kreditértékek)

a) a bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok:

fizika alapképzési szak

b) a bemenethez megadott feltételekkel elfogadott alapszakok, ill. kreditkövetelmények, az erre vonatkozó konkrét előírások, a hiányzó ismeretek pótlásának biztosítása A fizikus mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a jelentkező korábbi felsőfokú

tanulmányaiból – az ismereteknek a felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján – elismerhető legyen legalább 65 kredit az alábbi ismeretkörökben:

• fizika, fizikai kémia, elektronika, műszaki fizika (min. 20 kredit); • matematika, informatika, programozás, számítástechnika (min. 18 kredit, ebből

matematika min. 10 kredit); • egyéb természettudományos ismeretek (kémia, anyagtudomány, mérés- és

irányítástechnika (min. 15 kredit).

25


A fenti feltételeket várhatóan a következő alapképzési szakok hallgatói teljesítik: a kémia, a környezettudomány, a matematika alapképzési szak és a természettudományi képzési terület egyéb szakjai a tanári szakirány fizika szakmai moduljával, a villamosmérnöki, a vegyészmérnöki, a gépészmérnöki, az anyagmérnöki, a műszaki informatika.

A jelentkező akkor is felvehető a szakra, ha a fent felsorolt ismeretkörökben 65-nél kevesebb, de legalább 40 kredittel rendelkezik, és vállalja, hogy a hiányzó krediteket a mesterképzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül megszerzi.

A hiányzó ismeretek pótlására elsősorban a fizika alapképzési szak tantárgyai szolgálnak, de szükség esetén felzárkóztató kurzus meghirdetésére is sor kerülhet.

A fizikus mesterszakra jelentkezők felvételt nyerhetnek a szakra, ha

• a bemenetként fent előírt feltételeket teljesítik, és • megfeleltek az intézményi szakmai felvételi vizsgán.

6. Az értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások és szabályok bemutatása, a (289/2005. Korm. rend. 11.§ (3) bb) bekezdése szerinti) tájékoztató kiadvány internetes elérhetősége.

A tervezett fizikus mesterképzés számonkérési rendszere megfelel az ELTE jelenleg

hatályos szervezeti és működési szabályzatának (http://www.elte.hu) és a Természettudományi Karra vonatkozó kiegészítéseknek. Ezekben a dokumentumokban részletes leírások találhatóak pl. a lehetséges kurzus típusokról, a számonkérés és ellenőrzés módszereiről, a tárgyak meghirdetésével és felvételével kapcsolatos szabályokról. Ezektől a szabályoktól nem kívánunk eltérni, ezért az indítási kérelemben nem részletezzük az ELTE Természettudományi Karának általános szabályait.

Ezt a kérelmet a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz való elküldés után – a személyi anyagok kivételével elhelyezzük a Fizikai Intézet honlapján (http://fizika.elte.hu), és vállaljuk, hogy az esetleges módosítások után az éppen aktuális változatot elérhetővé tesszük.

26

http://www.elte.hu/

http://fizika.elte.hu/


IV.

A képzés személyi feltételei1

1. A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei Felelősök neve és a felelősségi típus

( szf: szakfelelős, szif: szakirányfelelős a szakiránya

megadásával! zvf: záróvizsgatárgy felelős)

Tudományos fokozat /cím

Munkakör Munka-viszony típusa

Hány mesterszak

felelőse

Alap- és mesterképzésben összesen hány kreditértékű

tantárgy felelőse a szakon / az

intézményben / Mo-on

Lendvai János szf DSc egy. tanár T(1) 1 6/11/11 Derényi Imre (Biofizika szakirány,)

szif DSc adjunktus * T(1) 6/6/6

Papp Gábor (Informatikus fizika szakirány)

szif DSc egy. tanár T(1) 8/14/14

Horváth Ákos (Környezetfizika szakirány)

szif PhD docens T(1) 10/25/25

* Docensi pályázatának elbírálása folyik.

2. Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói A tantárgy oktatói A TÖRZSANYAG

TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

(ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK)

Oktató neve (A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét

tüntessék fel)

Tud. fok. /cím

Munka-kör

Munka-viszony típusa

A tantárgy előadója

I / N

Gyakorlati foglalkozást

tart I / N


tantárgy felelőse

a szakon / az intézményben /

Mo-on

A-1 Csoportelmélet Bántay Péter CSc docens T I N 2/7/7 Pálfy Péter Pál akadémikus egy. tanár E I N 2/24/24 A-2 Számítógépes szimulációk

Csabai István PhD docens T I N 10/21/21

alap

ozó

tárg

ya k

A-3 Gazdasági és menedzsment ismeretek *

* A tárgy szabadon választható az ELTE-n meghirdetett ilyen témájú tárgyak közül. 1 A fejezet 1. és 2. pontjának táblázataiban a fejlécekben előforduló megjelölések értelmezése: Tudományos fokozat / cím: PhD/DLA vagy CSc, DSc, akadémikus. Munkakör: (egyetemi / főiskolai) tanár, docens, adjunktus, tanársegéd; tudományos (fő)munkatárs; egyéb Munkaviszony típusa: Teljes munkaidőben foglalkoztatott határozott vagy határozatlan idejű munkaviszony, ill. közalkalmazotti

jogviszony – T , első helyen foglalkoztatott -- T(1) Egyéb (részmunkaidőben foglalkoztatott, megbízási szerződésessel foglalkoztatott stb.) – E , ill. - E (1)

27


T-1 Atom- és molekulafizika

Csordás András CSc tud. főmunkatárs

E I I 10/10/10

T-2 Magfizika Kiss Ádám DSc egy. tanár T I I 10/25/25

T-3 Részecskefizika Palla László DSc egy. tanár T I I 11/21/21

T-4 Statisztikus fizika

Sasvári László PhD docens T I I 10/14/14

T-5 Szilárdtest-fizika

Sólyom Jenő akadé-mikus

egy. tanár E I I 8/8/8

szak

mai

törz

stár

gyak

T-6 Fizikai laboratórium

Havancsák Károly

CSc docens T N I 6/25/25

A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI

A tantárgy oktatói

ISMERETEK TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

Oktató neve (A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét

tüntessék fel)

Tud. fok. /cím

Munkakör Munka-viszony típusa

A tantárgy előadója

I / N

Gyakorlati foglalkozást

tart I / N


tantárgy felelőse

a szakon / az intézményben /

Mo-on AF-1 Extragalaktikus asztrofizika

Frei Zsolt PhD docens T I N 11/17/17

AF-2 Általános relativitás elmélet

Bene Gyula CSc docens T I N 8/8/8

AF-3 Számítógépes modellezés

Tóth Gábor PhD docens T I N 3/3/3

AF-4 Kozmológia Frei Zsolt PhD docens T I N 11/17/17 AF-5 Nukleáris és részecske-asztrofizika

Csótó Attila DSc tud. tanácsadó

E I N 6/8/8

AF-6 Az asztrofizika megfigyelési módszerei

Szabados László

DSc tud. tanácsadó

E I N 3/3/3

AM-1Kvantumkémia I. Surján Péter DSc egy. tanár T I N 6/20/20 AM-2 Kvantumkémia II. Surján Péter DSc egy. tanár T I N 6//20/20 AM-3 Szén nanoszerkezetek

Kürti Jenő DSc egy. tanár T I N 6/24/24

AM-4Makromolekulák Kürti Jenő DSc egy. tanár T I N 6/24/24 AM-5 Soktestprobléma I.

Szépfalusy Péter

akadé-mikus

Prof. Emeritus

E I N 6/6/6

Szirmai Gergely

PhD tud. munkatárs

E I N 0/0/0

AM-6 Soktestprobléma II.

Szépfalusy Péter

akadé-mikus

Prof. Emeritus

E I N 6/6/6

Szirmai Gergely

PhD tud. munkatárs

E I N 0/0/0

AM-7 Kvantumgázok csapdában I


E I N 10/10/10

AM-8 Kvantumgázok csapdában II.


E I N 10/10/10

MN-1 Magfizikai néhánytest-probléma

Csótó Attila DSc tud. tanácsadó

E I N 6/8/8

28


MN-2 Az erős kölcsönhatás a kvarkoktól az atommagokig

Patkós András akadé-mikus

egy. tanár T I N 3/11/11

MN-3 A magfizika kísérleti módszerei

Horváth Ákos PhD docens T I N 10/25/25

MN-4 Magreakciók alacsony energiától nagy energiáig

Papp Gábor DSc egy. tanár T I N 8/14/14

MN-5 Relativisztikus atommag-ütközések

Kiss Ádám DSc egy. tanár T I N 10/25/25

MN-6 Részecske- és magfizikai detektorok és kísérletek

Veres Gábor PhD adjunktus T I N 10/10/10

KF-1 Elektronok szilárd testekben

Sólyom Jenő akadé-mikus

egy. tanár E I N 8/8/8

KF-2 Kondenzált anyagok vizsgálati módszerei

Havancsák Károly

CSc docens T I N 6/25/25

KF-3 Anyagfizika I. Lendvai János DSc egy. tanár T I N 6/11/11 KF-4 Anyagfizika II. Lendvai János DSc egy. tanár T I N 6/11/11 KF-5 Mágnesség

Vincze Imre akadé-mikus

egy. tanár E I N 10/10/10

KF-6 Szupravezetés

Tüttő István DSc tud. osztály-vezető

E I N 3/3/3

KF-7 Félvezető és elektronikus eszközök fizikája

Dankházi Zoltán


RF-1 A részecskefizika kísérleti módszerei

Vesztergombi György

DSc egy. tanár E I N 2/2/2

RF-2 Erős kölcsönhatás kis energián

Palla László DSc egy. tanár T I N 11/21/21

RF-3 Relativisztikus kvantumelektrodinamika I.

Csikor Ferenc DSc egy. tanár T I N 7/16/16

RF-4 Relativisztikus kvantumelektrodinamika II.

Horváth Zalán akadé-mikus


RF-5 Gyenge kölcsönhatás Palla László DSc egy. tanár T I N 11/21/21 RF-6 Kvantum-színdinamika

Csikor Ferenc DSc egy. tanár T I N 7/16/16

SK-1 Nem-lineáris dinamika és káosz

Vattay Gábor DSc egy. tanár T I N 8/18/18

SK-2 Nem-egyensúlyi statisztikus fizika

Sasvári László PhD docens T I N 10/14/14

SK-3 Fázisátalakulások Sasvári László PhD docens T I N 10/14/14 SK-4 Komplex rendszerek szimulációs módszerei

Csabai István PhD docens T I N 10/21/21

SK-5 Környezeti áramlások fizikája

Jánosi Imre PhD docens T I N 6/10/10

SK-6 Nem-egyensúlyi transzport nanorendszerekben

Cserti József CSc docens T I N 3/6/6

SK-7 Fraktálnövekedés

Vicsek Tamás akadé-mikus


SK-8 Ökonofizika Kondor Imre DSc egy. tanár T I N 3/14/14 HL-1 Atomok és molekulák fizikája – Biofizika laboratórium

Szabó Bálint PhD adjunktus T N I 9/9/9

HL-2 Részecskefizika, magfizika és asztrofizika laboratórium

Veres Gábor PhD adjunktus T N I 10/10/10

29


HL-3 Komplex rendszerek laboratórium

Bagoly Zsolt CSc docens T N I 12/25/25

HL-4 Szilárdtestfizika és anyagtudomány laboratórium

Vincze Imre akadé-mikus

egy. tanár E N I 10/10/10

BF-1 A biokémia alapjai Pál Gábor PhD docens T I N 3/13/13 BF-2 Biofizika I Derényi Imre DSc adjunktus T I N 6/6/6 BF-3 Biofizika II



BF-4 Szerkezetvizsgálati módszerek a biofizikában

Czirók András PhD adjunktus T I N 5/5/5

BF-5 Kvantitatív modellek a sejt- és fejlődésbiológiában

Czirók András PhD adjunktus T I N 5/5/5

BF-6 Biológiai rendszerek statisztikus fizikája



BF-7 Sejtbiológia Réz Gábor CSc docens T I N 2/17/22 BF-8 Élettan Világi Ildikó PhD docens T I N 2/22/25 BF-9 Genetika Vellai Tibor PhD docens T I N 3/18/18 BF-10 Polimérek és membránok biofizikája

Derényi Imre DSc adjunktus T I N 6/6/6

BF-11 Az érzékelés biofizikája

Horváth Gábor DSc docens T I N 4/7/7

BF-12 Környezet-biofizika Horváth Gábor DSc docens T I N 4/7/7 BF-13 Gráfok a bioinformatikában I.

Palla Gergely PhD tud. főmunkatárs

E I N 2/2/2

BF-14 Gráfok a bioinformatikában II.

Farkas Illés PhD posztdokt. kutató

E I N 2/2/2

BF-15 Számítógépes képfeldolgozás természettudományos alkalmazásai

Horváth Viktor CSc docens T I N 2/2/2

BF-16 Modern képalkotó technikák a biológiában

Szabó Bálint PhD adjunktus T I N 9/9/9

BF-17 Bioenergetika Derényi Imre DSc adjunktus T I N 6/6/6 BF-18 Diagnosztikai és terápiás módszerek biofizikai alapjai

Fidy Judit DSc egy. tanár E I N 2/2/17

BF-19 Fehérjeszerkezetek elméleti vizsgálata

Simon István DSc tud. tanácsadó

E I N 2/2/2

BF-20 Idegrendszeri modellezés

Érdi Péter DSc osztály-vezető

E I N 2/2/2

IF-1 Modern numerikus módszerek

Bene Gyula CSc docens T I N 8/8/8

Karátson János PhD docens T I N 5/25/25 IF-2 Informatikai eszközök fizikai alapjai

Dankházi Zoltán


IF-3 Vizualizáció Frei Zsolt PhD docens T I N 11/17/17 IF-4 Fizikai adatbányászat Papp Gábor DSc egy. tanár T I N 8/14/14 IF-5 Infokommunikációs hálózatok modelljei

Vattay Gábor DSc egy. tanár T I N 8/18/18

IF-6 Számítógépes adatgyűjtés és elemzés (laboratórium)

Bagoly Zsolt CSc docens T N I 12/25/25

IF-7 Számítógépes modellezés (laboratórium)

Csabai István PhD docens T N I 10/21/21

KÖF-1 Környezeti sugárzások

Gnädig Péter CSc docens T I N 4/10/10

30


KÖF-2 A statisztikus fizika környezeti alkalmazásai

Rácz Zoltán akadé-mikus

kutató professzor

E I N 4/6/6

KÖF-3 A környezeti áramlások hidrodinamikája

Tél Tamás DSc egy. tanár T I N 3/18/18

KÖF-4 Rádioaktivitás környezetünkben

Horváth Ákos PhD docens T I N 10/25/25

KÖF-5 Energia és környezet

Kiss Ádám DSc egy. tanár T I N 10/25/25

KÖF-6 Környezettudatos technológiák

Tichy Géza DSc egy. tanár T I N 3/22/22

KÖF-7 Ökológiai modellezés

Scheuring István

PhD tud. főmunkatárs

T I N 3/8/8

KÖF-8 Környezeti áramlások laboratórium

Jánosi Imre PhD docens T N I 6/10/10

KÖF-9 Sugárzások fizikája laboratórium

Horváth Ákos PhD docens T N I 10/25/25

KÖF-10 Nukleáris környezetfizika

Homonnay Zoltán

DSc egy. tanár T I N 2/14/14

KÖF-11 Hidrológia, hidrogeológia

Mádlné Szőnyi Judit

PhD docens T I N 2/22/24

KÖF-12 Megújuló energiák felhasználási lehetőségei

Munkácsy Béla PhD adjunktus T I N 2/6/6

31


3. Az oktatók személyi-szakmai adatai

A IV.1. és IV.2. táblázatokban feltüntetett oktatók adatlapjait a B. Függelékben mutatjuk be. Az adatlapok oktatónként az alábbi adatokat tartalmazzák: ♦ név, születési év, (oklevél szerinti) végzettség és szakképzettség; ♦ jelenlegi munkahely(ek), a kinevezésben feltüntetett munkakör(ök), több munkahely esetén

az első helyen foglalkoztató intézményt megjelölve, ♦ tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével) az Ftv. 149.§-a (5) bekezdésében

foglaltak szerint; (PhD / CSc vagy DLA, DSc, stb.), PhD esetében az értekezés címe; ♦ tudományos/művészeti akadémiai tagság; (MTA tagság), MTA doktora (DSc); „dr habil”

cím, egyéb címek ♦ a Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György

Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja ♦ eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak, oktatásban töltött idő) ♦ az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása ♦ az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5,

az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása) ♦ az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy

alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) ♦ tudományos / szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok

A B. függelékben az oktatói adatlapok az alábbi csoportosításban szerepelnek (csoporton belül névsor szerint):

(1) szakfelelős; (2) szakirány-felelősök (3) teljes munkaidőben foglalkoztatottak (4) nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak

4. Nyilatkozatok ♦ Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a fenti táblázatokban megnevezett oktatóknak

a jelzett módon való foglalkoztatását biztosítja az intézményben az indítandó képzés egy teljes ciklusára, és gondoskodik a személyi feltételek bemutatott szakmai megfelelőségének fenntartásáról.

♦ Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban / munkaviszonyban) nem álló oktatók nyilatkozata arról, hogy vállalják a nevük alatt feltüntetett tantárgyak oktatását és az oktatási követelmények teljesítését.

♦ Az intézményben foglalkoztatott, az adott szakon oktatók nyilatkozata arról, hogy kettőnél több munkaviszonya felsőoktatási intézményben nincs.

A nyilatkozatokat a kérelem végén mellékletként csatoljuk.

32


V.

A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei 1. Országosan (és nemzetközileg) elismert tudományos műhely(ek) és együtt dolgozó

szakmai közösséggel bíró alapvető K+F / művészeti terület bemutatása.

Az ELTE Fizikai Intézete 5 szervezeti egységből áll:

• Anyagfizikai Tanszék, • Atomfizika Tanszék, • Biológiai Fizika Tanszék, • Elméleti Fizika Tanszék, • Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék.

Az intézet oktatóinak és kutatóinak közel 90 %-a tudományos minősítéssel rendelkezik, 7 akadémikus és 19 akadémiai doktor van közöttük.

Az intézethez két akadémiai kutatócsoport csatlakozik: • MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport, • MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizikai Kutatócsoport. Az intézeten belül – a tanszékeken átívelő együttműködésben – számos nemzetközileg

elismert tudományos műhely működik, többek között a fizika alább felsorolt területein: asztrofizika, biológiai fizika, komplex rendszerek, környezeti áramlások, térelmélet és részecskefizika, magfizika, szilárdtestfizika és fizikai anyagtudomány, statisztikus fizika. A felsorolt témákon túl egyre nagyobb szerepet kapnak az alkalmazott kutatások is.

Példaként említhetjük az egyes ipari cégekkel kialakított együttműködéseket (GE, Ericsson), tovabbá az intézet aktív részvételét az ELTE eScience Regionális Egyetemi Tudásközpont munkájában (hálózati informatika, virtuális obszervatórium, vizualizáció).

A személyi adatlapok jól illusztrálják az oktatók intenzív publikációs tevékenységét. Az intézet oktatói rendszeresen nyernek el hazai és európai kutatási pályázatokat

(OTKA, NKTH, Marie Curie stb.).

A intézet keretében működik a MAB által akkreditált ELTE Fizika Doktori Iskola három doktori programmal:

– Anyagtudományi és szilárdtestfizika, – Részecskefizika és csillagászat, – Statisztikus fizika, biológiai fizika és kvantumrendszerek fizikája.

A Doktori Iskola a fizika teljes területén jogosult doktori cím odaítélésére.

33


2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra

♦ tantermek, előadótermek, laboratóriumok és eszközellátottságuk, műhelyek,

gyakorlóhelyek

Az ELTE Természettudományi Kara az ELTE lágymányosi kampuszának két új, korszerű épületében helyezkedik el. A tantermek, a kutató laboratóriumok és az oktatói szobák jól felszereltek, az épületek európai szinten is kiválóan megfelelnek az egyetemi oktatás követelményeinek. (Ugyanebben a két épületben van a Természettudományi Karból kivált Informatika Kar és a Társadalomtudományi Kar is.) Az épületekben 38 előadóterem, 74 kisebb befogadóképességű szemináriumi szoba, 59 laboratórium, 38 számítógépes laboratórium szolgálja az oktatást. Az előadók közül kettő 350 fő, három 200 fő befogadására alkalmas, nyolc pedig 100 fő feletti befogadóképességű. A tantermeket a kampuszon elhelyezkedő karok közösen használják, kihasználtságuk 80-90%-os, s ez a terhelés feltehetőleg az osztatlan képzés megszűnése és a mesterképzés megindulása után is fennmarad.

Az oktatás technikai lehetőségei jók. A nagyelőadók multimédiás oktatást támogató számítástechnikai és vetítő berendezésekkel vannak felszerelve. A kisebb tantermekben írásvetítők találhatók. A berendezéseket a Kar Multimédiapedagógiai és Oktatástechnológiai Központja gondozza és működteti. A központ munkatársai – előzetes kérésre – minden teremben biztosítják a tanórákhoz szükséges oktatástechnikai berendezéseket (számítógép, írásvetítő, projektor, videó stb.). Igény esetén néhány nagy tanterem között belső hálózaton megoldható a kép és hang továbbítása is. Lehetőség van maximum négy külső színhellyel videókonferenciák lebonyolítására.

A Fizikai Intézet több hagyományos értelemben vett hallgatói laboratóriumot működtet, amelyek elsősorban a fizikai alapszakon folyó kísérleti és méréstechnikai képzést szolgálják. Ezek közül háromban fizikai, kettőben elektronikai mérések elvégzésére van lehetőség. A fizikus mesterszak laboratóriumi gyakorlatai magasabb színvonalú képzést céloznak meg, ennek megfelelően a mérési feladatokat elsősorban aktív kutatóhelyek berendezései mellett szervezzük meg a kutatómunkájukat ott végző oktatók irányításával. A mérések választékát bővítik a más kutatóintézetekkel kialakított együttműködésben megvalósuló mérési gyakorlatok (MTA RMKI, SZFKI, MFA, SZBK, Piszkéstetői Obszervatórium, BME tanreaktor stb.). A haladó szintű mérések szervezésének ez a rendszere a jelenlegi ötéves fizikus képzés felső évfolyamain már megvalósult, ezt kívánjuk folytatni a fizikus mesterszakon is.

♦ számítástechnikai, oktatástechnikai ellátottság

A Kar korszerű számítógépes hálózati infrastruktúrával rendelkezik. Mind az oktatók, mind a hallgatók internet hozzáférése jó színvonalon biztosított. A hallgatók beiratkozáskor azonnal belépési lehetőséget kapnak a hálózatba. A színvonal fenntartása, a gyorsan avuló, ill. tönkremenő berendezések cseréje azonban gondot okoz. Az általános számítástechnikai oktatáshoz, ill. a hallgatók internet hozzáférésének biztosításához a Kar központosított „kari” számítógép kapacitással nem rendelkezik, az intézetekben és a Multimédiapedagógiai és Oktatástechnológiai Központban lévő decentralizált, speciális oktatásra használt számítástechnikai kapacitás azonban elegendő ezeknek a feladatoknak a megoldására.

34


A Fizikai Intézet három hallgatói számítógépteremmel rendelkezik, ahol összesen 40 személyi számítógép működik. Ezekben a termekben végezzük a számítógépet igénylő tárgyak oktatását. A fennmaradó időben szabad hozzáférést biztosítunk a számítógépekhez az intézet hallgatói számára. A tudományos diákköri munkán vagy diplomamunkán dolgozó hallgatók az őket foglalkoztató tanszékek számítógépeit használhatják.

♦ könyvtárellátottság, a papíralapú, illetve elektronikusan elérhető szakmai folyóiratok, továbbá a szak szempontjából fontos szakkönyvek rendelkezésre állásának (internetes elérhetőségének) bemutatása.

A TTK egyik legnagyobb értéke az óriási anyagi ráfordítással fenntartott könyvtári állomány, amely mintegy félmillió dokumentumot, könyvet, bel- és külföldi folyóiratot, tankönyvet, jegyzetet, CD-ROM-ot tartalmaz, megtalálhatók benne a legfontosabb nemzetközi folyóiratok és kézikönyvek. A hagyományos adathordozók mellett hozzávetőleg 4700 folyóirat online digitális formában is hozzáférhető. A folyóirat-állomány egyedülálló hazai érték, 30%-a csak itt található meg az országban.

A Kari Könyvtár (http://ttklib.elte.hu) 7 tudományági szakgyűjteményre tagolódik (Biológiai, Fizikai és Környezetfizikai, Földtudományi – Földrajzi, Kémiai, Matematikai tudományági szakgyűjtemény, Tudománytörténeti és Tudományfilozófiai gyűjtemény, Médiatár.) A Kari Könyvtár gyűjti a PhD és egyetemi doktori dolgozatokat is.

A könyvtár a lágymányosi kampusz két épületében 6 telephelyen helyezkedik el, ahol olvasótermek biztosítják a tanulási lehetőséget a hallgatók számára. A Könyvtár számítógépes kabinetjében és az olvasótermekben 56 számítógép áll rendelkezésre, az Internet-hozzáférések száma 51, az olvasótermi férőhelyek száma 323.

A Fizikai tudományági szakgyűjtemény – mint a Fizikai Intézet könyvtára – önálló helyiségben működik, ahol a könyvek és folyóiratok tárlói mellett számos olvasó asztal áll a hallgatók és oktatók rendelkezésére. A könyvtárban több mint 50000 kötetnyi könyv és több mint 30000 kötetnyi folyóirat található, az utóbbiak között az országban egyedül itt olvasható példányok is. Bár a szűkös dologi keretek a könyvtár fejlesztésének gátat szabnak, az intézet törekszik arra, hogy a fizika egyes területeinek vezető folyóiratait megtartsa, és a tankönyvállományt folyamatosan bővítse. Jelenleg közel félszáz folyóirat jár a könyvtárba.

♦ az oklevél megszerzéséhez szükséges idegen nyelvi követelmények teljesítésének körülményei

A nyelvoktatást a ELTE Idegen Nyelvi Központja biztosítja. A Központ a Felsőoktatási Törvény előírásai szerint végzi a képzést. Nyelvórákat a hallgatók angol, francia, német, orosz és spanyol nyelvből vehetnek fel. Az órákon a csoportlétszám legfeljebb 15 fő.

Az Idegen Nyelvi Központ az ECL nemzetközi nyelvvizsgarendszer (http://www.ecl.hu) akkreditált vizsgahelye. Évente két alkalommal – általában májusban és decemberben – van lehetőség vizsgázni angolból és németből alap-, közép- és felsőfokon. Az államilag elismert nyelvvizsgákról és a honosítási eljárásokról a http://www.nyak.hu honlap ad naprakész tájékoztatást.

35

http://ttklib.elte.hu/

http://www.ecl.hu/


Az alapképzés mellett a Természettudományi Kar hallgatói angol, francia vagy német nyelvből térítéses emelt szintű nyelvi képzésen is részt vehetnek, ha legalább középfokú C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkeznek.

♦ a hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segítő szolgáltatások, juttatások, a biztosított taneszközök (tankönyv, jegyzet ellátás stb.)

Minden államilag finanszírozott hallgató hozzájuthat az államilag biztosított ösztöndíjhoz és a tankönyvtámogatáshoz. Az ösztöndíjat a Kari Ösztöndíjbizottság osztja el, az ösztöndíjbizottságban döntő súlyú a Hallgatói Önkormányzat véleménye. A tankönyvtámogatást a jogosultak a Kar szabályzataiban megszabott módon alanyi jogon bonok formájában kapják. A bonok a Kar jegyzetboltjában és a Hallgatói Alapítvány könyvesboltjában válthatók be.

A kampusz területén több könyvesbolt működik, ahol a hallgatók beszerezhetik az oktatáshoz szükséges szakirodalmat. A Természettudományi Kar az Informatikai Karral közös fenntartású jegyzetellátót is üzemeltet. Itt a hallgatók főként a saját kiadatású jegyzeteket, tankönyveket és a tanulmányaikhoz szükséges pedagógiai szakkönyveket vásárolhatják meg. A jegyzetellátottság – bár szakterületenként változik – jó, s ez nem kis mértékben köszönhető annak, hogy a Kar tanárai szívügyüknek tekintik a tankönyv- és jegyzetírást. A színvonalas tankönyv- és jegyzetellátás biztosítását szolgálja az egyetem 1994 óta működő intézményi kiadója, az ELTE Eötvös Kiadó.

♦ a tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció feltételei

Az ELTE egyetemi szintű hallgatói adatbázist hozott létre, amelyet az ETR (Egységes Tanulmányi Rendszer) segítségével kezel. A magas szintű hallgatói rendszer alkalmas mind a tanulmányi, mind a hallgatókkal kapcsolatos pénzügyi feladatok kezelésére és nyilvántartására. A feladatok pénzügyi részét és a felsőbb szervek felé történő adatszolgáltatást a Quaestura intézi. Ugyancsak a Quaestura adja ki a diákigazolványokat és a hallgatók által kért adóigazolásokat is.

Az ELTE-n a hallgatók kredit rendszerben tanulnak. A hallgatók az ETR-ben veszik fel tantárgyaikat és jelentkeznek a vizsgákra. Ebben a rendszerben kerülnek rögzítésre és feldolgozásra a vizsgaeredmények is. A tanulmányi ügyeket a Kar tanulmányi osztálya intézi. A közel 5000 hallgató adminisztratív és tanulmányi ügyeivel egy osztályvezető és kilenc tanulmányi előadó foglalkozik.

A tanrend készítése is a Tanulmányi Osztályon történik. Az osztály munkatársai három kar óráit és termeit egyeztetik a felterjesztések alapján, s egységes szerkezetben, tanterem nyilvántartással együtt hozzák nyilvánosságra a hálózaton.

A felvételik lebonyolítására és az OFI adatbázisának feltöltésére a Természettudományi Kar az Informatika Karral közösen felvételi irodát működtet.

36


♦ az oktatás egyéb, szükségesnek ítélt feltételei

A Kar az oktatás megszervezésében törekszik az egyetem társkaraival való együtt működésre. Az informatikai képzésben együttműködünk az Informatikai Karral. Az általános és értelmiségképző tárgyak felvételekor az ELTE biztosítja, hogy a hallgatók az összes kar oktatási kínálatából választhassanak.

A Kar nagy erőfeszítéseket tesz arra, hogy a folyamatosan változó, ill. hiányos törvényi környezetben, hatályos szabályzatai mindig megfeleljenek a fennálló törvényeknek.

3. Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a képzés indításához szükséges szellemi és tárgyi kapacitás rendelkezésre áll, és az évfolyamonként milyen létszámú hallgató képzését teszi lehetővé.

Az intézményvezető nyilatkozatát a kérelem végén mellékletként csatoljuk.

37


38

Documents

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kérelme FIZIKUS ... · atomok és molekulák fizikája (legfeljebb 6 kredit), kondenzált anyagok fizikája (legfeljebb 6 kredit), mag- és részecskefizika