Az EU energetikai irányelveinek magyarországi bevezetéséről

Balatongyörök, 2009. március 26.

Dr. Gordos Péterszakállamtitkár

Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

Tartalom

I. Az EU energiastratégiája

II. A magyar energiapolitika fő kihívásai

III. Hazai intézkedések

Az EU Energiastratégiájaa második energiastratégiai felülvizsgálatról szóló közlemény alapján

A Bizottság „Biztonsági és Szolidaritási Akciótervet” javasol a következő 5 területen

infrastruktúra és ellátás-diverzifikáció;energia külkapcsolatok;kőolaj- és földgáztartalékok képzése;energiahatékonyság;az EU-n belüli források jobb kihasználása.

I. Infrastruktúrafejlesztés és ellátás-diverzifikáció prioritásai

Déli földgázkorridor kiépítése (Nabucco); LNG (cseppfolyósított földgáz) Akcióterv; Közép- és Délkelet-Európa földgáz- és villamosenergia-

hálózata észak-déli irányú összeköttetéseinek fejlesztése; Balti Összekapcsolási Terv; Mediterrán Energiagyűrű; Északi-tengeri Offshore Szélenergia Hálózat;

II. Energia külkapcsolatok továbbfejlesztése

Megbízható partnerség a szállító és tranzitországokkal;

a közösségi vívmányok (acquis) és az Energia Karta alapjain;

Partnerségi együttműködés megújítása Oroszországgal;

„Speaking with one voice”;

III. Kőolaj- és földgáztartalékok képzése

2006/67/EK irányelv felülvizsgálata: a tagállamok minimális kőolaj és kőolajtermék készletezési kötelezettségének szigorítása;

2004/67/EK irányelv felülvizsgálata: a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről, biztonsági földgáz tárolási kötelezettségek szigorítása;

IV. Energiahatékonysági csomag

A következő irányelvek felülvizsgálata, a termékkörök kiterjesztése és a feltételek szigorítása

Energiafogyasztó termékekre vonatkozó energiacímkézés;

Épületek energiahatékonysága;

Eco-design;

Kapcsolt hő- és villamos energiatermelés;

V. Az EU-n belüli források jobb kihasználása

megújuló energiaforrások arányát az Unión belül 2020-ra 20%-ra kell növelni;

Kőszénfelhasználás; Kőolaj, földgáz, tőzeg; nukleáris energia;

Tartalékok hatékonyabb kihasználása / arányuk növelése

Tartalom

I. Az EU energiastratégiája

II. A magyar energiapolitika fő kihívásai

III. Hazai intézkedések

Az energetikában kezelendő főbb kihívások

Energiaimport függőség – ellátásbiztonság; Energiaárak – versenyképesség; Állami szerepvállalással az energiahatékonyság fokozása,

illetve a megújuló energiafelhasználás növelése – fenntarthatóság;

A formálódó közösségi energiapolitikával való összhang megteremtése, illetve annak a hazai érdekeknek megfelelő alakítása;

Ellátásbiztonság

Az energiaellátás folyamatosságá-nak és biztonságának fenntartása és javítása.

Energiaforrás-struktúra Energiaimport diverzifikáció Stratégiai energiahordozó

készletek

Cél Részterületek

Versenyképesség

Az energetika járuljon hozzá hazánk verseny-képességének növekedéséhez.

Liberalizált energiapiacok, Energiaárak, szociális

gondoskodás Korszerű távhőszolgáltatás

Cél Részterületek

Fenntarthatóság

A fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése.

Energiahatékonyság, takarékosság

Megújuló energiaforrások

Cél Részterületek

Tartalom

I. Az EU energiastratégiája

II. A magyar energiapolitika fő kihívásai

III. Hazai intézkedések

Földgázellátás-biztonságTárolóbővítések

A földgáz biztonsági készlet létesítését az eredeti tervek szerint folytatni kell; ezzel a jelenleg rendelkezésre álló 500 Mm3-ről az év végére 1,2 Mrd m3-re nő hazánk biztonsági földgáztartaléka;

Az ismert befektetői szándékok szerint a kereskedelmi tárolók kapacitása a jelenlegi kb. 3,7 Mrd m3-ről 2010-re 4,1 Mrd m3-re, 2011-re kb. 4,8 Mrd m3-re bővül;

Ezzel párhuzamosan a kereskedelmi tárolók jelenlegi 53,2 Mm3/nap-os kapacitása 2011-re 62,2 Mm3/napra nő;

Új beszállítási útvonalakA források diverzifikálása érdekében folytatni kell az alternatív gázszállító útvonalak kiépítésére megkezdett munkát, legyen szó akár a Nabucco, akár a Déli Áramlat vezetékekről, vagy LNG terminálról.

RendszerösszekötésMagyarország mint elosztóközpont;NETS program;horvát-magyar, román-magyar, szlovák-magyar rendszer-

összekötő vezetékek;

A szénipar támogatása

Az Európai Unió energiabiztonságának a belföldi primer energiahordozók felhasználásán keresztül történő megerősítése indokolttá teheti a széntermelési kapacitások fenntartását.

2005-ben Magyarország a szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló 1407/2002/EK tanácsi rendelettel összhangban szerkezetátalakítási tervet jelentett be az Európai Bizottságnál a szénbányászati ágazat tekintetében.

Az intézkedési terv 2004-től 2014-ig tartó időszak tekintetében tartalmaz részletes intézkedéseket. Tekintettel arra, hogy a 1407/2002/EK rendelet 2010. december 31-én hatályát veszti, a Bizottság a magyar bejelentést tudomásul vette, de a jóváhagyást 2010. december 31-ig adta meg.

Atomerőművi kapacitások

A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása Program benyújtása: legkésőbb a tervezett üzemidő lejárta előtt négy évvel (2008.

december 15-ig) A Paksi Atomerőmű Zrt. 2008. november 14-én benyújtotta az OAH-NBI-nek az ÜH

programot Üzemeltetési engedély megkérése: a tervezett üzemidőre érvényes üzemeltetési

engedély lejárta előtt 1 évvel

Az új blok(kok)kal kapcsolatos H/9173. számú országgyűlési határozati javaslat 2009. március 11. – a kormány elfogadja az új atomerőművi blokkokkal kapcsolatos

KHEM előterjesztést; 2009. március 13. – a KHEM benyújtja az OGY-hez a H/9173. számú határozati

javaslatot; 2009. március 18. – a Gazdasági és informatikai bizottság egyhangúlag támogatta a

H/9173. számú országgyűlési határozati javaslatunkat; 2009. március 30. – a Környezetvédelmi bizottság tárgyalja a határozati javaslatot és

várhatóan jövő héten kezdődik a plenáris ülés – általános vita

Energiahatékonyság

A Kormány elfogadta a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet[2019/2008 (II. 23.) Korm. hat.]

Az energiahatékonyság hatásai

import függőség csökkenés; a környezet javulása és tudatos javítása; csökkennek a lakosság energia terhei;

Az energiahatékonysági beruházások támogatását szolgáló források

Energiatakarékossági Hitel Alap; Panelprogram; ÖKO program; Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP); Környezetvédelem és Energetika Operatív Program (KEOP); Tervezett Zöld Beruházási Rendszer;

Megújuló energiaforrások A megújuló források részaránya Magyarország energiafelhasználásában 2020-ra 13%; 2013-ig a KEOP-ban mintegy 100 milliárd forint megújuló energiaforrásokra és

energiahatékonyságra, a többi program forrása bizonytalan; A Kormány 2008 szept. 4-én elfogadta az új megújuló energiahordozó felhasználás

növelési stratégiát;

A POLICY forgatókönyv eredmény táblázatai (PJ)

Megújuló energiafelhasználás mindösszesen 2005 2010 2015 2020

Mindösszesen 49,92 103,66 149,54 186,28

Bioüzemanyag 0,21 10,46 16,27 19,55

Összesen (bioüzemanyag nélkül) 49,71 93,20 133,27 166,73

Vízenergia 0,73 0,71 0,79 0,88

Szél 0,04 2,02 4,04 6,12

Napenergia (napelem+napkollektor) 0,08 0,53 1,10 1,66

Geotermikus 3,63 5,60 8,40 11,36

Biomassza 43,56 78,08 107,04 130,81

Biogáz+biometán 0,30 3,90 9,06 12,57

Hulladék megújuló része 1,38 2,35 2,84 3,33

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

www.khem.gov.hu