Upload
baeddan-williams
View
32
Download
4
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Az európai kutatás versenyhátrányai. Nyiri Lajos, ZINNIA Group [email protected] Budapest, 2005. március 4. MTA. Európa kettős prés alatt. #1. Tudás versenyké- pességi szerepének alapvető változása. Európa kettős prés alatt. #1. Tudás versenyké- pességi szerepének - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Európa kettős prés alatt
Tudás versenyké-pességi szerepének alapvető változása
Európa kettős prés alatt
Tudás versenyké-pességi szerepének alapvető változása
Tudományos cikkek átlagos száma az európai szabadalmi bejelentésekben
(összes ország; a 10 leginkább tudomány-intenzív területen)
0 1 2 3 4
Chem. + petrol industry, basic mat.chem
Surface technology, coating
Optics
Information technology
Materials, metallurgy
Agriculture, food chemistry
Semiconductors
Organic f ine chemistry
Pharmaceuticals
Biotechnology
1992-1996
1987-1991
Forrás: Third European Report on Science & Technology Indicators 2003 (Bruxelles, EUR 20025 EN)
Európa kettős prés alatt
Európa: zsugorodó népesség, korosodó kontinens
Európa kettős prés alatt
Európa: zsugorodó népesség, korosodó kontinens
0
5
10
15
20
25
1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050
EU-15Európa
Európa népességének aránya a Föld lakosságán belül (%)
Forrás: Third European Report on Science & Technology Indicators 2003 (Bruxelles, EUR 20025 EN)
Európa kettős prés alatt
Európa: zsugorodó népesség, korosodó kontinens
0
5
10
15
20
25
30
2000 2010 2020 2030 2040 2050
Európa
Észak-Amerika
Ázsia
A 65 év feletti lakosság aránya teljes népességen belül
Forrás: Third European Report on Science & Technology Indicators 2003 (Bruxelles, EUR 20025 EN)
Európa kettős prés alatt
Európa: zsugorodó népesség, korosodó kontinens
Forrás: Third European Report on Science & Technology Indicators 2003 (Bruxelles, EUR 20025 EN)
0
2
4
6
8
10
12
USA EU-15 Japán
Nyugdíj
Egészségügy
Oktatás
Költségvetési ráfordítások aránya a GDP %-ában (1994-2000 között, amikor mérték)
Mit vizsgálunk?
III. Emberi erőforrások
II. Finanszírozás
I. Teljesítmény
IV. Intézményi keretek
Teljesítmény
•Publikációk száma
•1 EURÓ-ra jutó publikációk száma
--++++
TeljesítményPublikálási készség: jeles
Az összes tudományos publikáció számán belül az egyes térségek súlya (%)
0
5
10
15
20
25
30
35
40
1995 1998 2001
%
EU-15
USA
Japan
Forrás: Third European Report on Science & Technology Indicators 2003 (Bruxelles, EUR 20025 EN)
Teljesítmény
•Publikációk száma
•1 EURÓ-ra jutó publikációk száma
--++++•1 főre jutó publikációk száma
•Nobel díjasok száma (különösen a kémia, a fizika és az orvostudományok terén)
•Hivatkozások száma (különösen a kémia, a fizika, az élet- és orvosi tudományok terén)
•Gyenge hasznosítási mutatók Europe is good in turning euros into research, but bad at turning
research into euros (K. Pavitt)
TeljesítményA legidézettebb kutatók adatbázisának tanulságai
Institute of Scientific InformationInstitute of Scientific Information (ISI) adatbázisa a magasan idézett kutatókról:
•1981 és 1999 között megjelent 9 millió publikációt vettek figyelembe
•5 millió kutató neve került bele az adatbázisba
•A magas idézettség kritériuma: a legidézettebb 250 kutató az adott tudományterületen 20 év alatt – a legtöbbet idézett 5000 kutató
Teljesítmény A legidézettebb kutatók adatbázisának tanulságai
80% feletti az USA-ban kutatók aránya: 4 tudományterületen
•Közgazdasági- és üzleti tudományok
•Társadalomtudományok
•Klinikai orvostudományok
•Pszichológia, pszichiátria
60% feletti az USA-ban kutatók aránya: 11 tudományterületen
•Környezeti és ökológiai tudományok
•Immunológia
•Mikrobiológia
•Molekuláris biológia és genetika
•Biológia és biokémia
•Számítógéptudományok
•Mérnöki tudományok
•Anyagtudományok
•Űrkutatás
•Matematika
•Geológia
Finanszírozás
--++++•A K+F ráfordítás GDP-re eső része (abszolút értékben és dinamikában)
FinanszírozásKi és mennyit költ?
A teljes K+F ráfordítás/GDP (2001)
0,0%
0,5%
1,0%
1,5%
2,0%
2,5%
3,0%
3,5%
Europe-15 US Japan
Egyéb
Üzleti
Kormányzati
Forrás: Towards a European Research Area, Science, Technology and Innovation - Key Figures 2003-2004; European Commission, 2004
Finanszírozás
--++++•A K+F ráfordítás GDP-re eső része (abszolút értékben és dinamikában)
•Üzleti K+F ráfordítás GDP-re eső része)
JapanÜzleti szektor
teljes K+F ráfordítása64,8 milliárd euró
1,2 B (1,9%)
1,3 B (0,7%)
15,2 B (14,6%)
11,5 B (6,2%)
1,5 B(1,4%)
0,4 B(0,6%)
USAÜzleti szektor
teljes K+F ráfordítása185,3 milliárd euró
EUÜzleti szektor
teljes K+F ráfordítása104,3 milliárd euró
Forrás: Towards a European Research Area; Science, Technology and Innovation, Key Figures 2003-2004
FinanszírozásÜzleti ráfordítások 200-ben
Összes ráfordítás az adott régióban
Ennek aránya a teljes ráfordításon belül
Finanszírozás
--++++•A K+F ráfordítás GDP-re eső része (abszolút értékben és dinamikában)
•Üzleti K+F ráfordítás GDP-re eső része)
•A hatékony verseny hiánya európai szinten a K+F források elérése terén
•A magán-alapítványok szerepe nagyon korlátos az alapkutatás terén
Emberi erőforrások
•Oktatási rendszer magas színvonala
•Jó kutatói képzési szint (az 1 főre jutó PhD hallgatók száma a legmagasabb)
--++++•1000 foglalkoztatottra jutó kutatók száma
•Az iparban foglalkoztatott kutatók száma
•Kutatói elvándorlás (brain drain)
•Akadályok a kutatói mobilitás terén
Intézményi keretek
•A kutatóegyetemek nagy száma
•Kiválósági központok minden tudományterületen
•Hagyományok az európai K+F együttműködésben (CERN, EMBO/EMBL, ESA, COST, EUREKA)
--++++ •A nemzeti K+F programok közötti koordináció és együttműködés hiánya
•Alacsony együttműködés az interdiszciplináris és a felfutóban levő területeken
•A kritikus tömeg hiánya (főleg ott, ahol csak kisszámú kiválósági központ működik)
•Kevésbé attraktív Európa a kutatók számára, mint az USA
Intézményi keretek (2)
--•Nagyon alacsony szintű az alapkutatás európai szintű támogatási rendszere
•Kohéziós problémák (mind tematikailag, mind földrajzilag igen jelentősek az eltérések Európában)
Új versenyzők a pályán
Merre tovább, Merre tovább, Európa?Európa?