az ÁFSZ 2. lépés A cselekvési terv megvalósítása...2. lépés A cselekvési terv megvalósítása A LÉPÉS FŐBB PONTJAI Ebben a lépésben útmutatást talál: Az intézkedések

2. lépés A cselekvési terv megvalósítása

A L É P É S F Ő B B P O N T J A I

Ebben a lépésben útmutatást talál:

► Az intézkedések megvalósításának módjáról a NEET aktiválás különböző

szakaszaiban; ► A belső és együttműködésen alapuló megvalósítás együttes alkalmazásának

módjáról;

► Az ÁFSZ kulcsfontosságú eszközeinek és intézkedéseinek azonosítási módjáról az aktiválás során.

II. szakasz, az ÁFSZ cselekvési tervének megvalósítása két, egymással kölcsönhatásban álló cselekvési területet von maga után:

► az ÁFSZ-en belül megvalósítást és

► az ÁFSZ partnereivel való együttműködésen alapuló megvalósítást.

A NEET cselekvési terv kidolgozásakor fontos annak eldöntése, hogy az adott ÁFSZ szervezet mely tevékenységeket végezheti/végezze

önállóan, illetve melyeket a partnerekkel együttműködésben. A

tervezési szakasz alapján ekkor már azonosíthatók a teljes foglalkoztatási utat végigkísérő megvalósítási folyamattal

összefüggő, fontos szempontok. Ez segíti a döntéshozatalt a főbb

belső és együttműködésben végrehajtandó lépésekről (mint azt a túloldalon látható 6. ábra mutatja).

A belső és együttműködésen alapuló intézkedések egymással

gyakorta szoros kapcsolatban állnak. Ezért hasznos a megvalósítást

a belső és együttműködésen alapuló, olyan intézkedések sorozataként értelmezni, amelyek végrehatása szakaszosan, az út

különböző szakaszaiban történik. Egyúttal a gyakorlatban a

szakaszok egymással gyakran kölcsönhatásban, sőt átfedésben állnak. A valóságban a folyamatok megvalósítása és a szolgáltatások

nyújtása nem minden esetben írható le lineárisan, hanem számos

dolog történhet (sőt, gyakran történnie kell!) egymással párhuzamosan – pl. személyes tanácsadás, munkakeresés javítása a

gyakorlatban, készségek továbbfejlesztése, munkagyakorlat

biztosítása. Ennek érdekében a ‘foglalkoztatási út’ tulajdonképpen egy munkaeszköz, mellyel a főbb fázisok megkülönböztetővé válnak

az egyértelműség érdekében.

A megvalósítás belső és együttműködésen alapuló szakasza:

1. Az út kezdő fázisa (a korai iskolaelhagyás megelőzése, a korai

iskolaelhagyók reintegrációja); 2. Az út középső fázisa (az iskolából a munkába vagy

továbbképzésbe való átmenet, foglalkoztathatóság elősegítése);

és 3. Az út záró fázisa (a foglalkoztatás előtt álló, egyedi akadályok

lebontása, próbamunkák és munkagyakorlat biztosítása,

kapcsolatteremtés a munka és foglalkoztatás felé).

2.1 Az út kezdő fázisa: a korai iskolaelhagyás megelőzése, a korai iskolaelhagyók reintegrációja

Mint azt a tervezési fázisban már jeleztük, a NEET, mint állapot megelőzése, valamint a megfelelő elérés kiemelt fontosságú alapot

jelent a foglalkoztatásba vezető út későbbi aktiválási fázisaihoz,

különösen a további oktatási szintekre való átmenet (mint amilyen az iskolakötelezettség és a középfokú oktatás közötti átmenet stb.)

idején. Habár ezen eszközkészlet jórészt a középső és záró fázisban

(a NEET-személyek aktiválása során) jut hangsúlyos szerephez, előfordulhat, hogy egyes ÁFSZ-eknek az első fázis kapcsán

dolgozniuk az aktiválási szolgáltatások szilárd alapjának

megteremtésén.

Ez a lépés megmutatja, hogy az adott ÁFSZ-en belül miként járulhatnak hozzá a NEET-

személyek aktiválásához a háromszintű út szerinti megközelítésre támaszkodva. Segít eldönteni, hogy milyen intézkedések jelentenek segítséget a kitűzött prioritások

megvalósításához, és milyen együttműködési struktúrákra van szükség.

F Ő Ü Z E N E T E K

GYAKORLÓ SZAKEMBEREK ESZKÖZTÁRA

27

6. ábra: A foglalkoztatási út a főbb belső és együttműködésen alapuló intézkedésekkel

A korai

iskolaelhagyás (ESL)

megelőzése

A korai

iskolaelhagyók reintegrációja

Átmenet az

iskolából a munkába és

továbbképzésbe

A

foglalkoztathatósá

g elősegítése

1. Az út kezdő fázisa 2. Az út középső fázisa 3. Az út záró fázisa

1.1 Belső

• Az ÁFSZ tájékoztatást nyújt a munkáról és karrierekről

• Diákok látogatása az ÁFSZ-nél

• Az ÁFSZ tudatosságnövelő eseményei és állásexpói

2.1 Belső

• Személyes tanácsadók,

coach-ok és csapatok

• Értékelés és egyéni

cselekvési tervek

• Álláskeresési készségek

• A foglalkoztatás előtt álló

akadályok (például nyelvtudás)

kezelése

3.1 Belső

• Utalványok • Foglalkoztatási támogatások

• Támogatások megfelelő

munkakörülmények kialakításához

• Önfoglalkoztatás

támogatása

2.2 Együttműködés civil

szervezetekkel, szociális szolgálatokkal és képzőkkel

• A megküzdési készségek és

nyelvtudás fejlesztése • Workshopok

• Egyablakos szolgáltatások

• Munkakör-specifikus képzés

2.1 Együttműködés az oktatással

és szociális szolgálatokkal • Adatmegosztás a NEET-

személlyel kapcsolatban

• Együttműködés a fiatalokat elérő szervezetekkel

3.2. Együttműködés a

munkaadókkal • Állásexpók

• Szakmai gyakorlat

• Próbamunkák • Gyakornoki programok

• Foglalkoztatás

Amennyiben az első fázis nem működik kielégítően, az ÁFSZ-nek

további figyelmet kell fordítania e fázis (ismételt) felépítésére,

különösen az oktatási közösséggel való együttműködés keretében, oly módon, hogy tájékoztatást nyújt a munka

világáról, és segít az iskolákban karrier tanácsadást kialakítani.25

Például Norvégiában az ÁFSZ-ek felsőszintű középiskolai tutor-rendszerhez kapcsolódó kísérleti projekt célja a fiatalok

felsőszintű középiskolákból való lemorzsolódásának a

megakadályozása, valamint az ÁFSZ és a felsőszintű középiskolások közötti, ágazatokon átívelő, szoros

együttműködése kapcsán kialakított modell tesztelése.

Norvégia-szerte az ÁFSZ 45 tutort helyezett ki 33 ÁFSZ-irodából 28 felsőszintű középiskolába.

25 Lásd: ÁFSZ gyakorlatok a NEET-személyek elérése és aktiválása

érdekében. Az állami foglalkoztatási szolgálatok hálózatának

hozzájárulása: Brüsszel, 2015.

Az egyik iskolában a lemorzsolódás 4,8%-ról 3,1%-ra csökkent a

2012/13-as és a 2014/15-ös tanév között, mára pedig a

lemorzsolódás 800 diákból mindössze 11-et érint ebben az iskolában.

26 27

26 A norvégiai ‘ÁFSZ-ek felsőszintű középiskolai tutor-

rendszerének’ gyakorlatát részletesebben ismerteti ‘PES practice fiche’ (ÁFSZ gyakorlati tevékenységek tervezési

dokumentuma) a Foglalkoztatási Főigazgatóság ÁFSZ-

ekkel kapcsolatos gyakorlatokat közzétevő honlapja.

27 Megjegyzendő, hogy Norvégiában a Munkaügyi és Jóléti

Hatóság (NAV) nem pusztán állami foglalkoztatási szolgáltatásokat nyújt. Ez azt jelenti, hogy a NAV

tisztviselői/esetfelelősei együttműködnek a

középiskolákkal, és a fiatalokkal kapcsolatos munkájuk során számos kérdéssel találkoznak. Így például

feladatkörükbe tartoznak a társadalmi segítségnyújtási

kérdések is.

Kapcsolatfelvétel a

munkaadókkal és az akadályok

lebontása

P É L D A

Az adatmegosztásra vonatkozó új szabályozás Horvátországban28

2015-ben Horvátország új szabályozást vezetett be az ÁFSZ-ek és a Tudományos,

Oktatási és Sportügyi Minisztérium közötti adatmegosztás tekintetében. Megállapodás

született arról, hogy a végzősök karrierrel kapcsolatos szándékait érintően lehetővé válik az adatcsere, melyhez világos szerepköröket és felelősségeket rendeltek. Az adatok

összegyűjtése évente, november 1-jén történik.

Az eredmények felhasználásának célja a potenciális korai iskolaelhagyók azonosítása, illetve az iskolaelhagyás megelőzése. A tevékenység ezen kívül segít abban, hogy a

fiatalok törekvéseit összhangba hozzák a (helyi) munkaerőpiac valódi viszonyaival.

Ezenkívül a felmérés azonosítja azokat, akiknek további támogatásra lehet szüksége (például amikor egészségügyi vagy magatartásbeli problémák miatt az oktatásba és

foglalkoztatásba való eredményes integrációt esetlegesen támogatni kell).

Egy másik megállapodás összeköti a különböző adatbázisokat, továbbá megvalósítja az

adatcserét a tankötelezettségben érintett intézmények, a középfokú iskolák, az

egyetemek, a munkaügyi szolgálatok és a nyugdíjrendszer között. Ez alapot jelent a célorientált tevékenységek és intézkedések kidolgozásához, partnerségben a helyi

érintettekkel. Továbbá lehetővé teszi az oktatási rendszerből lemorzsolódók

azonosítását, valamint az inaktív, nem regisztrált NEET-személyek nyomon követését.

G Y A K O R L A T I T A N Á C S O K

Amennyiben az első fázis jól működik, az ÁFSZ akkor is értékes

inputot biztosíthat a munka világáról és az életpályákról történő

tájékoztatással; látogatások és figyelemfelhívó események megszervezésével; valamint a munka világáról, a szakoktatásról és a

munkaerő-piaci keresletről szóló kampányok kidolgozásával. Ez

segítséget jelent, amennyiben a diákoknak elképzelést és perspektívát kínál a munka világához, továbbá fokozza

motiváltságukat az oktatásban maradás és tanulmányaik befejezése

iránt.

További fontos szempont az oktatási intézményekkel való

együttműködés az adatmegosztás és a NEET-státuszra való ‘korai figyelmeztetés' terén, mivel ez teszi az együttműködést jól időzítetté

és hatékonnyá, továbbá segít minimalizálni az átmenet során kieső

fiatalok számát.

Az ÁFSZ ezen kívül hozzájárulhat a fiatalok elérését célzó munkához például azzal, hogy workshopokat, valamint olyan intézkedéseket

biztosít vagy társfinanszíroz, melyek a fiatalok puha készségeinek

fejlesztésére, a gyakorlati munka kipróbálására, a jövőbeli életükről pozitív elképzelések kialakítására kínál helyeket és kurzusokat.

2.2. Az út középső fázisa: az iskolából a munkába való átmenet és a foglalkoztathatóság elősegítése

A középső fázis döntő fontosságú a NEET-személyek aktiválása

tekintetében. AZ ÁFSZ gyakorlati szerepe az út középső fázisában fokozódik: Az EU tagállamainak többségében az ÁFSZ támogatja a

fiatalok átmenetét az iskolából a munkába vagy a továbbképzésbe,

illetve fajsúlyos részt vállal a fiatalok foglalkoztathatóságának előmozdításában. Ebben a fázisban a kulcsfontosságú intézkedések

közé tartozik a karrier tanácsadás és tájékoztatás, az egyéni

cselekvési tervek, a coaching típusú támogatás, a garanciák, az egyablakos szolgáltatások és a segítségnyújtás a munkakeresésben,

amelyek növekvő mértékben vannak jelen az internet-alapú

eszközökkel kombinálva. A készségek megszerzésének, továbbfejlesztésének vagy aktualizálásának segítése érdekében

konkrét állásokra vonatkozó képzésekre, kihelyezésekre, gyakornoki

és tanulói programokra kerül sor, amelyek végső soron képesítést eredményeznek. A második esélyt jelentő iskolák, a motivációt,

puha készségeket, valamint az átmenetben elvesző és a helyes útra

való visszatéréshez ösztönzést igénylő fiatalok megküzdési képességeit fejlesztő intézkedések ugyancsak szerephez jutnak

ebben az átmeneti szakaszban, együttműködésben – különösen civil

szervezetekkel együtt – szervezett, speciális workshopok formájában.

29

28 A horvátországi ‘Élethosszig Tartó Karriertanácsadói

Központok’ (CISOK) vonatkozásában alkalmazott horvát adatmegosztási gyakorlatot részletesebben ismerteti a ‘PES

practice fiche’ (ÁFSZ gyakorlati tevékenységek tervezési

dokumentuma) a Foglalkoztatási Főigazgatóság ÁFSZ-ekkel kapcsolatos gyakorlatokat közzétevő honlapja.

29 A munkahelyi tapasztalat megszerzésének és a munka

világával való kapcsolatteremtés biztosítása természetesen szintén olyan intézkedések, melyek jól illeszkednek az

átmeneti szakaszhoz, de az egyértelműség kedvéért ezeket

az út utolsó szakasza tárgyalja.

Mit lehet elvégezni házon belül; mely esetben érdemes partnereket bevonni a kezdő

fázisba?

A kezdő fázisban a kulcsfontosságú megvalósítási tevékenységek a következők: ► Az ÁFSZ tájékoztatást nyújt a munkáról és karrierekről

► Diákok látogatása az ÁFSZ-nél

► Az ÁFSZ tudatosságnövelő eseményei és állásexpói kulcsfontosságú együttműködési tevékenységek a kezdő fázisban:

► Adatmegosztás és korai figyelmeztetés a NEET-személyekkel összefüggésben

► Együttműködés az ifjúsági szolgálattal és az elérésben érintett más

szervezetekkel

► NEET workshopok biztosítása és társfinanszírozása


29

Az ÁFSZ NEET-személyek aktiválásában betöltött szerepét illetően a

középső fázis központi és kritikus jelentőséggel bír, mert pontosan

ebben az időszakban vész el számos fiatal az átmenetben, és tűnik el az állami szolgáltatások és kifejezetten az ÁFSZ radarjáról.

A fenti klaszterelemzés rámutatott, hogy a NEET-személyek magas aránya és a magas munkanélküliségi ráta együttesen a NEET-

személyek állományán belüli nagyfokú diverzitásra utal. Ezért a

tervezési szakaszban elemzésre került sor, hogy azonosítsák a NEET-személyek különféle alcsoportjait, a kockázati tényezőket, valamint

azt, hogy a teljes utat figyelembe véve mi áll az ÁFSZ

érdeklődésének középpontjában. A megvalósítás során – a tervezési fázis értékelése alapján – elengedhetetlen meggyőződni arról, hogy

az ÁFSZ erőfeszítéseit azokra a sérülékeny alcsoportokra,

kockázatokra és foglalkoztatás előtt álló akadályokra koncentrálja,

ahol a legértékesebb hozzájárulást érheti el.

A legsérülékenyebbek között négy csoport különböztethető meg:

► A rendszertől eltávolodott, nem elérhető és/vagy (tartósan)

munkanélküli fiatalok; ► Alacsony iskolázottságú és/vagy bizonytalan munkafeltételek

mellett dolgozó fiatalok;

► A bevándorlói háttérrel rendelkező fiatalok; és ► Fogyatékossággal és/vagy tanulási nehézségekkel rendelkező

fiatalok.

Jóllehet a sérülékenység mértéke e csoportokon belül is eltérő. Ezért

fontos gondoskodni arról, hogy minden egyes csoport és alcsoport

számára célzott ajánlatokat biztosítsanak, miközben az

intézkedéseknek is megfelelően kapcsolódniuk kell egymáshoz.

P É L D A

Elérés, aktiválás és reintegráció Belgiumban (VDAB)

Belgiumban a szolgáltatások olyan átfogó körét hozták létre, ami a foglalkoztatási út folyamán kapcsolatot teremt az elérés, az aktiválás és a reintegráció között.

A legutóbbi példát a Find-Mind-Bind (Megtalál–Törődik–Elkötelez) gyakorlat szolgáltatja, amely Belgium Flamand régiójában és Belgium Brüsszel fővárosi régiójában (2013., illetve 2015. óta) működik.

A Find-Mind-Bind kifejezetten a 25 év alatti, legnehezebben elérhető, illetve a rendszer számára elvesző NEET-személyeket célozza meg, és támogatott utat ír elő a munkaerőpiacra. A Find-Mind-Bind módszert alkalmazó partnerek azért dolgoznak, hogy támogatott utakat találjanak és biztosítsanak e fiatalok számára.

A módszerből a következő három gyakorlati szint következik:

1) Find (Megtalál): aktívan azonosítja és keresi a NEET-személyeket (mely során ellátogat azokra a helyekre, ahol a fiatalok összegyűlnek, továbbá az alulról szerveződő szervezetek hálózataira és tevékenységeire épít);

2) Mind (Törődik): támogatott utat biztosít azzal, hogy először felajánlja a fiatalok közelében lévő szervezetek által nyújtott, személyre szabott útmutatást,

majd ha a fiatalok készen állnak, elvezeti őket az ÁFSZ-ek szolgáltatásaihoz, hogy felkészíthesse őket a megfelelő foglalkoztatási vagy képzési ajánlatokra;

3) Bind (Elkötelez): a résztvevők számára utógondozást és utánkövetést biztosít.

Továbbá, 2004-ben Belgium Flamand régiójának ÁFSZ-e (VDAB) Ifjúsági Kompetenciaközpontokat (IKK) alapított.30

Az IKK-k a szabadidő, munka és

kompetenciafejlesztés találkozási pontjain igyekeznek tevékenységüket kifejteni. A fiatalok lehetőségeinek előmozdítása terén a második esély felkínálása és a reintegráció további kulcsfontosságú elemek; sőt, ez a kapcsolódási pont az IKK-k által képviselt megközelítés sikertényezője.

Az antwerpeni IKK-k a nonprofit szervezetként működő JES-hez tartoznak, mely – egyfajta világvárosi laboratóriumként – folyamatosan új projekteket indít el

azzal a céllal, hogy bővítse a fiatalok előtt álló lehetőségek körét Antwerpen, Brüsszel és Gent városokban, akik így élvezhetik az alkotó jellegű és értelmes

szabadidős tevékenységek, a foglalkoztatás és képzés, a társadalmi részvétel és a döntéshozatalban való részvétel előnyeit. Az elképzelés szerint alacsony hozzáférési küszöböt biztosítanak a reintegrációhoz, továbbá a fiatalok erősségeire és nem formális tevékenységeire igyekeznek alapozni. A fiataloknak

ösztönzésre és segítségre van szükségük ahhoz, hogy készségeiket fejlesszék és láthatóvá tegyék. Az IKK-k kiemelt figyelmet fordítanak a 16 és 25 év közötti

ifjakra. A szabadidőre, a foglalkoztatásra és az oktatásra koncentráló, integrált és multidiszciplináris megközelítést alkalmaznak. A központok szorosan együttműködnek a Flamand Munkaügyi Szolgálat (VDAB) tanácsadóival és a tanulmányi orientációs tanácsadókkal (‘Studiewijzers’).

Sőt, a VDAB együttműködési köre kiterjed a kockázatos élethelyzetben lévő fiatalokkal foglalkozó Youth at Risk (YAR) szervezetre is. A YAR figyelmének középpontjában az összetett problémákkal küzdő fiatalok állnak – többségében – de nem kizárólagosan – olyan fiatalokról van szó, akik ellen a fiatalkorúak

bírósága előtt eljárás volt, illetve van folyamatban. A YAR ezeknek a fiataloknak esélyt kínál arra, hogy életük a VDAB-bal való szoros együttműködés révén

visszatérjen a rendes kerékvágásba, amennyiben a szervezettel való kapcsolat időszakában készek munkát vállalni vagy képzésben részt venni.

30 Lásd az OECD tanulmányát:

http://skills.oecd.org/developskills/documents/youthcompetencecentresinantwerpflandersalo-calcasestudyfrombelgium.html

http://skihs.oecd.orq/deveiopskiHs/

Azt is fontos megjegyezni, hogy számos országban a munkanélküliek magas aránya mellett sok olyan jól képzett ember van, akik

hosszabb távon is nehézségekbe ütköznek a munkakeresés terén.

Az ÁFSZ-ek, és így a kapcsolódó módszerek és kompetenciák is hagyományosan inkább az alacsony és közepes iskolázottságú

ügyfelekre koncentrálnak, ezért a jól képzett – egyes esetekben

számottevő munkatapasztalattal rendelkező – ügyfelek kiszolgálása kihívást jelenthet.

Széles körben léteznek olyan sikeres gyakorlatok, amelyekkel a NEET-

személyek a középső fázisban aktiválhatók. A következő pontok a

szolgáltatások fő típusát írják le, és néhány példával is szolgálnak a sikeres gyakorlatokra.

2.2.1 Karrier tanácsadás

A karrier tanácsadást különféle tisztviselők és tanácsadók nyújtják, akik között hétköznapi ügyfélkapcsolati tisztviselők éppúgy

megtalálhatók, mint az olyan specialista karrier tanácsadók, mint a

karrierpszichológusok. A tanácsadásra négyszemközti, irodai környezetben zajló beszélgetés formájában került sor

hagyományosan. Ma már mindinkább jellemző a módszerek széles

tárházának alkalmazása, ahol nem csupán a négyszemközti beszélgetés kap hangsúlyt, hanem a csapatmunka, az orientációs

csoportok, a hasonló helyzetben lévők csoportjai, a cselekvés és

tanulás együttes megjelenése – ilyenek a látogatások és próbamunkák – is annak érdekében, hogy pontosabb képet

lehessen alkotni az ügyfél helyzetéről és készségeiről, ösztönzés és

ötletek átadása mellett. Az ilyen cselekvésalapú tanácsadás nagyon is releváns a NEET-személyek esetében. Természetesen szükség van

az egyéni tanácsadásra, különösen a sajátos fogyatékosságokat

kezelő helyzetekben, a rehabilitációt érintő és más – személyes konzultációt igénylő – esetekben. Számos ország jelentős

erőfeszítéseket tesz különféle e-tanácsadási eszközök fejlesztése

érdekében, ideértve a munkaerő-piaci tájékoztató, önértékelő stb. eszközöket, melyek rendkívül hasznosak lehetnek a NEET-személyek

számára adandó útmutatás terén.

Például a Horvátországban kialakított, 2013-ban induló 11

Élethosszig Tartó Karrier tanácsadói Központ (LLCG) fontos tényezővé vált az Ifjúsági Garancia megvalósítása terén. A

szolgáltatásokat a konkrét csoport – felmérések szerinti –

szükségletei alapján hozzák létre és nyújtják úgy, hogy azok szorosan illeszkedjenek a valós szükségletekhez. Szélesebb

kitekintésben minden egyes LLCG központ a helyi és regionális

igényekhez szabja a szolgáltatásait, hogy biztosítsa azok ‘célnak való megfelelését’. Ez azt jelenti, hogy miközben létezik egy közös

célokkal és módszerekkel leírható standard modell, a szolgáltatás

nyújtása és a célcsoportok változók.

A helyi környezet sajátságos szükségletei nem válnak azonnal világossá, és azok feltárása időbe kerülhet. Például míg az egyik LLCG

központ az egyetemi diákokra, friss diplomásokra és munkaadókra

koncentrál, addig a másik LLCG központ olyan területen működik, ahol magas a tartós munkanélküliek aránya, és ezért a nehezen

elhelyezkedő csoportok támogatását tartja szem előtt.31

2.2.2 Coach-ok és mentorok

A karrier tanácsadásban egyre nagyobb szerephez jutnak a coach-ok, akik közvetítőként és összekötőként járnak el, miközben a

tervezett átmenet biztosítása mellett ösztönzést és támogatást

nyújtanak. Az ilyen coach-ok, miközben együttműködnek a civil szervezetekkel, az ÁFSZ-en belülről és kívülről is érkezhetnek. A

személyes vagy interneten keresztüli mentorálás szintén egyre

elterjedtebbé válik. Miközben ezeket a szolgáltatásokat jelenleg főleg magasan képzett ügyfeleknek nyújtják, az már most is látható,

hogy az internet-alapú módszerek az összes ügyfélcsoportot és a

NEET-személyeket szintén el fogják, illetve el is kell érniük, hiszen számos NEET-személy otthonosan mozog az interneten és a

közösségi médiában.

Például a belga ÁFSZ-ek (az Actiris és a VDAB) személyre szabott

online szolgáltatásokat kínál a magasan képzett álláskeresőknek. Ezt a gyakorlatot egy olyan, részvételen alapuló folyamat során

dolgozták ki, amely az ÁFSZ-ek fiatal ügyfeleitől gyűjtött

visszajelzésekre támaszkodott. Az ÁFSZ három egyeztető fórumot tartott körülbelül 120 fiatal részvételével, ahol azonosították az

ÁFSZ online tanácsadási szolgáltatásaival kapcsolatos igényeket. A

folyamat azt mutatta, hogy a résztvevők személyre és testre szabott online tanácsadási szolgáltatásokat szerettek volna kapni az

automatizált rendszerek helyett. A kísérleti szakasz értékelése arról

tanúskodott, hogy a gyakorlatot pozitívnak értékelték, hiszen rugalmas és könnyen hozzáférhető tanácsadással és útmutatással

állt az ÁFSZ-et használók rendelkezésére.32

2.2.3 Esetfelelősök és egyéni cselekvési tervek

Az Ifjúsági Garancia arra sarkallja az ÁFSZ-eket, hogy személyre

szabott tanácsadással és egyéni cselekvési tervvel támogassák a fiatal álláskeresőket. Számos ÁFSZ esetfelelősi megközelítést

alkalmaz. A megközelítés lényege olyan foglalkoztatási tanácsadók

kijelölése, akik esetfelelősi szerepben segítenek több fiatal álláskeresőt. Az esetfelelősek a teljes ‘középső fázisban’ támogatják

az álláskeresőket mindaddig, amíg azok eredményesen nem

teljesítik a sikeres átmenetet az életük következő szakaszába.

31 A horvátországi LLCG gyakorlatot részletesebben ismerteti

‘PES practice fiche’ (ÁFSZ gyakorlati tevékenységek

tervezési dokumentuma) a Foglalkoztatási Főigazgatóság ÁFSZ-ekkel kapcsolatos gyakorlatokat közzétevő honlapja.

32 A belgiumi ‘Online tanácsadás magasan képzett álláskeresőknek’ gyakorlatot részletesebben ismerteti ‘PES

practice fiche’ (ÁFSZ gyakorlati tevékenységek tervezési

dokumentuma) a Foglalkoztatási Főigazgatóság ÁFSZ-ekkel kapcsolatos gyakorlatokat közzétevő honlapja.


31

P É L D A

Átfogó egyéni tanácsadás regisztrált munkanélkülieknek Lettországban

Az Állami Foglalkoztatási Ügynökség által megvalósított gyakorlat 2014. és 2018. között kerül bevezetésre az esélyegyenlőség biztosítása mellett. A gyakorlat a tervek

szerint a 15 és 29 év közötti munkanélküliek integrációját segíti a munkaerőpiacon.

Minden egyes regisztrált fiatal munkanélküli egyéni, a saját készségeinek, szükségleteinek és profiljának megfelelő útmutatást és tanácsadást kap. A fiatal

résztvevőt monitorozó és a folyamaton keresztülvezető, támogató tanácsadó segíti a

karrierterv elkészítését, valamint a szükséges képzések és aktív munkaerő-piaci intézkedések meghatározását, azonosítását.

Az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés nyújtott finanszírozást a gyakorlat esélyegyenlőséget kialakító szakaszának azért, hogy végső soron az Ifjúsági Garancia

működési körébe eső összes fiatal álláskereső számára elérhetővé váljon. A lett ÁFSZ

az intézkedésben nem vezető szervezetként jár el, jóllehet a legtöbb területen – ideértve a karrier tanácsadást, az álláskeresési segítségnyújtást és az aktív munkaerő-

piaci intézkedések megvalósítását – részt vesz. Szorosan együttműködik a

munkaadókkal, az oktatási és képzési szolgáltatókkal, az ágazati szakértői tanácsokkal és más munkaerő-piaci szereplőkkel.

Az esetfelelősök gyakran helyettesítik a különböző állásügyi

tanácsadókat, szolgálatokat és szakértőket. Az egyéni cselekvési tervek folyamatosságának és hatékonyságának biztosításában jutnak

szerephez. Ez maga után vonja a teljes folyamat monitorozásáért

viselt felelősséget a szolgáltatás elejétől a végéig. Meglehetősen gyakran előfordul, hogy a NEET-személyekkel kapcsolatos

szolgáltatás folyamata az eléréstől az állásban való elhelyezésig

hosszú időn keresztül, több köztes fázison – mint amilyenek az aktiválási workshopokban való elhelyezés vagy rehabilitáció –

keresztül tart. Egy ilyen időtávú folyamat számos szolgáltató

szakember és intézmény részvételét feltételezi, és fennáll a megszakadás kockázata. A megfelelő esetkezelés megalapozása

kihívást jelent, mivel szükségessé teszi a megfelelő adatbázisok

meglétét a szolgáltatások közötti általános ügyfélút, valamint az egyénnel összefüggő folyamat utánkövetése tekintetében egyaránt.

Az ilyen információáramlást gyakran akadályozzák jogszabályi

korlátozások, viszont ezeket bizonyos mértékig meg lehet kerülni az ügyfél beleegyezésével, mely szerint az adatait más, megállapodás

szerinti szolgálatoknak át lehet adni.

Az egyéni intézkedési tervek az ügyféllel felvázolt terv írásos

rögzítését szolgálják. A terv központi elemét egy olyan ’útvonalterv’ adja, mely a soron következő releváns lépésekhez ad iránymutatást,

az ügyfél helyzetének javítását célozva. Egyes ÁFSZ-ek a profilkészítés

eszközét alkalmazzák, hogy azonosítsák az ügyfél helyzetét és a küszöbön álló kihívásokat.

33 A NEET-személyek esetében gyakorta

több mérföldkövet is el kell érni a nyílt piaci foglalkoztatás

megvalósulása előtt.

2.2.4 Egyablakos szolgáltatások

A könnyen hozzáférhető és az emberekhez közeli terekben

biztosított, egyablakos szolgáltatásoknak eltérő formái léteznek, melyek célja alacsony hozzáférési küszöbű, holisztikus szolgáltatások

nyújtása a munkakeresőknek oly módon, hogy a szolgáltatásokkal

kapcsolatos munkamegosztás potenciális összetettsége és a ‘vargabetűk’ minimalizálhatók legyenek. Az ilyen alacsony belépési

küszöbű terek és szolgáltatások segítenek elérni a nem regisztrált

NEET-személyeket. Ennek célja a szolgáltatások egyszerűsítése és áramvonalasítása a több szakterületet összefogó csapatban,

valamint az ÁFSZ-hez hasonló különböző intézményekben, oktatási,

helyi hatósági és civil szervezetekben megjelenő szakértelem és kapcsolatok ‘közös tető’ alá hozásával, egyúttal pedig az állami

erőforrások hatékony kihasználása. Például a németországi Fiatalok

Foglalkoztatási Ügynökségei (YEA) több, a fiatalokat érintő munkanélküliség ellen küzdő szereplőt hoznak össze, és biztosítják a

megelőzést és a beavatkozást szolgáló intézkedések kombinációját:

iskolai karrier- és állástanácsadást a diákoknak, aktív munkaerő-piaci intézkedéseket, továbbá ifjúsági jóléti szolgáltatásokat a fiatal

munkanélkülieknek.

33 Európai Bizottság. (2012). Jenny Bimrose és Sally-Anne Barnes:

Individual Action Planning (IAP): Resolving tensions and maximising impact in European PES (Egyéni cselekvési tervek (ECsT) kialakítása:

Feszültségek feloldása és a lehető legnagyobb hatás elérése az

európai ÁFSZ-ekben). Brüsszel.


Személyre szabott cselekvési tervek részvételen alapuló kidolgozása

Fontos annak biztosítása, hogy az ügyfél aktiválási terv csakugyan közös munka

eredményeként szülessen meg, továbbá hogy a fiatal munkakereső valóban saját tervét alakítsa ki, ami egyúttal a következő lépések megtételére is motivál. A tervek

túlságosan gyakran a tisztviselők terveként öltenek formát, miközben a munkakeresők

időnként azzal sincsenek tisztában, hogy bármilyen terv készült. Ennek veszélye a NEET-személyek esetében különösen nyilvánvaló, hiszen ők a múltban sokszor kaptak

már ‘jó tanácsot’ felnőttektől, meglehetősen kevés eredménnyel. Éppen ezért

érzékeny, részvételen és együttműködésen alapuló, az ügyféllel folytatott intenzív párbeszéddel kísért megközelítésre van szükség, amelynek motiváló intézkedésekkel

és tanulással kell párosulnia.

A szolgáltatások zökkenőmentes nyújtása érdekében e

tevékenységek mindegyike egyetlen irodán belül kap helyet (‘egyablakos szolgáltatások’), így kielégíthetők a fiatal

munkanélküliek és a diákok – iskolából a munkába való átmenet

során felmerülő – szükségletei.34

34 A német ‘egyablakos szolgáltatások’ gyakorlatát részletesebben ismerteti ‘PES practice fiche’ (ÁFSZ gyakorlati

tevékenységek tervezési dokumentuma) a Foglalkoztatási

Főigazgatóság ÁFSZ-ekkel kapcsolatos gyakorlatokat közzétevő honlapja.

P É L D A

Könnyen hozzáférhető, egyablakos szolgáltatási központ Finnországban

Az Ohjaamo (magyarul szó szerint ‘pilótafülke’ a repülőn vagy a hajó ‘parancsnoki hídja’) tulajdonképpen egy alacsony hozzáférési küszöbű, egyablakos

szolgáltatási központ, amit (2015-től kezdve) Finnországban fejlesztenek az ESZA támogatásával. A központot a finn Ifjúsági Garancia Irányító Csoport ajánlása alapján indították el. A cél, hogy a 30 év alatti fiataloknak könnyen hozzáférhető szolgáltatási pontot biztosítsanak. A működési modell alapján tájékoztatást,

tanácsadást, útmutatást és támogatást nyújt a különféle közigazgatási ágak alapvető szolgáltatásaitól kezdve több ágazatra kiterjedően, illetve a közreműködők

széles körű hálózatában. A nyílt működési modell a kapcsolatfelvételre ösztönzi a fiatalokat, hogy kiválasszák a saját életpályájukat és foglalkoztatási helyzetüket (ezt a saját küldő szervezetük bevonása nélkül is megtehetik). A központ különleges támogatást ad az átmeneti időszakot megélő fiataloknak, és arra bátorítja

őket, hogy ne hagyják el az oktatást és a munkát.

A központ alapvető feladatai közé tartozik a személyes tanácsadás és útmutatás biztosítása, életvezetési támogatás, karriertervezés, társadalmi készségek és

képességek fejlesztése, valamint az oktatás és foglalkoztatás terén nyújtott támogatás. Az egyablakos tanácsadó központban dolgozó szakemberek egyedileg

megvizsgálják a fiatalok helyzetét és szolgáltatási igényét, és segítik őket, hogy kezükbe vegyék saját sorsukat. A központ esetében nem minden található meg egy helyen, viszont könnyen hozzáférhető hálózatként működik, amely belépéskor bármely ponton holisztikus szolgáltatásokat nyújt.

A központon keresztül elérhetők az ÁFSZ funkcionális szolgáltatásai, ami egyszerre segít a fiatalok szükségleteinek azonosításában, valamint a mindennapokban

való boldoguláshoz szükséges képességek megerősítésében. A hivatalos szervek, oktatási intézmények és workshopok mellett a központ kiterjedt

együttműködési hálózatában a harmadik szektor szervezetei, önkéntes szervezeteket és más, fiatalokkal dolgozó szervek egyaránt megtalálhatók. A központ egyúttal kapcsolatot teremt az üzleti szféra felé a helyi vállalkozásokon és szakmai szövetségeken keresztül, és elősegíti a munkaadók és fiatalok találkozását.

A központ működésének kialakításakor és a szolgáltatási modell kidolgozása során fontos szempont volt, hogy beépítsék a fiatalok véleményét a fejlesztésekről. Maguk a fiatalok tevékeny szerephez jutnak a központban, és a hasonló helyzetben lévőkkel különféle csoportos tevékenységeket valósíthatnak meg.

P É L D A

A franciaországi Garancia az Ifjúságnak35

– sérülékeny fiatalok segítése az önállóság erősítésében36

Annak tükrében, hogy a fiatalok munkanélküliségi rátája 23%-os, miközben 12,5%-os részesedésük van a NEET-személyek között, Franciaországban a fiatalok

helyzete speciális megelőző intézkedéseket kíván azért, hogy közülük is a legsérülékenyebbek önállóbbá váljanak, és visszatérjenek a munkába. Az Európai Tanács 2013. április ajánlása alapján a francia hatóságok 2013 decemberében egy Ifjúsági Garanciaprogramot vezettek be a probléma kezelésére egy sor intézkedéssel.

Ezek közzé tartozott az úgynevezett Garancia az Ifjúságnak (‘Garantie Jeunes’) intézkedés, ami a 18 és 25 év közötti (kivételes esetekben 16–18 éves), fiatal NEET-

személyekre irányult. A Garancia az Ifjúságnak programban való részvételre olyan fiatalok válnak jogosulttá, akik az alábbi három terület legalább egyikén sérülékenynek számítanak:

► Pénzügyi sérülékenység: olyan családokban élő fiatalok, ahol a pénzügyi források nem érik el a minimális jövedelmi küszöböt;

► Családi sérülékenység: a családi háztartást elhagyó vagy családi támogatás nélküli háztartásban élő fiatalok; ► Szociális sérülékenység: az iskolából végzettség nélkül lemorzsolódó vagy igazságszolgáltatási ellenőrzés alatt álló fiatalok.

Ennélfogva a program két fő elemen alapul. Először is garanciát kínál az első szakmai tapasztalat megszerzésére, ami azt jelenti, hogy a fiataloknak

munkatapasztalathoz és képzési lehetőségekhez vezető utat kínál. Ez a helyi ÁFSZ (Missions locales) és a fiatal közötti szerződéses jogviszony alapelvén áll. A felek egy, kölcsönös megállapodásukat rögzítő szerződést írnak alá. A szerződést egy évre kötik, és az egyszer meghosszabbítható. A támogatás egyéni tanácsadásra és

utánkövetésre terjed ki.

Az intézkedés alapját a ‘munka mindenekelőtt’ alapelv képezi, vagyis többféle, képzési lehetőségekkel kiegészíthető szakmai tapasztalat megszerzését ajánlják fel. A vállalatoknál történő ’megmerítkezés’ szerepe különös hangsúlyt kap. Mindazonáltal, mielőtt a fiatalok a munkaadókkal találkoznak, csoportos workshopokra

kerül sor, melyek során a fiatalok felkészülnek első szakmai tapasztalatszerzésükre.

A második elem a pénzügyi juttatás. A juttatás összege megközelíti az egyedülállók minimumbérét, és azt a fiatal kapja. A munkaadóknak nem kell bért vagy

javadalmazást fizetniük.

Így válik a Garancia az Ifjúságnak program egy tetszés szerint alkalmazható eszközzé, amelynek alapja a helyi ÁFSZ (Missions locales), a helyi munkaadók és a fiatal

közötti célzott szerződéses jogviszony. Az intézkedésekben részt vevő fiatalokat helyi eseti bizottság választja ki.

Az első értékelések eredményei azt mutatják, hogy a helyi együttműködés és a helyi partnerségek hangsúlyos előtérbe helyezése kulcsfontosságú sikertényező.

35 Megjegyzendő, hogy a franciaországi ‘Garancia az

Ifjúságnak’ (Garantie Jeunes) csak egy kezdeményezés, amely része a francia ‘Ifjúsági Garanciához’ kapcsolódó, szélesebb

körű intézkedéscsomagnak.

36 Az intézkedésről további tudnivalókért lásd:

http://www.gouvernement.fr/action/la-garantie-jeunes (francia nyelven).

http://www.qouvernement.fr/action/la-aarantie-leunes


33

Az ‘egyablakos szolgáltatások’ nem szükségszerűen jelentik azt, hogy az érintett szervezetek szó szerint ugyanabban a fizikai térben

működnek. Az is elképzelhető, hogy több szervezet dolgozik egy

közös védjegy alatt, miközben hálózatként, vagy éppen digitális platformként tevékenykednek. Mindazonáltal az összes egyablakos

szolgáltatás összehangolt és holisztikus szolgáltatásokat kínál a

munkakeresőknek, amikhez különböző belépési pontokon, alacsony hozzáférési küszöb mellett lehet hozzájutni. A munkakeresők

azonnal több szakmát átfogó szolgáltatásokat kapnak személyesen

vagy virtuálisan, esetleg kombinált formában.

2.2.5 Garanciák (Ifjúsági Garancia)

2013 áprilisában az EU tagállamok az Ifjúsági Garancia (IG) programok létrehozásával kötelezettséget vállaltak a fiatalok

munkába való átmenetének sikeres megvalósítására.

Ebből következik, hogy 25 éves (illetve egyes országokban 30 éves) korig minden fiatal garanciát kap arra, hogy az iskolarendszerű

oktatás elhagyását vagy a munkanélkülivé válást követően négy

hónapon belül konkrét, minőségi ajánlatban részesül. Az ajánlat állásra, gyakornoki vagy szakmai gyakorlati tevékenységre, esetleg

továbbtanulásra vonatkozhat.

A ‘Második értékelő jelentés az ÁFSZ-ek képességéről az Ifjúsági

Garancia megvalósítására’37

rámutat, hogy az eszköz segítségével a NEET-személyek és Európa-szerte minden ügyfél máris

egységesebb, összehangoltabb és szisztematikusabb szolgáltatási

ajánlatot kapott számos országban. Az Ifjúsági Garancia már a megvalósítás első éveiben hozzájárult az állami, a magán- és a

harmadik szektor szereplői által folytatott együttműködés

megújításához, mely a fiatalok munkaerőpiacra történő sikeres átmenetének biztosítása melletti elköteleződést és annak

támogatását célozza.

A Z Á F S Z - E K S Z E R E P E

Az ÁFSZ-ek szerepe az Ifjúsági Garancia megvalósításában Európa-szerte

Az Ifjúsági Garancia célja, hogy az iskolából a munkába való átmenet során korai beavatkozást biztosítson egyénre szabott szolgáltatásokkal, partnerségi megállapodás keretei között. Éppen ezért a folyamat középpontjában az egyablakos megközelítés és az esetfelelősi rendszer áll. E gyakorlatok hatékonysága az általános vélekedés

szerint már bebizonyosodott, tehát bármely ország a ‘garantált’ siker mellett teheti le a voksát.

Ugyanakkor a ‘garantáltság’ mint szempont jelentős nyomást helyez az érintettekre, és utat nyitott a reformok felé. Az IG-nek – a hatékonyság szem előtt tartásával – átfogó megközelítést kell alkalmaznia az állami, a magán- és a harmadik szektor szereplői közötti, a fiatalok munkaerőpiacra történő sikeres átmenetének biztosítása

melletti elköteleződést és annak támogatását célzó együttműködés egyszerűsítése érdekében.

Számos országban az ÁFSZ-ek kulcsfontosságú szerepet játszottak az Ifjúsági Garancia megvalósításában. A másik oldalról viszont az iskolából a munkába történő – kritikus – átmenettel összefüggő kihívások, fejlesztési utak, intézmények és kultúrák számottevően eltérnek az egyes országok között. Az intézményi eltérések a

különböző országokban kialakított partnerségek formájában és a hangsúlyokban különbségeket mutatnak, amennyiben egyes partnerségekben nemzeti IG

koordinációs csoportok működnek a Foglalkoztatási Minisztérium ÁFSZ-einek vezetésével, míg máshol az ÁFSZ-ek a partneri kapcsolatokban az önkormányzatokon, esetleg a regionális és helyi ifjúsági és oktatási szerveken keresztül vesznek részt, továbbá sokszor partnerségek jönnek létre a munkaadókkal a foglalkoztatás növelése,

valamint a fiatalok gyakornoki és szakmai gyakorlati lehetőségeinek biztosítása érdekében. Gyakran előfordul, hogy az összes fenti elem egyszerre van jelen egyedi

elrendezésben.

Az intézkedések csoportosítása azt mutatja, hogy az ÁFSZ-ek négy területre koncentrálnak:

► 1. terület: A kínálat és kereslet átláthatósága a munkaerőpiacon

► 2. terület: A fiatalok számára átfogó szolgáltatási kör (ideértve a tanácsadást és karrierorientációt, a személyre szabott szolgáltatásokat, az egyéni cselekvési terveket, a

többcsatornás elérést) biztosítása

► 3. terület: Szolgáltatások a munkaadók számára (ideértve a munkaadói ösztönzőket és intézkedéseket, melyek a fiataloknak szóló foglalkoztatási vagy képzési lehetőségek kialakítására sarkallják a munkaadókat)

► 4. terület: Aktiválás és kihelyezés (ideértve a problémásabb célcsoportok elérését, a profilkészítést, a gyakornoki programokat, az első munkatapasztalatok biztosítását)

38

Sok országban az ÁFSZ-ek irányító szerepet töltenek be a partnerségek elősegítése és vezetése; az együttműködés, valamint a különböző érintettek és erőforrások

hatékony összekapcsolásához szükséges erőforrások mobilizálása terén.

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az IG-n belüli egyedi erőfeszítésekkel elért, jobb koordinációs szint hosszú távú fenntartása nem könnyű feladat, ha az nem kap külön

figyelmet, illetve a fenntartás nem folytonos. Ezért az érintettekkel megszilárdított partnerség segít a lendületet fenntartani.

37 Uo.

38 ÁFSZ hálózat (2015): Az Ifjúsági Garancia megvalósítása érdekében az ÁFSZ-ek által végrehajtandó intézkedések

katalógusa. Foglalkoztatási Főigazgatóság, Brüsszel.

Számos ÁFSZ esetében az Ifjúsági Garancia (IG) egyúttal a fiataloknak tett ajánlat megerősödéséhez vezetett. ‘Az Ifjúsági

Garancia megvalósítása érdekében az ÁFSZ-ek által végrehajtandó

intézkedések katalógusa’39

rámutat, hogy az IG tette lehetővé a szolgáltatások és a program koherensebb szerkezetű elrendezését

(az ‘összecsomagolás’ révén), továbbá a szolgáltatások rövidebb

időn belüli és szisztematikusabb formában történő nyújtását, garantálását. Egyes ÁFSZ-ek esetében ez a kifejezetten a fiataloknak

kínált foglalkoztatási, tanácsadási szolgáltatások átszervezését vagy

megerősödését eredményezte, illetve hatékonyabb aktív munkaerő-piaci intézkedésekhez vezetett. Röviden tehát

elmondható, hogy az IG-nek köszönhetően a hálózatok fiatalok

részére nyújtott ajánlata összességében véve elmélyült, így a fiatalok a megfelelő, minőségi ajánlat ésszerű időn belüli

‘garantálása’ tekintetében jobb helyzetbe kerültek.

2.2.6 Segítség az álláskereséshez

Az álláskeresési segítségnyújtás együtt jár a tanácsadással, a

cselekvési tervekkel, az egyablakos szolgáltatásokkal és garanciákkal, tulajdonképpen azok egy meghatározott eleme.

Nyilvánvalóan ez maga után vonja az elérhető lehetőségek

bemutatását, de más beavatkozásokra is kiterjed: például szükséges a NEET-személyek számára a coaching támogatás az

állásinterjúkhoz, önmaguk bemutatásához, mivel ez gyenge pont

lehet. Az álláskeresési segítségnyújtás továbbá rendszerint kiterjed a fiatalok támogatására a szakmai önéletrajzok megírása során.

Mivel a pályakezdők formális értelemben nagyon kevés adatot

tudnak megjeleníteni a szakmai önéletrajzokban, megfelelő figyelmet kell fordítani a fiatalok informális készségeire és

hobbijaira, hiszen rendkívül rátermettek lehetnek saját

tevékenységeikben.

2.2.7 Internet-alapú módszerek

A tanácsadás egyéb, kiegészítő csatornáinak kialakítása révén az ajánlatok bővítése szintén rendkívül hatékony lehet a fiatalok

elérésében.40

A weboldalak és az internet-alapú eszközök

eredményesen hozzák össze az információk széles körét, és érnek el nagyszámú fiatalt alacsony költségszint mellett. Erre példa a lett

oktatási és karrier tanácsadási internetes portál41

, amely találkozási

pont a fiatalok, a munkaadók és az oktatási intézmények között. Hollandia sokat fektetett be az összes ügyfél számára készült

internet-alapú szolgáltatásokba.42

Az internetes támogatás egy

másik példáját Franciaország szolgáltatja (lásd a keretes szöveget).

39 Uo.

40 Az ÁFSZ-ek közötti párbeszéd folyamatában a többcsatornás megközelítést az alábbi tanulmány elemzi: Pieterson, W.

(2011). Comparative Paper on Integrated Multichanneling.

PES to PES (Összehasonlító tanulmány az integrált többcsatornás megközelítésről: ÁFSZ-ek között).

Foglalkoztatási Főigazgatóság

41 www.prakse.lv

42 További információ:

https://www.werk.nl/werk_nl/werknemer/home

P É L D A

100%-os internetes támogatás Franciaországban Ez az intézkedés az álláskeresők és a tanácsadók között a digitális csatornák – chat,

videó, webkamerás interjúk, internetes visszahívás és elektronikus levelezés az állásügyi

tanácsadóval – kizárólagos használatára épít. Minden e-mailre 48 órán belül válaszolnak. A teljes levelezés követése az álláskereső fiókján keresztül történik, amihez

a tanácsadók hozzáférést kapnak. A támogatás az álláskeresési technikákat érintő és a

kiemelt munkaerő-felvételi kilátásokkal bíró munkavállalási ágazatokat bemutató e-tanácsadási modulokra ugyancsak kiterjed.

A támogatáshoz több mint száz, speciális képzésben részesülő, önkéntes tanácsadót

rendeltek hozzá. Az eredmény eddig több mint 4 500 videóinterjú lefolytatása. Az első

kvalitatív értékelés szerint az álláskeresők 96%-a elégedett. Úgy tűnik, az intézkedéssel idő és költség takarítható meg, ráadásul az praktikus és jól

alakítható az álláskeresők igényeihez; mindeközben a távolmaradás érzékelhetően

alacsonyabb szintű, mint a személyes interjúk esetében. Ez a kísérleti projekt 2014 februárjában kezdődött 11 helyi ügynökségen összesen hét régióban, fokozatos

országos kiterjesztéssel.

2.2.8 Munkakör-specifikus képzés

A munkakör-specifikus képzés az ÁFSZ egyik hagyományos aktív

munkaerő-piaci szolgáltatása, ami ugyan lehet a szakképzés terén az első lépés, de többségében inkább a meglévő szakképzési

végzettség és munkatapasztalat összegzése és/vagy kiegészítése. A

NEET-csoportok számára az első lépést rendszerint valamilyen lehetőség biztosítása jelenti az aktiválódás és ösztönzés irányában,

például workshopok és/vagy önkéntes munka keretében. Ezt

követően a képzést először kisebb modulok formájában ajánlják fel, mivel a hosszabb, végzettség megszerzésére irányuló képzések

számos ügyfél számára irreálisnak hatnak, viszont a modulokban

elért sikerek lökést adhatnak a teljes út bejárására.

2.2.9 További támogatás a foglalkoztatás kapcsán több

akadállyal szembesülőknek

Bizonyos csoportok, például a fogyatékosok vagy egyes kisebbségi

csoportok, több akadállyal is szembesülhetnek a foglalkoztatás

kapcsán, és ezért számukra hasznos lehet, ha további támogatást kapnak a munkaerőpiacra való belépéshez. Ennélfogva e fiatalok

támogatásában, az oktatásba és képzésbe, illetve a foglalkoztatásba

való (re)integrációjuk terén fontos lépést jelenthetnek az ilyen akadályok lebontására irányuló programok. Az elhelyezkedés

szempontjából legnehezebb feladatot jelentő NEET-személyeknek

segíthet, ha a foglalkoztatás, képzés vagy oktatás előtt az elkötelezés és felkészítés valamilyen formájában részesülnek.

Az intézkedések a munkahelyre való ingázás pénzügyi

támogatásától a fogyatékossággal bíró fiatalok számára speciális képzések felajánlásáig terjedhetnek. Egyes tagállamok ‘kedvcsináló

alkalmakat’ szerveznek, amelyek a tantermen vagy

munkakörnyezeten kívül valósulhatnak meg.

http://www.prakse.lv/

https://www.werk.nl/werk


35

P É L D A

Fiatal felnőttek tanulási programja (PLYA) Szlovéniában

A ‘Fiatal felnőttek tanulási programja’ (PLYA) elnevezésű szlovéniai projekt a foglalkoztatás kapcsán több akadállyal is szembesülő fiatalok társadalmi integrációját támogatja. A program fő célja a fiatalok ösztönzése a tanulás folytatására és/vagy az álláskeresésre, a motiváció, a társadalmi befogadás

és bizalom szintjének az emelése a versenyképesség és a foglalkoztathatóság javítása érdekében.

Jól megkülönböztethető mentorálási programként a PLYA rendkívül rugalmas megközelítést alkalmaz, amely az egyének eredményes tanulását és képzési útját

szem előtt tartó fejlesztési szükségleteken alapul.

A PLYA olyan tevékenységeket ölel fel, amelyek segítik a résztvevők általános ismereteinek bővítését a munka világáról, és támogatják az iskolába vagy

munkakörnyezetbe, valamint a mindennapi életbe való sikeres reintegrációhoz szükséges, rugalmas hozzáállást. A program részét képezik a

problémamegoldó szimulációs gyakorlatok, továbbá a segítség, amellyel a fiatalok felfedezhetik saját személyes kompetenciáikat, és jobban megérthetik, hogy ezek miként illeszkednek az egyes szakmai orientációkhoz.

P É L D A

‘Híd az oktatásba’ Dániában Dániában a ‘Híd az oktatásba’ program érdeklődésének homlokterében az oktatási juttatásokban részesülő fiatalok állnak. Ezek azok a fiatalok, akik az ÁFSZ-

nél regisztrálták magukat. A résztvevők átlagos életkora 22 és 24 év között van. A program célja, hogy felkészítse a fiatal munkanélkülieket a szakképzésre. Ezt

szokványos szakképzési intézményekben, meghatározott órarend szerint folyó, egyénileg tervezett programok létrehozásával kívánják elérni, amelyek része a szakiskolákban és vállalkozásoknál töltött, különféle rövid időtartamú munkahelyi képzés. Ezenkívül a fiatalok olyan képzéseken vesznek részt, melyek az

olvasási, írásbeli és számtani alapkészségeiket fejlesztik. Minden fiatal mellett áll egy mentor, aki a programban töltött idő alatt, majd utánkövető jelleggel is

támogatást biztosít.

A program megvalósítása 12 projekten keresztül történt, országszerte több szakiskolában (44 partneriskolában és 52 helyi ÁFSZ irodában). Minden oktatási

intézmény finanszírozásban részesült. További kezdeményezések előterjesztésére kerül sor 2016-ban, melyek keretében több helyi ÁSZF iroda részesül támogatásban, hogy a fiatal munkanélküliek számára kidolgozzák és alkalmazzák a ‘Híd az oktatásba’ programokat. A kezdeményezés időtartama a fiatalok

szükségleteitől függ.

A 2015-ös értékelés43

azt mutatja, hogy a felzárkóztató kurzusok megkezdését követő 25 hét elteltével az oktatásban részesülő fiatalok aránya 15

százalékponttal volt magasabb a kurzuson részt vevők körében, mint az olyan fiatalokból álló kontrollcsoportban, akik nem vettek részt a

felzárkóztató kurzuson.44

A fogyatékossággal élő fiatalok esetében speciális

kezdeményezésekre lehet szükség, ami nem csupán további támogatást jelenthet (például alternatív képzések biztosítása terén),

hanem kiterjedhet a tanulmányokhoz vagy munkahelyekhez való

hozzáférésre is. Ezen kívül az ÁFSZ intézkedései támogatást kínálnak a meglévő munkahelyek vagy képzési környezet átalakítására, hogy

azok kielégítsék a fiatal munkakeresők szükségleteit.

43 Rosholm, M., Svarer, M. (2015): Kvantitativ evaluering af

Brobygning til uddannelse (www.star.dk). A következő

alapján: EEPO Country Reports (2016), Implementation of the 2013 Recommendation on establishing a Youth

Guarantee (Az Európai Foglalkoztatáspolitikai

Megfigyelőközpont (EEPO) országjelentései (2016) – az Ifjúsági Garancia kialakítására vonatkozó 2013-as ajánlások

megvalósítása).

44 Kölcsönös tanulási program, a Foglalkoztatás, a Szociális

Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága: Főbb

szakpolitikai üzenetek a ‘A NEET-személyek megszólítása – a munkaerő-piaci részvétel javítására irányuló sikeres

partnerségek kulcsfontosságú összetevői’ című szakmai

felülvizsgálat alapján http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=en&.catId=89

&.ne wsId=2261&furtherNews=yes

Például egyes tagállamok olyan ‘hídprogramokat’ alkalmaznak,

melyekkel hatékonyan készíthetők fel a fiatalok az általánosan elterjedt lehetőségek igénybevételére. Az ilyen programok

lehetőséget kívánnak biztosítani a fiataloknak ahhoz, hogy

hozzászokjanak a különféle elvárásokhoz és magatartási normákhoz.

Az akadályok lebontásának egy másik módja a munkaadók ösztönzése fiatal és gyakran kevésbé tapasztalt munkavállalók

foglalkoztatására. Ez csökkentett bérek vagy más támogatott

foglalkoztatási intézkedések formájában valósítható meg (lásd: 2.3.2. Pont).

Egyes fiatalok komplex támogatási igényekkel rendelkeznek, amelyek kielégítése gyakran szükségessé teszi a partnerekkel való

együttműködést. A munkatapasztalat vagy végzettség hiánya

mellett a foglalkoztatást, esetleg a továbbtanulást vagy képzési lehetőségeket gátló, egyéb gyakorlati és logisztikai akadályokkal kell

szembenézniük.

http://www.star.dk/

http://eceuropa.eu/sodal/main.isp?lanaId=en&.catId=89&.ne

http://eceuropa.eu/sodal/main.isp?lanaId=en&.catId=89&.ne


Mit lehet elvégezni házon belül; mely esetben érdemes partnereket bevonni a középső

fázisba?

A középső fázisban a kulcsfontosságú belső megvalósítási tevékenységek a következők: ► Személyes tanácsadók, coach-ok és csapatok (‘NEET-csapat’)

► Értékelés és egyéni cselekvési tervek

► Az álláskeresési készségek és a mobilitás támogatása ► E-coaching támogatás

► A foglalkoztatás előtt álló speciális akadályok lebontása a partnerekkel

együttműködésben Kulcsfontosságú együttműködési tevékenységek a középső fázisban

► A megküzdési készségek és nyelvtudás fejlesztése (civil szervezetek)

► Workshopok (helyi hatóságok, szociális szolgálatok, civil szervezetek, szakoktatási és -képzési szolgáltatók)

► Egyablakos szolgáltatások (helyi hatóságok, szociális szolgálatok, civil szervezetek,

szakoktatási és -képzési szolgáltatók) ► Garanciák

► Munkakör-specifikus képzés (iskolák, szakoktatási és -képzési szolgáltatók,

munkáltatók)

2.3. Az út záró fázisa: összekapcsolás a munka és foglalkoztatás világával, az akadályok lebontása

A foglalkoztatási út végén a kulcsfontosságú intézkedések közé azok tartoznak, amelyek valódi munkahelyi tapasztalatot, képzést és végül

ideiglenes vagy tartós állást biztosítanak a fiatalok számára. Egyúttal

persze hangsúlyozni kell, hogy szükség szerint és a lehetőségekhez mérten az út bármely pontján lehet és érdemes munkatapasztalatot biztosítani.

Ennélfogva a valós munkahelyi tapasztalat biztosítása átfedést mutat az

előző időszakkal, a munka világába való átmenettel, a kérdéssel azonban az egyértelműség kedvéért itt foglalkozunk.

2.3.1 Munkahelyi képzés, próbamunkák, gyakornoki munkák

A valós munkatapasztalat megszerzése már a nagyon korai szakaszban

fontos lehet. Egyes országokban a fiatalok ténylegesen

munkatapasztalatot szereznek az iskolában, amennyiben egy rövid munkagyakorlati időszak az alapfokú oktatás utolsó évében a tanterv

része.

Egyúttal szilárdan bizonyítható, hogy az elsősorban Németországban és

Ausztriában alkalmazott, de egyes országokban bizonyos mértékig szintén jelenlévő duális szakképzési rendszer sikeresen hidalja át a munkába való

átmenetet azzal, hogy az oktatást és a valós munkatapasztalatot

egymással elegyíti.

A különféle módokon szerzett munkatapasztalatok révén a diákok

és az ÁFSZ-ek ügyfelei betekintést nyernek a munka világába,

miközben a munkavégzés során lehetőségük van a tanulásra. Alapvetően a fiatalok itt gyakorlati tapasztalatra, ösztönzésre és

motivációra tesznek szert. Ezek kulcsfontosságú kérdések a NEET-

személyek esetében, hiszen ők már a korai szakaszban is a motiváció és a távlati elképzelések hiányával szembesülnek, esetleg

feladják abbéli hiú reményüket, hogy a magas munkanélküliséggel

jellemezhető környezetben állást találnak maguknak.

Például Hollandiában elismert ‘tanulást biztosító vállalatok’ kínálnak

munkahelyi szakmai gyakorlatot vagy ‘tanuló munkahelyeket’; ezeken keresztül a fiatalok tapasztalatokat szerezhetnek, miközben

gyakornoki juttatást kapnak. A programot egy weboldalon45

keresztül irányítják, ahol az ismeretszerző cégeknek világosan meg kell adniuk a profiljukat, hogy a diákok a szükségleteiknek leginkább

megfelelő állást választhassák. Így a megüresedett álláshelyek is

gyorsan betölthetők.

Máltán az Alternatív Tanulási Program infokommunikációs kurzust és tényleges munkavégzési lehetőséget a további tanulmányokat

folytatni nem kívánó diákoknak, amit gyakornoki időszak követ. Ez a

tapasztalat a készségek bővítését és a kereső munkára való felkészülést szolgálja.

Más országokban, és különösen ott, ahol a duális gyakornoki rendszerek erősek, az ÁFSZ modelleket dolgozott ki további

gyakornoki helyek szervezésére és finanszírozására azon fiatalok

számára, akik a hagyományos rendszerben nehezen tudnak elhelyezkedni.

Ideális esetben az e fázisban sorra kerülő kihelyezések és

gyakornokságok idejét, valamint az elsajátított ismereteket

bevezetik a tanulmányi eredményeket rögzítő dokumentumba. Az egyes gyakornoki időszakok vagy próbamunkák végén rövid – akár

rendkívül informális – értékelésre kerülhet sor, ami az ÁFSZ és a

munkaadó számára lehetőséget ad egyes, a tanuló által a gyakorlati szakaszban megszerzett ismeretek, készségek és kompetenciák

meglétének igazolására. Ezáltal a jövőbeli munkaadók pontosabb

képet kaphatnak arról, hogy az adott fiatal milyen tudással rendelkezik és mit képes elvégezni. Számos ország oktatási és

képzési rendszere lehetővé teszi a nem iskolarendszerű vagy

informális ismeretek hitelesítését és elismertetését; éppen ezért a szakmai gyakorlatok, a kihelyezések és a gyakornokságok végső

soron közelebb hozzák a fiatalt a végzettség teljes körű

megszerzéséhez.

45 http://www.stagemarkt.nl/

http://www.staqemarkt.nl/


37

P É L D A

A vállalati szint feletti képzés Ausztriában 1997-ben a bécsi regionális kormányzat és az ÁFSZ együttműködésének köszönhetően egy gyakornoki alapítvány jött létre 'Initiative Lehre' (‘Gyakornoki

Kezdeményezés') néven, amellyel a vállalatokon belül szűkösen elérhető gyakornoki–képzési helyek problémáját igyekeztek kezelni. 1998-ban a vállalati

szint feletti képzést országosan is bevezették. A kezdeményezés célja az szabályozott gyakornoki képzésre való áttérés biztosítása volt. 2008-ban a vállalati szint feletti képzést megújították, és olyan szabályozott duális gyakornoki képzésként fogadták el, amely azonos végzettséget kínál, illetve a tanulók

számára lehetővé teszi a záró gyakornoki vizsga letételét.

A vállalati szint feletti képzés olyan képzési szolgáltatónál biztosít gyakornoki képzést, amely nem kötődik a vállalkozásokhoz. A képzési szolgáltató a

gyakornoki képzés munkával összefüggő részét biztosítja, miközben az elméleti képzésre szakképző iskolákban kerül sor.

A vállalati szint feletti képzésre a tanulók képzési szerződés aláírása mellett iratkozhatnak be. A cél, hogy olyan tanulók számára nyújtsanak gyakornoki képzési lehetőséget (néhány hónap erejéig vagy akár a rendszerint három éves, teljes képzési időszakra), akik nem találnak maguknak képzést nyújtó

vállalkozást.

A vállalati szint feletti képzés három különböző modellt foglal magában. Mindhárom modell célja, hogy a szokványos vállalkozásoknál képzési helyet

nem találó fiatal felnőttek megjelenhessenek a szabályozott munkaerőpiacon.

► Az 1. modell a teljes gyakornoki képzést a vállalati szint feletti képzési helyen biztosítja. Itt a cél a résztvevők átsegítése a szabályozott munkaerőpiacra a

rendszerint 3–4 éves gyakornoki képzés elvégzését követően.

► A 2. modell a gyakornoki képzés egy részét (többségében egy évet) a vállalati szint feletti képzési helyen biztosítja. Ezzel párhuzamosan, egy idő után –

vállalkozásokkal együttműködésben – igyekeznek a tanulót áthelyezni egy vállalatnál teljesítendő, szabályozott gyakornoki képzésre. A modell támogatja a tanulót abban, hogy képzési helyre jelentkezzen a vállalatoknál.

► A 3. modell részleges képesítést biztosít az olyan gyakornokoknak, akik a szükséges készségek és kompetenciák hiányában nem tudnak a szabályozott

gyakornoki képzésben részt venni. Ebbe a csoportba tartoznak a tanulási nehézségekkel bíró tanulók.

Az UBA keretében eltöltött, bizonyos idő után a vállalkozásoknál szabályozott gyakornoki képzésre kerülő résztvevők lerövidíthetik a bevont vállalatnál

eltöltendő képzési idejüket az UBA-nál eltelt idő függvényében.

2.3.2 Munkaadói ösztönzők és támogatások

A számos fiatal elhelyezkedése előtt álló legfőbb akadályt – a munkatapasztalat hiánya mellett – a munkavégzés kezdeti szakaszát

jellemző alacsony termelékenység jelenti. A fiatalok körében magas

munkanélküliségi szintekkel szembesülő országok ezért olyan intézkedéseket hoztak, amelyek erősítik a fiatal munkavállalók iránti

keresletet, mint pl. a támogatott állások, gyakornoki programok és

szakmai gyakorlatok, illetve a munkaadókat terhelő társadalombiztosítási járulékok mértékének csökkentése.

46 Az ilyen

intézkedések mögötti legfontosabb megfontolás, hogy fokozzák a

fiatal munkavállalók iránti keresletet, és további ösztönzőt biztosítsanak a fiatalok képzése mellett döntő munkaadóknak.

46 Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) (kiadás alatt – 2016.):

What works on wage subsidies for Young People: A Review of Issues, Theory, Policies and Evidence (Mi működik a fiatalokat

érintő bértámogatásokból: a problémák, az elmélet, a

szakpolitikák és bizonyítékok áttekintése).

A gyakornoki bérek az európai országok egyharmadában

támogatottak.47

Több országban (Észtország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) nyújtanak támogatást kifejezetten

az első munkahely betöltéséhez. A megfontolás az, hogy a bérek

és a képzés támogatásával ösztönözzék a munkaadókat a tapasztalattal nem rendelkező és alacsony végzettségű fiatalok

felvételére.48

Ezzel szemben a jól képzettek körében magas

munkanélküliséggel és az üres álláshelyek hiányával küszködő Lengyelországban a magánszektor számára az álláshelyek

támogatása (a ‘Munkaügyi beavatkozás’ néven ismert intézkedés

keretében) az érintett csoport számára történő

munkahelyteremtés formájában valósul meg.49

47 Hawley, Jo, Anne-Mari Nevala, & Tina Weber (2012b):

Recent policy developments related to those not in

employment, education and training (NEETs) (A nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő

(NEET) személyekkel kapcsolatos szakpolitika alakulása az

utóbbi időben). Eurofound, GHK Consulting.

48 Eurofound 2015.

49 OECD LEED (2015): The local implementation of Youth

Guarantees: emerging lessons from European experiences (Az Ifjúsági Garanciák helyi megvalósítása: az európai

tapasztalat tanulságai).

Például Franciaországban az ‘Álláshelyek a jövő számára’ elnevezésű, támogatott foglalkoztatási program kulcsfontosságú

eleme, hogy a vállalatokhoz kihelyezett fiatalok mindegyikének egy

átfogó képzési tervet kell követnie három éven keresztül. A képzés személyre szabott, azaz illeszkedik az ágazat, a munkaadó és a fiatal

szükségleteihez. A támogatás a helyi kapcsolattartó pontok

(‘missions locales’) által nyújtott tanácsadás formájában az összes munkaadó, munkavállaló és fiatal számára biztosított a program

elejétől a végéig.50

Az ÁFSZ-ek által az ügyfeleknek (fiataloknak) juttatott

utalványok kötvényvásárlás formájában támogatottak, vagyis

‘együtt mozognak az ügyfelekkel’, és céljuk az álláskereső szerepének és jogosultságának hangsúlyozása az elhelyezkedéssel

kapcsolatos döntésben, illetve az alacsonyabb adminisztrációs

költségek elérése.


A ‘Sanssi’ utalványrendszer Finnországban

A Sanssi (‘Esély’) elnevezésű programot átmeneti intézkedésként vezették be 2010-ben, hogy a pénzügyi válság során könnyítsenek a finn ÁFSZ-nél regisztrált

fiatal szakképzettek és felsőoktatásban végzettek (18–30 éves korosztály)

foglalkoztatási helyzetén. A cél az volt, hogy bértámogatás segítségével munkához jussanak a fiatalok. A program a már működő finn bértámogatási

rendszerekre épített, és számos további engedményt kínált a munkaadóknak

másfél éves időtartamra.

A Sanssi-kártya a tulajdonosokat az alábbi kedvezményekre jogosította: ► A kártyatulajdonos a kollektív ágazati szerződésben rögzített fizetést kapja;

► A munkaadó a korábbi munkanélküli időszak időtartama függvényében, a

bérköltség tekintetében 30, 40 vagy 50%-os bértámogatást kaphatott.

Például ha a munkaadó olyan fiatalt vesz fel, aki egy évnél rövidebb ideig volt munkanélküli, az adott személy vonatkozásában a bérköltség 30%-át

kitevő támogatásban részesülhet 10 hónapot nem meghaladó időtartamra.

Ha a fiatal ennél tovább volt munkanélküli, a támogatás mértéke magasabb, illetve a kifizetési időszak hosszabb lehet;

► Ez a bértámogatás határozatlan és határozott idejű, illetve részmunkaidős és teljes munkaidős munkaviszonyokra egyaránt elérhető;

► Képzési szerződések (pl. gyakornoki megbízás) esetében a támogatás a teljes képzési időt lefedi.

A Sanssi-kártyával rendelkező személy vállalkozásnál, civil szervezetnél,

önkormányzati szervnél vagy háztartásban egyaránt elhelyezkedhet. Minden

kártya három hónapig volt érvényes. A Sanssi-kártyaprogramot 2010 májusában vezették be, és 2011 januárjáig 18 500 fiatal kapott Sanssi-kártyát.

A támogatási programok hatásosságának biztosítása

A munkaadók számára elérhető pénzügyi ösztönzőket gyakran éri az a vád, hogy nem minden esetben eredményeznek fenntartható foglalkoztatást. A támogatott

foglalkoztatási programok kizárólag akkor hatékonyak, ha jól tervezettek és

megfelelőképpen célzottak.51

Egyes tényezőket érdemes figyelembe venni:

► Időtartam: A támogatott foglalkoztatási programok olyan időtartamra szóljanak, ami elegendő a fiatal számára, hogy bizonyítson a vállalatnál, és így esélye legyen

a tartós foglalkoztatásra;

► Minőség: A támogatott foglalkoztatási programok képzettséget igénylő

munkákra is terjedjenek ki, vagy hordozzák magukban az ezekben való

kiteljesedés lehetőségét;

► Tanulási potenciál: A támogatott foglalkoztatási programoknak lehetőséget kell adniuk a munkahelyi környezetben való tanulásra, továbbá ideális esetben a

gyakorlati tapasztalatot az elméleti képzéssel elegyítik. Szintén ideális esetben a

végzettséggel nem rendelkező fiataloknál a folyamat (végül) végzettség megszerzését eredményezi. Számos ország kombinálta a bértámogatásokat

képzési intézkedésekkel, esetleg bértámogatást és társadalombiztosítási

járulékfizetési mentességet alkalmaz annak érdekében, hogy elősegítse a gyakornok felvételét vagy szakmai gyakorlatok indítását;

► Bizonyítványszerzés: A támogatott foglalkoztatásban és képzési programokban való részvételről igazolást, illetve bizonyítványt kell kiállítani.

Ideális esetben a program végzettséget ad. Ennek hiányában az elsajátított

ismeretek egységeit lehet értékelni, igazolni és összegyűjteni úgy, hogy azok végül végzettség megszerzéséhez vezessenek.

P É L D A

50 A franciaországi ‘Álláshelyek a jövő számára’ gyakorlatot

részletesebben ismerteti ‘PES practice fiche’ (ÁFSZ gyakorlati

tevékenységek tervezési dokumentuma) a Foglalkoztatási

Főigazgatóság ÁFSZ-ekkel kapcsolatos gyakorlatokat közzétevő

honlapja.

51 Vö. HoPES Note on Criteria for sustainable wage subsidies (Az

ÁFSZ-ek vezetőnek észrevétele a fenntartható

bértámogatásokra vonatkozó kritériumok kapcsán).


39

2.3.3 Önfoglalkoztatás támogatása

Az önfoglalkoztatás támogatása szintén figyelmet érdemel, hiszen

az önfoglalkoztatás, a mikrovállalkozások indítása és a vállalkozói

életpálya egyre általánosabbá válik. A NEET-személyek többségének a vállalkozásindítás kemény dió lehet, ugyanakkor a lehetőség egyes

esetekben jelentőséggel bír, különösen, ha olyan NEET-

személyekről van szó, akik rendelkeznek valamennyi munkatapasztalattal, magasan iskolázottak, jó az önbecsülésük és

megfelelők a kommunikációs készségeik. Egyúttal azt is szükséges

felismerni, hogy az alacsonyan iskolázott és problémás múlttal rendelkező NEET-személyek közül sokan valójában – hobbijaik vagy

tehetségük alapján – kiemelkedően rátermettek lehetnek. Ha a

megfelelő helyen kapnak esélyt a bizonyításra, a vállalkozói életpálya igenis jó lehetőség lehet. Összességében véve, ha minden

ügyfél lehetőséget kap vállalkozói készségek elsajátítására, az

segítheti az életpályájukat, hiszen ezek az életpályák egyre ‘hibridebb’ vagy vegyesebb képet öltenek, a bérjövedelmű és

vállalkozói munkavégzés szakaszai váltogatják egymást. Az ÁFSZ

segítséget nyújthat a korábbi NEET-személyeknek az önfoglalkoztatás elérésében vállalkozásindítási tájékoztatás, képzés

és induló finanszírozás nyújtásával.


Mit lehet elvégezni házon belül; mely esetben érdemes partnereket bevonni a

záró fázisba? A záró fázisban a kulcsfontosságú megvalósítási tevékenységek a következők:

► Utalványok

► Foglalkoztatási támogatások ► Támogatások a fogyatékos álláskeresők számára a munkafeltételek

megfelelő kialakítására

► Az önfoglalkoztatás támogatása és vállalkozások indítása Kulcsfontosságú együttműködési tevékenységek a záró fázisban

► Állásexpók és egyéb események

► Munkahelyi képzések és próbamunkák ► Gyakornoki programok

► A munkahelyre való kihelyezés támogatása

3. lépés Monitorozás és értékelés

A L É P É S F Ő B B P O N T J A I

Ebben a lépésben útmutatást talál:

► Az adatok gyűjtésének és a NEET-személyekkel kapcsolatos helyzet monitorozásának módjára

► A NEET-személyekkel kapcsolatos beavatkozások általános

hatékonyságának és eredményességének értékelésére alkalmas

módszerekre

► A cselekvési terv folyamatos aktualizálásának és továbbfejlesztésének

módjára az adatok és eredmények alapján

A NEET cselekvési terv kidolgozásának záró fázisa a monitorozás, az

értékelés és a visszajelzések megtervezése, ami aztán hozzájárul a meglévő terv és megvalósítás további javításához. Ez egyúttal segít az

aktiválási stratégiák fenntarthatóvá tételében.

A monitorozási és értékelési tevékenységekből származó

visszajelzéseket és adatokat úgy kell elkészíteni és szerkeszteni, hogy

azok segítséget nyújtsanak az ÁFSZ NEET-csapatának vagy az arra kijelölt egységnek, valamint az ÁFSZ vezetőinek tevékenységeik

továbbfejlesztésében a rendelkezésre álló eredmények alapján.

Egyúttal a partnereket is be kell vonni, hiszen értékes információkkal és meglátásokkal egyaránt szolgálhatnak, ráadásul számukra is

hasznosak az ÁFSZ által összegyűjtött adatok és eredmények.

A monitorozás és értékelés az alábbiak szerint különböztethető meg

egymástól: ► A monitorozás a NEET-személyek helyzetére, a munkahelyre való

kihelyezés utánkövetésére, valamint a rövid és hosszú távú

eredményekre vonatkozó adatgyűjtés és adatcsere. ► Az értékelés a NEET-tevékenységek és az eredmények átfogó

elemzését jelenti a belső és külső észrevételek, visszajelzések,

párbeszédek és adatok, valamint a különböző adatok és észrevételek véleményezése és értelmezése alapján.

A monitorozásnak és értékelésnek három kulcsfontosságú szempontra kell kiterjednie:

► Adatcsere és a NEET-adatok monitorozása (úgy mint méret

és elterjedtség); ► A NEET-személyek utánkövetése az intézkedések (például aktív

munkaerő-piaci intézkedések), az oktatás vagy munka felé történő

kihelyezést követően; ► Értékelő visszajelzés és párbeszéd, ami tájékoztatást jelent

az újratervezés és megvalósítás számára.

A NEET-monitorozás és -értékelés alapját – vagyis, hogy mit kell

követni és elemezni – az ÁFSZ NEET-tel kapcsolatos cselekvési terve adja. A cselekvési tervben megfogalmazott prioritások (a probléma

leírása és a megoldások, a NEET-alcsoportok és kockázatok előtérbe

helyezése, valamint az ÁFSZ erőfeszítéseinek középpontjában álló NEET-út) képezik a főbb monitorozandó és értékelendő témákat.

3.1 Adatcsere és a NEET-személyek helyzetének monitorozása

A különféle szervezetek között – mind átfogó, mind egyéni szinten – a NEET-személyekkel kapcsolatos adatok cseréje alapvető

jelentőséggel bír a megelőzés és az időbeli beavatkozás

szempontjából, valamint az ügyfelek ismétlődő ‘újraindulásának’ elkerülése érdekében. Az Ifjúsági Garancia esetében kialakításra

került egy jelző keretrendszer az Ifjúsági Garancia monitorozására,

amit az ÁFSZ-nek évente fel kell töltenie a nemzeti adatokkal, hogy az

előrehaladás monitorozható legyen.52

Az ÁFSZ gyakorlatnak olyan adatokra és megállapításokra kell támaszkodnia, melyek jelzik,

mi működik hatékonyan és mi nem. Ez a lépés rámutat, hogy miként javítható az

eredmények megalapozottsága és hogyan építhető ki egy olyan monitorozási és értékelési

rendszer, amely segíti a NEET-személyekért felelős csapatot és vezetést az adott ÁFSZ-en

belül a gyakorlatok hatékonyságának és eredményességének jobb megértésében.

F Ő Ü Z E N E T E K

52 Jelző keretrendszer az Ifjúsági Garancia Monitorozására,

https://www.google.be/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwisu4OV8ejOAhXJD8AK

HUEWAt4QFgggMAA&url=http%3A%2F%2Fec.europa.eu%2Fsoc

ial%2FcontentAdmin%2FBlobServlet%3FdocId%3D13402%26langId%3Den&usg=AFQjCNF_4bHRYrVoWphhqIswKOmd8pVVVA&s

ig2=ROSGeTaWb XIN_pxrPjcT7g


41

A NEET-személyekkel kapcsolatos kulcsfontosságú monitorozási

adatokra nyilvánvaló példát jelentenek az átfogó országos és regionális NEET-ráták. Számos országban követik figyelemmel

havonta és/vagy évente az ÁFSZ-eknél regisztrált NEET-

személyeket, statisztikákat készítenek a belépőkről, a kilépőkről, a munkanélküliség időtartamáról stb. Az ilyen adatokat gyakran

bontják le konkrét mutatók (kor, nem, fogyatékosság stb.) szerint.

Ráadásul gyakran állnak rendelkezésre az aktív munkaerő-piaci intézkedésekbe való belépés és kilépés időpontjáról, a

reintegrációval összefüggő számadatokról is, továbbá információk

érhetők el az aktív munkaerő-piaci intézkedésből való kilépést követően félév múlva megállapítható státuszról.

Ennek ellenére a korai beavatkozás elősegítése érdekében az is

hasznos lenne, ha információkat lehetne kapni az olyan diákok

számáról és csoportjairól, akik korán és anélkül hagyják el az iskolát, hogy határozott elképzelésük lenne a következő lépésről (miközben

az ÁFSZ-nél sem regisztrálnak). Ezen kívül összesített adatokra van

szükség a lemorzsolódási és reintegrációs ráták azonosítására, a NEET-személyek alcsoportjai és a sérülékenyek csoportok

méretének becslésére. Ez gyakran az oktatási rendszer és –

különösen – az ÁFSZ közötti adatcsere szükségességét vonja maga után, ami azonban jogi és/vagy gyakorlati akadályokba ütközhet.

E nehézségek ellenére az összesített adatok – személyes információk nélküli – cseréje különböző módokon történhet. Az

említett problémák főképpen úgy kerülhetők el, hogy az

adatcseréhez megszerzik az ügyfél beleegyezését írásban. Ez lehetővé teszi a több intézményt átfogó – például az ÁFSZ-ek, a

szociális szolgálatok, az ifjúsági szolgálatok és a civil szervezetek

tisztviselőiből álló – csapatok számára az ügyféladatok cseréjét a holisztikus és zökkenőmentes szolgáltatásnyújtás érdekében.

Érdemes óvatosan kezelni az olyan csapattag kijelentését, aki szerint

az adatcsere megvalósítása érdekében ‘úgy jöttünk a csapatmegbeszélésre, hogy mindenkinek ott lóg a nyakában a

pendrive, rajta az ügyféladatokkal, kezünkben pedig az adatok

megosztására vonatkozó beleegyezés.’

Jóllehet az ilyen, adatokkal kapcsolatos problémák feloldása a nemzeti jogszabályoktól is függ, illetve azt elősegíti, ha a

minisztériumok és a szervezetek meg tudnak egyezni a

megoldásokban. A fentiekben említettek szerint (2.1. Pont), Horvátországban például jogi megállapodást írt alá az Oktatási

Minisztérium más partnerekkel (Munkaügyi Minisztérium, Horvát

Foglalkoztatási Szolgálat és a horvát nyugdíjhatóság).

Ez lehetővé teszi a partnerek számára az adatok gyűjtését, az adatok

megosztását, valamint a diákok előrehaladásának nyomon követését az oktatási rendszerben. Ez világosan rögzíti az egyes

partnerek eltérő szerepkörét és felelősségét. Az eredményekre

támaszkodva azonosíthatók és támogathatók a potenciális korai iskolaelhagyók, így az ÁFSZ a lehető leghamarabb tud segítséget

nyújtani a fiataloknak az iskolából a munkaerőpiacra vagy a

továbbtanulásba való zökkenőmentes átmenet érdekében.

3.2 A NEET-személyek utánkövetése az intézkedések, az oktatás vagy munka felé történő kihelyezést követően

Az ÁFSZ-en belül különféle gyakorlatok léteznek az ÁFSZ

adatbázisaiban rögzített aktív munkaerő-piaci intézkedések

teljesítésének monitorozására.53

Jellemző utánkövetési időtartam a teljesítés utáni három és hat hónap. Az ÁFSZ-ek többségénél a

monitorozás kiterjed a nyilvántartásból történő törlést és a

munkanélküli juttatások megszüntetését kiváltó okok vizsgálatára is. Ezzel értékes, viszont gyakran hiányos információk nyerhetők. A

fiatalok munkanélküli nyilvántartásokból történő kikerülését követő

státuszának figyelemmel kísérésére az ÁFSZ-ek nem minden esetben rendelkeznek folyamattal, vagy pedig a rendelkezésre álló

folyamatok csupán részleges információkat biztosítanak. Egyes

országokban (ilyenek pl. a skandináv országok és Németország) az ÁFSZ ügyfeleinek nyilvántartási adatait más adminisztratív adatokkal

egésztik ki, ami részletesebb és hosszabb időtávot lefedő elemzést

tesz lehetővé.54

Ugyanakkor a kijelölt NEET-csapat dönthet úgy, hogy az utánkövetés során többször alkalmaz ‘projektalapú’ megközelítést,

mely keretében megbeszéléseket és workshopokat tarthat a

partnerekkel, összekapcsolhatja az adatbázisokban lévő adatokat egy részletes utánkövetéses felméréssel, továbbá tájékoztatást

szerezhet a partnerektől annak érdekében, hogy teljesebb képet

kapjon a tényleges folyamatokról (lásd a 3.3.2. Pontot a 360 fokos visszajelzésről és értékelésről).

A NEET-gyakorlatok eredményeinek hatékonysága, sikeressége és fenntarthatósága olyan szempontok szerint mérhető, mint a

foglalkoztatásba való átmenet, a munkahely megtartása és a hosszú

távú foglalkoztatás. A belső monitorozás mellett időről-időre javasolt egy-egy független kutatóintézetet felkérni konkrét

tanulmány elkészítésére, amellyel teljesebb és tudományos

értelemben pontosabb képet lehet kapni a gyakorlatok hatásairól.

53 További részletek erről a témáról: Európai Bizottság. (2012). Alex Nunn: Performance management in Public

Employment Services (Teljesítménymenedzsment az állami

foglalkoztatási szolgálatoknál). Brüsszel.

54 Vö. Európai Bizottság. (2015). Második értékelő jelentés az ÁFSZ-ek képességéről az Ifjúsági Garancia megvalósítására.

Brüsszel. 15–16. oldal.


A fiatalok ‘önállósági szintjének’ utánkövetése a franciaországi ‘Garancia az Ifjúságnak’

programban55

A fenntartható munkaerőpiac és társadalmi integráció jelentik azt az eredményt, amely

meghatározza a fiatalok foglalkoztatására irányuló támogatási programok sikerességét.

A franciaországi ‘Garancia az Ifjúságnak’ program (lásd a 2.2.5. Pontot) célja a fiatal NEET-személyek támogatása az ’önállóság’ erősítése terén, vagyis abban, hogy minél

nagyobb mértékben tudjanak megküzdeni a szakmai téren és azon túl felmerülő

élethelyzetekkel, körülményekkel.

Így elmondható, hogy a franciaországi intézkedés célja nem egyszerűen a fiatalok

munkához juttatása. Az ennél ambiciózusabb intézkedés szándéka, hogy segítse a fiatalokat olyan képességek megszerzésében, amelyek mellett (ideális esetben) már

nincs szükség támogatásra; vagy, hogy maguk is tudják, a támogatást hol kaphatják

meg. Ez az ‘önállóság’ fogalom a ‘megtett távolság’ elképzelésén alapul, és ennélfogva kiterjed az egyéni helyzetben javulást hozó tényezők széles körére attól függően, hogy

a fiatal hol tartott, amikor belépett az intézkedésbe, és mára meddig jutott el. Az

előrehaladás ezért nem korlátozódik a szakmai kompetenciák és a munkaerő-piaci helyzet javítására, hanem magában foglalja a társadalmi kompetenciákat, a

kulcsfontosságú kompetenciákat és az általános érettséget is.

Következésképpen a ‘Garancia az Ifjúságnak’ programon keresztül álláshoz jutó fiatal

résztvevők nem lépnek ki azonnal az intézkedésből. A munkaszerződés aláírása nem

jelenti a helyi ÁFSZ (‘Missions Locales’) és a fiatal közötti együttműködés végét. Még a tartós munkaszerződést kötőkre is igaz, hogy az intézkedésben maradnak, és továbbra

is kapnak támogatást.

12 hónap elteltével a tanácsadók felmérik a fiatal képességét az önálló cselekvésre,

amihez négy mutatót alkalmaznak: társadalmi kompetencia (lakhatás megoldása, pénzügyek kezelése és szociális készségek); kulcsfontosságú kompetenciák (olvasás,

írás, számolás, világos kommunikáció és számítógépes készségek); szakmai

kompetenciák (transzverzális kompetenciák, a munkával összefüggő készségek, úgy mint a fegyelem és komolyság); valamint általános érettség (annak ismerete, hogy

szükség esetén honnan kérhető támogatás/erőforrás, pozitív és megnyerő attitűd).

A fiatalt az intézkedésből csak akkor kerül ki, ha az értékelés szerint képes önállóan

dolgozni és munkát találni.


További erőfeszítések a munkanélküli nyilvántartásból kikerülő és álláshoz jutó NEET-személyek utánkövetésére

Az ÁFSZ általi kihelyezés után az utánkövetést biztosító folyamatokat érdemes kiterjeszteni

a fiatalok szélesebb körére. Miközben számos ÁFSZ jól megalapozott folyamatokkal rendelkezik a fiatalok kihelyezést követő utánkövetésének biztosításra (amit vagy

közvetlenül az ÁFSZ végez el, vagy más szolgáltatóval együttműködésben folyik), az érintett

folyamatok gyakran azokra korlátozódnak, akiket az aktív munkaerő-piaci programok vagy intézkedések keretében helyeztek ki, és nem terjed ki a nyílt munkaerőpiacon állást

szerzőkre. Az utánkövetés körét úgy kell bővíteni, hogy az a ténylegesen munkát szerzőkre

is kiterjedjen – támogassa azok hosszú távú integrációját, továbbá biztosítsa a fiatalok fenntartható állásokban történő elhelyezkedését.

Ez ráadásul segít az intézkedés és az ÁFSZ által biztosított szolgáltatások kialakításának felülvizsgálatában is (lásd a dániai

példát a következő pontban).

3.3 Értékelő visszajelzés a kidolgozáshoz és megvalósításhoz

Az értékelés az összefonódások és átfedések ellenére eltér a

monitorozástól. A jó monitorozás alapként szolgál a megfelelő

értékeléshez, ugyanakkor az értékelésnek több csatornát kell használnia az átfogó kép kialakítása érdekében, illetve azt belső és

külső párbeszéd révén kell elérnie. Az értékelés lényege a NEET-tel

kapcsolatos erőfeszítések valós eredményeinek a megértése, hogy kiderüljön, mi működött hatékonyan, miért és kivel.

Ideális esetben az értékelésnek egyúttal be kell számolnia a

tevékenység hatásáról, vagyis a beavatkozás által életre hívott

változásról. A hatások elemzésének minden esetben a beavatkozás mögött nyíltan vagy hallgatólagosan meghúzódó változásra

vonatkozó elmélet felülvizsgálatából kell kiindulnia. Ezt követően

felméréseken, interjúkon és visszajelzéseken keresztül meg kell próbálnia adatokat gyűjtenie arról, hogy a beavatkozáson keresztül

sikerült-e elérnie az adott változást – és amennyiben igen, milyen

mértékben.

Ideális esetben a hatásértékelések szükségessé teszik a ‘mi lett

volna, ha...’ típusú vizsgálatot is. A NEET-személyekkel összefüggésben ez módszertani kihívást jelenthet: Amennyiben az

értékelés célja a beavatkozás hatásának mérése a NEET-személyek

munkába való átmenetét illetően, az eredmények érvényessége erősebb, ha a beavatkozásban érintett résztvevők adatait

összevetik egy hasonló jellemzőkkel bíró, de nem résztvevő

személyekből álló kontrollcsoport adataival. Viszont a NEET-személyekre az adminisztratív adatforrások rendszerint nem

terjednek ki, és ezért nehézséget jelenthet a kontrollcsoport

azonosítása. Az adatgyűjtést tehát jó előre, még a beavatkozás kezdete előtt meg kell tervezni.

56

3.3.1 Az értékelés forrásai

A NEET cselekvési tervnek egy, az értékelési visszajelzések

megszerzésére és feldolgozására vonatkozó tervet is tartalmaznia

kell. A visszajelzések a következő csatornákon keresztül érkezhetnek:

55 További tudnivalókat lásd: http://www.gouvernement.fr/

action/la-garantie-jeunes (francia nyelven). 56 Európai Bizottság: Útmutató az Ifjúsági Foglalkoztatási

Kezdeményezés értékeléséhez. Brüsszel, 2015.

szeptember.

http://www.aouvernement.fr/


43

P É L D A

► NEET-személyek interjúkon, fókuszcsoportokon és felméréseken keresztül;

► Belső szakemberek a csapat megbeszélésein;

► Külső partnerek megbeszéléseken és workshopokon; ► Az ÁFSZ (és mások) vezetői megbeszéléseken és

workshopokon;

► Független kutatás és értékelése, esetleg ritkábban igénybe vett ‘szemtanúk’, vagyis olyanok, akik kívülről látják a

szolgáltatásokat;

► Nemzeti és nemzetközi források, pl. az európai ÁFSZ hálózat.

A mindennapi ügyfélszolgálati tevékenység során a napi

monitorozással ismeretek halmozhatók fel a NEET-személyek teljesítményéről, illetve azok személyes feljegyzések formájában

gyűjthetők. Ezt egészíthetik ki a speciális visszajelző interjúk, a NEET

fókuszcsoportos megbeszélések (melyek során az alapként azonosított NEET-alcsoportokra lehet támaszkodni), továbbá

esetenként a házon belül vagy külső közreműködők által elvégzett

felmérések.

A belső csapatmegbeszélések folyamatosan lehetőséget adnak a teljesítmény gyors értékelésére, ám mivel a NEET-tel kapcsolatos

munka az ÁFSZ egyéb tevékenységeinek is részét képezi, az ÁFSZ-

en belül visszajelzéseket kell kérni és adni más kollégák és csoportok felé is.

Értékelő megbeszélések külső partnerekkel - a tanárok, ifjúsági szolgálatok, civil szervezetek, egészségügyi

tisztviselők és munkaadók itt kulcsfontosságú szerephez jutnak,

mivel a többszempontú, hiteles visszajelzések árnyaltabb és szilárdabb képet adnak arról, hogy mi az, ami hatékonyan

működik, és mi az, ami nem. A megbeszélések megszervezhetők

fókuszcsoportokban vagy többszereplős workshopokként, ahol az összes főbb partner képviselteti magát.

Az ÁFSZ vezetőivel folytatott megbeszélések rendkívül fontosak a

NEET-hálózat értékelése szempontjából. Erre sor kerülhet az ÁFSZ

rendszeres fejlesztési megbeszéléseinek, esetleg – szükség szerint – speciális workshopok részeként.

A napi rendszeres munkafeladatok megnehezíthetik az összkép átlátását, valamint az eredmények hosszú távú értékelését.

Esetenként elkerülhetetlenné válhat a független kutatás és

értékelés elvégzése. Például a hatások értékelésére az ökonometriai elemzés standard módszereire támaszkodó,

független értékelés támogathatja az intézkedések

hatékonyságának összevetését a különböző típusú aktív munkaerő-piaci intézkedések vagy valamely konkrét gyakorlattípus

vonatkozásában. A független kutatás a külső szemlélők felé

alátámasztja az eredmények hitelességét. Az összes fenti – az ügyfél, a személyzet, a külső felek és a vezetés általi – visszajelzés

kreatívan kombinálható.

57 Antropologerne, www.antropologerne.com/?lang=en

Az ifjúsági szolgáltatások újratervezése Dániában (a koppenhágai ÁFSZ) A szolgáltatások folyamatos javítása iránti elkötelezettség jegyében a koppenhágai

munkaügyi központ viszonylag nagyszámú, a rendszeren belül szankciókban

részesülő fiatal munkanélküli esetében végzett vizsgálatot. Olyan ügyfelekről van szó, akik pontosabban nem ismert okokból nem jelentek meg a megbeszéléseken,

és kiestek a rendszerből. Közülük többen a NEET-kategóriához tartoztak. A

munkaügyi központ új megközelítést dolgozott ki e régen fennálló probléma kezelésére: megbízott egy antropológiával foglalkozó céget, hogy tervezze újra a

szolgáltatást az érintett ügyfelek bevonásával. A cég57

2003 óta foglalkozik az állami

szervek és vállalkozások által nyújtott szolgáltatások újratervezésével az egészségügyben, a foglalkoztatás területén, valamint a szociális szolgáltatásokban,

az oktatásban és máshol. A munkájuk felöleli az alkalmazott antropológia, az

emberközpontú tervezés és az ügyfelekkel közös alkotás folyamatait.

A szóban forgó megközelítés lényege a kiválasztott célcsoporttal szoros

kapcsolatban végzett munka, a bizalom kiépítése, valamint kép kialakítása arról, hogy a felhasználók miként látják a szolgáltatást. Ennek keretében találkozókra

került sor a munkaügyi központban és az érintettek otthonaiban is. Néhány fontos

üzenet vált láthatóvá: ezek a fiatalok rendkívül átláthatatlannak tartják a rendszert; úgy érzik, hogy nem szívesen látják őket a munkaügyi központban; továbbá nem

boldogulnak az ott használt nyelvvel és a bürokráciával.

A megbízott cég, az ‘Antropologerne’ egy sor együttműködésen alapuló folyamatot

tervezett meg a személyzet és az ügyfelek bevonására annak érdekében, hogy az említett problémák kezelhetővé váljanak.

Eredményként egy olyan termékekből és szolgáltatásbeli változásokból álló csomag

jött létre, amit a probléma kezelésére terveztek. Ezek közé tartozott egy, a rendszerhez használható útikönyv megalkotása, a szolgáltatás részletes leírása,

valamint a szolgáltatásokat és a változásokat elmagyarázó poszterek kidolgozása,

hogy a sérülékeny álláskeresők úgy érezzék, szívesen fogadják őket. Ez utóbbi szempontot szolgálta egy ‘vendéglátói’ rendszer bevezetése, amelyben

az érkező ügyfeleket személyesen fogadják és üdvözlik, illetve kávéval kínálják.

A koppenhágai munkaügyi központ vezetője elégedett volt az elért eredményekkel:

‘Ez a munka rámutatott, hogy az innovációnak az ügyfelek meghallgatásával kell

kezdődnie; különösen azokra kell odafigyelni, akik visszariadnak az ÁFSZ-től, miközben esetükben viszonylag apró módosításokkal hatalmas eredményeket

lehet elérni.’58

3.3.2 Az összkép felvázolása: 360 fokos megközelítés a visszajelzésekhez és értékeléshez

Az értékelő információk és adatok több csatornán keresztül

érkezhetnek, ráadásul azok nem minden esetben felelnek meg

egymásnak. Sok ÁFSZ küzd azzal a kérdéssel, hogy az értékelés hogyan

tervezhető meg úgy, hogy azzal hozzájuthassanak az összképhez, lássák

saját teljesítményüket, hogy mennyiben feleltek meg a NEET jelentette

kihívásnak.

58 Idézet: Adams, E. and Arnkil, R. (2013). Stronger Together -

Supporting Urban Youth Through Social Innovation (Együtt erősebbek vagyunk – a városi ifjúság támogatása szociális

innováció révén). EU. Urbact.

Ez a ‘360 fokos’ visszajelzés mint megközelítés átvételével érhető el; a

módszert – amit sokszor ‘radarernyő módszernek’ is neveznek – meglehetősen gyakran alkalmazzák a teljesítménymenedzsment

különböző formáiban59

és változatos módokon.60

Az ÁFSZ-ek és a

NEET-csoportok esetében a 360 fokos visszajelzéseket alapvetően négy dimenzióban kell adni és kapni: az ÁFSZ ügyfelei (NEET-

személyek), az ÁFSZ belső szakértői, külső partnerek és az ÁFSZ

vezetése. Az értékelés eredményei egy, a 7. ábrán bemutatott, 360 fokos eszközben foglalhatók össze. Ugyanez a megközelítés

alkalmazható a tervezési szakaszban is, ahol a cél a tervezés és a

360 fokban értelmezett érintettektől érkező ötletek összegzése, mint arra az elején rámutattunk.

A NEET-csapatot úgy érdemes elképzelni, mint egy 360°-os kör

közepén elhelyezkedő pontot (lásd a 7. ábrát). A megfelelő

értékelés alapja az ÁFSZ jól működő NEET-csapata. Az ötpontos skála minden dimenzióban az értékelés pontszámát – ahol az 1

jelentése ‘gyenge’ és az 5 jelentése ‘kitűnő’, míg a 3 ‘közepes’

teljesítményre utal – vagy az eredményeket mutatja. A különféle beérkező értékelési információk az eszközben holisztikusan

foglalhatók össze úgy, hogy a számadatként kapott információk

(például foglalkoztatási ráták) és az érintettekkel való párbeszéd nyomán szerzett információk egyaránt

kombinálhatók legyenek egymással. Az ügyfelek, a belső

szakemberek, a különféle partnerek és a vezetés a teljesítményt egyénileg vagy például fókuszcsoportokban vagy workshopon

értékelhetik 1-től 5-ig terjedő skálán.

A különböző forrásokból kapott, kombinált értékelési információkat ezt követően a NEET-csapat holisztikus

megközelítéssel értékelheti. Megvitatják a különféle

információkat, majd konszenzusos alapon pontoznak. Itt központi jelentősége van a visszajelzések teljes köre iránti nyitottságnak és

figyelemnek, valamint annak, hogy őszinte és építő jellegű

értékelés szülessen – továbbá fontos, hogy azt a NEET cselekvési terv következő körében útmutatásként lehessen használni.

3.3.3 Jól működő csapatmunka mint a megfelelő értékelés alapja

Az ilyen típusú értékelés legfontosabb és központi elemét adják a

NEET-csapat kijelölt tagjaival folytatott megbeszélések (mint azt a

7. ábra is mutatja). A csapatmunka megfelelő minősége, a jó személyes kapcsolatok és a csapaton belüli konfliktuskezelés

megalapozzák a megfelelő kommunikációt és egyúttal az

értékelést is. A NEET cselekvési terv közös hivatkozási pontként szolgálhat a csapaton belüli visszajelzésekhez.

7. ábra: Eszköz a 360 fokos értékelés összegzéséhez

Értékelő skála:

1 = nagyon gyenge teljesítmény/eredmények

2 = gyenge 3 = közepes

4 = jó

5 = kitűnő

Visszajelzés a PES vezetésétől

Visszajelzés külső partnerektől

Visszajelzés belső partnerektől

Visszajelzés ügyfelektől

(NEET-személyektől)

59 http://www.whatishumanresource.com/360-dearees-performance-

appraisal 60 https://support.office.com/en-us/article/Present-your-data-in-a-radar-

chart-16e20279-eed4-43c2-9bf5-29ff9b10601d

Az ÁFSZ-ek

NEET-csapata

http://www.whatishumanresource/

https://support.office.com/en-us/articie/


45

3.3.4 Visszajelzések az ügyfelektől

Minden jól működő szolgáltatás figyel az ügyfelek visszajelzéseire,

az ügyfelek elégedettségét mérő eszközt használ, meghallgatja az

ügyfeleket, továbbá – immár a legmagasabb szinten – az ügyfeleket építő jellegű kritikába vonja be, a szolgáltatásokat újratervezi és az

ügyfelekkel együtt alakítja ki. Az ügyfeleket nem javasolt passzív

‘célcsoportként’ kezelni, az aktiválásukhoz a fejük felett terveket készíteni. A NEET-személyek esetében különösen előfordulhatott,

hogy maguk is szerepet játszottak abban, hogy csupán

problémaként és célszemélyként kezelték őket. Éppen ezért az ÁFSZ-nek erőfeszítéseket kell tennie arra, hogy a szolgáltatások

javításába bevonja a NEET-személyeket. A különböző NEET-

alcsoportokkal végzett munka kiindulópontként szolgálhat ahhoz, hogy valóban megismerhetővé váljanak az igényeik, illetve ötletek

szülessenek arra, hogy a szolgáltatások miként javíthatók.

Az ilyen visszajelzésekre természetszerűleg alapvető alkalmat ad a

NEET-tel kapcsolatos és az ÁFSZ által megvalósított ügyfélszolgálati folyamat, ahol az ügyfelek meghallgatása és a hiteles visszajelzések

kérése jelenti a jó kapcsolat alapját. Ezen túl segítséget jelentenek a

fókuszcsoportok, az ügyfelekkel folytatott panelmegbeszélések és az ügyfélfelmérések.

61

3.3.5 Visszajelzések az ÁFSZ más belső szakértőitől

A NEET-tel kapcsolatos munka különböző módokon szervezhető meg az ÁFSZ-en belül: teljes vagy részmunkaidős elfoglaltságként,

esetleg vegyes belső és külső csapat formájában. Az adott

elrendezéstől függetlenül a NEET-tel kapcsolatos munkavégzés teljesítményét az ÁFSZ átfogó teljesítményének keretében

szükséges értékelni, biztosítva a szolgáltatások megfelelő

illeszkedését egymáshoz, illetve egyensúlyukat az ÁFSZ egyéb feladatai vonatkozásában.

3.3.6 Visszajelzések külső partnerektől

A partnerektől kapott és részükre nyújtott visszajelzések alapját

szintén a jó csapatmunka és a kommunikáció megfelelő minősége

adja. A partneri visszajelzések érkezhetnek interjúkon, fókuszcsoportokon, workshopokon és felméréseken keresztül. A

visszajelzésekhez való hozzájutás hatékony módja – amivel

ráadásul idő takarítható meg –, ha az értékelő workshopon egyúttal a főbb partnerek képviselői is jelen vannak, hiszen ott a

partnerek hallják egymást, sőt a mélyebb megértés érdekében

reagálhatnak is.

3.3.7 Visszajelzések a vezetéstől és a döntéshozóktól

Az ilyen visszajelzések különféleképpen szerezhetők meg, például az ÁFSZ fejlesztési megbeszéléseinek részeként és/vagy arra kijelölt

workshopokon; továbbá jó megoldás, ha az ÁFSZ vezetői

esetenként ellátogatnak a több partnerrel tartott, értékelő workshopokra, mert ott a puszta számadatokon túl pontosabb

képet alkothatnak (‘hiszem, ha látom’ hatás).

61 Erről további tudnivalók találhatók az ÁFSZ-hálózat ‘Gyakorló

szakemberek eszköztára ügyfél-elégedettséget mérő rendszerek kidolgozásához az ÁFSZ-ek támogatása

érdekében’ c. dokumentumban (Európai Biztosság, 2015).


Csapatmunka a multidiszciplináris NEET-csapatokban

A NEET jelentette kihívás kizárólag csapatmunkában kifejtett erőfeszítéssel kezelhető.

Amikor mindenki saját képességeire támaszkodva dolgozik egy közös cél elérése

érdekében, az eredmény túlnő az egyes személyek erőfeszítésein.

A másik oldalról a NEET-csapatok gyakran több szakterületet ölelnek fel és

változatosak, a csapatmunka a szokásoson túl külön figyelmet és

erőfeszítéseket igényelhet. A következő irányelvek hasznosak lehetnek:

► A közös küldetés segítheti az emberek változatos csoportjainak közös munkáját,

lelkesedést eredményezhet. Ezért az együttműködés megkezdése előtt a NEET-

csapatok számára javasolt saját küldetésük megfogalmazása.

► A csapat működéséhez mindenkinek meg kell értenie saját szerepét, illetve hogy

az miként járul hozzá a csapat sikeréhez. A jól működő csapat kihasználja minden

egyes tag kiegészítő készségeit is.

A hatékony együttműködés és kölcsönös tisztelet elérése érdekében minden egyes

személynek át kell gondolnia, hogy készségei és tehetsége hogyan illeszkednek a

többi csapattagéhoz.

► A NEET-személyekkel folytatott munka türelmet és kitartást igényel, szükség van az

esetleges csalódottság és konfliktusok kezelésének képességére. Egy hatékony

csapatnak saját stratégiát kell kidolgoznia a problémamegoldásra és

konfliktuskezelésre, hogy megelőzhető legyen a belső vitákban való leragadás.

► A csapatmunka alapja a nyílt kommunikáció. Minden egyes csapattagnak

képesnek kell lennie arra, hogy a csoport többi tagjával egyeztesse a projekttel

kapcsolatos aktuális információkat, kérdéseket, ötleteket és a projekthez való

általános hozzájárulását. Ez kiterjed a belső és külső visszajelzések kérésére, a

visszajelzésekre való nyitottságra.

Ugyanez vonatkozik a vezetésben és a döntéshozók felsőbb

szintjeire is, ahol érdemes a monitorozás során szerzett

tapasztalatokat többszempontú visszajelzésekké alakítani.

3.3.8 Visszajelzések az újratervezéshez

A NEET cselekvési terv jelentette kör ekkor bezárul, és új kör kezdődik. A monitorozás és értékelés eredményeit átadják a NEET

cselekvési terv újratervezéshez és aktualizálásához azon

megállapítások alapján, hogy mi működik hatékonyan, és mi nem. Jelen eszközkészlet alapvető feltételezése, hogy a részletesebb terv,

évek során jön létre, míg az elnagyolt vázlat létrehozása is talán

három évet vesz igénybe. Ezért az értékeléssel végzett ellenőrzést évente érdemes elvégezni kifejezetten a célra tervezett

workshopokkal vagy csapatmegbeszélésekkel, esetleg az ÁFSZ

átfogó értékelésének részeként.

Documents

az ÁFSZ 2. lépés A cselekvési terv megvalósítása...2. lépés A cselekvési terv megvalósítása A LÉPÉS FŐBB PONTJAI Ebben a lépésben útmutatást talál: Az intézkedések