RAN-VITAANYAG

1

RAN-VITAANYAG

Az ifjúság P/CVE-tevékenységbe való bekapcsolásának agilis (AGLS) módszere

RAN-VITAANYAG

2

Ezt a Vitaanyagot a Synq Up részéről Kosta Lucas, illetve a Breakthrough

Media részéről Jonathan Russell készítette a RAN Young,

Extremely Together és YouthCAN tagjainak közreműködésével.

RAN-VITAANYAG

3

RAN-VITAANYAG

Az erőszakos szélsőségesség elleni fellépés és megelőzés (P/CVE) területén nincs hiány kiváló elméletekből és gyakorlatokból, amelyek többségét a Radikalizálódást Tudatosító Hálózat (RAN) csaknem 5000 szakembere közül néhányan dolgoztak ki és hajtottak végre, és a RAN-gyűjtemény is számos esettanulmányt tartalmaz. Az újra fontossá váló „többszereplős környezet” miatt a RAN igazi értéke egyértelműen abban rejlik, hogy képes ezeket a szakembereket hálózatba szervezni és úgy megerősíteni, hogy többet jelentsenek, mint a részek összessége. Ez azonban lehet, hogy kevés. Ezek a szereplők különböző hátterű, szempontú és gyakorlatú területekről érkeznek, ezért naivitás volna azt gondolni, hogy zökkenőmentesen képesek lesznek együttműködni.

Ez a kézikönyv ezért megpróbálja áthidalni ezek közül két szereplő, a gyakorlati szakemberek és a fiatalok közötti szakadékot, hogy megkönnyítse a P/CVE-célkitűzések megvalósítását célzó jobb együttműködésüket. Mivel pedig az eddigi történet során nem fektettek hangsúlyt arra, hogy a fiatalokat bevonják a P/CVE-munkába, úgy gondoljuk, hogy ha a fiatalok nem is vesznek részt ezen a területen, képessé lehet tenni őket erre, ezért arra vonatkozó tanácsokat is tartalmaz, hogy hogyan lehet ezt biztonságosan és eredményesen megtenni.

RAN-VITAANYAG

44RAN-VITAANYAG

RAN-VITAANYAG

5

RAN-VITAANYAG

Bevezetés 6

ADJ NEVET A GYEREKNEK 10

GONDOLD ÁT A MEGOLDÁST 13

LEGYENEK A LEGJOBB FEJLESZTŐ ESZKÖZEID 23

SAJÁT PÉLDÁVAL MUTASS UTAT 26

KONKRÉT TANÁCSOK KÜLÖNBÖZŐ ÁGAZATOK SZÁMÁRA 27

ERŐFORRÁSLISTA ÉS TOVÁBBI OLVASNIVALÓK 31

RAN-VITAANYAG

6

BevezetésA nemzeti fenyegetettségi képtől, a környezetüktől, kultúrájuktól és jogalkotásuktól, valamint a rendelkezésükre álló erőforrásoktól függően az Unió egyes tagállamai a P/CVE más-más területeit tekintik fontosnak, amibe beletartozik a civil társadalom ereje (vagy annak hiánya) is, ugyanakkor a radikalizálódás, az erőszakos szélsőségesség és a megelőzés jelentette kihívások terjedelme és összetettsége miatt közmegegyezés alakult ki két területen. Az első, hogy erősítenünk kell a többszereplős megközelítést, mert nincs az a kormányhivatal, szerv, szakember vagy szereplő, aki elszigetelten képes megvalósítani a célkitűzéseket, a másik pedig, hogy alig-alig vett részt eddig ezen a területen az egyik potenciális érdekelt, az ifjúság, ezért meg kell próbálni közösen megszüntetni ezt a hiányosságot.

Közelebbről nézve, az ifjúság bevonását a P/CVE-tevékenységbe több megfigyelésre lehet alapozni:

∞ az első, hogy a P/CVE első évtizedében a fiatalokat inkább a probléma részének, mint a megoldás részének tekintették amiatt, hogy a szélsőséges csoportokhoz csatlakozó egyének legnagyobb hányada a fiatalok közül került ki;

∞ a másik, hogy a helyileg kialakított P/CVE iránti elkötelezettséghez ki kell használni a kiszolgáltatott egyének körében már meglévő kapcsolatokat, illetve különösen fontosak (a fiatalok között) belülről szerveződő kapcsolatok; és

∞ a harmadik pedig, hogy – egyebek mellett a P/CVE területét is ideértve –, a terrorizmus elleni küzdelem törekvéseinek sikere miatt az erőszakos szélsőségesek gyakrabban váltanak verbuválási és radikalizálási stratégiát és taktikát, ami a generációk határainak lerövidüléséhez (vagy mikrogenerációk kialakulásához) vezet. Ez azt jelenti, hogy másként viselkednek a 18-25 év közötti szélsőségesek, mint a 25-35 év közötti szélsőségesek, nem utolsósorban annyiban, hogy egyre innovatívabb kommunikációs módszereket és technológiákat alkalmaznak. Ahhoz, hogy sikeresek legyenek, a P/CVE-szakembereknek lépést kell tartaniuk ezzel, ebben fontos partnerek pedig ezek a különböző generációba tartozó fiatalok.

Ahogy a P/CVE tovább halad egy egészséges társadalmi modell felé, amelyben egész közösségek fognak össze, hogy megelőzzék a fenyegetések kialakulását; megtalálják a felbukkanó problémákat; és a megoldások megtalálásához kihasználják meglévő egyéni és kollektív erősségeiket; a hangsúly az érdekeltek közötti kapcsolatok és az együttműködési lehetőségek javítása felé tolódik. Ennek előmozdítása érdekében módszereket, modelleket (ebben az esetben pedig egy táblázatot) kell majd kidolgozni, hogy megtaláljuk a közös érdekeket, a közös nyelvet és a mindenki számára megfelelő keretrendszert. Ez az anyag meghatároz egy új modellt, hogy életre keltse az Európai Bizottság és a Radikalizálódást Tudatosító Hálózat többszereplős környezet melletti elkötelezettségét, és az a célja, hogy a gyakorlati szakemberek és a fiatalok felhasználják a közös P/CVE-célkitűzések megvalósításához.

RAN-VITAANYAG

7

Előzmények

Az Európai Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy erősítse a fiatalokat, és összefogjon velük a P/CVE-munkában, ezért az Ifjúsági, Családügyi és Közösségi Munkacsoport (RAN YF&C) égisze alatt létrehozta a RAN Young csoportot, amely 2017 márciusában megtartotta első ülését, és amelyet 2019-től teljes jogú munkacsoport rangra fog emelni. A beavatkozási időszakban a RAN Young négy alkalommal ülésezett, hogy megtárgyalja a különböző gyakorlati területeket, és fiatalok tucatjait kapcsolta be, akik már gyakorlati vagy önkéntes környezetben jól ismerik a P/CVE-munkát.

A RAN Young tagjai ezt követően bekerültek a kilenc másik munkacsoport testületébe, és az ifjúság szempontjából segítették ezeket a különböző gyakorlati területeket (oktatás, helyi ügyek, megemlékezés az áldozatokról stb.). A legfontosabb azonban az, hogy a RAN Young a RAN Tájékoztatási és Ideológiai Munkacsoporttal összefogva 2018 áprilisában együttes ülést tartott Madridban, hogy megtalálják a közös nyelvet és módszert, és megosszák a bíztató gyakorlatokat a kommunikációs szakemberek és a fiatalok között, illetve meghatározzák a jövőbeli együttműködés területeit. Ezt követően a Szakpolitika és gyakorlat rendezvény keretében egy harmadik érdekelt, a döntéshozók valódi többszereplős szellemben kapcsolódtak be a vitába. Ez a gyakorlati útmutató ezt a folyamatos együttműködést támogatja.

A RAN Young 2018 júniusában tanulmányutat is tett Leicesterbe elismerve azt, hogy vannak az Unióban olyan területek – Leicester is ilyen –, ahol a P/CVE-munkában meglehetősen sikeresen vesznek részt és vállalnak szerepet a fiatalok. Ez a gyakorlati útmutató a leicesteri tanulságokra épít, és Unió-szerte későbbi és átültethető felhasználás céljából megpróbálja szövegbe önteni ezeket a bíztató gyakorlatokat.

A RAN nincs egyedül az Unióban, amikor arról van szó, hogy az erőszakos szélsőségesség megelőzése érdekében támogatni kell a fiatalok szerepvállalását. Az Európai Bizottság támogatta a Kofi Annan Alapítványt, hogy vizsgálja meg e tágabb területen a fiatalok irányítását és példaképeit. Ez vezetett el oda, hogy létrejött az Extremely Together, a fiatalok globális mozgalma, amelyet 10 fiatal vezető irányít, akik mindegyike a legkülönbözőbb tapasztalatokkal és tudással rendelkezik a P/CVE területén. Hasonló a YouthCAN egy olyan hálózat, amely az Ifjúsági Innovációs Műhelyeken megpróbálja támogatni a fiatalok által irányított nemzetközi P/CVE-munkát, lehetővé tenni a tudás és a gyakorlatok cseréjét, előmozdítani az együttműködést és a közös alkotást, külön figyelmet fordítva az ellenbeszédre. Az útmutató megírása előtt a szerzők nyílt kutatási tanácsadást tartottak a RAN Young, az Extremely Together és a YouthCAN tagjaival, és az útmutatóban néhány tanácsukra is támaszkodnak.

Az AGLS-módszer

Ennek a kézikönyvnek az a célja, hogy lépésenkénti útmutatót adjon a fiatalokkal dolgozó szakemberek kezébe arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet a legjobban bevonni őket bármilyen tevékenységbe, amely az erőszakos szélsőségesség megelőzésére vagy leküzdésére irányul.

RAN-VITAANYAG

8

Az AGLS-táblázat használata

Az AGLS-táblázat a kézikönyv végén található. A táblázatot úgy alakítottuk ki, hogy az ebben az anyagban részletesen ismertetett, a fiatalokkal megvalósítandó P/CVE-tevékenységeket könnyen és hatékonyan lehessen megtervezni. Semmiképpen sem teljes körű, hanem segíteni kívánja a szakembereket abban, hogy a fejükben kirajzolódjanak az elképzelések, miközben biztosítja, hogy valamilyen módon figyelembe vegyék a vonatkozó szempontokat.

Az alábbiakban ismertetett módszer ideális minden szakember számára, legyen szó akár fiatalokkal dolgozó egyénekről (pl. ifjúságsegítők) ahhoz, hogy kialakítsanak egy olyan programot és szervezetet, amely valamilyen módon a fiatalokkal dolgozik (pl. ifjúsági szolgálatokat nyújtó szervezetek vagy fiatalok által irányított szervezetek).

Az anyagban szereplő tanácsokat kutatási, programbeli és gyakorlati tapasztalatok ötvözésével dolgoztuk ki, hogy létrehozzuk a RAN által csak AGLS-nek („agilis”) hívott módszert.

Az ifjúságközpontú P/CVE AGLS-módszere nemcsak egy frappáns betűszó – ez a fiatalok bekapcsolásának eredményességét és a projekttervezést támogató filozófia. Az „agilisság” nemcsak arról szól, hogy alkalmazkodni kell a külső kihívásokhoz, hanem eléggé önkritikusnak kell lenni ahhoz is, hogy megtaláljuk és megoldjuk a belsőket. Az AGLS telitalálat ennek eléréséhez.

Az AGLS-módszer egy könnyen megjegyezhető emlékezetőt biztosít a szakemberek számára, amikor a fiatalokra koncentráló P/CVE-re vállalkoznak.

ADJ NEVET a gyereknek

GONDOLD ÁT a megoldást

LEGYENEK a legjobb a fejlesztő eszközeid

SAJÁT példával mutass utat

9RAN-VITAANYAG

RAN-VITAANYAG

10

ADJ NEVET A GYEREKNEKElőször is, egy P/CVE-kezdeményezés megkezdése előtt a legfontosabb dolog, amit meg kell tenni, hogy megismerjük a környezetet, amelyben megkezdjük a tevékenységet. P/CVE esetén sosem ajánlott az univerzális módszer, mivel min-den környezetben mások az erőszakos szélsőségesség mozgatórugói és megny-ilvánulási formái. Nyilvánvaló, hogy a kiindulópont a közösség környezetében tapasztalható konkrét ügyek megnevezése és annak megállapítása, hogy mi le-het ezek oka.

K: Hogyan jelenik meg az erőszakos szélsőségesség a környezetben?

Az erőszakos szélsőségesség egy gyűjtőfogalom, amely a magatartási formák széles körét takarja:

• Vagyonrongálás (ideértve a graffitiket és a matricákat)

• Gyűlöletbeszéd, online és offline is

• Közösségi/csoportos erőszak és erőszakos tüntetés

• Előítéletből elkövetett bűncselekmények és terrorizmus

Legyünk tisztában azzal, hogy milyen módon nyilvánul meg a közösségben az erőszakos szélsőségesség, mert mindegyik típusnál kissé más szempontok lehetnek. Például, ha fizikai erőszakban vagy vagyonrongálásban nyilvánul meg az erőszakos szélsőségesség, lehet, hogy meg kell vizsgálni a rendőrség vagy az iskola szerepét, ha az iskolában történik.

Nem szabad elfelejteni továbbá, hogy noha az erőszakos szélsőségesség máshogy nyilvánulhat meg online és offline, mindkét típus fontos szempont a környezetben. A mai életben a kettő összefolyik, és bár vannak olyan elméletek, amelyek szerint az egyének máshogy viselkednek online (pl. az online gátlástalanság hatása), a probléma megértése és megnevezése minél több szakterület átfogó vizsgálatát igényli.

K: Milyen azonosítható mozgatórugói vannak ennek a magatartásnak?

Bár vannak különböző kényszerítő, ösztönző és személyes tényezők, amelyek befolyásolják az erőszakos szélsőséges magatartást, a közösségekre épülő P/CVE-kezdeményezések a legalkalmasabbak arra, hogy a kollektív mozgatórugókat (vagyis az egynél több egyént vagy családot érintő hatásokat) kezeljék. Nem szabad elfelejteni, hogy az erőszakos szélsőséges csoportok és motívumok erősen kötődnek a kollektív tapasztalat és azonosság fogalmához.

Vizsgáljuk meg a következő mozgatórugókat:

• Politikai mozgatórugók, úgymint globális események, konfliktusövezetek, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása.

RAN-VITAANYAG

11

• Társadalmi-gazdasági mozgatórugók, úgymint foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek, a minőségi (iskolai és ideológiai) oktatáshoz való egyenlő hozzáférés hiánya, illetve a polgári szerepvállalás érzete/szintje.

• Kulturális (vagy keresztkulturális) mozgatórugók úgymint megkülönböztetés, közösségi konfliktus és kollektív nézetek („közös megrázkódtatások és diadalmak”).

E mozgatórugók vizsgálatánál a szakembereknek nem kell értékítéletet alkotniuk ezekről, és azt sem kell megállapítaniuk, hogy megalapozottak-e. Nagyon elmosódott a határ a valós és a vélt mozgatórugók között, és mindkettőt fel lehet használni az erőszakos szélsőséges magatartás motiváló tényezőiként.

K: Hogyan érintik ezek a hatások a fiatalokat?

Ahogy ma már tudjuk, a fiatalok (a meghatározás szerint a 19 és 25 év közöttiek) a célzott verbuválás és erőszak szempontjából nemcsak a legérintettebbek, hanem az a lehetőség is megvan bennük, hogy a változás hatékony segítői legyenek. Az aktuális kihívások fiatalokra gyakorolt különböző hatásait tekintve:

• Megcélozzák őket a verbuválók?

• Ki vannak téve káros/gyűlölködő ideológiáknak?

• Másfelől, vannak olyan aktív ifjúsági csoportok/tevékenységek, amelyek érdekeltek a P/CVE-re vonatkozó képesség kialakításában?

Az egyértelműségnek a kezdetektől fogva szerves részét kell képeznie egy olyan program vagy kezdeményezés megtervezésének, amely a lehető leghasznosabb módon kapcsolja be a fiatalokat. Magyarán, ha a program vagy a kezdeményezés nem érdekes vagy nem fontos a fiatalok számára, akkor aligha maradnak elkötelezettek és odaadók. Fontos felismerni a verbuválók és az ideológiák vonzerejét, amikor a célközönség megértésére törekedünk, ezért a P/CVE-kezdeményezések nagy feladata az, hogy ugyanilyen, csak ellentétes vonzerőt teremtsenek.

K: Milyen más dinamikákat kell még figyelembe venni a környezetben?

Fontos lehetőséget adni magunknak arra is, hogy figyelembe vegyük környezetünkben az „X-faktorokat”. Ez azt jelenti, hogy vizsgálni kell a közösségben azokat az eszközöket, amelyek támogatni tudják a programot, illetve azokat a kockázatokat, amelyek befolyásolhatják annak hatékonyságát és célba érését. Ne felejtsük el, hogy a fent említett mozgatórugók nagyjából hasonlóak lehetnek a különböző környezetekben, az már viszont nagyon is eltérhet egymástól, hogy a közösségek hogyan viszonyulnak az egyikhez vagy a másikhoz.

Befolyásos személyek és csoportok

Lehetnek befolyásos véleményformálók, akik jó példaképek, de lehetnek negatív befolyásolók (szélsőségesek, prédikátorok, erőszakos csoportok stb.),

RAN-VITAANYAG

12

akiknek ki vannak téve a kiszolgáltatott egyének. Gondoljuk át, hogy milyen üzeneteik vannak, és milyen lehetőségeket vagy kockázatokat jelentenek. Képes a szervezetünk kihasználni ennek pozitív vonatkozásait? Vagy kell-e enyhíteni a negatív befolyások, például az aktív szélsőséges csoportok vagy a programunk céljait bíráló csoportok hatásait?

A motívumok egyéb megnyilvánulási formái

Az erőszakos szélsőséges magatartás a radikalizálódást befolyásoló különböző tényezőknek csak az egyik megnyilvánulási formája. Ahhoz, hogy teljes egészében megértsük, miért fogékonyak a fiatalok egyfelől a morális változásra, másfelől miért fogékonyak arra, hogy a radikalizáló környezetek felé forduljanak, átfogóan és minden szempontból meg kell vizsgálni a környezetet. Ez segíti a problémához és a környezethez legalkalmasabb fellépés megtervezését, a hatékonyság javítását és a kockázatok enyhítését.

A P/CVE-ről kialakult kép

A P/CVE-programok megbélyegző hatása nagyon valóságos és kézzel fogható akadálya annak, hogy a közösséget megnyerjük a programnak. A tervezésnél elkerülhetetlen ennek figyelembevétele. Mennyire heves ez a téma a közösségben? Nyugtalanok vagy érzékenyek az emberek? Gondoljuk át, mit tehetünk annak érdekében, hogy jobban tetsszen az embereknek a kezdeményezés.

Miért nem súlyosabb a probléma?

Talán nem annyira magától értetődő, de érdemes feltenni magunknak ezt a kérdést: „Mi van a környezetben, aminek megelőző jellegű hatása van?” A program tervezését nem a nulláról kell kezdeni, és olykor a megelőzés legjobb forrásai már meg is vannak, csak egyszerűen ki kell használni őket. Ha ezt nem ismerjük fel, az az erőforrások rossz elosztásához, a probléma félrediagnosztizálásához, illetve nemkívánatos negatív következményekhez vezethet, amikor az elosztott közösségi dinamikáról van szó.

RAN-VITAANYAG

13

GONDOLD ÁT A MEGOLDÁSTA közösségben az erőszakos szélsőséges magatartás mozgatórugóinak azonosítása csak az első lépés. A következő lépés az, hogy átgondoljuk a tervezett megoldás fontos szempontjait azért, hogy a program megfeleljen az igényeknek.

K: Kikre irányul elsősorban a program?

Vagy egyszerűbben: kiken szeretnénk először segíteni? Ez a kérdés közvetlenül összefügg ezzel a korábban feltett kérdéssel: „Hogyan érintik ezek a hatások a fiatalokat?” – gondoljuk ezt át abból a szempontból, hogy minek van a legtöbb értelme a korábban megállapított igények alapján. Elsősorban kikkel fogunk dolgozni:

∞ a verbuválásnál megcélzott fiatalokkal;

∞ a fiatalokat segítő építőközösségekkel; vagy

∞ egész nagy közösségekkel.

Ez a kérdés az ifjúságot fenyegető kiszolgáltatottságot és az ifjúság birtokában lévő eszközöket ellensúlyozó intézkedés. Érthető, ha közvetlenül azokkal a fiatalokkal szeretnénk foglalkozni, akiket közvetlenül érintenek a szélsőséges hatások, ez azonban nem mindig lehetséges. Az is lehet, hogy nem mindig ott vagyunk, ahol a legeredményesebbek lehetnénk. E döntés meghozatalánál vegyünk figyelembe néhányat a következők közül:

∞ Milyen közönséget tudunk elérni?

∞ Hogyan vélekednek a fiatalok rólunk és a szervezetünkről?

∞ Vannak ehelyett létező ifjúsági hálózatok, amelyekbe csatlakozhatunk?

A célközönség értékelésén túl fontos, hogy többet megtudjunk róluk, és minél koncentráltabbak legyünk, mert később még jól jönnek a projektnek ebben a „Gondold át a megoldást” szakaszában összegyűjtött ismeretek.

∞ Milyen demográfiai tényezők közösek bennük (életkor, nem, hely, büntetett előélet stb.)?

∞ Melyek az őket fenyegető legsúlyosabb sebezhetőségek (identitási kérdések, egyéni válság, beteljesületlen vágyak, sérelmek stb.)?

∞ Milyen radikalizáló környezetnek vannak kitéve (helyi csoportok, közösségimédia-oldalak, médiafogyasztási szokások, szélsőséges prédikátorok stb.)?

K: Mi lesz a program legfontosabb célja?

A P/CVE-munka úgy nézhet ki, mint bármely más projekt, mindegyiknek különböző céljai vannak. Mivel az erőszakos szélsőségesség társadalmi kérdés, ugyanígy a szükséges válasz is. Ez azt jelenti, hogy a programokat úgy kell megtervezni, hogy legyen saját kiemelt területük, miközben kiegészítik a már

RAN-VITAANYAG

14

létező kezdeményezéseket annak érdekében, hogy erősítsék az együttes hatást. A korábban azonosított kihívásoktól függően megfontolásra érdemes a következő területek közül valamelyikre irányítani a figyelmet (az USAID meghatározása szerint, A béke és biztonság, illetve a P/CVE területén a fiatalok bevonásának ígéretes gyakorlatai, 2017).

Az erőszak és a verbuválás megelőzése

Ez a kategória a széles körű megelőző kezdeményezésekre utal, amelyek az erőszakos szélsőségesség kényszerítő és ösztönző befolyásával szemben a közösségi eszközök és megelőző tényezők kiépítésére irányulnak. Ez a P/CVE-munka legelsődlegesebb formája, mivel azokra a közösségekre és egyénekre irányul, akiket aggasztanak az erőszakos szélsőséges befolyások vagy fogékonyak ezekre, de nem feltétlenül vesznek bennük részt.

Még az erőszak és a verbuválás kezdete előtt a megelőzésükre irányuló munkába tartoznak a következők:

∞ a közösségekben és vallási csoportokban végzett munka a bizalom, a párbeszéd és a kölcsönös megértés előmozdítása érdekében; a társadalmi kohézió építése és a kirekesztettség és az igazságtalanság csökkentése;

∞ együttműködés más fiatalokkal, hogy felemeljék a hangjukat és építő módon, erőszak nélkül, kommunikációs készségek kialakításával, érdekérvényesítéssel és problémamegoldással rendezzék a sérelmeket.

A fiatalok elfordulásának megkönnyítése

Ez a kategória azokra a kezdeményezésekre utal, amelyek szeretnék megkönny-íteni a kilépést vagy az elfordulást a fiatalok számára, akik aktívan vesznek vagy vettek részt valamilyen erőszakos szélsőséges tevékenységben. Ez a P/CVE-munka inkább beavatkozó jellegű modellje, amely azonban megpróbál lehetőséget biz-tosítani a kilépéshez – még mielőtt a részvétel törvénytelenné válik –, és része lehet akár közvetlenül a kiszolgáltatott fiatalokkal, vagy az őket támogató közösségekkel végzett munka.

A fiatalok elfordulásának megkönnyítésére irányuló munkába tartoznak a következők:

∞ annak érdekében, hogy új döntést hozhassanak, a sérelmeket kezelő békés módszerek felkarolásával együttműködés azokkal a fiatalokkal, akik erőszakos szélsőséges csoportokhoz csatlakoztak;

∞ a fiatalok összekapcsolása a társaikkal, illetve a fiatalok arra bátorítása, hogy segítsenek más fiataloknak egy békés jövőt megálmodni maguknak, beszélni az álmaikról, félelmeikről és vágyaikról; illetve elsajátítani a konfliktusra építő jellegű válaszadás készségét;

∞ együttműködés korábbi erőszakos szélsőségesekkel, volt harcosokkal és visszatérő harcosokkal annak támogatása érdekében, hogy újraépítsék és megerősítsék egészséges kapcsolataikat a családdal és a közösségekkel;

∞ a közösségben minden fiatal számára egyenlő erőforrások biztosítása érdeké-ben végzett munka azzal a céllal, hogy megelőzzék azokat a negatívumokat,

RAN-VITAANYAG

15

amelyek a szolgáltatások vagy az erőforrások igénybevételének eszközeként az erőszak választására késztetik őket.

Új nézetek kidolgozása és erősítése

Ez a kategória a média (tömegsajtó és közösségi média) szerepének elismerése, hogy jelentős érzékenyítő vagy érzéktelenítő befolyással van a fiatalok magatartására. A fiatalok ma már olyan médiakörnyezetben élnek, amely az információhoz való hozzáférés és a kommunikációs lehetőségek szempontjából példa nélküli, ami veszélyt és lehetőséget is jelent.

Az új nézetek kidolgozása és erősítése bármelyiket tartalmazhatja a következők közül:

∞ az erőszakos szélsőségességre vonatkozó sarkos nézetek tevékeny el-lensúlyozása, inkább a békéről és a pozitív példaképekről szóló új történetek erősítése, a jövőre vonatkozó vita előmozdítása;

∞ egy erőszak nélküli jövőről szóló történetek és elképzelések megosztása a hagyományos médiacsatornákon keresztül minden életkorba tartozó em-berek millióinak elérése érdekében;

∞ a közönség szélsőséges befolyás elleni védőoltása a következők segítségév-el: rámutatás a szélsőségesek képmutatására; a kiszolgáltatottak manip-ulálására vonatkozó hajlamuk leleplezése; a közönségben annak tudatosítá-sa, hogy kiszolgáltatottak a befolyásnak; illetve a szélsőségesek cáfolata enyhébb formában tálalt érveikkel szemben ellenbeszédben megfogalmaz-ott üzenetekkel;

∞ a közösségi média felhasználása az online verbuválás és az erőszakos szélsőséges nézetek szempontjából kiszolgáltatott helyzetben lévőkhöz szóló új, autentikus, eredeti hangok erősítésére;

∞ más nézetek előadása, amelyek ellenálló képességet erősítő üzenetek köz-vetítésével felelnek a radikalizálódás olyan, a szélsőségesek által látszólag kielégített pszichológiai mozgatórugóira, mint a hovatartozás, a cél, az értelem és az önbecsülés.

Tartalmas partnerségek létesítése

A P/CVE-munka utolsó nagy kategóriája lényegében egy közösségben a társadalmi tőke fontos „törött” darabkáinak javítását célozza. Közösségi környezetben, ahol vélelmezetten vagy ténylegesen egy adott közösségre korlátozzák a lehetőségeket, a szélsőséges csoportok gyakran megpróbálják kihasználni ezt az egyenlőtlenséget arra, hogy a szélesebb közösség irányában az igazságtalansággal kapcsolatos nézeteket gerjesszék és/vagy elvessék a bizalmatlanság magját.

Különböző lehetőségek vannak arra, hogy a P/CVE-kezdeményezéseken keresztül tartalmas partnerségeket hozzanak létre. Ezek közé tartoznak a következők:

∞ összefogás a helyi és a nemzeti kormányzattal, illetve nemzetközi intézményekkel olyan szakpolitikák és stratégiák megtervezése érdekében, amelyek megelőzik és ellensúlyozzák az erőszakos szélsőségességet;

RAN-VITAANYAG

16

∞ együttműködés más ifjúsági, társadalmi szervezetekkel, kutatóintézetekkel, vallási vezetőkkel és kormányokkal a konfliktusok és kirekesztettség mozgatórugóinak azonosítása és rendezése érdekében;

∞ együttműködés a rendőrséggel és más biztonsági erőkkel a bizalom kiépítése érdekében, a közösség biztonságát erősítő együttműködési módszerek támogatása, illetve bizalom építése az ifjúság és a biztonsági szereplők között.

Ne felejtsük el, hogy a P/CVE elsődleges területére összpontosítás nem zárja ki, hogy más módon is sikeresek legyünk. Például, ha elhatározzuk, hogy létre-hozunk egy közösségimédia-kampányt, amely azokat a fiatalokat veszi célba, akiket szélsőséges üzenetekkel céloznak meg, ezért a verbuválás alanyai, akkor lehet, hogy elősegítjük más közönségekkel, például a szülőkkel és a fiatalokkal dolgozó terepmunkásokkal való tartalmas partnerségeket is.

Kötelékerősítés, összekötés és összekapcsolás (Ellis & Abdi, 2017)

Az erőszakos szélsőségesség megelőzésében a közösségek által játszott szerepet vizsgáló egyik tanulmányában Ellis és Abdi három fő területet jelöl meg, amit a program kidolgozása során ki kell használni.

• azonos közösségből származó emberek közötti kapcsolatok erősítése;

• különböző közösségekből származó emberek közötti kapcsolatok áthidalása;

• a kapcsolatok összekötése a támogató közösségi infrastruktúrával.

Ez a három terület mind alátámasztja azt az alapvető megállapítást, miszerint a „társadalmi kapcsolat” a közösség erőszakos szélsőségességgel szembeni ellenálló képességének lényege, de azt is, hogy az egyének közötti területen kívül mennyire fontos a társadalmi kapcsolatokat is vizsgálni.

K: Milyen készségekkel fogja felruházni a fiatalokat a program?

A lehetőségek és a kiszolgáltatottsági helyzetek minden környezetben mások, a következő kiindulópontok azonban mindenki számára azonosak.

„A fiatalokat természetes megelőzőknek, belülről szerveződő beavatkozás-szol-gáltatóknak, az ellenbeszédben szavahihető hírnököknek és potenciális in-novátoroknak kell tekinteni, akik új szemléletet hozhatnak.”

Ahhoz, hogy az ifjúsági P/CVE-kezdeményezések eredményesek legyenek, a fiatalok erősítésének valamilyen formájára kell irányulniuk – akkor hát melyikre koncentráljunk? Ennek átgondolására jó módszer, ha végiggondoljuk, hogy milyen készségeket lehet kialakítani a RAN Young által korábban meghatározott három nagy kategóriában:

RAN-VITAANYAG

17

∞ A tudás erősítése minden olyan programra vonatkozik, amely a P/CVE eredményét elősegítő elméletek és/vagy információk javítására irányul. Ez konkrétan a P/CVE, a jogi keretek és a bejelentési csatornák megismerésétől az általánosabb kérdések, például a globális igazságtalanság vagy a vallás szerepének megismeréséig terjedhet.

∞ Az egyén erősítése minden olyan programra vonatkozik, amely a résztvevők érzelmi/tudati ellenálló képességének és jólétének növelésére irányul. Az igények általában szociálisak és érzelmiek, és az identitás/hit alapú programoktól az ifjúság mentorálásán keresztül a keresztkulturális/generációs kapcsolatépítő programokig terjedhetnek.

∞ A készségek erősítése minden olyan programra vonatkozik, amely a résztvevők gyakorlati/munkahelyi tudásának és szakértelmének növelésére irányul. Olyan átnevelő programokkal kapcsolatban szokták használni ezeket, amelyek abban segítik az egyéneket és a közösségeket, hogy az erőszak helyett más utakat válasszanak. Ezek egy szakma megtanulásától az érdekérvényesítésen és szervezetek működtetésén át a kommunikációs és médiaképzésig terjedhetnek.

Valószínű, hogy jelentős mértékű átfedés van az erősítés egyes típusai között, ezért nem szabad elfelejteni, hogy ezek a kategóriák csak tájékozató jellegűek. Finomítani kell a fő területet, de nem szabad alábecsülni a program különböző lehetőségeit, amelyek az abban részt vevő fiatalok érdekét szolgálhatják.

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül felsoroljuk azokat a P/CVE-programokat, amelyek eredményei jónak vagy ígéretesnek bizonyultak már. Ihletet lehet meríteni ezekből a közösség számára tervezett kezdeményezésekhez.

A tudás erősítése

> A P/CVE-tudás növelése

Nehéz komoly kérdésekről és ezek közösségre gyakorolt hatásáról beszélni akkor, ha nincs hely ezek megvitatására. Meglehetősen gyakori, hogy a téma érzékenysége vagy a bizalom hiánya miatt a fiatalok nem kapnak lehetőséget arra, hogy megvi-tassák és/vagy megismerjék az erőszakos szélsőségességet. A P/CVE-vel kapcsola-tos tudás növelésére irányuló programok hatékony módját jelenthetik a párbeszéd megnyitásának, és az erőszakos szélsőségességgel kapcsolatos közösségi érzések és tapasztalatok „hőmérőzésének”.

A tudás növelését célzó programok többféle formát is ölthetnek, úgymint:

∞ külön P/CVE-műhelytalálkozók;

∞ közösségi alapú beszélgetések stb.

Például: az Extremely Together egy ifjúsági vezetésű társadalmi mozgalom az erőszakos szélsőségesség megelőzésére. A vezetői kidolgoztak egy eszköztárat, amelynek az a célja, hogy növelje generációjuk P/CVE-tudását, ezt pedig egy világkörüli országjárás keretében teszik. Lásd: http://www.extremelytogether-theguide.org

RAN-VITAANYAG

18

> A rokon témákkal kapcsolatos tudás növelése

Lehet, hogy a fiatalok nem értik a hit és az ideológia közötti különbséget. Lehet, hogy nem értik, hogy a szélsőségesek a saját nézeteikkel megpróbálják manipulál-ni a kiszolgáltatott helyzetben lévő egyéneket. Lehet, hogy csak egy szemüvegen keresztül szembesülnek széles körben fennálló sérelmekkel vagy politikai/geo-politikai kérdésekkel. Lehet, hogy nem tetszenek nekik a politikai vagy diplomá-ciai döntéshozatalhoz szükséges kompromisszumok. Az ilyen témák tudását növ-elni kívánó programok védőoltásként hathatnak a fiatalokra, és megelőzhetik a radikalizálódást.

Az ilyen és ehhez hasonló programok különböző formákat ölthetnek, úgymint:

∞ a helyi hatóságokkal közösen szervezett hivatalos fórumok és lakossági fórumok;

∞ tekintélyes szereplők meghívásával agytrösztök által szervezett kerekasztalok, rendezvények vagy konferenciák.

Például: a Quilliam CVE-szervezet rendszeresen tart tájékoztatókat, kerekasztal-beszélgetéseket és konferenciákat, ahol ösztönzik a fiatalok részvételét. Ennek egyik példája Right2Debate című egyetemi sorozatuk. Lásd: https://m.facebook.com/Right2Debate

Az egyén erősítése

> Közösségépítő „helyek”

A P/CVE megismerése számára létrehozott helyekhez hasonlóan, nem minden kezdeményezésnek kell egyenesen a P/CVE-re irányulnia ahhoz, hogy valamire-való eredményeket hozzon: a közösségi ellenálló képesség a társadalmi kapcso-latokról szól. Ezek a programok ezért inkább közös érdeklődési pontokon keresz-tül a lehetőségek megteremtésére és a kapcsolatépítésre helyezik a hangsúlyt (a közösségeken belül és között is). Ilyenek lehetnek a következők:

∞ sport

∞ művészet

∞ vallás

∞ informális tanulás

Például: a More than a Game egy sportközpontú ifjúságmentorálási program az ausztráliai Melbourne-ben, amely csapatsportágak segítségével kezeli a muszlim férfiak körében az identitás, a hovatartozás és a kulturális elszigeteltség problémáját. Lásd:https://www.cogitatiopress.com/socialinclusion/article/view/167/110

RAN-VITAANYAG

19

> Mentorálási és vezetési lehetőségek

A mentorálási és vezetési lehetőségek a belülről szerveződő beavatkozás egyik leghatékonyabb formái lehetnek, mivel más fiatalok mindenki másnál jobb hatással lehetnek a társaikra. Ezek a programok vonzóak lehetnek azon fiatalok számára is, akik olyan készségeket keresnek, amelyek növelik a munkavállalási lehetőségeiket és/vagy jelentős kapcsolatépítő lehetőségeket biztosítanak számukra.

Például: az Edventure kidolgozta az Egymás között, A szélsőségesség cáfolata programot az egyetemek között, amely a kollektív fellépést és a kreativitást ösztönzi, és arra bíztatja a mentorokat és a vezetőket, hogy előzzék meg az erőszakos szélsőségességet. Lásd: http://edventurepartners.com/peer-to-peer-challenging-extremism

A készségek erősítése

> Média- és kommunikációs készségek

Mivel a média mindenhol ott van a fiatalok életében, a kaotikus médiakörnyezettel való tapasztalataik és kapcsolataik nagyon fontosak a személyes és érzelmi fejlődésük szempontjából. A média- és kommunikációs készségek építését három általános módszerrel lehet elképzelni:

a) a kialakulóban lévő technológiák felhasználása a szavahihető hangok és nézetek támogatásához;

Például: a Stratégiai Párbeszéd Intézet minden szakember, köztük a fiatalok számára is kidolgozta az ellenbeszéd kialakításához az Ellenpropaganda kézikönyvet. Lásd: https://www.isdglobal.org/wp-content/uploads/2016/06/Counter-narrative-Handbook_1.pdf

b) a kritikus gondolkodás és a digitális jártasság erősítése;

Például: a Connect Futures oktatási programokat és ellenbeszédeket dolgoz ki, külön figyelmet fordítva a gyakorlati szakemberek és a fiatalok támogatására, újabban pedig a kritikus gondolkodás és a digitális írástudás készségeinek erősítésére koncentrál. Lásd: https://www.connectfutures.org/wp-content/uploads/2018/01/SFY-Evaluation-.pdf

c) együttműködés a közösségi média társaságokkal.

Például: a Creators of Change a YouTube által működtetett globális kezdeményezés azzal a céllal, hogy a videotartalmak készítőit és az influenszereket a társadalom javát szolgáló tartalmak készítésére ösztönözze, illetve útmutatást ad a szakembereknek arra vonatkozóan, hogy hogyan használhatják fel a leghatékonyabban az erőforrásaikat. Lásd: https://www.youtube.com/yt/creators-for-change

RAN-VITAANYAG

20

Konfliktusmegoldás és problémamegoldás

Az erősségekre épülő konfliktusmegoldó és problémamegoldó készségek egy másik módja annak, hogy segítsék a fiatalokat az ellenálló képesség gyakorlásában, különösen, ha a szélsőséges nézetek erős negatív hatásai jelen vannak a közösség környezetében (például valós vagy vélt egyenlőtlenségek a különböző közösségek között, illetve értékek és identitások ütközése).

Például: a németországi központú 180 Degree Turn szervezet a fiatalokat támogatja, útmutatást, tudást és képzést biztosítva számukra, hogy sikeresek legyenek, és boldogulni tudjanak, és különös figyelmet fordít a konfliktusmegoldásra és a problémamegoldásra. Lásd: http://180gradwende.de

A társadalmat szolgáló aktivitás és filozófia

Anneli Botha szerint a fiatalok kamaszkoruk közepén-végén a leghajlamosabbak a radikalizálódásra, illetve ekkor vannak a legnagyobb veszélyben, hogy szélsőséges verbuválók zsákmányává válnak, mert erősebben reagálnak a külső politikai eseményekre és vélt igazságtalanságra. Ez talán a legközvetlenebb módja annak, hogy segítsünk a fiataloknak kezelni az őket erősen érdeklő igazságtalanságokat.

Például: a YouthCAN arra ösztönzi a fiatalokat, hogy a társadalmi változások iránti energiájukat és vágyukat a P/CVE-célkitűzések megvalósítása érdekében használják fel, ezért e közös cél elérése érdekében összefogja a hasonló gondolkodású fiatalokat. Lásd: https://www.isdglobal.org/wp-content/uploads/2016/07/YouthCAN-Labs.pdf

K: Vannak más programok is a környezetben, amelyek jól működnek, és befolyással lehetnek a mi programunkra?

Nem szabad elfelejteni, hogy a P/CVE nem egy egyszemélyes/egyszervezetes feladat, és a közösség ellenálló képességének javítását célzó munka egy összehangolt, sokrétű, több szervezetre kiterjedő törekvés. Vizsgáljuk meg, hogy mi vagy a szervezetünk hogyan illeszkedik a közösség eszköztárába.

RAN-VITAANYAG

21

∞ Milyen más kezdeményezések vannak még a közösségben?

∞ Találtunk valamilyen érintetlen területet a programok között, vagy más programokat másolunk?

∞ Ha megvizsgáljuk a más szervezetek által végzett tevékenységeket, mit tennénk másként, és hogyan hasznosíthatnánk egymás munkáját?

K: Mi a megfelelő szintje az ifjúságközpontúságnak?

Az ifjúságközpontú kezdeményezéseket általában két kategóriára oszthatjuk: ifjúsági indíttatású és ifjúsági támogatottságú kezdeményezések. Az ifjúsági indíttatású kezdeményezések a fiatalok által a fiatalokért kezdeményezése-ket jelentik. Ezek általában, de nem mindig, kevésbé hivatalosak, és kevesebb felügyeletet igényelnek. Az ifjúsági támogatottságú kezdeményezések a fiat-alokkal a fiatalokért kezdeményezéseket jelentik. Ezek általában, de nem min-dig, hivatalosak, és több felügyeletet igényelnek.

Ideális esetben a P/CVE ifjúsági kezdeményezéseknek egyensúlyra kell töreked-niük az erősen elhivatott fiatalok és az őket támogató közösségek között. Roger Hart „gyermekek részvételi létrája” egy használható mércét ad az elhivatottsá-gi szintek méréséhez és fenntartásához. A gyakorlatban az ifjúsággal dolgozó gyakorlati szakembereknek a józan ítélőképességükre kell hagyatkozniuk azzal kapcsolatban, hogy egy-egy kezdeményezés irányításában és lebonyolításában milyen fokú legyen a részvétel.

∞ Mi vagy a szervezetünk állt elő az ötlettel? (vagyis nem a fiatalok egy csoportja vagy egy ifjúsági szervezet)

∞ Mi adjuk az erőforrások és a szellemi tőke javát?

∞ Vannak jogi előírások vagy biztonsági problémák, ami miatt nagykorú felügyeletére van szükség?

Általános szabály, hogy ha ezekre a kérdésekre inkább igen a válasz, akkor nagyobb részvételre van szükség, viszont nagyobb felelősséggel is jár a fiatalokkal együtt dolgozni egy olyan program kidolgozásán és működtetésén, amely az ő érdekeiket veszi célba.

RAN-VITAANYAG

22

RAN-VITAANYAG

23

LEGYENEK A LEGJOBB FEJLESZTŐ ESZKÖZEIDEnnél a résznél jön a puding próbája. Most, hogy a kihívásokat és az ideális megoldást is megtaláltuk, fontos kialakítani azokat a gyakorlatokat, amelyek az elejétől kezdve optimalizálják a fiatalok részvételét bármely kezdeményezésben vagy programban. Különösen fontos ez olyan programokban, amelyek jelentős nagykorú felügyeletet és ellenőrzést igényelnek. A következő lista azokat a fontos szempontokat tartalmazza, amelyek kutatásból és a P/CVE-területen dolgozni kívánó ifjúsági szervezetektől kapott visszajelzésekből származnak.

Együttműködés

A P/CVE érdekében a fiatalokkal való együttműködéssel kapcsolatos visszajelzések egyik visszatérő eleme az „álrészvétel” gondolata. A fiatalok gyakran számolnak be arról az érzésükről, hogy mellőzik őket a saját érdekükben tervezett programok-ban, mert:

• nem mindig kérdezik meg őket fontos döntéseknél;

• nem érzik úgy, hogy a többi szakértőével vagy érdekeltével egyforma súlyú a véleményük;

• életkoruk miatt éreztetik velük, hogy nem hozzáértők.

A valódi együttműködési gyakorlatok a fiatalokkal való együttműködés legfontosabb szempontjai közé tartoznak, ha az a cél, hogy erősítsük őket.

• Vizsgáljuk meg a közös tervezés módszerét, hacsak lehet: ez azt jelenti, hogy a programokat pontosan azokkal az emberekkel kell felépíteni, akik használni fogják őket, és élvezni fogják az előnyeiket – vagyis a fiatalokkal.

• Tegyük hivatalossá a szervezeti felépítésben a fiatalokkal kialakított part-nerségeket.

• Vannak érvényes egyetértési megállapodások vagy szerződések?

• A fiatalokkal kapcsolatos elkötelezettség szerepel a szervezet alapok-mányában, stratégiai tervében vagy egyéb alapító dokumentumában?

• Gondoskodni kell arról, hogy az ifjúság mindig képviseltetve legyen, amikor komoly döntéseket hoznak.

• Állítsuk példaként az együttműködő szellemű magatartást oly módon, hogy aktívan keressük és gondozzuk a szakmaközi partnerségeket.

Gondoljuk át, hogy a fiatalokkal létesítetteken kívül még milyen partnerségek előnyösek. A meglévő programok finomítása, a jobb célkiválasztás, a jobb tech-nológia és az ifjúságközpontúság pontosan az a fajta innováció lehet, amelyre szükség van a megállapított problémák kezeléséhez. Abban is segítséget jelent, hogy fenntartható legyen a fellépés, mivel erősebbek és tartósabbak lesznek az alapok.

RAN-VITAANYAG

24

Technológia

Hogyan lehet a legjobban felhasználni a technológiát arra, hogy a fiatalokkal együtt a fiatalokért dolgozzunk a szerepvállalásuk érdekében?

• Ismerjük meg, hogy a fiatalok hogyan használják a közösségünkben a tech-nológiát – megoldott vagy problémát jelent a telefonokhoz való hozzáférés (adathasználattal)?

• Milyen platformot fogunk használni arra, hogy tájékoztassuk a fiatalokat a programmal/kezdeményezéssel kapcsolatos fejleményekről és döntésekről?

• Hogyan fogjuk megosztani az erőforrásokat és az elképzeléseket a fiatalokkal annak érdekében, hogy javítsuk a tudásukat? E-mailben fog történni?

• Van valamilyen elvárás a közösségi médiával kapcsolatban?

Ez biztosan egy olyan terület, ahol a projekt inkább lehet ifjúsági indíttatású, mint ifjúsági támogatottságú. Ha a fiatalok komolyabb szerepet kapnak ebben az építkezési szakaszban, az bizonyosan javítani fogja a legújabb technológiák és annak megismerését, hogy ezek hogyan támogathatják a kezdeményezésünket, a célközönség hatékony elérését.

Ütemezés

A fiatalokkal végzett munka egyik gyakran mellőzött szempontja az ütemezés. Mindig kellő figyelmet kell fordítani erre, amikor részvételre szólítunk fel, mert a fiataloknak egyre kevesebb idejük van. Nemcsak az tartozik ide, hogy mikor tartják meg a rendezvényt, hanem az is, hogy mennyi időt vesz igénybe. A figyelembe veendő kötelezettségek közé tartoznak a következők:

• tanulás (egyetemen tanulnak? közösségi főiskolán? esti iskolán?);

• munka (éjjel dolgoznak? vagy hétvégéken?);

• kulturális és vallási kötelezettségek (lesz-e mostanában valamilyen nagy ünnep?);

• egyéb kötelezettségek, úgymint jelentős rendezvények, amelyek ütközhet-nek (pl. egyéb ifjúsági rendezvények, mint fesztiválok, gyermekfelügyeleti kötelezettségek stb.).

Ez a szempont ezért ösztönzőkhöz kötött. Miért vegyenek részt a fiatalok ebben az akcióban? Mi benne a jó nekik? Időzítéssel meg tudjuk szüntetni a részvételük előtt álló akadályokat, és tudunk-e adni (anyagi vagy egyéb) ösztönzőket az aktív részvétel érdekében?

Környezet

Ha a P/CVE-kezdeményezések általában azt jelentik, hogy megpróbáljuk összehozni a problémás emberi közösségeket, akkor fontos elem a környezet, ahol a fő tevékenységeket tartjuk. Gondoljuk át, hogy fizikailag és szimbolikusan is mit jelent a környezet:

RAN-VITAANYAG

25

• Eléggé semleges a hely? – vagyis mindenkit szívesen látnak hittől és iden-titástól függetlenül?

• Biztonságos?

• Könnyen megközelíthető?

• Elősegíti a produktivitást?

Ezenkívül pedig jó az, ha megjelennek a fiatalok, vagy arra kérjük őket, hogy alapvetően változtassanak a szokásaikon és a magatartásukon annak érdekében, hogy részt vegyenek?

Titoktartás és érzékeny információk

A P/CVE természete miatt, különösen az erőszakos szélsőségességgel súlyosan érintett közösségi környezetben, gondolni kell arra, hogy hogyan kezeljük az esetlegesen megosztott potenciálisan érzékeny információkat, ideértve a következők közzétételét vagy feltüntetését:

• érintettség (saját vagy más emberekhez tartozó) erőszakos szélsőséges tartalmakban;

• részvétel szélsőséges csoportokkal együtt vagy általuk folytatott tevékenységekben;

• önmagának vagy másoknak ártó szándék.

Általános szabály, hogy a kezdetektől fogva legyünk átláthatók és szakszerűek, amikor mások adatait kezeljük. Egyes közösségekben a P/CVE-vel és annak hírével kapcsolatos kételyek miatt fontos, hogy a bizalom és a kölcsönös együtt-működésre épülő környezet kialakítása érdekében legyünk határozottak ezzel kapcsolatban.

Elismerés

„Úgy gondolom, amikor fiatalokkal dolgozunk, fontos, hogy jutalmazzuk a munká-jukat, a beleadott idejüket és gondolatokat azért, hogy érezzék a megbecsülést, és lássák a közreműködésük irányát.”

• A fiatalok részvételénél lényeges szempont a fizetség, a jutalom vagy a kiadások fedezése.

• A gyerekek vagy a kisgyerekes szülők kitüntetésének, megünneplésének és elismerésének láthatónak kell lennie.

• Oklevelek, díjátadó ünnepségek, ünnepi rendezvények, nyilvánosság és pozitív sajtó.

• Kérdezzük meg, hogy az érintett egyének milyen módon szeretnék, ha elismernék őket.

RAN-VITAANYAG

26

Az elvárások helyén kezelése

Érthető, hogy megbecsült munkát szeretnénk végezni a P/CVE-programban, a féktelen optimizmus azonban kiégéshez és elforduláshoz vezethet. Ha egy programmal túl sokat akarunk markolni, akkor könnyen elsikkadhatunk az amúgy ugyancsak értékes kisebb eredmények felett. Másfelől, ha egy program túl konkrét, akkor szem elől téveszthetjük a hosszú távú célt.

SAJÁT PÉLDÁVAL MUTASS UTAT„Szerintem a fiatalok akkor lesznek érdekeltek, ha látják, hogy mit tehetnek, mi-lyen lehetőségek állnak előttük, és mit tehetnek a társaikért vagy akár a család-jukért, a közösségért stb.”

Terepmunkásokként és szakemberekként az AGLS-megközelítés eme utolsó sze-mpontja azt jelenti, hogy minél pozitívabb hatást kell gyakorolni rájuk.

Bár a cél az, hogy a fiatalokkal dolgozzunk, azért vagyunk felelősek, hogy mar-asztaló hatással legyünk rájuk. Annak, amit mondunk, és annak is, amit teszünk, azt a struktúrát kell erősítenie, amelyet a kezdeményezés számára létrehoztunk. Legyünk példaképek és inspiráló vezetők.

Beszéljünk a fiatalokkal világosan, egyszerűen és őszintén

∞ A fiatalokkal beszéljünk, ne pedig róluk.

∞ Legyünk természetesek – a fiatalok hamar megérzik a szerepjátszást és a leereszkedő nyelvezetet.

∞ Legyünk következetesek az érintkezéseinkben – rendszeresen nézzünk rájuk, de engedjük, hogy megkeressenek bennünket a problémáikkal.

∞ Kerüljük a negatív, ítélkező vagy elfogult kommunikációt – inkább legyünk kritikusak és kíváncsiak.

Viselkedjünk úgy, ahogy egy példakép, mutassuk be, hogy milyen típusú magatartást várunk el tőlük

∞ Engedjünk teret az őszinte vitának és a lehetőségeknek, hogy a fiatalok új dolgokat próbálhassanak ki.

∞ Kérjük ki a véleményüket az előttünk álló nehéz ügyekben, amikor felmerül-nek. Hadd lássák, hogyan kezeljük a konfliktusokat.

∞ Szembesítsük őket a társaiktól és olyan emberektől vett jó gyakorlati példák-kal, akik hatnak rájuk.

RAN-VITAANYAG

27

Legyünk átláthatók a döntéseinkkel és a problémákkal kapcsolatban, amelyekkel menet közben szembesülhetünk

∞ Világosan szabjuk meg a határokat minél korábban – ha nem tudjuk elfogadni egy fiatal javaslatát, vagy nem értünk egyet azzal, amit javasolt, használjuk ezt arra, hogy más választási lehetőségeket is megismerünk.

Őszintén fektessünk be a fiatalokkal való kapcsolatokba

∞ Koncentráljunk a kapcsolatépítés folyamatára, ne csak a program eredményére.

∞ Ne haladjunk túl gyorsan. A kapcsolat és a bizalom kiépítéséhez idő kell, ezért ez egy türelemjáték.

KONKRÉT TANÁCSOK KÜLÖNBÖZŐ ÁGAZATOK SZÁMÁRAAz AGLS-megközelítés nem válthatja fel a már létező bíztató gyakorlati útmutatókat, kézikönyveket vagy modelleket, amikor arról van szó, hogy mit tegyünk; ehelyett egy megközelítés, illetve olyan ötletek és trükkök gyűjteménye, amelyből megtudható, hogy hogyan működjünk együtt hatékonyan a fiatalokkal.

Az AGLS alapelvei olyan minimumkövetelmények, amelyeket a fiatalokkal dolgozó minden ágazatban alkalmazhatnak a P/CVE-re. A szereptől függően változik azonban az, hogy milyen módon vonjuk be aktívan ebbe a munkába a fiatalokat. Kétségtelenül lesznek olyan szerepspecifikus szempontok, amelyek a tervezést és a teljesítést is segítik.

Kommunikációs szakemberek

A kommunikációs szakemberek számára, akik ellenpropaganda-kampányokat terveznek, és a RAN tanácsát követik, miszerint a fiatalokat a GAMMMA+-modell minden területébe be kell vonni, az AGLS-módszer egy útmutató arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet ezt eredményesen megtenni.

∞ Ritzmann, A., & Meines, M., RAN Guidelines for effective alternative and counter-narrative campaigns (GAMMMA+), Vitaanyag. Radikalizálódást Tudatosító Hálózat, 2017.

∞ Ritzmann, A., Involving young people in counter and alternative narratives – why involve peers?, Végleges anyag. Madrid, Spanyolország: Radikalizálódást Tudatosító Hálózat, 2018.

RAN-VITAANYAG

28

Tanárok

Ahhoz, hogy magabiztossá váljanak a területen, rengeteg forrás áll a tanárok rendelkezésére, akik számára a P/CVE a védelmező feladatok kibővülését jelenti. Az AGLS-módszert ennek kiegészítésének kell tekinteni, amelynek abban kell segítenie a tanárokat, hogy ahelyett, hogy úgy tekintenek a fiatalokra, mint akik ki vannak szolgáltatva a szélsőségességnek, inkább belülről szerveződő és a P/CVE-ben a fiatalok vezetését ösztönző kezdeményezéseket hozzanak létre.

∞ Lenos, S., & Keltjens, M., RAN EDU’s Guide on training programmes: ‘Effective and confident teachers and other school staff’. Helsinki, Svédország: Radikalizálódást Tudatosító Hálózat, 2017.

Szociális munkások és ifjúságsegítők

A szociális munkásoknak és ifjúságsegítőknek általában az a szerepük, hogy felfedezzék a radikalizálódás korai jeleit, és más utakat kínáljanak a kiszolgáltatott helyzetben lévő fiataloknak. Pozitív példaképek vagy mentorok is lehetnek, és a fiatalokkal végzett munkában szerzett tekintélyes tapasztalatukat és képzettségüket felhasználhatják a különböző szociális kihívásoknál ahhoz, hogy megvalósítsák a P/CVE-célokat. A szociális munkások és ifjúságsegítők azonban felkészítő szerepet is vállalhatnak abban, hogy ösztönözzék az ifjúság által irányított kezdeményezéseket, és ezen a területen is alkalmazhatják az AGLS-módszert.

RAN-VITAANYAG

29

AGLS-TÁBLÁZATAz AGLS-táblázatot e kézikönyv rövid változatának tekinthetjük, amely bárkihez szól, aki P/CVE-kezdeményezéseket vagy programokat tervez a fiatalokkal – akik maguk is lehetnek terepmunkások és fiatal vezetők/csoportok.

Mindegyik rész konkrét tudnivalók gyűjteményét tartalmazza – vannak részek, ahol ki kell választani a legmegfelelőbb választ, más részek felkéréseket tartalmaznak, hogy határozza meg, hogyan oldana meg bizonyos kérdéseket.

Az AGLS-táblázat célja az, hogy ezzel a kézikönyvvel együtt tervezési segédként használják fel. A fiatalokkal együtt történő közös tervezés érdekében a teljes átláthatóságot szeretnénk ösztönözni, és azt javasoljuk, hogy minden érdekelt közösen töltse ki ezt a táblázatot a projekt elején, a tervezés, fejlesztés és megvalósítás során pedig vegyék segítségül.

„Adj nevet a gyereknek”(válasszon ki és írjon le minél többet)

Megjegyzések

Hogyan jelenik meg az erőszakos szélsőségesség a környezetben?

Fizikailag Verbálisan Online Offline

Milyen azonosítható mozgatórugói vannak ennek a magatartásnak?

Kulturális Társadalmi-gaz-dasági

Politikai Egyéb

Hogyan érintik ezek a hatások a fiatalokat?

Célpontok Kiszolgáltatott helyzetben vannak

Kitettek Védettek

Hogyan vélekednek a P/CVE-munkáról?

Negatívan Semlegesen Pozitívan Egyéb

Vannak olyan más csoport- vagy közösségi dina-mikák, amelyek befolyásolhatják a programot?

Befolyásos csoportok vagy magánszemély-ek?

Milyen közösségi erő-forrásai vannak/szükségesek?

Vannak kihasználható pozitív hatások?

Vannak enyhítendő negatív hatások?

„Gondold át a megoldást”(ha lehet, minden kérdésnél próbáljon egy lehetőséget kiválasztani)

Megjegyzések

Elsődleges cél Az erőszak és a verbuválás megelőzése

Új nézetek kidolgozása és erősítése

Tartalmas partnerségek létesítése

A fiatalok elfor-dulásának megkönny-ítése

Elsődleges célcsoport

Kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatalok

A fiatalokat támogató közösségek

Tágabb közösség

P/CVE-készségek Tudás Személyes Készségek

Létező programok? Nincsenek létező programok. Érintetlen terüle-tet találtunk.

Vannak létező programok, de a mienk más

RAN-VITAANYAG

30

Az ifjúságközpontúság szintje(minden kérdésnél próbáljon meg egyet kiválasztani, ha lehet)

Megjegyzések

Vannak jogi követ-elmények?

N/A Kevés Nem túl sok Sok

Vannak biztonsági problémák?

N/A Kevés Nem túl sok Sok

Kié a szellemi tulajdon?

Teljes egészé-ben az ifjúságé

Főleg az ifjúságé 50/50 Teljes egészében a szervezeté

Ki adja az erőfor-rásokat?

Teljes egészé-ben az ifjúság

Főleg az ifjúság 50/50 Teljes egészé-ben a szervezet

Összességében Az ifjúság által az ifjúságért Az ifjúsággal az ifjúságért

„Legyenek a legjobb fejlesztő eszközeid”(gondolja át minden sorban a kérdésekre adott válaszokat)

Megjegyzések

Együttműködés Hivatalosan szerepel a pro-gram ifjúsági elkötelezettsége a szervezeti felépítésben?

Hogyan képvi-selteti magát az ifjúság, amikor fontos döntése-ket hoznak?

Milyen igényeket kell kielégíteni annak érdekében, hogy a gondozók és egyéb nagyko-rúak a fiatalokkal dolgozzanak?

Kik azok az érdekeltek, akik még értéket adhat-nak hozzá?

Technológia Mindenki ugyanúgy hozzáfér a tech-nológiához?

Milyen közeget fog használni a kapcsolat-tartáshoz/tanácsadáshoz?

Hogyan fogja megosztani az erőforrásokat a fiatalokkal?

Időbeli elkötelezettségek

Tanulmányi? Munkahelyi? Kulturális-vallási? Egyéb?

A tevékenységek környezete

Semleges? Könnyen meg-közelíthető?

Biztonságos? Elősegíti a produktivi-tást?

Érzékeny in-formációk kezelése

Mi fog történni a személyes adatokkal?

Erőszakos szélsőséges tevékenységek-ben való részvétel vagy érintettség?

Önmagának vagy másoknak ártó szándék?

Elismerés Tudja honorálni az elvégzett munkát?

Hogyan történik az alapvető kiadások fed-ezése?

Hogyan fogja elis-merni az emberek közreműködését?

Potenciális part-nerek

Kik tudják pártfogolni/ösztönözni a programot?

Mit tud megten-ni maga is?

Mit szeretne, hogy mások tegyenek meg?

„Saját példával mutass utat”(gondolja meg az összes kérdésre adandó választ)

Megjegyzések

Hogyan fogja garantálni a követ-kezőket?

Jó kommu-nikáció

Példamutató magatartás

Átlátható döntéshozatal és problémame-goldás

Befektetés a kapcsolatokba

RAN-VITAANYAG

31

ERŐFORRÁSLISTA ÉS TOVÁBBI OLVASNIVALÓKBurkett, I., An introduction to co-design. Sydney, Australia: UNSW, Centre for Social Impact, 2012.

Ellis, B. H., & Abdi, S., Building community resilience to violent extremism through genuine partnerships. American Psychologist, Vol. 72, Iss. 3, 2017, 289–300.

Extremely Together, Countering violent extremism: A guide for young people by young people. Geneva, Switzerland: Kofi Annan Foundation, 2017.

Ghahremani, D. G., Oh, E. Y., Dean, A. C., Mouzakis, K., Wilson, K. D., & London, E. D., Effects of the youth empowerment seminar on impulsive behavior in adolescents. Journal of Adolescent Health, Vol. 53, Iss. 1, 2013, 139–141.

Hart, R. A., Children’s participation: The theory and practice of involving young citizens in community development and environmental care. London: Earthscan, 1997.

Institute for Strategic Dialogue, Youth Civil Activism Network (YouthCAN), n.d. https://www.isdglobal.org/programmes/grassroots-networks/youth-civil-activism-network-youthcan-2/

Johns, A., Grossman, M., & McDonald, K., “More than a Game”: The impact of sport-based youth mentoring schemes on developing resilience toward violent extremism. Social Inclusion, Vol. 2, Iss. 2, 2014, 57–70.

Keijzer, F., & Woltman, P., Youth participation in the city of Leicester, Végleges anyag (11. o.). Leicester, Egyesült Királyság: Radikalizálódást Tudatosító Hálózat, 2018.

Lenos, S., & Keltjens, M., RAN EDU’s Guide on training programmes: ‘Effective and confident teachers and other school staff’. Helsinki, Svédország: Radikalizálódást Tudatosító Hálózat, 2017.

Radikalizálódást Tudatosító Hálózat, RAN YOUNG - Young people’s views on the work of frontline practitioners and policies, Vitaanyag (10. o.). Madrid, Span-yolország: Radikalizálódást Tudatosító Hálózat, 2017.

Ritzmann, A. Involving young people in counter and alternative narratives – why involve peers?, Végleges anyag (10. o.). Madrid, Spanyolország: Radikalizálódást Tudatosító Hálózat, 2018.

Ritzmann, A., & Meines, M., RAN Guidelines for effective alternative and coun-ter-narrative campaigns (GAMMMA+), Vitaanyag, Radikalizálódást Tudatosító Hálózat, 2017.

Shire, D., RAN YOUNG: Holding difficult conversations, Végleges anyag (9. o.). Stockholm, Svédország: Radikalizálódást Tudatosító Hálózat, 2018.

USAID, Promising practices in engaging youth in peace and security and P/CVE, 2017. március.

van de Scheur, E., RAN YOUNG Vitaanyag – Policy recommendations (13. o.). Radikalizálódást Tudatosító Hálózat, 2018.

Woltman, P., & Gssime, Y., Empowering young people to successfully participate in PCVE, RAN Young Végleges anyag. Nizza, Franciaország: Radikalizálódást Tu-datosító Hálózat, 2018.