Az IKT-eszközök hatása az olvasási kultúrára

[email protected] www.veszelszki.hu

Veszelszki ÁgnesXIII. kerületi pedagógiai napok

2012. február 23-án


„Amikor könyvet olvasok, egy kézzelfogható tárgyat fogok a kezemben adott időben és adott helyen. Egy képernyőn a szöveget mindig olyannak látom, amit egy mozdulattal ki lehet törölni, meg lehet változtatni, odébb lehet költöztetni. Egy olyan könyvmolynak, mint én, ez túlságosan mulandó.”Jonathan Franzen

A magazine is an iPad that does not work http://www.youtube.com/watch?v=aXV-yaFmQNk


írás előtti kor

kulturális váltás: rögzítettség, emlékezet kézzel írás

kulturális váltás: sokszorosítás, terjesztés, olvasásnyomtatás (Gutenberg-galaxis)

kulturális váltás: módosíthatóság, kereshetőség… számítógéppel írás (Google-galaxis)


elektronikus írásmóda képernyőn megjelenő produktum tipográfiailag

szerkesztett, szerkeszthető és újra szerkeszthető, módosítható, felülírható, újraírható, átrendezhető, átformázható

„minden számítógépen író ember tipográfus lett”hatás: a szövegprodukcióra, a kommunikációs

szokásokra, a nyelvről való gondolkodásra


írógép billentyűzetea szöveget nem közvetlenül a papírra írjuka protoforma a gépben maradaz „absztrakció diadala” a konkrétság felett

(Benczik Vilmos)

anyagtalanság: nyomtalan törlés, beszúrás, nem lineáris szerkesztésmód


a hiperlinkes kapcsolatokkal létrejött szövegek befogadása

lineáris olvasási mód → cirkuláris olvasás hipertext (Ted Nelson)

nonszekvenciális jellegű (multimediális) szöveg, amelynek testét olyan komplexen összekötött írott vagy képi anyag adja, hogy e szöveget lehetetlen papírra nyomtatni


a linkek sorozata kérdésessé teszi a szöveg mibenlétét

a hagyományos, a könyvekben megszokott linearitás felfüggesztődik

hálón kereső: „mindig olyan utalástöbbletbe ütközik, aminek nem tud a végére járni, azaz kontrollálhatatlan marad a számára. […] Folytonos a küzdelem a linearitásért, a kronológia rendezőelvéért” (Karácsony András)


„a gutenbergi forradalomhoz mérhető, alapvető technikai és kulturális fordulat kellős közepén” vagyunk (Landow 1996)

a hagyományos, lineáris könyvet felcserélik az új multilineáris multimédia hipertexttel

a kultúra, illetve a kulturális formák meghatározó kifejezési formája lesz (Miller 1991)


dekódolási készség, amelynek során a leírt szavakat beszélt (kiejtett) szavakká alakítjuk át (Perfetti 1986: 18)

„a megfelelő morfológiai, funkcionális biológiai és kognitív fejlettség esetén vizuális transzformációk közbeiktatásával és egyfajta kódváltással teszi lehetővé az információ feldolgozását” (Gósy 1999)

főbb részfolyamatai: vizuális észlelési folyamatok, optikai elemzés, betűfelismerés betű–hang megfeleltetés: a betűsor transzformációja annak megfelelő

beszélt hangsorrá lexikai azonosítás grammatikai/szintaktikai struktúrák megfeleltetése és felismerése megértés asszociációs szint (Gósy 1989, 1999; Adamikné 1996)


szóbeliség: a szegmentális elemek szintaktikai és szemantikai

megformáltsága szupraszegmentális jellemzők (szünet, hangmagasság,

időtartam) írott szövegek:

vizuális információk (bekezdés, írásjelek, vizuális vezérlőeszközök…)

írott-beszélt nyelv: egyedi megformálási jellemzők (pl.: rövidítések,

emotikonok, kiejtés szerinti írásmód, hiperhivatkozások) új megértési stratégiát követel meg


gondolkodás, idegrendszer megváltozik digitális bennszülötteké + mindenkiéemberi agy:

képlékeny, nyitott, tapasztalatfüggő rendszer, működési módja a környezet hatására alakul (Gyarmathy Éva 2012)


Írásbeliség logikai-elemző gondolkodás részletek,

oksági összefüggések az új információ

megszerzése, a műveltség előzetes tudást kíván

fel kell dolgozni a verbális, nyelvi anyagokat, hogy saját képeket tudjunk alkotni

Digitális kultúra vizuálisan sok információ:

szükségük van a képekre nagy ingertömegek kezelése gyorsabb döntések szimultán több tevékenység =

multitasking minden információ könnyen

elérhető információk megjegyzésére

szinte nincsen szükség: emlékezőképesség romlik

visszatérés a holisztikus, átlátó, képszerű élményekhez


digitális változás: a képi információ bevonása „ikonikus fordulat” (Boehm 1994), picturial turn (Mitchell)

a képáradat állandóan növekszik (Giulani 2006: 185)

a kimondott és írott szó átad(hat)ja egyeduralmát a képnek homo loquens et audiensből homo videns (Giulani 2006: 185)

egyszerre több közegben történő, egyszerre több érzékszervre ható közlés: az ember természetes világa

az „emberek elsősorban képekben gondolkodnak, s csak azután elvont szavakban” (Nyíri Kristóf)


verbális nyelv lineárisan dekódolható, konvencionalizált szimbólumok

vizuális nyelv könnyen és gyorsan dekódolható

a szövegek és a képek felfogása szakkádokkal (ugrásokkal) és

fixációval (a szem egyes pontokon való megpihenésével) szövegek: egy-egy ugrással 10-12 jel kép: fő elemei mindössze néhány ugrással

példa: Keressetek a neten József Attila-verseket! tanár: szöveg diákok: Youtube-videók


a szövegek kommunikatív minimálegységekre (information chunks) való széttördelése

képekkel/ikonokkal való feltöltésaz internetes szövegek elveszítik textuális

karakterüketszöveg > betű-ikonokká halványultértő olvasás > puszta nézés


kultúrpesszimizmus nélkül tematizálástudatosítás: lineáris vs. globális szövegolvasásholisztikus gondolkodás

(egészlegesség, döntések, vizualitás, globális szövegértelem) + analitikus gondolkodás (részek, oksági viszonyok, verbális kompetenciák)

információs biztonság (l. közösségi oldalak)


feladatötletek: www.veszelszki.hu – Módszertani blog fiktív Facebook-profil – virtuális személyiség LOLvasásteszt hitelességi vizsgálat szövegszövetbontás: anti-copy-paste linkeskedő össze-vissza fordító (Google-fordító, mesterséges

intelligencia) szépirodalom netesítve (irodalmi sms, irodalom a

Facebookon, irodalmi posztok, irodalmi blog) emotikonhoz a szöveget, én és az emotikonom



Documents

Az IKT-eszközök hatása az olvasási kultúrára