Az iskolák formális jellemzői

„A tanulók rendszeres nevelése-oktatása, alapműveltségi vizsgára történő felkészítése.”(25. §)

HPP: részletes cél Értékek, alapelvek, melyek mentén pedagógiai

tevékenységrendszerét felépíti az intézmény Figyelembe véve: személyi tárgyi feltételek,

adottságok, hagyományok stb. (SWOT-GYELV) Külön is a szociokultúrális minőséget (HÉI, HPÉ)

Célok

Hivatalos, küldetés jellegű (deklarált-HPP) idézetek

Operatív, speciális Mindennapi, szervezeti (Hi.:, F.:) V+K=SZ; V=K+SZ stb. Scenáriók

Rejtett, nem hivatalos Rejtett tanterv

Az iskolai szervezet struktúrája Mérete Tevékenységrendszerének komplexitása Működési mechanizmusa A szervezeti sémák hierarchikusak Szintekre, szervezeti egységekre osztható (a

munka- és felelősségmegosztás logikáján) Döntően egy személyi vezetés (Igazg.)

Továbbá: szakmai munkaközösségek Team munkák, projektek (pl. min.bizt., pályázat, HPP)

Méret- és hatékonyság

Specializáció Hatáskörök delegálása Eljárások formalizálása Kommunikációs csatornák (hálók) Szabályozottság (flexibilitás)

Az iskola kultúrája

Légkör Szokásokinformációáramlás Egyediség=szervezeti kultúra Kozéki-Iskolaethosz

Értékek, attitűdök, meggyőződések, normák rendszere

Zrinszky-Iskolaelméletek és iskolai élet; OKKER 2000.

A szervezeti kultúra összetettsége Szubkulturalitás Státus-szerep Szerepelvárás, szerepmegvalósítás,

szerepegyüttes, ellenszerep, szereprepertoár Szerepkonfliktus és feloldási stratégiái Alapvető pedagógus szerepek Szocializáció

Tapasztalati rendszer Tevékenység rendszer Érték- és normarendszer

Értékelsajátítás

Kapitány Ágnes és K. Gábor-Rejtjelek Értékorientáció-azonosulás Meggyőződés-konformizmus Interiorizálódás (intarnalizálódás) Értéktábla Anómia Credencializmus Bábosik István

A szervezeti kultúra tartalma I. Egyén- vagy csoportközpontúság Humán orientáció Belső függés-függetlenség Erős vagy gyenge kontroll Kockázatvállalás és/vagy kerülés Teljesítményorientáció (motiváció) Konfliktustűrés Másság elviselése, tolerancia

A szervezeti kultúra tartalma II. Cél- eszköz orientáció

Inkább az eredmény, vagy az eléréséhez vezető út Csak a tanári teljesítmény, v. annak eredménye Tanulási motiváció

Nyílt-zárt rendszer Környezeti kapcsolatok (PEST és SWOT analízis)

Időorientáció Rövid-, közép- és hosszú távú célok (Makarenkó)

Az iskola kultúrájának közvetlenül észlelhető jelei (megnyilvánulási formái) Létesítmény, felszerelés,épület,tanári

igazgatói iroda, WC-k stb. Nevezetes eseményeket idéző tárgyak

emlékek Logó, embléma, címer Öltözködés egyenruha Fogalmi, verbális megnyilvánulások Névadó

Egyebek

Tanterv Curriculum Extracurriculum Rejtett tanterv

Iskolai kommunikáció Metaforák, hasonlatok (metaforaelemzés) Intézményi hősök, történetek, legendák Viselkedési megnyilvánulások, rituálék

Egyebek II.

Munkaszervezési mód Szervezeti- és munkaformák Projekt oktatás Kooperativitás (szociális kompetencia)

A nevelés-oktatás folyamata Tartalmak Módszer bánásmód

Lelki közösségi támogatás

Szervezetkultúra-típusok

Handy és Aitken 1986. Négyféle

A vezető szerepe A környezethez való viszony Az irányítás, döntéshozatali módok A szervezeti teljesítmény alapján!

Hatalomkultúra

Kisebb méretű iskolák számára lehetséges

Karizmatikus vezető

Pókháló-szerű: minél közelebb van a „pók”-hoz annál befolyásosabb

Zeusz (v. a vezetőség): válsághelyzetben gyors, ösztönös reagálás

Szerepkultúra

Nagyméretű bonyolult intézmény Görög templomhoz hasonlítható Apolló: erősen tagolt str., hierarchikus szerk. Fa-ok munkakör, hatáskör jól definiált Levelek fa-ok nem személyre, hanem

pozícióra szabottak Erőteljes lehet az informális kapcsolathálózat Jó légkör, proaktív alkalmazkodás

Feladatkultúra

Hálós szerkezet Pallasz Athéné Gyakori team-munka (projekt) Mindig a legkompetensebbek dolgoznak

együtt, nagyfokú önállósággal A szaktudás kevéssé specializált Általános fiatalos, dinamikus, fejlesztő jelleg

Személykultúra

Közoktatási intézményekre kevéssé jellemző Szakképzés, nyelviskolák: óraadók, nem

főállású ktatók- ún. „intercity-tanárok” Fókuszban az egyéni célok Dionüszosz A kollégák önállóak, de nem kötődnek

morálisan aszervezethez A szervezet kevéssé formalizált

Quinn „versengő értékek” modellje

Quinn „versengő értékek” modellje