Upload
others
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS MAKRO ÖSSZEFÜGGÉSEI
ÉS A SPORTFINANSZÍROZÁS
KOVÁCS ÁRPÁDSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMKÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG
Debrecen, 2015. február 19.
Az előadás témái:
•A gazdaság és a költségvetés mai és középtávon várható pozíciói
•A sport finanszírozásának költségvetési forrásai
•Összefoglalás
2
A tavalyi jó teljesítményt követően idén vegyes a kép: a közép-kelet-európai országok felében várhatóan erősödik, a másik felében lassul a GDP-növekedé
Forrás: Európai Bizottság 2014. őszi előrejelzés, országadatok
GDP-növekedés (%)
átlag
?
2,3
vatosságra int, hogy az eurózónára és benne Németországra is az elmúlt napokban egyre alacsonyabb GDP-növekedést várnak az elemzők
Forrás: Consensus Economics
GDP-növekedési várakozások 2015-re az egymást követő hónapokban (%)
Eurózóna USA Németország Egyesült Királyság
kormány és a piaci előrejelzők is a hazai növekedés lassulásával számolnak alt évi kiemelkedő teljesítmény után, kérdés a mérték és a hosszabb távú
fenntarthatóság. A folyamatok ma lehetőséget kínálnak a szerkezeti reformokra
s: Focus Economics, Költségvetési Tanács Titkársága, üzleti elemzők
növekedés, Focus Economics felmérés (%)
3.52,5–3.0
Az utóbbi hetekben Magyarország tekintetében némileg jobbak várakozások!
5
Az Európai Bizottság szerint az államadósság aránya, Magyarországot kivéve, várhatóan mindép-kelet-európai országban emelkedni fog 2015-ben
s: Európai Bizottság 2014. őszi előrejelzés, illetve előzetes MNB adat
Államadósság (a GDP %-ában)
*
A stabilitási törvény szerint, változatlan árfolyamon számítva az államadósság aránya Magyarországon 2014-ről 2015-re 76,3%-ról 75,4%-ra csökken.
átlag
6
A jelenlegi előzetes adat szerint az EU előrejelzésénél 2014-re kismértrosszabb, 77,3 %-os, stagnáló arány várható. Végleges adat márciusb
llamadósság az évközben tapasztalt átmeneti növekedés után éves összevetésben – az zetes adatok szerint - stagnált tavaly; idén kis mérséklődést várunk
s: MNB Pénzügyi Számlák, KT Titkárság,
*a 4 negyedéves gördülő GDP %-ában
ó és a nettó államadósság a GDP arányában* (%)
Az Alaptörvény szerinti adósságmutató az adatok szerint csökkent, mert azt változatlan EURHUF árfolyamon kell kiszámolniA forint pedig éves összevetésben 6%-kal magasabban állt, ami önmagában a GDP 1,7%-ával emelte az adósságrátát.
retekintve jók a kilátások,idén végre folyó áron is csökkenni fog az államadósság.
államháztartás konszolidált funkcionális kiadásainak megoszlása (
Forrás: NGM, Költségvetési Tanács Titkársága szerkesztés8
llamháztartás konszolidált funkcionális kiadásainak megoszlása (százalékb
ás: NGM, Költségvetési Tanács Titkársága szerkesztés
tény költségvetés
2010 2011 2012 2013 2014 2015Általános közösségi szolgáltatások 9,8 13,9 9,6 11,6 10,6
F02. Védelem 1,8 1,7 1,7 1,7 1,6
F03. Rendvédelem és közbiztonság 3,7 3,7 3,9 3,7 3,5
F04. Oktatási tevékenységek és áltatások
11,6 10,8 10,3 10,2 10,0
F05. Egészségügy 9,1 8,8 8,6 8,6 8,1
F06. Társadalombiztosítási és jóléti áltatások
34,6 32,3 33,9 31,9 33,2
F07 Lakásügyek, települési és közösségi kenységek és szolgáltatások
3,3 2,9 3,2 3,0 3,2
F08.a) Sport és szabadidős tevékenységek s szolgáltatások
0,5 0,4 0,5 0,5 0,9
-f )További szórakoztató, kulturális, s vallási tevékenységek és szolgáltatások
2,4 2,4 2,3 2,3 2,4
F10. Mező-, erdő- , hal- és vadgazdálkodás 2,2 1,5 1,7 2,1 2,4
F12. Közlekedési és távközlési kenységek és szolgáltatások
5,8 5,9 6,0 7,3 7,9
F14. Környezetvédelem 1,5 1,6 2,0 2,3 1,8
Államadósság-kezelés 8,5 7,7 8,7 8,6 8,0
b (F9., 11., 13., 16.) funkciók összesen 5,2 6,5 7,6 6,2 6,5
sszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,09
tény költségvetés2010 2011 2012 2013 2014 20
ltalános közösségi szolgáltatások 1321169,0 2017421,0 1336754,0 1802820,0 1644982,0 18
delem 249365,9 229029,5 230324,6 225919,0 213521,3 2
F03. Rendvédelem és közbiztonság 501206,9 531522,2 540840,5 576552,7 545801,7 5
F04. Oktatási tevékenységek és szolgáltatások 1571586,0 1575741,0 1447460,0 1581545,0 1547568,0 15
észségügy 1228030,0 1285079,0 1204937,0 1341499,0 1260554,0 13
rsadalombiztosítási és jóléti ltatások
4683825,0 4697749,0 4748227,0 4963158,0 5162997,0 51
F07. Lakásügyek, települési és közösségi kenységek és szolgáltatások
451657,2 414735,4 442718,6 472511,9 500258,4 5
F08.a) Sport és szabadidős tevékenységek és ltatások
66538,4 61171,5 68332,9 84161,9 135074,4 1
f) További szórakoztató, kulturális, és si tevékenységek és szolgáltatások
320377,7 343766,6 325086,4 364424,7 368488,5 3
zelő- és üzemanyag, valamint energiaellátási feladatok
10225,5 3935,4 4196 7887,2 10321,7
F10. Mező-, erdő- , hal- és vadgazdálkodás 304165,9 217784,4 242853,0 322006,9 367702,5 4
nyászat és ipar 139268,9 108667,7 95935,2 121827,5 129513,6 1
zlekedési és távközlési tevékenységek és ltatások
784920,6 861011,1 838333,8 1132606,0 1221621,0 12
F13. Egyéb gazdasági tevékenységek és ltatások
492804,3 482515,4 611656,6 777863,6 663174,3 6
rnyezetvédelem 198507,9 232554,6 282305,1 364785,8 272242,2 3
llamadósság-kezelés, államháztartás 1146301,0 1112896,0 1218141,0 1338823,0 1248440,0 11
őcsoportokba nem sorolható tételek 69051,5 362133,9 351433,1 60998,3 245495,2 2
sszeg 13539002,0 14537714,0 13989534,0 15539390,0 15537756,0 160
llamháztartás konszolidált funkcionális kiadásai (millió forintban)
s: NGM, Költségvetési Tanács Titkársága szerkesztés 10
*A Tao konstrukció 2011 óta működik. A 2011-2013 évi adatok az EMMI által kiadott támogatás-igazolások alapján becsültek, a 2014-2015. évi adatok gvetési Tanács Titkárságának becslése
A Tao kedvezményből részesülő kiemelt sportágak és a MOB átlagos részesedése:
Forrás: NGM, Költségvetési Tanács Titkársága szerkesztés
labdarúgás 49,4%
kézilabda 16,5%
vizilabda 15,9%
kosárlabda 11,0%
jégkorong 6,9%
MOB 0,3%
11
Szembetűnő,
hogy míg az
nkormányzati
alrendszer
ításai
nyegileg nem
ltoznak, a Tao
ri ezt az
ket, és a
zponti ráfordítás
meghatszorozódik
Forrás: NGM, Költségvetési Tanács Titkársága szerkesztés 12
A szponzoráció, m nem
szerepel az adatokban, nagyságrendileg hasonló arány lehet.
sszesen 0,24% 0,31% 0,40% 0,41% 0,57% 0,63%
Forrás: NGM, Költségvetési Tanács Titkársága szerkesztés13
Forrás: NGM, Költségvetési Tanács Titkársága szerkesztés
tény költségveté
2010 2011 2012 2013 2014
zponti költségvetés sport célú fejlesztési kiadásai 16140,2 12908,4 15726,9 35641,8 94156,4
zponti költségvetés összes fejlesztési célú kiadásai 1279220,2 1636154,4 1057269,5 1690640,7 1329529,7
élú fejlesztési kiadások az összes fejlesztési kiadás százalékában 1,26 0,79 1,49 2,11 7,08
14
A központi költségvetés sport célú fejlesztési kiadásai (millió forint) I.Labdarúgás
tény költségvetés
2010 2011 2012 2013 2014
tesítmények biztonságtechnikai fejlesztésével összefüggő feladatainak támogatása 403,2 510,9 714,0
Debreceni Nagyerdei Labdarúgó Stadion rekonstrukciója 1732,4 6025,9 1793,2
na beruházás támogatása 4900,0
Budapest Bozsik Stadion labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése 400,0
ri ETO Futball Club labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése 560,0
Budapest Szusza Ferenc Stadion labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése 560,0
sportlétesítmény-fejlesztése 500,0
za labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése 500,0
Budapest Illovszky Rudolf Stadion labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése 500,0
Zalaegerszeg labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése 500,0
úgó sportlétesítmény-fejlesztése 560,0
t labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése 560,0
Budapest Hidegkuti Nándor Stadion labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése 560,0
sportlétesítmény-fejlesztése 560,0
sportlétesítmény-fejlesztése 560,0
scsaba labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése 560,0
vesd labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése 220,0
ó sportlétesítmény-fejlesztése 600,0
ros labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése 600,0
gó sportlétesítmény-fejlesztése 600,0
sportlétesítmény-fejlesztése 400,0
ros labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése 400,0
ó sportlétesítmény-fejlesztése 400,0
rmisleny labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése 400,0
ó sportlétesítmény-fejlesztése 400,0
gó sportlétesítmény-fejlesztése 400,0
nya labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése 400,0
s labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése 120,0
gó sportlétesítmény-fejlesztése 120,0
Nemzeti Stadionfejlesztési Program tartalékkerete 95,0
ri Sóstói Stadion fejlesztésének támogatása 4500,0
ri Stadion fejlesztésének támogatása 1750,0
rosi labdarúgó stadion fejlesztése 348,4 7430,7 8394,0
A központi költségvetés sport célú fejlesztési kiadásai (millió forint) II.
s: NGM, Költségvetési Tanács Titkársága szerkesztés
PPP
árulás a sportlétesítmények PPP bérleti díjához 890,8
A Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program keretében PPP konstrukcióban létesült önkormányzati
étesítmények kiváltásának támogatása
4945,1
étesítmények PPP konstrukcióban történőfejlesztése
1339,0 1522,0
sszesen 1339,0 1522,0 0,0 4945,1 890,8
16
Beruházások jövőbeli világversenyekheztény költségvetés
2010 2011 2012 2013 2014
XIV. Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválhoz (EYOF) kapcsolódó fejlesztések
596,8 1531,0 16
Nemzeti Olimpiai Központ beruházás támogatása 19645,1 412
A 2021. évi Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és zi Világbajnokság megrendezéséhez kötődőétesítmény-fejlesztések támogatása
300,0 1717,3 61
sszesen 0,0 0,0 0,0 896,8 22893,4 490
A központi költségvetés sport célú fejlesztési kiadásai (millió forint) III.
s: NGM, Költségvetési Tanács Titkársága szerkesztés17
Sportintézmények fejlesztése tény költségvet
2010 2011 2012 2013 2014
npótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet 1038,9
Nemzeti Sport Intézet 37,9 73,5 662,0
Nemzeti Sportközpontok 656,4 377,1 3117,1 1671,8
gos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakításával, továbbá az MLSZ utánpótlás-neveléssel ggő feladatainak támogatása
981,6 200,3
Magyar Sport Háza támogatása 18,4 109,2 63,2
skecsarnok és új uszodakomplexum beruházás támogatása 3693,9
zilabda Akadémia támogatása 2272,1
A 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztésének támogatása 4020,6
Budafoki Munkás Testedző Egyesület Sportcsarnoka fejlesztésének támogatása 606,5
zi Bujtosi Szabadidő Csarnok fejlesztésének támogatása 2098,0
Mosonmagyaróvári Sportcsarnok beruházás támogatása 240,0
szló Sportcsarnok fejlesztésének támogatása 120,0
ki Imre Uszoda fejlesztésének támogatása 120,0
ti Sporttelep fejlesztésének támogatása 200,0
építési program 3000,0
fejlesztési program 3000,0
bet liget sportlétesítmény rekonstrukció
magyarországi utánpótlás-nevelési centrum beruházása
ánpótlás-nevelési centrum beruházása
csi Nemzeti Kosárlabda Akadémia beruházás
i uszoda beruházás
nyai multifunkcionális csarnok beruházás
Kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztéseinek támogatása
zó Club csarnokának felújítása
1038,9 694,3 1450,6 4088,6 21106,1
18
A központi költségvetés sport célú fejlesztési kiadásai (millió forint) IV.
s: NGM, Költségvetési Tanács Titkársága szerkesztés
bbi sport és szabadidős tevékenységeket szolgáló fejlesztések tény költségvetés
2010 2011 2012 2013 2014
nkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Nonprofit Kft. 1,8
ótlás-nevelési feladatok 0,4 92,6 40,0
Versenysport támogatása 8,4 1,0 137,5 67
giai és sporttudományi innovációs folyamatok működtetése és
projektjei
40,2
és szabadidős tevékenységek és szolgáltatások 13711,5 10274,8 11485,5 11046,5 10519,1
Gyermek és ifjúsági szakmafejlesztési célok 1,0
Szabadidősport támogatása 13,1 93,4 3,3
Gyermek és ifjúsági célú üdültetés 10,0
Gyermek és ifjúsági szakmafejlesztési célok 2,1
Sport népszerűsítésével összefüggő kiadások 2,5
gi fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok mogatása, valamint sportszövetségek adósságrendezése
1019,9 1247
Magyar Olimpiai Bizottság 5,0
ány-csapatsport támogatásával összefüggő feladatok 35,0
sszesen 13762,3 10288,9 11684,6 12254,7 10554,1 1318
Forrás: NGM, Költségvetési Tanács Titkársága szerkesztés
sszesen 16140,2 12908,4 15726,9 35641,8 94156,4 113793,
19
sszefoglalás
A sport célú költségvetési kiadások 2015-ös, 164 milliárdos nagyságrendje a öltségvetésen belül 1 %-os nagyságrendet képvisel, amihez várhatóan 45 milliárdo
TAO kedvezmény járul; A TAO kedvezményből eddig átlagosan a labdarúgás 49,4%-kal, a kézilabda 16,5%-a vízilabda 15,9%-kal, a kosárlabda 11,0%-kal, a jégkorong 6,9%-kal, a MOB 0,3%-kaészesedett.
A TAO kedvezmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy hasonlónagyságrendű lehet még a vállalati szponzoráció és reklám, valamint ez a nagyságrend kb. az állami bevételeken belül az ÁFA és az SZJA-hoz képest jóval kiseTAO bevételek 10 %-át jelenti és ennek is jelentős része a sportszervezetek adózáskeresztül visszatér az államháztartásba. A sport célú fejlesztési kiadások az összes központi költségvetési forrásból származfejlesztés valamivel több mint 114 milliárd forint, ami bár a 2010-es gyakorlatilag nullát jelentő fejlesztési összeghez képest jelentős emelkedés, az összes fejlesztésrefordított pénz közel 8%-át teszi ki. Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszere sport célú kiadásainál az
nkormányzatok részesedése stagnál, míg a központié jelentősen megemelkedett.20
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!