Az ókori Hellász

 

Az ókori görög civilizáció a Balkán félsziget déli részén az Égei-tenger szigetvilágában és Kis-Ázsia nyugati partvidékén, alakult ki. A görögök később benépesítették a Földközi- a Márvány- és a Fekete-tenger partvidékeit is.

 

Földrajzi jellemzői:

-          mediterrán éghajlat:

gabona, szőlő, olajbogyó, gyümölcsök,  juh, kecske

-          tagolt partvidék:

kikötőkben gazdag, fejlett hajózás és kereskedelem

-          felszíne hegyvidéki jellegű:

ásványkincsekben gazdag folyókban szegény

 

Első civilizációk:

 

-          Krétai civilizáció:

Kréta szigetén és a körülötte lévő szigetvilágban jött létre

városlakó civilizáció, amely fénykorát az i. e. 2. évezred elején élte, (jelentős városok, pl. Knósszosz, Mallia)

az ókori keleti típusú államok központja a palotagazdaság volt, amely irányítottaa :

o termelésto elosztásto cserét

lakói békében éltek egymással és a tengeren kereskedtek természeti katasztrófák és a görög akháj törzsek támadásai

miatt az i. e. 2. évezred közepén összeomlott.

 

 

-          Mükénéi civilizáció:

a bronzfegyverekkel rendelkező akhájok hozták létre állandó harcot vívtak egymással a földekért hatalmas erődöket építettek, pl.: Mükéné, Argosz az i. e. 13. században lerombolták Tróját (Iliász) az egymás ellen vívott harcokban meggyengültek és

központjaik elpusztultak.

 

A poliszok kialakulása:

-          Az i. e. 13. században újabb görög törzsek a dórok, ionok és aiolok vándoroltak be a Balkán-félszigetre, akik az i. e. 8. századig letelepültek.

-         Létrejött a polisz, a városközpontú állam.

-        A királyságot felváltotta a köztársaság:

az államok élén az arisztokrácia (földbirtokosok) állt (arisztokratikus köztársaság),

a démosz (nép) nem rendelkezett politikai jogokkal.

 

A görög gyarmatosítás:

-          Az i. e. 8. és 6. század között a görög poliszok gyarmatvárosokat hoztak létre a tengerpartok mentén. 

-          Okai:

túlnépesedés kevés termőföld politikai ellentétek kereskedelmi haszon.

-          Az anyavárosok és a gyarmatvárosok között élénk kereskedelmi kapcsolat alakult ki:

anyaváros: kerámia, fémáru, textiláru gyarmatváros: gabona, nyersanyag, rabszolga.

-          Eredménye: gyors gazdasági fellendülés.

 

A spártai állam:

 

-          A vasfegyverekkel rendelkező dórok alapították a Peloponnészosz-félsziget déli részén (Lakedaimon-Lakónia).

-          A túlnépesedés hatására leigázta szomszédjait (Messzénia).

-          Társadalma:

spártai polgárok körüllakók (perioikoszok) – Spárta körül élő népek,

kézművesek helóták – Meszénia leigázott lakói, a spártai földeket

művelték

-          A spártai állam működése:

2 király: fővezéri és katonai feladatok vének tanácsa (gerúszia): bíráskodás, törvények

előkészítése felügyelők (ephoroszok): vétójog népgyűlés (apella): tagja minden 30 év feletti spártai férfi,

közfelkiáltással dönt a törvényekről és tisztviselőkről.

 

Az athéni demokrácia kialakulása:

 

-          Athén helyzete:

az ionok (ejtsd: jónok) alapították az Attikai-félszigeten

nem gyarmatosít, de fejlett kereskedelemmel és kézműiparral rendelkezet

kezdetben királyok uralkodtak, de az arisztokrácia a démosz (nép) segítségével elűzte őket

az államot az arkhónok irányították (a legfontosabb hivatali tisztség)

államforma: arisztokratikus köztársaság a démosz (nép) nem rendelkezik politikai

jogokkal, ezért a meggazdagodott kereskedők és iparosok harcot indítottak a politikai hatalomért, ezért kialakult a demokrácia (népuralom)

 

-          A demokrácia kialakulásának folyamata:

 i. e. 621-ben DRAKÓN (sárkány) arkhón írásba foglalta a szokásjogot → „drákói szigor”

i.e. 594-ben SZOLÓN arkhón a nép számára hozott kedvező döntéseket:

o eltörölte az adósrabszolgaságoto elengedte az adósságokato a politikai jogok alapja a származás helyett a

vagyon lett, így többen katonáskodhattak és szólhattak bele a politikába à 4 vagyoni csoport:

500 mérősök (500 mérő gabona, olaj, bor) 300 mérősök 200 mérősök 200 mérő alattiak kialakult a TIMOKRÁCIA = a vagyon uralma:

meghatározta a jogokat és kötelességeket i.e.560-527 között PEISZISZTRATOSZ türannoszként

(zsarnok) létrehozta a türanniszt (zsarnokság). Intézkedései:

o az ellenálló arisztokraták földjeit kiosztotta a démosz között

o építkezéseket indított, amivel munkát teremtetto utazó bíróságot hozott létre

i.e. 508-ban KLEISZTHENÉSZ arkhón a területi besorolást tette a tisztségek betöltésének alapjává:

o területi alapon – PHÜLÉKre = kerület osztja fel Athén lakosságát, és ezzel a démosz vezető szerepét biztosította

o elkülönítették a törvényhozást, a végrehajtást és a bíráskodást (ekklészia, bulé, Areioszpagosz, sztratégoszok, heliaia)

o bevezette a cserépszavazást (osztrakiszmoszt) az egyeduralom visszajövetele elle

 

-          Athén politikai intézményei:

EKLÉSZIA = népgyűlés:o a legfőbb hatalomo tagja minden 20 év feletti athéni férfi polgáro minden fontos ügyben dönt

BULÉ = ötszázak tanácsa:o tagjait területi alapon sorsoltáko törvény javaslatokat tett a népgyűlésnek

HELIAIA = esküdtbíróság:o 6000 fő, sorsolássalo fellebbviteli bíróságo arkhóni ítéleteket vizsgálta felül

AREIOSZPAGOSZ = Arész domb tanácsa:o a volt arkhónok tanácsának feladata a tisztviselők

ellenőrzése SZTRATÉGOSZ = katonai vezető:

o nem sorsolták, hanem választottáko az állam tényleges vezetői (10 fő)o 1 éves hivatali idejük többször meghosszabbítható

 

-          Athén társadalma:

teljes jogú athéni polgárok:metoikoszok (idegenek): külföldről betelepültek

o arisztokraták: nagybirtokosoko démosz: kereskedők, kézművesek, hajósok, parasztok

rabszolgák

 

A görög-perzsa háborúk:

-          Okai:

a Perzsa Birodalom a 6. század végén elérte és befolyása alá vonta a Kis-ázsiai görög gyarmatvárosokat

Milétosz vezetésével a ion gyarmatvárosok fellázadtak Athén és szövetségesei segítették a lázadókat a perzsák leverték a lázadást és bosszút esküdtek

 

-          Eseményei:

 

i. e. 492-ben a perzsák szárazföldön és tengeren indított támadásai kudarccal végződtek

i. e. 490-ben a Attikát támadó perzsa hadsereget a Marathóni csatában Miltiádész vezette görögök legyőzték

a győzelem után Athénban politikai küzdelem bontakozott ki háború folytatásáról 

A vitát cserépszavazás döntötte el és Athén hajóflottát épített

i. e. 480-ban újabb perzsa támadás indult Xerxész vezetésével:

o Leonidász spártai király a thermopülai csatában feltartóztatta a perzsa hadsereget

o a szalamiszi tengeri csatában Themisztoklész vezetésével győztek a görögök

o i. e. 478-ban a görögök újabb győzelmet értek el Plataia-nál és a Mükalé – félszigetnél

i. e. 478-ban Athén létrehozta a déloszi szövetséget i. e. 449-ben a Kalliász-féle béke zárta le a

küzdelmeket.

 

Athén fénykora és bukása:

 

-          Athén fénykora:

a perzsák legyőzése után az i. e. 5. század közepén élte fénykorát az athéni állam Periklész vezetésével

Jelentősen nőttek a bevételek:o adókbólo hadisarcbólo ezüstbányák jövedelmeio szövetségesek (déloszi)adóio kereskedelemből

a bevételekből:o  újjáépítették a várost (akropolisz, agora)o napidíjat fizettek a szegényeknek politikai jogaik

gyakorlásáért, ezért tovább szélesedett a demokrácia.

-          Athén bukása:

Athén megnövekedett katonai hatalma miatt Spárta felújította a peloponnészoszi szövetséget

a két hatalom ellentétei miatt kitört a Peloponnészoszi háború:

o i. e. 431-404 között zajlotto kezdetben Athén tengeri, Spárta szárazföldi fölénye

érvényesülto Athén kockáztatott (megtámadta Szicíliát)

és veszített, ezért megszűnt nagyhatalomnak lenni.

 

Makedónia felemelkedése:

 

-          II. Fülöp uralkodása:

a görögökkel rokon nyelvű makedón nép a Balkán – félszigeten a görög poliszoktól északra élt

a görög poliszok meggyengülése után az i. e. 4. század közepén II. Fülöp uralma alatt gyors fellendülés indult:i. e 338-ban a kaironeiai csatában legyőzte a görög poliszokat

o hadseregreform  - makedón falanxo hódítások (Trákia, Tesszália)o aranypénz

perzsa ellenes szövetséget hozott létre

 

-          Nagy Sándor hódításai:

II. Fülöp halála után fia III. Alexandrosz (Nagy Sándor) helyreállította a makedón-görög szövetséget és megtámadta a Perzsa Birodalmat

katonai sikerei:o a Granikosz—folyónál legyőzte a perza szatrapákato felszabadította a kis-ázsiai görögöketo i. e. 333-ban győzelmet aratott Isszosznál III.

Dareiosz feletto elfoglalta a Föníciát, Palesztinát és Egyiptomoto i. e. 331-ben döntő győzelmet aratott

Gaugamélánál a perzsákono meghódította Belső-Ázsiát és az Indus vidékét

eredményei:o egyesítette a görög és a keleti kultúrákat =

hellénizmus (görögösítés)o egységes mértékrendszert vezetett beo egységes pénzt veretetto új utakat építetto városokat alapított és görögökkel népesítette be

őket

 

-          A hellenisztikus utódállamok:

Nagy Sándor halála után a makedón birodalom részekre szakadt:

o Makedónia (Antigonidáko Egyiptom (Prolemaidák)o Szíria (Szeleukidák)o Pergamon (Attalidák) tudománya.

A görög és a keleti kultúra egyesítéséből alakult ki a hellenizmus művészete és tudománya, amely az i. e. 4-1. századbban terjedt el a volt Perzsa Birodalom területén.

 

A görög életmód, művészetek és tudományok

 

Életmód:

-          Az élet az emberek otthonában és közterületeken zajlott.

-          A házak ablaktalanok, belső udvaruk volt, a nők és a férfiak helyiségei elkülönültek:

kevés bútort használtak, pl.: kereveteket és ládákat,

mozaik padló, kerámiák.

-          Étkezés: kása, kenyér, hal, sajt, gyümölcsök, olajbogyó, hús. 

-          Ruházat: khitón, bőrsaru, bőrcsizma.

 

Művészetek:

-          Építészet:

középületek: színházak, templomok, stadionok építése (üzleti, vallási, politikai élet keretei),

agora: a város piaca, a polisz központja. a görög építészet jellegzetes eleme az oszlop, oszloprendek:

o dór,o jón,o korinthoszi

jellegzetességei:o díszítő domborműsor: fríz,o háromszög alakú timpanon,o oszlopsorok (sztoa)

 

-          Szobrászat:

épületek díszítése szobrokkal, frízzel, önmagában is kiemelkedő volt (Kr.e. V-VI. sz.) szobászata:

o mozgalmas,o élethű,o érzelmeket kifejező szobrok.

Jelentős szobrászok:o Müron,o Pheidiasz

 

-          Színház:

Dionüszosz tiszteletére előadott szertartások:o politikai,o vallási éso kulturális célzat.

-          Kezdetben az agorán adták elő, majd szabadtéri színházakat építettek.

-          A részvételért később napidíjat fizettek (Periklész kora).

 

Mitológia:

-          A görög mitológia az istenek és az emberek kapcsolatát beszéli el:

emberszerű istenek, állandó kapcsolattartás:

o áldozatok, szertartások,

o sport,o művészetek útján.

Filozófia:

 

-          Kezdetben a tudományágak még nem váltak szét:

a természetet, politikát, művészeteket egységben vizsgálták.

-          A filozófia irányzatai:

a naiv materialisták (Pl.: Thalész) az őselemekre vezették vissza a világ keletkezését (naiv természetfilozófia).

a szofisták a társadalom törvényeit kezdték vizsgálni:o Szókratész:

vannak örök érvényű értékek: igazság, szeretet. Nem az egyén határozza meg őket, ezek önmagukban is léteznek.) Platón:

csak a fogalmak állandóak, a tapasztalati világ változik. ezek az ideák világában léteznek, a tapasztalati megvalósulások

csak ezeknek az árnyképe. Arisztotelész:

anyagi és a szellemi világ valósan létező dolgok. a szellem magasabb rendű, az ad formát az anyagnak.

 

Történetírás:

-              Önálló tudománnyá vált.

-              Híres görög történetírók:

                         Hérodotosz („a történetírás atyja” - görög-perzsa háborúk leírása) és

                         Thuküdidész (peloponnészoszi háború leírása).

 

Szaktudományok:

-          Elváltak a filozófiától

-          Gyors fejlődésnek indultak a hellenizmus korában:

csillagászat, matematika, fizika, geológia, orvoslás.

 

Read more: http://torivazlat.hupont.hu/89/az-okori-hellasz#ixzz3ld69korr