Az Országos Területfejlesztési Koncepció

Nagy András

geográfus, projektcsoport-vezetőVÁTI Nonprofit Kft

Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság

BME Urbanista szakirányú továbbképző programBME Urbanista szakirányú továbbképző program

Budapest-2011.november 28.

Tartalom

• A 2005-ben elfogadott OTK-t megalapozó, felülvizsgáló dokumentumokdokumentumok

• A 2005-ben elfogadott OTK felépítése

• Az OTK felülvizsgálatának eredményei

A 2005-ben elfogadott OTK megalapozása, felülvizsgálata

• 1996: törvény a területfejlesztésrıl, -rendezésrıl• 1998: Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK)• 2001: Elsı Ogy. Jelentés a területi folyamatokról, területfejlesztési politika • 2001: Elsı Ogy. Jelentés a területi folyamatokról, területfejlesztési politika

érvényesülésérıl (1990-1998)• 2004-05: Az 1998-ban elfogadott OTK felülvizsgálata• Második Ogy. Jelentés a területi folyamatokról,

területfejlesztési politika érvényesülésérıl (1998-2003)• 2005: A megújított Országos Területfejlesztési Koncepció• 2009-10: Harmadik Ogy. Jelentés a területi folyamatokról,

területfejlesztési politika érvényesülésérıl (2003-2007)területfejlesztési politika érvényesülésérıl (2003-2007)• Értékelı Jelentés magyar településhálózat helyzetérıl és

távlatairól• 2010: A 2005-ben elfogadott OTK felülvizsgálata

Az Országgyőlési Jelentés területfejlesztési munkarészének háttere, célja

• elkészítését a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény szabályozza

Kormány készíti, Országgyőlés elé, NGM megbízásából VÁTI• Kormány készíti, Országgyőlés elé, NGM megbízásából VÁTI

• átfogó, utólagos, négy éves periódust ölel fel

• EU Kohéziós Jelentéshez hasonló, összhatást értékelı jelentés

Célja: elemzés/értékelés a területi folyamatok alakulásáról, a területi politika érvényesülésérıl – 4 évente beszámoló az Országgyőlésnek

• területi hatású ágazati fejlesztések eredményeinek értékelése

• eszköz és intézményrendszer elemzése, értékelése

• régiók, integrált kezelést igénylı térségek és a speciális sajátosságokkal rendelkezı térségtípusok szerinti értékelések

Előzmények, ütemezés

• Elsı OGy. Jelentés (2001)

1990-1998 közti idıszakról

• Második OGy. Jelentés (2005)

1998-2002 közti idıszakról

(aktualizált kiegészítés 2003)

• Harmadik OGy. Jelentés (2009)

2003-2007 közi idıszakról2003-2007 közi idıszakról

háttéranyag: 2009. szeptember 30.

értékelı összefoglaló: 2009. november 30.

Jövıkép

3. Fenntartható térségfejlıdés,

örökségvédelem

4. Területi integrálódás Európába

5. Decentralizáció

és regionalizmus

1. Térségi versenyképessé

g

2.Területi felzárkózás

Országos Területfejlesztési Koncepció felépítése

örökségvédelem Európába és regionalizmus g

1. Versenyképes budapesti metropolisz-térség 2. Fejlesztési pólusok és városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése 3. Külsı és belsı perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása 4. Országos jelentıségő integrált fejlesztési térségek és tématerületek

A, Balaton térség tartós versenyképességének megteremtése B, Tisza térség fenntartható felzárkóztatása C, A Duna–mente fenntartható fejlesztése D, A termálvíz kincs térségi hasznosítása

KÖZÉPTÁVÚ TERÜLETI CÉLOK

A P

E

L

V

E

K

ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER

D, A termálvíz kincs térségi hasznosítása E, A megújuló energiaforrások részarányának növelése

5. Határ menti területek együttmőködésének erısítése 6. Rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztési prioritásai

RÉGIÓK FEJLESZTÉSI IRÁNYAI

- Közép-Magyarország - Közép-Dunántúl - Nyugat-Dunántúl - Dél-Dunántúl

- Észak-Alföld - Észak-Magyarország - Dél-Alföld

A L

A

I.TERÜLETI JÖVİKÉP-2030-ig• Harmonikus és fenntartható társadalmi – gazdasági

– környezeti térszerkezet, mely• A helyi adottságokhoz igazodó térségi

rendszereken szervezıdik, rendszereken szervezıdik, • Policentrikusan, több európai szinten is

versenyképes területegységgel (régiók, kistérségek, települések),

• Szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe,

• Az alapvetı esélyeket meghatározó • Az alapvetı esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek elfogadhatatlan területi egyenlıtlenségek

ALAPELVEK• Szubszidiaritás és decentralizáció • Proaktívitás• Rendszerszemlélet• Folyamatorientáltság, monitoring és értékelés • Folyamatorientáltság, monitoring és értékelés • Tájszemlélet• Partnerség• Programozás• Integrált fejlesztések • Koncentráció• Koncentráció• Fenntarthatóság • Nyilvánosság

II.ÁTFOGÓ TERÜLETPOLITIKAI CÉLOK 2020-IG

• 1. Térségi versenyképesség kettıs célkitőzés:

• A.) Az ország egészének versenyképessége érdekében hatékonyés a növekedés területi terjedését ösztönzı térszerkezetés a növekedés területi terjedését ösztönzı térszerkezetmegteremtése, a jelentıs foglalkoztatást és jövedelemtermeléstbiztosító térségek hatékony fejlesztése (fıváros, növekedésipólusok és fejlıdési tengelyek, policentrikus városrendszer,nemzetközi elérhetıség, idegenforgalmi vonzerıvel rendelkezıtérségek )

• B.) Valamennyi térség, régió fejlesztésekor adottságaikra ésstratégiáikra építve a relatív versenyképesség erısítése (magasfoglalkoztatást biztosító beruházások, népességmegtartó, ill. -foglalkoztatást biztosító beruházások, népességmegtartó, ill. -vonzó képesség javítása, új életképes térségi funkciók, gazdaságdiverzifikációja)

2. Területi felzárkózás, kohézió

• Túlzottan egyközpontú térszerkezet oldása a régiók közti jelentıs különbségek mérsékléseközti jelentıs különbségek mérséklése

• Tartósan leszakadó és periférikus térségek gazdasági-társadalmi dinamizálása

• Helyi (települési, kistérségi) szinten, valamint a fıbb településkategóriák között jelentkezı, az alapvetı életesélyek (közszolgáltatások elérhetısége, kommunális infrastruktúra) terén fennálló egyenlıtlenségek mérsékléseegyenlıtlenségek mérséklése

3.Fenntartható térségfejlıdés és örökségvédelem

• A táji természeti örökség helyi-térségi megırzése és hasznosításahasznosítása

• ·A kulturális örökség és a társadalmi identitás helyi-térségi értéknövelı kezelése és erısítése

• ·Az erıforrások fenntartható használatát biztosító • ·Az erıforrások fenntartható használatát biztosító fejlesztéspolitika megvalósítása

4.Integrálódás Európába

• Intenzív illeszkedés és mélyebb beágyazódás az európai gazdasági térbe, beágyazódás az európai gazdasági térbe,

• Határ menti és határon átnyúló együttmőködések lehetıségeinek bıvítése a Kárpát-medencében

• A nemzeti integrációk és a nemzetiségi fejlesztési együttmőködések megteremtése

5.Decentralizáció és regionalizmus

• Regionális berendezkedéső államszervezıdés és érdemi államszervezıdés és érdemi decentralizáció

• Regionális fejlesztéspolitika, -tervezés és -programozás

ORSZÁGOS TERÜLETI CÉLOK 2015-IG

1. A versenyképes metropolisz: Budapest és agglomerációja

2. Regionális növekedési pólusok és tengelyek fejlesztése

3. Külsı és belsı perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása3. Külsı és belsı perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása

4. Balaton térség tartós versenyképességének megteremtése

5. Tisza-térség fenntartható felzárkóztatása

6. A Duna–mente fenntartható fejlesztése

7. A termálvíz kincs térségi hasznosítása

8. A megújuló energiaforrások részarányának növelése

9. Határ menti területek együttmőködésének erısítése

10. Rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztési prioritásai

Regionális pólusok és tengelyek

Sopron

Szombathely

Zalaegerszeg

Nagykanizsa

Békéscsaba

Eger

Salgótarján

Kecskemét

Szolnok

ZágrábEszék

Szabadka/

Belgrád

Nagyvárad

Ungvár/

Kijev

Kassa

PozsonyBécs

Arad

Gyır

Pécs

Szekszárd

Debrecen

NyíregyházaMiskolc

Kaposvár

Hódmezıvásárhely

Fejlesztési

alközpontok

Jelmagyarázat

Nemzetközi tengely

Regionális tengely

Fejlesztési

pólus

Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek

SzékesfehérvárVeszprém

Budapest

Szeged

Dunaújváros

Tatabánya

Fejlesztési

társközpont

Regionális pólusok és tengelyek

Sopron

Szombathely

Zalaegerszeg

Nagykanizsa

Békéscsaba

Eger

Salgótarján

Kecskemét

Szolnok

ZágrábEszék

Szabadka/

Belgrád

Nagyvárad

Ungvár/

Kijev

Kassa

PozsonyBécs

Arad

Gyır

Pécs

Szekszárd

Debrecen

NyíregyházaMiskolc

Kaposvár

Hódmezıvásárhely

Fejlesztési

alközpontok

Jelmagyarázat

Nemzetközi tengely

Regionális tengely

Fejlesztési

pólus

Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek

SzékesfehérvárVeszprém

Budapest

Szeged

Dunaújváros

Tatabánya

Fejlesztési

társközpont

Elmaradott térségek és perifériák

Jelmagyarázat

mutatók alapján a kistérségeklegrosszabb helyzet ő harmadába tart ozó térséggyorsforgalmi út tól és megyeszékhelytıl egyaránt távol (min 30km) esı területek

gazdaságitár sadalmi

A Terül eti folyamatokról szóló Országgyőlési Jelentés (2005) alapján

A Balaton-térség, a Tisza-térség és a Duna-mente

Tanyás térségek

Külterületi népesség száma legalább 200 fı, és aránya minimum 2% (2001)

Aprófalvas térségek

500 fınél kisebb lélekszámú települések

Az Országos Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata

háttér• Elkészítését az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005 (XII.

25.) OGY határozat írja elı:

„Az Országgyőlés felkéri a Kormányt, hogy…kísérje figyelemmel az „Az Országgyőlés felkéri a Kormányt, hogy…kísérje figyelemmel az

Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott célok és

prioritások megvalósulásának folyamatát és az Országgyőlés részére

készülı, területi folyamatokról szóló esedékes beszámoló keretében adjon

tájékoztatást az OGY határozatban foglaltak megvalósításáról, valamint

2010. október 31-ig végezze el a dokumentum szükséges felülvizsgálatát.”

• Az OTK eddigi érvényesítésének tapasztalatai valamint számos hazai és európai szakpolitikai folyamat és kihívás is indokolja a területfejlesztés legfontosabb szakpolitikai dokumentumával kapcsolatos eddigi tapasztalatok összegzı értékelését és javaslattételt a területfejlesztési politika további feladataira.

• Kormány készíti, Országgyőlés számára, az NGM megbízásából VÁTI

• I. Az OTK funkciója, alapelvei

• II. Az ország területi jövıképe

• III. A területfejlesztési politika átfogó céljai 2020-ig

Célok érvényesülése, a területi folyamatok alakulása, a területfejlesztési és ágazati szakpolitikai

tevékenységek hozzájárulása a célok megvalósulásához.

A „Felülvizsgálati Jelentés” felépítése

tevékenységek hozzájárulása a célok megvalósulásához.

• IV. Országos területi célok 2013-ig Célok és a területi folyamatok alakulása. A területfejlesztési és ágazati szakpolitika hozzájárulása a célok

megvalósulásához. Az egyes térségtípusok lehatárolásának problémái.

• IV.7. Területi prioritások a szakpolitikák számára Területi prioritások érvényesülése, OTK térségtípusok alkalmazása az ágazati fejlesztéspolitikában

(tervezés, forrásfelhasználás), lépések az ágazati decentralizáció terén.

• V. Az intézmény- és eszközrendszer fejlesztési irányai

• VI. Régiók fejlesztési irányai• VI. Régiók fejlesztési irányai

• VII. AZ OTK felülvizsgálat összefoglaló értékeléseJavaslatok, hiányterületek azonosítása, javaslat beépítésükre

A 2005-ös OTK Felülvizsgálatának fıbb megállapításai• Térségi versenyképesség:

– keleti országrész megyéinek többsége: az átlagnál alacsonyabb mértékő növekedés, tovább nıtt elmaradásuk

– a fejlettebb Közép-dunántúli és a Közép-magyarországi régió átlagosnál nagyobb teljesítmény-növekedése.

– fajlagos GDP megyék közti különbségei az Unióban a legmagasabbak.

– tovább nıttek a beruházások térségi különbségei is, a stabilizálódó gazdasági szervezetrendszer területi koncentrációja

• Területi felzárkózás:

– folyamatos népesség-csökkenés, a leginkább elmaradott térségek kiürülése

– növekvı munkanélküliség mellett erısödı területi különbségek

– mérséklıdı, de kistérségi szinten olykor kétszeres jövedelmi különbségek

– alapszolgáltatások társulási formában történı ellátása,

– javuló csatornázottság,a hálózatba kötött lakások aránya öt év alatt több mint 10 – javuló csatornázottság,a hálózatba kötött lakások aránya öt év alatt több mint 10 százalékponttal, 72,4%-ra nıtt.

A 2005-ös OTK Felülvizsgálatának fıbb megállapításai

• Fenntartható térségfejlıdés és örökségvédelem

– csökkenı környezetterhelés, javuló környezeti állapot

– csökkenı ipari és növekvı közlekedési kibocsátás

– a közüzemi ivóvízellátás megoldottnak tekinthetı, azonban az Ivóvízminıség-javító Program nem haladt a szükséges ütemben.

– hatékonyabb szennyvíztisztítás, kiterjedı hulladékgyőjtés, -hasznosítás

• Területi integrálódás Európába

– elmaradt felzárkózás, kedvezıtlen versenyképességi mutatók (foglalkoztatás, termelékenység, K+F ráfordítások)

– környezetileg kevésbé terhelt, csökkenı kibocsátások védett természeti területekben gazdag, a környezetvédelmi infrastruktúra-építésben a folyamatosan fejlıdı ország

– a mőszaki infrastruktúra-hálózatok fejlesztése révén jelentısen javult a balkáni országok nyugat-európai elérhetısége, valamint a keleti országrész jelentıs része is bekapcsolódhatott az európai gazdasági vérkeringésbe.

– az ország aktív résztvevıje az európai területpolitikai együttmőködéseknek

• Decentralizáció és regionalizmus • Decentralizáció és regionalizmus

– erısödı régió, gyengülı megye, kistérségi társulások

– hazai területfejlesztési források decentralizációja mellett önálló ROP-ok

KISTÉRSÉGEK KOMPLEX TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FEJLETTSÉGE

A kistérségek komplex társadalmi-gazdasági fejlettsége 2007, és változása 2003-2007

• gazdasági, társadalmi, infrastrukturális és elérhetıségi adatok együttese (6 kulcsmutató)

• fejlett Közép-Magyarország, a nyugati határmente, valamint csak a megyeközpontokdélen és keleten

• 2003-2007 között elsısorban

kistérségekrelatív helyzete

Jelmagyarázat

a fıváros déliszomszédságában, és a Duna bal partján(Dunaújváros-Paks-Szekszárd)javult a kistérségekrelatív fejlettsége

• Közép-Magyarországon,Közép-, és Nyugat-Dunántúlonszinte egyáltalán nem találhatóalacsony fejlettségő kistérség

relatív helyzete

javuló/magas

stagnáló/magas

romló/magas

javuló/közepes

stagnáló/közepes

romló/közepes

javuló/alacsony

stagnáló/alacsony

romló/alacsony

alacsony fejlettségő kistérség

• Leszakadó Dél-Dunántúl,

Észak- és Dél-Alföld belsı és

külsı perifériái

Fıbb megállapítások; eszköz-, intézményrendszer

• Az OTK elvei céljai nem épültek be az ÚMFT ágazati és regionális programjaiba

• A térségi szintő fejlesztési koncepciók és programok elkészítésének a gyakorlatban nem volt jelentısége, az ágazati tervezés sem érvényesítette az OTK-t

• Az ágazati szakpolitikák mérsékelt területfejlesztési szerepe, súlytalan területi • Az ágazati szakpolitikák mérsékelt területfejlesztési szerepe, súlytalan területi prioritások

• Kiemelt térségek programjai nem váltak operatív programok részévé

• Elmaradt a források érdemi decentralizációja

• Hiányosságok a hazai területi értékelési tevékenységek koordinációjában és gyakorlatában

• Országos szint: folyamatosan változó kormányzati struktúra, súlytalan OTT

• Területi középszint – összetett, de alacsony hatékonyságú rendszerek:

• Koncentrált uniós forrásfelhasználás, területileg nem megfelelıen megalapozott allokáció

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!

Nagy András

anagy@vati.hu

http://www.vati.hu/static/otk/hun/letoltesekhun.html