Upload
oakley
View
95
Download
1
Embed Size (px)
DESCRIPTION
MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 2003-15, + ÚMFT, KÖZOP, EKFS. Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ [email protected]. NEMZETKÖZI LOGISZTIKA Szolnoki Főiskola, Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nemzetközi Logisztika Szakirány Szolnok, 2009 március 9. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 2003-15,
+ ÚMFT, KÖZOP, EKFS
Fleischer TamásMTA Világgazdasági Kutatóintézet
http://www.vki.hu/~tfleisch/ [email protected]
NEMZETKÖZI LOGISZTIKASzolnoki Főiskola, Nemzetközi Gazdálkodás Szak
Nemzetközi Logisztika SzakiránySzolnok, 2009 március 9.
A jól felépített stratégia (pl. ágazatpolitika) cél-hierarchiája
Általános társadalompolitikai célok (méltányosság, igazságosság stb.)
Részletesebb, aktuális társadalompolitikai célok, melyek már relevánsak a közlekedéspolitikai megfontolásokhoz (pl. térségi kiegyenlítés, unióhoz való csatlakozás, környezeti állapot javítása stb.)
A társadalompolitikai célokat elősegíteni képes fő közlekedéspolitikai célok (pl. külső közlekedési kapcsolatok erősítése, közösségi közlekedés előnyben részesítése stb.)
A közlekedéspolitikai célok további részletezése, bontása(pl. tennivalók az infrastruktúra fejlesztésében, a személyközlekedés szabályozásában stb.)
A korábbi óra összefoglalása
1996 Magyar Közlekedéspolitika– Öt stratégiai főirány– Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése– A szomszédos országokkal való együttműködés elősegítése – Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése– Az emberi élet és a környezet védelme– Hatékony, piackonform közlekedésszabályozás
1. főirány
2. főirány
3. főirány
4. főirány
5. főirány
Infrastruktúra-hálózat,járművek
Forgalom, szolgáltatás
Szabályozás, humánpolitika
A korábbi óra összefoglalása
A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
http://www.gkm.hu/data/cms18631/k_zlpol_nyomt.pdf
Tartalom:I. A közlekedéspolitika I.1 A közlekedéspolitikára ható főbb
tényezők I.2. Célok, stratégiai főirányok I.3. Intézményrendszer és szabályozás
II. A közlekedéspolitika programja II.1. Korszerűbb közlekedés, jobb
szolgáltatás II.2. A fejlődés közlekedési módonként II.3. Középtávú infrastruktúrafejlesztési
gördülőterv
Mellékletek (jogszabályok, dokumentumok)
Felül: részlet a Közlekedéspolitika előszavából Forrás: Magyar Közlekedéspolitika 2003 – 2015. Magyar Köztársaság, Budapest, 2004 március. [A szövegkiemelés tőlem származik F.T.]
Jobbra: részlet a Közlekedéspolitika 8. oldaláról.
Forrás: op. cit. 2004
[A szövegkiemelés tőlem származik F.T]
Felül: részlet a Közlekedéspolitika előszavából Forrás: Magyar Közlekedéspolitika 2003 – 2015. Magyar Köztársaság, Budapest, 2004 március. [A szövegkiemelés tőlem származik F.T.]
AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA
„Környezet 2010 – a mi jövőnk, a mi választásunk” 2001 január
Új prioritási területek
az éghajlatváltozás szempontja,
a biodiverzitás és a természet megőrzése,
a környezet és az egészség szempontja,
fenntartható erőforrás-gazdálkodás és hulladékgazdálkodás
AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA
„Környezet 2010 – a mi jövőnk, a mi választásunk” 2001 január
Érvényesek az előző program fő céljaia környezetpolitika integrálása az
ágazatpolitikákbapartnerség az üzleti / hatósági / állampolgár
szereplők közöttgazdasági ösztönző eszközök alkalmazásakörnyezettudatosság fejlesztéseföldhasználat módjának szabályozása
AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA
„Környezet 2010 – a mi jövőnk, a mi választásunk” 2001 január
Módszerbeli kulcsszempontok
az előírások betartatása,
ágazatpolitikákba integrálódó környezetvédelem,
együttműködés a piaci szférával, a fogyasztókkal,
több és jobb információ a lakosok számára,
a területhasználat környezetbarát megközelítése
AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA
„Környezet 2010 – a mi jövőnk, a mi választásunk” 2001 január
Csatlakozó országok számára
A környezetvédelmi joganyag teljes bevezetése,
A környezeti célok integrálásának négy kulcsterülete:
fenntartható gazdasági fejlődés,a közforgalmú közlekedés megőrzése,kompakt városfejlesztés,környezettudatosság fejlesztése.
BERUHÁZÁSOK KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATA (KHV ill. EIA)
1995 óta Magyarországon is előírás vonatkozik rá. Kötött eljárási rendje van
projektekre, (beruházásokra) vonatkozik,környezeti kibocsátásokat – megengedett limitekhez mér
(ez a KHV lelke, a „hatásmátrix”)környezetvédelmi szakemberek művelik,rögzített lépésekből áll, ami jól számon kérhető.
STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV ill. SEA)
Stratégiai környezeti vizsgálattervekre, programokra és szakpolitikákra vonatkozik,tervezési célokat – (környezeti) célkitűzésekhez méraz adott szakterülethez értő team-eket igényel,egyelőre nincsen kialakult eljárásrendje.
Két markánsan különböző értelmezése van.– (1) Egy olyan KHV, amit a tervezés egy korábbi fázisában
hajtanak végre (amikor még nyitottak az alternatív megoldások)
– (2) A fenntarthatóság minősítésére alkalmas új eszköz stratégiai? környezeti? vizsgálat?
STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT
KHV
Alanya: projektek, (beruházások)Tárgya: környezeti igénybevételeket és terhelé-
seket, valamint ezek hatásait viszonyítja környezeti határértékekhez.
Felépítése: előírásban rögzített eljárási lépések
SKV
Alanya: szakpolitikák, tervek, programok (=’stratégiák’, ‘ppp’)Tárgya: a stratégiákban megjelenő célkitűzéseket elemzi a fenntarthatósági célokkal való összhang szempontjábólFelépítése: nem rögzült, várhatóan teljesen nem
is egységesíthető
A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA
2004 januárjában a BME Környezetgazdaságtani Tanszéke kapta a megbízást SKV készítésére, formálisan a közlekedéspolitika végrehajtására készülő Intézkedési Terv vizsgálatára. A munkába bevonta a MTA VKI-t.
A közlekedéspolitikát a parlament már tárgyalta, ill. végső egyeztetése zajlott, (2003-ban kellett volna elfogadni.) 2004. márciusban elfogadták, néhány cél módosításával.
„Környezetvédelmi hatásvizsgálati módszertan és alkalmazás a közlekedéspolitikai Intézkedési Tervhez” címmel a GKM megrendelésére készített XI-1/767/2003 sz. tanulmány a BMGE Környezetgazdaságtani Tanszék koordinálásával, témafelelős dr. Szlávik János és dr. Kósi Kálmán. A teljes anyag a GKM Közlekedéspolitikai Főosztályán, az OKT Titkárságán és a BMGE Környezetgazdaságtani Tanszékén érhető el.
A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA
A célok belső konzisztenciája: egyértelműen azonosíthatók-e, strukturáltak-e a célok, az általános célokból kibonthatók-e a főbb ágazati stratégiai irányok, majd a részletesebb célok és intézkedések.(Szektorpolitikákkal szemben támasztható általános elvárás)
A célok külső konzisztenciája:NFT, KAK, KIOP, TEP, ill. EU-CTP-2001 (beilleszkedés a hazai tervezési környezetbe)
A célok környezeti / fenntarthatósági minősítése az NKP-II értékrendje szerint, ill. fenntarthatósági (hazai és nemzetközi ) értékrenddel összevetve.
A közlekedéspolitika feladata: (A Közlekedéspolitikában szerepel (p2 ill. 7-8), a Határozatban nem)1(-3). feladat: (1) a tartós gazdasági növekedés elősegítése,
(cél*) (2) az életminőség javítása (3) a környezet szempontjából fenntartható mobilitás biztosításával
A közlekedéspolitika három prioritása: (A Közlekedéspolitikában szerepel (p1), a Határozatban nem)1. prioritás: (4) a hiányzó infrastruktúra kiépítése,2. prioritás: (5) az EU közlekedésben alkalmazott
szabályozásának követése,3. prioritás (6) környezetkímélő közlekedési rendszer
megteremtése(+ két üzemeltetési-forgalmi prioritás…
(31) közforgalmú és nem-motorizált személyközlekedés ill. (32) vasúti, vízi és kombinált szállítás)
A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
A közlekedéspolitika öt stratégiai főiránya: (A Határozatban szereplő formában)
1. főirány: (7) az életminőség javítása, (8) az egészség megőrzése, (9) a területi különbségek csökkentése(10) a közlekedés-biztonság növelése, (11) az épített és természeti környezet
védelme,2. főirány: (12) az Európai Unióba való sikeres
integrációnk elősegítése,3. főirány (13) a környező országokkal a kapcsolatok
bővítése és feltételeinek javítása,4. főirány: (14) a területfejlesztési célok
megvalósításának előmozdítása,5. főirány: (15) a hatékony üzemeltetés feltételeinek
megteremtése a szabályozott verseny segítségével
A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
A közlekedésfejlesztési program kilenc követelménye: (A közlekedésfejlesztés programjából)
1. követelmény: (16) a fenntartható fejlődés biztosítása,2. követelmény: (17) a közlekedésbiztonság növelése,3. követelmény: (18) az ország védelmi képességének
erősítése,4. követelmény: (19) magas színvonalú közlekedési
szolgáltatások biztosítása,5. követelmény: (20) a meglévő közlekedési elemek
hatékony kihasználása,6. követelmény: (21) a hiányzó infrastrukturális elemek
kiépítése,7. követelmény: (22) kiszámítható finanszírozási
rendszer,8. követelmény: (23) nemzeti és nemzetközi szintű
versenyképesség és hatékonyság,9. követelmény: (24) korszerű szaktudás és technológia
alkalmazása.
A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
A közlekedéspolitikai célok megvalósítását szolgáló hat általános közlekedési elem: (Közlekedéspolitika p8. ill a Határozatban szereplő formában)
1. általános elem: (25) a páneurópai hálózat magyarországi bővítése a főváros-
központúságot oldó gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével, *
2. általános elem: (26) a közlekedési alágazatok összehangolása a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával,
3. általános elem: (27) a közlekedésbiztonság javítása,4. általános elem: (28) a környezetszennyezés csökkentése,5. általános elem: (29) EU konform közlekedési díjak,
támogatások rendszere,6. általános elem: (30) a közlekedésben foglalkoztatottak
jövedelmének növelése.
A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
1.1.1.1 A közlekedéspolitika öt lehetséges főiránya:
1. főirány: az egészség és az emberi élet minőségének javítása,
2. főirány: a területi és társadalmi különbségek csökkentése,
3. főirány: az épített és természeti környezet védelme,
4. főirány: a kapcsolatok bővítése és feltételeinek javítása a környező országokkal és az
Európai Unióval
5. főirány: a hatékony, versenyképes gazdaság biztosítása.
A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA
Alternatív javaslat a közlekedéspolitikai főirányok egy homogén formájára: *
A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA Alternatív javaslat a közlekedéspolitikai szakmai célok homogén formájára: *
Fő prioritás fenntartható, környezetkímélő közlekedési rendszer megteremtése
2. követelmény: a közlekedésbiztonság növelése,
3./b prioritás: a közforgalmú közlekedés preferálása az egyéni közlekedéssel szemben
2. általános elem: a vasúti és vízi áruszállítás, valamint a kombinált fuvarozás elősegítése
5. követelmény: a meglévő közlekedési elemek hatékony kihasználása,
1. prioritás: a hiányzó infrastruktúra kiépítése, a főváros-központúságot oldó hálózat
fejlesztésével,
4. követelmény: magas színvonalú közlekedési szolgáltatások biztosítása,
9. követelmény: korszerű szaktudás és info-technológia széleskörű alkalmazása.
2. prioritás: az EU közlekedésben alkalmazott szabályozások, díjak, támogatások
követése,
7. követelmény: kiszámítható finanszírozási rendszer,
8. követelmény: a célul kitűzött közlekedési feladatok nemzetközi szinten versenyképes
és hatékony lebonyolítása,
A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA
1. a
tartó
s ga
zdas
ági
növe
kedé
s el
őseg
ítése
2. a
z él
etm
inős
ég
javí
tása
3. a
kör
nyez
et
szem
pont
jábó
l fe
nnta
rthat
ó m
obilit
ás
bizt
osítá
sáva
l
7. [L
d. 2
] az
éle
tmin
őség
ja
vítá
sa
8. a
z eg
észs
ég
meg
őrzé
se
9. a
terü
leti
külö
nbsé
gek
csök
kent
ése
10. a
köz
leke
dés-
bizt
onsá
g nö
velé
se
11. a
z ép
ített
és
term
észe
ti kö
rnye
zet
véde
lme
12 .a
z Eu
rópa
i Un
ióba
val
ó sik
eres
in
tegr
áció
nk
elős
egíté
se
13. a
kör
nyez
ő or
szág
okka
l a
kapc
sola
tok
bőví
tése
és
felté
tele
inek
javí
tása
14 .
a te
rüle
-tfe
jlesz
tési
célo
k m
egva
lósí
tásá
nak
előm
ozdí
tása
15. a
hat
ékon
y üz
emel
teté
s fe
ltéte
lein
ek
meg
tere
mté
se a
sz
abál
yozo
tt ve
rsen
y se
gíts
égév
el
1. Az értékes ökoszisztémák érintettségét minimalizálni kell R– –
H +
+ + ? + + + 0 + + R – +
H +
– + + – R – H 0
2. Vannak olyan területek, amelyeket a közút hálózati elemeknek kötelezően el kell kerülniük
–
+
+ + + ? + – + 0 + + – + – + + – – +
3. Minimális hosszúságú tranzitpályákat és autópályákat kell kialakítani, a belföldi forgalom zavarása, nélkül.
+ + + ? + + + + + – + – + + – – + +
4. A lakott területek belső, műemléki övezeteiben, az üdülő- területeken a forgalmat korlátozni kell
–
+
+ + + ? + 0 + + + + + – + 0 + – – + + –
5. A közlekedés kibocsátásai keresztül nem károsíthatja az emberi egészséget
0 + + + ? + + – + + + + + + – + + – – + +
6. A balesetek, gázolások csökkentése nemcsak az emberre, de az állatvilágra nézve is.
+ + + ? + + + – + + + – + – + – – + +
7. Az élőállatok szállítási körülményeinek javítása is szükséges + + + ? 0 0 0 + + + 0 (+) 0 – + +
8. Minden település tömegközlekedési elérhetőségét biztosítani kell –
+
+ + + ? 0 + + + + + – – + 0 (+) + – – –
9. A távolsági tömegközlekedés elérési ideje nem haladhatja meg jelentősen a gépkocsival való elérést.
–
+
– + ! + ? + + + + – + – + + – – +
10. Az utas számára a tömegközlekedés nem válhat a stressz-helyzetek sorozatává
+ + + ? + + + + 0 + – +
+
– + 0 – + – +
11. Energiatakarékos és szigorú környezetvédelmi normáknak megfelelő járműparkot kell kialakítani
–
+
+ + ? + + 0 + 0 + + + + 0 (+) 0 – +
12. Az áruszállításban a közutak tehermentesítését szolgáló kínálat-bővítést kell megteremteni
–
+
+ + ? + + – + + + – + – – + + – – – +
13. A környezetkímélőbb, kisebb terület-felhasználással járó energiatakarékosabb áruszállítást preferálni kell
–
+
+ + ? + 0 + – + + – – + + – – + – +
14. Az áruszállítási költségeknek tükrözniük kell a közlekedés externális hatásait
–
+
+ + ? + – + + + + – 0 0 – + +
15. A fejlesztéseknél preferálni kell a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek a javítását
– + – ++ + ? + 0 + + + + – + – 0 + – – +
A fenntarthatósági értékrend elemei
Általános társadalompolitikai
célok
A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA
4*
a hi
ányz
ó in
frast
rukt
úra
kiépí
tése
5 az
EU
közle
kedé
sben
al
kalm
azot
t sz
abál
yozá
sána
k kö
veté
se
6 kö
rnye
zetk
ímél
ő kö
zleke
dési
rend
szer
m
egte
rem
tése
16
a fe
nnta
rthat
ó fe
jlődé
s bi
ztos
ítása
18 *
az o
rszá
g vé
delm
i ké
pess
égén
ek
erős
ítése
19 *
m
agas
szí
nvon
alú
közle
ke-d
ési
szol
gálta
táso
k bi
ztos
ítása
20
a m
eglé
vő
közle
kedé
si el
emek
ha
téko
ny
kihas
znál
ása
22
kiszá
míth
ató
finan
szíro
zási
rend
szer
24
kors
zerű
sza
ktud
ás
és te
chno
lógi
a al
kalm
azás
a
1. Az értékes ökoszisztémák érintettségét minimalizálni kell
– + – + + + + – 0 – – + + – 0 +
2. Vannak olyan területek, amelyeket a közút hálózati elemeknek kötelezően el kell kerülniük
– + + – + + + + – 0 – – + + – +
3. Minimális hosszúságú tranzitpályákat és autópályákat kell kialakítani, a belföldi forgalom zavarása, nélkül.
– + – 0 + + + + + – + – + – +
4. A lakott területek belső, műemléki övezeteiben, az üdülő- területeken a forgalmat korlátozni kell
– + + + + + + 0 + – – + – + +
5. A közlekedés kibocsátásai keresztül nem károsíthatja az emberi egészséget
– + + – + + + + 0 + – + – 0 + +
6. A balesetek, gázolások csökkentése nemcsak az emberre, de az állatvilágra nézve is.
– + + + + + 0 + + – + – 0 + +
7. Az élőállatok szállítási körülményeinek javítása is szükséges
+ 0 + + + + 0 + – + 0 +
8. Minden település tömegközlekedési elérhetőségét biztosítani kell
+ – + – + + + 0 + + + – + – + +
9. A távolsági tömegközlekedés elérési ideje nem haladhatja meg jelentősen a gépkocsival való elérést.
+ – – + + + + 0 + – – + + – + + –
10. Az utas számára a tömegközlekedés nem válhat a stressz-helyzetek sorozatává
– + + – + + + 0 + + + – + + + +
11. Energiatakarékos és szigorú környezetvédelmi normáknak megfelelő járműparkot kell kialakítani
0 + + + + + + + + + – – + + +
12. Az áruszállításban a közutak tehermentesítését szolgáló kínálat-bővítést kell megteremteni
– + + – + + + + – – + – + + – + + –
13. A környezetkímélőbb, kisebb terület-felhasználással járó energiatakarékosabb áruszállítást preferálni kell
– + + – + + + + 0 + – – + + + +
14. Az áruszállítási költségeknek tükrözniük kell a közlekedés externális hatásait
0 – + + + + + 0 + – – + + 0 +
15. A fejlesztéseknél preferálni kell a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek a javítását
– + + – + + + 0 + – – + – + –
A fenntarthatósági értékrend elemei
Átfogó közlekedési célok
A vizsgálat tanulságai: A közlekedéspolitika céljai nem olvashatók ki világosan a
dokumentumból, megszövegezésük nem következetes, és különböző szintű célok keverednek a dokumentum különböző helyein.
A közlekedéspolitika dokumentum hierarchiája eltér az egyes dokumentumrészekben közölt célok hierarchiájától.
A közlekedéspolitika és az abból következő dokumentumok elfogadási időrendje felborította a hierarchiának megfelelő sorrendet, az ágazat a legjelentősebb alágazati programok külön kormányzati szintű elfogadtatásával kész helyzetet produkált a közlekedéspolitika érdemi döntései számára.
A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
A vizsgálat tanulságai (folyt): Összességében a stratégiai környezeti vizsgálat lefolytatását
hasznos segédeszköznek találtuk, különösen kedvező lett volna olyan stádiumban elkezdeni, amikor a tanulságok még a jelenlegi közlekedéspolitikába beépíthetőek lettek volna.
A közlekedéspolitika érdemi átdolgozását azonnal meg kellene indítani.
A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV
Elérhetősége: http://www.nfu.hu/download/1770/K%C3%96ZOP_070712_hu.pdf
ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007–2013 Foglalkoztatás és növekedéshttp://www.nfu.hu/download/1770/K%C3%96ZOP_070712_hu.pdf
„Magyarország történelmi esély előtt áll. 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz.”
ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV
ÚMFT - KÖZOP mozgástér
Forrás: Lothar Zeller előadása, Makadám Akadémia 2007. okt. 10. http://kiksz.eu/index.php?option=com_content&task=view&id=1212&Itemid=91
-1,000,000,000
0
1,000,000,000
2,000,000,000
3,000,000,000
4,000,000,000
5,000,000,000
6,000,000,000
7,000,000,000
Performance requirements OP Transport 2007HU162PO007ERDF + CF
€ Critical stages
Commitment Schedule
Critical P ath 1500 Mio €
1500 Mio €
1500 Mio €
1400 Mio €
Helyzetértékelés 1. Gazdasági növekedésünk szerkezeti kockázatokkal párosul 2. Magyarországon alacsony az aktivitás és stagnáló a
foglalkoztatás 3. Gazdasági szerkezetünkre a dualitás jellemző 4. Közlekedési rendszerünk fejlesztésre szorul 5. A piacgazdaságra való áttérésünk jelentős társadalmi
áldozatokkal járt 6. Jelentős környezeti értékekkel rendelkezünk, de a
kockázatok is nagyok 7. A területi különbségek növekednek 8. Az állam szerepe újragondolásra szorul
ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV
Az átfogó célok 1. A foglalkoztatás bővítéséért teendő lépések:
– • a munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása;
– • a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés;– • a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási
környezet kialakítása. 2. A tartós növekedés elősegítéséért teendő lépések:
– • a versenyképesség növelése;– • a gazdaság bázisának a szélesítése;– • az üzleti környezet fejlesztése, azon belül
• o az elérhetőség javítása,• o a szabályozási környezet javítása, az állami
szolgáltatások hatékonyságának növelése.
ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV
A horizontális politikák A fejlesztési célok megvalósítása során kiemelt figyelmet kell
fordítani két általános szempont érvényesülésére. Az ágazati és regionális programokat át kell hatnia:
• a környezeti, a makrogazdasági és a társadalmi fenntarthatóság elvének, valamint
• a területi és társadalmi kohézió erősítésének - beleértve a nők és férfiak egyenlőségének és a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének és a megkülönböztetés tilalmának biztosítását.
ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV
Prioritások A fenti célok eléréséhez hat területre összpontosítjuk a fejlesztési
erőfeszítéseket. Ennek alapján prioritásaink a következők:
1. gazdaságfejlesztés, 2. közlekedésfejlesztés, 3. társadalom megújulása, 4. környezeti és energetikai fejlesztés, 5. területfejlesztés, 6. államreform.
ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV
2. prioritás: A közlekedés fejlesztése • Az ország nemzetközi elérhetőségének javítása,
amelynek tervezett eszközei: (KözOP „az ország és a régióközpontok”)
a TEN-T hálózat Magyarországon áthaladó elemeinek gyorsforgalmi úthálózati fejlesztése;
a fő nemzetközi vasútvonalak korszerűsítése; a folyami infrastruktúra bővítése.
• A térségi elérhetőség javítása, amelynek tervezett eszközei:
A TEN gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésén túl szükséges a főúthálózat egyéb elemeinek fejlesztése; vasútfejlesztéssel harmonizáltan a közösségi közlekedés és az alternatív megoldások fejlesztése, regionális közlekedési szövetségek felállítása.
ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV
• Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: a különböző közlekedési módok összekapcsolása, együttműködésének javítása (komodalitás) céljaival összhangban a vasúthálózat, kikötők, intermodális központok megközelíthetőségének javítása az odavezető vasúti, vízi és közúti kapcsolat fejlesztésével.
• A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: az elővárosi vasútvonalak fejlesztése és összekapcsolása a helyi tömegközlekedéssel; kerékpárutak építése; forgalomcsillapítás a belvárosokban.
Ezek a beavatkozások a Közlekedés operatív program, valamint a regionális operatív programok keretei között valósulhatnak meg.
ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV
KÖZOP – ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAM
Elérhetősége: http://www.nfu.hu/download/1770/K%C3%96ZOP_070712_hu.pdf
KÖZLEKEDÉS OPERATÍV PROGRAM (KÖZOP) 2007. július Az operatív program hivatkozási (CCI) száma: 2007HU161PO007 http://www.nfu.hu/download/1770/K%C3%96ZOP_070712_hu.pdf
KÖZOP – ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAM
(1) „A közlekedési fejlesztések átfogó célja az elérhetőség javítása a globális és regionális versenyképesség növelése valamint a társadalmi-gazdasági és a területi kohézió erősítése érdekében.”
(2) „A közösségi személyközlekedés fejlesztése” Ad (1) átfogó célhoz az alábbi specifikus célokat határoztuk meg:
– o Az ország jobb bekapcsolása az európai gazdasági vérkeringésbe, és a fejlődő piacok adta lehetőségek jobb kihasználása a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével
– o A régiók belső és egymás közötti elérhetőségének javítása a társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében
– o A közlekedési módok összekapcsolása, a gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése
Ad (2) o A közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztése
KÖZOP – ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAM
„…javítani kívánjuk a régiók alternatív megközelíthetőségét, a gazdasági, vállalkozói központok elérhetőségét azáltal, hogy lehetővé tesszük a különböző közlekedési módok összekapcsolódását.” (KOZOP p. 12/112 in: Elérhetőség, mint átfogó cél.)
„A térségi elérhetőség javítása, amelynek tervezett eszközei: A TEN gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésén túl szükséges a főúthálózat egyéb elemeinek fejlesztése; vasútfejlesztéssel harmonizáltan a közösségi közlekedés és az alternatív megoldások fejlesztése, regionális közlekedési szövetségek felállítása.” (ÚMFT p.6.)
„A közforgalmú közlekedés térvesztésének megállításához, a közösségi közlekedéssel történő utazási idők csökkentéséhez és a jobb szolgáltatási színvonal eléréséhez elengedhetetlen a közlekedési ágazatok (közút, vasút, egyéb) kínálatának összehangolása regionális/térségi szinten, ami a gazdaságos üzemeltetést és fenntarthatóságot is elősegíti.” (KOZOP p. 66/112 in Térségi elérhetőség javítása)
KÖZOP – ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAM
EGYSÉGES KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI
STRATÉGIA
Elérhetősége (2007 július): http://195.228.157.155/data/cms1393023/ekfs_0907.pdf – de csak regisztrálás után
EGYSÉGES KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI
STRATÉGIA
Elérhetősége (2007 július): http://195.228.157.155/data/cms1393023/ekfs_0907.pdf – de csak regisztrálás után
Miért kellett elkészíteni?
Mert az EB kérte a KözOP projektjei mögött lévő átfogó stratégiát. KHEM honlap: „Az elmúlt időszakban erőteljes igény és érdeklődés mutatkozott egy elemeibenösszefüggő, tartalmában átfogóan kidolgozott, hosszabb időtávra készülő és minden lényeges közlekedési feladathoz iránymutatással szolgáló közlekedésfejlesztési stratégia iránt.” (2007. szept. 10.)
EKFS Zöld (2007) Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007–2020. I. Zöld Könyv. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 83 p. [dátum, verziószám, kolofon nélkül] http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kozlekedes/kozlekedespol/ekfs.html (2007. szeptember 10-én honlapra téve, azóta időnként módosítva) http://www.khem.gov.hu/data/cms1460999/ekfs_0907.pdf
EKFS Fehér (2007) Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007–2020. Fehér Könyv. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 100 p. [dátum, verziószám, kolofon nélkül] http://www.khem.gov.hu/data/cms1461000/EKFS_feh__r_k__nyv_1217_vegleges_0901.pdf http://www.gkm.gov.hu/data/cms1461000/EKFS.pdf (Letöltve 2008. január 28. Honlapra kerülésének időpontja bizonytalan)
Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia célkitűzéseit megvalósító alágazati fejlesztések 119 p. (2008. július 2.) http://www.khem.gov.hu/data/cms1791750/EKFS_alagazatok.pdf
Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia célkitűzéseit megvalósító alágazati stratégiák 127 p. (2008. július 2.) http://www.khem.gov.hu/data/cms1919520/EKFS_Al__gazati_HU_0911.pdf
EGYSÉGES KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI
STRATÉGIA
0. Horizontálisan ható tényezők a közlekedésben– 0.1. Közlekedésbiztonsági helyzet.
0.2. A környezet terhelhetősége0.3. A közlekedés energiafelhasználásának alakulása0.4. Intelligens technológiák, a telematika alkalmazása0.5. Hazai intézményi környezet
1. A személyközlekedés fejlesztésének stratégiája 2. Az áruszállítás fejlesztésének stratégiája 3. A közlekedési infrastruktúrafejlesztés stratégiája
– 3.1. Helyzetelemzés3.2. SWOT elemzés3.3. A SWOT elemzésből levezethető kulcsterületek3.4. A fejlesztés kihívásai és a megvalósítás eszközei.
EGYSÉGES KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI
STRATÉGIA
Az áruszállítás fejlesztésének stratégiája „Küldetésünk olyan szállítási-logisztikai szolgáltatói ágazat működési
feltételeinek biztosítása, amely élhető környezetet tud biztosítani a környezetkímélő közlekedési módok elősegítésével, a kombinált áruszállítás fejlesztésén keresztül hozzájárul az ország logisztikai versenyképességének és hatékonyságának javulásához a horizontális elvekkel összhangban az életminőség javításával.”
I. Célunk, hogy a környezetkímélő ágazatok részaránya tartósan az EU25 átlaga feletti szinten maradjon. A közúti áruszállítás gyors növekedése jelentős externális költségeket ró a társadalomra, a gazdasági versenyképességet növelő szerepe mellett legnagyobb mértékben terheli a környezetet. Az áruszállítási munkamegosztásban a komodalitás elvét érvényesíteni kell.
EGYSÉGES KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI
STRATÉGIA
Az áruszállítás fejlesztésének stratégiája (folyt.) II. Célunk a környezetkímélő szállítási módok infrastruktúrája
fejlesztésnek elősegítése, hogy a tevékenység jövedelmezőségének javítása útján az a közúti szállítás valós alternatíváját nagyobb mértékben jelenthesse. A közúti szállítás térhódítása a globalizációs folyamatok nyomán átalakult áruszállítási igények következménye.
III. Célunk az ágazat hatékonyságának, versenyképességének javítása a kombinált áruszállítás részarányának növelésével, a környezetbarát közlekedési módok jobb kihasználtságával. Az áruszállítási munkamegosztások jelenlegi helyzete a szállítási kapacitások egyenlőtlen, szub-optimális kihasználtságát eredményezi.
IV. Célunk a piac által indokolt mennyiségű, jó elhelyezkedésű és komplex logisztikai szolgáltatásokat nyújtó központok kihasználtságának optimalizálása az intermodális szolgáltatások működési hatékonyságának javításával.
EGYSÉGES KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI
STRATÉGIA
A személyközlekedés fejlesztésének stratégiája Küldetésünk olyan hatékony egyéni és közösségi közlekedés
biztosítása, amely egyaránt szolgálja a biztonsági és környezetvédelmi elveket és a szabályozott verseny révén az utasok igényeinek színvonalas kielégítését.
I. Célunk a közösségi közlekedés arányának megőrzése az EU25 átlaga feletti szinten. Elő kívánjuk segíteni a személyközlekedési munka-megosztás optimalizálását. Az egyéni közlekedés részarányának növekedésével szemben a közösségi közlekedés csökkenő tendenciát mutat.
II. A közösségi közlekedési munkamegosztás kedvező arányának elérése mellett célunk az alágazatok hatékonyságának javítása. Mindezt a komodalitás, az önmagukban hatékonyan működtethető, különböző közlekedési módok szinergiája révén segíthetjük elő.
EGYSÉGES KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI
STRATÉGIA
A személyközlekedés fejlesztésének stratégiája (folyt.) III. Célunk a növekvő mobilitási igények kielégítése az egyéni és
közösségi közlekedés közötti választás szabadsága, valamint a közösségi közlekedési lehetőségek elérhetősége biztosításával. Piac-barát módon a mobilitási esélyegyenlőség biztosítására törekszünk.
IV. A fenntartható mobilitás feltételeit a gazdasági, ökológiai és társadalmi fenntarthatóság figyelembe vételével kívánjuk biztosítani oly módon, hogy a hazai személyközlekedés versenyképességét – fokozódó mobilitási igény mellett – kedvezően befolyásolja.
V. Az EU közlekedésbiztonsági céljaival összhangban célunk 2020-ra – legalább 800 élet megmentésével – a közúti közlekedés halálos áldozatai számának tartós, évi 500 fő alá csökkentése. A hazai közúti közlekedésbiztonsági adatok nemzetközi összehasonlításban is rendkívül kedvezőtlenek. Az Unió 2010-re a 2001. évi értékek felére kívánja csökkenteni a közúti közlekedési balesetekben elhunytak számát.
EGYSÉGES KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI
STRATÉGIA
Összefoglalóan az állapítható meg, hogy a GKM által meglehetősen kapkodva megjelentetett, tartalmában óvatoskodó, (az ÚMFT-hez, KözOP-hoz igazodni próbáló), egyelőre társadalmi szinten kitárgyalatlan, hatályában és státuszában tisztázatlan Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia már jelen formájában is több helyen felülírja a KözOP friss hétéves fejlesztési programjának egyes szervező elveit, és ebből követke-zően esetenként megkérdőjelezi annak tartalmát is.
EGYSÉGES KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI
STRATÉGIA
Pillanatnyilag egyaránt érvényben van a Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében készült, annak operatív programját képező Közlekedési Operatív Program és ennek kétéves Akcióprogramjai, továbbá az ennek alátámasztására előállított Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (Zöld Könyv, Fehér Könyv, Alágazati Stratégiák).
Bár ez nincs deklarálva, a felsorolt dokumentumok egymásnak (helyenként önmaguknak is) számos helyen ellentmondanak, gyakorlatilag semmire nem használhatóak érdemben.
Ugyanakkor a KözOP alapján folyik 2007-2013 között mintegy kétezer milliárd forint közlekedésfejlesztésre rendelkezésre bocsátott uniós és ezt kiegészítő hazai forrás allokálása.
Mi pedig az elmondottak ellenére tanulmányaink során például a helyzetelemzéseket illetően ezekre a viszonylag friss dokumentumokra jól tudunk támaszkodni.
A jelenleg érvényes hazai közlekedéspolitikák
MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 2003-15, +
ÚMFT, KÖZOP, EKFS
Fleischer Tamás
MTA Világgazdasági Kutatóintézet
[email protected] http://www.vki.hu/~tfleisch
NEMZETKÖZI LOGISZTIKASzolnoki Főiskola, Nemzetközi Gazdálkodás Szak
Nemzetközi Logisztika SzakiránySzolnok, 2009 március 9.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !