TDK-dolgozat

Kiss Gergely

Gazdálkodás és menedzsment

BA képzés

2010

1

A trianoni békeszerződés gazdasági következményei Magyarországon

The Economic consequences of the Trianon Peace Treaty in Hungary

Kézirat lezárása: 2010. november 15.

2

Rezümé

Kiss Gergely

I. évfolyamGazdálkodás és menedzsment szak

Miskolci Egyetem

Konzulens: Papp Adriennegyetemi tanársegéd

Cím: A trianoni békeszerződés gazdasági következményei MagyarországonAngolul cím: The Economic consequences of the Trianon Peace Treaty in Hungary

Dolgozatom a trianoni békeszerződés gazdasági következményeivel foglalkozik. A tárgyalások, ahol képviselőink csak protokolláris szerepet töltöttek be, Magyarország számára nem tartogatottak mást, mint szigorú határozatokat, vasfegyelemmel meghúzott határokat.A hazánkat sújtó negatív döntések a mai társadalmi, gazdasági életünkre is hatással vannak. Ezért szeretném bemutatni a kor gazdasági viszonyait egyes gazdaságtörténészek szemszögéből, mindezt kiegészítve a saját vizsgálataimmal is.A terület elvonások, a hadsereg korlátozása, a pénzügyi követelések mind súlyosabb terhet raktak nemzetünk vállára. A megállapodásban a területi elcsatolások mérték gazdaságunkra a legnagyobb, csapást, hiszen gyáraink, városaink és infrastruktúránk jelentős része külföldre került. A magyar gazdaság ellehetetlenült. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával megszűnt az egységes piac is, amelyhez súlyos inflációs válság is társult.Dolgozatom szerves részét fogja képezni a gazdasági következmények elemzése. Például a közlekedés válsága, a fejlődésképtelen határ menti városok helyzete, a nyersanyag és az egyes iparágak helyzete, különös tekintettel az élelmiszer-, a kézmű- és a nehéziparra. Ezen összehasonlító vizsgálatok mellett a különböző gazdaságpolitikai kérdések és irányzatok bemutatásával is szeretném színesíteni a munkámat.Kutatásom lezárásaként nagy hangsúlyt fektetek a gazdasági nehézségek megoldását célzó javaslatokra, illetve azokra az alkalmazkodási folyamatokra, amelyek segítették országunk talpra állását.

3

I. AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA

1.1. Az Osztrák-Magyar Monarchia helyzetképe

Az Osztrák Magyar Monarchia az Osztrák Császárság és a Magyar Királyság 1867-es

államszövetsége révén jött létre Európa közepén.

A kiegyezéshez vezető út hosszadalmas volt. Közvetlen előzményekként említhetjük,

hogy az osztrákokat államcsőd fenyeget és 1866-ban a porosz-osztrák háborúban súlyos

katonai vereséget szenvedtek el. A magyar passzív ellenállástól való félelem további

nehézséget okozott nyugati szomszédunkat.

is. Továbbá jelentkezni látszott az a szláv veszély is, amelyet Herder német filozófus is

jelzett már. 1865-ban Ferenc József osztrák császár megszűntette a provizóriumot, ami a

katonai diktatúra felszámolását jelentette. Elkezdődtek azok a tárgyalások, amelyek a

közös egyességről szóltak, hogy létrejöhessen egy olyan kölcsönösen megfelelő

álláspont, hogy a két ország „egyesülni” tudjon. 1865 év vége felé megrekedtek a

tárgyalások, az osztrák vereség miatt. 1867 januárjától a tárgyalások folyatódtak és már

februártól gróf Andrássy Gyulát nevezte ki Ferenc József Magyarország

miniszterelnökének. Megalakult 1867. februárjában a magyar országgyűlés, amely

elfogadta a kiegyezési törvényt. I. Ferenc József osztrák császár lett Magyarország király

1867. március 20-tól. Ő szentesítette a kiegyezési törvényt 1867. július 27-én, így

született meg az alkotmányos monarchia.

A kiegyezési törvénybe rögzítették, hogy a miniszterelnököt a király nevezi ki.

Magyarország önállóságot kapott minden téren, kivéve a közös külügy, hadügy és ezek

fedezésére létrehozott pénzügyi kérdésekben. Az újonc megajánlási jogot az országgyűlés

gyakorolta. A hadsereg parancsnoka a király lett. Megalapítottak ellenőrző bizottságokat,

amely 60-60 főből álltak. Bécsben és Budán székeltek, hogy így tudják ellenőrzésük alatt

tartani a megszületett közös minisztériumokat. A közös uralkodó jogait lerögzítették: a

király hívhatta össze a parlamentet, joga volt a törvényeket előszentesíteni.

4

A közös kiadásokról megállapodtak, hogy Magyarországnak 30%-át kell teljesíteni, míg

Ausztriának 70%-ot. A gazdasági kiegyezés keretében vezettek be közös súly- és

mértékrendszert, közös fizetőeszköz lett a korona. Szinkronizálták a posta- és távírda

ügyét. Kereskedelmi és vámszerződéseket kötött a két fél egymással, hogy így is

szorgalmazzák a gazdasági fejlődést. Ezeket, a szerződéseket tízévente megújították.

Kialakításra került egy egységes piac, ami lehetővé tette a munkaerő és a tőkeáramlás

szabaddá vált. Közös címert is alkotott a királyi udvar, amely a mellékletben tekinthető

meg.

A kiegyezést az adott körülmények közötti reális kompromisszumnak tekinthetjük. A

belpolitikában nyugalmat, a gazdaságban fejlődést jelentett. Az osztrák-magyar kiegyezés

után megtörtént a magyar-horvát kiegyezés is. Így rendeződhettek a nemzetiségi

kérdések.

A kiegyezés után még Magyarország gazdasága feudális volt. A tőkés termelés

kezdetleges volt, míg Európában szabad versenyes kapitalizmus volt. 1867-től

kibontakozásnak indult a kapitalizmus, megjelent a polgárság és a munkás osztály. A

fejlődésnek gátat szabott, hogy fejletlen volt a bank- és hitelrendszer, tőkehiány lépett fel.

Féltek az emberek, hogy az ország a külföldi tőke gyarmatává fog válni. 1867 után a

fejlődés Magyarországon külföldi tőkével valósult meg.

1.2. A kiegyezés utáni gazdaság

1.2.1. A magyar mezőgazdaság a XIX. században

Megjelentek a mezőgazdasági gépek: cséplő-, arató- és vetőgépek. Bérmunkásokat

kezdtek foglalkoztatni. Az extenzív földművelés helyett az intenzív gazdálkodást

vezették be. Az állatoknál fajtaváltás történt: új állatokat tenyésztenek, áttértek az

istállózó állattartásara. Vetésforgó jelent meg. Ipari kapásnövényeket termesztettek az

emberek, például: kukoricát és burgonyát. Nőtt a termőföld területe: mocsár lecsapolási

munkálatok valósulnak meg a kubikusok segítségével.

5

Művelési ágak területének változása1

1. számú táblázat

Művelési ág 1895 1913Szántó 42,8 45,5Kert 1,3 1,3Rét 10,2 9,2Szőlő 1,0 1,1Legelő 13,0 11,8Erdő 26,6 25,8Nádas 0,3 0,2Terméketlen 4,8 5,1Összterület 20,9 22,3Forrás: Száray [2007]

A táblázatból kiderül, hogy megnőtt a szántó területek nagysága, csökkent a legelők

befogadási képessége. Az összterület 1,4 millió hold földdel gyarapodott. Ennek

köszönhetően Európa legnagyobb gátrendszere jött létre Magyarországon. A tőkés

termelés a nagybirtokokon és a gazdag paraszti birtokokon jelent meg. Javult a

hitelellátás. Bővült a búzatermelés exportja.

A búza kivitelének alakulása

2. számú táblázat

ÉvÖsszesen

(Bázis=1882)Ausztriába exportált

További országokba exportált

1887-1891 127,4 73,9 26,11892-1896 105,5 81,8 8,21897-1901 78,6 98,0 2,01902-1906 97,7 98,2 1,81907-1911 79,5 99,3 0,7

Forrás: Száray [2007]

A táblázatból kiderül, hogy 1882 bázisévhez képest csökkenés figyelhető meg a

termelésben, viszont ez a csökkenő tendencia nem jelenik meg a búzatermelés

1 A táblázat adatai millió hold értékben értendők

6

kivitelében. Csökkenő tendenciát mutat a táblázat utolsó oszlopa. A magyar

mezőgazdászok kevesebb búzát értékesítettek külföldre. A táblázathoz a forrás készítője

mértékegységet nem párosított, de véleményem szerint mázsa a legoptimálisabb

mértékegység.

A hetvenes években a világválság és az amerikai búza megjelenése gyengítette az

értékesítést. Magyarországot védte a birodalom védvámja: hiszen az osztrákok

felvásárolták termékeinket. A belterjes mezőgazdaság terjedt el, így fejlődött a zöldség és

a gyümölcstermesztés.

1.2.2. Az ipar helyzete a kiegyezés korában

Nem fejlődött olyan mértékben, mint a mezőgazdaság, de modernizálódtak a

mezőgazdasághoz kapcsolódó iparágak, például élelmiszer- és malomipar. A gőzgép

Magyarországon is tért hódított, ami a széntermelés ugrásszerű fejlődéséhez vezetett.

Sorra nyíltak a bányák a Mecsek, Nógrád, Dorog, Tatabánya, a Borsodi- és a

Petrozsényi-medence, valamint a Krassó- és a Szörényi érchegység térségében.

Adókedvezményekkel akarta a magyar kormány szorgalmazni, hogy még többen

használják az ipari forradalom legújabb vívmányait. A fellendülést a külföldi tőkének

köszönhettük, amely francia és osztrák eredettel bírt. A gyáripar is bővült, növekedett a

gazdaságban betöltött szerepe. Ekkor jött létre a Ganz-gyár és az Első Magyar Gazdasági

Gépgyár is. Új iparágak alakultak ki (vegyipar, elektromos ipar, gépipar) és a

feldolgozóipar is növekedni kezdett, így Magyarországra helyeződött a Monarchián belül

a termelési súlypont. Fejlődni kezdett a nehézipar is, mivel az osztrák ipar fejletlen volt

és a nagybirtokosok érdekeltekké váltak.

7

1.2.3. A közlekedés helyzete a XIX. században

Már a reformkorban elkezdődött a közlekedés fejlődése az 1830-as dunai gőzhajózás

által, ami többek között Széchenyi István érdeme. A vasút fejlődése gyorsulásnak indult:

mivel egyértelművé vált, hogy Magyarországot csak a vasút tudja bekapcsolni a

világkereskedelembe. A fejlődést elősegítette, hogy a hazai és külföldi

nagybirtokosoknak felismerték ezt a tényt, illetve a kamatbiztosítási törvény is

elősegítette az építkezést, amely kimondta, hogy a magántőkén épített vasútvonalak árát

az állam a saját kárára is, vissza kell fizetnie a tulajdonosnak. Ezért is vált biztos üzletté a

vasútépítés. Ekkor alakult meg a Magyar Államvasutak (MÁV) több kisebb, regionális

vasút társaság összevonásával. A fejlődés következménye képen alakult ki az egységes

piac, felgyorsult az áruforgalom, csomópontok és ipari központok jöttek létre.

1.2.4. A magyar bankrendszer és a hitelszervezet fejlődése

A reformkorban jöttek létre az első hazai pénzintézetek: Pesti Magyar Kereskedelmi

Bank, Pesti Hazai Első Takarékpénztár. Ezen bankok mellett számos nagybank jött létre

külföldi tőke közreműködésével, mint például a Magyar Földhitelintézet és a Magyar

Általános Hitelbank. A nagybankok tulajdont szereztek az iparban is. A külföldi tőke

beáramlása segítette elő a magyar tőke folyamatos növekedését. A táblázat adatsorából

kitűnik, hogy a gépiparágba és a nehéziparba fektettek be legtöbb tőkét az osztrák

emberek.

8

A külföldi tőke a magyarországi ipari részvénytársságokban az I. világháború előtt2

3. számú táblázat

Iparág AusztriaVas- és fémipar 32Gépipar 37Kő-, agyag- és üvegipar 8Fa- és csontipar 8Bőripar 5Fonó-szövőipar 21Ruházati ipar 3Papíripar 4Élelmiszeripar 50Vegyipar 29Építőipar 1Sokszorosítóipar 1Forrás: Honvári [2003]

A hitelrendszer fejlődése (1890-1913)

4. számú táblázat

Megnevezés 1890 1900 1913A hitelintézetek száma Magyarországon 1 243 6 928 9 767A hitelintézetek tőkeállománya (millió koronában) 2 624 5 666 14 407Egy főre jutó hitelintézeti tőke Magyarországon (koronában) 172 337 769

Forrás: Száray [2007]

A táblázatból kiderül, hogy a hitelintézetek száma 23 év alatt körülbelül hetedére

redukálódtak. Ezzel párhuzamosan nőtt a tőke állomány száma is. Megfigyelhető, hogy a

tőkenövekedés következtében nőtt az egy főre jutó hitelintézeti tőke nagysága is.

A kiegyezést követően egy fajta béke időszak köszöntött a monarchiára. A gazdasági

fellendülés és a technikai fejlődés eredménye képen változott a társadalom struktúrája.

A lakosság létszáma robbanásszerűen megnőtt. A XIX. század közepén 13 millió fő,

1869-ben 15,5 millió fő és 1910-ben 21 millió fő lakott Magyarországon. Ez a 30-35 %-

os lakosság növekedése a jobb életkörülmények és a javuló higiéniás viszonyoknak is

köszönhető. A megjelenő tőkés társadalmi csoportok: a munkásság és a polgárság

„átszervezték” a magyar társadalmat. A torlódott társadalomban hosszú időn keresztül

együtt éltek a feudális és a tőkés társadalom csoportok.

2 A táblázat adatai millió koronaértékben vannak feltüntetve

9

Magyarország népessége az I. világháború előtt3

5. számú táblázat

ÉvA népesség

száma

Az előző népszámlálás

%-ábanTényleges szaporulat

1890 15 261,8 110,3 1 427,91900 16 838,2 110,3 1 576,41910 18 264,5 108,5 1 426,3

Forrás: http://mek.niif.hu/02100/02185/html/171.html (Letöltve: 2010. október 27-én)

A táblázatból kiderül, hogy Magyarországon a századfordulón több mint 15 millió

lakossal rendelkezett, ami tíz év alatt még három millió fővel gyarapodott.

A nagybirtokosok mágnásokká váltak, akik modernizált birtokaikkal irányították a

gazdaságot. A nagypolgárság tartották kezükbe a gazdaság csomópontjait: gyárak,

bankok tulajdonosai voltak. A középnemesek és a dzsentrik,, hivatalok dolgozói lettek.

Az úri középosztály tagjai érettségivel és néhány fős cselédség mellett élt. A kispolgárság

a nagy vállalatok alkalmazottai voltak. A parasztság a megerősödő mezőgazdaságban

dolgozott különféle csoporttagolódás szerint (gazdagparaszt, középparaszt,

szegényparaszt és agrár-proletár). A munkásság erősödése az iparágak fejlődésével együtt

jöhetett létre. A gyárakban, üzemekben dolgozó emberek által létre hozott Budapesti

Munkásegylet, majd a Magyarországi Általános Munkáspárt, átalakulásával a

Magyarországi Szociáldemokrata Párt szorgalmazta a választójogot és a parlamenti

képviseletet. A népesség növekedés során elvándorlásra is került sor, amely a vidéki

falukból való beköltözést is jelentette a városokba, illetve külföldre, az Amerikai

Egyesült Államokba való átköltözés is alternatívaként szerepelt.

A társadalmi változásokban fontos szerepet játszottak a nemzetiségi kérdések. A

nemzetiségi politika egyik fő állomása az 1879-es és az 1907-es nemzetiségiek elleni

törvények, amelyek célja az asszimilálás volt, nehogy Magyarországon a magyarok ne

kisebbségbe kerüljenek.

3 A táblázat adatai 1000 fő értékben szerepelnek

10

Magyarország nemzetiségi megoszlása4

6. számú táblázat

Nemzetiség 1850 1910Magyar 4 812 000 9 944 000Német 1 349 000 1 903 000Szlovák 1 739 000 1 946 000Román 2 240 000 2 948 000Ruszin 446 000 464 000Horvát

629 000198 000

Szerb 545 000Egyéb 378 000 313 000Összesen 11 593 000 18 261 000

Forrás: Száray [2007]

A táblázat tartalmából kiderül, hogy 60 év alatt több mint felével növekedett

Magyarország lakossága. Nőtt a magyar lakosok száma, de csökkent az egyéb

nemzetiséglakosok5 száma.

4 A táblázat adatai főben értendőek. Az eredményekben Horvátország lakosságát nem tartalmazzák5 Olyan nemzetiségűek, akik itt telepedtek le különféle okok miatt. Például franciák, olaszok, görögök

11

II. AZ I. VILÁGHÁBORÚ

2.1. Az I. világháború főbb eseménysorozatai

1871-1914-re tehető a boldog béke időszaka, amikor az 5 nagyhatalom tartotta kezében a

világpolitikát. Ők gondoskodtak a hatalmi egyensúlyról, a gazdasági fejlődés és a II. ipari

forradalom vívmányainak tovább fejlesztéséről. Közben egyre nagyobb feszültség

keletkezett a nemzetiségi politika miatt, amelyeket már békés úton nem lehetett

megoldani. Szövetségi, katonai tömbök jöttek létre. Így minden félreértés, konfliktus

nemzetközi problémává vált.

Ekkor történt, hogy 1914. június 28-án Szarajevóban Ferenc Ferdinánd trónörököst és

feleségét meggyilkolták és ezzel kezdetét vette az I. világháború. A háború kitöréséhez

vezető jelek a következők voltak: a Balkánon kialakult helyzet, a marokkói válság, az

olasz-török háború, a gyarmati igények megjelenése és az eltérő gazdasági fejlettség a

nagyhatalmak között eredményezte egy világméretű háborút. Az antant hatalmakat

erősítette az Osztrák-Magyar Monarchia is. 1878-ban Bosznia-Hercegovinát okkupálta a

Monarchia, majd 1908-ban be is kebelezte. Szerbia által provokálásnak vélt OMM

jegyzék indította el a valóságban az első világháborút.

2.2. Az Osztrák-Magyar Monarchia szerepvállalása a háborúban

A századfordulón új szakaszba ért a polgári gazdasági-társadalmi rendszer, ahol az

egyenlőtlen fejlődés miatt is felborult a korábban kialakult nagyhatalmi viszony. A

Monarchia hadicéljai és haditervei között a területi növekedés nem vagy legfeljebb

elhanyagolható stratégiai módosítás formájában szerepelt. A Balkánon való befolyás

birtoklása volt az igazi cél. A Monarchia hadereje két mozgósítással érte el célját: a B-

tervben résztvevő haderő a balkáni akcióról szólt, míg a másik, az R-terv az oroszok ellen

vonult. Nem várt fordulatként az oroszok gyorsan mozgósították hadseregeiket, amivel a

Monarchia nem számolt, így Galícia irányába vezényeltük seregeinket. 1914. augusztus

12-én megkezdődött a Szerbia elleni hadművelet, de az oroszok betörése Galíciában sok

haderőt vont el, így a balkáni sikert többszöri nekifutás ellenére elmaradt. Belgrád elesése

után még mindig tartották magukat a szerb ellentámadásban résztvevők, így egyfajta

12

megmerevedés alakult ki. Nagy veszteségek árán az oroszokat meg tudtuk állítani. 1915.

márciusában Premysl is elesett, ahol 120 ezer fő került orosz hadifogságban.

Forrás: http://crowland.uw.hu/images/csata/caporetto.html (Letöltve: 2010. november 2-

án)

1. ábra Az I. világháború elején kialakult katonai tömbök

1914-ben Törökország belépett a háborúba a központi hatalmakhoz. Románia és

Olaszország semleges maradt. 1915-ben a Monarchia új stratégiát vetett be. Bulgária és

Olaszország belépett a háborúba. Olaszország hadat üzent a Monarchiának, megnyílt az

olasz front, ahol több tucatnyi magyar hadosztály esett le.

A Monarchia vezetésére egyre nagyobb német befolyás uralkodott. 1916-ban meghalt

Ferenc József. Utódja IV. Károly lett, aki nem törekedett a békekompromisszumra.

Változás állt be a keleti fronton: Oroszország kilépett a háborúból. Az Amerikai Egyesült

Államok és Görögország belépett az antant hatalmak oldalán a háborúba. Megvalósult a

korlátlan tengeralattjáró háború. 1918-ban aláírták a Breszt-Litovszki békét, amely a

bolsevik Oroszország végleges kilépését jelentette az I. világháborúból.

13

1918-ban az antant túlerejét felismerve a Központi hatalmak fegyverszüneti tárgyalásokat

kezdeményeztek.

Magyarországon a háború kezdete után elfogadták a kivételes törvényeket és az üzemeket

militarizálták, így átmenetileg biztosítottnak látszott a gazdaság zavartalan működése. Az

elhúzódó háború nagyon sok emberáldozattal járt. Nem volt, aki termeljen, gazdálkodjon.

Visszaesett az ipari termelés, az ellátás színvonala csökkent. Közben a hadimilliomosok

száma növekedni kezdett. Az infláció és az áruhiány szinte minden embert sújtott. 1916-

ban a válság idején megalakult a Károlyi párt. Tisza István lemondatása valósult meg,

mert nem akarta teljesíteni azokat az utasítások, amelyek a választójog reformálásáról

szóltak. Kiéleződött egy nemzetiségi helyzet is, amelyet az antant is támogatott, hogy

még nagyobb feszültség kerekedjen. A Monarchián belüli nemzetiségi kérdéseket az

antant hatalmak a Monarchia feldarabolásával kívánták megoldani. A kitört forradalmak,

a tehetetlen intézkedések sora és a proletárdiktatúra vezetett a vereség eléréséhez és

Magyarország feldarabolásához.

2.3. Magyarország hadigazdasága az I. világháború idején

A háborúk évezredek óta változtatják meg világ országainak vonalát, ezzel emberek

életét, gazdaságok működését borítja fel az ember. A háborúk rengeteg költséggel járnak.

Nem volt másként az I. világháború gazdasági összetétele. Olyan intézkedések születtek,

amelyek a kialakult helyzetnek, a legoptimálisabbnak tűnt, illetve valamilyen

érdekszférának.

A Monarchia költségvetése is átalakult, a háború során a hadigazdálkodásra helyeződött a

hangsúly. Az állam feladatai kibővültek: az eddig kötelességein kívül (egészségügy,

oktatás) még gondoskodnia kellett megfelelő védelemről is. A védelmi kiadások ezt

fedezték, amely a nemzeti jövedelem 4%-ára tehető. Ezek fedezésére megszorításokat,

korlátozásokat vezettek be. A tőkeforrások mellett jelentős súlyt fordítottak az emberiek

által képviselt erőre, így mozgósítást is elrendeltek. 1914. július 29-én bezárták a pesti

értéktőzsdét, amelyet csak három napra terveztek, de 1916. március 14-ig zárva maradt.

Mivel a hivatalos árjegyzést megszűntették, és a magánforgalmat betiltották. Fizetési

moratóriumot hirdettek meg 1914. augusztus 1-jével. Ezzel a rendelkezéssel kéthetes

14

várakozási időt engedélyeztek. A fizetési felfüggesztést a háború során ötször

hosszabbították meg, majd 1915. július 28-tól fokozatosan megszüntették. Ezen

intézkedések mellett a kormányoknak megoldást kellett találniuk további

tőkebeszerzéséről is. A forráshiány enyhítésére Bankóprést hoztak létre és

hadikötvényeket bocsátottak ki, amelyek hadikölcsön funkciót láttak el. Számuk a

Monarchia területén összesen 35 milliárd korona volt, Magyarországon 18 milliárd

korona. Az élelmiszerellátottság is nagy gondokkal küzdött: 1915-ben hatósági

ármaximalizálás történt, megalakult a Haditermény Rt. Zár alá kerültek különféle

termények is, de a kívánt eredményt nem hozta meg ez az intézkedéssor.

1916-ban jegyrendszert vezetek be, amely szerint januárban lisztet és kenyeret,

novemberben zsír és decemberben cukrot vásárolhattak az emberek a kiosztott jegyek

által. További korlátozásokra még került sor 1917-1918 folyamán is, ekkor valósult meg

a fejadagok elrendelése. A gyáriparban más helyzet uralkodott: ármaximalizálásra nem

került sor, hatalmas méretű hadimegrendelések működtetek a militarizált üzemeket,

gyárakat. Nagy nehézséget okozott az anyaggazdálkodás is. Ezen akadályok

felszámolására bizottságok jöttek létre, mely az adott minisztériumok és

érdekképviseletek közötti harmóniát akarta megteremteni, így jöttek létre

anyagközpontok, amelyek részvénytársaságokként működtek. 1916. februárjától

bevezették az ipari készletgazdálkodást, így februárban a fémek, márciusban a bőr, gumi

és rézgálic, májusban a gyapjú, augusztusban pedig a nyerspamut bejelentési

kötelezettségét és zárolását rendelték el. A háború végére a végrehajtott

szükségintézkedések ellenére a termelés visszaesése és az infláció lassú növekedése

jelentkezett.

15

Forrás: Dr. Teleszky [1927]

2. ábra Az állami üzemek eredményei a háború évei alatt

Az ábrán jól látható az a növekvő tendencia, amit az ország hadianyag előállításra költött,

hiszen más termékek gyártására nem volt lehetőség. A forrás hiányosságot mutat: nem

dönthető el, hogy milyen eredményt kíván bemutatni. Véleményem szerint üzemi

eredményről beszélhetünk, amiből az árbevételek vezethetők le.

16

III. A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS

3.1. Az I. világháborút lezáró béke

Az I. világháborút győztesként befejező Szövetséges és Társult Hatalmak képviselő 1919.

január 18-án ültek össze Versailles-ban, hogy győzelmüknek kedvező megállapodást

hozzanak. A legyőzött államok nem vehettek részt az úgynevezett „béketárgyalásokon”.

Többféle érdeket képviseltek az egyes nagyhatalmak. Az antanthatalmak a háború alatt

társult kisebb országokat különböző ígéretekkel csábították a háborúlépésbe, ami most

gondot okozott. Például Szerbiának ígérték Bosznia-Hercegovinát, Szlovéniát és

Horvátországot, Dalmácia egy részét, Fiumét, Bánátot, Bácskát. A románok ígéretként

kapták, hogy Bukovinát, Dubrudzsát, Besszarábiát, Erdélyt, a Tiszántúlt Szegeddel együtt

Debrecenig kaparinthatják meg. Az új államként létrejött Csehszlovákia fejtörést okozott

az antant hatalmaknak, hiszen még pontosan területét sem tudták meghatározni.

A tárgyalásokat angol részről Lloyd George, francia részről Clemenceau az olaszokat

Vittorio Emanuele Orlando miniszterelnök és az Amerikai Egyesült Államokat képviselte

Wilson elnök látta el. A határhúzások során éles ellentét keletkezett Anglia,

Franciaország és Olaszország között. Az új magyar határ kialakításánál a különböző,

néha egymásnak ellentmondó elvek keveredtek: az etnikai elv használhatatlansága után a

történelmi jogot, a gazdasági, biztonsági vagy a jól védhető határ elvét érvényesítették.

Olaszország a kompromisszumos elv bevezetését is szorgalmazta. Továbbá a „jogi elv” is

megkeserítette a döntés hozatalt, mivel ez a döntéscsokor a háború alatt tett antant

ígéreteket tartalmazta.

A békediktátumok területi elvonásokat, hadsereg korlátozást és pénzügyi büntetést

tartalmaztak. A Német Császárság területét felosztották a Versailles-i békeszerződés

értelmében: Franciaország kapta meg Lotaringiát; Lengyelország Nyugat-Poroszországot,

Felső-Sziléziát és Pomerániát; a Szudéta-vidék, Danzig szabad királyi város és

Schleswig-Holstein Dánia területét gyarapította; a Saar-vidék és a Rajna bal partja

nemzetközi felügyeletnek lett alárendelve 15 évre. A Rajna jobb partját demilitarizálták.

Jóvátételi díj fizetésére kötelezték Németországot, melynek összege 270 millió márka

17

volt. A német hadsereg létszámát 100 ezer főben maximalizálták, betiltották a

sorozásokat és fegyverkorlátozásokat lépettek hatályba.

Az Osztrák-Magyar Monarchiát a következő módon büntették a trianoni békeszerződés

lapaján: területi változások miatt a 30 milliós birodalomból lett egy 6 millió

lélekszámmal bíró ország: Ausztria. A tartományok önálló államok váltak: A Balkánon

létre jött Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina. Olaszországhoz került: Dél-

Tirol, Karintia, Isztria. Csehszlovákia területét képezte Morvaország és Alsó-Ausztria.

Lengyelországhoz Galícia került. A románokhoz Bukovina és a Tiszántúl egy része

került. Jóvátételt kellett fizetnie Magyarországnak is. Eredetileg 200 millió arany koronát

kellett 30 év alatt kifizetni, majd 189 millió arany koronára mérsékelték a jóvátételt.

Problémát okozott a pontos összeg megállapítása, mivel a háború során 1918. november

11-én az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott és nem volt tisztázott, hogy ki mekkora

arányban fizesse ki a hadisarcot a győztes államoknak. Végül a magyar kormány 30

millió koronát fizetett ki. A magyar hadsereg létszámát maximalizálták 35 ezer főben,

ami csak rendfenntartáshoz volt elegendő. Megtiltották a fegyver- és hadianyagimportot,

lőszert, fegyvert csak egyetlen, a győztesek delegáltja révén ellenőrzött állami

hadianyaggyárban lehetett előállítani. A Dunai Flottillát és a légierőt le kellett szerelni.

Igaz a légiflottánkból már alig maradt valami, hiszen a román megszállás alatt eltűnt 626

repülőgép és 416 repülőgépmotor. A megmaradt 69 db repülőgépet és sárkányt, valamint

50 db repülőgépmotort 1921-ben a Népszövetség légyügyi bizottsága jelenlétében kellett

megsemmisíteni. Megtiltották az Anschlusst.

Törökországgal az antant hatalmak Sèvres-i békeszerződést kötötték, így területinek ¾-ét

vesztette el. A tengerszorosok nemzetközi felügyelet alá kerültek. Bulgáriát is: területi

veszteségek érték. A Sèvres-i békeszerződést 1924-ben felváltotta a Lausanne-i

békediktátum.

A béketárgyalások során új államok jöttek létre: Finnország, Észtország, Lettország,

Litvánia Oroszországból; Lengyelország, Csehország, Szerb–Horvát–Szlovén Királyság

Montenegróval és Albániával bővült ki, így jött létre Jugoszlávia. Az új államok létre

jöttének okai között sorolhatjuk az elszigetelődést a kommunista Oroszországtól és a

németek elzárását.

18

A békerendszer hibáiként tudom kiemelni, hogy a veszteseket megalázták, revans

lehetőséget kínáltak a vesztes országoknak és 1919-ben nagyhatalmi alapon húzták meg

az új államhatárokat. Kisebbségi problémák keletkeztek, melyeket a kisebbségvédelmi

szerződésekkel a nagyhatalmak hoztak a kisebbségben élő emberek védelmében, hogy

így biztosítsák a szabad nyelvhasználatot és az anyanyelvi oktatást. Ezen intézkedések

csak papíron valósultak meg. A békerendszer hibájaként még felvethető, hogy kiélezte a

győztesek közötti versenyt például Japán és az Amerikai Egyesült Államok között. A

nagyhatalmak elősegítették a nagy elszigeteléssel Oroszország és Németország egymásra

találását.

1920. június 4-én írták alá a trianoni békét magyar részről Bénárd Ágoston és Drasche

Lázár Alfréd, a Simonyi-Semadam Sándor kormányának megbízottjai és így,

megpecsételve a történelmi Magyarország sorsát. Országunk területének 72,

lakosságának 62 százalékét veszette el. 1920. november 15-én a magyar országgyűlés

törvényerőre emelte az 1921. évi XXXIII. törvénnyel. Az elfogadás oka, hogy

Magyarország ne szigetelődjön el a nemzetközi politikából.

A Trianon utáni kormányok programjaiban megtalálható a revíziós politika. A tejes

megvalósítás mellett állók az összes elvett terület visszaszerzését akarták, míg a részleges

revizionisták csak a magyar lakta területeket követelték vissza.

A Rothermere-kampány során Rothermere lord kísérletet tett Magyarországnak

helyzetének bemutatására. E szerint, ha a győztes hatalmak kerültek volna Magyarország

feldarabolt helyére meddig hagyták volna szó és harc nélkül? A Rubicon című folyóirat

1997/1. számának 35-36. oldalain található (Zinner Judit fordítása) cikkében részletezi

azon helyzetet, ami a XX. század elején Kelet-Európát jellemezte.

19

3.2.1. A trianoni békeszerződés által megváltozott magyar gazdaság

A trianoni békeszerződés mélyen érintette az I. világháború vesztes országait, de főként

Magyarországot. A felbomlott Osztrák-Magyar Monarchia után létre jött Magyarország

állt szemben a győztes hatalmakkal. Magyarország lakossága megváltozott.

Magyarország terület és lakosság vesztése

7. számú táblázat

TerületTerület km2-

benNépesség (fő)

Népsűrűség km2-enként

Csehszlovákiához 63 004 3 567 575 56,6Romániához 102 181 5 236 305 51,2SHS államokhoz 21 031 1 519 013 72,2Ausztriához 4 026 292 588 72,7Fiume 21 49 806 2 371,7Összes elvesztett terület 190 263 10 665 287 56,1Trianoni Magyarország 92 607 7 599 246 82,1Történeti Magyarország 282 870 18 264 533 64,6

Forrás: Honvári [2003]

A háborús szükségintézkedéseket Magyarországon 1924-ben számolták fel. Szabályozás

alá kerültek a bérek és az árak. Központilag osztották szét a szűkösen rendelkezésekre

álló erőforrásokat. A Monarchia megszűnésével az egységes piacot is eltűnt. A magyar

kormányok protekcionista politikával próbálták védeni belső piacunkat. Tilalom alá

került az áru- és a tőkemozgatást. Nyersanyaglelőhelyeink száma lecsökkent, hiszen a

területvesztésben a szomszédos országokhoz kerültek. Exportálás által jutott az ország

nyersanyagokhoz. Főleg petróleumot vásárolt az ország világítási célra, de más termékek

is népszerűek voltak. Nagybánya, Körmöcbánya és Selmecbánya elcsatolásával megszűnt

az arany, az ezüst, a réz, a horgany, az antimon és a mangán bányászata. Körülbelül 70%-

os csökkenés figyelhető meg a vasérctermelésben. Továbbá a megmaradt bányáinkba

termelt ércek nem a legjobb minőséggel bírtak. Rudabányán termelt gyenge minőségű

vasércet Csehországba szállították és ott jobb minőségű nyersanyaggal vegyítve

olvasztották be. Szlovákiában nem működtek kohászati üzemek, így 1922 őszén a sikeres

tárgyalások következtében a felvidéki vasércet Ózdra szállították, hogy itt állítsanak elő

20

vasércet. Ez a megoldás költséghatékonyabb volt, mint a csehországi, mivel kevesebb

szállítási díjat kellett kifizetni. Így kijelenthetjük, hogy Magyarország külkereskedelemre

utalt országgá vált.

A szomszédos államok Magyarországhoz hasonlóan nemzetgazságok kialakításában

munkálódtak. A területi változások következtében az új Magyarország iparosodottabb

lett. 4241 gyárból 2075 (48,9%) maradt meg, míg a gyári lőerőből több mint 50%. A

gyáripar összes termelési értékéből 55,1% maradt az új országhatáron belül.

Forrás: Honvári [2003]

3. ábra: A népesség foglakozási ágak szerint

Az elcsatolások következtében a különbönöző iparágak között aránytalanul nagy

kapacitás figyelhető meg. A gépgyártás egyik legfejlettebbnek számító ága, a közlekedési

eszközök gyártásának kapacitása a történeti Magyarországhoz, illetve a részben a

Monarchia igényeihez volt méretezve. A terület elvonások súlyosan érintették a magyar

hajózást, hiszen fel kellett számolni a Dunai Flottillát, illetve Fiume elcsatolásával

megszűnt a magyar tengerhajózás, amely 549 hajóból álló flottával rendelkezett. A

folyószakaszaink 35,4%-ra, 2 128 km-re csökkentek. A vasút hálózat 8364 km-re

csökkent. Ez 42,4%-os csökkenés a 19 273 km-es háború előtti állapotokhoz képest. A

21

mozdonyok száma 1 549-re csökkent 4 949 darabról. A vasúti személykocsik száma 8

718-ról 2 284-re 26,2%-kal csökkent. A vasúti teherkocsik száma 17%-kal csökkent 18

010-re. Az új határ menti városok fejlődésképtelenek voltak.

Gazdaságunk szerkezet változáson ment keresztül. Új iparágak jöttek létre, amelyekhez a

körülmények adottak voltak. Az élelmiszeripar termelése visszaesett. A világhírű magyar

malomipart is érintette a trianoni békeszerződés, hiszen a termőterületek száma

lecsökkent, ezáltal nem volt mit feldolgozniuk a malmoknak. A mezőgazdaság

munkaerőhiánnyal küzdött, továbbá a jobb minőségű délvidéki, csallóközi szántföldek az

új határokon kívül maradtak. Kétszeresére emelkedett a szőlő termelés részaránya,

közben a rétek és legelők száma csökkenésen ment keresztül. A megmaradó füves

területek az éghajlati viszonyok miatt sokkal gyengébb minőségűek voltak, mint a

határon kívül elterülő dús hegyi legelők. Az erdőterületek csökkenése egyenesen

katasztrofális méretű volt. a tölgyerdők 32,5%-a, a bükk és más lomos erdők 13,5%-a, a

fenyőerdőknek pedig mindössze 2,8%-a maradt az új határokon belül.

A lakosságot érte legjobban ezen intézkedések hatásai. Az ország lakosságának

csökkenése mellett több gonddal kellett szembe nézniük az embereknek. Pénz és munka

hiány volt jellemző. A falukban foglalkoztatási gondok éleződtek ki. A háború előtt a

faluban élő munkanélküliek az iparban találtak munkalehetőséget. Voltak olyan emberek,

akik már nem tudtak tovább hazájukban élni és így vándorlásra adták fejüket. A

kivándorlások megakadályozása érdekében például az Amerikai Egyesült Államok

bevándorlási kvótát szabott meg. 1920 után az Amerikai Egyesült Államokban 356 995

főben maximalizálták a bevándorlók számát, majd 1924-ben az amerikai kongresszus

által elfogadott törvényben 164 557 főben maximalizálták a beengedhetők számát. Sokan

ezért is Kanadában leletek otthonra.

A következő ábráról leolvasható, hogy kezdetben, 1922-től 1929-ig növekvő tendenciájú

kivándorlás volt, majd ez 1929-től 1932-ig folyamatosan csökkent. A bevándorlások

száma viszont folyamatosan nőtt az évek előrehaladása során.

22

A kontinentális kivándolás adatai

1375

2548

1782

92 106 187 119189

780388

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

1922 1929 1930 1931 1932

(fő

) Kivándorolt

Bevándorolt

Forrás: Honvári [2003]

4. ábra A kontinentális kivándorlás adatai

A lakosság száma a trianoni területeken 1910-1920 között 373 172 fővel szaporodott. A

magyar kormány 1919-1922. évi működéséről szóló jelentés a hősi halottak számát

mindegy 250 000 főre, a két népszámlálás közötti kivándorlók számát kb. 60 000 főre

teszi, ezrét a tényleges gyarapodás zömét, 300-320 ezer főt nagyobb részt az elszakított

területekről áttelepült. Főleg köztisztviselő és szabadfoglalkozású értelmiségiek voltak az

áttelepülők, illetve Amerikából visszatérő magyarok. Ezek az emberek nyomorban,

hajléktalan emberekként élték meg a mindennapokat. 1921 októberében a fedél nélkül

élők száma az államot lakások építésére ösztönözte, ami a háború kitörésétől elmaradt. A

4 387 vagonlakást az állam 1922 novemberéig 3 869 lakásra cserélt le, így a vagonokban

élők száma 1 900 főre csökkent.

E válságos időszakot összegezve elmondhatjuk, hogy a mind a könnyű-, mind pedig a

nehézipar jelentős változásokon ment át. A vas- és gépgyártás visszaszorult, mivel nem

volt nyersanyag. Közben a vegyipar, az építőipar, az elektrotechnika fejlődni kezdet. Az

emberek nehézségeik ellenére küzdeni kezdtek életükért és így jöhetett le, hogy

országunk új gyökerekre építkezve újjáépülhetett.

23

3.2 Magyarország az I. világháború után

1918-ban az I. világháború véget ért. 1918-1920 között általános válság hangulat alakult

ki. a gazdaság a háborút követő válságtól szenvedett, infláció nehezítette a

kereskedelmet, a megszűnt Osztrák-Magyar Monarchia, és ez által az egységes piac,

nyersanyag hiány lépett fel. Megszűnt a munkaerő és a tőkeáramlás szabad vándorlása. A

politikai életben is kialakult egy fajta válság. Károlyi Mihály kormánya nehéz napokat élt

át. A kommunista hatalom átvételt is túl kellett élnie az országnak. Kormányok

váltogatták egymást Magyarországon. A trianoni békeszerződés végre hajtása megviselte

az országot. A trianoni Magyarországra menekülő emberek sorsa válságkérdés lett.

1920-ban megkezdődött a konszolidáció, amely célja, hogy a rendet, a törvényességet

megteremtse a gazdasági és politikai életben. Gróf Teleki Pál miniszterelnöksége alatt

elkészült a Vörös térkép, amellyel a magyar lakta területeket kívánta bemutatni

Trianonban, de kevés sikerrel járt. A Vörös térképet a melléklet megtekinthető. 1920-ban

elfogadta az országgyűlés a Numerus Clausus nevet viselő törvényt. Az 1920. évi XXV.

törvény az egyetemisták létszámát definiálták az országban élő nemzetiségiek között az

országos számarányoknak megfelelően. 1920-as földosztási törvényben 1 millió hold föld

sorsáról döntöttek. 410 ezer szegény paraszt család kapott körülbelül 1-2 holdas

földterületet, amit magántulajdonába vehetett. 1921-ben rendelkeztek az állami és

társadalmi rendről törvény szinten is. A kommunisták elítélése volt a fő cél. 1921-ben az

ország államformája király nélküli királyság volt. 1920. március 1-jétől az ország

vezetője a kormányzó, Horthy Miklós altengernagy volt, aki a válságos időszakban

megszilárdította az államhatalmat. Működése során úgymond a „köztársasági elnök”

funkcióit látta el. Joga volt miniszterelnök kinevezéséhez, visszaküldhette a

törvénytervezeteket, a hadsereggel szabadon rendelkezhetett. Dinasztiát, nemesi címet

nem adományozhatott és címeket nem örökíthette tovább.

24

A Bethlen István vezetésével felállított kormány próbálta a háború után kialakult

helyzetet normalizálni. Nehézségekbe ütköztek például 1921. augusztusában Pécs és

környéke ki akart válni a trianoni Magyarországból és csatlakozni szándékoztak

Jugoszláviához, Baranyai-Bajai Szerb Köztársaság néven. Nehezítette a helyzetet IV.

Károly második visszatérési kísérlete, amelyet sikeresen felszámolták. Így az utolsó

magyar király száműzetésbe tudták küldeni Madeira-szigetére. 1921. november 21-én a

Habsburg-házat harmadszorra is megfosztották a magyar király tróntól. 1921.

decemberében népszavazást tartottak Sopron és környékén, hogy melyik országhoz

akarnak tartozni. A soproni polgárok Magyarország mellett döntöttek. Azóta nevezzük

Sopront „Cívis Fidelissima”- a hűség városának. Bethlen felismerte, hogy csak úgy tudja

megváltozatni a kialakult rossz gazdasági, politikai helyzetet, ha nem egy négyéves

ciklusban gondolkozik. Elhatározásával valósult meg a bethleni konszolidáció. Új

választási törvényt alkotott, hogy biztosítsa politikai hatalmát. A törvény

antidemokratikusabb volt, szűkítette a választópolgárok számát. Kizárták a nem rájuk

szavazókat. Vidéken több helyen is nyílt szavazást tartottak. Rendeletként alkalmazták,

mivel parlamenti vitát az idő rövidsége miatt nem tarthattak. 1922-ben 58%-os győzelmet

aratott és Egységes párt. Az ábrából kitűnik a fölényes győzelem.

Az 1922-es magyar országgyőlési választás eredményei

895 48217 035

719 747

Kormánypárt

Ellenzék

Nem jutott be

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_Polg%C3%A1ri_P%C3%A1rt (Letöltve:

2010. november 3-án)

5. ábra Az 1922-es magyar országgyűlési választás eredményei

25

3.3. A trianoni Magyarország

A gazdasági élet rendbetétele 1922-ben kezdődött. Magyarország is tagja lett a

Népszövetségnek. Hitelt kapott az ország, 250 millió arany forintértékben, amelyet 7%-

os kamatlábbal 20 év alatt kellett letörleszteni. 1924-ben létre jött a Magyar Nemzeti

Bank, a központi bank szerepét töltötte be, így kizárólagos bankjegy kibocsátási jobbal

volt felruházva. 1927. január 1-jén az addigi fizetőeszközt, a koronát felváltotta a pengő.

Állami nagy beruházások kezdődtek meg. A közlekedést fejleszteni kezdték, a vasút

hálózatot villamosítani kezdték. A vidéki településeket villamosítani kezdték. A

mezőgazdaság gépesítése ekkor terjedt el. Az 1920-as évek közepére Magyarország

közepesen fejlett agrár-ipari országgá vált.

A háború alatt az európai országok áttértek a szabad kereskedelemről és a kötött

gazdálkodást vezetek be. 1924-ig a szükségintézkedéseket Magyarországon megtartották

a háború megkezdésétől, a stabilizációig.

A szociális helyzet javítása is tervként szerepelt az új ország politikájában. A szociális

intézkedések Vass József népjóléti minisztert dicsérik. 1928-ban javaslatára

kiszélesítették a baleset- és betegbiztosítást. Bevezették az öregségi, az özvegyi, az

árvasági és a rokkantsági nyugdíjakat. Megnőtt a táppénz mértéke 75%-ra. Létre hozták

az Országos Társadalombiztosítási Intézetet. Változásokon ment a kultúra is. Az irodalmi

alkotások mellett a kultúra is szerephez jutott. Klebelsberg Kunó vallás- és

közoktatásügyi miniszter nevéhez főződik a következő gondolat is:

„Eddig a kard által volt nagy Magyarország,

Most pedig a kultúra által kell.”

Az elcsatolt területeken élő magyarságban a magyar kultúrát akarták ébren tartani.

Különféle könyvek, röpiratok, plakátok és egyéb kiadványok kerültek forgalomba. 1926-

ban a népiskolai törvény által az iskolarendszer fejlődésnek indult. Nagymértékben

visszaszorultaz analfabéták száma az ország területén. Párhuzamosan megnőtt a

magasabb iskolai végzettségűek száma is.

26

A népesség iskolázottsága

8. számú táblázat

Forrás: Száray–Kaposi [2008]

A táblázat szemléltetni kívánja Magyarország lakosságának iskolai végzettségét.

Az állam iskolák építkezésébe kezdett, így meg lehetet alapozni a kötelező

nyolcosztályos általános iskolai képzést. A középfokú oktatásban átalakult a tananyag:

korszerűsédese során modern nyelvek és természettudományos tantárgyak is tanulhatóvá

váltak. A jól képzett pedagógusokból erős, szigorú, de igazságos tantestületek alakultak

országszerte.

A felsőoktatás is változásokon ment keresztül. Több egyetem alakult újjá a

területvesztések miatt. Így talált otthonra Sopronban a selmecbányai akadémia, ami a

Miskolci Egyetem alma matere. Megalakult a pozsonyi egyetem utóda Pécsen és a

kolozsvári egyetem is megtalálta magyar helyét Szegeden. A kutatásfejlesztés nagy

előrelépést jelentett. Kutatóintézmények jöttek létre, megalakult Tihanyban a biológiai

kutatóintézet is. Magyar intézetek jöttek létre Európa több nagy városában, például

Berlinben, Rómában és Bécsben. A magyar tehetséges kutatók ösztöndíj támogatása

mellett képviselték a tudomány életet világszerte.

A nők helyezte Magyarországon is átalakuló félben volt. A nők választójoghoz jutása

előre lépés volt. a női szerep megváltozása a munkába állást, a biztos egzisztenciát és az

önállóságot jelképezte. Főleg adminisztratív és a könnyűipari munkakörök betöltőjévé

váltak a XX. századi női munkások, de ezen beosztások mellett az oktatás és más

értelmiségi pályán is jelentős szerephez jutottak a nők. A népesség szám eközben

változni kezdett: a halálozásoknál gyorsabban csökkent a születések száma, így lassult a

népességnövekedés üteme.

Életmódváltáson ment át Magyarország. A technikai fejlődés civilizációs vívmányai

egyre több háztartást hódítottak meg. Divattá váltak a sportolási szokások, a nyaralás és

kikapcsolódási lehetőségek. A XX. Század elején a középrétegek, a kispolgárság és a

Korcsoport, iskolai végzettség 1920A 10 éves és idősebbekből álló 0 osztályt végzett 13 %A 15 éves és idősebbekből 8 osztályt végzett 11,2 %A 18 éves és idősebbekből legalább középiskolát végzett 4,3 %A 25 éves és idősebbekből befejezett felsőfokú végzettségű 2,7 %

27

szakmunkások számára nyílt meg egyre több lehetőség. Minden napossá vált a mozi és az

újságok olvasgatása is. A vidék hangulat még mindig megőrizte érintetlenségét. A

változásokon ment keresztül a fejlettnek számított Nyugat-magyarországi országrész a

fejletlenebbnek számító keleti régióhoz hasonlítva.

3.4. Etnikai változások

A békekötés révén a nemzetiségiek által lakta területekkel csökkent Magyarország. Ezen

változás mellett magyar lakta területek is elcsatolásra kerültek. Körülbelül 10 millió

magyar ember kapott otthont a trianoni békeszerződés értelmében. A kisebbségbe került

magyarok helyzete az új szomszédos országokban elég elkeseríthetőnek mondható. Az

atrocitások, a zaklatások és megfélemlítések minden napossá váltak. Eközben a trianoni

Magyarország nemzetállammá vált a 92%-os magyarságával.

Magyarország etnikai összetétele6

9. számú táblázat

Lakosság 1914-ben 1920-banNémet, román, szlovák, szerb, ruszin és egyéb 45,5 8Magyar 54,5 92

Forrás: Száray–Kaposi [2008]

A táblázatból kiderül Magyarország etnikai összetétele: a világháború előtt

soknemzetiségű ország volt Magyarország, a háború után nemzetállammá vált.

Az etnikai elvek nem kerültek előtérbe a határkiépítések során. A népek közötti feszült

hangulat nem csökkent, hanem fokozódni kezdett a XX. század első felében.

6 A táblázat adatai százalékértékben értendőek

28

IV. ÖSSZEFOGLALÁS

Magyarország a trianoni békeszerződés következtében megcsonkított országgá vált.

Gazdaságilag és politikailag megviselődött: problémák és nehézségek ellenére sikerült

lefektetni a megkisebbedett ország új politikai és gazdasági alapjait. Az Osztrák–Magyar

Monarchia felszámolása után a külön álló Magyarország területeinek 2/3-át elvesztve,

lakosságnak több mint harmadával az I. világháború vesztes országaként kényszerül a

mai napig is élni.

Ha most felszámolnánk a békeszerződést mekkora felelősséggel járna ismét az emberek

életének feldúlása? Legnagyobb probléma a békediktátummal kapcsolatban az volt, hogy

családokat, városokat, történelmi helyeket választott el egymástól nagyhatalmi alapon

nyugvó elvek alapján. Ha most történne, hogy érvénybe kerülne egy ilyen horderejű

rendelkezés, akkor mi lenne a helyes döntés?

A kérdésre személy szerint nem tudok helyesen válaszolni. Sajnálom, hogy a történelem

velünk, de remélem, hogy magyarságunk nem csak természeti adottságaink miatt vallja

magyarnak magát, hanem úgy is érez, amit más országok nem tudhatnak. Ez a „titkos”

összetevő jelképezi közös múltunkat, jelenünket és jövőnket. A hazaszeretet, az egymás

elfogadása és a becsületesség alapja mindennek.

Kutatásom során világossá vált számomra Magyarország gazdasági helyzete a XIX.

század vége és a XX. század közepe között. A kiegyezést követő gazdasági fejlődés

következtében a Monarchia lakói jobb életkörülmények között laktak, mint az I.

világháborút követő utódállamokban otthonra talált emberek.

Jövőt a fejlődésben lévő Európai Unióban látok, melynek Magyarország 2004. május 1-

jétől a tagja. Jelenleg 27 tagország alkotja Európa közös gazdasági és politikai unióját.

29

Irodalomjegyzék

Honvári János [2003]: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század

közepéig, Aula Kiadó, Budapest 280-306, 315-365 o.

Honvári János [2006]: XX. századi magyar gazdaságtörténet, Aula Kiadó 19-32. o.

Száray Miklós: Történelem III. [2007]: Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 249-278. o

Száray Miklós – Kaposi József [2008]: Történelem IV. Nemzeti Tankönyvkiadó,

Budapest 6-98. o..

Dr. Teleszky János [1927]: A magyar állam pénzügyei a háború alatt, A Magyar

Tudományos Akadémia kiadása, Budapest 206-214. o.

Zeidler Miklós: Trianon, Osiris Kiadó, Budapest 2003.

http://mek.niif.hu/02100/02185/html/171.html (Utolsó ellenőrzés: 2010. november 12.)

http://crowland.uw.hu/images/csata/caporetto.html (Utolsó ellenőrzés: 2010. november

12.)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_Polg%C3%A1ri_P%C3%A1rt ( Utolsó ellenőrzés:

2010. november 12.)

30

MELLÉKLETEK

1. ábra: Az Osztrák-Magyar Monarchia címere

Forrás: http://crowland.uw.hu/images/csata/caporetto.html (Letöltve: 2010. november 10-én)

2. ábra: Az Osztrák-Magyar Monarchia térképe

Forrás: http://monarchia.netlap.net/ (Letöltve: 2010. november 10-én)

31

3. ábra: gróf Teleki Pál Vörös térképe

Forrás http://www.nemzetismeret.hu/middle/404ab.jpg (Letöltve: 2010. november 10-én)

32

4. ábra: A Rothermere-kampány szemléltetése

Forrás: Zeidler [2003] 461. oldal

33

5. ábra: Trianon utáni Magyarország egy korabeli plakáton

Forrás: http://www.sutto.hu/esemenyek.html (Letöltve: 2010. november 10-én)

6. ábra: Az Európai Unió térképe

Forrás: http://europaiunio.network.hu/kepek/piroska-7093/eu_bovites_terkepe (Letöltve: 2010. november 10-én)

34

TARTALOMJEGYZÉK

I. AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA ..................................................................... 4 1.1. Az Osztrák-Magyar Monarchia helyzetképe ............................................................ 4 1.2. A kiegyezés utáni gazdaság ...................................................................................... 5

1.2.1. A magyar mezőgazdaság a XIX. században ...................................................... 5 1.2.2. Az ipar helyzete a kiegyezés korában ................................................................ 7 1.2.3. A közlekedés helyzete a XIX. században .......................................................... 8 1.2.4. A magyar bankrendszer és a hitelszervezet fejlődése ........................................ 8

II. AZ I. VILÁGHÁBORÚ ................................................................................................ 12 2.1. Az I. világháború főbb eseménysorozatai ............................................................... 12 2.2. Az Osztrák-Magyar Monarchia szerepvállalása a háborúban ................................ 12 2.3. Magyarország hadigazdasága az I. világháború idején ........................................... 14

III. A trianoni békeszerződés ............................................................................................. 17 3.1. Az I. világháborút lezáró béke ................................................................................ 17

3.2.1. A trianoni békeszerződés által megváltozott magyar gazdaság ....................... 20 3.2 Magyarország az I. világháború után ....................................................................... 24 3.3. A trianoni Magyarország ........................................................................................ 26

3.4. Etnikai változások ............................................................................................... 28 IV. összefoglalás ................................................................................................................ 29 Irodalomjegyzék ................................................................................................................ 30 Mellékletek ........................................................................................................................ 31

35