Barangolás a Monarchia Éléstárában

7/23/2019 Barangolás a Monarchia Éléstárában

http://slidepdf.com/reader/full/barangolas-a-monarchia-elestaraban 1/32

Ipari, mezőgazdasági és vízügyi emlékek látogató útvonala

a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióban

„Barangolása monarchia éléstárában”



BARANGOLÁS A MONARCHIAÉLÉSTÁRÁBAN

Érintett települések

3 napos

1

8 napos

www.thematicroutes.dkmt.eu



Háttér

Hogyan közelítsünk a közös múlthoz?

Amikor Angliában és Nyugat-Európában már gyárak, gyárvárosok,ipari övezetek, mezőgazdasági, ipari vertikumok jöttek létre az első

ipari orradalom eredményeként, az Osztrák-Magyar Monarchiadél-keleti részén – a mai Duna-Körös-Maros-isza Eurorégió –még hatalmas puszták oglalták el e terület legnagyobb hányadát;még javában olyt a török időszakban elnéptelenedett területek bete-lepítése vállalkozó szellemű bérlőkkel, majd az 1840-es évektől szer-vezett, központi irányítással.A XIX. század közepéig egyértelműen a kézműipar virágzott térsé-günkben. Súlya, jelentősége a század végéig megmaradt a alvakban,mezővárosokban, sőt szigetenként a XX. század közepéig megtalál-ható volt például a szlovákok lakta településeken.A Duna-Körös-Maros-isza Eurorégió területének iparosodása aXIX. század utolsó harmadában indult meg erőteljesen, és olytató-dott a XX. században kisebb-nagyobb megtorpanásokkal napjain-kig. A második ipari orradalom időszaka látványos ellendülést, mais jól nyomon követhető, tárgyi, építészeti emlékekben megnyilvánu-ló ejlődést eredményezett. Azt is mondhatjuk, hogy „lemaradásunk-ban volt az előnyünk”.A húzóágazatnak számító malomipar (gőzmalmok az akkor legmoder-nebb gépi berendezésekkel) ekkor „robbant be” Európa látószögébe.Azt se eledjük el, hogy Monarchia idejében a terület a XVIII-XIX.században a szélmalmok országa is volt. A XIX. század 50-es, 60-as éveiben a térség alvainak nyugati oldalán átlagban 3-4 szélmalomőrölt. Ezek a kecses építmények az alföld-képhez ma is hozzátar-toznak a Duna-Körös-Maros-isza Eurorégióban.A XIX. század utolsó harmada a nagy vízrendezések időszaka tér-ségünkben. A dél-alöldi és nyírségi kubikosok több mint 6 millióhold öldet adtak vissza a termelésnek a hatalmas gátemelések, sza-

bályozási munkák következtében. A Duna, a isza és mellékolyó-inak gátjai, a csatornák, zsilipek, kisebb duzzasztók, a kikötők egyrésze, a hidak, a holtágak, a vízi szállítás térhódítása mind becsesemlékünk ma is. Európai értékű az óbecsei Duna-isza-Duna zsi-liprendszer, a Bezdán I. és a Bezdán II szivattyúállomás, a bezdánizsilip az ún. „slajz”, amelynek építésénél először alkalmaztak Euró-pában víz alatti betonozást. Ugyancsak különleges emlék a Körös-Maros térségben, a mai Romániában a 80 km hosszú Malmok Csa-tornája, valamint emesvárnál a Bega zsilip. Napjainkban érdemesújragondolni bizonyos kikötők elújítását és a hajózás újraindítását.Különös figyelmet érdemel a isza, mint nemzetközi vízi út.Az 1870-es és 1880-as években kiépült valamennyi, ma is meglévővasúti gerincvonal. 1871-ben átadták az Alföld-Fiume vasútvona-

lat, amely a térséget közvetlenül a világpiacra kapcsolta be. A szá-zadordulón jelentős arányban épültek úgynevezett gazdasági vas-utak, mai néven „kisvasutak” vagy keskeny nyomtávú vasutak.Kiépült a távíró és postaszolgálat. Az első világháborúig mindentelepülést bekötöttek a teleonhálózatba.A nagy közúti építkezések szintén ekkor indultak meg. A szórtköves,más néven makadám utak száz kilométerei épültek meg néhány év-tized alatt.Az építőanyag-ipar, a tégla- és cserépgyártás hatalmasat ejlődött. Jelenleg két településen kísérhető nyomon a száz évvel ezelőtti na-gyipari termelés: a szerbiai Kikindán és a magyarországi Békéscsa-bán. A századordulón rengeteg magán téglaégető működött, szinteminden második, harmadik településen. Ezek azonban a gépesítetttömegtermelés miatt hamar tönkrementek.A gépipar és a fafeldolgozás egyik nagy központja Arad volt. Innen láttákel a régiót vas- és aáruval. Avaskohászat egyik központja Resica volt.

3 napos útvonal

1. napSzeged/Ebéd: Öreg Kőrössy HalászcsárdaMakó • Mezőhegyes/Vacsora, szállás: Hotel Nóniusz

2. napArad• Gyorok (Chioroc) • Ópálos (Păuliş)/Ebéd: Wine Princess PincészetTemesvár (Timişoara) • Temesrékás (Recaş)/Vacsora: Cramele Recaş/emesrékási Pincészet Rt.Szállás: Hotel Roco****

3. napNagykikinda (Kikinda) • Csóka (Čoka) • Zenta (Senta)/Ebéd: Papuli ČardaKelebia (Kelebija)

8 napos útvonal

1. napSzeged/Ebéd: Öreg Kőrössy HalászcsárdaMakó • Mezőhegyes/Vacsora, szállás : Hotel Nóniusz

2. napCsongrád • Szarvas/Ebéd: Ciprus FogadóGyomaendrőd • Békéscsaba • Gyula/Vacsora: Kisködmön Étte-rem/Szállás: CÍVIS Hotel Park***

3. napKőrösbökény (Buteni) • Brád (Brad) • Déva (Deva)Ebéd: Restaurant Casina International***

Govasdia (Govăjdia) • Lugos/Vacsora: Restaurant Ana Lugojana/Szállás: Hotel Dacia***

4. napResicabánya (Reşiţa)/Ebéd: Restaurant SanelaVaskő (Ocna de Fier) • Stájerlakanina (Anina) • Stájerlakanina –Oravicabánya (Anina – Oraviţa) • Oravicabánya (Oraviţa)/Vacsora, szállása: Hotel Caraş

5. napVersec (Vršac) • Óbecse (Bečej) • Novi Sad/Ebéd: Plava FrajlaSremski Karlovac • Kölpény (Kulpin) • Novi Sad/Vacsora: ČardaAqua Doria/Szállás: Aleksandar Szálló****

6. napZobnatica • Bácsgyulafalva (Telečka) • Zombor (Sombor)/Ebéd: Restoran AndrićBezdan • Kelebia (Kelebija) • Szabadka (Subotica)/Vacsora: Boss Caffe Pizzeria/Szállás: PBG Hotel

7. napKiskunhalas • Kiskőrös/Ebéd: Kurta KocsmaKecel • Baja/Vacsora: Halászcsárda/Szállás: Duna Wellness HotelBaja

8. napKalocsa • Izsák • Kecskemét/Ebéd: Három Gúnár Étterem



Az új iparágak közül a századorduló időszakában a nyomda-ipar is ellendült. Minden városban és mezővárosban nyomda- éslapkiadó cég működött. A régió egyetlen nyomdaipari múzeumaGyomaendrődön létezik, száz évvel ezelőtti gépekkel.A villamosítás az 1920-as évektől ejlődött erőteljesebben. A városi,mezővárosi villanytelepek legtöbbje a gőzmalmok mellett épült el.A nagyobb városok központjában megkezdődött a városi gáz elhasz-

nálása a helyi gázelőállító telepek segítségével. emesvár és Arad, mintrégióközpontok élen jártak ebben. A háztartások mellett a városi köz-világításra elsőként e két városban használtak gázégőket.A városi, mezővárosi vízellátás megszervezése a századordulóncsodálatos víztornyok, közkutak, vízvezetékek, szennyvíz-elvezetőcsatornák, ürdők, tisztasági ürdők megépítését eredményezték.Építészetileg kiemelkedő jelentőségű az aradi és a szegedi v íztorony.A konzervipar és a húsipar a XX. század első harmadában gyökere-sedett meg, igazi nagyiparrá csak a század második elében nőtt.A kőolaj- és földgáz bányászat az 1930-as, 1940-es években kez-dődött meg, de kiteljesedése a század második elében következettbe. Ez az iparág irányította rá a figyelmet az eurorégió talán még mais legnagyobb szunnyadó kincsére a termálvíz feltárására és hasz-nosítására. Ez utóbbi a XXI. század nagy lehetősége vidékünkön,ugyanakkor a különböző tudományágak és a versenyszéra számáraóriási kihívás.A második ipari orradalom nem hívta életre a bőr-, a pamut-, azüvegipar gyárait, bár a bőripar kézműves szinten a szűcsök műhelye-iben végig jelen volt. A szövő, onó nagyipar a XX. század másodikelében néhány évtizedre elvirágzott, hogy aztán az új százador-dulón látványosan megszűnjön. A sors fintora viszont az, hogy Kö-zép-Európa legnagyobb üvegipari üzeme napjainkban Orosházántalálható.A klasszikus értelemben vett iparosítás elvázolása mellett számunk-ra legalább annyira ontos az iparszerű mezőgazdasági termelés be-mutatása.A mezőgazdaság kétoldalúan kötődött az iparhoz: egyik oldalról

hatalmas tömegű szabad munkaerőt, nyersanyagot és élelmiszert biztosított az ipar számára; ordítva viszont a mezőgazdaság gépe-sítése az ipartól üggött. A gépesítés következtében pedig megvaló-sították az iparszerű termelési eljárásokat mind a növénytermesztés-ben, mind az állattenyésztésben.Az ipari növények termesztése és részbeni eldolgozása jelentette azelső kapcsolódást az iparhoz. A XVIII. század végétől a kender, kisterületen a len, majd a XIX. század első elétől a dohány volt a „pén-zelő növény”. Az egyetlen dohánymúzeum térségünkben a szerbiaielecskán található. Megjelent a cukorrépa, szigetenként a szőlő (Arad, Csongrád környékén és a Szerémségben a XI-XIV. századtólkezdve olyamatosan jelen volt) és a különböző gyümölcsák, a ker-tekben a zöldségfélék.

A 12 öl széles postautak két oldalán eperák zöldelltek, levelük aellendülő selyemhernyó-tenyésztéshez nélkülözhetetlen táplálékvolt. Arad és emesvár között a őút két oldalán még ma is láthatónagyon sok száz évesnél idősebb epera. Európai összehasonlításbanis egyedülálló a szerbiai Bezdánban működő selyemdamaszt gyár,ahol még ma is az 1870-es években elállított hatalmas szövőszé-keken szövik a finom pamutonalak közé a még finomabb selyem-szálakat.A komló a manuakturális viszonyok között működő serfőzdék ésa házi készítésű párélesztő (a kenyérsütéshez szükséges) alapanyagavolt. A serőzdék az 1760-as évektől jelen vannak a régióban; ere-deti épületek és berendezések még láthatók Romániában emesvá-ron, Szerbiában pedig Nagybecskereken, Apatinban, Pancsován ésVersecen.A búza ezekben az évtizedekben lépett elő a Nagyalöld vezető ter-mékévé a legkorszerűbb malomipari eldolgozás révén. A termelés

növekedésének üteme világviszonylatban is az első helyen állt, csakaz USA közelítette meg. Sütödék ezrei ontották a 2 és 4 kilós ke-nyereket, a oszlós kalácsokat és kifliket. A „kenyér kultusz” ekkorteljesedett ki vidékünkön.A kapásnövények közül a kukorica térhódítása jelentős az istállózóállattartás elterjedése miatt is. A XIX. század közepéig a kukoricakerti növény volt, és elsősorban emberi táplálkozásra szolgált. Szán-

tóöldi növénnyé az 1860-as évektől vált a modern vetésforgó tér-hódításakor. A zab, az árpa és a pillangós növények, takarmányrépa,stb. vetésterületének növekedése szintén az istállózó állattartással ésa vetésorgó alkalmazásával kapcsolatos.Hatalmas tároló kapacitás jött létre: magtárak, később gabona si-lók, egyéb tárolók. Építészetileg is jelentős, ma is használatban lévőmagtárépületek láthatók a szerbiai Pancsován és a magyarországiMezőhegyesen.Elterjedtek a tudományosan is megalapozott növénytermesztésimódszerek: a tudatos talajerő visszapótlás a szerves- és műtrágyaelhasználásával, a vetőmagtermesztés, a ajtaváltás, a gombabetegsé-gek elleni védelem, a szakosodás, az értékesítés megszervezése (érté-kesítő szövetkezetek), a közös eldolgozó telepek létesítése, stb.Az állattenyésztésben az 1880-as évekre általánossá vált az istállózóállattartás, amely együtt járt a takarmánynövények termesztésévelés a trágyázás elterjedésével, valamint az állattartás gépesítésével(kézi meghajtású szecskázó gépek, darálók, morzsolók, stb.), állat-tartó telepek kialakulásával.Érdekes módon nem az állatállomány növekedése jelentette a döntőordulatot ebben az időszakban, hanem a fajtaváltás, a ajtatisztaegyedek elterjedése. Különösen szembetűnő ez a ló, a szarvasmarhaés a juhállomány esetében.Ekkor váltják le a külterjes, rideg tartásos szürkemarhát a jól tejelőszínes ajtákra; átmenetileg megerősödik a merinói juh tartása, degyorsan vissza is esik; a bakonyi sertést a mangalica váltja le, és meg- jelenik azangol hússertés is. Ekkor lendül el a méhészet és a tanyásbaromfitartás. Méhészeti múzeum a szerbiai Karlócán található.

A mezőgazdaság gépesítése az elmúlt századorduló nagy eredmé-nye. A legnagyobb jelentőségű a cséplés gépesítése.Gyakorlatilag a „tüzes gépek”’ (gőzgép) hajtotta cséplőgépek lerövi-dítették a gabona raktárba kerülési idejét. A lóvontatású kévekötőaratógépek is megjelentek. A XX. század második eléig, a kom-bájnok megjelenéséig meglehetősen nagy arányban volt jelen a kéziaratás, más néven a kaszás aratás. Ennek egyik oka a hatalmas mun-kaerő elesleg.A vaseke többéle változata, a vetőgépek, a vasboronák, ogasok,hengerek, a gőzgép elhasználása mind-mind az iparszerűség terje-dését jelentették.A traktorok az 1920-as, 1930-as években terjedtek el.A XX. század második ele a nagyüzemi, gépesített növénytermesz-

tés és állattenyésztés, valamint a kemizálás időszaka volt a mennyisé-gi termelés elutása érdekében (az 1960-1990 közötti időszak).Újabban a termelés visszaogása a jellemző, valamint a tudatosökogazdálkodás és a természet egyensúlyának megőrzése a cél.A mostani és a következő évtizedek a régió mezőgazdaságában isméta „nagy váltás” időszakát jelentik: a biogazdálkodás, a génbankok, amegújuló energiaorrások, a turizmus térhódítása erről tanúskod-nak. Szélmalmok helyett szélkerekek, napkollektorok, biodízel- ésbioetanol alapanyagot gyártó eldolgozó üzemek, termálvízzel űtöttóliasátrak, lakónegyedek és az egészségmegőrzést szolgáló kivá-ló ürdők, wellness- és egészségközpontok, fiatal telepítésű erdők,nyugalmat, kényelmet nyújtó, hagyományos étkekkel szolgáló alvaksora, a tisztaságukról és a háborítatlan vízparti környezetükről híresolyók, halastavak és a elkelő, delelő, lenyűgöző Nap ezernyi színűsugárzása várja a térségbe érkező vendégeket.



1. Szeged

Szeged, Csongrád megye székhelye, a Dél-alöldi Régió központja, anagy magyar pusztának, az Alöldnek a közepén, a isza és a Marosolyók torkolatánál található. A olyók a távoli hegyvidékek terméke-it juttatták ide: át, követ, sót szállítottak. Szeged neve, mint ontossóraktár és sóelosztó hely oklevelekben, bullákban szerepelt, a isza

partra merőleges Sóhordó utca kötötte össze a híres sópajtákat (ittraktározták a sót) az ország más tájai irányába vezető őutakkal. Aszegedi uvarosok jelentős tevékenysége, megélhetési orrása volt asószállítás. A arönköket tutajként összekötve úsztatták a szegediolyóparti atelepekre, hogy ott eldolgozva gerenda, tetőanyag váljékbelőlük az építőipar számára.A gazdaság másik ága a öldművelés, állattenyésztés. Az a tény, hogyitt süt legtöbbet a Nap – „Szeged a napény városa” – ez ma azt je-lenti, hogy a nyáron érvényesülő mediterrán hatás miatt lehet nyitottmennyezetű színpadon zavartalanul operát, drámát, stb. játszani ésugyancsak nyitott mennyezetű nézőtéren sok ezer ember zavartala-nul élvezheti az előadást. A strandokon lehet napozni, közben ogya sör és a agylalt. Ugyanakkor a hatalmas ényben és melegözön-ben érnek az ízletesebbnél-ízletesebb gyümölcsök, köztük Szegedmelletti területeken a szatymazi őszibarack és a homokvidék másikontos kincse a szőlő, melynek „csemege” változata eredetiben, s azeljárásokkal és munka-olyamatokkal átalakított másik változatakönnyű alöldi borként kerül az itt élők és a vendégek asztalára. Etöménytelen napsugárzás pirosítja meg a űszerpaprikát, mely alap-vető űszere – íz és színező anyaga – a „Szegedi gulyásnak” a „Sze-gedi bürgepaprikásnak” vagy még az ezeknél is híresebb „Szegedihalászlének”.

Szent István téri víztorony

A Szent István téri víztorony Szeged meghatározó, városképi je-lentőségű, szecessziós stílusú ipartörténeti emléke. Az építmény az

ország legöregebb vasbetonból készült víztornya. 1903 és 1904 kö-zött épült Dr. Zielinski Szilárd mérnök tervei alapján. A csodálatoshomlokzati megjelenítés Korb Flóris műve. Az építők, Freund Hen-rik és fiai munkáját dicséri, hogy az 1000 köbméteres víztorony mégma is működik. A szegediek által Öreg Hölgynek nevezett víztorony2006-ban kívül-belül megújult, s a elújítást követően megnyitottakapuit az érdeklődők előtt.A torony legőbb különlegessége, hogy minden szerkezeti része vas-betonból készült: az alapok, a tartórendszer, a tárolómedence, a lép-csők, a zászlótartó, sőt még a bejárati ajtó is, a kilincset leszámítva.Mindez a vasbetonépítés hőskorában, egy olyan időszakban valósultmeg, amikor a vasbetontól, mint új építőanyagtól, még meglehetősenéltek, idegenkedtek.

Az, hogy a víztorony ma is üzemel, szintén különlegesség. A korabelivasbeton víztornyok ugyanis már évtizedekkel ezelőtt beejezték pá-lyautásukat, nagy részüket le is bontották.

A Szent István téri víztorony egy működő objektum. A torony szép-ségén és a működés érdekességén kívül más látványosság is ogadja alátogatót: a torony kilátóként és kiállítóhelyként is működik.

Nyitva tartás:Minden hónap első péntekén 10 és 15 óra között.Előzetes egyeztetés alapján: 10 őnél nagyobb csoportok számára

Bejelentkezés és időpont egyeztetés:Szegedi Vízmű Zrt., Ivóvíz termelési üzemeleon: (+36) 62/558-842

Jeles- és ünnepnapokon: Jeles- és ünnepnapokon előzetes meghirdetés alapján is nyitva tart avíztorony – az összes szint látogatható (időjárástól üggően).

Jegyárusítás:ourinorm Iroda (6720 Szeged, Dugonics tér 2.)ourinorm Inormációs pont a Széchenyi téren (június 1.-szeptember 15.)Szent István téri víztorony:Csak a nyitvatartási napokon, a nyitvatartási idő alatt.

Nyílt napokon:A Szegedi Vízmű által évente 1-2 alkalommal megrendezett NyíltNapokon a torony továbbra is ingyenesen tekinthető meg.



Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum

A szegedi szalámigyártás a XIX. század végén vált országosan, ésszázadunkban világszerte híressé. Feltétele volt a Rókuson meg-honosodott kukoricater-mesztés, az erre alapozott

disznótartás. A XIX. századközepén Lombardiában ka-tonáskodó fiatal disznóvágóklesték el a szalámi összetétel-ének és készítési eljárásánaktitkait. Pick Márk 1869-benalapított terményüzletét1878-ban paprikakereske-déssel bővítette, ami márszalámikészítéssel is együtt járt.A múzeumban megtalálha-tó a Pick szalámi és szalá-migyár történetét bemutatókiállítás, valamint a szegedipaprika gyártásának eszkö-

zei, illusztrációkkal. Dokumentum, hang-és videoelvétel gyűjtemény is található,amelyek a gyár volt dolgozóinak visszaem-lékezéseit tartalmazzák. A kiállításon azérdeklődők megtekinthetik az életszerűenbeállított szalámi gyártási olyamatot.

Beszélt nyelvek: angol, német.

Nyitva tartás: Kedd-szombat: 15-18 óráig Csoportokat a látogatást megelőző hé-ten történő bejelentkezés esetén, a nyit-vatartási időn kívül is (vasárnap és hétőkivételével), naponta 10 és 18 óra közöttogadnak.árlatvezetés (előzetes egyeztetéssel) ma-gyar, angol és német nyelven.

Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum 6701 Szeged, Felső isza-part 10.eleon: (+36) 20/980-8000Fax: (+36) 62/480-800Kapcsolattartó: Végh GyulaE-mail: [email protected]

Vízügyi emlékek, sétahajó

(Maros torkolat, védőgát rendszer, Felsővárosi híd)Egyórás hajóút keretében a „vízi város” megismerése.A Maros és a isza ontos víziút volt a XIX-XX. század orduló- ján. A Maroson annak idején hajókon szállították le a sót, a vízenúsztatták le a át; jelenleg a sóraktáraknak már csak a helyét lehetmegnézni.Sétahajóval végiglátogatható a következő útvonal: védőgátrendszer,amely az 1879-es nagyárvíz után épült, és a várost többször megvédtea isza áradásától; a régi és az új híd, a hajóállomás, a szabadstrand,a isza-Maros torkolat, a csónakházak, a halászcsárdák, az Árvíziemlékmű és a Boszorkánysziget láthatók a hajóról.

Sétahajó elérhetősége:eleon (+36) 20/5432-799E-mail: [email protected]



2. Makó

Makó városa Szegedtől dél-keleti irányba,a román határ közelében helyezkedik el. Az1200-as évek óta jegyzett település, amikor aCsanád nemzetséghez tartozó Makó bán volta terület öldesura. A tatárjárást és a törökhódoltságot követően a korabeli Makó gya-korlatilag elpusztult. Az 1700-as évek elejéna város ejlődésnek indult, az újjátelepüléskora lakosság elekezeti különállás szerint tele-pedett le, létrehozva a kétközpontú: katoli-kus és reormátus városmagot.Makó gazdaságának (mezőgazdaságának)alapját a hagyma képezi, a város környéki

területek és az időjárás ideális környezetet jelentenek a hagyma termesztésére, mely egy-koron csaknem az egész lakosság kenyerét

adta. A makói hagyma sikere máig töretlen,alakja a művészeti alkotásoktól az építésze-tig mindenütt jelen van a város életében. Alegszebb ezek közül a Makovecz Imre általtervezett Hagymaház, mely hűen utánozzaa növény alakját. A ház ma Makó kulturáliséletének központja, színház, konerenciate-rem található a műemlék épületben.

József Attila Múzeum

Az állandó kiállítás a város történetét mu-tatja be, különös figyelmet szentelve a városnevezetességének, a makói hagymának.A múzeumban külön épületben mutatják

be a hagymatermesztés eszközeit, munka-módját és a hagymások életmódját. A ejlettkocsigyártó mesterségek eszközanyagát bog-nár- és kovácsműhely tárja a látogatók elé.Különleges látnivaló a múzeum udvarán a„kashombár” és a „búzáskas”.

Nyitva tartás: Kedd-vasárnap: 9-16 óráig

József Attila Múzeum6900 Makó, Megyeház u. 4.eleon/ax: (+36) 62/213-540

Kapcsolattartó: Halmágyi Pál (+36)20/977-0344

Hagymaház

A megújult négytornyú HagymaházMakovecz Imre alkotása.

Nyitva tartás: Hétő-péntek: 9-17 óráig Szombat: 9-13 óráig

Hagymaház6900 Makó, Posta u. 2-4.eleon: (+36) 62/212-044E-mail: [email protected]



3. Mezőhegyes

A régészeti eltárások tanúsága szerint a település már az ókor-tól lakott volt. Az első írott emlék 1421-ben említi a településtMezew Heges néven. A török pusztítása után a terület elnéptele-nedett, de Csekonics Józse lovaskapitány javaslatára 1785-ben II.

Józse ménestelepet (Mezőhegyesi Császári és KirályiMénesintézet) alapított itt, amellyel elősegítette a aluújratelepülését. A város ma is elválaszthatatlanul kötő-dik a lovakhoz, épp úgy, mint két évszázaddal ezelőtt. Aménes büszkesége és legnagyobb értéke a nemzetközi-leg is ismert ló, a Nóniusz.Kitűnő termőtalaja miatt jelentős mezőgazdasági

adottságokkal rendelkezik, építészeti emlékei is a pa-raszti gazdálkodáshoz kötődnek. Az egyedülálló épí-tészeti emlékek, az erdős, ligetes területek, különlegesák eledhetetlen élményt kölcsönöznek a városba láto-gatóknak.

Fedett lovarda

Az 1809-ben épített lovardát az ország legrégebbenépült lovardájának tarják. Az épületen egy régi óra mu-tatja az időt, egy szélló pedig a szélúvás irányát.

Nyitva tartás:Hétő-péntek: 8-16 óráig

Fedett lovarda5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc u. 30.eleon: (+36) 68/566-566E-mail: [email protected]

Kocsimúzeum

Egy 1802-ben épült empire istállóban rendezték be akocsimúzeumot. Az eredeti kocsik sokoldalú képetnyújtanak az úri kocsizás utóbbi évszázadáról, a díszeslószerszámok világáról is.

Nyitva tartás: Június 1-től szeptember 30-ig, szombat-vasárnap 9-16óráig

Kocsimúzeum5820 Mezőhegyes, Kozma F. u. 30.eleon: (+36) 68/466-015Kapcsolattartó: Czibula IbolyaE-mail: [email protected]



4. Csongrád

Csongrád a Nagyalöld déli részén, közvetlenül a isza és a Hár-mas-Körös összeolyásánál terül el. Kedvező öldrajzi helyzete mi-att az újkőkor óta lakott hely. Árpád ejedelem – a monda szerint– 896-ban a vidéket Ond törzsének adta szálláshelyül. Ond fia, Eteöldvárat építtetett, melyet „Csernigrádnak” (ekete várnak) neveztek

el, amelyből eredhet a város neve. A XI. században Szent István avármegye központjává tette. A tatárjárást követően IV. Béla Szeged-re tette át a megyeszékhelyet Csongrádról. A XV. század elején atelepülés ismét városi rangot kapott. A XIX. század második elébenCsongrád népének a isza-szabályozás adott munkát, ekkor alakultki a kubikus életorma. 1876-ban a várost nagyközséggé minősítet-ték vissza és csak 1923-ban kapta vissza városi rangját.A isza és annak holtágai ma is meghatározó jelentőségűek az ittélő emberek életében. A Csongrád közelében ekvő magas homokhátrendkívül kedvező a szőlőtermesztésnek. A vörösbortermeléséről el-híresült város 1987-ben elnyerte Rómában a „Szőlő és a Bor Nem-zetközi Városa” címet.

Keresztény gőzmalom

Jelentős műszaki emlék az 1885-ben épült, ma is üzemképes Keresz-tény Gőzmalom. A hengerszék a lisztkészítés legontosabb eszköze,a XIX. századvég egyik leghíresebb magyar találmánya. A malommásodik emeletén még eredeti hengerszékek találhatók.

Keresztény gőzmalom

6640 Csongrád, Széchenyi u. 2.Kapcsolattartó: Mészáros György (+36) 30/635-9335

Borok háza

Csongrádon 1075 óta szőlő- és bortermelés olyik, s erről írásos em-lék is van. A Magyar Király Szálló az 1800-as évek közepén épült,ennek pincehelyiségében található a Borok Háza. Abban az időbenis borospincének használták. 2002-ben elújították, hogy a Csong-rádi Szőlő- és Bortermelők méltó helyen be tudják mutatni palacko-zott boraikat.

Nyitva tartás: Hétő-péntek: 16-20 óráig Szombat 9-12 és 16-20 óra közöttKapcsolattartó: Pusztai Csaba

Borok háza6640 Csongrád, Szentháromság tér 8.eleon: (+36) 30/382-9805

Fax: (+36) 63/482-557E-mail: [email protected]

Ponton híd

A régióban egyedülálló létesítmény, Csongrád városának és a kör-nyező településeknek biztosítja az átkelést a iszán. Elsősorban gaz-dálkodási jelentősége van. A isza túloldalán Csongrádhoz tartozikaz ún. Nagyrét, legelővel, szántókkal, erdőkkel, ezeket kapcsolja avároshoz. Egyediségét jelenti még az, hogy hajóorgalom esetén kétoldalra szétnyitható, ezt követően kettő óra alatt összeszerelhető.



5. Szarvas

A régészeti leletek tanúsága szerint a ma 18 000-es város környékemár az őskor utolsó évezredétől olyamatosan lakott volt. A hon-oglalás korából avar népek lakta őstelepülés maradványai maradtakenn. Szarvashalmot először Anonymus krónikája említi. A törökidőkben palánkvárat építettek a ontos olyami átkelőhely védelmére,mely 1686-ban véglegesen elpusztult. A lakatlan pusztává lett vidékre1722-ben báró Harruckern János György telepített a elvidéki várme-gyékből, valamint Csabáról és Pest megyéből jobbágycsaládokat. AXVIII-XIX. század ordulóján essedik Sámuel elvirágoztatta a fia-tal mezővárost, és itt alapította meg Európa első gazdasági iskoláját.

Szárazmalom

A szarvasi szárazmalmot 1863-ban építették. Azért nevezik „szá-raz”-nak, mert meghajtása nem vízi erővel, hanem igaerővel tör-

tént. Húzatáskor a lovak körben és lépésben jártak. A XIX. századvégéig kenyérgabonát őrlő lisztesmalom volt, majd a gőzmalmokelterjedése után köleshántoló- és darálómalommá alakították át.Eredetileg kétkeringős volt, azaz iker-malomházának két végéhezegy-egy keringősátor csatlakozott. A XIX. század második elébenelbontották az egyik keringősátort és a hozzátartozó malomházat,s így a malom egykeringőssé vált. A századordulóig gabona- éstakarmánymagvakat őrölt, 1912-62 között kölest hántolt. Szarvasonkásamalom néven ismert. A rizstermesztés elterjedéséig a malomnak jelentős szerepe volt a helyi és a környékbeli lakosság köleskásávalvaló ellátásában. 1962-ben ejezte be működését – az országbanutolsóként. Ma ipartörténeti műemlék. Restaurálása 1973-ban eje-ződött be. Az országos jelentőségű malomipari műemlékeket a szar-

vasi essedik Sámuel Múzeum gondozza.

Nyitva tartás: Április 1-től október 31-ig, kedd-vasárnap: 13-17 óráig

Szárazmalom5540 Szarvas, Ady Endre 1/1.eleon: (+36) 66/216-609Kapcsolattartó: Kovács György (+36) 30/560-6336www.szarvas.huwww.tourinormszarvas.hu

Régi Magyarország mértani középpontja

„Magyar, a múltadat éltve ápold a jelen küzdelmeiben, hogy a jövődis megmaradjon.” (Szenes János)

1939 óta áll a Holt-Körös partján a szélmalmot ormázó emlékmű,amely a történelmi Magyarország és a Kárpát-medence öldrajziközéppontját jelzi. Szentegyháza és Barót, Szarvas erdélyi testvér-városának székely kapui 2000 óta őrzik az 1 250 méter hosszú Szar-vasi örténelmi Emlékutat, amely 17 stáción keresztül vonultatja elMagyarország történelmének jelentős állomásait. A szoborkompo-

zíciók tervezője Lestyan-Goda János szobrászművész.

Nyitva tartás: Egész évben 0-24 óráig díjmentesen látogatható

5540 Szarvas, Szent István park

6. Gyomaendrőd

Gyomaendrőd Magyaror-szág délkeleti részén, Bé-kés megye északi elében, aHármas-Körös bal partján,annak árterületén találhatókisváros. Az 1710-es évek-ben a terület újratelepüléseközvetlenül a olyómederszélén lévő mintegy 10 hek-tár kiterjedésű magaslatonindult meg.Gyomaendrőd 1982. januárelsején Gyoma és EndrődNagyközségek egyesülésé-vel jött létre, városi rangot1989-ben kapott. Az egye-sülést a több száz éves múlt-

ra visszatekintő településeköldrajzi közelsége, a családiés gazdasági kapcsolatok in-dokolták.

Kner NyomdaipariMúzeum

Az ország egyetlen nyomda-ipari múzeumában könyveket és nyomtatványokat lehet látni, 1882-től napjainkig, de bemutatnak Kozma Lajos által tervezett bútorokatis. A múzeumban láthatók a nyomda egykori és mai termékei: nyom-

tatványok, báli meghívók, üdvözlőlapok. A Kner Nyomda országosismertségét az itt készült tartalmas és szép könyveknek köszönheti.A múzeumban megismerkedhetünk a Kner család történetével is. Alátogatóknak alkalma nyílik kipróbálni a több mint száz éves nyom-dai eszközöket is.

Nyitva tartás:Április 1-től november 1-ig, kedd-vasárnap: 9-15 óráig November 1-től március 31-ig, kedd-péntek: 9-15 óráig

Kner Nyomdaipari Múzeum5500 Gyomaendrőd, Kossuth u. 10-12.eleon: (+36) 66/581-640Kapcsolattartó: Füzesné Hudák JuliannaE-mail: [email protected]



7. Békéscsaba

A város határából előkerült régészeti leletek tanúsága szerint a te-rület már évezredekkel ezelőtt lakott volt. Békéscsaba létrejöttét aXIII. század második elére tehetjük. Neve az Árpád-korban márhasznált Csaba személynévből ered. A XVII. század végén a török-ellenes harcok miatt a település elnéptelenedett. A törökök kiűzéseután Békés megye a első-ausztriai származású Harruckern családbirtokába került. A család betelepítésekkel pótolta a hiányzó mun-kaerőt, a Felvidékről szlovák családok érkeztek. 1718-ban érkezik az

első népesebb elvidéki szlovák telepes csapat, melyet később újabbakkövetnek. 1777-ben elkészül a településen átvezető Élővíz-csatornais, amely a vizes rétek, mocsaras területek kiszárítását is elősegítette.A ő unkció azonban az Erdélyből az építkezésekhez szükséges a-anyag ideúsztatása volt. XIX. század elején már Európa legnagyobbalujaként emlegették. 1841-ben megszerezte a mezővárosi címetés a terület legnépesebb településévé vált. Békéscsabán a település-szerkezet a XIX. század elejére válik véglegessé. Az első világháborúután, 1919. január elsejétől az akkor 40 000 lakosú település hivata-losan is elnyerte a városi rangot. A második világháború után újjá-szervezett megyerendszerben, 1950-ben Békéscsaba megyeszékhelylett. Érdemi ejlődése az 1960-as évek környékén indult meg, 1990óta megyei jogú város.

Az elmúlt évtizedekben megújult városképe, rendezvényei miatt aturisták kedvelt helyszíne. Munkácsy Mihály estészete, élete szoro-san összekapcsolódik Békéscsabával. Élelmiszeripari termékei közüla csabai kolbászt országhatáron túl is megismerték.

István malom

Békéscsabán a gyáripar döntően a mezőgazdasági termelésre alapoz-va jelent meg. A városban 1818-ban már 45 szárazmalom működött.Az első gőzmalom 1853-ban épült, az 1930-as években az ország ve-zető, napjainkban a második legnagyobb gőzmalma. 1914 óta viselia Békéscsabai István Malom elnevezést.

István malom 5600 Békéscsaba, Malom tér

8. Arad

Arad a Maros partján ontos átkelő és vásárhely volt, s várát már1132-ben említik. A régi vár nem azonos a maival, hanem a várostólmintegy 7 km-re keletre eküdt. 1135-ben II. Béla társaskáptalantalapított Aradon. A várost 1241-ben a tatárok elpusztították, de avára ellenállt a támadásnak. Arad 1388-ban már mezőváros volt.

1514-ben Dózsa serege pusztította. A törökök 1551. szeptember18-án oglalták el Arad várát, s új palánkvárat építettek. II. Rákó-czi György, erdélyi ejedelem, 1658. július 14-én itt győzte le a bu-dai pasa seregét. Arad 1685-ben szabadult el a török uralom alól aSavoyai Jenő vezette hadjárat nyomán. 1699 és 1741 között a marosikatonai határőrvidék székhelye volt. Az új vár 1783-ban épült a Ma-ros kanyarulatában, Vauban stílusban.. Arad 1832-ben lett szabadkirályi város. A magyar honvédsereg 1849. június 28-án oglalta el,viszont augusztus 17-én Damjanich János eladta a várat. Itt végez-ték ki 1849. október 6-án a magyar szabadságharcban résztvevő 13tábornokot, akikre azóta is vértanúként emlékeznek. 1881-ben ahelyet kőobeliszkkel jelölték meg. A vértanúk városközpontban álltemlékművét (Zala György: Szabadság szobrát) 1918-ban eltávolí-tották, de 2004-ben a „Megbékélési Park”-nak is nevezett űzoltótéren újra elállításra került.1918 őszén, az Osztrák-Magyar Monarchia elbomlásakor az Arad-ra költözött Román Központi Nemzeti anács készítette elő a gyu-laehérvári népgyűlést, amely 1918. december elsején kimondta Er-dély egyesülését Romániával.

Aradi Víztorony (Turnul de apă din Arad)

A víztornyot 1896-ban ad-ták használatba és 1956-ig látta el az aradi ivóvízszolgáltató hálózatot. AzYbl Miklós műépítész által

készített tervet a londoniLancaster és Mayer cégek-re bízták kivitelezésre. Azépítmény a középkori vár-tornyokra emlékeztet, 35méter magas. A vakolatlanalak melyeknek vastagsága0,8-1,2 méter között van,vöröses-sárgás, Zsombo-lyán gyártott dísztégla bo-rításúak. A torony kitűnika művészien megmunkáltablakkeretek és a műkőből

és kovácsoltvasból készítetterkélykorlátok révén is. Aémlemezzel borított ate-tőzet, egy henger alakú 300tonnás vízmedencén ma-gasodik. 1990 után a meg-erősítési, elújítási és javítási

munkálatok újrakezdésekor a Víztorony bekerült a turisztikai-kul-turális körorgásba, jelenleg a Víz és a űzoltók Múzeumának adotthont, valamint egy időszakos kiállításokat szervező galériának, deugyanakkor kilátó, bár és szabadtéri étterem is működik itt.

Beszélt nyelvek: román

Nyitva tartás: naponta 10-16 óráig Szakképzett idegenvezető, román nyelvű bemutató



Turnul de apă din Arad310101 Arad, str. Ceaikovski nr. 9Aeleon: (+40) 257/280-886Fax: (+40) 257/255-495E-mail: [email protected]

Traian híd és Vámház (Podul Traian şi casa vămii)

A raian híd a XX. század elejére jellemző ém építmény, melyet1906-ban emeltek a Maros ölé. A híd összeköti Arad központjátÚjaraddal, észak-dél irányban. A lámpák díszítő elemei a szecessziósstílusra jellemzőek.A Vámház a raian híd emesvári út elé néző végén található atöltés mentén. Az egyszintes, négyszög alapú, mind a négy oldalánablakokkal körülvett épületet szintén a XX. század elején emelték.Az épület az egykori vámrendszerről tanúskodik.A Maros-híd és a Vámház történelmi jelentőségűek, egyben irodal-mi művek, éspedig a klasszikus román író, Ioan Slavici, valamint fil-mek kedvelt témája.

Podul Traian şi casa vămii310250 Arad, str. Banatului nr. 2

9. Gyorok (Ghioroc)

Gyorok (Ghioroc) község a Zaránd hegység és az aradi síkság érint-kezésénél, Aradtól mintegy 22 kilométerre található. A községről ahozzá tartozó alvakkal együtt a XIV. század elején történik előszöremlítés. A település gazdasága túlnyomóan agrár jellegű, belöldönés külöldön is jelentős bortermelő vidékként ismert. A alusi turiz-

must kedvelők számára vonzó vendéglátóhelyek állnak rendelkezés-re. A gyoroki tó szintén nagy népszerűségnek örvend.

Szőlő és Bormúzeum (Muzeul viei şi vinului)

Az Aradi Borvidéken zajló szőlőtermesztés és borászkodás történe-téről tanúskodó ényképeket, tárgyakat, elszereléseket mutat be amúzeum.Borkóstoló és étkezés a Wine Princess Pincészetnél, Ópáloson (Păulis).A látogatás műsorán a pince és a bortéka bemutatása, a kóstolás tech-nikájának elsajátítása 8 ajta saját érlelésű bor kóstolása által, étkezés(bográcsgulyás), korlátlan mennyiségű borogyasztás szerepel.

Nyitva tartás: előzetes bejelentkezés alapján

Muzeul viei şi vinului317135 Ghioroc, Staţiuneade Cercetări Viticoleel.: (+40) 257/561-012

Wine Princess Pincészet(Cramele Wine Princess)317230 Păuliş nr. 1, JudeţulAradNyitvatartás: előzetesbejelentkezés alapjánKapcsolat: Bálint Zoltán(+40) 744/702-892E-mail:[email protected]



10. Kőrösbökény (Buteni)

Arad megye keleti részén elhelyezkedő Kőrösbökényről az első el- jegyzések 1334-ből származnak. Az idők olyamán olyamatosangyarapodó település, mára község, 3 700 lakost számlál. Kellemestermészeti környezetben, gyümölcsösökkel borított dombos vidé-ken, a estői szépségű Fehér Körös völgyében számos ember alkotta

látnivaló is akad az idelátogató számára. Ezek közül talán a legje-lentősebb a XIX. században létrehozott, “Malmok csatornája” névenismert, hidrotechnikai rendszer.

Malmok csatornája (Canalul morilor)

Az ország első hidrotechnikai létesítménye 1840-ben épült, Románi-ában Buteni-Grăniceri (Kőrösbökény-Ottlaka) között húzódik, elérMagyarországon Békéscsabáig. Dr. Beszédes Józse építőmérnök éskorabeli kiemelkedő magyar politikus kezdeményezésére és Habs-burg Józse őherceg, valamint Zichy Ferencz gró támogatásával,1833-ban megalakul Aradon a „Körös olyó szabályozási ársasá-ga”, melynek célja a Fehér Körös ölös vízmennyiségének elvezetésétszolgáló csatorna létrehozása. A munkálatok 1840-ben értek véget,a korához képest lenyűgöző méretekkel rendelkezett: 79,3 kilomé-ter hosszú, 24 méter széles és 12 méter mély. A csatorna mentén 15

halastavat és 13 malmot telepítettek. A malmok tél idején is működ-tek, mivel a víz igen ritkán agyott be, csak nagyon alacsony külsőhőmérséklet esetén. Idővel a Malmok csatornája egyesület több át-alakításon is átesett, a karbantartási munkálatok egyre csökkentek,majd megszűntek, a régi meder kezdet beiszapolódni, a malmokatelhagyták. Mindezek ellenére, a Malmok Csatornája továbbra is azegyik legérdekesebb és legeredményesebb vízügyi megvalósítás aXIX. század közepéről Arad környékén.

Canalul Morilor 317065 Buteni (Kőrösbökény)Megközelíthető a Buteni-Gurahonţ útvonalon, 1 kilométerreButeni-től, 50 méterre az Elim Panzió előtt letérve balra, 200 métermegtétele után.

11. Brád (Brad)

Bradon a késői bronzkorból ennmaradt emlékek tanúskodnak atelepülés lakottságáról, mely őleg az arany kitermeléséhez űződik.A római időkből bányász telepesek emlékei maradtak enn, a eltártsírok és a bányaaknák maradványai utalnak erre a korszakra. A te-lepülés első írásos említése a XIII. századból származik, és a helyi

Brad dinasztia nevéhez űződik. Különböző történelmi események ésszemélyek kapcsolódnak a település ejlődéséhez, mint például Braddinasztia, Mihai Viteazul, Horia, Closca és Crisan elkelése, stb.Közigazgatási szempontból 1941-ből város, 1995-től pedig megyei jogú város.

Arany Múzeuma (Muzeul Aurului)

Különösen vonzó célpont azok számára, akik a Nyugati-hegységbeutaznak a Brádon megtekinthető ásványtani gyűjtemény, melyet azArany Múzeumaként ismernek, ami a dévai MINVES Rt. Nem-zeti ársaság Bradmin fiókvállalatának tulajdona, és több, mint százévvel ezelőtt alapították. Ez idő alatt több, mint 2000 kiállítandótárgy gyűlt össze az öt öldrész számtalan országából. Ezek közülkülön figyelmet érdemelnek a nyersarany leletek, melyek az Érc-hegység bányáiból származnak, ily szempontból a világ egyik legon-tosabb gyűjteménye.A gyűjtemény kiállítása a Brad-Kristyor környéken eledezett ré-gészeti leletek bemutatásával kezdődik, ezek bizonyítják egyrészt azemberi tevékenység jelenlétét már 5000 évvel ezelőtt, másrészt azarany bányászatát már 2000 évvel ezelőtt. Az aranyérc nyerésébenés eldolgozásában használt régi, az utolsó két évszázadra jellemzőeszközök és tárgyak is kiállításra kerültek, valamint e tevékenysé-geket szuggesztív módon ábrázoló ényképek szintén. A múzeumtermeiben a látogatónak lehetősége nyílik az aranyat egy ismeret-len szemszögből megközelíteni, érc állapotban, amikor is különbö-ző alakokban jelenhet meg: finom diszperzióként, szabadon, vagy

egyéb ásványokkal összenőve, lemezkeként, szálcsaként, nyúlvány-ként, szemcseként, stb.

A múzeum bemutat egy általános ásványtani gyűjteményt is, számta-lan országból származó, több, mint 800 kiállított tárggyal. A színek ésalakzatok változatosságával ezek az ércek elragadtatják a tekintetet éselégedettségi érzést váltanak ki azokból, akik tágítani szeretnék isme-reteiket a természet világáról, különösen pedig az ásványi világról.

Nyitva tartás:Munkanapokon: 9-14 óráig, egyéb időpontban előzetes egyeztetésalapján.

S.C. MINVEST S.A.FILIALA BRADMIN S.A. – Muzeul Aurului335200 Brad, Str. Independenţei nr. 3eleon/ax: (+40) 254/612-800



12. Govasdia (Govăjdie)

Az erdőháti térségben (Ţinutul Pădurenilor) található Gyalár(Ghelari) községhez tartozó Govasdia (Govăjdie) széles körben elis-mert turisztikai értékekkel bír. Az erdőhátiak gazdasága a vas kiter-melését és megmunkálását jelentette szinte kétezer éven át. A kör-nyéken található gazdag vasércorrások, és a vas iránti növekvő igényhatározta meg az itt élők életkörülményeit. Az ipari tevékenységenkívül, az erdőhátiak népi művészete és hagyományai is századokonát megtartották hiteles vonásaikat, élő történelmet hozva létre eze-ken a helyeken. A hosszú időn át olytatott ipari tevékenység ellenérea táj megőrizte eredeti szépségét.

Kohó (Furnal)

A XIX. század elején (1806-1810)Govasdián átadták az akkoribanEurópa-szerte legkorszerűbb kohókemencét. A Gyalár-elek övezet

vasércét itt olvasztották, öntöttvas-sá alakítva, melyet a továbbiakbana vasém eldolgozó műhelyekbenmunkáltak meg. A Govasdiai Ol-vasztókohóban nyert öntöttvasat apárizsi Eiffel orony építésében iselhasználták. A Gyalár-elek öve-zetet a Vajdahunyadi Vasüzemmelkeskenyvágányú, jelenleg elszá-molt vasútvonal kötötte össze. EzRomániában az elsők között volt,a vasércet drótkötélpályák segít-ségével is szállították. Jelenleg lát-

hatók a régi bányatárnák a Lukácskitermelés környékén Govasdián, valamint egyéb bányászati emlékekés a Kohó tartozékaival együtt.

Nyitva tartás: olyamatos

Furnalul de la Govăjdie337241 Govăjdie, Comuna Ghelari, str. Rusca, nr.5, JudetulHunedoaraKapcsolattartó: Ioan Bulbucan, polgármestereleon: (+40) 788/717-505eleon: (+40) 254/735-201www.ghelari-primarie.roMegközelíthető a Vajdahunyad-Felsőtelek-Govasdia (Hunedoara-eliucul Superior-Govăjdie), DC 109 községi úton, Vajdahunyadtól(Hunedoara) 15 kilométerre.

13. emesrékás (Recaş)

emesrékás (Recaş) egyike Románia legfiatalabb városainak (2004.április). A multikulturális jellegű település öldrajzi helyzetéből adó-dóan kedvező gazdasági eltételekkel rendelkezik. A különböző tör-ténelmi korszakok során itt élő népek nyomot hagytak a településejlődésében. A római időktől a magyar királyság eudális rendsze-

rén és a török ennhatóságon át az osztrák közigazgatásig, és az errea korra jellemző német telepeseken keresztül, a magyar vármegye-rendszer és a századorduló virágzó gazdaságán át a jelenkori románközigazgatásig a város egy bánáti település tarka képét mutatja.

Temesrékási pincészet (Cramele Recaş)

Bánság szívébe érkezvén eledezhetik a rékási borvidék szőlőit, ésha a öldalatti járatokba is bemerészkednek, a termek boltívei, a régitégla és a megkapó díszlet elejthetetlen napokat és estéket tartogat-hat számukra.A pincészet 1945 óta létezik, 2003. május 26.-tól a borturizmusegyik új célpontjává vált, mely szerves része a „A Bor Útja/Románia,

a bor országa” programnak.A kóstolóterem, mely a öld alatt 9 méterre ekszik, ideális környeze-tet biztosít a színvonalas szakkóstolók megtartására.A emesrékási Pincészet igen korszerű, több mint 10 millió € érté-kű ejlesztés valósult meg az elmúlt öt év alatt. 750 hektár szőlőjé-vel, ahol oly nemes ajták érnek, mint a cabernet sauvignon, merlot,pinot noir, chardonnay, sauvignon blanc, muskotály, a társaság Ro-mánia egyik ontos bortermelője, évi termése meghaladja az ötmilliólitert. Változatos borajtákat palackoznak és exportálnak több, mint25 országba: USA, Anglia, Kanada, Japán, Németország, Dánia,Ausztria, Hollandia, stb.A emesrékási Pincészetben előállított borok értékének elismerése-ként e borok az évek olyamán több, mint 100 arany és ezüstérmet

nyertek különböző nemzeti és nemzetközi versenyeken.A bortéka terme a pincészet kincstárának ad otthont, itt őrzik a leg- jobb évjáratok drága ehér-és vörösbortartalékát.A pincészet bemutatása román nyelven hangzik el.

Nyitva tartás: a látogatást megelőzően, legalább 24 órával, szükségesteleonon bejelentkezni, 8.00-18.00 óra között

S.C. Cramele Recas S.A.307340 Recas, Complex de Vinificatie, Judetul imiş.Kapcsolattartó: Marius PaşcaMobil: (+40) 744/366-146eleon: (+40) 256/330-296Fax: (+40) 256/330-241E-mail: [email protected]



14. emesvár (imişoara)

emesvár területe a mai Begacsatorna partján, a emes olyóegykori ágai által táplált vizek,mocsarak övezte terület, mely ős-időktől lakott hely. A II. század-

ban már római erőd állt a helyén.Várát 1212-ben említik castrumregium Temes néven. Károly Ró-bert emesváron tartotta udvarát.emesvár 1397-ben országgyűlésszínhelye volt. Főispánjai közöttolyan neveket találunk, mintHunyadi János vagy Kinizsi Pál.Dózsa parasztserege 1514. június9-én ostrom alá vette a várat, de június 15-én Szapolyai János el-mentette, a parasztvezér ogságbaesett és itt végezték ki. Az egykorikínzás és kivégzés helyét a SegítőBoldogasszony szobra jelöli. A török 1552. július 27-én heves ost-rom után oglalta el emesvár várát, melyet Losonczi István kapitányvédett. Savolyai Jenő herceg csak 1716-ban tudta elszabadítani. AXVIII. században a emesi Bánság központja. 1732-ben ide költö-zött a csanádi püspök és káptalan. A püspöki templom 1736-1773között épült. 1748-óta a szerb ortodox püspökség székhelye. 1781-ben Mária erézia szabad királyi városi rangot adományozott e-mesvárnak. 1849. augusztus 9-én a vár alai alatt olyt a temesváricsata, amely a magyar honvédsereg vereségével végződött. A vár bon-tását 1907-ben kezdték el, ma kevés maradványa látható. emesváraz elsők között szerepel a világon, ahol a tömegközlekedésben beve-zették az omnibuszközlekedést. Kiemelkedő a város történetében,hogy 1884-ben Európában elsőként villanyárammal világították a

őterét. 1989-ben innen indult a kommunista rendszert megdöntőromániai orradalom. Dózsa György kivégzésének állítólagos helyén,az 1906-ban elállított Mária-szobortól nem messze áll a reormá-tus templom épülete. 1989. december 15-én, bejáratánál, a szűk kisutcában gyűltek össze, a őkés Lászlót védő hívek, majd élőláncotalkotva megakadályozták az erőszakos kilakoltatást. Az egyre gyara-podó szolidáris tömeg hozta létre az elkövetkező tüntetéssorozatot,amely a romániai diktatúra bukásához vezetett.

Temesvári Vízművek (Turbinák)/CentralaHidroelectrică (CHE)

Ha valahol emesváronkorhűen megmaradt a XX.század elejének hangulata,akkor ez kétségtelenül avízművek/turbinák és kör-nyékük, melyek hullámzóantükröződnek a Bega olyóvizében.A emesvári Vízművek aBega olyón helyezkednek el,ennek a várost elérő pontján,az épület1906-1910 közöttépült, áramtermelési céllal.Miután átsétál a látogatóe valóságos technika mú-zeumának bejáratát őrző,

szépen gondozott kerten, a vendéget meglepi és lenyűgözi az idősenergetikai épületek kiegyensúlyozott alakja és a természet rissajándékainak varázsa közti harmónia.A három Francis-éle, egyenként 400 KW erejű, Ganz gyártmányúturbina rendszer 2x2,2 KV, 550 KVA kétázisos generátorokat mű-ködtet, évi áramenergia termelésük elérheti az 5 GWh-t. A turbinákóriási mesebeli hintó kerekeinek tűnnek, melyek villámgyorsan szá-

guldoznak a virágmintás padlómozaikon. A mérő és ellenőrző mű-szeral is őrzi az elmúlt idők báját, a korszerű automatizációs gép-rendszer diszkréten egy tömör térben húzódik össze, onnan játszvaaz egész műveletet irányító agy szerepét.Az utóbbi időszakban végrehajtott vízügyi rendezések az egészegyüttest a város szolgálatába állították, új csatlakozásokat hoztaklétre az ivóvíz és az ipari vízszolgáltatás érdekében, egy levezető me-dencét és egy csatlakozást alakítottak ki a központ részére.A vízmű bemutatása román nyelven hangzik el.


Centrala Hidroelectrică (CHE)Timişoara

300316 imişoara, str. Chopin Frederic, nr.1Kapcsolattartó: Cristian Mitueleon: (+40) 256/308-323Mobil: (+40) 744/608-942E-mail: [email protected]

15. Resicabánya (Reşiţa)

Resica, Krassó-Szörény megye székhelye, Románia dél-nyugati ré-szén, a Berzava olyó középső olyása mentén található, gyönyörűszép környezetben, vonzó idegenorgalmi látnivalókkal. Resica a maiRománia legrégebbi vaskohászati központja, egyike Dél-Kelet Euró-pa legrégebbi ipari ellegvárainak.Resicáról az első eljegyzések a XV. századból származnak. A XVIII.század elejétől, a Bánát törökök alóli elszabadítása után, az osztrákcsászári hatóságok különös figyelmében részesült. Így a térségbenellelhető hatalmas gazdasági potenciál a nehézipar kialakulásáhozvezetett.1872-ben itt gyártották le Bécstől keletre az első mozdonyt. A XIX.század végén, a XX. század elején a Resicai Gépgyártó Üzem szol-gáltatta az Osztrák-Magyar Monarchia számára a vasutak és hidaképítéséhez szükséges anyagok nagy részét. A térség gazdag a hatal-



mas ipari tevékenységről tanúskodó emlékekben, mely a két világhá-ború között, de a második világháború után is olytatódott.A számos, resicai (Hegyvidéki Bánát örténelmi Múzeuma, Gőz-mozdonyok Múzeuma), illetve környékbeli turisztikai látnivaló– az itt található gyűjtőtavak (Secu, Valiug, rei Ape, Breazova,Dognecea) vagy a Kárási Szoros, illetve a Szemenik Hegység – ha-talmas vonzerőt képez.

Gőzmozdonyok Múzeuma(Muzeul Locomotivelor cu Abur)

Resicabánya, emesvári út, rendező pályaudvar övezetA resicabányai rendező pályaudvar előtt létrehozott szabadtéri mú-zeumban tizenhat, Resicán gyártott, ma is működőképes, gőzmoz-dony található.

1872-ben a Resicabányai Gépgyártó Üzem legyártja az első, 948mm–es vasúti nyomtávú, Resicza 2 elnevezésű gőzmozdonyt, melyet John Haswell a bécsi „St.E.G.” mozdonygyár igazgatója tervezett. Ezaz első mozdony 1873-ban a Bécsi Nemzetközi Kiállításon kerültbemutatásra. Az 1872-1959 között Resicán legyártott mozdonyokúgy ipari, mint személyszállítási célokra készültek1926-1960 között Romániában több mint 1200 gőzmozdony gyár-tottak, ebből 10 ajta szabványos nyomtávra és 3 ajta keskeny nyom-távra. A legtöbbje ezeknek Resicán készült, a legjellegzetesebbekpedig a szabadtéri múzeumban kerültek kiállításra. A resicai gőz-mozdonyokat a 80-as évek elejéig használták.

Nyitva tartás: olyamatos

Muzeul Locomotivelor cu Abur320232 Reşiţa, Calea imişoarei, zona riaj

16. Vaskő (Ocna de Fier)

A Boksánbányától (Bocşa) mintegy 7 kilométerre található Vaskő,románul Ocna de Fier, németül Eisenstein, nevében is az egykorivasérckitermelésre utal. Az erdővel borított dombok által körülvetttelepülésen nemcsak vasércet, de rezet, aranyat, ezüstöt és márványtis bányásztak, mely még a közelmúltban is az itt lakók legőbb meg-

élhetési orrása volt.

A vas esztétikus ásványtani múzeuma

(Muzeul de mineralogie estetică al erului) Constantin Gruescu magánmúzeuma

Constantin Gruescu gyűjtő a saját vaskői házában egy igen értékes

és esztétikus ásványtani gyűjteményt és múzeumot hozott létre,melyben különleges ásványok tekinthetők meg, egyesek közülük vi-lágszinten egyedülállóak.A szűk helyen berendezett gyönyörű kiállítás egyedi darabjait magaa gyűjtő mutatja be nagy lelkesedéssel, aki életét teljes mértékben abányavirágokból i lletve különböző ásványokból (Andradit, Ludwigit,Dogneceait, Warthait) és kövekből álló gyűjteményének szenteli.A 80. évét betöltött Gruescu úron nem látszik a kora, úgy tűnikmintha a különböző ásványok és a szenvedélye táplálná erejét. Nagymúltú, bányász hagyományokkal rendelkező családból származik,így az otthon összegyűjtött gyönyörű kövek között nőve el, meg-kedvelte azokat.A XX. Század végén Gruescu úr számos kristály- és ásványtani kiál-

lításon mutatta be gyűjteményét, amiből egyes példányokat odaaján-dékozott romániai és külöldi, magán- és közintézményeknek.anárok és szakemberek, diákok és neves személyiségek, turisták ésa világ minden tájáról idelátogatók gyönyörködtek már a több mint2000 példányú gyűjteményben. Valamennyiüket elbűvölte Gruescuúr ásványtani paradicsoma.


Muzeul de mineralogie estetică al fieruluiMuzeu particular al lui Constantin Gruescu 327290 Ocna de Fier, Str. Vale nr. 113, Judetul Caraş-Severineleon: (+40) 255/214631, (+40) 255/527-822Fax: (+40) 255/228-863



17.–18. Stájerlakanina (Anina) –Oravicabánya (Oravita)

Oravicabánya, a Bánáti Hegyvidék e települése, 1718 (passarowitzibéke) után került a bécsi központi közigazgatás hatáskörébe. AzOravicabánya környéki bányászati és humán erőorrások miatt abécsi kormány ide összpontosította a Bánáti Hegyvidék közigaz-

gatását. Gazdasági megontolásokból a birodalom más területeirőlbányászatban és émeldolgozásban jártas telepeseket hoztak ide,akik a helyi lakossággal erősen városias jellegű települést alakítottakki. A régi városrész a XIX. századbeli épületeivel a régmúlt időkrőlmesél.

A 10 000 lakosú Stájerlakanina az Aninai-hegység lábánál terül el.Két évszázadon keresztül Bánát legontosabb szénkitermelő köz-pontja volt, itt található Európa egyik legmélyebben ekvő bányája,mely több mint 1000 méter mélységbe vezet. urisztikai látnivalóka régi szénkitermelő helyek aknái, a Minis-szoros, a Kárás-szoros, aBuhui-tó és természetesen az Oravicabánya-Stájerlakanina közöttivasútvonal.

Stájerlakanina-Oravicabánya vasútvonal (1863),Linia ferată Anina-Oraviţa (1863)

Még ma is mérnöki csodának tekintik, mivelhegyvidéken, kiterjedt erdőségen halad át. AzOravicabánya-Stájerlakanina vasútvonal, melyet1848-1864 között építettek meg, dél-kelet Euró-

pa első hegyi vasútvonala.Az Stájerlakanina-Oravicabánya-Báziás vasútiösszeköttetés megvalósítása, figyelembe véve azt,hogy Oravicabánya volt e régió monarchiabelielső vasúti csomópontja, sokkal hatékonyabbankapcsolta e vidéket a kontinenshez, gyorsítvaezzel a Bánság ejlődésének integrálását Közép-Európába.A számos alagút és vasúti híd egyedülálló kép-ződményekkel gyönyörködteti a szemet, a 34kilométer során lenyűgöz a számos, sziklába vé-sett mérnöki mestermű: 14 viadukt, 10 alagút,hidak, mely több, mint 60 méter magasan ívelneka szakadékok ölött. E bánsági Semeringen mértszintkülönbség 339 méter az indulási és érkezésipont között, a dőlésszög annyira meredek egyeshelyeken, hogy a vonat csak 9 kilométert teszmeg egy óra alatt.

Pályaudvarok:Gara Anina/Stájerlakaninai Pályaudvar325100 Anina, Cotul CFR nr.1, Judetul Caraş-Severineleon: (+40) 255/240-327Gara Oraviţa/Oravicabányai Pályaudvar325600 Anina, Zona CFR nr.1, Judetul Caraş-Severineleon: (+40) 255/572-860

Menetrend: Naponta:Indulás: Érkezés:Oraviţa: 7:30 – Anina: 9:36Anina: 10:00 – Oraviţa: 12:06Oraviţa: 14:10 – Anina: 16:16Anina: 16:36 – Oraviţa: 18:40Oraviţa: 20:15 – Anina: 22:20 szombaton és vasárnap nem járAnina: 22:40 – Oraviţa: 0:45 szombaton és vasárnap nem jár



19. Versec (Vršac)

Versec a Verseci-hegy lábánálterül el, a román határtól mind-össze 14, Belgrádtól észak-keletiirányban 84, a romániai emes-vártól pedig 74 kilométerre. Azegyik legrégibb bánáti város, mára XV. században létezett, a la-kosság a öldművelésen és iparonkívül szőlészettel is oglalkozott.

A város gazdag történelembőlés hagyományból nőtte ki ma-gát, változatos természet veszikörül. Versec egyike azoknak avárosoknak, amelyek patinájuk-kal és képszerűségükkel a múltraemlékeztetnek, de a számtalanúj háztömb, utca és ipari övezettanúsítja, hogy itt új idők életebuzog.

Helvecija

Versec sörőzési és borászati hagyománya évszá-zados, ma is megtekinthető a termelési olyamat apincékben és meg lehet kóstolni a helyi ételeket is.Megtekintésre javasolt hely a Helvecija. Ezen a he-lyen még 1880-ban egy svájci idetelepült kezdte mega bortermelést, amely később elterjedt. Ma ez boro-zó- és pihenőhely. A szervezett túrán kívül ajánlott

az ország egyik legrégebbi enológiai állomásánaklegalább kívülről való megtekintése, amely még akirályság idején 1932-ben alakult, ma kisebb borin-tézet. Szintén javasolható kirándulás emeskutasra(Guduricára), amely a román határtól 17 kilométer-re ekszik, a település minden házának van saját kisborgyártó és -töltő pincéje.

Helvecija26300 Vršac, Dimitrije ucovića 97eleon: (+381) 13/832-999 Versec IdegenorgalmiSzervezete (uristička organizacija Vršac), (+381)13/822-088E-mail: [email protected]/istorijat.shtm

Sörgyár

A másik látogatási hely aSörgyár. Az első sörőzde1720-ban létesült, 1859-benátkerült Jovan Zoffmann tu-lajdonába, 1888-ban elújí-tották, 1913-ban pedig 300hektoliteres kapacitással gőz-üzemű sörőzde lesz belőle.Megszervezhető a termelő

üzemek megtekintése, majd aSörgyár keretében levő sörö-ző étteremében jóajta sör éshelyi ételek kóstolójával oly-tathatók az élvezetek.

SL Pivara26300 Vršac,Žarka Zrenjanina 4eleon: (+381)13/832-999 uristička organizacija Vršac (VersecIdegenorgalmi Szervezete), (+381)13/838-036, (+381)13/822-526E-mail: [email protected]



20. Nagykikinda (Kikinda)

Nagykikinda a Szerb Köztársaság északi részében, Vajdaság Au-tonóm artományban elterülő község, az Észak-Bánáti körzetközpontja. A 2002. évi népszámlálás adai szerint a nagykikindaiközségben 67 000 lakos él, magában a városban a lakosság lélek-száma eléri a 45 000-et. A régészeti leletek alapján Nagykikindahelyén régen már voltak települések, 1423-ban a magyar királyokbirtokaként Nagy Kekeny helyet emlegetik. A XVIII. századbanNagykikinda distriktumi központ, 1893-ban szabad királyi városstátust kap. A népelszabadító háborúban, 1941-ben ezen a vidéken

egyveres ellenállást szerveztek, amelyben a nagykikindai, mokrini ésdragutinovói partizán alakulatok tevékenykedtek.

Szárazmalom (Suvača)

A „Suvačának” (szárazmalom) nevezett régi malom 1899-ben épült,akkoriban a malom 100 kg liszt kapacitása nagy teljesítménynekszámított. Ma rajta kívül még egy ilyen típusú malom maradt megEurópában, éppen ezért nagy értéknek számít. A jövőben lisztmúze-umot szándékoznak benne nyitni. Ma is jó állapotban levő vonzerő.

Suvača23300 Kikinda, ugao Nemanjina/Moravska (a Nemanjina és a Moravska

utca sarkán)eleon: (+381) 23/026-300 uristička organizacija Kikinda(Nagykikinda Idegenorgalmi Szervezete)

Nagykikindai régi malom (Stari kikindski mlin)

A Nagykikindai régi malom (Stari kikindski mlin), amelyet Nagy-malomnak (Veliki) is neveznek a vajdasági lisztőrlés egyik emlék-műve.

Stari kikindski mlin23300 Kikinda, Svetozara Miletića 159eleon: (+381) 23/021-303, Kikindski mlin/Kikindai malomeleon: (+381) 23/026-300 uristička organizacija Kikinda(Nagykikinda Idegenorgalmi Szervezete)

A TERRA terrakotta szobrok nemzetközi szimpóziumát 1982-tőltartják meg, minden évben július 1-je és 31-e között a oza MarkovićÉpítőipari Üzem II. számú, 1895-ben épült régi üzemrészlegében.Ez a régi üzem mutatja be, hogyan olyt valamikor a téglaégetés Vaj-daságban.

Galerija Terra23300 Kikinda, rg srpskih dobrovoljaca 25eleon: (+381) 23/026-300 uristička organizacija Kikinda(Nagykikinda Idegenorgalmi Szervezete)



21. Csóka (Čoka)

Csóka község a Bánát északi részében, a szerb-magyar-román hármashatár közvetlen közelében terül el. A nyolc településből álló községtöbbnemzetiségű, vegyes összetételű lakosságának lélekszáma több,mint 13 000 ő. Csóka művelődési szervezetei - többnemzetiségű ésmultikultúrális jellegüknek köszönhetően - színvonalas, regionális

jelentőségű, hagyományos kulturális rendezvények házigazdái.

Csókai Pincegazdaság (Vinarija Čoka)

A Csókai Pincegazdaság (Vinarija Čoka) az országban a legvonzóbbilyen ajta létesítmények közé tartozik. Vajdaság három ismert bor-vidékének egyike, minden bortérképen megtalálható. ermékeinekvédjegye a Sangria di luna és a Ždrepčeva krv (Csikóvér). 1903-banalapították, hét ún. hideg utcája van, a látogatók számára ezen a he-lyen a legérdekesebb a nagy hordó, amelyben az egykori gazda ösz-szejöveteleket tartott.

Vinarija Čoka23320 Čoka,Vinogradska bbeleon: (+381) 23/071-360, (+381) 24/546-555 Simex companyE-mail: [email protected]

22. Óbecse (Bečej)

Óbecse Vajdaság szívében, a lomha és álmodozó isza jobb part- ján elhelyezkedő, vendégszerető város. A kétnemzetiségű város – amaga 27 000 lakosával – községi székhely, települései még Péterréve,Bácsöldvár, Radičević és Mileševo, kétnyelvű sűrűn lakott helysé-gek, amelyben jobbára öldműves családok élnek és dolgoznak sajátegzisztenciájuk és békés ennmaradásuk elé ordulva.

Duna-Tisza-Duna-csatorna zsilipje (Ustava uStarom Bečeju) Óbecse mindenképpen legjelentősebb vonzereje a Duna-isza-

Duna-csatorna zsilipje. A isza szabályozása és az árvízvédelmitöltés megépítése után 1899-benÓbecsét összekötötték a Ferenc Jó-zse-csatornával, melynek koronájaa zsilip, azaz a „slajz“. A csatornaBácsöldvártól Óbecséig terjedőszakaszának kialakítása és a zsilipkiépítése Albert Heinz mérnök ter-vei alapján történt, aki a XIX. szá-zadban mindössze 24 évesen építet-

te meg remekművét, amely ma is állés eleget tesz rendeltetésének. Azimpozáns zsilip 1945-ig Óbecse őidegenorgalmi vonzerejének szá-mított, minden errejáró és turista fi-gyelmét elkeltette. Ez a vonzó helyelőzetes bejelentéssel látogatható.

Ustava u Starom Bečeju21220 Bečejeleon: (+381) 21/6910-404,uristička organizacija Bečej(Óbecse Idegenorgalmi Szervezete)E-mail: [email protected]



23. Karlóca (SremskiKarlovac)

Karlóca a Fruška Gora lankáin,Belgrádtól 57 kilométerre, Újvidék-től pedig 11 kilométerre ekszik.

Ez az évszázadokon át többszörelégetett és osztogatott városkaa történelmi események gazdagsá-gának és a kultúrtörténeti emlékeksokaságának köszönhetően mégisennmaradt. Karlóca kronológiaiejlődése már a legrégibb időktőlkövethető. Kalakača, Laka Staza,Selište a neolitikumi kultúra ismerthelyei. Karlóca és a vajdasági szerb-ség történetének legjelentősebb e- jezete a XVIII. század. Karlóca a Száva és a Duna olyótól északraletelepedett szerbek közéleti, politikai, oktatási és művészeti életé-nek központja lett. Ma a városkában mindössze 9 000 lakos él, a kislélekszám ellenére is a szerb történelemben, kultúrában és szellemi-ségben jelentős szerepet tölt be.

Méhészeti Múzeum (Muzej pčelarstva porodiceŽivanović)

A Živanović család tulajdonában lévő, a maga nemében ritka mé-hészeti múzeum 1968-ban létesült, de a méhészkedő család tagjaimár sokkal korábban gyűjtötték a tárgyakat. A mai tulajdonosnakmég a dédapja kezdett el méhészkedni, így a családban már az ötödik

nemzedék oglalkozik méhészettel. A múzeum bemutatja a hagyo-mányos és a korszerű méhészkedést. öbb érdekes kiállítási tárgy,pl.: templom alakú kaptár stb. tekinthető meg. A múzeum keretébenlevő borospincében ritka tájborokat állítanak elő, ilyen a bermet ésaz ausbruch, ez utóbbi a itanic hajó itallapján is szerepelt.A látogatók a Živanović család házában az edukatív jellegű tájékoz-tatáson kívül érdekes történeteket is hallhatnak, megkóstolhatják azötödik nemzedék készítette mézet és bort. A látogatást előre be kell jelenteni.

Muzej pčelarstva porodice Živanović21205 Sremski Karlovci, Mitropolita Stratimirovića 86eleon: (+381) 21/882-127 uristička organizacija Karlovci (Kar-lóca Idegenorgalmi Szervezete)

24. Kölpény (Kulpin)

A mai Vajdaság területe régen mocsaras vidék volt, a talajvíz (tavasz-szal és ősszel) rendszeresen megjelent. Csak az újabb időkben nyerteel mai küllemét, miután elkészült a Bácskai-csatorna. Kölpény márIV. Béla király (1235-1270) idejében lakott volt. A magyar króni-kák 1345-1348 között „Kurpee” név alatt jegyzik, az 1418-1442. éviidőszakban pedig „Kwalpi”-t emlegetnek. Kölpény újabb kori törté-nete 1745. július 10-én kezdődik, amikor is a Stratimirović-fivérekmegalapítják a mai Kölpényt, a velük érkező 200 szerb családdal. Azelső szlovák idetelepülők Kölpénybe érkezéséről nincsenek pontosadatok, először 1758-ban tesznek róluk a dokumentumok említést.

Mezőgazdasági Múzeum (Poljoprivredni muzej uKulpinu)

Európának ebben a részében egyedülálló mezőgazdasági múzeum ép-pen itt, a vajdasági Kölpényben található. A múzeum nagyszámú régigépet őriz, maga a múzeumépület is nagyon vonzó, ugyanis ez volt aDunđerski család egykori kastélya. A múzeum bemutatja a öldmű-velés régi és korszerű módjait. A kölpényi múzeum épületegyütteséta Nagy kastély, az ún. Kaštel és a Régi kastély alkotják, amelyek ál-lamilag védett műemlékek. A komplexum keretében a két kastélyonkívül igazgatósági épület, lovarda, ún. kovácsműhely és gabonaraktártalálható. Itt láthatók az újvidéki Konyhakertészeti és FöldművelésiIntézet mintaparcellái. A múzeumot csodálatos 4 hektáros kiterjedésűpark veszi körül, amely ritka növényajták arborétuma.

Poljoprivredni muzej u Kulpinu21472 Kulpin, rg oslobođenja 7eleon: (+381) 21/786-266, (+381) 21/786-562



25. Bácsgyulaalva (elečka)

Bácsgyulaalva a zombori község keleti elében, Zombortól 22,Kerénytől pedig 9 kilométerre ekszik. erületénél és lakosságánaklélekszámánál ogva a község egyik legkisebb települése, lakosainakszáma 2 084 (az 1991. évi népszámláláskor 2138 volt), többségükbenmagyarok. A település külterületének legnagyobb részét mezőgaz-

dasági hasznosításra alkalmas, jó minőségű eketeöld és csernozjomborítja, ami a löszhátság e részébe a településalapítás ő indítékavolt. A település kialakulásakor a mezőgazdaság volt az alapvetőtevékenység, és ez máig sem változott. A település külterületének(3265 hektár) 91,9%-át a szántóöldek oglalják el. Bácsgyulaalvahatárában három ipari üzem működik. A Janjevo téglagyár 1925 ótaáll enn, a gabonamalom 1935-ben épült a régi malom helyén, a pap-rikamalom pedig 1939 óta üzemel.

Dohánymúzeum (Muzej duvana)

A Dohánymúzeum a Zombor közelében levő Bácsgyulaalván, aKovács család tulajdonában van, amely 150 éves hagyományra tekintvissza a dohányeldolgozásban. A belépés díjtalan.

Muzej duvana25222 elečka, Šipoš Đerđa 48eleon: (+381) 25/864-082E-mail: [email protected]

26. Zobnatica

Zobnatica az E-75-ös őútvonalon, azaz a régi nemzetközi út men-tén, opolyától 5, Belgrádtól 145, Újvidéktől 75, Szabadkától pedig25 kilométerre ekszik. Zobnaticát első ízben az 1743. évi örökösszerződés ormális dokumentum említi, amelyben, mint a tizenkétpuszta egyikét Szabadka városához csatolják. öbb eltételezés van

Zobnatica nevének eredetéről, az egyik szerint a zobnica (zabbal telttarisznya, amelyet a lovak nyakára tettek, hogy ebből egyenek) szó-ból alakult ki a Zobnatica név.

Méntelep (Zobnatica a.d.)

Zobnatica két évszázados méntelep. Európa egyetlen lovászati mú-zeuma. Jóllehet ma bevételeinek nagy részét a mezőgazdaságbólteremti elő, ontos megemlíteni, hogy egyre nyitottabbá válik a tu-risták elé. A méntelep keretében lovaglóiskola van, azok pedig, akikmár jártasak e nemes sportágban, elérhető áron lovat bérelhetnek.A letűnt hagyományok és tovatűnt idők után vonzódó vendégek fi-ákert bérelhetnek és kívánságuk szerint választhatják ki az útirányt.Itt látható a kovácsműhely múzeum, a vonzó lovarda. A ménteleptőlhárom kilométerre áll a régi szélmalom etnogyűjteménnyel.Szeptember második hetében rendezik meg a zobnaticai lovasjáté-kokat.

Zobnatica a.d.24300 Zobnatica, Subotički put bbeleon: (+381) 24/715-842, (+381) 24/712-514



27. Bezdán (Bezdan)

Bezdán Vajdaság észak-nyugati részében ekszik, mindössze 10 ki-lométerre a magyar és 6 kilométerre a horvát határtól és a Duná-tól. Bezdán számos természeti szépséggel dicsekedhet, a településmellett olyó Dunán kívül Bezdán a horgászok és ürdőzők paradi-csoma, a csatorna teszi széppé. Az árvízvédelmi rendszer kiépítése

olytán megnövekedett a Bezdán környéki üdülőtelepülés népszerű-sége, mely kiváló hely a pihenésre, sétára, horgászásra, ürdésre, vízisportokra.

Bezdáni zsilip (Ustava u Bezdanu)

A Dunán Bezdánnál 1854-től 1856-ig épült a zsilip (a slajz). Azomboriak büszkesége, ahová szívesen elvezetnek minden erre járóvendéget. ervezője Mihalik Ferenc volt. Ez volt Európában azelső építmény, amelynek víz alatti és víz eletti részét is betonbólépítették. Az építkezéssel kapcsolatos kételyek miatt a kivitelezést

egész Európa szakértői figyelemmel kísérték. égla helyett betontalkalmaztak, az olcsóbb építkezés miatt. Rendes vízállás esetén acsatornán lehetővé vált a hajózás 62 méter hosszúságú és 2 métersüllyedési mélységű hajók számára. A létesítményt a munkálatokbeejeztével átadták rendeltetésének, és ekkor a csatorna bejáratátMonostorszegről áthelyezték Bezdánba.

Ustava u Bezdanueleon/ax: (+381) 25/381, (+381) 25/434-350 uristička organizacijaopštine Sombor (Zombor Község Idegenorgalmi Szervezete)E-mail: [email protected] www.somborvaros.org wap: wap.somborvaros.org

Novitet-Dunav Selyemdamasztgyár

Zombor környékének másik vonzereje a mintegy 15 kilométerrelevő Bezdán városka az állami védelem alatt álló Novitet-DunavSelyemdamasztgyárral, ahol ma is XIX. századi szövőszékeken sző-nek. A termékeket most is az 1871-ből származó, zsakard típusúlyukkártyás kézi szövőszéken dolgozzák ki. A termelés 18 ából ké-szült szövőszéken olyik. Az anyag összetétele 49% pamut és 51%rayon selyem. Előzetes megbeszélés alapján megtekinthető a da-masztszövés és selyemdamasztot jutányos áron lehet vásárolni.A belépés ingyenes, a látogatást előre kell egyeztetni.

Novitet-Dunav25270 Bezdan, Žrtava ašizma 2eleon: (+381) 25/810-137, (+381) 25/810-930

E-mail: [email protected]

28. Kelebia (Kelebija)

Kelebia Vajdaság észak-bácskai részében, a szabadkai községhez tar-tozó, többségében magyarlakta alu. A 2002. évi népszámlálás sze-rint 2177 lakosa volt, akiknek ő megélhetési orrásuk a mezőgazda-sággal oglalkozik. Kelebiánál, Szabadkától 11 kilométerre, Szerbiaés Magyarország között határátkelőhely van.

Kelebija méntelep (Ergela Kelebija)

A Kelebija méntelep a lókedvelők sokéves hagyománnyal és tapasz-talattal rendelkező turisztikai központja. Az ország legnagyobblipicai ménje közvetlenül a magyar határ mentén, Szabadkától 11km-re, nem messze a Kelebia-ompa határátkelőhelytől található. Akelebiai pusztán lehetőség van sport- vagy terepi lovaglásra, lovag-

lóiskola látogatására, a kelebiai erdőn át fiákeren, postakocsin vagynégyes ogaton való kocsikázásra, ami az eltűnt időket idézi.Megszervezhető a méntelep megtekintése, szaksegítséggel történőlovaglás, vagy a mulaszthatatlan fiákerezés ebédre a Majur étteremig.A kelebiai méntelepnek gazdag gyűjteménye van régi fiákerekből éshintókból. A méntelep Palicstól 20 percnyi autótávolságra van.

Ergela Kelebija24104 Kelebija, Kelebija bbeleon: (+381) 24/789-063, (+381) 24/789-034,E-mail: [email protected]



29. Kiskunhalas

Halas első írásos említése 1347-ből származik. A török megszállásidőszakában többször került végveszélybe, 1596-tól évtizedekig la-katlan volt. A török kiűzése után a megmaradt lakosság majdnemháromnegyede már betelepülő volt, őleg a Dél-Dunántúlról ésSzeged környékéről költöztek ide. A XVIII. század a szerény ej-

lődés korszaka volt. Az elődöknek sok nehézségen – gyenge talaj,utóhomok, szárazság, mocsarak, járványok, kellett úrrá lenniük. AXIX. század második eléig leginkább a külterjes szarvasmarha- és juhtartás biztosította a megélhetést.A Magyarország déli részén található kisvárosban – egyedül az or-szágban és a világon – több mint 100 éves hagyománya van a halasicsipke varrásának. A halasi csipke az elmúlt évszázad olyamán mél-tó vetélytársa lett a brüsszeli és a velencei csipkének, több világkiál-lítás nagydíját elnyerte.

Csipkeház

A halasi csipke elkészítése roppant időigényes, aprólékos, 100%-oskézimunka, ezért a csipke grammonkénti értéke az aranyéval vetek-szik. A három, egymáson keresztbeektetett hal 1935 óta a halasicsipke védjegye. A csipkéket az évszázados rajzok alapján, az eredetimotívumok elhasználásával, 60 éle öltésmintával – ebből 24 elké-szítésének titkát csak a 14 halasi csipkevarró ismeri – készítik.A Csipkeházat 1935-ben emelték a hagyományos, tornácos pa-rasztházak mintájára, kiejezetten a csipkevarrók munkahelyeként,s hogy őrizzék a világhírű halasi csipke mintakincsét, terveit, hagyo-mányait.Egyedül az országban, Kiskunhalason közel 100 éves hagyománya

van a művészi színvonalú, igen értékes varrt csipkének. A Csipke-házban nemcsak a kész alkotásokat, de a munka menetét is meg le-het ismerni.Beszélt idegen nyelvek: angol, német, rancia

Nyitva tartás:Hétőtől vasárnapig: 9-12 és 13-17 óráig

Csipkeház6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 37/A.eleon: (+36) 77/421-797, (+36) 30/935-8499Fax: (+36) 77/421-982Kapcsolattartó: Kiliti ZsuzsannaE-mail: [email protected]

30. Kiskőrös

Kiskőrös a nemzet nagy költője, Petőfi Sándor szülőhelye, valaminta szőlő és a bor városa. A szőlőművelés kultúrája már a XVIII. szá-zad közepétől ismert volt, s itt alakult ki az ország legnagyobb bor-termelő vidéke. Jelentős vonzerőt képvisel a város gyógyvize is.

Közúti Szakgyűjtemény

A kiállítás 548 négyzetméter edett és közel 1,5 hektár szabad terü-leten mutatja be a közút- és a hídépítés enntartási munkáit, emléke-it, tudományos és szakmai dokumentációját a római kortól egészennapjainkig. Lévárdy Imre útmester 1974-ben hozta létre a gyűjte-ményt, amelyben mintegy hatszáz különböző, az útépítéshez kap-csolódó gép és használati tárgy található. A szabadtéri parkban nagyútépítő gépek, úthengerek, hómarók, finiserek láthatók. A edettkiállításon térképek, makettek, műszerek, egyenruhák és különéletárgyak várják a látogatókat.

Közúti Szakgyűjtemény

6200 Kiskőrös, Dózsa György út. 38.eleon: (+36) 78/511-935Kapcsolattartó: Szászi András (+36) 20/338-8064E-mail: [email protected]

31. Kecel

Kecel a Kiskunsági Borvidékhez tartozó szőlő- és bortermelő, jel-legzetes alöldi település. A Duna-isza köze nyugati elén háromtörténeti-néprajzi táj: a Kiskunság, a Bácska és a Kalocsai Sárköztalálkozásánál ekszik. A települést ennállása óta több csapás is súj-totta, egy időben teljesen elnéptelenedett. Később újra benépesült,

bekapcsolódott a vasúthálózatba, majd 1993-ban városi rangot ka-pott. A város környékének védett természeti értéke a Vörös mocsár,a Duna egykori medervonulatát kísérő hatalmas mocsárvilág marad-ványa, valamint a Berek-erdő.

Pintér Művek Hadtörténeti Múzeum, Haditech-nikai Park

A több ezer katonai, harcászati eszközt bemutató múzeum négyrészből áll: egyvermúzeum, tüzérmúzeum, makettház és a leglátvá-nyosabb rész, a szabadtéri hadiipari bemutató.A egyvermúzeumban többek között Kádár János vadászegyvereiis megtekinthetők. A tüzérmúzeumban a magyar tüzérség eszkö-zeit, öltözékeit láthatjuk. A makettházban sok száz különéle harci



eszköz miniatűr másolatát helyezték el. A múzeum leglátványosabbrésze a több mint 3 hektáros szabadtéri kiállítás és szoborpark.

Nyitva tartás: minden nap 8-16 óráig

Pintér Művek Hadtörténeti Múzeum, Haditechnikai Park 6237 Kecel, Rákóczi úti ipartelep

eleon: (+36) 78/420-199, (+36) 78/420-444Fax: (+36) 78/420-600Kapcsolattartó: Kommer GézaE-mail: [email protected], [email protected]/kecel/hadtortenetiwww.pintermuvek.hu

32. Baja

Baja Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa, a Duna balpartján ekszik. Baját a vizek, ízek és a napény városának nevezik. A

település a Duna-Majna-Rajna vízi út kikötője, és számtalan termé-szeti szépséggel büszkélkedik. A vízparton élvezni lehet a napényt,vízi sportokra, horgászatra, kirándulásra, hajókázásra van lehetőség,vagy egyszerűen csak gyönyörködhetünk a Duna, a Sugovica és aGemenci erdő szépségében.

Duna-híd

Az 1906-1908 között épült híd volt a megye első Duna-hídja, va-lamint az első vasúti híd Budapesttől délre. A II. világháború alatt,1944 őszén a híd elpusztult. Újjáépítése ontos volt, 1950 decembe-rében másodszor is átadták a orgalomnak a közös vasúti és közútihidat. Az 1998-99-es átalakítás során szétválasztották a vasúti és

közúti orgalmat.

33. Kalocsa

Kalocsa a magyar államisággal egyidős település, 1000 év óta a kato-likusok egyik központja, hiszen 1001-ben I. István királyunk ezen ahelyen alapított érsekséget. Kalocsa híressége a űszerpaprika, vala-mint a sajátos kalocsai hímzés.Már a XIX. században megkezdődött a nagyobb arányú paprikater-mesztés. Kezdetben a dunai vízimalmok őrölték a paprikát, későbbmegépült az első szárazöldi malom.A kalocsai népművészet külöldön is ismert. Nemcsak az itteni hím-zés, hanem a bútor és alestés is tükrözi a helyi jellegzetességeket.

Magyar Fűszerpaprika Múzeum

A Paprika Múzeum egy régi ka-nonokházban, az ún. Szent Ist-ván házban kapott helyet. A házpadlásterében berendezett kiál-lítás ismerteti a magyar űszer-

paprika-termesztés történetét,valamint bemutatja a munkao-lyamatok során használt legon-tosabb eszközöket. A látogatásélményét okozza a gerendákraakasztott több ezer paprika űz-ér látványa és illata.

Nyitva tartás:Április 1-től október 31-ig, kedd-vasárnap: 10-16 óráig Egyéb időpontban előzetes egyeztetés alapján.

Magyar Fűszerpaprika Múzeum6300 Kalocsa, Szent István király u. 6.eleon: (+36) 78/468-014E-mail: [email protected], [email protected]

34. Izsák

Izsák jelentős bortermelő vidék, a magyarországi pezsgőgyártásegyik központja. A város határát nyugatról uraló Kolon-tó a Kis-kunsági Nemzeti Park része, védett terület. Izsákon 1875-ben, szinteelsőként az országban kezdtek oglalkozni a sárehér szőlőajta ter-mesztésével, ami nemcsak hírnevet szerzett az itt élőknek, hanem ezlett a pezsgőgyártás alapja is. A város bortermelésére jellemző, hogy

az itteni összes tárolóban 350 ezer hektoliter bor ér el egyszerre,ami Magyarországon a legnagyobb ilyen jellegű tárolókapacitás. Azitteni termés az ország bortermelésének 8-10 százalékát jelenti.

Pálinka Múzeum

A múzeumban a szőlőműve-lés, bortermelés, pezsgőgyár-tás régi eszközei, dokumen-tumai mellett kiállították apálinkaőzéshez kapcsolódótárgyakat is.A gyűjtemény segítségével

nyomon követhetjük a szőlő-és gyümölcstermelés múltját,eldolgozásának lehetőségeit.Izsákon 1875-ben, szinte el-sőként az országban kezdtekoglalkozni a sárehér sző-lőajta termesztésével, aminemcsak hírnevet szerzett azitt élőknek, hanem ez lett apezsgőgyártás alapja is.

Pálinka Múzeum6070 Izsák, Zsilinszky u. 1.Kapcsolattartó: Mondok Józsenéeleon: (+36) 76/374-340



35. Kecskemét

A 108 000 lakosú Kecskemét Bács-Kiskun megye székhelye, alölditelepülés, mely a Duna-isza közi Hátságon Budapesttől 86 kilomé-terre, Szegedtől 87 kilométerre ekszik. Kedvező öldrajzi helyzetétkihasználva hamar kiemelkedett a környező települések közül. An- jou Nagy Lajos király egy 1368-ban kelt oklevele már mezőváros-

ként említi. A török hódoltság idején a környező elpusztult alvaklakóinak is menedékül szolgált a város. Az első kézműves céhek aXVI. században alakultak. A öldesúri üggéstől a XIX. század elsőelében önerejéből váltotta meg magát Kecskemét lakossága. A ej-lett mezőgazdaság és az ipartelepítés tette lehetővé a városejlesztésta XIX. század második elében.A város a szecessziós építészet egyik ellegvára (Cira Palota, Város-háza); ezen kívül számos múzeum és képtár várja a vendégeket egye-dülálló gyűjteményekkel, mint pl.: Magyar Fotográfiai Múzeum,Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, Bozsó Gyűjtemény. Szőlő-és gyümölcskultúra tekintetében évszázados hagyományokkal ren-delkezik a város: az egyik hungarikumunk, a Kecskeméti FütyülősBarackpálinka otthona.

Zwack Múzeum

Ami a skótok számára a whisky,a ranciák számára a konyak, azKecskemétnek a világ számostáján ismert és méltán kedveltkecskeméti barackpálinka.E vidéken nagy hagyománya vana pálinkaőzésnek, írásos emlé-kek már a XVIII-XIX. század-ordulótól említik, de a kecs-keméti ütyülős barackpálinka,melyet először a Zwack család

készített (s mely a jellegzeteshosszú nyakú üvegéről kaptanevét), az 1930-as évek közepénvált világszerte ismertté.A brit trónörökös, Edward wa-lesi herceg, 1936-os magyaror-szági látogatása alkalmával meg-

kóstolta és megszerette, majd egész életében kedvelte a kecskemétibarackpálinkát.“Szódával jobb, mint a whisky, teával jobb, mint a rum.” – mondta ahagyomány szerint. Mind a mai napig minden alkalommal, amikor abrit uralkodó család valamely tagja Magyarországra látogat, látoga-tása emlékeként egy hatalmas üveg barackpálinkát kap.

Nyitva tartás: minimum 20 ős csoport esetén, előzetes egyeztetéssel.

Zwack Múzeum6000 Kecskemét, Matkói út 2.eleon: (+36) 76/487-711,Fax: (+36) 76/417-110Kapcsolattartó: Galgóczi Zsolt (+20/519-22-79)E-mail: [email protected]/museums.ph



Szeged

Öreg Kőrössy Halászcsárda6723 Szeged, Sárga Üdülőtelep 262.

eleon: (+36) 62/495-481Fax: (+36) 62/497-155E-mail: [email protected]

Port Royal Étterem6720 Szeged, Steánia 4.eleon: (+36) 62/547-988E-mail: [email protected]

Hotel Tisza6720 Szeged, Wesselényi u. 6.eleon: (+36) 62/478-278Fax: (+36) 62/478-278E-mail: [email protected]

Tímárház Panzió6721 Szeged, Maros u. 26.eleon: (+36) 62/425-485Mobil: (+36) 30/405-86-37E-mail: [email protected]

Makó

Szent Gellért Borház

6900 Makó Szent Gellért u. 2-4.eleon/ax: (+36) 62/211-069Mobil: (+36) 20/376-65-43, (+36) 20/342-94-95E-mail: [email protected]

Autós Panzió6900 Makó, Báló ligeteleon: (+36) 62/510-298Fax: (+36) 62/510-299Mobil: (+36) 70/202-8801E-mail: [email protected]

Mezőhegyes

Hotel Noniusz5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc út 32.eleon/Fax: (36) 68/566-566E-mail: [email protected]/service.php#h_nonius

Arad

Restaurant Casa Bulzan***310130-Arad, P-ta. Mucius Scaevola nr. 2-6eleon: (+40)257/282-272

Hotel Continental Astoria****

Restaurant Continental Astoria****310130 Arad, Bd. Revoluţiei 79-81eleon: (+40) 257/281-700Fax: (+40) 257/281-094


Hotel Best Western Central***Restaurant Best Western Central***310018 Arad, str. Horia 8eleon: (+40) 257/256-636Mobil: (+40) 788/358-390Fax: (+40) 257/256-629E-mail: [email protected]

Hotel Arad**

Restaurant Arad**310133 Arad, Bd. Decebal 9eleon: (+40) 257/280-894Fax: (+40) 257/280-894E-mail: [email protected]

Ópálos (Păuliş)

Wine Princess Pincészet (Cramele Wine Princess)317230 Păuliş nr. 1, Judeţul Aradeleon: (+40) 744/702-892E-mail: [email protected]

Temesvár (Timişoara)

Hotel NH Timişoara****300115 imişoara, str. Pestalozzi nr.1Aeleon: (+40) 256/407-440Fax: (+40) 256/407-441E-mail: [email protected]

Hotel Timişoara***300086 imişoara, str. Mărăşeşti 1-3eleon: (+40) 256/498-852, (+40) 256/498-854

Fax: (+40) 256/499-450E-mail: [email protected]

Hotel Central**300029 imişoara, Str. Nikolaus Lenau 6eleon: (+40) 256/490-091Fax: (+40) 256/490-096E-mail: [email protected]

Temesrékás (Recaş)

Cramele Recaş/ Temesrékási Pincészet Rt.307340 Recaş, Complex de Vinificatie, Judeţul imişA városból kijelölt út vezet a borospincéig.

Étterem- és szállásajánló



Vacsorarendelést 24 órás, előzetes teleonosegyeztetés útján lehet szervezni.Kapcsolattartó: Marius PaşcaMobil: (+40) 744/366-146eleon: (+40) 256/330-296Fax: (+40) 256/330-241Email: [email protected]

www.recaswine.ro

Hotel Roco****307343 Izvin, Str. Principală, Nr. 81, Judeţul imişeleon: (+40) 256/332-720Fax: (+40) 256/332-730Mobil: (+40) 728/741-787E-mail: [email protected]

Nagykikinda (Kikinda)

NARVIK Szálló****23300 Kikinda, rg srpskih dobrovoljaca 24eleon: (+381) 230/23-910, (+381) 230/423-306

LOVAC23300 Kikinda, Distrička bbeleon: (+381) 230/34-786

BALKAN EKSPRES23300 Kikinda, Đ. Jakšića br. 1

Zenta (Senta)

Papuli Čarda24400 Senta, Poštanka 47

eleon: (+381) 24/811-651

KRALJICA VOĆA – falusi turizmus, panzió24400 Senta, Gornji bregeleon: (+381) 24/843-033, (+381) 63/838-64-82,(+381) 63/505-982

ROYAL Szálló****24400 Senta, Glavni trg 11eleon: (+381) 24/812-313, (+381) 24/812-368

Kelebia (Kelebija)

VILA MAJUR****24104 Kelebija, Kelebia/Kelebija bbeleon: (+381) 24/646-646, (+381) 24/646-600,(+381) 24/646-656Fax: (+381) 24/646-612E-mail: [email protected], [email protected],[email protected]

Csongrád

Bohém Kávéház és Étterem6640 Csongrád, Fő u. 20.eleon: (+36) 63/570-078E-mail: [email protected]

Vendel Tanya6640 Csongrád, Szegedi út 243.eleon: (+36) 30/317-86-34, (+36) 30/630-88-67Email: [email protected]

Bokrosi Vincellér Udvarház

6640 Csongrád, anya 1260eleon: (+36) 30/349-9577E-mail: [email protected]

Szarvas

Ciprus Fogadó5540 Szarvas, Arborétum út 1/A.eleon: (+36) 66/313-700Mobil: (+36) 70/368-62-56Fax: (+36) 66/210-024E-mail: [email protected]

Vadászkürt Vendéglő 5540 Szarvas, Deák Ferenc u. 9.eleon/ax: (+36) 66/312-942Mobil: (+36) 20/339-3745E-mail: [email protected]

Frankó Tanya Vendégház5540 Szarvas, Mótyói szőlők k. II. 72/2eleon/ax: (+36) 66/210-079Mobil: (+36) 20/915-76-62www.maganszallashely.hu/ranko_tanya

Gyomaendrőd

Kőrös Hotel5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 8.eleon: (+36) 66/386-055E-mail: [email protected]

Békéscsaba

Veszely Csárda5600 Békéscsaba, Veszely-Hídeleon: (+36) 66/635-501Mobil: (+36) 30/494-3448

Dublin Steak House & Pub5600 Békéscsaba, Bartók Béla u. 13.eleon: (+36) 66/326-034

Új-Trencsén Étterem5600 Békéscsaba, Luther u.17.eleon: (+36) 66/326-830Fax: (+36) 66/441-368E-mail: [email protected]/etterem.html

Fiume Szálló és Étterem5600 Békéscsaba, Szent István tér 2.eleon: (+36) 66/443-243Fax: (+36) 66/441-116E-mail: [email protected]



Fenyves Hotel5600 Békéscsaba, Ifúsági ábor 1701.eleon/ax: (+36) 66/457-377, (+36) 66/456-126E-mail: [email protected]

Gyula

Kisködmön Étterem5700 Gyula, Városház u. 15.eleon: (+36) 66/463-934Mobil: (+36) 30/958-28-65E-mail: [email protected]

Fehér Holló Étterem5700 Gyula, iborc u. 49.eleon: (+36) 30/546-37-96

CÍVIS Hotel Park ***5700 Gyula, Part u. 15.eleon: (+36) 66/463-711Fax: (+36) 66/463-124Email: [email protected]

Hotel Corvin5700 Gyula, Jókai u. 9-11.eleon: (+36) 66/362-044, (+36) 66/362-218,(+36) 66/361-846Fax: (+36) 66/362-158E-mail: [email protected]

Kőrösbökény (Buteni) „Pensiunea Elim”317065 Buteni, Judeţul AradAlmaş és Buteni között, a Gurahont elé vezető úton.eleon: (+40) 257/320-467, (+40) 740/300-851

Déva (Deva)

Restaurant Casina International***330152 Deva, Unirii 9eleon: (+40) 254/234-233Fax: (+40) 254/215-525

Hotel Wien****Restaurant Wien330092 Deva, Calea Zarandului 55eleon: (+40) 254/233-330, (+40) 254/233-320Fax: (+40) 254/233-331Mobil: (+40) 747/055-519E-mail: [email protected]

Lugos (Lugoj)

Restaurant Ana LugojanaDN 68 A, km 9 Lugoj-Deva, imisoara.eleon: (+40) 256/353-060

Restaurant Dacia305500 Lugoj, A Mocioni 7eleon: (+40) 256/352-740, (+40) 256/352-840Fax. (+40) 256/350-671E-mail: [email protected]

Hotel Dacia***

305500 Lugoj, A Mocioni 7eleon: (+40) 256/352-740, (+40) 256/352-840Fax. (+40) 256/350-671E-mail: [email protected]

Resicabánya (Reşiţa)

Restaurant Sanela320223 Reşiţa, Bulevardul Republicii 23eleon: (+40) 255/230-243

Best Western Rogge Hotel320068 Resita, Str. I.L.Caragiale, Nr. 12eleon: (+40) 355/411-111Fax: (+40) 355/411-110

Oravicabánya (Oraviţa)

Hotel Caraş325600 Oraviţa, Calea imişorii, nr. 2eleon/Fax: (+40) 255/573-323E-mail: [email protected]

Cabana 7 Brazi325600 Oravita, str. Nucilor F.N.eleon/Fax: (+40) 255/573-767Mobil: (+40)752/133-301

Kapcsolatszemély: Miriana Milos (+40) 744/525-524

Versec (Vršac)

„Hotel Srbija****26300 Vršac, Svetosavski trg 12eleon: (+381) 13/ 835-545, (+381) 13/ 835-434Fax: (+381) 13/835-252E-mail: [email protected]

SL PIVNICA26300 Vršac, Žarka Zrenjanina br. 4

eleon: (+381) 13/838-037, (+381) 13/838-043,(+381) 13/838-036E-mail: [email protected]

Óbecse (Bečej)

BELA LAĐA***21220 Bečej, Boris Kidrič bb.eleon: (+381) 21/6915-608, (+381) 6915-908www.bela-ladja.co.yu

Fantast Szálló***21220 Bečej, opolski put bb.eleon: (+381) 21/6913-531www.pikbecej.co.yu



Karlóca (Sremski Karlovac)

DUNAV Szálló**21205 Sremski Karlovci, Dunavski kej 5eleon: (+381) 21/883-735, (+381) 21/883-139,(+381) 21/884-666, (+381) 63/500-461, (+381) 63/536-421www.hoteldunav.co.yu

BOEM Szálló**21205 Sremski Karlovci, Branko Radičević u. 5.eleon: (+381) 21/881-038www.hotelboem.com

Újvidék (Novi Sad)

Čarda Aqua Doria21000 Novi Sad (Petrovaradin), Kamenčki put sz.n.eleon: (+381) 21/643-31-11

ALEKSANDAR Szálló****21000 Novi Sad, Bulevar cara Lazara 79.eleon: (+381) 21/480- 4444www.aleksandar-hotel.co.yu

Plava Frajla21000 Novi Sad, Sutjeska u. 2.eleon: (+381) 21/661-36-75, (+381) 21/488-24-20www.plavarajla.co.yu

NOVI SAD Szálló***21000 Novi Sad, Bulevar Jaše omića sz.n.eleon: (+381) 21/ 442-511www.hotelnovisad.co.yu

Petrovačka Čarda (Petrőci Csárda)25242 Bački Petrovac, Novosadska bb.eleon: (+381) 21/780-542

STUDNYA21412 Gložan, Masárík u. sz.n.eleon: (+381) 21/780-542, (+381) 21/788-029,(+381) 21/788–687

Zobnatica

Jadran Szálló***24300 Zobnatica, Subotički put bb.

eleon: (+381) 24/715-641, (+381) 24/715-842www.zobnatica.co.yu

Zombor (Sombor)

Restoran Andrić25000 Sombor, Naselje Štrand 5eleon: (+381) 25/23-055E-mail: [email protected]

Villa „Kronić25000 Sombor, Čonopljanski put 30.eleon: (+381) 25/429-900eleon/ax: (+381) 25/27-732E-mail: [email protected]

Szabadka (Subotica)

Boss Caffe Pizzeria24000 Subotica, Engelsova 7-8eleon (+381) 24/551-11Mobil: (+381) 655-11-11E-mail: [email protected]

www.bosscaffe.com

Elza pod Tornjem (Elza a torony alatt)24000 Subotica, rg Slobode 1eleon: (+381) 24/ 557-800

PBG Hotel24000 Subotica Harambašić u. 21eleon: (+381) 24/556–542E-mail: [email protected]

Kiskunhalas

Montgomery Lovagi Étterem6400 Kiskunhalas, Kárpát u. 2-4.eleon: (+36) 77/422-822Fax: (+36) 77/422-763E-mail: [email protected]

Matéza Étterem és Söröző 6400 Kiskunhalas, Bethlen Gábor tér 1.eleon: (+36) 77/423-026Mobil: (+36) 70/328-61-18E-mail: [email protected]

Kiskőrös

Szarvas Fogadó6200 Kiskőrös, Petőfi tér 17.eleon/ax: (+36) 78/511-500E-mail: [email protected]

Kurta Kocsma6200 Kiskőrös, Csokonai u. 51.eleon: (+36) 78/414-821E-mail: [email protected]

Napsugár Vendégház6200 Kiskőrös, Vízmű u. 29.Mobil: (+36) 70/367-14-70E-mail: [email protected]

Kecel

Vadkacsa Csárda6237 Kecel III körzet 1/1eleon: (+36) 78/521-052Fax: (+36) 78/521-050Mobil: (+36) 20/9380-436E-mail: [email protected]



Fürtös Vendéglő Kecel, Császártöltési út 3.Telefon: (+36) 78/420-180Mobil: (+36) 20/57-65-388www.utazolap.hu/furtosvendeglo/furtosvendeglo.php

Baja

Halászcsárda6500 Baja, Damjanich u. 1.Telefon: (+36) 79/325-788Fax: (+36) 79/322-420E-mail: [email protected]

Duna Wellness Hotel Baja6500 Baja, Szentháromság tér 6.Telefon: (+36) 79/323-224Fax: (+36) 79/324-844E-mail: [email protected]

KalocsaBakodpuszta Idegenforgalmi Centrum6328 Dunapataj, Külterület hrsz. 061Kapcsolattartó: Kalocsa Korona ToursTelefon: (+36) 78/461-819Fax: (+36) 78/461-676E-mail: [email protected]

Kékduna Vendéglő 6300 Kalocsa, Meszes Dunapart 13.Telefon: (+36) 30/257-78-38Fax: (+36) 78/462-007


Két Gólya Fogadó6300 Kalocsa, Móra Ferenc u. 8.Telefon/fax: (+36) 78/462-259www.ketgolyafogado.uw.hu

Club Hotel***6300 Kalocsa, Szent István út 64.Telefon/fax: (+36) 78/562-804Mobil: (+36) 30/205-55-02E-mail: [email protected]

http://clubhotelk.s10.vhost.hu

Kecskemét

Három Gúnár Étterem6000 Kecskemét, Batthyány u. 1-7.Telefon: (+36) 76/483-611Fax: (+36) 76/481-253E-mail: [email protected]

Sasfészek Vendéglő 6000 Kecskemét, Alsócsalános u. 3.Telefon: (+36) 76/494-669E-mail: [email protected]

Géniusz Kávéház és Étterem6000 Kecskemét, Kisfaludy u. 5.Telefon: (+36) 76/497-668E-mail: [email protected]

Hotel Talizmán

6000 Kecskemét, Kápolna u. 2.Telefon: (+36) 76/504-856, (+36) 76/504-858Fax: (+36) 76/504-856www.hotels.hu/talizmanhotel



www.thematicroutes.dkmt.eu

A projekt a Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Programban,az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

Documents

Barangolás a Monarchia Éléstárában