Embed Size (px)
Citation preview
Részlet AZ ÉRETTSÉGIRŐL TANÁROKNAK
2005
INFORMATIKA kiadványból Készítette: Szalayné Tahy Zsuzsa (A „További közép- és emelt szintű mintafeladatok” című fejezet Reményi Zoltán és Siegler Gábor válogatása) Lektorálta: Fazekas Ildikó Zsakó László Szerkesztő: dr. Tompa Klára
A követelményrendszert, a háttéranyagokat és a feladatokat összeállító munkabizottság:
Fazekas Ildikó Király Sándor Kiss Zsolt Kőrösné dr. Mikis Márta Ledneczkiné Várhelyi Ágnes Reményi Zoltán Rozgonyi-Borus Ferenc Siegler Gábor Szalayné Tahy Zsuzsa Szlávi Péter Végh András Zsakó László
2
AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI BEVEZETÉSÉNEK RÖVID TÖRTÉ-NETE
Közel húsz éve, hogy a számítógépek és ezáltal a számítástechnikai majd informatikai ismeretek megjelentek a középiskolákban, és elindítottak egy olyan folyamatot, amely – jelen-tős tantervi változásokkal kísérve – egy új érettségi tantárgy megjelenéséig vezetett. A 80-as évek második felében a gimnáziumokban a számítástechnika fakultatív oktatása teremtette meg e témakörben az érettségire is felkészítő tanulmányok folytatását. A Művelődési Minisztérium a 44.175/89.XIII. számú intézkedésével az Országos Pedagógiai Intézettel tan-tervet készíttetett a „Mikroszámítógépes operátori és alkalmazói fakultáció” számára, amely 1989-ben lépett érvénybe, felváltva a korábbi, „nagyszámítógépes operátori” fakultatív tan-tervet. Ugyanebben az évben jelent meg (legutoljára!) központi útmutató vizsgaleírással, tétel-sorral és mintafeladatokkal a gimnáziumi számítástechnika vagyis a fakultatív „Számítógép-kezelői ismeretek” elnevezésű tantárgy érettségi záróvizsgájához is. Ezzel párhuzamosan lehetővé vált a technika tantárgy keretében is a számítástechnika oktatása, így sok iskolában a technika tantárgy óraszámának felében vagy teljes egészében számítástechnikát oktattak, majd a tanult ismeretek alapján tettek érettségi vizsgát a tanulók.
A közgazdasági szakközépiskolák egy lépéssel a gimnáziumok előtt jártak. A 80-as években indultak olyan osztályok, amelyekben a tanulók Ügyviteli folyamatszervező képe-sítést szerezhettek. Ezekben az osztályokban már tanultak programozást és rendszertechnikát, s érettségi-képesítő vizsgát tettek (központi tételsor alapján) Számítógépek rendszertechnikája tantárgyból. Később ezt a szakmát felváltotta a Számítástechnikai programozó és képesített könyvelő szakma. Az ezekben az osztályokban tanulók már külön tantárgyként tanulták a programozást, s érettségiztek is ebből a tantárgyból. Az érettségi írásbeli része, ez is központi tételsor alapján, egy programozási és egy adatbázis-kezelési feladatból állt. A szóbeli vizsga tételeit az iskolák maguk állították össze. Utoljára ilyen vizsgát 2001-ben lehetett tenni.
2000-re a középiskolák mindegyikében megtaláljuk a számítógépeket, mindenhol taní-tanak számítástechnikát vagy informatikát, és egyre több iskolában érettségiztetnek is számí-tástechnikával kapcsolatos ismeretekből. Az érettségi bizonyítványba technika, számítástech-nika vagy informatika kerül annak megfelelően, hogy milyen program – helyileg akkreditált, technika tantárgy alapján vagy központi program – alapján történik a képzés. A vizsga tartal-ma minden esetben a helyi követelményektől függ. Így a technika tantárgyban oktatott progra-mozási, alkalmazói, hardver ismeretek aránya, a tanított ismeretek mélysége az egyes vizsga-helyeken jelentősen eltér. Hasonlót mondhatunk a vizsga formájáról is. A vizsga egyes helye-ken csak 10 perces szóbeli feleletet jelent, máshol 15 perces, vagy esetleg 45 perces gyakor-lati feladat is kiegészíti a szóbeli feleletet. Van, ahol külön gyakorlati vizsgát szerveznek, mely akár több órás is lehet, máshol teszt jellegű írásbeli része is volt a vizsgának.
A Nemzeti Alaptantervben bevezetett informatika tantárgy a számítástechnika fa-kultációk és egyéb módon tanított számítástechnikai ismeretek tanításának lehetőségét kiszé-lesítette, és az informatikai ismeretek tanulását minden általános és középiskolás diák számára nemcsak lehetővé, hanem kötelezővé is tette. Ennek következtében napjainkra érettségi előtt áll az a nemzedék, aki már hivatalosan, központi követelmények alapján tanulhatta az infor-matikát. Az érettségi vizsga egyetemes elfogadhatóságát tenné lehetetlenné, ha az informatika vizsga eddigi formái nem válnának egységessé, ha nem lenne központilag meghatározott tar-talmi és formai kerete. Így az informatika érettségiről elmondhatjuk, hogy szabályozása akkor is szükségessé vált, ha a kétszintű érettségi vizsga nem került volna bevezetésre.
3
AZ INFORMATIKA TANTÁRGY RÉSZLETES
VIZSGAKÖVETELMÉNYE ÉS A VIZSGA LEÍRÁSA1
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY
E dokumentum a kétszintű, egységes informatika érettségi vizsga részletes követelményeit és a vizsga leírását tartalmazza.
Az informatika vizsga – a többi tantárgyhoz hasonlóan – központi kidolgozású részletes vizsgakövetelményekre épül.
E vizsga bármely középiskolában tanuló diák számára szabadon választható vizsga, s az oktatási törvénynek és az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően kétszintű lehet: közép- és emelt szintű.
A középszintű vizsga alapvetően a középiskolai tanulmányokat lezáró jellegű. Az emeltszintű vizsga mindemellett a felsőfokú informatikai tanulmányokhoz
szükséges ismereteket és készségeket is méri. Mindkét vizsga gyakorlati és szóbeli részekből áll. A gyakorlati feladatsorokat és az
emeltszintű szóbeli tételsort a vizsgaközpont tűzi ki, a középszintű szóbeli tételsor összeállítása – a vizsgaleírásban megadott jellemzők szerint – a vizsgát szervező intézmény feladata.
A részletes követelményrendszer felépítése az Érettségi vizsgaszabályzatban foglalt általános követelmények szerkezetét követi.
A középszintű érettségi anyagának meghatározásához elsődleges szempont, hogy a követelmények olyan ismereteket és képességeket tartalmazzanak, amelyek segítik az eligazodást és a munkába állást az információs társadalomban.
Az emelt szintű érettségi anyagát ezen kívül meghatározzák az egyetemek és főiskolák informatikai szakjain várt tudás- és képesség-igények.
Az emelt szint a középszint követelményeit magában foglalja, de azokat magasabb szin-ten kéri számon, továbbá kiegészül a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges tudásanyaggal is.
A) KOMPETENCIÁK
Általános kompetenciák
A tanulóktól elvárjuk, hogy az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák meglétét bizonyítsák:
• korszerű alkalmazói készség (a számítógépek, az informatikai kultúra lehetőségeit kihasználni tudó tanulók képzése)
• algoritmikus gondolkodás (a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely az iskolában, s a hétköznapi életben is alapvető fontosságú);
• önálló munkavégzés (a számítógép mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra, ...);
1 Ez a dokumentum szövegszerűen megegyezik a módosított 40/2002.OM. rendelettel
4
• együttműködőkészség, csoportmunka (nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kap-csolattartást);
• alkotó munka (akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy adatbázist, a végeredmény akkor is egy termék lesz, a készítés folyamatának, s a „termékségnek” minden egyes következményével együtt);
• az informatika és a társadalom kölcsönhatásának felismerése (az informatika roha-mos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat, s azok mozgatóit);
Tartalomorientált kompetenciák
Információs társadalom • A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában; • értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket,
képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba; • képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és
tudását gyarapítani; • ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait; • ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit; • ismerje az informatikai eszközhasználat etikai és jogi vonatkozásait!
Informatikai alapok – hardver • A tanuló ismerje a jelátalakítás, kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű infor-
matikában; • ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit; • ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait; • legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdé-
seivel!
Informatikai alapok – szoftver • A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését; • tudja kezelni a könyvtárszerkezetet; • ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit; • ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait!
Szövegszerkesztés • A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot; • tudja használni a szövegszerkesztő program nyújtotta lehetőségeket; • tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat; • részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállí-
tására; • ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, …) lehetséges tartalmát és
szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni; • tudja dokumentumait esztétikus formára hozni; • tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás-ellenőrző, szinonima
szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra; • tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített
objektumokat) beilleszteni!
5
Táblázatkezelés • A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot; • tudja használni a táblázatkezelő program nyújtotta lehetőségeket; • legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat vé-
gezni; • legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni; • tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni; • tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni!
Adatbázis-kezelés • A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; • legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján; • az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan kar-
bantartani; • tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni; • tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni; • nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni; • a kinyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni!
Információs hálózati szolgáltatások • Tudjon interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogra-
mokkal; • tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csa-
tolni; • tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni; • tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni; • tudjon hiperszöveges dokumentumokat készíteni!
Prezentáció (bemutató) és grafika • A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot; • tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program nyújtotta lehetőségeket; • tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni; • tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani; • grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni; • képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni!
Könyvtárhasználat • A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására; • rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével; • a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni; • ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait!
Algoritmizálás, adatmodellezés • A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni; • tudjon pontos feladat-meghatározás után adatmodellt felállítani; • tudjon használni legalább kétféle algoritmust leíró eszközt; • tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni; • legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus
helyességének ellenőrzésére!
6
A programozás eszközei • A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven meg-
oldani; • legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét; • legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne!
7
B) V
IZSG
AK
ÖV
ETE
LMÉ
NYE
K
1. In
form
áció
s tár
sada
lom
VIZ
SGA
SZIN
TE
K
T
ÉM
ÁK
K
özép
szin
t E
mel
t szi
nt
1.1.
A k
omm
unik
áció
1.
1.1.
A k
omm
unik
áció
álta
láno
s mod
ellje
1.
1.2.
Info
rmác
iós é
s kom
mun
ikác
iós t
echn
o-ló
giák
és r
ends
zere
k 1.
1.3.
Szá
mító
gépe
s inf
orm
áció
s ren
dsze
rek
az
isko
lába
n és
a g
azda
ságb
an
1.1.
4. K
özha
sznú
info
rmác
iós f
orrá
sok
Ism
erje
a k
omm
unik
áció
mod
elljé
t és
tud
jon
gyak
orla
ti pé
ldák
at (
kom
mun
ikác
iós
rend
sze-
reke
t) be
mut
atni
, érte
lmez
ni.
Ism
erje
a
hasz
nála
tos
(tele
)kom
mun
ikác
iós
rend
szer
eket
(pl.
tele
fon,
TV
, …).
Is
mer
jen
szám
ítógé
pes
kata
lógu
soka
t és
ada
t-bá
ziso
kat.
Le
gyen
kép
es ö
ssze
tett
kere
sésr
e az
inte
rnet
en
(ker
esős
zerv
erek
segí
tség
ével
).
8
VIZ
SGA
SZIN
TE
K
T
ÉM
ÁK
K
özép
szin
t E
mel
t szi
nt
1.2.
Info
rmác
ió é
s tár
sada
lom
1.
2.1.
Az
info
rmat
ika
fejlő
dést
örté
nete
1.
2.2.
A m
oder
n in
form
áció
s tár
sada
lom
jel-
lem
zői
1.2.
3. In
form
atik
a és
etik
a 1.
2.4.
Jogi
ism
eret
ek
Ism
erje
az
in
form
atik
a fe
jlődé
stör
téne
téne
k fő
bb fá
zisa
it, e
sem
énye
it.
Legy
en e
lkép
zelé
se a
leg
újab
b in
form
áció
s és
ko
mm
unik
áció
s te
chno
lógi
ák t
ársa
dalm
i ha
tá-
sairó
l. Is
mer
je a
túl
zott
info
rmat
ikai
esz
közh
aszn
álat
sz
emél
yisé
grom
boló
, egé
szsé
gkár
osító
hat
ását
. Is
mer
je a
hel
yi é
s a
távh
álóz
atok
has
znál
atán
ak
alap
vető
szab
álya
it, il
lem
taná
t. Tu
dja,
ho
gy
a ví
ruso
k a
szof
tver
ben
és
hard
verb
en k
árok
at o
kozh
atna
k.
Legy
en ti
sztá
ban
azza
l, ho
gy a
z ad
at, a
z in
for-
mác
ió á
ru, j
elen
tős é
rtéke
t kép
vise
lhet
. Is
mer
je a
sze
rzői
jog
fog
alm
át. T
udja
cso
por-
tosí
tani
a sz
oftv
erek
et fe
lhas
znál
ási j
ogos
ults
ág
szer
int
(pél
dául
sza
bads
zoftv
er,
korlá
tozo
ttan
szab
ad sz
oftv
er, ü
zlet
i szo
ftver
).
9
2. In
form
atik
ai a
lapi
smer
etek
– h
ardv
er
VIZ
SGA
SZIN
TE
K
T
ÉM
ÁK
K
özép
szin
t E
mel
t szi
nt
2.1.
Jel
átal
akítá
s és k
ódol
ás
2.1.
1. A
naló
g és
dig
itális
jele
k 2.
1.2.
Az
adat
és a
z ad
atm
enny
iség
2.
1.3.
Bin
áris
szám
ábrá
zolá
s 2.
1.4.
Bin
áris
kar
akte
rábr
ázol
ás
2.1.
5. B
inár
is k
ép- é
s szí
nkód
olás
2.
1.6.
Bin
áris
han
gkód
olás
Ism
erje
az
anal
óg é
s a
digi
tális
jel
fog
alm
át,
külö
nbözős
égei
t. Tu
dja,
hog
y m
inde
n ér
zéke
l-he
tő je
l jó
köze
lítés
sel d
igita
lizál
ható
.
2.2.
A sz
ámító
gép
felé
píté
se
2.2.
1. A
Neu
man
n-el
vű sz
ámító
gépe
k 2.
2.2.
A (s
zem
élyi
) szá
mító
gép
rész
ei é
s jel
-le
mző
ik: K
özpo
nti f
eldo
lgoz
ó eg
ység
, m
emór
ia, b
uszr
ends
zer,
inte
rfés
zek
(ille
sztő
), há
z, tá
pegy
ség,
ala
plap
2.
2.3.
A p
erifé
riák
típus
ai é
s főb
b je
llem
zőik
: be
men
eti e
szkö
zök,
kim
enet
i esz
közö
k,
bem
enet
i/kim
enet
i esz
közö
k, h
átté
rtára
k 2.
2.4.
A (s
zem
élyi
) szá
mító
gép
rész
eine
k ös
szek
apcs
olás
a és
üze
mbe
hel
yezé
se
2.2.
5. H
álóz
atok
Ism
erje
a N
eum
ann-
elve
t és
azt,
hogy
más
el-
ven
felé
pülő
és
műk
ödő
szám
ítógé
pek
is lé
tez-
nek.
Is
mer
je a
szá
mító
gép
rész
eine
k, p
erifé
riáin
ak
funk
ciói
t és f
onto
sabb
jelle
mző
it.
Ism
erje
a
hely
i és
tá
vhál
ózat
ok
felé
píté
sét,
font
osab
b je
llem
zőit.
Ism
erje
a l
ogik
ai a
lapm
űvel
etek
et é
s tu
dja
al-
kalm
azni
azo
kat f
elad
atok
meg
oldá
sa so
rán.
10
3. In
form
atik
ai a
lapi
smer
etek
– sz
oftv
er
VIZ
SGA
SZIN
TE
K
T
ÉM
ÁK
K
özép
szin
t E
mel
t szi
nt
3.1.
Az
oper
áció
s ren
dsze
r és
főbb
fela
data
i 3.
1.1.
Az
oper
áció
s ren
dsze
rek
(faj
tái)
rész
ei é
s fu
nkci
ói, a
z op
erác
iós r
ends
zer f
elha
sz-
náló
i fel
ület
e 3.
1.2.
Kön
yvtá
rsze
rkez
et, k
önyv
tára
k lé
treho
-zá
sa, m
ásol
ása,
moz
gatá
sa, t
örlé
se, á
tne-
vezé
se
3.1.
3. Á
llom
ányo
k típ
usai
, ker
esés
a h
átté
rtá-
rako
n 3.
1.4.
Állo
mán
ykez
elés
: lét
reho
zás,
törlé
s, vi
ssza
állít
ás, m
ásol
ás, m
ozga
tás,
átne
-ve
zés,
nyom
tatá
s, m
egny
itás
3.1.
5. A
z ad
atke
zelé
s esz
köze
i: Tö
mör
ítés,
ki-
csom
agol
ás, a
rchi
válá
s, ad
atvé
dele
m
3.1.
6. A
szof
tver
és a
har
dver
kar
bant
artó
(se-
géd)
prog
ram
jai:
víru
sker
esés
és -
irtás
, ví
rusp
ajzs
, lem
ezka
rban
tartá
s, …
3.
1.7.
A h
álóz
atok
műk
ödés
ének
ala
pelv
ei, h
á-ló
zati
be- é
s kije
lent
kezé
s, ho
zzáf
érés
i jo
gok,
ada
tvéd
elem
Ism
erje
az
oper
áció
s re
ndsz
erek
jel
lem
zőit,
fő
rész
eit
és
legf
onto
sabb
fe
lada
tait.
Le
gyen
ké
pes
egy
rend
szer
m
egje
lené
sét,
néhá
ny
para
mét
erét
igé
nyei
sze
rint
beál
lítan
i. Is
mer
je
az o
perá
ciós
rend
szer
felh
aszn
álói
felü
leté
t. Is
mer
je a
kön
yvtá
rren
dsze
r fe
lépí
tésé
t, ig
azod
-jo
n el
ben
ne. I
smer
je a
kön
yvtá
rműv
elet
eket
. Tu
djon
állo
mán
yoka
t meg
kere
sni.
Ism
erje
és
tudj
a ha
szná
lni
az á
llom
ányk
ezelő
funk
ciók
at.
Érts
e a
töm
öríté
s lé
nyeg
ét, a
z ar
chiv
álás
és
az
adat
véde
lem
szü
kség
essé
gét.
Tudj
on tö
mör
íte-
ni é
s kic
som
agol
ni.
Ism
erje
a v
írus
foga
lmát
, a le
ggya
korib
b ví
ru-
sok
terje
dési
mód
ját,
vala
min
t a v
édek
ezés
esz
-kö
zeit,
mód
szer
eit.
Tudj
a el
látn
i a le
mez
karb
anta
rtás
fela
data
it: le
-m
ez tö
rlése
, új l
emez
has
znál
atba
vét
ele.
Tu
djon
a h
álóz
atba
be-
és
kije
lent
kezn
i. Is
mer
-je
a (
hely
i) há
lóza
ti sz
olgá
ltatá
soka
t és
a f
el-
hasz
náló
i jog
osul
tság
okat
.
11
4. S
zöve
gsze
rkes
ztés
VIZ
SGA
SZIN
TE
K
T
ÉM
ÁK
K
özép
szin
t E
mel
t szi
nt
4.1.
A sz
öveg
szer
kesz
tő h
aszn
álat
a 4.
1.1.
A p
rogr
am in
dítá
sa
4.1.
2. A
mun
kakö
rnye
zet b
eállí
tása
4.
1.3.
A sz
öveg
szer
kesz
tő m
enür
ends
zere
4.
1.4.
Dok
umen
tum
meg
nyitá
sa, m
enté
se,
nyom
tatá
sa
Tudj
a az
álta
la ta
nult
szöv
egsz
erke
sztő
pro
gra-
mot
indí
tani
. Is
mer
je a
szöv
egsz
erke
sztő
kez
előf
elül
etét
. Tu
djon
szöv
eget
bev
inni
, jav
ítani
, tör
ölni
. Tu
djon
tö
bbfé
le
form
átum
ú do
kum
entu
mot
m
egny
itni,
men
teni
és n
yom
tatn
i. Tu
djon
fon
tosa
bb t
ípus
doku
men
tum
okat
(pl
. m
eghí
vó, l
evél
, …) ö
nálló
an k
észí
teni
.
4.2.
Szö
vegs
zerk
eszt
ési a
lapo
k 4.
2.1.
Szö
vegb
evite
l, sz
öveg
javí
tás
4.2.
2. K
arak
terf
orm
ázás
4.
2.3.
Bek
ezdé
sfor
máz
ás
4.2.
4. F
elso
rolá
s, sz
ámoz
ás
4.2.
5. T
abul
átor
ok h
aszn
álat
a 4.
2.6.
Old
alfo
rmáz
ás
Ism
erje
a s
zöve
gsze
rkes
ztés
ala
pfog
alm
ait (
ka-
rakt
er,
szó,
sor
, be
kezd
és,
blok
k, s
zaka
sz,
ol-
dal).
Le
gyen
kép
es k
arak
tere
k be
tűtíp
usát
, m
éret
ét,
stílu
sát,
szín
ét m
egad
ni.
Tudj
on b
ekez
dése
ihez
beh
úzás
t és
térk
özt á
llí-
tani
, szö
vegb
eosz
tást
meg
adni
, sze
gély
t, há
ttér-
min
táza
tot m
egad
ni.
Legy
en k
épes
fel
soro
lást
, so
rszá
moz
ott
fels
o-ro
lást
kés
zíte
ni.
Tudj
on k
ülön
böző
faj
tájú
tab
ulát
orok
at h
asz-
náln
i. Le
gyen
tis
ztáb
an a
z ol
dalb
eállí
tás
alap
jaiv
al
(élő
fej,
élől
áb, l
apsz
ámoz
ás, m
argó
k, …
)
12
VIZ
SGA
SZIN
TE
K
T
ÉM
ÁK
K
özép
szin
t E
mel
t szi
nt
4.3.
Szö
vegj
avítá
si fu
nkci
ók
4.3.
1. K
eres
és é
s cse
re
4.3.
2. K
ijelö
lés,
más
olás
, moz
gatá
s, tö
rlés
4.3.
3. H
elye
sírá
s-el
lenő
rzés
, szi
noni
mas
zótá
r, el
vála
sztá
s
Ism
erje
a s
zöve
gsze
rkes
ztő
kere
sési
, cs
erél
ési
funk
ciói
t. Tu
djon
kije
löln
i betűt
, szó
t, be
kezd
ést,
szöv
eg-
blok
kot,
legy
en k
épes
eze
ket m
ásol
ni, m
ozga
t-ni
, tör
ölni
. Tud
jon
ilyet
más
dok
umen
tum
ból i
s be
illes
zten
i. Tu
dja
hasz
náln
i a
szöv
egsz
erke
sztő
ny
elvi
se
géde
szkö
zeit.
4.4.
Táb
láza
tok,
gra
fikák
a sz
öveg
ben
4.4.
1. T
áblá
zatk
észí
tés a
szöv
egsz
erke
sztő
vel,
sorb
a re
ndez
és
4.4.
2. K
örle
vélk
észí
tés
4.4.
3. T
áblá
zato
k, g
rafik
ák, s
zim
bólu
mok
és
más
obj
ektu
mok
bei
llesz
tése
a sz
öveg
be,
vala
min
t for
máz
ásuk
Tudj
on s
zöve
ges
doku
men
tum
okba
n tá
bláz
ato-
kat
szer
kesz
teni
(so
roka
t, os
zlop
okat
, ce
lláka
t be
szúr
ni, t
öröl
ni).
Tudj
a a
soro
kat a
dott
oszl
op
szer
int s
orba
rend
ezni
. Tu
djon
kör
doku
men
tum
ot k
észí
teni
. Le
gyen
kép
es s
zim
bólu
mok
at é
s eg
yéb
obje
k-tu
mok
at b
eille
szte
ni a
szö
vegb
e, s
azo
kat e
sz-
tétik
usan
elh
elye
zni.
13
5. T
áblá
zatk
ezel
és V
IZSG
ASZ
INT
EK
TÉ
MÁ
K
Köz
épsz
int
Em
elt s
zint
5.
1. A
tábl
ázat
keze
lő h
aszn
álat
a 5.
1.1.
A p
rogr
am in
dítá
sa
5.1.
2. A
mun
kakö
rnye
zet b
eállí
tása
5.
1.3.
A tá
bláz
atke
zelő
men
üren
dsze
re
5.1.
4. A
tábl
ázat
meg
nyitá
sa, m
enté
se, n
yom
-ta
tása
Tudj
a az
álta
la ta
nult
tábl
ázat
keze
lő p
rogr
amot
in
díta
ni.
Ism
erje
a
prog
ram
ke
zelő
felü
leté
t. Tu
djon
ada
toka
t bev
inni
, ille
tve
azok
at tö
röln
i. Tu
djon
a
meg
jele
níté
si
üzem
mód
ok
közö
tt vá
ltani
. Tud
jon
több
féle
for
mát
umú
tábl
ázat
ot
meg
nyitn
i, m
ente
ni é
s nyo
mta
tni.
5.2.
A tá
bláz
atok
felé
píté
se
5.2.
1. C
ella
, osz
lop,
sor,
aktív
cel
la, t
arto
mán
y,
mun
kala
p
Ism
erje
a c
ella
, az
oszl
op, a
sor
, az
aktív
cel
la
és a
tarto
mán
y, v
alam
int a
mun
kala
p fo
galm
át.
Tudj
on c
ellá
t, so
rt és
osz
lopo
t be
illes
zten
i, il-
letv
e tö
röln
i.
5.3.
Ada
tok
a tá
bláz
atok
ban
5.3.
1. A
dattí
puso
k 5.
3.2.
Ada
tbev
itel,
javí
tás,
más
olás
, moz
gatá
s 5.
3.3.
A c
ella
hiva
tkoz
ások
has
znál
ata
5.3.
4. K
éple
tek
szer
kesz
tése
: kon
stan
s, hi
vat-
kozá
s, fü
ggvé
ny
Ism
erje
a s
zöve
g, a
szá
m é
s dá
tum
ada
ttípu
so-
kat.
Tudj
on e
gysz
erű
képl
etek
et é
s fü
ggvé
nyek
et
hasz
náln
i (ös
szeg
, átla
g, m
axim
um, m
inim
um,
dara
bszá
m, f
elté
tele
k a
képl
etbe
n, k
eres
és st
b.)
Tudj
a a
tábl
ázat
ös
szet
arto
zó
adat
ait
adot
t sz
empo
nt sz
erin
t ren
dezn
i. Tu
djon
hiv
atko
zást
has
znál
ni m
unka
lapo
n be
-lü
l. Tu
djon
hiv
atko
zást
has
znál
ni m
unka
lapo
kon
kere
sztü
l. Is
mer
je a
cím
zési
mód
okat
(rel
atív
, abs
zolú
t és
vegy
es).
14
VIZ
SGA
SZIN
TE
K
T
ÉM
ÁK
K
özép
szin
t E
mel
t szi
nt
5.4.
Táb
láza
tfor
máz
ás
5.4.
1. S
orok
, osz
lopo
k, ta
rtom
ányo
k ki
jelö
lése
5.
4.2.
Kar
akte
r-, c
ella
- és t
arto
mán
y-fo
rmáz
á-so
k 5.
4.3.
Cel
lák
és ta
rtom
ányo
k m
ásol
ása
Tudj
a al
kalm
azni
a k
arak
terf
orm
ázás
és
a ce
l-la
form
ázás
leh
etős
égei
t. Tu
dja
alka
lmaz
ni a
ce
llán,
ille
tve
a ta
rtom
ányo
n be
lüli
igaz
ítás
le-
hető
sége
it. T
udja
beá
llíta
ni a
z os
zlop
szél
essé
-ge
t és
a s
orm
agas
ságo
t. Tu
dja
alka
lmaz
ni a
sz
egél
yezé
s és
min
táza
t ké
szíté
s le
hető
sége
it.
Tudj
on fe
jléce
t és l
áblé
cet k
észí
teni
.
5.5
Táb
láza
tok,
szöv
egek
, dia
gram
ok
5.5.
1. E
gysz
erű
tábl
ázat
kés
zíté
se
5.5.
2. F
orm
ázás
i leh
etős
égek
5.
5.3.
Dia
gram
típus
kiv
álas
ztás
a, d
iagr
amok
sz
erke
szté
se
Tudj
on e
gysz
erű
tábl
ázat
ot lé
treho
zni.
Ism
erje
a
kapc
sola
tot a
tábl
ázat
keze
lő é
s a
szöv
egsz
er-
kesz
tő re
ndsz
erek
köz
ött.
Tudj
a al
kalm
azni
az
olda
lbeá
llítá
shoz
kap
cso-
lódó
form
ázás
i leh
etős
égek
et (t
ájol
ás, m
argó
). Is
mer
je a
dia
gram
ok é
s gr
afik
onok
sze
rkes
zté-
séne
k, m
ódos
ításá
nak
lépé
seit.
Tud
jon
az á
brá-
zola
ndó
adat
okna
k és
a b
elől
e le
vona
ndó
kö-
vetk
ezte
tése
knek
meg
fele
lő g
rafik
ontíp
ust
vá-
lasz
tani
(pon
t, vo
nal,
oszl
op, k
ör).
Tudj
on g
ra-
fikon
t és m
ás o
bjek
tum
ot b
eille
szte
ni.
5.6.
Pro
blém
ameg
oldá
s táb
láza
tkez
előv
el
5.6.
1. T
antá
rgyi
fela
dato
k m
egol
dása
5.
6.2.
A m
inde
nnap
i éle
tben
elő
ford
uló
prob
-lé
mák
Tudj
on s
tatis
ztik
ai p
robl
émák
at m
egol
dani
táb-
láza
tkez
előv
el. T
udjo
n eg
ysze
rű é
s jó
l átte
kint
-he
tő n
yilv
ánta
rtást
kés
zíte
ni. T
udjo
n tá
bláz
atot
te
rvez
ni sz
öveg
es fe
lada
t ala
pján
.
15
6. A
datb
ázis
-kez
elés
VIZ
SGA
SZIN
TE
K
T
ÉM
ÁK
K
özép
szin
t E
mel
t szi
nt
6.1.
Az
adat
bázi
s-ke
zelé
s ala
pfog
alm
ai
6.1.
1. A
z ad
atbá
zis f
ogal
ma,
típu
sai,
adat
tábl
a,
reko
rd, m
ező,
kul
cs
Tudj
on k
ülön
bség
et t
enni
ada
ttábl
a és
ada
tbá-
zis k
özöt
t. A
ren
delk
ezés
ére
álló
ada
thal
maz
ból
tudj
on
adat
reko
rdok
at ö
ssze
állít
ani.
Legy
en t
iszt
ában
az
adat
tábl
a és
a k
ulcs
mező
foga
lmáv
al, t
udjo
n ku
lcsm
ezőt
kiv
álas
ztan
i.
Ism
erje
a re
láci
ós a
datm
odel
l jel
lem
zőit.
6.2.
Az
adat
bázi
s-ke
zelő
pro
gram
inte
rakt
ív
hasz
nála
ta
6.2.
1. A
dattí
puso
k 6.
2.2.
Ada
tbev
itel,
adat
ok m
ódos
ítása
, tör
lése
6.
2.3.
Ada
tbáz
isok
létre
hozá
sa, k
arba
ntar
tása
Ism
erje
az
ad
atbá
zis-
keze
lőbe
n ha
szná
lato
s fo
ntos
abb
mezőt
ípus
okat
(sz
öveg
, kü
lönb
öző
szám
típus
ok, d
átum
, log
ikai
); m
ilyen
ada
t tár
o-lá
sára
alk
alm
asak
, mik
a v
elük
vég
ezhe
tő mű-
vele
tek.
Tu
djon
lét
ező
adat
bázi
st m
egny
itni,
abbó
l az
ad
atok
at a
kép
ernyőn
meg
jele
níte
ni.
Tudj
on r
ekor
doka
t va
gy e
gyes
mezők
et k
itö-
röln
i, va
gy a
ben
ne le
vő a
dato
kat ú
jakk
al fe
lül-
írni.
Tudj
a a
mód
osíto
tt ad
atok
at k
imen
teni
. Tu
djon
meg
adot
t sz
erke
zetű
ada
ttábl
át l
étre
-ho
zni.
Legy
en k
épes
az
adat
tábl
a m
ezői
t hel
ye-
sen
kivá
lasz
tani
, a
kulc
smezőt
meg
hatá
rozn
i, az
új t
áblá
t fel
tölte
ni.
Tudj
on
adot
t sz
öveg
es
fela
dath
oz
céls
zerű
ad
attá
blák
at
és
azok
kö
zötti
ka
pcso
lato
kat
meg
terv
ezni
.
16
VIZ
SGA
SZIN
TE
K
T
ÉM
ÁK
K
özép
szin
t E
mel
t szi
nt
6.3.
Ala
pvető
adat
bázi
s-ke
zelé
si műv
elet
ek
6.3.
1. L
ekér
dezé
sek,
függ
vény
ek h
aszn
álat
a 6.
3.2.
Ker
esés
, vál
ogat
ás, s
zűré
s, re
ndez
és
6.3.
3. Ö
ssze
síté
s
Tudj
on a
lét
ező
adat
bázi
sban
ado
tt fe
ltéte
lek-
nek
meg
fele
lő
reko
rdok
at
meg
jele
níte
ni
és
azok
kal m
űvel
etet
vég
ezni
. Tu
dja
kivá
lasz
tani
, hog
y a
kérd
és m
egvá
lasz
o-lá
sáho
z m
ely
mezők
meg
jele
níté
se sz
üksé
ges.
Ism
erje
és
tudj
a fe
lhas
znál
ni v
alam
ely
leké
rde-
ző n
yelv
ala
pvető
utas
ítása
it.
6.4.
Kép
ernyő
és n
yom
tatá
si fo
rmát
umok
6.
4.1.
Űrla
pok
hasz
nála
ta
6.4.
2. Je
lent
ések
has
znál
ata
Tudj
on a
z ad
attá
blák
ból
szám
ítand
ó in
form
á-ci
ókat
meg
jele
níte
ni.
Tudj
on a
dott
mezők
felh
aszn
álás
ával
jele
ntés
t ki
alak
ítani
és n
yom
tatn
i.
Tudj
on a
dott
szöv
egne
k m
egfe
lelő
űrla
pot
és
jele
ntés
t meg
terv
ezni
és e
lkés
zíte
ni.
17
7. In
form
áció
s hál
ózat
i szo
lgál
tatá
sok
VIZ
SGA
SZIN
TE
K
T
ÉM
ÁK
K
özép
szin
t E
mel
t szi
nt
7.1.
Kom
mun
ikác
ió a
z in
tern
eten
7.
1.1.
Ele
ktro
niku
s lev
elez
ési r
ends
zer h
aszn
á-la
ta
7.1.
2. Á
llom
ányo
k át
vite
le
7.1.
3. W
WW
7.
1.4.
Ker
esőr
ends
zere
k 7.
1.5.
Táv
oli a
datb
ázis
ok h
aszn
álat
a
Ism
erje
az
inte
rnet
fon
tosa
bb s
zolg
álta
tása
it,
alka
lmaz
za a
szo
lgál
tatá
sok
font
osab
b ha
szná
-la
ti sz
abál
yait.
Is
mer
jen
egy
leve
lezé
si re
ndsz
ert.
Tudj
on le
ve-
let
küld
eni,
foga
dni,
meg
vála
szol
ni,
tová
bbí-
tani
és
törö
lni.
Ism
erje
az
elek
troni
kus
levé
l ré-
szei
t és a
levé
l jel
lem
zőit.
Tu
djon
a le
vélh
ez á
llom
ányt
csa
toln
i és
csat
olt
állo
mán
yt k
ezel
ni.
Ism
erje
n és
tudj
on a
lkal
maz
ni e
gy á
llom
ányá
t-vi
teli
segé
dpro
gram
ot.
Ism
erje
az
állo
mán
yát-
vite
l sz
olgá
ltatá
st.
Tudj
on i
nter
netrő
l ál
lom
á-ny
okat
letö
lteni
. Tu
djon
egy
bön
gészőt
has
znál
ni.
Ism
erje
a
böng
észő
prog
ram
ok n
avig
áció
s esz
köze
it.
Tudj
on k
ulcs
szav
as é
s te
mat
ikus
ker
esőt
has
z-ná
lni.
Tudj
on e
gysz
erű
és ö
ssze
tett
kere
sési
fe
lada
toka
t meg
olda
ni. T
udjo
n on
-line
ada
tbá-
ziso
kat h
aszn
álni
.
18
VIZ
SGA
SZIN
TE
K
T
ÉM
ÁK
K
özép
szin
t E
mel
t szi
nt
7.2.
Web
lap
kész
ítése
7.
2.1.
Hál
ózat
i dok
umen
tum
ok sz
erke
zete
7.
2.2.
Web
lap
kész
ítése
web
-sze
rkes
ztőv
el
7.2.
3. F
orm
ázás
i leh
etős
égek
Ism
erje
a w
ebla
p je
llem
ző e
lem
eit.
(Cím
sor,
hátté
rszí
n, h
átté
rkép
, kül
önbö
ző s
zínű
, mér
etű,
ig
azítá
sú s
zöve
g, li
sták
, táb
láza
tok,
kép
ek, a
ni-
mác
iók,
hiv
atko
záso
k el
hely
ezés
e eg
y gr
afik
us
web
szer
kesz
tőve
l.) T
udjo
n eg
ysze
rű w
ebla
p-sz
erke
szté
si fe
lada
tot e
lvég
ezni
.
Tudj
on e
gysz
erű
web
lapo
t ké
szíte
ni a
HTM
L se
gíts
égév
el,
egys
zerű
sz
öveg
szer
kesz
tőve
l. Is
mer
je a
HTM
L al
apel
emei
t.
19
8. P
reze
ntác
ió é
s gra
fika
VIZ
SGA
SZIN
TE
K
T
ÉM
ÁK
K
özép
szin
t E
mel
t szi
nt
8.1.
Pre
zent
áció
(bem
utat
ó)
8.1.
1. A
pro
gram
indí
tása
8.
1.2.
A m
unka
körn
yeze
t beá
llítá
sa
8.1.
3. A
pro
gram
men
üren
dsze
re
8.1.
4. P
reze
ntác
iós a
nyag
elk
észí
tése
(s
zöve
g, tá
bláz
at, r
ajz,
dia
gram
, gra
fika,
fo
tó, h
ang,
ani
mác
ió, d
ia-m
inta
…) é
s fo
rmáz
ása
Tudj
a az
álta
la ta
nult
bem
utat
ó-ké
szítő
pro
gra-
mot
indí
tani
. Is
mer
je a
pro
gram
kez
előf
elül
etét
. Tu
djon
bem
utat
ót m
egny
itni,
men
teni
és
lejá
t-sz
ani k
ülön
böző
mód
okon
. Tu
djon
bem
utat
ót k
észí
teni
.
8.2.
Gra
fika
8.2.
1. A
pro
gram
indí
tása
8.
2.2.
A m
unka
körn
yeze
t beá
llítá
sa
8.2.
3. A
pro
gram
men
üren
dsze
re
8.2.
4. E
lem
i ala
kzat
ok m
egra
jzol
ása,
mód
osí-
tása
8.
2.5.
Kép
ek b
eille
szté
se, f
orm
ázás
a
Tudj
a az
álta
la ta
nult
graf
ikai
pro
gram
ot in
dí-
tani
. Is
mer
je a
pro
gram
kez
előf
elül
etét
. Tu
djon
gra
fikát
, ille
tve
képá
llom
ányo
kat m
eg-
nyitn
i, m
ente
ni é
s nyo
mta
tni.
Tudj
on e
lem
i ábr
ákat
raj
zoln
i, ja
víta
ni, t
rans
z-fo
rmál
ni.
Tudj
on k
épfe
ldol
gozó
pro
gram
mal
kép
eket
ke-
zeln
i, m
ódos
ítani
, minős
égét
javí
tani
. Tu
dja
graf
ikus
ábr
áit,
képe
it sz
öveg
es k
örny
e-ze
tben
esz
tétik
usan
elh
elye
zni.
20
9. K
önyv
tárh
aszn
álat
VIZ
SGA
SZIN
TE
K
T
ÉM
ÁK
K
özép
szin
t E
mel
t szi
nt
9.1.
Kön
yvtá
rak
9.1.
1. A
kön
yvtá
r fog
alm
a, tí
pusa
i 9.
1.2.
Elig
azod
ás a
kön
yvtá
rban
: olv
asót
erem
, sz
abad
polc
os re
ndsz
er, m
ultim
édia
öve
-ze
t 9.
1.3.
A h
elyb
en h
aszn
álha
tó é
s a k
ölcs
önöz
he-
tő k
önyv
tári
állo
mán
y 9.
1.4.
A k
önyv
tári
szol
gálta
táso
k
Ism
erje
a k
önyv
tár
foga
lmát
, típ
usai
t (h
agyo
-m
ányo
s és
ele
ktro
niku
s).
Tudj
a ki
vála
szta
ni a
do
kum
entu
mok
at é
s ha
szná
lni
a ki
vála
sztá
st
segí
tő e
szkö
zöke
t.
Ism
erje
és
tudj
a ha
szná
lni a
gya
korib
b kö
nyv-
tári
szol
gálta
táso
kat.
9.2.
Dok
umen
tum
ok
9.2.
1. N
yom
tato
tt do
kum
entu
mok
9.
2.2.
Nem
nyo
mta
tott
doku
men
tum
ok, i
lletv
e ad
atho
rdoz
ók (k
azet
ta, d
iaké
p, fi
lm, C
D,
mág
nesl
emez
, DV
D)
Tudj
a ha
szná
lni a
kéz
ikön
yvek
et é
s a
közh
asz-
nú i
nfor
mác
iós
forr
ások
at.
Tudj
a ha
szná
lni
a gy
akor
ibb
nem
nyo
mta
tott
doku
men
tum
okat
.
9.3.
Táj
ékoz
tató
esz
közö
k 9.
3.1.
Kat
alóg
usok
9.
3.2.
Ada
tbáz
isok
9.
3.3.
Köz
hasz
nú in
form
áció
s for
ráso
k (p
l. te
-le
fonk
önyv
, men
etre
nd, t
érké
p)
Tudj
on k
eres
ni a
betűr
ende
s le
író k
atal
ógus
-ba
n. T
udjo
n ad
atok
at g
yűjte
ni s
zám
ítógé
pes
adat
bázi
sból
. Tud
jon
info
rmác
iót k
eres
ni a
z in
-te
rnet
en, i
smer
t ker
eső-
prog
ram
okat
has
znál
ni.
21
10. A
lgor
itmiz
álás
, ada
tmod
elle
zés,
prog
ram
ozás
i ism
eret
ek (c
sak
emel
t szi
nten
)
VIZ
SGA
SZIN
TE
K
T
ÉM
ÁK
K
özép
szin
t E
mel
t szi
nt
10.1
. Ele
mi é
s öss
zete
tt a
dato
k, á
llom
ány-
szer
vezé
s, re
láci
ós a
dats
truk
túrá
k 10
.1.1
. Egé
sz é
s val
ós sz
ámok
, log
ikai
érté
kek,
ka
rakt
erek
10
.1.2
. Szö
veg,
soro
zat,
töm
b, re
kord
, hal
maz
10
.1.3
. Állo
mán
yok
Is
mer
je a
z ad
attíp
usok
osz
tály
ozás
ának
leh
et-
sége
s fa
jtáit.
Tud
jon
külö
nbsé
get
tenn
i eg
y-sz
erű
és ö
ssze
tett
típus
ok k
özöt
t. Tu
dja
a fe
lsor
olt ö
ssze
tett
típus
okat
def
iniá
lni.
Ism
erje
az
egye
s típ
usok
hoz
tarto
zó műv
elet
e-ke
t. (N
umer
ikus
, log
ikai
, kar
akte
r-, i
ll. s
zöve
g-műv
elet
ek; t
ováb
bá tö
mbből
ele
m k
ivál
aszt
ása
inde
xéve
l, re
kord
ból
mező
kivá
lasz
tása
nev
é-ve
l, ha
lmaz
műv
elet
ek;
szek
venc
iális
állo
má-
nyok
ra a
lkal
maz
ható
műv
elet
ek)
10.2
. Ele
mi a
lgor
itmus
ok tí
pusf
elad
atok
ra
10.2
.1. Ö
ssze
gzés
, eld
önté
s, ki
vála
sztá
s, ke
re-
sés,
meg
szám
lálá
s, m
axim
um-k
ivál
asz-
tás,
kivá
loga
tás,
elem
i ren
dezé
sek
Is
mer
je a
stru
ktur
ált p
rogr
amoz
ás a
lape
lvei
t, a
lehe
tség
es p
rogr
amsz
erke
zete
ket.
Tudj
a a
szük
sége
s vál
tozó
kat k
ivál
aszt
ani,
és
prog
ram
beli
hasz
nála
tuka
t sza
bato
san
meg
fo-
galm
azni
. Tu
dja
pont
osan
leírn
i az
egye
s típ
usfe
lada
tok
kiin
duló
álla
potá
t (az
az fe
lsor
olni
az
érté
kkel
re
ndel
kező
vál
tozó
kat é
s tul
ajdo
nság
ukat
) és a
vá
rt er
edm
ényt
(aza
z m
ely
válto
zóba
, mily
en
felté
tele
k m
elle
tt, m
ilyen
érté
keke
t kel
l vis
sza-
adni
a a
prog
ram
nak)
. Tu
dja
leírn
i a m
egfe
lelő
alg
oritm
usok
at v
ala-
mel
y al
gorit
mus
-leíró
nye
lven
.
22
VIZ
SGA
SZIN
TE
K
T
ÉM
ÁK
K
özép
szin
t E
mel
t szi
nt
10.3
. Rek
urzi
ó 10
.3.1
. Rek
urzi
ó a
fela
dato
k és
az
algo
rit-
mus
ok v
ilágá
ban
Is
mer
je a
reku
rzió
foga
lmát
. Tud
jon
bem
utat
ni
reku
rzív
alg
oritm
usok
at e
gysz
erű
reku
rzió
s fe
lada
toko
n.
10.4
. A p
rogr
amké
szíté
s, m
int t
erm
ék-e
lőál
-lít
ási f
olya
mat
10
.4.1
. A p
rogr
amké
szíté
s lép
ései
: fel
adat
-m
egha
táro
zás,
terv
ezés
, kód
olás
, tes
z-te
lés,
hiba
kere
sés,
haté
kony
ság-
és m
i-nő
ségv
izsg
álat
, dok
umen
tálá
s
Is
mer
je a
kül
önbs
éget
a te
rvez
és é
s a k
ódol
ás
közö
tt.
Legy
en ti
sztá
ban
a te
szte
lés s
zere
péve
l, és
al
apel
veiv
el. T
udjo
n ad
ott f
elad
atho
z ol
yan
tesz
tada
toka
t meg
hatá
rozn
i, am
elye
k a
hibá
s műk
ödés
kis
zűré
sére
alk
alm
asak
. 10
.5. S
zám
ítógé
p a
mat
emat
ikáb
an, a
term
é-sz
et- é
s tár
sada
lom
tudo
mán
yi ta
ntár
-gy
akba
n 10
.5.1
. Mat
emat
ikai
fela
dato
k, e
gysz
erű
term
é-sz
ettu
dom
ányo
s szi
mul
áció
s pro
blé-
mák
, a k
özép
isko
lai t
antá
rgya
kkal
kap
-cs
olat
os e
gysz
erű
fela
dato
k m
egol
dása
Tu
djon
pro
gram
ot k
észí
teni
az
isko
lai t
anan
yag
alap
ján
meg
foga
lmaz
ott p
robl
éma
meg
-ol
dásá
ra, h
a a
meg
oldá
s mód
szer
éről
rész
lete
s le
írást
kap
.
23
11. A
pro
gram
ozás
esz
köze
i (cs
ak e
mel
t szi
nten
)
VIZ
SGA
SZIN
TE
K
T
ÉM
ÁK
K
özép
szin
t E
mel
t szi
nt
11.1
. Alg
oritm
usle
író
eszk
özök
11
.1.1
. Fel
adat
meg
oldá
s egy
alg
oritm
us-le
író
eszk
öz se
gíts
égév
el
11.1
.2. A
z al
gorit
mus
-leíró
esz
közö
k fa
jtái
Is
mer
je a
stru
ktog
ram
ot v
agy
a fo
lyam
atáb
rát,
és a
mon
dats
zerű
alg
oritm
us-le
író e
szkö
zt.
Tudj
on a
z eg
yikk
el p
rogr
amot
terv
ezni
. 11
.2. P
rogr
amoz
ási n
yelv
11
.2.1
. Egy
pro
gram
ozás
i nye
lv ré
szbe
ni (s
pe-
cial
itáso
k né
lkül
i) is
mer
ete
Is
mer
jen
egy
prog
ram
ozás
i nye
lven
: típ
usde
fi-ní
ciót
, vál
tozó
dekl
arác
iót,
inpu
t és
out
put
uta-
sítá
soka
t, al
apve
tő
prog
ram
szer
keze
teke
t (s
zekv
enci
át,
elág
azás
t, ci
klus
t),
eljá
ráso
kat,
állo
mán
yból
ada
tbev
iteli
és -
kivi
teli
műv
ele-
teke
t. 11
.3. P
rogr
amfe
jlesz
tői k
örny
ezet
11
.3.1
. Kód
olás
i, sz
erke
szté
si e
szkö
zök
vala
-m
ilyen
pro
gram
nyel
vi fe
jlesz
tői k
ör-
nyez
etbe
n 11
.3.2
. Pro
gram
kipr
óbál
ási e
szkö
zök
vala
mi-
lyen
pro
gram
nyel
vi fe
jlesz
tői k
örny
e-ze
tben
Tu
djon
egy
köz
epes
neh
ézsé
gű,
de ö
ssze
tett
fela
dato
t st
rukt
urál
tan
meg
olda
ni
az
ism
ert
prog
ram
nyel
ven.
Tud
jon
a fe
lhas
znál
óval
kom
-m
unik
áló
adat
bevi
telt
és a
datk
ivite
lt írn
i.
Legy
en k
épes
a p
rogr
am k
ülön
böző
kim
enet
ei-
nek
tesz
telé
sére
alk
alm
as m
inta
adat
okat
adn
i. Tu
djon
nyo
mkö
veté
ssel
pro
gram
ot te
szte
lni.
24
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
A vizsga szerkezete
Gyakorlati vizsga 180 perc
Szóbeli vizsga 15 perc
Számítógéppel megoldandó feladatsor Egy téma kifejtése és párbeszéd a témával kapcsolatban
120 pont 30 pont
Gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsgán az érettségizőknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A
vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg.
A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni. Vizsgázónként szükséges tantárgyra jellemző segédeszközök: számítógép a megfelelő szoftverekkel (a vizsgáztató intézmény biztosítja), vonalzó (a vizsgázónak kell hoznia).
A vizsgázó a vizsgát megelőző évben központilag jóváhagyott (az iskola által kihir-detett) szoftverek használatával vizsgázhat.
A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell meg-jelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. A vizsga megkezdése előtt a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai van-nak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és a le-pecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a feladatlapok kiosztásával egyidejűleg kezdheti használ-ni a számítógépet.
A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt kb. 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizs-gázókat, hogy mentsék el a munkájukat.
25
A gyakorlati vizsga lebonyolítása, a rendszergazda feladatai
Tárgyi feltételek
A terem berendezése • A géptermet lehetőség szerint a számítógépes munkahelyre vonatkozó előírások figye-
lembevételével kell berendezni. • A monitorok elhelyezése olyan legyen, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavar-
ják, illetve ne tudják segíteni egymást.
A számítógépek • A megfelelő működés biztosítása érdekében a vizsgakörnyezetet kellő időben (lehetőség
szerint már hónapokkal a vizsga előtt) elő kell készíteni. Rendelkezésre kell állni legalább a vizsgázók számának megfelelő számú számítógépnek, valamint tartalékgépeknek. A vizsgakörnyezetet javasolt hasonló feladatok megoldásával tesztelni, mert e nélkül nehe-zen deríthető ki, hogy valóban felkerült-e minden szükséges szoftverkomponens a gépek-re, valamint azok jól működnek-e.
• Csak olyan számítógép használható, amely megfelel az alkalmazott operációs rendszer és egyéb szoftverek optimális hardverigényének, a háttértárolón pedig feltétlenül maradjon kellő szabad terület.
• A vizsga ideje alatt a gépekről nem lehet elérhető egyetlen olyan állomány sem, amely nem tartozik a telepített programokhoz és a várható feladatok megoldását segíti.
• Ha valamelyik − eredetileg kiválasztott – számítógép működése a vizsga előtti időszakban bizonytalan, akkor javasolt a vizsgáztatásból kivonni.
Lebonyolítás
A vizsga előkészítése
• A vizsga során használható gépekhez (a tartalékgépekhez is) létre kell hozni az adott hálózati operációs rendszerben egy-egy felhasználót. A felhasználó azonosítója egyezzen meg a központilag meghatározott vizsgázói kódokkal.
• A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni, amint az a központból elérhetővé válik.
• Az internet elérését le kell tiltani a vizsgagépeken a gyakorlati vizsga teljes idejére.
Archiválás • A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a diákok által használt
mappákat két példányban, egyszer írható, kellőképpen elterjedt adathordozóra írja (például CD-R, DVD-R, DVD+R).
• A vizsgáztató intézmény az egyik adathordozót bélyegzővel ellátva elzárja mint biz-tonsági másolatot, a másikat pedig a továbbiakban az írásbeli dolgozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli.
26
Tartalmi szerkezet, a feladatsor jellemzői A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időará-
nyaiban a következőkre törekszik:
Témakör Idő
Szövegszerkesztés 60 perc Táblázatkezelés 50 perc Adatbázis-kezelés 30 perc Weblapkészítés 20 perc Prezentáció és grafika 20 perc
Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartal-mazó feladattal, vagy legfeljebb 4 kisebb feladattal.
A feladatsor 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri.
Értékelés
A gyakorlati vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási útmutató tartalmazza a feladatok rész-letes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpont-számokat, annak lehetséges bontását. A témakörök szerinti pontszámarányok a következők:
Témakör Pontszám
Szövegszerkesztés 40 pont Táblázatkezelés 30 pont Adatbázis-kezelés 20 pont Weblapkészítés 15 pont Prezentáció és grafika 15 pont
Az egyes témakörök feladatainak, részfeladatainak pontozása feladatfüggő, összpont-
számuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal. Értékelésre a vizsgázónak csak azok a produktumai kerülnek, amelyeket a számára ki-
jelölt könyvtárba elmentett és a rendszergazda archivált. A javító tanár minden vizsgázó vizsgadolgozatáról értékelőlapot tölt ki. A dolgozat értékelésének megtekintésekor a vizsgázó a saját munkájáról kitöltött értékelőlapot, valamint az archivált produktumot együtt tekintheti meg.
27
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működ-tető intézmény gondoskodik. A szóbeli vizsga helyszínén internetkapcsolattal rendelkező számítógépnek kell működőképesen rendelkezésre állnia, amelyet a vizsgázó a felelete során használ. A számítógép működőképességének biztosítása érdekében a rendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alatt elérhetőnek kell lennie.
A könyvtárhasználat szóbeli témakör vizsgakérdéseinek teljesítéséhez szükséges nyomtatott és elektronikus forrásokat (pl. lexikon, enciklopédia, szakkönyv, tankönyv, szép-irodalmi mű, CD-ROM) a vizsga helyszínén a diákok rendelkezésére kell bocsátani. E forrá-sok jellegének, típusának összhangban kell lenniük a szóbeli tételsor feladataival.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha telje-sen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben a szóbeli felelet első részére szánt felelési időbe még belefér.) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményez a témához kap-csolódóan.
Tartalmi szerkezet
A tételsor jellemzői
A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételek a vizsgakövetelmények 1–3., 7.1, 9. számú témaköreiből jelölhetők ki, így a
tételeket az alábbi témakörökből és javasolt arányok figyelembevételével kell összeállítani úgy, hogy egy tétel csak egy témakör elméleti ismeretanyagát kérje számon. Bármely tétellel kapcsolatban számítógépes szemléltetés is kérhető, melynek várakozás nélküli végrehajtási ideje – a 7.1-es témakör kérdései kivételével – legfeljebb két perc.
Információs társadalom 8−20% Informatikai alapismeretek – hardver 24−32% Informatikai alapismeretek – szoftver 20−28% Kommunikáció az interneten (gyakorlati kivitelezéssel) 20−28% Könyvtárhasználat 8−12%
A tétel jellemzői
A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint egy-két perces beszélgetésből áll,
amely a vizsgázó témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét tárja föl. A vizsgára megfogalmazott tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi
szempontokat is felsorolnak.
28
Értékelés
A felelet értékelése a következő szempontok alapján történik: • Logikai felépítés 8 pont
(Jó időbeosztás; a lényeg kiemelése; követhető gondolatmenet.) • Kifejezőkészség, szaknyelv használata 8 pont • Tartalom 8 pont
(Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges; vannak-e tárgyi tévedések, rossz magyarázatok.)
• Kommunikatív készség 6 pont (Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni; ha elakad, megérti-e, amit kérdez a bizottság; lehet-e a vizsgázóval a témáról tartalmas párbeszédet folytatni.)
29
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
A vizsga szerkezete: gyakorlati és szóbeli. A középszintű informatika érettségi vizsga 180 perces gyakorlati, és legalább 30 perc felké-szülési idővel legfeljebb 15 perces szóbeli vizsga.
A vizsgaidők viszonylag egységesek a különböző érettségi tantárgyak tekintetében, eh-hez igazodik az informatika tantárgy vizsgája is. A gyakorlati vizsga időtartama olyan hosszú, hogy érdemes a diákoknak versenyek, próbaérettségik szervezésével előzetesen lehetőséget biztosítani ilyen hosszan tartó munka kipróbálására. Miután a vizsga nem jelent tartósan folyamatos számítógépes munkát, nem kell kiírt szüneteket tartani, de a diákoknak meg kell tanulniuk, hogyan tudnak pihenni a 180 perc alatt úgy, hogy közben dolgoznak. „A vizsgázó a vizsgát megelőző évben központilag jóváhagyott (az iskola által kihirdetett) szoftverek használatával vizsgázhat.”
A vizsga szervezése során nagyon körültekintően kell eljárni a vizsgán használt szoftverek megnevezésénél. Fontos, hogy olyan szoftvert adjunk meg (a központi adatbekérésnél és a tanulók felé), melyen a diákok valóban képesek vizsgázni (tanulták és használatukkal teljesíthetők a részletes követelmények). A feladatsort készítő bizottságnak ismernie kell az összes előforduló vizsgahelyzetet, ezért a programokat előzetesen a vizsgaközpontnak is jelenteni kell, ahonnan esetleges probléma esetén jelzik, ha a szoftver nem megfelelő. A cél kettős: minél nagyobb szabadságot adni a szoftverválasztásban, ugyanakkor mindenki számára egyenlő nehézségű, ugyanazokat a képességeket mérő vizsgát kitűzni.
GYAKORLATI VIZSGA
A feladatsor összetétele „A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és arányaiban a következőkre törekszik:”
Témakör Idő Pontszám
Szövegszerkesztés 60 perc 40 pont
Táblázatkezelés 50 perc 30 pont
Adatbázis-kezelés 30 perc 20 pont
Weblapkészítés 20 perc 15 pont
Prezentáció és grafika 20 perc 15 pont
A vizsga során nem értékeljük, hogy mennyi idő alatt készül el a vizsgázó egy-egy
feladattal, azonban a feladatsor összeállítása során fontos szempont, hogy a megszerezhető pontszám nagyjából arányos a feladat megoldására szánt idővel. Ha valamilyen műveletet sokszor kell végrehajtani, akkor arra az időarányokat figyelembe véve kell több pontot adni, ugyanakkor, ha a megoldást lehet gyorsítani – például táblázatkezelésben abszolút hivatkozás használatával másolni –, akkor a technológia használatát értékeljük, és az arra szánt időt vesszük figyelembe. Bár a megoldás másként is lehetséges, a hosszabb végrehajtási idő esetleg egy másik feladatban időhiányt okozhat, és így a nem megfelelő megoldás közvetve
30
befolyásolja a végső eredményt. A feladatok megoldására szánt idő természetesen nem a végrehajtás idejét jelenti, figyelembe kell venni az értelmezésre, gondolkodásra szánt időt is. A végrehajtási időknél figyelembe kell venni esetlegesen gyengébb gépek reakcióidejét is. „A feladatsor 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri.”
E feltétel értelmezése és teljesítése egyaránt nehéz. Valószínűleg lehetne azon vitatkoz-ni, hogy egy szöveg minta utáni formázása mennyire tartalmaz egyértelmű utalásokat. Példá-ul, ha nem adjuk meg a betűméreteket, de szemmel láthatóan két méretet használunk, és a sorok tördeléséből kiderül a helyes méret: egyértelmű-e, vagy sem. A különböző szegélyek minta utáni alkalmazása egyértelműnek tűnik, ha nem vagyunk túl érzékenyek a szegély vo-nalvastagságára. Ha viszont egy dokumentumról minden rész minden beállítását pontosan leírjuk, akkor biztos egyértelműen megadtuk a feladatot, csak nagyon nehéz lesz átlátni, túl hosszú lesz a feladatleírás. A feladatok összeállításánál e kitételnek úgy igyekszünk megfelel-ni, hogy a feladatok megoldási menetét részletezzük, szükség esetén mintát is mellékelünk a feladatokhoz. Az értékelés során a leírt szempontok és a mintáról egyértelműen kiderülő beállítások megvalósítását számítjuk be. (Például: ha egy bekezdés előtt van térköz, melynek mértéke nincs előírva a tanuló számára, akkor pontozható, ha a tanuló által előállított változat nagyjából arányos a mintán látottakkal.)
A feladatsor szerkezete „Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy legfeljebb 4 kisebb feladattal.”
Az egy nagy (több részfeladatot tartalmazó) feladat mellett szól, hogy a feladat megol-dását jelentősen segíti, ha megértjük a feladat szövegkörnyezetét. Négy feladat esetén a szö-vegkörnyezet megértése, a feladat megoldásának elkezdése összességében több időt vesz igénybe. A több, kisebb feladat mellett szól mégis, hogy így jobban biztosítható, hogy a fela-datok önállóak, vagyis egy-egy részfeladat sikertelen megoldása nem befolyásolja a további feladatok elvégezhetőségét. A feladatok kitűzésekor a kérdések sorrendjében további szem-pont az is, hogy a nehezebb feladatok lehetőleg a könnyűek után következzenek, és megoldásuk ne befolyásolja a többi megoldhatóságát.
Értékelés „Az egyes témakörök feladatai, részfeladatai pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal.”
Ez a kitétel látszólag csak annyit mond, hogy a témakörre adható pontszám kötött, azon-ban egy kicsit jobban belegondolva megengedi, hogy egy konkrét részfeladat az egyik feladat-ban más pontértékű legyen, mint egy másikban. Előfordulhat például, hogy egy szöveg he-lyesírásának kijavítása 1, másutt 2 pontot ér. Ezt az eszközt használjuk arra, hogy a feladatok nehézségi fokának eltéréseit kompenzáljuk. Tartalmazhat egy feladatsor fele olyan feladato-kat, amelyekben a tanulóknak egyértelmű utasításokat kell csak végrehajtani, de ilyenkor az ezekre kapható pontszám lehet, hogy csak az összpontszám 25%-át teszi ki. Az ilyen arány-talanságok elkerülése érdekében a mintafeladatsorok összeállításakor az egyes részfeladatok pontszámait egymáshoz viszonyítva is vizsgáltuk. Így munkánk során egyre tisztábbá vált az egyes tipikus részfeladatok általánosan elfogadható pontértéke. „A gyakorlati vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását.”
31
A fenti meghatározásból adódó feladatokat teljes egészében nem egyszerű megvalósíta-ni. A feladatok megoldásait úgy tudja tartalmazni az útmutató, hogy a megoldásokat is mellé-keljük. Bármilyen megoldás részletes írásos kifejtése ugyanis teljesen értelmezhetetlen – fő-leg, ha az egyes változatokat is belevesszük. A javítási útmutató készítésekor többször fel-merülő kérdés, hogy a javító tanártól mekkora szakmai kompetenciát várunk el. Ugyanakkor tudjuk, hogy egy hagyományokkal nem rendelkező vizsgatárgyról van szó, tehát a javítási szokások még nem egységesek. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az informatika tantárgy kialakulását nagy változások kísérték, így példákra és magyarázatokra is szükség van. E kézikönyvben kidolgoztuk néhány feladatsor javítási útmutatójának magyarázatát, re-méljük, ez hozzásegíti a kollégákat, hogy a pontozás szemléletét megértsék, és egyes esetek-ben helyesen döntsenek, ha diákjuk a javítási útmutatóban szereplőtől eltérő megoldást ad. Amennyiben a lehetséges megoldásokat minden feladatsor mellett leírnánk, az egyes feladat-sorok pontozási útmutatója áttekinthetetlenül hosszúra nyúlna. Képzeljük el, hogy egy Ha() függvény alkalmazása esetén a javítási útmutatóban szerepelne az If() függvénnyel, az Fkeres() a Vkeres(), a HSearch() és Vsearch() függvényekkel történő megoldás is. Ekkor még csak egy program magyar és angol nyelvű verzióinak legegyszerűbb eseteit tekintettük át, más program esetén ugyanezeket a függvényeket másként is hívhatják, de az is lehet, hogy a vizsgázó saját eljárást ír. Egy pont megadhatóságának eldöntéséhez három szó helyett 3 soros leírás is tartozhat, és még nem adtunk útmutatást a félig jó megoldásokra.
A javítási útmutató elkészítése során arra törekedtünk, hogy a feladat minden pontozha-tó része egyértelmű legyen, s ha e rész megoldása nem teljes, akkor nem ér pontot. Vagyis a pontszám általában tovább nem bontható. Az ettől eltérő esetekben a pontozható részteljesítés mértékét igyekszünk megadni (például: előfordulhat, hogy a helyesírás kijavítására 1 pont csak akkor adható, ha nincs a szövegben helyesírási hiba; más esetben 1 pont adható, ha az 5 helyesírási hibából legalább 3-at kijavított. Vagyis itt a részteljesítés is megfelel, mert képes helyesírást javítani.
SZÓBELI VIZSGA
A feladatsor összetétele „A tételek a vizsgakövetelmények 1–3., 7.1, 9. számú témaköreiből jelölhetők ki, így a tételeket az alábbi témakörökből és javasolt arányok figyelembevételével kell összeállítani úgy, hogy egy tétel csak egy témakör elméleti ismeretanyagát kérje számon. Bármely tételhez kapcsolódhat internetes kommunikációval kapcsolatos gyakorlati részfeladat, melynek várakozás nélküli végrehajtási ideje legfeljebb két perc.”
Információs társadalom 8−20% Informatikai alapismeretek – hardver 24−32% Informatikai alapismeretek – szoftver 20−28% Kommunikáció az interneten (gyakorlati kivitelezéssel) 20−28% Könyvtárhasználat 8−12%
A megadott arányok alapján könyvtárhasználatból 1-2; az Információs társadalom témakörből 2–4 tétel; a többi témakörből 4–6 tétel szükséges. Miután a Kommunikáció az interneten témakör gyakorlatként is szerepel, nagyobb súllyal kérjük számon, mint az a százalékok alapján látszik. Ügyeljünk arra, hogy felkészüléskor a gyakorlati részfeladatot is ismerje a vizsgázó, de ezen idő alatt ne tudja kipróbálni. A szóbelin történő számonkérés lehetővé teszi,
32
hogy a gyakorlat végrehajtási módját értékeljük, azaz jó végrehajtás, de lassú letöltés esetén, vagy éppen elérhetetlen oldal esetén is tökéletes a megoldás.
A feladatsor értékelési szempontjai • Logikai felépítés, vázlat (8 pont)
Jó időbeosztás. Hogyan tudja súlyozni a mondandóját, elvész-e a részletekben, vagy látja a téma lényeges elemeit? (Haladhat az általánosabb felől a konkrét felé, vagy fordítva.)
• Kifejezőkészség, szaknyelv használata (8 pont) Mennyire pontos a fogalmazás, a szakkifejezések használata, az elkövetet hibák felüle-tességből, az időbeli korlátokból, vagy a megértés hiányából adódnak?
• Tartalmasság (8 pont) A tanuló mennyire érti az anyagot, felelete tartalmazza-e a témakör minden lényeges elemét? A tárgyi tévedéseket, a rossz magyarázatokat mint hiányosságokat kell figye-lembe venni.
• Kommunikatív készség (6 pont) Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni? Ha elakad, hogyan reagál a segítségre, megérti-e a kérdést? Mennyire gondolkodik rugalmasan? (Mivel ezekkel a pontokkal az együtt-működési készséget értékeljük, ha a felelet során a vizsgáztatónak nem kellett meg-szólalnia, akkor is célszerű legalább egy kérdést feltenni.) Ezek az értékelési szempontok bármely más tantárgyi vizsgán is általánosan jellemzők.
Az ötfokú skálán minden jegynek van szöveges tartalma (elégtelen, elégséges, közepes, jó, jeles); a tízfokú skála értelmezésében pedig a hétköznapokban is használt százalékokban való gondolkodás segít. A 8, illetve 6 pont esetén a pontszám arányos meghatározása nem könnyű feladat. Figyelni kell arra, hogy ne fordított sorrendben értékeljünk: azaz ne az összesített pontot állapítsuk meg először – amit utólag osztanánk szét részpontokra –, hanem ténylegesen az egyes szempontok szerint minősítve adjuk össze a pontokat.
A szóbeli és a gyakorlati vizsga pontszámarányait és a jegyek megállapítási rendszerét figyelembe véve azt is láthatjuk, hogy a gyakorlati vizsgán elért pontszám döntően határozza meg a vizsgázó érettségi jegyét.
33
AZ ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE
A következőkben a részletes követelményeket tekintjük át. Az egyes követelmények tel-jesítésének ellenőrzésére alkalmas feladatokat, illetve feladattípusokat mutatunk be.
AZ ÁLTALÁNOS KOMPETENCIÁK ELLENŐRZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
„A tanulóktól elvárjuk, hogy az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák meglétét bizonyítsák:”
• Korszerű alkalmazói készség A vizsga témakörei, időtartama és szerkezete biztosítja, hogy a vizsgázó az „alkalmazói készségét” több feladaton, feladattípuson keresztül be tudja mutatni.
• Algoritmikus gondolkodás Az algoritmikus gondolkodás képességét középszinten a táblázatkezelési, adatbázis-kezelési feladatok megoldásával bizonyítja a vizsgázó, emelt szinten e készség nagyobb hangsúlyt kap, mivel az algoritmizálás és adatmodellezés témakör feladatai tipikusan ezt mérik.
• Önálló munkavégzés A vizsgafeladatsor egy része (kb. 50%) konkrét utasítások végrehajtását igénylő felada-tot tartalmaz, míg a fennmaradó részben a megoldási módok egyénibbek, a vizsgá-zóknak maguknak kell önállóan megtalálniuk.
• Együttműködő készség, csoportmunka Az együttműködő készség és a csoportmunka ugyan kívánatos és fejleszthető kompe-tencia, de a gyakorlati vizsga során nem mérhető.
• Alkotó munka Főleg a „prezentációkészítés, grafika és weblapkészítés” ad lehetőséget arra, hogy a feladat megoldása során a vizsgázó – a feladat adta kereteken belül – önálló alkotókész-ségét bemutassa.
• Az informatika és a társadalom kölcsönhatásának felismerése A vizsga feladatai életszerűek, a feladat megértése a megoldás alapja. A feladat kitűzé-sének módja és típusa miatt annak megoldása nem betanulható, így a benne megfogal-mazott információk, kérdések megértése a fenti kompetenciák meglétét igazolhatja.
TARTALMI KOMPETENCIÁK, TÉMÁK, A VIZSGASZINT KÖVETELMÉNYEI
A továbbiakban szintén a Részletes követelményekből idézett konkrét részekhez fűzünk magyarázatokat. A Részletes követelményeket itt azonban más szerkezetben tárjuk fel, megmutatjuk, hogy a tanulás során elsajátított kompetenciákat a vizsga milyen témakörökben és milyen tartalmakon kéri számon. A kompetencia és témakör táblázat alatt felsoroltak teljesítését a középszinten vizsgázóktól is elvárjuk, illetve mindenütt kiemelten („emelt szint” megjegyzéssel) jelezzük azt, hogy az emelt szintű vizsga milyen többlettudást kér számon.
34
Információs társadalom (szóbeli témakör)
Kompetencia Témakör
• A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok vilá-gában;
• értse és tudja használni a gyakorlatban a telekom-munikációs eszközöket, rendszereket, képes le-gyen bekapcsolódni az információs társadalomba;
• képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gya-rapítani;
• ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait;
• ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat ve-szélyeit;
• ismerje az informatikai eszközhasználat etikai és jogi vonatkozásait!
1.1. A kommunikáció
1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és
rendszerek 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az isko-
lában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek
Középszinten: Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommu-nikációs rendszereket) bemutatni, értelmezni. Ismerje a használatos (tele)kommunikációs rendszereket (pl. telefon, TV, …). Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Legyen képes összetett keresésre az interneten, keresőszerverek segítségével. Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit. Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. Ismerje a túlzott infor-matikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok használatának alapvető szabályait, illemtanát. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználási jogosultság szerint (például szabadszoftver, korlátozottan szabad szoftver, üzleti szoftver).
Az Informatika alapjai – hardver (szóbeli témakör)
Kompetencia Témakör
• A tanuló ismerje a jelátalakítás, kódolás jelen-tőségét és módszereit a korszerű informatikában;
• ismerje és használja a rendelkezésre álló (sze-mélyi) számítógépet és perifériáit;
• ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szol-gáltatásait;
• legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel!
2.1. Jelátalakítás és kódolás
2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik:
Központi feldolgozó egység, memória, busz-rendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap
2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: beme-neti eszközök, kimeneti eszközök, bemene-ti/kimeneti eszközök, háttértárak
2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekap-csolása és üzembe helyezése
35
2.2.5. Hálózatok
Középszinten: Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható. Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek. Ismerje a számítógép részeinek, perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit. Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését, fontosabb jellemzőit. Emelt szinten: Ismerje a logikai alapműveleteket és tudja alkalmazni azokat a feladatok megoldása során.
Az Informatika alapjai – szoftver (szóbeli témakör)
Kompetencia Témakör
• A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését;
• tudja kezelni a könyvtárszerkezetet; • ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetősé-
geit; • ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kom-
munikációs szolgáltatásait!
3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai
3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funk-ciói, az operációs rendszer felhasználói felülete
3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése
3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállí-
tás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás
3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsoma-golás, archiválás, adatvédelem
3.1.6. A szoftver- és a hardverkarbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és –irtás, ví-ruspajzs, lemezkarbantartás, …
3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adat-védelem
Középszinten: Ismerje az operációs rendszerek jellemzőit, fő részeit és legfontosabb fela-datait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállí-tani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. Ismerje a könyvtárrendszer felépí-tését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket. Tudjon állományokat megkeres-ni. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat.
A szóbeli témakörök, altémák nem egyforma súlyúak, de kellően rámutatnak a megkí-
vánt tartalomra. Így alkalmasak arra, hogy az egyes témákhoz tartozó tartalmakat a vizsgázók önállóan dolgozzák ki a vizsgára készülés során. A vizsgán egy kérdést kap a vizsgázó, mely egy, esetleg több összefüggő altémát fed le. Például a 2.1.3–2.1.6 altémák együttesen képvi-selnek körülbelül egy feleletnyi tartalmat, míg a 2.2.3-as altéma egyedül is nagyon bőséges tartalmat jelent. Az emelt szintű vizsgához központi tételsor lesz kitűzve, mely a középszintű vizsgán is használható. A vizsgakérdés a tételhez képest kiegészítő (gondolatébresztő) kérdéseket is tartalmaz, mely segít a felelet felépítésében.
36
Szövegszerkesztés (gyakorlati témakör)
Kompetencia Témakör
• A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szö-vegszerkesztő programot;
• tudja használni a szövegszerkesztő program nyújtotta lehetőségeket;
• tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges do-kumentumokat;
• részletes feladatleírás alapján legyen képes bár-milyen szöveges dokumentum előállítására;
• ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meg-hívó, levél, …) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni;
• tudja dokumentumait esztétikus formára hozni; • tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédesz-
közeit (helyesírás-ellenőrző, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra;
• tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni!
4.1. A szövegszerkesztő használata
4.1.1. A program indítása 4.1.2. A munkakörnyezet beállítása 4.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere 4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás 4.2.2. Karakterformázás 4.2.3. Bekezdésformázás 4.2.4. Felsorolás, számozás 4.2.5. Tabulátorok használata 4.2.6. Oldalformázás 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.3.1. Keresés és csere 4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 4.3.3. Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elvá-
lasztás 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba
rendezés 4.4.2. Körlevélkészítés 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más ob-
jektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk
Középszinten: Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. Ismerje a szö-vegszerkesztő kezelőfelületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdoku-mentumokat (pl. meghívó, levél…) önállóan készíteni. Ismerje a szövegszerkesztés alapfo-galmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Legyen képes karakterek betű-típusát, méretét, stílusát, színét megadni. Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, háttérmintázatot megadni. Legyen képes felsorolást, sorszámozott felsorolást készíteni. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, …) Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit. Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Tudja használni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorbarendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni.
Az érettségi vizsgán a tematika és a rendelkezésre álló idő alapján nem várható
hosszabb dokumentum szerkesztése, javítása. Ezzel együtt a stílusok használata sem követel-mény, mivel rövid dokumentumok esetén nincs értelme a stílusok erőltetésének. A részletes
37
tematika szerint nem kell hasábokat használni. Ha mégis ilyen feladat van, ott a hasábok helyett táblázat készítését kérjük, de természetesen a hasáb használata is elfogadható. A programok különböző képességei miatt azonban hasábon belül nem lehet táblázat, mert nem minden program képes táblázatban újabb táblázatot megjeleníteni.
A vizsgázónak nem kell a vizsgán módosítania a program beállításait, aktív, vezérlőele-meket használnia, a táblázat celláiban számításokat végezni.
Az „egyéb objektumok” gyakorlatilag mellékelt képeket, rajzolt elemeket, egyenletet, diagramot jelent. Az oktatás során gyakran használjuk a programhoz mellékelt képgyűjte-ményt (ClipArt), azonban központi feladatsor esetén ezt általában mellékelt képfájl helyette-síti, mivel a program által biztosított képek eltérők. Amennyiben mégis a képgyűjtemény ké-pére hivatkozik a feladat, a vizsgázónak olyan képet kell választani, mely témájában legköze-lebb áll a feladatban szereplőhöz. Egyes programok beépített rajzoló eszközzel rendelkeznek, amennyiben ilyen nincs, bármilyen külső programmal elkészíthető a beillesztendő ábra. Ugyanez igaz az egyenletszerkesztőre, ha a gépen nem található meg, akár részekből is össze-illeszthető, vagy külső programmal megrajzolható. Diagram beillesztéséhez a beépített segéd-program helyett táblázatkezelő is használható.
Az oktatás során célszerű bizonyos dokumentumtípusokat gyakorolni. Ilyenek: a meg-hívó, plakát, hivatalos levél, szórólap, kérdőív, feladatsor, műsorterv.
Szövegszerkesztés feladatnál minden esetben alapkövetelmény a tökéletes helyesírás, és a szövegszerkesztő szerkesztőfunkcióinak célszerű kihasználása. Ezért nem elfogadható a duplázott bekezdésvég jel, szóköz, tabulátor; nem értékelhető a különböző tabulálásokkal, behúzásokkal történő középre igazítás.
A vizsgán várható, a diákok által nehezen alkalmazott elemek: gondolatjel, nagykötőjel használata, kiskapitális betűtípus, nagybetű betűtípus; sorvég jel és bekezdés jel helyes hasz-nálata; bekezdés térközei, sorköze; nagymértékű behúzás és középre igazítás megkülönbözte-tése (például vers formázásakor); sorkizárt bekezdés minta alapján; felsorolás vagy számozás és bekezdés formázás együttes alkalmazása; egymásmellé rendezett egységek esetén szegély nélküli táblázat alkalmazása, egyedi szegélyek, képek objektumok megfelelő elhelyezése, kördokumentum készítése.
A vizsgafeladathoz általában tartozik minta és leírás is. A megoldáshoz mindkettő szük-séges. Általában a leírásban nincs benne minden részlet, a mintán sem biztos, hogy minden jól látszik. Esetenként kiegészítő feladat is tartozhat hozzá (például egy részt le kell másolni).
A feladathoz szükséges szöveges források – a szoftverfüggetlenség miatt – egyszerű szövegként (txt formátumban) lesznek megadva.
Nyomtatás a vizsgán – legalábbis az első években – nem várható, mivel nehezen bizto-síthatók a megfelelő körülmények, azonban a nyomtatási kép használata követelmény.
A vizsgafeladatban várhatóan nem kerül pontozásra a megfelelő mentés, mivel ez alap-feladat.
Táblázatkezelés (gyakorlati témakör)
Kompetencia Témakör
• A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táb-lázatkezelő programot;
• tudja használni a táblázatkezelő program nyújtotta lehetőségeket;
• legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba ren-dezni, azokon elemi számításokat végezni;
• legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni;
5.1. A táblázatkezelő használata
5.1.1. A program indítása 5.1.2. A munkakörnyezet beállítása 5.1.3. A táblázatkezelő menürendszere 5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása 5.2. A táblázatok felépítése 5.2.1. Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munka-
38
• tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, kö-zülük meghatározottakat kigyűjteni;
• tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni!
lap 5.3. Adatok a táblázatokban 5.3.1. Adattípusok 5.3.2. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás 5.3.3. A cellahivatkozások használata 5.3.4. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás,
függvény 5.4. Táblázatformázás 5.4.1. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése 5.4.2. Karakter-, cella- és tartomány-formázások 5.4.3. Cellák és tartományok másolása 5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok 5.5.1. Egyszerű táblázat készítése 5.5.2. Formázási lehetőségek 5.5.3. Diagramtípus kiválasztása, diagramok
szerkesztése 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel 5.6.1. Tantárgyi feladatok megoldása 5.6.2. A mindennapi életben előforduló problémák
Középszinten: Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelőfelületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve törölni. Tudjon a megjelenítési üzem-módok között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni. Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a mun-kalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni. Ismerje a szö-veg, a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást hasz-nálni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat (relatív, abszolút és vegyes). Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni. Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között. Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, mó-dosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következte-téseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni. Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szö-veges feladat alapján.
Az érettségi vizsgán nem várható célérték-keresés, analízis, kereszttáblás kimutatás ké-
szítése (Pivot Table), középiskolai anyagon túlmutató függvények (például pénzügyi függ-vények) használatát igénylő feladat. A rendezési, szűrési feladatok elvégzését jobban doku-mentálná, ha ezekről makró feljegyzés készülne, de ez sem tananyag. Természeten saját készí-tésű makrót sem kell írni, nem kell egyéb beépíthető eszközt használni, és vezérlő eszközök (gombok, görgetősávok) használatáról szóló feladat sem lesz.
Beillesztendő objektum elsősorban kép vagy rajzelem lehet, esetleg szövegdobozba írt kiegészítés, egyenlet.
A feladathoz a forrás pontosvesszővel, vesszővel vagy tabulátorral elválasztott szövegfájl lesz. (Ettől eltérő esetben az összes, érettségin használt program megfelelő formátumában mellékelve lesz a forrás, melyből a vizsgázónak kell kiválasztania a számára használhatót.)
39
Miután adatbázis-kezelés feladat külön szerepel a vizsgán, a feladatokban a nem adatbá-zis jellegű kérdések hangsúlyosabbak. Ennek ellenére az adatok rendezése, egyszerű szűrési feladat (egy szempont alapján), illetve adatbázisfüggvénnyel megválaszolható kérdések le-hetnek. A szűrési feladat megoldható rendezés után a megfelelő adatok átmásolásával is. Tipikus kérdések: ki volt a legjobb, kik jutottak tovább, mennyi a lányok átlaga, hány fiú van, hol van a függvény minimuma.
A képletek, számítások számonkérésénél több szintű feladatmegadás lehetséges. A legtöbb kreativitást a probléma leírása alapján elvégzendő feladat igényli (például: az
átlagsebesség, az összköltség, a hibás termékek százalékos arányának vagy egyes személyek osztályzatainak meghatározása). E feladatoknál a vizsgázónak önállóan kell kitalálnia, milyen képletet vagy függvényt használjon. A vizsgán előfordulhat olyan feladat is, mely több egy-szerű számítást igényel (például: az egyedi értékek legjobbtól való eltérésének, az eltérés ará-nyának meghatározásához kell: a legjobb, a különbség és az arány kiszámítása). Ez a feladat megfelelően mérheti a középszintű vizsgázók problémamegoldó készségét.
Összetettebb műveletek vagy számítások esetén a feladat tartalmazza a számítás módját (például: Pitagorasz-tétel megfelelő alakja). Ilyenkor a vizsgázó feladata, hogy a szerkesztett képlet alapján, a megfelelő formában írja be az összefüggést. A feladat elsősorban a képlet-szerkesztés és a hivatkozás használatának ismeretét méri. A nem matematikai jellegű függvé-nyeknél a képlet nem annyira ismert, ilyenkor az argumentumok magyarázata ad további se-gítséget a vizsgázónak. Ennek során általában a feladat szövegére hivatkozunk és nem cellák-ra, ami megkívánja a feladat értelmezését.
A függvény körülírásának mértéke a függvény bonyolultságától függ. (Például: „A megol-dáshoz használjon szövegkezelő függvényt, mely a szöveg elejét, bal oldali karaktereit adja meg, ebben hivatkozzon a jelentkező nevére, és 5 karakter hosszúságot állítson be!”) A vizs-gázó feladata a leírás alapján megkeresni a megfelelő függvényt, és alkalmazni a feladatban. Ilyenkor nem feltételezzük a függvény ismeretét, a feladat azt méri, mennyire jártas a vizs-gázó az eszköz kezelésében. Ilyen típusú feladat csak nagyon megfontolt esetben, emelt szinten, a vizsgán használt programok ismerete esetén adható (ez elvileg lehetséges, de a vizsga szervezésének függvénye). Amennyiben nem tesztelhető az összes, vizsgán használható programverzió, ilyen feladattípus nem lesz.
Képlet szerkesztése során a négy alapművelet, és a matematikából tanult függvények bármelyike előfordulhat. (Például: összegzés, abszolútérték, kerekítés, törtrész, gyök, hatvány, logaritmus, trigonometrikus – és ezek inverzei, fok-, radián-átszámításhoz tartozó függvé-nyek.) Amennyiben a program ismeri, a szorzatösszeg függvény is használható – skaláris szorzás –, de ez képlettel is helyettesíthető. A statisztikai függvények közül az átlag, mi-nimum, maximum, különböző számláló (darab…) függvények, az új matematika tananyag elterjedése után a medián, módusz, szórás függvények használata várható. Az adatok elemzé-séhez a feltételes értéket adó HA() függvény, a kereső függvények, illetve a statisztikai függ-vényeknek megfelelő adatbázisfüggvények szerepelhetnek a feladatokban. Dátumfüggvények közül a rendszeridő szerinti dátum, a dátum részekre bontása és számokból dátum össze-szerkesztése lehetséges, a használat körülírásával. Egyéb logikai függvény, szövegfüggvény kizárólag a függvény alapos körülírásával és használatának leírásával szerepelhet, csak emelt szinten, de ott is csak egyszerű alkalmazásokban fordulhat elő. Az első években ilyen típusú feladat nem várható.
A vizsgán követelmény, hogy a képletekben hivatkozásokat használjon a vizsgázó. Még a konstansként megadott értékeket is célszerű egy cellába beleírni, és a képletben erre a cellára hivatkozni (pl. kamatláb értéke, gravitációs állandó). A képletek másolásánál az ab-szolút és vegyes hivatkozást is megfelelően kell használni. A hivatkozások használatánál csak annyira kell következetesnek lenni, amennyire az a másolás miatt szükséges. Például lehet-séges, hogy egy képletben az oszlop rögzítése elegendő, mert a sorkoordináta a másolás irá-
40
nya miatt nem változik. Ekkor a sorkoordináta rögzítése nem hiba. A megfelelő hivatkozások használata viszonylag kevés pontot ér, a feladat megoldásához szükséges idő azonban jelentő-sen megnő, ha a vizsgázó nem tudja rutinosan alkalmazni. Nem elfogadható (vagy csak részben) az a megoldás, ahol a számított eredményt az adatok (értékének) átmásolása előzi meg, a megoldás a rendezettségtől, vagy a szűrés eredményétől függ. Ez alól kivétel, ha a feladat ezt kimondottan kéri (például egy szűrés eredményének átmásolása utáni feladat esetén).
A táblázatkezelő másik súlyponti kérdése a diagramkészítés. Itt is általános, hogy az eszközhasználaton túl a probléma megoldási képességet is mérjük, ezért a feladat szövegéből kell leszűrni, milyen diagramtípus célszerű. Az alaptípusokon belül a vizsgázó kedvére vá-laszthat, ha az adott típus az adatokat szemléletesen mutatja. Általában egyformán jó a kör és torta diagram, vagy a sáv, oszlop, 3D oszlop, henger diagram választása. Megfontolandó, hogy mikor választunk grafikon vagy PontXY típust, esetleg a halmozott oszlop diagramtípus valamelyik változatát. Egyedi, különleges diagramok választását általában nem javasoljuk. A diagram forrásadatainak kiválasztása is a vizsgázó feladata. Az adatok kiválasztásakor fontos, hogy az ábrázolt adatsor értelmezhető legyen, ezért a tengelyeknek legyen megfelelő felirata, skálázása. Ez esetenként több – nem összefüggő – tartomány megadását, illetve a forrásadatok részletes beállítását igényelheti. A diagramok formázásakor nem kell extra hatásokat beállíta-ni. Ezek általában programfüggő lehetőségek, így a feladat szövege vagy a minta alapján eset-legesen színezésre szóló megkötés lehet, de háttérkép, minta nem valószínű. A diagramnak a formázás részletezése nélkül is olyannak kell lennie, hogy azon minden adat látható, olvasha-tó legyen. Ezért a tengelyek megjelenítése, betűk méretezése, igazítása, diagramcím, jelma-gyarázat elhelyezése vagy törlése, rácsok, megjelenített értékek beállítása minden diagram ké-szítésének részét képezi.
A táblázat formázása alapvetően minta után történik, melyet néhány kiegészítő utasítás pontosít. A mintán nem látható minden adat, csak amennyi a formátum meghatározásához szükséges. (Például az egymás alatt kiszámított árakból csak egy látszik, ezen látszik az egészre kerekített pénznem formátum – 2 Ft –. A formátum az oszlop összes hasonlóan kelet-kezett adatára érvényes.) A formázások közé tartozik a számformátum beállítása is. Gyakori formátumok a dátum, a pénznem, a százalék és az adott számú tizedesjegyet tartalmazó szám-formátum. Azonban a feladat megkívánhat egyéni formátumokat is, így nem Ft alapú pénzne-met, mennyiségek mértékegységeinek kijelzését (kg, km, m/s). Mértékegységeknél hatvány-kitevő megjelenítése nem szükséges, szöveg formázása esetén is kicsi a valószínűsége az ilyen jellegű feladatnak. Minta utáni formázás gyakori hibája a cellák közötti igazítás helyett a minta alapján közelítően jó helyen lévő cellába történő szövegírás – tipikusan címek beírása-kor fordul elő –, mely nem értékelhető. A feladat tartalmazhat élőfej vagy élőláb beállítást. A formázás során tipikus szempont, hogy a munka elférjen egy oldalra, melyet nyomtatási képen kell ellenőrizni. Az értékelés során egycellás átcsúszás adódhat abból, hogy más nyomtató van telepítve, ezért ebben az esetben célszerű az eredeti vizsgakörnyezetben is el-lenőrizni a feladatot. A formázáskor azonban legalább ilyen fontos szempont az adatok olvas-hatósága, ezért a formázás során ügyelni kell arra, hogy minden adat kiférjen a cellákban. Ennek megvalósítására a feladat szövege, a minta általában nem tartalmaz utalást (kivéve a mintán látható betűméret, esetleg függőleges igazítás), a vizsgázó kreativitását igényli a feladat.
A feladat típusát tekintve az iskolai élettel, a mindennapokkal kapcsolatos adminisztrá-ciós, egyszerű gazdasági tervezési feladatok, tantárgyakkal kapcsolatosan összefüggéseket, függvényeket vizsgáló feladatok, rekurzív számítást, különböző sorozatok értékeinek kiszá-mítását igénylő feladat valószínű. A feladatokban jellemzően kevés adatot kell beírni, és a forrásfájl is kevés (100 alatti, jellemzően 10–20 körüli) adatsort tartalmaz.
41
42
Adatbázis-kezelés (gyakorlati témakör)
Kompetencia Témakör
• A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adat-bázis-kezelő programot;
• legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján;
• az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani;
• tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) ter-vezni és alkalmazni;
• tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni;
• nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel infor-mációt nyerni;
• a kinyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni!
6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai
6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, re-kord, mező, kulcs
6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív hasz-nálata
6.2.1. Adattípusok 6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.3.1. Lekérdezések, függvények használata 6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 6.3.3. Összesítés 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 6.4.1. Űrlapok használata 6.4.2. Jelentések használata
Középszinten: Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcsmező fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani. Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mezőtípusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Legyen képes az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni. Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdés megválaszolásához mely mezők megjelenítése szükséges. Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni. Emelt szinten: Ismerje a relációs adatmodell jellemzőit. Tudjon adott szöveges feladathoz célszerű adattáblákat és azok közötti kapcsolatokat megtervezni. Ismerje és tudja felhasz-nálni valamely lekérdező nyelv alapvető utasításait. Tudjon adott szövegnek megfelelő űr-lapot és jelentést megtervezni és elkészíteni.
Az alkalmazói témakörök közül ez került be legutoljára a tantervekbe. A szakma jelen-
tős képviselői szerint a témakör a szakképzés része, az átlagos felhasználónak, alkalmazónak nem szükséges a téma ismerete. Másrészről azonban mindennapjaink hátterében ezt az alkal-mazást használjuk leggyakrabban. Az információs társadalomban nem lehet eligazodni adat-bázisok használata nélkül. E két nézet kompromisszumaként az adatbázis-kezelés az érettségi vizsgán gyakorlati, felhasználói szinten szerepel. Az adatbázis-kezelés elméleti alapjait csak elnagyoltan kell ismerni. A gyakorlat szemszögéből nézve érdekes, hogy az adatokat ne csak tároljuk és lekérdezzük, hanem megfelelő formában meg is tudjuk jeleníteni. Ez a feladat az adatbázis-kezelés dokumentumkészítéssel határos területe, és ezért több adatbázis-kezelő programba nincs beépítve. Több olyan program létezik, melyhez az űrlapot és jelentést másik eszközzel (például weboldalként vagy egyedi alkalmazásként kell) megírni. Az érettségi vizsgán ilyen típusú programozás nem követelmény és nincs is rá idő. Ezért az adatbázis-kezelés feladatok feltételezik olyan adatbázis-kezelő használatát, melyben az űrlapokat és je-lentéseket néhány paraméter megadása után a program generálja, a vizsgázónak ezen kell néhány módosítást elvégeznie.
43
Az informatika iránt érdeklődőtől elvárhatjuk, hogy ismerje az SQL nyelvet, azonban az érettségi vizsgán ez sem kötelező, megfelelő QBE (Query By Example) lekérdező felület segítségével is megoldhatók a feladatok. Ez az első években az emelt szintű vizsgákra is érvényes. Távlatilag cél, hogy az emelt szintű vizsgázók képesek legyenek allekérdezést tartalmazó feladatok megoldására is, és képesek legyenek a lekérdezéseket SQL nyelven is megfogalmazni. A használt program az iskola által választható, és az iskola várhatóan emelt szintű felkészítésre a lehetőségekhez mérten ugyanazokat a szoftvereket biztosítja, mint a középszintű vizsgához. Várható, hogy az emelt szinten vizsgázók hozzáférnek a QBE lekérdezési nyelvet tartalmazó adatbázis-kezelőhöz. A vizsgázó tetszés szerint választhatja meg a megoldáshoz szükséges eszközt, így lehetetlen ellenőrizni a gyakorlat során az SQL nyelv aktív ismeretét. (Azaz, ha a vizsgázó ismeri az SQL nyelvet, a szoftver által generált SQL lekérdezést megfelelően tudja értelmezni vagy módosítani, azt épp úgy el kell fogad-nunk, mint ha a teljes lekérdezést SQL nyelvben ő maga írja meg.)
Az adatbázis-kezelés akkor válik igazi feladattá, ha megkülönböztethető az adatbázis és az adattábla, azaz, ha több adattáblát tartalmaz az adatbázis, és ezek kapcsolatának rendszerét is meg kell határozni. Egy adattáblás adatbázis feladatot kisebb módosításokkal táblázatkeze-lőben is meg lehet oldani. Az első években – a feladattípus újdonsága miatt – középszinten csak egytáblás adatbázis szerepel, de néhány éven belül ez ki fog bővülni. Idő korlátok miatt azonban későbbiekben sem várható három táblánál több.
Emelt szinten az első években általában egy-, kettő- vagy háromtáblás adatbázist tartal-maznak a feladatok, későbbiekben lehetséges a relációs modell alapján akár többtáblás adat-bázis megtervezése, részbeli kivitele is – adattáblák definiálása, kapcsolatok megadása.
A feladatok többnyire táblázatkezelőben is megoldhatók, azonban ezek a megoldások a táblázatkezelésnél nem szereplő ismereteket igényelnek. Ezek között az űrlapelemek, vezér-lők, makrók, kimutatáskészítő eszköz a legjellemzőbb. Bár a megoldás így is értékelhető, nem javasoljuk, hogy a diákokat erre készítsék fel.
Az adatbázis-kezelés feladatai öt nagyobb feladatcsoportot jelentenek: táblaműveletek, lekérdezések, kapcsolatok definiálása, űrlapkészítés, jelentéskészítés. Ezek közül a megadott vizsgaidőben csak ritkán szerepel mindegyik egyforma súllyal. A tábla műveletek mellett né-hány egyszerű lekérdezés és űrlapkészítés várható, míg kész adattábla esetén több lekérdezés és jelentéskészítés a valószínűbb. Későbbiekben, többtáblás feladat esetén ez a típusszétválás csökkenni fog, de jellemző lesz, hogy nem kell egy vizsgán űrlapokat és jelentéseket is készíteni.
A táblaműveletek feladat legtöbbször egy probléma megoldásáról szól, a feladatleírás alapján kell a vizsgázónak meghatároznia a táblában szereplő mezőket, azok típusát és megha-tározni a kulcsmezőt. A megoldást segítheti a mezők felsorolása vagy egy mintaadatsor. Mind-két esetben feladat lehet további adatok tárolása miatt újabb mezők felvétele, melyek neve, típusa csak közvetve van meghatározva. (Például: Adja meg gépjárműjének rendszámát is, és hogy mikor járt nálunk utoljára.) Ezekkel a feladatokkal mérhetjük, hogy mennyire tudatos az adat tipizálása. A vizsgán létrehozott adattáblába általában 3–5 adatsort kell felvenni. Ezek tartalmát nem értékeljük, de elvárható, hogy ha nem is valós, de értelmes, reális adatokat írjanak be a vizsgázók. Itt elsősorban fiktív személyek, helyek, termékek, árak, mennyiségek jönnek számításba. (Például: videoleltár, ételek energia tartama, vásárlók adatai.) Nagyobb adathalmaz forrásfájlban lesz mellékelve. A forrásadatok betöltésénél számítani kell arra, hogy a forrást importálni kell. Néhány adattípus importálását érdemes gyakoroltatni, főleg a csv (pon-tosvesszővel – vagy más karakterrel – határolt adatsorozatokat tartalmazó szövegfájl), a használt táblázatkezelő formátuma várható. (Akár több formátum is lehetséges, melyből a vizsgázónak kell kiválasztania a számára használhatót.)
Adatbázis tervezésekor nem feladat a normalizálás, és a megoldandó feladat ebből a szempontból szakmailag nem lesz kifogástalan. A feladat leírása nem lehet olyan hosszú,
44
hogy az adatbázis várható felhasználási területét elég pontosan körülírja, a vizsgázó nem kérdezhet rá bizonyos feltételekre. Így a feladatleírás legalább azt tartalmazza, hogy hány adattáblát kell létrehozni (többnyire azt is, milyen néven). A végrehajtás ideje, körülményei miatt ezek a feladatok általában nem lesznek normalizáltak. Más szóval: nem követeljük meg, hogy a vizsgázó háromnegyed óra alatt egy tökéletes rendszert hozzon létre.
A lekérdezések nagy része választó lekérdezés, de egy-egy frissítő, hozzáfűző, táblaké-szítő, törlő lekérdezés – főleg a kész táblát tartalmazó feladatokban – megjelenik. A lekérde-zések általában nehézségi sorrendben követik egymást, ettől akkor térünk el, ha a megoldás logikája ezt nem teszi lehetővé. Így a rendezést, egy feltételes szűrést követik a több feltételt tartalmazó lekérdezések, keresések, csoportosítások, az összesítéseket (összeg, minimum, maximum, átlag, darab, első, utolsó) tartalmazó lekérdezések, a képletet, kifejezés beírását igénylő műveletek. Mezők közötti műveletek közül középszinten csak a legegyszerűbbek (összeadás, arány, szorzat) várhatók, tipikusan frissítő vagy választó lekérdezésekben. Emelt szinten ezek a számítások inkább megköveteltek, és a későbbiekben az adatbázis-kezelőben megtalálható, táblázatkezelőben megismert függvények használatára is számítani lehet (például dátumfüggvények).
Táblák közötti kapcsolat létrehozása az első években csak emelt szinten feladat. Álta-lában egy N:M-es kapcsolat kialakítását kívánja meg a feladat egy 1:N-es és egy 1:M-es kapcsolat beállításával.
Űrlapok és jelentések készítésének első lépése mindig a program által generált forma előállítása, melyben a létrehozás során vagy utólag kell módosításokat végezni. Űrlap esetén tipikus feladatok: a beviteli mezők átrendezése, feliratok módosítása; megjelenés módosítása (betű, igazítás); az űrlap kiegészítése feliratokkal (űrlap fejben és lábban is) – például a vizsgázó adataival –; emelt szinten a kapcsolt táblák esetén, a beviteli mezők típusának módo-sítása –; listából választás –. A jelentés-készítés tipikus feladatai: rendezés; csoportosítás; részösszeg-számítás; a jelentés kiegészítése feliratokkal (jelentésfejben és –lábban is) – például a vizsgázó adataival –; adatok, feliratok átrendezése; rajzelemekkel kiegészítés; betűformázás; háttérszín beállítása. A jelentés lehet listaszerű és oszlopos (egy rekord oldalanként) is. Nem várható diagramkészítési feladat.
Információs hálózati szolgáltatások (szóbeli és gyakorlati témakör)
Kompetencia Témakör
• Tudjon interneten információt keresni barangolás-sal, illetve tematikus keresőprogramokkal;
• tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, levelei-hez különböző dokumentumokat csatolni;
• tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolato-kat létrehozni;
• tudjon szöveges dokumentumokat, adatállomá-nyokat hálózatra elhelyezni;
• tudjon hiperszöveges dokumentumokat készíteni!
7.1. Kommunikáció az interneten
7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata 7.1.2. Állományok átvitele 7.1.3. WWW 7.1.4. Keresőrendszerek 7.1.5. Távoli adatbázisok használata 7.2. Weblapkészítés 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Weblap készítése web-szerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek
Középszinten: Ismerje az internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fon-tosabb használati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fo-gadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez állományt csatolni és csatolt állományt kezelni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állományátviteli segédprogramot. Ismerje az állományátvitel szolgáltatást. Tudjon internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni.
45
Ismerje a böngészőprogramok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni. Ismerje a weblap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkesztővel. Tudjon egyszerű weblap szerkesztési feladatot elvégezni. Emelt szinten: Tudjon egyszerű weblapot készíteni a HTML segítségével, egyszerű szövegszerkesztővel. Ismerje a HTML alapelemeit.
A Kommunikáció az interneten témakör szóbeli. A gyakorlati vizsgából való kiemelé-sének technikai oka van: nem lehet biztosítani a vizsga tisztaságát és a feladat értelmes meg-valósíthatóságát egyszerre. Voltak kísérletek arra, hogy a feladatot másik, erre a célra kijelölt gépen végezzék el a vizsgázók, de ez felére csökkentené a vizsgázók lehetséges számát, és még ekkor is állandó felügyelet kellene minden gép mellé, hogy a feladaton kívül ne keressen más információt a vizsgázó. Időkorlátozás esetén viszont korlátozzuk a vizsgázó lehetőségeit, és egyszerre terheljük az internetet. Szóbeli vizsgaként 4-6 tétel formájába kerül a tételek közé ez a témakör. Amennyiben a vizsgázó ezek közül húz, a vizsgáján el is kell magyaráznia, mit miért csinál, miközben bemutatja a kitűzött feladatot. A vizsgahelyiségben biztosítani kell a számítógépet és az internet elérését, de a felkészülés során a vizsgázó – bár a feladatát ismeri – nem használhatja a számítógépet.
A weblapkészítés gyakorlati témakör. Miután akárcsak a szövegszerkesztés, ez is doku-mentumkészítés, a weblapkészítés feladatban a hangsúly azokon a lehetőségeken van, melyek a szövegszerkesztéstől eltérőek. Így az oldalak közötti kapcsolat, képek beillesztése, háttérszín, háttérkép, alapértelmezett betűszínek, cím (title) megadása várható. Formázására a stílusok használata jellemző – címsorok –, bár egyedi megoldások is elfogadhatók. Várható a betű-formázást, bekezdés igazítást, címsorokat, felsorolást, számozást és táblázat beillesztését kérő feladat. Elfogadható a többszörös „nemtörhető szóköz” a tabulátor helyett, bár van jobb megoldás is. Az oldalak közti kapcsolatra jellemző, hogy vagy külső vagy ha belső, akkor azo-nos vagy közeli könyvtárban (például alkönyvtárban) kell lennie a kapcsolt oldalnak – ugyanez a képekre is igaz. A helyi hivatkozások megadásánál csak a relatív hivatkozás fogadható el.
Középszinten a weblap készülhet bármilyen alkalmas eszközzel (akár szövegszerkesz-tőben is). Emelt szinten a követelmények között szerepel a HTML nyelv ismerete, azonban az eszköz kiválasztására itt is lehetősége van a vizsgázónak. Az első években elfogadható a weblapkészítő programokkal készített weboldal is, azonban a feladatok jellege olyan, hogy egyszerű szövegszerkesztővel is megoldható legyen (ismétlődő formázások). A későbbiekben elég nehéz lesz ellenőrizni, hogy milyen eszközzel készült a weblap, azonban a kódok „tiszta-sága”, a szerkesztők fölösleges kódjai elárulják, hogy tudja-e a vizsgázó, mit tartalmaz a forrásfájl.
Bár a weblapok ma már a html-nél sokkal többet tartalmaznak, a vizsgán nem kell tudni – és nem is értékelhetők – a különböző scriptes és aktív elemes megoldások. A cél még emelt szinten sem az, hogy weblap-fejlesztési képességeket mérjünk.
Prezentáció (bemutató) és grafika (gyakorlati témakör)
Kompetencia Témakör
• A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló raj-zoló, valamint prezentációs programot;
• tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program nyújtotta lehetőségeket;
• tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal művele-
8.1. Prezentáció (bemutató)
8.1.1. A program indítása 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása 8.1.3. A program menürendszere
46
teket végezni; • tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségü-
ket javítani; • grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges kör-
nyezetbe esztétikusan elhelyezni; • képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létre-
hozni!
8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblá-zat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animá-ció, dia-minta …) és formázása
8.2. Grafika 8.2.1. A program indítása 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása 8.2.3. A program menürendszere 8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 8.2.5. Képek beillesztése, formázása
Középszint: Tudja az általa tanult bemutató-készítő programot indítani. Ismerje a program kezelőfelületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon. Tudjon bemutatót készíteni. Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfel-dolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.
A vizsgán az idő rövidsége miatt gyakorlatilag a két témakör egyike szerepel csak, vagy
legalábbis jelentősen hangsúlyosabb az egyik témakör. Amennyiben prezentációkészítés a feladat, a grafika témakörből legfeljebb egy kép vágása, elforgatása fér bele. Ha grafikai feladatról van szó, akkor a prezentáció éppen csak helyet ad az elkészült munkának. Elképzel-hető viszont, hogy a grafikai feladat eredményét fel kell használni a weblapkészítésnél, eset-leg a szövegszerkesztés feladatban. (Emelt szintű vizsgán ez természetes, hiszen az altémakö-rök is összeolvadnak.)
A prezentáció készítés során néhány (1–8) olyan diakocka elkészítése a feladat, melyeken viszonylag kevés szöveg található. A szöveget (amely konkrétan megfogalmazott, vagy tartal-mában körülírt) általában a vizsgázónak kell beírnia. A második esetben a vizsgázó alkotó kész-ségét mutatja, hogy a prezentációján a megadott tartalom megtalálható-e, a diakockák sorrendje mennyire logikus. A bemutató készítésénél súlyozottan értékeljük az animációs és a grafikai lehetőségek használatát. Mivel a programok elég eltérő képességekkel rendelkeznek, a kívánt hatás alapján adjuk meg a feladatot, melynek általában több megoldási módja is lehet. (Például: „Használjon legalább kétféle animációt, áttűnést; a háttérszín több színt tartalmazzon, de ne legyen kép; a betűszínt úgy válassza meg, hogy olvasható legyen!”) Ilyenkor minden megoldás, ami eredményében a feltételnek megfelel, elfogadható. Amennyiben a prezentáció csak 1–2 diából áll, ott várhatóan a dián több animációs feladat van, valószínűbb, hogy a szöveg és a beillesztett kép helyett a rajzolt ábra és annak animációval történő megjelenítése a feladat. (Például: A „pont-pont vesszőcske” mondókára készült ábra, a számítógép felépítése.)
Grafikai feladatban nem lehet mérvadó a vizsgázó kézügyessége, rajzkészsége. A fela-datok ezért általában geometriai elemekből épülnek fel, és a különböző eszközök használatá-ban való jártasságot mérik. Grafikai feladat lehet egy ábra elkészítése, stilizált rajz-festmény készítése, kész képek alakítása. Jellemző rajzolási műveletek: vonalvastagság, kitöltöttség be-állítása, szabályos alakzatok (négyzet, kör), speciális háromszögek, négyszögek rajzolása, il-leszkedések, szimmetrikus elemek megrajzolása, merőleges, párhuzamos rajzolás, a rajz egyes részeinek másolása, mozgatása, átméretezése, 90°-os, 180°-os elforgatott, tengelyesen tükrös részletek elkészítése. Képszerkesztés műveletei: vágás, színszűrők használata, kont-raszt módosítása, konvertálás.
A képek beillesztése különböző dokumentumokba, azon belüli igazítása, méretezése az adott feladaton belül kerül értékelésre.
47
Könyvtárhasználat (szóbeli témakör)
Kompetencia Témakör • A tanuló legyen képes az információs társadalom
kihívásainak fogadására; • rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés
képességével; • a forrásokat komplex és alkotó módon tudja
használni; • ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai
szabályait!
9.1. Könyvtárak
9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem,
szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető
könyvtári állomány 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások 9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adat-
hordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágnes-lemez, DVD)
9.3. Tájékoztató eszközök 9.3.1. Katalógusok 9.3.2. Adatbázisok 9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefon-
könyv, menetrend, térkép)
Középszint: Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait (hagyományos és elektronikus). Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni a kiválasztást segítő eszközöket. Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat. Tudja használni a kézi-könyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyom-tatott dokumentumokat. Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az interneten, ismert ke-reső-programokat használni.
A témakör ismeretanyaga lényegében gyakorlati tevékenységeket ölel fel: „tudja hasz-nálni”, „tudjon keresni”… A legjobb az lenne, ha a vizsga könyvtárban történne, és egy konk-rét feladatot kellene a vizsgázónak megoldania. Ez azonban sem a gyakorlati vizsga idejében, sem a szóbeli vizsgán nem biztosítható. Annak nincs értelme, hogy a vizsgázó 10–50 könyvből válasszon, gyűjtsön adatokat. A vizsga során azonban lehetséges egyes könyvtári fogalmakat egy-egy könyv felhasználásával bemutatni. (Az adott dokumentum milyen típusú, milyen könyvészeti adatok, milyen könyvtári jelzetek találhatók meg benne.)
Algoritmizálás, adatmodellezés (gyakorlati témakör)
Kompetencia Témakör
• A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni;
• tudjon pontos feladat-meghatározás után adat-modellt felállítani;
• tudjon használni legalább kétféle algoritmust leíró eszközt;
• tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust ké-szíteni;
• legyen képes algoritmusok számítógépes meg-valósítására, az elkészült algoritmus helyességé-
10.1. Elemi és összetett adatok, állomány-szer-vezés, relációs adatstruktúrák
10.1.1. Egész és valós számok, logikai értékek, ka-rakterek
10.1.2. Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz 10.1.3. Állományok 10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra 10.2.1. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés,
megszámlálás, maximum-kiválasztás, kivá-
48
nek ellenőrzésére! logatás, elemi rendezések 10.3. Rekurzió 10.3.1. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok vilá-
gában 10.4. A programkészítés, mint termék-előállítási
folyamat 10.4.1. A programkészítés lépései: feladat-meghatá-
rozás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakere-sés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, doku-mentálás
10.5. Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban
10.5.1. Matematikai feladatok, egyszerű természet-tudományos szimulációs problémák, a közép-iskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása
Csak emelt szinten: Ismerje az adattípusok osztályozásának lehetséges fajtáit. Tudjon kü-lönbséget tenni egyszerű és összetett típusok között. Tudja a felsorolt összetett típusokat definiálni. Ismerje az egyes típusokhoz tartozó műveleteket. (Numerikus, logikai, karakter-, illetve szövegműveletek; továbbá tömbből elem kiválasztása indexével, rekordból mező ki-választása nevével, halmazműveletek; szekvenciális állományokra alkalmazható művele-tek) Ismerje a strukturált programozás alapelveit, a lehetséges programszerkezeteket. Tudja a szükséges változókat kiválasztani, és programbeli használatukat szabatosan megfogal-mazni. Tudja pontosan leírni az egyes típusfeladatok kiinduló állapotát (azaz felsorolni az értékkel rendelkező változókat és tulajdonságukat) és a várt eredményt (azaz mely változó-ba, milyen feltételek mellett, milyen értékeket kell visszaadnia a programnak). Tudja leírni a megfelelő algoritmusokat valamely algoritmus-leíró nyelven. Ismerje a rekurzió fogalmát. Tudjon bemutatni rekurzív algoritmusokat egyszerű rekurziós feladatokon. Ismerje a különbséget a tervezés és a kódolás között. Legyen tisztában a tesztelés szerepével, és alapelveivel. Tudjon adott feladathoz olyan tesztadatokat meghatározni, amelyek a hibás működés kiszűrésére alkalmasak. Tudjon programot készíteni az iskolai tananyag alapján megfogalmazott probléma megoldására, ha a megoldás módszeréről részletes leírást kap.
A programozás eszközei (gyakorlati témakör)
Kompetencia Témakör
• A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani;
• legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét;
• legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne!
11.1. Algoritmusleíró eszközök
11.1.1. Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével
11.1.2. Az algoritmus-leíró eszközök fajtái 11.2. Programozási nyelv 11.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (speciali-
tások nélküli) ismerete 11.3. Programfejlesztői környezet 11.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen
programnyelvi fejlesztői környezetben 11.3.2. Programkipróbálási eszközök valamilyen
programnyelvi fejlesztői környezetben
49
Csak emelt szinten: Ismerje a struktogramot vagy a folyamatábrát, és a mondatszerű algo-ritmus-leíró eszközt. Tudjon az egyikkel programot tervezni. Ismerjen egy programozási nyelven: típusdefiníciót, változódeklarációt, input és output utasításokat, alapvető program-szerkezeteket (azaz szekvenciát, elágazást, ciklust), eljárásokat, állományból adatbeviteli és –kiviteli műveleteket Tudjon egy közepes nehézségű, de összetett feladatot strukturáltan megoldani az ismert programnyelven. Tudjon a felhasználóval kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt írni. Legyen képes a program különböző kimeneteinek tesztelésére alkalmas mintaadatokat adni. Tudjon nyomkövetéssel programot tesztelni.
Az algoritmizálás és adatmodellezés témakör csak közvetve kérhető számon a vizsgán.
Ennek egyik módszere a programozási eszközök felhasználása, azaz programíráson keresztül történik az ellenőrzés, mely a vizsgán gyakori módszer lesz. A vizsga témakörei között nem szerepel a programozás eszközei témakör, mert egybemosódik az algoritmizálás és az adat-modellezés témakörrel. Ennek ellenére lehetséges – a vizsgán is – ezen ismeretek számonké-rése a dokumentumkészítés keretén belül is, például algoritmus leírása; folyamatábra, algorit-mus alapján feladat leírása; algoritmusban hibakeresés, javítás.
A programozási feladatok többsége az elemi programozási tételekre épül. Nem kell is-merni és kitalálni sem speciális algoritmusokat. A rendezési algoritmusok közül elég egynek az ismerete, az értékelésnél nem szempont a hatékonyság, futási idő, memóriakezelés (kivéve az adatok típusának megválasztása). A feladatok között szerepelhet rekurzív algoritmussal megoldható feladat is. Miután a feladattípus a többitől jelentősen eltérő, ezért ebben az eset-ben egyszerűbb feladat is szerepel a vizsgán. A rekurzióra épülő feladat természetesen más módszerrel is megoldható, melynek egyes részei vagy egésze szintén értékelhető. Itt külön érdekes, hogy például a visszalépéses kereséssel vagy más módon történő megoldás hogyan értékelhető, mivel jóval több munka van benne, vagy egy másik programozási nyelv vá-lasztása mennyire reális.
Mindegyik elemi adattípus előfordulhat a vizsgán, az összetett típusok közül a halmaz, fájl, tömb és rekord típusok használata lehet szükséges, valamint az ezekből készíthető több-szörösen összetett adattípusok. Nem kell használni a dinamikus adattípusokat, mutatót. A változók definiálásánál hibának számít a karakter helyett szöveg, feleslegesen nagy memória-foglalású szöveg adattípus. Elvárjuk a valós és egész típus következetes használatát, azonban itt nem követelmény a lehetséges legkisebb altípus kiválasztása.
A feladatokhoz a forrásadatok szöveges fájlban találhatók és az eredményt is többnyire fájlba kell írni. A programnyelv típuskonverziós függvényeit ismerni kell.
A használható programnyelvek eltérő képességei miatt nem várható képernyőn pozicionálás és grafikus kezelőfelületet igénylő feladat.
50
GYAKORLATI MINTAFELADATSOROK – ÉRTELMEZÉS, ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK
A követelmények jobb megismeréséhez járulnak hozzá a következőkben bemutatott mintafeladatsorok. A feladatsorokhoz mellékeltük a szükséges mintákat és a pontozási útmu-tatót is. Külön „nyers” könyvtárban találhatók a munkához használandó forrásfájlok. A kidolgozott feladatokat pedig a „kész” könyvtár tartalmazza. Az alábbiakban ezeket a feladat-sorokat fogjuk áttekinteni, elemezni.
A feladatsorok 2003 februárjában készültek. A fejlesztés ezt követő szakasza kisebb változásokat eredményezett a feladat megfogalmazásában. A változásokat jól tükrözik az OKÉV és az OKI honlapján megtalálható próbaérettségi feladatok, illetve az OM honlapon elérhető új minta feladatok.
Egy-egy feladatsor több feladatból áll. Témánként általában egy, legfeljebb két feladat szerepel. Előfordul azonban olyan is, hogy két témakörhöz egy feladat tartozik, vagy egy té-makör több feladatban jelenik meg. A feladatok között általában van kapcsolat, azonban a feladatok nem mindig épülnek egymásra. A feladatsor megoldását – és kitalálását is – meg-könnyíti, ha az egyes feladatok kísérőszövege ugyanarról a jelenségről szól. A feladatok összeállítását megelőzően számos feladatot készítettünk. Azokra is jellemző volt, hogy inkább nevet adtunk egy feladatnak, mint számot. Bár a mintafeladatsorokat betűjellel azonosítottuk, valójában ezeknek is volt neve, mely a feladatok tartalmára utalt: Az emelt szintű „A” feladatsor Ferdehajítás, a középszintű „B” feladatsor Angol, a „C” feladatsor Lecke néven is szerepelhetne. Természetesen ez a tartalmi kapcsolat csak addig szempont, amíg a feladat az érettségi követelményeinek megfeleltethető. Mindenképpen igyekeztünk valós helyzeteken alapuló feladatokat adni, ezért a feladatok megoldásához nélkülözhetetlen a feladat kör-nyezetének megértése. Figyeltünk arra is, hogy ez a valós környezet a vizsgázó számára ért-hető, megélhető legyen.
Az értékelési útmutató a javításhoz ad segítséget. A mintafeladatsorok útmutatói vi-szonylag szűkszavúak, ugyanakkor lehetőséget adnak arra, hogy a feladatsor kipróbálása esetén (gépen vagy kinyomtatva) vizsgázónkként kitöltsük, illetve a vizsgázó maga is hasz-nálhatja. A formátuma alkalmassá teszi arra, hogy táblázatkezelőbe átmásoljuk, és ott össze-sített kimutatást is készítsünk.
A pontozási útmutatóban nincsenek számozva a feladatokon belüli kérdések. Ez első ránézésre kicsit megnehezíti a javítást, azonban a feladatok egy része nem a kérdések szerint pontozódik. A megoldás menetét segítő kérdéssorozat eltérhet az értékelés logikájától. Például a weblapkészítés feladatban a lapok kapcsolatának leírása több feladat része lehet, ugyanakkor értékelésnél csak azt értékeljük, hogy van-e, mind jó-e (képes elvégezni a mű-veletet, megfelelő gyakorlottsága van benne).
A továbbiakban az egyes feladatsorokat, a feladatsorhoz tartozó mintákat, megoldásokat és a pontozási útmutatót részletesen ismertetjük. A mintáknak és megoldásoknak a nyom-tatási- vagy képernyő-képét e kézikönyvben bemutatjuk.
MINTÁK A KÖZÉPSZINTŰ FELADATSORRA
A későbbiekben bemutatásra kerülő, az OM honlapon ’A’ és ’A-mod’ jellel jelzett emelt szintű feladatsorok bemutatása és elemzése előtt két középszintű feladatsor elemzésére kerül itt sor. (A „mod” = módosított jelölést az indokolja, hogy a két feladatsor nem teljesen különbözik egymástól, vannak benne közös feladatok.)
51
Az OM honlapon megjelentetett középszintű feladatsorokat „B” és „C” jellel láttuk el.
52
1. középszintű feladatsor („B” feladatsor) (lásd kozepszint.zip)
1. feladat: Utazási Iroda
1. Készítse el a minta alapján az f1 szövegfájlt! 2. A szöveg 5 bekezdést tartalmazhat (minden mondat 1 bekezdés), és mesterséges sortörés
csak a 3. mondatban lehet! Az alkalmazott betűméretek 12 és 24 pont közöttiek. Betűtí-pusok: Arial, Bookman Old Style, ezeket, vagy a hozzájuk leginkább hasonlító betűtípust használjon!
3. A képeket a forráskönyvtárban is megtalálja. Legyenek minél világosabbak, szürke árnya-latúak!
4. Amennyiben a gépén nem találhatók a mintában megadott szegély stílusok, használja a mintához leginkább hasonlót!
5. Az élőlábban saját adatait tüntesse fel 8 pontos méretben, a minta szerinti igazítással.
2. feladat: Nyelvtanfolyam
1. A nytanf.txt fájl pontosvesszővel elválasztott adatokat tartalmaz különböző iskolák nyelv-tanfolyamainak költségeiről. Nyissa meg a fájlt táblázatkezelőben, és mentse saját könyv-tárába f2 néven a programnak megfelelő formátumban!
Minta a forrásfájlról
A tanfolyami árak és az étkezés egy hétre szólnak, de többhetes tanfolyamra is lehet jelent-kezni. Az utazás és programköltség csak egyszeri, mivel a programok különböző bérletek-kel látogathatók. A családnál történő elhelyezés egyben félpanziót, míg a kollégiumi teljes ellátást is jelent.
2. Az árak dollárban vannak megadva, a forintra átszámításhoz egy cellában tüntessen fel 300-as szorzót, melyet a képletekben használ, de napi árfolyam alapján tetszőlegesen aktuali-zálható!
3. Számítsa ki, mennyibe kerül az egyes iskolákban az egyhetes tanfolyam utazással, étkezés nélkül (F oszlopban), illetve a négyhetes tanfolyam utazással és étkezéssel (G oszlopban)!
4. Adja meg, hogy a négyhetes tanfolyam melyik iskolában a legolcsóbb, és ez mennyibe kerül! 5. Szűrje ki a családnál történő elhelyezéseket! A kapott adatsorokból az iskolák nevét és az
egyhetes részvételi árakat másolja az adatok alatti területre!
53
6. Készítsen szemléletes diagramot a kimásolt adatokból, melyen az ábrázolt értékeknél van feltüntetve az iskolák neve és jól összehasonlíthatók az egyes értékek!
7. Formázza munkáját a mellékelt minta alapján, figyeljen arra, hogy egy oldalra kiférjenek az adatok és eredmények, a pénzösszegeknél állítsa be a Ft (utána), illetve a $ (előtte) megjelenítést!
8. A munkalap élőlábába bal oldalra írja be nevét, osztályát és iskoláját, jobb oldalra a vizsga dátumát!
3. feladat: Nyelvvizsga
A mellékelt nyvizsga.txt fájl pontosvesszőkkel elválasztva tartalmazza egy adott időszak nyelvvizsgaeredményeit. A fájl első sora a mezőneveket tartalmazza.
Minta a forrásfájlról (részlet)
1. Olvassa be az adatokat adatbázis-kezelőbe, és mentse a programnak megfelelő formá-tumban f3 néven!
2. Beolvasáskor állítsa be a megfelelő adatformátumokat is, és állítsa be a sorszámmezőt kulcsnak! A pontszámok, százalékok értéke maximum 120, és egészek. A sorszám a lehető legnagyobb egész típusú adat, a többi szöveg típusú.
3. Készítsen lekérdezést bizonyitvany néven, mely megmutatja, hogy hány „A”, „B” illetve „C” típusú nyelvvizsga született!
4. Készítsen lekérdezést eredmeny néven, melyben az a_ertek és b_ertek lehetséges értékei alapján csoportosítva számlálja meg a vizsgázókat! (Például 2 olyan vizsgázó van, akinél „A” kiválóan megfelelt, „B” nem felelt meg.)
5. Készítsen lekérdezést szazalek néven, melyben megjeleníti, hogy a sikertelen vizsgázók, illetve az „A”, „B”, „C” bizonyítványt szerzett vizsgázók átlagosan hány százalékos teljesít-ményt nyújtottak az „A”, illetve „B” típusú vizsgán!
6. Készítsen c_lista néven listát azokról, akik sikeres „C” típusú vizsgát tettek! A listát sorszám szerint rendezze növekvő sorrendbe, és jelenítse meg benne az a_total, a_%, b_total, b_% értékeket is, a bizonyítvány minősítése pedig ne látszódjon!
7. Készítsen jelentést c_lista néven, melyben a c_lista lekérdezés alapján értesítőt készít a mellékelt minta szerint! (Egy oldalon 4 adatsor jelenjen meg, írja át a címkéket értelemsze-rűen, minden érték mellé írjon mértékegységet, az adatok mellé írja oda a megfelelő szö-veget, a vizsgázó sorszáma mellé az aktuális dátumot! Figyeljen a betű méretére, típusára és az igazításokra! Az adatsorok között legyen elválasztó vonal, melynek mindkét oldalán kb. 1 centiméter hely legyen! Az oldal fejlécébe írja saját nevét, iskolája nevét!)
54
4. feladat: Angol óra
Készítsen bemutatót angol nyelvtanulás segítésére! 1. A címoldalon szerepeljen a tananyag: „Animals” és a készítő neve! A második dián jelenít-
se meg a kapott képeken található állatokat, és adja meg magyar, illetve angol megnevezé-süket (cica = kitten; róka = fox; malac = pig; majom = monkey; szamár = donkey, nyúl = rabbit)!
2. Az állatok képe és megnevezése egyszerre jelenjen meg, de mindegyik más módon! 3. A következő dián csoportosítsa az állatokat táplálkozásuk (húst evő = meat-eater, növénye-
ket evő = plant-eater) szerint! Jelenítsen meg két ellipszist (halmazábrához), a megfelelő angol nyelvű feliratokkal együtt, helyezze el ezután egyenként az állatokat a megfelelő ellipszisek belsejében, illetve a mindenevőket a két ellipszis metszetében!
4. Minden egyes állat megjelenése után automatikusan jelenjen meg egy felirat, mely csak a következő kattintásig látszik! „Kitten is carnivous”, illetve ennek megfelelően a többi állat-ra is (húsevő = carnivous; növényevő = herbivous; mindenevő = omnivous)!
5. A háttér legyen színes, de ne sablonos, illeszkedjen a képek, a szöveg színéhez! 6. Munkáját mentse f4 néven!
5. feladat: Országok
1. Készítsen f5 néven könyvtárat, és ebbe weboldalt, melyben felsorolja azokat az országokat, melyek hivatalos nyelve az angol!
2. Az oldal háttere legyen kék, a betű színe fehér, a link színe sárga, a már meglátogatott oldalak linkje piros!
3. A cím (title) az Ön neve legyen, az oldal címe „Angolul beszélő országok”! 4. Készítsen a felsorolt országok közül az egyikről rövid bemutató oldalt! 5. A mellékelt fájlok közül válasszon ki és illesszen be képet is! 6. A képet alakítsa úgy, hogy a weboldalon már ne kelljen méretezni! 7. Hozzon létre a két oldal között megfelelő feliratokkal kapcsolatot!
55
Minta az 1. feladathoz
56
Minta a 2. feladathoz
57
Minta a 3. feladathoz
58
Minta a 4. feladathoz
59
Pontozási útmutató – „B” feladatsor
1. Utazási Iroda Ajanlat.doc szöveg, helyesírás (hibánként 1 pont levonás, max. 4 pont) 4 pont5 bekezdés (mondatonként – minden hiány vagy többlet 1 pont levonás) 4 pontSortörés (3) 2 pontBetűméretek 12 és 24 pont közöttiek (pontok: min: 12-es, max: 24-es és köztes)
3 pont
Betűtípusok: Arial (talp nélküli, kerek), Bookman Old Style (talpas) 3 pontFélkövér, dőlt (pontok: van félkövér, van dőlt, mindenhol helyes) 3 pontBekezdések igazítása 2 pontMásodik bekezdés mindkét margója behúzott 1 pontSzegély (pont: léte, stílusa, a szöveg – és nem a bekezdés – körül 3 pontMintázat a szöveg hátterében (pont: van, hasonló) 2 pontKép beillesztés (képenként 1 pont) 3 pontKépek igazítása: „nincs” (képenként 1 pont) 3 pontSzürke árnyalat (tónus) 2 pontOldal szegély (pont: extra – ha lehet kép típus–, alul nincs) 2 pontÉlőláb 1 pont8 pontos betű (1 pont), jobbos tabulátor (1 pont) 2 pont 40 pont
2. Nyelvtanfolyam Adatok konvertálása 1 pontForintra átszámításhoz 300-as szorzó egy cellában 1 pontEgyhetes tanfolyam utazással, étkezés nélkül (pont: képlet, abszolút és relatív hivatkozás, másolás)
3 pont
Négyhetes tanfolyam utazással étkezéssel (pont: képlet, abszolút és relatív hivatkozás, másolás)
3 pont
A legolcsóbb mennyibe kerül 2 pontMelyik a legolcsóbb 3 pontSzűrés a családnál elhelyezésekre 1 pontNév és árak másolása 1 pontDiagram a kimásolt adatokból 1 pontOszlop típusú (hasábos) diagram 1 pontDiagram értéktengelyei értelmes adatok (1 p), olvasható feliratok a tengelynél (1 p)
2 pont
Első sor (beszúrása, beírás) 1 pontTábla fejléc (betű, igazítás) részleges megoldás: 1 pont 2 pontDőlt, félkövér, aláhúzott (válaszokban) részleges megoldás: 1 pont 2 pontSzegélyek 1 pontMintázat 1 pontForint (1 pont), dollár (1 pont) formátum 2 pontElrendezés, 1 oldal 1 pontÉlőláb 1 pont 30 pont
60
3. Nyelvvizsga
Adatok konvertálása, mezőnevekkel 1 pontAdattípusok beállítása (hosszú egész – 1 db, egész – 4 db, szöveges – 3 db) 2 pontBizonyitvany lekérdezés (pont: mezők, csoportosítás, számlálás) 3 pontEredmeny lekérdezés (pont: mezők, csoportosítás, számlálás) 3 pontSzazalek lekérdezés (pont: mezők, csoportosítás, átlag) 3 pontC_lista lekérdezés (pont: mezők, szűrés, rendezés) 3 pontC_lista jelentés léte 1 pont4 vizsgázó oldalanként, közte elválasztó vonal, térrel 1 pontCímkék megfelelő módosítása, igazítása 1 pontCímkék beszúrása (Vizsga eredmény, dátum, mértékegységek, név) 1 pontBeszúrt címkék igazítása, formázása 1 pont 20 pont
4. Angol óra Címoldalon: „Animals” és név 1 pontMásodik dia: állatok beillesztése, megnevezésekkel 2 pontKép és felirat csoportosítva 2 pontHat elem, különböző animációval jelenik meg 1 pontKét ellipszis feliratokkal, csoportosítás 2 pontÁllatok megjelenítése 2 pontAngol nyelvű mondatok automatikus megjelenése váltakozva az állatokkal 2 pontKattintásra felirat eltűnik 1 pontTöbbi kattintással 1 pontHáttér színes 1 pont 15 pont
5. Országok
Könyvtár és szükséges képfájlok 1 pont<Body> megadott paraméterei (pont: háttér, betű, link) 3 pont<Title> helyes 1 pontFelirat Címsor 1 vagy kiemelt 1 pontOrszágok felsorolása (lista, vagy egymás alatt) 2 pontEgy ország lapja 1 pontFormázott szöveg az ország oldalán 2 pontKép beillesztés Eredeti átméretezése
1 pont1 pont
Link egyik irányba Visszafelé
1 pont1 pont
15 pontÖsszesen: 120 pont
61
Javítási útmutató és megoldás – értelmezésekkel, kiegészítésekkel – „B” feladatsorhoz
A keretezett szövegek a pontozási útmutató elemei, amelyeket részletesen értelmezünk.
1. feladat: Utazási Iroda
f1.doc szöveg, helyesírás (hibánként 1 pont levonás, max. 4 pont) 4 pont
A szöveget a vizsgázónak kell begépelnie. Ennek megfelelően nem túl hosszú, hi-szen a gépelési sebesség nem befolyásolhatja – lényegesen – az eredményt. (Alapszintű eszközkezelési ismeret elvárható, de sem a 10 ujjas, sem a vak gépírás nem.) Helyesírási hibának számít minden elütés, valamint a mondatvégi és mondatközi írásjelek, zárójelek nem megfelelő használata, szóköz elhelyezési hiba. Például: „ajándékba !”. A szöveg tartalmazhatna kötőjelet, gondolatjelet is, ezek megfelelő használata is követelmény, legalább annyira, hogy a gondolatjel (–) ne legyen kiskötőjel (-), de a minta alapján meg kell tudni különböztetni a kis- és nagy kötőjelet is. Például: „lehet-e 8–10-ig megbeszélés”.
5 bekezdés (mondatonként – minden hiány vagy többlet 1 pont levonás) 4 pont
Általában a felesleges bekezdés jelek okoznak problémát, melyet formázás helyett alkalmaznak a vizsgázók. Akkor is pontlevonás jár, ha a kép távolságtartásához volt szükséges az üres bekezdések használatára (kép nem megfelelő formázása). A bekezdés hiánya azt jelenti, hogy a vizsgázó sortöréssel helyettesíti a bekezdést, azaz nincs tisztában e két eszköz közti különbséggel.
Sortörés (3) 2 pont
Az utolsó bekezdésben nem lehet sortörés – ha van 1 pont levonás – a 3. mon-datban három sortörés elegendő, mert az egyik sorvég állítható a bekezdés határaival, de itt a négy sorvégjel is elfogadható.
Betűméretek 12 és 24 pont közöttiek (pontok: min: 12-es, max: 24-es és köztes) 3 pont
A minta ötféle betűméretet tartalmaz: 12, 16, 18, 20, 24. A 12-es betűméretért akkor adható meg a pont, ha a negyedik mondat, és csak az, 12 pontos. A 24-es betűmé-retért hasonlóan csak a megfelelő szavak betűméretének beállítása jelent pontot. Köztes méretek esetén legalább két eltérő méretet fel kell még ismernie – pl. az első és második mondat nem egyforma méretű. Itt felmerülhet a kérdés, hogy engedélyezzük vonalzó használatát is az érettségin, mivel izgatott állapotban a vizsgázó képes az egyformát is különbözőnek nézni, bizonytalan abban, amit lát.
Betűtípusok: Arial (talp nélküli, kerek), Bookman Old Style (talpas) 3 pont A Bookman Old Style helyett a Times New Roman elfogadható, de az Arial helyett
nem. A betűtípusoknál problémát okoz, hogy a gépen megtalálható fontok nagyon eltérőek lehetnek, ezért a betűtípus választása esetén a font főbb jellegzetességeit kell figyelembe venni: talpas, szögletes vagy kerek, keskeny vagy széles, kézírást utánzó, archaikus. A mintában négyszer fordul elő mindkét típus. Két tévesztés jelent 1 pont levonást. Amennyiben az egyik betűtípust nem hasonló típusúval helyettesíti, de ezt következetesen alkalmazza, 1 pontot kell levonni. Negatív pontot itt sem és máshol sem adunk. (Két rossz betűtípus kettőnél több következetlen alkalmazása 0 pontot ér.)
Félkövér, dőlt (pontok: van félkövér, van dőlt, mindenhol helyes) 3 pont
A feladatnak ez a legkönnyebb része.
62
Bekezdések igazítása 2 pont
A négy középre igazított bekezdés 1 pontot ér, az egyetlen balra igazított bekezdés behúzott margókkal szintén. Balra igazított helyett lehet sorkizárt is, mert a mintából nem derül ki pontosan, hogy melyikről van szó.
A második bekezdés mindkét margója behúzott 1 pont
A feladat szövege szerint itt nem lehet sortörés, újbekezdés. A kétsoros meg-jelenést bekezdés formázásával lehet megoldani. (A pont azért jár, mert egy eddigitől eltérő helyzetet kell megoldani.) Másik megoldás, hogy letiltjuk az elválasztást, szintén elfogadható.
Szegély (pont: léte, stílusa, a szöveg – és nem a bekezdés – körül) 3 pont Mintázat a szöveg hátterében (pont: van, hasonló) 2 pont
A szegély és mintázat a szavak körül vannak, a szegély stílusát is be kell állítani. Mintázatnak elfogadható bármilyen közepesen sötét háttérszín, hiszen ez fekete-fehér nyomtatásban nem látszik.
Kép beillesztés (képenként 1 pont) 3 pont Képek igazítása: „nincs” (képenként 1 pont) 3 pont Szürke árnyalat (tónus) 2 pont
A képek a „nyers” könyvtárban megtalálhatók, de ClipArtból beszúrt változata is elfogadható. A szöveg nem tartalmazza a forrásfájlok helyét és pontos megnevezését. Ennek az az oka, hogy a diák csak a „nyers” könyvtár tartalmát kapja meg, annak elérési útja vizsgahelyenként más lehet. A „nyers” könyvtárban található a „kepek” könyvtár, ebben az összes, vizsgán használt kép. A vizsgázónak egy kicsit keresnie is kell – tudnia kell tájékozódnia a könyvtárstruktúrában.
A képek igazítása szöveg mögötti, körülfutás nélküli. A képek rossz igazítása nagyon szétdobhatja a szöveget, azonban a csúnya kinézetért csak itt vonunk le pontot.
A szürke árnyalat beállítása kicsit nehezebb feladat, nem szabad összekeverni a világosítással. (Itt nem azért szürke, mert így nyomtattuk.) Egy pont levonás jár, ha csak részben jó a megoldás (nem mindegyik képre vonatkozik, nagyon világos, esetleg nagyon sötét).
Oldalszegély (pont: extra – ha lehet kép típus–, alul nincs) 2 pont
Oldalszegély beállítása – sima keret – önmagában nem ér pontot, csak ha a típusát is módosította a vizsgázó, még ha nem is azt választja pontosan, mint ami a mintán látszik. A mintán jól látható, hogy alul nincs szegély, ezt is be kell állítani.
Élőláb 1 pont 8 pontos betű (1 pont), jobbos tabulátor (1 pont) 2 pont
A vizsgán várhatóan nem kell feltüntetni a vizsgázó adatait a dokumentumban. A mentés és archiválás CD-re történik, nyomtatás nem várható. Amennyiben az élőlábban szerepelnek az adatok, ez egy pontot ér. Miután ez is formázott szöveg, a tabulálás és a betűformázás két pont.
63
2. feladat: Nyelvtanfolyam
Adatok konvertálása 1 pont
Az adatokat szövegfájlban kapja meg a vizsgázó, mert ez a formátum minden program számára olvasható. Az adathatároló jel a pontosvessző. A részletes tematika nem tartalmazza a konvertálást, azonban a programok többségében ez a fájl megnyitásakor szinte automatikusan megtörténik. Ha a vizsgákon használt szoftverekről a vizsgaközpontnak pontos képe van, akkor lehetséges a forrásadatoknak a megadása minden lehetséges formátumban. Ekkor az a kérdés, kiválaszthatja-e valaki előre, a vizsgázónak melyik fájlokra van szüksége, vagy a vizsgázónak kell a számára megfelelő formátumot kiválasztania.
Forintra átszámításhoz 300-as szorzó egy cellában 1 pont
Igyekeztünk nem pontos, de nagyjából reális értéket adni, ezzel is érzékeltetve, hogy ez a paraméter naponta változik.
Egyhetes tanfolyam utazással, étkezés nélkül (pont: képlet, abszolút és relatív hi-vatkozás, másolás)
3 pont
A mintából tudhatjuk, hogy az árakat forintban kell megadni. Ezért a képlet körül-belül így szól: =(C3+E3)*B22. Abszolút hivatkozás kell az átszámítási cellára, legalább a sor száma elé: $B$22. Amennyiben a képlet minden sorban megtalálható, a másolásért járó 1 pont megadható. (Amennyiben a vizsgázó nem alkalmazott abszolút hivatkozást, akkor vagy nagyon sokszor írta be a képletet, vagy sokat javította. – Az időveszteség a megadott pontnál sokkal jelentősebb, viszont képletszerkesztési rutint igényel.)
Négyhetes tanfolyam utazással, étkezéssel (pont: képlet, abszolút és relatív hivat-kozás, másolás)
3 pont
A feladat komoly értelmezést igényel. Nem egyszerűen az előző négyszerese, hiszen ott nem szerepelt az étkezés, az utazásra viszont nem kell négyszeres költséget elszámolni. A képlet egy lehetséges formája: =((C3+D3)*4)+E3)*B22 vagy =(SZUM(C3:D3)*4+E3)*B22. Mindenképpen összetettebb képletszerkesztés a feladat. A megoldás úgy is elfogadható, ha a vizsgázó egy külön cellában részszámítást végez. Még jobb a megoldás, ha a hetek számát is külön cellában tünteti fel, és erre hivatkozik. Ezt itt azért nem várjuk el, mert két konkrét eset volt a kérdés és nem „többhetes” formában adtuk meg a feladatot. A hivatkozás rögzítése és a másolás az előző ponthoz hasonló.
A legolcsóbb mennyibe kerül 2 pont
A kérdéshez képest a megoldást fordítottan kell végezni, hiszen először meg kell találni, hogy milyen értéket keresünk. Egy lehetséges megoldás:
=MIN(G3:G20) A pont nem bontható.
Melyik a legolcsóbb 3 pont
A legolcsóbb kiválasztásához kereső vagy adatbázisfüggvény használata szük-séges. Adatbázisfüggvény esetén a kritériumot kell először megadni – megfelelően elrendezni a minimális értéket és a mező megnevezését – (1 pont), majd az AB:MEZŐ függvénnyel lehet megadni, hogy melyik ez az iskola. Például:
64
=AB.MEZŐ(A2:G20;A2;B25:B26). A megfelelő függvény kiválasztása egy pont, a hivatkozások helyes megadása egy pont. Másik megoldási mód a kereső függvények használata: =INDEX(A3:A20;HOL.VAN(B26;G3:G20)). Ennél a megoldásnál egy pontot ér a HOL.VAN függvény használata, egy pont az INDEX függvény használata és egy pont a megfelelő hivatkozások megadása. Harmadik módszer az FKERES függvénnyel történő megoldás. Ehhez a helyek oszlopát – célszerűen hivatkozással – át kell másolni a számított oszlop mögé (=A3). Beírással történő másolás is elfogadható. Az oszlopot el lehet – a formázáskor kell is – rejteni. A használt függvény például a következőképpen nézhet ki: =FKERES(B26;G3:H20;HAMIS). A függvény használata és a megfelelő hivatkozások („HAMIS” érték is kell) adják a két pontot. Nem fogadható el, ha a vizsgázó átmásolt, és a másolt területen rendezett adathalmaz alapján ad választ, mert a forrásadatok módosulását nem követi a számított eredmény.
Szűrés a családnál elhelyezésekre 1 pont Név és árak másolása 1 pont
A szűrés irányított szűréssel, autoszűréssel és rendezéssel is megoldható. A szűrésre megadható a pont, ha ennek bármilyen nyoma (kritérium, beállított szűrő, átrendezett adatok) a megoldásban megtalálható. A második pont a megfelelő adatok kigyűjtésére adható.
Diagram a kimásolt adatokból 1 pont
Létezik valamilyen diagram.
Oszlop típusú (hasábos) diagram 1 pont
A diagram oszlop, sáv, 3D oszlop, henger típusú grafikon és nem kör, torta, perec, PontXY, sugár, vagy kúp típusú.
Diagram értéktengelyei értelmes adatok (1 p), olvasható feliratok a tengelynél (1 p) 2 pont
Kiderül, hogy a tengelyeken mit ábrázol – diagramcímből, tengelyfeliratból, jelmagyarázatból –, de nem kell mindennek szerepelnie a diagramon (például cím és jelmagyarázat közül elég az egyik). Az iskolák megnevezése – mindegyik – látszik.
Első sor (beszúrása, beírás) 1 pont
A formázáshoz, címhez szükséges. Ettől természetesen a képletekben a hivatko-zások is változnak. A megoldásban a végleges hivatkozások alapján adjuk meg a képle-teket, mert így lehet jobban ellenőrizni.
Tábla fejléc (betű, igazítás) részleges megoldás: 1 pont 2 pont
A felirat nagyobb betűméretben, félkövér és dőlt stílusban jelenik meg. A sor ma-gasságát meg kell növelni, függőlegesen a sor közepén vagy tetején van a szöveg. A tar-talmat az A1-es cellába írva, a kijelölt cellák között középre (esetleg cellák egyesítésé-vel) kell vízszintesen igazítani. Bármelyik rész hiányzik, 1 pontot le kell vonni, de ha valamennyi elkészült, a másik pont megadható.
Dőlt, félkövér, aláhúzott (válaszokban) részleges megoldás: 1 pont 2 pont
65
Az adatok első sora, első oszlopa, a kigyűjtött adatok oszlopmegnevezése és a „legolcsóbb 4 hetes” felirat és ennek eredménye tartozik ide. Bármelyik rész hiányzik, 1 pontot le kell vonni, de ha valamennyi elkészült, a másik pont megadható. Legnehezebb a kétszeres szövegaláhúzás felismerése. Cellaszegélyezés csak akkor fogadható el, ha oszlopbeszúrással biztosította, hogy az aláhúzott részek elváljanak egymástól. Ekkor a táblázatok szegélyezése is külön figyelmet érdemel. Ez a megoldás nem „szép”, hiszen egy esetleges rendezés teljesen összekeverheti az adatokat, de a probléma kiküszö-bölhető, így a megoldás nem tekinthető hibásnak.
Szegélyek 1 pont
Csak akkor adható meg a pont, ha a szimpla, dupla és vastagított szegély is be van állítva mind két táblázatnál és az árfolyamnál is.
Mintázat 1 pont
Az árfolyam megadásának celláit kell módosítani. Tetszőleges világos szín használható.
Forint (1 pont), dollár (1 pont) formátum 2 pont
A mintán látszik, hogy melyik oszlopban milyen formátumot kell beállítani. A minta természetesen nem tartalmaz minden adatot, csak annyit, hogy a formátum értelmezhető legyen. A minta megjelenített eredményeinél igyekszünk jó értékeket megadni. Ezzel a vizsgázó ellenőrizheti munkáját. Azonban adódhat olyan feladat, ami az értékeket munka közben módosítja, ezért nem biztos, hogy ellenőrzésre használható. A megjelenítés célja a formázás segítése.
Elrendezés, 1 oldal 1 pont
Nyomtatási képen kell ellenőrizni, hogy a beállított méretek kiférnek-e. Elren-dezés esetén az is hiba, ha a számok, feliratok nem látszanak (csonka szöveg, # sorozat). Ha csekély módosítással a hiba kijavítható, nézzük meg a vizsgázó nyomtatóbeállításai-val is a képet, hiszen lehet, hogy nála jónak tűnt, ami a javításkor már „kilóg” vagy nem jelenik meg. Beállításkor a mellékszámítások oszlopait, sorait el kell rejteni. Egy-egy mellékszámítás a diagram alá is rejthető, vagy meg kell adni nyomtatási területet. Azaz, ha a vizsgázó a megadottnál több cellában dolgozik, ez ne jelenjen meg az azonnali nyomtatáskor.
Élőláb 1 pont
Az élőláb, élőfej beállításokra – név, osztály – az érettségin nem lesz szükség, mert a vizsga névtelen. Legfeljebb a vizsgaazonosító szerepelhet.
66
67
3. feladat: Nyelvvizsga
Adatok konvertálása, mezőnevekkel 1 pont
Az adatokat szövegfájlban kapja meg a vizsgázó, mert ez a formátum minden program számára olvasható. Az adathatároló jel a pontosvessző. A részletes tematika nem tartalmazza a konvertálást, azonban a programok eredeti formátuma nagyon speciális lehet, ezért ha a vizsgaközpontnak nincs a verzióra pontos adata a használt szoftverekről, akkor ezt a legáltalánosabb formát tudjuk csak használni.
Adattípusok beállítása (hosszú egész – 1 db, egész – 4 db, szöveges – 3 db) 2 pont
Az adatok importálásakor figyelni kell a megfelelő típusokra, be kell jelölni a kulcsmezőt. Minden adattípus hiba, a kulcs hiánya egy pont levonást jelent.
Bizonyitvany lekérdezés (pont: mezők, csoportosítás, számlálás) 3 pont
A megoldáshoz használható QBE felület, melyen a megoldás ellenőrzése is egyszerű vagy SQL lekérdezés. Az értékeléskor nem kell figyelembe venni (mert a feladat szövege nem tartalmazza), hogy a számlált mezőnek értelmes neve van-e.
A megoldás például így nézhet ki: SELECT Nyvizsga.bizi,
Count(Nyvizsga.[sszam: sszam]) AS [Count]
FROM Nyvizsga GROUP BY Nyvizsga.bizi;
Értékeléskor pontozzuk, ha két mezőt használ a vizsgázó, ezek közül az egyik a „bizi” a másik a „sszam” (ezeket jeleníti meg); használja a GROUP BY beállítást vagy utasítást; és megszámlálja a csoportok elemeit (nem összegez).
Eredmeny lekérdezés (pont: mezők, csoportosítás, számlálás) 3 pont
A megoldáshoz használható QBE felület vagy SQL lekérdezés. Az értékelés-kor nem kell figyelembe venni (mert a feladat szövege nem tartalmazza), hogy a számlált mezőnek értelmes neve van-e.
A megoldás például így nézhet ki:
68
SELECT Nyvizsga.a_ertek, Nyvizsga.b_ertek, Count(Nyvizsga.sszam) AS CountOfsszam
FROM Nyvizsga GROUP BY Nyvizsga.a_ertek,
Nyvizsga.b_ertek;
Értékeléskor pontozzuk, ha a megfelelő három mezőt jeleníti meg a vizsgázó (ha bármelyik mező hiányzik, akkor 1 pontot le kell vonni); két mezőre használja a GROUP BY beállítást vagy utasítást; és megszámlálja a csoportok elemeit. A megoldás nagyon hasonlít az előzőhöz, csak többszempontú csoportosítást kér számon. Ezek a kérdések attól lehetnek nehezek, hogy értelmezni kell a problémát. Így közel azonos megoldás is eltérő nehézségű kérdést takarhat.
Szazalek lekérdezés (pont: mezők, csoportosítás, átlag) 3 pont
A megoldáshoz használható QBE felület vagy SQL lekérdezés. Az értékelés-kor nem kell figyelembe venni (mert a feladat szövege nem tartalmazza), hogy a számított mezőnek értelmes neve van-e.
A megoldás például így nézhet ki:
SELECT Nyvizsga.bizi, Avg(Nyvizsga.[a_%: a_%]) AS [Avg], Avg(Nyvizsga.[b_%: b_%]) AS [Avg]
FROM Nyvizsga GROUP BY Nyvizsga.bizi;
Értékeléskor pontozzuk, ha a megfelelő három mezőt jeleníti meg a vizsgázó (ha bármelyik mező hiányzik, akkor 1 pontot le kell vonni); a „bizi” mezőre hasz-nálja a GROUP BY beállítást vagy utasítást; és két mezőben átlagot számol.
C_lista lekérdezés (pont: mezők, szűrés, rendezés) 3 pont
A megoldáshoz használható QBE felület vagy SQL lekérdezés. Az értékelés-kor nem kell figyelembe venni (mert a feladat szövege nem tartalmazza), hogy a számított mezőnek értelmes neve van-e.
A megoldás például így nézhet ki:
69
SELECT Nyvizsga.sszam, Nyvizsga.a_total, Nyvizsga.[a_%], Nyvizsga.b_total, Nyvizsga.[b_%]
FROM Nyvizsga WHERE (((Nyvizsga.bizi)=”C”))
ORDER BY Nyvizsga.sszam;
Értékeléskor pontozzuk, ha a megfelelő öt mezőt jeleníti meg a vizsgázó (ha bármelyik mező hiányzik, akkor 1 pontot le kell vonni); a „bizi” mezőt „C” értékre szűri, (a feladat szövege nem mondja ki, hogy ne jelenjen meg a mező, ezért megjelenés esetén nem kell levonni pontot). Beállítja a sorszám szerinti növekvő rendezést – a beállítás akkor is szükséges, ha egyébként is rendezett(nek látszik).
C_lista jelentés léte 1 pont
Ez a feladat az előzőre épül. Mivel további pontok kaphatók a jelentés formázá-sára, így az egymásra épülésből adódó pontvesztés 5 pont lehet. A jelentés akkor is értékelhető, ha a vizsgázó rossz lekérdezést készített (nem rendezett vagy nem szűrt), esetleg a tábla megfelelő adatait használta. Nem értékelhető azonban, ha az egyes rekordokból több vagy kevesebb mező adatát jeleníti meg. Az 1 pont nagyon kevés ab-ban az esetben, ha a vizsgázó kézzel állítja elő a teljes formátumot, ezért mindenképpen generált jelentés javasolt (varázsló használatával).
4 vizsgázó oldalanként, közte elválasztó vonal, térrel 1 pont Címkék megfelelő módosítása, igazítása 1 pont Címkék beszúrása (Vizsgaeredmény, dátum, mértékegységek, név) 1 pont Beszúrt címkék igazítása, formázása 1 pont
A jelentés egyes részeinek méretét kell úgy beállítani, hogy négy rekord jelenjen meg oldalanként. Ehhez először a jelentésfej, oldalfej beállítása célszerű. A törzs tulajdonságaiban be kell állítani azt, hogy az adatokat tartsa együtt, mert különben a jelentésfejből adódó eltérő hely miatt különböző helyeken lesz az oldaltörés. A vonal behúzása csak az egyik oldalon szükséges, mindegy, hogy alul vagy felül.
Módosítani kell a címkék feliratát, a méreteknek megfelelően kell elhelyezni a lapon. A jelentésfejben (esetleg oldalfejben) kell feltüntetni a vizsgázó adatait, mely az
azonosítást szolgálja. A vizsga dátumát a törzsbe kell beírni, megfelelő szövegkörnyezetbe. Minden eredmény után mértékegységet kell megjeleníteni (pont, %).
A címkéken belül középre és balra igazítás van, a mértékegység címkét pontosan kell igazítani az értékek után.
A pont akkor adható meg, ha a végrehajtás jó. Nem adható pont, ha bármi hiányzik vagy egész máshol, másképp található meg. Például: az eredmény nem középre igazított, a mértékegység fél sorral el van csúszva, nem fér ki a szöveg. Megadható a pont kisebb pon-tatlanságok esetén, például hiányzik a „kelt”, egy-két pontnyi elcsúszás van a szám és mértékegység között.
70
4. feladat: Angol óra
Címoldalon: „Animals” és név 1 pont
Lényegében a prezentáció létét értékeljük, de pontot csak akkor ér, ha a felirat elrendezése címszerű.
Második dia: állatok beillesztése, megnevezésekkel 2 pont
A minta alapján kell a képeket beilleszteni. Akkor ér 1 pontot, ha minden kép bent van, és elrendezése nagyjából a mintának megfelelő. A képek a forrásfájlok között megtalálhatók. A megnevezéseket szövegdobozokban kell elhelyezni, és igazítani a képekhez. A kötőjelek helyett = jel is szerepelhet.
Kép és felirat csoportosítva 2 pont
A csoportosítás az animáció miatt kell. Ha a kép és animáció egyszerre jelenik meg, akkor elfogadható a megoldás. Egyes programokban lehet egyszerre animálni az elemeket, itt nem kell csoportosítani. Mikor bontható a 2 pont?
Hat elem, különböző animációval jelenik meg 1 pont
Az animációk lefolyása különböző. Ha két animáció egyforma, még megadható a pont (figyelmetlenség), és elfogadható egy animációfajta többféle beállítása is (pl.: nyújtás különböző irányokba).
Két ellipszis feliratokkal, csoportosítás 2 pont
A harmadik dián kell az ellipsziseket – halmazábrákat – a rajzoló eszközök segít-ségével felvenni. Ha más nincs, tetszőleges eszközzel rajzolt ellipszis is megfelelő, célszerűen transzparens (átlátszó) kitöltéssel, környezettel. A feliratokat a megfelelő halmazokhoz értelemszerűen kell hozzáigazítani. A pont nem bontható.
Állatok megjelenítése 2 pont
Ugyanazokat a képeket kell újra betenni. A pont nem bontható.
Angol nyelvű mondatok automatikus megjelenése váltakozva az állatokkal 2 pont
A feliratok elkészítése egy pont, automatikus megjelenése a megfelelő kép után a második pont. Nem vonunk le pontot, ha maximum három hibát vét a tanuló (például nem a megfelelő felirat jelenik meg egy állatnál, vagy elvéti a gépelést), mert ezek figyelmetlenségből is eredhetnek.
Kattintásra felirat eltűnik 1 pont
A feliratok animációjában be van állítva, hogy a következő állat megjelenésekor (kattintásra) azok eltűnnek. A pont akkor adható meg, ha a hatás legalább háromszor működik.
Többi kattintással 1 pont
A cím, az ellipszisek, a képek megjelenítése kattintásra történik.
Háttér színes 1 pont
71
A háttér lehet egyszínű vagy színátmenetes, esetleg mintázott. Nem lehet beállított (előre elkészített) színátmenet vagy a sablonok közül választott.
5. feladat: Országok
Könyvtár és szükséges képfájlok 1 pont
A könyvtár létrehozása azért szükséges, hogy a feladathoz tartozó képek a html fájlokkal egy helyen legyenek. Nem hiba, ha a vizsgázó az összes képfájlt bemásolja, és csak később dönti el, melyiket használja.
<Body> megadott paraméterei (pont: háttér, betű, link) 3 pont
Az index oldal body beállítása menüből történik. Ellenőrzése elég vizuálisan (nem kell a kódot átnézni). Azonban, ha valami miatt az oldal nem jeleníthető meg, ellenőrizzük a kód alapján, és ha a beállítások jók, a pont megadható. A kék háttér; a fehér betűszín és a sárga link ér 1–1 pontot.
<Title> helyes 1 pont
A címben a vizsgázó nevét kell feltüntetni. [Lehetséges, hogy egyes feladatokban a név feltüntetése nem jelent pontot, de az is, hogy a „szerző” mező (meta tag) kitöltése lesz kötelező.]
Felirat „Címsor 1” vagy kiemelt 1 pont Országok felsorolása (lista, vagy egymás alatt) 2 pont
A pontok megadhatók, ha bármilyen formázás utal arra, hogy az „Angolul beszélő országok” felirat cím – 1 pont –, illetve az országok felsorolás jellegűek (számozott, felsorolásjellel ellátott) – 1 pont. Nem kell pontot levonni, ha a felsorolás nem teljes, bár a képek neve alapján az országok beazonosíthatók.
Egy ország lapja 1 pont
A pont megadható, ha a második weboldal is létezik.
Formázott szöveg az ország oldalán 2 pont
Egy-két értelmes mondat elegendő – 1 pont –, ismét fontos, hogy a cím és a leírás eltérő stílusú legyen – 1 pont.
Képbeillesztés Eredeti átméretezése
1 pont 1 pont
A képeket tetszőleges elrendezéssel be lehet illeszteni. (A mintában a képek táblázatban vannak, de ez nem feladat.) A képeket szerkesztő programmal kell a kívánt méretre alakítani. A zászló kivételével viszonylag nagyok a képek. A forrásban ellenőrizzük, hogy a kép méretezett-e.
Link egyik irányba Visszafelé
1 pont 1 pont
Hivatkozás beszúrása relatív módon, a pont csak akkor adható, ha a linkre
72
kattintva betöltődik a másik weboldal.
<html> <head><title>Vizsgázó Neve</title></head> <body text="#ffffff" link="#ffff00"
vlink="#ff0000" bgcolor="#3366ff" alink="#33FF33">
<h1>Angolul beszélő országok</h1> <ul> <li>Amerikai Egyesült államok </li> <li><a href="orszag.htm">Nagy-
Britannia</a></li> <li>Kanada</li> <li>...</li> </ul> </body>
</html>
(egyszerűbb lap html kódja)
<html> <head><title>Nagy-Britannia</title></head> <body text="#FFFFFF" bgcolor="#3366FF"
link="#FFFF99" vlink="#FF0000" alink="#33FF33">
<h2>Nagy-Britannia</h2> <p>Nagy-Britannia egy szép nagy ország.
Fővárosa London, pénzneme a font...</p> <center><img SRC="uk_kep1.gif"><br> Londoni
jellegzetességek</center> <a href="angorsz.htm">Vissza</a> </body> </html>
73
2. középszintű feladatsor („C” feladatsor) (lásd kozepszint.zip)
1. feladat: HaeF
1. Másolja az f1.txt fájlban található szöveget fejlett szövegszerkesztőbe, javítsa ki a helyesírási hibákat, és formázza a szöveget a minta alapján! A betűtípus végig Times New Roman, legnagyobb betűméret (Nyitva, cím) 18 pont, legkisebb (felsorolás) 10 pont; legnagyobb térköz 12 pont, új bekezdés csak a kép miatt kell, két helyen kell sortörés. Az oldal fektetett beállítása mellett a margók 2,5 cm-esek, hasábos megoldás esetén a hasábok közti térköz 4 cm, táblázatos megoldás esetén az oszlopszélességek: 10,3; 2; 2; 10,3 cm-esek.
2. A telefon szimbólum és a kép helyettesíthető hasonló témájúval, a szövegszerkesztőhöz mellékelt készletből válassza ki!
2. feladat: Felmérő
1. Készítsen táblázatot f2 néven, mellyel az informatika felvételi eredményét lehet értékelni! A felvételizők: Vincs Eszter, Bitje Imre, Cont Roland, Turbó Paszkál, Print Ernő, Mod Emma, Del Etele. Az egyes feladatokra kapható pontok sorban: 10; 25; 25; 10; 10, illetve az elméletre 20 pont.
2. Az elért pontszámokat még nem tudjuk, ezért tetszés szerint töltse ki a táblázatot! 3. Számítsa ki a maximálisan elérhető pontszámot, és hogy a tanulók mennyit értek el! 4. A felvételizők 60 ponttól felvételt nyernek. Írja a pontszámok mellé függvénnyel, hogy a
felvételiző „megfelel” vagy „elutasítva”! 5. A tesztet feladatonként is szeretnénk értékelni. Ehhez számítsa ki, átlagosan hány pontot
értek el a vizsgázók az egyes feladatokban! Az eredményt két tizedesjegy pontossággal jelenítse meg!
6. Adja meg – ugyancsak két tizedesjegy pontossággal – az átlagértéket külön a felvettekre is! 7. Számítsa ki mindkét átlagtípusra, hogy az eredmény hány százaléka az elérhető
pontszámnak! A megjelenítés százalékformátumú legyen! 8. Készítsen szemléletes diagramot a százalékban megadott eredményekről, mely megmutatja
az egyes feladatok egymáshoz viszonyított sikerességét, valamint a felvettek és összes felvételiző átlaga közti eltérést! Formázza a táblázatot!
9. Az első sorban kiemelve, az adatok között középen szerepeljen: „Informatika felvételi teszt”!
10. A táblázat adatai legyenek bekeretezve, az oszlopfeliratok kiemelve! 11. Az adatok legyenek névsorba rendezve! 12. A diagram feliratai értelmesek, olvashatóak legyenek, a tengelyek mentén jelenjenek meg! 13. A százalék adatok világossárga alapon, sötétebb sárga keretben bordó színnel szerepel-
jenek! 14. Az adatokat, a számításokat és a diagramot úgy helyezze el, hogy mindezek nyomtatáskor
egy oldalra elférjenek! (Az oldal lehet fekvő is.) 15. Írja be munkája fejlécébe balra a dátumot, középre az iskola nevét, jobbra saját nevét és
osztályát!
74
3. feladat: HáeFMo forgalma
A HáeFMo Kft adatbázisban szeretné rögzíteni forgalmát, melyből később kiderül, hogy milyen tevékenységre van nagy igény, milyen tantárgyakból, melyik évfolyam diákjai kérnek segítséget, ki mennyit dolgozik. A munkatársak: történelem – magyar: Történ Elemér, matematika-informatika: Számta Nóra, biológia – kémia: Alky Mia, fizika-földrajz: Bojl Mario, angol: Veszt Endre. A tevékenységeket az első feladat szövege tartal-mazza. A hozzájuk fordulók anonimitását biztosítandó, csak egy jeligét kérnek tőlük, a tantárgy megnevezését, valamint a korukat és azt, hogy melyik osztályba, milyen típusú iskolába (általános, 6 évfolyamos középiskola, szakközépiskola…) járnak. A feladat meg-nevezéséből két dolognak kell kiderülnie: mi a téma és milyen típusú segítség kell. A megrendelés dátumát is beírják, valamint azt, hogy sikerült-e segíteni a segítségkérőnek. Minden egyes megrendelésnek egyedi sorszáma van. Az első kérés 2003. április 1-jén „mivanma” jeligéjű 15 éves, 6. osztályos általános iskolástól jött, akinek történelemből kellett egy egyoldalas fogalmazást írnia, amelyet Történ Elemér sikeresen megoldott.
1. Készítse el a fentiek alapján az adatbázist és mentse f3 néven! Az adattábla készítésénél ügyeljen a megfelelő típusok kiválasztására, és állítson be kulcsot is!
2. Töltse fel az adatbázist 5 adatsorral, melyből az első a fent megadott! 3. Készítsen lekérdezést „megoszlas” néven, mely megmutatja, hogy egy-egy tantárgyból,
azon belül évfolyamonként hány kérés érkezett! 4. Készítsen lekérdezést „sikertelen” néven, mely munkatársak szerint megadja a nem
megoldott esetek számát! 5. Készítsen egyszerű beviteli űrlapot az adatok beviteléhez! Az űrlapon a mezőneveket
helyettesítse a várt adatokra utaló köznapi kifejezésekkel! (Például: „tant” helyett „tantárgy:”)
6. Készítsen a lekérdezésekhez egyszerű jelentést a lekérdezéssel azonos néven! A megoszlas jelentésben tantárgyak szerint, abc rendben, csoportosítva szerepeljenek az adatok, míg a „sikertelen” jelentés a sikertelen munkák száma alapján legyen csökkenő sorrendben!
7. Mindkét jelentés fejlécébe írja be saját adatait: nevét, iskolája nevét, a vizsga dátumát!
4. feladat: Képek
1. Rajzoljon táncospárt 12×9 cm-es méretben! (Nem kell művészi ábra, csak felismerhető legyen. Lehet geometriai alakzatok illesztésével is.)
2. Rajzoljon virágfüzért 2×5 cm-es méretben! A háttérszín legyen transzparens! 3. Mindkét képet mentse gif formátumban f4s (táncos) és f4b (virág) néven könyvtárába!
5. feladat: Osztályom
Készítsen weblapokat, melyen bemutatja osztálya idei életét! 1. Ehhez használja fel az előző feladatban készített képeket! 2. Az index oldal tartalmazza az osztály megnevezését, az eseményeket – felsorolásként és a
készítő adatait! 3. Erről az oldalról lehessen átugrani két másik lapra, ahol a szalagavató, illetve a ballagás
rövid leírása, valamint a középre igazított kép található! 4. Innen a „vissza” feliraton lehessen az index oldalra jutni! 5. A weblapoknak legyen különböző, de egyszínű háttere, az alkalmazott betűszínek ehhez
igazodjanak!
75
6. Minden weboldalnak legyen címe (title), valamint cím felirata, megfelelő stílussal formázva!
76
Minta az 1. feladathoz (a forrásfájlban fektetett A/4-es formában)
77
Minta a 2. feladathoz (a táblázat adatainak hiányában természetesen grafikon itt nem jelenik meg)
Minta a 3. feladathoz
78
79
Minta a 4. feladathoz
80
Pontozási útmutató – „C” feladatsor
1. HaeF Helyesírás (1 hiba 1 pont, 2 v. több hiba 0 pont) 2 pontBetűméret (pontok: 10 pontos, 18 pontos, közte arányos) 3 pontBekezdés igazítás (részben: 1 pont) 2 pontDőlt, félkövér (részben: 1 pont) 2 pontFelsorolás (pont: szimbólum, elrendezés) 2 pontBekezdés behúzása (pont: 1. sor, többi sor) 2 pontSortörés (darabja 1 pont) 2 pontTérközök – üres bekezdés esetén nem adható – (darabja 1 pont) 4 pontTelefon szimbólum (pont: van, karakterként) 2 pontKét hasáb (pont: kettő egyforma, elválasztó vonal, helyes törés, közte 4 cm) vagy táblázat (pont: van, oszlopszélesség – 2 –, szegélyezés)
4 pont
Szöveg másolása 3 pontOldalbeállítás 2 pontKépbeillesztés (képenként 1 pont) 2 pontKép méretezése, elhelyezése (képenként 1-1 pont) 4 pontKép áthúzása (vonalanként pont) 4 pont 40 pont
2. Felmérő Adatok beírása (pont: tanulók neve, feladatok és elérhető pontszámok sora, elért ponttal feltöltés)
3 pont
Maximálisan elérhető pontszám 1 pontTanulók pontszáma (pont: képlet, másolás) 2 pontVizsga minősítése (pont: „HA()” jó használata, feltétel helyes, másolás) 3 pontFeladatonként pontszám átlag (pont: képlet, másol) 2 pontMegfeleltek átlaga pl.: =AB.ÁTLAG() (pont: kritérium, érték, minden feladat-ra kiszámítva)
3 pont
Abszolút, relatív hivatkozás használata a képletben 1 pontSzázalékok számítása (pont: arány, absz, rel. hivatkozással másolva) 2 pontKét tizedesjegyű, illetve százalék formátum (1-1 pont) 2 pontDiagram 3D oszlop v. hasonló 1 pontDiagram feliraton feladatmegnevezés (több blokkból álló kijelölés) 1 pontOlvasható diagram feliratok 1 pontCímsor elkészítése (pont: sorbeszúrás, formázás, igazítás) 3 pontAdatok bekeretezve, oszlopfeliratok kiemelése 1 pontNévsorba rendezés 1 pontSzázalékok világossárga alapon, sötétebb keret, bordó szín 1 pontAdatok elrendezése (oldalbeállítás, 1 oldal) 1 pontFejléc: dátum, iskola neve, név osztály 1 pont 30 pont
81
3. HáeFMo forgalma
Adatbázis létrehozása a megadott néven 1 pontSzövegtípusú mezők (5) (1 hiány 1 pont, több hiány 0 pont) 2 pontSzám (egész) típusú mezők (2) 1 pontDátum típusú mező (1) 1 pontLogikai típusú mező (1) 1 pontFeljegyzés típus (1) 1 pontSzámláló típus és kulcs 1 pontAdatbevitel a szöveg alapján 1 pontTovábbi adatok beírása 1 pont„Megoszlas” lekérdezés (pont: mezők, csoportosítás) 2 pont„Sikertelen” lekérdezés (pont: mezők és csoportosítás, feltétel) 2 pontŰrlap elkészítése, értelmes feliratokkal (eredeti mezőnevekkel 0 pont) 1 pont„Megoszlas” jelentés elkészítése 1 pont„Megoszlas” jelentés csoportosított 1 pont„Sikeres” jelentés elkészítése 1 pont„Sikeres” jelentésben a nevek csökkenő sorrendben 1 pontJelentéseken szerepelnek a vizsgázó adatai 1 pont 20 pont
4. Képek A táncos pár képének mérete megfelelő (± 2 mm) 2 pontA táncos képen az emberi alakok felismerhetők 2 pontFelismerhető, hogy táncról van szó (ruházat, mozdulat) 2 pontVirágdísz mérete megfelelő 2 pontHáttere transzparens 2 pontVirágnak megfelelő színeket használ (felismerhető az alakzat) 2 pontGif formátumban van elmentve (valószínűleg konverzióval keletkezett) (egyik jó: 2 pont, másik is: +1 pont)
3 pont
15 pont
5. Osztályom Index.htm az osztályról, megnevezés Az események, készítő adatai
1 pont1 pont
Lista formátum 1 pontHivatkozás másik lapra 2 pontEsemény leírás 1 pontKép beillesztés (képenként 1 pont) 2 pontKép igazítása 1 pontKülönböző, egyszínű háttér, megfelelő betűszínnel (pont: jól látható, eltérő) 2 pontKészítő adatai 1 pontTitle 1 pontFormázott címek 1 pontVissza linkek (mindkettő működik) 1 pont 15 pont
Összesen: 120 pont
82
Javítási útmutató és megoldás – értelmezéssel, kiegészítésekkel – a „C” feladatsorhoz
1. feladat: HaeF
Helyesírás (1 hiba 1 pont, 2 v. több hiba 0 pont) 2 pont
A kész szöveg tartalmaz helyesírási hibákat, ezeket kell kijavítania a vizsgázónak – és nem szabad újakat beírnia. A szövegben csak a „HáeFMo” szöveg van pirossal aláhúzva.
Betűméret (pont: 10 pontos, 18 pontos, közte arányos) 3 pont
12 és 14 pontos betűméret található még a szövegben. Ha a 14 pontos helyett 16 pontosat, 12 helyett 14 pontos betűméretet használ a vizsgázó, az is elfogadható, bár a végén szemmel látható, hogy hosszabb a szöveg, mint a mintán. (A megfelelő arányok érzékelése miatt a betűméretek beállítása előtt érdemes a hasábokat vagy táblázatot létrehozni és az oldalt fekvő formátumura állítani.) A megadott betűméretek beállítása méretenként 1-1 pontot ér. Ha a többi betűméret következetes (nagyságviszonyokat tekintve), akkor ezekre összesen 1 pontot lehet adni.
Bekezdés igazítás (részben: 1 pont) 2 pont
Középre és balra igazítást tartalmaz a minta. Sorkizárt igazítás nem jöhet szóba, mert a sortörésnél szétdobja a szöveget.
Dőlt, félkövér (részben: 1 pont) 2 pont
Egyszerű, jól észrevehető formázásokat kell elvégezni. Ha egy helyen rossz, akkor egy pontot le kell vonni, három hiba esetén nem ér pontot a megoldás. Egy hiba például, ha mást formáz a vizsgázó, vagy nem állítja be a dőlt stílust csak a félkövéret.
Felsorolás (pont: szimbólum, elrendezés) 2 pont
Ennek a feladatnak a megoldása okozhat gondot: a jobbra mutató kéz szimbólu-mát kell megtalálni. A kéz szimbóluma helyett – nem Microsoft program esetén – használható más. A bekezdés behúzását a környezethez képest kell beállítani, egy-két betűnyi eltérés nem számít, de nem lehet teljesen baloldalt. A második pont a felsorolás beállítására vonatkozik, nem fogadható el a szöveg elé beszúrt karakter.
Bekezdés behúzása (pont: 1. sor, többi sor) 2 pont
A felsorolás testreszabásával vagy bekezdés formázásával beljebb kell húzni a kezdő szimbólumot és a szöveget is.
Sortörés (darabja 1 pont) 2 pont
Sortörés a második bekezdésben és az utolsó felsorolással formázott sorban van. Mondat közben nem szokott új bekezdés kezdődni, ezért kell ezekre a helyekre sortörés. Miután a feladat szövege tartalmazza, hogy hol lehetséges bekezdésjelet írni, és mennyi sortörés kell, a sortörések helyett alkalmazott bekezdésvég jel nem fogadható el.
Térközök – üres bekezdés esetén nem adható – (darabja 1 pont) 4 pont
Négy helyen van a bekezdések között nagyobb tér, melyet térközök beállításával kell létrehozni. Ha bármelyik helyen bekezdésjel szerepel, le kell vonni egy pontot!
83
A telefon szimbóluma (pont: van, karakterként) 2 pont
A telefon szimbóluma is helyettesíthető más karakterrel, ez is a Wingdings karakterkészlet része. A telefon képként kerül a szövegbe, ezért előfordulhat, hogy szövegen kívülre kerül. A helyes megjelenéshez ezen módosítani kell és a szövegben karakterként kell elhelyezni.
Két hasáb (pont: kettő egyforma, elválasztó vonal, helyes törés, közte 4 cm) vagy táblázat (pont: van, oszlopszélesség – 2 –, szegélyezés)
4 pont
A két lehetséges megoldás a feladat szövegéből kiderül, így csak a megvalósítást pontozzuk. A hasábos megoldásnál a két egyforma hasáb kiválasztása és a hasábok közti vonal nem okoz gondot azoknak, akik tanulták ezt a lehetőséget. A hasábok közti térköz megnövelése valamivel nehezebb, mert figyelni kell arra, hogy a továbbiakban is egyenlő legyen a hasábszélesség. A megjelenítésnél további problémát jelenthet, ha a hasábbeállítás után állítjuk be az oldal tájolását. Általában gondot okoz a hasábtörés megfelelő beállítása.
Táblázat készítésnél a problémát az első lépés jelenti, üres táblázatot kell létre-hozni és abba áthelyezni a szöveget. A négy oszlopszélesség beállítása (2–2 egyforma) két pontot ér. Várhatóan vagy teljesen megoldja a vizsgázó a feladatot, vagy több hiba lesz a megoldásban, ezért ennek a pontnak a bontása csak kicsi, figyelmetlenségből adódó hiba esetén értelmes. Például, ha a köztes oszlopok szélessége 2 cm helyett csak 1,5 cm. A cellák szegélyezése speciális, először érdemes eltávolítani az összes szegélyt, majd a középső cellák között ismét be kell állítani.
Szöveg másolása 3 pont
A teljes szöveget még egy példányba le kell másolni. A megoldás során lehetsé-ges, hogy a képek beillesztése után másolja át a vizsgázó a szöveget, ami okozhat problémát (a kép nem kerül a helyére). Bár egyszerű műveletről van szó, a teljes szöveg átmásolása általában meglepi a vizsgázót. A pontszám nem bontható.
Oldalbeállítás 2 pont
Ezt a beállítást érdemes legelőször elvégezni – attól függetlenül, hogy a ponto-zásnál csak később került sorra. Pontozáskor figyeljünk arra, hogy a hibás tájolás miatt csak itt vonjunk le pontot, ne a kinézet alapján értékeljünk.
Képbeillesztés (képenként 1 pont) 2 pont
Ugyanazt a képet kell kétszer beilleszteni (vagy a másolás előtt egyszer, de akkor a másolása jelent pontot).
Kép méretezése, elhelyezése (képenként 1-1 pont) 4 pont
A kép beillesztéséhez leüthet egy üres bekezdést, és a képet karakterként is be-illesztheti. Nem elfogadható a kép mentén 4-5 üres sor – szövegen kívüli, szövegtől független kép esetén lesz ilyen. A méretezés szemre történik, legfontosabb szempont, hogy a szövegnek el kell férnie fél lapon.
Kép áthúzása (vonalanként pont) 4 pont
A rajzoló eszköztár vonalrajzolóját célszerű használni (ha van) vagy bármilyen eszközt, mellyel vonalat lehet rajzolni a szövegbe. A vonalak pontos helye a beállított nyomtatótól függően kissé eltérhet. Akkor lesz szép az áthúzás, ha az első vonalat
84
tükrözve, majd másolva készíti el a vizsgázó. A négy pont látványos pontatlanság esetén csökkentendő maximum 2 ponttal, illetve hiányzó vonalanként 1-1 ponttal.
Ebben a feladatban nem szerepel a vizsgázó adatainak megadása feladatként. Elképzelhető, hogy ennek ellenére a vizsgázónak valahova be kell írnia az adatait, melyről a vizsga előtt kap részletes tájékoztatást.
Ebben a feladatban nem szerepel a vizsgázó adatainak megadása feladatként. Elképzelhető, hogy ennek ellenére a vizsgázónak valahova be kell írnia az adatait, melyről a vizsga előtt kap részletes tájékoztatást.
2. feladat: Felmérő
Adatok beírása (pont: tanulók neve, feladatok és elérhető pontszámok sora, elért ponttal feltöltés)
3 pont
A feladat megoldását segíti a minta is, így a pontszám elsősorban a helyes adatbevitelért jár (nevek beírása, elérhető pontszámok). Várhatóan a minta alapján a táblázat fejrészét (címet, megnevezéseket) is már az elején beírják a vizsgázók. A felvételi teszten elért pontokat a vizsgázónak kell kitalálnia. Nem értékelhető a megoldás, ha nem ír be pontszámot, vagy a beírt pontszám meghaladja az elérhetőt, vagy negatív értékű.
Maximálisan elérhető pontszám 1 pont
Az elérhető pontszámok összege. A leírással ellentétben nem a legnagyobb érték, hanem az összeg a kérdés. Például: =SZUM(B11:G11)
Tanulók pontszáma (pont: képlet, másolás) 2 pont
Ugyancsak összeget kell számolni, lehet az előző másolásával is.
Vizsga minősítése (pont: „HA()” jó használata, feltétel helyes, másolás) 3 pont
A minősítés két esetet különböztet meg, ezért jól használható a HA() függvény: =HA(H3<60;"elutasítva";"megfelelt"). Megfelelő segédtáblával keresőfüggvény is használható – például: Fkeres() vagy Index() és Hol.van() függvények, de lehetnek további megoldások is. A egy pont megadható, ha az alkalmazott függvény alkalmas a feladat megoldására; a második pont megadható, ha az alkalmazott függvényben a hivatkozások megfelelőek; a harmadik akkor, ha az összes sorra megoldotta a feladatot – amennyiben abszolút hivatkozás használata szükséges, ez a pont csak akkor adható meg, ha megfelelően használt ilyen hivatkozást.
Feladatonként pontszám átlag (pont: képlet, másol) 2 pont
Egyszerű átlagszámítás. A feladat megoldhatósága nem függ az előző, nehezebb feladattól. A tapasztalat azt mutatja, hogy hajlamosak a diákok abbahagyni a feladat megoldását, ha valahol megakadnak. Máskor is előfordulhat, hogy a feladat logikája miatt a nehezebb kérdés megelőzi a könnyebbet, általában azonban e kérdés megoldása független a későbbi kérdéstől.
Megfeleltek átlaga pl.: =AB.ÁTLAG() (pont: kritérium, érték, minden feladatra kiszámítva)
3 pont
85
Statisztikai kérdés, a követelmények határát súrolja. A megfelelő kritérium – „minősítés = megfelelt” a megfelelő formában egy pontot ér; az AB.ÁTLAG() – vagy ezzel azonos módon számoló függvény – használata megfelelő hivatkozással éri a második pontot, a harmadik pont akkor adható, ha minden oszlopban az elvileg helyes megoldás szerepel. (Itt többet kell teljesíteni 1–1 pont megszerzéséért, mint a korábbi függvények esetében, így ez a feladat nem kap túl nagy súlyt. Ha a vizsgázó nem tudja megoldani, akkor sem veszít túl sok pontot.
Abszolút, relatív hivatkozás használata a képletben 1 pont
Ha a másolást nem egymás utáni beírásokkal vagy a képlet módosításával végezte a vizsgázó, és a rögzített hivatkozások az elképzelt megoldást jól másolják át a többi cellába, akkor ez a pont megadható. Például, ha a vizsgázó az eredmények alapján „kézzel” kiválasztott cellák átlagát számolja ki (az ÁTLAG() függvényt használja), de ezt másolja a szomszédos cellákra, akkor ez a pont megadható, mert a megoldásában nem szükséges a hivatkozásokat rögzíteni, a hibás megoldásért már veszített három pontot.
Százalékok számítása (pont: arány, abszolút, relatív hivatkozással másolva) 2 pont
Nem adható meg az első pont, ha a százalék kiszámításánál az elért/összes*100 képlettel számol. Ez ugyanis mást jelent még akkor is, ha speciális formátumként kiírja a % jelet. A százzal szorzás, osztás a százalékszámításos feladatokban épp olyan hiba, mint bekezdésjelekkel távolságot tartani a sorok között: megoldható, de van direkt erre kitalált eszköz. Amennyiben a vizsgázó a felvettek százalékát nem tudta kiszámolni, a második pont csak akkor adható meg, ha a rossz eredmény ellenére jó képletet írt be, és ezt másolni is tudja.
Két tizedesjegyű, illetve százalék formátum (1–1 pont) 2 pont
A formátum beállítását a kérdésekben egyenként kérjük, de együtt pontozzuk. A minta alapján is látható a beállítás, így elképzelhető, hogy a vizsgázó sem a képlet beírásakor módosítja a formátumot, hanem a végén. Az egy-egy pont akkor adható meg, ha az adott formátumot minden kérdéses cellára alkalmazta a vizsgázó.
Diagram – 3D – oszlop v. hasonló 1 pont
Oszlop típusú diagram fogadható el, mely egymás mellett mutatja a kétféle százalékértéket. Hibás értékek esetén 0 értéket adnak a diagramok (görgetett hiba), ha a diagramtípus választása jó – még akkor is, ha semmi nem látszik a második adatsorból – a pont megadható.
Diagram feliraton feladatmegnevezés (több blokkból álló kijelölés) 1 pont
Az egyes feladatmegnevezések – „x tengely értékei” – az adatoktól távol talál-hatók meg, így a diagram ábrázolási területének megadása alaposabb ismereteket követel – összetett kijelölést vagy az adatsorok egyedi beállítását.
Olvasható diagram feliratok 1 pont
A diagramot úgy kell méretezni, formázni, hogy minden felirat olvasható legyen.
Címsor elkészítése (pont: sorbeszúrás, formázás, igazítás) 3 pont
A minta alapján várható, hogy a sorbeszúrásra nem lesz szükség, mert a vizsgázó eredetileg hagyott a címnek helyet. A címet az A1-es cellába kell beírni, és megfelelő
86
igazítással beállítani a tartalom felett középen. (Részletesebb leírás található a „B” feladatsornál.)
Adatok bekeretezve, oszlopfeliratok kiemelése 1 pont
Minimális formázási feladatot jelent a keretezés és kiemelés. Elvárjuk, hogy ilyen típusú formázást rutinosan végezzen el a vizsgázó.
Névsorba rendezés 1 pont
A rendezés végrehajtását csak makróval tudnánk ellenőrizni. Épp úgy, mint a címsor beszúrásánál, itt is várható, hogy ha a minta alapján végzi az adatok beírását a vizsgázó, akkor az eleve névsorba lesz rendezve. A nem névsorba rendezett minta viszont megzavarhatja a vizsgázót, hiszen az összes többi adat, amit a mintáról le tud szűrni, pont olyan kell legyen az ő munkájában is. A feladat szövege valójában nem is követeli meg a rendezést, tehát aki a feladatot végigolvasva egyből rendezetten írja be az adatokat, az helyesen értelmezi a „problémát” (problémamegoldó képesség ).
A fentiek miatt nem adható 1 pontnál több erre a kérdésre.
Százalékok világossárga alapon, sötétebb keret, bordó szín 1 pont
Kicsit speciálisabb formázást kér számon: betűszín, háttérszín és keretszín beállítását.
Adatok elrendezése (oldalbeállítás, 1 oldal) 1 pont
A pont akkor adható meg, ha az összes adat egy oldalon elfér, és minden kiindu-lási adat és végeredmény látható. Az adatbázisfüggvény kritériuma lehet a diagram alatt vagy a következő oldalon – ez esetben be kell állítani a nyomtatási területet –, de az sem hiba, ha látható helyen van. Ha csak egy oszlop vagy sor nem fér ki, ellenőrizzük a megoldást azzal a nyomtató beállítással is, amit a vizsgázó használt.
Fejléc: dátum, iskola neve, név, osztály 1 pont
Az érettségi dolgozat névtelen, így a vizsgaazonosító feltüntetése lehet feladat.
87
Egy lehetséges megoldás:
88
3. feladat: HáeFMo forgalma
Adatbázis létrehozása a megadott néven 1 pont
Ha csak az adatbázis fájlja készült el – megfelelő néven, egy pont akkor is adható.
Szövegtípusú mezők (5) (1 hiány 1 pont, több hiány 0 pont) 2 pont Szám (egész) típusú mezők (2) 1 pont Dátum típusú mező (1) 1 pont Logikai típusú mező (1) 1 pont Feljegyzés típus (1) 1 pont Számláló típus és kulcs 1 pont
A feladat eredetileg egy probléma alapján adattáblát készíteni, melyhez több for-rásból kell információt gyűjteni. A feladatnak ez a legnehezebb része, de a megoldást nagyban segíti a mellékelt űrlapminta. E segítség miatt a kreativitás, az információfel-dolgozás képességének mérési lehetősége jelentősen csökken. (Várható, hogy az első évek után, mire a témakör tanításából is több tapasztalatunk lesz, minta nélkül is meg kell tudni oldani a vizsgázónak a problémát.) A tábla helyessége a további munka ered-ményességét is befolyásolja. Az adatbázis nem normalizált, mely szakmailag nem helyes, de normalizálás esetén alkalmatlan lenne – sok más feladattal együtt – a rendel-kezésre álló időben történő megoldásra.
Szöveges mezők: 1. jelige; 2. iskola típusa; 3. tantárgy; 4. feladattípus; 5. megoldó neve. Számtípusú mezők: a segítség kérő évfolyama és kora (gondoljunk az esti képzé-sekre, ismétlőkre). Dátumtípusú mező a rendelés felvétel dátuma. Logikai típusú mező, hogy sikerült-e megoldani (annyira egyértelmű a feladat szövege, hogy nem fogadható el más típus (korlátozott értékbevitellel). A téma megnevezésére feljegyzés típusú mező kell, mert lehet, hogy a probléma leírása néhány szónál hosszabb. (De elfogadható a szöveges típus is.)
Számláló típusú mezőbe kerül a kérés sorszáma, mely kulcsa az adattáblának. (El-fogadható nem számláló típus is, ha tulajdonságai miatt alkalmas kulcsnak.)
Adatbevitel a szöveg alapján 1 pont
Az első adatsort kell a megfelelő mezőkbe beírni.
További adatok beírása 1 pont
Még négy adatsor bevitele. Csak a bevitel tényét ellenőrizzük, az adatok valóság-tartalmát itt nem értékeljük. Érdemes a feladatból következő „valós” adatokkal dolgozni, mert később ezek segítségével ellenőrizhetők a lekérdezések.
„Megoszlas” lekérdezés (pont: mezők, csoportosítás) 2 pont
A tantárgy, az évfolyam és a kulcsmező szükséges. Egy pont a két mező szerinti csoportosításért jár. A másik pont a kulcsmezőben történő számlálásért jár. Ha hiányzik egy mező, vagy rossz mezőkkel dolgozik a vizsgázó, a pont nem adható meg. Ha van csoportosítás és számlálás, a második részre megadható a pont. Például egy pontot ér, ha csak egy szempont szerint csoportosít a vizsgázó, és ugyancsak egy pont, ha minden mező szerepel a lekérdezésben, de mindegyik csoportosítás vagy a számlálás helyett más műveletet használ.
89
Lehetséges megoldások:
SELECT adatok.tantargy, adatok.evfolyam, Count(adatok.[sorszam: sorszam]) AS [Count]
FROM adatok GROUP BY adatok.tantargy,
adatok.evfolyam;
„Sikertelen” lekérdezés (pont: mezők és csoportosítás, feltétel) 2 pont
Itt az első pontért két mezőt (tanár és kulcsmező), valamint a tanár szerinti csoportosítást, kulcs szerinti számlálást kell elvégezni. A második pont azért jár, ha a sikeresség logikai változójára helyesen ír feltételt. Ez nagyon programfüggő, lehet „nem”, „no”, „0”, „False”, „Hamis”. A feladat nehezebb, mint az előző, a logikai változó használata nehezebb az átlagosnál, ezért kicsit kisebb súllyal szerepel.
Lehetséges megoldások:
SELECT adatok.megoldo, Count(adatok.[sorszam: sorszam]) AS [Count]
FROM adatok WHERE (((adatok.sikeres)=0))
GROUP BY adatok.megoldo;
Űrlap elkészítése, értelmes feliratokkal (eredeti mezőnevekkel 0 pont) 1 pont
Az űrlap elkészítése nem megoldható a vizsga ideje alatt, ha nem generálható. Az automatikusan – varázslóval – készült űrlapban viszont a megnevezések nem mindig értelmesek. Egyes programok nem engedik az ékezetes betűk használatát, így az űrlapon is ékezetmentesen jelenik meg a mező neve. Másrészt lehet, hogy a mezők definiálásakor mód van arra, hogy a címkék feliratát is megadjuk. Ez a mező definiálásakor jelent plusz tevékenységet, de az űrlap jól jelenik meg. Ennek elmulasztása esetén a kész űrlapot kell átszerkeszteni.
Hibás adattábla esetén is elfogadható az űrlap, ha értelmesek a feliratok, és minden mezőt megjelenít.
„Megoszlas” jelentés elkészítése 1 pont
90
A jelentés ugyancsak generált. Itt is követelmény, hogy a jelentésen megjelenő szövegek értelmesek legyenek. Sikertelen lekérdezés esetén is elfogadható a jelentés, ha a feliratok értelmesek – valószínűleg az adatok nem lesznek értelmesek.
„Megoszlas” jelentés csoportosított 1 pont
A jelentés készítése közben lehet a csoportszinteket megadni, de utólag is be lehet állítani. A mintán nem látszik a csoportosítás, mert nincs egy tárgyból két különböző évfolyamú kérés. A feladat ellenőrzésekor se csak a minta alapján értékeljünk, nézzük meg a jelentés beállításait is. A tantárgyak szerinti növekvő rendezés általában automatikusan megvalósul, ezért nem értékeljük külön.
Nem adható meg ez a pont, ha a lekérdezés hibája miatt nem lehet értelmes csoportszinteket beállítani.
„Sikeres” jelentés elkészítése 1 pont „Sikeres” jelentésben a nevek csökkenő sorrendben vannak 1 pont
A jelentés értékelése hasonló az előzőhöz. Elvileg minden táblához lehetne űrlapkészítést, lekérdezéshez jelentést kérni,
azonban a vizsga idejének korlátozottsága miatt ez nem lesz általános. Ebben a fela-datban ezt meg tudtuk valósítani. A feladat abból a szempontból is kuriózum, hogy a kapcsolatok létrehozásán kívül minden feladattípus szerepel benne. Problémája – az egyes részfeladatok egymásra épülése – ebből adódik.
A jelentéseken szerepelnek a vizsgázó adatai 1 pont
A feladat nyomtatás esetén a dokumentum azonosítására szolgál. (Célszerű rutinná tenni a műveletet.)
4. feladat: Képek
A táncos pár képének mérete megfelelő (± 2 mm tűréssel) 2 pont
E feladat a Prezentáció és grafika témakörből a grafikai rész ismeretét méri. A rajz megkezdése előtt célszerű beállítani a méretet. Pixelben megadott méret esetén a felbontástól is függ a méret. A pontossági korlátra éppen az átszámítás miatt van szükség, rosszabb felbontás esetén lehetünk engedékenyebbek (3-4 mm is lehet). A be-állítást a kép tulajdonságai alapján ellenőrizzük. (Egy vizsgahelyen várhatóan azonos beállítások mellett dolgoznak a vizsgázók, ilyenkor a helyes beállítás a megjelenés és a fájl mérete alapján is ellenőrizhető, a pixelben megadott képméret is várhatóan egyforma lesz.) A pontszám nem bontható, mert a két méret együtt adható meg. Amennyiben csak az egyik méret jó, az lehet a véletlen jó beállítás miatt is.
A táncos képen az emberi alakok felismerhetők 2 pont
A minta is segít meghatározni, mit jelent a felismerhetőség: az alakoknak van feje, teste és megfelelő helyen, megfelelő számban látszanak a végtagok.
Felismerhető, hogy táncról van szó (ruházat, mozdulat) 2 pont
Nem kötelező báli ruhás párt rajzolni, lehet pálcikarajz is, a tánc akár indiántánc is lehet. Fontos, hogy a vizsgázó ne töltsön túl sok időt a rajz elkészítésével. A pontszám itt sem bontható.
91
A virágdísz mérete megfelelő 2 pont
Pontozása az előzőhöz hasonló.
Háttere transzparens 2 pont
Ehhez lehetséges, hogy programot kell váltania (rajzolóból képszerkesztőbe), de már a rajz elkészítésekor készülnie kell arra, hogy az egyik szín megszűnik. A pontszám nem bontható.
A virágnak megfelelő színeket használ (felismerhető az alakzat) 2 pont
Elég sok szín elfogadható. Biztosan szerepelnie kell a zöld színnek. Itt is sokat segít a minta, de lehet más stílusú is. A kép mérete sem teszi lehetővé a részletes virágrajzokat. A pontszám nem bontható.
Gif formátumban van elmentve (valószínűleg konverzióval keletkezett) (egyik jó: 2 pont, másik is: +1 pont)
3 pont
A transzparens szín miatt a virágos képnek gif formátumúnak kell lennie. Az esetleges programváltás, megfelelő mentés jelenti a két pontot. A második kép konvertálása inkább csak figyelem kérdése (a művelet megismétlése), ezért csak egy pontot ér.
5. feladat: Osztályom
Index.htm az osztályról; megnevezés Az események, a készítő adatai
1 pont 1 pont
A két pont a következőképpen oszlik meg: 1. létezik az index.htm, amiben meg-felelő tartalmú szöveg van. 2. A készítő iskolájának és osztályának megnevezése cím-ként szerepel. A feladat szerint a vizsgázó adatai a weboldalon jelennek meg, két rész-letben. A tartalom elvileg egyéni, gyakorlatilag azonban az egyéni elemek helyett sab-lonos szövegeket, képeket is lehet használni. A vizsgán a vizsgázó neve helyett a vizsgaazonosító szerepelhet.
Lista formátum 1 pont
Az események felsorolásának lista formátumúnak kell lennie.
Hivatkozás másik lapra 2 pont
Ehhez természetesen érdemes előre elkészíteni a többi lapot. A hivatkozásra akkor is lehet egy pontot adni, ha nem jó a cím (abszolút hivatkozást használ). Az egyik hivatkozás hiánya egy pont levonást jelent.
Eseményleírás 1 pont
A második és harmadik weboldalon egy-két mondatnak kell szerepelnie. Nem értékeljük a stílust és a helyesírást, de azért elvárható a hibátlan, kulturált szöveg.
Képbeillesztés (képenként 1 pont) 2 pont
A két képet az előző feladat során készítette el a vizsgázó. Nyilvánvaló a felada-tok egymásra épültsége. Nem várható azonban, hogy ha a vizsgázó nem tud elkészíteni
92
képeket – bármilyen minőségben, akkor képes lesz máshonnan képet szerezni. (Fontos, hogy a vizsgára felkészítés időszakában a gyengébb minőség miatt ne törjük le a tanuló esetleges próbálkozásait!)
93
Kép igazítása 1 pont
A feladat szövege alapján a képek középre igazítottak.
Különböző, egyszínű háttér, megfelelő betűszínnel (pont: jól látható, eltérő) 2 pont
Azaz minden oldalnak speciálisan beállított tulajdonságai vannak. Olvashatatlan oldalanként egy pontot kell levonni, ha két oldal színbeállítása megegyezik, szintén egy pontot vonjunk le.
A készítő adatai 1 pont
Szerepel az index.htm-ben a vizsgázó neve, nem felsorolásként
Title 1 pont
Minden oldalnak van értelmes címkéje.
Formázott címek 1 pont
A két esemény oldalon is van cím, ezek megfelelően vannak formázva (cím stílus, esetleg középre igazítás).
Vissza linkek (mindkettő működik) 1 pont
Az események oldaláról vissza lehet jutni a kezdő oldalra. A pont csak akkor adható meg, ha mindkét link létezik és jó.
Az index és a ballagás oldal egy lehetséges megoldása: <html>
<head><title>12.m</title></head> <body text="#000000" bgcolor="#CCCCCC"
link="#0000EE" vlink="#551A8B" alink="#FF0000">
<center><h1> Az iskola 12.m osztálya</h1></center> Idei programjaink: <ul> <li>Osztálykirándulás</li> <li>Tabló készítés</li> <li>Karácsony</li> <li><a href="szalag.htm">Szalagavató</a></li> <li>Farsang</li> <li><a href="ballag.htm">Ballagás</a></li> <li>Érettségi</li> </ul> Vizsgázó Neve </body>
</html>
94
<head> <title>Ballagás</title> </head> <body text="#000000" bgcolor="#99FF99"
link="#0000EE" vlink="#551A8B" alink="#FF0000">
<center><h1>Ballagás</h1></center> <h3>Májusban végre elballagunk, bár nem is volt
olyan rossz az elmúlt négy év.</h3> <center><img SRC="f5b.gif"></center> <a href="index.htm">vissza</a> </body> </html>
A GYAKORLATI VIZSGA
Bár már évek óta vannak informatikából versenyek és nagyon sok iskolában volt már informatikából érettségi, a kétszintű érettségi feladatsora, a vizsga körülménye ezektől jelentősen eltérhet. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány tanácsot a gyakorlati vizsgára való felkészülés, felkészítés során.
A vizsga 180, illetve 240 perces időtartama nagyon hosszú. Az érettségire készülőknek javasoljuk, hogy legalább egy olyan gyakorlati informatika versenyen vegyenek részt, mely ilyen időtartamban zajlik. A számítógép előtt munkával eltöltött idő nem hasonlít sem a többi tantárgy terheléséhez, sem a játékkal eltöltött órákhoz. Meg kell tanulni munka közben pihen-tetni a szemet, kezet, illetve mechanikus munka közben lazítani egy kicsit a gondolkodásban. Amennyiben az iskolának módjában áll, célszerű háziversenyt rendezni a feladatok megoldá-sának és az idő helyes beosztásának gyakorlására, hogy a diákok eddzenek a vizsgára. Ezen alkalmakkor a feladatok megoldásának részidőire is érdemes figyelni, mert a sorozatban megoldott, különböző témájú feladatokkal a számítógép előtt eltöltött idő sokkal nehezebben érzékelhető, mint egy dolgozat elkészítésének az ideje.
Az érettségi feladatokat sokan, különböző programokkal fogják megoldani. Minden programvariációra szinte lehetetlen felkészülni, ezért javasoljuk, hogy a gyakorlás során a vizsgázók a forrásfájlokat különböző formátumokban kapják meg, és gyakorolják ezek saját programba történő importálását. Kiemelten javasoljuk a szöveges fájl (txt) alkalmazását for-rásfájlként.
A feladatok több részfeladatból állnak. Ezek gyakran egymásra épülnek. Problémamegol-dás esetén ez szinte törvényszerű. Az egyes részfeladatok sikertelen megoldása nem befo-lyásolja a többi értékelését. Ezért érdemes gyakorolni azt is, hogy egy-egy hibás eredmény fi-gyelmen kívül hagyásával hogyan lehet tovább dolgozni. Például táblázatkezelésben a függvény hibás beírása az adott részfeladat és a további feladatok megoldását is befolyásolja. A pont-vesztés minimalizálása érdekében ilyenkor segít, ha a függvény helyett konkrét értéket írunk, és a függvényt egy másik szabad cellába (kísérőszöveggel ellátva) beírjuk. Ugyancsak gyakori, hogy a formázás, jelentéskészítés a feladat végén szerepel. Ha a feladat megoldása nem is sikerült teljesen, a formázási, megjelenítési feladatokat akkor is végezzék el a vizsgázók!
95
A vizsga központi, és az eredmények is központilag kerülnek tárolásra. Ennek megfele-lően a vizsgára jellemző lesz, hogy az elkészült dokumentumoknak tartalmaznia kell a készítő adatait. A jelenlegi szabályozás szerint a vizsgázót a vizsgaazonosítója azonosítja, és vizsgakönyvtára is ugyanezen a néven lesz. Csak azt lehet értékelni ami ebben a könyvtárban van. Egyes esetekben előfordulhat, hogy a feladatokon belül is meg kell adni a vizsgaazonosítót, de ennek az azonosításban már nem lesz szerepe.
A feladatok egy részét minta után kell megoldani. Egyik probléma az szokott lenni, hogy a minta nem követi közvetlenül a feladatot (mert egész más programból emelték ki), és a vizsgázó nem nézi át a teljes feladatsort. A másik hibaforrás, hogy a mintát felületesen nézi meg a tanuló, így – különösen szövegszerkesztésnél – a legegyszerűbb műveletek maradnak ki. A minták használatánál gyakran előfordul, hogy a feladat szövege is tartalmaz kiegészítő információkat, esetleg részfeladatokat is, mely a mintán nem biztos, hogy látszik. Ezért a két forrást együtt kell kezelni. A vizsgán használható íróeszköz, és a vizsga-feladatsorra lehet jegyzetelni. Érdemes ezt a lehetőséget a tanulónak kihasználni, és ellenőrizni, hogy a leírt, megjelenített feladatokat mind megoldotta-e.
Ugyancsak a vizsga központi jellegéből és a heterogén programhasználatból adódik, hogy az iskolai munkával ellentétben a kiegészítő elemek (beszúrt objektumok) általában nem a prog-ramhoz mellékelt készletből származnak. Iskolai dolgozat esetén egyszerű egy meglévő fájlra hivatkozni, de az érettségi vizsgán ez szinte lehetetlen. Ezért a vizsgán a forrásfájlt mellékelve kapják a vizsgázók. Így a beszúrt objektumok létrehozásánál a készletek használata helyett az objektumok helyben elkészítését, illetve a forrásfájlok beillesztését is gyakorolják a tanulók.
A vizsgára való felkészülés során talán a legfontosabb, hogy ismerjük a lehetséges fela-datokat, és olyan programokat válasszunk, amelyekkel ezek a feladatok megoldhatók. Minden programnak vannak előnyei, hátrányai; van olyan művelet, ami nagyon könnyen és van, ami csak körülményesen oldható meg vele. Ha a programok metszetét tekintjük, akkor alig marad mit számon kérni, akár a dos3.1 korából származó programokkal is lehetne vizsgázni. A vizsga kidolgozói – a beérkezett adatok alapján – megnevezik azokat a programokat, amelyekre tesztelik a feladatokat. Amit a részletes követelmények figyelembevételével ezekkel a programokkal el lehet végezni, azt egy vizsgafeladatsor tartalmazhatja. Az iskolák kihirdetik, hogy milyen programmal történik majd a vizsga. Nagyon fontos, hogy ezt megelőzze a program alkalmasságának ellenőrzése. A vizsgán használt program kiválasztásához javasoljuk, hogy az előzőekben bemutatott feladatsorokat oldják meg a tanulók, s eközben az időt is mérjék.
Végül fel kell hívni a tanulók figyelmét arra, hogy nem elég egyszer menteni a munkát. Célszerű minden nagyobb művelet után, de legalább 10 percenként menteni, mert bármilyen probléma esetén az elveszett munka pótlására nincs idő.
A SZÓBELI VIZSGA
Tanácsok a szóbeli vizsgára való felkészítéshez
Az informatika alapvetően gyakorlatorientált tantárgy. Ezért különösen oda kell figyel-ni, hogy az érettségi vizsgára jelentkezők a szóbeli vizsgára is felkészüljenek. Reális veszély, hogy a gyakorlatban ügyes vizsgázó a szóbeli vizsgán nem tud megszólalni, mert a tapasztalt jelenségek egyedi megoldásait ismeri csak, anélkül hogy átfogó képe lenne a gép, a szoftver, a kommunikáció működéséről, kialakulásának folyamatáról, szabályainak okairól.
A szóbeli vizsgára nem az utolsó évben kell felkészülni, hanem a képzés során folyama-tosan kell az ismereteket átadni. Nem kell feltétlenül elméleti órák sorozatát tartani, lehet ku-tatómunka, önálló dokumentumkészítés vagy kiselőadás témája is egy-egy témakör, melyről a
96
végén tisztázzuk, mi az általánosan igaz, mi az, ami csak az adott pillanatban fontos, például a legmodernebb processzor jellemző adatai.
Annak ellenére, hogy az érettségin nincs írásbeli vizsga, javasolt minden évben legalább egy elméleti dolgozat megíratása. Ezzel tudjuk felmérni, hogy diákjaink az alapvető összefüg-gésekkel, fogalmakkal mennyire vannak tisztában. Még jobb lenne, ha minden diák, minden évben legalább egyszer szóban is felelhetne.
97
A GYAKORLATI VIZSGA KIPRÓBÁLÁSÁNAK TAPASZTALATAI
A kétszintű vizsga kidolgozása során hat kiválasztott, a számítástechnika/informatika érettségi lebonyolításában már hagyományokkal rendelkező középiskola vállalkozott arra, hogy egy-egy tanulócsoportjával „kísérleti érettségit” szervez. Az iskolaválasztásban szem-pont volt, hogy a mintában minden típusú középiskola képviselve legyen. Volt köztük két (világbanki) szakközépiskola is, egyikük profilja informatikai, heti 5 órában oktatnak infor-matikát. A gimnáziumi tanulócsoportok között volt az informatikát alapóraszámban tanuló (heti 1, illetve 2 tanóra) csoport éppúgy, mint emelt óraszámú, informatika tagozatos, mate-matika tagozatos, illetve a 11–12. évfolyamon számítástechnikai fakultációs képzésben része-sülő tanulócsoport. A kísérleti érettségire vállalkozó diákok minden iskolában – függetlenül attól, hogy eddig milyen óraszámú és mélységű informatikaoktatásban részesültek – ugyanazt a közép-, illetve emelt szintű feladatsort oldották meg. Az eredményeket nagyban befolyá-solta, hogy a diákok nem készültek erre a vizsgára, de ez a körülmény teszi lehetővé, hogy lássuk, a felkészítés időszakában hol kell jobban odafigyelni.
A feladatsor kipróbálásának addigi munkánk tesztelése, a feladatsor összeállítási szem-pontjainak finomítása volt a célja. A következőkben a kísérleti érettségi tapasztalatait, ered-ményeit mutatjuk be.
„Középszinten a gyakorlati feladatsor hét feladatot tartalmazott. Két feladat a szövegszer-kesztési, kettő a táblázatkezelési, egy az adatbázis-kezelési tudást mérte. Volt egy feladat az internethasználat ellenőrzésére, egy feladat pedig a grafikai eszközök használatát kérte számon.”
A fenti idézet alapján látható, hogy a témakörök a kísérlet tapasztalatai alapján mó-dosultak. (Az Internet használata a szóbeli témakörök közé került.)
„Emelt szinten 240 percet dolgozhattak a tanulók öt feladat megoldásán. Ezek között egy-egy táblázatkezelési, adatbázis-kezelési, weblap-szerkesztési, illetve két programozási feladatot találhattak. A diákok minden vizsgahelyszínen végigdolgozták a rendelkezésükre álló időt, ami meg-állapításuk szerint kevésnek bizonyult a 7 közép-, illetve 5 emelt szintű feladat megoldásá-hoz; több feladatot „időhiány” miatt nem tudtak befejezni.”
E tapasztalatok alapján a korábban közölt mintafeladatsorokban már kevesebb feladat szerepelt, részletesebb leírással, több mintával, s így csökkent a megoldáshoz szükséges idő. Várhatóan ez az érettségi feladatsor is kitölti a vizsgára szánt időkeretet. (Nem várható, hogy félidőben teljes dolgozatot adjon be a diák – mint ahogy ez napjaink matematika érettségijén gyakran előfordul.)
98
FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK
Kőrösné Mikis Márta: Az informatika tantárgy és érettségi bevezetése, valamint szervezési kérdései. Tanulmány az informatika érettségi részletes vizsgakövetelményeit kidolgozó bizottság munkájához. KÁOKSZI, 2001.
Kőrösné Mikis Márta: Az új informatika érettségi szakmai fogadtatása. Tanulmány a Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény informatika érettségi munkacso-portja számára Bp., 2002
Oktatási törvény [1993. évi LXXIX; legutóbbi módosítás 2003. évi LXI]
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata és általános követelményei. [100/1997 (VI. 13.) sz. Korm. rendelet. Magyar Közlöny 1997. 51./II. szám, 88–95. o. Módosításai: 111/2001; 78/2002; 71/2003.]
Részletes vizsgakövetelmények és vizsgaleírás [Módosított 40/2002. OM rendelet; 14/2003. OM rendelet – MK 2003/57. sz. II. melléklet]
Kerettantervek kiadása, bevezetése és alkalmazása [28/2000 OM rendelet; módosítás: 10/2003. OM rendelet]
A KÁOKSZI Vizsgafejlesztő Központba eljuttatott lektori, szakmai testületi, szakértői és tanári vélemények, valamint a vizsgafejlesztő bizottság feljegyzései 2001–2003.
Fazekas Ildikó: Az informatika érettségi vizsga gyakorlati feladatsoraival végzett mérés érté-kelése. Szakdolgozat a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pedagó-giai Tanszéke számára. (Témavezető: dr. Tompa Klára) 2002.
99
TOVÁBBI KÖZÉP- ÉS EMELT SZINTŰ MINTAFELADATOK
Ebben a fejezetben néhány olyan további közép- és emelt szintű feladatot mutatunk be, amelyek az új vizsgakövetelményeknek megfelelően és a vizsgaleírásban szereplő gyakorlati vizsga elvárásainak szellemében készültek. Minden feladat szintje (közép, emelt) és témaköre megjelölése mellet azt is jelezzük, hogy a feladat megoldásához körül-belül mennyi idő szük-séges, továbbá azt, hogy milyen pontot ér. Az egyes feladatokhoz a forrásfájlok a MINTAFEL_FORRAS alkönyvtárban is megtalálhatók.
Ezek az adatok tájékoztató jellegűek. Egy-egy konkrét gyakorlati vizsga feladatsorában ezek az adatok kicsit módosulhatnak az összpontszám, a többi feladat pontjainak, nehézségének és a megoldási időnek a figyelembevétele során. A központi útmutató szerinti értékelés szemléltetésére ezeknek a feladatoknak az elemzését bővebben is kifejtjük.
100
1. Konferencia meghívó Szint: Közép Témakör: Szövegszerkesztés Javasolt megoldási idő: 30 perc Megszerezhető pontszám: 20 pont
Készítsen meghívót történészek konferenciájára a mellékelt minta alapján! 1. Nyissa meg a „nyersmeghívó.doc” fájlt! 2. Formázza a szöveget a minta alapján! 3. A betűméretet állítsa 12 pontos nagyságra! 4. Az első két sort emelje ki vastagítással! Növelje az első sort 20, a másodikat 14 pontos
nagyságra! 5. A „Részvételi díj…” kezdetű mondatban a betűméretet állítsa 10 pontos nagyságúra! 6. A „Szállást igénylek…” és az „Ellátást igénylek…” kezdetű szövegek mellé írja be a
megadott napok dátumát (hónap, nap), és rendezze őket tabulátorral egyenlő távolságra!
1. A Jelentkezési lapon a sortávolságot állítsa duplára! 2. A jelentkezési lap részt másolja le alá! 3. Cserélje ki a „Jelentkezési lap” feliratot „Regisztrációs lap”-ra! 4. Az „igénylek” szó helyett írja be, hogy „biztosítunk”! 5. Az „Aláírás:” helyett írja be: „Magyar Történészek Szakkollégiuma”! 6. Rajzolja meg a keretet és az elválasztó szaggatott vonalat! 7. Helyezze el egy kis olló képét a szaggatott vonal elejére! 8. A meghívó első és utolsó bekezdésében cserélje a betűtípust! 9. Írja a nevét a lap láblécébe jobbra! 10. Nyomtassa ki a dokumentumot! 11. Mentse a dokumentumot „meghívó.doc” néven!
A nyersmeghívó.doc fájl tartalma
Meghívó a történészek közép-európai konferenciájára A konferencia helye: Esztergom, Várszínház Ideje: 2000. június 8-10. A tervezett programot a műsorfüzet tartalmazza. Szállást és étkezést minden résztvevőnek biztosítunk (amennyiben ezt igényli). Kérjük, hogy az alábbi jelentkezési lapot kitöltve juttassák el hozzánk faxon vagy levélben. Részvételi díj teljes ellátással: 30000 Ft/fő ellátás nélkül 20000 Ft/fő Jelentkezési lap Intézmény neve: Résztvevő neve: Szállást igénylek a következő napokra Ellátást igénylek a következő napokra Aláírás:
101
Minta
Meghívó a történészek közép-európai konferenciájára
A konferencia helye: Esztergom, Várszínház Ideje: 2000. június 8. és 10 között
A tervezett programot a műsorfüzet tartalmazza. Szállást és étkezést korlátozott számban – a jelentkezés sorrendjétől függően – biztosítunk a résztvevőknek. Kérjük, hogy az alábbi jelentkezési lapot kitöltve juttassák el hozzánk faxon vagy levélben!
Részvételi díj teljes ellátással: 30000 Ft/fő, ellátás nélkül 20000 Ft/fő
Jelentkezési lap
Intézmény neve: .................................................................................................................. Résztvevő: ........................................................................................................................... Szállást igénylek a következő napokra: 06.08. 06.09. 06.10. Ellátást igénylek a következő napokra: 06.08. 06.09. 06.10. Aláírás:
A rendezőség tölti ki
Regisztrációs lap
Jelentkezését elfogadtuk az alábbi adatokkal és feltételekkel:
Intézmény neve: .................................................................................................................. Résztvevő neve:................................................................................................................... Szállást biztosítunk a következő napokra: 06.08. 06.09. 06.10 Ellátást biztosítunk a következő napokra: 06.08. 06.09. 06.10
Magyar Történészek Szakkollégiuma
102
Javítási és pontozási útmutató
Beállította a szöveg betűméretét 12-esre 1 pontAz első bekezdés betűit vastagította 1 pontBeállította az első két sor betűméretét 1 pontBeállította a bekezdések közötti térközöket. Amennyiben a bekezdések közötti távolságot bárhol a szövegben üres bekezdések beszúrásával oldotta meg, nem kaphat pontot!
2 pont
A „Részvételi díj…” kezdetű mondatban a betűméretet 10 pontosra állította 1 pontA „Részvételi díj…” kezdetű mondatban a bekezdés jobbra rendezett 1 pontA dátumokat beírta és azokat tabulátor segítségével rendezte 2 pontBeállította a jelentkezési lapon a dupla sortávolságot 1 pontÁtmásolta a jelentkezési lap részt 1 pontKicserélte a megadott szavakat 1 pontMegrajzolta a keretet 2 pontMegrajzolta a jelentkezési lapot a regisztrációs laptól elválasztó szaggatott vonalat 1 pont
Elhelyezte az olló képét a vonalon. Egyaránt jó megoldás a képtárból vagy egy speciális betűtípusból kivett kép.
1 pont
Végrehajtotta az előírt betűtípus cseréket. Pontot akkor is kaphat, ha nem a mintával megegyező típust választott.
1 pont
A láblécbe írta a nevét 1 pontKinyomtatta a dokumentumot 1 pontElmentette a dokumentumot „meghívó.doc” néven. (Amennyiben más néven mentett, erre a részfeladatra pontot nem kaphat. Az ékezetek nélküli név is helyesnek tekintendő.)
1 pont
20 pont
Elemzés
A feladat reproduktív jellegű. Pontos részfeladatok és a rendelkezésre álló minta írja elő a formázási teendőket. A szövegszerkesztés témakörben ez az egyik leggyakrabban előforduló típus. Az egyértelműen megadott részfeladatok végigvezetik a vizsgázót a teljes megoldáson.
Az első részfeladat a „nyersmeghívó.doc” fájl megnyitását kéri. Erre a részfeladatra pont nem jár, de e nélkül a további részek megoldása nem lehetséges. A tapasztalatok szerint, akik szövegszerkesztővel képesek megoldani a mostanihoz hasonló feladatot, a fájl meg-nyitással könnyedén elboldogulnak. Az ehhez tartozó készségeket a 4.1 fogalmazza meg a részletes követelményekben.
A 2. részfeladat általános utasítást tartalmaz a minta alapján történő formázásra. Fontos megjegyezni, hogy az ilyen utasítást követő pontokban meghatározott részfeladatok nem min-den esetben tartalmazzák az összes szükséges formázási lépést. Ezért fontos a minta pontos megfigyelése is.
A 3., 4., 5. részfeladat a betűméret beállítására ad utasítást. A 3. részfeladatban megfo-galmazott utasítás az egész szövegre vonatkozik. Ahol ettől eltérő betűméretet kell alkalmaz-ni, ott vagy egy újabb részfeladat rendelkezik (mint itt a 4. és 5.), vagy a mintán szemmel lát-ható beállításról van szó. A vizsgán egy mintán egy-két pontos betűméret különbséget az érettségizőnek nem kell észrevennie. Például a 12-es és 16-os betűméret közötti különbséget
103
már észre kell vennie, még ha pontosan meghatározni nem is tudja a vizsgázó. Ilyen esetben, a pontozási útmutatóban csak a betűméret növelése szerepel, nem a pontos érték (4.2.2.).
A 6. részfeladat a mintának megfelelő szöveg bevitelét és annak tabulátorokkal for-mázását kéri. A szövegbevitel a 4.1-ben megfogalmazott készség: „Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni”. A tabulátorok használatát a 4.2.5 írja le a részletes követelményekben.
A 7. részfeladat a bekezdések formázására ad utasítást (4.2.3). Fontos megjegyezni, hogy a „Részvételi díj…” kezdetű mondat jobbra rendezése nem szerepel a részfeladatok kö-zött kiemelten, ezt a minta alapján kell végrehajtani.
A 8. részfeladat másolásra ad utasítást, és erre pontot is lehet kapni. A javításkor nem ellenőrizhető, hogy másolta, vagy újra gépelte a szöveget. Ilyenkor a pontszám akkor is jár, ha ismételten begépelte a szöveget, amivel valószínűleg időt vesztett. Az érettségi vizsgákon le-het arra számítani, hogy a szöveg másolását (4.3.2), cseréjét (4.3.1) számon kérő rész-feladatok nagyobb méretű javítandó szöveget is tartalmazhatnak, aminek a másolás helyetti begépelésére nem lesz elegendő idő.
A 9. 10. 11. részfeladat szövegcseréket ír elő, ami a szöveg méretéből adódóan akár át-gépeléssel is megoldható.
A 12. részfeladat a keret és az elválasztó vonal megrajzolását kéri. A pontozási útmu-tatóból is látszik, hogy a vonalak rajzolásának módszere szabadon választható. Lehet a bekez-dés keretezésével és a rajz eszköztár alkalmazásával is.
A 13. részfeladatban meghatározott ollót tetszőleges forrásból veheti a vizsgázó, a lé-nyeg, hogy a megfelelő helyre tudja tenni.
A 14. részfeladat megfogalmazása viszonylag kötetlen: „… cserélje a betűtípust”. Ennél a feladatnál tetszőleges betűtípust beállíthat, ami különbözik az alap betűtípustól. A megfogal-mazásban azért nincs pontos betűtípus megadva, mert a használt operációs rendszertől függ a telepített betűtípusok köre. (A feladat kitűzőjének törekednie kell a platformfüggetlenségre.) A betűtípus váltás készsége még így is ellenőrizhető.
A 15. részfeladat két feladatot is tartalmaz. A láblécbe kell írni, valamint jobbra kell igazítani a bekezdést. A fejléc, illetve a lábléc használata szinte valamennyi szövegszerkesz-tési feladatban várható.
A 16. és 17. részfeladatok nyomtatást és mentést kérnek. A mentésnél pontszám csak akkor adható, ha a megadott néven menti munkáját. Az ékezetes betűk kezelése még problé-mákat okozhat különböző operációs rendszerek közötti átjáráskor, ezért az ékezetes betűk he-lyett az ékezetmentes párjuk használata elfogadott.
104
2. Távirányító Szint: Közép Témakör: Prezentáció Javasolt megoldási idő: 20 perc Megszerezhető pontszám: 15 pont
Rajzolja meg egy távirányító műszaki leírásának segédábráját! Az ábra körülbelül 15 cm magas legyen! A minta arányaitól kis mértékben eltérhet.
1. Az ábrán a színezéshez a szürke árnyalatait használja! 2. A kerek gombok közül az első legyen piros színű! 3. A színátmenetes, szürke gombokat, az első gomb elkészítése után, másolással készítse
el! 4. A második ceruzaelemet az első 180º-os elforgatásával készítse! 5. Helyezze el a rajzon a „2 x 1,5V R03 / UM4 / AAA” feliratot, az ábrának
megfelelően, vastagított betűkkel! 6. Írja a kép alá nevét! 7. Mentse a képet az Ön által választott fájlformátumban „taviranyito” néven!
Minta
105
Javítási és pontozási útmutató
A távirányító világosszürke téglalap, fekete kerettel 1 pontMegtalálható előlapján a 6 db kerek gomb (3 x 2) 1 pontA gombok igazítása az ábrának megfelelő 1 pontA kerek gombok közül a bal felső piros 1 pontA többi kerek gomb sötétszürke-világosszürke színátmenetes 1 pontMegtalálható előlapján az 5 db téglalap alakú gomb. Valamennyi sötétszürke-világosszürke színátmenetes.
2 pont
Az azonos kinézetű gombok egyenlő térközzel rendelkeznek 1 pontA gombjait fehér, lekerekített sarkú, a mintának megfelelő téglalap keretezi 1 pontElkészült a sötétszürke, téglalap alakú, „jeladót” rejtő ablak az ábra tetejénél 1 pontMegtalálható legalább az egyik ceruzaelem 1 pontA második elem az elsővel egybevágó, 180º-os elforgatással készült 1 pontAz elemek mellett van a hátlapra mutató nyíl 1 pontA felirat vastagított betűkkel készült 1 pontAz ábra aljára írta a nevét 1 pont 15 pont
Elemzés
A feladat reproduktív jellegű. Pontos részfeladatok és a rendelkezésre álló minta írja elő a teendőket. A grafika témakörben gyakran előforduló típus. Az egyértelműen megadott részfeladatok végigvezetik a vizsgázót a teljes megoldáson.
A feladat bevezetőjében olvasható: „A minta arányaitól kis mértékben eltérhet”, ami arra utal, hogy nem az ábra mérnöki precizitással történő másolása a feladat, hanem a grafikai program lehetőségeinek felhasználása egy megadott problémához. A feladat megoldásához nincs szükség rajztehetségre, ugyanis az informatika vizsgán nem a kreatív kézügyességet mérik, hanem a grafikai eszközök használatának ismeretét.
A részletes követelmények között szerepel (8.2.4) az elemi alakzatok megrajzolása, módosítása: „Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni”. A pontozási útmutató-ból jól látszik a feladat kitűzőjének szándéka. Pont jár akkor, ha a távirányító világosszürke téglalap, fekete kerettel. Megtalálható 6 db kerek gomb a megadott elrendezésben. A kerek gombok közül elegendő egy darab elkészítése, a többit másolással lehet létrehozni. A kö-vetelmények között szereplő módosítás (javítás) az egyik gomb pirossá tételénél jelenik meg.
Fontos a feladatban az elrendezéseknél a szabályosság. Pontot ér, ha a gombok egyenlő térközzel rendelkeznek. Mivel szinte mindegyik grafikai program rendelkezik pontos pozicio-nálást támogató eszközzel nem szemmérték alapján kell a vizsgázóknak dolgozniuk.
A 4. részfeladat szerint az első ceruzaelem 180°-os elforgatásával kell a másodikat elké-szíteni. Ez a követelményrendszerben megjelenő transzformációs ismereteket méri.
Az 5. és 6. feladat egyaránt szöveg elhelyezésére utasít a képen. A számítógépes grafika rendszeresen valamilyen szöveggel fordul elő. Fontos, hogy egy ábrára tudjunk feliratot el-helyezni, valamint egy ábrát tudjunk „szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni” (8.2.5).
A 7. részfeladat szerint tetszőleges képformátumban elmentheti képét a vizsgázó. A vá-lasztás kevésbé szabad, mint a megfogalmazás. Olyan formátumot kell választani, amiben a szürke színátmenet és a piros gomb is látható marad. Nem megfelelő formátum a fekete-fehér vagy a szürkeárnyalatos formátum.
106
3. Praia Szint: Közép Témakör: Szövegszerkesztés Javasolt megoldási idő: 20 perc Megszerezhető pontszám: 12 pont
Formázza a mellékelt dokumentumot!
1. Nyissa meg a „nyerspraia.doc” fájlt! 2. Cserélje ki a szövegben az „sz.cs.” rövidítést a „szigetcsoport”, a „P.” rövidítést a
„Praia” szóra! 3. A szövegszerkesztő program segítségével ellenőrizze a szöveg helyesírását! Javítsa a
hibákat! (A város-, sziget- és személyneveket helyesen gépeltük be.) 4. Állítsa a teljes szöveg betűméretét 14 pontos nagyságúra! 5. A bekezdések igazítása legyen sorkizárt, első soruk 1 cm-rel beljebb kezdődjön! 6. A cím legyen fekete alapon fehér nagybetűs szöveg! 7. A cím legyen középre igazított, utána legyen egysoros térköz! 8. Mentse a dokumentumot „Praia.doc” néven!
A „nyerspraia.doc” fájl tartalma
Praia A Zöld-foki Kőztársaság Fővárosa. A Zöld-foki sz.cs. San Tiago szigetén fekszik. 4000, a környékbeli telepűlésekkel együtt 20000 lakosa van, legnagyobb részük a nyugat-afrikai partokról rabszolgaként behurcolt négerek leszármazottja. Sok a múlatt. A hőmérséklet egész éven át magas, a csapadék igen kevés, csupán 200–300 mm évente, s a java nyáron hull le. San Tiago szigetét 1460-ban fedezte fel Gomes portugál hajós, s hamarosan számos portugál telepes érkezett ide, akik P.-t választották a sziget föhelyéül. P. a XV. század végétől nemcsak a sz.cs., hanem Portugál Guinea gyarmat székhelye is. A XVI. századtól kezdve kikötője Afrika nyugati partjain virágzó rabszolgakereskedelem egyik központja, s – kiváló közlekedésföldrajzi helyzeténél fogva – egyúttal az Afrika megkerülésével Ázsia országai felé vezető tengeri kereskedelmi útvonal egyik fontos állomása. A Szuezi-csatorna megnyitása (1869) óta e tekintetben jelentősége alaposan megcsappant. A sz.cs. 1951-ben Portugália tengerentúli tartománya lett, majd 1972-ben helyi autonómiát kapott. A független köztársaságot 1975-ben kiáltották ki, ennek fővárosa is P. lett. A város elsősorban közigazgatási központ. Az ipart néhány kissebb élelmiszerfeldolgozó üzem képviseli. A lakosság egy része idényjelleggel más területekre – pl. Sao Tomé szigetére – megy dolgozni. Jelentős a halászat. Kikötőjéből főként a sürün lakott és intenzíven müvelt San Tiago sziget termékei – kávé, nádcukor, dohány, valamint meleg égövi gabonafélék – kerülnek kivitelre. A sz.cs. repülőtere – Espargo légikikötő – Sal szigeten található.
A VILÁG FŐVÁROSAI – KOSSUTH KÖNYVKIADÓ, 1977
107
Javítási és pontozási útmutató
Kicserélte az összes „sz.cs.” rövidítést a „szigetcsoport” szóra 1 pontKicserélte az összes „P.” rövidítést a „Praia” szóra 1 pontA szövegben kijavította az összes helyesírási hibát. A szövegszerkesztő program a beadott dokumentumban legfeljebb csak a tulajdonneveknél jelez helyesírási hibát. A pontszám tovább nem bontható.
2 pont
Beállította a szöveg betűméretét 14-esre 1 pontA bekezdések sorkizártak 1 pontAz első bekezdés középre igazított 1 pontA fehér betűs cím fekete téglalapban helyezkedik el 2 pontAz első bekezdés nagybetűs 1 pontBeállította az első bekezdés utáni térközt 1 pontElmentette a dokumentumot „Praia.doc” 1 pont 12 pont
Elemzés
A feladat a szövegszerkesztés témakör egy kisebb részét fedi le, ezért ilyen típusú feladat mellett valószínűleg lesz még egy hasonló időigényű, de más ismereteket számon kérő szövegszerkesztési feladat is. Olyan ismeretek számonkérése jelenik meg a feladatban, amit egy reprodukciós feladat során nehéz megvalósítani.
A 2. részfeladat a szövegen belüli cseréket végezteti el. Ez a követelmények 4.3.1. pontjában jelenik meg: „Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélése funkcióit”.
A 3. részfeladat a helyesírás ellenőrző használatát kéri számon. A helyesírás ellenőrző a tulajdonneveket sok esetben nem ismeri helyesen (a beépített szótár korlátozott mérete miatt), ezért szerepel a feladat szövegében, hogy „A város-, sziget- és személyneveket helyesen gépeltük be”. Az ilyen feladatok miatt fontos, hogy ugyan használhatnak a diákok érettségin idegen nyelvű szoftvert, de azon a magyar nyelvű helyesírás ellenőrzőnek elérhetőnek kell lennie.
A 4. 5. és 7. részfeladatban szereplő ismereteket majdnem mindegyik szövegszerkesz-téssel kapcsolatos feladatban számon kérik.
A 6. részfeladat fekete alapon fehér betűket ír elő. Ritkán jelenik meg a bekezdésfor-mázás ezen változata, de a vizsgázónak legalább egy módszert kell ismernie, amivel ez a hatás elérhető. Ez lehet a bekezdés formázásánál beállított háttér, de lehet egy megrajzolt fekete téglalap a szöveg mögé helyezve.
108
4. Párduc Szint: Közép Témakör: Prezentációkészítés Javasolt megoldási idő: 20 perc Megszerezhető pontszám: 15 pont
1. Készítse el a következő prezentációt! A diákon lévő rajzokat rajzolóprogram segítségével készítse el. A rajzoló programban kell lennie radírozó funkciónak! Munkáját parduc.ppt néven mentse! (7 dia)
2. Először készítse el a rajzokat! A rajzlap méretét kb. 6 x 6 cm-esre állítsa be, így a párduc töltse ki a rendelkezésre álló helyet! – A párducnak nem kell megegyeznie a mintaként megadott rajzzal, de törekedjen a
hasonlóságra! Kör-, egyenes- és ívelemeket használjon! – Használja rajzolás közben a másolás, a tükrözés és a forgatás eszközöket! – Az öt „fázisrajzot” parduc1,… parduc5 nevű és .bmp vagy .gif típusú állományba
mentse! – A bemutató sötétzöld hátterű, a címek sárga színűek és 44 pontos betűméretűek
legyenek! – A 2. dián a felsorolás 40 pontos betűkkel készüljön! – A képek a diákon középen helyezkedjenek el! – Állítson be a vetítéshez időzítést úgy, hogy minden dia 3–4 másodpercig jelenjen
meg!
109
Minta
Hogyan rajzoljunk nagyvadakat?
1. dia
Tanács
• Minden rajz csupán egy-két geometriai formából indul.
• A szaggatott vonalat később ki kell radírozni a kész rajzból.
• Ha elkészült a kép, színezd ki kedvedre.
2. dia
Kerek a párduc feje.
3. dia
Kerek füle, orrlika…
4. dia
s pettyes rajta a bunda.
5. dia
Mondom, pettyes!
6. dia
Színezd ki kedvedre!
7. dia
Javítási és pontozási útmutató
A rajzlap méret kb. 6 x 6 cm-es 2 pont5 rajz elkészítése 5 pontA parduc1,… parduc5 nevű állományok 2 pontA bemutató sötétzöld hátterű 1 pontA címek sárga színűek 1 pont44 pontos betűméretűek 1 pontA 2. dián a felsorolás 40 pontos betűkkel 1 pontA képek a diákon középen 1 pontA vetítéshez időzítés 1 pont
15 pont
110
Elemzés
Az informatika érettségi gyakorlati jellege érvényesül ebben a feladatban. A vizsgázó számítógépes munkában való jártasságát és kreativitását lehet mérni a grafika és prezentáció készítéssel (8.1 és 8.2).
A feladat megoldása során a vizsgázónak igazolnia kell, hogy képes kiválasztani a megfelelő alkalmazói programot, és azt önállóan, funkcionálisan tudja használni. A megfelelő rajzoló programot és abban a szükséges grafikai elemeket neki kell kiválasztania (8.1–8.4). Az esztétikus kivitelezés során az alkotó jelleg dominál. A rajzolás nem áll távol a hétköznapi problémáktól.
Az egyszerű grafikai elemekkel történő rajzolást mintaábrák segítik. Ezzel elsősorban az eszközhasználatot mérjük és nem a grafikusi képességeket. Lényeges, hogy a grafikai objektumokkal műveleteket tudjon végezni, azok paramétereit be tudja állítani (8.2.4). Ez a részletes követelményrendszerben a következőképpen van megfogalmazva:
Ismerje a programkezelő felületét. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni. A rajzoláshoz a következő eszközöket kell alkalmazni:
rajzlap méretének állítása vonal-, kör- és ívrajzolás rajzolás színének állítása kitöltés adott színnel ábrarészlet másolása, mozgatása, illetve ismételt alkalmazása törlés, javítás és radírozás.
A kész képek segítségével bemutatót kell létrehozni. A diákon néhány elem formátumát a feladat előírja. A prezentációkészítés szokásos lépéseit szükséges alkalmazni (8.1.1-8.1.4):
a program megnyitása a leírásnak megfelelő sötétzöld háttér beállítása a laponkénti elrendezés kiválasztása a szöveg beírása, a rajzok beillesztése az igazítások elvégzése a diák megtekintése a szükséges változtatások, javítások elvégzése a bemutató mentése.
A feladat konkrét programtól és verziótól független problémát fogalmaz meg, kerüli a specialitásokat.
Nem elhanyagolható és a pontozási útmutató ennek szellemében készült, hogy több állománnyal kell dolgozni a megoldásban. A grafikai állományok nevei rögzítettek, és közös könyvtárba kell menteni őket. Precíz és pontos állománykezelés szükséges az értékelhető megoldáshoz.
A bemutatóhoz időzített vetítést kell beállítani. A kész prezentációt el kell menteni megadott állománynévvel.
111
5. Kelt pite Szint: Közép Témakör: Szövegszerkesztés Javasolt megoldási idő: 30 perc Megszerezhető pontszám: 25 pont
A mellékelt Pite_forrás.doc állományban talál egy receptet, melyet egy egyszerűbb szöveg-szerkesztővel írtak.
Alakítsa át (és írja ki a Pite.doc állományba) a következő szempontok szerint a mintának megfelelően, a szövegszerkesztő lehetőségeinek kihasználásával:
1. A lapméret A4 legyen, az alsó és felső margó 3 cm, a bal-, ill. a jobb oldali pedig 2,5 cm!
2. Az állományban üres sor ne legyen (bekezdés előtti vagy utáni térköz állításokkal kell megoldani a tagolást).
3. A cím („Kelt pite”) legyen 16 pontos betűméretű, vastagon szedett, GARAMOND betűtípusú és középre igazított! Utána 18 pontos térköz legyen! Az alcímek legyenek ARIAL betűtípusúak, 14 pontos méretűek, vastagon és dőlten szedettek, és előtte 12, utána 6 pontos térközök legyenek!
4. A recept szövege TIMES NEW ROMAN betűtípusú legyen, 12 pontos betűkkel! 5. A bekezdéseket mindkét margóhoz igazítani kell. A mintának megfelelően kell a
felsorolásokat elkészíteni. 6. A lábjegyzetek szövege nincs a forrásállományban, azokat be kell szúrni! 7. Az élőfejbe középre igazítva írja be a nevét, jobbra igazítva az iskoláját!
112
Minta
113
Javítási és pontozási útmutató
A lapméret A4 1 pontAlsó és felső margó 3 cm, a bal-, ill. a jobb oldali pedig 2,5 cm 1 pontAz állományban üres sor nincs 3 pontA cím („Kelt pite”) legyen 16 pontos betű méretű 1 pontVastagon szedett 1 pontGARAMOND betűtípusú 1 pontKözépre igazított 1 pontUtána 18 pontos térköz 1 pontAz alcímek ARIAL betűtípusúak 1 pont14 pontos méretűek 1 pontVastagon 1 pontDőlten szedettek 1 pontElőtte 12, utána 6 pontos térközök 1 pontA recept szövege TIMES NEW ROMAN betűtípusú 1 pont12 pontos betűkkel 1 pontA bekezdéseket mindkét margóhoz igazított 1 pontFelsorolások 2 pontA lábjegyzetek szövege 2 pontÉlőfej 3 pont
25 pont
Elemzés
Az érettségi vizsga letétele után akár a közvetlen munkába állás, akár a további felső-oktatásban történő tanulás esetén a szövegszerkesztés magas színvonalú tudása és alkalma-zása ma már nélkülözhetetlen. Ez jelenleg már az általános műveltség része. Otthon és a mun-kahelyeken, ahol számítógépet használnak, a hivatalos levelezést, dokumentumok, feljegyzé-sek elkészítését szövegszerkesztővel oldják meg. A részletes vizsgakövetelmények ezt figye-lembe veszik: biztosítják azt az informatikai elméleti és gyakorlati ismeretanyagot és jártas-ságot, amellyel az érettségizett diák tudását alkalmazni és folyamatosan megújítani képes.
A feladat tetszőleges szövegszerkesztő programmal megoldható, amely képes a felsorolt szerkesztési funkciókat és formázásokat végrehajtani.
Ennél a feladatnál részletes feladatleírás alapján kell a forrásszöveg szerkesztését és formázását elvégeznie a vizsgázónak. A vizsgázó munkáját nyomtatott mintadokumentum segíti elő. A részfeladatok pontosan körülhatároltak és egyértelműek. A megoldásukhoz fel kell ismerni a szükséges műveleteket és eszközöket. A teljes feladat reprodukciós jellegű.
Ez a feladat nem kér számon magas szintű szövegszerkesztési ismereteket. Lényegében csak alapfogalmakat és funkciókat használ. Esztétikus megjelenést és szép külsőt kell adni egy szakácskönyvből származó receptnek.
A dokumentum elkészítéséhez az alapfogalmak ismerete és használata szükséges: dokumentum megnyitása (4.1.4) oldalbeállítás – lapméret, margók, élőfej szerkesztése (4.2.6) bekezdésformázás – térköz alkalmazása, üres sorok használata helyett, igazítások
(4.2.3) karakterformázás – betű típusának, stílusának és méretének állítása (4.2.2) felsorolás és sorszámozott felsorolás használata (4.2.4)
114
lábjegyzet létrehozása (4.4.3)
A dokumentumban nem lehet ismételt szóköz leütéssel igazítani, illetve térköz alkalma-zása helyett felesleges bekezdés végjeleket használni.
A részfeladatok leírásában és a mintán megadott formázásokért jár a javítási útmutató-ban megadott pontszám, amely tovább már nem bontható.
Az elkészített munkát a vizsgázónak el kell mentenie adott állománynéven (4.1.4), de nyomtatnia nem kell.
115
6. Számítástechnikai tanfolyam
Szint: Emelt Témakör: Weblap szerkesztés Javasolt megoldási idő: 50 perc Megszerezhető pontszám: 25 pont
Készítsen Weblapokat egy számítástechnikai tanfolyam egyik leckéjének segédleteként!
1. A mellékelten megkapott képfájlokból egy képszerkesztő program segítségével készítsen olyan kisebb méretű képeket, melyek 100-szor 100 képpontos helyen elférnek! (billen.gif billkicsi.gif, flopi.gif flopkicsi.gif, monitor.gif monkicsi.gif)
2. A címeket és szövegeket formázza meg egységesen, jól olvashatóan, esztétikusan! A lapok háttere legyen egységesen világoskék, a betűk színe pedig sötétkék!
3. Az első lap szolgáljon tartalomjegyzékként! Helyezze el rajta a mellékelten megkapott szg.gif képet!
4. A kép mellé írja: „Perifériák csoportosítása”! 5. Helyezzen el egy elválasztó vonalat a lapon! A vonal hossza az ablak szélességének a
70%-a legyen! 6. A vonal alá kerüljön egy táblázat! Helyezze el az első sorában az „Input”, „Output”,
„Háttértárak” szavakat! 7. A második sorba kerüljenek a korábban elkészített „billkicsi.gif”, „flopkicsi.gif” és a
„monkicsi.gif” képek! 8. A táblázat legyen az ablakban vízszintesen középre igazított! 9. Mentse a lapot „index.html” néven! 10. Készítsen Weblapot „in.html” néven! 11. A lap felső részének elrendezése egyezzen meg az „index.html” lapon láthatóval!
Képként a billen.gif” fájlt használja, a szöveg pedig „Beviteli eszközök” legyen! 12. A vonal alatt felsorolásjelekkel helyezze el a következőket: „Billentyűzet”, „Egér”,
„Scanner”, „Botkormány”, „Mikrofon”, „…”! 13. A lap végére, jobbra helyezzen el egy „Vissza az előző oldalra” feliratot! 14. Erre a feliratra kattintva juthassunk vissza az „index.html” lapra! 15. Készítsen az „in.html” lapról másolatot „out.html” néven! 16. Ezen a lapon a kép a „monitor.gif”, a szöveg a „Kiviteli eszközök” legyen! 17. A felsorolásban a következők szerepeljenek: „Monitor”, „Nyomtató”, „Hangszóró”,
„...”! 18. Készítsen az „in.html” lapról másolatot „hat.html” néven! 19. Ezen a lapon a kép a „flopi.gif”, a szöveg a „Háttértárak” legyen! 20. A felsorolásban a következők szerepeljenek: „Hajlékonylemez”, „Merevlemez”,
„Streamer”, „CD-RW”, „DVD-RAM”, „...”! 21. Helyezzen el az „index.html” lapon hivatkozásokat úgy, hogy az ott lévő képekre
kattintva a megfelelő lapra ugorhassunk! (Ne felejtse el a lapot ismételten menteni!)
116
Javítási és pontozási útmutató
Elkészített egy kicsinyített képet 2 pontAz összes kicsinyített képet elkészítette 2 pontLegalább egy lapon beállította a hátteret és betűszínt 1 pontAz összes lapon beállította a hátteret és betűszínt 1 pontAz „index.html” lapon az „szg.gif” képet elhelyezte, a szöveg mellette van 1 pontElhelyezett a lapon „70% hosszú” elválasztó vonalat 1 pontElkészítette a táblázatot 2 pontA táblázat első sorába behelyezte a szövegeket 1 pontA táblázat második sorában elhelyezte a kicsinyített képeket (nem az eredeti képeket tette be kicsinyített megjelenítéssel)
2 pont
A táblázat az ablakban középre igazított 1 pontAz „in.html” lap felső részén jó kép és szöveg található 1 pontA felsorolást HTML utasítás segítségével készítette el 1 pontA „Vissza az előző oldalra” feliratot jobbra rendezte 1 pontA hivatkozást elhelyezte a „Vissza az előző oldalra” felirathoz 1 pontAz „out.html” lap az „in.html” alapján, a szöveg és képcserével elkészült 2 pontA „hat.html” lap az „in.html” alapján, a szöveg és képcserével elkészült 2 pontAz „index.html” lapon lévő képekhez a megfelelő hivatkozásokat elhelyezte (hivatkozásonként 1–1 pont)
3 pont
25 pont
Elemzés
A részletes követelmények, 7. Információs hálózati szolgáltatások pontjában szerepel, hogy:
– tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni, – tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni. A feladat a 7.2, A weblap készítés, témakörhöz kapcsolódik. A feladat ezeket a gyakor-
lati ismereteket kívánja számon kérni. E helyen is hangsúlyozni érdemes, hogy az érettségi vizsgán nem áll rendelkezésre on-line internetes hálózati kapcsolat. A kész weblapoknak lokális gépen böngésző segítségével olvashatóaknak kell lenni.
A feladat reproduktív jellegű. Pontos részfeladatok írják elő, hogy az egyes oldalak ho-gyan nézzenek ki és milyen elemeket tartalmazzanak.
A feladat weblapszerkesztő program segítségével megoldható (7.2.2). (Emelt szinten a HTML segítségével, egyszerű szövegszerkesztő programmal történő weblapkészítés is elvárás. A megoldás így is elkészíthető, de így időigényesebb.)
Az 1. részfeladatban 3 állományban megadott kép méretét kell megváltoztatni. Ehhez a 8.2 Grafika témakörnél megfogalmazott követelménynek – „Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani.” – kell a vizsgázónak eleget tennie. A há-lózati alkalmazásoknál törekedni kell a kis méretű állományok használatára.
A 2. részfeladatban a weblapok általános formázási feladatait, a háttér és a karakter megjelenési paramétereit szükséges beállítani. Ezek ismeretét a 7.2.3 fogalmazza meg a rész-letes követelményekben.
117
A 3. részfeladat tartalomjegyzék készítését írja elő. Ennek megvalósítása összefügg a további részfeladatokkal. Az egyes eszközökről szóló lapokra hivatkozásokat, linkeket kell létrehozni. Ezeket a lapokat időben előbb érdemes létrehozni és csak azután a tartalomjegyzé-ket. Ebből az látszik, hogy a teljes megoldást nem lineárisan, a részfeladatok sorszáma szerint érdemes megalkotni. Az optimális sorrendet a vizsgázónak kell megtalálnia. Ettől el lehet térni, de ez időveszteséggel jár.
Erre az oldalra még egy képet és a 4. részfeladat szerint mellé, tehát meghatározott helyre, adott szöveget kell elhelyezni. A vizsgázó reprodukciós képességét mérik az ilyen jellegű részfeladatok.
Az 5. részfeladat 70%-os ablakszélességű vonal elhelyezését írja elő. A javítási útmutató szerint lényeges a pontos paraméter-beállítás ellenőrzése, és nem elég csak az elem elhelyezése.
A 6., 7. és 8. feladat alkotóbb jellegű. A leírás alapján táblázatot kell beszúrni. Előtte érdemes megtervezni, például hány oszlop és sor legyen. A részfeladat szövegének értelmezése alapján megoldható. A táblázat celláiba szöveget, illetve képeket kell beszúrni. A megoldás javításakor itt ellenőrizni kell, hogy a vizsgázó a már megváltoztatott méretű képek állományait illesztette-e a cellákba. Az eredeti képek kicsinyített megjelenítése nem teljes értékűek. A 8. részfeladat szerint a táblázatot középre igazítottá kell alakítania a vizsgázónak.
A 9. részfeladattól, megadott néven történő mentés, több állományt kell létrehozni. A vizsgázónak ehhez biztos állománykezelési ismeretekkel kell rendelkeznie (3.1.4). Rossz állo-mánynevek és kiterjesztések alkalmazása esetén (hivatkozásokban is) a böngészők nem jelenítik meg a vizsgázó munkáját. Komplex módon szükséges átlátni az állományok közötti összefüggéseket. A weblapkészítési feladat megoldásánál alapvető fontosságú a hivatkozások elhelyezése és ellenőrzése. Az ellenőrzés böngésző használatát igényli a vizsgázótól és a javító tanártól.
A 10. és 11. részfeladat-állomány új néven történő mentését és átszerkesztését igényli az eredeti formátum megtartásával. A 12., 17. és 20. pont felsorolás használatát igényli. Ez annak a vizsgázónak, aki készség szintjén ismeri a formázási funkciókat, nem jelenthet problémát. A szövegelemek pontos bevitelére szükséges ügyelni.
A 13. részfeladatban a lap végére, jobbra kell egy „Vissza az előző oldalra” feliratot elhelyezni, és a 14. pont szerint hivatkozássá alakítani. A funkció megvalósítása könnyű, de precíz munkát követel meg.
A 15–20. részfeladatok szöveg-, képcserével és az állományok új néven való mentésével elkészíthetők.
Az utolsó, 21.-es, részfeladat a legelső lap, „index.html” állomány, módosítását igényli. Az eddigiekhez képest annyi többletmunka szükséges, hogy nem szöveget, hanem képet kell linkké alakítani.
A feladat reprodukciós jellegéből következően erősen strukturált. Ez elősegíti és irányítja a megoldást. A javítási útmutató megoldásrészekre adható pontszámok rendszerét egyértelműen lehetett kialakítani ez alapján. Ez a feladat az emelt szintű érettségi könnyebb feladattípusai közé tartozik.
118
7. Párbajtőr
Szint: Emelt Témakör: Adatbázis kezelés Javasolt megoldási idő: 45 perc Megszerezhető pontszám: 20 pont Az újkori olimpiák férfi, egyéni párbajtőr dobogós helyezetteinek adatait vizsgálja meg adatbázis-kezelő rendszer segítségével! Ezeket az információkat egy adattáblában tároljuk. Készítsen új adatbázist parbaj néven! A versenyzők adatait tartalmazó adattáblát (Egyéni.xls) importálja az adatbázisba!
A tábla szerkezete:
EGYÉNI (Azonosító, Év, Helyszín, Helyezés, Név, Ország)
Azonosító A versenyző azonosítója (számláló), ez a kulcs Év Az olimpia időpontja (szám) Helyszín Az olimpiát rendező város (szöveg) Helyezés A versenyző helyezése a versenyszámban (szám) Név A versenyző neve (szöveg) Ország A versenyző országának rövidítése (szöveg)
Feladatok
Készítse el a következő feladatok megoldását! A zárójelben lévő betűk legyenek a nevek a mentésnél!
1. Listázza ki az aranyérmes versenyzők nevét, az olimpia idejét és helyét az időpont alapján növekvően! (A)
2. Kulcsár Győző melyik olimpián és milyen helyezést ért el? (B) 3. Írassa ki az atlantai olimpia érmeseinek nevét és helyezését! (C) 4. A magyarok hány dobogós helyezést értek el? (D) 5. Kik voltak a magyar dobogósok? Mindenki csak egyszer szerepeljen a helyezések
számával! (E) 6. Ki nyert többször aranyérmet? (F) 7. Összesítse, hogy melyik ország hány aranyérmet szerzett! (G) 8. Melyik városban rendeztek többször olimpiát? (H) 9. Készítsen jelentést, országonként és helyezésenként csoportosítva az olimpikonok
nevét! (I) 10. Készítse el az országonkénti éremtáblázatot lekérdezéssel és jelentéssel! A jelentésben
az országokat emelje ki! (J)
119
Javítási és pontozási útmutató
Adatbázis létrehozása 1 pontAdattábla importálása 1 pontKulcs beállítása 1 pontA: SELECT Név, Év, Helyszín FROM Egyéni WHERE Helyezés=1 ORDER BY Év;
1 pont
B: SELECT Év, Helyszín, Helyezés FROM Egyéni WHERE Név='Kulcsár Győző';
1 pont
C: SELECT Név, Helyezés FROM Egyéni WHERE Helyszín='Atlanta' ORDER BY Helyezés;
1 pont
D: SELECT Count(*) AS [Érmek száma] FROM Egyéni WHERE Ország='MA';
2 pont
E: SELECT Név, Count(*) AS [Helyezések száma] FROM Egyéni WHERE Ország='MA' GROUP BY Név;
2 pont
F: SELECT Név, Count(*) AS [Aranyérmek száma] FROM Egyéni WHERE Helyezés=1 GROUP BY Név HAVING Count(*)>1;
2 pont
G: SELECT Ország, Count(*) AS [Aranyérmek száma] FROM Egyéni WHERE Helyezés=1 GROUP BY Ország;
2 pont
H: SELECT Helyszín, Count(Helyszín)/3 AS [Olimpiák száma] FROM Egyéni GROUP BY Helyszín HAVING Count(Helyszín)>3;
2 pont
I: jelentés 1 pontJ: SELECT Ország, Helyezés, Count(*) AS Darab FROM Egyéni GROUP BY Ország, Helyezés ORDER BY Ország;
2 pont
J: jelentés 1 pont 20 pont
120
Elemzés
Ez a gyakorlati feladat a részletes követelmények 6. Adatbázis-kezelés pontjában szerepelő ismereteket igényli a megoldáshoz.
A vizsgafeladat megoldásakor létrehozandó adatbázis egy adattáblát tartalmaz, amely így rendkívül egyszerű szerkezetű. Az adattáblát egy xls állományból kell importálni. A feladat szövege tartalmazza a mezők jelentését és típusát, a kulcsmező megadását (6.2.1). A feladatnak ez az első, bevezető része reproduktív jellegű. A részfeladatok megoldása inkább alkotó jellegű, hiszen a felsorolt kérdések megválaszolásához részletes útmutató nélkül, lekérdezéseket és jelentéseket kell készíteni. Az egy tábla használata mélyebb adatmodelle-zési ismereteket nem igényel, az adatvisszanyerés az alapvető cél.
A megoldáshoz tetszőleges adatbáziskezelő-rendszer választható. A különböző rendsze-rekben nem egyforma nehézségű a megoldás. Interaktív felület nélkül a lekérdezések elké-szítése körülményesebb. A feladat készítője Access, illetve funkciójában ehhez hasonló rend-szert és minimum egy lekérdező nyelv pl.: SQL használatát feltételezi a megoldáshoz (6.3).
A megoldások elkészíthetők QBE-rács használatával és SQL nyelvű lekérdezések írá-sával is. A két fajta felelet alkotási módot egyenértékűnek tekintjük. A két módszernek más-más nehézsége illetve előnye van, illetve a probléma megoldó képesség vizsgálata a cél. A javítási útmutató az SQL nyelvű minta megoldásokat adja meg a könnyebb és jobb doku-mentálhatóság miatt.
A részfeladatok megoldása előtt az adatbázis létrehozásáért (6.2.3), az adattábla importálásáért és a kulcs megadásáért (6.1.1) is jár már 1–1 pont a javítási útmutató szerint.
A lekérdezések elkészítéséhez a vizsgázónak ki kell tudnia választania a megjelenítendő mezőket (6.3.1), és szűrési feltételeket alkotnia a tulajdonságok alapján.
Az 1. pontban a feladat szövege felsorolja a megjelenítendő mezőket, és a vizsgázónak a szűrési feltétel megadásához értelmeznie kell, hogy az „aranyérmes” tulajdonság melyik mező, milyen értékével van ábrázolva. Az eredménylistát évszám szerint rendezve kell megjeleníteni.
A 2. részfeladat is rekordszűrést igényel, de ebben az esetben már a megjelenítendő mezők listáját is a kérdés alapján kell meghatározni. Melyik olimpián – év és helyszín, milyen helyezést ért el – helyezés tulajdonság megjelenítése a rekordokból a név alapján történt szűrés után.
A 3. részfeladat megoldásához a helyszín attribútum alapján szükséges szűrni és helyezés szerint rendezni.
Ez a három lekérdezés egyszerű szűréssel valósítható meg, a javítási és pontozási útmutató szerint 1–1 pont adható helyes megoldás esetén. A többi, kicsit több meggondolást igénylő helyes lekérdezés elkészítéséért 2–2 pont jár.
A 4. részfeladat kérdésének megválaszolásához aggregáló függvényt (COUNT) kell alkalmazni a megfelelően szűrt rekordokra. A vizsgázónak az adattáblában meg kell néznie, hogy melyik mezőben és milyen értékkel van ábrázolva a versenyzők nemzetisége.
Az 5. részfeladat csoportalkotás (GROUP BY) segítségével oldható meg. Ennek szüksé-gességére, „Mindenki csak egyszer szerepeljen a helyezések számával!” és használatára a vizsgázónak kell rájönnie.
A 6. részfeladat megoldása igényli talán a legtöbb ötletet. Az 1. részfeladatban már az aranyérmeseket szűrni kellett. Ezeket a rekordokat most név alapján csoportosítani kell és a csoportok rekordszáma (COUNT) alapján a csoportra is szűrni kell (HAVING Count(*)>1). A megoldás a vizsgázótól biztos absztraháló képességet igényel.
121
A 7. részfeladat megoldásához már a kérdés is sugallja, hogy csoportot kell alkotni az ország mező alapján az „aranyérmes” rekordokból. A csoportalkotással megoldható feladatok közül talán ennek a legkönnyebb a megoldását elkészíteni.
A 8. részfeladat az adattábla elemzését igényli. Észrevehető, hogy minden olimpiához három rekord tartozik, egy első, egy második és egy harmadik helyezéshez tartozó. Ezek szerint, ha egy olimpiai város háromnál többször szerepel a táblában, akkor abban a városban többször rendeztek olimpiát.
A 9. részfeladat szerint jelentést kell készítenie a vizsgázónak. Ezt a jelentésvarázslóval érdemes elkészíteni, mert az egyben a megadott szempontok alapján csoportosítást is képes végrehajtani. A megoldáshoz különösebb ötlet nem kell, a megfelelő eszközt kell kiválasztani és használni. A helyesen létrehozott jelentésért 1 pont adható.
A 10., utolsó részfeladatban még egy lekérdezést és egy hozzákapcsolódó jelentést kell megalkotni. Minden olimpia után elkészítik, és nyilvánosságra hozzák az országonkénti éremtáblázatot. Valószínű ezzel nem most találkoznak először a vizsgázók. A feladat így élőnek, bizonyos értelemben hétköznapinak tekinthető. A válasz ország és helyezés alapján történő csoportalkotással, a csoportokon belüli rekordszámlálással lehet megadni. A kész lekérdezés alapján készíthető el a jelentés. A javítási és pontozási útmutató alapján a lekérdezésért 2 és a jelentésért 1 pont adható.
A teljes feladatról elmondható, hogy kész, strukturált adathalmaz alapján kell a vizsgá-zónak adatbázist és azon belül adattáblát létrehoznia (6.1.1). Az adattábla feltöltését nem neki kell elvégeznie, hiszen ez túl sok időt venne igénybe (6.2.3). Kevés adat esetén a kérdések nem jelentenének élő problémát. A komplex feladatokban fontos az adatforrások importálása.
Az elkészítendő 9 lekérdezésből 3 egyszerű szűrési feladat, 5 megoldáshoz csoportokat kell alkotni, és ebből 2-nél ez alapján is szűrni szükséges. A lekérdezések feléhez alapvető aggregáló függvényt is használni kell (6.3.1).
Kisebb súllyal, 20-ból 2 pontért, jelentést kell varázslóval előállítani (6.4.2).
122
8. A lencsék nagyítása Szint: Emelt Témakör: Táblázatkezelés Javasolt megoldási idő: 40 perc Megszerezhető pontszám: 25 pont
Az optikai leképzés vizsgálata során állapították meg a vékony lencsék leképzési törvé-
nyét, amely a tárgytávolság, a képtávolság és a lencse fókusztávolsága közötti összefüggést rögzíti.
fkt111
=+
A leképzési törvény alapján határozható meg a képtávolság – tárgytávolság függvény.
ftftk−
=
A nagyítás mértéke (N) a kép és a tárgy méreteinek aránya, illetve a képtávolság és tárgytávolság hányadosa.
ftf
tk
TKN
−===
Adott fókusztávolság esetén, különböző tárgytávolságokhoz számítsa ki a nagyítást, majd az eredményeket grafikusan is ábrázolja!
1. Egy munkalap A1:C1 oszlopába készítse elő a táblázat fejlécét! Írja a cellákba rendre a következőket: fókusztávolság, tárgytávolság és nagyítás. A megfelelő cellákban, szerepeljen a mértékegység (cm) is! Az A2-es cellában adja meg a fókusztávolság értékét (pl. 10).
2. A B2-es cellától lefelé töltse fel a cellákat –10,0-tól +10,0-ig, 0,5-esével! 3. A C oszlopban a megfelelő tárgytávolságokhoz tartozó nagyításokat számítsa ki! A C2
cellába írt kifejezést másolja a megfelelő cellákba! Ügyeljen a hivatkozásokra! Egy cellában hibajelzés jelenik meg! Ha a tárgytávolság egyenlő éppen a fókusztávolsággal, akkor 0-val való osztás történik. Ezt a sort törölje ki a táblázatából!
4. A kitörölt sor helyére szúrjon be annyi új sort, hogy a tárgytávolság értékek sűrűbben (0,1 cm-ével) legyenek itt, de a tárgytávolság fókusztávolsággal való egyezését hagyja ki!
5. Formázza a táblázatát! A tárgytávolság és a nagyítás értékek 1 tizedesjegy pontosan jelenjenek meg! Az oszlop szélességeket úgy állítsa be, hogy a fejlécben a mér-tékegységek a megnevezés alatt középen jelenjenek meg. A karakterek méretét és a sormagasságokat úgy állítsa be, hogy a táblázat 1 oldalon kiférjen! A táblázatot a lapon igazítsa középre! Ezt a nyomtatási képen ellenőrizze, ott is kicsinyíthet!
6. Új munkalapon ábrázolja PONTXY diagramon a nagyítás - tárgytávolság függvényt! A pontokat ne kösse össze a grafikonon és ne legyen jelmagyarázat! A diagram címe legyen „nagyítás-tárgytávolság”! A diagram fejlécébe írja be a nevét és a dátumot!
123
Javítási és pontozási útmutató
A2-es cellában a fókusztávolság 1 pontA táblázat fejléce 3 pontA B2-es cellától lefelé a cellák -10,0-tól +10,0-ig 0,5-esével 2 pontA C2 cellában a kifejezés: =$A$2/(B2-$A$2) 2 pontA cella másolása 1 pontA hibás sort törölte 2 pontA kitörölt sor helyére megfelelő számú új sort szúrt be 2 pontA tárgytávolság értékek sűrűbben (0,1 cm-ével) 2 pontA tárgytávolság és a nagyítás értékek 1 tizedesjegy pontosan jelennek meg 1 pontAz oszlop szélességeket jól állítja be 2 pontA táblázat 1 oldalon kifér 1 pontÚj munkalapon 1 pontPONTXY diagramon a nagyítás – tárgytávolság függvény 1 pontA pontokat nem köti össze a grafikonon 1 pontNincs jelmagyarázat 1 pontA diagram címe „nagyítás-tárgytávolság” 1 pontFejléc 1 pont
25 pont
Elemzés
Az emelt szintű érettségi vizsgán a probléma megoldás jobban dominál, mint közép-szinten. Nem egyszerűen adatok rendszerezése és tárolása a cél (5.1.4), hanem a tárolt ada-tokkal való műveletvégzés, összefüggéskeresés és az eredmények áttekinthető formában való ábrázolása, megjelenítése (5.6.1). A részletes érettségi követelmények (5.6) Probléma-megoldás táblázatkezelővel alfejezetének megfelelő ez a gyakorlati feladat.
A feladat reproduktív részeket, elemeket tartalmaz. Az emelt szintű érettségin a könnyebb feladatok közé tartozik. A javítási és pontozási útmutató alapján az értékelés vi-szonylag egyszerű, mert a részpontszámok jól lebontottak.
A vizsgázó ennél a feladatnál nem kap adatállományt, hanem az adatokat néhány kezdő paraméterből kell előállítania (5.3.2) a szöveges feladat alapján (5.6.2). A megoldandó problé-ma alapja egy fizikában tanult jelenség. Ennek leírását, értelmezését és összefüggéseit a fela-dat részletesen megadja, fizikai ismerethiány nem jelenthet hátrányt. Az értelmező szöveg és az összefüggések alapján már az optikai leképzést elemeznie kell a vizsgázónak.
A részfeladatok pontosan megadják, hogy melyik cellába mit kell írni, illetve milyen műveletet kell végrehajtani. A feladat lényege a az abszolút és relatív hivatkozás használata (5.3.3).
Matematikai értelemben egy függvény értékeit kell kiszámítani adott pontokban. A tárgytávolság értékeket a táblázatkezelő feltöltés, vagy másolás funkciójával kell létrehozni.
A vizsgázónak megfelelő kifejezés segítségével kell a nagyítási értékeket kiszámítania. Összefüggés használata nélkül, pl. külön kiszámolt értékeket visz be a cellákba, a
megfelelő részfeladatra (3.) nem adható pont. Így a cellákba írt képletet is ellenőrizni kell, pl. a C2 cellában a kifejezés: =$A$2/(B2-$A$2), nem elég csupán az eredményeket ellenőrizni (5.3.4). Helyes kifejezés esetén a tartomány már másolással kitölthető.
124
Az ábrázolandó tartományban a függvénynek szakadása van, ha a tárgytávolság éppen a fókusztávolsággal egyenlő. Itt a 0-val osztás miatt hibaüzenet jelenik meg. Ezt a sort törölni kell (5.4.1). Kellő számú új sor beszúrásával és a tartomány új, kisebb lépésközű feltöltésével a szakadás körül több pontban kell a függvényértékeket kiszámítani. Ábrázoláskor a függvény meredekebb részei így jobban láthatóak.
Az 5. részfeladat szerint a táblázatot a vizsgázónak formáznia kell, a nagyítás értékek 1 tizedesjegy pontosan jelenjenek meg, oszlopszélességeket úgy kell beállítani, hogy a fejlécben a mértékegységek a megnevezés alatt középen jelenjenek meg (5.5.2). A karakterek méretét és a sormagasságokat úgy kell beállítani, hogy a táblázat 1 oldalon kiférjen. Nyomtatási képen kell a vizsgázónak ellenőriznie, hogy munkája egy oldalon elférjen.
A 6. részfeladatnak megfelelően a nagyítást a tárgytávolság függvényében (PONTXY diagram) külön munkalapon kell ábrázolni. Ha nem új lapra készíti a vizsgázó, hanem beágyazva, akkor az ezért járó részpontszámot nem kaphatja meg. Az ábrázolásnak csak ezzel a diagramtípussal van értelme, az egyik értékoszlopot a másik függvényében kell megadni. A diagramot az előírtaknak megfelelően kell formázni (5.5.3) és a szerkezetét megadni. Ez elkészíthető a diagramvarázsló segítségével. A szükséges feliratokat esztétikus elhelyezéssel, el kell készíteni, jelmagyarázatot meg kell szüntetni.
Az élőfej kitöltése itt is szükséges, elsősorban praktikus okokból, a könnyebb azonosítás miatt (5.4). A diagramot is érdemes nyomtatási képen ellenőrizni.
125
9. Motorverseny Szint: Emelt Témakör: Programozás Javasolt megoldási idő: 60 perc Megszerezhető pontszám: 45 pont Ismert a SuperBike világbajnokság 0 < N < = 12 idei futamának beérkezési sorrendje, a BIKE.BE fájlban. Minden sorban egy név van, futamonként legfeljebb hat. Az egyes futa-mokat egy üres sor választja el egymástól (mindig maximum hatan érkeztek be).
1. Adjuk meg azok névsorát a FUTAM.TXT fájlban, akik minden futamon célba érkeztek! Minden sorban pontosan egy név szerepeljen!
2. A LISTA.TXT -be kerüljön be a világbajnokság eredményrangsora (rendezés)! A győztes 6, a többiek rendre eggyel kevesebb pontot kapnak! Minden sorban egy név legyen, mellette egy szóköz utána a pontszám!
Példa: a b c d e f a c d f a f c b g a f b c LISTA.TXT a 23 c 15 f 13 b 11 d 7 g 6 e 2 FUTAM.TXT a c f
126
Javítási és pontozási útmutató
Adatleírás Típusok Konstansok 2 pont Rekord 2 pont Fájlok 2 pont Változók Fájlok 1 pont Tömb 1 pont Rekord és segédváltozók 1 pont Ciklus és logikai változó 1 pontKezdőérték beállítása a nevek beolvasásához 2 pontNevek beolvasása Olvasóciklus 1 pont Kezdőérték a tömbbeírás előtt 1 pont Pontszámbeírás 1 pont Futambeírás 1 pontFutamban való részvétel megállapítás Fájlvég és új futam figyelése 2 pont Kezdőértékek 2 pont Részvétel figyelése 2 pont Futamszámláló helyes értéke 2 pontPontszám helyes kitöltése Kezdőértékek 2 pont Helyezésből pontszám kiszámítása 3 pontKeresőciklusok helyes működése 3 pontA FUTAM.TXT feltöltése A fájl inicializálása-kezelése 1 pont Ciklusfej 1 pont Futammező helyes kitöltése 1 pont Fájlba írás 1 pontRendezés Két ciklus 2 pont Összehasonlítás 1 pont Csere 2 pontA LISTA.TXT kitöltése A fájl inicializálása-kezelése 1 pont Ciklusfej 1 pont A kiírandó sor meghatározása 2 pont
45 pont
Egy lehetséges megoldás terve
program Bike Konstans InpF='bike.be' OutF1='futam.txt' OutF2='lista.txt' Típus PlayerRec=Rekord
127
Name:Szöveg[20] TotalScore:Egész Races:Egész Változók Players:Tömb[1..12*6] PlayerRec N,K:Egész Eljárás BeOlvas Változók f:Text sor:Szöveg i:Egész keres,getscore:Egész ch:Karakter Összerendel(f,InpF) Nyit:f getscore:=7 Ciklus amíg Nem Vége(f) Getscore:=getscore-1 Be:f,sor Ha sor = ”” akkor Növel(K) getscore:=7 különben keres := 1 Ciklus amíg keres ≤ N és sor ≠ Players[keres].Name keres := keres+1 Ciklus vége Ha keres>N akkor N:=N+1 Players[N].Name:=Sor Elágazás vége Players[keres].Races := Players[keres].Races+1 Players[keres].TotalScore := Players[keres].TotalScore+getscore Elágazás vége Ciklus vége Zár(f) Eljárás vége Eljárás Kiir Változók f:Text i,cikl:Egész maxindex:Egész Összerendel(f,OutF1) Nyit(f) Ciklus i:=1-től N-ig Ha Players[i].Races=K akkor Ki:f,Players[i].Name Zár(f) Összerendel(f,OutF2) Nyit(f) Ciklus cikl:=1-től N-ig maxindex:=1 Ciklus i:=2-től N-ig Ha Players[maxindex].TotalScore<Players[i].TotalScore akkor maxindex:=i Elágazás vége
128
Ciklus vége Ki:f,Players[maxindex].Name,' ',Players[maxindex].TotalScore Players[maxindex].TotalScore:=0 Ciklus vége Zár(f) Eljárás vége Főprogram N:=0 K:=1 BeOlvas Kiir Főprogram vége.
Elemzés
A feladat az emelt szintű érettségi gyakorlati feladatsorának részeként az algoritmizálás, programozási ismeretek témakört kéri számon. A program a működéséhez szükséges szöve-ges adatokat egy fájlból olvassa be, és két fájlba írja az eredményeket a feldolgozás után. Ezért az eredményes vizsgához feltétlenül szükséges az állománykezelés készségszintű isme-rete. A megoldást nagymértékben segíti egy jól megtervezett adatstruktúra, ami a feldolgozás közben válik hasznossá. Ezért a vizsgázónak készség szinten kell ismernie a tömb és rekord adatszerkezeteket is.
Az első részfeladat megoldásához az alkalmazott adatszerkezetektől függően több úton is eljuthatunk. Az egyik lehetséges megoldás szerint először alkalmazzuk az adathalmazra a megszámlálást, amivel minden egyes versenyzőről eldöntjük, hogy hány futamon ért célba. Hasonlóan megszámolandó, hogy hány futam volt összesen. A következő lépésben válogas-suk ki azokat a versenyzőket, akik annyi futamon érkezett be, amennyi összesen volt. A leír-takból látható, hogy elemi algoritmusokat alkalmazva (megszámlálás, kiválogatás) a feladat megoldható. A vizsgázónak fel kell ismernie, hogy melyik típusfeladatnak felel meg a kiírt részfeladat, így az ismert algoritmusok felhasználásával készítheti el programját.
A második részfeladat két megoldandó problémára bontható. Az elsőben minden ver-senyzőről el kell dönteni, hogy hány pontot gyűjtött a futamok alatt. Ehhez a bemeneti állo-mány soronkénti olvasásakor egy kereséssel meg kell határozni, hogy az éppen beolvasott versenyzőt nyilvántartásba vettük-e már. Amennyiben már korábban találkoztunk nevével, az eddigi pontszámát meg kell növelni az adott futamban elért pontjainak számával. Ha nem szerepelt eddig, akkor fel kell venni a mostani pontszámával a feldolgozás alatt álló ver-senyzők listájára. Miután minden versenyzőről tároltuk, hogy hány pontot ért el összesen a világbajnokság alatt, egy rendezést kell végrehajtani a pontszámok alapján. A rendezésben az adatok kezelését segíti, ha a versenyzőkről olyan rekordokat tárolunk, ahol a név és az adott versenyző által gyűjtött pontszáma található. A rendezési módszer szabadon választható, a pontozásnál nem jelent különbséget a hatékonyabb, gyorsabb rendezési algoritmus alkalmazá-sa. Az ilyen feladatoknál érdemes könnyen megírható rendezési algoritmust választani, ezzel is csökkentve az esetleges hibák számát.
A feladat megoldásakor az adatstruktúra és algoritmus tervezése fontos, mert jó válasz-tással rövidebb, átláthatóbb program készíthető. Erre pontszám külön nem adható, de a ren-delkezésre álló idő hatékonyabb kihasználása miatt mégis szükséges. Az elkészített program-nak csak a szövegben megadott tulajdonságú bemenő adatokkal kell jól működnie, ezért nem érdemes külön időráfordítással a hibás adatok kezelésére felkészíteni azt.
129
A feladat a következő témákat kéri számon a vizsgázótól (l. Részletes érettségi vizsga-követelmény):
10.1. Elemi és összetett adatok, állomány-szervezés, relációs adatstruktúrák 10.1.2. Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz 10.1.3. Állományok 10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra 10.2.1. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximumkiválasztás,
kiválogatás, elemi rendezések 10.4. A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat 10.4.1. A programkészítés lépései: feladatmeghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés,
hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás 11.2. Programozási nyelv 11.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete 11.3. Programfejlesztői környezet 11.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környe-
zetben 11.3.2. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben
A számon kért ismeretek nem mindegyikéhez tartozik pont, de azok nélkül a feladat nem vagy csak körülményesen oldható meg.
130
10. Tornyok Szint: Emelt Témakör: Programozás Javasolt megoldási idő: 90 perc Megszerezhető pontszám: 45 pont
Kockákból tornyokat építünk különböző stratégiák szerint. Általános szabály, hogy
kisebb kockára nem lehet nagyobbat tenni. A kockaépítés stratégiái: – A következő kockát arra a toronyra kell tenni, amelyik tetején a legkisebb olyan kocka
van, amire még rátehető. Ha nincs ilyen torony, akkor új tornyot kell kezdeni. Ha több ilyen torony is van, akkor a legkisebb sorszámú toronyra kell tenni a kockát.
– A következő kockát arra a toronyra kell tenni, amelyik a legtöbb kockából áll. Ha több ilyen is van, akkor arra a toronyra kell tenni, amelyiknek a tetején a legnagyobb kocka van. Ha nem tehető egyik toronyra sem, akkor új tornyot kell kezdeni.
–A következő kockát arra a toronyra kell tenni, amelyiken a legnagyobb kocka van. Ha több ilyen is van, akkor a legkisebb sorszámúra kell a kockát tenni. Ha nem tehető egyik toronyra sem a kocka, akkor új tornyot kell kezdeni.
A kockák méretét jellemző számok 1–30 közé eső egész számok. Összesen 0 < N < 50
kocka van. Az adatok a KOCKA.BE fájlban találhatók. Az első sorban N értéke, majd a következő N sorban a kockák adatai.
A menüvezérelt program a KOCKAx.KI fájlba írja ki a stratégia által nyert tornyok számát (M), majd a következő M sorba a tornyot alkotó kockák adatait. X a stratégia sorszáma.
Feladat: a program elkészítése. Példa:
KOCKA.BE 10 7 4 3 9 12 7 4 5 1 2
KOCKA1.KI 3 7 4 3 1 9 7 4 2 12 5
KOCKA2.KI
131
3 7 4 3 2 9 5 12 7 4 1
KOCKA3.KI 3 7 4 3 9 4 2 12 7 5 1
Javítási és pontozási útmutató
Megfelelő váltózók deklarálása (minimálisan a megadott értékek tárolására alkalmas típusokkal) a tornyok tárolására alkalmas változókon kívül. (Amennyiben a választott programozási nyelv nem igényli a típusmeghatározást, pont akkor adható, ha a program típuskeveredésre visszavezethető hibát nem tartalmaz.)
2 pont
A tornyok tárolására alkalmas változók létrehozása (tömb, rekord, láncolt lista, … a megoldás módjától függően) Ez a részpont tovább nem bontható! 3 pont
A program választási lehetőséget kínál a stratégiák között 1 pontA választáshoz a felhasználótól kér valamilyen módon adatot (szövegbevitel, billentyű leütés, egérfigyelés, …) 1 pont
A választásnak megfelelő programrészleten folytatja a program a futását 1 pontFájl megnyitás előkészítése (pont akkor adható, ha ezt legalább egy helyen jól végezte el) (Amennyiben a választott programozási nyelv nem igényli ezt a műveletet, pont akkor adható, ha a program végez fájlból olvasási műveletet.)
1 pont
N értékét a kocka.be fájlból beolvasta a megfelelő változóba 1 pontKezeli az N=0 esetet 1 pontA kocka.be fájlból olvasott be legalább egy kockaméretet (N>0 esetén) 1 pontLegalább N-1 értéket beolvasott (N>0 esetén) (pontot kap akkor is, ha N-nél több adatot akar beolvasni, és ezért a program hibával leáll) 1 pont
Pontosan N értéket olvasott be 1 pontElső stratégia Az első kockával az első tornyot kezdi 2 pontA második kockától kezdődően vizsgálja, hogy csak nagyobb kockára kerülhet az aktuális kocka (Az alkalmazott adatszerkezet lehet olyan, hogy ezt már az elsőnél is megteszi.)
2 pont
Amennyiben meglévő toronyra tehető, olyanra teszi, ahol az aktuálisnál nagyobb a legfelső 2 pont
A tornyok közül kiválasztja a legkisebb felső kockát tartalmazót 2 pontAzonosak esetén a legkisebb sorszámút választja (megfelelő algoritmus választásával ez külön programsort nem jelent!) 1 pont
A kiválasztott toronyra helyezi az aktuális kockát 1 pontIgény esetén új tornyot kezd 1 pontFájlba írja a tornyok számát 1 pontFájlba írja a tornyok adatait 1 pontA fájl megfelelően tagolt, azaz minden torony külön sor (A kockák méretei között a feladat szövege nem írt elő elválasztó karaktereket, ezért pont akkor is jár, ha az 1 pont
132
egy toronyba tartozó kockák adatai a soron belül tagolatlanok.)
Második stratégia (amennyiben az első stratégiának megfelelő megoldást nem készítette el, az ott szerezhető első 4 pont megadható, ha az ottani feltételeket ebben, vagy a harmadik stratégiában teljesítette)
Kiválasztja a legtöbb kockából álló tornyot 2 pontAzonos magasságú tornyok esetén meghatározza, melyik tetején van a legnagyobb (több azonos esetében azok közül bármelyiket választhatja) 2 pont
A kiválasztott toronyra helyezi az aktuális kockát 1 pontIgény esetén új tornyot kezd 1 pontFájlba írja a tornyok számát 1 pontFájlba írja a tornyok adatait 1 pontA fájl megfelelően tagolt, azaz minden torony külön sor (A kockák méretei között a feladat szövege nem írt elő elválasztó karaktereket, ezért pont akkor is jár, ha az egy toronyba tartozó kockák adatai a soron belül tagolatlanok.)
1 pont
Harmadik stratégia Kiválasztja azt a tornyot, amelyik tetején a legnagyobb kocka van 2 pontAzonosak esetén a legkisebb sorszámút választja (megfelelő algoritmus választásával ez külön programsort nem jelent!) 2 pont
Igény esetén új tornyot kezd 1 pontFájlba írja a tornyok számát 1 pontFájlba írja a tornyok adatait 1 pontA fájl megfelelően tagolt, azaz minden torony külön sor (A kockák méretei között a feladat szövege nem írt elő elválasztó karaktereket, ezért pont akkor is jár, ha az egy toronyba tartozó kockák adatai a soron belül tagolatlanok.)
1 pont
45 pont
Egy lehetséges megoldás terve
Eljárás Beolvas() Változó F: text; I Egész Nyit(F,"kocka.be) Be: f,n Ciklus i:=0 –tól n-ig Be: f,k[i] Ciklus vége Zár(f) Eljárás vége Eljárás kiir( i egész) Elágazás i 1: s=”kocka1.ki");
2: s=”kocka2.ki"; 3: s="kocka3.ki"; Elágazás vége Nyit(f,s) Ki: (f,m+1) Ciklus l:=0-tól m-ig Ciklus j:=0-tól n-ig Ha a[j]=l akkor Ki: (f,k[j]) Ciklus vége Ciklus vége
133
Zár(f) Eljárás vége Eljárás megold1() m:=-1 Ciklus j:=0-tól n-1-ig min:=100 Ciklus l:=0-tól m-1-ig ha(t[l]>k[j] ÉS t[l]<min) akkor min:=t[l],mh:=l Ciklus vége ha(min==100) akkor m:=m+1; t[m]:=k[j]; a[j]:=m; egyébként t[mh]:=k[j]; a[j]:=mh; Ciklus vége Ki: "OK" kiir(1); Eljárás vége Eljárás megold2() Változó tn: tömb[50] egész. I,l: egész m:=-1; Ciklus j:=0-tól n-ig min:=0; Ciklus l:=0-tól m-ig ha(t[l]>k[j]) akkor ha(tn[l]>min) akkor min:=tn[l],mh:=l ha (tn[l]=min ÉS t[l]>t[mh]) akkor min:=tn[l],mh:=l Ciklus vége ha(min==0) akkor m:=m+1; t[m]:=k[j]; a[j]:=m; tn[m]:=1 egyébként t[mh]:=k[j]; a[j]:=mh; tn[mh]:=tn[mh]+1 Ciklus vége Ki: "OK" kiir(2); Eljárás vége Eljárás megold3() Változók j,l,min,mh : egész; m:=-1; Ciklus j:=0-tól n-1-ig min:=0 Ciklus l:=0-tól m-1-ig ha(t[l]>k[j] és t[l]>min) akkor min:=t[l];mh:=l Ciklus vége ha(min=0) akkor m:=m+1; t[m]:=k[j]; a[j]:=m egyébként t[mh]:=k[j]; a[j]:=mh Ciklus vége kiir(3); Eljárás vége Főprogram Változók n,m egész; Tömb k[50],t[50],a[50] egész Változók kell = igaz: logikai c karakter; beolvas(); ki: "1 : Első stratégia" ki: "2 : Második stratégia" ki: "3 : harmadik stratégia" ki: "K : Kilépés" Ciklus amíg kell
134
Be: c; Elágazás(c) '1': megold1(); '2': megold2(); '3': megold3(); 'k': kell := hamis; Elágazás vége Ciklus vége Főprogram vége
Elemzés
A feladat az emelt szint gyakorlati feladatából a programozással kapcsolatos ismeret-anyag nagy részét lefedi.
A részletes követelményrendszerben található 10. Algoritmizálás, adatmodellezés, prog-ramozási ismeretek pontban leírtak közül a következőket kéri számon.
A feladat megoldása első ránézésre csak az egész számhalmazon történik. A menüvezérelt megoldáshoz szükséges a billentyűzet segítségével bevitt karakterek kezelése, ezért a hibátlan megoldáshoz szinte elkerülhetetlen a karakterekkel végezhető műveletek ismerete és fel-használása. A feladat hatékony megoldásához érdemes egy (vagy több) tömböt létrehozni. A programhoz bemenetként egy fájlt kapnak a vizsgázók, és az eredményt is fájlban várják el. Ezért elengedhetetlen az állományok kezelésének ismerete. Ezek a részletes követelmény sze-rint:
10.1. Elemi és összetett adatok, állományszervezés, relációs adatstruktúrák 10.1.1. Egész, … számok, … karakterek 10.1.2. … tömb,… 10.1.3. Állományok
A kockaépítési stratégiák mindegyikénél kis módosítással a tanult elemi algoritmusokat kell alkalmazni a megoldáshoz. Az első stratégiánál a minimumkiválasztást és a lineáris keresést érdemes ötvözni.
10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra 10.2.1. … keresés, … maximumkiválasztás, …
A második stratégiánál egy lehetséges megoldást nyújt a megszámlálás, maximumkiválasztás, lineáris keresés alkalmazása.
10.2.1. …, keresés, megszámlálás, maximumkiválasztás, … Az utolsó stratégiát a maximumkiválasztás és lineáris keresés alkalmazásával lehet megoldani.
10.2.1. …, keresés, maximumkiválasztás, …
A megoldásokhoz szükséges elemi algoritmusok alkalmazása erősen függ a program elkészítésénél használt adatstruktúrától. A tömbökben a tárolási stratégiáktól függően azonos részfeladathoz esetleg más elemi algoritmus használandó. A feladat pontozásánál nincs kü-lönbség az alkalmazott módszerek között, amennyiben az a helyes megoldást garantálja a feladat szövegében rögzített specifikációnak megfelelő adatokra. Az érettségizőnek nem kell a programját felkészítenie szélsőséges adatok fogadására, azaz megadott értéktartományokon kívül eső adatok esetében a programnak nem kell garantálnia a helyes működést. A rendelke-zésre álló idő hatékonyabb kihasználása végett ezeket az ellenőrzéseket érdemes egyszerűen kihagyni a programból, mivel pontot a pluszmunka nem ér.
A feladat több részére adódhat rekurzív algoritmusos megoldás, ami a követelmény-rendszerben szerepel. A feladat kitűzésében nincs erre utalás, ezért ez itt nem tekintendő számon kért ismeretnek.
10.3.1. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában
135
A feladat egy működő program készítése, azaz tisztában kell lenni a programkészítés lépéseivel. Ez az ismeret a feladat megoldásának szükséges feltételei között szerepel, nélküle a feladat nem megoldható. Ezen ismeretek alkalmazására külön pontot az érettségiző nem kap.
10.4. A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat 10.4.1. A programkészítés lépései: feladatmeghatározás, -tervezés, -kódolás, -tesztelés,
hibakeresés, … Ez a feladat egyik tipikus példája az olyan feladatoknak, ahol (legalább fejben) alaposan
át kell gondolni, meg kell tervezni a megoldás egyes részeit. A tervezéskor jól választott adatábrázolás jelentősen csökkenti a megoldás bonyolultságát. A feladat kitűzésében még utalás sincs a megoldáskor alkalmazandó adatábrázolásra. A tervezésért pont nem jár, viszont jelentős időnyereség érhető el vele. A tesztelés és hibakeresés ebben a feladatban nem ellenőrizhető, de a helyes működéshez valószínűleg szükséges.
Az előzőekhez hasonlóan rejtett (külön pontot nem érő) módon jelenik meg a követelményrendszer 11. pontjában megfogalmazott ismeretkör.
11. A programozás eszközei 11.2. Programozási nyelv 11.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete 11.3. Programfejlesztői környezet 11.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben 11.3.2. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben
A feladat megoldható bármely általános célú programozási nyelv segítségével, tet-szőleges hozzá tartozó fejlesztői környezettel. A feladat megoldásában minimális különbséget jelent csak a választott nyelv, valamint a karakteres vagy grafikus (ablaktechnikás) megoldás, amennyiben azt a fejlesztői környezet magas szinten támogatja. Az adatok képernyős meg-jelenítése a feladatban minimális hangsúlyt kap.
