AZ „RSD” RÁCKEVEI SZAKASZÁN BEKÖVETKEZETT CSÓNAKBORULÁS

- Szakmai vizsgálata

KBSZ SZAKMAI NAPOK - HAJÓZÁSSiófok, 2008.10.09.

Barnácz Istvánbalesetvizsgáló

Sajnos minden kísérlet és erőfeszítés ellenére sok ember számára az „éltető” víz egyben a halált hozó gyilkos is.

Ameddig saját magunktól ösztönösen nem tudunk a vízben élni, vagy nem tanulunk meg a „vízen járni”, addig sajnos sok ember számára előfordulnak sötét időszakok.

2

Nem olyanokra gondolok, mint amikor valaki szándékosan mond le az életéről, mert vele másnak kell foglalkoznia.

3

Hanem azokra a dolgokra, kialakult módszerekre, bevált gyakorlatokra, melyek az emberiség története során már bizonyították létjo-gosultságukat. Ezek többsége megta-lálható jogi szabá-lyozásokban, vagy más írásos for-mában, amiket el lehet sajátítani, vagy meg lehet tanulni.

4

Ha valaki képtelen ezeket megtanulni, attól még meg-ismerhet számos más olyan hasz-nos dolgot, ami adott esetben az életét mentheti meg. A már bevált tevékenységeket nem szégyen utá-nozni.

5

Ha jó példákat látunk, gyakran elég csak követni azokat az életünk megmentése érdekében.

6

2008. január 30-án 16 óra 50 perckor egy hét főből álló társaság tagjai Ráckeve Angyali-szigetről az RSD 22,5 fkm magasságában szeretett volna átjutni Szigetszentmártonba az ott hagyott gépkocsijukhoz.

Az egyikőjük csónakjával indultak el. A csónakba egyszerre mind a heten beszálltak.

A BALESET

7

Elindulás után, a mederközéphez közeledve azt észlelték, hogy a csónak orránál kezdett befolyni a víz, majd a következő pillanatban a csónak megtelt és felborult. A benne tartózkodó hét személy a vízbe esett, a csónak elmerült.

A BALESET

8

A benne utazók segélykiáltásaira az Angyali-sziget egyik lakosa és élettársa azonnal a csónakjába ült és a bajbajutottak segítségére sietett. A balesetben érintett 4 személy, köztük a csónak vezetője a borulás után azonnal elmerült.

A BALESET

9

Három főt – egyiket, aki a csónakból felúszó deszkába kapaszkodva várta a segítséget, a másikat, akit a hátizsákja tartott a vízfelszínén, valamint a harmadik társukat, aki a partig ki tudott úszni, de addigra annyira kimerült, hogy csak egy stégbe tudott megkapaszkodni - sikerült kimenteniük. A kimentett személyeket a szigeten lévő házukba vitték, ahol a kiérkező mentő személyzete ellátta őket, de kórházba szállításukat nem tartotta szükségesnek.

A BALESET

10

„A Cs. erőltette, hogy szálljunk be mindannyian a csónakba, mert siet is…. és lehet, hogy a benzin is kevés, nem lesz elég két fordulóra. Nekem ez nem nagyon tetszett, de végül is mindannyian beszálltunk.”

„Elindultunk és pár méter megtétele után én elkezdtem mondani, hogy elől spriccel be a víz a csónakba. A többiek azt hitték először, hogy viccelek, Cs. meg azt mondta, hogy nem gond, mert mire túl sok bejönne, addigra kiérünk a partra.”

„A motornak hirtelen másabb hangja lett mint addig, és még több víz jött be.”

„Ekkor én úgy éreztem, hogy egy kicsit megugrott, felgyorsult a csónak, és ekkor nagyobb mennyiségű víz jött be, ezt már én is éreztem.”

A BALESET ELEMZÉSE

11

Közvetlen előzmények

„Ekkor megijedtem és ösztönösen felugrottam, a csónak végébe szaladtam. Ekkor már szerintem mindenki megijedt, kiabáltunk, meg amennyire emlékszem, többen is felugrottak. Ahogy a csónak végébe értem, az már teljesen elsüllyedt, úgyhogy én is a vízbe kerültem.”

„Nagy volt a pánik, mindenki kiabált, én is azzal törődtem, hogy mentsem magam, elkezdtem a part felé úszni. Egy stégig el is jutottam, de már nem volt erőm rá fölmászni, csak kapaszkodtam a lábába. Amikor vissza néztem, már csak két fejet láttam.”

A BALESET ELEMZÉSE

12

Az esemény bekövetkezése

13

Hidro- meteorológiai adatokTéli, napsütéses szél mentes időjárás,

Levegő hőmérséklet-5 C

Kezdeti esti szürkület miatti szűrt fényviszonyok,

Normál, közepes vízállás,

Víz hőmérséklet 1,2 C

A baleset helyszíneRáckeve-Soroksári Duna 22,5 fkm magassága,

Ráckeve Angyali-sziget jobb part (ráckevei) ág,

Átlag vízmélység 1,5-2 méter, a hajózó útban 2,5-3 méter

A BALESET ELEMZÉSE

14

Fő méretei: legnagyobb hossza : 462 cm legnagyobb szélessége: 120,5 cm oldalmagassága a gerinctől: 44 cm számított súlya 236,32 kgÉpítési módja : szegecselt kivitelű, vízszintes fedélzet vonalú,

enyhénV alakban épített fenékszerkezetű, orr-részén felhúzott, nyitott csónak.

Befogadóképessége: /n =(L*B):1,4=(4,62*1,20):1,4= 3,96/ 4 fő.

A BALESET ELEMZÉSE

15

A csónak

Johnson 4 külmotorral szerelve. Hatóságilag előírt felszerelések.A helyszínen csak 1 db törött tollú evezőlapát volt fellelhető, más, a hatóság által előírt felszerelés nem volt (így mentőmellény sem).A csónak úszóképessége biztosításához légszekrényekkel, szükséges más alkalmatossággal nem rendelkezett.A vízijárművet az utóbbi időben építkezési anyagok szállításra használták, így jelentős mennyiségben voltak találhatók benne ilyen jellegű anyagok (pl. malterkeverő, színes fémhulladék, sóder …. stb).

A BALESET ELEMZÉSE

16

A csónak felszerelése

számított súlya 236 kg benne lévő anyagok (motor,

malterkeverő, színes

fémhulladék, sóder …. stb) súlya

124 kg össz súlya 360 kg. (mérés

alapján) normál terhelés esetén a

merülése 24 cm biztonsági oldal magassága 20

cm

A BALESET ELEMZÉSE

17

A csónak terhelési adatai

A csónak vezetője 25 éves.

Víziközlekedési ismeretekkel, hajózási gyakorlattal minimális szinten rendelkezett. Úszni nem tudott.

Az utasok életkora 18-54 év.

Víziközlekedési ismeretekkel, hajózási gyakorlattal nem rendelkeztek.

A BALESET ELEMZÉSE

Úszni egyikőjük sem tudott.

Mentőmellényt senki sem viselt,

az nem is volt a csónakban

18

A csónak vezetője és utasai

210 cm252 cm

A BALESET ELEMZÉSE

A csónakban lévők elhelyezkedéséből látható, hogy a csónak jelentős mértékben előre terhelt állapotban indult el.

19

A csónakban ülők elhelyezkedése

személyek száma

csónak össz. Tömege (kg)

csónak merülése (cm-ben)

csónak biztonsági oldalmagassága

Üres csónak 236 10,5 33,4

+ 124 kg 360 16,1 27,8

1 435 19,5 24,4

2 510 22,9 21,0

3 585 26,2 17,74 660 29,6 14,3

5 735 33,0 10,9

6 810 36,3 7,6

7 885 39,7 4,2

4 536 24,0 19,9

7 761 34,1 9,8

A BALESET ELEMZÉSE

20

A csónak terhelhetősége

1. Víziközlekedésre műszakilag alkalmatlan vízijármű használata Felúszó képesség nem volt biztosítva; Ülőalkalmatosság csak ideiglenesen volt elhelyezve;

2. A kötelező felszerelések teljes hiánya;

3. A csónak jelentős túlterhelése;

4. Szabálytalan, veszélyes hajózás;

5. A vezető víziközlekedési ismeretekkel, gyakorlati jártassággal nem rendelkezett;

6. A csónakban tartózkodók közül úszni senki sem tudott.

A BALESET ELEMZÉSE

21

A baleset bekövetkezésének okai:

A szomorú eset kapcsán ismét el kell gondolkodnunk, azon a dolgon, hogy a megfelelő jogi szabályozások mellett hogyan, milyen eszközökkel lehetne elérni, hogy az ilyen tragédiák ne következzenek be.

22

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

barnacz.istvan@kbsz.huwww.kbsz.hu

23