Upload
cais
View
41
Download
3
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Az új földforgalmi szabályozás önkormányzati érintettsége. Bács – Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala Tóbiás Ferenc hivatalvezető Magyar Faluszövetség önkormányzati fórum 2014. február 27. Jakabszállás. Az új jogi háttér. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Az új földforgalmi szabályozás önkormányzati
érintettsége
Bács – Kiskun Megyei Kormányhivatal FöldhivatalaTóbiás Ferenc hivatalvezető
Magyar Faluszövetség önkormányzati fórum 2014. február 27. Jakabszállás
Az új jogi háttér
• A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.)
• A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.)
• Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet
• A mezőgazdasági és erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII.29.) Korm. rendelet
• A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (módosította a Földforgalmi és Fétv-t is)
• A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II.24.) Korm. rendelet
A földforgalmi törvény tárgya és hatálya
• Föld: a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld
• A törvény a föld tulajdonjogának megszerzésére, a földön haszonélvezeti jog alapítására, a föld használatára, továbbá a szerzési korlátozások ellenőrzésére, és a helyi földbizottságra vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.
• 2. § (1) E törvény hatálya kiterjed az ország területén fekvő valamennyi földre.
• 5. § 17. mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve;
A földforgalom szereplői
- földműves (5.§ 7.) - fiatal földműves (5.§ 6.)- belföldi természetes
személy (5.§ 2.) - külföldi természetes
személy (5.§ 15.)- tagállami állampolgár (5.§
24.)- pályakezdő gazdálkodó
(5.§ 22.)
- mezőgazdasági termelőszervezet (5.§ 19.)
- újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet (5.§ 26.)
- helyi földbizottság (68. §)- mezőgazdasági
igazgatási szerv (járási és megyei földhivatal)
- települési önkormányzat jegyzője
A föld tulajdonjogának megszerzéseKi szerezheti meg?
A föld tulajdonjogát az e törvényben meghatározott módon és mértékben, az e törvényben meghatározott természetes személy, jogi személy, ill. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: jogi személy) szerezheti meg (6. § (1) bek.)
Jogi személyek közül tulajdonjogot szerezhet: állam, bevett egyház, jelzálog-hitel intézet, önkormányzat A különválással, kiválással, egyesüléssel (beolvadással,
összeolvadással), szervezeti formaváltozással (szervezeti átalakulás) létrejött jogi személy - ide nem értve a bevett egyházat, vagy annak belső egyházi jogi személyét - a jogelődje által a termőföldről szóló törvény szerint, vagy a termőföldről szóló törvény hatálybalépését megelőzően megszerzett tulajdonát képező föld tulajdonjogát nem szerezheti meg.
A föld tulajdonjogának megszerzése Milyen jogcímen?
A földforgalmi törvény 11. § (2) bekezdésének c) pontja alapján föld tulajdonjogát a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat közfoglalkoztatás és településfejlesztés céljára szerezheti meg.
A föld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni.
Elővásárlásra jogosultak sorrendje• 1. A Magyar Állam az NFA tv.-ben meghatározott földbirtokpolitikai
irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;
• 2. közös tulajdonban álló föld nem tulajdonostárs számára történő eladás esetében a földműves tulajdonostárs;
• 3. a földet használó olyan földműves, aki helyben lakó szomszédnak, helyben lakónak minősül, vagy akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
• 4. a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása, továbbá szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja a földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása;
Elővásárlásra jogosultak sorrendje
• 5. az olyan földműves, aki helyben lakó szomszédnak minősül;• 6. az olyan földműves, aki helyben lakónak minősül;• 7. az olyan földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági
üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
• A 2., 4.-7. pontban meghatározott jogosulti csoportokon belül több jogosult esetében az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő
• 1. a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,• 2. fiatal földműves.
Nem áll fenn elővásárlási jog
• a közeli hozzátartozók közötti adás-vétel,
• a közös tulajdon megszüntetését eredményező, a tulajdonostársak közötti adás-vétel,
• a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló adás-vétel,
• önkormányzat által közfoglalkoztatás és településfejlesztés céljából kötött adás-vétel
esetén.
Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése 474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet
• a tulajdonos az adásvételi szerződést a felek aláírásától számított 8 napon belül kérelmet (földhivatali portálon elérhető) nyújt be (postai úton, vagy személyesen) a jegyzőhöz az egységes okiratba foglalt adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése iránt,
• az adásvételi szerződést négy eredeti példányban kell benyújtani, melyből egy példánynak meghatározott biztonsági kellékkel rendelkező papír alapú okmányon kiállítottnak kell lennie,
• ha a közzétételi kérelem hiányos, vagy a mellékletek nem megfelelő számban kerültek csatolásra, a jegyző az eladót legfeljebb 5 napos határidő megállapításával haladéktalanul felhívja a hiányosságok pótlására,
Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése 474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet
A jegyző megtagadja a közzétételi kérelem teljesítését, ha:
• Az eladó a hiánypótlásnak nem tett eleget,
• A közzétételi kérelem nem az eladótól származik.
Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése 474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet
• A jegyző a közzétételi kérelem alapján, annak beérkezését követő 15 napon belül a benyújtott adás-vételi szerződések közül a nem biztonsági okmányon szerkesztett szerződések egyikén felismerhetetlenné teszi a természetes személyazonosító adatokat és ezt a példányt függeszti ki.
• Rögzíti rá a kifüggesztés időpontját és az elővásárlásra jogosult jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 60 napos határidő utolsó napját, és azt hogy e határidő jogvesztő.
Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése 474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet
• A közzétételi kérelem az adás-vételi szerződés kifüggesztéséig vonható vissza.
• Írásban kell bejelenteni a jegyzőnek.
• Visszavonás bejelentési kérelem alapján a jegyző visszaküldi a közzétételi kérelmekhez csatolt iratokat az eladó részére.
Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése 474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet
• Az elővásárlásra jogosult a jognyilatkozatát a jegyző részére személyesen adja át.
• A jegyző köteles az elfogadó nyilatkozat személyes átvételekor az elővásárlásra jogosult személyazonosságát ellenőrizni az elfogadó jognyilatkozatban szereplő természetes személyazonosító adatoknak a személyazonosító okmányban foglalt adatokkal való összevetésével, továbbá az elővásárlásra jogosultat nyilatkoztatni arról, hogy az elfogadó jognyilatkozaton szereplő aláírását a saját kezű aláírásának ismeri el.
Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése 474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet
• Ha a jegyző megállapítja, hogy az elfogadó nyilatkozat az azt átadó elővásárlásra jogosulttól származik, ezt a tényt az elfogadó jognyilatkozaton az aláírásával igazolja és azt átveszi.
• Amennyiben azt állapítja meg, hogy az elfogadó nyilatkozat nem az azt átadó személytől származik, a jegyző az elfogadó jognyilatkozat átvételét megtagadja, és ennek tényét, valamint az okát az elfogadó jognyilatkozaton rögzíti.
Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése 474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet
• A jegyző az adás-vételi szerződést a 60 napos határidő utolsó napját követő legközelebbi munkanapon veszi le a hirdetőtábláról.
Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése 474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet
• A jegyző az iratjegyzékkel együtt a hozzá benyújtott adás-vételi szerződéseket, és az elővásárlásra jogosultak jognyilatkozatait a
nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül küldi meg a Földforgalmi tv.-ben meghatározottak részére.
• Mezőgazdasági igazgatási szerv részére küldés esetén a jegyző az irattovábbítás tényéről – azzal egyidejűleg – értesíti az eladót.
Az adás-vételi szerződés jóváhagyása
• Ha az előzetes vizsgálat eredményeként a hatóság nem tagadja meg a szerződés jóváhagyását, és több elővásárlásra jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot, rangsorolja a jogosultakat
• haladéktalanul megkeresi a helyi földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából
• a helyi földbizottság 15 napon belül adja ki a szerződés jóváhagyásának megtagadásához vagy a jóváhagyás megadásához szükséges állásfoglalását
• a helyi földbizottság véleményt nyilvánít a szerzésről
• a helyi földbizottság vétójoggal rendelkezik • a helyi földbizottság döntése alapján a mezőgazdasági igazgatási
szerv meghozza döntését
A helyi földbizottság
• A települési önkormányzat közigazgatási területén földet használó földművesek, mezőgazdasági termelőszervezetek, más természetes és jogi személyek településenként helyi gazdálkodási közösséget alkotnak.
• E gazdálkodói közösség képviseleti szerve a tagjai közül megválasztott helyi földbizottság.
• Legalább 3, legfeljebb 9 főből áll.
Helyi földbizottság Ki lehet tagja?
• természetes személy (földműves)
• mezőgazdasági termelőszervezet
• agrárágazathoz tartozó köznevelési feladatot ellátó intézmény-
• agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézmény-
• bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye képviseletében eljáró személy
Helyi földbizottság
• A helyi földbizottságról és annak tagjairól a jegyző nyilvántartást vezet.
• A tagjainak megválasztása érdekében a települési önkormányzat
jegyzője összehívja a helyi gazdálkodói közösség közgyűlését.
A helyi földbizottság értékelési szempontjai
• az adás-vételi szerződést a köztudomású tények és legjobb ismeretei alapján, különösen a következő szempontok szerint értékeli:
• a) az adás-vételi szerződés alkalmas-e a tulajdonszerzési korlátozás megkerülésére;
• b) megállapítható-e, hogy a felek már e törvény hatályba lépése előtt megállapodtak a tulajdonjog átruházásában, de az adás-vételi szerződést csak a jelen eljárás keretében léptetnék egyikük nyilatkozatával, illetve harmadik személy jognyilatkozatának megtételével hatályba;
A helyi földbizottság értékelési szempontjai
• c) az adás-vételi szerződés jóváhagyása esetén az adás-vételi szerződés szerinti vevő, illetve a jegyzék szerinti, az első helyen álló elővásárlásra jogosult, vagy ha több elővásárlásra jogosult áll az első helyen, akkor valamennyi első helyen álló elővásárlásra jogosult
• ca) alkalmas-e az adás-vételi szerződés, és a kötelezettségvállalások teljesítésére,
• cb) elnyer-e olyan jogi helyzetet, amelynek révén a jövőben az elővásárlási jogát visszaélésszerűen gyakorolhatja, vagy
• cc) indokolható gazdasági szükséglet nélkül, felhalmozási célból szerezné meg a föld tulajdonjogát;
• d) az ellenérték a föld forgalmi értékével arányban áll-e, s ha nem, az aránytalansággal a vevő elővásárlásra jogosultat tartott távol az elővásárlási jogának gyakorlásától.
A helyi földbizottság állásfoglalása
• Az állásfoglalást a jegyző annak kézhezvételét követő 3 napon belül az önkormányzat polgármesteri hivatala hirdetőtábláján 5 napra kifüggeszti.
Helyi földbizottság állásfoglalása elleni kifogás
• Kifüggesztést követő 5 napon belül
Ki terjesztheti elő?• vevő• eladó• határidőben elfogadó
nyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult
Kinél kell előterjeszteni?• Települési önkormányzat
képviselő-testületénél.
Hova kell benyújtani?• Települési önkormányzat
jegyzőjéhez.
• Kifogás benyújtásáról és annak időpontjáról a jegyző haladéktalanul értesíti a mezőgazdasági igazgatási szervet.
Képviselő-testület és a kifogásMit tehet a képviselő-testület?
• Megváltoztatja a kifogással érintett állásfoglalást, ha annak kiadására a Földforgalmi tv. 23-25. §-a megsértésével került sor.
• Egyébiránt a kifogást elutasítja.
• Az elkésett kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Képviselő-testület ülése és annak közlése
• A képviselő-testület a kifogást 15 napon belül zárt ülésen bírálja el.
• A képviselő-testület a döntését a jegyző útján közli a helyi földbizottsággal, a kifogást tevővel és a mezőgazdasági igazgatási szervvel.
Helyi földbizottság feletti felügyelet
• A helyi földbizottság felett a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeletet gyakorol:
– Belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak
– Működése, határozatai megfelelnek-e a jogszabályoknak és belső szabályzatainak
Törvénysértés esetén
• A megyei kormányhivatal megfelelő határidő megjelölésével – a jegyző útján – felhívja a helyi földbizottságot a törvénysértés helyreállítására.
• Ha a helyi földbizottság működésképtelen vagy a működésképtelenné válás közvetlen veszélye fenyeget, a kormányhivatal megfelelő határidő megjelölésével felhívja a helyi földbizottságot, hogy állítsa helyre a törvényes működését, továbbá felhívja a jegyzőt, hogy a helyi földbizottságot hívja össze.
• Ha a jegyző arról értesíti a kormányhivatalt, hogy a felhívásban megszabott határidő eredménytelenül járt le, a kormányhivatal felhívja a mezőgazdasági igazgatási szervet, hogy a Fétv. 103. § (1) bekezdése szerint járjon el (a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának föld fekvése szerint területi illetékes szervét keresi meg állásfoglalás kiadása céljából.
Helyi földbizottság állásfoglalása
• A helyi földbizottság állásfoglalása alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv meghozza döntését a tulajdonszerzési jogosultság tekintetében.
Jóváhagyáshoz nem kötött tulajdonszerzések
Nem kell jóváhagyás:• a) a magyar állam tulajdonszerzéséhez,• b) a magyar állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld
elidegenítéséhez,• c) a föld tulajdonjogának ajándékozás jogcímén történő
átruházásához,• d) a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásához,• e) a tulajdonostársak közötti tulajdonjog átruházáshoz, ha ezzel a
közös tulajdon megszüntetésére kerül sor,• f) a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása
feltételeként megvalósuló adás-vételhez,• g) a telekalakítási engedélyezési eljárás keretében történő
tulajdonszerzéshez,• h) önkormányzat, bevett egyház, jelzálog-hitelintézet
tulajdonszerzéséhez.
A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlése
• A közzétételi kérelmet a haszonbérbeadónak kell benyújtania a jegyzőnek.
• Osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonostársak döntése szerint kijelölt tulajdonostárs is benyújthatja.
• Nem kell biztonsági okmányon szerkeszteni a szerződést.• A jegyző a kifüggesztett haszonbérleti szerződésre rávezeti a
kifüggesztés időpontját és az előhaszonbérletre jogosult
jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 15 napos határidő utolsó napját, azzal, hogy a határidő jogvesztő.
• A jegyző a haszonbérleti szerződést a meghatározott 15 napos határidő utolsó napját követő legközelebbi munkanapon veszi le a hirdetőtábláról.
A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlése
• A jegyző iratjegyzékkel együtt a hozzá benyújtott haszonbérleti szerződéseket és az előhaszonbérleti jogosultak jognyilatkozatait a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv részére.
• A jegyző az irattovábbítás tényéről – azzal egyidejűleg – értesíti a kérelmező haszonbérbeadót.
Elektronikus tájékoztató
• Az elővásárlásra, valamint az előhaszonbérletre jogosultak értesítése céljából a hirdetményi úton történő közlés tényéről tájékoztatót kell közzétenni az elektronikus tájékoztatási rendszer keretében működő magyarorszag.hu kormányzati honlapon. A tájékozató közzététele iránt a jegyzőnek az adás-vételi, vagy a haszonbérleti szerződés, illetve a közzétételi közlemény kifüggesztésének napján kell intézkednie.
Köszönöm a figyelmet!
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala: [email protected]