Embed Size (px)
Citation preview
Célok:- a lisszaboni célkitűzés – 2000- EU 2010-re a világ vezető tudásalapúgazdaságává váljon
A stratégia eredeti központi célkitűzése, hogy az EU 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú gazdaságává váljék, amely képes a fenntartható fejlődésre, miközben nagyobb szociális kohézióval több és jobb munkahelyet teremt.
• stratégiailag összehangolt• konkrét célok meghatározása2010-re a GDP 3%-át kell K+F-re fordítani az EU
átlagában,- a vállalati szféra 2/3-os hozzájárulása mellett- a kutatás-fejlesztés kiemelt szerepét és
jelentőségét hangsúlyozza.• Az EU tagállamok átlagosan GDP-jüknek csak
1,93%-át fordítják K+F-reUSA: 2.8 %Japán: 2.9 %
A Lisszaboni célkitűzés
Kiemelt versenyágazatok:• információs és kommunikációs
technológiák• biotechnológia• nanotechnológia• aeronautika• hidrogénalapú energiatechnológiák
Hat nagy célkitűzés:• kiválósági központok létrehozása,• technológiai kezdeményezések elindítása,• alapkutatás kreativitásának ösztönzése,• Európa vonzóbbá tétele,• kutatási infrastruktúrák fejlesztése,• nemzeti kutatási programok koordinációja
Európai Kutatási Térség (European Research Area):
1. európai belső piac a kutatók számára, ahol a kutatók, a tudás és a technológiák szabadon áramolhatnak,
2. a nemzeti és regionális kutatási tevékenységek, politikák, programok hatékony koordinációja európai szinten,
3. európai szinten megvalósítandó és finanszírozandó tevékenységek
Kohéziós politika az Unióban• Az elnevezés néhány éve használatos,
korábbiakban regionális politika, strukturális politika
• Alapelvek:programozási ciklusok – 2007-2013koncentráció – integrált projektekpartnerség – együttműködésaddicionalitás – önerőszubszidiaritás – a probléma lehető legkisebb szinten történő problémakezelése
Új célrendszer•Versenyképesség – foglalkoztatás – kohézió•További célok:tudásalapú társadalomtársadalmi befogadásfenntartható fejlődésbelső piac kiteljesítése3 prioritás:konvergenciaregionális versenyképességeurópai területi együttműködés
A Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramok
• A közösségi szintű kutatásokat 1984 óta szervezik adott időszakravonatkozó költségvetéssel és munkaprogrammal megtervezettkeretprogramokba.
• A keretprogramok meghatározzák az EU közös tudományos éstechnológiai kutatásának prioritásait, azáltal, hogy kijelöli a főkutatási területeket, és azok finanszírozási feltételeit.
• A keretprogramok körülhatárolt szakmai jellegű, alapvető gazdasági, társadalmi és politikai célok elérésére alkalmasnak ítéltprogramokból, úgynevezett specifikus programokból állnak, amelyeket más programok is kiegészítenek.
• Átfogó, (kezdetben) ötéves programok (általában 1 év átfedéssel) a szakmai területek igen széles skálájával - európai szintű projektekre koncentrálva.
Korábbi keretprogramok költségvetési keretei
• 1. Keretprogram 1984 – 1987 3,27 milliárd ECU
• 2. Keretprogram 1987 – 1991 5,36 milliárd ECU
• 3. Keretprogram 1990 – 1994 6,55 milliárd ECU
• 4. Keretprogram 1994 – 1998 13,195 milliárd ECU
• 5. Keretprogram 1998 – 2002 14,96 milliárd EURO
• 6. Keretprogram 2002 – 2006 17,5 milliárd EURO.
7. Kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram (FP7)
• 2007-2013• 4 specifikus program: Kooperáció
ÖtletekEmberekKapacitások
• http://cordis.europa.eu
Újdonságok:
• megnövekedett költségvetés• témákra való összpontosítás• Európai Kutatási Tanács alapkutatás• tudás régió (ERA)• KKV-k megnövekedett szerepe• kockázatmegosztó finanszírozás• Közös technológiai kezdeményezések(JTI)
Kooperáció:
• legnagyobb terület,• több ország összefogása,• „valódi” K+F együttműködések,• 32 413 millió euró,• nagyprojektek.
Tematikus területei:1. egészségügy2. élelmiszer, mezőgazdaság, halászat és biotechnológia3. információs és kommunikációs technológiák4. nanotudományok, nanotechnológiák és anyagok és
gyártástechnológiák5. energia6. környezetvédelem7. közlekedés8. Társadalomgazdasági tudományok és humán
tudományok9. biztonságkutatás10. űrkutatás
Egészségügy
Az emberi genom szekvenálása és a postgenomikaterületén történt előrelépések forradalmasították az emberiegészséggel és betegségekkel kapcsolatos kutatásokat. Azegyes betegségekkel kapcsolatos klinikai kutatások (így pl.rák, fertőző betegségek stb.) nemzetközi kísérleteken kellalapuljanak, melyeket több központban hajtanak végre,hogy a szükséges betegszám rövid idő alatt rendelkezésreálljon. A ritka betegségek új diagnosztikai és gyógyításieljárásának kifejlesztése szintén széleskörű nemzetköziegyüttműködést igényel.
Élelmiszer, mezőgazdaság, halászat és biotechnológia
A biztonságos élelmiszer és élelmiszerlánc, adiétákkal kapcsolatos betegségek, az élelmiszerekés táplálkozás egészséget befolyásoló hatásánakkutatása segíthet felvenni a harcot azélelmiszerekkel kapcsolatos rendellenességekkel(pl. elhízás, allergia) és a fertőző betegségekkelszemben.
Információs és kommunikációs technológiák (IKT)
Célja az IKT alapú innováció irányvonalánaka meghatározása, az IKT fejlesztése,tekintettel a társadalom és a gazdaságigényeire, az IKT-ben elért fejlesztésekgyakorlati alkalmazása.
Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagok és új gyártástechnológiák
Célja az európai ipar versenyképességéneknövelése és új tudás kialakítása annakérdekében, hogy az erőforrás-intenzív ipartudásintenzív iparrá alakuljon át.
Energia
Célja a jelenlegi (fosszilis tüzelőanyagokraalapuló) energetikai rendszer átalakításaegy nagyobb energiahatékonyságon alapulórendszerré, figyelembe véve a jelenlegiellátás biztonságával és az éghajlatváltozássalkapcsolatos kihívásokat is.
Környezetvédelem
Célja a környezettel és erőforrásaival valófenntartható gazdálkodás, a bioszféra, azökológiai rendszerek és az emberitevékenység közötti kölcsönhatásokravonatkozó tudás fejlesztése, új eszközök,technológiák és szolgáltatások kifejlesztése által.
Közlekedés
Célja a technológiai fejlődésre alapozott,integrált, környezetbarátabb páneurópaiközlekedési rendszer kifejlesztése, azeurópai iparágak által a nemzetközi piaconelért vezető szerep biztosítása és erősítése.
Társadalomgazdasági tudományok és humán tudományok
Célja Európa számára olyan átfogó ésszéles körben elfogadott ismeretekszerzése, amelyek kihívást jelentő összetettés egymással összefüggő társadalmigazdasági kérdésekre adnak választ.
Biztonságkutatás
A biztonsághoz kapcsolódó kutatások hozzájárulnak aközös kül- és biztonságpolitika támogatásához és aszabadságon, biztonságon és jogi érvényesülésen alapuló,az egész EU térségében megvalósuló, magas szintűbiztonsághoz. Elősegítik továbbá a közlekedést, a polgárivédelmet, az energetikát és a környezetvédelmet érintőeurópai uniós politikákat támogató technológiák ésképességek fejlesztését.
Űrkutatás
Célja kiaknázni a világűrbe telepített eszközökbenrejlő lehetőségeket új alkalmazások és az európaiuniós politikákhoz kapcsolódó jogérvényesítőtevékenység támogatása érdekében, továbbá avilágűr felderítése nemzetközi együttműködéskeretében.
Ötletek:
• „felderítő kutatás”,• 7,5 milliárd euró,• kutatók által javasolt kutatási projektek,• ERC Starting Grant, ERC Advanced Grant• hangsúly az ötleten van,• Európában kell megvalósulnia,• „best of the best scientific efforts in Europe”• Európai Kutatási Tanács
Emberek:
• 4,7 milliárd euró,• kutatók alapképzése,• Marie Curie akciók• az ipari vállalatok és az egyetemek közötti
átjárási lehetőségek és partnerségek,• élethosszig tartó tanulás és karrierfejlesztés,• nemzetközi dimenzió,• egyedi cselekvések.
Kapacitások:• kutatási és innovációs kapacitás kihasználása,
növelése,• 4,2 milliárd euró,• már meglévő infrastruktúrák támogatása,• új infrastruktúrák támogatása,• KKV-k számára végzett kutatás,• KKV-k szövetségei számára végzett kutatás,• kutatási potenciál,
A jövő (?)
• FP8: 2014-2020;• 140 milliárd euró összköltségvetés• Egyszerűbb pályázás• Keretprogram összevonása egyéb EU-s
forrásokkal
Európai Innovációs és Technológiai Hivatal (EIT)
• központja: Budapest, 2009 óta• uniós kezdeményezés• meglévő közösségi és nemzeti politikákat egészíti ki• „tudásháromszög” egységesítése – egyetem, kutatóintézetek,vállalatok• uniós innovációs kapacitás növelése• összegyűjtse a világ legkiválóbb és legtehetségesebb hallgatóit, kutatóit és
szakembereit,• munkacsoportok befogadása,• meglévő intézményekben változásokat indít el• úgynevezett Tudományos és Innovációs Társulásokat(KIC) hozott létre
Az EU támogatási eszközei• Európai Regionális Fejlesztési
Alap(ERFA) – infrastrukturális projektek
• Európai Szociális Alap(ESZA) –humán projektek
• Kohéziós Alap(KA) – környezetvédelmi és nagy infrastrukturális projektek
Megvalósítás keretrendszere• Tagállami szinten meghatározott• EU rendeletekkel szabályozza az intézményi
kereteket, ezeken belül azonban nagy fokútagállami szabadság
• EU szinten meghatározott:o Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK): az uniós
kohéziós célok és a nemzeti reformprogram közötti kapcsolat bemutatása lásd. Korábban Új Magyarország Fejlesztési Terv, jelenleg Új Széchenyi Terv
o Operatív Programok(OP): az NSRK alapján, konkrét pályázati kiírások alapját képezi
Megvalósítás intézménye• Tagállami döntés alapján• Alapvető szervezetek OP- szinten:
o Irányító Hatóság(IH) – lásd NFÜpályázat kiírása, szerződéskötés, programszintűmonitoring
o Közreműködő Szervezetek(KSZ) – lásd MAG Zrt.az IH-tól vesznek át egyes feladatokat
o Kifizető Hatóság (KH) – lásd Pénzügyminisztériuma támogatást kifizetési kérelemre nyújtja akedvezményezett számára
A magyar-modell
Új Széchenyi Terv, alias Új Magyarország
Fejlesztési Terv
ÚSZT• 22,4 milliárd euró• Támogatás felhasználását a kormány
határozza meg• Döntések itt születnek• Cél: foglalkoztatás bővítése és a tartós
növekedés• Társfinanszírozási forma, az uniós összeg
valamelyik Alapból, a fennmaradó részt költségvetési forrásból
Operatív Programok
• Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) -A GOP a foglalkoztatás bővítését és a tartós növekedést, a versenyképesség javításával, a gazdaság bázisának szélesítésével, és az üzleti környezet fejlesztésével segíti.
• Regionális Fejlesztés Operatív Program ( 7 db NYDOP, DAOP, KMOP stb.) - Célja az ország területi egyenlőtlenségének csökkentése, az elmaradott területek felzárkózása
• Társadalomi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) - A TÁMOP az ESZA finanszírozásával elsősorban az egyén fejlődésében, fejlesztésében nyújt segítséget
• Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) - TIOP az ERFA finanszírozásával az intézményrendszerben történő megújulásra ad lehetőséget.
• Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) - Legfontosabb célja az elérhetőség javítása, a természeti és a települési környezet, valamint a klíma védelmének figyelembevételével.
Operatív Programok
• Elektronikus Közigazgatás Operatív program (EKOP) és Államreform Operatív Program (ÁROP) - Az államnak a felvállalt feladatok ésszerűsítésén, valamint a azok ellátásának eredményességén és hatékonyságán kell támogatni a foglalkoztatás bővítését és a tartós növekedést
• Végrehajtás Operatív Program (VOP) - 1300 milliárd forint érhető el a mezőgazdaság, a vidéki környezet és a vidéki térségek fejlesztésére. a program célja a versenyképes, fenntartható fejlődést megalapozó mezőgazdaság megteremtése, életképes birtokszerkezet és racionális földhasználat ösztönzése, a piaci szemlélet erősítése, és a képzettségi szint emelése
+ Új Magyarország Vidékfejlesztési Program - 1300 milliárd forint érhető el a mezőgazdaság, a vidéki környezet és a vidéki térségek fejlesztésére. a program célja a versenyképes, fenntartható fejlődést megalapozó mezőgazdaság megteremtése, életképes birtokszerkezet és racionális földhasználat ösztönzése, a piaci szemlélet erősítése, és a képzettségi szint emelése
Fejlesztési régiók
Regionális Operatív Programok céljai régiónként:
Dél-Alföld: tudásipar,agrárium,turisztikaDél-Dunántúl: magas környezeti minőségű modellrégióÉszak-Alföld: a régió Kelet-Közép-Európa minőségi élet-,
egészség- és rekreációs központjaÉszak-Magyarország céljai: iparfejlesztés, szolgáltatások,
turisztika Közép-Dunántúl: az innovatív megoldások régiója Nyugat-Dunántúl: az észak-déli pannon gazdasági tengely
fejlesztése Közép-Magyarország kiemelt fontosságú a lisszaboni célok
megvalósítása szempontjából
A hazai intézményrendszer 3 szinten épül fel:
KTK Monitoring BizottságKTK Irányító HatóságKifizető Hatóság(ok)
KTK Monitoring BizottságKTK Irányító HatóságKifizető Hatóság(ok)
OP Monitoring BizottságOP Irányító Hatóság
OP Monitoring BizottságOP Irányító Hatóság
Közreműködő szervezetekVégső kedvezményezettek
Közreműködő szervezetekVégső kedvezményezettek
KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSI KERET
OPERATÍV PROGRAM
PROGRAMON BELÜL
Kutatás-fejlesztés, innováció Magyarországon
Helyzetkép:
• GDP 0,95%-a (2005),• EU 15. hely,• ráfordítások 1/3-át vállalkozások adják,• 17 innovatív nagyvállalat adja a ráfordítások felét,• ráfordítások 75-80%-a származik külföldi tulajdonú vállalatoktól, • 73%-át a feldolgozóipari cégek adják,• vállalati K+F műszaki területen koncentrálódik,• elaprózott kutatási tevékenység,• regionálisan egyenlőtlen,• kevés spin- off vállalkozás• Szellemi tulajdon védelme nem hatékony (kevés szabadalom)
„A Kormány középtávú (2007-2013)tudomány,technológiai és innováció-politikai (TTI) stratégiája”
• Cél: 2013-ra érje el az összesített innovációs mutató(SII) az EU átlagot
• 3 alapelv: fókuszálás, hasznosítás, regionalitás
Magyarországi K+F és innovációs pályázati rendszer
7 alap:• Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok(OTKA)• Gazdaságfejlesztés Operatív Program pályázatai(GOP)• Regionális Operatív Programok (ROP)• Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program(TIOP)• Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)• Svájci- Magyar Együttműködési Program• Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatai(KTIA)
Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA)
• nyílt pályázati rendszer,• új tudományos törvényszerűségek
felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása
• infrastruktúra is• a projekt befejezése után közzéteszik azt
a honlapjukon
Prioritásai:• alkalmazás+kutatás fiataloknak, hazatérés
elősegítése;• kutatás 6 millió Ft/év alatt;• kutatás 6 millió Ft/év felett;• fiatal, nemzetközi szintű kutató, kutatócsoport
létrehozása;• nemzetközi tudományos együttműködés; • nemzetközi együttműködéshez kiegészítés;• publikációs pályázat
Regionális Operatív Programok (ROP) innovációs prioritásai
• 7 régió felzárkóztatási programja,• jelentős szerep az innovációs potenciál
növelése,• régiós sajátosságok figyelembevételével,• klaszteresedés, inkubáció.
Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)
• felsőoktatási intézmények k+f+i és oktatási tevékenység színvonala emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése,
• műszerpark fejlesztése,• KM régió kivételével 6 régió vehet részt benne.
Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)
• kutatóegyetemek létrejöttének segítése,• technológiatranszfer tevékenységek
elősegítése,• oktatói-kutatói életpálya támogatása,• kutatók közötti nemzetközi együttműködés
elősegítése.
Gazdaságfejlesztési Operatív Program• Új Magyarország Fejlesztési Terven belül (célja
a foglalkoztatás és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése)
• 4 specifikus cél: – a kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás,
aktivitás, illetve együttműködés növelése,– a vállalati kapacitások komplex fejlesztése,– az üzleti környezet fejlesztése,– a KKV-k finanszírozási forrásokhoz való
hozzáférésének elősegítése.
K+F és innováció a versenyképességért
• piacorientált K+F támogatása és a kutatási-technológiai együttműködések ösztönzése ipari kutatás és kísérleti fejlesztési együttműködésben,
• innovációs clusterek támogatása,• vállalkozások önálló innovációs és K+F
tevékenységének ösztönzése.
Közép-Magyarország Operatív Program
• Közép-Magyarország: országos átlagot meghaladó fejlettségi szint,
• ágazati politikákból átemelt prioritások, intézkedések,
• alacsonyabb támogatási intenzitás.
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatai
• Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) kezeli,lelenleg NIH
Célok:
• „kritikus tömeg” elérése,• „ötlettől a piacig”• hasznosítás,• min. 25% regionális innovációs célokra, • vállalkozások részvételének növelése,• nemzetközi színvonalú nagyprojektek.
Legfontosabb programjai:1. Pázmány Péter Program2. Asbóth Oszkár Program3. Baross Gábor Program4. Irinyi János Program5. Apponyi Albert Program6. Déri Miksa Program7. Kozma László Program8. Öveges József Program9. Polányi Mihály Program10. Teller Ede Program
Pólus Program• Cél: nemzetközi versenyképesség növelése• Komoly, innovációs és exportorientált klaszterek
támogatása• Pólus városok vállalkozási környezetének fejlesztő
beruházása• Erős kooperáció a vállalatokkal, illetve az
önkormányzatok és egyetemek között• Pólus városokon keresztül a régiók szerepének
erősítése
Pólus Program a következő operatív programokat érinti:
• Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP)
• Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)
• Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)
• Regionális Operatív Programok (ROP)
Pólus városok:
GYŐRBUDAPEST
MISKOLC
DEBRECEN
PÉCS
SZÉKESF.-VESZPRÉM
SZEGED
Pólus városaink:
Budapest - InnopoliszGyőr – Autopolisz
Székesfehérvár – Veszprém – ÖkopoliszPécs – Lifepolisz
Szeged – BiopoliszDebrecen - MedipoliszMiskolc - Nanopolisz
Teljesültek-e a Lisszaboni célok?Féltávnál…• „Lisbon is a big failure.”
– Romano Prodi (Az Európai Bizottság elnöke: 1999 szeptember - 2004 november 1)
• Egyhangú döntéshozatal hátrányai• „[Lisbon is]...a synonym for missed objectives and failed
promises”• „Lisbon is about everything and thus about nothing.”
– Wim Kok (Hollandia miniszterelnöke: 1994-2002, illetve a Lisabon Agenda vizsgálatának vezetője 2004 április – november)
• Az elkötelezettség és a politikai akarat hiánya
• Hiába fektettek be több pénzt az alapkutatásba, a végtermék nem hozott arányosan több pénzt.
• Európai Unió azonos mértékben hajt végre beruházásokat a kutatásba, mégis nagy a lemaradás az USA-hoz képest az eredmények hasznosítása terén.
• Egyes nagyvállalatoknál hatalmas összegeket fektetnek a kutatás-fejlesztésbe, mégis a legtöbb innováció kis- és középvállalkozásoknál születik
Innovációs paradoxonok
