Az óvodai játék

környezetkultúrája

Dr. Pálfi Sándor főiskolai tanár

Debreceni Egyetem Gyermeknevelési

és Felnőttképzési Kar

palfis@ped.unideb.hu

Óvodai Nevelés Országos

Alapprogramja LEGfontosabb

LEGfejlesztőbb

LEGhatékonyabb

Kiemelt jelentőségű

Tájékozódó tevékenység

Közlési nyelv

FELTÉTELFÜGGŐ

• A játék elsődleges, első a többi tevékenység között

• A játék szükséglet

• Mással nem helyettesíthető

• A létfontosságú kompetenciák (ön)fejlesztési lehetősége

• A gyermeki személyiség tükre

A gyermeki játék mai jellemzőiből

A gyermekek változása Az ingerlékenység,

ingerelhetőség általános Az életkori játékfejlődési

jellemzőket a családi élet sokfélesége felülírja

A nemi jegyeket megjelenítő témák a lakókörnyezet mintáit tükrözik, egyediek

Játszócsoportokban illetve egyedül játszanak gyermekek

A gyerekek személyes birtokában a játékszerek központi helyet kaptak (ünnepekre kapott, alkalmi vásárlásokból származó)

A játékszerek státuszképző erőt jelentenek

A gyermeki játék mai

jellemzőiből

Játékszerek változása Anyaga: plasztik túlsúly

Egy gyermek jutó száma: mennyiségben mérhető

Gyermekszoba játékszer sajátossága: családi, ismerősi környezet ízlése, pénztárcája függő

Média, reklám meghatározottság,

Növelik az agressziós szintet

A gyermeki játék mai

jellemzőiből Játékszerek változása

o Egyre inkább kereskedelmileg is tematizált (Pókember, Walt Disney figurák és kiegészítők)

o Tömegcikkek marketing eleme: mosóporok, csokoládék, stb.= azok is forgalmaznak akiknek nem jelent „szakmai értéket” a játékszer

o Árával arányos a presztizsérték tételezés, felnőttek és gyermekek körében (beszélő-járó-pisilő stb. baba, csúcsfelszereltségű tűzoltó autó)

A gyermeki játék mai jellemzőiből

Az óvodai játéktér változása Több helyen zsúfolt termekben játszanak a gyermekek Az óvodák korábbi évtizedek tematikus térszemléletét

tükrözik A gyermekek előszeretettel játszanak a nem az óvoda

által kialakított játékhelyeken Az óvoda több helyisége kapott játékfunkciót növelve a

személyes tereket

A RÉGI JÁTÉKPEDAGÓGIA AZ ÚJ JÁTÉKPEDAGÓGIA

Nevelésfilozófiája Morál és közösségi

értékpedagógia

A konstruktivitás pedagógiája

Paradigmája Az irányítás A reflektivitás

A játék szerepe A személyiségfejlesztés

lehetőségét adja nevelési

terv megvalósításához

A személyiségfejlődésben

jelentkező szükségletek

játékban történő

„átfordításához” adja a

segítséget

A játékpedagógia szocializációs

alapja

A gyermeki játék csoportszintű

értelmezésének elsőbbsége

A gyermeki játék individuális,

mikrocsoportos jellege

A játékkörnyezet jellege Nagy terek tematikus, rögzített

játszóhelyekkel, melyek

nem különülnek el

egymástól

4-6 gyermek számára láthatóan

lehatárolt játszóhelyek, a

gyerek által is mobilizálható

elemekkel

A felnőtt szerepe A gyermeki gondolkodás,

cselekvés irányítása a

társadalmi

sztereotípiákhoz, ill. a

felnőtt világ moráljához

A gyermeki érdeklődés feltárása,

követése és az érdeklődést

involváló hatás, környezet

biztosítása

A felnőtt beavatkozási attitűdje A gyermek játékának

értékelése

A játékelképzelések

TÁMOGATÁSA

A játékkörnyezet változó szempontjai

Szempontok FOGLALKOZÁSKÖZPONTÚ

JÁTÉKKÖZPONTÚ

Mire neveli a

gyermeket?

A be- és elfogadásra, az

alkalmazkodásra, a saját

elképzelések alárendelésére

A saját értékek megmutatására,

az önkifejezésben a

környezet eszköz jellegére,

alkotó felhasználására

A környezet

szerepe

A felnőttek számára természetes

esztétikai elképzelések

közvetítése, az

óvodapedagógus által

megtervezett rend

érvényesítése

A játékszükségletnek megfelelő

aktuális feltétel biztosítása, a

belső motívumok

aktivizálása

A környezet

esztétikája

A felnőttek esztétikájának

alárendelve

Egységes képet mutat

A játék folyamatának,

produktumainak

alárendelve

A sokszínűség jellemzi

A játékkörnyezet változó szempontjai

A gyerek szerepe

Az óvodapedagógus által

megtervezett, „megálmodott”

feltételek, környezeti elemek

létrehozása, gyarapítása, óvása

A gyermek saját játszó környezetet

hoz létre, melyben személyisége

és annak változása

visszatükröződik

A „produkció” képességét

folyamatosan mozgósítja

Az óvodapedagógus

szerepe

Az állandó játszóhelyek fenntartása,

a játékkörnyezet meghatározása,

irányítása, a felnőttek által

képzett szabályoknak

alárendelve

A gyermekek egyéni

megismeréséhez igazított

„horgonyok” biztosítása

A környezetet

fenntartó

szabályok

eredete

Az óvodapedagógus egyéni

vérmérséklete, nevelésről

alkotott felfogása, morális

elvárásai

A játék folyamatában jelentkező

megoldandó problémák

következményeként

keletkeznek, a gyerekekkel

közösen

(Dinamikusan bővülve és

szükségtelenné válva)

A játékkörnyezet változó szempontjai

A környezet

befolyásolhatósága

A gyermek számára csak

időleges (a foglalkozások

előtti időtartamban) és

korlátozott

Az óvodapedagógus

mellett a gyermek

egyenrangúan

alakíthatja a játék

környezetét

A környezet

elrendezettsége

Az állandó játszóhelyek a

meghatározóak, amelyek

a falak mentén

helyezkednek el

Rögzített helyű bútorok

Az egész hely a játéknak

alárendelve

strukturálódik

A gyermek számára

mobilizálható

bútorok

A környezet

hozzáférhetősége,

használhatósága

Az óvodapedagógus

engedélyétől, a

hozzájutás, alkalmazás

szabályaitól függ

A gyermek számára

természetes és nem

feltételekhez kötött

A játékkörnyezet főbb jellemzői

A környezetben található receptor ingerlő

lehetőségek

A játék környezet individualizált (a

személyességet jelző formák, tartalmak)

A környezetben elhelyezett ún. médiumok,

közvetítenek információt

Az egyes gyermek családjából származó

„üzenetek” találhatók

A játékkörnyezet főbb jellemzői

Többféleképpen használható anyagokkal

A játékkörnyezetet és magát a játékot

fenntartó-működtető szabályrendszer a

felnőttek-gyermekek közös, kölcsönös

együttműködéséből ered, így funkcionális

elsősorban

LEHETSÉGES TENNIVALÓK A

JÁTÉK, A GYERMEK ÉRDEKÉBEN

A személyiség fontos jellemzőit dinamizáló hatások tudatosabb bevonása

A nemi jegyeket aktivizáló hatások egyenrangú biztosítása

A társ preferenciák elfogadása, adaptációja

A tárgy preferenciák beépítése

A téma, probléma preferenciák követése, felhasználása

A saját játékkörnyezetet alakító, igénylő eltérések

LEHETSÉGES TENNIVALÓK A

JÁTÉK, A GYERMEK ÉRDEKÉBEN

Az életkorról az egyéni lehetőségekre,

korlátokra hangolás (külső követelmények

kontra személyes diszpozíciók): a gyermek

fejlődése, fejlesztése „belülről kifelé”

valósuljon meg

A támogató, reflektív játékpedagógiai

eljárások intézményi kimunkálása,

beépítése a helyi nevelési programba

LEHETSÉGES TENNIVALÓK A

JÁTÉK, A GYERMEK ÉRDEKÉBEN

Az egyes gyermek személyére utaló

játékkörnyezet, a személyiség egyéni

vonásait „ingerlő” „horgonyok”

elhelyezésével

A tárgyi feltételek kiszolgáló funkciójának

bővítése (játékszerek, tárgyak, anyagok,

szerszámok, térelemek, stb.)

LEHETSÉGES TENNIVALÓK A

JÁTÉK, A GYERMEK ÉRDEKÉBEN

A játék pedagógiai felhasználását realizáló

elemző-értékelő mechanizmusok

szelektálása, az újak kialakítása,

dokumentációs beillesztése

„Játékképzés” családok számára, a

személyiség fejlődését elősegítő

lehetőségek megismerése érdekében

Jelenleg minél többet beszélünk az óvodás gyermekek tanulásáról, annál kevesebbet teszünk a játékukért, de minél többet támogatjuk a gyermekek játékszükségleteit, annál jobban fejlődhetnek!

Köszönöm kitüntető

figyelmüket!

Erősítsük tudatosan a játékot,

csodákra képes környezeti

lehetőségeit!