1

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK

ÉS ÖNVALLOMÁSOK

53.

BAŃCZEROWSKI JANUSZ

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

Fonetikai Tanszék

1999

2

Sorozatszerkesztő:

Bolla Kálmán

Technikai szerkesztő:

Földi Éva

Munkatárs:

Módos Péter

ISBN 963 463 194 0

© Bolla Kálmán

Kiadja az ELTE Fonetikai Tanszéke.

Felelős kiadó: Dr. Bolla Kálmán.

Hozott anyagról sokszorosítva.

Amulett ’98 Nyomdaipari Kft., Budapest. F.v.: Lajtai Ferenc.

3

4

5

BAŃCZEROWSKI JANUSZ VALLOMÁSA

PÁLYÁJÁRÓL 1941. január 2-án születtem Ożarówban (Lengyelország). A kö-zépiskolát Opole-Lubelskieben végeztem, ahol 1959-ben érettségi vizsgát tettem. Egyetemi tanulmányaimat a Wrocławi Tudományegyetemen kezdtem meg, a szláv és orosz filológiai szakra iratkoztam be. A harma-dik évfolyam elvégzése után, 1963-ban a lengyel Felsőoktatási Miniszté-rium ösztöndíjasaként a Moszkvai Állami Lomonoszov Tudományegye-tem Bölcsészettudományi Karára kerültem, ahol 1966-ban szereztem dip-lomát. A szláv, az általános és alkalmazott nyelvészet területére szako-sodtam, elsősorban R. I. Avanyeszov akadémikus irányításával. Szakdol-gozatomat a lengyel–ukrán–orosz nyelvek történeti összehasonlító fone-tikája témaköréből írtam. Egyetemi tanulmányaim befejezése után a poznańi Adam Mickiewicz Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti Intézetében dolgoztam. E szakterületről írtam kandidátusi értekezésemet, amelynek címe: Az egyszerű mondat szerkezete a nyelv információs mo-dellje tükrében. Ennek alapján 1970-ben nyertem el a nyelvtudomány kandidátusa fokozatot. 1969-ben az MTA Számítástechnikai Központjában kezdtem dol-gozni, majd az MTA Nyelvtudományi Intézetébe kerültem. Az Általános Nyelvészeti Osztályon tudományos főmunkatársként a nyelvi kommuni-káció kérdéseivel foglalkoztam nyelvészeti, információelméleti és kiber-netikai megközelítésben, valamint magyar–lengyel kontrasztív nyelvésze-ti kutatásokat folytattam. Tudományos eredményeimet különböző hazai és külföldi szakfolyóiratokban közöltem, illetve hazai és külföldi tudo-mányos rendezvényeken tartottam előadásokat e tématerületekről. A nyelvi kommunikáció és információ néhány kérdése címmel könyvem jelent meg. Társszerzőkkel magyarok számára lengyel nyelvkönyvet ír-tam, amely 1980-ban jelent meg. A Kiadói Főigazgatóság a Lengyel nyelvkönyvet 1981-ben nívódíjban részesítette. A Tankönyvkiadó gondo-zásában 1990-ben jelent meg a Magyar–lengyel társalgási nyelvkönyvem. E kiadvány elkészítésében társszerzők is részt vettek. 1998-ban megjelent a Das polnische und das ungarische phonologische System. Phonem-verbindungen innerhalb der Grenzen des Wortes című könyvem is. Eddi-gi tudományos tevékenységem során több mint 140 publikációm jelent meg. Tudományos munkáimra a hazai és külföldi hivatkozások száma több mint 100. 1970–1989 között lengyel nyelvtanfolyamokat vezetettem a budapesti Lengyel Intézetben. Több jegyzetet készítettem a lengyel

6

nyelvet tanuló magyarok részére. 1978–1994 között hét nemzetközi polonisztikai tudományos konferenciát szerveztem. Szerkesztésemben e konferenciák anyaga kiadvány formájában is megjelent. Magyar részről részt veszek a Kárpát nyelvatlasz nemzetközi együttműködés keretében, több éve folyó munkáiban. A Kárpát nyelvatlasz VI. kötetének szerkesz-tésében is közreműködök. A Varsói Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti Intézetével együttműködve részt veszek a Lengyel–magyar kontrasztív kutatások közös kutatási téma munkálataiban is. 1982-ben lettem az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészet-tudományi Kar Lengyel Filológiai Tanszékének egyetemi docense, 1983 óta a tanszék vezetője vagyok. Előadásokat tartok A mai lengyel nyelv rendszere, a Bevezetés a lengyel nyelvtudományba című tantárgyakból, valamint szakszemináriumot vezetek a magyar–lengyel kontrasztív vizs-gálatok és a lengyel grammatika, szemantika és pragmatika témaköréből. Előadásokat tartok a Szláv Nyelvészeti Doktori Iskola doktoranduszainak is Általános és elméleti nyelvészet c. tantárgyból. A magyar–lengyel kontrasztív fonológia címmel a tudományok doktora fokozat elnyerésére disszertációt készítettem, amelyet 1989-ben sikeresen megvédtem. 1990. július 20-án neveztek ki egyetemi tanárnak. A Varsói Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara dékánja felkérésére professzori pályázatokat bíráltam el. Az MTA Doktori Taná-csa felkérésére az utóbbi néhány évben legalább tízszer vettem részt op-ponensként, illetve bírálóbizottsági tagként kandidátusi és akadémiai doktori disszertációk elbírálásában, valamint több ízben alkalmi bizottsá-gok munkájában is közreműködtem. Az egyetemi doktori szigorlatokon több esetben elláttam az elnöki teendőket. Az Országos Akkreditációs Bizottság számára több alkalommal bíráltam el szakindítási kérelmeket. Az ELTE BTK Habilitációs Bizottsága felkérésére több alkalommal szakvéleményt készítettem a jelöltek tudományos habitusáról, valamint részt vettem a szakmai bírálóbizottságban mint elnök, illetve mint tag. A JATE BTK Doktori Tanácsa részére is szakvélemenyt írtam, illetve tag-ként szerepeltem a doktori bírálóbizottságban. Több esetben véleményez-tem a bölcsészdoktori fokozat PhD-vé történő átminősítésével kapcsola-tos kérelmeket. Tagja vagyok, illete voltam az ELTE BTK Professzori Tanácsa elnökségének (1991–1996); a Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae szerkesztőbizottságának (1994–); a Pro Philologia Slavica et Baltica in Hungaria Kuratóriumának (1996–); az ITK Állami Nyelvvizs-ga Bizottságának (1984–); a Magyar Nyelvtudományi Társaság Választ-mányának (1996–); a Kárpát nyelvatlasz Nemzetközi Szerkesztőbizottsá-gának. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja is vagyok (1996–).

7

Kitüntetéseim: Három lengyel miniszteri elismerési diploma (1976, 1986, 1991); A lengyel kultúra magyarországi terjesztéséért (1978); A Lengyelország Újjászületése Érdemrendjének tiszti keresztje (1994); Fran Miklošič érdemérem (1997), A Csokonai Vitéz Mihály Főis-kola Emlékérme (1998). Terveimről: Eddig is sok energiát fektettem abba, hogy a lengyel szakot fejlesszem, hogy a lengyel szak tényleg egyetemi szintű szakká váljon. Ez talán sikerült is nekem. Szeretnék néhány egyetemi füzetet készíteni hallgatóink részére a lengyel grammatika témaköréből. Terveim szerint ebben az évben elkészül az első füzet. Nagyon szeretem a munkámat: a didaktikát és a nyelvészetet egyaránt. Vannak gondolataim, és úgy érzem, hogy energiám is van hoz-zá. Az utóbbi időben több tanulmányt, illetve cikket írtam a szemantikai és a pragmatikai kérdésekről. Ezt szeretném folytatni a jövőben is. To-vább folytatom lengyel–magyar kontrasztív kutatásaimat is. Megszerettem a magyar népet, a magyar nyelvet és kultúrát, és azt szeretném, hogy ez a jövőben is megmaradjon. Ne hagyja magát lerom-bolni és elveszni a mai integrálódó és globalizálódó világban. Hosszú ideje élek itt, e nép javát kívánom továbbra is szolgálni. Ezért megszerez-tem a magyar állampolgárságot. Nagyon örülök, hogy a Párizsban lengyelül megjelent Lengyelek a világban c. kiadványban, amelynek szerkesztőbizottságában több világhí-rű név található, engem a nagy lengyelek közé soroltak. Ez – lengyel ál-lamelnöki magas kitüntetésem mellett – életem eddigi legnagyobb meg-tiszteltetése és elismerése. A Lengyelek a világban c. könyv borítóján nagyon tanulságos és megszívlelendő idézet van, amelynek szerzője a világhírű lengyel zeneszerző, Ignacy Jan Paderewski. Az ő szavaival fe-jezem be mondanivalómat: "Człowiek wielki, choćby największy, ani nad narodem, ani poza narodem być nie może. On jest z jego ziarna, jego cząstką, jego kwiatem, jego kłosem, a im większy, urodziwszy, mocniejszy, tym sercu narodu bliższy". Az idézet magyar fordításban így hangzik: "Nagy ember, akár-milyen nagy is, sem nemzet felett, sem nemzeten kívül nem létezhet. Ő a nemzet testéből ered, annak része, virága, kalásza és minél nagyobb, mi-nél szebb, minél erősebb, annál közelebb áll a nemzet szívéhez".

A videofelvétel 1998. január 12-én készült.

8

BAŃCZEROWSKI JANUSZ ÍRÁSAINAK

VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIÁJA

1967.

Ogólnopolska konferencja poświęcona zagadnieniom programowanego

nauczania . Język Rosyjski 3. Warszawa, 45–7.

Ogólnopolska konferencja poświęcona zagadnieniom nauczania programowa-

nego języków obcych. Język Rosyjski 5. Warszawa, 55–7.

Voprosy programmirovannogo obu`eni/ russkomu /zyku inostrancev.

Izdatel#stvo Har#kovskogo Universiteta. 1966. Glottodidactica.

An International Journal of Applied Linguistics II, Poznań, 142. p.

(Ism.)

Artemov V.A., Psihologi/ obu`eni/ inostrannym /zykam. Moskva.

1966. Glottodidactica. An International Journal of Applied Linguistics,

II, Poznań, 120–9. (Ism.)

Algorytmizacja w nauczaniu języków obcych. Sprawozdania Poznańskiego

Towarzystwa Przyjaciół Nauk 1/78. 30–6.

1968.

Niektóre aspekty wykorzystania środków audiowizualnych w nauczaniu

języków obcych. Język Rosyjski 2. Warszawa, 51–6.

Model informacyjny języka. Sprawozdania Poznańskiego Towarzystwa

Przyjaciół Nauk 2/81. 251–5.

1969.

Slovar# drevnerusskogo /zyka 11–14-vekov. Moskva. 1966. Lingua

Posnaniensis XIV, 137–8. (Ism.)

1970.

Scientific-methodical Conference in the Line of Teaching Foreign Languages

in the High Schools. Moscow. Glottodidactica. An International Journal

of Applied Linguistics III/IV, Poznań, 139–41.

Niektóre aspekty algorytmizacji w modelu nauczania języków obcych.

Neodidagmata 1. Poznań, 133–48.

Rola pojęcia klasy w modelu języka. Biuletyn Fonograficzny XI, Poznań,

139–45. (Társszerzők: Wł. Kaniuka, W. Kołwzan)

Az audio-vizuális idegennyelv-oktatás elméletének néhány kérdése. Modern

Nyelvoktatás, 129–49.

Popytki kiberneti`eskoj interpretacii znaka. Biuletyn Fonograficzny

XI, Poznań, 83–103. (Társszerző: W. Kołwzan)

9

Funkcionirovanie informacionnoj modeli /zyka. Biuletyn

Fonograficzny XI, Poznań, 109–14. (Társszerző: W. Kołwzan)

Neskol#ko zame`anij o programmirovannom obu`enii inostrannym

/zykam. Glottodidactica. An International Journal of Applied

Linguistics. Poznań, 115–27.

Modern Nyelvoktatás. Budapest. 1966. IV. évf. 1–2 szám. Glottodidactica.

An International Journal of Applied Linguistics III/IV, Poznań, 200–1.

(Ism.)

Z problematyki nauczania języka rosyjskiego. Warszawa. 1966.

Glottodidactica. An International Journal of Applied Linguistics III/IV,

Poznań, 203. p. (Ism.)

Pawlak Z., Gramatyka i matematyka. Warszawa. 1965. Computational

Linguistics VIII, Budapest, 103–5. (Ism.)

Landa L.N., Algoritmizaci/ v obu`enii. Moskva. 1966. Computational

Linguistics VIII, Budapest, 107–11. (Ism.)

Teoreti`eskie problemy prikladnoj lingvistiki. MGU. Moskva. 1966.

Computational Linguistics VIII, Budapest, 113–4. (Ism.)

Issledovanie po re`evoj informacii. MGU. Moskva. 1966. Computational

Linguistics VIII, Budapest, 113–4. (Ism.)

Programmirovannoe obu`enie. Kiev. 1967. Glottodidactica. An Internatio-

nal Journal of Applied Linguistics III/IV, Poznań, 176–7. (Ism.)

L/senko M.N., Programmirovannyj vvodno-foneti`eskij kurs russkogo

/zyka dl/ inostrancev. Kiev. 1966. Glottodidactica. An Internatio-

nal Journal of Applied Linguistics III/IV, Poznań, 185–6. (Ism.)

Teoreti`eskie predposylki audiovizual#nogo obu`eni/ inostrannym

/zykam v nejrokiberneti`eskom aspekte. Glottodidactica. An

International Journal of Applied Linguistics V, Poznań, 69–85. (Társ-

szerzők: Jerzy Bańczerowski, W. Kołwzan)

1971.

Informacionna/ model# /zyka. Linejnoe i razvetvlennoe programmi-

rovanie inostrannym /zykam. Glottodidactica. An International

Journal of Applied Linguistics V, Poznań, 85–96.

Issledovanie o /zyke Luckogo Evangeli/ XIV veka. Studia Slavica XVII,

1–44.

Glottodidactica. An International Journal of Applied Linguistics. Modern

Nyelv- oktatás, 172–3. (Ism.)

Nekotorye problemy /zyka i /zykovoj kommunikacii. NyK LXXIII,

232–48. (Társszerző: W. Kołwzan)

10

Kilka uwag o modelach lingwistycznych, modelu nauczania języka i języku.

Neodidagmata III, Poznań, 99–115.

1972.

Neskol#ko zame`anij o prostom predloxenii s to`ki zreni/ /zykovoj

kommunikacii. Studia Slavica XVIII, 235–57.

A nyelvtanulás kontrasztív modelljének néhány kérdése. In: Összevető nyelv-

vizsgálat, nyelvoktatás. Budapest, 55–63.

Kilka uwag o klasyfikacji słów języka i modelu jego funkcjonowania. Deb-

receni Slavica XII, 17–26.

Some Problems of Language Models and Human Communication. In: IIIrd

International Congress of Applied Linguistics. Copenhagen, 11. p.

Moderne Linguistik und Fremdsprachenunterricht. Glottodidactica. An Interna-

tional Journal of Applied Linguistics VI, Poznań, 151–2.

Gladkij A.V., Mel#`uk I.A., }lementy matemati`eskoj lingvistiki.

„Nauka”. Moskva. 1969. Biuletyn Fonograficzny 13. Poznań, 96–9.

(Ism.)

Bartoszewicz A., Suffiksal#noe slovoobrazovanie suqestvitel#nyh v

russkom /zyke novejwej ]pohi. Poznań. 1970. Studia Slavica XVII,

371–73. (Ism.)

1973.

Vidy informacii i ih rol# v informacionnoj modeli /zyka. Biuletyn

Fonograficzny XIII, Poznań, 29–55. (Társszerző: W. Kołwzan)

1974.

Tipes of Information and their Role in the Informational Model of Language.

Language and Language Behavior Abstracts VIII/1. 253. p. (Társszer-

ző: W. Kołwzan)

A nyelv természetéről és a nyelvi kommunikáció szempontjából történő

modellá- lásáról. NyK LXXVI, 275–308.

A lengyel–magyar kontrasztív vizsgálatok kérdéseihez. NyK LXXVI, 396–411.

1975.

A konfrontatív grammatika és a nyelvtanulási modell. Modern Nyelvoktatás

XII, 19–22.

A nyelvi modell és a nyelvi kommunikáció néhány kérdése. NyK LXXVII,

232– 46.

11

1976.

Językoznawstwo kontrastywne a metodyka nauczania języków obcych (na

materiale języka polskiego i węgierskiego). Neofilologia. Polskie

Towarzystwo Neofilologiczne. Poznań, 84–101.

A lengyel–magyar kontrasztív vizsgálatok és a hibaelemzés néhány kérdése. (A

magyar anyanyelvűek néhány hibája alapján). In: A lengyel nyelvokta-

tás Magyarországon. Budapest, 95–124.

Az idegennyelv-oktatás modelljéről. In: A lengyel nyelvoktatás Magyarorszá-

gon. Budapest, 125–40.

Some Problems of Language Models and Human Communication. ALinguH

26. 55–66.

A lengyel nyelvoktatás Magyarországon c. I. tudományos konferencia anyaga.

Budapest. (Szerkesztés)

1977.

Schaff A., Gramatyka generatywna a koncepcja idei wrodzonych. Warszawa.

1972. NyK LXXIX, 342–6. (Ism.)

1978.

Lengyel írás és kiejtés. Budapest.

Lengyel nyelvkönyv I. Budapest. (Társszerzők: Szabó Dénes, Bakonyi Erika)

A lengyel és a magyar magánhangzók. In: A lengyel nyelvoktatás Magyaror-

szágon II. Budapest, 203–20.

A lengyel nyelvoktatás Magyarországon c. II. tudományos konferencia anyaga.

Budapest. (Szerkesztés)

1979.

A nyelvi kommunikáció és az információ néhány kérdése. NytudÉrt 99. Bu-

dapest.

Lengyel nyelvtan. Budapest.

Kilka uwag o modelach lingwistycznych, modelu nauczania języka i języku. In:

Polska myśl glottodydaktyczna 1945–1975. Warszawa, 17–30.

1980.

Materiały pomocnicze do nauki języka polskiego. (Moje hobby. Zwroty

potoczne. Przysłowia polskie. Polska współczesna. 1000 lat historii

Polski). Budapest.

Lengyel nyelvkönyv. Budapest. (Társszerzők: Szabó Dénes, Bakonyi Erika)

Vidy informacii v strukture /zykovogo soobqeni/. Lingua

Posnaniensis XXIII, 27–31.

12

Az információ és a metainformáció a nyelvi közlés struktúrájában. NyK

LXXXII, 83–101.

A lengyel és a magyar vokális rendszer egybevetésének néhány kérdése. MFF

5. 117–29.

Piotrovskij R.G., Tekst, mawina, `elovek. "Nauka". Moskva. 1975. NyK

LXXXII, 450–3. (Ism.)

Zabrocki L., Kybernetische Modelle der sprachlichen Kommunikation. Polska

Akademia Nauk. 1975. MNy LXXVI, 235–7. (Ism.)

A nyelvi közlés modellálásának néhány kérdése. In: Korunk kommuni-

kációs zavarai. (A Magyar Tudományos Akadémián tartott tudo-

mányos konferencia anyaga). Budapest. 3-6. (Rövidítve: In:

Szende Tamás, Megérthetjük-e egymást?. Gondolat. Budapest. 1987.

257-260).

1981.

Bedeutungstragende bzw. bedeutungslose Zweiphonemverbindungen in der

ungarischen und polnischen Gemeinsprache. In: Beiträge zu Theorie

und Praxis der Sprechwissenschaft. Halle–Wittenberg.

Wissenschaftliche Beiträge, 33/F29. 5–20.

A nyelvi közlés természete és a nyelvi funkciók. NyK LXXXIII, 293–311.

II. tudományos konferencia a magyarországi lengyel nyelvoktatásról. Mo-

dern Nyelvoktatás, 203-206.

O. Nagy Gábor–Ruzsiczky Éva, Magyar szinonimaszótár. Budapest. 1978.

Ligua Posnaniensis XXIV, 155–8. (Ism.)

1982.

Nemzetközi óvopedagógiai terminológiai szótár. Budapest. (Társszerző)

A kommunikációs kompetencia szerepe a nyelvhasználat folyamatában. In: A

lengyel nyelvoktatás Magyarországon III. Budapest, 114–31.

Zestawienie polskich i węgierskich prac z zakresu nauczania języka polskiego

na Węgrzech oraz polsko-węgierskich studiów konfrontatywnych

1958– 1982. In: A lengyel nyelvoktatás Magyarországon III. Budapest, 239–

48. (Társszerző: Jan Lewandowski)

A lengyel nyelvoktatás Magyarországon c. III. tudományos konferencia anyaga.

Budapest. (Szerkesztés)

1983.

A kétnyelvűség vizsgálata a nyelvi kommunikációs modell tükrében. Nyelv-

pedagógiai Írások 4. 2–14.

13

Polsko-węgierskie kontrasty spółgłoskowe. In: Nauczanie języka polskiego i

kształcenie polonistyczne na Węgrzech. Szerk. Jan Lewandowski.

Warszawa, 52–102. System wokaliczny języka polskiego i węgierskiego. In: Nauczanie języka polskiego i

kształcenie polonistyczne na Węgrzech (szerk. Jan Lewandowski). Uniwersytet

Warszawski.Międzyuczelniany Ośrodek Metodyki Nauczania Języków

Obcych. Warszawa. 37-52.

1985.

Próba analizy konfrontatywnej systemów wokalicznych języka polskiego i

węgierskiego. Studia Slavica 31. 319–28.

Néhány megjegyzés a nyelvi közlés elemzéséhez. ÁltNyT XVI, 65–86.

Az országismeret nyelvi vonatkozásainak egyes elméleti kérdései a lengyel és a

magyar nyelv anyaga alapján. In: Magyar–lengyel közelítések. Debre-

cen–Budapest. 99–110.

1986.

Kommunikáció. In: Kulturális Kisenciklopédia. Budapest, 306–10.

A lengyel és a magyar mássalhangzói rendszer kontrasztív szempontból. In:

A lengyel nyelv és irodalom magyarországi kutatásairól c. IV. tudomá-

nyos konferencia anyaga. Budapest, 70–87.

A lengyel nyelv és irodalom magyarországi kutatásairól c. IV. tudományos

konferencia anyaga. Budapest. (Szerkesztés)

Zgółkowa H., Słownictwo współczesnej polszczyzny mówionej i lista

frekwencyjna i rangowa. Uniwersytet im .A. Mickiewicza w Poznaniu.

Poznań. 1983. MNy LXXXVII, 106–7. (Ism.)

1987.

System konsonantyczny języka polskiego i węgierskiego w ujęciu kontrastyw-

nym. In: Szlavisztikai Tanulmányok. Budapest, 32–50.

1988.

System fonemów spółgłoskowych języka polskiego i węgierskiego w świetle

analizy kontrastywnej. In: Hungaro-Slavica. Budapest, 11–31.

A magyar–lengyel kontrasztív fonológia alapjai. (Akadémiai doktori értekezés

tézisei.) Budapest.

1989.

Kísérlet a magyar–lengyel kontrasztív fonológia "közvetítő nyelvének" megte-

remtésére. MNy LXXXV, 327–41.

14

1990.

Magyar–lengyel társalgási zsebkönyv. Budapest. (Társszerzők: Bárkányi Zol-

tánné, Reiman Judit)

A lengyel–magyar fonetikai-fonológiai interferencia potenciális jelenségeiről.

In: A lengyel nyelv és irodalom magyarországi kutatásairól c. V. tudo-

mányos konferencia anyaga. Budapest, 62–86.

A lengyel és a magyar vokális fonémakapcsolatokról. EFF 3. 17–20.

A lengyel nyelv és irodalom magyarországi kutatásairól c. V. tudományos kon-

ferencia anyaga. Budapest. (Szerkesztés)

Sylabiczne struktury linearne w języku polskim i węgierskim. Studia Slavica.

36. 27–32.

1991.

Szillabikus lineáris struktúrák a lengyel és a magyar nyelvben. In: Emlékkönyv

Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály–Kiss

Jenő. Budapest, 67–73.

A lengyel és a magyar konszonantikus fonémakapcsolatok a szóvégi pozíció-

ban. In: Studia in Honorem Andreae O. Vértes. MFF 23. 35–44.

1992.

Polish and Hungarian consonantal Groups in initial and final Position. In:

Szlavisztikai Tanulmányok. Budapest, 11–45.

Teoretyczne podstawy metodyki nauczania języka polskiego Węgrów. In: A

szláv nyelvek tanításának elméleti és gyakorlati kérdései. Pécs, 6. p.

A lengyel-magyar kontrasztív fonológia néhány kérdése. In: Polono-Hungarica

6. Budapest, 7–13.

Polono-Hungarica. Az 1992. május 5–6. között tartott tudományos konferencia

anyaga. Budapest. (Szerkesztés)

1993.

Grupy fonemów konsonantycznych w wygłosie wyrazowym języka polskiego i

węgierskiego. Studia Slavica Savariensia 2. 70–80.

Niektóre zagadnienia polsko-węgierskiej fonologii kontrastywnej. In: Magya-

rok és szlávok. Szeged, 547–55.

1994.

Metainformációs struktúrák a nyelvi szöveg síkján. MNy XC, 30–41.

Néhány megjegyzés a beszédmegértés modellálásáról. In: Beszédkutatás '94.

Budapest, 1–68.

A kommunikációs kompetencia és összetevői. Nyr 118. 277–86.

15

15 lat istnienia Katedry Filologii Polskiej na Uniwersytecie im. L. Eötvösa w

Budapeszcie. Studia Slavica 39. 401–4.

1995.

Niektóre zagadnienia z zakresu metodyki nauczania języka polskiego Węgrów.

Przegląd Glottodydaktyczny 14. Warszawa, 87–93.

Az eufémizmusok használatát jelző metainformációs operátorokról. MNy XCI,

69–71.

A lengyel nyelvoktatás módszertana magyar közegben. In: Hungaro-Polonica

7. Budapest, 43–50.

A jelentés értelmezési módjairól. Nyr 119. 263–85.

A nyelvi kompetenciáról. In: Beszédkutatás '95. Budapest, 93–104.

15 éves az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lengyel Filológiai Tanszéke. In:

Polono-Hungarica 7. Budapest, 9–12.

Fonemy konsonantyczne języka polskiego i węgierskiego w płaszczyźnie kodu

pisanego. In: Polono-Hungarica 7. Budapest, 51–9.

In memoriam István Sipos (1912–1994). Studia Slavica 40. 428–9.

Polono-Hungarica. Az 1994. május 24-én és 25-én tartott nemzetközi tudomá-

nyos konferencia anyaga. Budapest. (Szerkesztés)

1996.

A valóság nyelvi kategorizálásáról. (Adalék a nyelvi szemantika elemzéséhez).

Nyr 120. 64–70.

A nem-verbális kommunikáció egyes kérdései. Nyr 120. 187–95.

A nyelvi szemantika kutatásának egyes dilemmái. Nyr 120. 432–40.

A transzlatorika fogalmának meghatározásához. Nyr 120. 476–9.

Grupy fonemów konsonantycznych (= FK) w nagłosie wyrazowym języka

polskiego i węgierskiego. Slavica Slovaca. 31/1. Bratislava, 42–55.

1997.

Nekoi problemi od polsko-ungarskata kontrastivna fonologija.

Slavistički Studii 6–7. Skopje, 177–84.

A nyelvi közlés rejtett pragmatikai információiról. Nyr 121. 49–62.

A nyelv titkai. Nyr 121. 190–203.

Język polski na Węgrzech. (Badania naukowe. Metodyka nauczania). Język

polski w kraju i za granicą II, Warszawa, 17–24.

Hungaro-Slavica. Studia in Honorem Stephani Nyomárkay. Budapest. (Szer-

kesztés)

A kontrasztív szemantika kérdéseihez. In: Szavak – Nevek – Szótárak. Írások

Kiss Lajos 75. születésnapjára. Budapest, 40–4.

16

A rejtett axiologikus információ dekódolásáról. Nyr 121. 270–4.

Wissenschaftlicher Lebenslauf von István Nyomárkay. In: Hungaro-Slavica.

Budapest, 5–10.

Ekwiwalenty graficzne polskich i węgierskich fonemów wokalicznych w

płaszczyźnie kodu pisanego. In: Hungaro-Slavica. Budapest, 23–5.

Grupy fonemów spółgłoskowych w śródgłosie wyrazowym języka polskiego i

węgierskiego. Studia Slavica Hungarica 42.

Remenna/ uzda s udilami vopros – 449 (Bride de cuir avec le mors).

In: Atlas dialectologique des Carpathes Vol. 5. Bratislava, 64–5.

(Társszerző: Balogh Lajos)

Koxana/ ili verevo_`na/ uzde`ka bez udul, s pomoq#[ kotoroj kon/

priv/zyva[t ili vedut – vopros 450 (Petite bride de cuir ou de

corde (sans mors) á attacher ou á promener le cheval). In: Atlas

dialectologique des Carpathes Vol V. Bratislava, 66–7. (Társszerző:

Balogh Lajos)

pOdG( )r( )l – vopros 452. In: Atlas dialectologique des Carpathes. Vol. V.

Bratislava, 68–9. (Társszerző:Balogh Lajos).

Loránd Benkő (Hg). Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Akadémiai

Kiadó. Budapest. 1992–1995. In: Kwartalnik Neofilologiczny. Rocznik

XLIII, zeszyt 3/1996. Warszawa, 285–7 (Ism.)

1998.

Das polnische und das ungarische phonologische System. Phonemverbin-

dungen innerhalb der Grenzen des Wortes. Studies in Modern

Philology 13. Budapest.

Pon/tie kommunikativnoj kompetencii i lingvodidaktika. In: A szláv

és a balti nyelvek oktatása c. nemzetközi konferencia anyaga. Budapest.

(Megjelenés alatt)

Kötelességünk-e gondoskodni anyanyelvünkről. MNy XCIV, 16–31.

A nyelvhasználat elvei és etikai dimenziói. Nyr 122. 15–20.

A nyelvhasználat erkölcse. EFF 23. 19–30.

Dekodirovanie skrytoj aksiologi`eskoj informacii. In: Emlékkönyv

Péter Mihály 70.születésnapjára. (Megjelenés alatt)

Néhány gondolat a nyelvi és a kommunikációs normákról. Nyr 122.

A nyelv és a nyelvhasználat aktuális kérdései. EFF 24. 7–24.

Gramatyka komunikacyjna jako model kompetencji komunikacyjnej człowieka.

Przegląd Glottodydaktyczny. Warszawa. (Megjelenés alatt)

A kommunikációs grammatika perspektívái. Nyr 122. (Megjelenés alatt)

A nyelv mint a jogi szabályozás tárgya. A lengyel nyelvtörvény tervezete.

Szeged. (Megjelenés alatt)

17

Perspektivy kommunikacionnoj grammatiki. Studia Slavica Savariensia.

(Megjelenés alatt)

Grupy fonemów spółgłoskowych w śródgłosie wyrazowym języka polskiego i

węgierskiego II. Studia Slavica Hungarica. Budapest. (Megjelenés alatt)

Vengerskie leksi`eskie |lementy v /zykax karpatskogo areala po

dannym Obqekarpatskogo dialekti`eskogo atlasa. In: XII.

Międzynarodowy Kongres Slawistów. Kraków. Streszczenia referatów.

Językoznawstwo. Warszawa, 285. p. (Társszerző: Balogh Lajos, Posgay

Ildikó)

A hallgatás mint nyelvészeti kérdés. Nyr 122. (Megjelenés alatt).

1999

Gramatyka komunikacyjna jako model kompetencji komunikacyjnej człowieka.

In: Przegląd Glottodydaktyczny. Vol. 17. Wydawnictwa Uniwersytetu

Warszawskiego. Warszawa. (megjelenés alatt).

Ponátie kommunikativnoj kompetencii i lingvodidaktika. In: A szláv és a balti

nyelvek oktatása c. nemzetközi konferencia anyaga. ELTE. Szláv Tan-

székcsoport. (megjelenés alatt)

Perqpektivy kommunikacionnoj grammatiki. In: Studia Slavica Savariensia.

Szombathely (megjelenés alatt).

A nyelv mint a jogi szabályozás tárgya. A lengyel nyelvtörvény tervezete. JA-

TE. Szeged. (megjelenés alatt).

A világ nyelvi képe mint a szemantikai kutatások tárgya. In: Nny 2. (megjelenés

alatt).

Atlas dialectologique des Carpathes (Kárpát nyelvatlasz). MTA, Nyelvtudo-

mányi Intézet. ELTE, Lengyel Filológiai Tanszék. Budapest.VI. kötet (megje-

lenés alatt). A kötetben szereplő anyagok:

- Mehdometie - podzyvanie kozy (voproq 656). (Társszerző:

J.Siatkowski).

- Mehdometie - otgon kozy (voproq 657).

- Mehdometie - podzyvanie kozlónka (voproq 660). (Társszerző: Ba-

logh Lajos).

- Mehdometie - otgon kozlónka (voproq 661). (Társszerző: Balogh La-

jos).

- Mehdometie - podzyvanie korovy (voproq 662).

- Mehdometie - otgon korovy (voproq 663).

- Mehdometie - podzyvanie qvinüi (voproq 664). (Társszerző: Balogh

Lajos).

- Mehdometie - otgon qvinüi (voproq 665). (Társszerző: Balogh Lajos).

- Mehdometie - otgon pqa (voproq 673).

18

- Mehdometie - nauqükivatü qobaku (voproq 674).

Węgierskie elementy leksykalne w językach regionu karpackiego (w świetle

danych "Karpackiego Atlasu Dialektologicznego"). (Társszerzők: Balogh La-

jos, Posgay Ildikó). In: Studia z Filologii Polskiej i Słowiańskiej. Polska

Akademia Nauk. Warszawa (megjelenés alatt).

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lengyel Filológiai Tanszéke 20 éves. In:

Polono - Hungarica. ELTE. Lengyel Filológiai Tanszék. Budapest. Vol.8

(megjelenés alatt).

Polono-Hungarica. 1998. november 9-én és 10-én tartott nemzetközi tudomá-

nyos konferencia anyaga. ELTE. Lengyel Filológiai Tanszék. Budapest.

Vol. 8 (Szerkesztő)(megjelenés alatt).

A kognitív nyelvészet alapelvei. In: Nyr 123/1. 78-87.

Nyelvek a mai világban. In: Nyr (megjelenés alatt).

Nyelvi követelmény- és vizsgarendszer. Lengyel nyelv. Egyetemi füzet

(Bańczerowski Janusz

et al.) (megjelenés alatt).

A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései. ELTE. Szláv és Balti Filológi-

ai Intézet. Budapest. 383 pp. (megjelenés alatt).

A nyelvi jelentés és az emberi tudás. In: Nyr (megjelenés alatt).

Atlas dialectologique des Carpathes. Qrpqka Akademija Nauka i Umetnoqti.

Beograd. VII. kötet (megjelenés alatt). A kötetben szereplő anyagok:

- Karta 44 - „obryviqtyj qklon gory” (Társszerző: D.Petrović)

- Karta 53 - „*mlaka" (Társszerző: Balogh Lajos)

- NM 9 - *rEdIK (Társszerző: Balogh Lajos)

- NM 10 - *rEdika (Társszerző: Balogh Lajos)

- NM 40 - *mrAk- .

Rövidítések: Ism. = ismertetés, NyK = Nyelvtudományi Közlemények, ÁltNyT = Általá-

nos Nyelvészeti Tanulmányok, EFF = Egyetemi Fonetikai Füzetek, MFF = Magyar

Fonetikai Füzetek, MNy = Magyar Nyelv, Nyr = Magyar Nyelvőr.

19

NYOMÁRKAY ISTVÁN BAŃCZEROWSKI

JANUSZRÓL

Bańczerowski Janusz professzort jó másfél évtizede ismertem meg

személyesen, azelőtt csupán néhány munkáját olvastam. Mióta a Lengyel Filo-

lógiai Tanszék élére került, szakmai és baráti kapcsolatunk is – ha ez a kettő

egyáltalán elválasztható egymástól – szorossá vált. Együtt alakítottuk ki – sok

más kisebb volumenű munka mellett – a szláv szakos hallgatók nyelvi ismerete-

it szabályozó és felmérő követelményrendszert, az ő ötletei alapján. Sikeresen

működtünk együtt több kari tudományos projektum munkájában.

Bańczerowski Janusz az úgynevezett "modern" nyelvtudomány képvi-

selője, míg magam inkább a klasszikus nyelvészeti iskolán nevelkedtem, noha

ügyeltem arra, hogy munkáim mindig tartalmazzanak általános következtetése-

ket is. Bańczerowski Janusz professzor elméletileg kiválóan képzett nyelvész.

Köztudomású, hogy elsősorban a nyelvi kommunikációval, szemantikával,

pragmatikával, valamint a kontrasztív nyelvészettel foglalkozik. Írásaiból –

melyek közül nem egyet volt alkalmam még megjelenésük előtt elolvasni –

sokat tanultam. Ezek a tanulmányok az élő nyelvi, mindennapi kommunikációs

aktusok rengeteg olyan összefüggésére és kölcsönhatására derítettek fényt, ame-

lyekre rájönni a modern nyelvészettel és rokon diszciplínáival felvértezve sok-

kal könnyebb, mint ezek nélkül, csupán az egyéni búvárkodás olykor véletlen-

szerű eredményeire hagyatkozva.

Bańczerowski professzor szenvedélyes kutató. Ha egy-egy érdekes –

mondhatnám izgalmas – kérdés foglalkoztatja, akkor nincs nyugovása addig,

amíg elgondolásait papírra nem veti. Szép bizonyítékai ennek például a Magyar

Nyelvőr hasábjain az utóbbi években megjelent közleményei, amelyek élénk

visszhangot váltottak ki a hazai tudományos életben.

E munkákat értékelni nem feladatom, ki kell azonban emelnem ténysze-

rűségüket és szellemességüket. Tényszerűségen azt értem, hogy soha nem

konstruál valamely tétel igazolására mesterséges közléseket, amelyeket a nyelv

elvont szabályai megengednének ugyan, de amelyek valójában nem léteznek,

hanem mindig ténylegesen használt, valódi és valós funkcióval rendelkező ada-

tokkal dolgozik. Szellemességén az erudíciót értem, azaz a rejtett összefüggések

sokszor meglepetés erejével ható felismerését, ami nem minden kutatónak vele-

született képessége.

Magyar nyelvű publikációi a magyar nyelv tökéletes ismeretéről tanús-

kodnak. Fogalmazása gördülékeny, mindig a megfelelő helyen alkalmaz állan-

20

dósult szókapcsolatokat, találó frazeologizmusokat. Ezt azért kell külön is

hangsúlyoznom, mivel Bańczerowski professzor számára a magyar tanult nyelv,

nem veleszületett anyanyelv. A Magyar Nyelvtudományi Társaságban, valamint

az Egyetemi Anyanyelvi Napok keretében tartott előadásai a helyes és kifejező

magyar beszéd mellett a nyelvért és kultúráért felelősséget érző és viselő értel-

miségi magatartást állították példaként a hallgatóság elé. Meg kell mondanom,

hogy olyan lélegzet-visszafojtva figyelő s az előadó minden szavát leső publi-

kummal még soha sem találkoztam, mint kedves barátom Egyetemi Anyanyelvi

Napok keretében tartott plenáris előadása alkalmával, mely után mind magyar

nyelvész, mind modern filológus kollégái a kommunikáció őszinteség- és iga-

zságmaximáját betartva gratuláltak neki.

Bańczerowski Janusz kiegyensúlyozott, jó kedélyű, a tréfát értékelő,

értő s viszonzó ember. Hallgatóival szemben igényes, tudományterületének és

saját kutatásainak mindig legfrissebb eredményeit adja át. A lengyel szakos

egyetemistákat éppúgy, mint a doktori képzésben részt vevő kollégákat az okta-

tási folyamatban partnernek tekinti, s így az ismeretközlés lényegében együtt-

gondolkodási folyamattá alakul, persze csak látszólag, hiszen valójában ő az

egész folyamat irányítója. A vizsgán is igyekszik minél többet visszakapni az

átadott anyagból. Közös vizsgáztatásaink során nemegyszer csodáltam türelmét,

ahogyan az esetenként szellemi rövidzárlatos vizsgázót a kérdés lényegére rá-

vezette.

Egyéniségét ezenkívül valami szelíd jóindulat és bizalom is jellemzi. Ez

természetesen világunkban sokszor járt kiábrándulással, csalódással. Kollégá-

mat és barátomat soha sem láttam azonban elkeseredettnek, de még rosszked-

vűnek sem. Úgy látszik, a tudománnyal való őszinte szenvedélytől fűtött foglal-

kozás derűssé teszi az embert.

JAN LEWANDOWSKI,

A VARSÓI TUDOMÁNYEGYETEM PROFESSZORA

BAŃCZEROWSKI JANUSZRÓL

Bańczerowski Janusz professzor nyelvelmélettel és a nyelv más kultú-

rájú, valamint idegen nyelvi környezetben történő alkalmazásával foglalkozik.

Főként a tipológiailag eltérő és a történelmileg nem rokon nyelvekkel kapcsola-

tosan folytat kontrasztív és konfrontatív kutatásokat. Megalapozója és fejlesztő-

je a korszerű magyar és lengyel nyelvi összehasonlító vizsgálatoknak. "Motor-

ja", szervezője és irányítója az európai összehasonlításban is mintaszerűen mű-

21

ködő Lengyel Filológiai Tanszéknek. A tanszék széles körű polonistaképzést

folytat: előkészítő kurzusokat, alapképzést és doktori képzést egyaránt. Szakte-

rületén, a külföldön folytatott polonistaképzésben originális iskolát teremtett.

Említésre méltó, hogy Bańczerowski professzor rendszeresen szervez nemzet-

közi hungarológiai–polonisztikai konferenciákat, amelyek nemcsak nyelvészeti

és nyelvoktatási kérdésekkel foglalkoznak, hanem irodalomtudományi, műve-

lődéstudományi, valamint Magyarország és Lengyelország nemzetközi kapcso-

latainak történetét érintő kérdésekkel is. Ezek hozadékát jelzi a Bańczerowski

Janusz szerkesztésében kiadott Polono-Hungarica című kiadánysorozat,

amelynek a 7. kötete 1995-ben jelent meg Budapesten.

Bańczerowski professzor évek óta részt vesz a külföldi tudósok közre-

működésével folyó lengyelországi tudományos kutatási programokban. A legu-

tóbbi időkig témavezetője volt a Lengyel Köztársaság Oktatási Minisztériuma

által koordinált egyik feladatkörnek. Több mint egy évtizede szoros együttmű-

ködést folytat a Polonicum Intézettel, valamint a Varsói Tudományegyetem

Alkalmazott Nyelvészeti Intézetével, amelyekkel a közös témákat érintő kutatá-

si megállapodását évente megújítja. A közös kutatások kiterjednek a nyelvelmé-

let, a magyar–lengyel kontrasztív és konfrontatív nyelvészet kérdéseire, az Eu-

rópai Unió képzési programjainak kidolgozására, az utóbbi időkben pedig mű-

velődéstudományi kérdésekre is. E kutatások eredményei publikussá váltak a

Varsói Magyar Kulturális Intézet 1994-ben rendezett nemzetközi módszertani

konferenciáján, valamint a Külföldi Polonisták II. Világkongresszusán (Varsó,

1995). Ez utóbbi előadások írott formában szakfolyóiratban (ld. J.

Bańczerowski: Niektóre zagadnienia z zakresu metodyki nauczania języka

polskiego Węgrów. Przegląd Glottodydaktyczny 14. Warszawa, 1995, 87–93),

valamint a konferenciakötetben jelentek meg (ld. J. Bańczerowski: Język

polski na Węgrzech. [Badania naukowe, metodyka nauczania]. In: Materiały

Międzynarodowej Konferencji Naukowej Polonistów t. II. Warszawa 1997, 17–

24).

Bańczerowski professzorral szívesen működik együtt számos külföldi

kutató. A nemzetközi tudományos közösség szakmai tekintéllyel rendelkező és

megbízható partnernek tartja, aki professzionálisan és magas tudományos igé-

nyességgel végzi kutatómunkáját.

22

Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások

Nem szokványos kiadványt ajánlunk az olvasó figyelmébe a Magyar

nyelvész pályaképek és önvallomások című sorozatunkkal. Különlegességét az

adja – egyebek között –, hogy írott szöveg, videofelvétel és hangkazetta együt-

tesével mutatunk be félszáznál több hazai nyelvészt, továbbá a társtudományok

néhány jeles képviselőjét, akiknek tudományos munkássága főleg a 70-es évek-

ben teljesedett ki, ill. érte el csúcsát (amit tudományos fokozatok is hitelesítet-

tek), jelentős szakmai irányító és közéleti szerepet töltöttek be, országosan is-

mert és elismert személyiségekként tisztelték őket. 25 év elteltével igény jelent-

kezett a felvételeknek az újabb generáció jeles képviselőivel való kiegészítésé-

re. Ez tette szükségessé a sorozatunk nevének pontosítását.

A pályaképeknek általunk választott formája – azaz a) hogy ki-ki sze-

mélyesen önvallomásként szubjektíven beszélhessen pályájáról, szakmai tevé-

kenységéről, megvalósított vagy csak megálmodott terveiről, b) hogy munkái-

nak bibliográfiája hitelesítse a megrajzolt pályaképet, c) hogy kortársi méltatást

is adjunk róla – reményeink szerint hozzásegít a tudós személyiségek objektív

megítéléséhez, aminek ugyanúgy szükségét éreztük a felvételek elindításakor,

mint napjainkban is, és feltehetően még a jövőben sem lesz másképpen. A kü-

lönböző előjelű részrehajlásokra és elfogultságokra hajlamos társadalmi gya-

korlat és közélet számottevő ellensúlyozására persze nem gondolhattunk, de az

erre irányuló szándékunkat sem titkoltuk.

A szakma szeretete, a tudomány előbbreviteléért dolgozó, a szakmai

eredmények megismertetésén fáradozó ember megbecsülése indított arra, hogy

az MTA Nyelvtudományi Intézetének fonetikai osztályán végzett munkám mel-

lett, a kísérleti fonetikában használt kép- és hangrögzítő eszközeink felhaszná-

lásával pályatársaimról felvételeket készítsek. Így gyűlt össze az a jelentős

videoanyag, melynek további feldolgozását és kiegészítését az ELTE Fonetikai

Tanszékén végeztük, ill. végezzük még ma is. Elképzelésem megvalósításában

munkatársaim közül többen működtek közre mind az Intézetben, mind az Egye-

temen. Köszönet érte nekik éppúgy, mint nyelvész kollégáimnak, akik vállal-

koztak egy-egy életmű méltatására.

A képernyőről ránk villanó tekintetből, a külső megjelenésből, testtar-

tásból és arckifejezésből, valamint az élőszó erejével kifejezett gondolatokból

(néha érzelmekből is) megismerhető emberi habitus ránk gyakorolt hatása le-

nyűgözőbb minden írásnál. Látva, hallgatva és olvasva a századunk utolsó ne-

gyedének nyelvészeit ismeretekben gyarapodhatunk, páratlan élménnyel gazda-

godhatunk. Ezt szeretném megosztani kortársainkkal és az utánunk jövőkkel.

Budapest, 1994. november 15. – 1998. január 27.

Bolla Kálmán

23

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS

ÖNVALLOMÁSOK

1. BALÁZS JÁNOS 27. KÁROLY SÁNDOR

2. BALOGH DEZSŐ 28. KERESZTURY DEZSŐ

3. BALOGH LAJOS 29. KIEFER FERENC

4. BÁRCZI GÉZA 30. KISS LAJOS

5. BARTÓK JÁNOS 31. KOVALOVSZKY MIKLÓS

6. BENKŐ LORÁND 32. LAKÓ GYÖRGY

7. BERECZKI GÁBOR 33. LŐRINCZE LAJOS

8. CZEGLÉDY KÁROLY 34. B. LŐRINCZY ÉVA

9. DEME LÁSZLÓ 35. MOLLAY KÁROLY

10. DEZSŐ LÁSZLÓ 36. MOLNÁR JÓZSEF

11. DOMOKOS PÁL PÉTER 37. NYÍRI ANTAL

12. DOMOKOS PÉTER 38. PAPP FERENC

13. ELEKFI LÁSZLÓ 39. PAPP LÁSZLÓ

14. ERDŐDI JÓZSEF 40. RÁCZ ENDRE

15. FÁBIÁN PÁL 41. J. SOLTÉSZ KATALIN

16. FOGARASI MIKLÓS 42. SZABÓ DÉNES

17. GREGOR FERENC 43. SZABÓ T. ATTILA

18. GRÉTSY LÁSZLÓ 44. SZATHMÁRI ISTVÁN

19. HADROVICS LÁSZLÓ 45. SZENDE ALADÁR

20. HAJDÚ MIHÁLY 46. TAMÁS LAJOS

21. HAJDÚ PÉTER 47. TELEGDI ZSIGMOND

22. HEGEDŰS JÓZSEF 48. TOMPA JÓZSEF

23. HERMAN JÓZSEF 49. VÉGH JÓZSEF

24. IMRE SAMU 50. VÉRTES O. ANDRÁS

25. JUHÁSZ JÓZSEF 51. ZSILKA JÁNOS

26. KÁLMÁN BÉLA 52. PÉTER MIHÁLY

***

53. BAŃCZEROWSKI JANUSZ 54. NYOMÁRKAY ISTVÁN

55. GADÁNYI KÁROLY 56. PUSZTAY JÁNOS

Eddig megjelent füzetek: 1., 4., 7., 8., 11., 17., 19., 24., 28., 33.,

34., 35., 39., 40., 43., 48., 49., 53., 54., 55.

24