Baradla-barlangi cseppkőkoradatok a késő

negyedidőszaki klímaingadozások tükrében

• Klímaingadozások – karszfolyamatok intenzitásának változása

• Cseppkövek – őséghajlattan jellemzése

• Cseppkőképződés feltételei: talaj, meleg, csapadék

• Cseppkövekből származtatott éghajlati következtetések kétféleképpen értelmezhetők:

• intenzív cseppkőképződés meleg-nedves feltételekre utal

• Csökkent mértékű cseppkőképződés lehet hideg vagy száraz időszakok eredménye

Vizsgálat

• 1. csop.: kidőlt sztalagmitok alapi részéből illetve a rajtuk kialakult újabb cseppkövekből

• 2. csop.: barlangi teraszokon illetve üledékeken kivált mészlerakódásokból

• 3. csop.: a jelenlegi meder fölött 20-80 cm-re elhelyezkedő kisebb, erodált sztalagmitok

• A jelenlegi izotóparányok megismeréséhez néhány szalmacseppkő is megmintázásra került

• A korokat alfa-spektrometriás U-sorozatos módszerrel határozták meg

• Az eredmény összevetése más vizsgálati módszerekkel elért eredményekkel (malakológiai és löszkronológiai adatokkal, ÉNY-európai cseppkő koradatokkal, stabil izotópos vizsgálatokkal és pollen elemzésekkel)

• A Baradla barlangi eredmények meglepően jó egyezést mutatnak más idősorokkal, ami a késő-pleisztocén őskörnyezeti változások cseppkőkoradatok alapján történő vizsgálatát alátámasztja

EredményekKövetkeztetések a barlang fejlődésére nézve:

• A lerakódások egyike sem valószínű, hogy idősebb 200.000 évesnél

• A főág valószínű 150.000 éves

• A főági meder méretei az utolsó interglaciális óta nem sokat változtak

• A würm időszakban a barlang valószínű jobban ki volt töltve, mint ma. Árvizek-cseppkőoszlopok kidöntése

Őskörnyezeti változások a késő pleisztocén során

• Cseppkőkoradatokból a növekedés intenzitására utaló gyakorisági görbe szerkezthető

• A pontszerű adatokat egy egyszerű valószínűségi eloszlással helyettesítjük, amelyet a kor és a szórás értékeiből számítunk

• Mivel a gyakorisági értékek az előző lépésben módosulnak, ezért minden értéket el kell osztani az időszak átlagértékével, így az Y tengelyen végeredményben egy %-ban kifejezett skálát kapunk.

Cseppkőképződés változásai a cseppkőkoradatok alapján

Molluszka-vizsgálatokra alapozott éghajlatingadozások

Cseppkőképződés intenzitásának változásai a NY-európai cseppkőkoradatok alapján

Oxigénizotópos adatsor

Következtetések

• Megállapítható, hogy a csppkőnövekedés a klímaváltozások jó indikátora

• Nemcsak a hőmérséklet, de az éghajlat csapadékosságára is jó indikátor

• Érdemes más módszerekkel kiegészítve használni az őskörnyezet rekonstruálásában

• Az északnyugat-európai és a Kárpát-medencei adatok összehasonlításából leszűrhető, hogy az éghajlatingadozások többé-kevésbé párhuzamosan zajlottak, de ez alól vannak kivétek is, melyek érdekes felvetésekhez vezethetnek.