GORZSA KÉSŐ NEOLIT TELL TELEPÜLÉSR ŐL ELŐKERÜLT … · kultúrába tartozó késő neolit tell település a Tisza és a Maros összefolyásához közel, az Alföld délkeleti

Archeometriai Műhely 2008/3.

HU ISSN 1786-271X; urn: nbn: hu-4106 © by the author(s)

13

GORZSA KÉSŐ NEOLIT TELL TELEPÜLÉSRŐL ELŐKERÜLTKŐESZKÖZÖK ARCHEOMETRIAI VIZSGÁLATÁNAK ELŐZETES

EREDMÉNYEI (TISZA KULTÚRA, DK MAGYARORSZÁG)SZAKMÁNY, GY.1 – STARNINI, E.2 – HORVÁTH, F.3 – BRADÁK, B.4

2ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/CE-mail: [email protected]

2Genovai Egyetem Régészeti és Klasszikus Filológiai Tanszék, Genova3Móra Ferenc Múzeum, Szeged

4ELTE Természetföldrajzi Tanszék, Budapest

AbstractA multidisciplinary study of the stone tool assemblage from the Late Neolithic, tell settlement ofHódmezővásárhely-Gorzsa (Tisza Culture) is in progress, involving traditional typological classification ofinstruments combined with functional analyses and archaeometric analyses for the study of raw materialprovenance. The site lies at the confluence of the Tisza and Maros rivers in the Great Hungarian Plain, wherestone resources are not directly available and had to be acquired from distant areas. In terms of absolutechronology, 14C calibrated dates place the occupation of the tell roughly between 4970-4380 Cal BC.

During several seasons of excavations, conducted from 1978 to 1996, ca 1,000 square meters of the tellsettlement were investigated and about 820 stone artefacts were collected. This paper is provide a preliminaryreport on the archaeometric analyses of the polished and ground stone assemblage from this tell-site.

Raw material determination was conducted starting with macroscopic and petrographic microscopic studies inthin section, together with magnetic susceptibility measurements.

The dominant raw material types of the polished, cutting edged stone tools are hornfels, basalt, basic intrusiveand dyke rocks (dolerite-metadolerite-metamicrogabbro), moreover several other rock types were usedsubordinately. Among the grinding stones and abrasive implements, the most important raw materials aredifferent types of sandstones, andesite, granitoide-metagranitoide, mica rich metasedimentary rocks, quartziteand limestone.

Studies of ceramics and chipped stone tools have shown that the tell Gorzsa had extensive cultural and economicrelationships with neighbouring sites and archaeological cultures. Provenance studies of the rocks employed forthe stone assemblage suggest similar results, enlarging the range of possible cultural connections.

KivonatHódmezővásárhely-Gorzsa lelőhely késő neolit, Tisza kultúrába tartozó tell település kőeszköz együttesénekmultidiszciplináris feldolgozási programja keretében az eszközök hagyományos tipológiai feldolgozása mellettazok funkciójának elemzését, valamint a nyersanyagok kőzettani jellemzését és a kőzetek forrásterületéneklehatárolását megcélzó archeometriai feldolgozást együtt végezzük. A terület a Tisza és a Maros folyókösszefolyásának közelében az Alföld délkeleti részén, kőeszköz nyersanyagnak alkalmas felszíni kőzet-előfordulásoktól távol fekszik. A tell település 14C módszerrel végzett radiometrikus kormeghatározás szerint4970-4380 Cal BC között működött.

Az 1978-1996 között végzett ásatások közel 1000 m2-nyi tell településrendszert tártak fel, amelyen közel 820csiszolt kőeszköz és szerszámkő került elő. A közlemény ezek előzetes archeometriai feldolgozásának eredményeitmutatja be.

A nyersanyagok meghatározását makroszkópos és polarizációs mikroszkópos módszerekkel végeztük, emellettmegmértük, a kőeszközök mágneses szuszceptibilitását (κ), majd korrekciók számolása után megadtuk a valódiszuszceptibilitás értéket.

A csiszolt kőeszközök leggyakoribb nyersanyagtípusai: mész-szilikát szaruszirt (hornfels), bazalt valamintbázisos intruzív és telér kőzetek (dolerit-metadolerit-metamikrogabbró). Alárendelten számos más kőzettípusbólis készültek eszközök. A szerszámkövek nyersanyagai között elsősorban homokkő, andezit és granitoid-metagranitoid változatok uralkodnak, emellett gyakoriak még a csillám-gazdag metaüledékes kőzetek, a kvarcités a mészkő.



14

Eredményeink a kerámiák és a pattintott kőeszközök eddigi vizsgálati eredményeit megerősítve azt mutatják,hogy Gorzsa tell település intenzív kulturális és gazdasági kapcsolatot tartott fent a környező területeken élőegyidős kultúrákkal.

KEYWORDS: TISZA CULTURE, LATE NEOLITHIC, POLISHED STONE TOOLS, GROUND STONES, RAW MATERIALS,PETROGRAPHY, MAGNETIC SUSCEPTIBILITY

KULCSSZAVAK: TISZA KULTÚRA, KÉSŐ NEOLITIKUM, CSISZOLT KŐESZKÖZ, SZERSZÁMKŐ, NYERSANYAG,PETROGRÁFIA, MÁGNESES SZUSZCEPTIBILITÁS

Bevezetés, régészeti háttérHódmezővásárhely-Gorzsa lelőhely a Tiszakultúrába tartozó késő neolit tell település a Tiszaés a Maros összefolyásához közel, az Alfölddélkeleti részén. Hegyvidéki területektől, ahonnankőeszközök számára alkalmas nyersanyagelőfordulhat, viszonylag távol fekszik (1. ábra). Alegutolsó ásatási periódus 1978-ban kezdődött ésközel 20 évig tartott Horváth Ferenc vezetésével(Horváth 2005). A mintegy 7 hektárnyi területen atell település közel 1000 m2-nyi területe kerültfeltárásra, amelynek során a késő neolittól aszarmata korszakig tártak fel rétegeket. Alegnagyobb vastagságúnak a késő neolit Tiszakultúra II-V periódusának rétegei adódtak (Horváth2005) A Tisza kultúra, amely 5 fázisra osztható,időben a Proto-Lengyel és a Lengyel I-IIIakultúrákkal, továbbá a Vinča kultúra C és Dfázisaival feleltethető meg (Horváth 2005). Azabszolút koradatok szerint Gorzsa tell település4970-4380 BC alatt működött. Gorzsa telltelepülésről előkerült kőeszközök vizsgálata már jónéhány éve elkezdődött, eddig a pattintottkőeszközök vizsgálati eredményeiről készültektanulmányok (T Biró 1998, Starnini et al. 2007a).

1. ábra: A lelőhely elhelyezkedése.

Újabban a csiszolt kőeszközök és a szerszámkövektipológiai osztályozását és az eszközökfunkciójának vizsgálatát, továbbá az archeometriaivizsgálatát is megkezdtük. Ez utóbbi legfontosabbcélja a kőeszközök nyersanyag összetételének,típusainak meghatározása és a nyersanyagoklelőhelyének lehetőleg minél pontosabbbehatárolása. Jelen munka az archeometriaikutatások előzetes eredményeit, a csiszoltkőeszközök (polírozott, vágóéllel ellátott eszközök,fejszék/balták, vésők, nyéllyukas balták ésszerszámkövek (őrlőkövek, malomkövek,fenőkövek, finom csiszolókövek (polírozók),ütőkövek legfontosabb nyersanyagtípusait és azokszóba jöhető forrásterületeit mutatja be.

MódszerekMunkánk során eddig 679 kőeszköz részletesmakroszkópos leírását végeztük el, amelyekbőlreprezentatív válogatás után készült 150vékonycsiszolatot írtunk le petrográfiai(polarizációs) mikroszkóppal. Ezen felül mindenkőeszköz mágneses szuszceptibilitását megmértük.Jelen munkában ez utóbbi adatok kiértékelése soránazonban csak azoknak az eszközöknek a κ értékeithasználtuk fel az egyes nyersanyagtípusokjellemzésénél, ahol a kőzettípust petrográfiaimódszerekkel egyértelműen meg tudtuk határozni.

Mágneses szuszceptibilitásMiután a mágneses szuszceptibilitás mérések mégcsak kevéssé terjedtek el a kőeszközökarcheometriai vizsgálata során, ezért ezt a módszertvalamivel részletesebben ismertetjük, különöstekintettel az alkalmazott korrekciókra. A kőzetekmágneses szuszceptibilitásának mérését azindokolja, hogy csiszolt kőeszközöknyersanyagának meghatározása gyakrannehézségekbe ütközik. Sokszor a műtárgyakon csakroncsolásmentes vizsgálatok végezhetők, és aszabad szemmel (+ kézi nagyítóval, esetlegsztereomikroszkóppal) végzett makroszkóposkőzethatározás gyakran sok pontatlanságoteredményez. A terepi mérésekre kifejlesztettKappameter KT-5 műszerrel (Geofyzika Brno)gyorsan, roncsolásmentesen, és nagyon kisköltséggel, nagy mennyiségben végezhetünkmágneses szuszceptibilitás méréseket, amelyek jólkiegészítik a makroszkópos leírások eredményeit,különösen a nagyon finomszemcsés kőzetekből



15

készült műtárgyak esetén. Régészeti leletek, illetveműtárgyak archeometriai célú szuszceptibilitásvizsgálatával viszonylag kevés munka foglalkozik(pl. Williams-Thorpe & Thorpe 1993, Přichy-stal 2000, Williams-Thorpe et al. 2000, Bradák etal. 2005). Csiszolt kőeszközökön először Přichystal(2000) és Williams-Thorpe et al. (2000) végeztekméréseket. Kis méretű, illetve egyenetlen felületűminták esetében, azonban a mért értékekkorrekciójára van szükség. Bár Williams-Thorpe ésmunkatársai már a kilencvenes évektől kezdvefoglalkoznak a különböző méréseket kiegészítőkorrekciós értékek meghatározásával (Williams-Thorpe & Thorpe 1993, Williams-Thorpe et al.2000), a közelmúlt kőeszközökön végzett, akőzettani jellemzőket kiegészítő mágnesezhetőségvizsgálataiban nem alkalmaztak korrekciósszámokat (Přichystal & Gunia 2001; Přichystal &Trnka 2001; Lee et al. 2005).

A műszer leírása minden 100 mm és 60 mm közöttiátmérőjű, valamint minden 50 mm-nél vékonyabbminta esetén korrekciós érték alkalmazásátszükségesnek tart. A vastagság korrekcióproblémájával Williams-Thorpe és munkatársai(2000) foglalkoztak. A kőeszközökmágnesezhetőség mérésekor jól alkalmazhatókorrekciós szorzókat 5-55 millimétereszközvastagságra adták meg. A későbbiek soránBradák et al. (2005) által elvégzett kísérletekeredményei jól összecsengenek Williams-Thorpe ésmunkatársai eredményével.

A csiszolt kőeszközök mérete azonban gyakrankisebb, mint a műszer leírásában megadottméretkorrekcióra javasolt mintaátmérő, továbbá akőeszközök alakja ritkán közelíti meg a mérőfej köralakját. A mérendő felület és annak jellegzetesennyúlt alakja miatt szükséges korrekcióval eddigmég senki sem foglalkozott. Emellett aszuszceptibilitás értéket befolyásolhatja még aminta mérési felületének egyenetlensége, ennekmodellezése azonban rendkívül bonyolultprobléma, ezért ezzel jelen tanulmányban nemfoglalkozunk. A csiszolt kőeszközök nyúlt alakja amérések eredményeinek értelmezése során kétjelentős kérdést vet fel:

1) A mérőfejen túlnyúló eszközök esetén milyenhosszúság határértékig változik a mért mágnesesszuszceptibilitás?

2) Milyen módszerrel határozható meg a közel köralakú érzékelő-felülettől eltérő (gyakran ellipszisselmodellezhető) eszközök fedési korrekciója, illetvemegadható-e az előzőek alapján számított olyan„elvi körátmérő” amihez fedési korrekciót lehetkapcsolni?

A felmerülő kérdésekre laboratóriumi vizsgálatokés mintatesteken végzett modellkísérleteksegítségével próbáltunk választ találni.

A mintákat a Medves fennsíkról (Karancs, Nógrádmegye) származó bazalttömbből készítettük el(κátlag: 10x10-3 SI), mivel korábbi vizsgálatainkkalkimutattuk, hogy a kőzetminőség közel homogénmágneses ásványeloszlás esetén, nem befolyásolja akorrekciós értékeket (Bradák et al., 2005).

1) A mintatestek vizsgálata előtt, a mérőfelületentúlnyúló eszközök mágnesezhetőség értékénekváltozását próbáltuk detektálni a túlnyúlásmértékének függvényében. A kísérletek szerint 12és 8 cm hosszúság között gyakorlatilag nemváltozott a mért szuszceptibilitás. A κ érzékelhetőcsökkenése csak 7,5 cm-es mintahosszúságnál voltmegfigyelhető. A kísérletek alapján a KappameterKT-5 mérőműszer érzékelő fején túlnyúltkőeszközök vizsgálatakor, az adott lelet teljeshosszúságától függetlenül, a fedési korrekcióhozszükséges „elméleti körátmérő” meghatározásakor(lásd alább) 8 cm-es hosszúságadattal érdemesszámolni.

2.1) A nyúlt kőeszközök formáját közelítőleg,különböző megnyúltságú ellipszisekkéntértelmeztük. A szuszceptibilitás értéket leginkább,túl a mágneses ásványtani kérdéseken, amérőműszer érzékelőfejét különböző mértékbenlefedő lelet alakja befolyásolja a lefedettségmértékén keresztül. Ezt a feltevést próbáltukkísérleti úton igazolni. Két különböző ellipszisalapú hasábot (EAH) („a” minta: 12x3 cm; „b”minta: 8x4,5 cm) készítettünk melyekszuszceptibilitása 8,01x10-3 SI („a” eszközmodell)és 10x10-3 SI („b” eszközmodell) volt.

2.2) Elképzelésünk alapján a megnyúlt eszközökmérése során úgy alkalmazhatjuk a fedésikorrekciót, hogy az ellipszoid alappal megegyezőterületű „elméleti” körrel számolunk. Kérdés tehát,hogy az ellipszoid alapú eszközmodellek és az „a”és „b” ellipszis területével megegyező kör alapúhasábok („a1” és „b1”) szuszceptibilitása mennyireegyezik.

2.3) Feltételezésünk ellenőrzésére két kör alapúhasábot („a1” minta: 4,6 cm; „b1” minta 5,6 cmátmérőjű hengert) készítettünk el, melyekátmérőjének meghatározásakor, a feltevésünkrealapozva (2c) az alábbi egyenleteket használtuk (aminták vastagsága egységesen 3 cm volt):

Tellipszoid = Tkör (a)π (szélesség/2)(hosszúság/2) = r2π (b)d=√(szélesség/2)(hosszúság/2) (c)

A fenti elméleti számítások alapján kapott átmérőkszerint elkészített „a1” kör alapú hasáb mintaszuszceptibilitása 8,01x10-3 SI, a „b1” mintáé pedig9,94x10-3 SI volt. Az ellipszis alapú hasáb mintákés a hozzájuk tartozó, számított adatok alapjánelkészített kör alapú minták szuszceptibilitás értékeitehát nagyfokú azonosságot mutattak.



16

2. ábra: Hornfelsből készült szürke színű, ép laposvésőbalta; GOR-233 számú kőeszköz.

3. ábra: Finomszemcsés piroxénből (színes) ésföldpátból (fehér-szürke) álló hornfels anyagú csiszoltkőeszköz polarizációs mikoszkópos képe; GOR-651számú kőeszköz.; +nikol.

4. ábra: Metadoleritből készült nyéllyukas baltatöredéke; GOR-214 számú kőeszköz.

5. ábra: Metadolerit anyagú csiszolt kőeszközjellegzetes mikroszkópos képe; GOR-214 számúkőeszköz; 1 nikol.

6. ábra: Bazaltból készült nyéllyukas balta töredéke;GOR-231 számú kőeszköz.

7. ábra: Bazalt anyagú csiszolt kőeszköz mikroszkóposképe. Jellemző a folyásos szövet és a fenokristályokhiánya; GOR-86 számú kőeszköz; 1 nikol.



17

8. ábra: Alkáli doleritből készült balta; GOR-498számú kőeszköz.

9. ábra: Alkáli dolerit anyagú csiszolt kőeszközmikroszkópos képe. Jellemző a klinopiroxén (cpx)körül továbbnövekedett alkáli amfibol (amf); GOR-365számú kőeszköz; 1 nikol.

3. A fentiek szerint a vizsgálatok és a műszerleírásában ajánlott korrekciós szorzók alapján, amegnyúlt, 8 cm-nél rövidebb kőeszközökre akövetkező korrekciós faktort érdemes használni:

korrekciós szorzó =4,3792×[√(szélesség/2)(hosszúság/2)]-0,3215

Eredmények

Csiszolt kőeszközökA Gorzsán előkerült csiszolt kőeszközök számoskőzettípusból készültek, de közülük csak néhánynyersanyag gyakori, sok kőzettípusból csak elvétvetalálunk csiszolt kőeszközöket. A leggyakoribbnyersanyagok a mész-szilikát szaruszirt (hornfels),(meta)bázitok (dolerit-metadolerit-metamikro-dolerit-metamikrogabbró) és a bazalt. Ezeken kívülkisebb jelentőségben előfordulnak alkáli bázisosmagmatitok, savanyú-neutrális összetételűvulkanitok, illetve telérkőzetek vagyszubvulkanitok, metaultrabázitok, zöldkövek(zöldpala, kloritpala), amfibolit és fehér, nagyonfinomszemcsés kőzetekból készült csiszoltkőeszközök. Nagyon ritkán fordulnak előcsillámpalából, kvarc-muszkovit palából, gneiszből,mészkőből, tufitból álló csiszolt balták vagypengék. Az alábbiakban egyrészt a leggyakoribb,másrészt azokat a nyersanyagtípusokat ismertetjükrészletesebben, amelyek előfordulási helyét többé-kevésbé le tudtuk határolni.

1, A leginkább elterjedtek (mintegy 35%) a mész-szilikát szaruszirt (hornfels) anyagú csiszoltkőeszközök, melyek halvány zöld-zöldesszürke-szürke-szürkésfehér színű, nagyon finomszemcsés,tömött, kemény, szívós, tetszetős megjelenésűpéldányok, gyakran teljesen vagy csaknem teljesenépek. Általában kicsi-közepes méretű lapos

balták/fejszék, illetve kaptafa alakú balták készültekebből a kőzettípusból (2. ábra). Ásványosösszetételüket tekintve uralkodóan finomszemcsésdiopszidból és földpátból állnak, ritkábbanopakásvány, esetenként biotit is megjelenik bennük.A kőzetek szövete granoblasztos vagypoikiloblasztos, ritkán sávosság észlelhető. Azásványok szorosan összefogazódva, irányítatlanulhelyezkednek el, a poikiloblasztos változatokjobban kristályosak, bennük nagyobb méretűföldpát vagy piroxén (diopszid) szemcsék alakultakki és a földpátban finomszemcsés diopszid, adiopszidban finomszemcsés földpát kristályokzárványként fordulnak elő. (3. ábra).

Ami a kőzettípus mágnesességét illeti, a valódiszuszceptibilitás érték jellemzően nagyon szűktartományban mozog (0,2-0,4x 10-3 SI).

2, A dolerit-metadolerit-metamikrogabbrószintén igen elterjedt csiszolt kőeszköznyersanyagtípus (mintegy 20%). Ebből akőzettípusból általában tört balták fordulnak elő aleletanyagban. Sötétszürke-fekete, kemény, tömött,finomszemcsés kőzetek, de szabad szemmel, illetvekézi nagyítóval az egyedi ásványszemcsék azértláthatóak és elkülöníthetőek (4. ábra). Aszemcseméret különbségek és a nagyon kisfokú-kisfokú metamorf felülbélyegezés intenzitásaalapján mikroszkóp alatt különböző változatokelkülöníthetőek, de az egyes alcsoportok közöttásványos összetételben lényeges különbség nincs.A kőzetek eredetileg plagioklászból,klinopiroxénből, ilmenitből és kevés apatitbólálltak, a kőzet szövete eredetileg intergranulárisvagy szubofitos volt. Az elsődleges ásványok ametamorfózis során többé-kevésbé átalakultak, apiroxén amfibollá, elsősorban barna amfibollá,illetve egyes mintákban részben aktinolittá. Aplagioklász saussuritesedett, és egyes mintákban



18

megfigyelhető új albit kialakulása is. Az ilmenitleukoxénesedett, ennek során általában rosszulkristályosodott titanittá alakult. Egyes esetekbenklorit, nagyon ritkán pedig zeolit, prehnit és kalcitis képződött (5. ábra).

A kőzetek mágneses szuszceptibilitási adataialapján két csoport volt elkülöníthető, az egyikcsoportra nagy (20-45x10-3 SI), a másikra kicsi(<1x10-3 SI) valódi κ értékek jellemzőek.

3, A bazalt anyagú csiszolt kőeszközök szinténgyakoriak (kb 10%) a gorzsai leletanyagban.Fekete, esetleg sötétszürke, finomszemcsés,kemény, tömött kőzettípus (6. ábra).Makroszkóposan nagyon hasonlít a dolerit-metadolerit csoport kőzeteihez, de azoknálvalamivel finomabb szemcsés. Polarizációsmikroszkóp alatt azonban egyértelműenelkülöníthető a két csoport. A bazaltban nagyonritkán fordul elő porfíros elegyrész (olivin),emellett jellemzően folyásos szövetű, amire aplagioklász lécek közel párhuzamos elrendeződéseutal. Az uralkodóan plagioklászból álló mátrixbankevesebb finom szemcsés klinopiroxén,gyakorlatilag teljesen átalakult olivin valamintopakásvány és kőzetüveg fordul elő (7. ábra).

A kőzet valódi mágneses szuszceptibilitásaáltalában nagy, de ezen belül változó (7-27x10-3

SI).

4, Az alkáli gabbró-alkáli dolerit-tefrit-fonolitanyagú kőeszközök (balták és fejszék) gyakoriságaa bazaltokéhoz hasonló. Ezeknek a kőeszközöknekjelentőségét az adja, hogy a nyersanyag származásihelye egyértelműen meghatározható (ld. később). Akőzetek színe általában sötétszürke, csaknemfekete, esetenként barnás árnyalatú (8. ábra). Azelőzőekben tárgyalt dolerit-metadolerit csoportnálvalamivel durvább szemcsések, szabad szemmel isfelismerhetőek a fehér földpát lécek és a közöttükelőforduló szürke és fekete elegyrészek. A kőzetekszövete intergranuláris vagy szubofitos. Ásványosösszetételében gyakori a klinopiroxén, amelyetgyakran alkáli amfibol, esetenként biotit övez(9. ábra). Az olivin csak nagyon ritkán, egyesszemcsék központi részén maradt meg üdén,általában teljesen szerpentinesedett és/vagykloritosodott. A plagioklász viszonylag üde. Ritkán,legkésőbbi kiválási termékként, kalcit és analcimegyüttese is megjelenik. Akcesszóriaként jellemzőaz apatit viszonylag nagy mennyiségű és méretűelőfordulása. Szanidin és nefelin alkáli piroxénnelegyütt kizárólag a fonolitban fordul elő. A tefrit ésfonolit kőeszközök részletes leírását T. Biró et al.(2003) munkájában már ismertettük.

A nyersanyagcsoport valódi κ értékei általábanmagasak (11-15x10-3 SI), a bazalt anyagúkőeszközök értékeivel átfedést mutatnak.

5, A zöldpala (metabázit), amfibolit, kloritpalanyersanyagú kőeszközök csak néhány százalékbanjelennek meg a gorzsai leletanyagban. Általábanzöld vagy zöldesfekete (az amfibolit fekete) színűtömött kőzetek, a zöldpala és a kloritpala annyirafinomszemcsések, hogy az egyedi kristályszemcsékszabad szemmel nem ismerhetőek fel (10. ábra).Az amfibolit valamivel durvább szemcsés, a tűs-oszlopos fekete amfibolszemcsék (főleg polírozottfelületen) kézi nagyítóval láthatóak. A kőzettípusokváltozatosságából adódóan az ásványos összetétel isváltozatos. Fontosabb kőzetalkotó ásványok azamfibol, amelynek típusa a kőzet típusától,metamorf fokától függően változó, asaussuritesedett plagioklász, zoizit-epidot, újonnanképződött plagioklász (általában albit, azamfibolitban oligoklászos esetleg andezinesösszetételű), klorit, opakásvány.

A nagyon változatos szuszceptibilitás értékek (0,1-40 x10-3 SI) egyrészt a kőzetek változatosságát,másrészt - az azonos kőzettípusok esetében - azokfeltehetően eltérő nyersanyag lelőhelyét jelzik.

6, A Gorzsáról előkerült leletanyagban csak elvétvefordulnak elő savanyú-neutrális vulkanit,metavulkanit vagy telér (esetleg szubvulkáni)kőzetanyagú csiszolt kőeszközök. Általában világosszínűek, egyes esetekben vöröses-lilás színűek vagyárnyalatúak, finomszemcsés, kemény és masszívkőzetek. Szabad szemmel a porfíros szövet, ésbenne a fehér, táblás-léces plagioklász szemcsékfinom szemcsés mátrixban általában felismerhetők.Ásványos összetételük, szöveti jellegeikváltozatosak.

A valódi κ értékeik szórnak, de nem érnek el magasértékeket (0,5-6x10-3 SI).

7, A leletanyagban mintegy 15%-ban fordulnak előnagyon jellegzetes, fehér, nagyon finomszemcséskőzetből készült kaptafa alakú vagy laposvésőbalták (11. ábra). Ezek közül egyrésztelőfordulnak mész-szilikát szaruszirt (hornfels)anyagúak (ld. korábban), másrészt azonban vannakaleurolit-agyagkő, illetve annak meszes kovásváltozatai, sőt jelentős mennyiségben magnezitettartalmazó kőzetek is közöttük.

A kőeszközök mágneses szuszceptibilitásánakértéke igen alacsony, gyakorlatilag 0, maximálisan0,2x10-3 SI értéket ér el.

Hasonló csiszolt kőeszközökről, mind alak, mindnyersanyag tekintetében Antonović (1997, 2006) ésAntonović et al. (2006) számoltak be Szerbiából, aVinča kultúrából, ahol ezekből a helyinyersanyagokból készült kőeszközök viszonylagnagy számban fordulnak elő.

8, A leletanyagban elvétve találhatunkmetaultrabázit (szerpentinit, illetve szerpentinitbreccsa) nyersanyagú nyéllyukas baltatöredékeket.



19

10. ábra: Zöldpala anyagú, kisméretű, ép vésőbalta;GOR-532 számú kőeszköz.

11. ábra: Fehér, nagyon finomszemcsés magneziteskova anyagú, kaptafa alakú balta; GOR-488 számúkőeszköz.

12. ábra: Szürke, jól osztályozott csillámoshomokkőből (a, típus) készült fenőkő töredéke; GOR-464 számú kőeszköz.

13. ábra: Polimikt, gyengén osztályozott szürkehomokkő (b, típus) őrlőkő töredéke; GOR-392 számúkőeszköz.

14. ábra: Vörös homokkő (c, típus) fenőkő töredékei;GOR-549 számú kőeszköz.

15. ábra: Fehér, kilúgozott homokkő (d, típus)szerszámkő töredéke; GOR-391 számú kőeszköz.



20

16. ábra: Kavicsos homokkő meszes kötőanyaggal (e,típus) őrlőkő töredéke; GOR-608 számú kőeszköz.

17. ábra: Andezitből (a, típus) készült őrlőkő töredékeplagioklász és piroxén fenokristályokkal; GOR-496számú kőeszköz

18. ábra: Hólyagüreges andezitből (c, típus) készültőrlőkő töredéke; GOR-519 számú kőeszköz.

19. ábra: Nagyméretű plagioklász és amfibolfenokristályos andezit (e, típus) őrlőkő töredéke; GOR-550 számú kőeszköz.

20. ábra: Szürkés rózsaszín gránit (a, típus)szerszámkő töredéke; GOR-301 számú kőeszköz.

21. ábra: Húsvörös színű graniotid nagyméretű biotitaggregátumokkal (b, típus) szerszámkő töredéke;GOR-303 számú kőeszköz.



21

A teljesen átalakult kőzetek olivinből és rombospiroxénből átalakult szerpentinásványokból ésmonoklin piroxénből képződött kloritból állnak.Emellett gyakori a másodlagos magnetit. Azásványos összetétel és a még felismerhető eredetikőzetszövet arra utal, hogy az eredeti ultrabázisoskőzet lherzolit lehetett.

A valódi κ érték változatos, 4-57x10-3 SI, ami azátalakultság eltérő mértékéből és a mágnesezhetőásványok (magnetit) inhomogén eloszlásábóladódhat.

SzerszámkövekGorzsa tell településről előkerült kőeszközök közüla szerszámkövek mennyisége mintegy négyszeresea csiszolt kőeszközökének. A nyersanyagokattekintve legjelentősebbek a sziliciklasztos kőzetek(uralkodóan különböző típusú homokkövek,ritkábban aleurolit és konglomerátum), az andezités a granitoid-metagranitoid változatok. A fentiekenkívül viszonylag gyakori a csillámpala-csillámoskvarcit valamint a kvarcit kavics, kis mennyiségbentalálunk mészkő és márga változatokat. Elvétvefordul elő tufit, radiolarit és radiolarit breccsa,szerpentinit breccsa.

Az alábbiakban csak a leggyakoribb típusokróladunk rövid áttekintést, részletes ismertetésüket egykésőbbi munkában tervezzük.

1, A szerszámkövek között számos sziliciklasztoskőzettípus, ezen belül elsősorban homokkőnyersanyagú fordul elő, ezek a szerszámkövekközel felét teszik ki. A különböző színű,szemcseméretű és összetételű homokkövekfeltehetően különböző területekről, korokból ésformációkból származnak. Előzetesen ahomokköveket – megjelenésük és összetételükalapján - az alábbi hat csoportba osztottuk be:

a) Sötétszürke, jól, esetleg közepesen osztályozottortohomokkő, esetenként jelentős mennyiségűmuszkovittal (fehér csillámmal) (12. ábra).

b) Polimikt, gyengén osztályozott, általábansötétszürke ortohomokkő (13. ábra).

c) Vörös vagy lila homokkő, ritkábban aleurolit.Esetenként a rétegzés felismerhető, a finomabbszemcsés változatok általában lamináltak(14. ábra). Gyakran tartalmaz savanyú vulkanittörmeléket. Egyes példányokon kezdődő palásodásmegfigyelhető.

d) Fehér színű kovásodott, esetenként kilúgozottmetahomokkő (15. ábra).

e) Viszonylag jól osztályozott, közép- vagysötétszürke homokkő-kavicsos homokkő, jólkoptatott szemcsékkel, esetenként kavicsokkal.

Jellegzetessége a durvaszemcsés pátos kalcitkötőanyag (16. ábra).

f) A wacke szürke színű, és csak alárendeltmennyiségben fordul elő.

A sziliciklasztos kőzetek mágnesesszuszceptibilitása nagyon változatos, ezek részleteskiértékelését részletes petrográfiai leírásukkalegyütt a későbbiek során tervezzük.

2, Petrográfiai vizsgálatok során eddig 5 különbözőtípusú andezit változatot különítettünk el. Ezekeltérő makroszkópos megjelenésük mellettásványos összetételükben, esetenként mágnesesszuszceptibilitás értékükben is különböznekegymástól,

a) A leggyakoribb andezit típus szürke, esetenkéntszürkéslila színű, a porfíros szövet szabad szemmelis jól felismerhető (17. ábra). Fenokristálykéntjellemző az üvegzárványos plagioklász, akétgenerációs képződésű klinopiroxén és azopakásvány. Ezen kívül nagyon gyakori ésjellegzetes az endogén zárványok jelenléte. Egyespéldányokban a fentieken kívül rombos piroxén,barna amfibol és biotit fenokristályok ismegjelennek, a két utóbbi elegyrész változómértékben opacitosodott. Akcesszóriaként apatitfordul elő. Az alapanyag változó mennyiségűkőzetüveget tartalmaz.

A κ értékek ennél a csoportnál két egymástól eltérőtartományban oszlanak meg, 6-7x10-3 SI, illetve 13-17x10-3 SI.

A további andezit típusok lényegesen ritkábbak,esetenként csak egy-egy példány képviseli őket aleletanyagban.

b) Biotit andezit, benne plagioklász és üde biotitfenokristályokkal és csaknem teljesen üvegesalapanyaggal.

c) Hólyagüreges amafitos andezit. Egyedülifenokristály a plagioklász, a mátrixban gyakoriak aplagioklász lécek-tűk, kevés opakásvány éskőzetüveg fordul elő (18. ábra).

d) A gránátos andezit (dácit?) erősen oxidálódott,vörös színű kőzet. A plagioklász fenokristályokmagja agyagásványosodott, emellett teljesenopacitosodott színes elegyrészek (eredetileg biotit?)és kevés gránát fordul elő benne.

e) A hornblende andezit durvaszemcsés és általábanzöldes árnyalatú (19. ábra), benne a plagioklászmellett zöld-sárgászöld pleokroizmusú hornblendeés kevés opacitosodott biotit fordul elő. Azalapanyag átkristályosodott.

A b)-e) típusú andezitek κ értéke általában 2-8x10-3

SI között mozog. A kőzetek átalakultsága aszuszceptibilitás értéket lecsökkenti, a leginkábbátalakult változatok κ értéke 1 alatti.



22

3, A granitoid-metagranitoid nyersanyagúszerszámköveket 6 csoportra osztottuk ásványosösszetétel, szöveti sajátosságok és a mágnesesszuszceptibilitás értékek alapján.

a) A legjelentősebb számban előforduló gránit típusüde változata szürkés rózsaszínű (20. ábra).Legfontosabb ásványai a jelentős mennyiségűkvarcon kívül a pertites káliföldpát (mikroklin) és aközel azonos mennyiségű szericitesedettplagioklász. A biotit általában aggregátumokbanfordul elő. Kevés, késői muszkovit szinténelőfordul.

b) A durvaszemcsés, jellegzetesen húsvörös színűgranitoid nagyméretű (akár 1 cm-es) fekete biotitaggregátumai szabad szemmel is szembeötlőek(21. ábra). A földpát szintén durvaszemcsés, ésnagyon sok igen apró tűs amfibol zárványttartalmaz. A kvarc viszonylag kevés. A kőzetlegjellegzetesebb ásványa a gránát, amely kétgenerációs, az idősebb durvaszemcsés és afiatalabb, üde, finomabb szemcsés. Akcesszóriakéntopakásvány, cirkon és apatit fordul elő.

c) A kvarcmonzonit típusban a kvarc mennyiségeviszonylag kevés. A durva szemcsés mikroklin és afinom szemcsés plagioklász mennyisége közelazonos. Színes elegyrészként hornblende és biotitfordul elő.

d) A gránit aplit finomszemcsés, csak nagyon kevésmafikus ásványt tartalmaz. A kőzet gyengénátkristályosodott, ennek során új plagioklászvalamint epidot képződött.

e) A metagránit(1) típusban a káliföldpátkivételével az ásványok erőteljesen átalakultak. Azidős plagioklász szericitesedett, emellett üde, újplagioklász generáció is kialakult. A biotit fehércsillámmá és opakásvánnyá alakult. Jellegzeteselegyrész a turmalin.

f) A metagránit(2) uralkodóan nagy mennyiségűkvarcból, szericitesedett káliföldpátból, szericit-muszkovitból és teljesen limontitosodott,feltehetően biotit utáni pszeudomorfózákból áll.

A granitoid-metagranitoid kőzetek szuszceptibilitásértéke általában viszonylag alacsony, 2,5x10-3 SIalatti, és gyakran az 1x10-3 SI-et sem éri el. Ritkán -elsősorban az erősebben átalakult kőeszközök közülazok, amelyek limonitosodtak -, magasabb κértékeket is mértünk, de ennek értéke ezeknél semhaladja meg az 5x10-3 SI-t.

Diszkusszió - a nyersanyagok származásihelyeA gorzsai kőeszköz leletanyag feldolgozása mégfolyamatban van, ezért a kőeszköz nyersanyagokszármazási helyéről az eddigi vizsgálatieredmények alapján egyelőre az alábbi elképzelésekvázolhatók.

A nyersanyagok egy jelentős részéneklegvalószínűbb származási területei a Száva-VardarZóna, illetve az Erdélyi középhegység a kapcsolódóMaros-völggyel együtt lehetnek. Ezeken aterületeken a gorzsai kőeszközök anyagáhozhasonló bizonyos andezit változatok és másvulkanitok, telérkőzetek, granitoid-metagranitoidváltozatok, törmelékes üledékes kőzetek(elsősorban szürke homokkövek), zöldpalaváltozatok, kloritpala, amfibolit és metaultrabázitokfordulnak elő.

A Maros-völgyben és a Vardar-övben jelentősmennyiségben fordulnak elő ofiolitos kőzetek,amelyek (részben) forrásául szolgálhattak a dolerit-metadolerit változatoknak, de ez utóbbi kőzetek aleletanyagban előfordulókhoz nagyon hasonlómegjelenésben szintén megtalálhatóak a Nyugati-Bükkben, Szarvaskő környékén. Gorzsa a háromelőfordulási területtől közel azonos távolságbanhelyezkedik el, ráadásul mind a három terület víziúton viszonylag jól megközelíthető lehetett aneolitikumban. A dolerit-metadolerit változatokszármazási helyére vonatkozólag így továbbirészletes kutatásokra lesz szükség, de érdemesannyit megemlíteni, hogy a Kárpát-medence északiterületein fellelt neolitikus és rézkori leletanyagban,a gorzsaihoz nagyon hasonló petrográfiai jellegűszarvaskői metabázitok elterjedt és kedveltnyersanyagtípusnak számítottak (Oravecz & Józsa2005).

A Mecsek hegységben a gorzsai kőeszközöknyersanyagaihoz nagyon hasonló megjelenésű ésösszetételű vörös-lila homokkövek találhatóak afelszínen. Emellett a kőeszközök anyagáhozteljesen hasonló összetételű és szövetű alkáligabbró-alkáli dolerit-tefrit-fonolit változatok csakitt fordulnak elő a Kárpát-medencében éskörnyezetében. Gorzsáról származó fonolit és tefritanyagú kőeszközökről és azok vizsgálatieredményeiről Biró et al. (2003) Lengyelikultúráról szóló publikációjukban már beszámoltak,akik a nyersanyagok lelőhelyét szintén a Mecsekhegységre teszik.

Az ásványos összetételbeli és szöveti hasonlatosságalapján ugyancsak a Mecsekből származtatható agorzsai leletanyagban előforduló bazalt valamintegyes savanyú-neutrális telérkőzetek nyersanyaga.A mecseki eredetű bazalt anyagú kőeszközök másmagyarországi leletanyagokban történőelőfordulásáról már jelentős ismeretekkelrendelkezünk Füri et al. (2004) révén, akik azAlföldről több lelőhelyről is azonosították amecseki bazaltot, mint kőeszköz nyersanyagot.

A Banatit-öv (az Erdélyi-középhegységben, illetverészben a mentén húzódó közel 200 kmhosszúságban elnyúló savanyú-neutrális magmáskőzetekből álló zóna) esetleg ehhez közeli területenmás magas hőmérsékletű magmatit kontakt zónája



23

lehet a mész-szilikát szaruszirt (hornfels) kőzetekforrása. Noha a gorzsaihoz teljesen hasonlóösszetételű és megjelenésű hornfels anyagúkőeszközök az egész Kárpát-medencéből ismertekkülönböző neolit kultúrákból, azok gyakoriságakelet és dél felé növekszik, és Erdélyben, valaminta Vinča kultúrában is szélesen elterjedtek(Antonović 2006, Antonović et al. 2006, Starnini etal. 2007b), ezért feltételezzük, hogy a hornfelsnyersanyagának forrását a Kárpát-medencétől DK-re fekvő területeken kell keressük.

A Börzsönyben és a Kárpátaljai Vulkáni Területena gorzsai anyagban előforduló andezitekhezpetrográfiailag hasonló megjelenésű vulkanitokfordulnak elő. Az andezit nyersanyag forrásokpontosítására azonban további részletes,ásványkémiai és kőzetkémiai vizsgálatok lesznekszükségesek a jövőben, miután ez a kőzettípus aKárpát-Pannon régióban és környékén számtalanterületen előfordul.

Egyes Gorzsáról előkerült zöldpala (metabázit)kőbalták petrográfiai és mágneses tulajdonságait

tekintve nagyon sok hasonlatosságot mutatnak aCseh-Masszívumban, Želešice, illetve ŽeleznýBrod környékén (Jizerské Hory hegység) előfordulómetabázitokhoz (Szakmány & Kasztovszky 2001,2004). Emellett ki kell hangsúlyozzuk, hogy agorzsai kőeszközök nagyon kisméretű, sokszor épvagy csaknem teljesen ép példányok, ami szinténutalhat ezek meglehetősen távoli származásihelyére.

Konklúzió, jövőbeli tervek

A késő neolit Tisza kultúrába tartozó Gorzsa telltelepülésről származó csiszolt kőeszközök ésszerszámkövek előzetes petrográfiai és mágnesesszuszceptibilitási vizsgálati eredményei aztmutatják, hogy az egykor itt élő lakosság számoskőzettípusból készült eszközt használt, amelyetviszonylag messziről kellett a helyszínreszállítaniuk, lévén a lelőhely közelében nincs kőzet-előfordulás a felszínen, a legközelebbikőzetkibukkanások mintegy 60 km-re találhatóak alelőhelytől.

22. ábra: A Gorzsáról előkerült csiszolt kőeszközök és a szerszámkövek nyersanyagainak lehetséges származásihelyei (fekete nyilak), feltüntetve a pattintott kőeszközök főbb típusainak származási területeit (kék nyilak).Megjegyzések: 1) lila dőlt betűvel a Tisza kultúrával egyidőben fennálló kultúrákat tüntettük fel; 2) a nyilakváltozó vastagsága az egyes területekről származtatható nyersanyagok jelentőségét jelképezi, a szaggatott nyíl afeltételezett származást jelzi.



24

Ez arra a már korábban kimutatott tényre utal, hogya Tisza kultúra emberei szoros kapcsolatot kelletttartsanak az egyidőben létező szomszédos és akártávolabbi kultúrákkal (Horváth 2005). Erre nemcsak a csiszolt kőeszközök és szerszámkövekfeltételezett távoli nyersanyaglelőhelyei utalnak,hanem a lelőhelyről előkerült és korábbanfeldolgozott pattintott kőeszközök nyersanyagai is,többek között a mecseki radiolarit, a teveli tűzkő, adunántúli radiolarit, a közép-bánáti kova, a jurakrakkói tűzkő, a csokoládé kova, a volhíniai/prutitűzkő, a kárpáti obszidián és a mátrai eredetűlimnokvarcit (T. Biró 1998, Starnini et al. 2007a).A gorzsai leletanyagban előforduló csiszoltkőeszközök és szerszámkövek korábban vázoltnyersanyag-lelőhelyei jó egyezést mutatnak apattintott kőeszközök nyersanyagánakforrásterületével, illetve azok irányaival (22. ábra).

A jövőben a kőzetanyag további részletesfeldolgozását tervezzük, melynek során egyeztetnikívánjuk, hogy volt-e az egyes tell szintekhez,fázisokhoz kötődően technológiai, tipológiai ésnyersanyag változás, Ezáltal remélhetőleg továbbirészletek válnak világossá a tell településszerkezetét, elfoglalását illetően. Vizsgálatainkkalremélhetőleg választ kaphatunk arra is, hogy atelepülés különböző tevékenységi területein milyeneszközöket használtak, ezáltal az itt élt emberektevékenységéről pontosabb ismereteketszerezhetünk.

Végezetül a jövőben a nyersanyagok továbbiarcheometriai feldolgozását tervezzük, kémiai,ásványkémiai, röntgen diffrakciós és SEMvizsgálatokat kívánunk végezni a felhasználtkőzetek összetételének pontosabb meghatározása ésa nyersanyaglelőhelyek azonosítása céljából.

KöszönetnyilvánításA szerzők köszönetet mondanak Józsa Sándornak avékonycsiszolatok elkészítésében éskiértékelésében nyújtott segítségért. A munka azNKTH támogatásával, az IT69/2007 számú, 2008-2010 közötti magyar-olasz kormányközi TéTpályázat keretében, valamint az OTKA K62874pályázat támogatásával készült.

IrodalomANTONOVIĆ, D., 1997: Use of Light White Stonein the Central Balkans Neolithic. Starinar 48, 33-39.

ANTONOVIĆ, D., 2006: On importance of studyof the Neolithic ground stone industry in theterritory of Southeast Europe. Analele Banatului,S.N., Arheologie – Istorie XIV/1, 53-61.

ANTONOVIĆ, D., RESIMIĆ-ŠARIĆ, K &CVETKOVIĆ, V., 2006: Stone raw materials in theVinča culture: petrographic analysis of assemblagefrom Vinča and Belovode. Starinar 55, 53-66.

BRADÁK, B., SZAKMÁNY, GY. & JÓZSA S.,2005: Mágneses szuszceptibilitás mérések – Újmódszer a csiszolt kőeszközök vizsgálatában,Archeometriai Műhely 2005/1: 13-22.

FÜRI J., SZAKMÁNY GY., KASZTOVSZKY ZS.& T. BIRÓ K., 2004: The origin of the raw materialof basalt polished stone tools in Hungary. SlovakGeological Magazine 10, 97-104.

HORVÁTH F., 2005: Gorzsa. Előzetes eredményekaz újkőkori tell 1978 és 1996 közötti feltárásából.In: BENDE L. & LŐRINCZY G., (eds.):Hétköznapok Vénuszai. Tornyai János Múzeum,Hódmezővásárhely, 51-83.

LEE, C. H., CHOI, S-W., LEE, H. M. & LEE, M.S., 2005: Archaeogeological implication of lithicartifacts from the Unjeonri Bronze Age Site,Cheonan, Republic of Corea. Journal ofArchaeological Science 33/3, 335-348.

ORAVECZ, H. & JÓZSA, S., 2005: A MagyarNemzeti Múzeum újkőkori és rézkori csiszoltkőszerszámainak régészeti és petrográfiaivizsgálatainak eredményei. Archeometriai Műhely2005/1, 23-47.

PŘICHYSTAL, A., 2000: Stone raw materials ofNeolithic-Aeneolithic polished artefacts in CzehRepublic: The present state of knowledge.Krystalinikum 26, 119–136.

PŘICHYSTAL, A. & GUNIA, P., 2001: Magneticproperties of Lower Silesian serpentinites and someserpentinite artefacts from SW Poland and Moravia.Slovak Geological Magazine 7/4, 421-422.

PŘICHYSTAL, A. & TRNKA, G., 2001: Rawmaterials of polished artefacts from two sites inLower Austria. Slovak Geological Magazine 7/4,337-339.

STARNINI, E., VOYTEK, B.A. & HORVÁTH, F.,2007a: Preliminary results of the multidisciplinarystudy of the chipped stone assemblage from theTisza Culture site of Tell Gorzsa (Hungary). In:KOZLOWSKI J.K. & RACZKY P. (eds.): TheLengyel, Polgár and related cultures in theMiddle/Late Neolithic in Central Europe. Krakow,257-268.

STARNINI, E., SZAKMÁNY, GY. & WHITTLE,A., 2007b: Polished, ground and other stoneartefacts. In: WHITTLE, A.. (ed.): The EarlyNeolithic on the Great Hungarian Plain.Investigation of the Körös culture site of Ecsegfalva23, County Békés. Varia Archaeologica HungaricaXXI., Budapest, 667-676.



25

SZAKMÁNY, GY. & KASZTOVSZKY, ZS.,2001: Greenschist – amphibole schist Neolithicpolished stone tools in Hungary. In: 4th Workshopof the IGCP/UNESCO Project No. 442, September24th-28th Udine and Geonova, Italy, 26-28.

SZAKMÁNY, GY. & KASZTOVSZKY, ZS.,2004: Prompt Gamma Activation Analysis: a newmethod in the archaeological study of polishedstone tools and their raw materials. EuropeanJournal of Mineralogy 16, 285-295.

T. BIRÓ K., 1998. Lithic implements and thecirculation of raw materials in the Great HungarianPlain during the Late Neolithic period. HungarianNational Museum, Budapest.

T. BIRÓ T., SCHLÉDER ZS., ANTONI J. &SZAKMÁNY GY., 2003: Petroarchaeologicalstudies on stone artefacts from Baranya county,Hungary II. Janus Pannonius Múzeum évkönyve46-47 (2001-2002), 37-76.

WILLIAMS-THORPE, O. & THORPE, R. S.,1993: Magnetic susceptibility used in non-destructive provenanceing of roman granitecolumns, Archaeometry 35/2, 185-195.

WILLIAMS-THORPE, O., JONES, M. C., WEBB,P. C. & RIGBY, I. J., 2000: Magnetic susceptibilitythickness corrections for small artefacts andcomments on the effects of ’background’ materials,Archaeometry 42/1, 101-108.



26

Documents

GORZSA KÉSŐ NEOLIT TELL TELEPÜLÉSR ŐL ELŐKERÜLT … · kultúrába tartozó késő neolit tell település a Tisza és a Maros összefolyásához közel, az Alföld délkeleti