Bács-Kiskun 2020 · 2017-06-12 · Az Bács-Kiskun Megyei Integrált Területi Program a 2014-2020 költségvetési id őszakra vonatkozó Terület- és Településfejlesztési Operatív

Bács-Kiskun 2020

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020

Cím Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja

Verzió 3.0

Finanszírozó operatív program:

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

Érintett földrajzi terület: Bács-Kiskun megye

Az ITP teljes 7 éves forráskerete

63,23 Mrd Ft

ITP felelős szervezet: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

ITP felelős szervezet kapcsolattartó:

Dr. Kecskés László, ügyvezető igazgató Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.

[email protected], 70/422-2881

ITP felelős szervezet címe: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.

Kecskemét, 2016. április

1.sz. melléklet

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0

2

Tartalom

1. BEVEZETÉS ........................................................................................................................ 3

2. A MEGYE ÁLTAL ALKALMAZOTT TERÜLETI KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK ...................................................................................................................... 6

2.1. AZ IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG ÁLTAL ELVÁRT KRITÉRIUMOK ............................................... 6 2.2. SAJÁT HATÁSKÖRBEN MEGHATÁROZHATÓ KRITÉRIUMOK ........................................... 8

3. AZ ITP CÉLRENDSZERE ÉS INTEGRÁLTSÁGA ..................................................... 13

3.1. AZ ITP CÉLKIT ŰZÉSEK VISZONYA A TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM CÉLJAIHOZ ... 13 3.2. AZ ITP KÜLSŐ ÉS BELSŐ TERÜLETI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA ......... 17

4. AZ ITP FORRÁSALLOKÁCIÓJA ................................................................................. 25

4.1. A MEGYEI KERET TEMATIKUS FELOSZTÁSA ................................................................. 26 4.2. A MEGYEI TOP FORRÁSKERET FELHASZNÁLÁSI MÓDOK SZERINTI MEGOSZTÁSA AZ

EGYES INTÉZKEDÉSEKEN BELÜL .......................................................................................... 28 4.2.1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére ........... 32 4.2.2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés .................................. 34 4.2.3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken .................................................................................................................. 35 4.2.4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése ...................................................................................................................... 37 4.2.5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés .......................................................................................... 39

5. AZ ITP INDIKÁTORVÁLLALÁSAI ..................... ......................................................... 41

5.1. A MEGYE INDIKÁTORVÁLLALÁSAI ................................................................................ 41 5.2. AZ INDIKÁTORVÁLLALÁSOK INDOKLÁSA ..................................................................... 43

6. AZ ITP ÜTEMEZÉSE ....................................................................................................... 44

7. MELLÉKLETEK ............................................................................................................... 47


3

1. Bevezetés

2014-2020 között a megyék integrált területi programjainak megvalósítására szolgáló forrást a TOP biztosítja. A kevésbé fejlett régiókban elhelyezkedő 18 megyében megvalósuló megyei decentralizált fejlesztések tervezésére rendelkezésre álló területi szintű indikatív forrásallokációt a 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat tartalmazza, mely szerint Bács-Kiskun megyében 63,23 Mrd Ft áll rendelkezésre. A tervezés körülményeit meghatározó jogszabályok, hatályos dokumentumok:

• 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

• 1/2014. (I. 3.) OGY határozat a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról

• 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól

• 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról

• 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának előfeltételeiként meghatározott ex-ante kondicionalitások teljesítésével összefüggő feladatokról

• 1143/2013. (III. 21.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól

• 1545/2013. (VIII. 15.) Korm. határozat az európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának módjáról

• 1814/2013. (XI. 14.) Korm. határozat a 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának szervezeti kereteiről és az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó egyes feladat és hatáskörökről, és az e-közigazgatás fejlesztésének jövőbeni irányairól

• 2018/2013. (XII. 29.) Korm. határozat a gazdaságfejlesztési célokat szolgáló operatív programok esetében az integrált területi beruházás eszköz alkalmazásának módjáról, valamint az eszköz használatához szükséges feltételekről

• 1058/2014. (II. 11.) Korm. határozat a „Társadalmi és gazdasági felzárkózás által vezérelt térségi integrált program” megtervezéséhez kapcsolódó feladatokról

• 1085/2014. (II. 28.) Korm. határozat a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatokkal kapcsolatos egyes koncepcionális kérdésekről

• 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról

• A Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti időszakban a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól,


4

az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról, valamint a 2014–2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozat módosításáról.

• Terület- és Településfejlesztési Operatív Program elfogadott változata

• „Útmutató a megyék integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához (Nemzetgazdasági Minisztérium, 2015. február 2.)

• 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről.

Az ITP-t megalapozó megyei önkormányzat által elfogadott területfejlesztési dokumentumok a következők:

Elfogadott dokumentum Közgyűlési

határozatszám

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója – I. Helyzetelemzési fázis

60/2013. (XI.29.) Kgy.

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója – II. Javaslattevő fázis

60/2013. (XI.29.) Kgy.

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programja 54/2014. (IX.26.)

Kgy.

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programjának stratégiai környezeti vizsgálata

56/2014. (IX.26.) Kgy.

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programjának Natura 2000 vizsgálata

55/2014. (IX.26.) Kgy.

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi Programja 1.0

57/2014. (IX.26.) Kgy.

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi Programjának egyeztetési változata

17/2015. (III.27.) Kgy.

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi Program végső változata (utolsó közgyűlésen fogadták el)

25/2015. (IV.30.) Kgy.

Bács-Kiskun Megye Területi Integrált Programjának tartalmát alapvetően meghatározza a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program elfogadott változata, melynek fő beavatkozási irányai:

• Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása

A helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztésén belül a megyében elsősorban iparterületi és logisztikai központ fejlesztésekre jelentkezik igény. A turisztikai fejlesztések terén a hálózatos fejlesztések önkormányzati elemei számítanak támogatásra. A hálózatos fejlesztés a TOP és a sikeres működtetés egyik legfontosabb feltétele. Ugyanakkor szoros a


5

kapcsolódás a GINOP-ba javasolt országos jelentőségi turisztikai fejlesztési programokhoz is. A turisztikai célú kerékpárutak kiépítése elősegíti az attrakciók megközelítését valamint az országos hálózathoz való kapcsolódást is. A TOP elősegíti a munkába állást óvodai, illetve bölcsődei kapacitások kiépítésével, korszerűsítésével. Megyénkben a csökkenő születésszámok miatt a korszerűsítés áll az előtérben. A foglalkoztatás növeléséhez járul hozzá a megyei foglalkoztatási együttműködések rendszere megyei és térségi szinten egyaránt.

• Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, azéletminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételekbiztosítása

A népességmegtartás szempontjából nagyon fontos, hogy az alapvető egészségügyi és szociális szolgáltatások rendelkezésre álljanak. Kiemelt fontosságú az energiafelhasználás racionalizálása, mely a településüzemeltetés költségeit csökkenti és hozzájárul a széndioxid kibocsátás csökkentéséhez is. A leromlott városi területek rehabilitációja néhány járásközpontban jelenthet lehetőséget a településfejlesztésre. A helyi közösségek sok helyen kulcsszerepet játszanak a települések életében, miközben nagyon erős lakosságmegtartó erőt képviselnek.

A Bács-Kiskun 2020 területfejlesztési koncepció tartalmazta a partnerségi tervünket, melynek megfelelően minden járásban megszerveztük a helyi fejlesztési munkacsoportokat. A tervezési együttműködésre a megyei és a települési önkormányzatok együttműködési megállapodást kötöttek. A program kidolgozását egyaránt segítették a megyei szintű tematikus munkacsoportok a következő területeken: turizmus; megújuló energia – energiahatékonyság; élelmiszergazdaság; gazdaságfejlesztés. A tervezési munkát a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. munkatársai koordinálták és az ITP dokumentum tényleges írásos anyagát is ők készítették el.

A területfejlesztési program, majd az ITP is széleskörű igényfelmérésen alapul, mely során a megye 118 településének polgármesterei a járási munkacsoportokon keresztül mondták el a véleményüket. Kecskemét Megyei Jogú Várossal szakmai szinten számos egyeztetés történt, de a megyei területfejlesztési koordinációs fórum is tárgyalta az ITP-t. A tematikus munkacsoportokon keresztül a civil és egyházi szektor javaslatait lehetett beépíteni a tervekbe. A formális társadalmi egyeztetés a programozás során volt előírás, melyet akkor lebonyolítottunk és a jelenlegi tervnél ragaszkodtunk a programban foglaltakhoz.


6

2. A megye által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritériumok Az Bács-Kiskun Megyei Integrált Területi Program a 2014-2020 költségvetési időszakra vonatkozó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forráskeret felhasználásának szerkezetét, elvárt eredményeit és ütemezését támasztja alá a helyi igényekkel összhangban. Az ITP-n belül rögzíteni szükséges a Területi Kiválasztási Kritérium Rendszert, melyet a Kormány a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) rendelet 57.§ (1) bekezdése rögzít. A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer olyan kritériumokat tartalmaz, amelyek keretét képezik, és elvi megalapozását adják a későbbiekben a projektkiválasztásnak. Ezek egyrészt az Irányító Hatóság (IH) által rögzített kötelező kritériumok, másrészt az adott megyei önkormányzat (területi szereplő) által választott elvárások.

2.1. Az Irányító Hatóság által elvárt kritériumok

Sorszám Kritérium

megnevezése Tartalmi magyarázat

I.1. Illeszkedés a TOP céljaihoz

A kiválasztás kritériuma, a TOP valamely konkrét céljához/céljaihoz való szoros illeszkedés és a kapcsolódó indikátorokhoz való hozzájárulás.

I.2. Szakmai indokoltság, igény és kihasználtság

A kiválasztás kritériuma a beavatkozás indokoltsága. Szükséges a szakmai alátámasztás, indoklás és/ vagy igényfelmérés és kihasználtsági terv.

I.3. Megalapozottság

A kiválasztás kritériuma, hogy a fejlesztési elképzelés kivitelezhetősége, megvalósíthatósága milyen mértékben megítélhető a rendelkezésre álló információk, és a benyújtásra került dokumentumok alapján. A szempont ennek megfelelően garanciát is jelent pl. a vállalt indikátorértékek teljesítésére és a költségigényekre vonatkozóan.

I.4. Kockázatok A kiválasztás kritériuma, hogy a megvalósíthatóság és a működtetés milyen kockázatokat hordoz.

I.5. Projekt komplexitása

A kiválasztás kritériuma, hogy a beavatkozás mennyire képes hozzájárulni működőképes rendszerek létrehozásához.

I.6. Hatás A kiválasztás kritériuma, hogy mekkora földrajzi területen, illetve hogy milyen számú érintett körben váltja ki a beavatkozás a hatását.

I.7. Integrált megközelítés

Az ágazati OP-k projektjeihez, illetve a TOP más intézkedéseinek projektjeihez való kapcsolódás, a tervezett fejlesztések egymáshoz való illeszkedése, szinergikus hatása.


7

I.8. Fenntarthatóság

Kiválasztási kritérium a beavatkozás eredményeként megvalósuló produktum társadalmi, környezeti és leginkább pénzügyi fenntarthatósága, az erőforrás-hatékonyság, az alacsony károsanyag-kibocsátás és környezetterhelés, a környezettudatosság (pl. a fejlesztésekben az energiahatékonysági szempontok érvényesítése, megújuló energiaforrások, a kedvezőbb környezeti hatásokkal járó megoldások előnyben részesítése). A tervezett fejlesztés az ÜHG kibocsátást a lehető legkisebb mértékben növelje, lehetőleg csökkentse. A fejlesztés pénzügyileg megalapozott, a projekt megvalósításához és működtetéséhez szükséges pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak, többlet fenntartási támogatást nem igényelnek.

I.9. Esélyegyenlőség A kiválasztási kritérium a fejlesztés azon aspektusát vizsgálja, hogy az semmilyen módon ne legyen kirekesztő egyetlen társadalmi csoport számára sem.

I.10. Költséghatékonyság A beruházás költséghatékony módon, reális és takarékos költségvetéssel tervezett.

I.11. Eredményesség A fejlesztési elképzelés reálisan járul hozzá a releváns indikátorteljesítéshez.


8

2.2. Saját hatáskörben meghatározható kritériumok

Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Szöveges magyarázat

II.1.

Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz

A kiválasztás kritériuma, a megye területfejlesztési programjához és az adott témában megjelenített indikátorokhoz való hozzájárulás.

Alaphelyzet:

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 54/2014 (IX. 26.) Kgy. határozatával elfogadta Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programját, mely dokumentum széleskörű, területi és tematikus módon egyaránt szerveződő partnerségen, illetve a megye Területfejlesztési Koncepcióján alapulva foglalja össze a megye fejlesztési elképzeléseit. Az ITP illeszkedése a megyei programhoz biztosítja az ágazati, a TOP-os és egyéb forrásokból megvalósuló fejlesztések összhangját.

Illeszkedő megyei program célok: A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén (átfogó cél) Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése (átfogó cél) Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése (átfogó cél) Egészséges és megújuló társadalom (átfogó cél) Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2) A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések (Tem3) A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra (Ter1) Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő offenzív fejlesztési stratégia megvalósítása (Ter2) Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése (Ter3) A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések (Ter4) A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések (Ter5)


9


II.3. Hozzájárulás a belső területi kiegyenlítődéshez

A kritérium bevezetése az adott földrajti területen belüli bárminemű egyensúlytalanságot hivatott kiküszöbölni.

Alaphelyzet:

Bács-Kiskun megye gazdaságilag különböző fejlettségű kisebb területi egységekből áll, és a társadalmi mutatók – a megyén belüli helyzettől függően – is meglehetősen eltérőek. A megyeszékhely gazdasági és társadalmi mutatói (az országos városi rangsorban) korábban is viszonylag jók voltak, az elmúlt évek nagy volumenű beruházásainak és fejlesztéseinek köszönhetően pedig Kecskemét hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő városává vált, és ez a fejlődés valamelyes a Kecskeméti járás többi településére is továbbterjedt. Ezzel szemben a megye többi 10 járása a 290/2014 Korm.rendelet értelmében „kedvezményezettnek” számít, közülük is a Bácsalmási és Jánoshalmai járások „komplex programmal fejlesztendőnek”, míg a Kiskunmajsai és Kunszentmiklósi járások „fejlesztendőnek” minősülnek.

Illeszkedő megyei program célok:

Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése (átfogó cél) A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések (Tem3)

II.6. Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez

A kritérium bevezetése a foglalkoztatottsági helyzet javulását támogatja.

Alaphelyzet:

Az ezredfordulót követő időszakban a foglalkoztatási rátát illetően az országos szinten jellemző fokozatosan javuló trendtől elszakadva a megye lassú visszaesést mutat. A válság következtében megjelenő foglalkoztatás-csökkenés e fejlettebb területekhez képest kissé időben késve és kevésbé drasztikusan jelenik meg, de így is súlyos munka-erőpiaci krízist eredményezve, majd az adatok 2010-től emelkednek ismét, szinte egy év alatt elérve a válság előtti szintet, de még mindig az országos átlag alatt maradva. Foglalkoztatási szempontból a legrosszabb helyzetben a hátrányos helyzetű, a közép- és nagyobb városoktól, illetve a közlekedési folyosóktól távol lévő térségek alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalói vannak.


A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén (átfogó cél) Egészséges és megújuló társadalom (átfogó cél)


10


Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2)

II.7.

Hozzájárulás a külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítéséhez

A kritérium bevezetésével szemponttá válik a beavatkozások hozzájárulása az ellenálló képesség növekedéséhez.

Alaphelyzet:

A szárazodás, az aszály, a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságának megnövekedése (viharok, rövid idő alatt hulló nagy mennyiségű csapadék, jégesők), a térség hidrológiai egyensúlyának megbomlása, valamint a változások előre nem látható következményei jelentős terheket jelentenek az itt élő társadalmi közösségek számára, ráadásul – a prognózisok szerint – a jövőben ez a fajta kiszámíthatatlanság csak fokozódni fog.

A napsütéses órák magas számából, a rendelkezésre álló termálvíz- és biomassza-mennyiségből adódóan a megye jelentős potenciállal bír a megújuló energiatermelés terén. Ezen potenciál fokozottabb kihasználása eszköze lehet a fajlagos széndioxid-kibocsátás csökkentésének és ezáltal a klímaváltozás elleni küzdelemnek.


Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése (átfogó cél) Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2) A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra (Ter1)

II.8.

Egyéb:

Hozzájárulás integrált fejlesztési programok megvalósításához

Több szakmai és/vagy földrajzi terület fejlesztési rendszerébe illeszkedő kezdeményezések.

Alaphelyzet:

Az integrált szemléletű tervezés és megvalósítás egyértelműen növeli a forrásfelhasználás hatékonyságát, hozzájárul a szinergiák kiaknázásához, csökkenti a párhuzamosságokat és a beruházások káros egymásrahatásait, továbbá teljes mértékben kihasználja a széleskörű partnerség által nyújtott előnyöket. Ennek megfelelően a Terület- és Településfejlesztési Program is lehetőséget kínál, sőt bizonyos területeken el is várja az integrált megközelítést.

Az integráltság a TOP keretein belül értelmezve jelentheti az ERFA- és ESZA-források együttes felhasználását, ez jellemző például a városrehabilitációs projektekre, vagy a foglalkoztatási


11


paktum azon támogatásaira, melyek konkrét, 1.1 intézkedés keretében megvalósult gazdaságfejlesztési projektet egészítenek ki. További szempont, hogy ne a pontszerű, elszigetelt fejlesztések legyenek túlsúlyban, hanem több települést érintő, összehangolt projektekben, hálózatokban gondolkodjunk. Jellemzően ilyen terület a turizmus és a közlekedés. A szükséges települések közötti egyeztetések színterei lehetnek a tervezés során hatékonyan működő járási területfejlesztési munkacsoportok a települési polgármesterek részvételével.

Fontos, hogy az integráltság ne csak a TOP-on belül legyen értelmezhető. A kritérium lefektetésének célja az is, hogy előnyt élvezhessenek azok a fejlesztési elképzelések, melyek egy nagyobb, több ágazatot vagy területet érintő program TOP-ból finanszírozható, fontos elemét képezik, ez az eset állhat fenn például egy önkormányzati iparterületi vagy ipari parki fejlesztésnél, ahol a betelepülők GINOP-ból juthatnak telephely-fejlesztési vagy K+F+I támogatáshoz.


A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén (átfogó cél) Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése (átfogó cél) Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése (átfogó cél) Egészséges és megújuló társadalom (átfogó cél) Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2) A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések (Tem3) A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra (Ter1) Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő offenzív fejlesztési stratégia megvalósítása (Ter2) Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése (Ter3) A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések


12


(Ter4) A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések (Ter5)


13

3. Az ITP célrendszere és integráltsága

3.1. Az ITP célkitűzések viszonya a területfejlesztési program céljaihoz

1. ábra: Bács-Kiskun megye területfejlesztési célrendszere A megyei integrált területi program a Bács-Kiskun 2020 operatív program TOP-ból támogatható fejlesztéseit foglalja keretbe. A „Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor erősítésével” tematikus cél megvalósulását szolgálják „A helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése” a „Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása” valamint a „Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása”. Részben ide, részben pedig az „Élhető és életképes vidék” célhoz kötődik a turizmusfejlesztés, illetve azon belül a települési vonzerőfejlesztés. A településfejlesztési jellegű projektcsomagok az „Élhető és életképes vidék” valamint a „Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése” célok megvalósításához egyaránt hozzájárulnak. A Bács-Kiskun 2020 programban a tematikus célok mellett kiemelt szerepet kaptak a területi célok is. A Homokhátság, a Duna-mente, a határhoz közeli térségek valamint Kecskemét gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból is olyan jellegzetes területek, melyek fejlesztését a Bács-Kiskun 2020 ITP egyes intézkedései másképpen tudják szolgálni.


14

2. ábra: Bács-Kiskun 2020 és az ITP célok kapcsolatrendszere

Az ITP célkitűzések hozzájárulása a Terület és Településfejlesztési Operatív Program stratégiai célkitűzéseihez A TOP elsődleges célja a térségi (decentralizált) gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás növelése. Nyolc ITP cél került meghatározása, melyek közvetlenül, illetve közvetve szolgálják a fenti célok elérését az alábbiak szerint:

A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése

Az emberek és a környezet

harmonikus együttélésének megteremtése

A megyén belüli jelentős térségi különbségek csökkentése

Egészséges és megújuló

társadalom

Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor erősítésével

Élhető és életképes vidék

Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése

A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések

A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra

A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések

A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések

Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő offenzív fejlesztési stratégia megvalósítása

Bács-Kiskun 2020 célrendszere ITP célok

Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése

Települési közszolgáltatások fejlesztése

Leromlott városi területek rehabilitációja

Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása

Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása

Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés

Helyi identitás és kohézió erősítése


15

ITP1 cél: Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése

A helyi gazdaság fejlesztése cél keretében tervezzük a lokális üzleti környezetből hiányzó gazdasági szolgáltatások, valamint a hiányzó infrastruktúra fejlesztését. A fejlesztett gazdasági környezet lehetőséget biztosít a vállalkozások számára a termelő és szolgáltató tevékenység helyszínének biztosítására. A tevékenységüket megindító vállalkozások hatékonyan járulnak hozzá a foglalkoztatás növeléséhez. Az üzleti infrastruktúra fejlesztése hozzájárul a már működő vállalkozások bővüléséhez, hiszen lehetőséget biztosít a termelő kapacitások bővítéséhez szükséges helyszínek eléréséhez. A termelő kapacitások bővítése további munkaerő igényt fog generálni. A cél keretében tehát a vállalkozások munkahelyteremtő képességét kívánjuk növelni a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek javításával. A célkitűzés keretében válik lehetőség a munkahelyek elérhetőségének javítására és a munkavállalók mobilitásának segítésére. Több település tekintetében a település mérete vagy a település szerkezete nem nyújt lehetőséget a hiányzó üzleti infrastruktúra településen belüli fejlesztésére, ezért szükséges a már meglévő munkaerő-piaci vonzásközpontok elérhetőségének javítása, a települések gazdasági területeinek gyorsabb megközelíthetővé tétele, valamint az új térségi közlekedési kapcsolatok kiépítése. A cél megvalósítása során tehát olyan településeken is javul a lakosság foglalkoztatása, ahol közvetlenül gazdaságfejlesztési intézkedésekre nincsen lehetőség. A gyermekjóléti alapszolgáltatások fejlesztésével (bölcsődék, családi napközik), valamint a óvodai ellátáshoz való hozzáférés fejlesztésével javulni fog – elsősorban – a nők munkavállalása, javítva ezzel a foglalkoztatást. ITP2 cél: Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása

A kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosításával a gazdaság diverzifikációja mentén új vállalkozások, ezáltal új munkahelyek jönnek létre. A turistaforgalom növekedésével várható, hogy a fejlesztett kulturális és természeti értékek mellett további kiegészítő szolgáltatást kínáló vállalkozások jelennek meg, tovább növelve a foglalkoztatás arányát. ITP3 cél: Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása

A települési környezet fejlesztésével lehetőség nyílik arra, hogy a városközpontok gazdasági funkciója erősödjön, melynek mentén a városközpontok kereskedelmi és szolgáltatásai funkciói bővülnek a működő vállalkozások gazdasági tevékenységének bővülésével. A gazdaságfejlesztés mellett a lakosság számára is szükséges megteremteni az élhető városi környezetet, amely a munkavállaláshoz szükséges térszerkezetet és rekreációs lehetőségeket biztosítja. A rendezett városi környezet és városközponti szolgáltatások teszik vonzóbbá a települést az aktív munkavállalók számára.


16

A gazdaságfejlesztés mellett fontosak a lakossági igényekhez illeszkedő, hatékonyabb településüzemeltetést biztosító környezetvédelmi beruházások és az ehhez kapcsolódó környezetvédelmi szemléletformálási akciók.

ITP4 cél: Települési közszolgáltatások fejlesztése A gazdasági fejlesztések hatásával az aktív lakosság magasabb igényeket támaszt, és bővebb kapacitást vár el a közszolgáltatásoktól. Ezen igény kielégítése érdekében szükséges a gazdaságfejlesztéssel arányosan fejleszteni az egészségügyi alapellátó rendszer által nyújtott szolgáltatásokat biztosító infrastruktúrát. A nappali szociális ellátások fejlesztése akár közvetlen módon is szolgálhatja a foglalkoztatás bővítését, hiszen a szakszerű nappali ellátás lehetőséget nyújt az otthoni ápolásban tevékenykedők részére a munka világába történő visszatérésre. ITP5 cél: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés

A közlekedésfejlesztési intézkedések hozzájárulnak az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás mérsékléséhez. Bács-Kiskun megye déli fekvése, a homokhátságra jellemző táji jellege, valamint az extenzív mezőgazdasági tevékenysége miatt különösen érintett az éghajlatváltozás hatásai tekintetében. A vízhiány, az elsivatagosodás nemcsak a lakosság élhető környezet hatásfokát rontja, hanem negatívan hat a vállalkozások tevékenységére, ami akár a területről való kivonulásukhoz is vezethet. Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátás, melyek egyébként fokozzák az éghajlatváltozást. ITP6 cél: Leromlott városi területek rehabilitációja

A lakosság életkörülményeinek javítása mellett a célkitűzés lényeges és várt eredménye, hogy az életkörülmények hiányosságai, a mentális állapot, valamint az alapképzések hiánya miatt a munka világából kiszakítottak ismételten megtalálják az aktív munkavállalási lehetőségeiket. A cél megvalósításával tehát nemcsak a városkép javul, hanem a térség foglalkoztatottsága is.

ITP7 cél: Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése

A foglalkoztatási paktum és a helyi identitás és kohézió erősítése ITP célok kivételével a többi cél elérését elsősorban infrastrukturális jellegű fejlesztések megvalósításától várjuk. A gazdaságfejlődése és a foglalkoztatás bővülése csak abban az esetben lehet sikeres, ha az eszközök mellett a humán erőforrás fejlesztésére is lehetőség nyílik. A foglalkoztatási paktum előnye és hatékonysága abban rejlik, hogy a területi alapon végrehajtott infrastrukturális fejlesztések által elvárt humán erőforrás fejlesztések illeszthetővé válnak, ezzel is erősítve a fejlesztések sikerességét.


17

ITP8 cél: Helyi identitás és kohézió erősítése Bács-Kiskun megyében jelentős fejlesztés fog megvalósulni az elkövetkezendő időszakban. A gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítés célja akkor valósítható meg sikeresen, ha a megvalósuló fejlesztések minden társadalmi réteget érintenek és annak eredményeiből mindenki részesül. Ezen hatás elérése érdekében szükséges, hogy a mind a projekttervezésben, mind a megvalósításban, mind pedig az üzemeltetésben a társadalmi együttműködések révén a lakosság minél szélesebb rétegének részvétele legyen biztosítva. Lakosság eredményes bevonása történhet a térségi és települési helyi identitást erősítő marketing akciók, valamint kulturális és környezeti örökség megőrzésére irányuló programok megvalósításával, a településfejlesztés kérdéseiben aktív civil szervezetek és személyek partnerségével.

3.2. Az ITP külső és belső területi kapcsolatrendszerének vizsgálata Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célrendszere Tematikus célok

• Versenyképes, innovatív gazdaság (TC1) • Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság (TC2) • Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás (TC3) • Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I (TC4) • Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom (TC5) • Jó állam: szolgáltató állam és biztonság (TC6) • Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme

(TC7)

(ITP1) (ITP2) (ITP3) (ITP4) (ITP5) (ITP6) (ITP7) (ITP8)

TC1 � � � �

TC2 � �

TC3 � �

TC4 � �

TC5 � � � � �

TC6 � �

TC7 � �

SC1 �

SC2 � � �

SC3 � � � � �


18


SC4 � �

SC5 � � � �

SC6 �

Specifikus célok

• Az ország makroregionális szerepének erősítése (SC1) • A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat (SC2) • Vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése (SC3) • Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése (SC4) • Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés (SC5) • Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása (SC6)

Bács-Kiskun 2020 ITP célok

• Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése (ITP1) • Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása (ITP2) • Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása (ITP3)

• Települési közszolgáltatások fejlesztése (ITP4) • Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés (ITP5) • Leromlott városi területek rehabilitációja (ITP6) • Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése (ITP7) • Helyi identitás és kohézió erősítése (ITP8)

ITP célok közötti kapcsolatrendszer bemutatása A TOP elsődleges célja a gazdaságfejlesztés és ezen keresztül a foglalkoztatás bővítés, ezért az ITP célok közötti kapcsolatrendszert és integráltságot is ezen stratégiai cél mentén vizsgáljuk. Az ITP1 cél fogalmazza meg a gazdaságfejlesztés célját, ezért ezen ITP cél aspektusából vizsgáljuk a többi ITP cél kapcsolatát. ITP1 – ITP2: A turisztikai értékek fejlesztése hosszú távon csak akkor válhat sikeressé, ha a fejlesztések mentén a gazdaság diverzifikációja is követi. A turisztikai célú fejlesztések és a diverzifikációs folyamatok egyik alappillére a helyi, decentralizált gazdaságfejlesztés. ITP1 – ITP3: a gazdaságfejlesztés mellett szükséges a fejlesztéssel érintett település funkció szerinti, térszerkezeti és környezetvédelmi fejlesztése. A két cél között erőteljes szinergia hatás várható, tekintettel arra, hogy az ITP3 cél megvalósítása érdekében lehetőség nyílik a városközpontok gazdasági, kereskedelmi és szolgáltatás funkcióinak bővítésére. Ezen fejlesztések kiegészítik és erősítik az ITP1 célnál megfogalmazott eredményeket.


19

ITP1 – ITP4: Az ITP1 cél egyértelműen a gazdaságfejlesztésre és a foglalkoztatás bővítésre fókuszál. A munkavállalásban aktív lakosság részéről az egészségügyi alapszolgáltatások iránti igény növekszik. A foglalkoztatás hatékonysága növelhető, ha települési szinten a lehető legtöbb egészségügyi alapszolgáltatás érhető el minél magasabb színvonalon. Így a munkavégzést terhelő tört időszakok csökkenhetnek. A szociális szolgáltatások fejlesztésével pedig azon személyek számára is megnyílik a munka világa, akik korábban otthoni betegápolásban vettek részt. Az ápolt szakszerű ellátásban részesülhet, míg az ápolását végző hozzátartozó egy magasabb jövedelmi szintet tud elérni a munkaerő piacon. ITP1 – ITP5: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése globális feladat. Az ITP1 cél eredményeként bővülni fog megye ipari termelése. A legmodernebb környezetkímélő technológiák alkalmazása mellett is növekedni fog a termelő szektor által kibocsátott üvegházhatású gázok mértéke. Ez a hatást ellensúlyozandó és a globális cél elérését erősítendő szükséges a lakosság részéről is az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését célzó intézkedéséket megtenni. A tömegközlekedés és a hivatásforgalmi kerékpárút fejlesztések az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett hozzájárulnak a munkaerő mobilitás növeléséhez is, hozzájárulva az ITP1 cél keretén megvalósított fejlesztések sikeréhez. ITP1 – ITP6: A leromlott városterületen élő aktív korú lakosság közül többen az életkörülmények hiányosságai, a mentális állapot, valamint az alapképzések hiánya miatt nem tudnak megjelenni a munkaerő piacon. Az ITP6 cél keretében ezen hiányosságokat kívánjuk kezelni, mérsékelni, ezáltal a gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítés eredményesebb lehet a város rehabilitációval érintett településeken. ITP1 – ITP7: A gazdaság fejlődése és a foglalkoztatás bővülése csak abban az esetben lehet sikeres, ha az eszközök mellett a humán erőforrás fejlesztésére is lehetőség nyílik. A foglalkoztatási paktum előnye és hatékonysága abban rejlik, hogy a területi alapon végrehajtott infrastrukturális fejlesztések által elvárt humán erőforrás fejlesztések illeszthetővé válnak, ezzel is erősítve a fejlesztések sikerességét. ITP1 – ITP8: A gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítés célja akkor valósítható meg sikeresen, ha a megvalósuló fejlesztések minden társadalmi réteget érintenek és annak eredményeiből mindenki részesül. Ezen hatás elérése érdekében szükséges, mind a projekttervezésben, mind a megvalósításban, mind pedig az üzemeltetésben a társadalmi együttműködések révén a lakosság minél szélesebb rétegének részvétele. Lakosság eredményes bevonása történhet a térségi és települési helyi identitást erősítő marketing akciók, valamint kulturális és környezeti örökség megőrzésére irányuló programok megvalósításával, a településfejlesztés kérdéseiben aktív civil szervezetek és személyek partnerségével.


20

3. ábra: A Bács-Kiskun Megyei ITP és az országos, illetve EU célok közötti kapcsolatrendszer EU 2020 Bács-Kiskun 2020

KKV-k versenyképességének növelése, valamint a mezőgazdasági, halászati és vízgazdálkodási szektorok

fejlesztése

Az innováció, technológiai fejlesztés és kutatás erősítése

Oktatásba, készségfejlesztésbe és életen át tartó tanulásba való befektetés

A kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, használati sebesség, minőség emelése

Fenntartható szállítmányozás elősegítése és a kulcsinfrastruktúrában a szűk keresztmetszetek feloldása

Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság irányába való elmozdulás támogatása

Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és kockázat megelőzés és menedzsment elősegítése

Környezetvédelem és az erőforrások hatékony felhasználása

Szociális felzárkóztatás elősegítése és szegénység leküzdése

Foglalkoztatás elősegítése és a munkaerő mobilitás támogatása

Intézményi kapacitás és hatékony közadminisztráció elősegítése

EU 2020 Fenntartható növekedés

Intelligens növekedés

Inkluzív növekedés

Bács-Kiskun 2020 ITP Nemzeti fejlesztés 2030

Értékteremtő, foglalkoztatást

biztosító gazdasági fejlődés

Népesedési fordulat,

egészséges és megújuló

társadalom

Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme

Térségi potenciálokra

alapozott, fenntartható térszerkezet

Versenyképes, innovatív gazdaság

Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség-és sportgazdaság

Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás

Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I

Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom

Jó állam: szolgáltató állam és biztonság

Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme

Az ország makroregionális szerepének erősítése

A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat

Vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése

Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés

Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása

Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása

Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása

Települési közszolgáltatások fejlesztése

Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés

Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése

Helyi identitás és kohézió erősítése

Leromlott városi területek rehabilitációja

Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése


21

Bács-Kiskun megye és Kecskemét Megyei Jogú Város ITP céljainak kapcsolódása Kecskemét Megyei Jogú Város ITP céljai:

- A gazdasági környezet fejlesztése, foglalkoztatás bővítése és élhető-vonzó, népesség megtartó város kialakítása (ITPc1)

- Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés (ITPc2) - A városi közszolgáltatások fejlesztése (ITPc3) - Leromlott városi területek rehabilitációja, együttműködő helyi társadalom

kialakításának elősegítése (ITPc4)

ITP1 ITP2 ITP3 ITP4 ITP5 ITP6 ITP7 ITP8

ITPc1 X X X X X

ITPc2 X X

ITPc3 X X

ITPc4 X X X

A fenti táblázatból kiderül, hogy Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programjában megfogalmazott célkitűzések valamilyen mértékben szinte mindenhol kapcsolódnak Kecskemét Megyei Jogú Város által leírt ITP célokhoz. Az alapvető cél a fejlesztési elképzelésekben azonos, a gazdaság fejlesztése, a versenyképesség növelése, ezen keresztül a foglalkoztatottság bővítése, a közszolgáltatások fejlesztése, egy élhető az emberek számára vonzó környezet kialakítása valamint a társadalmi kohézió erősítése.

Integráltság a szomszédos megyék fejlesztési irányaival

Bács-Kiskun megye földrajzi helyzetéből adódóan sokirányú kapcsolatrendszer jellemzi a szomszédos megyékkel (Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Fejér, Tolna és Baranya). A Bács-Kiskun megyei ITP célkitűzései a szomszédos megyék területfejlesztési programjainak számos célkitűzésével, prioritásával szoros kapcsolatban vannak. A megyehatáron átnyúló fejlesztések közül kiemelten fontos az integrált várostérségi és infrastrukturális fejlesztések a Homokhátságon és a Tisza mentén, a Duna menti megyékkel és az Európai Unió Duna-stratégiájával összhangban, amely többek között a dunai hajózás újbóli felfejlesztését tartja egyik fő céljának összhangban a természeti és logisztikai potenciál kiaknázása, továbbá a határmenti megyékkel egyetértésben a határokon átívelő együttműködések erősítése a gazdaság és a közlekedés terén Magyarország-Horvátország valamint Magyarország-Szerbia közt. Jász-Nagykun-Szolnok megyével a kapcsolatot egyrészt a Szolnok-Kecskemét tengely által meghatározott fejlesztési övezet jelenti, mely Jász-Nagykun-Szolnok megye „Munkahelyteremtés és a munkába állás segítése” (JNSZM1) ITP cél, Bács-kiskun megye

Bács-Kiskun Megye

ITP céljai:

KMJV településfejlesztési céljai


22

esetében a „Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése” (ITP1) célok szolgálják. A másik fontos fejlesztési tengely a Tisza és a hozzá kötődő turisztikai fejlesztések. Jász-Nagykun-Szolnok megye „Térségi turizmusfejlesztés” (JNSZM2), Bács-Kiskun megye „Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása” (ITP2) amihez kapcsolódik még Csongrád megye „Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a Homokhátságon és a Tisza térségben” (T2). A Homokhátság komplex fejlesztése nemcsak Csongrád megyében jelenik meg, hanem Bács-Kiskun megyében is, különösen az ITP1, ITP2 és ITP3 céloknál. Ehhez csatlakoznak Pest megye gazdaságfejlesztési céljai. Baranya, Tolna és Fejér megyékkel a Duna menti összehangolt gazdaság és közlekedésfejlesztés a legfontosabb közös nevező. Baranya megyében az „Elérhetőség és mobilitás javítása”, Tolna megyében a „Fenntartható gazdaság- és turizmusfejlesztés, munkahelyteremtés”, Fejér megyében a „Helyi és térségi gazdaságfejlesztés” célokkal a legerősebb megyénk kapcsolódása. Tolna megyével a közlekedésfejlesztési szempontból a leendő paksi Duna híd és a felhordó úthálózat jelentheti a legfontosabb kapcsolatot, melyhez az ITP gazdagfejlesztési projektjei is szervesen illeszkednek. A táblázatban használt színkódok magyarázata:

Erős kapcsolat Közvetlen kapcsolat Közvetett kapcsolat Nincs kapcsolat

Megyék ITP céljai Bács-Kiskun megye ITP célja


Csongrád megye

T.1. Szeged-Hódmezővásárhely-Makó-Arad-Temesvár-Szabadka

városhálózati csomópont felépítése

T.2. Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a

Homokhátságon és a Tisza térségben

T.3. Mezőváros térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi

megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása Tiszántúlon

S.1. Az innovációs kapacitás és teljesítmény komplex megerősítése, a

tudásrégió felépítése

S.2. A teljes agrárvertikum együttműködésre, innovációra és alkalmazkodásra

épülő megerősítése

S.3. Az alternatív energiavertikum felépítése, a kiemelkedő országos pozíció

alapjainak kiszélesítése

S.4. A megye húzóágazatainak vertikális és horizontális együttműködésekre

épülő megerősítése, kitörési pontokra építő helyi gazdaság- és vállalk.fejl .


23

Megyék ITP céljai Bács-Kiskun megye ITP célja


Jász-Nagykun-Szolnok megye

JNSZM1 Munkahelyteremtés és a munkába állás segítése

JNSZM2 Térségi turizmusfejlesztés

JNSZM3 Élhető, vonzó települési környezet

JNSZM4 Energiatudatos önkormányzatok

JNSZM5 Egészséges, együttműködő helyi társadalom Pest megye

Vállalkozások növekedési potenciáljának erősödése Pest megyében

Fenntartható multimodális mobilitás elősegítése

Kisgyermeket nevelő szülők munkavállalási aktivitásának növelése

A leromlott településrészeken élő hátrányos helyzetű lakosság

életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja

Fejér megye

Helyi és térségi gazdaságfejlesztés

A települések élhetőségének és népességmegtartó képességének erősítése, a

települési környezet fenntartható megújítása

Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának

elősegítése

A helyi közszolgáltatások fejlesztése a térségi gazdaság és a

népességmegtartó-képesség megerősítése érdekében

A helyi társadalmi kohézió erősítése a leszakadó térségek megújítása és

közösségi programok révén

Térségi foglalkoztatás-ösztönző programok megvalósítása Tolna megye

Fenntartható gazdaság- és turizmusfejlesztés, munkahelyteremtés

Közlekedésfejlesztés

A környezeti fenntarthatóság elősegítése

Egészségügyi, a szociális és az oktatási szolgáltatások (közszolgáltatások)

színvonalának növelése

Élhető települések

Lakossági együttműködések, civil kezdeményezések elősegítése Baranya megye

Helyi gazdaságok fejlesztése

Tartós növekedésre képes gazdaság megteremtése

Piaci igényekre reagálni képes emberi erőforrás fejlesztés

Társadalmi felzárkózás elősegítése

Stratégiai erőforrások fenntartható használata

Elérhetőség és mobilitás javítása

Nagytérségi csomóponttá válás


24

Bács-Kiskun megye és a Vajdaság fejlesztési tervei közti kapcsolat Bács-Kiskun megye számára nagyon fontos a Vajdasággal való gazdasági és társadalmi kapcsolat. Ezért a két térség fejlesztési terveit folyamatosan egyeztettük. A magyar-szerb IPA II határon átnyúló együttműködési program prioritásaihoz való kapcsolódás a következők szerint alakul.

A magyar-szerb IPA II határon átnyúló együttműködési program

prioritása ITP kapcsolódás

A környezet védelme és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, kockázat megelőzés és menedzsment

Az Bács-Kiskun Megyei ITP-nek egyik legfontosabb eleme a megújuló energiával és energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedéscsomag. Az ITP kiemelt célterülete a Homokhátság, mely a Vajdaságba is áthúzódik és így a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb térsége.

A fenntartható közlekedés támogatása és a közinfrastruktúra fejlesztése

A határtérség fejlesztésében a gazdasági célú alsóbb rendű utak fejlesztése, valamint a kerékpárút fejlesztések összehangolása megtörténik mindkét programban.

A turizmus és a kulturális, természeti örökség erősítése

Az ITP turisztikai fejlesztéseinek fókuszában is a kulturális, illetve természeti értékek vannak.

Az üzleti környezet versenyképességének erősítése, kis- és középvállalkozások, kereskedelem és befektetések fejlesztése

Bács-Kiskun megye határtérségének jelentős része egyben hátrányos helyzetű terület, szabad vállalkozási zóna. Az ITP külön pénzügyi keretet tartalmaz a térség fejlesztéseinek támogatásához.


25

4. Az ITP forrásallokációja Az ITP forrásallokációját a területfejlesztési tervezés során létrehozott járási és tematikus munkacsoportok segítségével végzett igényfelmérésre alapoztuk. Ezen igényfelmérések és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban tervezett intézkedések figyelembevételével terveztük a megyei támogatási kereteket. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program intézkedéseit a 4. ábra szemlélteti. A forrásallokációt befolyásolta, hogy az előzetes igényfelmérés szerint a települések többsége szeretne az energiahatékonyság terén fejleszteni, mert annak rövid távon is pozitív hatása van a települési feladatok működtetésére. Ezért prioritáson belül a 3.2. intézkedés keretének megnövelését javasoltuk közel 1 Mrd Ft-al a 3.1. keretének terhére.

4. ábra: A TOP intézkedéseinek rendszere


26

4.1. A megyei keret tematikus felosztása

TOP intézkedés Megyei keret

(Mrd Ft)

1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 9,018

1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

5,666

1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés

4,047

1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

4,880

2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 11,699

3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 4,894

3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése

10,954

4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 1,794

4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

1,429

4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 1,834

5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok)

5,157

5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok

0,683

5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása 1,171

Mindösszesen 63,225


27

5. ábra: A megyei keretek felosztása a TOP és a megyei igények szerint


28

6. ábra: Bács-Kiskun megye TOP forrásainak saját igények szerinti megoszlása prioritásonként

4.2. A megyei TOP forráskeret felhasználási módok szerinti megosztása az egyes intézkedéseken belül Az „Útmutató a megyék integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához”(2.1. verzió) című dokumentum szerint a megye a rendelkezésére álló támogatási keretet a következő négy forrás felhasználási mód segítségével juttathatja el a kedvezményezettekhez:

• a megye kiemelt fejlesztési célterületének kerete: a megye területfejlesztési programjában az egyes ágazati fejlesztések esetében kijelölt /kijelölhetett kiemelten fontos fejlesztési célterületeket. Az ITP tervezésekor lehetőség van az egyes intézkedésekre eső forráskeretek egy részét egy (vagy több) ilyen fejlesztési (földrajzi) terület beavatkozásaira fordítani. Ilyen lehet egy vagy több nevesített turisztikai célterület. A célterületek természetesen eltérőek lehetnek az intézkedések témáitól függően.

• a megye kiemelt fejlesztési céljaira fordított keret: a megye területfejlesztési programjában az egyes ágazati fejlesztések esetében kijelölt /kijelölhetett kiemelten fontos fejlesztési témákat is, amelyek nem köthetők egy adott földrajzi területhez, hanem horizontálisan a megye különféle pontjain nyernek jelentőséget a megyére jellemző módon. A megyének tehát az ITP tervezésekor lehetőség van az egyes


29

intézkedésekre eső forráskeretek egy részét egy (vagy több) ilyen fejlesztési célra /tematikára fordítani.

• kiemelt kedvezményezetti csoportra vonatkozó keret: az adott intézkedés/konstrukció esetében támogatásra jogosult helyi szereplők közül a megye előnyben részesíthet bizonyos helyi szereplői csoportokat egy bizonyos keretösszeg erejéig. Ez lehet egy vagy több pontosan definiálható kedvezményezetti csoport.

• negyei önkormányzat saját projektjei: ebbe a felhasználási módba sorolhatók azok a megyei önkormányzat által megvalósítani tervezett fejlesztések, amelyek már az ITP tervezés / felülvizsgálat szakaszában pontosan láthatóak, fejlesztési elképzelés szinten értelmezhetőek és előkészítettségük előrehaladott. Ide tartoznak az önkormányzat, hivatala és saját tulajdonában álló szervezeti által kezdeményezett, akár konzorciumi formában megvalósuló fejlesztések, ahol konzorciumvezetőként vesz részt.

• egyéb, megyei szereplők által felhasználható keret: Minden más, az adott intézkedés/konstrukció esetében támogatásra jogosult helyi szereplő által igényelhető keretösszeg. Ez a forrás felhasználási mód mindenképpen megjelenik az egyes intézkedéseken belül, hiszen az intézkedések forrásai alapvetően minden jogosult szereplő számára nyitva állnak és még az is előfordulhat, hogy csak ez a felhasználási mód kapcsolódik egy adott intézkedéshez.

Az utolsó, hagyományos pályáztatási módszer működtetése kötelező. Bács-Kiskun megye esetében két kiemelt fejlesztési célterület javasolt, melyek a megye területfejlesztési programjában is megtalálhatók. Az egyik a Homokhátság, a másik a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti szabad vállalkozói zónába tartozó települések.

1. térkép: A Homokhátság területe


30

Homokhátság Bács-Kiskun megyei települései: Felsőlajos, Lajosmizse, Kunadacs, Kunbaracs, Ladánybene, Kerekegyháza, Szentkirály, Nyárlőrinc, Lakitelek, Fülöpháza, Ballószög, Helvécia, Izsák, Ágasegyháza, Orgovány, Jakabszállás, Fülöpjakab, Kunszállás, Csengőd, Tabdi, Páhi, Kaskantyú, Bócsa, Bugacpusztaháza, Bugac, Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert, Pirtó, Tázlár, Szank, Móricgát, Jászszentlászló, Imrehegy, Kéleshalom, Kiskunhalas, Kunfehértó, Harkakötöny, Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos, Kisszállás, Balotaszállás, Zsana, Kelebia, Szabadszállás, Fülöpszállás, Tiszakécske, Városföld, Tiszaalpár, Kiskunfélegyháza, Petőfiszállás, Pálmonostora, Császártöltés, Hajós, Nemesnádudvar, Érsekhalma, Sükösd, Érsekcsanád, Csávoly, Rém, Borota, Jánoshalma, Mélykút, Tompa, Bácsszőlős, Csikéria, Kunbaja, Madaras, Kunpeszér. A szabad vállalkozási zónák Bács-Kiskun megyei települései: Apostag, Bácsalmás, Bácsszőlős, Borota, Csikéria, Csólyospálos, Dunaegyháza, Dunavecse, Jánoshalma, Jászszentlászló, Katymár, Kéleshalom, Kiskunmajsa, Kömpöc, Kunadacs, Kunbaja, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Madaras, Mátételke, Mélykút, Móricgát, Szabadszállás, Szalkszentmárton, Szank, Tass, Tataháza,

2. térkép: A szabad vállalkozói zónák területe

A két földrajzi célterületre összesen 5 milliárd Ft támogatási keretet tervez a megye az általánosan, minden településről pályázható támogatásokon felül. A földrajzi célterületeken az


31

elsődleges cél a gazdaságfejlesztés kiemelt segítése, így a javasolt külön keretek a gazdaságfejlesztéssel összefüggő intézkedéseknél jelennek meg. Az ITP 4 milliárd Ft ERFA (1.1. intézkedés (1 Mrd Ft, 1.2. intézkedés 1.5. Mrd Ft, 1.3. intézkedés 1,5 Mrd Ft) valamint 1 milliárd Ft ESZA típusú támogatást (5.1. foglalkoztatási együttműködés) irányzott elő erre a célra. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat (illetve szervezetei) három intézkedés keretében saját projektet kíván megvalósítani. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat az 5.1. intézkedés (foglalkoztatási együttműködés) keretében 2,5 milliárd forint összegben nyújtott be támogatási kérelmet. A 3.2. intézkedés (Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése) keretében energetikai korszerűsítésre és SEAP, valamint SECAP elkészítésére pályázik 104 millió forint értékben. A támogatásból a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő 575 m2-es ingatlan közigazgatási funkciót szolgáló hivatali intézmény energetikai korszerűsítését kívánja megvalósítani, illetve konzorciumvezetőként települési SEAP-ok és megyei SECAP elkészítését tervezi. A 1.2 intézkedésben (Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés) 200 millió forint összegben a térség turisztikai termékcsomagjainak kialakítására készül támogatási kérelem. Bács-Kiskun megyében kiemelt fejlesztési célokra, illetve kiemelt kedvezményezett csoportokra vonatkozó keretek nem kerülnek meghatározásra a megyei ITP-ben. A források zömét pályázati rendszer keretében tervezzük a kedvezményezetteknek odaítélni.


32

4.2.1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a

foglalkoztatás elősegítésére

1.1. Helyi gazdasági

infrastruktúra

fejlesztése

1.2. Társadalmi és

környezeti szempontból fenntartható

turizmusfejlesztés

1.3. A gazdaságfejlesz

tést és a munkaerő mobilitás

ösztönzését szolgáló

közlekedésfejlesztés

1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség

javítása családbarát,

munkába állást segítő

intézmények, közszolgáltat

ások fejlesztésével

Prioritáson belüli intézkedésenkénti

forrásmegosztás (Mrd Ft) 9,018 5,666 4,047 4,880

Forráskeret

felhasználási módok

Megyei Önkormányzat saját projekt

0,000 0,200 0,000 0,000

Földrajzi célterület

1,000 1,500 1,500 0,000

Fejlesztési cél 0,000 0,000 0,000 0,000

Kedvezményezetti csoport

0,000 0,000 0,000 0,000

Minden megyén belüli

jogosult számára

igényelhető

8,018 3,966 2,547 4,880

1. táblázat: „Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére” prioritás

intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft)


33

7. ábra: „Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%)

Forráskeret felhasználási módok közül földrajzi célterületként a Homokhátság és a szabad vállalkozási zóna területek kerültek kiemelésre. Bács-Kiskun megyében a tanyás térség általánosan jellemző, azonban a Homokhátság területén a tanyák sokkal intenzívebben vannak jelen. A Homokhátságon zajló gazdasági folyamatok átalakulásából látható, hogy az éghajlatváltozás miatt a magas kertészeti kultúrával rendelkező térségek az ipar és mezőgazdasági termékfeldolgozás irányában mozdult. A Homokhátság földrajzi kiemelésével ezen folyamatokat, valamint a magasabb hozzáadott értéket képviselő feldolgozást célzó beruházásokat kívánjuk támogatni. A munkahelyteremtés a foglalkoztatás bővítés mellett egyben a terület elnéptelenedéséhez vezető elvándorlás csökkentésének is eszköze. A Homokhátság gazdaságának diverzifikációjában a táji és környezeti örökség hasznosítása fontos szerepet kap. A hasznosítás elsődlegesen a turisztikai célú fejlesztéseken keresztül valósulhat meg. A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés szerint a Kormány a leghátrányosabb helyzetű térségekben található településeket szabad vállalkozási zónává nyilvánítja, valamint a (3) bekezdés szerint a terület- és gazdaságfejlesztési, valamint foglalkoztatáspolitikai szempontok alapján további településeket nyilváníthat szabad vállalkozási zónává. A kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV.23.) Korm. rendelet 1. § e) pontja alapján a települések társadalmi-gazdasági szempontok alapján is kedvezményezetté válhatnak.


34

Fentiek alapján látható, hogy a szabad vállalkozási zóna és a kedvezményezett település rangsorolásánál jelentős súlyt kap a gazdaság fejlettségének és tömegének hiánya. Tekintettel a TOP gazdaságfejlesztési célú elsődleges prioritására a szabad vállalkozási zónák gazdaságfejlesztésének növelése érdekében jelöltük meg földrajzi célterületként. Bács-Kiskun megyében a szabad vállalkozói zóna címet viselő települések a megye déli területén, a határ mentén helyezkednek el. A megyei operatív program korábbi adatgyűjtésénél a határ menti települések részéről jelentős turisztikai fejlesztések fogalmazódtak meg. A turizmus fejlesztése szintén hozzájárulhat a szabad vállalkozási zónában lévő települések gazdaságának pozitív irányban történő elmozdításához. A 1.2 intézkedésben (Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés) 200 millió forint összegben a térség turisztikai termékcsomagjainak kialakítására a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat saját pályázatot tervez benyújtani. A projekt célja a megyei turizmus koordinált fejlesztése, a turisztikai attrakciók és szolgáltatások termékcsomagjainak létrehozása, a térség turisztikai arculatának kialakítása.

4.2.2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés A forráskeret felhasználási módok közül a klasszikus pályázatási rendszert választotta a megye, mert a tervezési fázisban nem merültek fel olyan körülmények, mely során bármely potenciális pályázó vagy pályázati területet ki kellett volna emelni. Hasonlóan a fejlesztési célok szűkítése sem volt indokolt.

2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés

2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (Mrd Ft) 11,699

Forráskeret felhasználási módok


0,000

Földrajzi célterület 0,000

Fejlesztési cél 0,000

Kedvezményezetti csoport 0,000

Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető

11,699

2. táblázat: „Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft)


35

8. ábra: „Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%)

4.2.3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken A prioritáson belüli intézkedésekre a megyében nagy érdeklődés mutatkozott a területfejlesztési tervezés során, kiemelkedően az energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedésekre. Ezért földrajzi korlátozásokat nem szerettünk volna bevezetni a forráselosztásnál. A TOP határozottan kimondja, hogy milyen tulajdonviszonyok között lehet igénybe venni majd a támogatást, ez egyben megfelelően fókuszálja a potenciális kedvezményezett kört is. A Bács-Kiskun Megyei ITP forrásallokációjának tervezésekor elsődleges szempont volt, hogy azokat a területeket emeljük ki, melyek felzárkóztatása pótlólagos forrást igényel. Így esett a választás több prioritásnál is a szabad vállalkozói zónákra, illetve a Homokhátságra. Jelen prioritás esetében azonban ennek a kiemelésnek nincs létjogosultsága, hiszen az üvegház hatású gázok kibocsátásában elért csökkenés nem lokális szinten fejti ki hatását, globális szinten tesz hozzá a klímaváltozás elleni küzdelemhez.


36

3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a

városi területeken

3.1. Fenntartható

települési közlekedés-

fejlesztés

3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás

arányának növelése

Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (Mrd Ft)

4,894 10,954

Forráskeret felhasználási

módok

Megyei Önkormányzat saját

projekt 0,000 0,104

Földrajzi célterület 0,000 0,000

Fejlesztési cél 0,000 0,000


0,000 0,000

Minden megyén belüli jogosult

számára igényelhető 4,894 10,850

3. táblázat: „Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken”

prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft)

A másik két kiemelt forrás-felhasználási mód ellen szóló érv, hogy a 3. prioritás esetében a forrásfelhasználás hatékonysága, vagyis a minél nagyobb CO2-kibocsátás csökkenés elérése a rendelkezésre álló forrásokból csak a megfontolt projektszintű tervezéssel, az egyedi projektek gondos előkészítésével, összehangolásával, az egymásra hatások maximális figyelembevételével biztosítható, kedvezményezettől és fejlesztési céltól függetlenül. A 3.2. intézkedés (Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése) keretében a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat saját projektek benyújtását tervezi energetikai korszerűsítésre és SEAP, valamint SECAP elkészítésére 104 millió forint értékben. A támogatásból a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő 575 m2-es ingatlan közigazgatási funkciót szolgáló hivatali intézmény energetikai korszerűsítését kívánja megvalósítani, illetve konzorciumvezetőként települési SEAP-ok és megyei SECAP elkészítését tervezi.


37

9. ábra: „Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%)

4.2.4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése

A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztését Bács-Kiskun megye nagyon sok településén igényként fogalmazták meg. Ezek olyan önkormányzati feladatok, melyek nem köthetők földrajzi területhez. A TOP a fejlesztési célokat jól lehatárolja, így azok szűkítését nem tartjuk indokoltnak. A minden kedvezményezett számára elérhető pályázati rendszer az rugalmas forrás felhasználási mód, mely biztosíthatja a hatékony fejlesztéseket. A közösségi szolgáltatásokat illetően a megyén belül nincs korreláció a hátrányos helyzetű térség, illetve település kategória valamint a szolgáltatás ellátottság között. A szolgáltatások iránti fejlesztési igény a megyében szórtan jelenik, az érintett települések külön földrajzi területként nem kategorizálhatók, földrajzi célterületként nem különíthetők el.

A leromlott városi területek rehabilitációjánál az akcióterület lehatárolása és a leendő pályázatban végezhető tevékenységek fogják a potenciális kedvezményezettek szűkítést automatikusan elvégezni.


38

4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a

társadalmi együttműködés erősítése

4.1. Egészségügyi alapellátás

infrastrukturális fejlesztése

4.2. A szociális alapszolgáltatások

infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja


forrásmegosztás (Mrd Ft) 1,794 1,429 1,834


módok


0,000 0,000 0,000


0,000 0,000 0,000

Fejlesztési cél 0,000 0,000 0,000


0,000 0,000 0,000

Minden megyén belüli jogosult

számára igényelhető

1,794 1,429 1,834

4. táblázat: „A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése” prioritás

intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása

10. ábra: „A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása


39

4.2.5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés

5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések,

foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés

5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó

megyei és helyi foglalkoztatási

együttműködések (paktumok)

5.2. A társadalmi

együttműködés erősítését

szolgáló helyi szintű komplex

programok

5.3. Helyi közösségi

programok megvalósítása


forrásmegosztás (Mrd Ft) 5,157 0,683 1,171


módok


2,500 0,000 0,000


0,000 0,000 0,000



1,000 0,000 0,000

Minden, megyén belüli jogosult

számára igényelhető

1,657 0,683 1,171

5. táblázat: „Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft)


40

11. ábra: „Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%)

A 4.2.1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére című fejezetben feltártuk, a Homokhátság és szabad vállalkozási zónák gazdaságfejlesztését célzó fejlesztési prioritást a forráskeret felhasználásának tekintetében miért kívánjuk földrajzi célterületként kiemelni. A gazdaság fejlesztése azonban nem merülhet ki a hiányzó infrastrukturális elemek létrehozásában, vagy a meglévő eszközök fejlesztésében. A gazdaság fellendüléséhez és a gazdaság fejlesztésének sikeréhez szükséges a humán erőforrás fejlesztése is, ezért tartjuk szükségesnek, hogy a gazdaságfejlesztés tekintetében kiemelt földrajzi célterületek az 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) intézkedés mentén is kiemelést nyerjenek. A földrajzi célterületek tekintetében a gazdaságfejlesztésre egyedi stratégiát kell alkalmazni, mely stratégia kidolgozását a megyei szintű együttműködés keretében tervezzük megvalósítani. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat az 5.1. intézkedés (foglalkoztatási együttműködés) keretében 2,5 milliárd forint összegben nyújtott be támogatási kérelmet a megye gazdasági és foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében.


41

5. Az ITP indikátorvállalásai

5.1. A megye indikátorvállalásai

TOP prioritás Kimeneti indikátor neve Mértékegysége TOP

Célértéke (2018)

Forrásarányos célérték (2018)

A megye által

vállalt célérték (2018)

TOP Célértéke

(2023)


A megye által vállalt

célérték (2023)



A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és

ipari parkok területe ha 275 21,69 22,00 1373 108,28 108,28

A felújított vagy korszerűsített utak teljes

hossza km 68 5,39 6,00 340 26,92 27,00

Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését

biztosító férőhelyek száma db 2500 198 198 12500 990 990


Városi területeken létrehozott vagy

helyreállított nyitott terek m2 279000 22086,29 22500,00 1395000 110431,41 110432,00

3. Alacsony széndioxid kibocsátású

gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken

Kialakított kerékpárforgalmi

létesítmények hossza km 240 15,61 19,00 686 44,60 44,60

Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése

tonna CO2 egyenérték

37631,877 3279,14 3279,24 376318,77 32791,32 32792,00


42

TOP prioritás Kimeneti indikátor neve Mértékegysége TOP

Célértéke (2018)


A megye által

vállalt célérték (2018)

TOP Célértéke

(2023)


A megye által vállalt

célérték (2023)


társadalmi együttműködés

erősítése

Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne:

háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvosi,

védőnői szolgálat és kapcsolódó ügyeleti

ellátás, iskola-egészségügyi ellátás)

száma

db 185 16 29 925 78 78

Helyreállított lakóegységek városi

területeken lakóegység 232 19 20 1160 92 92

5. Megyei és helyi emberi erőforrás

fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi

együttműködés

A foglalkoztatási paktumok keretében

munkaerőpiaci programokban résztvevők

száma

fő 8580 668 708 42900 3339 3339

Helyi társadalmi akciókban résztvevők

száma fő 26600 2105 2105 133000 10525 10525


43

5.2. Az indikátorvállalások indoklása Az indikátorvállalásokat a járási területfejlesztési munkacsoportok segítségével elvégzett igényfelmérésre alapoztuk. Ezt a felmérést a területfejlesztési programozás során készítettük a partnerségi tervünknek megfelelően. A TOP EU általi elfogadását követően a felmérésünket frissítettük, mert a különböző támogatható területek változtak időközben. A potenciális pályázói kör azonosításakor figyelembe vettük a járásközpontoknál készülő városfejlesztési stratégiákat, valamint a demográfiai előrejelzéseket (pl. óvodai, bölcsődei kapacitások bővítése). Indikátorvállalásainkat befolyásolták a korábbi pályázati tapasztalatok is (pl. energetika, utak, kerékpárutak költségei, vállalkozók által igényelt telephelynagyságok az iparterületeknél, stb.). A TOP jelenleg az eredményességi indikátorok tesz vállalást, melyek a megyei keret forrásaival arányos. Az eredményességi, de a többi indikátor esetében is nagy jelentősége van a leendő pályázati kiírásnak és a TOP keretekhez kapcsolódó intézményrendszernek. A jól kialakított és működtetett pályázati, projektmenedzsment és monitoring rendszer lehet a garancia a hatékony működtetésre.


44

6. Az ITP ütemezése Az ütemezés tervezésekor az alábbi szempontokat vettük figyelembe:

• A kötelezettség várható idejét terveztük az adott időszakra. • Egy intézkedésnél maximum évi egy felhívással terveztünk.

• A felhívások és az értékelés időigénye miatt 2016. első negyedévében tartottuk reálisnak az első kötelezettségvállalásokat.

• A felhívások időbeli megoszlását úgy alakítottuk ki, hogy a potenciális pályázókat egyenletesen terhelje, ne legyenek pályázati csúcsidőszakok

• Feltételeztük, hogy a projektek előkészítését is támogató intézményrendszer a pályázati kiírások idejére kiépítésre kerül és megfelelő ütemezéssel segíteni tudja a potenciális pályázókat

• 2020-ig a teljes program megvalósulásával számolunk, ami feltételezi, hogy az utolsó kötelezettségvállalások is megtörténnek legkésőbb 2017-ben


45

TOP intézkedés 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Összesen

1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 2,028 6,99 9,018


3,026 2,64 5,666


4,047 4,047


3,304 1,576 4,880

2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 9,394 2,305 11,699

3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 1,394 3,5 4,894


4,02 6,934 10,954

4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 0,978 0,816 1,794


0,935 0,494 1,429

4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 1,834 1,834


2,5 2,657 5,157


0,683 0,683

5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása 1,171 1,171

Mindösszesen 34,143 29,083 63,226


46

2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023

Prioritás Intékedések intézkedésre eső összeg 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1 fé 2.fé 1 fé 2.fé 1 fé 2.fé



1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 9,018 2,028 6,99

1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 5,666 3,026 2,64


4,047

4,047


4,880

3,304 1,576



11,699

9,394 2,305

3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a

városi területeken

3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

4,894

1,394 3,5


10,954

4,02 6,934



4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

1,794 0,978 0,816


1,429

0,935 0,494


1,834

1,834


fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés

és társadalmi együttműködés


5,157

2,5 2,657


0,683

0,683

5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása

1,171

1,171

63,226 0 0 0 0 0 3,894 19,021 11,228 3,828 16,016 9,239 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0


47

7. Mellékletek

• ITP számítások excel táblái (forrásallokáció, támogatási konstrukciók, indikátorok, ütemezések)

1. oldal, összesen: 20

Megye neve:

Megyei ITP neve:

A megye forráskeretét az 1702/2014. (XII. 3.)

Kormányhatározat alapján, 2

tizedesjegyig kérjük megadni!

Megye forráskerete (Mrd Ft):

63,23

Prioritás Intézkedések Eltérés magyarázata

TOP prioritások 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés

1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése

TOP prioritások intézkedései 1.1. Helyi gazdasági

infrastruktúra fejlesztése

1.2. Társadalmi és környezeti

szempontból fenntartható

turizmusfejlesztés


1.4. A foglalkoztatás segítése és az

életminőség javítása családbarát, munkába

állást segítő intézmények,

közszolgáltatások fejlesztésével


3.1. Fenntartható települési


3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságán

ak és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése



4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának

bővítése, fejlesztése





5.2. A társadalmi együttműködés

erősítését szolgáló helyi szintű

komplex programok

5.3. Helyi közösségi programok

megvalósítása

Ellenőrzés 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

Forrást biztosító Strukturális Alap megnevezése

ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ESZA ESZA ESZA 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés

TOP prioritások közötti forrásmegosztás (Mrd Ft)

147,785 798,68 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

A megye forráskeretének megoszlása TOP prioritások

között (Mrd Ft) 11,699 63,23



Az egyes TOP prioritásokon belüli intézkedések közötti forrásmegoszlás (Mrd Ft)

114,354 71,328 51,126 61,642 147,785 75,276 125,710 21,510 17,089 23,170 66,271 8,622 14,798 798,683. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra

való áttérés kiemelten a városi területeken


A megye TOP forráskeretének megosztása prioritásonként és intézkedésenként a TOP belső

arányok szerint (Mrd Ft)

9,053 5,646 4,047 4,880 11,699 5,959 9,951 1,703 1,353 1,834 5,246 0,683 1,171 63,23 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése

Az egyes TOP prioritások közötti saját igényeken alapuló

forrásmegoszlás(Mrd Ft)

11,699 63,23

4. A helyi közösségi szolgáltatások

fejlesztése és a társadalmi

együttműködés erősítése


A forrásokat 3 tizedesjegyig kérjük

megadni!

Az egyes TOP prioritásokon belül az intézkedések közötti

saját igényeken alapuló forrásmegoszlás

(Mrd Ft)

9,018 5,666 4,047 4,880 11,699 4,894 10,954 1,794 1,429 1,834 5,157 0,683 1,171 63,23 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

2015-ben meghirdetett források(Mrd Ft) 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja

2016-ban meghirdetésre kerülő források (Mrd Ft)

2,028 3,026 4,047 3,304 9,394 1,394 4,020 0,978 0,935 1,834 2,500 0,683 0,000 34,143


fejlesztések, foglalkoztatás ösztönzés



2017-ben meghirdetésre kerülő források (Mrd Ft)

6,990 2,640 0,000 1,576 2,305 3,500 6,934 0,816 0,494 0,000 2,657 0,000 1,171 29,083 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok

9,018 Ft 5,666 Ft 4,047 Ft 4,880 Ft 11,699 Ft 4,894 Ft 10,954 Ft 1,794 Ft 1,429 Ft 1,834 Ft 5,157 Ft 0,683 Ft 1,171 Ft 63,226 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása

0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0

TOP prioritások intézkedései 1.1. Helyi gazdasági

infrastruktúra fejlesztése



turizmusfejlesztés







3.1. Fenntartható települési


3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságán

ak és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése









5.2. A társadalmi együttműködés

erősítését szolgáló helyi szintű

komplex programok

5.3. Helyi közösségi programok

megvalósítása



23,611

TOP szerint 9,053 5,646 4,047 4,880 11,699 5,959 9,951 1,703 1,353 1,834 5,246 0,683 1,171 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés

11,699

Saját igények szerint 9,018 5,666 4,047 4,880 11,699 4,894 10,954 1,794 1,429 1,834 5,157 0,683 1,171

3. Alacsony széndioxid kibocsátású

gazdaságra való áttérés kiemelten a városi

területeken

15,848

4. A helyi közösségi szolgáltatások

fejlesztése és a társadalmi

együttműködés erősítése

5,057


fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés


7,011

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi

területeken

Ellenőrzés

1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

200,986

15,91023,626



Bács-Kiskun megye

298,450 61,769

Bács-Kiskun 2020 ITP

4,890 7,100

89,691

4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése

5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi

együttműködés

A területi szereplő forrásának megoszlása a TOP belső arányok, valamint a saját igények alapján (Mrd Ft)

23,611 15,848 5,057 7,011

A területi szereplő forrásának saját igényeken alapuló megoszlása prioritásonként (Mrd Ft)

0,000

2,000

4,000

6,000

8,000

10,000

12,000

A területi szereplő forrásának megoszlása a TOP belső arányok, valamint a saját igények alapján (Mrd Ft)

TOP szerint

Saját igények szerint

37%

19%

25%

8%

11%

A területi szereplő forrásának saját igényeken alapuló megoszlása prioritásonként (Mrd Ft)



3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken


5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés


Megye neve:

Megyei ITP neve:


63,23


1.2. Társadalmi és környezeti szempontból

fenntartható turizmusfejlesztés

1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás

ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés

1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása

családbarát, munkába állást segítő intézmények,


Ellenőrzés

9,018 5,666 4,047 4,880 23,611


0,000 0,200 0,000 0,000 0,200

Földrajzi célterület 1,000 1,500 1,500 0,000 4,000

Fejlesztési cél 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000


0,000 0,000 0,000 0,000 0,000

Minden megyén belüli jogosult számára

igényelhető8,018 3,966 2,547 4,880 19,411

Ellenőrzés: 9,018 5,666 4,047 4,880 23,611

1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

A megye területi fejlettsége jelentős különbségeket mutat településenként, járásonként is. E fejlettség kiegyenlítése érdekében 1 milliárd forintot kívánunk a szabad vállalkoási zóna ás a homokhátság településeinek biztosítani. A forrás maradék része mindenki számára igényelhető, aki a TOP jogosultsági feltételeknek eleget tesz.

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a térség turisztikai termékcsomagjainak kialakítására 200 millió forint összegű saját fejlesztést tervez. A forrásokból 1,5 milliárd forintot a Homokhátság és a szabad vállalkozási zónák célterületen kívánja hasznosítani. A forrás maradék része mindenki számára igényelhető, aki a TOP jogosultsági feltételeknek eleget tesz.

A forrás mindenki számára igényelhető, aki a TOP jogosultsági feltételeknek eleget tesz.


FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 2.

Bács-Kiskun megye





A forráskeret felhasználási módok részletezése

1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítéséreIntézkedés kódszáma


0,000

1,000

2,000

3,000

4,000

5,000

6,000

7,000

8,000

9,000

10,000

1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra

fejlesztése



turizmusfejlesztés






Forráskeret felhasználási módok megoszlásának bemutatása (Mrd Ft)



Fejlesztési cél





Bács-Kiskun megye esetében két kiemelt fejlesztési célterület létezik, melyek a megye területfejlesztési programjában is megtalálhatók. Az egyik a Homokhátság, a másik a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti szabad vállalkozói zónába tartozó települések. A forrásfelhasználási módok a megye települései közötti egyenlőtlenségek csökkentését szolgálják.

A megyében nem létezik térségi TDM szervezet, aki a szolgáltatásokat és az attrakciókat hálózatba, csomagba szervezné. A BKMÖ 100%-os nonprofit cége vállalta fel azt a hiánypótló feladatot, melynek során egységes turisztikai arculatot alakít ki a térségnek, az egyes vonzerőket rendszerbe szervezi, ez együttműködések körét szélesíti. Bács-Kiskun megye esetében két kiemelt fejlesztési célterület létezik, melyek a megye területfejlesztési programjában is megtalálhatók. Az egyik a Homokhátság, a másik a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti szabad vállalkozói zónába tartozó települések. A forrásfelhasználási módok a megye települései közötti egyenlőtlenségek csökkentését szolgálják.

A területi egyenlőtlenségek kiegyenlítése érdekében a forrás felhasználási módját nem kívánjuk cél, célterület, kedvezményezett szint megbontani.



11,699


0,000

Földrajzi célterület 0,000

Fejlesztési cél 0,000


0,000


igényelhető11,699

Elenőrzés 11,699

2.1.A forrás mindenki számára igényelhető, aki a TOP jogosultsági feltételeknek eleget tesz.


3.1. Fenntartható települési közlekedés-fejlesztés

3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának

növelése

Ellenőrzés



A forráskeret felhasználási módok indoklása

Kérjük, a fenti táblával összhangban sorolja fel a konkrét

célterületet/célt/kedvezményezetti csoportot és választását indokolja is!




Intézkedés kódszáma







0,000

2,000

4,000

6,000

8,000

10,000

12,000


Forráskeret felhasználási módok megoszlásának bemutatása (Mrd Ft



Fejlesztési cél





4,894 10,954 15,848


0,000 0,104 0,104

Földrajzi célterület 0,000 0,000 0,000



0,000 0,000 0,000


igényelhető4,894 10,850 15,744

Ellenőrzés: 4,894 10,954 15,848

3.1. 3.2.


A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 1/1 tulajdonában lévő 575 nm-es ingatlan közigazgatási funkciót szolgáló hivatali intézmény energetikai korszerűsítését kívánja megvalósítani, illetve konzorciumvezetőként települési SEAP-ok és megyei SECAP elkészítését tervezi. A BKMÖ projektjeire elkülönített forrás 104 millió forint. A forrás maradék része mindenki számára igényelhető, aki a TOP jogosultsági feltételeknek eleget tesz.


Felhívás értelmében kizárólag a BKMÖ adhat be támogatási igényt.

4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális

fejlesztése



4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja Ellenőrzés

1,794 1,429 1,834 5,057


0,000 0,000 0,000 0,000

Földrajzi célterület 0,000 0,000 0,000 0,000

Fejlesztési cél 0,000 0,000 0,000 0,000


0,000 0,000 0,000 0,000


igényelhető1,794 1,429 1,834 5,057

Ellenőrzés: 1,794 1,429 1,834 5,057

4.1. 4.2. 4.3.















0,000

2,000

4,000

6,000

8,000

10,000

12,000

3.1. Fenntartható települési közlekedés-fejlesztés

3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás

arányának növelése




Fejlesztési cél



0,000

0,200

0,400

0,600

0,800

1,000

1,200

1,400

1,600

1,800

2,000








Fejlesztési cél











5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi

foglalkoztatási együttműködések (paktumok)

5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű

komplex programok

5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Ellenőrzés

5,157 0,683 1,171 7,011


2,500 0,000 0,000 2,500

Földrajzi célterület 0,000 0,000 0,000 0,000

Fejlesztési cél 0,000 0,000 0,000 0,000


1,000 0,000 0,000 1,000

Minden, megyén belüli jogosult számára

igényelhető1,657 0,683 1,171 3,511

Ellenőrzés: 5,157 0,683 1,171 7,011

5.1. 5.2. 5.3.

A BKMÖ a megyei foglalkoztatási paktum létrehozására 2,5 milliárd forintot különít el saját felhasználásra. A megye területi fejlettsége jelentős különbségeket mutat településenként, járásonként is. E fejlettség kiegyenlítése érdekében 1 milliárd forintot kívánunk a szabad vállalkoási zóna ás a homokhátság településeinek biztosítani. A forrás maradék része mindenki számára igényelhető, aki a TOP jogosultsági feltételeknek eleget tesz.



Bács-Kiskun megye esetében két kiemelt fejlesztési célterület létezik, melyek a megye területfejlesztési programjában is megtalálhatók. Az egyik a Homokhátság, a másik a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti szabad vállalkozói zónába tartozó települések. A forrásfelhasználási módok a megye települései közötti egyenlőtlenségek csökkentését szolgálják.













5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi

együttműködés




0,000

1,000

2,000

3,000

4,000

5,000

6,000

5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és

helyi foglalkoztatási együttműködések

(paktumok)

5.2. A társadalmi együttműködés erősítését

szolgáló helyi szintű komplex programok



Minden, megyén belüli jogosult számára igényelhető


Fejlesztési cél






3.) Megye_ITP_4. fejezet


INDIKÁTOR VÁLLALÁSOK

Megye neve:

Megyei ITP neve:

Megye forráskerete (Mrd Ft): 63,23

Saját keretösszeg (Mrd Ft): 63,23

Teljes TOP keretösszeg (megyék együtt) (Mrd Ft) 798,68

Részesedés aránya: 7,92%

TOP prioritás Kimeneti indikátor neve MértékegységeTOP Célértéke

(2018)Forrásarányos célérték (2018)

A megye által vállalt célérték

(2018)

TOP Célértéke (2023)


A megye által vállalt célérték (2023)

A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe

ha 275 21,69 22,00 1373 108,28 108,28

A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza km 68 5,39 6,00 340 26,92 27,00

Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma

db 2500 198 198 12500 990 990


Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek

m2 279000 22086,29 22500,00 1395000 110431,41 110432,00

Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza

km 240 15,61 19,00 686 44,60 44,60

Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése tonna CO2

egyenérték37631,877 3279,14 3279,24 376318,77 32791,32 32792,00

Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi

gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskola-egészségügyi

ellátás) száma

db 185 16 29 925 78 78

Helyreállított lakóegységek városi területeken lakóegység 232 19 20 1160 92 92

A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma

fő 8580 668 708 42900 3339 3339

Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma fő 26600 2105 2105 133000 10525 10525



1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás

elősegítésére

3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való

áttérés kiemelten a városi területeken



Bács-Kiskun megye




INDIKÁTOR VÁLLALÁSOK

Megye neve:

Megyei ITP neve:

Megye forráskerete (Mrd Ft): 63,23

Saját keretösszeg (Mrd Ft): 63,23

Teljes TOP keretösszeg (megyék együtt) (Mrd Ft) 798,68

Részesedés aránya: 7,92%

TOP prioritás Kimeneti indikátor neve Mértékegysége


ha

A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza km


db



m2


km


egyenérték



ellátás) száma

db

Helyreállított lakóegységek városi területeken lakóegység

A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma

fő

Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma fő




elősegítésére





Bács-Kisku

Bács-Kisku

Megjegyzés



TOPprioritás/egyedi célkitűzés

Kimeneti indikátor neve Mértékegysége

Arány a megye intézkedé-senkénti

választott forráskeretei

alapján




TOP forrás-arányos

indkátorértékek


Támogatásban részesülő vállalkozások száma db 8189 649 646

Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma

db 189 15 15

A nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma

db 8000 634 631


ha 275 21,69 1373 108,69 108,28

A rehabilitált talaj összkiterjedése ha 504 39,90 39,75

1.B

A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott

helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése

látogatás/év 7,94% 1116000 88345 88651

1.C A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza km 7,92% 68 5,39 340 26,92 26,92


db 2500 198 12500 990 990

Újonnan létrehozott, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma

db 11000 871 871


db 2000 159 159


db 14750 1168 1168


m2 279000 22086,29 1395000 110430,67 110431,41

Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága

személy 1240000 98161 98162

Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza

m 558000 44172,27 44172,57

A rehabilitált talaj összkiterjedése ha 19 1,51 1,51

1.D 7,92%

7,92%

1.A



2.A

Az alábbi tábla tájékoztató jelleggel készült. Célja, hogy a területi szereplők igényeinek megfelelő forrásallokáció vonatkozásában ismertesse a TOP indikátor célértékeinek forrásarányos alakulását. A tábla nem része a területi szereplő ITP-jének!

7,89%





Támogatásban részesülő vállalkozások száma db

Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma

db

A nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma

db


ha

A rehabilitált talaj összkiterjedése ha

1.B

A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott

helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése

látogatás/év

1.C A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza km


db


db


db


db


m2


személy

Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza

m

A rehabilitált talaj összkiterjedése ha

1.D

1.A



2.A

Az alábbi tábla tájékoztató jelleggel készült. Célja, hogy a területi szereplők igén forrásarányos alakulását. A tá







alapján





indkátorértékek


Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek

m2 168000 13299,18 13299,27

Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága

m2 1468000 116209,48 116210,26

Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma

db 21 2 2

Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma

db 80 7 6

Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma

db 29 3 2


km 240 15,61 686 54 44,60

A középületek éves primerenergia-fogyasztásának csökkenése

kWh/év 25178763,14 1993195,41 2194003,44

A megújulóenergia-termelés további kapacitása MW 329,861 26,12 28,75


egyenérték37631,877 3279,14 376318,77 29790,06 32791,32

Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés

PJ/év 0,63 0,05 0,06

A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség

PJ/év 3,12 0,25 0,28

Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság

fő 370000 29290 30860



ellátás) száma

db 185 16 925 74 78

Újonnan épített vagy felújított rendelők, tanácsadók száma

db 617 49 52

A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma

db 8,36% 244 20 21



8,71%3.B

4.A

6,50%

8,34%

3.A






m2

Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága

m2

Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma

db

Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma

db

Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma

db


km

A középületek éves primerenergia-fogyasztásának csökkenése

kWh/év

A megújulóenergia-termelés további kapacitása MW


egyenérték

Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés

PJ/év

A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség

PJ/év

Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság

fő



ellátás) száma

db

Újonnan épített vagy felújított rendelők, tanácsadók száma

db

A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma

db



3.B

4.A

3.A







alapján





indkátorértékek


Helyreállított lakóegységek városi területeken lakóegység 232 19 1160 92 92


m2 9000 712,46 712,39

Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek m2 139000 11003,49 11002,42


fő 1564000 123810 123797

Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma

fő 267000 21137 21135

5.AA foglalkoztatási paktumok keretében

munkaerőpiaci programokban résztvevők számaszám 7,78% 8580 668 42900 3397 3339

Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma

fő 7,92% 106800 8455 8461

Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma fő 7,91% 26600 2105 133000 10529 10525

5.B/5.C


7,92%4.B





Helyreállított lakóegységek városi területeken lakóegység


m2

Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek m2


fő

Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma

fő

5.AA foglalkoztatási paktumok keretében

munkaerőpiaci programokban résztvevők számaszám

Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma

fő

Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma fő

5.B/5.C

5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműkö

4.B


Megye neve:

Megyei ITP neve:


63,23

Minden adat automatikusan megjelenik az 1. munkalapról

Prioritás intézkedésre eső összeg 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1 fé 2.fé 1 fé 2.fé 1 fé 2.fé

9,018 2,028 6,999,018 0,000

5,666 3,026 2,645,666 0,000

4,0474,047

4,047 0,000

4,8803,304 1,576

4,88 0,000

2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 11,699

9,394 2,305

11,699 0,000

4,8941,394 3,5

4,894 0,000

10,954

4,02 6,934

10,954 0,000

1,7940,978 0,816

1,794 0,000

1,4290,935 0,494

1,429 0,000

1,8341,834

1,834 0,000

5,1572,5 2,657

5,157 0,000

0,6830,683

0,683 0,000

1,1711,171

1,171 0,000

63,226 0 0 0 0 0 3,894 19,021 11,228 3,828 16,016 9,239 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 63,226 0,000



2017 2018






elősegítésére




2015


Intékedések

Bács-Kiskun megye


ÜTEMEZÉS








Összes forrás

Ell.


2019 2020 2021 2022 20232016


Documents

Bács-Kiskun 2020 · 2017-06-12 · Az Bács-Kiskun Megyei Integrált Területi Program a 2014-2020 költségvetési id őszakra vonatkozó Terület- és Településfejlesztési Operatív