BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZGYŰLÉS

BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZGYŰLÉS 5087-7/2015.

K I V O N A T a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2015. december 11-i

ülése jegyzőkönyvéből 54/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t A közgyűlés ülésének napirendje 1. Tájékoztató a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartása érdekében terve-

zett kormányzati intézkedésekről Előadó: Dr. Aszódi Attila, Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért fele-

lős kormánybiztos 2. Tájékoztató a Miniszterelnökség Agrár-Vidékfejlesztési Államtitkárság feladatai-

ról, különös tekintettel a megyét érintő kérdésekről, továbbá a Vidékfejlesztési Programjáról Előadó: Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár, Miniszterel-

nökség 3. Tájékoztató két testületi ülés közötti ügyekről

Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke 4. Előterjesztés megyei turisztikai és marketing kft. alapítására

Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke

5. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2015. évi költségvetésének módosítására Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke

6. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2016. évi költségvetésének

elfogadására Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke

7. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. alapító okira-

tának módosítására Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke

8. Előterjesztés az Európai Régiók Gyűléséből történő kilépésre

Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke

- 2 -

9. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2016. évi belső ellenőrzésitervének elfogadásáraElőadó: dr. Szigeti László, megyei főjegyző

10. Előterjesztés a határon átnyúló kapcsolatok erősítése, javítása érdekében teen-dő további intézkedésekrőlElőadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke

11. Beszámoló a települési önkormányzatokkal való együttműködésről, a területfej-lesztési közös munkában elért eredményekről és további lehetőségekrőlElőadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke

12. Előterjesztés Kecskemét, Deák Ferenc téri székház irodahelyiségeinek ingyeneshasználatba adásáraElőadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke

13. Előterjesztés a Közép-magyarországi régió jelenlegi közigazgatási határok men-tén történő esetleges kettéválasztásának lehetőségérőlElőadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke

14. Előterjesztés Kiskunmajsa Város Önkormányzata részére elismerő oklevél ado-mányozásáról Kiskunmajsa város gyógyhellyé minősítése alkalmábólElőadó: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke

15. Tájékoztató Bács-Kiskun megye mezőgazdaságának további fejlesztési elképze-léseirőlElőadó: Domján Gergely, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei

Szervezete elnöke

16. KÖZMEGHALLGATÁS

17. Egyéb ügyek

Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, aljegyző

K. m. f.

Rideg László s.k. Dr. Szigeti László s.k. elnök főjegyző

BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZGYŰLÉS

5087-7/2015.


ülése jegyzőkönyvéből

55/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t Tájékoztató a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartása érdekében tervezett kormányzati intézkedésekről

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartása érdekében tervezett kormányzati intézkedésekről szóló tájékoztatót tudomásul vette.

Határozatról értesülnek: Megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző, aljegyző

K. m. f.



5087-7/2015.



56/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t Tájékoztató a Miniszterelnökség Agrár-Vidékfejlesztési Államtitkárság feladatairól, különös tekintettel a megyét érintő kérdésekről, továbbá a Vidékfejlesztési Program-járól

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Miniszterelnökség Agrár-Vidékfejlesztési Állam-titkárság feladatairól, különös tekintettel a megyét érintő kérdésekről, továbbá a Vi-dékfejlesztési Programjáról szóló tájékoztatót tudomásul vette.


K. m. f.



5087-7/2015.



57/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t Tájékoztató két testületi ülés közötti ügyekről

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a két testületi ülés közötti ügyekről készített tájé-koztatót tudomásul vette.

Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, aljegyző

K. m. f.



5087-7/2015.



58/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t Bács-Kiskun megyei turisztikai és marketing kft. alapítása

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Bács-Kiskun megyei turisztikai és marketing kft. alapítása tárgyú előterjesztést, és az alábbi határozatot hozta:

1. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés akként határoz, hogy Bács-Kiskun Megyei Tu-rizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. néven kizárólagos önkormányzati tu-lajdonú nonprofit korlátolt felelősségű kft-t alapít. A Közgyűlés hozzájárul ahhoz,hogy a Kft. székhelyeként a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat tulajdonában álló6000 Kecskemét, Deák F. tér 3. szám alatt található ingatlan kerüljön bejegyzésrea cégnyilvántartásba.

2. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési ésMarketing Nonprofit Kft. alapító okiratát a határozat mellékletét képező tartalom-mal elfogadja.

3. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési ésMarketing Nonprofit Kft. első ügyvezetőjének Csáki Bélát (született Kiskunfélegy-háza, 1977.03.11., lakcím: 6116 Fülöpjakab, Templom u. 8., anyja születési neve:Vörösmarty Eszter) választja határozatlan időtartamra. Az ügyvezető feladatátmegbízási jogviszony keretében látja el havi bruttó 150.000,- Ft díjazás ellenében.

4. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési ésMarketing Nonprofit Kft. felügyelő bizottsági tagjainak- Gáspár Ferencet (anyja születési neve: Nagy Mária, lakcím: 6080 Szabadszál-

lás, Bartók B. u. 15.), - Brassó Imre Albertet (anyja születési neve: Madarász Klára, lakcím: 6136 Har-

kakötöny, Templom u. 9.), - Suhajda Krisztiánt (anyja születési neve: Rátkai Terézia, lakcíme: 6230 Solt-

vadkert, Kossuth L. u. 5.) választja meg határozatlan időtartamra. A felügyelő bizottsági tagok feladatukat dí-jazás nélkül, ingyenesen végzik.

5. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési ésMarketing Nonprofit Kft. alapításához szükséges 3.000.000,- Ft pénzbeli hozzájá-rulást a 2015. évi költségvetésében biztosítja.

- 2 -

6. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a 2016. évi költségvetése terhére a Bács-KiskunMegyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. részére 3.000.000,- Ft ösz-szegű tagi kölcsönt biztosít, amelyet a társaságnak 2016. december 15-ig kellvisszafizetnie.

7. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés felhatalmazza elnökét a Bács-Kiskun MegyeiTurizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. alapításához és működés megkez-déséhez szükséges okiratok és dokumentumok, valamint a tagi kölcsönről szólószerződés aláírására.

Felelős: Közgyűlés elnöke Határidő: 2015. december 20.

Értesülnek: Közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző, aljegyző, Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. ügyvezetője és felügyelő bizottsági tagjai

K. m. f.


58/2015. (XII.11.) Kgy. sz. határozat melléklete

Alapító okirat

amelynek tartalmát a 6. pontban megjelölt alapító az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság létrehozásáról a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. alapján, az alábbiak

szerint állapítja meg:

I.

A TÁRSASÁG CÉGNEVE, SZÉKHELYE, TEVÉKENYSÉGI KÖRE, IDŐTARTAMA

1. A társaság cégneve: Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing NonprofitKorlátolt Felelősségű Társaság

1.1. A társaság rövidített neve: Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

1.2. A társaság idegen nyelvű elnevezése: Bács-Kiskun County Tourism Development and Marketing Nonprofit Ltd.

2. A társaság székhelye és elérhetőségei:

2.1. A társaság székhelye: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3. 2.2. A társaság székhelye egyben a központi ügyintézés helye is. 2.3. A társaság honlapja: www.bacskiskun.hu/ 2.4. A társaság e-mail elérhetősége: [email protected]

3. A társaság (első helyen kiemelve a fő) tevékenységi köre:70.22’08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás (főtevékenység) 18.12’08 Nyomás (kivéve: napilap) 18.13’08 Nyomdai előkészítő tevékenység 18.14’08 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás 18.20’08 Egyéb sokszorosítás 47.29’08 Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem 47.61’08 Könyv-kiskereskedelem 47.78’08 Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme 47.89’08 Egyéb áruk piaci kiskereskedelme 47.91’08 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem 47.99’08 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem 55.10’08 Szállodai szolgáltatás 55.20’08 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás 55.90’08 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 58.11’08 Könyvkiadás 58.12’08 Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása 58.14’08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 58.19’08 Egyéb kiadói tevékenység 58.21’08 Számítógépes játék kiadása 58.29’08 Egyéb szoftverkiadás 59.11’08 Film-, video-, televízióműsor-gyártás 59.12’08 Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai

1

http://www.ksh.hu/apps/vb.teaor08_pkg.show_teaor_tart?teaor_kod=1812











59.13’08 Film-, video- és televízióprogram terjesztése 59.14’08 Filmvetítés 59.20’08 Hangfelvétel készítése, kiadása 60.20’08 Televízióműsor összeállítása, szolgáltatása 63.11’08 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás 63.12’08 Világháló-portál szolgáltatás 63.91’08 Hírügynökségi tevékenység 63.99’08 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás 68.20’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 70.10’08 Üzletvezetés 70.21’08 PR, kommunikáció 70.22’08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás 72.20’08 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés 73.11’08 Reklámügynöki tevékenység 73.12’08 Médiareklám 73.20’08 Piac-, közvélemény-kutatás 74.90’08 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 79.11 '08 Utazásközvetítés 82.11’08 Összetett adminisztratív szolgáltatás 82.19’08 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 82.30’08 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 82.99’08 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás 84.13’08 Üzleti élet szabályozása, hatékonyságának ösztönzése 85.59’08 M.n.s. egyéb oktatás 94.99’08 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

A társaság gazdasági tevékenysége jövedelemszerzésre nem irányul, melyre figyelemmel nonprofit gazdasági társaságként működik. A gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tag részére nem adható ki, hanem az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja.

4. A társaság időtartama:A társaság határozatlan időre jön létre.

5. A társaság tevékenységét az alapító okirat ellenjegyzésének napjától előtársaságkéntazonnal megkezdi. Előtársaságként üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat.

II.

A TÁRSASÁG ALAPÍTÓJA, ELSŐ ÜGYVEZETŐ, A KÉPVISELET ÉS A CÉGJEGYZÉS MÓDJA

6. A társaság alapítója:Név: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Székhely: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3. Törzskönyvi azonosító szám (PIR): 724308 Államháztartási egyedi azonosító: (ÁHTI): 733908 Adószám: 15724306-1-03 Képviseletre jogosult neve: Rideg László Kálmán, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés

elnöke (anyja születési neve: Pirisi Julianna, lakcím: 6200 Kiskőrös, Katona J. u. 33.)

2








7. A társaságot az ügyvezetője írásban cégjegyzés útján képviseli. Az alapító a társaság első ügyvezetőjéül Csáki Bélát (született Kiskunfélegyháza,

1977.03.11., lakcím: 6116 Fülöpjakab, Templom u. 8., anyja születési neve: Vörösmarty Eszter) jelöli ki határozatlan időtartamra.

8. A cégjegyzés módja: A társaság cégjegyzése akként történik, hogy a társaság géppel, vagy kézzel előírt,

előnyomott, illetve előnyomtatott cégneve alá az ügyvezető önállóan jogosult aláírni a nevét, hiteles cégaláírási nyilatkozatának megfelelően.

III.

A TÁRSASÁG TÖRZSTŐKÉJE, A TAG TÖRZSBETÉTE ÉS A BEFIZETÉS

MÓDJA, IDEJE

9. A társaság törzstőkéje: 3.000.000,- Ft, azaz: hárommillió forint, amelyből 3.000.000,- Ft a pénzbetét (pénzbeli

hozzájárulás). 10. A tag törzsbetéte: A 6. pontban megjelölt Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat alapító tag törzsbetétje

3.000.000,- Ft, amely 3.00.000,- Ft készpénzből (pénzbeli hozzájárulásból) áll. Az alapítónak a pénzbeli hozzájárulását az alapító okirat aláírását követő 8 napon belül kell

teljesítenie a társaság számlájára. Az alapító a társaság veszteségeinek fedezése céljából pótbefizetésre nem köteles. 11. Üzletrész: A társaság bejegyzését követően a tag jogait és a társaság vagyonából őt megillető

hányadot az üzletrész testesíti meg. A tagnak csak egy üzletrésze lehet.

IV.

A TÁRSASÁG SZERVEZETE 12.

12.1. A társaságnál a taggyűlés jogait az alapító gyakorolja. Az alapító a határozatait írásban közli az ügyvezetővel.

Az alapító az ügyvezetőt bármikor írásban is utasíthatja. 12.2. Az alapító dönt minden olyan kérdésben, amit jogszabály, vagy ezen alapító okirat a

hatáskörébe utal, illetve nem tartozik a társaság szokásos tevékenységébe.

Az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik különösen: a.) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény

felhasználására vonatkozó döntést, b.) a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve az ügyvezető megválasztása,

visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint, ha az ügyvezető a társasággal munkaviszonyban is áll, a munkáltatói jogok gyakorlása,

c.) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,

3

d.) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, e.) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, melyet a Társaság saját tagjával,

ügyvezetőjével, felügyelő bizottsági tagjával, választott társasági könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával (Ptk. 8:1.§ 1.) köt,

f.) az ügyvezető és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése, g.) a társaság jogutód nélküli megszűnésének elhatározása, h.) az alapító okirat módosítása, i.) szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása, j.) a társaság számviteli politikájának elfogadása, módosítása, k.) a társaság munkaügyi szabályzatának elfogadása, módosítása, l.) a társaság külföldi kiküldetési rendjéről szóló szabályzatának elfogadása, módosítása, m.) vezető tisztségviselő részére felmentvény megadása, n.) döntés ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről, o.) döntés a gazdasági társaság tulajdonát képező ingatlan elidegenítéséről, megterheléséről, p.) döntés hitel felvételéről, q.) közgyűlési tag megbízása a gazdasági társaság irataiba történő betekintés, a vezető

tisztségviselőtől tájékoztatás, felvilágosítás kérés érdekében, r.) döntés tőkeemelésről, a Nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt módon, s.) gazdálkodó szervezet alapítása, megszüntetése, t.) gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása, u.) mindazon ügyek, melyeket jogszabály, vagy az alapító okirat az alapító kizárólagos

hatáskörébe utal.

Az alapítói jogok gyakorlásának megosztása a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés és szervei között a következő:

A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) a polgári törvénykönyvről szóló törvény szerint a gazdasági társaság legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések,

b) vezető tisztségviselő részére felmentvény megadása, c) döntés ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről, d) döntés a gazdasági társaság tulajdonát képező ingatlan elidegenítéséről, megterheléséről, e) döntés hitel felvételéről, f) közgyűlési tag megbízása a gazdasági társaság irataiba történő betekintés, a vezető

tisztségviselőtől tájékoztatás, felvilágosítás kérés érdekében, g) döntés tőkeemelésről, a Nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt módon, h) gazdálkodó szervezet alapítása, megszüntetése, i) gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása, A Pénzügyi és Turisztikai Bizottság hatásköre: a) az éves üzleti terv elfogadása, módosítása, b) számviteli politika elfogadása, módosítása, c) a gazdasági társaság szervezeti és működési szabályzatának, munkaügyi szabályzatának,

külföldi kiküldetési rendjéről szóló szabályzatának elfogadása, módosítása.

A Közgyűlés elnökének hatásköre a Közgyűlés és a Pénzügyi és Turisztikai Bizottság hatáskörébe nem tartozó egyéb alapítói jogok gyakorlása.

12.3. Az alapító valamennyi döntéséről írásban köteles értesíteni a társaság vezető

tisztségviselőit. Az értesítésben pontosan meg kell jelölni a döntés tartalmát, meghozatalának

4

időpontját, a döntés hatályait, illetve a döntést támogatók és ellenzők személyét. Az alapító itt megjelölt döntéseiről a társaság nyilvántartást köteles vezetni.

12.4. Figyelemmel arra, hogy az alapító működése részben jogszabály által, részben saját szervezeti és működési szabályzata által meghatározott, ezért a működéssel kapcsolatos szabályok kizárólag jelen okirattal létrehozott társaságot érintő döntésekre érvényesülnek, és nem vonatkoznak az alapító más tárgyú döntéseire, illetve azok eljárási mechanizmusára.

12.5. Az alapító évente legalább egy alkalommal köteles a társasággal kapcsolatos ügyeket napirendre tűzni és megvitatni. Az éves beszámolót azonban köteles a számviteli törvényben meghatározott időpontig elfogadni.

Az alapító a jogszabályban, illetve saját szabályzatában meghatározott módon köteles összehívni az ülését és közli annak napirendjét.

Az alapító – a megválasztással, illetve kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével – a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles az ügyvezető, valamint a felügyelő bizottság véleményét megismerni. A véleményezési jogot a jogosultak önállóan gyakorolják. A döntés tervezetét, illetve az ahhoz tartozó előterjesztést az alapító ülésére szóló meghívóval együtt, de legalább 3 munkanappal az ülés előtt küldi meg az érintetteknek azzal a felhívással, hogy írásba foglalt véleményüket legkésőbb az alapító ülésén ismertessék. Az ügyvezető és a felügyelő bizottság írásbeli véleményéről a társaság nyilvántartást köteles vezetni.

12.6. A társaság ügyeivel foglalkozó napirend nyilvános, azon hallgatóságként bárki részt vehet. Kivételesen, a megvitatandó téma jellegére tekintettel, a jogszabály, illetve a saját szabályzat rendelkezései szerint zárt ülés is elrendelhető.

12.7. Az alapító ülésének határozatképességére, valamint a határozathozatal módjára a jogszabály, illetve a saját szabályzat rendelkezései irányadók.

12.8. Az alapító valamennyi döntéséről írásban köteles értesíteni a társaság vezető tisztségviselőit. Az értesítésben pontosan meg kell jelölni a döntés tartalmát, meghozatalának időpontját, a döntés hatályait, illetve a döntést támogatók és ellenzők személyét. Az alapító itt megjelölt döntéseiről a társaság nyilvántartást köteles vezetni.

13. A társaság ügyvezetője:

13.1. A társaságnak egy ügyvezetője van, akit az alapító határozatlan időre választ. Jogkörére, feladataira, felelősségére a 2013. évi V. tv. -ben előírtak – a jelen alapító

okiratban foglaltak kivételével – vonatkoznak. 13.2. Az ügyvezető – a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő részvényszerzést

kivéve – csak az alapító előzetes engedélyével szerezhet társasági részesedést, vagy vállalhat vezető tisztségviselői megbízást a társaságéval azonos főtevékenységet folytató más gazdálkodó szervezetben.

13.3. Az ügyvezetőnek írásban kell nyilatkoznia az alapítónak, hogy az alapító által elhatározott és a javára szóló pénzbeli vagy nem pénzbeli vagyoni juttatás kifizetése nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések – szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai - szerint felel.

13.4. Az ügyvezető által hozott, a társaság belső vagy külső tevékenységét érdemben befolyásoló döntést írásba kell foglalni. Ennek keretében meg kell jelölni a döntés tartalmát, meghozatalának időpontját és hatályát. Az ügyvezető itt megjelölt döntéseiről a társaság köteles nyilvántartást vezetni.

5

14. Felügyelőbizottság:

14.1. A társaságnál 3 tagú felügyelőbizottság működik, a tagjait az alapító határozatlan időre jelöli ki.

Az első felügyelőbizottság tagjai: 1. Gáspár Ferenc (anyja születési neve: Nagy Mária, lakcím: 6080 Szabadszállás, Bartók

B. u. 15.); 2. Brassó Imre Albert (anyja születési neve: Madarász Klára, lakcíme: 6136 Harkakötöny,

Templom u. 9.); 3. Suhajda Krisztián (anyja születési neve: Rátkai Terézia, lakcíme: 6230 Soltvadkert,

Kossuth L. u. 5.). Jogkörükre, feladataikra, felelősségükre a 2013. évi V. tv. 3: 26.-28., 3:119.-128. §–aiban

előírtak vonatkoznak, 14.2. A felügyelő bizottság tagjai soraiból elnököt választ. A felügyelő bizottság évente legalább egyszer köteles ülést tartani. Az ülést az elnök hívja

össze. A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. A felügyelő bizottság egyszerű szótöbbséggel hozza meg döntéseit.

A felügyelő bizottság – fenti rendelkezések figyelembe vételével – maga állapítja meg részletes ügyrendjét.

14.3. A felügyelő bizottság köteles haladéktalanul tájékoztatni az alapítót és annak döntését kérni, ha

a) a társaság működése során olyan jogszabálysértés, vagy a társaság érdekeit egyébkéntsúlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az alapító döntését teszi szükségessé,

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.

V.

VEGYES SZABÁLYOK

15. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-t kell megfelelően alkalmazni.

16. Azokban az esetekben, amikor a Ptk. vagy más jogszabály a társaságot kötelezi arra, hogyközleményt tegyen közzé, a társaság e kötelezettségének a társaság honlapján - www.bacskiskun.hu/ - tesz eleget.

Jelen alapító okiratot, mint akaratommal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírom.

Dátum: ............................................... ...............................................

tag aláírása

Ellenjegyezte: .......................................................................... (ügyvéd, jogtanácsos)

6

http://www.bacskiskun.hu/


5087-7/2015.



59/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft-nek nyújtott kölcsön visszafizetési határidejének módosítása

A Közgyűlés megtárgyalta a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2015. évi költségve-tésének módosításáról szóló előterjesztést és annak végrehajtására vonatkozóan az alábbi határozatot hozza:

1./ A Közgyűlés hozzájárul, hogy a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft-vel 2015. július 1-jén kötött tagi kölcsönszerződés alapján folyósított 30.000 eFt kölcsön visszafizetésének határideje a kölcsönszerződésben foglalt 2015. december 15-ről 2016. június 30-ra módosuljon.

A tagi kölcsönszerződés módosításának aláírására felhatalmazza a Közgyűlés elnö-két.

Felelős: Közgyűlés elnöke Határidő. azonnal

Határozatról értesülnek: Közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző, aljegyző, pénzügyi irodavezető, BKM. Területfejlesztési Kft. ügyveze-tője

K. m. f.



5087-7/2015.



60/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2016. évi költségvetése

A Közgyűlés megtárgyalta a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2016. évi költségve-tési rendeletének megalkotására vonatkozó előterjesztést és ahhoz kapcsolódóan az alábbi határozatot hozza:

1./ A Közgyűlés az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29.§ (3) bekez-désében foglalt kötelezettség alapján a határozat 1. számú táblázatában foglal-tak szerint határozza meg a következő három évre vonatkozó saját bevételeinek, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3.§ (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési köte-lezettségeinek várható összegét.

2./ A Közgyűlés felhatalmazza az elnököt, hogy a költségvetési rendelet 8. számú mellékletében elfogadott likviditási tervet a havonta történő felülvizsgálat ered-ményétől függően, szükség szerint módosítsa, a Közgyűlés utólagos tájékoztatá-sa mellett.

Felelős: Közgyűlés elnöke

Értesülnek: Közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző

K. m. f.


1. számú táblázat

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat saját bevételeinek és adóssággal kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek

következő három évre vonatkozó összegei

ezer Ft-ban

Megnevezés 2016 2017 2018 2019

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat saját bevételei: 1. Működési saját bevételek a. Szolgáltatási díjbevételek 0 0 0 0 b. Bérleti díj bevételek 10 117 10 117 10 117 10 117 c. Áfa bevételek 27 27 27 27 d. Egyéb bevételek 200 200 200 200 e. Kamatbevételek 0 0 0 0 2. Felhalmozási saját bevételek a. Tárgyi eszközök értékesítéi bevétele 3 620 0 0 0 c. Pénzügyi befektetések bevételei 0 0 0 0

Saját bevételek összesen 13 964 10 344 10 344 10 344

Adósságot keletkeztető ügyletből szárma-zó fizetési kötelezettség összege

0 0 0 0


5087-7/2015.



61/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. alapítói okiratának módosítása

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Bács-Kiskun Megyei Terület-fejlesztési Nonprofit Kft. alapító okiratának módosításáról szóló előterjesztést és azt elfogadva a következő alapítói határozatot hozta.

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés az alábbiak szerint módosítja a Bács-Kiskun Me-gyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. alapító okiratát, a határozat-tervezet mellékleté-ben foglaltak szerint elfogadja az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezet-be foglalt szövegét, egyúttal felhatalmazza elnökét annak aláírására és megbízza dr. Csóti Mária ügyvédet, hogy a módosított alapító okiratot a Kecskeméti Törvényszék-hez mint Cégbírósághoz a változás bejelentése végett benyújtsa:

„ALAPÍTÓ OKIRAT 7. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁSA

A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Tár-saság alapító tagja a 2012. december 10. napján kelt egységes szerkezetű alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja.

1. Az alapító okirat 2. pontja az alábbiak szerint változik:

A Társaság alapító tagja (továbbiakban: Alapító)

Név: Bács-Kiskun Megyei ÖnkormányzatSzékhelye: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.Nyilvántartási szám: 724 308 (Magyar Államkincstár)Képviseletre jogosult neve: Rideg László Kálmán, Bács-Kiskun Megyei Közgyű-

lés Elnöke Anyja neve: Pirisi JuliannaLakcím: 6200 Kiskőrös Katona J. u. 33.

2. Az alapító okirat 11.5. pontjának ötödik és hatodik bekezdése az alábbiakszerint módosul:

Pénzügyi és Turisztikai Bizottság hatásköre:a) az éves üzleti terv elfogadása, módosítása,b) számviteli politika elfogadása, módosítása,c) a gazdasági társaság szervezeti és működési szabályzatának, munkaügyi sza-

bályzatának, külföldi kiküldetési rendjéről szóló szabályzatának elfogadása,módosítása.

A Közgyűlés elnökének hatásköre a Közgyűlés és a Pénzügyi és Turisztikai Bi-zottság hatáskörébe nem tartozó egyéb alapítói jogok gyakorlása.

3. Az alapító okirat 12.1. pontjának második bekezdése az alábbiak szerint mó-dosul:

A Társaság ügyvezetője: Dr. Kecskés László (a.n.: Molnár Erzsébet)6000 Kecskemét, Pablo Casals u. 7. szám alatti lakos

Az ügyvezető megbízása 2015. április 1. napjától határozatlan időre szól.

4. Az alapító okirat 17.3. pontja 16.3. pontra változik és az alábbiak szerint mó-dosul:

Az alapító okiratban nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók.

Az alapító hatályon kívül helyezi az alapító okirat 12.4. pontját, a 14.2. pont máso-dik bekezdésétől ezen pont végéig terjedő szövegezést, valamint a 15. pontot - a15.1. és 15.2. pontra (amely tévesen 16.2. számozással szerepel) is kiterjedően -egyebekben az alapító okirat egyéb rendelkezései változatlan tartalommal állnakfenn.” (3/2015. sz. alapítói határozat)

Felelős: Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke Határidő: 2015. december 15.

A határozatról értesülnek: - megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei közgyűlés tagjai, megyei főjegyző, aljegyző

- dr. Kecskés László, a kft. ügyvezetője - dr. Csóti Mária, ügyvéd

K. m. f.


- 2 -


Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési

Nonprofit

Korlátolt Felelősségű Társaság

ALAPÍTÓ OKIRATA

A 2012. december 10. napján kelt alapító okiratnak a 2015. december 11. napjáig megtörtént változással

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT, HATÁLYOSÍTOTT SZÖVEGE Készítette és ellenjegyezte: dr. Csóti Mária ügyvéd

1

ALAPÍTÓ OKIRAT EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA

Alulírott alapító, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V .törvény rendelkezéseinek megfelelően a következők szerint állapítom meg az alábbi nonprofit egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság - 2015. december 11-én kelt alapítói határozat, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti - változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát.1 1./ A Társaság cégneve, székhelye A Társaság cégneve: Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Székhelye: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. A társaság székhelye egyben a központi ügyintézés helye is. A társaság e-mail elérhetősége:[email protected] 2./ A Társaság alapító tagja (továbbiakban: Alapító) Név: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Székhelye: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. Nyilvántartási szám: 724 308 (Magyar Államkincstár) Képviseletre jogosult neve: Rideg László Kálmán, Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnöke Anyja neve: Pirisi Julianna Lakcím: 6200 Kiskőrös Katona J. u. 33. 3./ A Társaság célja A Társaság célja a jogállami keretek között működő szociális piacgazdaság megerősítése, fejlődésének elősegítése, Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítőképességének növelése, a megye kistérségeinek fejlesztése és felzárkóztatása, az egységes területi tervezés megvalósítása során a döntés előkészítési, tervezési és operatív feladatok ellátása. A Társaság alapítójának feladata a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27.§ (1) bekezdése értelmében törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatok ellátása. Ennek érdekében különösen a következő tevékenységeket látja el a társaság: - közreműködik a megye gazdasági szereplőivel történő együttműködésben, - elősegíti a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve

közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel történő együttműködést,

- támogatja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek összehangolását,

- közreműködik a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásában.

2

4./ A Társaság tevékenységi köre 58.11’08 Könyvkiadás 58.14’08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 58.19’08 Egyéb kiadói tevékenység 70.22’08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás (főtevékenység) 72.19’08 Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés 72.20’08 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés 74.90’08 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 85.59’08 M.n.s. egyéb oktatás 91.02’08 Múzeumi tevékenység 91.03’08 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése 94.99’08 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység A Társaság által gyakorolt üzletszerű gazdasági tevékenységek: 47.61’08 Könyv-kiskereskedelem 47.62’08 Újság-, papíráru-kiskereskedelem 47.63’08 Zene-, videofelvétel kiskereskedelme 58.29’08 Egyéb szoftverkiadás 59.13’08 Film-, video- és televízióprogram terjesztése 62.02’08 Információ-technológiai szaktanácsadás 62.09’08 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás 63.11’08 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás 63.12’08 Világháló-portál szolgáltatás 63.99’08 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás 64.99’08 M.n.s. egyéb pénzügyi közvetítés 73.12’08 Médiareklám 73.20’08 Piac-, közvélemény-kutatás 82.11’08 Összetett adminisztratív szolgáltatás 82.19’08 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 82.30’08 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 82.99’08 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás A felsorolt tevékenységek közül az engedélyhez kötötteket csak a beszerzett engedélyek birtokában gyakorolja a Társaság. A Társaság gazdasági tevékenysége jövedelemszerzésre nem irányul, melyre figyelemmel nonprofit gazdasági társaságként működik. A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytat. 5./ Előtársasági működés A Társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre. A cégbejegyzés megtörténtéig a Társaság előtársaságként működik. Ezen jelleget, a Társaság nevében eljáró személyeknek a cégbejegyzési eljárás alatt a Társaság iratain, és a megkötött jogügyletek során a Társaság elnevezéséhez fűzött „bejegyzés alatt” toldattal kell jelezniük. Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően folytathat azzal a megszorítással, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet.

3

6./ A Társaság törzstőkéje (jegyzett tőke) A Társaság törzstőkéje 3.000.000,- Ft, azaz Hárommillió forint, melyből 2.000.000,- Ft pénzbeli hozzájárulás, 1.000.000,- Ft nem pénzbeli hozzájárulás apport. 7./ Az Alapító törzsbetétje Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat törzsbetétje: 3.000.000,- Ft Az Alapító pénzbeli betétjét az alapítástól számított 8 napon belül köteles a Társaság hitelintézetnél nyitott bankszámlájára befizetni, míg nem pénzbeli betétjét az alapításkor köteles teljes egészében a Társaság rendelkezésére bocsátani. 8./ Pótbefizetés Az Alapító a Társaság veszteségeinek fedezése céljából pótbefizetésre nem köteles. 9./ A Társaság gazdálkodása A Társaság nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül fejti ki tevékenységét. A tevékenységből származó nyereség nem osztható fel, azt a 3./ pontban meghatározott célokra kell fordítani. A Társaság gazdálkodására a mindenkori jogszabályok rendelkezései irányadók, a nonprofit szervezetekre vonatkozó speciális szabályok figyelembe vétele mellett. 10./ Üzletrész Az Alapító üzletrésze törzsbetétjéhez igazodik. 11./ Az Alapító 11.1. A Társaság legfőbb döntéshozó szerve az Alapító. Az Alapító alatt – a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 28.§ (1) bekezdése szerint - mindenkor hatályos rendelkezései szerint - a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatot kell érteni. Figyelemmel arra, hogy az Alapító működése részben jogszabály által, részben saját szervezeti és működési szabályzata által meghatározott, ezért a működéssel működéssel kapcsolatos szabályok kizárólag jelen okirattal létrehozott Társaságot érintő döntésekre érvényesülnek, és nem vonatkoznak az Alapító más tárgyú döntéseire, illetve azok eljárási mechanizmusára. 11.2. Az Alapító évente legalább egy alkalommal köteles a Társasággal kapcsolatos ügyeket napirendre tűzni és megvitatni. Az éves beszámoló azonban köteles a számviteli törvényben meghatározott időpontig elfogadni. Az Alapító a jogszabályban, illetve saját szabályzatában meghatározott módon köteles összehívni az ülését és közli annak napirendjét. Az Alapító – a megválasztással, illetve kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével – a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles az ügyvezető, valamint a felügyelő bizottság véleményét megismerni. A véleményezési jogot a jogosultak önállóan gyakorolják. A döntés tervezetét, illetve az ahhoz tartozó előterjesztést az Alapító ülésére szóló meghívóval együtt, de ledalább 3 munkanappal az ülés előtt küldi meg az érintetteknek azzal a felhívással, hogy írásba foglalt véleményüket légkésőbb az Alapító ülésén ismertessék. Az ügyvezető és a felügyelő bizottság írásbeli véleményéről a társaság nyilvántartást köteles vezetni.

4

11.3. A Társaság ügyeivel foglalkozó napirend nyilvános, azon hallgatóságként bárki részt vehet. Kivételesen, a megvitatandó téma jellegére tekintettel, a jogszabály, illetve a saját szabályzat rendelkezései szerint zárt ülés is elrendelhető. 11.4. Az Alapító ülésének határozatképességére, valamint a határozathozatal módjára a jogszabály, illetve a saját szabályzat rendelkezései irányadók. Az Alapító határozathozatalában nem vehet részt olyan személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1.§ 1.) élettársa, továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. 11.5. Az Alapító dönt minden olyan kérdésben, amit jogszabály, vagy ezen alapító okirat a hatáskörébe utal, illetve nem tartozik a Társaság szokásos tevékenységébe. Az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására

vonatkozó döntést, b.) a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve az ügyvezető megválasztása, visszahívása és

díjazásának megállapítása, valamint, ha az ügyvezető a Társasággal munkaviszonyban is áll, a munkáltatói jogok gyakorlása,

c.) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, d.) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, e.) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, melyet a Társaság ügyvezetőjével, vagy annak közeli

hozzátartozójával (Ptk. 8:1.§ 1.) köt, f.) az ügyvezető és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése, g.) a Társaság jogutód nélküli megszűnésének elhatározása, h.) az alapító okirat módosítása, i.) szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása, j.) a Társaság számviteli politikájának elfogadása, módosítása, k.) a Társaság munkaügyi szabályzatának elfogadása, módosítása, l.) a Társaság külföldi kiküldetési rendjéről szóló szabályzatának elfogadása, módosítása, m.) vezető tisztségviselő részére felmentvény megadása, n.) döntés ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről, o.) döntés a gazdasági társaság tulajdonát képezúő ingatlan elidegenítéséről, megterheléséről, p.) döntés hitel felvételéről, q.) közgyűlési tag megbízása a gazdasági társaság irataiba történő betekintés, a vezető tisztségviselőtől

tájékoztatás, felvilágosítás kérés érdekében, r.) döntés tőkeemelésről,a Nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt módon, s.) gazdálkodó szervzet alapítása, megszüntetése, t.) gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása, u.) mindazon ügyek, melyeket jogszabály, vagy az alapító okirat az Alapító kizárólagos hatáskörébe

utal. Az alapítói jogok gyakorlásának megosztása a Közgyűlés és szervei között a következő: A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) a polgári törvénykönyvről szóló törvény szerint a gazdasági társaság legfőbb szervének kizárólagos

hatáskörébe tartrozó döntések, b) vezető tisztségviselő részére felmentvény megadása, c) döntés ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről,

5

d) döntés a gazdasági társaság tulajdonát képező ingatlan elidegenítéséről, megterheléséről, e) döntés hitel felvételéről, f) közgyűlési tag megbízása a gazdasági társaság irataiba történő betekintés, a vezető tisztségviselőtől

tájékoztatás, felvilágosítás kérés érdekében, g) döntés tőkeemelésről, a Nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt módon, h) gazdálkodó szervezet alapítása, megszüntetése, i) gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása, A Pénzügyi és Turisztikai Bizottság hatásköre: a) az éves üzleti terv elfogadása, módosítása, b) számviteli politika elfogadása, módosítása, c) a gazdasági társaság szervezeti és működési szabályzatának, munkaügyi szabályzatának, külföldi

kiküldetési rendjéről szóló szabályzatának elfogadása, módosítása. A Közgyűlés elnökének hatásköre a Közgyűlés és a Pénzügyi és Turisztikai Bizottság hatáskörébe nem tartozó egyéb alapítói jogok gyakorlása. 11.6. Az Alapító valamennyi döntéséről írásban köteles értesíteni a Társaság vezető tisztségviselőit. Az értesítésben pontosan meg kell jelölni a döntés tartalmát, meghozatalának időpontját, a döntés hatályait, illetve a döntést támogatók és ellenzők személyét. Az Alapító itt megjelölt döntéseiről a Társaság nyilvántartást köteles vezetni. Az Alapító döntéséről írásban kell értesíteni az érintetteket. Amennyiben a döntés a lakosságot széles körben érinti és emiatt az írásbeli értesítés nem lehetséges, vagy számottevő költséggel járna, úgy azt – jellegétől függően – a Társaság székhelyén lévő hirdetőtáblán, vagy sajtó útján kell közzétenni. 12./ Az ügyvezető 12.1. A Társaság ügyeinek intézését és a Társaság képviseletét az ügyvezető látja el. Az ügyvezető gondoskodik a Társaság jogszabályokban meghatározott nyilvántartásainak vezetéséről, gyakorolja – a jelen alapító okiratban meghatározott kivételektől eltekintve – az alkalmazottak feletti munkáltatói jogokat, képviseli a Társaságot a hatóságok, más hivatalos szervek és harmadik személyek előtt. A Társaság ügyvezetője: A Társaság ügyvezetője: dr. Kecskés László ( a.n.: Molnár Erzsébet) 6000 Kecskemét, Pablo Casals u. 7. szám alatti lakos Az ügyvezető megbízása 2015. április 1. napjától határozatlan időre szól. 12.2. Az ügyvezető által hozott, a Társaság belső vagy külső tevékenységét érdemben befolyásoló döntést írásba kell foglalni. Ennek keretében meg kell jelölni a döntés tartalmát, meghozatalának időpontját és hatályát. Az ügyvezető itt megjelölt döntéseiről a Társaság köteles nyilvántartást vezetni. Az ügyvezető döntéséről írásban kell értesíteni az érintetteket. Amennyiben a döntés a lakosságot széles körben érinti és amiatt az írásbeli értesítés nem lehetséges, vagy számottevő költséggel járna, úgy azt – jellegétől függően – a Társaság székhelyén lévő hirdetőtáblán, vagy sajtó útján kell közzétenni. 12.3. Az ügyvezető nem hozhat olyan döntést, amellyel maga, közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1.§ 1.), élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Fenti tárgyú döntések az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Nem minősül előnynek a Társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

6

13./ Cégjegyzés A Társaság cégjegyzése akként történik, hogy a Társaság géppel, vagy kézzel előírt, előnyomott, illetve előnyomtatott cégneve alá az ügyvezető önállóan jogosult aláírni a nevét, hiteles cégaláírási nyilatkozatának megfelelően. 14./ A felügyelő bizottság 14.1. A felügyelő bizottság – Polgári Törvénykönyvben meghatározott jogkörrel – ellenőrzi a Társaság ügyvezetését, illetve ellenőrzi a Társaság működését és gazdálkodását. A felügyelő bizottság elnöke: Név: Lehoczki Ferenc Sándor Anyja neve: Városi Ida Lakcíme: 6230. Soltvadkert, Deák F. u.15. A megbízatás határozatlan időre szól. A megbízatás kezdő időpontja: 2008. június 01. A felügyelő bizottság tagjai: Név: Czeller Zoltán Anyja neve: Kovács Teréz Lakcíme: 6440. Jánoshalma, Deák F. u. 45. A megbízatás határozatlan időre szól. A megbízatás kezdő időpontja: 2008. június 01. Név: Felföldi Zoltán Anyja neve: Tóth Gabriella Lakcíme: 6032. Nyárlőrinc, III. ker. 52/a. A megbízatás határozatlan időre szól. A megbízatás kezdő időpontja: 2008. június 01. 14.2. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja a) az Alapító tagja, az ügyvezető, a könyvvizsgáló, b) a Társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a Társaság cél szerinti juttatásából részesülő személy – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, d) az a-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója, e) akinek felügyelő bizottsági tagságát egyéb jogszabályok kizárják. 14.3. A felügyelő bizottság tagjai soraiból elnököt választ. A felügyelő bizottság évente legalább kétszer köteles ülést tartani. Az ülést az elnök hívja össze. A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. A felügyelő bizottság egyszerű szótöbbséggel hozza meg döntéseit. A felügyelő bizottság – fenti rendelkezések figyelembe vételével – maga állapítja meg részletes ügyrendjét.

7

14.4. A felügyelő bizottság köteles haladéktalanul tájékoztatni az Alapítót és annak döntését kérni, ha a) a Társaság működése során olyan jogszabálysértés, vagy a Társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az Alapító döntését teszi szükségessé, b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. 15./ Nyilvánosság A Társaság működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az Alapító és az ügyvezető döntéseiről vezetett nyilvántartásokba, valamint a Társaság által készített beszámolókba – az erre kijelölt alkalmazottal való időpont egyeztetést követően – bárki betekinthet. A Társaság, a jogszabály, vagy ezen alapító okirat által meghatározott sajtóhirdetményeit a Petőfi Népe c. napilapban köteles közzétenni. Emellett – belátása szerint – a nyilvánosság más eszközeit (pl. helyi sajtó, rádió, televízió) is felhasználhatja. Azokban az esetekben, amikor a Polgári Törvénykönyv a Társaságot kötelezi arra, hogy közleményt tegyen közzé, a Társaság e kötelezettségének a Cégközlönyben tesz eleget. Az alapító döntéseit a www.bacskiskun.hu honlapon hozza nyilvánosságra. 16./ Egyéb rendelkezések 16.1. A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon az alapítót illeti meg. 16.2. Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 16.3. Az alapító okiratban nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók. Kecskemét, 2015. december 11.

………………………………………………… Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

Alapító

Képviseli: Rideg László Kálmán a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnöke

Dr. Csóti Mária ügyvéd nyilatkozom, hogy megfelelek a 2007. évi LXIV. törvény, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara 2/2007.(XI.19) Szabályzatában meghatározott elektronikus aláírással kapcsolatos követelményeknek, ill. minősített elektronikus aláírással rendelkezem. A társaság jogi képviselőjeként igazolom, hogy az alapító okirat ezen egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapító okirat-módosítás szerinti hatályos tartalomnak. Ezen egységes szerkezetű okirat elkészítésére az alapító okirat 2., 12.1. és 17.3. pontjaiban történt változás adott okot.

Dr. Csóti Mária ügyvéd nyilatkozom, hogy az általam készített okirat megfelel a jogszabályoknak, és tanúsítom, hogy az alapító képviselője azt előttem írtak alá, ezért az okiratot e l l e n j e g y z e m. Kecskemét, 2015. december 11. napján. dr. Csóti Mária ügyvéd

8

http://www.bacskiskun.hu/


5087-7/2015.



62/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t Kilépés az Európai Régiók Gyűléséből

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Kilépés az Európai Régiók Gyűlé-séből tárgyú előterjesztést, és az alábbi határozatot hozta:

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a 2016. évtől kilép az Európai Régiók Gyűlé-séből, és felhatalmazza elnökét, hogy a döntésről az Európai Régiók Gyűlését tájé-koztassa.

Felelős: Közgyűlés elnöke Határidő: 2015. december 31.

Értesülnek: Közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző, aljegyző, Európai Régiók Gyűlése

K. m. f.



5087-7/2015.



63/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala 2016. évi Belső Ellenőrzési Terve

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala 2016. évi Belső Ellenőrzési Tervét és azt az előterjesztésben foglaltak szerint elfogadja.

Felelős: dr. Szigeti László főjegyző Határidő: értelemszerűen

Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, megyei főjegyző, aljegyző, belső el-lenőr, és a hivatal érintett munkatársai

K. m. f.


1. sz. melléklet

Létszám és erőforrások

A 370/2011.(XII.31.) Kormányrendelet 15. §. /7/ bekezdésére figyelemmel. „ Az önkormány-zati költségvetési szerveknél a belső ellenőrzést elláthatja, a)11 az irányító szerv által foglal-koztatásra irányuló jogviszonyban alkalmazott vagy polgári jogi szerződés keretében foglal-koztatott belső ellenőr;”

Ávr 15. § (1) bekezdés „Az Áht. 70. § (1) bekezdése értelmében a belső ellenőrzés kialakítá-sáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni, emellett köteles a belső ellenőrzés működéséhez szükséges forrásokat biztosítani.”

Az önkormányzat neve: Bács-Kiskun megyei Önkormányzat.

I. Belső ellenőr közszolgálati jogviszonyban fő Saját erőforrás összesen: fő

II. Külső szolgáltató: fő Külső erőforrás összesen: fő

III. Erőforrás összesen (I.+II.) fő IV. Adminisztratív személyzet fő V. Polgári jogi szerződés keretében foglalkoztatott belső ellenőr 1 fő

Kecskemét, 2015. október 1.

------------------------------------------------ dr. Szigeti László

főjegyző

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=143099.269308%23foot11

2. sz. melléklet

ÉVES ELLENŐRZÉSI TERV

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala 2016.évi Belső Ellenőrzési Terve 2016.01.01-től 2016.12.31-ig

Az ellen-őrzendő

szerv szervezeti

egység neve

Azonosított Kockázati tényezők

A terve-zett el-

lenőrzés tárgya

A terve-zett el-

lenőrzés célja

Ellenőr-zendő

időszak

Ellenőr-zési ka-pacitás szük-séglet

Ellenőrzés típusa és

módszerei

Az el-lenőrzés üte-

mezése

Bács-Kiskun Megyei Önkor-mányzat Hivatala, Bács-Kiskun Megyei Cigány Önkor-mányzat, Bács-Kiskun Megyei Horvát Ön-kormány-zat, Bács - Kiskun Megyei Német Ön-kormány-zat

A hatályos Együttműkö-dési Megál-lapodásban, valamint a

hatályos jog-szabályok-

ban foglaltak szerint, az

igénybe vett állami norma-tív támogatás felhasználá-sának ellen-őrzését el

kell végezni. Az ellenőrzés elmulasztása kockáztatja a

szabályos felhaszná-

lást, valamint az esetleges szabálytalan felhasználás miatti vissza-fizetési köte-lezettséget. Ez magas kockázatot

jelent.

Az állami normatív támogatás felhaszná-lását iga-zoló bank és pénztár bizonyla-tok, vala-mint ezek alap bi-zonylatai.

Az eset-leges helytelen gyakorlat feltárása, valamint javaslat, a szük-séges intézke-dések megtéte-lére..

2015. 40 nap Szabálysze-rűségi hely-színi ellenőr-zés

III. ne-gyedév

Előre nem tervezett ellenőrzés

5 nap



főjegyző

3. sz. melléklet

Tevékenységek

A 370/2011.(XII.31.) Kormányrendelet 21. §. /3/ bekezdésére figyelemmel.

Az önkormányzat neve: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

Ellenőrzési típusok Év: 2016.

Év: 2016.

Saját ellenőri

Saját ellenőri

Külső ellenőri

Külső ellenőri

Terv db

Tény db

Terv nap

Tény nap

Terv nap

Tény nap

Szabályszerűségi ellenőrzés 1 45

Pénzügyi ellenőr-zés Rendszer ellenőr-zés Teljesítmény ellen-őrzés Informatikai ellen-őrzés Utóellenőrzés



főjegyző


5087-7/2015.



64/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t Határon átnyúló kapcsolatok erősítése, javítása érdekében teendő további intézkedésekről

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a határon átnyúló kapcsolatok erősí-tése, javítása érdekében teendő további intézkedésekről szóló előterjesztést, és a következő döntést hozza:

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a határozat melléklete szerint elfogadja a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatok stratégiáját.

Felelős: Rideg László elnök Határidő: azonnal

Határozatról értesülnek: a megyei közgyűlés tisztségviselői, tagjai megyei főjegyző, aljegyző megyei önkormányzat hivatala

K. m. f.



Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat nemzetközi

kapcsolatok stratégiája

2016-2019

2015. december

Tartalomjegyzék

1. Előzmények ......................................................................................................................... 3

2. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai ........................................... 5

2.1. Vienne megye .............................................................................................................. 5

2.2. Midtjylland Régió ........................................................................................................ 6

2.3. Schwarzwald-Baar járás .............................................................................................. 7

2.4. Padova megye .............................................................................................................. 8

2.5. Vajdaság Autonóm Tartomány .................................................................................... 8

2.6. Hargita megye .............................................................................................................. 8

2.7. Fehér megye ................................................................................................................ 9

2.8. További határon átnyúló kapcsolatok .......................................................................... 9

2.9. Új kapcsolatok ........................................................................................................... 10

3. Fejlesztési lehetőségek 2016-2019 között ............................................................................ 11

3.1. Jövőkép ...................................................................................................................... 11

3.2. Fejlesztések alapelvei ................................................................................................ 11

3.3. Célok .......................................................................................................................... 12

3.4. Fő fejlesztési irányok ................................................................................................. 13

4. A fejlesztések lehetséges forrásai ......................................................................................... 16

4.1. Transznacionális programok ...................................................................................... 16

4.2. Internacionális programok ......................................................................................... 23

4.3. CBC programok ......................................................................................................... 24

5. A nemzetközi kapcsolatok erősítéséhez vezető lépések ................................................... 28

2

Előzmények

Az európai regionalizmus egyik alapgondolata az, hogy az ember mindennapi életminőséget

meghatározó érdekeit, az egyedi és összetartozó tájegységre jellemző adottságokat, igényeket

a területi önkormányzati szint – amely elnevezésétől függetlenül lehet a megye, tartomány,

provincia vagy akár a régió - jelenítse meg. Így ennek a szintnek az önkormányzata

képviselheti az ott élőket az állampolgár és a nemzeti kormány közötti párbeszédben, de

fontos szerepe lehet Európa népei és nemzeti kisebbségei közötti jelképes és valós hidak

építésében is.

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak lényeges eleme az a

körülmény, hogy e megye több nemzeti kisebbségnek ad otthont, ezért a megyei

önkormányzat kiemelt figyelmet szentel nemzetiségi politikájának. A megyében élő

nemzetiségek – németek, szerbek, horvátok, szlovákok és romák – múltjának, jelenének,

nemzeti identitásuk fenntartásának alapvető kérdése az anyanyelv megőrzése és a

hagyományok ápolása. Ebben fontos szerepet töltenek be a megyei és települési

önkormányzatok, valamint a nemzetiségi szervezetek, amelyek elsősorban az

anyaországokkal ápolnak szoros kapcsolatokat.

Ugyanakkor határainkon túl is jelentős lélekszámú magyar népesség él, akikkel közös

történelmi múltunk, kulturális gyökereink és gazdasági kapcsolataink léteznek. Az

országainkban jelentkező problémák jelentős része közös tőről fakad, és megoldásuk is csak

közösen lehetséges.

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat széles körű és egyre bővülő nemzetközi

kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Bár a nemzetközi kapcsolatok koordinálása és

megvalósítása nem tartozik a kötelező feladatok közé, megyénk mindig kiemelt figyelmet

fordított a nemzetközi együttműködések és kapcsolatok ápolására, elmélyítésére. A

Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény értelmében a megyei

önkormányzat szabadon társulhat, együttműködhet külföldi önkormányzattal, illetve beléphet

nemzetközi szervezetekbe. A megyei önkormányzat nemzetközi együttműködéseinek

köszönhetően számos testvérkapcsolat alakult ki a rendszerváltás óta.

3

A stratégia kidolgozásának két fontos előzménye volt. Egyrészt korábban megyénknek nem

volt egységes koncepciója a nemzetközi kapcsolatok kezeléséről, másrészt a nemzetközi

együttműködések és kapcsolatok hatékony koordinálásához, és az új feladatoknak való

megfeleléshez szükség van egy korszerű, egységes koncepció mentén kialakított nemzetközi

együttműködési tervre.

A stratégia a szűkös költségvetési forrásokat alapul véve különösen nagy hangsúlyt fektet a

megye vonzerejének növelésére és értékeinek széles körű ismertetésére irányuló projektekre,

és az új irányok mellett a kiemelt programokra és a több éve hagyományosan megvalósuló

projektekre épít.

4

2. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatnak az elmúlt évek során a következő országokkal és

térségekkel volt aktív az együttműködése:

Vienne megye (Franciaország);

Midtjylland régió (Dánia);

Schwarzwald-Baar járás (Németország);

Vajdaság Autonóm Tartomány (Szerbia);

Fehér megye (Románia);

Hargita megye (Románia);

Padova megye (Olaszország).

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a fent felsorolt partnerekkel – némelyekkel már az

1990-es évek eleje óta - elsősorban az egészségügy, oktatás, ifjúsági és kulturális élet

területén, valamint a gazdaság és turizmus fejlesztése érdekében működött együtt. A megyei

önkormányzatok 2012. január 1. napján bekövetkezet konszolidációja azonban jelentős

változásokat hozott a nemzetközi kapcsolatainkban. Ezek közül is kiemelkedő, hogy a megyei

önkormányzat fenntartásban működő intézmények átadása, illetve az ezekkel kapcsolatos

feladataink megszűnése elsősorban az egészségügyi, oktatási és kulturális kapcsolatok

lehetőségeit korlátozta le.

Az elmúlt évtizedek együttműködéseiből az egyes partnereknél azokat a konkrét témákat,

eseményeket emeltük ki, amelyek jellegüknél, jelentőségüknél fogva azokat folytatva a

jövőbeni együttműködések alapjait is képezhetik.

2.1. Vienne megye

Vienne megyével, amellyel 1991 óta állunk kapcsolatban, - az ifjúsági és kulturális

együttműködésen túl - a turizmusfejlesztés területén tudtunk különösen eredményesen

együttműködni. A Vienne Megyei Turisztikai Iroda munkatársai több alkalommal felmérést

végeztek Bács-Kiskun megyében, és javaslatokat tettek a Vienne megyei turizmusfejlesztési

minták adaptálására.

5

A turisztikai fejlesztés főirányai - a lovasturizmus, a dunai turizmus, valamint a termál

turizmus fejlesztése – lehetnének a jövendőbeli fejlesztések középpontjában, amelyek egyben

lehetővé tennének a megye számára egy erőteljes kommunikációs politika megvalósítását is.

Javasoltak létrehozni egy olyan látvány-és szabadidőparkot, amely – a Vienne megyei

Futuroscope-hoz vagy a Vendée megyei Puy du Fou parkhoz hasonlóan - Bács-Kiskun megye

legjelentősebb turisztikai attrakciója, emblematikus turisztikai vonzási pontja lehetne. A park

létrehozásának előkészítésére megalakult a Történelmi Témapark Nonprofi Kft., azonban a

megyei önkormányzatok konszolidációja után a tulajdoni részesedésünket a magyar államnak

át kellett adnunk, így az előkészítés folyamatára való befolyásunk is megszűnt.

Bács-Kiskun és Vienne megye Leader csoportjai közötti együttműködés keretében a

partnerek kölcsönösen előnyös szakmai tapasztalatcserét folytattak egymás hagyományos,

regionális élelmiszeripari termékeinek és gasztronómiájának népszerűsítése és térségeik

hatékony turizmus fejlesztése érdekében. Vienne megye a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés

elnökének küldött levélben fejezte ki szándékát, hogy szívesen venne részt Bács-Kiskun

megyével közösen az Interreg Europe programban.

2.2. Midtjylland Régió

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat dán partnerekkel 1991-től folytat együttműködést:

kezdetben a Viborg Megyei Önkormányzattal, majd a 2006-os dán közigazgatási reformot

követően annak jogutódjával, Midtjylland Régió Tanácsával.

A régió és a megye között aláírt megállapodás szerint Midtjylland Régió budapesti székhelyű

magyarországi irodája, a Development of New Business Opportunities (DBO) vesz részt a

közös, gazdasági kérdéseket célzó kezdeményezésekben. Közreműködésével az utóbbi évek

során több alkalommal területfejlesztési szemináriumot szerveztünk, amelyeken dán

területfejlesztési szakemberek tartottak előadásokat.

Midtjylland Régió és Bács-Kiskun megye együttműködésének egyik fontos területe az

energiatakarékosság, amely kapcsolódik a dániai Samsø szigetéhez. 2006-ban jött létre a

Samsø-i Energia Akadémia, amely a sziget energiaprogramjai révén szerzett szakmai

6

tapasztalatokat és tudást gyűjti össze és osztja meg az érdeklődőkkel. Szakemberekből és

politikusokból álló Bács-Kiskun megyei delegációk utaztak szakmai tanulmányútra Dániába,

és a szigeten szélerőműveket, szalma, hulladékégető és biogáz üzemeket tekintettek meg. A

dániai „Zöld-energia program” és a Samsø-i Energia Akadémia mintájára, megegyezés

született az új típusú energiaforrások felhasználásán alapuló projektek, és egy dán szakértői

támogatással történő „Alternatív Energia Akadémia” Bács-Kiskun megyei megvalósításáról.

Dán partnerünk kifejezte azt a szándékát is, hogy szívesen részt venne olyan uniós pályázatok

kidolgozásában, amelyek például az Interreg Europe, a Horizont 2020 vagy más európai uniós

programok keretében környezetvédelmi vagy alternatív energiaforrások felhasználására épülő

projektek finanszírozását teszik lehetővé.

A know-how átadásnak lehet példája az legmodernebb technológiát alkalmazó dán

fejlesztésű madárriasztó szerkezet is, amely közreműködésünkkel került bemutatásra a

megyei szőlőtermesztők részére.

Fontos területe kapcsolatainknak a művészeti és kulturális együttműködés. A Gludsted-i

képzőművészeti work-shop-ban minden nyáron részt vesz Bács-Kiskun megyéből egy

festőművész, és a viszonosság elve alapján rendszeresen fogadunk dán művészt a Veránkai

Nemzetközi Alkotótáborban.

2.3. Schwarzwald-Baar járás

A németországi Schwarzwald-Baar járással 1996-ben írta alá az együttműködési

megállapodást a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat. Idén, illetve az elmúlt évben a korábbi

évek gyakorlatához hasonlóan ismét részt vettünk Villingen-Schwenningen városban, a

„Südwest-Messe” néven megrendezésre kerülő ipari, kézműves, mezőgazdasági témájú

kiállításon, amelyen a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, valamint megyei vállalkozók

mutatkozhattak be.

Egy festőművészt rendszeresen fogadunk a járásból a Veránkai Nemzetközi

Alkotótáborban is.

7

2.4. Padova megye

Olaszországi partnerünkkel 2008-ben kötöttünk együttműködési megállapodást, amelynek

gyakorlatai eredményei elsősorban korábbi intézményeinkkel együttműködésben, közös

pályázatokban nyilvánultak meg.

Padova megye jelezte, hogy szívesen részt venne az alternatív energiaforrások hasznosítása

vagy a klímaváltozás témakörére épülő közös uniós pályázatban az Interreg programon belül.

Padova tartomány ugyanakkor jelentős kompetenciával rendelkezik a termálturisztikai

fejlesztések területén, és ugyancsak csatlakozna egy Bács-Kiskun megyével közös Interreg

pályázathoz.

2.5. Vajdaság Autonóm Tartomány

Vajdaság Autonóm Tartományi Képviselőházzal 2007 végén újítottuk meg együttműködési

megállapodásunkat. Fontos prioritást tulajdonítunk a szomszédos országok – Románia és

Szerbia – magyarok lakta területeivel folytatott nemzetközi kapcsolatainknak. Az utóbbi

években számos, gazdaságfejlesztési jelentőséggel is bíró, Bács-Kiskun megyei

kezdeményezésű projekt indult a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló

Együttműködési Program keretében. Ezek közül az egyik legjelentősebb a Szerb

Belügyminisztériummal és a Vajdasági Magyar Gazdák Szövetségével közösen megvalósított

„Hailnet” projekt, amely a közös jégeső elhárító rendszer alapjait fektette le egy

megvalósíthatósági tanulmányban. Emellett a Horse-Trails (lovas kultúra, lovas turizmus

fejlesztése), Ruralnet (alternatív jövedelemszerzési lehetőségek) és Gastro-club

(gasztronómiai vállalkozások közötti együttműködés) elnevezésű projektek kerültek

lebonyolításra.

2.6. Hargita megye

Hargita megyével kapcsolatunk hagyományosan baráti és jól működő. Az elmúlt időszak

legjelentősebb, közös programjai a Hargita megyében lebonyolított egészségügyi

szűrővizsgálatok voltak, amelyeket a Kecskeméti Megyei Kórház orvosainak

közreműködésével bonyolítottunk le, 2015-ban már kilencedik alkalommal.

8

Hargita megye különösen érdeklődik a hagyományos, tájjellegű termékek népszerűsítését,

helyi piacokon történő és termelői közvetlen értékesítésüket elősegítő projektek iránt.

2.7. Fehér megye

Fehér megyével 2007 óta működünk hivatalosan is együtt. Gyulafehérváron évente részt

veszünk a rendszeresen megrendezésre kerülő „Tasty Alba”, majd szeptemberben az

Apulum Mezőgazdasági Szakkiállításon és Vásáron. Ez a két meghívás jó alkalom arra,

hogy megyénk kiváló borait, és tájjellegű mezőgazdasági termékeit bemutathassuk az erdélyi

kiállítás látogató közönségnek, illetve a szakma képviselőinek.

2.8. További határon átnyúló kapcsolatok

A partnermegyékkel kialakított kapcsolatokon túl az alábbi nemzetközi szervezeteknek tagja a

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat:

2.8.1. Duna - Körös - Maros - Tisza Regionális Együttműködés

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat tagja, valamint tulajdonosa a DKMT Nonprofit

Közhasznú Kft-nek. A Kft. tulajdonosai még rajtunk kívül a Csongrád Megyei

Önkormányzat, Vajdaság Autonóm Tartomány, Arad Megyei Tanács, Krassó-Szörény

Megyei Tanács, Temes Megyei Tanács, így ezekkel a szervezetekkel rendszeres a konzultáció

a Kft-n keresztül. A Kft. több olyan IPA projekt megvalósításában is részt vett, amely Bács-

Kiskun megyét is érintette (Museumpass, Szeged-Szabadka-Baja vasúti szakasz

kivitelezéséhez szükséges technikai dokumentációk elkészíttetése, turisztikai tematikus

útvonalak kialakítása).

2.8.2. CESCI Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép Európai Segítő Szolgálata

Rendszeresen részt veszünk a CESCI közgyűlésein, és a szervezet által rendezett tematikus

konferenciákon.

9

2.8.3. Európai Borrégiók Gyűlése (AREV)

Rendszeresen részt veszünk az AREV éves plenáris ülésein, és képviseljük a megye

borászatának érdekeit.

2.8.4. Tisza Ökorégió

2015-ben Tisza-völgyében található területi önkormányzatok vezetői (Kassa Megyei

Önkormányzat alelnöke, Kárpátalja Megyei Tanács elnöke, Máramaros Megyei Tanács

elnöke, Szatmár Megyei Tanács elnöke, Vajdaság Autonóm Tartomány elnöke, Bács-Kiskun

Megyei Közgyűlés elnöke, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke,Heves Megyei

Közgyűlés elnöke, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke és a Szabolcs-Szatmár-

Bereg Megyei Közgyűlés elnöke) közös szándéknyilatkozatot fogalmaztak meg, hogy a térség

társadalmi-gazdasági felzárkóztatásának előmozdítása, a környezeti és kulturális örökség

védelme és hasznosítása érdekében hosszú távú, kölcsönös érdekeltségen alapuló, formalizált

kapcsolatrendszert kívánnak létrehozni. A területi együttműködés a tervek szerint a Tisza

Ökorégió nevet viseli. Jelenleg folyamatban van a felek között aláírandó együttműködési

megállapodás szövegének egyeztetése, valamint a projektjavaslatok gyűjtése és a projektek

generálása.

2.9. Új kapcsolatok

A fent felsorolt kapcsolatrendszerünket sikerült az utóbbi években hatékonyan folytatni, és

jelenleg folyamatban van kapcsolataink szorosabbra fűzése Vukovár-Szerém megyével

(Horvátország), Kujawsko-Pomorskie vajdasággal (Lengyelország), valamint Jünnan

tartománnyal (Kína).

Az új kapcsolatok keresésekor a Kárpát-medencei kapcsolatok erősítésére és a keleti nyitásra

kell törekedni, figyelembe véve az önkormányzat átalakult feladatrendszerét is.

10

3. Fejlesztési lehetőségek 2016-2019 között

3.1. Jövőkép

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat gazdag és bővülő nemzetközi kapcsolatrendszerrel

rendelkezik. A megye nemzetközi kapcsolatainak építése során a megye vonzerejének

növelésére és értékeinek széles körű ismertetésére törekszik. A megyei önkormányzat az itt

élő nemzetiségek identitásának megőrzésében és a határainkon túl élő magyarság történelmi

múltjának, kulturális örökségének megőrzésében fontos szerepet játszik. A megye külföldi

gazdasági kapcsolatai aktívak. Az együttműködések a közös gazdasági, társadalmi és

környezeti problémákra közös válaszokat adnak.

3.2. Fejlesztések alapelvei

A korábbi intézményekre alapozott nemzetközi együttműködés nem folytatható, mert 2012.

január 1. óta az intézmények (oktatási, szociális, egészségügyi, kulturális) fenntartása és

működtetése nem önkormányzati kompetencia. A nemzetközi együttműködéseinket a

területfejlesztésre, illetve vidékfejlesztésre kell elsősorban fókuszálni.

A nemzetközi kapcsolatok ápolása önként vállalt feladat, így az önkormányzat erre működési

célú támogatást nem használhat, csak az egyéb forrásaiból fedezheti a nemzetközi

költségeket. Ebből a szempontból különösen fontos, hogy milyen pályázati lehetőségek

várhatók 2014-2020 között.

Az önkormányzatnak csak az IPA Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési

Program keretében vannak megvalósított projektjei, melyek tartalmat adtak a vajdasági

kapcsolatnak. Az együttműködésekhez további forrást a saját erő jelentett.

A pénzügyiek mellett a személyi erőforrások is korlátozottak. A hivatalban kevesen beszélnek

nyelveket, a nemzetközi referensi feladatokat kapcsolt munkakörben látja el 1 fő.

11

Érdemes kritikusan áttekinteni, hogy milyen szervezetekben vagyunk jelen. (DKMT, CESCI,

AREV, stb.). A szűkös erőforrásokat oda kell koncentrálni, ahol ténylegesen várható

eredmény.

3.3. Célok

A közigazgatás átalakítása és a 2012. január 1-től életbe lépett új önkormányzati törvény az

önkormányzatok számára új feladatkört jelölt ki, a korábbi intézményfenntartói szerep- és

feladatkör megszűnésével a területfejlesztés vált elsődleges feladattá. Ennek alapján

szükségessé vált a nemzetközi kapcsolatok céljainak újragondolása is.

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat nemzetközi ügyeinek stratégiáját alapvetően határozza

meg a Bács-Kiskun 2020-ban megfogalmazott területfejlesztési célrendszer.

1. ábra: Bács-Kiskun megye területfejlesztési célrendszere

A nemzetközi együttműködéseknek alapvetően a fent bemutatott célok megvalósulását kell

szolgálniuk.

12

Nemzetközi kapcsolataink ápolásakor átfogó célként a következőket tűzzük ki:

• a Kárpát-medencei országok magyarlakta területeivel való kapcsolat erősítése.

• a nemzetközi kapcsolatok elmélyítése;

• a megye értékei európai és nemzetközi szintű megismertetésének erősítése;

• a megye vonzerejének növelése;

• a nemzetközi szervezetekben való tagság hatékony felhasználása, valamint a

nemzetközi szervezetekkel való szakmai együttműködés elmélyítése.

A célok eléréséhez, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséhez és hatékonyabbá tételéhez a jól

működő együttműködések folytatása mellett új irányokat is kijelölünk:

• A terület- és vidékfejlesztéshez kapcsolódó, azt elősegítő nemzetközi kapcsolatok

erősítése.

• A nemzetközi kapcsolatok bővítése, kiterjesztése keleti irányban.

• Az együttműködések racionalizálása.

• A megyei önkormányzat közvetítő szerepének erősítése.

• EU-s pályázatokban való közös szereplés erősítése.

3.4. Fő fejlesztési irányok

A fenti célokra alapozva a 2016-2019. évi stratégiai program hat fő fejlesztési irányt határoz

meg. A fejlesztési irányokon belül meghatároztuk a lehetséges projektcsomagokat és azok

elemeit.

Fejlesztési irány Projektcsomagok Tartalmi elemek

Klímaváltozás elleni

küzdelem

Megújuló erőforrások

arányának növelése,

energiahatékonyság

fokozása

Megújuló erőforrások bevonása az

energiatermelésben, helyben történő

energiaellátás fokozása a gazdasági,

önkormányzati, állami és lakossági

szférában. Alternatív Energia Akadémia

létrehozása. Szemléletformálási

programok végrehajtása. Tapasztalatcserék

lebonyolítása. Közös K+F+I

13


együttműködések megvalósítása, melyek a

gazdálkodó szféra számára teremtenek a

gyakorlatba ültethető eredményeket.

A szélsőséges időjárási

viszonyok okozta

károk megelőzése

Jégeső elhárító rendszer kiépítése. Baja-

Bezdán csatorna rekonstrukciója.

Szemléletformálási programok.

Tapasztalatcserék. Közös K+F+I

együttműködések.

A vidék

leszakadásának

megakadályozása

Rövid ellátási lánc Helyi termékek népszerűsítése. REL jó

gyakorlatok átadása. Tevékenység

diverzifikáció.

Szőlészet és borászat,

valamint pálinka

készítés

Export piacok bővítése. Kiállításokon és

vásárokon való részvétel. Szakmai

tapasztalatcsere.

Agrár-innováció Agrár-innovációs együttműködési csoport

létrehozása. Agrár-innovációs eredmények

átadása. Képzések, tanulmányutak,

fórumok lebonyolítása. Közös innovációs

projektek megvalósítása.

Természeti és

kulturális örökség

megőrzése

Turizmusfejlesztés Termál- és gyógy turizmussal kapcsolatos

közös K+F+I tevékenység.

Gasztroturisztikai együttműködések.

Határon átnyúló desztinációk közös

turisztikai stratégiájának, tematikus

útvonalaknak és termékcsomagoknak a

kialakítása.

Értékgyűjtés,

hagyományápolás

Hungarikum mozgalom népszerűsítése, jó

gyakorlat átadása, értékgyűjtő módszerek

adaptálása.

Kulturális programok lebonyolítása.

Népi iparmesterségek megőrzése.

Tematikus kiadványok elkészítése.

14


Alkotótáborok szervezése.

Ifjúság és sport Sport Esélyegyenlőség biztosítása a sportolás

terén. Jó gyakorlatok átadása. Közös

sportesemények lebonyolítása. Fiatalok

képességfelmérése.

Ifjúság Európa Ifjúsági Fővárosa. Mobilitási

programok. Vállalkozóvá válás

ösztönzése.

Gazdaságösztönzés foglalkoztatási helyzet

javítása

Foglalkoztatási együttműködések

generálása. Foglalkoztatási modellek

adaptálása. Szociális foglalkoztatási

modellek gyűjtése, bemutatása, modellek

kidolgozása. Hátrányos helyzetűek

munkaerő-piaci integrációja.

Gazdasági környezet

javítása

Helyi önkormányzatok szerepe a

gazdaságfejlesztésben: települési

infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése.

Befektetés-ösztönzés Befektetés-ösztönző akciók megvalósítása.

Adatbázisok készítése. Kiállítások és

vásárok szervezése, lebonyolítása.

A lakosság testi-lelki

egészségének

javítása

Közös szűrőprogramok lebonyolítása.

Szemléletformáló akciók megvalósítása

(pl.: egészséges táplálkozásra, mozgásra

nevelés).

15

4. A fejlesztések lehetséges forrásai

A nemzetközi együttműködések pénzügyi alapját alapvetően a pályázati úton megszerezhető

források képezik. A forrásteremtésnél a transznacionális (Duna Program, Közép-Európai

Program), interregionális (Interreg Europe,) és határmenti programok (IPA) tervezést és a

pályázati felhívások megjelenését kell elsősorban nyomon követni. Ezeket a forrásokat

együttesen Európai Területi Együttműködési (ETE) programoknak nevezzük.

Az ETE programok finanszírozására mintegy 8,95 milliárd euró áll rendelkezése 2014-2020

között. Ezek megoszlását a következő ábra szemlélteti:

2. ábra: ETE programok forrásmegoszlása

Ugyanakkor a Bács-Kiskun Megyei Operatív Program is tartalmaz a határtérség fejlesztését

szolgáló projektcsomagot, mely a fejlesztések magyarországi részének megvalósulásához

nyújthat forrást. Továbbá a szabad vállalkozási zónák fejlesztésére elkülönített forráskeret is

itt, a határtérségben hasznosítható.

4.1. Transznacionális programok

4.1.1. Central Europe Programme (Közép-Európa Program)

A Közép-Európa Program kilenc országot érint, melyek több mint 1 millió

négyzetkilométernyi területen 142 millió embernek adnak otthont.

16

A Central Europe Programme átfogó célkitűzése:

„határon átnyúló együttműködés annak

érdekében, hogy a közép-európai városokban és

régiókban jobb legyen élni és dolgozni”.

Pontosabban fogalmazva, a transznacionális

együttműködés katalizátorként kell, hogy

működjön az olyan intelligens megoldások

megvalósításában, amik a regionális kihívásokra adnak választ az innováció, az alacsony

szén-dioxid kibocsátású gazdaság, a környezet, a kultúra és a közlekedés területén.

Földrajzi kiterjedése: Németország (Baden-Württemberg, Bayern, Berlin, Brandenburg,

Mecklenburg-Vorpommern, Sachsen, Sachsen-Anhalt, Thüringen), Lengyelország,

Csehország, Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Magyarország, Olaszország (Emilia-Romagna,

Friuli-Venezia Giulia, Liguria, Lombardia, Piemonte, Provincia Autonoma Bolzano/Bozen,

Provincia Autonoma Trento, Valle d'Aosta/Vallée d'Aoste, Veneto) és Horvátország.

A program négy prioritási tengelyt fogalmaz meg:

1. sz. prioritási tengely – „Innovációs együttműködés KÖZÉP-EURÓPA

versenyképesebbé tételéért”

Ez alatt a prioritási tengely alatt a KÖZÉP-EURÓPA Program kulcsfontosságú társadalmi-

gazdasági kihívásokat és szükségleteket céloz meg, amelyek kapcsolódnak az Európa 2020

stratégiában megfogalmazott intelligens növekedéshez. Célja a kutatás, innováció és az

oktatás területén történő hatékonyabb beruházás előmozdítása. A program hozzá fog járulni a

külföldi beruházások és tőkeáramlás célpontját képező technológiai orientációjú területek

potenciáljainak megerősítéséhez, az innovációs rendszer szereplőinek jobb összekapcsolása

révén. Ez erősíti a kutatás és fejlesztés eredményeinek átadását és az együttműködő

kezdeményezések és klaszterek kialakítását. Továbbá, a tudás és oktatás terén tapasztalható

regionális különbségeket is kezelni fogja (például az agyelszívást), valamint fejleszteni fogja

a kapacitásokat, vállalkozói kompetenciákat és a társadalmi innovációkat, amelyek többek

között a demográfiai változások kihívásaira adnak választ. A prioritáson belül támogatott

projekteknek az alábbi specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia:

17

http://www.interreg-central.eu/index.php?id=136&regionid=18















• Az innovációs rendszer szereplői között fenntartható kapcsolatok fejlesztése a

regionális innovációs kapacitás megerősítése érdekében.

• Tudás és képességek fejlesztése a gazdasági és társadalmi innováció előmozdítása

érdekében.

2. sz. prioritási tengely – „Együttműködés az alacsony szén-dioxid kibocsátásra

vonatkozó stratégiák területén KÖZÉP-EURÓPÁBAN”

A prioritás célja a megújuló energiaforrások használatának növelése, az energiahatékonyság

erősítése, valamint ezzel párhuzamosan, az alacsony szén-dioxid kibocsátás szektor

gazdaságnövekedési potenciáljának kiaknázása. A program hozzá fog járulni a közszféra

infrastruktúrájának hatékony energiagazdálkodásával kapcsolatos tudás növeléséhez. A

területi alapú alacsony szén-dioxid kibocsátásra vonatkozó stratégiák megalkotásának és

megvalósításának, valamint a funkcionális városi mobilitás támogatásának célja, hogy az

energiatermelésben és fogyasztásban fellelhető problémákat kezelje Közép-Európában. Ez

hozzájárul a klímaváltozás csökkentéséhez is. A prioritáson belül támogatott projekteknek az

alábbi három specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia:

• A közszféra infrastruktúrájában az energiahatékonyság növelésére és a megújuló

energiaforrások használatának növelésére vonatkozó megoldások megalkotása és

megvalósítása.

• A klímaváltozás csökkentését célzó, területi megközelítésű energiatervezési stratégiák

és szakpolitikák fejlesztése.

• A funkcionális városi területek mobilitás-tervezéséhez kötődő kapacitások fejlesztése

a szén-dioxid kibocsátás csökkentése céljából.

3. sz. prioritási tengely – „Együttműködés a természeti és kulturális erőforrások terén a

fenntartható növekedés megteremtése érdekében KÖZÉP-EURÓPÁBAN”

Ez a prioritás a természeti és kulturális örökség és erőforrások védelmével és fenntartható

használatával kapcsolatos igényekre ad választ. A természeti és kulturális örökség és

erőforrások egyre erősödő környezeti és gazdasági nyomás alatt állnak, és használatuk

konfliktusokkal jár. Az örökség és az erőforrások a közép-európai régiókban fontos értékeket

képeznek, melyek (területi tényezőként) hozzájárulnak a régió fejlődéséhet. A program a

18

funkcionális városi területek környezeti minőségfejlesztésére is fókuszál. Ezért

kulcsfontosságú kihívások, úgymint földhasználati konfliktusok, lég-, talaj- és vízszennyezés

és hulladékgazdálkodás is a prioritási tengely részét képezik. A fejlesztések közvetlen hatással

lesznek a városi életminőségre. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi három

specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia:

• Az integrált környezetgazdálkodási kapacitások fejlesztése a természeti örökség és

erőforrások védelme és fenntartható használata érdekében.

• A kulturális örökség és erőforrások fenntartható használata érdekében

kapacitásfejlesztés.

• A funkcionális városi területek környezetgazdálkodásának fejlesztése.

4. sz. prioritási tengely –„Együttműködés a közlekedés területén KÖZÉP-EURÓPA

jobb kapcsolódása érdekében”

Ez a prioritás a KÖZÉP-EURÓPAI térség mag-periféria kettősségére kínál válaszokat. A

program a perifériális és kevésbé megközelíthető régiók, valamint a jó kapcsolódással

rendelkező központi területek közötti szakadékot fogja csökkenteni. Fejleszteni fogja a régiók

és városok európai közlekedési hálózathoz való kapcsolódását, valamint erősíteni fogja a

multimodális környezetbarát személy- és áruszállítást. A prioritáson belül támogatott

projekteknek az alábbi kettő specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia:

• A regionális személyi közlekedési rendszerek tervezésének és koordinálásának

fejlesztése a nemzeti és európai közlekedési hálózatokhoz való kapcsolódás fejlesztése

érdekében.

• Az áruszállítás szereplői közötti koordináció erősítése a multimodális környezetbarát

áruszállítási megoldások növelése érdekében.

A programon belül rendelkezésre álló forráskeret:

Prioritás pénzügyi allokáció (millió euró)

1. prioritás 68,5

2. prioritás 44

3. prioritás 88

4. prioritás 29

Összesen 229,5

19

4.1.2. Duna Transznacionális Program

Földrajzi kiterjedése: 9 EU

tagállam (Ausztria, Bulgária,

Csehország, Horvátország,

Magyarország, Románia,

Szlovákia, Szlovénia,

Németország két tartománya:

Bajorország és Baden-

Würtenberg), valamint 5 nem

EU tagállam (Bosznia és Hercegovina, Moldova, Montenegró, Szerbia, Ukrajna négy

területével: Chernivetska Oblast, Ivano-Frankiviska Oblast, Zakarpatska Oblast, Odessa

Oblast).

A Duna Transznacionális Program prioritásai között a transznacionális együttműködés

hagyományos témái mellett megjelenik az EU Duna Régió Stratégia végrehajtásának és

koordinációjának támogatása is. Az Európai Bizottság 2015. augusztus 20-án hagyta jóvá a

programdokumentumot, amelyben a program partnerországai a kutatás-fejlesztést és

társadalmi innovációt, a környezeti és kulturális felelősségvállalást, a közlekedésfejlesztést és

az energiabiztonság kérdését, valamint az intézmények közötti együttműködést jelölték meg

fő prioritásként.

1. sz. prioritás – „Innovatív és felelős Duna Régió”

Annak érdekében, hogy a program hozzájáruljon az Innovatív EU 2020 stratégia

célkitűzéseinek a megvalósulásához a Duna Régió országaiban, a program külön figyelmet

szentel számos innovációs együttműködési területnek, úgy mint például az öko-innováció,

tudástranszfer, klaszter politika, szociális innováció, beleértve a technikai és nem technikai

innovációt is. Nagy jelentőséget tulajdonít a program az innováció szociális dimenziójának. A

prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi kettő specifikus célkitűzések egyikét kell

céloznia:

• Az innováció keretfeltételeinek javítása.

• Üzleti és társadalmi innovációs kompetenciák növelése.

20

2. sz. prioritás – „Környezeti és kulturális szempontból fenntartható Duna Régió”

A program támogatja azokat a közös és integrált megoldásokat, melyek a Duna Régió

változatos természeti és kulturális örökségének fenntartható fejlesztéseit szolgálják. Emellett a

program a transznacionális ökológiai folyosók létrehozását és megóvását is szolgálja. Ez a

beavatkozás közvetlenül kapcsolódik a vízgazdálkodáshoz és a környezeti kockázatok

előrejelzéséhez is. Továbbá a katasztrófavédelem és kockázat megelőzés is tématerülete, ahol

a károkat az emberi tevékenység által kiváltott klímaváltozás és a nem működő

ökoszisztémák okoznak. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi négy


• Nemzetközi vízgazdálkodási és árvízvédelmi megoldások.

• A természeti és kulturális örökség, az erőforrások fenntartható használatának

elősegítése.

• Ökológiai folyosók helyreállítása.

• Környezetvédelmi kockázatkezelés felkészültségének javítása.

3. sz. prioritás – „Jobban összekapcsolt és energiatudatos Duna Régió”

Az együttműködési program foglalkozik a környezetbarát, alacsony szén-dioxid kibocsátású

és biztonságos közlekedési rendszerekkel (beleértve a belvízi hajóutakat és kikötőket,

valamint a multimodális kapcsolatokat) annak érdekében, hogy hozzájáruljon a fenntartható

regionális és helyi mobilitáshoz és az intelligens közlekedéshez. A program célja az is, hogy

támogassa a régiók közötti kapcsolatot, valamint hozzá járuljon a vidéki és városi térségek

elérhetőségének javulásához. Az energia tervezést és felhasználást a teljes Duna Régióban

javítani kell az energiabiztonság és energiahatékonyság érdekében. Fontos szempont az

intelligens elosztórendszerek fejlesztése, megújuló erőforrások arányának növelése és az

energiahatékonyság fokozása is. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi két


• A környezetbarát és biztonságos közlekedési rendszerek, valamint a városi és vidéki

területek kiegyensúlyozott hozzáférhetősége.

• Az energiabiztonság és az energiahatékonyság javítása.

21

4. sz. prioritás – „Jól kormányzott Duna Régió”

A szervezeti együttműködések és a megfelelő kapacitás kulcs tényezői a program sikeres

megvalósításának. A köztisztviselők képzése nem csak technikai kérdése az intézményi

kapacitásoknak, hanem befolyásolja a szolgáltatások minőségét is. "A jó kormányzás" az

alapja és végső célja az intézményi kapacitás kiépítését. Jó kormányzás bizalmat épít.

Azokban az országokban, ahol a társadalmi tőke magas szintű, általában a gazdaság is jobban

teljesít. Igény merül fel az elemzések alapján a köz- és magán szféra kapacitásainak

fejlesztésére. A program által olyan intézményi együttműködéseket kell támogatni, melyek

javítják a jogi és politikai kereteket, közös stratégiák és cselekvési tervek kidolgozásához

vezetnek, összehangolt szolgáltatásokat nyújtanak többek között a munkaerőpiac, oktatás,

demográfiai változások, migráció, város-vidék kapcsolata és civil társadalom bevonása terén.

A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi két specifikus célkitűzések egyikét kell

céloznia:

• Intézményi kapacitások erősítése a társadalmi kihívásokra adott közös megoldások

érdekében.

• Az EU Duna Régió Stratégájának végrehajtásához az intézményi rendszer

megerősítése.

A program keretében prioritásonként rendelkezésre álló forráskeret:


1. prioritás 73

2. prioritás 83,5

3. prioritás 54,5

4. prioritás 33,9

Összesen 244,9

22

4.2. Internacionális programok

4.2.1. Interreg Europe

A program – hasonlóan elődjéhez az INTERREG

IVC programhoz – célul tűzi ki az európai

országok és régiók regionális politikái

hatékonyságának növelését, e politikák és

támogatási eszközeik végrehajtásában résztvevő

intézmények és kedvezményezettek közötti tudás-

és tapasztalatcserén keresztül. A programban

változást jelent az előző időszakhoz képest, hogy

előírja a projektek számára a vizsgálni kívánt

európai és nemzeti támogatási programok

kezelőinek bevonását a projektbe.

Földrajzi kiterjedése: EU tagországai, Svájc, Norvégia. A program négy prioritást támogat,

melyek a következők:

1. sz. prioritás – Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció

A program keretében a kutatási és innovációs kapacitások megerősítésére és infrastrukturális

fejlesztésére nyílik lehetőség.

2. sz. prioritás – A kis- és közepes méretű vállalkozások versenyképessége

A program támogatja, hogy a régiók megújítsák kkv támogatási politikájukat annak

érdekében, hogy a kkv-k minden életciklusában képesek legyek a fejlődésre, növekedésre és

innovációra.

3. sz. prioritás – Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság

A program hozzá kíván járulni az alacsony szén-dioxid kibocsátás megvalósításához minden

szektorban. Ez történhet például az energiapolitikák megújítása révén, melyek segítik a

megújuló erőforrások arányának növekedését a fenntartható közlekedés megvalósítása

érdekében.

23

4. sz. prioritás - Környezet- és erőforrás hatékonyság

A támogatásoknak két típusa képzelhető el a prioritáson beül, az egyik a természeti és

kulturális örökség megóvását és fejlesztését, a másik az erőforrás-hatékony gazdaságra való

átállását, a zöld növekedést és az öko-innovációt támogatja.

A program keretében rendelkezésre álló forrás: 359 millió euró.

4.3. CBC programok

A határon átnyúló együttműködésekben Bács-Kiskun megye a magyar-szerb határszakaszon

közvetlenül, és az önkormányzat tulajdonosi kapcsolatain által a DKMT-n keresztül a

magyar-román határszakaszon közvetetten érintett.

4.3.1. Interreg IPA CBC Magyarország-Szerbia Együttműködési Program 2014-

2020

A program kiemelt jelentőségű Bács-Kiskun

megye szempontjából, hiszen a szomszédos

Vajdasággal biztosít közös projektek

megvalósítására lehetőséget. A program átfogó

célkitűzése a régió összehangolt fejlesztése a

természeti és kulturális erőforrások fenntartható

használata révén szorosabbá tett gazdasági

együttműködéssel. A program 34.214 km2

területet és mintegy 3 millió főt érint.

Célterületek: Csongrád és Bács-Kiskun megyék, a

Nyugat-bácskai, Észak-bácskai, Dél-bácskai,

Észak-bánáti, Közép-bánáti, Dél-bánáti és Szerémségi körzetek.

A program által megfogalmazott prioritások a következők:

24

1. sz. prioritás - Határon átnyúló vízgazdálkodás és kockázatmegelőzési rendszerek

színvonalának javítása

Az intézkedés keretében olyan projektek támogathatók, melyek hozzájárulnak,

környezetvédelem, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és a

kockázatmegelőzéshez, vagy kockázatkezeléshez. A prioritáson belül támogatott projekteknek

az alábbi specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia:

• Megbízható információ begyűjtése a talajvíz és a folyók/patakok csatornák

minőségének javítása, valamint a vonatkozó vízgazdálkodási intézkedések

végrehajtása érdekében.

• Vízgazdálkodási rendszer kidolgozása a kiegyensúlyozott mezőgazdasági termelés

biztosítása, valamint az aszály-, árvíz-, belvízkockázatok csökkentése és a vizek

minőségének javítása érdekében.

• Az érintett folyókkal, valamint a hozzájuk kapcsolódó csatornákkal és tavakkal

kapcsolatos, a szomszédos és határoló területek kiegyensúlyozottabb vízgazdálkodását

biztosító rekonstrukciós tevékenységek.

• A jégeső által okozott károkat a teljes határrégióban minimalizáló beavatkozások

végrehajtása.

• Természetvédelemi együttműködés lehetőség szerint a vízi élőhelyeket illetően – pl.

fajvédelmi programok –, beleértve a menhelyek üzemeltetését, ex-situ tenyésztést és

szabadon engedési programokat, továbbá a védet területek kezelését.

2. sz. prioritás - Határon átnyúló forgalom szűk keresztmetszeteinek csökkentése

A prioritás célja a határátkelés és a kapcsolódó közlekedési útvonalak kapacitásbővítése a

közúti közlekedés fejlesztésének és a fenntartható közlekedési módozatok (tömegközlekedés,

kerékpározás, vízi közlekedés) előmozdításával. A prioritáson belül támogatott projekteknek

az alábbi specifikus célkitűzések egyikét kell céloznia:

• Határon átnyúló közlekedésről szóló rendszeres egyeztetések szervezése a közlekedési

tervek, illetve a különböző határátkelőhelyek (közúti, vasúti, vízi) működésének

összehangolása, továbbá a vonatkozó szabályozás összehangolásának érvényesítése

érdekében.

• Határon átnyúló vasútvonalak fejlesztése.

25

• Határátkelőhelyek és a határállomásokhoz vezető fontosabb közlekedési útvonalak

fejlesztése.

• Kommunális és közlekedési infrastrukturális rendszerek fejlesztése az üzleti

infrastruktúra feltételeinek javítása érdekében, előmozdítva a határtérségben a

mezőgazdasági, ipari, logisztikai beruházásokat és a kereskedelmet.

3. sz. prioritás - Idegenforgalmi és kulturális örökségi együttműködés ösztönzése

A prioritás célja, hogy a program támogatást nyújtson azoknak a projekteknek, amelyek az

egymást kiegészítő helyi értékeken alapuló, közösen koordinált határon átnyúló

idegenforgalmi desztinációk megteremtését kívánják elérni. A kultúra, szabadidős

tevékenységek, sport és természetvédelem területén folytatott együttműködés előmozdítása

szintén támogatható tevékenység. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi


• Közös idegenforgalmi és marketingstratégia, valamint intézkedési terv kidolgozása a

határon átnyúló régió számára, továbbá a marketingtevékenységek regionális szintű

végrehajtása

• Közös idegenforgalmi termékek (pl. a vallást és a folklórt felölelő kulturális turizmus)

kidolgozása és közös márkaépítés

• Hálózatépítés, a szereplők kapacitásainak fejlesztése.

• Kisléptékű együttműködési projektek – többek közt kulturális, szabadidősport és

természetvédelmi programok szervezése, különös tekintettel a fiatalok és a gyermekek

célcsoportjára.

• A kulturális, történelmi és természeti örökség védelmére irányuló együttműködés

erősítése.

• A határrégió nyilvánosságnak szánt főbb kulturális, társadalmi, gazdasági híreiről és

eseményeiről szóló állandó tájékoztatásnyújtás.

4. sz. prioritás – A KKV-k versenyképességének erősítése innovációvezérelt

fejlesztéssel

A prioritás célja, hogy a KKV-k növekedési képessége és foglalkoztatási potenciálja érvényre

jusson új technológiák, folyamatok, termékek és szolgáltatások kifejlesztésén és átvételén

26

keresztül. A prioritáson belül támogatott projekteknek az alábbi specifikus célkitűzések

egyikét kell céloznia:

• A vállalkozásoknak szóló újabb technológiák, folyamatok, termékek és szolgáltatások

fejlesztésének és átvételének érvényre juttatása a regionális innovációs stratégiáknak

megfelelő innovációvezértelt határon átnyúló együttműködés révén.

• Állandó együttműködési „tudásplatformok” létesítése.

• Közös mezőgazdasági és helyi készítmények előállításának, a logisztikának, a

minőségirányítási megoldásoknak, az élelmiszer-feldolgozási és értékesítési

rendszerek érvényre juttatása.

• A kutatók, hallgatók és a vállalkozók közötti együttműködés és hálózatépítés

ösztönzése a tudásmegosztás és a határon átnyúló kereskedelmi tevékenységek

előmozdítása érdekében.


1. prioritás 22,5

2. prioritás 14,5

3. prioritás 12,7

4. prioritás 8,9

Összesen 58,6

27

5. A nemzetközi kapcsolatok erősítéséhez vezető lépések

A stratégiában megfogalmazott célok elérése érdekében hatékony eszközöket kell alkalmazni

a pénzügyi és humán erőforrások szűkössége miatt. A stratégia megalkotása csak az első lépés

volt, a továbbiakban az alábbiakat kell elvégezni:

1. Aktív kapcsolattartás

A nemzetközi partnerekkel erősíteni kell kapcsolattartást (e-mail, telefon). Rendszeresen

egyeztetni kell a nemzetközi és országos szervezetekkel. Fel kell venni a kapcsolatot a

megyében nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó intézményekkel, civil szervezetekkel.

Felmérést kell készíteni a testvérvárossal rendelkező és azt létrehozni kívánó településekről

annak érdekében, hogy a megyei önkormányzat segítséget nyújthasson kapcsolataik

kialakításában.

2. Pályázati források figyelése

A beszűkülő anyagi források indokolják a fokozott pályázatfigyelést. A 2020-ig elérhető

források mértéke és felhasználásuk célja ismert, ezért a felhívások megjelenésére fel lehet

készülni. A pályázatok többsége önerőt igényel, mely alapvetően bér terhére teljesíthető.

3. Humánerőforrás és szervezeti kapacitásfejlesztés

Az önkormányzati dolgozok között javasolt a nyelvtanulás támogatása, mert jelenleg csak

kevesen beszélnek nyelveket, és vonhatók be nemzetközi projektekbe. Részben a

kapacitáshiányok indokolják a megyei tulajdonú szervezetek fokozott bevonását a nemzetközi

programok szervezésébe, lebonyolításába. Nem minden feladatot kell önkormányzaton belül

ellátni, sok esetben a külföldi partnerektől érkező megkeresésekről a témában illetékes

intézmények, egyesületek célzott figyelemfelhívása is elegendő.

4. Éves programok készítése

Az önkormányzatnak a költségvetése tervezéskor érdemes elkészítenie éves nemzetközi

programját. Ehhez a prioritásokat előre egyeztetni kell a partnerekkel.

28


5087-7/2015.



65/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t Települési önkormányzatokkal való együttműködés a területfejlesztési közös munkában elért eredményekről és további lehetőségekről

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a települési önkormányzatokkal való együttműködésről a területfejlesztési közös munkában elért eredményekről és a to-vábbi lehetőségekről szóló beszámolót, és a következő döntést hozza:

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a települési önkormányzatokkal való együttműkö-désről a területfejlesztési közös munkában elért eredményekről és a további lehető-ségekről szóló beszámolót elfogadja.

Felelős: Rideg László elnök Határidő: -

Határozatról értesülnek: a megyei közgyűlés tisztségviselői, tagjai megyei főjegyző, aljegyző megyei önkormányzat hivatala

K. m. f.



5087-7/2015.



66/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t Kecskemét, Deák Ferenc téri székház irodahelyiségeinek ingyenes használatba adása

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Kecskemét, Deák Ferenc téri székház irodahelyiségeinek ingyenes használatba adására vonatkozó előterjesztést és az alábbi határozatot hozza:

A Közgyűlés hozzájárul a 3340/2 hrsz. alatt felvett, természetben Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. szám alatti ingatlan toldaléképületében található, félemelet 001-008. számú, mindösszesen 197 m2 alapterületű irodahelyiségeknek a 2015. október 1.- december 31.-ig terjedő időszakra a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft részére történő ingyenes használatba adásához és ezzel együtt 1.477,5 eFt köz-vetett támogatás nyújtásához.

Az ingyenes használatra vonatkozó szerződés aláírására felhatalmazza a megyei főjegyzőt.

Felelős: Főjegyző Határidő: 2015. december 15.-ig

A határozatról értesülnek: Közgyűlés elnöke, alelnöke, megyei főjegyző, aljegyző, Pénzügyi irodavezető

K. m. f.



5087-7/2015.



67/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t A Közép-magyarországi régió jelenlegi közigazgatási határok mentén történő esetleges kettéválasztásának lehetőségéről

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Közép-magyarországi régió jelenlegi közigazgatási határok mentén történő esetleges ketté-választásának lehetőségéről szóló előterjesztést és a NUTS besorolásra vonatkozó jogszabályi kritériumoknak is megfelelő alternatívák közül azt támogatja, hogy: Budapest és Pest megye a jelenlegi közigazgatási határok mentén kettéválik és két önálló régiót alkot.

Felelős: Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke Határidő: 2015. december 15.

A határozatról értesülnek: - Belügyminisztérium Önkormányzati Helyettes Ál-lamtitkárság, Farkasné dr. Gasparics Emese he-lyettes államtitkár asszony;

- megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, közgyűlés tagjai, megyei főjegyző, aljegyző

K. m. f.



5087-7/2015.



68/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t Kiskunmajsa Város Önkormányzata részére elismerő oklevél adományozása Kiskunmajsa Város gyógyhellyé minősítése alkalmából

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta a „Kiskunmajsa Város Önkormány-zata részére elismerő oklevél adományozása Kiskunmajsa Város gyógyhellyé minő-sítése alkalmából” tárgyú előterjesztést és a következő határozatot hozza:

1. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elismerését fejezi ki Kiskunmajsa VárosÖnkormányzatának Bács-Kiskun megye turizmusának fejlesztése érdekében végzett tevékenységéért, és abból az alkalomból, hogy Kiskunmajsát - Bács-Kiskun megyében elsőként - gyógyhellyé nyilvánították, elismerő oklevelet adományoz Kiskunmajsa Város Önkormányzata részére.

2. Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés felkéri elnökét, hogy az elismerő okleveletKiskunmajsa Város polgármesterének átadja.

Felelős: Rideg László elnök Határidő: azonnal

Határozatról értesülnek: a megyei közgyűlés tisztségviselői, tagjai megyei főjegyző Kiskunmajsa Város Önkormányzata

K. m. f.



5087-7/2015.



69/2015. (XII.11.) Kgy. H a t á r o z a t Tájékoztató Bács-Kiskun megye mezőgazdaságának további fejlesztési elképzeléseiről

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Bács-Kiskun megye mezőgazdaságának további fejlesztési elképzeléseiről szóló tájékoztatót tudomásul vette.


K. m. f.


Documents

BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZGYŰLÉS