Bács-Kiskun County · 2017. 6. 12. · Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 3 1. Bevezetés 2014-2020 között a megyék integrált területi programjainak megvalósítására

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja

Cím

Verzió

Finanszírozó operatív program:

Érintett földrajzi terület:

Az ITP teljes 7 éves forráskerete

ITP felelős szervezet:

ITP felelős szervezet kapcsolattartó:

ITP felelős szervezet címe:

Bács-Kiskun 2020

Kiskun Megye Integrált Területi Programja2014-2020


3.0

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

Bács-Kiskun megye

63,23 Mrd Ft

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

Kicsiny László, ügyvezető igazgató Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.

[email protected], 30/2154244

s szervezet címe: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.

Kecskemét, 2016. szeptember

Kiskun Megye Integrált Területi Programja

egye Integrált Területi Programja

Településfejlesztési Operatív Program

Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.

2154244

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0

2

Tartalom

1. BEVEZETÉS ........................................................................................................................ 3

2. A MEGYE ÁLTAL ALKALMAZOTT TERÜLETI KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK ...................................................................................................................... 6

2.1. AZ IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG ÁLTAL ELVÁRT KRITÉRIUMOK ............................................... 6 2.2. SAJÁT HATÁSKÖRBEN MEGHATÁROZHATÓ KRITÉRIUMOK ........................................... 8

3. AZ ITP CÉLRENDSZERE ÉS INTEGRÁLTSÁGA ..................................................... 13

3.1. AZ ITP CÉLKIT ŰZÉSEK VISZONYA A TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM CÉLJAIHOZ ... 13 3.2. AZ ITP KÜLSŐ ÉS BELSŐ TERÜLETI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA ......... 17

4. AZ ITP FORRÁSALLOKÁCIÓJA ................................................................................. 25

4.1. A MEGYEI KERET TEMATIKUS FELOSZTÁSA ................................................................. 32 4.2. A MEGYEI TOP FORRÁSKERET FELHASZNÁLÁSI MÓDOK SZERINTI MEGOSZTÁSA AZ

EGYES INTÉZKEDÉSEKEN BELÜL .......................................................................................... 34 4.2.1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére ........... 39 4.2.2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés .................................. 42 4.2.3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken .................................................................................................................. 44 4.2.4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése ...................................................................................................................... 46 4.2.5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés .......................................................................................... 48

5. AZ ITP INDIKÁTORVÁLLALÁSAI ..................... ......................................................... 51

5.1. A MEGYE INDIKÁTORVÁLLALÁSAI ................................................................................ 51 5.2. AZ INDIKÁTORVÁLLALÁSOK INDOKLÁSA ..................................................................... 53

6. AZ ITP ÜTEMEZÉSE ....................................................................................................... 54

7. MELLÉKLETEK ............................................................................................................... 57


3

1. Bevezetés

2014-2020 között a megyék integrált területi programjainak megvalósítására szolgáló forrást a TOP biztosítja. A kevésbé fejlett régiókban elhelyezkedő 18 megyében megvalósuló megyei decentralizált fejlesztések tervezésére rendelkezésre álló területi szintű indikatív forrásallokációt a 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat tartalmazza, mely szerint Bács-Kiskun megyében 63,23 Mrd Ft áll rendelkezésre. A tervezés körülményeit meghatározó jogszabályok, hatályos dokumentumok:

• 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

• 1/2014. (I. 3.) OGY határozat a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról

• 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól

• 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról

• 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának előfeltételeiként meghatározott ex-ante kondicionalitások teljesítésével összefüggő feladatokról

• 1143/2013. (III. 21.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól

• 1545/2013. (VIII. 15.) Korm. határozat az európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának módjáról

• 1814/2013. (XI. 14.) Korm. határozat a 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának szervezeti kereteiről és az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó egyes feladat és hatáskörökről, és az e-közigazgatás fejlesztésének jövőbeni irányairól

• 2018/2013. (XII. 29.) Korm. határozat a gazdaságfejlesztési célokat szolgáló operatív programok esetében az integrált területi beruházás eszköz alkalmazásának módjáról, valamint az eszköz használatához szükséges feltételekről

• 1058/2014. (II. 11.) Korm. határozat a „Társadalmi és gazdasági felzárkózás által vezérelt térségi integrált program” megtervezéséhez kapcsolódó feladatokról

• 1085/2014. (II. 28.) Korm. határozat a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatokkal kapcsolatos egyes koncepcionális kérdésekről

• 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról

• A Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti időszakban a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú


4

városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról, valamint a 2014–2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozat módosításáról.

• Terület- és Településfejlesztési Operatív Program elfogadott változata

• „Útmutató a megyék integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához (Nemzetgazdasági Minisztérium, 2015. február 2.)

• 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről.

Az ITP-t megalapozó megyei önkormányzat által elfogadott területfejlesztési dokumentumok a következők:

Elfogadott dokumentum Közgyűlési

határozatszám

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója – I. Helyzetelemzési fázis

60/2013. (XI.29.) Kgy.

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója – II. Javaslattevő fázis

60/2013. (XI.29.) Kgy.

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programja 54/2014. (IX.26.)

Kgy.

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programjának stratégiai környezeti vizsgálata

56/2014. (IX.26.) Kgy.

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programjának Natura 2000 vizsgálata

55/2014. (IX.26.) Kgy.

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi Programja 1.0

57/2014. (IX.26.) Kgy.

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi Programjának egyeztetési változata

17/2015. (III.27.) Kgy.

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi Program végső változata (utolsó közgyűlésen fogadták el)

25/2015. (IV.30.) Kgy.

Bács-Kiskun Megye Területi Integrált Programjának tartalmát alapvetően meghatározza a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program elfogadott változata, melynek fő beavatkozási irányai:

• Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása

A helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztésén belül a megyében elsősorban iparterületi és logisztikai központ fejlesztésekre jelentkezik igény. A turisztikai fejlesztések terén a hálózatos fejlesztések önkormányzati elemei számítanak támogatásra. A hálózatos fejlesztés a TOP és a sikeres működtetés egyik legfontosabb feltétele. Ugyanakkor szoros a kapcsolódás a GINOP-ba javasolt országos jelentőségi turisztikai fejlesztési programokhoz is.


5

A turisztikai célú kerékpárutak kiépítése elősegíti az attrakciók megközelítését valamint az országos hálózathoz való kapcsolódást is. A TOP elősegíti a munkába állást óvodai, illetve bölcsődei kapacitások kiépítésével, korszerűsítésével. Megyénkben a csökkenő születésszámok miatt a korszerűsítés áll az előtérben. A foglalkoztatás növeléséhez járul hozzá a megyei foglalkoztatási együttműködések rendszere megyei és térségi szinten egyaránt.

• Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása

A népességmegtartás szempontjából nagyon fontos, hogy az alapvető egészségügyi és szociális szolgáltatások rendelkezésre álljanak. Kiemelt fontosságú az energiafelhasználás racionalizálása, mely a településüzemeltetés költségeit csökkenti és hozzájárul a széndioxid kibocsátás csökkentéséhez is. A leromlott városi területek rehabilitációja néhány járásközpontban jelenthet lehetőséget a településfejlesztésre. A helyi közösségek sok helyen kulcsszerepet játszanak a települések életében, miközben nagyon erős lakosságmegtartó erőt képviselnek. A Bács-Kiskun 2020 területfejlesztési koncepció tartalmazta a partnerségi tervünket, melynek megfelelően minden járásban megszerveztük a helyi fejlesztési munkacsoportokat. A tervezési együttműködésre a megyei és a települési önkormányzatok együttműködési megállapodást kötöttek. A program kidolgozását egyaránt segítették a megyei szintű tematikus munkacsoportok a következő területeken: turizmus; megújuló energia – energiahatékonyság; élelmiszergazdaság; gazdaságfejlesztés. A tervezési munkát a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. munkatársai koordinálták és az ITP dokumentum tényleges írásos anyagát is ők készítették el. A területfejlesztési program, majd az ITP is széleskörű igényfelmérésen alapul, mely során a megye 118 településének polgármesterei a járási munkacsoportokon keresztül mondták el a véleményüket. Kecskemét Megyei Jogú Várossal szakmai szinten számos egyeztetés történt, de a megyei területfejlesztési koordinációs fórum is tárgyalta az ITP-t. A tematikus munkacsoportokon keresztül a civil és egyházi szektor javaslatait lehetett beépíteni a tervekbe. A formális társadalmi egyeztetés a programozás során volt előírás, melyet akkor lebonyolítottunk és a jelenlegi tervnél ragaszkodtunk a programban foglaltakhoz.


6

2. A megye által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritériumok Az Bács-Kiskun Megyei Integrált Területi Program a 2014-2020 költségvetési időszakra vonatkozó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forráskeret felhasználásának szerkezetét, elvárt eredményeit és ütemezését támasztja alá a helyi igényekkel összhangban. Az ITP-n belül rögzíteni szükséges a Területi Kiválasztási Kritérium Rendszert, melyet a Kormány a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) rendelet 57.§ (1) bekezdése rögzít. A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer olyan kritériumokat tartalmaz, amelyek keretét képezik, és elvi megalapozását adják a későbbiekben a projektkiválasztásnak. Ezek egyrészt az Irányító Hatóság (IH) által rögzített kötelező kritériumok, másrészt az adott megyei önkormányzat (területi szereplő) által választott elvárások.

2.1. Az Irányító Hatóság által elvárt kritériumok

Sorszám Kritérium

megnevezése Tartalmi magyarázat

I.1. Illeszkedés a TOP céljaihoz

A kiválasztás kritériuma, a TOP valamely konkrét céljához/céljaihoz való szoros illeszkedés és a kapcsolódó indikátorokhoz való hozzájárulás.

I.2. Szakmai indokoltság, igény és kihasználtság

A kiválasztás kritériuma a beavatkozás indokoltsága. Szükséges a szakmai alátámasztás, indoklás és/ vagy igényfelmérés és kihasználtsági terv.

I.3. Megalapozottság

A kiválasztás kritériuma, hogy a fejlesztési elképzelés kivitelezhetősége, megvalósíthatósága milyen mértékben megítélhető a rendelkezésre álló információk, és a benyújtásra került dokumentumok alapján. A szempont ennek megfelelően garanciát is jelent pl. a vállalt indikátorértékek teljesítésére és a költségigényekre vonatkozóan.

I.4. Kockázatok A kiválasztás kritériuma, hogy a megvalósíthatóság és a működtetés milyen kockázatokat hordoz.

I.5. Projekt komplexitása

A kiválasztás kritériuma, hogy a beavatkozás mennyire képes hozzájárulni működőképes rendszerek létrehozásához.

I.6. Hatás A kiválasztás kritériuma, hogy mekkora földrajzi területen, illetve hogy milyen számú érintett körben váltja ki a beavatkozás a hatását.

I.7. Integrált megközelítés

Az ágazati OP-k projektjeihez, illetve a TOP más intézkedéseinek projektjeihez való kapcsolódás, a tervezett fejlesztések egymáshoz való illeszkedése, szinergikus hatása.


7

I.8. Fenntarthatóság

Kiválasztási kritérium a beavatkozás eredményeként megvalósuló produktum társadalmi, környezeti és leginkább pénzügyi fenntarthatósága, az erőforrás-hatékonyság, az alacsony károsanyag-kibocsátás és környezetterhelés, a környezettudatosság (pl. a fejlesztésekben az energiahatékonysági szempontok érvényesítése, megújuló energiaforrások, a kedvezőbb környezeti hatásokkal járó megoldások előnyben részesítése). A tervezett fejlesztés az ÜHG kibocsátást a lehető legkisebb mértékben növelje, lehetőleg csökkentse. A fejlesztés pénzügyileg megalapozott, a projekt megvalósításához és működtetéséhez szükséges pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak, többlet fenntartási támogatást nem igényelnek.

I.9. Esélyegyenlőség A kiválasztási kritérium a fejlesztés azon aspektusát vizsgálja, hogy az semmilyen módon ne legyen kirekesztő egyetlen társadalmi csoport számára sem.

I.10. Költséghatékonyság A beruházás költséghatékony módon, reális és takarékos költségvetéssel tervezett.

I.11. Eredményesség A fejlesztési elképzelés reálisan járul hozzá a releváns indikátorteljesítéshez.


8

2.2. Saját hatáskörben meghatározható kritériumok

Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Szöveges magyarázat

II.1.

Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz

A kiválasztás kritériuma, a megye területfejlesztési programjához és az adott témában megjelenített indikátorokhoz való hozzájárulás.

Alaphelyzet:

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 54/2014 (IX. 26.) Kgy. határozatával elfogadta Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programját, mely dokumentum széleskörű, területi és tematikus módon egyaránt szerveződő partnerségen, illetve a megye Területfejlesztési Koncepcióján alapulva foglalja össze a megye fejlesztési elképzeléseit. Az ITP illeszkedése a megyei programhoz biztosítja az ágazati, a TOP-os és egyéb forrásokból megvalósuló fejlesztések összhangját.

Illeszkedő megyei program célok: A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén (átfogó cél) Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése (átfogó cél) Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése (átfogó cél) Egészséges és megújuló társadalom (átfogó cél) Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2) A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések (Tem3) A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra (Ter1) Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő offenzív fejlesztési stratégia megvalósítása (Ter2) Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése (Ter3) A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések (Ter4) A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések (Ter5)


9


II.3. Hozzájárulás a belső területi kiegyenlítődéshez

A kritérium bevezetése az adott földrajzi területen belüli bárminemű egyensúlytalanságot hivatott kiküszöbölni.

Alaphelyzet:

Bács-Kiskun megye gazdaságilag különböző fejlettségű kisebb területi egységekből áll, és a társadalmi mutatók – a megyén belüli helyzettől függően – is meglehetősen eltérőek. A megyeszékhely gazdasági és társadalmi mutatói (az országos városi rangsorban) korábban is viszonylag jók voltak, az elmúlt évek nagy volumenű beruházásainak és fejlesztéseinek köszönhetően pedig Kecskemét hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő városává vált, és ez a fejlődés valamelyes a Kecskeméti járás többi településére is továbbterjedt. Ezzel szemben a megye többi 10 járása a 290/2014 Korm.rendelet értelmében „kedvezményezettnek” számít, közülük is a Bácsalmási és Jánoshalmai járások „komplex programmal fejlesztendőnek”, míg a Kiskunmajsai és Kunszentmiklósi járások „fejlesztendőnek” minősülnek.

Illeszkedő megyei program célok:

Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése (átfogó cél) A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések (Tem3)

II.6. Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez

A kritérium bevezetése a foglalkoztatottsági helyzet javulását támogatja.

Alaphelyzet:

Az ezredfordulót követő időszakban a foglalkoztatási rátát illetően az országos szinten jellemző fokozatosan javuló trendtől elszakadva a megye lassú visszaesést mutat. A válság következtében megjelenő foglalkoztatás-csökkenés e fejlettebb területekhez képest kissé időben késve és kevésbé drasztikusan jelenik meg, de így is súlyos munka-erőpiaci krízist eredményezve, majd az adatok 2010-től emelkednek ismét, szinte egy év alatt elérve a válság előtti szintet, de még mindig az országos átlag alatt maradva. Foglalkoztatási szempontból a legrosszabb helyzetben a hátrányos helyzetű, a közép- és nagyobb városoktól, illetve a közlekedési folyosóktól távol lévő térségek alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalói vannak.


A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén (átfogó cél) Egészséges és megújuló társadalom (átfogó cél)


10


Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2)

II.7.

Hozzájárulás a külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítéséhez

A kritérium bevezetésével szemponttá válik a beavatkozások hozzájárulása az ellenálló képesség növekedéséhez.

Alaphelyzet:

A szárazodás, az aszály, a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságának megnövekedése (viharok, rövid idő alatt hulló nagy mennyiségű csapadék, jégesők), a térség hidrológiai egyensúlyának megbomlása, valamint a változások előre nem látható következményei jelentős terheket jelentenek az itt élő társadalmi közösségek számára, ráadásul – a prognózisok szerint – a jövőben ez a fajta kiszámíthatatlanság csak fokozódni fog.

A napsütéses órák magas számából, a rendelkezésre álló termálvíz- és biomassza-mennyiségből adódóan a megye jelentős potenciállal bír a megújuló energiatermelés terén. Ezen potenciál fokozottabb kihasználása eszköze lehet a fajlagos széndioxid-kibocsátás csökkentésének és ezáltal a klímaváltozás elleni küzdelemnek.


Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése (átfogó cél) Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2) A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra (Ter1)

II.8.

Egyéb:

Hozzájárulás integrált fejlesztési programok megvalósításához

Több szakmai és/vagy földrajzi terület fejlesztési rendszerébe illeszkedő kezdeményezések.

Alaphelyzet:

Az integrált szemléletű tervezés és megvalósítás egyértelműen növeli a forrásfelhasználás hatékonyságát, hozzájárul a szinergiák kiaknázásához, csökkenti a párhuzamosságokat és a beruházások káros egymásrahatásait, továbbá teljes mértékben kihasználja a széleskörű partnerség által nyújtott előnyöket. Ennek megfelelően a Terület- és Településfejlesztési Program is lehetőséget kínál, sőt bizonyos területeken el is várja az integrált megközelítést.

Az integráltság a TOP keretein belül értelmezve jelentheti az ERFA- és ESZA-források együttes felhasználását, ez jellemző például a városrehabilitációs projektekre, vagy a foglalkoztatási


11


paktum azon támogatásaira, melyek konkrét, 1.1 intézkedés keretében megvalósult gazdaságfejlesztési projektet egészítenek ki. További szempont, hogy ne a pontszerű, elszigetelt fejlesztések legyenek túlsúlyban, hanem több települést érintő, összehangolt projektekben, hálózatokban gondolkodjunk. Jellemzően ilyen terület a turizmus és a közlekedés. A szükséges települések közötti egyeztetések színterei lehetnek a tervezés során hatékonyan működő járási területfejlesztési munkacsoportok a települési polgármesterek részvételével.

Fontos, hogy az integráltság ne csak a TOP-on belül legyen értelmezhető. A kritérium lefektetésének célja az is, hogy előnyt élvezhessenek azok a fejlesztési elképzelések, melyek egy nagyobb, több ágazatot vagy területet érintő program TOP-ból finanszírozható, fontos elemét képezik, ez az eset állhat fenn például egy önkormányzati iparterületi vagy ipari parki fejlesztésnél, ahol a betelepülők GINOP-ból juthatnak telephely-fejlesztési vagy K+F+I támogatáshoz.


A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén (átfogó cél) Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése (átfogó cél) Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése (átfogó cél) Egészséges és megújuló társadalom (átfogó cél) Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2) A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések (Tem3) A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra (Ter1) Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő offenzív fejlesztési stratégia megvalósítása (Ter2) Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése (Ter3) A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések


12


(Ter4) A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések (Ter5)


13

3. Az ITP célrendszere és integráltsága

3.1. Az ITP célkitűzések viszonya a területfejlesztési program céljaihoz

1. ábra: Bács-Kiskun megye területfejlesztési célrendszere A megyei integrált területi program a Bács-Kiskun 2020 operatív program TOP-ból támogatható fejlesztéseit foglalja keretbe. A „Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor erősítésével” tematikus cél megvalósulását szolgálják „A helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése” a „Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása” valamint a „Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása”. Részben ide, részben pedig az „Élhető és életképes vidék” célhoz kötődik a turizmusfejlesztés, illetve azon belül a települési vonzerőfejlesztés. A településfejlesztési jellegű projektcsomagok az „Élhető és életképes vidék” valamint a „Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése” célok megvalósításához egyaránt hozzájárulnak. A Bács-Kiskun 2020 programban a tematikus célok mellett kiemelt szerepet kaptak a területi célok is. A Homokhátság, a Duna-mente, a határhoz közeli térségek valamint Kecskemét gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból is olyan jellegzetes területek, melyek fejlesztését a Bács-Kiskun 2020 ITP egyes intézkedései másképpen tudják szolgálni.


14

2. ábra: Bács-Kiskun 2020 és az ITP célok kapcsolatrendszere

Az ITP célkitűzések hozzájárulása a Terület és Településfejlesztési Operatív Program stratégiai célkitűzéseihez A TOP elsődleges célja a térségi (decentralizált) gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás növelése. Nyolc ITP cél került meghatározása, melyek közvetlenül, illetve közvetve szolgálják a fenti célok elérését az alábbiak szerint:

A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése

Az emberek és a környezet

harmonikus együttélésének megteremtése

A megyén belüli jelentős térségi különbségek csökkentése

Egészséges és megújuló

társadalom

Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor erősítésével

Élhető és életképes vidék

Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése

A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések

A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra

A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések

A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések

Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő offenzív fejlesztési stratégia megvalósítása

Bács-Kiskun 2020 célrendszere ITP célok

Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése

Települési közszolgáltatások fejlesztése

Leromlott városi területek rehabilitációja

Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása

Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása

Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés

Helyi identitás és kohézió erősítése


15

ITP1 cél: Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése

A helyi gazdaság fejlesztése cél keretében tervezzük a lokális üzleti környezetből hiányzó gazdasági szolgáltatások, valamint a hiányzó infrastruktúra fejlesztését. A fejlesztett gazdasági környezet lehetőséget biztosít a vállalkozások számára a termelő és szolgáltató tevékenység helyszínének biztosítására. A tevékenységüket megindító vállalkozások hatékonyan járulnak hozzá a foglalkoztatás növeléséhez. Az üzleti infrastruktúra fejlesztése hozzájárul a már működő vállalkozások bővüléséhez, hiszen lehetőséget biztosít a termelő kapacitások bővítéséhez szükséges helyszínek eléréséhez. A termelő kapacitások bővítése további munkaerő igényt fog generálni. A cél keretében tehát a vállalkozások munkahelyteremtő képességét kívánjuk növelni a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek javításával. A célkitűzés keretében válik lehetőség a munkahelyek elérhetőségének javítására és a munkavállalók mobilitásának segítésére. Több település tekintetében a település mérete vagy a település szerkezete nem nyújt lehetőséget a hiányzó üzleti infrastruktúra településen belüli fejlesztésére, ezért szükséges a már meglévő munkaerő-piaci vonzásközpontok elérhetőségének javítása, a települések gazdasági területeinek gyorsabb megközelíthetővé tétele, valamint az új térségi közlekedési kapcsolatok kiépítése. A cél megvalósítása során tehát olyan településeken is javul a lakosság foglalkoztatása, ahol közvetlenül gazdaságfejlesztési intézkedésekre nincsen lehetőség. A gyermekjóléti alapszolgáltatások fejlesztésével (bölcsődék, családi napközik), valamint a óvodai ellátáshoz való hozzáférés fejlesztésével javulni fog – elsősorban – a nők munkavállalása, javítva ezzel a foglalkoztatást. ITP2 cél: Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása

A kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosításával a gazdaság diverzifikációja mentén új vállalkozások, ezáltal új munkahelyek jönnek létre. A turistaforgalom növekedésével várható, hogy a fejlesztett kulturális és természeti értékek mellett további kiegészítő szolgáltatást kínáló vállalkozások jelennek meg, tovább növelve a foglalkoztatás arányát. ITP3 cél: Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása

A települési környezet fejlesztésével lehetőség nyílik arra, hogy a városközpontok gazdasági funkciója erősödjön, melynek mentén a városközpontok kereskedelmi és szolgáltatásai funkciói bővülnek a működő vállalkozások gazdasági tevékenységének bővülésével. A gazdaságfejlesztés mellett a lakosság számára is szükséges megteremteni az élhető városi környezetet, amely a munkavállaláshoz szükséges térszerkezetet és rekreációs lehetőségeket biztosítja. A rendezett városi környezet és városközponti szolgáltatások teszik vonzóbbá a települést az aktív munkavállalók számára.


16

A gazdaságfejlesztés mellett fontosak a lakossági igényekhez illeszkedő, hatékonyabb településüzemeltetést biztosító környezetvédelmi beruházások és az ehhez kapcsolódó környezetvédelmi szemléletformálási akciók.

ITP4 cél: Települési közszolgáltatások fejlesztése A gazdasági fejlesztések hatásával az aktív lakosság magasabb igényeket támaszt, és bővebb kapacitást vár el a közszolgáltatásoktól. Ezen igény kielégítése érdekében szükséges a gazdaságfejlesztéssel arányosan fejleszteni az egészségügyi alapellátó rendszer által nyújtott szolgáltatásokat biztosító infrastruktúrát. A nappali szociális ellátások fejlesztése akár közvetlen módon is szolgálhatja a foglalkoztatás bővítését, hiszen a szakszerű nappali ellátás lehetőséget nyújt az otthoni ápolásban tevékenykedők részére a munka világába történő visszatérésre. ITP5 cél: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés

A közlekedésfejlesztési intézkedések hozzájárulnak az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás mérsékléséhez. Bács-Kiskun megye déli fekvése, a homokhátságra jellemző táji jellege, valamint az extenzív mezőgazdasági tevékenysége miatt különösen érintett az éghajlatváltozás hatásai tekintetében. A vízhiány, az elsivatagosodás nemcsak a lakosság élhető környezet hatásfokát rontja, hanem negatívan hat a vállalkozások tevékenységére, ami akár a területről való kivonulásukhoz is vezethet. Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátás, melyek egyébként fokozzák az éghajlatváltozást. ITP6 cél: Leromlott városi területek rehabilitációja

A lakosság életkörülményeinek javítása mellett a célkitűzés lényeges és várt eredménye, hogy az életkörülmények hiányosságai, a mentális állapot, valamint az alapképzések hiánya miatt a munka világából kiszakítottak ismételten megtalálják az aktív munkavállalási lehetőségeiket. A cél megvalósításával tehát nemcsak a városkép javul, hanem a térség foglalkoztatottsága is.

ITP7 cél: Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése

A foglalkoztatási paktum és a helyi identitás és kohézió erősítése ITP célok kivételével a többi cél elérését elsősorban infrastrukturális jellegű fejlesztések megvalósításától várjuk. A gazdaságfejlődése és a foglalkoztatás bővülése csak abban az esetben lehet sikeres, ha az eszközök mellett a humán erőforrás fejlesztésére is lehetőség nyílik. A foglalkoztatási paktum előnye és hatékonysága abban rejlik, hogy a területi alapon végrehajtott infrastrukturális fejlesztések által elvárt humán erőforrás fejlesztések illeszthetővé válnak, ezzel is erősítve a fejlesztések sikerességét.


17

ITP8 cél: Helyi identitás és kohézió erősítése Bács-Kiskun megyében jelentős fejlesztés fog megvalósulni az elkövetkezendő időszakban. A gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítés célja akkor valósítható meg sikeresen, ha a megvalósuló fejlesztések minden társadalmi réteget érintenek és annak eredményeiből mindenki részesül. Ezen hatás elérése érdekében szükséges, hogy a mind a projekttervezésben, mind a megvalósításban, mind pedig az üzemeltetésben a társadalmi együttműködések révén a lakosság minél szélesebb rétegének részvétele legyen biztosítva. Lakosság eredményes bevonása történhet a térségi és települési helyi identitást erősítő marketing akciók, valamint kulturális és környezeti örökség megőrzésére irányuló programok megvalósításával, a településfejlesztés kérdéseiben aktív civil szervezetek és személyek partnerségével.

3.2. Az ITP külső és belső területi kapcsolatrendszerének vizsgálata Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célrendszere Tematikus célok

• Versenyképes, innovatív gazdaság (TC1) • Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság (TC2) • Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás (TC3) • Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I (TC4) • Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom (TC5) • Jó állam: szolgáltató állam és biztonság (TC6) • Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme

(TC7)

(ITP1) (ITP2) (ITP3) (ITP4) (ITP5) (ITP6) (ITP7) (ITP8)

TC1 � � � �

TC2 � �

TC3 � �

TC4 � �

TC5 � � � � �

TC6 � �

TC7 � �

SC1 �

SC2 � � �

SC3 � � � � �


18


SC4 � �

SC5 � � � �

SC6 �

Specifikus célok

• Az ország makroregionális szerepének erősítése (SC1) • A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat (SC2) • Vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése (SC3) • Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése (SC4) • Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés (SC5) • Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása (SC6)

Bács-Kiskun 2020 ITP célok

• Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése (ITP1) • Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása (ITP2) • Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása (ITP3)

• Települési közszolgáltatások fejlesztése (ITP4) • Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés (ITP5) • Leromlott városi területek rehabilitációja (ITP6) • Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése (ITP7) • Helyi identitás és kohézió erősítése (ITP8)

ITP célok közötti kapcsolatrendszer bemutatása A TOP elsődleges célja a gazdaságfejlesztés és ezen keresztül a foglalkoztatás bővítés, ezért az ITP célok közötti kapcsolatrendszert és integráltságot is ezen stratégiai cél mentén vizsgáljuk. Az ITP1 cél fogalmazza meg a gazdaságfejlesztés célját, ezért ezen ITP cél aspektusából vizsgáljuk a többi ITP cél kapcsolatát. ITP1 – ITP2: A turisztikai értékek fejlesztése hosszú távon csak akkor válhat sikeressé, ha a fejlesztések mentén a gazdaság diverzifikációja is követi. A turisztikai célú fejlesztések és a diverzifikációs folyamatok egyik alappillére a helyi, decentralizált gazdaságfejlesztés. ITP1 – ITP3: a gazdaságfejlesztés mellett szükséges a fejlesztéssel érintett település funkció szerinti, térszerkezeti és környezetvédelmi fejlesztése. A két cél között erőteljes szinergia hatás várható, tekintettel arra, hogy az ITP3 cél megvalósítása érdekében lehetőség nyílik a városközpontok gazdasági, kereskedelmi és szolgáltatás funkcióinak bővítésére. Ezen fejlesztések kiegészítik és erősítik az ITP1 célnál megfogalmazott eredményeket. ITP1 – ITP4: Az ITP1 cél egyértelműen a gazdaságfejlesztésre és a foglalkoztatás bővítésre


19

fókuszál. A munkavállalásban aktív lakosság részéről az egészségügyi alapszolgáltatások iránti igény növekszik. A foglalkoztatás hatékonysága növelhető, ha települési szinten a lehető legtöbb egészségügyi alapszolgáltatás érhető el minél magasabb színvonalon. Így a munkavégzést terhelő tört időszakok csökkenhetnek. A szociális szolgáltatások fejlesztésével pedig azon személyek számára is megnyílik a munka világa, akik korábban otthoni betegápolásban vettek részt. Az ápolt szakszerű ellátásban részesülhet, míg az ápolását végző hozzátartozó egy magasabb jövedelmi szintet tud elérni a munkaerő piacon. ITP1 – ITP5: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése globális feladat. Az ITP1 cél eredményeként bővülni fog megye ipari termelése. A legmodernebb környezetkímélő technológiák alkalmazása mellett is növekedni fog a termelő szektor által kibocsátott üvegházhatású gázok mértéke. Ez a hatást ellensúlyozandó és a globális cél elérését erősítendő szükséges a lakosság részéről is az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését célzó intézkedéséket megtenni. A tömegközlekedés és a hivatásforgalmi kerékpárút fejlesztések az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett hozzájárulnak a munkaerő mobilitás növeléséhez is, hozzájárulva az ITP1 cél keretén megvalósított fejlesztések sikeréhez. ITP1 – ITP6: A leromlott városterületen élő aktív korú lakosság közül többen az életkörülmények hiányosságai, a mentális állapot, valamint az alapképzések hiánya miatt nem tudnak megjelenni a munkaerő piacon. Az ITP6 cél keretében ezen hiányosságokat kívánjuk kezelni, mérsékelni, ezáltal a gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítés eredményesebb lehet a város rehabilitációval érintett településeken. ITP1 – ITP7: A gazdaság fejlődése és a foglalkoztatás bővülése csak abban az esetben lehet sikeres, ha az eszközök mellett a humán erőforrás fejlesztésére is lehetőség nyílik. A foglalkoztatási paktum előnye és hatékonysága abban rejlik, hogy a területi alapon végrehajtott infrastrukturális fejlesztések által elvárt humán erőforrás fejlesztések illeszthetővé válnak, ezzel is erősítve a fejlesztések sikerességét. ITP1 – ITP8: A gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítés célja akkor valósítható meg sikeresen, ha a megvalósuló fejlesztések minden társadalmi réteget érintenek és annak eredményeiből mindenki részesül. Ezen hatás elérése érdekében szükséges, mind a projekttervezésben, mind a megvalósításban, mind pedig az üzemeltetésben a társadalmi együttműködések révén a lakosság minél szélesebb rétegének részvétele. Lakosság eredményes bevonása történhet a térségi és települési helyi identitást erősítő marketing akciók, valamint kulturális és környezeti örökség megőrzésére irányuló programok megvalósításával, a településfejlesztés kérdéseiben aktív civil szervezetek és személyek partnerségével.


20

3. ábra: A Bács-Kiskun Megyei ITP és az országos, illetve EU célok közötti kapcsolatrendszer EU 2020 Bács-Kiskun 2020

KKV-k versenyképességének növelése, valamint a mezőgazdasági, halászati és vízgazdálkodási szektorok

fejlesztése

Az innováció, technológiai fejlesztés és kutatás erősítése

Oktatásba, készségfejlesztésbe és életen át tartó tanulásba való befektetés

A kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, használati sebesség, minőség emelése

Fenntartható szállítmányozás elősegítése és a kulcsinfrastruktúrában a szűk keresztmetszetek feloldása

Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság irányába való elmozdulás támogatása

Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és kockázat megelőzés és menedzsment elősegítése

Környezetvédelem és az erőforrások hatékony felhasználása

Szociális felzárkóztatás elősegítése és szegénység leküzdése

Foglalkoztatás elősegítése és a munkaerő mobilitás támogatása

Intézményi kapacitás és hatékony közadminisztráció elősegítése

EU 2020 Fenntartható növekedés

Intelligens növekedés

Inkluzív növekedés

Bács-Kiskun 2020 ITP Nemzeti fejlesztés 2030

Értékteremtő, foglalkoztatást

biztosító gazdasági fejlődés

Népesedési fordulat,

egészséges és megújuló

társadalom

Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme

Térségi potenciálokra

alapozott, fenntartható térszerkezet

Versenyképes, innovatív gazdaság

Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség-és sportgazdaság

Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás

Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I

Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom

Jó állam: szolgáltató állam és biztonság

Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme

Az ország makroregionális szerepének erősítése

A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat

Vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése

Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés

Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása

Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása

Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása

Települési közszolgáltatások fejlesztése

Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés

Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése

Helyi identitás és kohézió erősítése

Leromlott városi területek rehabilitációja

Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése


21

Bács-Kiskun megye és Kecskemét Megyei Jogú Város ITP céljainak kapcsolódása Kecskemét Megyei Jogú Város ITP céljai:

- A gazdasági környezet fejlesztése, foglalkoztatás bővítése és élhető-vonzó, népesség megtartó város kialakítása (ITPc1)

- Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés (ITPc2) - A városi közszolgáltatások fejlesztése (ITPc3) - Leromlott városi területek rehabilitációja, együttműködő helyi társadalom

kialakításának elősegítése (ITPc4)

ITP1 ITP2 ITP3 ITP4 ITP5 ITP6 ITP7 ITP8

ITPc1 X X X X X

ITPc2 X X

ITPc3 X X

ITPc4 X X X

A fenti táblázatból kiderül, hogy Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programjában megfogalmazott célkitűzések valamilyen mértékben szinte mindenhol kapcsolódnak Kecskemét Megyei Jogú Város által leírt ITP célokhoz. Az alapvető cél a fejlesztési elképzelésekben azonos, a gazdaság fejlesztése, a versenyképesség növelése, ezen keresztül a foglalkoztatottság bővítése, a közszolgáltatások fejlesztése, egy élhető az emberek számára vonzó környezet kialakítása valamint a társadalmi kohézió erősítése.

Integráltság a szomszédos megyék fejlesztési irányaival

Bács-Kiskun megye földrajzi helyzetéből adódóan sokirányú kapcsolatrendszer jellemzi a szomszédos megyékkel (Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Fejér, Tolna és Baranya). A Bács-Kiskun megyei ITP célkitűzései a szomszédos megyék területfejlesztési programjainak számos célkitűzésével, prioritásával szoros kapcsolatban vannak. A megyehatáron átnyúló fejlesztések közül kiemelten fontos az integrált várostérségi és infrastrukturális fejlesztések a Homokhátságon és a Tisza mentén, a Duna menti megyékkel és az Európai Unió Duna-stratégiájával összhangban, amely többek között a dunai hajózás újbóli felfejlesztését tartja egyik fő céljának összhangban a természeti és logisztikai potenciál kiaknázása, továbbá a határmenti megyékkel egyetértésben a határokon átívelő együttműködések erősítése a gazdaság és a közlekedés terén Magyarország-Horvátország valamint Magyarország-Szerbia közt. Jász-Nagykun-Szolnok megyével a kapcsolatot egyrészt a Szolnok-Kecskemét tengely által meghatározott fejlesztési övezet jelenti, mely Jász-Nagykun-Szolnok megye „Munkahelyteremtés és a munkába állás segítése” (JNSZM1) ITP cél, Bács-kiskun megye

Bács-Kiskun Megye

ITP céljai:

KMJV településfejlesztési céljai


22

esetében a „Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése” (ITP1) célok szolgálják. A másik fontos fejlesztési tengely a Tisza és a hozzá kötődő turisztikai fejlesztések. Jász-Nagykun-Szolnok megye „Térségi turizmusfejlesztés” (JNSZM2), Bács-Kiskun megye „Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása” (ITP2) amihez kapcsolódik még Csongrád megye „Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a Homokhátságon és a Tisza térségben” (T2). A Homokhátság komplex fejlesztése nemcsak Csongrád megyében jelenik meg, hanem Bács-Kiskun megyében is, különösen az ITP1, ITP2 és ITP3 céloknál. Ehhez csatlakoznak Pest megye gazdaságfejlesztési céljai. Baranya, Tolna és Fejér megyékkel a Duna menti összehangolt gazdaság és közlekedésfejlesztés a legfontosabb közös nevező. Baranya megyében az „Elérhetőség és mobilitás javítása”, Tolna megyében a „Fenntartható gazdaság- és turizmusfejlesztés, munkahelyteremtés”, Fejér megyében a „Helyi és térségi gazdaságfejlesztés” célokkal a legerősebb megyénk kapcsolódása. Tolna megyével a közlekedésfejlesztési szempontból a leendő paksi Duna híd és a felhordó úthálózat jelentheti a legfontosabb kapcsolatot, melyhez az ITP gazdagfejlesztési projektjei is szervesen illeszkednek. A táblázatban használt színkódok magyarázata:

Erős kapcsolat Közvetlen kapcsolat Közvetett kapcsolat Nincs kapcsolat

Megyék ITP céljai Bács-Kiskun megye ITP célja


Csongrád megye

T.1. Szeged-Hódmezővásárhely-Makó-Arad-Temesvár-Szabadka

városhálózati csomópont felépítése

T.2. Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a

Homokhátságon és a Tisza térségben

T.3. Mezőváros térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi

megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása Tiszántúlon

S.1. Az innovációs kapacitás és teljesítmény komplex megerősítése, a

tudásrégió felépítése

S.2. A teljes agrárvertikum együttműködésre, innovációra és alkalmazkodásra

épülő megerősítése

S.3. Az alternatív energiavertikum felépítése, a kiemelkedő országos pozíció

alapjainak kiszélesítése

S.4. A megye húzóágazatainak vertikális és horizontális együttműködésekre

épülő megerősítése, kitörési pontokra építő helyi gazdaság- és vállalk.fejl .


23

Megyék ITP céljai Bács-Kiskun megye ITP célja


Jász-Nagykun-Szolnok megye

JNSZM1 Munkahelyteremtés és a munkába állás segítése

JNSZM2 Térségi turizmusfejlesztés

JNSZM3 Élhető, vonzó települési környezet

JNSZM4 Energiatudatos önkormányzatok

JNSZM5 Egészséges, együttműködő helyi társadalom Pest megye

Vállalkozások növekedési potenciáljának erősödése Pest megyében

Fenntartható multimodális mobilitás elősegítése

Kisgyermeket nevelő szülők munkavállalási aktivitásának növelése

A leromlott településrészeken élő hátrányos helyzetű lakosság

életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja

Fejér megye

Helyi és térségi gazdaságfejlesztés

A települések élhetőségének és népességmegtartó képességének erősítése, a

települési környezet fenntartható megújítása

Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának

elősegítése

A helyi közszolgáltatások fejlesztése a térségi gazdaság és a

népességmegtartó-képesség megerősítése érdekében

A helyi társadalmi kohézió erősítése a leszakadó térségek megújítása és

közösségi programok révén

Térségi foglalkoztatás-ösztönző programok megvalósítása Tolna megye

Fenntartható gazdaság- és turizmusfejlesztés, munkahelyteremtés

Közlekedésfejlesztés

A környezeti fenntarthatóság elősegítése

Egészségügyi, a szociális és az oktatási szolgáltatások (közszolgáltatások)

színvonalának növelése

Élhető települések

Lakossági együttműködések, civil kezdeményezések elősegítése Baranya megye

Helyi gazdaságok fejlesztése

Tartós növekedésre képes gazdaság megteremtése

Piaci igényekre reagálni képes emberi erőforrás fejlesztés

Társadalmi felzárkózás elősegítése

Stratégiai erőforrások fenntartható használata

Elérhetőség és mobilitás javítása

Nagytérségi csomóponttá válás


24

Bács-Kiskun megye és a Vajdaság fejlesztési tervei közti kapcsolat Bács-Kiskun megye számára nagyon fontos a Vajdasággal való gazdasági és társadalmi kapcsolat. Ezért a két térség fejlesztési terveit folyamatosan egyeztettük. A magyar-szerb IPA II határon átnyúló együttműködési program prioritásaihoz való kapcsolódás a következők szerint alakul.

A magyar-szerb IPA II határon átnyúló együttműködési program

prioritása ITP kapcsolódás

A környezet védelme és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, kockázat megelőzés és menedzsment

Az Bács-Kiskun Megyei ITP-nek egyik legfontosabb eleme a megújuló energiával és energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedéscsomag. Az ITP kiemelt célterülete a Homokhátság, mely a Vajdaságba is áthúzódik és így a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb térsége.

A fenntartható közlekedés támogatása és a közinfrastruktúra fejlesztése

A határtérség fejlesztésében a gazdasági célú alsóbb rendű utak fejlesztése, valamint a kerékpárút fejlesztések összehangolása megtörténik mindkét programban.

A turizmus és a kulturális, természeti örökség erősítése

Az ITP turisztikai fejlesztéseinek fókuszában is a kulturális, illetve természeti értékek vannak.

Az üzleti környezet versenyképességének erősítése, kis- és középvállalkozások, kereskedelem és befektetések fejlesztése

Bács-Kiskun megye határtérségének jelentős része egyben hátrányos helyzetű terület, szabad vállalkozási zóna. Az ITP külön pénzügyi keretet tartalmaz a térség fejlesztéseinek támogatásához.


25

4. Az ITP forrásallokációja Az ITP forrásallokációját a területfejlesztési tervezés során létrehozott járási és tematikus munkacsoportok segítségével végzett igényfelmérésre alapoztuk. Ezen igényfelmérések és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban tervezett intézkedések figyelembevételével terveztük a megyei támogatási kereteket. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program intézkedéseit a 4. ábra szemlélteti.

4. ábra: A TOP intézkedéseinek rendszere

A következő táblázatban az intézkedések és a prioritások közötti, saját igényeken alapuló, évek közötti bontásban szereplő forrásmegosztást láthatjuk.

Bác

s-K

isku

n M

eg

ye I

nte

grál

t Ter

ület

i Pro

gram

ja 3

.0

26

TO

P p

riorit

áso

k

1.

Tér

ségi

ga

zdas

ági k

örn

yeze

t fe

jlesz

tése

a

fogl

alko

ztat

ás e

lőse

gíté

sére

2.

Vál

lalk

ozá

sbar

át,

nép

essé

gm

egt

artó

te

lep

ülé

sfej

lesz

tés

3.

Ala

cso

ny

szén

dio

xid

ki

bo

csát

ású

ga

zdas

ágr

a va

ló

átté

rés

kie

mel

ten

a

váro

si t

erü

lete

ken

4.

A h

elyi

kö

zöss

égi

szo

lgál

tatá

sok

fej

lesz

tése

és

a tá

rsad

alm

i eg

yütt

műkö

dés

erősí

tése

5. M

egye

i és

hel

yi e

mb

eri

erőfo

rrás

fej

lesz

tése

k,

fogl

alko

ztat

ás-ö

sztö

nzé

s é

s tá

rsad

alm

i eg

yütt

műkö

dés

TO

P p

riorit

áso

k in

tézk

edés

ei

1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése

1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható

turizmusfejlesztés

1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés

és az életminőség javítása családbarát, munkába állást

segítő intézmények, közszolgáltatások

2.1. Gazdaságélénkít ő és népességmegtartó településfejlesztés

3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a

megújuló energia-felhasználás arányának

növelése

4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

4.2. A szociális alapszolgáltatások

infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja

5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi

foglalkoztatási együttműködések (paktumok)

5.2. A társadalmi együttműködés erősítését

szolgáló helyi szintű komplex programok

5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása

Elle

nőrz

és

Fo

rrás

t b

izto

sító

S

tru

ktu

rális

Ala

p

meg

nev

ezés

e

ER

FA

E

RF

A

ER

FA

E

RF

A

ER

FA

E

RF

A

ER

FA

E

RF

A

ER

FA

E

RF

A

ES

ZA

E

SZ

A

ES

ZA

T

OP

prio

ritás

ok

közö

tti

forr

ásm

ego

sztá

s (M

rd F

t)

29

8,45

0 1

47,

785

20

0,98

6 6

1,7

69

89

,691

7

98,

68

A m

egye

fo

rrás

kere

tén

ek

meg

osz

lása

TO

P

prio

ritás

ok

közö

tt

(Mrd

Ft)

23

,626

1

1,6

99

15

,910

4

,89

0 7

,10

0 6

3,2

3

Bác

s-K

isku

n M

eg

ye I

nte

grál

t Ter

ület

i Pro

gram

ja 3

.0

27

TO

P p

riorit

áso

k

1.

Tér

ségi

ga

zdas

ági k

örn

yeze

t fe

jlesz

tése

a

fogl

alko

ztat

ás e

lőse

gíté

sére

2.

Vál

lalk

ozá

sbar

át,

nép

essé

gm

egt

artó

te

lep

ülé

sfej

lesz

tés

3.

Ala

cso

ny

szén

dio

xid

ki

bo

csát

ású

ga

zdas

ágr

a va

ló

átté

rés

kie

mel

ten

a

váro

si t

erü

lete

ken

4.

A h

elyi

kö

zöss

égi

szo

lgál

tatá

sok

fej

lesz

tése

és

a tá

rsad

alm

i eg

yütt

műkö

dés

erősí

tése

5. M

egye

i és

hel

yi e

mb

eri

erőfo

rrás

fej

lesz

tése

k,

fogl

alko

ztat

ás-ö

sztö

nzé

s é

s tá

rsad

alm

i eg

yütt

műkö

dés

TO

P p

riorit

áso

k in

tézk

edés

ei



turizmusfejlesztés


és az életminőség javítása családbarát, munkába állást

segítő intézmények, közszolgáltatások

2.1. Gazdaságélénkít ő és népességmegtartó településfejlesztés



megújuló energia-felhasználás arányának

növelése







5.2. A társadalmi együttműködés erősítését



Elle

nőrz

és

Az

egye

s T

OP

p

riorit

áso

kon

bel

üli

inté

zked

ések

kö

zött

i fo

rrás

meg

osz

lás

(Mrd

Ft)

11

4,35

4 7

1,3

28

51

,126

6

1,6

42

14

7,78

5 7

5,2

76

12

5,71

0

21

,510

1

7,0

89

23

,170

6

6,2

71

8,6

22

14

,798

79

8,68

A m

egye

TO

P

forr

áske

reté

nek

m

ego

sztá

sa

prio

ritás

on

kén

t és

in

tézk

edés

enké

nt

a T

OP

bel

ső a

rán

yok

szer

int

(M

rd F

t)

9,0

53

5,6

46

4,0

47

4,8

80

11

,699

5

,95

9 9

,95

1 1

,70

3 1

,35

3 1

,83

4 5

,24

6 0

,68

3 1

,17

1 6

3,2

3


28

TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése

a foglalkoztatás elősegítésére

2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés

3. Alacsony széndioxid kibocsátású

gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken

4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a

társadalmi együttműködés erősítése

5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések,

foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés

TOP prioritások intézkedései

1.1

. H

elyi

gaz

das

ági

infr

astr

ukt

úra

fej

lesz

tése

1.2

. T

ársa

dal

mi é

s kö

rnye

zeti

szem

po

ntb

ól f

enn

tart

hat

ó

turiz

mu

sfej

lesz

tés

1.3

. A

gaz

das

ágfe

jlesz

tést

és

a m

un

kaerő

mob

ilitá

s ö

sztö

nzé

sét

szo

lgál

ó

közl

eked

ésfe

jlesz

tés

és

az

élet

minő

ség

javí

tása

cs

alád

bar

át,

mu

nká

ba

állá

st

seg

ítő in

tézm

énye

k,

közs

zolg

álta

táso

k

2.1

. G

azd

aság

élén

kít

ő é

s n

épes

ség

meg

tart

ó

tele

pü

lésf

ejle

szté

s

3.1

. F

enn

tart

hat

ó t

elep

ülé

si

közl

eked

ésfe

jlesz

tés

3.2

. Ö

nko

rmán

yzat

ok

ener

gia

hat

ékon

yság

ának

és

a m

egú

juló

en

ergi

a-fe

lhas

znál

ás a

rán

yán

ak

nö

velé

se

4.1

. E

gés

zség

üg

yi a

lap

ellá

tás

infr

astr

ukt

urá

lis f

ejle

szté

se

4.2

. A

szo

ciál

is

alap

szo

lgál

tatá

sok

infr

astr

ukt

úrá

ján

ak bő

víté

se,

fejle

szté

se

4.3

. L

ero

mlo

tt v

áro

si

terü

lete

k re

hab

ilitá

ció

ja

5.1

. F

og

lalk

ozt

atás-

növe

lést

cé

lzó

meg

yei é

s h

elyi

fo

gla

lko

ztat

ási

együ

ttműkö

dés

ek (

pak

tum

ok)

5.2

. A

tár

sad

alm

i eg

yüttműkö

dés

erős

ítés

ét

szo

lgál

ó h

elyi

szi

ntű ko

mp

lex

pro

gra

mo

k

5.3

. H

elyi

kö

zöss

égi

pro

gra

mo

k m

egva

lósí

tása

Ellenőrzés

Az egyes TOP prioritások közötti

saját igényeken alapuló

forrásmegoszlás (Mrd Ft)

23,611 11,699 15,848 5,057 7,011 63,23

Az egyes TOP prioritásokon belül

az intézkedések közötti saját

igényeken alapuló forrásmegoszlás

(Mrd Ft)

9,018 5,666 4,047 4,880 11,699 4,894 10,954 1,794 1,429 1,834 5,157 0,683 1,171 63,23

2015-ben meghirdetett

források (Mrd Ft)

2,028 3,026 4,047 3,304 9,394 1,394 5,100 0,978 0,935 1,834 2,500 0,683 0,000 35,223


29

TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése










1.1

. H

elyi

gaz

das

ági

infr

astr

ukt

úra

fej

lesz

tése

1.2

. T

ársa

dal

mi é

s kö

rnye

zeti

szem

po

ntb

ól f

enn

tart

hat

ó

turiz

mu

sfej

lesz

tés

1.3

. A

gaz

das

ágfe

jlesz

tést

és

a m

un

kaerő

mob

ilitá

s ö

sztö

nzé

sét

szo

lgál

ó

közl

eked

ésfe

jlesz

tés

és

az

élet

minő

ség

javí

tása

cs

alád

bar

át,

mu

nká

ba

állá

st

seg

ítő in

tézm

énye

k,

közs

zolg

álta

táso

k

2.1

. G

azd

aság

élén

kít

ő é

s n

épes

ség

meg

tart

ó

tele

pü

lésf

ejle

szté

s

3.1

. F

enn

tart

hat

ó t

elep

ülé

si

közl

eked

ésfe

jlesz

tés

3.2

. Ö

nko

rmán

yzat

ok

ener

gia

hat

ékon

yság

ának

és

a m

egú

juló

en

ergi

a-fe

lhas

znál

ás a

rán

yán

ak

nö

velé

se

4.1

. E

gés

zség

üg

yi a

lap

ellá

tás

infr

astr

ukt

urá

lis f

ejle

szté

se

4.2

. A

szo

ciál

is

alap

szo

lgál

tatá

sok

infr

astr

ukt

úrá

ján

ak bő

víté

se,

fejle

szté

se

4.3

. L

ero

mlo

tt v

áro

si

terü

lete

k re

hab

ilitá

ció

ja

5.1

. F

og

lalk

ozt

atás-

növe

lést

cé

lzó

meg

yei é

s h

elyi

fo

gla

lko

ztat

ási

együ

ttműkö

dés

ek (

pak

tum

ok)

5.2

. A

tár

sad

alm

i eg

yüttműkö

dés

erős

ítés

ét

szo

lgál

ó h

elyi

szi

ntű ko

mp

lex

pro

gra

mo

k

5.3

. H

elyi

kö

zöss

égi

pro

gra

mo

k m

egva

lósí

tása

Ellenőrzés

2016-ban meghirdetésre kerülő források

(Mrd Ft)

6,990 2,640 0,000 1,576 2,305 3,500 5,854 0,816 0,494 0,000 2,657 0,000 1,171 28,003

2017-ben meghirdetésre kerülő források

(Mrd Ft)

0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000

Ellenőrzés 9,018 Ft 5,666 Ft 4,047 Ft 4,880 Ft 11,699 Ft 4,894 Ft 10,954 Ft 1,794 Ft 1,429 Ft 1,834 Ft 5,157 Ft 0,683 Ft 1,171 Ft 63,226

0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0


30

A forrásallokációt befolyásolta, hogy az előzetes igényfelmérés szerint a települések többsége szeretne az energiahatékonyság terén fejleszteni, mert annak rövid távon is pozitív hatása van a települési feladatok működtetésére. Ezért prioritáson belül a 3.2. intézkedés keretének megnövelését javasoltuk közel 1 Mrd Ft-al a 3.1. keretének terhére. A forrásarányos keretek és az ITP-ben szereplő keretek eltérésének okait az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Intézkedések Eltérés magyarázata


Települési önkormányzatok üzleti környezet fejlesztési elképzelései nem haladták meg a forrásarányos kalkulációt, ezért kértük a különbözet átcsoportosítását.

1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

Ezen intézkedés segíti a települési önkormányzatok turisztikai célú kerékpárhálózat fejlesztéseit. Megyei kerékpárhálózat komplex és átfogó fejlesztéséhez forrás átcsoportosítást kértünk.

1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló

közlekedésfejlesztés

-

1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások

fejlesztésével

-

2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés

-


Ezen intézkedés keretében megvalósítható fejlesztések kevesebb forrásból is megvalósíthatónak tűnnek, ezért kértük a forrás egy részének átcsoportosítását.

3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló

energia-felhasználás arányának növelése

A települési önkormányzatok az önkormányzati feladatainak ellátása érdekében intézményeket üzemeltetnek. Az épületek energetikai korszerűsítése szinte azonnali hatással van az önkormányzatok költségvetésére, ezért ezen intézkedés


31

Intézkedések Eltérés magyarázata

kiemelt az önkormányzatok körében.


Az egészségügyi alapellátás önkormányzati feladatként jelentkezik. A népességmegtartás egyik kiemelt eleme az elérhető és magas színvonalú ellátás, ezért lehetőség szerint forrásátcsoportosítást kértünk.

4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának b ővítése, fejlesztése

A szociális alapszolgáltatások önkormányzati feladatként jelentkezik. A népességmegtartás egyik kiemelt eleme az elérhető és magas színvonalú szolgáltatás, ezért lehetőség szerint forrásátcsoportosítást kértünk.


-

5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések

(paktumok)

Tekintettel arra, hogy az üzleti környezet fejlesztésére alacsonyabb igény mutatkozott, mint amit az arányosított forrásallokáció előirányozott, indokolt volt ezen intézkedés forrásainak arányos csökkentése.

5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok

-


-


32

4.1. A megyei keret tematikus felosztása

TOP intézkedés Megyei keret (Mrd Ft)

1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 9,018


5,666


4,047

1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

4,880

2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 11,699

3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 4,894

3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése

10,954

4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 1,794

4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

1,429

4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 1,834

5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok)

5,157

5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok

0,683

5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása 1,171

Mindösszesen 63,23

Bács

5. ábra:


. ábra: A megyei keretek felosztása a TOP és a megyei igények szerint

33

Bács-Kiskun

6. ábra: Bács-Kiskun megye TOP forrásainak saját igények szerinti megoszlása prioritásonként

4.2. A megyei TOP forráskeret felhasználási módok szerinti megosztása az egyes intézkedéseken belül Az „Útmutató a megyék integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához”(2.1. verzió)támogatási keretet a következőkedvezményezettekhez:

• a megye kiemelt fejlesztési célterületének kereteprogramjában az egyes ágazati fejlesztések esetében kijelölt /kijelölhetett kiemelten fontos fejlesztési célterületeket. Az ITP tervezésekor lehetintézkedésekre eső forráskeretek terület beavatkozásaira fordítani. Ilyen lehet egy vagy több nevesített turisztikai célterület. A célterületek természetesen eltérfüggően.

• a megye kiemelt fejlesztési céljaira fordított keretprogramjában az egyes ágazati fejlesztések esetében kijelölt /kijelölhetett kiemelten fontos fejlesztési témákat is, amelyek nem köthethanem horizontálisan a megye különféle pontjain nyernek jelentjellemző módon. A megyének tehát az ITP tervezésekor lehet

Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0

Kiskun megye TOP forrásainak saját igények szerinti megoszlása prioritásonként

A megyei TOP forráskeret felhasználási módok szerinti megosztása az egyes intézkedéseken belül

„Útmutató a megyék integrált területi programjainak kidolgozásához és (2.1. verzió) című dokumentum szerint a megye a rendelkezésére álló

következő négy forrás felhasználási mód segítségével juttathatja el a

a megye kiemelt fejlesztési célterületének kerete: a megye területfejlesztési programjában az egyes ágazati fejlesztések esetében kijelölt /kijelölhetett kiemelten fontos fejlesztési célterületeket. Az ITP tervezésekor lehetőség van az egyes

ő forráskeretek egy részét egy (vagy több) ilyen fejlesztési (földrajzi) terület beavatkozásaira fordítani. Ilyen lehet egy vagy több nevesített turisztikai célterület. A célterületek természetesen eltérőek lehetnek az intézkedések témáit

megye kiemelt fejlesztési céljaira fordított keret: a megye területfejlesztési programjában az egyes ágazati fejlesztések esetében kijelölt /kijelölhetett kiemelten fontos fejlesztési témákat is, amelyek nem köthetők egy adott földrajzi terühanem horizontálisan a megye különféle pontjain nyernek jelentő

módon. A megyének tehát az ITP tervezésekor lehető

34

Kiskun megye TOP forrásainak saját igények szerinti megoszlása prioritásonként

A megyei TOP forráskeret felhasználási módok szerinti megosztása az

„Útmutató a megyék integrált területi programjainak kidolgozásához és szerint a megye a rendelkezésére álló

négy forrás felhasználási mód segítségével juttathatja el a

megye területfejlesztési programjában az egyes ágazati fejlesztések esetében kijelölt /kijelölhetett kiemelten

őség van az egyes egy részét egy (vagy több) ilyen fejlesztési (földrajzi)

terület beavatkozásaira fordítani. Ilyen lehet egy vagy több nevesített turisztikai ek lehetnek az intézkedések témáitól

megye területfejlesztési programjában az egyes ágazati fejlesztések esetében kijelölt /kijelölhetett kiemelten

k egy adott földrajzi területhez, hanem horizontálisan a megye különféle pontjain nyernek jelentőséget a megyére

módon. A megyének tehát az ITP tervezésekor lehetőség van az egyes


35

intézkedésekre eső forráskeretek egy részét egy (vagy több) ilyen fejlesztési célra /tematikára fordítani.

• kiemelt kedvezményezetti csoportra vonatkozó keret: az adott intézkedés/konstrukció esetében támogatásra jogosult helyi szereplők közül a megye előnyben részesíthet bizonyos helyi szereplői csoportokat egy bizonyos keretösszeg erejéig. Ez lehet egy vagy több pontosan definiálható kedvezményezetti csoport.

• megyei önkormányzat saját projektjei: ebbe a felhasználási módba sorolhatók azok a megyei önkormányzat által megvalósítani tervezett fejlesztések, amelyek már az ITP tervezés / felülvizsgálat szakaszában pontosan láthatóak, fejlesztési elképzelés szinten értelmezhetőek és előkészítettségük előrehaladott. Ide tartoznak az önkormányzat, hivatala és saját tulajdonában álló szervezeti által kezdeményezett, akár konzorciumi formában megvalósuló fejlesztések, ahol konzorciumvezetőként vesz részt.

• egyéb, megyei szereplők által felhasználható keret: Minden más, az adott intézkedés/konstrukció esetében támogatásra jogosult helyi szereplő által igényelhető keretösszeg. Ez a forrás felhasználási mód mindenképpen megjelenik az egyes intézkedéseken belül, hiszen az intézkedések forrásai alapvetően minden jogosult szereplő számára nyitva állnak és még az is előfordulhat, hogy csak ez a felhasználási mód kapcsolódik egy adott intézkedéshez.

Az utolsó, hagyományos pályáztatási módszer működtetése kötelező. Bács-Kiskun megye esetében két kiemelt fejlesztési célterület javasolt, melyek a megye területfejlesztési programjában is megtalálhatók. Az egyik a Homokhátság, a másik a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti szabad vállalkozói zónába tartozó települések.

1. térkép: A Homokhátság területe


36

Homokhátság Bács-Kiskun megyei települései: Felsőlajos, Lajosmizse, Kunadacs, Kunbaracs, Ladánybene, Kerekegyháza, Szentkirály, Nyárlőrinc, Lakitelek, Fülöpháza, Ballószög, Helvécia, Izsák, Ágasegyháza, Orgovány, Jakabszállás, Fülöpjakab, Kunszállás, Csengőd, Tabdi, Páhi, Kaskantyú, Bócsa, Bugacpusztaháza, Bugac, Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert, Pirtó, Tázlár, Szank, Móricgát, Jászszentlászló, Imrehegy, Kéleshalom, Kiskunhalas, Kunfehértó, Harkakötöny, Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos, Kisszállás, Balotaszállás, Zsana, Kelebia, Szabadszállás, Fülöpszállás, Tiszakécske, Városföld, Tiszaalpár, Kiskunfélegyháza, Petőfiszállás, Pálmonostora, Császártöltés, Hajós, Nemesnádudvar, Érsekhalma, Sükösd, Érsekcsanád, Csávoly, Rém, Borota, Jánoshalma, Mélykút, Tompa, Bácsszőlős, Csikéria, Kunbaja, Madaras, Kunpeszér. A szabad vállalkozási zónák Bács-Kiskun megyei települései: Apostag, Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsszőlős, Borota, Csikéria, Csólyospálos, Dunaegyháza, Dunavecse, Jánoshalma, Jászszentlászló, Katymár, Kéleshalom, Kiskunmajsa, Kömpöc, Kunadacs, Kunbaja, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Madaras, Mátételke, Mélykút, Móricgát, Szabadszállás, Szalkszentmárton, Szank, Tass, Tataháza, Rém

2. térkép: A szabad vállalkozói zónák területe

A két földrajzi célterületre összesen 5 milliárd Ft támogatási keretet tervez a megye az általánosan, minden településről pályázható támogatásokon felül, és amelyet a két földrajzi


37

területen belül nem kíván tovább megosztani. A földrajzi célterületeken az elsődleges cél a gazdaságfejlesztés kiemelt segítése, így a javasolt külön keretek a gazdaságfejlesztéssel összefüggő intézkedéseknél jelennek meg. Az ITP 4 milliárd Ft ERFA (1.1. intézkedés 1 Mrd Ft, 1.2. intézkedés 1,5 Mrd Ft, 1.3. intézkedés 1,5 Mrd Ft), valamint 1 milliárd Ft ESZA típusú támogatást (5.1. foglalkoztatási együttműködés) irányzott elő erre a célra. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat (illetve szervezetei) három intézkedés keretében saját projektet kíván megvalósítani. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat az 5.1. intézkedés (foglalkoztatási együttműködés) keretében 2,5 milliárd forint összegben nyújtott be támogatási kérelmet. Az Európai Unióban már évtizedek óta legjobb gyakorlatként számon tartott területi foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési megállapodások (paktumok) a lehető leghatékonyabb eredményeket biztosító, helyi szinten létrejött többszereplős együttműködések. Ezek elsődleges célja az adott térség gazdaságának fellendítése, foglalkoztatási szintjének növelése és a lakosság életszínvonalának növelése. Magyarországon a foglalkoztatás-gazdaságfejlesztési kezdeményezések létrehozása megteremtette azt a platformot, amelyen a gazdasági élet helyi, a térségi viszonyokat legjobban ismerő szereplői, az állam, az önkormányzat, a vállalkozások, valamint a civil szféra képviselői egyeztethetik, összhangba hozhatják stratégiai céljaikat, ezáltal közös mederbe terelhetik és multiplikálhatják erőfeszítéseiket a gazdaság és a munkaerő-piac fellendítése érdekében. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat – mint az ország legnagyobb megyéjének terület- és településfejlesztési irányítója és szervezője – a térség 118 települési önkormányzatának aktív közreműködésével fogalmazta meg Integrált Területi Programját (ITP). A Program tartalmazza azokat, a megye szempontjából releváns beavatkozási területeket és intézkedéseket mely, a megye gazdaságának élénkítéséhez, a foglalkoztatási szint növeléséhez, a hátrányos helyzetű települések népességének megtartásához, a vállalkozásbarát környezet kialakításához és fenntartásához, az életminőség és a társadalmi összetartozás erősítéséhez szükséges. A TOP-5.1.1 felhívás konzorciumi formában lehetővé teszi, hogy a megyei foglalkoztatási- és gazdaságfejlesztési stratégia mentén képzési és foglalkoztatási programjainkat megvalósíthassuk. A projekt feladatai közé azok a tevékenység kerülnek, melyek munkaerő-piacunk bővítéséhez, célcsoportjaink képzéséhez, elhelyezkedéséhez és a szereplők együttműködésének erősítéséhez szükségesek. A 3.2. intézkedés (Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése) keretében energetikai korszerűsítésre és SEAP, valamint SECAP elkészítésére pályázik összesen 108 millió forint értékben. A támogatásból a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat egyrészt a tulajdonában lévő 575 m2-es ingatlan közigazgatási funkciót szolgáló hivatali intézmény energetikai korszerűsítését kívánja megvalósítani. (A TOP-3.2.1-15 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése konstrukció keretében került benyújtásra a Bajai Nemzetiségi Központ épületének energetikai felújítását célzó pályázat.) A tervezett fejlesztés magába foglalja a Nemzetiségi Központ épületének homlokzati és födémszigetelését, a külső nyílászárók cseréjét, az épület teljes akadálymentesítését, és a jelenlegi elavult fűtési rendszer korszerűsítését. Az épület utca felőli homlokzata (keleti oldal) helyi védettség alá esik, ezért a helyi szabályozási terv alapján került kidolgozásra a felújítás módszere; fa nyílászárók kerülnek beépítésre, valamint az utcai (keleti) homlokzaton hőszigetelés helyett 3 rétegű speciális hőszigetelő festés lett tervezve. A beruházás tervezett összköltsége: bruttó 68 millió Ft.


38

A 3.2. intézkedés keretében megvalósítandó másik projekt során a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, Kunadacs Község Önkormányzata, Szentkirály Községi Önkormányzat és Bátya Község Önkormányzata települési SEAP-ok és megyei SECAP elkészítését tervezi. A dokumentumok elkészítése során felmérésre kerülnek a települési energiahatékonysági lehetőségek és a megújuló energia potenciál. A felmérés alapot szolgáltat a jövőbeni energetikai beruházásoknak és megkönnyíti az önkormányzati döntéseket, emellett hozzájárul a szén-dioxid kibocsátás csökkentési célok eléréséhez. A kidolgozásra kerülő SEAP/SECAP által a projektben résztvevők számára lehetővé válik, hogy részletesen feltérképezzék saját intézményeik, tömegközlekedésük, a településen működő vállalkozások, illetve a lakosság energia gazdálkodását és a különböző energia megtakarítási lehetőségeket. A dokumentumok segítik azon energetikai projekteket előkészítését és megvalósítását, melyek a fenntarthatóságot, a racionális energiagazdálkodást szolgálják. Stratégiák mellett meghatározásra kerülnek a kritikus beavatkozási pontok, és feltárásra kerülnek az újszerű megoldások a jó gyakorlatok figyelembe vételével. A projekt tervezett összköltsége: bruttó 40 millió Ft. A 1.2 intézkedésben (Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés) 200 millió forint összegben a térség turisztikai termékcsomagjainak kialakítására készül támogatási kérelem. A turizmus fejlesztése kiemelt szerepet játszik Bács-Kiskun megye fejlesztési prioritásai és céljai között. Alapvető cél a megye turisztikai versenyképességének és vonzerejének növelése. A megye, adottságait kihasználva képes lehet a megyei, térségi turisztikai értékek tudatos megjelenítésére, komplex turisztikai programok kialakítására és egyedi turisztikai termékek létrehozására a turisztikai marketing adta lehetőségek és eszközök maximális kihasználásával, ezért a turizmusirányításban betöltött szerepe kiemelkedően fontos. A Bács-Kiskun megyei turisztikai projekt megvalósítása elősegítheti a megyében rejlő turisztikai potenciál erősítését. Létre kell hozni Bács-Kiskun megye turisztikai vonzerőleltár-adatbázisát, melynek folyamatos frissítéséről gondoskodni kell. A megye turisztikai honlapjának felhasználó barát fejlesztése, a turisztikai célközönség számára fontos, naprakész információkkal való feltöltése a professzionális turizmusfogadás alapfeltétele. A megye egész területét lehatároló innovatív informatikai alkalmazások, élményelemeket jelentő technikai fejlesztések, applikációk, interaktív játékok bevezetése kiugrási lehetőséget jelenthet más desztinációkkal szemben. Turisztikai kereslet-kínálat elemzést, piackutatást kell végezni, hogy Bács-Kiskun megye megfelelően tudja magát definiálni, majd pozíciónálni a turizmus piacán. A turisztikai piacon való megjelenéshez szükséges a turisztikai logó, az egyedi arculat és a szlogen, hívószó megtervezése. A hosszútávú, fenntartható, versenyképes turizmus megteremtéséhez elengedhetetlen a megye turisztikai szereplőinek egymáshoz való közelebb hozása, a belső kommunikáció megteremtése, turisztikai célú együttműködések létrehozása, melyet elsősorban workshop-ok, műhelymunkák, rendezvények, konferenciák, study-tour-ok szervezésével sikerülhet előmozdítani. A turisztikai együttműködések kiszélesítése történhet különböző programok, látnivalók, kikapcsolódási lehetőségek összekapcsolásával, csomagokba foglalásával és kiajánlásával. A termékcsomagok a kulturális és örökségi helyszínek, a rendezvények, az ökoturisztikai valamint az aktív turizmushoz (kerékpáros, természetes fürdőhelyek, viziturizmus, horgászturizmus) kapcsolódóan jönnek létre. A megyén belüli turisztikai helyszíneket


39

összekötő, egy tematikára épülő turisztikai élményutak kerülnek kialakításra és fejlesztésre. A tematikus utak egyes helyszínein található vonzerőkhöz kapcsolódóan a szükséges infrastrukturális fejlesztések is megvalósulnak, a turistafogadás feltételeinek megfelelő minőségben való rendelkezésre állása kialakításra kerül. A tematikus útvonalak bemutatására táblarendszerek kerülnek kihelyezésre, kiadványok, könyvek, applikációk segítik a turisták útbaigazítását az adott területen. A megyére jellemző vonzerők, szolgáltatások, rendezvények vizsgálata, értékelése alapján, néhány sajátos turisztikai termék kifejlesztése, a megfelelő partnerek bevonásával „vezető termék” létrehozása lenne a cél. A keresleti trendeket figyelembe véve egyedi, innovatív termékfejlesztés, ezek intenzív promóciós tevékenységgel, infokommunikációs eszközökkel hazai, majd a nemzetközi piacra történő bevezetése szükséges. A keresleti trendeknek megfelelő unikális, táji (természeti, kultur) értékre épülő turisztikai termékek kialakítása valósul meg. A megyei termékmárkázás, a megyéhez köthető turisztikai vonzerők, szolgáltatások, rendezvények megjelölése, megkülönböztetése, megye védjegy kialakítása biztosítja a sikeres piacra jutást. Bács-Kiskun megyében kiemelt fejlesztési célokra vonatkozó keretek nem kerülnek meghatározásra a megyei ITP-ben. A források zömét pályázati rendszer keretében tervezzük a kedvezményezetteknek odaítélni. Kiemelt kedvezményezettként pedig kizárólag a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat jelenik meg a fent említett TOP-5.1.1 felhívás kapcsán, mint konzorciumvezető szervezet.

4.2.1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a

foglalkoztatás elősegítésére

1.1. Helyi gazdasági

infrastruktúra

fejlesztése

1.2. Társadalmi és

környezeti szempontból fenntartható

turizmusfejlesztés

1.3. A gazdaságfejlesz

tést és a munkaerő mobilitás

ösztönzését szolgáló


1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség

javítása családbarát,

munkába állást segítő

intézmények, közszolgáltat

ások fejlesztésével

Prioritáson belüli intézkedésenkénti

forrásmegosztás (Mrd Ft) 9,018 5,666 4,047 4,880

Forráskeret

felhasználási módok

Megyei Önkormányzat saját projekt

0,000 0,200 0,000 0,000

Bács-Kiskun



Földrajzi célterület

Fejlesztési cél

Kedvezményezetti csoport

Minden megyén belüli

jogosult számára

igényelhető

1. táblázat: „Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elintézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása

7. ábra: „Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás el



infrastruktúra

fejlesztése


környezeti szempontból fenntartható

turizmusfejlesztés

1.3. A gazdaságfejlesz

tést és a munkaerő mobilitás



1,000 1,500 1,500

0,000 0,000 0,000

0,000 0,000 0,000

8,018 3,966 2,547

Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítéséreintézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft)

Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére” prioritás intézkedéseinek

40

gazdaságfejlesz

munkaerő mobilitás

ösztönzését

közlekedésfejle

1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség

javítása családbarát,

munkába állást segítő

intézmények, közszolgáltat

ások fejlesztésével

0,000

0,000

0,000

4,880

ősegítésére” prioritás (Mrd Ft)

prioritás intézkedéseinek


41

felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%) Forráskeret felhasználási módok közül földrajzi célterületként a Homokhátság és a szabad vállalkozási zóna területek kerültek kiemelésre. Bács-Kiskun megyében a tanyás térség általánosan jellemző, azonban a Homokhátság területén a tanyák sokkal intenzívebben vannak jelen. A Homokhátságon zajló gazdasági folyamatok átalakulásából látható, hogy az éghajlatváltozás miatt a magas kertészeti kultúrával rendelkező térségek az ipar és mezőgazdasági termékfeldolgozás irányában mozdult. A Homokhátság földrajzi kiemelésével ezen folyamatokat, valamint a magasabb hozzáadott értéket képviselő feldolgozást célzó beruházásokat kívánjuk támogatni. A munkahelyteremtés a foglalkoztatás bővítés mellett egyben a terület elnéptelenedéséhez vezető elvándorlás csökkentésének is eszköze. A Homokhátság gazdaságának diverzifikációjában a táji és környezeti örökség hasznosítása fontos szerepet kap. A hasznosítás elsődlegesen a turisztikai célú fejlesztéseken keresztül valósulhat meg. A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés szerint a Kormány a leghátrányosabb helyzetű térségekben található településeket szabad vállalkozási zónává nyilvánítja, valamint a (3) bekezdés szerint a terület- és gazdaságfejlesztési, valamint foglalkoztatáspolitikai szempontok alapján további településeket nyilváníthat szabad vállalkozási zónává. A kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV.23.) Korm. rendelet 1. § e) pontja alapján a települések társadalmi-gazdasági szempontok alapján is kedvezményezetté válhatnak. Fentiek alapján látható, hogy a szabad vállalkozási zóna és a kedvezményezett település rangsorolásánál jelentős súlyt kap a gazdaság fejlettségének és tömegének hiánya. Tekintettel a TOP gazdaságfejlesztési célú elsődleges prioritására a szabad vállalkozási zónák gazdaságfejlesztésének növelése érdekében jelöltük meg földrajzi célterületként. Bács-Kiskun megyében a szabad vállalkozói zóna címet viselő települések a megye déli területén, a határ mentén helyezkednek el. A megyei operatív program korábbi adatgyűjtésénél a határ menti települések részéről jelentős turisztikai fejlesztések fogalmazódtak meg. A turizmus fejlesztése szintén hozzájárulhat a szabad vállalkozási zónában lévő települések gazdaságának pozitív irányban történő elmozdításához. A 1.2 intézkedésben (Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés) 200 millió forint összegben a térség turisztikai termékcsomagjainak kialakítására a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat saját pályázatot tervez benyújtani. A projekt célja a megyei turizmus koordinált fejlesztése, a turisztikai attrakciók és szolgáltatások termékcsomagjainak létrehozása, a térség turisztikai arculatának kialakítása. A turizmus fejlesztése kiemelt szerepet játszik Bács-Kiskun megye fejlesztési prioritásai és céljai között. Alapvető cél a megye turisztikai versenyképességének és vonzerejének növelése. A megye, adottságait kihasználva képes lehet a megyei, térségi turisztikai értékek tudatos megjelenítésére, komplex turisztikai programok kialakítására és egyedi turisztikai termékek létrehozására a turisztikai


42

marketing adta lehetőségek és eszközök maximális kihasználásával, ezért a turizmusirányításban betöltött szerepe kiemelkedően fontos. A Bács-Kiskun megyei turisztikai projekt megvalósítása elősegítheti a megyében rejlő turisztikai potenciál erősítését. Létre kell hozni Bács-Kiskun megye turisztikai vonzerőleltár-adatbázisát, melynek folyamatos frissítéséről gondoskodni kell. A megye turisztikai honlapjának felhasználó barát fejlesztése, a turisztikai célközönség számára fontos, naprakész információkkal való feltöltése a professzionális turizmusfogadás alapfeltétele. A megye egész területét lehatároló innovatív informatikai alkalmazások, élményelemeket jelentő technikai fejlesztések, applikációk, interaktív játékok bevezetése kiugrási lehetőséget jelenthet más desztinációkkal szemben. Turisztikai kereslet-kínálat elemzést, piackutatást kell végezni, hogy Bács-Kiskun megye megfelelően tudja magát definiálni, majd pozíciónálni a turizmus piacán. A turisztikai piacon való megjelenéshez szükséges a turisztikai logó, az egyedi arculat és a szlogen, hívószó megtervezése. A hosszútávú, fenntartható, versenyképes turizmus megteremtéséhez elengedhetetlen a megye turisztikai szereplőinek egymáshoz való közelebb hozása, a belső kommunikáció megteremtése, turisztikai célú együttműködések létrehozása, melyet elsősorban workshop-ok, műhelymunkák, rendezvények, konferenciák, study-tour-ok szervezésével sikerülhet előmozdítani. A turisztikai együttműködések kiszélesítése történhet különböző programok, látnivalók, kikapcsolódási lehetőségek összekapcsolásával, csomagokba foglalásával és kiajánlásával. A termékcsomagok a kulturális és örökségi helyszínek, a rendezvények, az ökoturisztikai valamint az aktív turizmushoz (kerékpáros, természetes fürdőhelyek, viziturizmus, horgászturizmus) kapcsolódóan jönnek létre. A megyén belüli turisztikai helyszíneket összekötő, egy tematikára épülő turisztikai élményutak kerülnek kialakításra és fejlesztésre. A tematikus utak egyes helyszínein található vonzerőkhöz kapcsolódóan a szükséges infrastrukturális fejlesztések is megvalósulnak, a turistafogadás feltételeinek megfelelő minőségben való rendelkezésre állása kialakításra kerül. A tematikus útvonalak bemutatására táblarendszerek kerülnek kihelyezésre, kiadványok, könyvek, applikációk segítik a turisták útbaigazítását az adott területen. A megyére jellemző vonzerők, szolgáltatások, rendezvények vizsgálata, értékelése alapján, néhány sajátos turisztikai termék kifejlesztése, a megfelelő partnerek bevonásával „vezető termék” létrehozása lenne a cél. A keresleti trendeket figyelembe véve egyedi, innovatív termékfejlesztés, ezek intenzív promóciós tevékenységgel, infokommunikációs eszközökkel hazai, majd a nemzetközi piacra történő bevezetése szükséges. A keresleti trendeknek megfelelő unikális, táji (természeti, kultur) értékre épülő turisztikai termékek kialakítása valósul meg. A megyei termékmárkázás, a megyéhez köthető turisztikai vonzerők, szolgáltatások, rendezvények megjelölése, megkülönböztetése, megye védjegy kialakítása biztosítja a sikeres piacra jutást.

4.2.2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés A forráskeret felhasználási módok közül a klasszikus pályázatási rendszert választotta a megye, mert a tervezési fázisban nem merültek fel olyan körülmények, mely során bármely potenciális pályázó vagy pályázati területet ki kellett volna emelni. Hasonlóan a fejlesztési célok szűkítése sem volt indokolt.

Bács-Kiskun

2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejle

Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (Mrd Ft)

Forráskeret felhasználási módok

Megyei Önkormányzat saját


Minden megyén belüli jogosult számára igényelhet

2. táblázat: „Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti

8. ábra: „Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés” prioritás intézkedéseinek felhasználási



2.1. Gazdaságélénkítnépességmegtartó településfejlesztés


11,699


0,000

Földrajzi célterület 0,000

Fejlesztési cél 0,000

Kedvezményezetti csoport 0,000

Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető

11,699

„Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft)

„Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%)

43


11,699

0,000

0,000

0,000

0,000

11,699

„Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés” prioritás intézkedéseinek

„Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés” prioritás intézkedéseinek felhasználási


44

4.2.3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken A prioritáson belüli intézkedésekre a megyében nagy érdeklődés mutatkozott a területfejlesztési tervezés során, kiemelkedően az energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedésekre. Ezért földrajzi korlátozásokat nem szerettünk volna bevezetni a forráselosztásnál. A TOP határozottan kimondja, hogy milyen tulajdonviszonyok között lehet igénybe venni majd a támogatást, ez egyben megfelelően fókuszálja a potenciális kedvezményezett kört is. A Bács-Kiskun Megyei ITP forrásallokációjának tervezésekor elsődleges szempont volt, hogy azokat a területeket emeljük ki, melyek felzárkóztatása pótlólagos forrást igényel. Így esett a választás több prioritásnál is a szabad vállalkozói zónákra, illetve a Homokhátságra. Jelen prioritás esetében azonban ennek a kiemelésnek nincs létjogosultsága, hiszen az üvegház hatású gázok kibocsátásában elért csökkenés nem lokális szinten fejti ki hatását, globális szinten tesz hozzá a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a

városi területeken

3.1. Fenntartható

települési közlekedés-

fejlesztés

3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás

arányának növelése


4,894 10,954

Forráskeret felhasználási

módok

Megyei Önkormányzat saját

projekt 0,000 0,108

Földrajzi célterület 0,000 0,000

Fejlesztési cél 0,000 0,000


0,000 0,000

Minden megyén belüli jogosult

számára igényelhető 4,894 10,846

3. táblázat: „Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken”

prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft)


45

A másik két kiemelt forrás-felhasználási mód ellen szóló érv, hogy a 3. prioritás esetében a forrásfelhasználás hatékonysága, vagyis a minél nagyobb CO2-kibocsátás csökkenés elérése a rendelkezésre álló forrásokból csak a megfontolt projektszintű tervezéssel, az egyedi projektek gondos előkészítésével, összehangolásával, az egymásra hatások maximális figyelembevételével biztosítható, kedvezményezettől és fejlesztési céltól függetlenül. A 3.2. intézkedés (Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése) keretében energetikai korszerűsítésre és SEAP, valamint SECAP elkészítésére pályázik összesen 108 millió forint értékben. A támogatásból a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat egyrészt a tulajdonában lévő 575 m2-es ingatlan közigazgatási funkciót szolgáló hivatali intézmény energetikai korszerűsítését kívánja megvalósítani. (A TOP-3.2.1-15 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése konstrukció keretében került benyújtásra a Bajai Nemzetiségi Központ épületének energetikai felújítását célzó pályázat.) A tervezett fejlesztés magába foglalja a Nemzetiségi Központ épületének homlokzati és födémszigetelését, a külső nyílászárók cseréjét, az épület teljes akadálymentesítését, és a jelenlegi elavult fűtési rendszer korszerűsítését. Az épület utca felőli homlokzata (keleti oldal) helyi védettség alá esik, ezért a helyi szabályozási terv alapján került kidolgozásra a felújítás módszere; fa nyílászárók kerülnek beépítésre, valamint az utcai (keleti) homlokzaton hőszigetelés helyett 3 rétegű speciális hőszigetelő festés lett tervezve. A beruházás tervezett összköltsége: bruttó 68 millió Ft. A 3.2. intézkedés keretében megvalósítandó másik projekt során a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, Kunadacs Község Önkormányzata, Szentkirály Községi Önkormányzat és Bátya Község Önkormányzata települési SEAP-ok és megyei SECAP elkészítését tervezi. A dokumentumok elkészítése során felmérésre kerülnek a települési energiahatékonysági lehetőségek és a megújuló energia potenciál. A felmérés alapot szolgáltat a jövőbeni energetikai beruházásoknak és megkönnyíti az önkormányzati döntéseket, emellett hozzájárul a szén-dioxid kibocsátás csökkentési célok eléréséhez. A kidolgozásra kerülő SEAP/SECAP által a projektben résztvevők számára lehetővé válik, hogy részletesen feltérképezzék saját intézményeik, tömegközlekedésük, a településen működő vállalkozások, illetve a lakosság energia gazdálkodását és a különböző energia megtakarítási lehetőségeket. A dokumentumok segítik azon energetikai projekteket előkészítését és megvalósítását, melyek a fenntarthatóságot, a racionális energiagazdálkodást szolgálják. Stratégiák mellett meghatározásra kerülnek a kritikus beavatkozási pontok, és feltárásra kerülnek az újszerű megoldások a jó gyakorlatok figyelembe vételével. A projekt tervezett összköltsége: bruttó 40 millió Ft.

Bács-Kiskun

9. ábra: „Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása

4.2.4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttmerősítése

A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztését Bácsigényként fogalmazták meg. Ezek olyan önkormányzati feladatok, melyek nem köthetföldrajzi területhez. A TOP a fejlesztési célokat jól lehatárolja, így azokindokoltnak. A minden kedvezményezett számára elérhetforrás felhasználási mód, mely biztosíthatja a hatékony fejlesztéseket. szolgáltatásokat illetően a megyén belül nincs korreláció a hátelepülés kategória valamint a szolgáltatás ellátottság között. A szolgáltatások iránti fejlesztési igény a megyében szórtan jelenik, az érintett települések külön kategorizálhatók, földrajzi célte

A leromlott városi területek rehabilitációjánál az akcióterület lehatárolása és a leendpályázatban végezhető tevékenységek fogják a automatikusan elvégezni.


„Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása

A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttm

A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztését Bács-Kiskun megye nagyon sok településén igényként fogalmazták meg. Ezek olyan önkormányzati feladatok, melyek nem köthetföldrajzi területhez. A TOP a fejlesztési célokat jól lehatárolja, így azok szűindokoltnak. A minden kedvezményezett számára elérhető pályázati rendszer az rugalmas forrás felhasználási mód, mely biztosíthatja a hatékony fejlesztéseket.

ően a megyén belül nincs korreláció a hátrányos helyzeta szolgáltatás ellátottság között. A szolgáltatások iránti fejlesztési

igény a megyében szórtan jelenik, az érintett települések külön földrajzi területként nem rizálhatók, földrajzi célterületként nem különíthetők el.

A leromlott városi területek rehabilitációjánál az akcióterület lehatárolása és a leendő tevékenységek fogják a potenciális kedvezményezettek

46

„Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%)

A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés

Kiskun megye nagyon sok településén igényként fogalmazták meg. Ezek olyan önkormányzati feladatok, melyek nem köthetők

szűkítését nem tartjuk pályázati rendszer az rugalmas

forrás felhasználási mód, mely biztosíthatja a hatékony fejlesztéseket. A közösségi trányos helyzetű térség, illetve

a szolgáltatás ellátottság között. A szolgáltatások iránti fejlesztési földrajzi területként nem

A leromlott városi területek rehabilitációjánál az akcióterület lehatárolása és a leendő potenciális kedvezményezettek szűkítést

Bács-Kiskun




forrásmegosztás (Mrd Ft)


módok



Fejlesztési cél



számára igényelhető

4. táblázat: „A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttmintézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása

10. ábra: „A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttmintézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása


lgáltatások fejlesztése és a űködés

4.1. Egészségügyi alapellátás

infrastrukturális fejlesztése



forrásmegosztás (Mrd Ft) 1,794 1,429

Önkormányzat saját projekt

0,000 0,000


0,000 0,000

Fejlesztési cél 0,000 0,000

Kedvezményezetti 0,000 0,000


igényelhető

1,794 1,429

helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés er

intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása

helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erőintézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása

47


infrastruktúrájának vítése, fejlesztése


1,834

0,000

0,000

0,000

0,000

1,834

űködés erősítése” prioritás

űködés erősítése” prioritás


48

4.2.5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés



5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó

megyei és helyi foglalkoztatási

együttműködések (paktumok)

5.2. A társadalmi

együttműködés erősítését

szolgáló helyi szintű komplex

programok

5.3. Helyi közösségi

programok megvalósítása


forrásmegosztás (Mrd Ft) 5,157 0,683 1,171


módok


0 0,000 0,000


1,000 0,000 0,000

Fejlesztési cél 0,000 0,000 0,000


2,500 0,000 0,000

Minden, megyén belüli jogosult

számára igényelhető

1,657 0,683 1,171

5. táblázat: „Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft)

Bács-Kiskun

11. ábra: „Megyei és helyi emberi erőprioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása

A 4.2.1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elfejezetben feltártuk, a Homokhátság és szabad vállalkozási zónák gazdaságfejlesztését célzó fejlesztési prioritást a forráskeret felhasználásának tekintetében miért kívánjuk földrajzi célterületként kiemelni. A gazdaság fejlesztése azonban nem merülhinfrastrukturális elemek létrehozásában, vagy a meglévfellendüléséhez és a gazdaság fejlesztésének sikeréhez szükséges a humán erfejlesztése is, ezért tartjuk szükségesnek, hogy a gazdaságfejlesföldrajzi célterületek az 5.1. Foglalkoztatásegyüttműködések (paktumok) intézkedés mentén is kiemelést nyerjenek. A földrajzi célterületek tekintetében a gazdaságfejlesztésre egyedmely stratégia kidolgozását a megyei szintmegvalósítani. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat az 5.1. intézkedés (foglalkoztatási együttműködés) keretében 2,5 milliárd forint összegben nyújtottmegye gazdasági és foglalkoztatási helyzetének javítása Önkormányzat az 5.1. intézkedés (foglalkoztatási együttmforint összegben nyújtott be támogatási kérelmet. legjobb gyakorlatként számon tartott megállapodások (paktumok) a lehetlétrejött többszereplős együttműfellendítése, foglalkoztatási szintjének növelése és a lakosság életszínvonalának növelése. Magyarországon a foglalkoztatásmegteremtette azt a platformot, amelyelegjobban ismerő szereplői, az állam, az önkormányzat, a vállalkozások, valamint a civil szféra képviselői egyeztethetik, összhangba hozhatják stratégiai céljaikat, ezáltal közös mederbe terelhetik és multiplfellendítése érdekében. A Bács

0,000

1,000

2,000

3,000

4,000

5,000

6,000

5.1. Foglalkoztatás-

növelést célzó megyei

és helyi foglalkoztatási

együttműködések

(paktumok)

Forráskeret felhasználási módok megoszlásának bemutatása (Mrd Ft


„Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttm

prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%)

A 4.2.1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elő

a Homokhátság és szabad vállalkozási zónák gazdaságfejlesztését célzó fejlesztési prioritást a forráskeret felhasználásának tekintetében miért kívánjuk földrajzi célterületként kiemelni. A gazdaság fejlesztése azonban nem merülhinfrastrukturális elemek létrehozásában, vagy a meglévő eszközök fejlesztésében. A gazdaság fellendüléséhez és a gazdaság fejlesztésének sikeréhez szükséges a humán erfejlesztése is, ezért tartjuk szükségesnek, hogy a gazdaságfejlesztés tekintetében kiemelt földrajzi célterületek az 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási

ködések (paktumok) intézkedés mentén is kiemelést nyerjenek.

A földrajzi célterületek tekintetében a gazdaságfejlesztésre egyedi stratégiát kell alkalmazni, mely stratégia kidolgozását a megyei szintű együttműködés keretében tervezzük

Kiskun Megyei Önkormányzat az 5.1. intézkedés (foglalkoztatási ködés) keretében 2,5 milliárd forint összegben nyújtott be támogatási kérelmet a

megye gazdasági és foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében. A BácsÖnkormányzat az 5.1. intézkedés (foglalkoztatási együttműködés) keretében 2,5 milliárd forint összegben nyújtott be támogatási kérelmet. Az Európai Unióban már évtizedek óta legjobb gyakorlatként számon tartott területi foglalkoztatási-

(paktumok) a lehető leghatékonyabb eredményeket biztosító, helyi szinten ős együttműködések. Ezek elsődleges célja az adott térség gazdaságának

fellendítése, foglalkoztatási szintjének növelése és a lakosság életszínvonalának növelése. Magyarországon a foglalkoztatás-gazdaságfejlesztési kezdeményezések létrehozása megteremtette azt a platformot, amelyen a gazdasági élet helyi, a térségi viszonyokat

ői, az állam, az önkormányzat, a vállalkozások, valamint a civil i egyeztethetik, összhangba hozhatják stratégiai céljaikat, ezáltal közös

mederbe terelhetik és multiplikálhatják erőfeszítéseiket a gazdaság és a munkaerfellendítése érdekében. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat – mint az ország legnagyobb


programok

megvalósítása


Minden, megyén belüli jogosult számára

igényelhető


Fejlesztési cél



49

ösztönzés és társadalmi együttműködés” (%)

A 4.2.1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére című a Homokhátság és szabad vállalkozási zónák gazdaságfejlesztését célzó

fejlesztési prioritást a forráskeret felhasználásának tekintetében miért kívánjuk földrajzi célterületként kiemelni. A gazdaság fejlesztése azonban nem merülhet ki a hiányzó

eszközök fejlesztésében. A gazdaság fellendüléséhez és a gazdaság fejlesztésének sikeréhez szükséges a humán erőforrás

ztés tekintetében kiemelt növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási

i stratégiát kell alkalmazni, ködés keretében tervezzük

Kiskun Megyei Önkormányzat az 5.1. intézkedés (foglalkoztatási be támogatási kérelmet a

A Bács-Kiskun Megyei ködés) keretében 2,5 milliárd

z Európai Unióban már évtizedek óta -gazdaságfejlesztési

leghatékonyabb eredményeket biztosító, helyi szinten dleges célja az adott térség gazdaságának

fellendítése, foglalkoztatási szintjének növelése és a lakosság életszínvonalának növelése. gazdaságfejlesztési kezdeményezések létrehozása

n a gazdasági élet helyi, a térségi viszonyokat i, az állam, az önkormányzat, a vállalkozások, valamint a civil

i egyeztethetik, összhangba hozhatják stratégiai céljaikat, ezáltal közös feszítéseiket a gazdaság és a munkaerő-piac

mint az ország legnagyobb


Minden, megyén belüli jogosult számára





50

megyéjének terület- és településfejlesztési irányítója és szervezője – a térség 118 települési önkormányzatának aktív közreműködésével fogalmazta meg Integrált Területi Programját (ITP). A Program tartalmazza azokat, a megye szempontjából releváns beavatkozási területeket és intézkedéseket mely, a megye gazdaságának élénkítéséhez, a foglalkoztatási szint növeléséhez, a hátrányos helyzetű települések népességének megtartásához, a vállalkozásbarát környezet kialakításához és fenntartásához, az életminőség és a társadalmi összetartozás erősítéséhez szükséges. A TOP-5.1.1 felhívás konzorciumi formában lehetővé teszi, hogy a megyei foglalkoztatási- és gazdaságfejlesztési stratégia mentén képzési és foglalkoztatási programjainkat megvalósíthassuk. A projekt feladatai közé azok a tevékenység kerülnek, melyek munkaerő-piacunk bővítéséhez, célcsoportjaink képzéséhez, elhelyezkedéséhez és a szereplők együttműködésének erősítéséhez szükségesek.


51

5. Az ITP indikátorvállalásai

5.1. A megye indikátorvállalásai

TOP prioritás Kimeneti indikátor neve Mértékegysége TOP

Célértéke (2018)

Forrásarányos célérték (2018)

A megye által

vállalt célérték (2018)

TOP Célértéke

(2023)


A megye által vállalt

célérték (2023)



A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és

ipari parkok területe ha 275 21,69 22,00 1373 108,28 108,28

A felújított vagy korszerűsített utak teljes

hossza km 68 5,39 6,00 340 26,92 27,00

Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését

biztosító férőhelyek száma db 2500 198 198 12500 990 990


Városi területeken létrehozott vagy

helyreállított nyitott terek m2 279000 22086,29 22500,00 1395000 110431,41 110432,00



Kialakított kerékpárforgalmi

létesítmények hossza km 240 15,61 19,00 686 44,60 44,60

Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése

tonna CO2 egyenérték

37631,877 3279,14 3279,24 376318,77 32791,32 32792,00


52

TOP prioritás Kimeneti indikátor neve Mértékegysége TOP

Célértéke (2018)


A megye által

vállalt célérték (2018)

TOP Célértéke

(2023)


A megye által vállalt

célérték (2023)


társadalmi együttműködés

erősítése

Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne:

háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvosi,

védőnői szolgálat és kapcsolódó ügyeleti

ellátás, iskola-egészségügyi ellátás)

száma

db 185 16 29 925 78 78

Helyreállított lakóegységek városi

területeken lakóegység 232 19 20 1160 92 92

5. Megyei és helyi emberi erőforrás

fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi

együttműködés

A foglalkoztatási paktumok keretében

munkaerőpiaci programokban résztvevők

száma

fő 8580 668 708 42900 3339 3339

Helyi társadalmi akciókban résztvevők

száma fő 26600 2105 2105 133000 10525 10525


53

5.2. Az indikátorvállalások indoklása Az indikátorvállalásokat a járási területfejlesztési munkacsoportok segítségével elvégzett igényfelmérésre alapoztuk. Ezt a felmérést a területfejlesztési programozás során készítettük a partnerségi tervünknek megfelelően. A TOP EU általi elfogadását követően a felmérésünket frissítettük, mert a különböző támogatható területek változtak időközben. A potenciális pályázói kör azonosításakor figyelembe vettük a járásközpontoknál készülő városfejlesztési stratégiákat, valamint a demográfiai előrejelzéseket (pl. óvodai, bölcsődei kapacitások bővítése). Indikátorvállalásainkat befolyásolták a korábbi pályázati tapasztalatok is (pl. energetika, utak, kerékpárutak költségei, vállalkozók által igényelt telephelynagyságok az iparterületeknél, stb.). A TOP jelenleg az eredményességi indikátorok tesz vállalást, melyek a megyei keret forrásaival arányos. Az eredményességi, de a többi indikátor esetében is nagy jelentősége van a leendő pályázati kiírásnak és a TOP keretekhez kapcsolódó intézményrendszernek. A jól kialakított és működtetett pályázati, projektmenedzsment és monitoring rendszer lehet a garancia a hatékony működtetésre.


54

6. Az ITP ütemezése Az ütemezés tervezésekor az alábbi szempontokat vettük figyelembe:

• A kötelezettségvállalás várható időpontját, azaz a támogatói döntés várható idejét terveztük az adott időszakra.

• Egy intézkedésnél maximum évi egy felhívással terveztünk.

• A felhívások időbeli megoszlását úgy alakítottuk ki, hogy a potenciális pályázókat egyenletesen terhelje, ne legyenek pályázati csúcsidőszakok.

• Feltételeztük, hogy a projektek előkészítését is támogató intézményrendszer a pályázati kiírások idejére kiépítésre kerül és megfelelő ütemezéssel segíteni tudja a potenciális pályázókat.

• 2020-ig a teljes program megvalósulásával számolunk, ami feltételezi, hogy az utolsó kötelezettségvállalások is megtörténnek legkésőbb 2017-ben.


55

2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023

Prioritás Intézkedések intézkedésre eső összeg 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né

1 fé 2.fé

1 fé 2.fé

1 fé 2.fé Össz

1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése


1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 9,018 2,028 6,99

9,018


5,666 3,026 2,64

5,666

1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 4,047

4,047

4,047

1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 4,880

3,304 1,576

4,88



11,699

9,394 2,305

11,699



3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 4,894

1,394 3,5 4,894

3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése 10,954

5,1 5,854

10,954



erősítése

4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 1,794

0,978 0,816 1,794

4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 1,429

0,935 0,494

1,429


1,834 1,834

1,834


fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi

együttműködés

5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5,157

2,5 2,657

5,157

5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 0,683

0,683

0,683


56


1,171 1,171

1,171

63,226 0 0 0 0 0 0 23,995 11,228 1,171 18,673 8,159 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 63,226


57

7. Mellékletek

• ITP számítások excel táblái (forrásallokáció, támogatási konstrukciók, indikátorok, ütemezések)

Megye neve:

Megyei ITP neve:

A megye

forráskeretét az

1702/2014. (XII. 3.)

Kormányhatározat

alapján, 2

tizedesjegyig kérjük

megadni!

Megye forráskerete

(Mrd Ft):63,23

Prioritás Intézkedések Eltérés magyarázata

TOP prioritások 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés

1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztéseTelepülési önkormányzatok üzleti környezet fejlesztési elképzelései nem haladták

meg a forrásarányos kalkulációt, ezért kértük a különbözet átcsoportosítását.

TOP prioritások intézkedései 1.1. Helyi gazdasági

infrastruktúra fejlesztése

1.2. Társadalmi és környezeti

szempontból fenntartható

turizmusfejlesztés


1.4. A foglalkoztatás segítése és az

életminőség javítása családbarát, munkába

állást segítő intézmények,

közszolgáltatások fejlesztésével


3.1. Fenntartható települési


3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságán

ak és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése



4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának

bővítése, fejlesztése





5.2. A társadalmi együttműködés

erősítését szolgáló helyi szintű

komplex programok

5.3. Helyi közösségi programok

megvalósítása

Ellenőrzés 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható

turizmusfejlesztés

Ezen intézkedés segíti a települési önkormányzatok turisztikai célú kerékpárhálózat

fejlesztéseit. Megyei kerékpárhálózat komplex és átfogó fejlesztéséhez forrás

átcsoportosítást kértünk.

Forrást biztosító Strukturális

Alap megnevezéseERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ESZA ESZA ESZA

1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló

közlekedésfejlesztés-

TOP prioritások közötti

forrásmegosztás (Mrd Ft) 147,785 798,68

1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát,

munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével-

A megye forráskeretének

megoszlása TOP prioritások

között (Mrd Ft) 11,699 63,23

2. Vállalkozásbarát,

népességmegtartó

településfejlesztés

2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés -

Az egyes TOP prioritásokon

belüli intézkedések közötti

forrásmegoszlás (Mrd Ft) 114,354 71,328 51,126 61,642 147,785 75,276 125,710 21,510 17,089 23,170 66,271 8,622 14,798 798,68

3. Alacsony széndioxid

kibocsátású gazdaságra

való áttérés kiemelten a

városi területeken

3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztésEzen intézkedés keretében megvalósítható fejlesztések kevesebb forrásból is

megvalósíthatónak tűnnek, ezért kértük a forrás egy részének átcsoportosítását.

A megye TOP forráskeretének

megosztása prioritásonként és

intézkedésenként a TOP belső

arányok szerint (Mrd Ft)

9,053 5,646 4,047 4,880 11,699 5,959 9,951 1,703 1,353 1,834 5,246 0,683 1,171 63,233.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-

felhasználás arányának növelése

A települési önkormányzatok az önkormányzati feladatainak ellátása érdekében

inzézményeket üzemeltetnek. Az épületek energetikai korszerűsítése szinte azonnali

hatással van az önkormányzatok költségvetésére, ezért ezen intézkedés kiemelt az

önkormányzatok körében.

Az egyes TOP prioritások

közötti saját igényeken alapuló

forrásmegoszlás

(Mrd Ft)

11,699 63,23

4. A helyi közösségi

szolgáltatások

fejlesztése és a

társadalmi

együttműködés

erősítése


Az egészségügyi alapellátás önkormányzati feladatként jelentkezik. A

népességmegtartás egyik kiemelt eleme az elérhető és magas színvonalú ellátás, ezért

lehetőség szerint forrásátcsoportosítást kértünk.

A forrásokat 3

tizedesjegyig kérjük

megadni!

Az egyes TOP prioritásokon

belül az intézkedések közötti

saját igényeken alapuló

forrásmegoszlás

(Mrd Ft)

9,018 5,666 4,047 4,880 11,699 4,894 10,954 1,794 1,429 1,834 5,157 0,683 1,171 63,23 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

A szociális alapszolgáltatások önkormányzati feladatként jelentkezik. A

népességmegtartás egyik kiemelt eleme az elérhető és magas színvonalú szolgáltatás,

ezért lehetőség szerint forrásátcsoportosítást kértünk.

2015-ben meghirdetett

források

(Mrd Ft)2,028 3,026 4,047 3,304 9,394 1,394 5,100 0,978 0,935 1,834 2,500 0,683 0,000 35,223 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja -

2016-ban meghirdetésre kerülő

források

(Mrd Ft)6,990 2,640 0,000 1,576 2,305 3,500 5,854 0,816 0,494 0,000 2,657 0,000 1,171 28,003

5. Megyei és helyi

emberi erőforrás

fejlesztések,

foglalkoztatás ösztönzés

és társadalmi

együttműködés

5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási


Tekintettel arra, hogy az üzleti környezet fejlesztésére alacsonyabb igény

mutatkozott, mint amit az arányosított forrásallokáció előirányozott, indokolt volt

ezen intézkedés forrásainak arányos csökkentése.

2017-ben meghirdetésre kerülő

források

(Mrd Ft)0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000

5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex

programok -

9,018 Ft 5,666 Ft 4,047 Ft 4,880 Ft 11,699 Ft 4,894 Ft 10,954 Ft 1,794 Ft 1,429 Ft 1,834 Ft 5,157 Ft 0,683 Ft 1,171 Ft 63,226 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása -

0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0


1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra

fejlesztése

1.2. Társadalmi és környezeti


turizmusfejlesztés


1.4. A foglalkoztatás segítése és az

életminőség javítása családbarát, munkába

állást segítő intézmények,





3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságán

ak és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése









5.2. A társadalmi együttműködés

erősítését szolgáló helyi szintű

komplex programok


megvalósítása



23,611

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi

területeken

Ellenőrzés

1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a fogla lkoztatás el ősegítésére

200,986

15,91023,626

1. Térségi gazdasági

környezet fejlesztése a

foglalkoztatás

elősegítésére

Bács-Kiskun megye

298,450 61,769

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi

Programja

4,890 7,100

89,691

4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése é s a társadalmi együttm űködés er ősítése

5. Megyei és helyi emberi er őforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi

együttm űködés

A területi szereplő forrásának megoszlása a TOP belső arányok, valamint a saját igények alapján (Mrd Ft)

23,611 15,848 5,057 7,011

A területi szereplő forrásának saját igényeken alapuló megoszlása

prioritásonként (Mrd Ft)

1. oldal, összesen: 1

TOP szerint 9,053 5,646 4,047 4,880 11,699 5,959 9,951 1,703 1,353 1,834 5,246 0,683 1,171


11,699

Saját igények szerint 9,018 5,666 4,047 4,880 11,699 4,894 10,954 1,794 1,429 1,834 5,157 0,683 1,171


gazdaságra való áttérés kiemelten a városi

területeken

15,848

4. A helyi közösségi szolgáltatások

fejlesztése és a társadalmi

együttműködés erősítése

5,057


fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és


7,011

0,000

2,000

4,000

6,000

8,000

10,000

12,000

A területi szereplő forrásának megoszlása a TOP belső arányok, valamint a saját igények alapján (Mrd Ft)

TOP szerint

Saját igények szerint

37%

19%

25%

8%

11%

A területi szereplő forrásának saját igényeken alapuló megoszlása prioritásonként (Mrd Ft)

1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás

elősegítésére


3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés

kiemelten a városi területeken






Megye neve:

Megyei ITP neve:

Megye forráskerete

(Mrd Ft):63,23


1.2. Társadalmi és környezeti szempontból

fenntartható turizmusfejlesztés


1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása

családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások

Ellenőrzés

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 2.

Bács-Kiskun megye


1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére


foglalkoztatás elősegítésére10,000

Forráskeret felhasználási módok megoszlásának bemutatása (Mrd Ft)

turizmusfejlesztés közlekedésfejlesztés közszolgáltatások fejlesztésével

9,018 5,666 4,047 4,880 23,611

Megyei Önkormányzat

saját projekt0,000 0,200 0,000 0,000 0,200

Földrajzi célterület 1,000 1,500 1,500 0,000 4,000

Fejlesztési cél 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000

Kedvezményezetti

csoport0,000 0,000 0,000 0,000 0,000


jogosult számára

igényelhető

8,018 3,966 2,547 4,880 19,411

Ellenőrzés: 9,018 5,666 4,047 4,880 23,611

1.1. 1.2. 1.3. 1.4.



1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Intézkedés kódszáma


módok 0,000

1,000

2,000

3,000

4,000

5,000

6,000

7,000

8,000

9,000


infrastruktúra

fejlesztése


környezeti


turizmusfejlesztés

1.3. A

gazdaságfejlesztést

és a munkaerő mobilitás



1.4. A foglalkoztatás

segítése és az

életminőség javítása családbarát,

munkába állást

segítő intézmények,

közszolgáltatások

fejlesztésével



Fejlesztési cél



1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

A megye területi fejlettsége

jelentős különbségeket

mutat településenként,

járásonként is. E fejlettség

kiegyenlítése érdekében 1

milliárd forintot kívánunk a

szabad vállalkoási zóna ás a

homokhátság

településeinek biztosítani.

A forrás maradék része

mindenki számára

igényelhető, aki a TOP

jogosultsági feltételeknek

eleget tesz.

A Bács-Kiskun Megyei

Önkormányzat a térség

turisztikai

termékcsomagjainak

kialakítására 200 millió

forint összegű saját

fejlesztést tervez. A

forrásokból 1,5 milliárd

forintot a Homokhátság és

a szabad vállalkozási zónák

célterületen kívánja

hasznosítani. A forrás

maradék része mindenki

számára igényelhető, aki a

TOP jogosultsági

feltételeknek eleget tesz.

A forrás mindenki számára



eleget tesz.




eleget tesz.

A forráskeret felhasználási módok részletezése



2. oldal, összesen: 82. oldal, összesen: 8

Bács-Kiskun megye

esetében két kiemelt

fejlesztési célterület létezik,

melyek a megye

területfejlesztési

programjában is

megtalálhatók. Az egyik a

Homokhátság, a másik a

27/2013. (II. 12.) Korm.

rendelet szerinti szabad

vállalkozói zónába tartozó

települések. A

forrásfelhasználási módok a

megye települései közötti

A megyében nem létezik

térségi TDM szervezet, aki a

szolgáltatásokat és az

attrakciókat hálózatba,

csomagba szervezné. A

BKMÖ 100%-os nonprofit

cége vállalta fel azt a

hiánypótló feladatot,

melynek során egységes

turisztikai arculatot alakít ki a

térségnek, az egyes

vonzerőket rendszerbe

szervezi, ez

együttműködések körét

szélesíti. Bács-Kiskun megye



melyek a megye


programjában is



27/2013. (II. 12.) Korm.



települések. A


A területi egyenlőtlenségek

kiegyenlítése érdekében a

forrás felhasználási módját

nem kívánjuk cél, célterület,





Kérjük, a fenti táblával összhangban

sorolja fel a konkrét

célterületet/célt/kedvezményezetti

csoportot és választását indokolja

is!

A forráskeret felhasználási módok indoklása



egyenlőtlenségek

csökkentését szolgálják.



egyenlőtlenségek



kedvezményezett szint

megbontani.



megbontani.


11,699


saját projekt0,000

2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfej lesztés




8,000

10,000

12,000




Fejlesztési cél

Földrajzi célterület 0,000

Fejlesztési cél 0,000

Kedvezményezetti

csoport0,000


jogosult számára

igényelhető

11,699

Elenőrzés 11,699

2.1.




eleget tesz.






módok

0,000

2,000

4,000

6,000

2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó


Fejlesztési cél



eleget tesz.






megbontani.

3.1. Fenntartható települési közlekedés-fejlesztés

3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának

növelése

Ellenőrzés






is!

3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken




4,894 10,954 15,848


saját projekt0,000 0,104 0,104

Földrajzi célterület 0,000 0,000 0,000

Fejlesztési cél 0,000 0,000 0,000

Kedvezményezetti

csoport0,000 0,000 0,000


jogosult számára

igényelhető

4,894 10,850 15,744

Ellenőrzés: 4,894 10,954 15,848




módok

0,000

2,000

4,000

6,000

8,000

10,000

12,000


közlekedés-fejlesztés

3.2. Önkormányzatok

energiahatékonyságának és a

megújuló energia-felhasználás arányának növelése




Fejlesztési cél



Ellenőrzés: 4,894 10,954 15,848

3.1. 3.2.




A Bács-Kiskun Megyei

Önkormányzat 1/1

tulajdonában lévő 575 nm-

es ingatlan közigazgatási

funkciót szolgáló hivatali

intézmény energetikai

korszerűsítését kívánja

megvalósítani, illetve

konzorciumvezetőként

települési SEAP-ok és

megyei SECAP elkészítését

tervezi. A BKMÖ

projektjeire elkülönített

forrás 104 millió forint. A

forrás maradék része

mindenki számára







is!





eleget tesz.


eleget tesz.






megbontani.

Az ingatlan

tulajdonosaként

kizárólagos jogosult az

önkormányzat. A

SEAP/SECAP pályázatok

keretében

konzorciumvezetőként

kizárólagos pályázó lehet a

megyei önkormányzat.






Ellenőrzés



4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése

4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttm űködés er ősítése

2,000


1,794 1,429 1,834 5,057


saját projekt0,000 0,000 0,000 0,000

Földrajzi célterület 0,000 0,000 0,000 0,000

Fejlesztési cél 0,000 0,000 0,000 0,000

Kedvezményezetti

csoport0,000 0,000 0,000 0,000


jogosult számára

igényelhető

1,794 1,429 1,834 5,057

Ellenőrzés: 1,794 1,429 1,834 5,057



4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése


módok

0,000

0,200

0,400

0,600

0,800

1,000

1,200

1,400

1,600

1,800

2,000

4.1. Egészségügyi

alapellátás


4.2. A szociális

alapszolgáltatások


4.3. Leromlott városi

területek

rehabilitációja



Fejlesztési cél





4.1. 4.2. 4.3.




eleget tesz.




eleget tesz.




eleget tesz.






megbontani.

A területi

egyenlőtlenségek



nem kívánjuk cél,

célterület,


megbontani.






megbontani.

5.1. Foglalkoztatás-növelést

célzó megyei és helyi

foglalkoztatási


5.2. A társadalmi


szolgáló helyi szintű komplex

programok


megvalósításaEllenőrzés





is! A forráskeret felhasználási módok indoklása


5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés

5. Megyei és helyi emberi er őforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi

együttm űködés


Forráskeret felhasználási módok megoszlásának bemutatása (Mrd Ftegyüttműködések (paktumok)

5,157 0,683 1,171 7,011


saját projekt0,000 0,000 0,000 0,000

Földrajzi célterület 1,000 0,000 0,000 1,000

Fejlesztési cél 0,000 0,000 0,000 0,000

Kedvezményezetti

csoport2,500 0,000 0,000 2,500

Minden, megyén belüli

jogosult számára

igényelhető

1,657 0,683 1,171 3,511

Ellenőrzés: 5,157 0,683 1,171 7,011

5.1. 5.2. 5.3.

5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés





módok 0,000

1,000

2,000

3,000

4,000

5,000

6,000

5.1. Foglalkoztatás-

növelést célzó megyei és

helyi foglalkoztatási együttműködések

(paktumok)

5.2. A társadalmi




programok megvalósítása


Minden, megyén belüli jogosult számára igényelhető


Fejlesztési cél



5.1. 5.2. 5.3.

A BKMÖ a megyei

foglalkoztatási paktum

létrehozására 2,5 milliárd

forintot különít el saját

felhasználásra. A megye

területi fejlettsége jelentős

különbségeket mutat

településenként,

járásonként is. E fejlettség

kiegyenlítése érdekében 1

milliárd forintot kívánunk a

szabad vállalkoási zóna ás a

homokhátság

településeinek biztosítani.

A forrás maradék része

mindenki számára



eleget tesz.




eleget tesz.




eleget tesz.

Bács-Kiskun megye







is!




melyek a megye


programjában is



27/2013. (II. 12.) Korm.



települések. A



egyenlőtlenségek


A területi

egyenlőtlenségek



nem kívánjuk cél,

célterület,


megbontani.






megbontani.




3.) Megye_ITP_4. fejezet

INDIKÁTOR VÁLLALÁSOK INDIKÁTOR VÁLLALÁSOK INDIKÁTOR VÁLLALÁSOK

Megye neve: Bács-Kiskun megyeMegye neve: Bács-Kiskun megyeMegye neve:

Megyei ITP neve: Bács-Kiskun Megye Integrált

Megyei ITP neve: Bács-Kiskun Megye Integrált

Területi ProgramjaMegyei ITP neve:

Területi Programja

Megye forráskerete (Mrd Ft): 63,23Megye forráskerete (Mrd Ft): 63,23

Saját keretösszeg (Mrd Ft): 63,23Saját keretösszeg (Mrd Ft): 63,23

Teljes TOP keretösszeg (megyék együtt) (Mrd Teljes TOP keretösszeg (megyék együtt) (Mrd

Ft)798,68

Ft)798,68

Részesedés aránya: 7,92%Részesedés aránya: 7,92%

A megye által A megye által TOP prioritás Kimeneti indikátor neve Mértékegysége

TOP Célértéke Forrásarányos A megye által

vállalt célérték TOP Célértéke Forrásarányos

A megye által

vállalt célérték MegjegyzésTOP prioritás Kimeneti indikátor neve MértékegységeTOP Célértéke

(2018)

Forrásarányos

célérték (2018)vállalt célérték

TOP Célértéke

(2023)

Forrásarányos

célérték (2023)vállalt célérték Megjegyzés

(2018) célérték (2018)(2018)

(2023) célérték (2023)(2023)(2018) (2023)

A fejlesztett vagy újonnan létesített ha 275 21,69 22,00 1373 108,28 108,28

A fejlesztett vagy újonnan létesített

iparterületek és ipari parkok területeha 275 21,69 22,00 1373 108,28 108,28

iparterületek és ipari parkok területe1. Térségi gazdasági környezet

A felújított vagy korszerűsített utak teljes

1. Térségi gazdasági környezet

fejlesztése a foglalkoztatás A felújított vagy korszerűsített utak teljes km 68 5,39 6,00 340 26,92 27,00

fejlesztése a foglalkoztatás

elősegítésére hosszakm 68 5,39 6,00 340 26,92 27,00elősegítésére

Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését

biztosító férőhelyek számadb 2500 198 198 12500 990 990

biztosító férőhelyek számadb 2500 198 198 12500 990 990

2. Vállalkozásbarát, Városi területeken létrehozott vagy


népességmegtartó Városi területeken létrehozott vagy

helyreállított nyitott terekm2 279000 22086,29 22500,00 1395000 110431,41 110432,00népességmegtartó

településfejlesztéshelyreállított nyitott terek

m2 279000 22086,29 22500,00 1395000 110431,41 110432,00


Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények km 240 15,61 19,00 686 44,60 44,60

3. Alacsony széndioxid Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények

hosszakm 240 15,61 19,00 686 44,60 44,60


kibocsátású gazdaságra való hossza

tonna CO

kibocsátású gazdaságra való

áttérés kiemelten a városi Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése

tonna CO2

egyenérték37631,877 3279,14 3279,24 376318,77 32791,32 32792,00

áttérés kiemelten a városi

területekenÜvegházhatású gázok becsült éves csökkenése

egyenérték37631,877 3279,14 3279,24 376318,77 32791,32 32792,00

területeken

Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást

nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi 4. A helyi közösségi

nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi

gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és db 185 16 29 925 78 784. A helyi közösségi

szolgáltatások fejlesztése és a gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és

kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskola-egészségügyi

db 185 16 29 925 78 78szolgáltatások fejlesztése és a

társadalmi együttműködés kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskola-egészségügyi

ellátás) számatársadalmi együttműködés

ellátás) számatársadalmi együttműködés

erősítése

Helyreállított lakóegységek városi területeken lakóegység 232 19 20 1160 92 92

erősítése

Helyreállított lakóegységek városi területeken lakóegység 232 19 20 1160 92 92

A foglalkoztatási paktumok keretében A foglalkoztatási paktumok keretében

munkaerőpiaci programokban résztvevők fő 8580 668 708 42900 3339 3339munkaerőpiaci programokban résztvevők

száma

fő 8580 668 708 42900 3339 3339

5. Megyei és helyi emberi száma

5. Megyei és helyi emberi

erőforrás fejlesztések, erőforrás fejlesztések,

foglalkoztatás-ösztönzés és foglalkoztatás-ösztönzés és


Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma fő 26600 2105 2105 133000 10525 10525


Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma fő 26600 2105 2105 133000 10525 10525



Az alábbi tábla tájékoztató jelleggel készült. Célja, hogy a területi szereplők igényeinek megfelelő forrásallokáció vonatkozásában ismertesse a TOP indikátor célértékeinek Az alábbi tábla tájékoztató jelleggel készült. Célja, hogy a területi szereplők igényeinek megfelelő forrásallokáció vonatkozásában ismertesse a TOP indikátor célértékeinek

forrásarányos alakulását. A tábla nem része a területi szereplő ITP-jének!forrásarányos alakulását. A tábla nem része a területi szereplő ITP-jének!

Arány a megye Arány a megye

intézkedé-intézkedé-

senkénti TOP Célértéke Forrásarányos TOP Célértéke TOP forrás-

Forrásarányos Kimeneti indikátor neve Mértékegysége

senkénti TOP Célértéke Forrásarányos TOP Célértéke TOP forrás-

arányos Forrásarányos

TOP

Kimeneti indikátor neve Mértékegységeválasztott (2018) célérték (2018) (2023)

arányos

indkátorértékek célérték (2023)

TOP

prioritás/egyedi célkitűzés

választott

forráskeretei

(2018) célérték (2018) (2023)indkátorértékek

célérték (2023)

prioritás/egyedi célkitűzésforráskeretei

alapján alapján

1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Támogatásban részesülő vállalkozások száma db 8189 649 646Támogatásban részesülő vállalkozások száma db 8189 649 646

Vissza nem térítendő támogatásban részesülő Vissza nem térítendő támogatásban részesülő db 189 15 15

vállalkozások számadb 189 15 15

vállalkozások száma

A nem pénzügyi támogatásban részesülő db 8000 634 6311.A 7,89%

vállalkozások számadb 8000 634 6311.A 7,89%

vállalkozások száma

A fejlesztett vagy újonnan létesített A fejlesztett vagy újonnan létesített

iparterületek és ipari parkok területeha 275 21,69 1373 108,69 108,28

iparterületek és ipari parkok területeha 275 21,69 1373 108,69 108,28

A rehabilitált talaj összkiterjedése ha 504 39,90 39,75

A természeti és a kulturális örökségnek, illetve A természeti és a kulturális örökségnek, illetve

látványosságnak minősülő támogatott 1.B

látványosságnak minősülő támogatott

helyszíneken tett látogatások várható látogatás/év 7,94% 1116000 88345 886511.B

helyszíneken tett látogatások várható látogatás/év 7,94% 1116000 88345 88651

számának növekedéseszámának növekedése

1.CA felújított vagy korszerűsített utak teljes

km 7,92% 68 5,39 340 26,92 26,921.CA felújított vagy korszerűsített utak teljes

hosszakm 7,92% 68 5,39 340 26,92 26,92

hossza

Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését db 2500 198 12500 990 990

Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését

biztosító férőhelyek számadb 2500 198 12500 990 990

biztosító férőhelyek száma

Újonnan létrehozott, 0-3 éves gyermekek Újonnan létrehozott, 0-3 éves gyermekek

elhelyezését biztosító férőhelyek számadb 11000 871 871


Újonnan létrehozott, 3-6 éves gyermekek 1.D 7,92%

Újonnan létrehozott, 3-6 éves gyermekek


1.D 7,92%


Fejlesztett, 3-6 éves gyermekek elhelyezését Fejlesztett, 3-6 éves gyermekek elhelyezését

biztosító férőhelyek számadb 14750 1168 1168

biztosító férőhelyek számadb 14750 1168 1168

2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés

Városi területeken létrehozott vagy Városi területeken létrehozott vagy

helyreállított nyitott terekm2 279000 22086,29 1395000 110430,67 110431,41

helyreállított nyitott terekm2 279000 22086,29 1395000 110430,67 110431,41

Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont személy 1240000 98161 98162

Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont

területek lakosságaszemély 1240000 98161 98162

területek lakossága

Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények

hosszam 558000 44172,27 44172,57

hosszam 558000 44172,27 44172,57

7,92%2.A


7,92%2.A





intézkedé-intézkedé-TOP forrás-

Kimeneti indikátor neve Mértékegységesenkénti TOP Célértéke Forrásarányos TOP Célértéke

TOP forrás-


TOP

Kimeneti indikátor neve Mértékegységesenkénti

választott

TOP Célértéke

(2018)

Forrásarányos

célérték (2018)

TOP Célértéke

(2023)arányos

indkátorértékek

Forrásarányos

célérték (2023)TOP


választott

forráskeretei


célérték (2023)


alapján alapján

Városi területeken épített vagy renovált köz- m2 168000 13299,18 13299,27

Városi területeken épített vagy renovált köz-

vagy kereskedelmi épületekm2 168000 13299,18 13299,27

vagy kereskedelmi épületek

Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület m2 1468000 116209,48 116210,26

Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület

nagyságam2 1468000 116209,48 116210,26

nagysága

3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken

Kialakított kerékpárosbarát települések vagy Kialakított kerékpárosbarát települések vagy

településrészek számadb 21 2 2

településrészek számadb 21 2 2

Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított

települések számadb 80 7 6

települések számadb 80 7 6

6,50%3.AKialakított új, forgalomcsillapított övezetek

6,50%3.AKialakított új, forgalomcsillapított övezetek

számadb 29 3 2

számadb 29 3 2

Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények

hosszakm 240 15,61 686 54 44,60

hosszakm 240 15,61 686 54 44,60

A középületek éves primerenergia-A középületek éves primerenergia-

fogyasztásának csökkenésekWh/év 25178763,14 1993195,41 2194003,44

fogyasztásának csökkenésekWh/év 25178763,14 1993195,41 2194003,44

A megújulóenergia-termelés további kapacitása MW 329,861 26,12 28,75A megújulóenergia-termelés további kapacitása MW 329,861 26,12 28,75

Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenésetonna CO2 37631,877 3279,14 376318,77 29790,06 32791,328,71%3.B Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenésetonna CO2

egyenérték37631,877 3279,14 376318,77 29790,06 32791,328,71%3.B egyenérték

Energiahatékonysági fejlesztések által elért PJ/év 0,63 0,05 0,06

Energiahatékonysági fejlesztések által elért

primer energia felhasználás csökkenésPJ/év 0,63 0,05 0,06

primer energia felhasználás csökkenés

A megújuló energiaforrásból előállított PJ/év 3,12 0,25 0,28

A megújuló energiaforrásból előállított

energiamennyiségPJ/év 3,12 0,25 0,28

energiamennyiség

4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése

Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő

lakosságfő 370000 29290 30860

lakosságfő 370000 29290 30860

Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást

nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi

gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és db 185 16 925 74 788,34%gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és


db 185 16 925 74 788,34%


ellátás) száma4.A ellátás) száma4.A

Újonnan épített vagy felújított rendelők, db 617 49 52

Újonnan épített vagy felújított rendelők,

tanácsadók számadb 617 49 52

tanácsadók száma

A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális

alapszolgáltatások számadb 8,36% 244 20 21

alapszolgáltatások számadb 8,36% 244 20 21




intézkedé-intézkedé-TOP forrás-

Kimeneti indikátor neve Mértékegységesenkénti TOP Célértéke Forrásarányos TOP Célértéke

TOP forrás-


TOP

Kimeneti indikátor neve Mértékegységesenkénti

választott

TOP Célértéke

(2018)

Forrásarányos

célérték (2018)

TOP Célértéke

(2023)arányos

indkátorértékek

Forrásarányos

célérték (2023)TOP


választott

forráskeretei


célérték (2023)


alapján alapján

Helyreállított lakóegységek városi területeken lakóegység 232 19 1160 92 92Helyreállított lakóegységek városi területeken lakóegység 232 19 1160 92 92

Városi területeken épített vagy renovált köz- m2 9000 712,46 712,39

Városi területeken épített vagy renovált köz-

vagy kereskedelmi épületekm2 9000 712,46 712,39

vagy kereskedelmi épületek

Városi területeken létrehozott vagy 7,92%4.B Városi területeken létrehozott vagy

helyreállított nyitott terekm2 139000 11003,49 11002,42

7,92%4.Bhelyreállított nyitott terek

m 139000 11003,49 11002,42

Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont fő 1564000 123810 123797

Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont

területek lakosságafő 1564000 123810 123797

területek lakossága

Szociális célú városrehabilitációval érintett fő 267000 21137 21135

Szociális célú városrehabilitációval érintett

akcióterületen élő lakosság számafő 267000 21137 21135

akcióterületen élő lakosság száma

5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés


5.A


munkaerőpiaci programokban résztvevők szám 7,78% 8580 668 42900 3397 33395.A munkaerőpiaci programokban résztvevők

száma

szám 7,78% 8580 668 42900 3397 3339

száma

Szociális városrehabilitációs programmal elért fő 7,92% 106800 8455 8461

Szociális városrehabilitációs programmal elért

hátrányos helyzetű lakosság számafő 7,92% 106800 8455 8461

hátrányos helyzetű lakosság száma

5.B/5.C5.B/5.C

Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma fő 7,91% 26600 2105 133000 10529 10525Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma fő 7,91% 26600 2105 133000 10529 10525


Megye neve:

Megyei ITP neve:

Megye forráskerete

(Mrd Ft):63,23

Minden adat automatikusan

megjelenik az 1. munkalapról

Prioritás intézkedésre eső összeg 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1 fé 2.fé 1 fé 2.fé 1 fé 2.fé

9,018 2,028 6,999,018 0,000

5,666 3,026 2,645,666 0,000

4,0474,047

4,047 0,000

4,880

3,304 1,576

4,88 0,000


népességmegtartó

településfejlesztés 11,699

9,394 2,305

11,699 0,000

4,8941,394 3,5

4,894 0,000

10,954

5,1 5,854

10,954 0,000

1,7940,978 0,816

1,794 0,000

1,4290,935 0,494

1,429 0,000

1,8341,834

1,834 0,000

5,1572,5 2,657

5,157 0,000

0,6830,683

0,683 0,000

1,171

1,171

1,171 0,000

63,226 0 0 0 0 0 0 23,995 11,228 1,171 18,673 8,159 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 63,226 0,000



2017 2018

5. Megyei és helyi emberi

erőforrás fejlesztések,

foglalkoztatás-ösztönzés és


4. A helyi közösségi

szolgáltatások fejlesztése és a


erősítése

1. Térségi gazdasági környezet

fejlesztése a foglalkoztatás

elősegítésére


kibocsátású gazdaságra való

áttérés kiemelten a városi

területeken



2015

5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi

szintű komplex programok

Intékedések

Bács-Kiskun megye


ÜTEMEZÉS


turizmusfejlesztés





1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása

családbarát, munkába állást segítő intézmények,


2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó



megújuló energia-felhasználás arányának növelése

Összes

forrásEll.

1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás

ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés

2019 2020 2021 2022 20232016



Documents

Bács-Kiskun County · 2017. 6. 12. · Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 3 1. Bevezetés 2014-2020 között a megyék integrált területi programjainak megvalósítására