Elsivatagosodás

Makra László

Vázlat I.

• Arid tájak klímája

• Alapfogalmak (termőföld, a talaj degradációja, elsivatagosodás)

• Történeti visszapillantás

• Mi a probléma?

• Tények a) fotók a világűrből b) felszíni felvételek

• Miként megy végbe az elsivatagosodás?

Vázlat II.

• Elsivatagosodás, éghajlatváltozás és fenntartható fejlődés

• ENSZ egyezmény az elsivatagosodás elleni küzdelemről

• Esettanulmányok a) Szahel-Afrika I. b) Szahel-Afrika II. c) Kína és az USA d) Izrael: mezőgazdasági tevékenység sivatagi

környezetben

• Arid tájak és a költészet

ARID TÁJAK KLÍMÁJA

1. Alacsony és közepes szélességek sivatagjai2. Alacsony és közepes szélességek sztyeppéi3. Alkalmazás: Élet a Szahel-övezetben4. Elsivatagosodás

A Namib sivatag

Joshua fasivatagi rezervátum

Az egyedüli sivatagok a világon, melyeknek megbízható vízforrásuk

van, azok, melyek hideg tengeráramlások part menti

régiójában találhatók

Sivatagok

Köppen:B: PE > PW: P < ½ PEh: MAT > 18 ºCK: MAT < 18 ºC

B klímájú területek: ezek a legkiterjedtebb a

szárazföldön (35 %)

Száraz területek

Figyeljük meg: a „h” sivatagok kaphatnak-e több csapadékot, mint a „k” sivatagok és

lehetnek-e szárazabbak azoknál?

A BW klíma általános jellemzői1. A 15º - 30º N/S szélességek között

Szubtrópusi „H” dominál2. Nyugati part

erős „E” csökkenés

Kivételek az általános jellemzők alól

1. Nagy medence / Patagónia (40º)

Esőárnyék

2. Takla Makán / Turkesztán / Góbi

nedvességszállító légtömegek

3. Északkelet-Afrika és Szomália

Ázsia elzárja a tengeri légtömegeket

fennsíkok és a Dél-ázsiai monszun

HL nyár

Nagy medence

Takla Makán

gyenge (E) / erős (W) csökkenés

Alkalmazott Regionális Klimatológia: Élet a Szahel-övezetben

Az ember válasza a hőre1. Humán termosztát2. Dehidráció (a test nedvesség-

tartalmának 15-20 %-a)

A Szahel-övezet átmeneti zóna (BSh)

Amikor 100.000 ember meghalt a Szahel-övezetben , a klímaváltozás emberi konzekvenciái realitássá váltak.

3. Alkalmazkodás, akklimatizáció

- alacsony testtömeg, - hosszú végtagok, - hosszú orr (a magasabb

légnedvesség eléréséhez)

Tuareg férfi laza öltözetben, Algéria

Állatok alkalmazkodása, Thorny Ördög

Elsivatagosodik-e a Szahel-övezet?

A sivatagok terjeszkedése

Az elsivatagosodás okai:

- aszályok / az ITCZ dél felé húzódása

- túllegeltetés ⇒ nő az albedó ⇒ < Es⇒ < konvekció ⇒< csapadék ⇒ elsivatagosodás

- kevesebb evapotranszspiráció- a globális klíma ingadozásai

- csapadék és a vegetáció megújulása- függés a tengerfelszín

hőmérséklettől- Napfoltciklusok?? Nincs válasz.

alapzóna

anyagcsere tartalék

Elsivatagosodás – Éghajlati visszacsatolás

Elsivatagosodik-e a Szahel-övezet?Az elsivatagosodás antropogén okai

Erdőirtás, tűzifa begyűjtés, Mali

Forgócsapos öntözés, Líbia

Talajvíz kitermelésTöbb kút = tovább terjedő sivatag, Niger

Legeltetés – kecskék

Mezőgazdaság: földimogyoró

termesztés – a föld elhagyása

Meddő területek / legeltetés

Elsivatagosodik-e a Szahel-övezet?

Forgócsapos öntözés

Páncélkemény talajszélerózió

Az elsivatagosodás terjeszkedése és intenzitása mérséklődik

1984 – 1991 között a sivatag kiterjedése 690.000 km2-rel

csökkent

Alkalmazott Regionális Klimatológia: Élet a Szahel-övezetben

Alapfogalmak

Termőföld

„olyan szárazföldi bio-produktív rendszer, mely tartalmazza a talajt, a növénytakarót, egyéb biótákat, valamint azon ökológiai és

hidrológiai folyamatokat, melyek a rendszeren belül működnek”

A talaj degradációja

„A földhasználat változása, valamely fizikai folyamat, vagy a kettő kombinációja révén a talaj biológiai, vagy gazdasági produktivitásának csökkenése, illetve elveszítése.” Következményei:

1) talajerózió, 2) a talaj kicserepesedése, 3) szikesedés

Elsivatagosodás

„A talaj degradációja arid, szemi-arid és száraz szub-humid területeken, melyet

számos tényező eredményezhet, beleértve az éghajlatváltozást és az antropogén

tevékenységeket”

UNEP 1992

TÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS

• Az elsivatagosodással szembeni küzdelemről szóló egyezményt 1992-ben fogalmazták meg. Ezt az egyezményt több mint 60 ország ratifikálta. Időközben azonban az „elsivatagosodás” kifejezést kritizálták, mivel az földrajzilag korlátozott.

• Napirenden az 1970-es évek óta

• Megalapozva az 1977. évi ENSZ (UNCOD)konferencián

• Cél: kiküszöbölni 2000-re!!!

• A kezdetektől úgy tekintik, mint az emberiség egyik legsúlyosabb problémáját

MI A PROBLÉMA?

A talaj degradációja miért probléma?

• Az 1980-as években az egy főre eső művelhető területek kiterjedése évi 1,9 %-kal csökkent

• Azaz évente kb. 70.000 km2 művelhető mezőgazdasági területet hagynak el a talaj túlhasználata miatt, s mert az degradálódott a mezőgazdasági termesztéshez; továbbiévi 200.000 km2 területnek lecsökkent a produktivitása

• 1980-2000 között kb. 1,4 milliárd hektár területet vontak ki a mezőgazdasági művelésből a városok terjeszkedése miatt

• Összességében a különböző talajok degradációja évi kb. 12 millió tonna gabona terméskiesést okoz

Az elsivatagosodás miért probléma?

• bolygónk szárazföldi területeinek egyharmada arid vagyszemi-arid

• kb. 600 millió ember él ezeken a területeken• Az elsivatagosodás napjainkban a Föld teljes

területének több, mint 20%-át – 80 millió ember otthonát – közvetlenül veszélyezteti

• Az elsivatagosodás veszélye kb. 100 országot érint.

TÉNYEK a) fotók a világűrből

(Atacama-sivatag)

Angola

Namíbia

Etosha Pan,Etosha Pan,kiszkiszááradt sradt sóóststóó,,

NamNamííbiabia

Feltárulnak az országhatárok az eltérő legeltetési

módok miatt.

Namíbiában a talajalbedója jóval

nagyobb. Ennek oka a vegetáció

pusztulása a túllegeltetés

következtében.

44

Izrael

Egyiptom

USA Mexikó

További országhatárok is jól láthatók az űrből…45

AralAral--ttóó (Kazahsztán és Üzbegisztán)(kb. 46 %-os vízszint csökkenés 1960 óta; a csökkenés tovább folytatódik)A mezőgazdasági öntözési projektek megakadályozzák a vízszint

normalizálódását. A csökkentett édesvíz pótlás és az állandópárolgás miatt a tó sósabbá vált és drasztikusan összezsugorodott.

Ezenkívül peszticidekkel és műtrágyákkal súlyosan elszennyeződött.

1985 1992

46

Aral-tó, kettéválva, 2002

47

ForgForgóócsapos csapos ööntntöözzééss,,

SSzzaud Araud Aráábiabia:a talajvíz kimerül a mélyebben fekvőtározókban, ami

további elsivatagosodáshoz

vezet.A vízkészletek

végesek.

A központi forgócsapos öntözési rendszerek átmérője

1 km.48

MonoMono--ttóó, Sierra Nevada, CA, Sierra Nevada, CAA tó vizét Los Angeles ellátására

használják. Emiatt vízszintje csökkent, sósabbá vált, s

ökoszisztémája veszélybe került.

Las Vegas, NVLas Vegas, NVA gyors városiasodás a sivatagi településen a felszíni és talajvíz

források túlhasználatához vezet.

49

A A PowellPowell--ttóó éés as a ColoradoColorado--folyfolyóó, Colorado Plat, Colorado Platóó UTUT--AZAZA Glen Canyon duzzasztógát megépítése környezeti változásokat idézett elő.

50

Glen Canyon gát

MegmMegműűvelt mezvelt mezőőgazdasgazdasáági tergi terüületlet, , ÜÜzbezbeggisisztztáán, 2002n, 200251

ÉÉLET LET ÉÉS MUNKA AZ S MUNKA AZ ÖÖNTNTÖÖZZÖÖTT ALFTT ALFÖÖLDEKENLDEKEN

A Mississippi, aMissouri és az Illinois folyók

összefolyása az 1993. évi árvizet követően,

St Louis terület, MO-IL (fent)

A sztyepp-sivatag termőföldekkétörténő átalakítása,

Sárga-folyó, ÉNy-Kína (lent)

52

TÉNYEK a) felszíni felvételek

AZ ELSIVATAGOSODÁS FOLYAMATA

AZ ELSIVATAGOSODÁS FOLYAMATA

MIKÉNT MEGY VÉGBE AZ ELSIVATAGOSODÁS?

• Emberi tevékenység• Éghajlati feltételek• Biológiai diverzitás

OKOK ÉS TÉNYEZŐK

• Éghajlati tényezők• Technológiai tényezők• Gazdasági tényezők• Erdőirtás• Népesség-növekedés• A természeti

erőforrások túlzott kihasználása

AZ ELSIVATAGOSODÁS ÖKOLÓGIAI ÉS TÁRSADALMI-

GAZDASÁGI HATÁSAI

AZ ELSIVATAGOSODÁS NEGATÍV HATÁSA KETTŐS:

Ökológiai

Társadalmi-gazdasági

Megváltoztathatják a talaj minőségét, károsíthatják a talajszerkezetet, s a talajban lévő tápanyagok elveszítéséhez vezethetnek

Megváltoztathatják a talajfelszín jellemzőit

Csökkenthetik a talaj mezőgazdasági produktivitását

Az ökoszisztémák diverzitásának elveszítéséhez vezethetnek

ÖKOLÓGIAI HATÁSOK

A talaj erőforrásai

Megváltoztathatják a vízminőséget és -mennyiséget

A vízi ökoszisztémák károsodásához, illetve produktivitásának elveszítéséhez vezethetnek

A víz erőforrásai

A biodiverzitás csökkenéséhez vezethetnek

Csökkenthetik a növények összetételét és egyedszámát

Állatok, növények és emberek

Befolyásolja a regionális és globális energia-egyensúlyt, csökkenti a szén megkötését és tározását, továbbá növeli a szén-dioxid emissziót, hozzájárulva az üvegházhatáshoz

Aláássa az ökológiai rendszerek szerkezetét és funkcióit [pl. biogeokémiai ciklusok(nevezetesen: szén-, hidrológiai- és táplálék ciklusok)]

Éghajlat I.

Befolyásolja a légáramlásokat és a csapadékmennyiségetFelerősítheti az általános éghajlati trendeket

a nagyobb ariditás irányába, vagy helyi klímaváltozásokat indíthat el

Éghajlat II.

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSOK

• Erősítheti a szegénység és a függés hatásait

• Gyengítheti a lakosság ellenálló-képességét és az intézményrendszert

• Csökkentheti az élelmiszer-biztonságot• A fejlődéssel fokozódnak a társadalmi-

gazdasági különbségek

AZ ELSIVATAGOSODÁS ELLENI KÜZDELEM LÉPÉSEI

• Teraszok kialakítása• Körbeszántás• Bakhátak és lejtők is művelésbe vonhatók• A vízmosásokkal szemben gátak építhetők• Vegyes kultúrák termesztése• Sávpalántázás, körpalántázás helyett• A meredek lejtőkön legeltetés és erdők

telepítése

Körbeszántás

MÚLTBELI, JELEN ÉS JÖVŐBELI TERVEK AZ ELSIVATAGOSODÁS

ELLENI KÜZDELEMBEN

JAVASLATOK• Új törvények és szabályozók bevezetése

• Működő törvények és szabályozók kikényszerítése

• Növekvő tudatosság a probléma iránt

• Az oktatás révén a lakosság mozgósítása az elsivatagosodás elleni harcban

• Hagyományos mezőgazdasági termelési módok ismételt alkalmazása és azok elősegítése

• Fenntartható mezőgazdasági termelési módok kifejlesztése és alkalmazása

ELSIVATAGOSODÁS, ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ÉS

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS

Bevezetés

• Az elsivatagosodás globális probléma. A szárazföldi felszín 30 %-át sivatagok borítják, s elsősorban a trópusi és a szubtrópusi térségek között találhatók mindkét féltekén. Annak eldöntése, hogy mely változások természetes eredetűek, illetve melyek vezethetők vissza az emberi tevékenységre, nehéz, mivel keveset tudunk az arid területek hosszú távú természetes dinamikájáról.

A vizsgálat tárgya• Az elsivatagosodás okai és következményei• Intézkedések a globális elsivatagosodással

szembeni küzdelemben• Elsivatagosodás és globális éghajlatváltozás• Elsivatagosodás és fenntartható fejlődés• Orosz tapasztalatok az elsivatagosodás

becslésében• Az elsivatagosodással szembeni küzdelem

jogi szempontjai

Definíciók és osztályozások

Sivatag

• A sivatag olyan terület, mely éghajlatának és talajának szárazsága miatt terméketlen és lakatlan.

A sivatagok osztályozása az évi csapadék-összegek és az évi középhőmérsékletek alapján történik. Trópusi, mérsékelt övi és poláris sivatagokat különböztethetünk meg.

A havi középhőmérsékletek és a csapadékösszegektipikus évi menete trópusi, mérséklet övi és

poláris sivatagokban. Klímadiagramok

Az elsivatagosodás okai I.

• A sérülékeny arid és szemiarid legelők túlhasználata• Erdőirtás erdők újratelepítése nélkül• Talajhasznosítás talajjavítás nélkül • Megnövekedett eróziót előidéző öntözési eljárások• Sórétegek kialakulása és vízzel átnedvesedett talaj• Földművelés nem megfelelő területen, vagy talajon• A talaj tömörödése a mezőgazdasági gépek és a

marhák patái révén• Szél

• Törékeny, alacsony technikai színvonalú mezőgazdaság

• Bizonytalan csapadékellátottság• A felszíni vizek elapadása• A talajvíz elapadása• A szárazföldi rendszerek egyensúlyának megbomlása• A települések terjeszkedése• Az éghajlat, illetve a szárazföldi rendszerek társadalmi-

gazdasági határfeltételeinek megváltozása• A termőföld túlhasználatával kapcsolatos

visszacsatolási folyamatok

Az elsivatagosodás okai II.

Az elsivatagosodás következményei

• Súlyosbodó aszály

• Éhínség

• Csökkenő életszínvonal

• A környezeti menekültek növekvő száma

Az elsivatagosodással szembeni küzdelem leghatékonyabb módjai• A túllegeltetés drasztikus csökkentése• Az erdőirtás mértékének csökkentése és az erdők

újratelepítésének a fokozása

• A növénytermesztés, öntözés és talajkihasználás pusztító formáinak csökkentése

• Ésszerű földhasználat

• A talaj termékenységének helyreállítása fák és fűtelepítésével, melyek megkötik a talajt és megtartják a vizet

Az elsivatagosodás és a globális éghajlatváltozás

• Az éghajlatváltozás súlyosbíthatja az elsivatagosodás hatásait. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye [Framework Convention on Climate Change = FCCC] szerint, „azon országok, melyeknek arid, vagy szemiarid területeik vannak, továbbá olyan területeik, amelyek hajlamosak az árvízre, aszályra, vagy az elsivatagosodásra, ... Gyakorlatilag sebezhetők az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben.

Elsivatagosodás és fenntartható fejlődés

• A talaj degradációja befolyásolja az édesvízkészletek mennyiségét és minőségét.Az aszályhoz és az elsivatagosodáshoz a folyók, tavak és víztározók alacsony vízszintje kapcsolódik. Pl. a nem fenntarthatóöntözési eljárások kiszáríthatják a folyókat, melyek nagy tavakat táplálnak (lásd: Aral-tó, Csád-tó).

Orosz tapasztalatok az elsivatagosodás becslésében

• Az Aral-tó és vízgyűjtő medencéjének haldoklása az antropogén eredetűkörnyezetpusztítás egyik legsúlyosabb példája a 20. század végéről.

Egy másik példa az Orosz Alföld déli része –a Kalmük Köztársaság.

Három hajóroncs, Aral-tó, Kazahsztán.

Az egykori mély vízi kikötő helyén szárazulat van, a tó vize több kilométerrel visszahúzódott.

A száraz területek jellemzői

• Magas sugárzási egyenleg• A hőmérséklet magas évszakos

változékonysága• Alacsony légnedvesség• Erős szelek• Intenzív és szórványos csapadékok• Következésképp: kényes hidrológiai egyensúly

Kiterjedés

• A következők által meghatározott:– csapadékrendszerek– talajszerkezet– növénytakaró– földhasználat

Víz

• A legfontosabb korlátozó tényező• Az elsivatagosodás alapvető oka• Minden terület rendelkezik vízkinyerési

potenciállal• Integrált vízgazdálkodási intézkedések

hiánya

Kutatási területek

• A probléma természetének és kiterjedésének megbecslése

• A fizikai folyamatok azonosítása• A javasolt intézkedések meghatározása• További környezeti problémákkal való

kapcsolat kutatása• Az emberi dimenzió

Az emberi dimenzió

• A kutatókkal szembeni társadalmi fenntartások oka:

1) A társadalmi problémákhoz viszonyított kutatási sebesség

2) A tudományos megállapítások természete3) Az a mód, ahogy a tudományos kutatás

fejlődik

Tudomány és társadalom

• Nincsenek azonnali megoldások• Idő• Az aszály és az elsivatagosodás közötti

kapcsolat

A megállapítások természete

• Az elsivatagosodás komplex és több oldalú

• A száraz területek sokfélesége• A megoldások nem általános érvényűek

(másutt nem biztos, hogy alkalmazhatók)• A kutatókra úgy tekintenek, mint akik nem

csinálnak semmit

A kutatás természete

• A megállapítások nem egyértelműek és nem véglegesek

• Ismétlődő fejlődés• Új forrásadatok, új technológia, több

kutatási eredmény a vizsgált objektumra

A kutatók szerepe

• Világos megállapítások• Monitoring• Az arányok megértése• A rendszer helyreálíltása

Megoldások

• Mindenkit be kell vonni– farmerek, pásztorok, a nemzeti erőforrások

felhasználói, nemzetközi aspektusok, kormányok, stb.

• A hagyományos tudomány nem ad eredményt

• Szükség van a közösség munkájára és a vele született ismereteire

Európa

• Harmadidőszak – éghajlati átmenet a nyári aszályba

• A változó geológiai és éghajlati feltételek hatására alakult ki

• Holocén – stabilizálódott száraz időszakok• Az N-S ariditási gradiens meredekebbé

vált a legutóbbi 5.000 év során

ENSZ EGYEZMÉNY AZ ELSIVATAGOSODÁS

ELLENI KÜZEDELEMRŐL

(UNCCD)

Az ELSIVATAGOSODÁS világméretű jelenség, mely komoly fenyegetést jelent az emberiség számára

A talaj degradációja a szárazföldi felszínek egyharmadát fenyegeti, beleértve Európa egyes területeit;

Száznál több országban több mint egymilliárd embert közvetlenül érint az elsivatagosodás, illetve ki van téve a kockázatának

Afrika kétharmada sivatag, vagy száraz terület

Évi 42 milliárd USD bevétel kiesés (a talaj csökkenő termékenysége miatt beálló termésveszteség következtében)

135 millió ember a növekvő kockázat miatt elhagyta otthonát (= Franciaország, Olaszország, Svájc és Hollandia lakossága együtt)

A LEGFONTOSABB GONDOKANTROPOGÉN EREDETŰ:• Túllegeltetés – a termőföld túlhasználata• Elsivatagosodás – bozót- és erdőtüzek• Nem megfelelő birtokviszonyok• Rossz, vagy hiányos öntözési módszerek• Népességrobbanás

TERMÉSZETES EREDETŰ:• Aszály – a csapadék nagy változékonysága• Talajerózió (szél vagy víz által)• Éghajlatváltozás

UNCCD – globális gondok leküzdése

Kicserepesedett talaj aszály alkalmával, Szenegál

A víz eróziója, Spanyolország

Az állatállomány növekedése a vegetáció elveszítéséhez vezetett, Kenya

A homok betemeti a várost, Mauritania

Homokvihar, Kína

Talajerózió Nepálban. Csak a fák gyökérzete által megtartott humusz maradt vissza a felszínen. A köztes területről a szél elhordta a fedőréteget.

KÖVETKEZMÉNYEK• Szegénység és az élelmiszer-biztonság hiánya

• Kikényszerített migráció és szociális nyomás a városi közösségekre

• Konfliktusok és háborúk

• Csökkentett vízmennyiség és -minőség

• Népegészségi problémák

• A biodiverzitás csökkenése

GLOBÁLIS HATÁSOK• 50 FGYVERES KONFLIKTUS 1994-ben a száraz területek

környezeti faktorainak változásai hatására

• KÖRNYEZETI MENKEÜLTEK (létszámuk 2010-re várhatóan eléri az 50 millió főt, melynek fele a szub-szaharai Afrikából érkezik)

• SPANYOLORSZÁG – ASZÁLY (a megművelt területek egyharmada sivataggá válhat)

• BRAZÍLIA – MIGRÁCIÓ (Sertão-ból 12 millió fő vándorolhat São Paulo-ba az aszály miatt

• KÍNA / MONGÓLIA - HOMOKVIHAROK (gyakoriságuk megnő, pusztítják a peremi településeket / termőföldeket

• USA (területének 30 %-át fenyegeti az elsivatagosodás)

UNCCD• 1968-74: aszály a Szahel-övezetben: 200.000 halott

• 1977: ENSZ konferencia az elsivatagosodásról: az elsivatagosodás világméretű probléma

• 1992: Föld-Csúcs, Rio de Janeiro: Agenda 21, 12. fejezet

• 1994: az UNCCD UNCCD elfogadtaelfogadta

•• 1996:: hatályba lépetthatályba lépett

• Csupán jogilag kötelező általános eszköz az elsivatagosodásról

• 190 ország + EC

Az elsivatagosodás elleni küzdelem egy átfogóbb cél része: a fenntartható fejlődés

2. cikkely: Cél

• Ezen egyezmény célja az elsivatagosodás elleni küzdelem,

• valamint az aszály okozta károk mérséklése hatékony lépések megtételével

• az átfogó keretegyezmény minden szintjén, mely

• összhangban van az Agenda 21-el, különös tekintettel az

• érintett területek fenntartható fejlődésének a biztosítására.

Gazdasági dimenzió

• 4. cikkely: Általános kötelezettségek

• Ezen egyezmény céljait követve a felek kötelezik magukat:

• (b) megfelelő figyelemmel követik a fontos nemzetközi és regionális testületekben, az érintett fejlődő országok helyzetét, különös tekintettel a nemzetközi kereskedelemre,a marketing megállapodásokra és az adósságra, azon célból, hogy ténylegesen működő nemzetközi gazdasági-környezeti tevékenységgel segítsék elő a fenntartható fejlődést;

• (c) integrált stratégia az elsivatagosodás elleni küzdelemben az aszálykárok enyhítéséért, s a szegénység megszűntetéséért;

Társadalmi dimenzióBevezetés• Legyünk tekintettel arra, hogy az elsivatagosodás

és az aszály befolyásolják a fenntartható fejlődést az olyan fontos társadalmi problémákkal való kapcsolatuk révén, mint • a szegénység, • a gyenge egészség és táplálkozás, • a hiányos egészségügyi ellátó rendszer, • az élelmiszer-biztonság hiánya,• a migrációból és a népességrobbanásból eredő

problémák

Környezeti dimenzió4. cikkely A felek kötelezik magukat arra, hogy

d) elősegítik az együttműködést az érintett országok között a környezetvédelem, valamint a szárazföldi és a vízi erőforrások terén, mivel azok kapcsolatban vannak az elsivatagosodással és az aszállyal;

2. cikkely: Cél• Olyan hosszú távú integrált stratégiák kidolgozása, melyek

egyidejűleg a következőkre koncentrálnak az érintett területeken:

• A termőföld produktivitásának javítása, a szárazföldi és vízi erőforrások rehabilitációja, megőrzése és fenntartható kezelése, mely az életfeltételek javulásához vezet, különösen közösségi szinten.

10.4. cikkely: …a természeti erőforrások fenntartható kezelése; fenntartható mezőgazdasági termelési módok;

Teendők az elsivatagosodással szembeni küzdelemben

1. Közvetlen teendők az elsivatagosodással szembeni küzdelemben, valamint a természeti erőforrások fenntartható kezelésének elősegítése

a) erózió felügyeletb) a föld erőforrásainak megőrzése és fenntartható használatac) a degradált földek rehabilitációjad) a földek, vizek és vízgyűjtő területek jobb kezelésee) fenntartható öntözési módok létrehozása annak érdekében,

hogy megőrizzük a stabil vízutánpótlástf) fenntartható erdőgazdálkodás és hatékony újraerdősítési

programokg) modern és biztonságos biotechnológiák használata az

aszálynak ellenálló fajok elterjesztése érdekében

Homok megkötése élősövénnyel, Szenegál

Vízválasztó felszínek integrált kezelése: élősövények, Venezuela

Kőgátak a víz eróziójának megállítására, Lesotho

2. Közvetett teendők az elsivatagosodással szembeni küzdelemben, valamint a természeti erőforrások fenntartható kezelésének elősegítése

a) a földhasználat tervezése és megfelelő birtokviszonyok kialakítása

b) a kevés természeti erőforrás fenntartható használata, beleértve a megújuló energiákat is

c) a biodiverzitás védelme

d) megbirkózni a népességrobbanással

3. Kapacitás-bővítő intézkedések és know-how átadás

a) hagyományos és terület-specifikus technológiai ismeretek és módszerek kifejlesztése és alkalmazása

b) képzés, környezeti nevelés és környezeti információkc) alkalmazott mezőgazdasági és biotechnológiai kutatások

fejlesztésed) környezetbarát technológiák átvétele és alkalmazása

4. További teendők

a) A fejlett országok figyelmét felhívni: a külső adósságok mérséklése, a kamatlábak csökkentése, s a globális kereskedelmi környezet javítása

b) Szorosabb együttműködés a helyi közösségekkel, a nem kormányzati és a közösség alapú intézményekkel, valamint a civil szférával, amelyek az alapvető segítő tevékenységeket végzik, valamint fontos szerepet játszanak az elsivatagosodás elleni küzdelemben

c) Az olyan termelési és fogyasztási rendszerek elkerülése, melyek negatív hatást gyakorolnak a termőföldre

ESETTANULMÁNYSzahel-Afrika I.

Szahel: Szemi-arid térség Észak-közép-Afrikában, a Szaharától délre

Háttér információk a térségről• A szub-szaharai Afrika országai függenek a leginkább a

gazdasági-társadalmi szükségleteiket megalapozó természeti erőforrásaiktól.

• A szub-szaharai Afrika lakosságának kétharmada vidéken él, s jövedelmük a mezőgazdaságból és egyéb természeti erőforrások kiaknázásából származik.

• Ugyanakkor a térség természeti erőforrásai gyorsuló ütemben szűkülnek.

• A szub-szaharai Afrika környezeti problémái a levegő-és vízszennyezés, az erdőirtás, a talajnak és a talaj termékenységének elveszítése, valamint a biodiverzitás drámai csökkenése az egész térségben.

• Jóllehet Afrika környezeti problémái egyre súlyosbodnak, a legtöbb országot oly mértékben sújtja a szegénység, hogy csak kevés forrást tudnak mozgósítani a környezet védelmére.

A Szahel-országokra az elsivatagosodás a jellemző.

Elsivatagosodásról akkor beszélünk, amikor a sivatag fokozatosan kiterjed a környezőfélsivatagi területekre. Miért?......

Miért szenved a SzahelMiért szenved a Szahel--térségtérség az az elsivatagosodástólelsivatagosodástól??

ELSIVATAGOSODÁS

a népesség növekszik a marhaállomány nő

Erdőirtás, tűzifa beszerzéséhez a legelők fokozódó túlhasználata

a gyökerek már nem tartják össze a talajt a gyökereket és a füvet lelegelik

a levelek már nem védik a talajt az időjárástól kevesebb vegetáció ⇒ nagyobb időjárási kockázat

a széteső felső talajt kifújja a szél

(talajerózió)

=

a széteső felső talajt kifújja a szél

(talajerózió)

=ELSIVATAGOSODÁS

Az 1960-as évek óta a Szahel-térséget tartós és kiterjedt aszályok sújtják

A fenti ábra a Szahel-térség standardizált havi átlagos csapadékösszegeit mutatja júniustól októberig. Kiterjedt nedves időszak 1950-69 között, míg

tartós száraz időszak 1970-1997 között jellemezte a térséget.

BBC News, 2006. január 31.

Afrika lakosságának több, mint a fele sürgős élelmiszersegélyre

szorul.Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO)

arra hívta fel a figyelmet, hogy 27

szub-szaharai ország van veszélyben.

BEVEZETÉS• A szub-szaharai országok több, mint fele, emberek

tízmilliói sürgős élelmiszersegélyre szorulnak, azonban az okok gyakran összetettek, és különbözőek. Az élelmezési válságot elsődlegesen természeti katasztrófák (pl. aszály) váltották ki.

• Azonban a FAO szerint egyre nagyobb mértékben antropogén okok is felelőssé tehetők. Ezek közé tartozik az ellentmondásos és gyenge kormányzati rendszer, valamint a HIV/AIDS.

• A vidéki szegénység, a nemzetközi kereskedelmi korlátok, a túlnépesedés, az erdőirtás, a szegényes földhasználat és a környezeti problémák további súlyosbító tényezők.

ETIÓPIA

• Becsült népesség: 77,43 millió fő

• Az élelmiszersegélyre szorulók becsült száma: 1,7 millió fő

Alapvető okok: • Aszály• Menekültek • Magas élelmiszer árak• Túlnépesedés

• Becsült népesség: 13,95 millió fő

• Az élelmiszersegélyre szorulók becsült száma: 3 millió fő

Alapvető okok:• A 2004. évi aszály és

sáskajárások utóhatása

NIGER

KONGÓI DEMOKRATIKUSKÖZTÁRSASÁG

Becsült népesség: 57,54 millió főAz élelmiszersegélyre szorulók becsült száma: 3 millió fő

ő okok:Konfliktus Menekültek Háború, alultápláltság ésbetegségek legalább 3,8 millióembert pusztítottak el a Kongói Demokratikus Köztársaságban 1990 és 2006 között.

• Becsült népesség: 33,23 millió fő• Az élelmiszersegélyre szorulók

becsült száma: 6,1 millió fő

Alapvető okok:• A nyugat-darfuri térségben

fennálló konfliktus következtében 2 millió ember vált földönfutóvá

• Dél-Szudánban lassan normalizálódik a helyzet a hosszú polgárháború befejeztével

• Régiónkénti aszályok• Ahol mezőgazdasági művelés

folyik, ott igen csekély a termelékenység; a legtöbben „maloda”-val művelik a földet.

SZUDÁN

••

Alapvet•••

Okok:

1. Szegénység

1. SzegénységA szegénység Afrika központi problémája. A kontinensnek a

következő gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie:

• A szub-szaharai Afrika országainak zöme a legalacsonyabb GDP-vel rendelkezők közé tartozik (GDP < 765 USD/fő/év). Etiópia ésBurundi az utolsó országok e tekintetben (GDP < 90 USD/fő/év).

• Még a közepes GDP-vel rendelkező országokban is (pl. Gabon ésBotswana) a lakosság jelentős része szegénységben él.

• Észak-Afrika általában jobban teljesít, mint a szub-szaharai országok. Itt a gazdaságok stabilabbak, a kereskedelem és a turizmus viszonylag magas szintű, s az AIDS kevésbé jelentős.

• A fejlődés pártiak szerint az adósság, a segélyek és a kereskedelem szabályait meg kell reformálni ahhoz, hogy mind több afrikai országot segítsünk kiemelni a szegénységből.

Okok:

2. Adósság

2. Adósság• A súlyosan eladósodott szegény országok (HIPC) 1996-ban

kezdeményezték, hogy csökkentsék a legszegényebb országok adósságát.

• Azon országok vehetnének részt ebben a programban, melyeknek már kezelhetetlenek az adósságaik, s azok már kereskedelmi módszerekkel nem mérsékelhetők. Továbbá bele kell egyezniük abba, hogy a Világbank és az IMF által javasolt intézkedéseket megteszik.

• Mihelyt ezek a feltételek teljesülnek, a „döntési helyzetbe kerülő"országok számára az adósság könnyítése megtörténhet.

• A terv kritikusai szerint a kritériumok túl szigorúak, s több HIPCország számára kellene lehetővé tenni az adósságkönnyítést.

• A következő térkép azt mutatja, hogy a „döntési helyzetbe kerülő"HIPC országok mekkora összeget fordítanak adósságaik törlesztésére és a kamatok visszafizetésére.

• 14 afrikai HIPC ország az összes adósságát leírta a G-8 pénzügyminiszterei által kidolgozott terv (2005) alapján.

Okok:

3. Segítségre támaszkodás

3. Segítségre támaszkodás• Afrika – a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szerint

– a világ kormányai által adományozott összes segély egyharmadából részesül.

• Ezek nagy része feltételeket tartalmaz, melyek szerint az érintett kormányoknak végre kell hajtaniuk bizonyos intézkedéseket, ahhoz, hogy megkaphassák a segélyt, vagy a pénzt, melyet az adományozó országból származó termékekre és szolgáltatásokra kell fordítaniuk.

• A Világbank – mely folyamatosan nyomon követi kondíciós politikáját –azzal érvel, hogy a segély jóval hatékonyabb és kevésbé sebezhetőbb a korrupció szempontjából, ha azt összekapcsolják a kormányzás színvonalának a javításával.

• Az 1990-es években erős visszaesés állt be a gazdag országok relatív segélyezési programjában.

• A „Tedd a szegénységet történelemmé” kampány arra késztette a G8-at, hogy további 50 milliárd USD-vel emeljék az évi segélyek összegét, továbbá, hogy megerősítsék a fejlődő országok számára tett korábbi ígéretüket, miszerint évi GDP-jük 0,7 %-át segélyezésre fordítják.

Okok:

4. Kereskedelem

4. Kereskedelem• Afrika gazdag olyan természeti erőforrásokban, mint pl. a rönkfa,

olaj, de részvétele a világkereskedelemben gyakran nehézkes.

• Ennek okai a gyenge infrastruktúra, a kormányzati instabilitás, a korrupció és az AIDS hatása a munkaképes korú népességre.

• A szegényebb országok és néhány vállalat (pl. az Oxfam) azzal érvelnek, hogy a nemzetközi kereskedelem szabályai korrektek, s azok a fejlett világnak kedveznek.

• Szerintük a gazdag országok dömpingáron küldik agyontámogatott termékeiket a fejlődő országokba, alávágva a helyi termelőknek.

• Továbbá azzal vádolják a Világkereskedelmi Szervezetet (WTO), hogy a fejlődő országokat arra kényszerítik, nyissák meg piacaikat, viszont a WTO cserébe nem kéri a gazdag országokat arra, hogy csökkentsék áraikat.

• Ugyanakkor a WTO szerint az alacsony jövedelmű országok különleges bánásmódban részesülnek, pl. nem vonatkoznak rájuk bizonyos szabályozók, melyeket a gazdag országokra érvényesítenek.

Változtassuk meg a gazdaságokat?

• Számos szub-szaharai ország hatékonyabb gazdaságpolitikája az 1990-es évek közepétől nagyobb gazdasági fejlődéshez és nagyobb teljesítményhez vezetett.

• 1995-1998 között a nettó GDP növekedés évente átlagosan 4,25 % volt, míg 1990-1994 között évente átlagosan mindössze 1,5 %. Ezt követően a nettó GDP növekedés stagnált, azonban 2004-2005 között évi 3,0-3,4 %-kal nőtt.

Afrika – állandó élelmiszer gondok

• Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) szerint több, mint 30 millió ember éhezik szerte Afrikában.

• A kevés csapadék hozzájárult a problémához, azonban annak gyökerei szerteágazóak és komplexek.

Mely országok vannak a legrosszabb helyzetben?

• Napjainkban Afrika szarvában a legrosszabb a helyzet, különösen Szomáliában, Északkelet-Kenyában és Etiópiában.

• A WFP szerint kb. 11 millió ember szorul élelmiszersegélyre a kevés csapadék miatt.

• Ennek a létszámnak a fele az éhhalál küszöbén tengeti életét és sürgős segítségre szorul.

• Nyugat-Afrikában a WFP kb. 10 millió emberen kíván segíteni. Az elmúlt 10 év csapadék-ellátottsága, s ennek kapcsán a terméseredmény javult a térségben, azonban a program munkatársai szerint a belső szegénység és konfliktusok miatt még mindig sokan igénylik a segítséget.

• A program munkatársai nem kívánják megismételni a Nigerben 2005-ben elkövetett hibát, amikor keveset tettek az éhezőkért, mígnem az éhező gyerekekről beszámoló TV-híradások sokkolták a világot.

• Tovább haladva délnek, a WFP munkatársai szerint újabb kb. 12 millió embernek van szüksége élelmiszersegélyre olyan országokban, mint pl. Malawi és Zimbabwe.

Miért éheznek még napjainkban is olyan sokan Szahel-Afrikában?

A szegénység alapvető problémája

• A legtöbb afrikai vidéken él, ahol sokan létfenntartó gazdálkodást folytatnak, s élelmiszer-ellátásuk a jó terméstől függ.

• Nincsenek öntözési rendszerek, így az emberek az esőben bíznak. • Ha elmarad az esős évszak – lévén kevés a megtakarításuk

élelmiszerben és készpénzben – kevés marad a túléléshez. • Még a jó években is van egy „éhes évszak", amikor az előző évi

termés már elfogyott, de a következő évi még nem érett be. • A 2005. évi éhínség idején Nigerben a főváros boltjai tele voltak

élelmiszerrel, azonban sokaknak nem volt pénzük vásárolni. • Mind Afrika szarván, mind Nigerben, a legsebezhetőbbek közé

tartoznak a pásztorok, akiknek az állatai hamar elpusztulnak, ha kimerülnek a legelők.

• Amikor az állatok elpusztulnak, a gazdáiknak nincs más módjuk elegendő élelmiszerhez jutni.

• Egyesek szerint a pásztorok életmódja már nem tartható fenn.

Melyek az egyéb okok?• A földművelők szerint a csapadékhullás bizonytalansága

az utóbbi években fokozódott, melynek lehetséges oka a globális felmelegedés.

• A Szahara dél felé terjeszkedik, egyre nehezebbé téve a megélhetést a földművelők és a pásztorok számáraolyan országokban, mint pl. Niger.

• Továbbá az egyre növekvő népesség arra készteti az embereket, hogy a peremterületeket is megműveljék, s még többet kockáztassanak ott ahol még kevesebb a csapadék.

• Dél-Afrika a világ legfertőzöttebb HIV/AIDS térsége, ami itt az élelmiszerválság alapvető tényezője.

• Azok, akik a legproduktívabb gazdálkodók kellene, hogy legyenek – a fiatalok – vagy betegek, vagy már meghaltak, így földjeik elhanyagoltak, s gyermekeik éheznek.

A valódi ok???• Különös és meglepő, hogy a FAO kiemelten

kezeli a politikai problémákat, mint pl. a polgárháborúkat, a menekülteket és a visszatérteket, mely a 27-ből 15 országban sürgős beavatkozást igényel. Ezzel szemben az aszályt a 27-ből mindössze 12 országban említi.

• A kapcsolat egyértelmű – a háborúk, puccsok, polgárháborúk jóval súlyosabb okai az éhségnek, mint Afrika természetes problémái.

Összességében, az afrikai éhezés számos tényező kölcsönhatásának az eredménye. Afrika hatalmas kontinens, és nincs olyan tényező, mely mindegyik országban egyformán hatna.

A LEGKRITIKUSABB TÉNYEZŐK A KÖVETKEZŐK:

A befektetések hiánya a vidéki területeken.

Háborúk és politikai konfliktusok, melyek menekültekhez és instabilitáshoz vezettek.

A HIV/AIDS megfosztja a családokat a legproduktívabb munkaerőiktől.

Ellenőrizetlen népességnövekedés

Mi a kormányok szerepe?• Napjainkban kb. 3 millió ember éhezik Zimbabwében,

amely korábban a térség kenyérkosara szokott lenni. Itt a kormány elkobozza a produktív, fehérek tulajdonában lévő farmokat, s a helyzetet még a gyakori aszály is súlyosbítja.

• A zimbabwei kormány azzal is vádolható, hogy élelmiszersegélyt csak a saját támogatóinak nyújt, s megbünteti azokat a területeket, amelyek az ellenzékre szavaztak.

• A konfliktus nyilvánvalóan megnehezíti a gazdálkodást, mivel az embereket elzavarják a földjeikről, akiktúlságosan kockázatosnak tartják azt, hogy az otthonaiktól túl messzire gazdálkodjanak. A farmerek és a pásztorok egyes országokban (pl. Szomália és a Kongói Demokratikus Köztársaság) fegyveresek állandó zaklatásának vannak kitéve.

Mit lehet tenni?• Az azonnali élelmiszersegély nyilvánvalóan megszűnteti

az éhezést, de ez nem hosszú távú megoldás.

• A gazdasági szakemberek szerint a mezőgazdaság modernizálása [hatékonyabb technológiák = pl. öntözés) elterjesztése] a legjobb módja az előrelépésnek.

• Mások szerint a kulcs az lenne, hogy ha a farmerek a földjeik terhére kölcsönt vehetnének föl, hogy befektethessenek.

• Számos országban a vidéki földeket a törzsfőnökök bérművelésbe adják.

• Azonban az említett új termelési módoknak azon távoli területeken való elterjedéséhez, ahol az emberek élete évszázadok óta alig változott, hosszú időre van szükség.

Milyen mértékben okolható a népesség-növekedés?

• A szub-szaharai Afrika népesség-növekedése az egyik leggyorsabb ütemű a világon (kb. 2,2 % évente), s 2025-re várhatóan több mint egymilliárd ember otthona lesz.

• A népesség-növekedési ráta az 1997. évi 2,4 %-ról 2006-ra 2 %-ra csökkent.

Sűrűn lakott-e a Szahel-övezet?• A Szahel-övezet népsűrűsége alacsony:

Gambia: 85 fő/km2 ←⎯→ Németország: 223 fő/km2; Szenegál: 38 fő/km2;Burkina Faso 34 fő/km2; a maradék négy ország: < 7 fő/km2.

• Ugyanakkor a Szahel-övezet területének mindössze egy csekély része alkalmas mezőgazdasági művelésre. Így a a megművelhető területre jutó lakosságszám jóval sötétebb képet fest, mint azt az alacsony népsűrűség feltételezné. A megművelhető földterületre jutó legmagasabb népsűrűségek a következők: Mauritánia: 633 fő/km2;Mali: 293 fő/km2;Burkina Faso: 228 fő/km2;Szenegál: < 100 fő/km2

Népesedési elméletek…

Malthus;Boserup;Római Klub;

Esettanulmány: Szahel-térség

ESETTANULMÁNYSzahel-Afrika II.

http://208.56.96.178/cgi-bin/photo/imageSearch.cgi?search=Desert&img=0&currentOrder=

Az a folyamat, melynek révén a termőföld sivataggá válik.

A Szahel-övezet

• Szemi-arid terület.

• Aszályos és csapadékos időszakok.

• Ritka növényzet – kevés bokor és fa.

• Az 1950-es, 1960-as években átlag fölötti volt a csapadék-ellátottság

⇒ a pásztorok letelepedtek⇒ a farmerek intenzív gazdálkodásba fogtak

• Az 1970-es években átlag alatti volt a csapadék-ellátottság ⇒ kiterjedt aszályok

http://tao.atmos.washington.edu/data_sets/sahel/sahelrainjjaso18982002.ps

• Túllegeltetés: A pásztorok letelepednek. A lelegelt növényzet már nem védi a talajt.

• A fák kivágása. A fák mérséklik a szél és a csapadék hatását, védelmet nyújtanak a talajerózióval szemben.

• Intenzív mezőgazdálkodás. A piac orientált növénytermesztés kimeríti a talaj termékenységét. A talajszerkezet összeomlik.

A növényi gyökerek megkötik a talajt.

A vegetáció elpusztul.

A talaj fedetlen marad.

A Nap kiégeti a talajt, s az

kicserepesedik.

A talaj kimosódik.

A levelek már nem képesek a csapadék

felfogására.

A talaj degradálódik,

idővel elveszíti termékenységét és

szerkezetét.

A szél kifújja a talajt.

• Talajerózió;• Nap-égette, kicserepesedett talaj;

• A növény- és állatállomány elveszítése(csökkentett biodiverzitás);

• Vízmosások;

• Kiszáradt folyómedrek;

• A sivatag terjeszkedése;

• A homokviharok gyakoriságának és tartósságának fokozódása;

• Hirtelen áradások;

• A termés és az állatállomány elpusztul ⇒ éhínség;

• Elhalálozás;

• Az emberek a városokba vándorolnak ⇒ az illegális települések száma és kiterjedése [összetákolt bódékkal (matchbox)] megnövekszik a már eddig is túlnépesedett városi településeken;

Faültetés• A gyökerek összetartják a talajt. A levelek

árnyékolnak és visszatartják a vizet (intercepció);

• Olcsó és tartós;

• Tűzifát és építőanyagot szolgáltatnak;

Teraszok kialakítása• Megakadályozza, hogy a csapadék kimossa a felső

talajréteget és a tápanyagokat;

• Kialakítása olcsó, kézi erővel megoldható;

Varázslatos kövek• A teraszok kialakításához hasonlóan, köveket

raknak le koncentrikus ívek szerint;

• A felső talajréteg nem mosódik ki a köveken túlra. A víz beszivárog a talajba, s nem fut végig a felszínen

• Kialakítása olcsó, kézi erővel megoldható;

• Hatékony – ily módon a hozamnövekedés elérheti az 50 %-ot is!

http://www.iisd.ca/desert/cop5/images/0110poster.jpg

A SOCSOM program célja:„…a talaj szerves anyagaiban történő szén

visszatartás környezeti, ökológiai és gazdasági potenciáljának kvantitatív analízise a

veszélyeztetett területeken, továbbá a program sikeres megvalósításához szükséges

társadalmi-gazdasági feltételek megteremtése, illetve a megfelelő intézkedések végrehajtása”

A szén visszatartása a talaj szerves anyagaiban (Sequestration of Carbon

in Soil Organic Matter = SOCSOM)Szenegál

érzékenység (válasz)

kitettség

mérsékléskockázat

sebezhetőség

kockázat károsodásveszteség

hatás

alkalmazkodó képesség a klímaváltozás

jellege, kiterjedése,

mértékeA sebezhetőség a klímaváltozás /

klímaingadozás jellegének, kiterjedésének és mértékének a

függvénye, amelynek a rendszer (annak érzékenysége és alkalmazkodó

képessége) ki van téve.

SOCSOM

SOCSOM

A Szahel-övezet erősen sebezhető a klímaváltozásra

10 15 20 25 30 35 40

hőmérséklet

term

ésho

zam

érz

éken

ység

kitettség

A hőmérséklet terméshozamra gyakorolt hatásának egy elméleti példája

érzékenység (válasz)

kitettség

mérsékléskockázat

sebezhetőség

hatás

alkalmazkodó képesség

ESETTANULMÁNY

Kína és az USA

Kína száraz félsivatagi, sivatagi területei fölött rendszeresen előfordulnak porviharok, mint amilyenek a „Dust Bowl”-ban (USA) is

bekövetkeztek az 1930-as években.

Az elsivatagosodás észleléseUSA

Az elsivatagosodás ma már csak történelmi esemény („Dust Bowl”),semmint aktuális fenyegetés.

Mint az elsivatagosodásról szóló ENSZ egyezmény aláírója, az USA segít más országoknak a globális elsivatagosodás mérséklésében.

KínaA gyakori homokviharok alapján arra jutottak, hogy az elsivatagosodás fontos környezeti probléma.

Az elsivatagosodás elleni küzdelem évi átlagos költsége kb. 2-3 milliárd USD.

Kb. 110 millió ember szenved közvetlenül az elsivatagosodás hatásaitól

Évente 2.500 km2 terület válik sivataggá

Pekingben gyakoribbá váltak a homokviharok. 1950-es évek: minden 7-8. év;1970-es évek: minden 2-3. év; az 1990-es évek eleje: évente

Kína is aláírta az ENSZ-egyezménytaz elsivatagosodásról

A Dust Bowl idején a Kong-resszus a talajeróziót „nemzeti fe-nyegetésnek” nyilvánította

Tartják a tétetKína

FarmerekA központi kormányA helyi kormányzatÉszakkelet-Kínában

USAAz USA-n belül:

FarmerekNon-profit szervezetekKözponti és helyi környezetvédelmi és mezőgazdasági szervezetek, DK-USAUSDA, Bureau of Land Management (BLM), Soil Conservation Service (SCS)

Nemzetközi szinten:US AID, USDA, BLMTovábbi fejlett és fejlődő országok, melyek szintén aláírói az ENSZ elsivatagosodásról szóló egyezményénekMultilaterális fejlesztési bankokNemzetközi és helyi non-profit szervezetek

Ennek a parasztnak a házátLangtougou faluban csaknembetemette a homok a terjesz-kedő sivatag közelében.

Az elsivatagosodás mérséklésének módjai

Kína

Fenntartható állatállomány növelés és mezőgazdaságSzáraz takarmányozásA homokos talajok átfogó kezeléseA legelők bekerítéseHáztáji ökofarmokTermészetes erőforrás kezelésA természetes erőforrások és az integrált vízgazdálkodás megőrzése azarid, szemi-arid és a száraz szub-humid élőhelyeken

USA

Fenntartható mezőgazdaságHatékonyabb mezőgazdasági termelési módokTermészetes erőforrás kezelésA természetes erőforrások és az integrált vízgazdálkodás megőrzése azarid, szemi-arid és a száraz szub-humid élőhelyekenHelyi kapacitás-építés és oktatásLegelőkörzetek meghatározásaTalaj Megőrzési Szolgálat [Soil Conservation Service (SCS)]létrehozása 1934-ben azon célból, hogy fejlesszék az extenzív megőrzési programokat, s jutalmazzák azokat a farmereket, akik javítják a mezőgazdasági termelési módokat.

ESETTANULMÁNY

IZRAEL: MEZŐGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG SIVATAGI

KÖRNYEZETBEN

N

32o

40 km

30o50

300

100

700

500

mediterránbozótosok

ázsiai sztyeppék

Szahara-Arabsivatag

22.145 km2

Küzdelem az elsivatagosodással szemben - Izrael

1. Az ország ökoszisztémái természetes potenciáljának tanulmányozása

száraz szubhumid

szemiarid

arid

hiperarid

Izrael különböző típusúszárazföldi ökoszisztémákkal

rendelkezik

↓Ezeknek az elsivatagosodás iránti érzékenysége növeli a

vizsgált terület ariditását

2. Kezdeti tapasztalatszerzés az elsivatagosodás elleni küzdelemben: kevésbéérzékeny területek létrehozása

3. További tapasztalatszerzés: a mezőgazdaság vizsgálata, mely a gyenge minőségű és az előrejelezhetetlenül változékony mennyiségű helyi vízforrásoktól függ –a mezőgazdasági termőterületek fejlesztésénekfenntarthatósága kiváló minőségű és stabil mennyiségűszállított vizet igényel.Izrael 30 %-ának ellátására a vizet egy víztározóként használt tóból szivattyúzzák –220 m-ről 150 m-re, majd azt kb. 300 km-re elszállítják; e nagy mennyiségű és kiváló minőségű víz a következőket biztosítja:

legelő termőföld

egész éves öntözés

egész éves növényborítás

nincs talajerózió

kilúgozás

nincs szikesedés

4. A vízszállítás és vízmegőrzés összekapcsolása– a vízfelhasználás hatékonyságának javítása

Öntözési módokfelszíni 45 %öntözőfejes 75 %csepegtető 95 %

Csökkenti:• a párolgási veszteségeket• a műtrágya felhasználást• a növényvédő szer felhasználást• a só okozta károk kockázatát• a szennyvíz egészségi kockázatát

4000

5000

6000

7000

8000

9000

10000

1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000

m3/hektár/évtermelékenység növekedés x 20

Előnyök:• csekély vízhasználat• csekély növényvédőszer használat• csekély földhasználat• CO2 trágyázás

Átokból áldás:• napsugárzás –

sok fénymeleg telek

• maradványvíz, enyhén sós

Felhasználás:Piacra termelés

gyümölcs + zöldségvirágkertészetfűszerek

Vízkultúrahalakalgákrákok

Védett mezőgazdálkodás sivatagi környezetben - üvegházgázok

5. Küzdeni a sivatag átkaival ←⎯→ felderíteni és kihasználni annak áldásait: versenyképes mezőgazdaságot a sivatagban

A termelékenységhez hozzájárulnak:Agrotechnológia, gépesítés, Kutatás, fejlesztés …………….. 96 %Talaj és víz …………………… … 4 %

A lefolyó víz vissza-tartása – az évi csapadék

további 35 %-a

150 mm

200

6. A legelők újraerdősítése („szavannává alakítása”) több célúeszköz az elsivatagosodás elleni küzdelemben

Egy szemiarid klímájú terület újraerdősítése (telepítés)

7. A „szavannává alakítás” fellendíti a pásztorkodást és a turizmust

Víz-visszatartó tájakÜltetett fák

Talajmegőrzés,vízkontroll

Minőségi takarmány

Növekvő talajnedvesség

Tűzifa kitermelés

Fejlettebb biodiverzitás

Üdülés ésökoturizmus

Tűzbiztonság szabályozott legeltetéssel

• Újraerdősítés• Öntözött mezőgazdasága szemiarid területeken

csökkentett felszínalbedó

A napi csapadék 10-25 %-os növekedése

• Védett mezőgazdaság• Kombinált újraerdősítés• Víztakarékosság• Új vízforrások

8. Az újraerdősítés és a mezőgazdaság összhangja

Száraz szubhumid területen• Népességnövekedés • Növekvő életszínvonal

A lakások növekvővízigénye

A városok terjeszkedése

Száraz szubhumid mezőgazdaság

Kevesebb vízKevesebb föld

Több szennyvízMediterránszennyezés(BarcelonaiEgyezmény)

Szemiarid mezőgazdaságGyümölcstermesztés Kezelés

Iszap?Szikesedési kockázat

360Mm3

250Mm3

110Mm3

9. A szennyvíz újrafelhasználása és küzdelem az elsivatagosodással szemben

10. Az iszap felhasználása – kísérleti alkalmazása a szemiarid búzaföldeken

• növekedés a hozamban: 34-38 %• növekedés a tápanyagok talajkoncentrációjában• növekedés a nehézfémek talajkoncentrációjában

11. Együttműködés a szomszédos országokkal a kezelt szennyvíz újrahasznosítása szabványainak meghatározásában, a szennyvíziszap alkalmazásában, s a száraz területek termékeinek nemzetközi kereskedelmében

2002 október: Izrael, Palesztína, Jordánia, Egyiptom,Tunézia és Granada (Spanyolország) ⎯→ („Regionális Együttműködés a száraz területek fejlesztéséről”)

ARID TÁJAK ÉS A KÖLTÉSZET

Bort öblébe váltig a kehelynek,Bort elémbe szakadatlanúl!Idenézzen a puszták homokja,És ha nem tud inni, megtanúl.

Petőfi Sándor: Felköszöntés (részlet)

Bowling Green Bay Nemzeti Park, Townsville-től délre, Queensland, Ausztrália (19°28”S; 147°14”E)

Homokdűne a Fraser-sziget vegetációjának a szívében, Queensland, Ausztrália (25°15”S; 153°10”E)

Volnék bár a földöv homokja, holA nyári nap tüzénekÖrök sugára égető pokol -Csak tégedet ne ismernélek

Petőfi Sándor: Volnék bár… (részlet)

Olyan, mint vén királynakFeje, a sivatag;Hajszálai, a füvek,Csak gyéren inganak.

Petőfi Sándor: A sivatag koronája (részlet)

Napverte pusztán, lila ég alattLángol a vörhenyes homok.Egy óriás, tüzes kemenceA puszta. És én loholok.

Ady Endre: A rég-halottak pusztáján (részlet)

Ellobbant lángelmék halk muzsikájaFüröszti fáradt, sáros lelkemet,S úgy fáj, hogy éltem mért fonnyadt sivárra,Mint holt mező, mit tar homok temet.

Tóth Árpád: Régi dallamok (részlet)

Ó, vágyam, vágyam, sivatag hajója,Hová viszed fantasztikus batyúd?Holdbéli kincsed? hisz régen homokbaFúródott minden szép és boldog út...

Tóth Árpád: Vízió a vonat ablakából (részlet)

Ó, lankadó bűbájú alkonyok,Fáradt természet méla esti csendje,Arany sugárral ázó langy homok,Oldalt hajló kalászok... rendje...

Tóth Árpád: Ó, lankadó bűbájú alkonyok... (részlet)

A nagyvilág az életiskola;Verítékemből ott sok elfolya,Mert oly göröngyös, oly kemény az út,Az ember annyi sivatagra jut.

Petőfi Sándor: Hazámban (részlet)

Hol déli napban vén márványromokAlusznak, s álmuk enyhe szenderű,Ragyognak, s fényük enyhe, szent derű,S aranylón felhőz a szelíd homok,

Tóth Árpád: Ó, romok! (részlet )

Jöttem a Gangesz partjairól,Hol álmodoztam déli verőn,A szívem egy nagy harangvirágS finom remegések: az erőm.

Ady Endre: A Tisza-parton (részlet)

Itt hát, hol országa van a szerelemnek,Az életen által én egyedül menjek?Amerre tekintek, azt mutassa minden,Hogy boldogság csak az én szivemben nincsen?

Petőfi Sándor: János Vitéz (részlet )

A völgyben ott… nyílt egy kicsiny virág.Nem volt körűle semmi, semmi fény,Csak egy fagyott nagy harmat reszketett- Egy örökkévaló könny - levelén,Mint a gyémánt a vérző seb felett.Mert a virág piros volt... nem csoda,Egy összetépett szívből támada.Kevés vándor fordult meg itt e tájon,Kevés szem akadott meg e virágon,De aki látta őt,Hamarjában nem mehetett el,Ott állt csodálkozó szemekkelE bű-növény előtt,És nézte, nézte, s érzett kínokat.Miktől a lélek szerteszét szakad,…

Petőfi Sándor: Adorján Boldizsárhoz (részlet)

Mára befejeztük, viszontlátásra!

Termőföld A talaj degradációjaElsivatagosodásOKOK ÉS TÉNYEZŐK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSOKAZ ELSIVATAGOSODÁS ELLENI KÜZDELEM LÉPÉSEI KörbeszántásMÚLTBELI, JELEN ÉS JÖVŐBELI TERVEK AZ ELSIVATAGOSODÁS ELLENI KÜZDELEMBENJAVASLATOKBevezetésA vizsgálat tárgyaDefiníciók és osztályozásokAz elsivatagosodás okai I. Az elsivatagosodás okai II. Az elsivatagosodás következményeiAz elsivatagosodás és a globális éghajlatváltozásElsivatagosodás és fenntartható fejlődésOrosz tapasztalatok az elsivatagosodás becslésébenA száraz területek jellemzőiKiterjedésVízKutatási területekAz emberi dimenzióTudomány és társadalomA megállapítások természeteA kutatás természeteA kutatók szerepeMegoldásokEurópaAz elsivatagosodás elleni küzdelem egy átfogóbb cél része: a fenntartható fejlődés Gazdasági dimenzió Társadalmi dimenzióKörnyezeti dimenzióTeendők az elsivatagosodással szembeni küzdelembenHáttér információk a térségrőlA Szahel-országokra az elsivatagosodás a jellemző. Az 1960-as évek óta a Szahel-térséget tartós és kiterjedt aszályok sújtjákBBC News, 2006. január 31.BEVEZETÉS ETIÓPIAKONGÓI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG 1. Szegénység2. Adósság3. Segítségre támaszkodás4. KereskedelemVáltoztassuk meg a gazdaságokat?Afrika – állandó élelmiszer gondok Mely országok vannak a legrosszabb helyzetben? Miért éheznek még napjainkban is olyan sokan Szahel-Afrikában? Melyek az egyéb okok? A valódi ok???Összességében, az afrikai éhezés számos tényező kölcsönhatásának az eredménye. Afrika hatalmas kontinens, és nincs olyan tényeMi a kormányok szerepe? Mit lehet tenni? Milyen mértékben okolható a népesség-növekedés?Sűrűn lakott-e a Szahel-övezet?Népesedési elméletek…A SOCSOM program célja:�„…a talaj szerves anyagaiban történő szén visszatartás környezeti, ökológiai és gazdasági potenciáljánAz elsivatagosodás észleléseTartják a tétetAz elsivatagosodás mérséklésének módjai