Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnáziumsokféle használhatóság az elsődleges szempont. Nincs szükség nagy számú nagy méretű helyiségre. Ugyanakkor mivel a nevelés kiemelt

BELVÁROSI TANODA ALAPÍTVÁNYI GIMNÁZIUM

A SZEMÉLYRE SZABOTT ISKOLA

ALTERNATÍV KERETTANTERVE

9-12. évfolyam

Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterv

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ .......................................................................................................................................................... 3

TANTÁRGYSTRUKTÚRA .............................................................................................................................. 11

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ............................................................................................................... 12

TÖRTÉNELEM.................................................................................................................................................. 45

MATEMATIKA ................................................................................................................................................. 53

BIOLÓGIA.......................................................................................................................................................... 73

KÉMIA ................................................................................................................................................................ 78

FÖLDRAJZ......................................................................................................................................................... 83

KÖRNYEZET- ÉS EMBERTAN...................................................................................................................... 88

FIZIKA................................................................................................................................................................ 91

INFORMATIKA............................................................................................................................................... 103

EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA........................................................................................ 124

IDEGEN NYELVEK........................................................................................................................................ 130

ANGOL NYELV............................................................................................................................................... 141

FRANCIA NYELV........................................................................................................................................... 159

NÉMET NYELV............................................................................................................................................... 182

MŰVÉSZETEK ................................................................................................................................................ 189

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA................................................................................................................... 202

2


BEVEZETŐ

A Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium 1990-ben jött létre azzal a céllal, hogy a

középiskolából kimaradt, hátrányos helyzetű, kallódó, olykor deviáns életvezetésű fiatalok

számára egy olyan iskolát működtessen, amely a gimnáziumi képzésen és az érettségire való

felkészítésen kívül a fiatalok mentális gondozását is ellátja. Ezek a fiatalok sok és sokféle

problémával küszködnek. A tanulási gondok, zavarok mögött vagy mellett sok esetben más

jelentős szociális, pszichés, életvezetési, egészségi vagy egyéb probléma állt. A fiatalok

elsődleges céljukként mindig az érettségi vizsga megszerzését jelölték meg, ahhoz azonban,

hogy ez sikerüljön a többi problémájukat is kezelni kellett. Ezért a Tanoda egy olyan komplex

személyközpontú szemléletű módszert fejlesztett ki, amely a nevelés-oktatás célját

egységként értelmezve és kezelve, az oktatást és a mentális gondozást együtt valósítja

meg. A módszer lényege, hogy a fiatalok problémáira személyenként igyekszik reagálni és

velük közösen megoldást találni. Legfontosabb jellemzője a személyközpontú megközelítés

és bánásmód. Ez a módszer egy 14 éve folyó műhelymunkában érlelődött és minden

elemében kipróbált, jelenleg is működő modell. E munka most került abba fázisba, hogy

összegezzük, a mindennapi gyakorlatot írásba foglaljuk és akár más iskolák számára is

hozzáférhetővé, kipróbálhatóvá tegyük. Ennek eredménye ez a kerettanterv. Sokévi

tapasztalat bizonyítja a személyközpontú bánásmód, a segítő párrendszer, az egyéni haladási

ütem, az osztott érettségi (ami a Belvárosi Tanodában 1990 óta gyakorlat, és az új érettségi

rendszerben 2005-től minden iskola számára lehetséges), a kurzusrendszer, a stábszerű

vezetés működését középiskolai keretek között.

Bár a célcsoporttal való 14 éves munka tapasztalataiból indultunk ki, úgy véljük a módszer

adaptálható más közegben, más célcsoportra is. Módszerünket olyan iskoláknak ajánljuk, ahol

érték a személyiség egyedisége, az egyén törekvéseinek tiszteletben tartása és segítése, ahol a

diák és tanár egyenrangú fél, ahol a nevelőtestület célja:

- a személyközpontú bánásmód megvalósítása,

- a fiatalok önállóságának fejlesztése és az arra való építés,

- az egyéni fejlesztés mind a lemaradások, mind a tehetségek területén,

- az egyéni haladási ütem, tanrend biztosítása.

3


A nevelés-oktatás célja

A nevelés-oktatás általános célja a diákok gimnáziumi képzése, kétszintű érettségire való

felkészítése. Mindezt e kerettanterv személyközpontú szemléletmóddal, személyre szabott

tanulási program biztosításával kívánja megvalósítani.

A tanterv ajánlott célcsoportja 16-25 év közötti más, egyéb középiskolát megkezdett, de

valamilyen okból azt be nem fejezett fiatalok.

A fiatalok rendkívül heterogén képet mutathatnak

- a készségek, képességek,

- a hozott tudás,

- a szociális

- és szociokulturális háttér,

- mentális érettség tekintetében.

A célcsoport jellemzői:

- nagyrészt hátrányos helyzetűek,

- különböző tanulási, szociális, mentális, életvezetési problémákkal küzdenek,

- részben sajátos nevelési igényűek,

- és vagy roma, vagy egyéb kisebbség tagjai,

- a középiskolásoknál idősebb korosztály életkori sajátosságaiból fakadóan sajátos ellátást

igényelnek.

A célcsoport sajátos igényei miatt az iskola feladata, hogy a gimnáziumi tananyag elsajátítása,

az érettségire való felkészítés mellett segítse a tanulással, szocializációval kapcsolatos gátak,

szorongások leépítését; fejlessze a fiatalok tanulási és kommunikációs kedvét, készségét,

képességét, a megfelelő önértékelés kialakulását.

A legfontosabb nevelési célként a helyes énkép, a felelősségérzet és az önálló életvezetés

kialakítása fogalmazható meg, míg a fő oktatási cél az érettségire való felkészítés. E célok

elérésében fontosak az alábbi részfeladatok:

- a korábban szerzett gátlások oldása;

- problémamegoldásra nevelés;

- tanulásra, vizsgára, érettségire, felvételire, vagyis az élethosszig tartó tanulásra való

felkészítés;

- a megfelelő önértékelés elősegítése, az önbizalom fejlesztése;

4


- önállóságra és egyben felelősségtudatra nevelés;

- az életfeladatok (pl. pályaválasztás) megoldására való felkészítés;

- a szociális alkalmazkodást elősegítő társadalmi minták, értékek közvetítése a diákok felé

- olyan iskolai légkör megteremtése, amelyben elsődleges érték a személy, ugyanakkor

meghatározó szerepe van a közösségnek .

A képzés módszere Mindezen széleskörű problémák kezelését, a hátrányok leküzdését, a korábban kudarcos

fiatalok számára az érettségi megszerzését egy olyan iskola működése teszi lehetővé, ahol

egyszerre valósul meg az integrált és a személyközpontú oktatás.

Az integráció célja az esélyegyenlőség biztosítása, és a diszkriminációmentes környezet

megteremtése a különböző hátrányokkal érkező fiatalok számára. Az integráció azonban

önmagában nem nyújt megoldást az egyéni hátrányok leküzdésére. Az egyéni szükségletek

kielégítését, problémák kezelését a személyközpontú oktatás valósítja meg.

A személyközpontú oktatás biztosítja, hogy minden diák a maga tempójában juthasson el az

érettségiig.

A személyközpontú oktatás elemei:

Egyéni haladási ütem biztosítása:

A diákok iskolai helyzetét nem osztályokban és évfolyamokban állapítjuk meg. (Az előző

középiskolákban szerzett év végi osztályzatok a törvény szerint beszámíthatók.) Minden diák

más tantárgyi tudással, akár tantárgyanként más tanulási képességgel rendelkezik. Ezért

diákonként és tantárgyanként különböző, vagyis mindenkinek személyre szabott haladási

ütemet biztosítunk. Így saját képességeiknek, hozott tudásuknak, mentális állapotuknak

megfelelően tantárgyanként különböző ütemben haladhatnak.

Ennek megvalósulását minden diák számára biztosítja az egyéni ütemterv (amely tartalmazza

a tantárgyi és időbeli ütemezést), tanmenet és órarend elkészítése. Ez lehetővé teszi, hogy

azokból a tantárgyakból, amikből a fiatal ügyesebb, tehetségesebb gyorsabban haladhasson, és

a nehezebb tárgyakból lassabban. Így nagyobb energiákat koncentrálhat a fejlesztendő

területekre. Az egyéni haladást segíti az előrehozott vagy osztott érettségi rendszer, amelyben

a tanulmányok ütemezését megkönnyíti az érettségi vizsgák több vizsgaidőszakra történő

elosztásának lehetősége.

5


Kurzusrendszer:

A célcsoport fent említetett problémái, különbözőségei és életkori sajátosságai

figyelembevételével kurzusrendszerben folyik az oktatás.

A kerettanterv a tananyagot nem évfolyamokra, hanem tematikus kurzusokra osztja Ez

lehetővé teszi a személyre szabott, egyéni haladási ütem kialakítását.

Az érettségire bocsátás feltétele az egyes tantárgyakból az előírt számú és tartalmú kurzus

sikeres elvégzése. A kurzusok számát, tartalmát, óraszámát és esetleges sorrendiségét, ill.

egymásra épülését, a diákok továbbhaladási kritériumait az egyes tantárgyak tantervei

szabályozzák.

Mivel a fiatalok tudásuk és képességeik tekintetében rendkívül heterogének, a tananyag-

tartalmak nem épülhetnek sem más tantárgyakra, sem a diákok előzetesen megszerzett

tudására. Ezért a kerettanterv szerint tanulmányaikat tantárgyanként alapozó, ill. bevezető

kurzusokkal kezdik és az érettségi felkészítő kurzusokkal fejezik be.

A kurzusrendszer mindamellett megalapozza a fiataloknak a felsőoktatásba való

beilleszkedését (ahol szintén ez a szisztéma válik egyre inkább általánossá), ill. felkészíti őket

az egész életen át tartó tanulásra.

Személyre szabott tanítási-tanulási módszerek alkalmazása:

A célcsoport problémáinak, különböző tanulási gondjainak, szociális és szociokulturális

hátteréből fakadó hátrányainak kezelése, leküzdése személyre szabott módszerek

alkalmazását igényli. Ugyanakkor mivel az integrációs célok megvalósítása érdekében a

fiatalok kislétszámú heterogén tanulócsoportokban tanulnak, egyszerre kell megvalósulnia az

integratív és a differenciált módszertani megközelítésnek, oktatásszervezésnek.

A tanulásszervezés jellemző formái:

- frontális munka;

- pármunka, csoportmunka;

- csoporton belüli differenciálás;

- egyéni fejlesztés;

- konzultációs felkészítés,

- gyakorlati tevékenység.

- Az egyes tantárgyak jellemző tanítási módszerei a tanterveknél külön szerepelnek.

6


Értékelés; vizsgarendszer:

A fiatalok értékelése az oktatás-nevelés minden tevékenysége során folyamatosan és velük

közösen történik, nagy hangsúlyt fektetve az önértékelésre. Ennek célja, hogy az állandó

visszajelzések segítsék a fiatalok reális énképének, önismeretének kialakulását.

A diákok vizsgákon adnak számot tudásukról. Ennek célja egyrészt az érettségihez és a

továbbtanuláshoz nélkülözhetetlen vizsgarutin megszerzése, másrészt a szintetizáló képesség

fejlesztése. A vizsgák anyaga az egyes kurzusok tematikáján alapul (elsajátított tananyag,

készségek, képességek alkalmazása, stb.). A vizsgák tantárgyanként az érettségi vizsgákhoz

hasonlóan szerveződnek és bonyolódnak (a vizsga részei, időtartama, módja, értékelése, stb.).

Az értékelés két részből áll. A vizsga után közvetlenül részletes szóbeli szöveges értékelésben

kap a diák visszajelzést teljesítményéről, tudásáról.

Ennek szempontja kettős:

hol tart önmagához képest: mit és mennyiben változott, milyen irányban kell továbbhaladnia,

hol tart az érettségi követelményekhez képest.

Emellett a tanár 1-5-ig érdemjeggyel értékeli teljesítményét. Ez kerül be a diák

bizonyítványába. Mivel a kurzusok nem azonosíthatók az évfolyamok szintjeivel, a vizsgákon

szerzett osztályzatokat sorban kell bevezetni a bizonyítványba. 1-1 kurzus vizsgajegye az

évfolyamos szisztémában 1-1 féléves jegynek felel meg, az évvégi osztályzatot a kettő átlaga

adja.

Előrehozott érettségi

Az egyéni haladási ütem megvalósulását, a hozott hátrányok leküzdését nagy mértékben

segíti az előrehozott érettségi lehetősége. Ez lehetővé teszi, hogy a diákok az öt érettségi

tárgyból különböző időben érettségizhessenek. Így képességeiknek, lehetőségeiknek

megfelelően bizonyos tárgyakból gyorsabban, ill. lassabban haladva, a kötelező

osztályzatokat megszerezve tegyék le az érettségi vizsgákat. A középiskola elvégzésének

ideje tehát szintén személyre szabott.

Az oktatásszervezés módja A tanulmányi időszakok számát és hosszát az iskolák helyi tanterve szabályozza.

A diákok nem évfolyamokban, osztályokban, hanem tantárgyanként tanulócsoportokban

tanulnak, melyek kialakítása a diákok tanulási programjához igazodik.

7


Személyre szabott tanulási program kialakítása szükséges, hiszen minden diák más

tantárgyi tudással, akár tantárgyanként más tanulási képességgel rendelkezik. Különbözőek

mentális állapotukat, aktuális élethelyzetüket tekintve is. Mindezek az iskolában eltöltött idő

folyamán változnak, ezért a személyre szabott tanulási program, mód, időbeosztás kialakítása

a bekerüléskor, aktualizálása tanulmányi időszakonként szükséges.

A személyre szabott tanulási program tartalmazza:

- az adott tanulmányi időszakban a diák által tanulandó tantárgyakat,

- tantárgyaként a látogatandó kurzusokat,

- a heti óraszámot,

- a heti időbeosztást, vagyis a személyes órarendjét (az egyéni órarendek elkészítésekor

figyelembe kell venni a törvény által maghatározott napi és heti maximum óraszámokat),

- az érettségi várható időpontját,

- a választott érettségi tantárgyakat, ill. idegen nyelveket.

A személyre szabott tanulási program kialakítása minden esetben a diákokkal közösen

történik, és egy tanulmányi szerződés keretében rögzítendő. Ez biztosítja, hogy a program

valóban a diák igényeihez, képességeihez, lehetőségeihez és szükségleteihez igazodjék és az

egyéni haladási ütem megvalósulását szolgálja.

A személyre szabott tanulási program diákkal közös kialakítását, a diák tanulmányi

előmenetelének és mentális állapotának, személyes problémáinak, iskolai életének

figyelemmel kísérését, oktatásszervezési feladatait, tantárgyi és egyéb adminisztrációját a

segítő tanárpár végzi.

Tér- és helyiségkialakítás A kiscsoportos oktatás miatt a tantermek mérete és kialakítása során a praktikusság és a

sokféle használhatóság az elsődleges szempont. Nincs szükség nagy számú nagy méretű

helyiségre. Ugyanakkor mivel a nevelés kiemelt célja a közösségteremtés, szükséges olyan

közösségi tér kialakítása, ahol diákok és tanárok a mindennapokban természetes körülmények

között élhetnek együtt.

Működési és vezetési modell: a stábszerű vezetés Az iskolát minden szinten stábok működtetik. A stáb az a fórum, ahol az adott témában

érintett és mélyen involvált munkatársak vesznek részt. Közösen beszélik végig a csoportot

érintő ügyeket és közösen, konszenzusosan hozzák meg döntéseiket. Ehhez szükséges a stáb

8


minden tagjának hozzáértő, aktív közre- és együttműködése. Mivel a döntések nem a többség

akaratán múlnak, hanem mindenki számára elfogadható megállapodások, ezért a stáb minden

tagja hitelesen és következetesen tudja képviselni azokat. A stábszerű vezetés jellemzője

tehát a stábtagok szakmai aktivitásán alapuló működtetés, közösen hozott konszenzusos

döntés és a közös felelősségvállalás. Az iskola legfontosabb fóruma a tanárstáb –vagyis a

tantestület is stábformában működik- , amelyen minden olyan tanár részt vesz, aki nagy

óraszámban sok időt tölt az iskolában a fiatalokkal ill. segítő tanárpári feladatokat is ellát. Ez

a stáb részben az iskola napi ügyeit, részben a nevelési-oktatási célokkal összhangban a

diákok tanulmányi, és egyéb ügyeit beszéli meg és hoz döntéseket, illetve végzi el az aktuális

teendőket. Ez a stáb tesz javaslatot a felvételi és a tanulói jogviszony megszüntetésének

ügyében is. Az iskola egyéb szintjeit is ez a stábszerű működés jellemzi pl. tantárgyi

munkacsoportok, stb. Az iskolavezetőnek döntéseiben figyelembe kell vennie a stábok

véleményét.

A diákok érdekképviseleti és érdekérvényesítő fóruma a diákstáb. Ez havi rendszerességgel a

diákok és a tanárok részvételével zajlik

A személyre szabott nevelési-oktatási modell a nevelési-oktatási célokkal összhangban a

diákok tanulmányainak figyelemmel kísérését, oktatásszervezési ill. adminisztrációs

ügyeinek intézését és mentális gondozását a segítő tanárpár végzi. A segítő tanárpárt a

diákok a tanárok közül szabadon maguk választják. A választás a tanév elején történik és ha

szükséges új tanárpár választható. A diák-tanárpár kapcsolat alapja a bizalom és az

együttműködés. A segítő tanárpár munkáját segíti és támogatja a stáb.

Tartalma és követelményei A kerettanterv a Nemzeti Alaptantervben meghatározott irányelveket, célokat, fejlesztési

követelményeket szem előtt tartva született, de a célcsoport életkori sajátosságai, problémái,

ill. a kurzusrendszer lehetőségei miatt nem alkalmazkodik az évfolyamonkénti

meghatározottsághoz. A közép- és emeltszintű vizsga tananyagterve tantárgyanként a közép-,

ill. emeltszintű érettségi felkészítő kurzusokban szerepel.

9


Időkeret, tantárgystruktúra

Az egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel és a környezeti

neveléssel kapcsolatos feladatok ellátására egy külön tantárgyat hoztunk létre környezet- és

embertan néven.

A célcsoport életkori sajátosságai miatt a kerettanterv tantárgystruktúrájában a testnevelés

nem szerepel önálló kötelező tantárgyként. A testmozgás különböző önkéntes és választható

mozgásformaként szerepelhet.

Ajánlás A kerettanterv a törvény szerint a nevelés-oktatás céljáról beszél, de elsősorban és

hangsúlyosan az oktatásra vonatkozó feladatokat rögzíti. Ez az alternatív kerettanterv is

főként erre koncentrál. Tapasztalataink szerint azonban e személyre szabott oktatási modell

egy személyközpontú mentális gondozással megtámogatva hatékony és sikeres igazán. Ennek

eszköze lehet a segítő pármunka, az esetkezelés és a személyre szabott tanulási program

egységes alkalmazása, ahol az esetkezelő pármunkát a segítő tanárpár végzi. Mindezt a

nevelési feladatokkal együtt az iskola pedagógiai programjának kell tartalmaznia.

Tanulmányi időszakok bontásában ajánlott harmadévekre osztani a tanévet, ez lehetővé teszi,

hogy egy tanévben három vizsgaidőszakban vizsgázhassanak a diákok.

Készítették:

Baranyi Tamás

Baross Dóra

Buglyó Ildikó

Gerhard Katalin

Gulyás Péter

Kiss Virág

Kovács András

Lázár Melinda

Ökördi Réka

Papp Péter

Pitti Melinda

Szabó Tamás

Szebényi Csilla

Thury Katalin

Walkovszky Attila

Zsár László

10


TANTÁRGYSTRUKTÚRA évfolyam 9 9 10 10 11 11 12 12

Irodalom 48 48 48 48 48 48 48 36

emelt szint 72 66

Magyar nyelv 24 24 24 24 24 24 24 18

emelt szint 72 66

Történelem 24 24 24 24 24 24 48 36

emelt szint 72 66

1. Idegen nyelv 60 60 60 60 60 60 60 45

emelt szint 72 66

2. Idegen nyelv 60 60 60 60 60 60

Matematika 60 60 60 60 60 60 60 45

emelt szint 72 66

Informatika 24 24 24 24 24 24 24 18

emelt szint 72 66

Fizika 24 24 24 24 24 24 48 36

emelt szint 72 66

Biológia 24 24 24 24 24 24 48 36

emelt szint 72 66

Földrajz 24 24 24 24 24 24 48 36

emelt szint 72 66

Kémia 24 24 24 24 - - 48 36

emelt szint 72 66

Környezet- és embertan 24 24

Művészetek 24 24 24 24 24 24 24 18

Rajz és vízuális kultúra 24 24 24 18

emelt szint 72 66

Ember- és

társadalomismeret, etika

12 12 12 12 12 12 48 36

emelt szint 72 66

magyarázat választható

11


MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

A képzés célja

A kerettanterv értelmében a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításának célja az olvasó,

felfedező, gondolkodó, önmagát és a világot ismerni és érteni képes, valamint kifejezni tudó,

másokra, más kultúrákra, új tudásra nyitott fiatalok útra bocsátása a középiskolából.

Cél annak megértése és elfogadása, hogy az irodalmi művek nyitottak, az értelmezés és a

hozzáférés számára végtelenek. Ez lehet nyugtalanító, de lehet termékeny is. Számunkra

fontos ennek a "létezésnek" a megkínálása, megmutatása, a benne rejlő örömök feltárása.

Ennek alapján képessé kell tenni a diákokat az értő olvasásra és az önálló értelmezésre.

Részcélok:

Az irodalom két alapformájának, a befogadásnak és a kifejezésnek a támogatása, alakítása,

segítése.

Célok a befogadás terén:

- Az irodalmi (illetve publicisztikai és tudományos-ismeretterjesztő, vagyis általában) a

szövegek világával való ismerkedés, valamint a szövegek értő-értelmező olvasása

képességének alakítása. További cél az írott, valamint a beszélt szöveg lényegkiemelésének

fejlesztése, különböző vázlatolási-jegyzetelési technikák megmutatása, s az egyénenként

legmegfelelőbbek megtalálása.

- A befogadás módjainak, a hangos és a néma olvasásnak a formálása.

- A tudás megszerzése különböző módszereinek megkínálása és megmutatása. Az alapszintű

lexikális tantárgyi tudás megszerzése mellett fontos és talán lényegesebb a szemléletformálás,

az összefüggések keresésére és felismerésére való törekvés, a problémamegoldó és az

irodalmi gondolkodás alakítása, a kérdezés és a többféle válaszadás lehetőségének a

megmutatása. A tanuláshoz szükséges eljárások és módszerek megismertetése és használata.

- A műolvasó képesség lehetőség szerinti legtágasabbá tétele. Ehhez szükséges a műértéshez

szükséges kódok és kódrendszerek valamint eljárások ismerete; az irodalom hagyományos

témáinak és feldolgozási módjainak, műfajainak stb. megismerése; és az önálló, felfedező,

kérdező és állandóan kétkedő, számos megoldási módra, olvasatra nyitott olvasói magatartás

kialakítása; valamint lehetőség teremtése a nagy klasszikus művekkel való kapcsolatra és az

irodalmi szöveggel való személyes és elmélyült viszony kialakítására.

12


- Annak a képességnek a fejlesztése, hogy a diák az éppen olvasott művet több szempont

alapján is be tudja illeszteni eddigi olvasmányai sorába, kapcsolatot tudjon teremteni

különböző korok, nemzetek, szerzők művei között.

- Az érdeklődés folyamatos fenntartása és a fiatal saját, személyes érdeklődési körének

figyelembe vétele, beépítése az órai munkába, a személyre szabott feladatok kialakításában.

- Az önálló könyvtári munka lehetőségének bemutatása, ennek gyakorlása, valamint a

különféle információhordozók megismertetése és készségszintű használatukra való nevelés

egy-egy problémakör feldolgozása kapcsán.

Célok a kifejezés területein:

- Az irodalom mint tudomány elméleti (elsősorban esztétikai és irodalomelméleti, ezenkívül

irodalomtörténeti) alapelemeinek elsajátítása, és ennek megfelelő reprodukálása

vizsgahelyzetekben illetve ezeken kívül.

- Egy vagy több aktuálisan tárgyalt irodalmi műről önálló vélemény alkotása, a mű önálló

értelmezésének kísérlete, valamint a megismert elemzési támpontok alapján elfogadható,

objektív elemzés megfogalmazása.

- Annak a képességnek a kialakítása, hogy a diák saját gondolatait, érzéseit nyelvtanilag és

stilisztikailag helyesen és világosan, ugyanakkor a személyiségének megfelelő, egyéni

stílusban tudja kifejezni szóban és írásban egyaránt, egy-egy meghatározott célnak

megfelelően.

- Annak megmutatása, hogy a nyelv mint kommunikációs eszköz birtoklása nagy kincs,

lehetőségei korlátlanok, hogy alkalmas a gondolkodásra és a vélemények megfogalmazására,

a művészi önkifejezésre és az érzelmek, hangulatok, indulatok kifejezésére.

- Elsősorban a magyar, de a világirodalmi alkotások közül is néhány, közkinccsé vált sor, vers

vagy próza-, drámarészlet pontos emlékezetbe vésése, memorizálása, valamint a memoriterek

megtanulása hasznosságának, az emlékezetre és a gondolkodásra gyakorolt pozitív hatásainak

elfogadtatása a diákokkal.

Összefoglalva: az irodalom mint tudomány fogalomtárának elsajátítása és biztonságos

használata, az irodalom mint tantárgy elsajátításának, megtanulásának a "megtanítása",

felkészítés az érettségi vizsga követelményeinek teljesítésére.

Általában a humán műveltség iránti igény és érdeklődés felkeltése, a kultúrába való

bekapcsolódás lehetőségeinek megmutatása.

13


A magyar nyelv és kommunikáció tantárgy tanításának célja

- A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés, mely magában foglalja a minden

beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét, a másként vélekedők

álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását.

- A szövegértés képességének folyamatos fejlesztése. Cél, hogy a diákok képesek legyenek

egy először látott szöveget is értően elolvasni, feldolgozni, a lényeget kiemelni és

megjegyezni.

- A szóbeli és az írásbeli kifejezőkészség, az önálló és pontos szövegalkotás, a

véleményformálás, az érvelés, a meggyőzés, a beszélgetés, a gondolatok és érzések helyes és

világos kifejezési képességnek kialakítása.

- A helyesírás készségszintű, biztos használata; az olvasható kézírás és a rendezett íráskép

alkalmazása.

- A diákok tisztában legyenek a magyar nyelv szabályaival; nyelvtani ismereteiket képesek

legyenek használni a szövegértelmezés és szövegalkotás eljárásaiban.

- A nyelv mint jelrendszer, mint a kommunikáció eszköze rendkívül fontos a társas

érintkezésben. A diáknak képesnek kell lennie a beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának

megfelelő nyelvi norma alkalmazására, lényegre törő, világos felépítésű, stilárisan megfelelő,

a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, árnyalt kifejezésmódra - mind szóban, mind

írásban.

- Műfajok és szövegtípusok ismerete és alkalmazása: vázlat, ismertetés, ajánlás,

összefoglalás, kommentár, értekezés, összehasonlítás, esszé, fejtegetés, érvelés, leírás,

jellemzés, elbeszélés, beszámoló, önéletrajz, magyarázat, bizonyítás, előadás, megbeszélés,

hozzászólás, kérvény, pályázat stb.

- Az egyéni stílusnak, vagy kialakításának bátorítása a diák magánéletének és társas-

társadalmi életének szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaira vonatkozóan.

- Fontos feladat a kreatív szövegalkotó tevékenység, az, hogy egy diák képes legyen megadott

szöveget folytatni, saját célra felhasználni (pl. egy adott minta alapján saját önéletrajzot írni),

illetve egyéni szöveget alkotni, mely lehet egy baráti levél, de egy hivatalos kérvény is.

- Mivel napjainkban már legalább egy idegen nyelv ismerete elengedhetetlennek tűnik, így

fontos, hogy a diák biztos alapokkal rendelkezzenek leíró nyelvtani kérdésekről (szófajok,

szó- és mondatszerkezetek), hiszen ezek megértése és tudása nélkülözhetetlen alapját képezi

az idegen nyelvek elsajátításának is.

14


Követelmények magyar nyelv és irodalomból a 12. évfolyam végére A diák ismerjen egy, a tantárgyhoz kapcsolódó gondolkodás- és szemléletmódot, tudja

készségszinten megnevezni, megkülönböztetni és meghatározni az alapvető irodalomelméleti,

-történeti és nyelvészeti szakfogalmakat. Képes legyen a tantárgyon belül felmerülő

problémák megoldására, önállóan ismerjen fel összefüggéseket.

A diák képes legyen önálló véleménynyilvánításra, érvelésre, saját álláspontja megvédésére,

bizonyításra, értékelésre, összehasonlításra - mindezt stilisztikailag és a beszédhelyzetnek

megfelelően tegye.

Próbáljon önállóan tájékozódni az adott szaktárgyakon belül; értő olvasóvá váljék.

A diák képes legyen alkalmazni a megtanult ismereteket

Az irodalom- és magyar nyelv-tanítás képzési ideje

A gimnáziumi tanulmányok elvégzéséhez összesen nyolc kurzus sikeres teljesítése szükséges.

Egy kurzus elvégzése a hagyományos iskolai osztályozási rendszerben egy féléves

osztályzatnak felel meg. Eszerint egy kurzus óraszáma irodalomból 48, az utolsó, érettségi

előkészítő kurzusé 36, míg magyar nyelvből egy kurzus óraszáma 12, az utolsó, érettségi

előkészítő kurzusé pedig 9.

Az irodalomtanítás módszere

A tematikus tanítás egyik fontos jellemzője a felfedezve tanulás. Csak olyan esetekben

folyamodhatunk a frontális oktatáshoz, amikor valóban ez látszik a leginkább célravezető,

legeredményesebb módszernek. A kérdés-válasz stratégia, ahol a diák és a tanár is felváltva a

kérdező, illetve a válaszadó szerepében találja magát, a figyelem legintenzívebb fenntartását

is lehetővé teszi, miközben folyamatos visszajelzést is biztosít arról, hogy diákjaink mennyire

vonódtak be az órába, mennyire tudják követni, felfogni, megérteni a hallottakat. Ez a

módszer jól érzékelhetővé teszi a diák témához, műhöz való pillanatnyi viszonyát. A kérdés-

válasz stratégia mellett talán még fontosabb módszer a diákok foglalkoztatása a tanórán.

Minden órába bele kell férjen egy-egy rövidebb-hosszabb egyéni vagy csoportos feladat, amin

a diáknak aktívan dolgoznia kell, hiszen ennek megoldása, elvégzése közben hasznosíthatja

legjobban azt a tudást, amit már elméletben megszerzett, illetve szembesülhet azzal, hogy mi

az, amit valójában ért, illetve hol vannak még hiányosságok.

15


A magyar nyelv tanításának módszere

Amennyiben az irodalom tantárgy tanításánál fontos a felfedezve tanítás elve, a kérdések és

válaszok útján történő megismerés, úgy ez a magyar nyelv tanítása során kiemelten igaz. Az a

feladat, hogy rámutassunk e tantárgy hasznosságára, és a benne rejlő számtalan szépségre.

A magyar nyelv tanításakor szinte kivétel nélkül a példáktól kell megpróbálni eljutni a

szabályig, az egyes esetektől az általános következtetésekig. Nagy hangsúlyt kell fektetni arra,

hogy ne a nyelvtan könyvek számára gyártott példaszövegekkel, hanem irodalmi, vagy a

mindennapi életből vett nyelvi példákkal dolgozzunk. Ennek nem egyszer tapasztalható

pozitív hatása az irodalom órákon való aktivitásra is, hiszen a diák örül, ha talál valami

kapcsolatot a két tantárgy között, ha rájön, hogy egy-egy szöveg mindkét órán előkerül, és az

egyik órán szerzett ismereteit fel tudja használni a másikon is.

A szövegek kreatív-produktív megközelítésének szintén komoly haszna van a magyar nyelv

tantárgy elsajátításában. A játékosság sok esetben fontos elemét képezi a tematikus tanítás

módszereinek.. A fiatalok nagy része szívesen veszi, ha egy-egy órán a célirányosan

előkészített nyelvi játékok kerülnek előtérbe.

A vita, a beszélgetés ugyancsak lényeges elem a tanítás során. Fontos, hogy a diákoknak

önálló véleménye alakuljon ki a már eltűnőben lévő régi, vagy éppen megjelenőben lévő új

nyelvi jelenségekről, hogy a nyelvi jelenségekhez kapcsolódó saját értékítéletük alakuljon ki,

tudatos nyelvhasználóvá váljanak.

Tanulási segédeszközök

A tematikus tanításhoz nem használható kifejezetten csak egy, a középiskolák számára

készülő tankönyvsorozat. Egy széles tankönyvlistának kell a rendelkezésre állnia, és ennek

alapján állítható össze az, hogy egy-egy kurzus egy-egy témaköréhez mi az igazán hasznos.

Így előre jól átgondoltan lehet javasolni a diákoknak iskolai pályafutásuk során kb. három-

négy tankönyv megvételét, illetve adhatunk nekik fénymásolt segédanyagokat. A hangsúly

mégis magukon az irodalmi alkotásokon van, melyeknek készségszintű használata és ismerete

igen fontos a tanórákon illetve a vizsgákon.

A magyar nyelv tanításánál-tanulásánál a gyakorlás, a készségek fejlesztése miatt

feladatlapokat, feladatgyűjteményeket célszerű készíteni. Ezeket ajánlatos folyamatosan

átdolgozni, bővíteni, javítani.

16


Az értékelés

Minden munkafolyamat fontos része az értékelés: ki, hogyan, milyen mértékben végezte el a

számára kijelölt, a közösen megbeszélt feladatokat. Az értékelés fontos jellemzője az, hogy

nemcsak egy-egy időszak zárásaként, hanem folyamatosan történik. Beépül, és szervesen

jelen van a mindennapi órai munkában, valamint az iskola egész életében.

Fontos, hogy a tanárnak minden fiatalt és minden általuk készített alkotást (saját vers, novella,

műelemzés, nyelvtani feladatlap kitöltése stb.) komolyan kell vennie, és azt is jó tudni, hogy a

diákokat nagyon érdekli a tanár véleménye alkotásaikról. Mindig érdemes képviselni azt a

magatartást, miszerint a jó és a rossz kategóriák igen szegényesek, a legtöbb esetben

alkalmatlanok a véleménynyilvánításra, ennél sokkal bonyolultabb a világ, az emberi létezés.

A konkrét osztályzat megszerzése vizsgákon történik. Ezek a vizsgák mindig az érettségit

mintázzák, ezzel is arra készítve fel a diákokat, hogy ezen az utolsó középiskolai

megmérettetésen is sikeresen helyt tudjanak majd állni. Az érettségi mintájára tehát a vizsgák

is két részből állnak: írásbeli és szóbeli részből, melyek részfeladatai szintén megegyeznek az

érettségin is előforduló feladattípusokkal. Kivételt ezek alól csak az alapozó kurzus vizsgája

jelenthet, hiszen akkor még nem az érettségire készítünk fel, hanem inkább a szintrehozás a

cél. A számonkérés mindig gyakorlatcentrikus, a tanár által adott osztályzat mellett pedig

mindig nagy hangsúlyt kell fektetni az önértékelésre is.

A kurzusok témakörei, beosztása

A kurzusrendszer megalkotásakor az irodalom, illetve a magyar nyelv tantárgyak középszintű

és emelt szintű érettségi követelményeit veszi figyelembe a kerettanterv. Ennek alapján az

irodalom és a magyar nyelv középiskolai anyaga tematikus csoportokra oszlik. Ezek a

csoportok változhatnak. Változhat akár az összetartó erőt képviselő motívum, akár az

ugyanazon szempont alapján összeállított olvasmánylista is. Mindkét tantárgynál az érettségi

előkészítő két-két kurzus zárja a tanulmányokat, melyek már nem tematika szerint haladnak,

hanem összefoglalnak, kronologikus sorrendben ismételnek (az irodalom esetében), érettségi

témaköröket tárgyalnak újra. Az egyes tematikus kurzusok összetartó ereje mindig valamilyen

fontos kérdés, problémakör, melyeknek kapcsán az irodalom terén lehetőségünk nyílik az

egyes - korban, szemléletben, stílusban - egymástól távol eső műveket összefüggéseikben

vizsgálni. Ezzel lehet megteremteni azt a lehetőséget, hogy a diákok az irodalom órát ne mint

17


a kronologikus sorrendben egymást követő, illetve egy-egy alkotó életművéből a tananyagban

szereplő, kötelezően elolvasandó és elemzendő művek tárgyalását éljék meg, hanem olyan

műhelynek, ahol lehetőségük nyílik a gondolkodásra, a felfedezés örömére is. Ám lehetőség

nyílik például arra is, hogy egy adott tanulmányi időszakban egy alkotó életművével

foglalkozzanak rendkívül körültekintően. A kurzusrendszer ahhoz is jó keretet biztosít, hogy a

kötelező olvasmányok listája az éppen a csoportot alkotó diákok érdeklődési körének

figyelembe vételével alakuljon, bővüljön. Fontos leszögezni, hogy irodalomból egy tematikus

kurzuson belül nem az éppen ott említett szerző teljes életművét kell tárgyalni (kivéve azt a

kurzust, amelynek témája éppen egy szerző teljes életműve), hanem azokat a műveit,

munkásságának azon részeit, melyek az adott kurzus tematikája szerint fontosak lehetnek.

A magyar nyelv tanításában a kurzusrendszer arra ad jó lehetőséget, hogy egy-egy témakört

alaposan, egy tanulmányi időszakban csak az adott problémára koncentrálva dolgozzanak fel

a diákok (pl. mondatelemzés, a stílusrétegek).

Mind az irodalom, mind a magyar nyelv tantárgyra igaz, hogy a tanulmányok egy alapozó

kurzussal indulnak. A cél az, hogy az esetleges tantárgyi hiányosságokkal érkező diákok a

kurzus végére biztos alapokkal rendelkezzenek mind irodalom, mind magyar nyelv

tantárgyból. E kurzus követelményszintje az általános iskola nyolcadik osztályának végén

elvárható követelményekhez igazodik. A biztos tudással érkező diák esetében differenciált

oktatás keretein belül érhető el az a cél ezen a kurzuson, hogy olvasmányélményeit

gazdagítsa, stílusa még választékosabbá váljék, illetve még magabiztosabban mozogjon a

nyelvtan területén, akár néhány bonyolultnak tűnő problémát, feladatot is sikeresen oldjon

meg. A közös cél mégis minden diák esetében az, hogy ennek a kurzusnak a végére olyan

tudással rendelkezzen e két tantárgyat tekintve, amelyre biztosan lehet építeni a tematikus

kurzusokon való munka során. Éppen ezért az alapozó kurzusok sikeres teljesítése

elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a diák a tanulmányait a neki tetsző, vagy megfelelő

tematikus kurzussal folytathassa. Az öt tematikus kurzus teljesítése után, az érettségi évében

mindkét tantárgyból kötelező az Érettségi előkészítő 1. és az Érettségi előkészítő 2. kurzus

elvégzése, illetve annak, aki emelt szintű érettségit tesz, további két emelt szintű érettségire

előkészítő kurzus is kötelező.

18


Az irodalom tantárgy témakörei, követelmények

Az irodalom tantárgy témaköreinek és az azokhoz tartozó elemzendő műveknek az

összeállításakor fontos szempont volt, hogy az összes témakör tárgyalása kapcsán a diákok

találkozzanak lírai és epikai, valamint lehetőség szerint drámai művekkel is. Ezzel egyrészt az

a célunk, hogy a fiatalok folyamatában lássák az irodalom egyes területeinek, motívumainak

összefüggéseit, az egyes korok irodalmát meghatározó stílusok stílusjegyeinek megjelenését a

lehető legtöbb műfajban, másrészt pedig az, hogy hozzászokjanak ahhoz, hogy az irodalom

tanulása időigényes munka, nem lehet egy kurzus során „csak” verseket olvasgatni, elkerülve

ezzel hosszabb lélegzetű művek önálló, elmélyült feldolgozását. E szempontok alól

természetesen kivétel volt a három, célzottan egy-egy műnemet feldolgozó kurzus.

Az egyes kurzusok témaköreinek címe után megadjuk azt, hogy melyek azok a szempontok,

melyek alapján az egyes kurzusok tematikáját időnként újítva, változtatva felépítjük. A

témakörök irányadó, összefoglaló címén kívül a tematikus kurzusok címeit nem rögzítjük

pontosan, hiszen az mindig más és más lehet, attól függően, hogy milyen szempontok alapján

tanítja az adott tanár az adott tanulmányi időszakban az általa választott témakört. Azt

azonban rögzítjük, hogy kik azok a szerzők, melyek azok a művek, akiknek, illetve

amelyeknek a tárgyalása egy adott tematikus kurzus témája lehet. Megadjuk továbbá azt is,

hogy mik az elvárható követelmények egyes tematikus kurzus elvégzéséhez. A bemeneti

követelményeket nem rögzítjük külön-külön minden egyes tematikus kurzusnál, hiszen az

összes kurzus felvételének közös követelménye az alapozó kurzus sikeres elvégzése. Éppen

ezért az alapozó kurzus követelményeit részletesen felsoroljuk. Ennél a kurzusnál azonban

nem adunk meg tárgyalandó műveket, szerzőket, mert az a tanár mindenkori döntése, hogy

mely műveken keresztül tanítja meg az alapozó kurzuson elsajátítandó készségeket,

tudásanyagot.

Az irodalom témakörök címei:

Irodalmi alapozó

Szerelem, mint ihletforrás és téma az irodalomban

A számadás formái és fajtái az irodalomban

A komikum forrásai az irodalomban

A haza, a nemzet, a nép fogalmának megjelenése az irodalomban

Az epika műfajai

19


A dráma fejlődésének útja

Műfajok a lírában

A világirodalom néhány jelentős alkotója, műfaji újításai, témáinak sokszínűsége

A kortárs magyar irodalom

A XX-XXI. századi magyar és világirodalom néhány művének összevetése

Ember és világ

Élet és életmű

Stílusok, korstílusok megjelenési formái az irodalomban

Az irodalom határterületei

Motívumok megjelenése és vándorlása az irodalomban (pl. kert, sziget, család stb.)

Szabad témakör

Érettségi előkészítő I.

Érettségi előkészítő II.

Emelt szintű érettségi előkészítő I.

Emelt szintű érettségi előkészítő II.

Irodalmi alapozó kurzus

Ajánlott óraszám: 48 óra

A cél az, hogy az esetleges tantárgyi hiányosságokkal érkező diákok a kurzus végére biztos

alapokkal rendelkezzenek irodalom tantárgyból. E kurzus követelményszintje az általános

iskola nyolcadik osztályának végén elvárható követelményekhez igazodik.

Követelmények a kurzus végére:

A szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban,

a szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékének fölismerése szépirodalmi és egyéb

művekben,

az előismeretet feltáró szövegszintű és a szójelentésre épülő szövegelemző eljárások önálló

alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztő szövegek jelentésének feltárásában,

képesség a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére, a leírás,

a jellemzés különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi

művekben

vázlatkészítés önállóan, a vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú szövegek

megértéséhez, ill. megfogalmazásához

könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék,

bevezető fülszöveg alapján, ill. átlapozással, Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával:

20


könyvek keresése bármely tantárgyi témához. Segédkönyvek, szótárak, lexikonok használata

ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése

folyamatos hangos és néma olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó

válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző témájú és műfajú művek értelmes

felolvasásával, memoriterek kifejező előadásával

a szövegelemzés bővítése: a téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatkeresés,

kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggés

fölismerése.

a gyakoribb tömegkommunikációs műfajok felismerése, elemzése, jelentésének kibontása, a

tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése: pl. hír, tudósítás; cikk, kommentár;

riport, interjú

az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, önálló

megfogalmazása. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése,

értelmezése. Az adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének értelmezése,

értékelése a szükséges fogalmak használatával, az egyéni vélemény néhány szavas

megfogalmazásával

mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és -

nyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata

mindennapi, közéleti és szakmai problémákról vagy irodalmi témákról ismeretek, érvek,

példák gyűjtése a könyvtári tárgyi katalógus segítségével.

a befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a téma, az írói látásmód és álláspont megértése

Szerelem, mint ihletforrás és téma az irodalomban


Cél: A szerelemnek mint ősi és örök témának, megjelenésének, műnemektől és műfajoktól

való független voltának a bemutatása, valamint annak megismerése, hogy különböző

korokban különböző szerzők hogyan fejezték ki ezt az érzést. Cél annak megvitatása is, hogy

mit mondanak nekünk ma ezek a művek a szerelemről, hogyan viszonyulnak mai

felfogásunkhoz.

Elsajátítandó fogalmak:

cím, címadás, líra, dráma, epika, a három műnemhez tartozó néhány műfaj, lírai én, szóképek,

alakzatok, ritmus, verselés, versszervező elv, cím és műegész kapcsolata

21


A kurzushoz ajánlott szerzők és művek:

néhány történet az antik mitológiából

részletek a Bibliából

a középkor európai lírikusainak egy-két alkotása (pl. Vogelweide, Villon)

néhány Petrarca-szonett

néhány Shakespeare-szonett

egy Shakespeare-dráma

Balassi Bálint lírájának néhány jellegzetes alkotása

Janus Pannonius néhány alkotása

Csokonai Vitéz Mihály munkásságának néhány jellegzetes alkotása

Petőfi Sándor munkásságának néhány jellegzetes alkotása

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Jókai Mór egy regénye

Elbeszélő mű/művek vagy részletek Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij vagy Flaubert

munkásságából

Ady Endre főbb művei

Tóth Árpád és/vagy Juhász Gyula egy-két verse

József Attila néhány alkotása

Radnóti Miklós néhány verse

néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából és néhány kortárs alkotó egy-

két műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Pilinszky János, Weöres Sándor, Varró Dániel

stb.)

egy epikai mű a szentimentalizmus alkotásai közül

Néhány epikai mű vagy műrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából és a

kortárs magyar irodalomból (pl. Esterházy Péter, Nádas Péter, Vámos Miklós, Térey János,

Spiró György stb.)

Néhány epikai vagy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Kafka,

Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco, Styron stb.)

Ízelítő a XX. század lírájából (pl. Garcia Lorca, Eliot, Paszternak, Kavafisz, Prévert stb.)

Egy-két példa Közép-Európa népeinek XX. századi irodalmából (pl. Mrozek, Kundera,

Hrabal vagy más szerzők)

22


A számadás formái és fajtái az irodalomban

Ajánlott óraszám: 48

Cél: A cél a létértelmezés, létösszegzés megfogalmazása, megközelítése különböző irodalmi

műveken keresztül. Fontos annak megmutatása, hogy ilyen témájú költeményeket nemcsak,

illetve nem feltétlenül egyes költők, írók utolsó művei között kell keresni, hanem bármely

alkotói korszakban előfordulhatnak.


cím, címadás, tér és idő viszonya, líra, dráma, epika, a három műnemhez tartozó néhány

műfaj, megszólító-megszólított viszony, versszervező elv, lírai én, cím és műegész

kapcsolata, az esztétikai minőség fogalma, elemzés és értelmezés fogalma és különbségei,

metaforizálódás, időszerkezet és logikai szerkezet, hiány, testamentum, leíró-elmélkedő

költemény, elégia, idő- és értékszembesítő költemény, önmegszólító verstípus




Berzsenyi Dániel néhány jellegzetes alkotása

Arany János számadás-versei, néhány balladája

Ady Endre néhány alkotása

Egy-két Csehov-dráma és/vagy egy-két Ibsen-dráma


Kosztolányi Dezső néhány lírai alkotása

Babits Mihály: Jónás könyve

Babits Mihály néhány lírai alkotása

József Attila néhány műve




stb.)

Egy epikai vagy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Garcia Marquez,

Julio LLamazares Néhány epikai vagy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől

(pl. Kafka, Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco stb.)


23


A komikum forrásai az irodalomban


Cél: A cél annak megmutatása és közös felfedezése, hogy a nevetés alapvető emberi igény és

élmény, a nevettetés pedig nagyszerű eszköz, közvetítő csatorna a világ, az ember és magunk

megismerésére, elfogadására.


esztétikai minőségek, hangnemek – abszurd, groteszk, komikum, tragikum, helyzet- és

jellemkomikum, humor, irónia, gúny, színház, színházi konvenciók, a színházi hatás

összetevői, érték, értékrend, műfaji és tematikus konvenciók, a jellemzés eszközei, archetípus,

eposz, eposzi kellékek, tragikomédia, abszurd dráma




egy-két francia klasszicista vígjáték (pl. Moliere, Beaumarchais)



Arany János egy műve (pl. A nagyidai cigányok)

egy komikus eposz a magyar irodalomból

Mikszáth Kálmán egy regénye és/vagy néhány novellája

Karinthy Frigyes néhány alkotása

Örkény István egy regénye vagy néhány novellája

Egy-két dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán,

Tasnádi István)







Tasnádi István)

Brecht, Beckett vagy Dürrenmatt egy vagy egy-egy drámája

24


Néhány epikai vagy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Garcia

Marquez, Borges, Ionesco stb.)

A haza, a nemzet, a nép fogalmának megjelenése az irodalomban


Cél: A kurzus segít az identitás megtalálásában, a nemzeti irodalmi hagyomány

megismerésében, valamint felismerni azt, hogy egyén és haza sorsa sokszor összefonódik.

Példák segítségével mutatunk rá arra, amit talán sajátos magyar „politikai irodalomnak”

nevezhetnénk, a vátesz-szerep jellemzőire, a történelem megjelenésére az irodalomban.


erkölcs, erkölcsi érték, érték, értékrend, választás, ítéletalkotás, jellem, típus, hőstípus,

megszólító-megszólított viszony, versszervező elv, lírai én, cím és műegész kapcsolata,

metaforizálódás, időszerkezet és logikai szerkezet, szerepvers


szemelvények a homéroszi eposzokból

egy Szophoklész- vagy más görög dráma



Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – részletek


Katona József: Bánk bán

Kölcsey Ferenc néhány alkotása


Móricz Zsigmond egy regénye és/vagy néhány novellája


József Attila főbb művei

Radnóti Miklós főbb művei


Tasnádi István)


25




Az epika műfajai


Cél: A cél az epika legjellemzőbb műfajainak megismerése, annak megmutatása, hogy miként

kell és lehet ezeket a műveket értően olvasni, elemezni, értelmezni.


cím, címadás, tér és térszemlélet, jellem, típus, hőstípus, epikai műfajok – anekdota,

elbeszélés, elbeszélő költemény, eposz, legenda, mese, monda, novella, regény,

regényváltozatok, regénytípusok, epikus közlés – elbeszélő, elbeszélői nézőpont, narráció,

belső monológ, cselekmény, dialógus, epizód, leírás, fikció, műfaji és tematikus konvenciók,

próza, történet (eseménysor) és szövegszerkezet viszonya, elbeszélő, elbeszélői

beszédhelyzet, az elbeszélés tempója, időrendje, tér és idő viszonya, a jellemzés eszközei,

képzelet, fikció



a különböző teremtéstörténetek




Jókai Mór egy regénye

egy komikus eposz a magyar irodalomból


munkásságából



Kosztolányi Dezső egy regénye és/vagy néhány novellája

Karinthy Frigyes egy alkotása

Ottlik Géza vagy Örkény István egy műve vagy művei (pl. Iskola a határon vagy Tóték vagy

néhány egyperces)

26


Egy epikai mű vagy műrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából (pl.

Esterházy Péter, Nádas Péter, Vámos Miklós, Térey János stb.)

Egy epikai mű a XX. század egy jelentős szerzőjétől (pl. Kafka, Bulgakov, Garcia Marquez,

Borges, Styron stb.)

Egy példa Közép-Európa népeinek XX. századi irodalmából (pl. Mrozek, Kundera, Hrabal

vagy más szerzők)

Az irodalom és határterületei, egy-két szerző és mű ismerete (pl. Rejtő Jenő, Agatha Christie,

Szepes Mária, J. R. R. Tolkien, Isaac Asimov, Stephen King)

A dráma fejlődésének útja


Cél: A cél a dráma legjellemzőbb műfajainak megismerése, annak megmutatása, hogy miként



erkölcs, erkölcsi érték, választás, ítéletalkotás, katarzis, jellem, típus, drámai műfajok –

tragédia, színmű, commedia del’arte, drámai költemény, analitikus dráma, epikus színház,

abszurd dráma, dialógus, dikció, szituáció, bonyodalom, tetőpont, megoldás, prológus,

epilógus, helyzet- és jellemkomikum, színház, színházi konvenciók, a színházi hatás

összetevői



egy-két Shakespeare-dráma





Egy drámai mű a XX. század egy-két jelentős szerzőjétől (pl. Ionesco, Mrozek stb.)


Tasnádi István)

27


Műfajok a lírában


Cél: A cél a líra legjellemzőbb műfajainak megismerése, annak megmutatása, hogy miként



cím, címadás, művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzatok, lírai műfajok – dal,

elégia, himnusz, óda, episztola, jeremiád, rapszódia, epigramma, szonett, költői magatartás,

szerep, élménylíra, tárgyias költészet, hangulatlíra, szerepvers, vershelyzet, lírai én, dallamra

írott vers, képvers, verstípusok: önmegszólító, idő- és értékszembesítő, létösszegző,

műköltészet, népköltészet, ritmus, verselés, hangsúlyos verselés, időmértékes verselés,

verslábak, hexameter, pentameter, disztichon, szabad vers, zeneiség, rím, rímfajták, alakzatok












Arany János néhány lírai alkotása

Vörösmarty Mihály néhány lírai alkotása

a francia szimbolisták egy-két alkotása (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud)



Kosztolányi Dezső főbb lírai művei

Babits Mihály főbb lírai alkotásai


Radnóti Miklós főbb művei

28


Néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából és néhány kortárs alkotó

egy-két műve (pl. Nemes Nagy Ágnes, Vas István, Pilinszky János, Weöres Sándor, Varró

Dániel stb.)


A világirodalom néhány jelentős alkotója, műfaji újításai, témáinak sokszínűsége


Cél: A cél az, hogy a diákok kitekintést nyerjenek a világirodalomra, felfedezzék, hogy

milyen sokszínű maga az irodalom, és a más népek kultúrájának, irodalmának megismerésére

irányuló igénynek a felkeltése, megerősítése.


tér és térszemlélet, idő, időszemlélet, idősíkok, szimultanizmus, jellem, típus, hőstípus,

esztétikai minőségek – abszurd, groteszk, hangnemek, interkulturalitás, irodalmi hagyomány,

szöveghagyomány, szabad vers, futurizmus, szürrealizmus, modernizmus













munkásságából


a francia szimbolisták egy-két alkotása (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud)


29



Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco, Styron, Llamazares stb.)

Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco stb.)


Az irodalom és határterületei (pl. Asimov, Tolkien, Stephen King)

Legalább két példa Közép-Európa népeinek XX. századi irodalmából (pl. Mrozek, Kundera,


Magyar irodalom a XX. század második felében és a kortárs magyar irodalom


Cél: A cél az, hogy olyan XX. századi illetve kortárs magyar irodalmi műveket mutassunk

meg a diákoknak, amelyek időben közel állnak hozzájuk, ugyanakkor az őket foglalkoztató

gondolatokon kívül más aspektusból is reagálnak a világra, az egyéni létre. Fontos annak is a

megismertetése, hogy milyen műfajokban, azoknak milyen műfaji sajátosságait felhasználva

alkotnak a jelentősebb alkotók. Egyes műveken keresztül azt is megvizsgáljuk, hogyan

viszonyulnak az írók, költők ahhoz a jelenhez és múlthoz, ami számukra és a diákok számára

is közös.




szöveghagyomány, szabad vers


Ottlik Géza vagy Örkény István művei (pl. Iskola a határon vagy Tóték vagy néhány

egyperces)



Dániel stb.)




30



Tasnádi István)

A XX-XXI. századi magyar és világirodalom néhány művének összevetése


Cél: Ezen a kurzuson a diákok megismerkedhetnek olyan művekkel, melyek egyrészt

hozzájuk, másrészt egymáshoz is közel állnak időben, ám térben nem mindig. A cél annak

megmutatása, hogy a jelenben, illetve a közelmúltban milyen közös gondolatok

foglalkoztatják, vagy foglalkoztatták az egyes szerzőket szerte a világban, milyen

hasonlóságok és különbségek vannak témaválasztás, megközelítés, műfajválasztás között.

Fontos, hogy a diákok felfedezzék, mindaz, ami nálunk megjelenik az irodalomban, nem

feltétlenül egyedülálló, és képesek legyenek egyes irodalmi műveket az alkotásokon kívül eső

szempontok alapján is vizsgálni.




szöveghagyomány, szabad vers, futurizmus, szürrealizmus, modernizmus


Ottlik Géza vagy Örkény István művei (pl. Iskola a határon vagy Tóték vagy néhány

egyperces)



Dániel stb.)





Tasnádi István)



Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco, Styron, Llamazares stb.)

31


Bulgakov, Garcia Marquez, Borges, Ionesco stb.)


Az irodalom és határterületei (pl. Asimov, Tolkien, Stephen King)



Ember és világ


Cél: A cél az emberi lét nagy kérdéseivel foglalkozó művek közül néhány alaposabb

megismerése. Fontos kérdések, melyeket szem előtt kell tartani: az értékek, választás, szabad

akarat, önismerethez vezető út, öndefiníció, ember és a vallás, illetve ember és a

természetfeletti viszonya.


a Biblia irodalmi műfajai: zsoltár, evangélium, példázatos történet, irodalmi hagyomány,

szöveghagyomány, mitológia, mítosz, szóbeliség, írásbeliség, drámai költemény





néhány bibliai ihletésű magyar vagy világirodalmi alkotás


1-2 részlet Dante Isteni színjátékából




Madách Imre: Az ember tragédiája






32



Ottlik Géza vagy Örkény István egy műve vagy művei (pl. Iskola a határon vagy Tóték vagy

néhány egyperces)

Néhány vers a XX. század második felének magyar irodalmából (pl. Nemes Nagy Ágnes,

Pilinszky János, Weöres Sándor stb.)


Tasnádi István)




Az irodalom és határterületei, néhány szerző és mű ismerete (pl. Rejtő Jenő, Agatha Christie,


Élet és életmű


Cél: E kurzus keretein belül azt mutatjuk meg, hogy mikét lehet egy teljes életművet

feldolgozni, hogyan lehet az egyes műveket a teljes életmű keretein belül értelmezni. Nagy

hangsúlyt fektetünk arra, hogy a kurzus során világossá váljék a különbség életmű és életrajz

között, valamint arra, hogy mi az, ami fontos lehet egy életrajzból az életmű megértéséhez.


művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat, valamint az adott szerzőnél szóba jövő

műnemek, műfajok, szóképek, alakzatok, stíluseszközök, életrajz és életmű, alkotói korszak,

motívum

A kurzushoz ajánlott szezők (egy szerző életműve részletesen):

Petőfi Sándor

Arany János

Ady Endre

Babits Mihály

Kosztolányi Dezső

József Attila

33


Stílusok, korstílusok megjelenési formái az irodalomban


Cél: Ezen a kurzuson az irodalmi műveket annak alapján közelítjük meg, hogy miként

jelennek meg bennük egy-egy stílus, korstílus jellemző jegyei. Fontos annak megmutatása,

hogy egy-egy korszakban uralkodó stílusirányzat hogyan hatott egyes szerzőkre, miként

befolyásolhatta a téma- és műfajválasztást.


irodalomtörténet, művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat – ókori irodalom,

középkor, reneszánsz, barokk, rokokó, klasszicizmus, szentimentalizmus, romantika,

realizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus,

modernizmus




néhány Petrarca- vagy Shakespeare-szonett






Csokonai Vitéz Mihály egy-két jellegzetes alkotása





Elbeszélő mű vagy műrészletek Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij vagy Flaubert

munkásságából



Baudelaire és/vagy Verlaine és/vagy Rimbaud néhány jellegzetes alkotása


34






Karinthy Frigyes néhány alkotása

Móricz Zsigmond egy-két novellája




stb.)



Tasnádi István)







Az irodalom határterületei


Cél: A cél annak megmutatása, hogy hol és hogyan húzható meg a határvonal szépirodalmi és

más művek között, meghúzható-e egy ilyen vonal, valamint annak, hogy miként lehet a nem a

szépirodalom körébe tartozó művek közül is értékeset találni és megismerni.


regényváltozatok, regénytípusok, könyvnyomtatás, digitális közvetítés, virtualitás,

tömegkultúra – bestseller, krimi, tudományos-fantasztikus irodalom, irodalmi konvenciók




35


Néhány dráma a kortárs magyar irodalom alkotóitól (pl. Kárpáti Péter, Egressy Zoltán,

Tasnádi István)

Motívumok megjelenése és vándorlása az irodalomban (pl. kert, sziget, család stb.)


Cél: Ezen a kurzuson az irodalom egyik legizgalmasabb, ugyanakkor egyik legösszetettebb

megközelítési módjával ismertetjük meg a diákokat. A cél a motívum fogalmának

megértésén, a motívumok mentén való műelemzés elsajátításán túl az, hogy rámutassunk,

miként kapcsolódhatnak egymáshoz sokszor térben és időben is egymástól távol eső

alkotások.


téma, motívum, vándormotívum, életmű, irodalmi hagyomány, interkulturalitás, szóképek,

alakzatok





néhány bibliai ihletésű magyar vagy világirodalmi alkotás






Madách Imre: Az ember tragédiája

Jókai Mór egy-két regénye


Arany János néhány alkotása


Kosztolányi Dezső egy regénye és/vagy néhány novellája



36










stb.)










Szabad témakör


Cél: Ezt a témakört nyitva hagyjuk azokra az esetekre, ha a közös tanulás során előkerülnek

olyan aktualitások, újonnan megjelent művek, felmerülő témák, amelyek a tanárt, a diákokat,

vagy akár mindkettőjüket foglalkoztat. Ez esetben ez a téma lesz az adott kurzus

tematikájának összeállításában az irányadó szempont. E kurzus célja az élethez való

alkalmazkodás, valamint annak megmutatása, hogy az irodalom nem valami lezárt,

végérvényes dolog, hanem olyasvalami, amivel mindig érdemes foglalkozni. A kurzus

tartalmát és részletes követelményeit a helyi tantervben kell kidolgozni.



A műnemek, műfajok elméleti kérdései, jellemzői és példák (ismétlés)

37


Szövegértési feladatok gyakorlása

az érettségi témakörök első részének részletes áttekintése



az érettségi témakörök második részének részletes áttekintése

szövegértési feladatok gyakorlása

az írásbeli irodalom érettségi tartalmi és formai követelményei



Az emelt szintű érettségihez követelmény még az alábbiak ismerete:

Az ókori epikus irodalom 1-2 alkotása vagy annak részletei (pl. Petronius)

Plautus egy vígjátéka

Anakreón és az anakreóni versek (pl. Csokonai, Vas István)

Catullus néhány alkotása

szemelvények középkori drámákból

Boccaccio: Dekameron – 1-5 novella ismerete

részletek Goethe Faustjából

két mű részletes ismerete a felvilágosodás korának világirodalmából (pl. Goethe, Voltaire

művei stb.)

Egy-két epikai műrészlet a XIX. század első felének világirodalmából: Balzac, Stendhal,

Puskin vagy mások műveiből

Krúdy Gyula egy-két írása

Az avantgárd irodalom jellemzői és egy-két képviselője

Orwell: 1984 vagy más a negatív utópia műfajába tartozó mű

Egy dráma a 20. század második felének világirodalmából (pl. Lorca, Bulgakov stb.)

Egy-két abszurd dráma (pl. Ionesco, Mrozek)



Két regény részletes ismerete a XX. század második felének magyar irodalmából (pl.

Esterházy Péter, Nádas Péter, Térey János, Márai Sándor, Németh László stb.)

38


Franz Kafka egy műve

Bulgakov egy műve és/vagy Orwell egy regénye (pl. 1984, Állatfarm) és/vagy Vonnegut egy

regénye

Legalább két szerző a XX. század második felének irodalmából (pl. Boris Vian, Saint-

Exupéry, Gabriel Garcia Màrquez, Mario Vargas Llosa, Julio Llamazares vagy más szerző)

Az alábbi szerzők életművének alaposabb ismerete:

Radnóti Miklós

Illyés Gyula

Szabó Lőrinc

A magyar nyelv tantárgy témakörei, követelmények A magyar nyelv és kommunikáció kurzusok címei:

Magyar nyelvi alapozó

Nyelv, nyelvtan, nyelvhasználat

A nyelvi szintek. A fonéma és a morféma

Mondatelemzés

Szövegtan

Stílus és stílusrétegek

A magyar nyelv múltja és jelene

A retorika alapjai





Magyar nyelv és kommunikáció kurzusok

Témakörök Tartalmak Magyar nyelvi alapozó Ajánlott óraszám: 24

Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző sajátosságairól (nyelvtípusáról) A magyar nyelv alaktani típusa A főbb világnyelvek alaktani típusai A szófajok általános kérdései A szófajok csoportosítása Átmeneti szófajúság Kettős szófajúság

39


A névszók és mondatbeli szerepük Az ige és mondatbeli szerepe Az igenevek és mondatbeli szerepük A határozószók és mondatbeli szerepük A módosítószók és mondatbeli szerepük A nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján egy szövegben előforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jellemző jegyeik összegyűjtésével magyarázat (definíció) készítése A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása A magyar nyelv helyesírásának alapelvei A helyesírás értelemtükröztető szerepének belátása és felhasználása A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása Az egybe- és különírás elveinek ismerete és biztos alkalmazása a tanult esetekben A magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása A mondattani (különös tekintettel az egyszerű mondatokra) és nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása a szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban Az egyszerű mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése Biztonság az egyszerű mondat központozásában, a gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző értelmező szerepének ismerete és helyes használatuk Minimális mondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének fölismerése A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése A mondatfajták és kifejezőeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használatuk Mondatátalakítás rokon és ellentétes értelmű mondatokkal A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos iratainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában Rövid ismertetés, könyvajánlás, kritika írása Elsajátítandó fogalmak: Indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb nyelvtípusok; a helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve; központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe, szófajok, mondatrészek, mondatfajták, hangalak és jelentés kapcsolata, a magyar nyelv rokonsága, szóösszetétel, szóképzés

Nyelv, nyelvtan, nyelvhasználat Ajánlott

A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói A nyelv mint elemek és szabályok rendszere Természetes és mesterséges nyelvek

40


óraszám: 24 A nyelvtan mint az anyanyelvtudás modellje A nyelvhasználat Az állandóan alakuló nyelvi jelenségek Nyelvjárások, csoportnyelvek A nyelvtervezés elvei és feladatai Nyelvünk helyzete a határon túl A magyar nyelv helyesírásának alapelvei Nyelvhelyességi kérdések a legújabb kommunikációs csatornák megjelenésének kapcsán Elsajátítandó fogalmak: A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztő műfajai: cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport; jel, jelrendszer, a jelek típusai; modell, szabály, norma; összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia

A nyelvi szintek. A fonéma és a morféma Ajánlott óraszám: 24

A nyelvi szintek A magyar hangállomány A hangok egymásra hatásának okai Magánhangzó-törvények Mássalhangzó-törvények A magyar nyelv helyesírásának alapelvei A fonémák szerepe a jelentés megkülönböztetésében A szóelemek A szóelemek kapcsolódása és változataik Esetek, egyeztetés Idő-, mód-, szám-, és személyjelölés Rokonértelműség és többjelentésűség a szóelemek szintjén Szépirodalmi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani és jelentéstani elemzése Elsajátítandó fogalmak: Szóelemek: szótő, képző, jel, rag; fonéma, morféma, szintagma, lexéma, glosszéma, jelentéselem, szinonimia, poliszémia

Mondatelemzés Ajánlott óraszám: 24

A mondatok osztályozása szerkezet és a modalitás szempontjából A magyar mondatszerkezet és a bővítmények szerkezetét kialakító szabályok A mondattani funkciók szerkezeti helye és szemantikája Az igekötő helye, aspektusjelölő funkciója Az összetett mondatok főbb típusainak szerkezeti felépítése és szemantikai tartalma A központozás. A központozás az összetett mondatokban Elsajátítandó fogalmak: Szintagma, aktív és passzív szerkezet, aspektus; ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatpárhuzam

Szövegtan Ajánlott óraszám: 24

A szó és a szöveg A szöveg és a mondat A szöveg felépítése, a szövegegységek A szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei

41


A szövegösszefüggés logikai kapcsolóelemei Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak Szövegtípusok és helyzetek A szöveg központozása A szövegtípusok rendszerezése A vita és az érvelés A meggyőzés és a véleménynyilvánítás A szónoklat A levél műfaji jellemzői A hivatalos írásművek Kreatív szövegalkotási feladatok A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok normáinak ismerete és alkalmazása (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél stb.) Elsajátítandó fogalmak: Szöveg, szövegmondat, rendszermondat, szövegegységek; szövegkohézió; szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; aktuális tagolás; szövegfonetikai eszközök

Stílus és stílusrétegek Ajánlott óraszám: 24

A hangalak és jelentés viszonya Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték A stílusrétegek főbb jellemzői A szépirodalmi stílus A szóképek nyelvi szempontból Az alakzatok Egyéb stíluseszközök A helyesírás szerepe a szépirodalmi és egyéb szövegekben A szakmai-tudományos stílus Nyelvhelyességi vétségek a mindennapi nyelvhasználatban Elsajátítandó fogalmak: Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező; denotatíi, konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték, metaforizáció; szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép; alakzatok: ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatpárhuzam; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus; hangszimbolika, alliteráció, áthajlás, figura etimologica

A magyar nyelv múltja és jelene Ajánlott óraszám: 24

A magyar nyelv eredete, rokonsága A magyar nyelv történetének korszakai A nyelv természetes változása és beavatkozás a nyelvbe A nyelvújítás és a nyelvművelés szerepe A mai magyar nyelvváltozatok Nyelvészeti problémák és témák régi és új, írásbeli és szóbeli szövegekben Elsajátítandó fogalmak: Finnugor nyelvcsalád; nyelvemléktelen kor, ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar korszak; szórványemlék, kódex,

42


ősnyomtatvány; ősi szók, jövevény- és idegen szavak; mai magyar nyelvhasználat, nyelvi norma, kevert nyelvűség, kettős nyelvűség, két nyelvűség

A retorika alapjai Ajánlott óraszám: 24

A retorika mint a meggyőzés művészete a gondolatközlésben A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai Az élőbeszéd fajtái A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése Az írásbeliség meggyőző eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék, a manipuláció felismerése, értékelése A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége Az összefoglalás funkciója és típusai Elsajátítandó fogalmak: ájékoztató, érvelő, esszé típusú szövegek, vélemény, álláspont, következtetés, a nyilvános beszéd részei, artikuláció, beszédtempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, szünet, retorikai alapfogalmak, a tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló műfajai, szórend, hangsúlyos hely a mondatban

Érettségi előkészítő I. Ajánlott óraszám: 24

Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok (ismétlés) Az internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei (ismétlés) Szövegértési feladatok gyakorlása Érettségi témakörök – első rész

Érettségi előkészítő II. Ajánlott óraszám: 18

Érettségi témakörök – második rész Az irodalom érettségi írásbeli részének formai követelményei

Emelt szintű érettségi előkészítő I. Ajánlott óraszám: 72

A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje A helyesírás stilisztikai változatai A magyar nyelv szórendi típusa A magyar szórend logikai-retorikai szerepe A modalitás, a szórend és az aktuális tagolás szerepe a mondat és a szöveg jelentésében A szöveg lineáris és globális kohéziója, elsődleges és mögöttes jelentése A mondat- és szövegfonetikai eszközök szerepének ismerete és helyes alkalmazása az előadásban és a szövegmondásban

Emelt szintű

Korstílusok felismerése és példákkal való jellemzése

43


érettségi előkészítő II. Ajánlott óraszám: 66

A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése példákkal A nyelvújítás képviselői és jelentősége A nyelvtörténet forrásai Írók a magyar nyelvről Etnikumok és nemzetiségek nyelve és kultúrája Magyarországon A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei A retorika mint a szónoklás tudománya Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása Hangzó szövegek elemzése, összehasonlítása

44


TÖRTÉNELEM

Általános célok:

A történelem az egyén és a társadalom közös emlékezete. A történelem középiskolai

tanításának célja olyan tudásanyag megszerzésének biztosítása, mely lehetővé teszi a helyes

kommunikációt az egyén és a lakóhelyéül választott közösség között akár Magyarországon,

akár Európában. A történelem ilyen módon hozzájárul az egyéni, a nemzeti (nemzetiségi)

valamint az európai identitástudat kialakításához, elmélyítéséhez.

Kiemelt célok: Kiemelt célként kell kezelni a történeti gondolkodás elsajátítását, a múlt ismereteinek,

történéseinek helyes értelmezését, mely segíti az egyén jelenbeli helyzetének pontos

meghatározását, a mindennapok eseményeinek megbízható értelmezését, s jövőkép biztos

alapokon nyugvó alakítását.

Kiemelt cél továbbá az egykorvolt emberek életének, mindennapjainak, írásos emlékeinek

megismerése, feldolgozása.

Fontos szempont továbbá a történelem folyamatának sodrában, az egyes korszakokon

keresztül vizsgálni Magyarország és Európa viszonyának alakulását a társadalmi, gazdasági,

politikai változások tükrében.

Módszerek A történelemtanítás sikere az elméleti és gyakorlati foglalkozások helyes arányán múlik.

Kiscsoportos és egyéni foglalkozási kereteken belül zajlik az órák első felében átadott

elméleti ismeretek gyakorlatok segítségével történő rögzítése.

Az órák elméleti részében a történelmi tényanyag keretein belül a nagy ívű történelmi

folyamatok eseményláncának felfejtése csakúgy helyet kap, mint a történelmi korok

mikrovilágának megismerése. Elsődleges célunk, hogy a diákok képesek legyenek a régmúlt

korok világának valós megismerésére, s a történelem hagyatékának napjainkig nyúló

gyökereinek helyes értelmezésére. Mindemellett kiemelkedő fontossággal bír a saját

45


személyüket érintő történelmi mikrokörnyezet tudatos megismerésére irányuló érdeklődés

felkeltése.

A gyakorlati célokat szolgáló foglalkozások keretein belül zajlik a tényanyag kézzelfogható

formába öntése. A történeti földrajzi ismeretek, a helyes térképhasználat évek óta

elengedhetetlen feltételei a sikeres érettségi vizsgának. Mindez kiegészül történelmi korokról

készült dokumentumfilmek megtekintésével, elemzésével, korhű festmények, rézkarcok,

rajzok, fotók stb. mentalitás és művelődéstörténeti szempontokat is figyelembe vevő

bemutatásával. Fontos részét képezi (az írásbeli érettségi vizsga bevezetésével még

hangsúlyosabbá váló) írásbeli munka, ami történelmi források (visszaemlékezések, naplók,

törvények stb.) komplex, egymásra, és más diszciplinákra épülő elemzésével egészül ki.

Belépő tevékenységformák: A történelem oktatás minden diák számára két alapozó kurzussal indul, melyek az alapvető

történelmi fogalmak, készségek elsajátítását teszi lehetővé. Ezek sikeres teljesítése után a

diákok tematikus tagolásban ismerhetik meg a történelem legalapvetőbb problémaköreit,

eszmeáramlatait. Ezek a kurzusok nem épülnek egymásra sem tartalmi sem pedig kronológiai

szempontból. A tematikus kurzusok elsődleges célja a diákok ismereteinek gyarapítása,

gondolkodásmódjuk, világnézetük szélesítése. A szükséges számú kurzus (6) elvégzése után a

diákok tanulmányaikat a középszintű érettségi esetében 2, emeltszintű érettségi esetében 4

érettségi előkészítő kurzussal zárják

Számonkérés: A számonkérés vizsgákon történik, írásbeli és szóbeli formában. Mind jellegében, mind pedig

formájában az érettségihez hasonló vizsgát kell letennie a diákoknak. A sikeres írásbeli vizsga

a feltétele a szóbeli vizsgának.

Témakörök: Alapozó kurzusok:

Alapozó kurzus: Államformák és politikai alakulatok


46


A kurzus teljesítése során a diákok megismerik a történelem különböző korszakaiban

megszületett államformák típusait, felépítésüket, működési módját, valamint a rájuk épült

politikai rendszereket.

Tartalom:

A despotikus állam az ókori Keleten. A klasszikus athéni demokrácia és az oligarchikus

köztársaság. Nép és népképviselet. A törvényhozás és a végrehajtás irányítása az ókorban.

Bírói testületek és törvénykezés az ókori Hellaszban és Rómában. Rendiség és rendi állam a

középkori Európában és Magyarországon. Törvénykezés és ítéletek. Boszorkányság.

Önkormányzat és képviselet, parlamentarizmus a középkorban. Az abszolút állam

megszületése Európában. Rendiség és abszolutizmus Kelet-Európában és Magyarországon.

Az abszolutizmusok Nyugat-Európában. Alkotmányos monarchia és a köztársaság eszméje.

Köztársaság Franciaországban és az USA-ban. Az országgyűlés működése a tizenkilencedik

századi Magyarországon. A dualista állam. A diktatúrák rendszere a XX. században. A

modern népképviselet megszületése. A szocialista állam működése Magyarországon.

Választás, pártok, képviselet a jelenkori Magyarországon és Európában.

Alapozó kurzus: Társadalmi és gazdasági alakulatok.


A kurzus keretein belül a diákok megismerik az alapvető társadalmi, gazdasági rendszereket,

melyek az ókortól napjainkig meghatározták az egyén mindennapjainak legalapvetőbb

kérdéseit, s kijelölték az egyén helyzetét kora társadalmában.

Tartalom:

Ázsiai termelési mód az ókori Keleten. A klasszikus árutermelő rabszolgaság. Kasztrendszer.

Társadalmi küzdelem az ókori Athénban és Rómában. A rabszolgatartás bomlása és a

feudalizmus kialakulása. A hűbériség Európában és Magyarországon. Mezőgazdasági és ipari

termelés a kora középkorban. Technika a középkorban. Városok, gildék, céhek.

A tőkés viszonyok kialakulása. Világgazdaság. Bekerítések és manufaktúrák. Adam Smith és

a Nemzetek gazdagsága. Társadalmi osztályok és osztályharc a középkorban és a kora

újkorban. Monopolkapitalizmus és a világgazdaság. A szabadversenyes kapitalizmus.

Gazdaság és társadalom a huszadik században Magyarországon és Európában.

47


Továbbhaladás feltételei: A két alapozó kurzus sikeres teljesítése után a diákok kötelezően választhatnak a tematikus

kurzusok közül.

Belépő tevékenységformák: A diákok az alapozó kurzusok sikeres teljesítésével megszerezhették azokat az ismereteket,

melyek segítségével könnyen el tudnak igazodni bármely kor társadalmi, gazdasági és

politikai viszonyi között. Képesek lesznek a történelmi folyamatok átfogó áttekintésére és egy

kiválasztott problémakör korokon átívelő értelmezésére.

Tematikus kurzusok: Vallás és kultúra kapcsolata. Egyházak története.


Tartalom:

A nagyobb vallások története, kialakulása, eszmerendszerük. Judaizmus, kereszténység,

iszlám, hinduizmus, buddhizmus. Középkori egyház (invesztitúra, kereszteshadjáratok,

eretnekség, oktatás.) Reformáció. Egyház a modern korban, keresztényszocializmus, egyház

és politika a huszadik században (a Vatikán, antiszemitizmus). A vallással kapcsolatos

társadalmi-politikai struktúrák az ókortól napjainkig.

Népvándorlás Eurázsiában és a honfoglalás.


Tartalom:

Migráció és mobilitás. A népmozgások a római birodalomban. Népek és kultúráik.(gallok,

kelták, gótok stb.) Népességmozgás a középkorban. Vikingek, frankok, szlávok. A magyarok

honfoglalása és a kalandozások kora. Európa korai nemzetállamainak kialakulása.

Népességmozgások a középkor derekán. A tatárjárás. Kitekintés a jelenkori társadalmak

állapotára, migrációs folyamatokra.

Társadalmi változások Magyarországon az államalapítástól Hunyadi Mátyás uralkodásáig.


Tartalom:

48


Szent István és az államalapítás, törvények. A feudális állam és társadalmának bemutatása

Szent László és Könyves Kálmán törvényeinek feldolgozásán keresztül. II. András és az

Aranybulla. Károly Róbert, Nagy Lajos és a magyar nemesség megszületése. A

Hármaskönyv.

Az Európán kívüli világ története: egy civilizáció részletes bemutatása. Az amerikai

kontinens története.


Tartalom:

A prekolumbiánus Amerika civilizációi. Az inkáktól az anaszázikig. A nagy földrajzi

felfedezések és Amerika gyarmatosítása. Észak Amerika gyarmatosítása és a gyarmati

háborúk. Az észak-amerikai függetlenségi háború. Az USA megszületése. Rabszolgaság és

indiánkérdés. Az USA polgárháborúja. Az USA politikai rendszere. Dél Amerika

függetlenedése. Az USA a huszadik században. Háborúk és világválság. A hidegháborútól

Irakig..

Reformáció, a felvilágosodás és a kapitalizmus összefüggései.


Tartalom:

Reformáció és ellereformáció. Egyház és társadalom. A weberi munkaethosz és kapitalizmus.

Felvilágosodás és egyház. A kapitalizmus és világgazdaság kialakulása. Egyház és

munkásmozgalom. Keresztényszocializmus. Egyház és politika Európában és

Magyarországon. Állami befolyásolás mértéke a tizenkilencedik és a huszadik században.

Egyház és kommunizmus. A magyar egyházak helyzete 1945 után.

A középkori Magyarország függetlenségének elvesztése. Magyarország a Habsburg és

oszmán török terjeszkedésének útjában.


Tartalom:

A Hunyadiak törökellenes küzdelmei. Mohács előzményei és következményei. Magyarország

az európai birodalmi politikában. Az oszmán nagyhatalom a tizenhatodik században. A

hódoltság társadalma és kultúrája. A Habsburgok nagyhatalmi politikája. Erdély a

nagyhatalmak között a tizenhetedik században. Összeurópai kereszteshadjárat : Buda

visszafoglalása. A polgárosodás csírái Mária Terézia és II. József uralkodása alatt.

49


Forradalmak kora. Az ipari forradalomtól 1848-ig.


Tartalom:

Az angol polgári forradalom. Az ipari forradalom. Az észak-amerikai függetlenségi harc. A

nagy francia forradalom. Eszmék és értékek a forradalmak sodrásában. Nacionalizmus és

liberalizmus Európában. A Szent Szövetség és az 1830-as évek forradalmi megmozdulásai.

Munkásmozgalom. A 1848-as forradalmak Európában és Magyarországon.

Magyar polgárosodás. Mária Teréziától az első világháborúig.


Tartalom:

Magyar társadalom Mária Terézia korában. Felvilágosodás és liberális eszmék, a jakobinus

mozgalom. A jozefinizmus. A polgári átalakulás igénye II. Lipót és I. Ferenc uralkodása alatt.

Polgárosodás és reformkor. Oktrojált polgárosodás az önkényuralom idején, Magyarország a

Habsburg birodalomban. A kiegyezés és a dualizmus. Társadalom és gazdaság, feudalizmus

és kapitalizmus a tizenkilencedik század végén.

A háborúk évszázada. Az első világháborútól az iraki háborúkig.


Tartalom:

Nagyhatalmak és szövetségi rendszerek a tizenkilencedik század végén. Gyarmati

konfliktusok. Háborús válsággócok. Az első világháború Európában, és a világban.

Nagyhatalmi politika a két világháború között, Németország, Olaszország, Japán

terjeszkedése és összeütközése a többi nagyhatalommal. A spanyol polgárháború. A második

világháború. Holocaust. Hidegháború és fegyverkezési verseny. Háborúk a huszadik század

végén, etnikai konfliktusok, népirtás a holocaust után. A huszonegyedik század háborúi: Irak.

Új válságjelenségek, terror, intifáda, antiszemitizmus..

Szélsőséges ideológiák és diktatúrák a XX. Században.


Tartalom:

Oroszország és a bolsevikok. Kommunista diktatúra kiépítése Sztálin alatt. Fasizmus

Olaszországban. Nemzetiszocializmus Németországban. Szélsőjobboldali mozgalmak

50


Európában. Kaszáskereszt és hungarista mozgalom. A szélsőjobboldali mozgalmak

Magyarországon. Szálasi és a nyilaskeresztes mozgalom. Fajvédelem és antiszemitizmus

Magyarországon a harmincas években. A totális diktatúra a Szovjetunióban és

Németországban. A megtorlás intézményesülése: munkatáborok, GULAG, koncentrációs

táborok. A holocaust Magyarországon és Európában. Kommunista hatalomátvétel

Magyarországon. A Rákosi diktatúra. Az 56’-os forradalom. A Kádár rendszer. Diktatúrák a

huszonegyedik században.

Népek, etnikumok, kisebbségek Európában a XX. Században.


Tartalom:

Nacionalizmus és kisebbségek a huszadik század elején. Az ír kérdés. Az Osztrák –Magyar

monarchia nemzetiségi problémái. Határon túli magyarság Trianon után. A Népszövetség,

szuverenitás és kisebbségvédelem. Antiszemitizmus Európában és a Szovjetunióban. Határon

túli magyarság a második világháború után. Etnikai villongások a világháborúban. Az ENSZ

és a kisebbségek védelme. Terrorizmus és etnikai kérdés. Az IRA és az ETA. Előítélet és

diszkrimináció Európában és a mai magyar társadalomban. A romák helyzete

Magyarországon és Európában. A balkáni háborúk. Etnikai konfliktusok a világban és

Európában a huszonegyedik században.

Továbbhaladás feltételei: A megfelelő számú, kötelezően választható tematikus kurzus teljesítése után vehet részt a

diák a középszintű érettségi előkészítő kurzuson. Amennyiben az emeltszintű érettségit

választja, további 2 emelt szintű érettségi előkészítő kurzuson kell részt vennie.

Érettségi kurzusok Belépő tevékenységformák:

A diákok az alapozó és a tematikus kurzusok sikeres teljesítésével megszerezhették azokat az

ismereteket, melyek segítségével könnyen el tudnak igazodni bármely kor társadalmi,

gazdasági és politikai viszonyai között. Ismeretanyaguk gyarapítása, valamint a

rendelkezésükre álló fogalomkészlet lehetővé teszi számukra a történelmi kérdések pontos

megfogalmazását, a történelmi források problémamentes feldolgozását.

51


Képesek lesznek a történelmi folyamatok átfogó áttekintésére és egy kiválasztott problémakör

korokon átívelő értelmezésére.

Középszintű érettségire felkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 48 óra

Középszintű érettségire felkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 36 óra

Emeltszintű érettségire felkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 72 óra

Emeltszintű érettségire felkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 66 óra

Tartalom:

Az érettségi kurzusok tematikája a mindenkori OM által kiadott érettségi követelmények

határozzák meg.

52


MATEMATIKA

Célok és feladatok

A matematika tanításának célja, hogy a tanítási-tanulási folyamat során a diákjaink olyan

állapotba kerüljenek - tudásszint, vizsgarutin, ráhangoltság, tanulástechnikai készségek,

jövőkép szempontjából -, hogy az érettségi vizsga feltételeinek meg tudjanak felelni.

Feladatunk diákjaink önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése.

Mindezt a tanítási-tanulási folyamat biztosítja, amelynek során fokozatosan kiépítjük a

matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása), és a

tanultakat változatos területeken alkalmazzuk. A problémák felvetése indokolja a tanulók

számára a pontos fogalomalkotást. Ezek a folyamatok váljanak a tanulók felfedező tanulási

tevékenységének részévé. Tapasztalataink szerint számos diák küzd a matematika tanulásával,

elveszik az elvont fogalmak között, nem látja ezek kapcsolatát a mindennapi gyakorlattal.

Ezért a mindenkiben meglévő képességeket készségekké kívánjuk fejleszteni a matematikai

gondolkodásmód tanulmányozása közben, a gyakorlati feladatok, kérdések megoldása során.

A fogalmakat „nem bevágni kell”, hanem a természetes megismerési folyamatot követve,

próbálkozással, a problémák megoldásával kell megtapasztalni.

Fejlesztési követelmények A matematikai szemlélet fejlesztése

A középiskolai tanulmányok során a korábban szemléletesen, tevékenységek segítségével

kialakított fogalmak megerősítésére, bizonyos fogalmak definiálására, általánosítására kerül

sor. A különböző témakörökben megismert összefüggések feladatokban, gyakorlati

problémákban való alkalmazása, más témakörökben való felhasználhatóságának felismerése,

alkalmazásképes tudása fejleszti a tanulók matematizáló tevékenységét. A tanulmányok

végére szükség van a valós számkör biztos ismeretére, e számkörben megismert műveletek

gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazására is. A tananyag különböző

fejezeteiben a számításokhoz fontos a zsebszámológép, a számítógép biztos alkalmazása.

Műveleteket az algebrai kifejezések és a vektorok körében is értelmezünk és használunk.

Elengedhetetlen az elemi függvények ábrázolása koordináta-rendszerben és a legfontosabb

függvénytulajdonságok meghatározása nemcsak a matematika, hanem a természettudományos

tárgyak megértése miatt, különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. A

geometriai ismeretek bővülése, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb

53


tárgyalása fejleszti a dinamikus geometriai szemléletet. A trigonometriai számítások a

gyakorlat szempontjából fontosak (távolságok, szögek meghatározása számítás útján). A sík-

és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás

fejlesztése szempontjából lényegesek. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban

is elengedhetetlen. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különböző

területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. A következtetési,

a bizonyítási készség fejlesztése hangsúlyos ennél a korosztálynál. A „ha ..., akkor ...” az

„akkor és csak akkor” helyes használata az élet számos területén (nem csak a matematikában)

fontos.

Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban

A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk. Ehhez

elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése, valamint az, hogy a

tanulók minél többször oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási-

tanulási folyamatban. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése,

megtalálása és megbeszélése a logikus gondolkodást is fejleszti. Hasznos a mindennapi élet

problémái és a különböző tudományok megértéséhez (a társadalomtudományokéhoz is) a

gyakorlatban fontos témák megismerése, pl. a geometriai számítások, a leíró statisztika és

valószínűség-számítás elemeinek alkalmazása. Ez megmutatja a tanulók számára a

matematika használhatóságát. El kell érnünk, hogy az érettségi előtt állók e területen bizonyos

gyakorlottságra tegyenek szert.

Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása

A 9–12. évfolyam matematikatanításában az induktív módszer mellett nagyobb szerepet

kapnak a deduktív következtetések is. A tanítandó anyagban sejtéseket fogalmazunk

(fogalmaztatunk) meg, melyek néhány lépésben bizonyíthatók vagy megcáfolhatók.

Tanításunkban fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése. Sor kerül néhány egyszerű tétel

bizonyítására, bizonyítási módszerek megismerésére, valamint a fogalmak, szabályok pontos

megfogalmazására. A matematikatanításban alapvetően fontos az absztrakciós képesség

fejlesztése. Az érettségi előtti rendszerező összefoglaláskor a matematika komplexitását

mutatja meg az elemi halmazelméleti és logikai ismeretek alkalmazása különböző

témakörökben, valamint egyszerű modellek (pl. gráfok) szerepeltetése. A logikus

gondolkodás a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban

egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses algoritmus készítése az

54


informatika tanulmányozásához is fontos. Természetesen ezen időszakban is elengedhetetlen

a szemléltető ábrák és egyéb eszközök alkalmazása nemcsak a geometriában

(trigonometriában), hanem a kombinatorikában és a statisztikában is. Az adatsokaságok

különböző jellemzési lehetőségeinek megismertetésével ezen a téren is fejlesztjük az

alkalmazásképes tudást.

Helyes tanulási szokások fejlesztése

A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az

elektronikus eszközök célszerű használatát. A közelítő értékekkel való számoláshoz

különösen elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az ellenőrzés különböző módjainak

alkalmazása, az eredmény realitásának eldöntése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv

pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását. A matematikai szöveg értő

olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes

jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. A helyes érvelésre szoktatással sokat

tehet (és tesz is) a matematikatanítás a kommunikációs készség fejlesztéséért. Fontos

elérnünk, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a definíciót, a sejtést és a tételt.

Matematikatudásról akkor beszélhetünk, ha a definíciókat, tételeket alkalmazni is tudja a

tanuló. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a matematika a kultúrtörténet része. Komoly

motiváció lehet tanításunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a

máig meg nem oldott egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy

matematikusok élete, munkássága. Ehhez segítséget ad a könyvtár és az internet használata is.

Módszerek A matematikával szemben meglévő gátak, frusztrációk csökkentése, megszüntetése

A matematikával szemben kialakult gátak, frusztrációk csökkentésének és megszüntetésének

egyik leghatásosabb eszköze egy olyan légkör megteremtése, amely lehetővé teszi a diákok

gondolatainak spontán kifejezését és utat ad kreativitásuknak, elősegítve sikerélményhez

jutásukat. Ezért rendkívül fontos a közös munkához az órákon a felszabadult hangulat és

biztonságos légkör kialakítása. A tanulás az önálló problémamegoldásra épül, a tanár akár

minden diáknak külön-külön is segítséget nyújt. A magyarázat szintje és módja minden

esetben a fiatalok tudásától, tanulási stílusától, és személyiségétől függ. Az önálló munka

mellett az órán nagyon lényeges, hogy a diákok segítsék egymást. A közös problémamegoldás

párokban, kiscsoportokban, többletmotivációt, tanítási-tanulási folyamat mindkét szerepének

55


megtapasztalása siker-élményt jelent számukra. A felszabadult hangulat és biztonságos légkör

a közös munka során lehetőséget nyújt az önismeret és a tolerancia fejlesztése.

Képességek és készségek fejlesztése

A mindenkiben meglévő képességeket készségekké kívánjuk fejleszteni a matematikai

gondolkodásmód tanulmányozása közben, azaz a gyakorlati feladatok, problémák megoldása

során. (Ez sok esetében a logikus gondolkodás, térlátás, analizáló, szintetizáló képességek

fejlesztése hiányának pótlását is jelenti.) Célunk fejleszteni a tanulók absztrakciós és

szintetizáló képességét. A célszerű, új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az

ismeretek feladatokban való alkalmazásával fejleszteni a kombinatív készséget, a kreativitást,

a helyzetek önálló, megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását.

A képességek, készségek gyakorlati használata.

Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók a matematikát ne egy elszigetelt tantárgynak tekintsék,

hanem egy eszköznek és gondolkodási módnak, amit életük minden területén segítségül

hívhatnak. Az oktatás során ezért különösen figyelünk a hétköznapi, gyakorlati,

alkalmazásokra, és a más tantárgyakkal való kapcsolatok megvilágítására. A matematikai

nevelés sokoldalú eszközökkel fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét, kialakítja a

megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét, megmutatja a

matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a

tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A matematika a maga hagyományos és

modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai és a

humán műveltségterületek tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez,

leírásához és kezeléséhez. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó,

fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények

becslésére.

A rendelkezésre álló segédeszközök készség szintű használata

A matematika feladatok megoldása jól modellezi a hétköznapi életben felmerülő feladatok,

problémák megoldási módját. A jó kérdés feltétele, a keresett ismeretlen, "megoldás" pontos

meghatározása elengedhetetlen. A rendelkezésre álló adatok közül a feladathoz használhatók

kiválasztása, az adatok és a "megoldás" között fennálló összefüggések felismerése adja meg a

lehetőséget az algoritmus kialakításához. A "levezetésben" a segédeszközök (saját

56


ismeretanyag, képletgyűjtemény, függvénytáblázatok, számológép, tudományos kalkulátor,

számítógép) használatával lehet egzaktul válaszolni a kérdésre, megmondani a megoldást.

A vizsga helyzet sikeres megoldása

Érdemjegyeket a vizsgaidőszakokban tartott írásbeli vizsgákon lehet megszerezni. Fontosnak

tartjuk a vizsgahelyzet tanítását-tanulását is, hogy az érettségire a diákok lelkileg is a

legjobban fel tudjanak készülni. Minden vizsga az érettségit modellezi, ezért a dolgozat

szerkezete, pontozása az érettségi mintájára készül, és a lebonyolítása is megegyezik az

érettségi vizsgáéval. Célunk, hogy a vizsgadolgozat megírásakor a fiatal képes legyen

koncentrálni, tudását összegezni és előhívni, a feladatok megoldásához a megengedett

segédeszközöket készség szinten használni, illetve a vizsgák idejére fizikailag, lelkileg és

szellemileg saját magához képest a lehető legjobb állapotba kerülni.

Reális kép kialakítása a matematikai megismerési folyamatról

Ezt a megismerési, fogalomalkotási, gondolkodási folyamat bemutatásával kívánjuk

kialakítani, nem pedig a folyamat eredményeinek közlésével. A fogalmakat a diákoknak a

természetes megismerési folyamatot követve, problémák megoldásával, próbálkozással kell

megtapasztalni. Próbálkozásaik során kell rájönniük összefüggésekre, elvekre, és

tapasztalataik vizsgálata, elemzése és rendszerezése után a fogalmakat definiálni.

Keret biztosítsa az intézmény által végzett segítő munkához

A tanórát a segítés egyik színtereként, a tantárgyat pedig a segítés eszközeként értelmezzük.

A tanítás-tanulási folyamatban számunkra a hangsúly nem csak a tanítás tartalmán van,

hanem azon is, hogyan tanítunk.

Belépő tevékenységformák: A matematika tanulása minden diák számára két alapozó kurzussal kezdődik, melyek az

alapvető fogalmak, készségek elsajátítását teszik lehetővé. Ezek sikeres teljesítése után a

diákok tematikus kurzusokon ismerhetik meg a matematika különböző témaköreinek

ismereteit, fejleszthetik képességeiket. Ezek a kurzusok nem épülnek egymásra. A tematikus

kurzusok elsődleges célja a diákok ismereteinek gyarapítása, készségeinek fejlesztése, a

hétköznapi élet gyakorlati problémáinak megoldása, gondolkodásmódjuk, világnézetük

szélesítése. A szükséges számú tematikus kurzus elvégzése után a diákoknak két középszintű

érettségire felkészítő kurzusokon kell részt venni. Az emeltszintű érettségire jelentkező

57


diákoknak további két emeltszintű érettségi előkészítő kurzuson kell a kiegészítő ismereteket

megszerezni. A megfelelő kurzusok sikeres elvégzése után bocsáthatók az általuk választott

szintű érettségi vizsgára.

Az értékelés módja Alapvető fontosságúnak tartjuk annak a felismerését, hogy mindenki csak a saját tudásához és

képességeihez mérten tud fejlődni, tehát teljesítményét is csak saját magához viszonyítva,

fejlődésének mértékét figyelembe véve lehet értékelni. Úgy gondoljuk, hogy az értékelés

legjobb formája az önértékelés. Ezért elsődleges célunk az, hogy a diákok megtanulják saját

maguk értékelni munkájukat, eredményeiket, fejlődésüket. Ennek megfelelően úgy látjuk,

hogy a tanár legfontosabb feladata a diákok munkájának értékelésében egy olyan légkör

megteremtése, amely elegendő külső, nem "megítélő" visszajelzést biztosít a fiatalok számára.

A diákok tudásának, fejlődésének értékelése legyen folyamatos (rendszeres visszajelzések,

beszélgetések formájában), szerves része minden órának, szője át az iskola mindennapi életét.

Fontosnak tartjuk, hogy a diákok munkáit közösen átnézzük, a hibákat, hiányosságokat

megbeszéljük, a munkát közösen szóban értékeljük, a továbblépési lehetőségeket

megvitassuk. Az érdemjegyeket minden kurzus végén írásbeli vizsgákon lehet megszerezni.

Tartalmak, témakörök, továbbhaladás feltételei 1. Alapozó kurzus Ajánlott óraszám: 60

Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Témakör Tartalom

A továbbhaladás feltételei

A szemléletes fogalmak definiálása, tudatosítása.

Halmazok Alapfogalmak

halmazok megadása, elem, halmazok egyenlősége, részhalmaz, üreshalmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz

Halmazok Halmazműveletek

egyesítés, metszet, különbség, ponthalmazok ábrázolása koordinátarendszerben

Részhalmaz, unió, metszet, két halmaz különbsége.

Halmazok Számhalmazok

természetes, egész, racionális

Tájékozottság a racionális számkörben

Műveletek végzése számokkal és algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv használata.

Számok, műveletek Alapműveletek

alapműveletek elvégzése azegész és a racionális halmazon (számológéppel is) műveletek azonosságai, kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás

A négy alapművelet egyszerű algebrai kifejezésekkel

58


A matematika iránti érdeklődés erősítése az elemi számelmélet alapvető problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival.

Számok, műveletek Oszthatóság fogalma

oszthatósági alapfogalmak, osztó, többszörös, prímszám, összetett szám, prímtényezőkre bontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös, oszthatósági szabályok (2, 3, 4, 5, 6, 8, 9, 10), relatív prímek, számelmélet alaptétele

3-mal, 9-cel való oszthatóság ismerete. Számok prímtényezőkre való bontása. 2-es alapú számrendszer kapcsolata a 10-es alapú számrendszerrel.

A számfogalom célszerű kiterjesztése, a számok nagyságrendjének tudása.

Számok, műveletek Hatvány fogalom

hatvány fogalom egészkitevőkre, azonosságok

Az azonosságok ismerete és alkalmazásuk

Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban

Geometria alapokSíkbeli alakzatok

Térelemek és a szögek fogalma, szögek osztályozása, nevezetes szögpárok, térelemek távolsága, szöge, kör, szakaszfelező merőleges, szögfelező fogalma

Speciális háromszögek, négyszögek és szabályos sokszögek tulajdonságainak ismerete

A transzformációk mint függvények értelmezése, a matematika különböző területei közötti kapcsolatok keresése.

Geometria alapokTranszformációk

eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés elforgatás, egybevágóság, háromszög egybevágóság alapesetei, szimmetria, hasonlóság, nagyítás, kicsinyítés, háromszögek hasonlóságának alapesetei

Az eltolás és tükrözések tulajdonságainak felhasználása egyszerű feladatokban.

A térszemlélet fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése.

Geometria alapokTérbeli alakzatok

testek hálója, tulajdonságai,csoportosításuk, felszíne, térfogata forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkakúp, csonkagúla

A testek hálójának, tulajdonságainak ismerete

A statisztikai adatok helyes értelmezése.

Statisztika alapokAdatok rendezése

táblázatok, grafikonok Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése

A statisztikai adatok helyes értelmezése

Statisztika alapokMedián, módusz

medián, módusz fogalma Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a középső érték (medián) és a leggyakoribb érték (módusz) ismerete.

2. Alapozó kurzus Ajánlott óraszám: 60


Témakör Tartalom A továbbhaladás feltételei

Sejtések megfogalmazása, új

Geometria alapok Síkbeli alakzatok

háromszögek csoportosítása oldalai és

A nevezetes vonalak és a háromszög beírt és köréírt

59


összefüggések felfedezése, bizonyítási igény kialakítása

szögei szerint, háromszög egyenlőtlenség, nevezetes vonalak, pontok, négyszögek fajtái, tulajdonságai, belső és külső szögek összege, kerület, terület, Pitagorasz-tétel, Thálész-tétel

körének ismerete.

A bizonyítási készség fejlesztése

Koordináta-geometria Pontok ábrázolása

két pont távolsága, szakasz felezőpontja, harmadoló pontja, háromszög súlypontja

Szakasz felezőpontja koordinátáinak kiszámítása

Geometriai feladatok megoldása algebrai eszközökkel

Koordináta-geometria Vektorok

vektor fogalma, abszolútértéke, nullvektor, ellentett, vektorok összege, különbsége, skalárszorzata, azonosságok,vektorok felbontása, koordinátái, összeg, különbség, skalárral való szorzatának koordinátái, skalárszorzat kiszámítása

Vektorok koordinátáinak biztos használata.

A függvényszemlélet fejlesztése: a hozzárendelések szabályként való értelmezése..

Függvények

alapfogalmak, értelmezési tartomány, hozzárendelés, képhalmaz, helyettesítési érték, értékkészlet, inverzfüggvény, alap függvények ábrázolása táblázatból, jellemzése grafikon alapján, értékkészlet, zérushely, növekedés, szélsőértékek, periodicitás, paritás szempontjából, transzformációk ábrázolása

Az alapfüggvények tulajdonságainak ismerete.Képlettel megadott függvény ábrázolása értéktáblázat segítségével.

Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése, értő szövegolvasás

Egyenletek Elsőfokú egyenlet

megoldási módszerek, mérlegelv, grafikus, ekvivalens átalakítások, egyenletek alkalmazása szöveges feladatok megoldásában

Egyenletek megoldása

Módszer keresése az összes eset áttekintéséhez

Kombinatorika Kombinatorika

egyszerű sorbarendezési feladatok megoldása, permutációk

Egyszerű sorbarendezési és kiválasztási feladatok konkrét elemszám esetén

A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése.

Kombinatorika Relatív gyakoriság

véges sok kimenetel esetén számítható valószínűségek (egyenlő esélyű elemi eseményekből) egyszerű feladatokban

Egyszerű problémák megoldása a klasszikus valószínűségi modell alapján.

60


3. Tematikus kurzus Ajánlott óraszám: 60


Témakör Tartalom


Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése, értő szövegolvasás, A rendszerezőképesség fejlesztése, A megoldás keresése többféle úton, tanulói felfedezések, önálló eljárások keresése, A matematika eszközként való felhasználása gyakorlati és természettudományos problémák megoldásában.

Egyenletek Egyenletek, egyenletrendszerek

másodfokú egyenletek általános alakja, diszkriminánsa, megoldása megoldóképtettel, teljes négyzetté alakítás, gyöktényezős alak, másodfokú egyenletre vezető törtes egyenletek, szöveges feladatok, másodfokú egyenletrendszerek megoldása, másodfokúra visszavezethető egyszerűbb magasabb fokú egyenletek, négyzetgyökös, abszolútértékes egyenletek megoldása, arányossági és százalékszámítási feladatok megoldása

Egyszerű egyenletrendszerek biztos megoldása, A megoldóképlet biztos ismerete és alkalmazása, Különböző típusú egyszerű szöveges feladatok megoldása

Az algebrai és grafikus módszerek együttes alkalmazása a problémamegoldásban

Egyenletek Egyenlőtlenségek

alaptulajdonságok, egyszerű első- és másodfokú egyenlőtlenségek, egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek megoldása

Egyenlőtlenségek megoldása

Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése

Egyenletek Középértékek

Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma, kapcsolatuk, használatuk

Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma

A matematika alkalmazása a gyakorlati életben. Matematikatörténeti feladatok

Egyenletek Sorozatok

számsorozat fogalma, megadási módok, számtani és mértani sorozatos feladatok megoldása, az an-re és az Sn-re vonatkozó összefüggések használata

Számtani és mértani sorozat esetén az n. tag, és az első n elem összegének kiszámítása feladatokban. Kamatoskamat-számítás alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban.

Kreatív problémamegoldás. Geometriai ismeretek alkalmazása, biztos számolási készség, zsebszámológép célszerű használata.

Geometria Síkgeometria

háromszögekre vonatkozó feladatok megoldása, kerület, területszámítási feladatok, sokszögek belső és külső szögei, átlói, a kör részei, középponti és kerületi szögek, Thalész-tétel, nevezetes négyszögek, szabályos

A nevezetes vonalak és a háromszög beírt és köréírt körének ismerete. A körrel kapcsolatos fogalmak és az érintő tulajdonságának ismerete. Az alapesetek ismerete. A felsorolt tételek ismerete és alkalmazása egy vagy két lépéssel

61


sokszögek, kör, körcikk, körszelet kerülete, területe

megoldható számítási feladatoknál.

A matematika gyakorlati alkalmazásai a térgeometriában. Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése.

Geometria Térgeometria

Felszín, térfogat szemléletes fogalma, hasáb,gúla, forgáshenger, forgáskúp, csonkagúla, csonkakúp, gömb felszín- és térfogatszámítási feladatok

A megismert felszín- és térfogat-számítási képletek alkalmazása egyszerű feladatokban.



Témakör Tartalom


A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése. A bizonyítási igény további fejlesztése

Matematikai logika, halmazok Matematikai logika

matematikai szövegek értelmezése, állítás, ítélet fogalma, állítás tagadása, „és”, „vagy” logikai jelentése, összekapcsolásuk halmazműveletekkel, az implikáció és az ekvivalencia használata, „minden” és a „van olyan” kvantorok használata, a „szükséges”, az „elégséges” és a „szükséges és elégséges” fogalmak használata definíciók és tételek pontos megfogalmazása

A csak kimondott, illetve be is bizonyított összefüggések megkülönböztetése.

A matematika különböző területei közti összefüggéseinek tudatosítása. A deduktív gondolkodás további fejlesztése.

Matematikai logika, halmazok Halmazok

részhalmaz, komplementer halmaz, számosság, Descartes szorzat, szöveges feladatok megoldása

Feladatok megoldása

A térszemlélet fejlesztése. Pontos fogalomalkotásra törekvés.


műveletek, skaláris szorzat fogalma használata, feladatok megoldása

Vektorműveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás).Vektorok alkalmazásai

Adott probléma többféle megközelítése.

Koordináta-geometria Egyenes

különböző adatokkal meghatározott egyenesek egyenletének felírása, egyenesek metszéspontjának kiszámítása, párhuzamosság, merőlegesség feltételei, elemi feladatok megoldása

Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása.

62


Adott probléma többféle megközelítése.

Koordináta-geometria Kör

adott középpontú és sugarú kör egyenletének felírása, a kör középpontjának és sugarának meghatározása, kör és egyenes metszéspontjának meghatározása, a kör adott pontjába húzott érintő egyenletének felírása, feladatok megoldása

Kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata.



Témakör Tartalom


Tervszerű munkára nevelés. Az esztétikai érzék fejlesztése.

Trigonometria Trigonometria

hegyesszög szögfüggvényeinek definíciója, használatuk feladatokban, szögfüggvények általános definíciója, alapvető összefüggések, nevezetes szögek, szinusz- koszinusztétel alkalmazása általános esetekben

A szinusztétel és a koszinusztétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában (a háromszög hiányzó adatainak meghatározása).

A statisztikai adatok helyes értelmezése.

Statisztika Leíró statisztika

adathalmaz szemléltetése, táblázatba rendezés, táblázattal megadott adatok feldolgozása, véletlenszerű mintavétel fogalma, kör- és oszlopdiagram készítése, információk kiolvasása diagramból, osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság

Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a középső érték (medián) és a leggyakoribb érték (módusz) ismerete. Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése.

A számítógép alkalmazása statisztikai adatok, illetve véletlen jelenségek vizsgálatára. A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése.

Statisztika Statisztikai mutatók

aritmetikai átlag (súlyozott számtani közép), medián, módusz, terjedelem, átlagosabszolút eltérés, szórás meghatározása adott adathalmaz esetén, adathalmazok összehasonlítása statisztikai mutatók segítségével

Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a középső érték (medián) és a leggyakoribb érték (módusz) ismerete. Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése.



Témakör Tartalom


Műveletek végzése Számok, műveletek racionális számok fogalma, A négy alapművelet

63


számokkal és algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv használata.

Racionális számok rac. kifejezések azonos átalakításai, nevezetes azonosságok alkalmazása, algebrai kifejezések egyszerűbb alakra hozása, összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás, kiemelés, polinomok fokszáma, rendezése

egyszerű algebrai kifejezésekkel, A másodfokú azonosságok alkalmazása,

A permanencia elve a számfogalom bővítésében,

Számok, műveletekValós számok

a valós számkör felépítése, ábrázolása számegyenesen, abszolút érték definíciója, irracionális szám fogalma, normálalak,

Tájékozottság a valós számok halmazán, a racionális és irracionális számok tizedestört alakja, nevezetes irracionális számok ismerete. Számok abszolútértéke, normál alakja.

A matematikai fogalom célszerű kiterjesztése, a fogalmak általánosításánál a permanencia elv felhasználása, Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése.

Számok, műveletekHatvány, gyök, logaritmus

a hatványozás értelmezése racionális kitevők esetén, azonosságok az n-edik gyök definíciója és használata, gyökvonás azonosságai logaritmus fogalma, azonosságai, használata

A négyzetgyök azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben, A hatványozás definíciója, műveletek, azonosságok ismerete egész kitevő esetén, A logaritmus fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben.

A gráf modellként való felhasználása

Kombinatorika gráfok

feladatok megoldása, binomiális együtthatók, konkrét szituációk szemléltetése gráfokkal, feladatok megoldása

A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai

A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése, A körülmények kellő figyelembevétele

Valószínűség-számítás

a klasszikus (Laplace)-modell ismerete, relatív gyakoriság és a valószínűség közötti kapcsolat, valószínűségek kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén, binomiális eloszlás

Egyszerű problémák megoldása a klasszikus valószínűségi modell alapján, A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerű valószínűségi feladatok megoldása

7. Középszintű érettségi előkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 60


Témakör A továbbhaladás feltételei

A matematika különböző terü-letei közti összefüggéseinek

Halmazok Alapfogalmak, Halmazműveletek,

Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika

64


tudatosítása. A deduktív gon-dolkodás további fejlesztése.

Számhalmazok különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).


Matematikai logikaLogikai műveletek Bizonyítások

A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A “minden”, “van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt tételek pontos megfogalmazása. Tétel, tétel megfordítása. Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.


Számok, műveletekSzámfogalom

A valós számkör. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága, számolások közelítő értékekkel. Abszolútérték fogalma. Számok normálalakja. Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.

A matematika iránti érdeklő-dés erősítése az elemi szám-elmélet alapvető problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival

Számok, műveletekOszthatóság fogalma Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám

fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egyszerű oszthatósági feladatok.

A matematikai fogalom célsze-rű kiterjesztése, a fogalmak ál-talánosításánál a permanencia elv felhasználása, Az absztrak-ciós és szintetizáló képesség fejlesztése.

Számok, műveletekHatvány, gyök, logaritmus fogalom Definíciók, műveletek, azonosságok (egész

kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben.


Geometria Háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör

Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Thalész-tétel, Pitagorasz-tétel ismerete, alkalmazása. Arányossági tételek derékszögű háromszögben. Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Szabályos sokszögek. A kör részei. A kör érintője.


Geometria Transzformációk

A geometriai transzformáció mint függvény. Egybevágósági transzformációk ismerete, alkalmazása. Középpontos hason-lóság, a hasonlósági transzformáció fogalma. Hasonló alakzatok tulajdonságai. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban.

A matematika gyakorlati alkalmazásai a térgeometriá-ban. Sík- és

Geometria Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla,

csonkakúp

65


térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése.

A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése


Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás.

8. Középszintű érettségi előkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 45



Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése

Geometria Trigonometria, kerület, terület, felszín, térfogat

Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Hasonló síkidomok területe. Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló testek térfogata. Szögfüggvények fogalma. Nevezetes szögek szögfüggvényei. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között, egyszerű trigonometrikus egyenletek. Szinusztétel, koszinusztétel alkalmazása


Koordináta-geometria Pont, egyenes, kör

Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjába húzott érintőjének egyenlete.



A vektor fogalma. Vektorműveletek (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása.

A függvényszemlélet fejlesztése: a hozzárendelések szabályként való értelmezése.

Függvények

A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, hatvány- és gyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logarit-musfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű transzformáltjaik, Egészrész-, tört-rész- és előjelfüggvény. Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás

Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák mo-dellezése, értő szövegolvasás, A rendszerezőképesség fej-lesztése, A megoldás keresé-se többféle úton, tanulói fel-fedezések, önálló eljárások keresése, A matematika esz-közként való

Egyenletek

Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása, Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egy-szerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek.

66


felhasználása gyakorlati és természettudományos problémák megoldásában. A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése.

Kombinatorika Permutációk, variációk, kombinációk. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.


Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak


Valószínűség-számítás Relatív gyakoriság, valószínűség. A valószínűség

klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel, a binomiális eloszlás.

A matematika alkalmazása a gyakorlati életben.

Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat, ismerete és használata. Kamatos kamat számítása.

nn Sa ,

9. Emeltszintű érettségi előkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 72



A matematika különböző területei közti ösz-szefüggéseinek tudatosítása. A deduktív gondolkodás további fejlesztése.

Halmazok Alapfogalmak, Halmaz-műveletek, Számhalmazok

Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok), Ismerjen példát véges, megszámlálhatóan végtelen és nem megszámlálhatóan végtelen halmazra


Matematikai logika Logikai műveletek Bizonyítások

A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A “minden”, “van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt tételek pontos megfogalmazása. Tétel, tétel megfordítása. Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása. Alkalmazza tudatosan a nyelv logikai elemeit. Ismerje az alábbi bizonyítási típusokat és tudjon példát mondani alkalmazásukra: direkt és indirekt bizonyítás, skatulyaelv.Tudja megfogalmazni konkrét esetekben tételek megfordítását.


Számok, műveletek Számfogalom

A valós számkör. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága, számolások közelítő értékekkel. Abszolútérték fogalma. Számok normálalakja. Számrendszerek, a helyiértékes írásmód. Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből n alapú számrendszerbe és viszont.

A matematika iránti Számok, Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma.

67


érdeklődés erősítése az elemi szám-elmélet alapvető problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival

műveletek Oszthatóság fogalma

A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egy-szerű oszthatósági feladatok. Tudja pontosan megfogalmazni a számelmélet alaptételét. Oszthatósági feladatok.

A matematikai fogalom célszerű kiterjesztése, a fogalmak általánosításánál a permanencia elv felhasználása, Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése.

Számok, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus fogalom

Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. Permanencia elv. Irracionális kitevőjű hatvány értelmezése szemléletesen. Bizonyítsa a hatványozás azonosságait egész kitevő esetén, a négyzetgyökvonás azonosságait, a logaritmus azonosságait.


Geometria Háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör

Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Thalész-tétel, Pitagorasz-tétel ismerete, alkalmazása. Arányossági tételek derékszögű háromszögben. Nevezetes négyszögek (trapézok, delto-idok) és tulajdonságaik. Szabályos sokszögek. A kör részei. A kör érintője. Bizonyítsa a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó tételeket (körülírt és beírt kör középpontja; magasságpont, súlypont, középvonal tulajdonságai), a Pitagorasz-tételt és megfordítását, a magasság- és a befogótételt, a húr-négyszög, érintő-négyszög tételét, a Thalész-tételt és meg-fordítását, a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, valamint hogy a külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak., a kerületi és középponti szögek tételét, a konvex sokszög átlóinak száma, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tételeket, használja a látókör fogalmát


Geometria Transzformációk

A geometriai transzformáció mint függvény. A sík- és térbeli egybe-vágósági transzformációk ismerete, alkalmazása. A hasonlóság, a hasonlósági transzformáció fogalma, a merő-leges vetítés definícióját, tulajdonságai, alkalmazása. Hasonló alakzatok tulajdonságai, a sík-idomok egybevágóságának fogalmát, valamint a sokszögek egybe-vágóságának elégséges feltételét Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban.

A matematika gyakor-lati alkalmazásai a tér-geometriában. Sík- és térgeometriai

Geometria Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp

ismerete, alkalmazása feladatokban

68


ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése.

A mindennapi prob-lémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése


Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. Tudjon hisztogramot készíteni, és adott hisztogramról információt kiolvasni. Ismerje az adathalmazok egyesítése és átlaguk közötti kapcsolatot

Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése, értő szövegolvasás, A rendszerezőképesség fejlesztése, A megoldás keresése többféle úton, tanulói fel-fedezések, önálló eljárások keresése, A matematika esz-közként való felhasználása gyakorlati és természettudományos problémák megoldásában.

Egyenletek

Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása, Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egy-szerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyen-letrendszerek. Egyismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek, paramé-teres elsőfokú egyenleteket megoldása, Két- és háromisme-retlenes elsőfokú egyenletrendszerek megoldása. kétismeretlenes lineáris pa-raméteres egyenletrendszer megoldása, Igazolja a másodfokú egyen-let megoldóképletét, a gyökök és együtthatók közötti összefüggése-ket, Másodfokú paraméteres feladatok megoldása, másodfokúra visz-szavezethető egyenletrendszereket megoldása. Értelmezési tarto-mány, illetve értékkészlet-vizsgálattal, valamint szorzattá alakítással megoldható feladatok, összetett feladatok megoldása. Tudjon két négyzetre emeléssel megoldható egyenleteket megoldani. Abszolút-értékes egyenletek algebrai megoldása. Tudjon egyszerű négyzetgyökös, abszolútértékes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenlőtlenségeket megoldani. Ismerje n szám számított középértékeit (aritmetikai, geometriai, négyzetes, harmonikus), valamint a nagyságrendi viszonyaikra vonatkozó tételeket, alkalmazásukat. Tudjon megoldani feladatokat számtani és mértani közép közötti összefüggés alapján.

10. Emeltszintű érettségi előkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 66



Sík- és Geometria Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Hasonló

69


térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése

Trigonometria, kerület, terület, felszín, térfogat

síkidomok területe. Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló testek térfogata. Szögfüggvények fogalma. Nevezetes szögek szögfüggvényei. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között, egyszerű trigonometrikus egyenletek. Szinusztétel, koszinusztétel alkalmazása, Tudjon szögfüggvényeket kifejezni egymásból, függvénytáblázat segítségével tudja alkalmazni egyszerű feladatokban az addíciós ösz-szefüggéseket, Bizonyítsa a szinusz- és a koszinusztételt, A három-szög területének kiszámítására használt képletek bizonyítása. A területképletek bizonyítása.


Koordináta-geometria Pont, egyenes, kör

Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjába húzott érintőjének egyenlete. Az egyenes egyenletének levezetése különböző kiindulási adatokból a síkban. A kör egyenletének levezetése. Két kör kölcsönös helyzetének meghatározása, metszéspontjainak felírása. A parabola ú egyenletének levezetése. Feladatok a koordinátatengelyekkel párhuzamos tengelyű parabolákra.



A vektor fogalma. Vektorműveletek (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása. A skalárszorzat koordinátákból való kiszámításának bizonyítása

A függvényszemlélet fejlesztése: a hozzárendelések szabályként való értelmezése.

Függvények

A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Az alap-függvények (lineáris, másodfokú, hatvány- és gyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű transz-formáltjaik, Egészrész-, törtrész- és előjelfüggvény. Zérushely, nö-vekedés, fogyás, korlátosság, szélsőérték, periodicitás, paritás, konvxitás, összetett függvények képzése, függvényvizsgálat, grafikus ábrázolás

Egy probléma matematikai megoldása három lépése: a matematikai modell megalkotása, a matematikai feladat megoldása a modellen belül, és az eredmény értelmezése.

Analízis Ismerje a végesben vett véges, a végtelenben vett véges és a tágabb értelemben vett határérték szemléletes fogalmát. A folytonosság szemléletes fogalma. Tudja a differencia- és differenciálhányados definícióját. Alkalmazza az összeg, konstansszoros, szorzat- és há-nyadosfüggvény deriválási szabályait. Alkalmazza egyszerű esetekben az összetett függvény deriválási szabályát. Ismerje a trigono-metrikus függvények deriváltját. A differenciálszámítás alkalmazása érintő egyenlete, szélsőértékek meghatározása, polinomfüggvények vizsgálata során. Ismerje folytonos függvényekre a határozott integrál szemléletes fogalmát és tulajdonságait, a kétoldali közelítés mód-szerét, az integrálfüggvény fogalmát, a primitív függvény fogalmát, valamint a Newton–Leibniz-tételt. Tudja polinomfüggvények, illetve a szinusz és koszinusz

70


függvény grafikonja alatti területet számolni.

A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése.

Kombinatorika Permutációk, variációk, kombinációk. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. Ismerje, bizonyítsa és alkalmazza a permutációk, variációk (ismétlés nélkül és ismét-léssel), kombinációk (ismétlés nélkül) kiszámítására vonatkozó képleteket. Ismerje és alkalmazza a binomiális tételt.


Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráf-elméleti alapfogalmak. Definiálja a következő fogalmakat: pont, él, fok, út, kör, összefüggő gráf, fa. Ismerje az egyszerű gráf pontjainak foka és éleinek száma, valamint a fa pontjai és élei száma közötti összefüggést.


Valószínűség-számítás

Relatív gyakoriság, valószínűség. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel, a binomiális eloszlás. Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: események egyesítésének, metszetének és komplementerének valószínűsége, feltételes valószí-nűség, függetlenség, függőség. A nagy számok törvényének szemléletes tartalma. Geometriai valószínűség. A binomiális eloszlás (viszszatevéses modell) és a hipergeometriai eloszlás (visszatevés nélküli modell) tulajdonságai és ábrázolása. Várható érték, szórás fogalma és kiszámítása a diszkrét egyenletes és a binomiális eloszlás esetén. A binomiális eloszlás alkalmazása. A minta relatív gyakoriságának becslése a sokaság paraméterének ismeretében

A matematika alkalmazása a gyakorlati életben.

Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat, ismerete és használata. Kamatos kamat számítása. Sorozat jellemzése (korlátosság, monotonitás), a konvergencia szemléletes fogalma. rekurzív képlettel megadott sorozatok, Bizonyítsa a számtani és a mértani sorozat általános tagjára vonatkozó összefüggéseket, valamint az összegképleteket, a végtelen mértani sor fogalma, összege, gyűjtőjáradék és törlesztőrészletet számítás

nn Sa ,

A tankönyv választás szempontjai:

A tanítás a konkrét, gyakorlati feladatok megoldását helyezi előtérbe. Ezért a legfontosabb a

feladatgyűjtemények használata. Mivel a matematika tanítás célja a közép- és emeltszintű

érettségire való felkészítés, elsődleges az érettségihez hasonló feladatokat tartalmazó

feladatgyűjtemény (pl. Egységes érettségi feladatgyűjtemény matematika I-II. KT-0321)

használata, de bármilyen hétköznapi, gyakorlati életből vett problémákat, kérdéseket

tartalmazó, feldolgozó példatár használható.

71


A tananyag elsajátítása elsősorban a tanórákon, konzultációkon történik, az önálló tanulásra

olyan szemléletű tankönyveket ajánlunk, amelyek gyakorlati, a fiatalokat érdeklő, hétköznapi

életből vett problémákból kiindulva dolgozzák fel a középiskolai matematika tananyagot. (pl.

a Műszaki Kiadó Matematika tankönyvcsalád, Ráció Könyvek szerk. Dr. Vancsó Ödön MK-

0901107)

72


BIOLÓGIA

1. Általános célok Megismertetni a diákokkal a bioszféra egészének összefüggő működését, az ember és

környezete kölcsönhatásait.

A holisztikus és modern természetszemlélet kialakítása.

Megismertetni a diákokkal saját szervezetük működését és egészségét.

Megismertetni őket a logikus, természettudományos ismeretszerzési módszerekkel, és

képessé tenni őket használatukra.

2. Kiemelt célok Az érettségire való sikeres felkészülés.

A környezettudatos szemlélet kialakítása.

A folyamatos tanulás igényének kialakítása.

Kialakítani az új ismeretek önálló feldolgozásának és megszerzésének igényét és ismeretét.

3. Kurzusok és belépő tevékenység A biológia kerettanterv a kurzusrendszerű oktatásra épül. A diákok kötelező, kötelezően

választható, illetve a biológiát érettséginek választók érettségi előkészítő kurzusokon vesznek

részt.

3.1. Kötelező alapozó kurzus

A biológia tanulmányok a kötelező alapozó kurzussal kezdődnek. A tanulmányikat megkezdő

diákok sokféle tudásszinttel és képességekkel rendelkeznek, ezért ehhez a kurzushoz egységes

belépő tevékenységeket nem lehet hozzárendelni.

Az alapozó kurzus fő célja hogy differenciált foglalkozással, felzárkóztatással a tanulók

ismereteit egységes szintre hozza.

A továbbhaladás feltétele minden diáknak a sikeres vizsga letétele.

Az alapozó tartalma széles körű és általános ismereteket tartalmaz, hogy a nagy

lemaradásokkal küzdők, vagy a középfokú biológia-oktatásban még nem részesülők az alapok

elsajátításával kezdhessék meg tanulmányaikat. Mindez minden diáknak lehetővé teszi, hogy

későbbi kurzusaikat biztonságos alapismeretek elsajátítása után kezdhessék meg. A kurzus

73


általános volta lehetővé teszi az interdiszciplináris témák tárgyalását is, valamint a

környezettudatos- és egészségnevelés elkezdését.

Az alapozó kurzus egy vizsgával zárul, melynek érdemjegye féléves jegynek felel meg, ez

egyben a továbbhaladás feltétele is.

3.1.1. Módszerek, módszertani ajánlás

Az alapozó kurzus általános témakörei lehetővé teszik a sok gyakorlati órát és órán kívüli

tevékenységeket. Mivel a kerettanterv szerint ez a tanulók első találkozása a biológia

tudományával, ezért ajánlott a módszerek legszélesebb köréből válogatni, amelyekkel a

tudomány sokszínűségének és szépségének bemutatására törekszünk. A módszerek

kiválasztásánál a legfontosabb szempont, hogy alkalmasak legyenek a diákok differenciált

felzárkóztatásra, egyéni felkészítésre.

3.2. Kötelezően választható tematikus kurzusok

A diákok tanulmányikat kötelezően választható kurzusokkal folytatják. Ezek a kurzusok az

alapozó sikeres elvégzése után hallgathatók.

A tematikus kurzusok célja, hogy megismertesse a diákokkal a biológia fő részterületeit. Az

alapozón szert tett alapismeretekre építve ezek a tematikus kurzusok speciális, részletes és

mély ismereteket nyújtanak egy-egy témán belül.

A tematikus kurzusok végén megszerzett jegyek, féléves jegyeknek felelnek meg. Az alapozó

kurzussal együtt legfeljebb hat tematikus kurzust lehet elvégezni, amely hat féléves, illetve

három év végi jegyet jelent. Az év végi jegyeket a féléves jegyek átlaga adja. A tematikus

kurzusok bármilyen sorrendben elvégezhetők, nincs sorrendi-időrendi megkötés. Azoknak a

diákoknak, akik már tanultak biológiát középfokú intézményben, ajánlott az olyan témájú

kurzusok elvégzése, amellyel még nem találkoztak megelőző tanulmányaik során.

3.2.1. Belépő tevékenységformák, módszerek

A tematikus kurzusok megkezdéséhez nélkülözhetetlenek az alapfokú ismeretek és készségek

a biológia tárgyán belül, a biológia tárgyán kívüli tantárgyközi kapcsolatok ismerete, a

mikroszkóp készségszintű használata, a tudományismereti alapok ismerete, valamint alapfokú

ismeretek elsajátítása az élőlények szerveződési fokairól és a bioszféra egészének összefüggő

és egymással kölcsönható folyamatairól. Nélkülözhetetlen a környezettudatos szemlélet

ismerete.

74


Hangsúlyozottan szerepelnek olyan módszerek, melyek a mindennapi élettel összefüggő,

alkalmazható tudás és ismeretek elsajátítását, valamint a megalapozott véleménynyilvánítás

igényének kialakítását teszik lehetővé.

Ajánlott egy-egy témát a lehető legnagyobb módszertani arzenállal körüljárni. A kurzusok

tematikus jellege kedvező alapfeltétele a projektoktatásnak. Ezen belül is cél a vizsgálati

módszerek bemutatása, az egyes módszerek korlátainak, problémáinak érzékeltetése. Fontos a

betegségek, diszharmonikus állapotok felismerése, az életünkben előforduló testi változások,

következményeik és a teendők ismerete, valamint a megelőzési lehetőségek, az egészséges

életmód szabályainak ismerete. Fontos a globális- és lakókörnyezetünk sajátos problémáinak,

a környezet- és természetvédelem szempontjainak figyelembevétele.

3.3. Választható érettségi előkészítő kurzusok

A biológia választható érettségi tárgy. A diákok közép- és emeltszintű érettségit akkor

kezdhetik meg, ha az alapozó kurzust, megfelelő számú tematikus kurzust és az érettségi

előkészítő kurzust elvégzik, sikeres vizsgát tesznek.

A középszintű érettségi megkezdésének a feltétele a középszintű érettségi előkészítő kurzus

elvégzése, az emeltszintű érettségi megkezdésének feltétele mind a középszintű érettségi

előkészítő kurzus, mind az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus sikeres elvégzése.

Az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus a középszintű érettségi előkészítő kurzus

tananyagára építve, bővebb ismeretekkel kiegészítve azt készít fel az emeltszintű érettségire.

Mivel a kerettanterv kiemelt célja a sikeres érettségire való felkészítés, ezért módszereiben az

érettségi előkészítő kurzusok eltérnek a tematikus és az alapozó kurzusoktól. Az érettségi

előkészítő kurzusok kiemelt óraszámmal szerepelnek a diákok órarendjében. Az órák egy

részében célzottan az írásbeli érettségi tesztek gyakorlása, az írásbeli vizsga rutinjának

elsajátítása zajlik. Az órák más részében az érettségi vizsga szóbeli részére kell felkészíteni a

diákokat. Kiemelten fontos a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszerű kísérletek

elvégzésének, értelmezésének valamint a biológiai ismeretek alkalmazásának készségét

kialakítani.

4. Témakörök, tartalmak a kurzusokon 4.1. Alapozó kurzus

Ajánlott óraszám:24

75


Az élő fogalma. Az egyed alatti és feletti szerveződési szintek és rendszertani kategóriák. A

biológia tudománytörténete, módszerei, részterületei, határterületei.

A sejtszintű biológia alapfogalmai. Az állatok, növények és a gombák testszerveződésének és

életműködésének összehasonlítása.

Ismerkedés a különböző ismeretszerzési módszerekkel a tantárgyon belül.

Természet- és környezetvédelmi alapfogalmak, az ember helye az Univerzumban. A biológia

szerepe mindennapjainkban.

4.2. Sejtszintű biológia


A sejtek általános felépítése a biogén elemektől a sejtalkotókig. Különbségek a prokariota,

eukariota, autotrof és heterotrof sejtfelépítésben. A sejtek anyagcserefolyamatai. A sejtciklus

és a sejtosztódás. A sejtmagban zajlódó folyamatok és a genetikai információ. A

fehérjeszintézis. Sejtszintű és Mendeli genetika. Az öröklődés törvényszerűségei. A

biotechnológia és a genetika gyakorlati és mindennapi vonatkozásai.

4.3. Az ember vegetatív működése


Az ember vegetatív szervrendszereinek, szerveinek, szöveteinek felépítése. A táplálkozás,

légzés, vér- és nyirokkeringés, immunrendszer, kiválasztás és a mozgás szervrendszereinek

egészséges működése és betegségei. A szervek szöveti felépítése, egészségük védelme. A

betegségek kialakulását elősegítő rizikófaktorok. A betegségek megelőzésének lehetőségei.

4.4. Az ember szaporodása, érzékelése és a szabályozás


A központi és környéki idegrendszer felépítése. A szervrendszer szervei és szöveti

felépítésük, funkcióik. Az idegrendszer érző és mozgató működése. Az érzékszervek

felépítése és működése. A központi idegrendszer szabályozó működése. A szervrendszer

betegségei, megelőzés és rizikófaktorok.

A hormonrendszer szabályozó működése, a belső elválasztású mirigyek felépítése és

funkciója. A nemi működés és a hormonrendszer kapcsolata. Az ember szaporodása és

egyedfejlődése. A családtervezés kérdései. Nemi és szervi betegségek, terjedésük,

megelőzésük és a rizikófaktorok ismerete.

76


4.5. Az élővilág evolúciója


Az evolúciókutatás története. Az élet földi kialakulására vonatkozó elméletek és

bizonyítékaik. A vírusok és a prokarioták testfelépítése, egészségügyi, gyakorlati és ökológiai

jelentőségük. Az eukariota egysejtű és többsejtű heterotrof és autotrof élőlények

testszerveződése és életműködése. Ökológiai szerepük és evolúciós fejlődésük.

4.6. Ökológia


Az élettelen környezet és az ember hatása a bioszférára. A szén, az oxigén, a víz és a nitrogén

körforgása az élő és az élettelen környezetben. Az egyed feletti szerveződési szintek.

Populációk jellemzése és kölcsönhatásaik. Az életközösségek tulajdonságai, kölcsönhatásaik,

hazai képviselőik. Ökológiai rendszerek jellemzése és működése. Az élővilág sokfélesége. A

környezetvédelem története. A környezettudatos magatartás fogalma. A bioszféra jelene és

jövője.

4.7. Középszintű érettségi elkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám:48

4.8. Középszintű érettségi elkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám:36

4.9. Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám:72

4.10. Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám:66

A közép- és emeltszintű érettségi előkészítő kurzusok tartalmai, témakörei és követelménye

megegyezik a mindenkor érvényes , az OM által közzétett

„Részletes érettségi vizsgakövetelmények” témaköreivel és követelményeivel.

77


KÉMIA

1.Általános célok Az általános iskolában megszerzett alapokon tovább építeni a kémiai ismeretrendszert, a többi

természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezni. Részben alapozni,

részben megerősíteni és más szempontú megközelítéssel továbbfejleszteni a tanulók

ismeretrendszerét, világképét és képességeit.

Az általános kémia tudományos igényű tárgyalásával a korábbi szervetlen kémiai tudást

értelmezni és olyan alapot adni a jelenségek megértéséhez, ami az élő rendszerekben lezajló,

bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja.

Az anyagismeret kiegészítése a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet

szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Itt ismerni meg az egészség

károsító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit – alkohol, nikotin, koffein, drogok – és ezek

biológiai, társadalmi hatását tudatosítani.

A molekulamodellek használatával megértetni az atomszerkezetet, fejleszteni a

térszemléletet. Ezzel is a logikus, természeti törvények ismeretén és megértésén alapuló

természettudományos gondolkodásmódot kell kialakítani, fejleszteni.

2. Kiemelt célok A tantárgyi koncentrációk egymást erősítő hatása eredményeként színvonalas szóbeli és

írásbeli szövegalkotásra késztetni, kihasználva, hogy ezeket a tevékenységeket végezzék

számítógép segítségével.

Fogékonnyá, nyitottá kell tenni a tanulókat a környezeti gondokra, ezzel alakítani a

világképet, környezetszemléletet, környezetvédelmet, értékrendet és a mindennapi

szokásokat.

Olyan kémiai ismeretrendszer és képességkészlet elsajátíttatása, amely továbbépíthető alapot

ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez.

Kiegészítéssel lehetővé tenni az alaptudományok, vagy az alkalmazott tudományok területén

az eredményes felsőfokú tanulmányok folytatását.

78


3. Kurzusok A kémia kerettanterv a kurzusrendszerű oktatásra épül, a diákok kötelező, kötelezően

választható, illetve a kémiát érettséginek választók érettségi előkészítő kurzusokon vesznek

részt.

A diákok a kötelező alapozó kurzussal kezdik meg tanulmányikat, majd választható tematikus

kurzusokkal folytatják. Akik érettségi tárgyként választják a kémiát, az érettségit megelőzően

az érettségi előkészítő kurzusokból kell vizsgát szerezniük.

3.1 Kötelező alapozó kurzus

A diákok változó tudásszinttel és képességekkel rendelkeznek. A kémia tanulmányaikat ezért

egy kötelező alapozó kurzussal kezdik, melyen alapszintű ismereteket sajátítanak el. A

továbbhaladás feltétele minden diáknak a sikeres vizsga tétele.

Az alapozó kurzus legfőbb célja, hogy az általános tartalmak mentén átfogó képet adjon a

modern kémia kialakulásáról és mindennapi vonatkozásairól. Az alapozó átfogó ismeretei,

alapvető fogalmai megteremtik a későbbi tematikus kurzusok biztos alapjait. Kiemelten

fontos, hogy ezeket az alapfogalmakat a diákok gyakorlatokon, kísérletekkel, projektekben,

iskolán kívüli eseményekhez kapcsolva ismerjék meg és sajátítsák el. Fontos továbbá, hogy

ezen a kurzuson megalapozzuk a későbbi környezettudatos neveléséhez szükséges

alapfogalmakat. Ebben a kurzusban nyílik lehetőség arra is, hogy kialakítsuk a diákokban azt

az igényt és képességet, hogy a kémiát a későbbiekben sem pusztán elméleti tárgyként

kezeljék, hanem mindennapi, gyakorlati problémáik önálló megoldásainak egyik lehetséges

forrásaként.

A kurzus általános és gyakorlatias jellege lehetővé teszi az tantárgyközi kapcsolatoknak a

mindennapi életből való megismerését.

3.2.1. Kötelezően választható tematikus kurzusok

A diákok tanulmányikat a kötelezően választható kurzusokkal folytatják.

Ezek a kurzusok az alapozó elvégzése után hallgathatók.

3.2.2. Belépő tevékenységformák, módszerek

A tematikus kurzusok az alapozón szert tett ismeretekre építenek. A legfontosabb belépő

tevékenységforma az önálló ismeretszerzés készsége. A világ kémiai hátterű aktuális

eseményeinek, híreinek rendszeres megbeszélése. Az új eseményekről megjelenő hírek

79


követése, összekapcsolása, összehasonlítása és értékelése. A megismert kémiai fogalmak

szabatos és tudatos használata írásban és szóban. A periódusos rendszer és az atomok

elektronszerkezete közötti összefüggések tudatos alkalmazása. Következtetés az anyag

szerkezetéből tulajdonságára, tulajdonságából az anyag szerkezetére. Az anyagot összetartó

erők okozta energiaviszonyok megismerése. Egyszerű kémiai reakciók szerkesztése, és a

reakciók besorolása típusok szerint. A megismert vegyületek sav-bázis sajátságainak

megállapítása. A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó

ismeretek alkalmazása. Szerves vegyületek kémiai sajátosságainak megismerése, mindennapi

életünk során megjelenő szerves vegyületek számbavétele. A tanult vegyületek élettani

hatásának, felhasználásának és előállításának megismerése. A tanult makromolekuláris

anyagok besorolása a vegyületek fajtáiba, jellegzetes építőköveik és a felépülés elvének

megadása. A környezetünkben előforduló műanyagok megismerése, felhasználási

lehetőségeik, környezetkárosítású hatásuk.

Ajánlott a tanítási módszerek széleskörű alkalmazása. A diákok ezeken a kurzusokon induktív

módon szerezzék meg ismereteiket, fontos a sok kísérlet, gyakorlati óra, és az ismeretek

megszerzési útjainak feltérképezése, gyakorlása. Fontos, hogy a diákok képesek legyenek

korábbi és új ismereteiket analizálva felépíteni új tudásukat.

3.3.1. Választható (érettségi előkészítő) kurzusok

A kémia választható érettségi tárgy. A diákok közép- és emeltszintű érettségit tehetnek az

alapozó, a megfelelő számú kötelezően választható tematikus kurzusok és az érettségi

előkészítő kurzusok elvégzése után. A középszintű érettségi megkezdésének a feltétele a

középszintű érettségi előkészítő kurzus elvégzése, az emeltszintű érettségi megkezdésének

feltétele mind a középszintű érettségi előkészítő kurzus, mind az emeltszintű érettségi

előkészítő kurzus sikeres elvégzése. Az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus a középszintű

érettségi előkészítő kurzus tananyagára építve, bővebb ismeretekkel kiegészítve azt készít fel

az emeltszintű érettségire.

3.3.2. Módszertani ajánlás

Mivel a kerettanterv kiemelt célja a sikeres érettségire való felkészítés, ezért módszereiben az

érettségi előkészítő kurzusok eltérnek a tematikus és az alapozó kurzusoktól. Az érettségi

előkészítő kurzusok kiemelt óraszámmal szerepelnek a diákok órarendjében. Az órák egy

részében célzottan az írásbeli érettségi tesztek gyakorlása, az írásbeli vizsga rutinjának

80


elsajátítása zajlik. Az órák más részében az érettségi vizsga szóbeli részére kell felkészíteni a

diákokat.

4.Kurzusok témái, tartalmai 4.1. Alapozó


A kémia tudománytörténeti múltja. A kémiai megismerés útjai. Elemi részecskék és

kölcsönhatásaik. Atommodellek a tudománytörténetben és ma. A radioaktivitás alkalmazása

és veszélyei. A molekulaszerkezet. Anyagi halmazok. A kémiai reakciók a részecskék

ismeretében. A galvánelemek gyakorlati alkalmazása. Elektrolízis és alumíniumgyártás. A

kémhatás. A kémia környezetvédelmi vonatkozásai.

4.2. Szervetlen kémia


A periódusos rendszer. A csoportok jelentős elemeinek és fontos vegyületeinek

anyagszerkezete, tulajdonságai, előállítása, felhasználása és vonatkozásaik a mindennapi

életünket és a környezeti hatásaikat illetően.

4.3. Szénvegyületek a háztartásban és az iparban


Szénhidrogének. Felhasználásuk, környezeti problémáik. Alkánok és cikloalkánok a

mindennapjainkban. Aromás szénhidrogének. Műanyagok gyártása, ipari jelentősége,

környezetvédelmi vonatkozásaik. Alkoholok szerkezete. Ipari, háztartási, és egészségügyi

vonatkozásaik. Egyéb oxigéntartalmú vegyületek a mindennapi életünkben: ecetsav, zsírsav,

tejsav. Jelentős észteret, zsírok, olajok, gliceridek és mosószerek. Felhasználásuk, szerkezetük

és reakcióik. Nikotin, koffein, kábítószerek, E vegyületek, gyógyszerek, műtrágyák

szerkezete, felhasználása, hatásmechanizmusa a környezetben vagy szervezetünkben.

4.4. Az élőlényeket felépítő szerves vegyületek


A biogén elemek fogalma. Lipidek, fehérjék, nukleotidok, nukleinsavak és szénhidrátok

szerkezete és a szervezet felépítésében, működésében betöltött szerepe. Fehérjék,

szénhidrátok és zsírok a táplálékunkban. Az egészséges táplálkozás fogalma.

81


A továbbhaladás feltételei:

A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat. Tudja használni

a szak- és kommersz irodalmat. Legyen képes mulatni a reklámok blődlijein. Ismerje az

anyagok atomos szerkezetét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos

rendszer használata segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektronjainak számából

az atomból keletkező ion töltésszámára. Ismerje a fontosabb elemek és szervetlen vegyületek

nevét, jelét és tulajdonságait. Tudja a tanult molekulák szerkezetét, térbeli alakját, polaritását.

Ismerje az anyagi halmazok jellemző sajátosságait. Legyen képes termokémiai szempontból

reakciókat értelmezni.. Tudja a megismert reakciók egyenletét rendezni. Ismerje fel egyszerű

esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxi- és sav – bázis reakciókat részecske

átmenettel. Ismerje az elektrolízis és a galvánelemek gyakorlati felhasználását. Értelmezzen

egyszerű kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat. A tanuló ismerje

a szerves vegyületek elemi összetételét. Tudja a szerves vegyületek alaptípusait. Ismerje a

köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, ismerje

környezeti és élettani hatásukat. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel

és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Használja szakszerűen és balesetmentesen a

háztartási vegyszereket. Értse, hogyan kell a szerves vegyipari termékeket környezet- és

egészségvédő módon felhasználni.






megegyezik a mindenkor érvényes , az OM által közzétett „Részletes érettségi

vizsgakövetelmények” témaköreivel és követelményeivel.

82


FÖLDRAJZ

1.Általános célok A tantárgy megismerteti a tanulókat a földrajzi környezet természeti és társadalmi-gazdasági

jellemzőivel. Elősegíti, hogy megismerjék az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és

a társadalom főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait. Bemutatja azok kölcsönhatásait,

egymásra hatásuk tér- és időbeli rendjét, következményeit.

Célja, hogy a tanulók tudják értelmezni az élettelen és az élő természet folyamatainak,

fejlődésének társadalomra gyakorolt hatásait, azok időbeli változásait. Lássák, hogy a

társadalom működése hogyan hat vissza a saját környezetükre. Segítse a tanulókat abban,

hogy a természeti-társadalmi folyamatokat összefüggéseikben értelmezzék. Legyenek

képesek általánosítani és felépíteni, valamint tudják a jelenségeket és a folyamatokat átfogó

rendszerként értelmezni.

A földrajzoktatás célja továbbá, hogy felismertesse a földrajzi helyzet összetevőinek változó

megítélését a földrajzi térszerkezet átalakulásában. Megismertesse az egyre növekvő

társadalmi igények kielégítéséért folyó termelőtevékenységet, és annak eltérő vonásait,

teljesítményeit a Föld különböző térségeiben. Felismertesse a társadalmi-gazdasági életben

jelenlévő többirányú, kölcsönös függőséget. Megértesse a termelés és a fogyasztás viszonyát,

növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit

2. Kiemelt célok A természet és a társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerése nyomán

alakuljon ki a tanulókban a környezettudatos gondolkodás. Tudatosítsa a tanulókban, hogy a

Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Mutassa

meg, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította, és ma is

alakítja környezetét. Tegye világossá a diákok számára, hogy a társadalmi-gazdasági és a

környezeti problémák megoldása a tudomány és a technika, a gazdasági és a politikai

tényezők összehangolását, és nemzetközi összefogást igényel.

A tantárgy tanítása elő kívánja segíteni a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek,

népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását.

A földrajz tantárgy tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a

földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgálja, részben a

természettudományok, részben a társadalomtudományok, valamint az egyéb

83


környezettudományok szempontjai szerint. A tananyag az általános természeti és társadalmi-

gazdasági folyamatok térbeli és időbeli változásainak vizsgálatával, az összefüggések,

kölcsönhatások feltárásával valósítja meg a szemléletformáló szerepét.

3. Kurzusok és belépő tevékenység A diákok kötelező, kötelezően választható és amennyiben érettségi tárgynak választják,

érettségi előkészítő kurzusokon vesznek részt. Érdemjegyeiket a kurzusokat lezáró vizsgákon

szerzik.

3.1. Kötelező alapozó kurzusok

3.1.1 Célok, belépő tevékenységek, módszertani ajánlások

.A diákok változó tudásszinttel és képességekkel rendelkeznek. A földrajz tanulmányaikat

ezért két kötelező alapozó kurzussal kezdik, melyen a tanulók alapszintű ismereteket

sajátítanak el. Földrajzból az általános ismeretek bősége miatt két alapozó kurzust kell

elvégezni. Az alapozókon szerzett érdemjegyek féléves jegyeknek felelnek meg.

A természetföldrajz alapozó fő célja, hogy megismertesse a diákokat élettelen környezetük

általános geológiai, meteorológiai és csillagászati eseményeivel és tulajdonságaival. A

társadalom- és gazdaságföldrajzi alapozó kiemelt célja, hogy olyan fogalmakat és készségeket

sajátítsanak el a diákok, melyekkel tájékozódni tudnak a mindennapjaikban, a média hírei

között, és képesek legyenek önálló ismeretszerzésre későbbi életükben.

Ajánlott a módszereket úgy megválasztani, hogy a diákoknak alkalma legyen eddig

megszerzett ismereteiket is felhasználva elsajátítani az új alapfogalmakat. A kurzus bőséges

új-ismeret anyaga nem ad lehetőséget az egyes témakörök nagyon mély elsajátíttatására, ezért

érdemes inkább az egyes tartalmak tantárgyközi, és mindennapi gyakorlati szerepére

irányítani a diákok figyelmét.

A továbbhaladás feltétele minden diáknak a sikeres vizsgák tétele.

3.2. Kötelezően választható tematikus kurzusok

A diákok tanulmányikat kötelezően választható kurzusokkal folytatják A tematikus kurzusok

vizsgával zárulnak, amelyek érdemjegyei féléves jegyeknek felelnek meg. Ezek a kurzusok

az alapozó elvégzése után hallgathatók.

A tematikus kurzusok tartalma regionális jellegű. Cél, hogy a kontinensekről átfogó képet

kapjanak a diákok. Ismerjék fel a természetföldrajz a társadalomföldrajz és a regionális

84


gazdaság jellegzetességeinek összefüggéseit. Értsék az aktuális természet- és

gazdaságföldrajzi eseményeket.

Ajánlott az egyes kontinenscsoportok tananyagát a legszínesebb módszerekkel, induktív

módon feldolgozni

3.2.1. Belépő tevékenységformák:

Alapvető tájékozódás a térben. Térképen, a Világegyetemben és a Földön. Térképek

készségszintű használata. Természetföldrajzi alapok. Társadalom- és gazdaságföldrajzi alapok

ismerete.

3.3. Választható (érettségi előkészítő) kurzusok

A földrajz választható érettségi tárgy. A diákok közép- és emeltszintű érettségit tehetnek a

megfelelő számú kötelezően választható tematikus kurzusok és az érettségi előkészítő

kurzusok elvégzése után. A középszintű érettségi megkezdésének a feltétele a középszintű

érettségi előkészítő kurzus elvégzése, az emeltszintű érettségi megkezdésének feltétele mind

a középszintű érettségi előkészítő kurzus, mind az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus

sikeres elvégzése. Az emeltszintű érettségi előkészítő kurzus a középszintű érettségi

előkészítő kurzus tananyagára építve, bővebb ismeretekkel kiegészítve azt készít fel az

emeltszintű érettségire.

4. Témakörök, tartalmak a kurzusokon 4.1. Természetföldrajzi alapozó


Térképhasználati alapok, és gyakorlatok. Csillagászati alapok. A Föld elhelyezése az

Univerzumban. A világegyetem és a Föld kialakulásának és történetének folyamata, elméletei

és bizonyítékai. A lemeztektonikai események, jelenségek, következményei és okai a Földön.

A Föld felszínének formálódása. Külső és belső erők. Ásvány- és kőzettani alapismeretek.

Meteorológiai és hidrológiai alapismeretek. A természeti globális problémák.

4.2. Társadalom- és gazdaságföldrajzi alapozó


A világnépesség növekedésének és demográfiai jellemzőinek változása az emberiség

történelme során az egyes földrajzi élettereken. A világvallások területi elterjedése és

85


gazdasági-társadalmi vonatkozásai. Az emberi települések jellemzői és környezeti problémái.

A világgazdaság szereplői és működése. A világkereskedelem. A globalizáció. A világ

élelmiszer- és energiagazdasága. A világ iparának és mezőgazdaságának területi

szerveződése. Az e-gazdaság, tőke, tőzsde. A gazdasági fejlettség mérése.

4.3. Európa regionális földrajza


A kontinens általános földrajzi képe. Domborzati, politikai és vízrajzi topográfiai

alapfogalmak. Az Európai Unió kialakulása, az integrációs folyamat. A Kárpát-medence és

Magyrország helye Európában. Magyarország földrajzi jellemzői, természeti adottságai,

iparának és mezőgazdaságának szerkezetváltása az elmúlt évtizedben. Településhálózatunk és

idegenforgalmunk. A magyarországi régiók közötti különbségek. Nemzeti Parkok és

természetvédelem Magyarországon.

4.4 Ázsia regionális földrajza



alapfogalmak. Népesedési gócok Ázsiában. Kína és India népességének összehasonlítása.

Japán és az újonnan iparosodott és iparosodó országok. A Közel-kelet fogalma és

problematikája. Belső Ázsia népei, magyar vonatkozásai. Kína gazdasági fejlődése. Ázsia

világgazdasági szerepe. A kontinens környezeti problémái.

4.5. Amerika regionális földrajza


alapfogalmak. Nagy nemzeti parkok. Az USA világgazdasági szerepe. Multinacionális

vállalatok és az USA. Közép- Amerika népessége és világgazdasági szerepe. Dél-Amerika

népessége és világgazdasági szerepe. A kontinens környezeti problémái. Integrációk

Amerikában.

4.6. Afrika és Ausztrália regionális földrajza


alapfogalmak. Észak –Afrika népesség és országainak világgazdasági jelentősége. Az arab

világ és az iszlám. Közép-Afrika természeti adottsága, erőforrásai és országainak társadalmi

és gazdasági fejlettsége. Dél-Afrika színes társadalmi képe. Az apartheid. A térség erőforrásai

86


és világgazdasági szerepe. Ausztrália általános földrajzi képe. Domborzati, politikai és

vízrajzi topográfiai alapfogalmak. A kontinens szerepe a világgazdaságban és a

világkereskedelemben.






megegyezik a mindenkor érvényes , az OM által közzétett„Részletes érettségi


87


KÖRNYEZET- ÉS EMBERTAN

1.Általános célok A tantárgynak kiemelt szerepe van a környezeti- és egészségnevelés program szempontjából.

Kiemelt jelentőségű abból a szempontból is, hogy modern, komplex és integrált tananyagot

dolgoz fel, erősíti a tantárgyközi kapcsolatokat.

E külön tantárgy a legfontosabb színtere a diákok környezeti- és egészségnevelésének,

valamint a tudatos és kritikus fogyasztói- és állampolgári magatartás kialakításának és

fejlesztésének. A kerettanterv minden tárgyának oktatásában valamint az iskolán- és órán

kívüli programokban is egyaránt megjelenik a környezettudatos szemléletmód.

A környezet- és embertan két kötelező kurzusból áll, melyet minden diáknak teljesítenie

kell. A kerettantervi óraszámok a hagyományos tanítási órákra vonatkoznak, de ezen kívül a

tárgyhoz szorosan kapcsolódnak tanórán kívüli foglalkozások (kirándulások, sportvetélkedők,

bajnokságok, nemzetközi diákcsereprogramok, konferenciák, előadások), és nem

hagyományos szervezésű tanítási órák (múzeumlátogatás, terepgyakorlatok, tanulmányi

kirándulások, epochák, témahetek, projektek).

Ajánlatos a két kurzust a lehető legsokfélébb módszerekkel feldolgozni, például hagyományos

módszerek, interaktív, vagy tevékenységközpontú módszerek, élményközpontú oktatás vagy

érzékenyítő módszerek.

Nem választható érettségi tárgy.

2. Kiemelt célok Készségek fejlesztése:

Problémamegoldó gondolkodás

Ökológiai szemlélet

Kreativitás

Tolerancia

Kritikus véleményalkotás és vitakészség

Tudatos fogyasztói magatartás

Kritikus médiahasználat

Állampolgári felelősségérzet

88


Alapvető ismeretek:

A fenntartható fejlődés fogalmának ismerete

A globalitás, a globális szemlélet fogalmának ismerete

Az alapvető emberi biológiai szükségletek ismerete

Az egészség megőrzésének alapvető ismerete

Alapvető emberi jogok

A szűkebb lakókörnyezet értékeinek, problémáinak feltérképezése

Kialakítani diákokban:

A természet tiszteletét

Igényt a Föld szépségeinek, és a bioszféra természetes működésének megőrzésére

Környezettudatos magatartást

Személyes felelősségérzetet és érzékenységet a környezetünk iránt

Takarékosságot

Holisztikus világképet

Az egészséges életmód igényét

3. Kurzusok és témaköreik 3.1. Embertan


Az egészséges életmód és táplálkozás. Sport, egészség és szabadidő kapcsolatai. A szabadidő

hasznos, egészséges és értelmes eltöltése. Önismeret. Az ember egészségkárosító magatartása.

A környezet egészségkárosító tényezői. Vészhelyzetek a mindennapi életben. Káros

szenvedélyek és függőség. Családtervezés és szexuális kultúra. Betegségek szűrése. Amit a

magyar egészségügyről tudni érdemes. Az ember fogyasztói jogai. A tudatos és kritikus

fogyasztói magatartás. A reklám, a marketing és a média. Minőség és biztonság a

fogyasztásban. Reklamáció és jogérvényesítés. Takarékosság és gazdaságosság. Veszélyes

termékek és eljárások.

3.2. Környezettan


A fenntartható fejlődés fogalma. A fenntartható növekedés korlátai. Kölcsönös függőség a

bioszférában. A jelenlegi globális környezeti válságterületek. Természeti és társadalmi

89


válságövezetek és a problémák okai. A környezeti katasztrófák rendezésének és

megakadályozásának módja. Világszervezetek, konferenciák, egyezmények.

Magyarország, Budapest és a Belváros környezeti problémái. Otthonaink és háztartásunk

környezeti szerepe. Bekapcsolódás a környezetvédelembe. Saját felelősség, mindennapi

környezetvédelem. A környezetvédelem helyzete ma Magyarországon. Magyar szervezetek.

90


FIZIKA

Célok és feladatok A fizika oktatás célja a természet megszerettetése, ezen belül a fizikai környezet

természettudományos megismerési módszerének bemutatása, megismertetése. A hétköznapi

mindenki által tapasztalható jelenségek, történések észlelésével, megfigyelésével, a kapott

adatok számbavételével és azok magyarázatával kívánjuk elérni, hogy a tanulók tapasztalatot

szerezzenek a megfigyelés – modellalkotás - jelenségek előrejelzése folyamatban. A fizikai

megismerési módszer hasznosságának és kereteinek megismertetésével célunk a diákok reális

világképének kibontakoztatása. A fizika tantárgy a tanulási és a megismerési folyamata a

személyes élményekre, a megfigyelésekre, az észlelés és a felfedezés eredményeire épül.

Fejlesztési követelmények A tanuló tanúsítson érdeklődést a természet jelenségei iránt. Törekedjen azok megértésére.

Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők

megkülönböztetésében.

Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört

részeinek és többszöröseinek használatában.

Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó, de nem feldolgozott jelenségeket értelmezni.

A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai ismereteit,

lehetőségeihez képest törekedjék a problémák enyhítésére, megoldására.

Tudja, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek alkalmazása áll. Ismerje

fel a mindennapi technikai környezetben a tanult fizikai alapokat.

Ismerje a számítógép által kínált lehetőségeket a fizika tudományában és a fizika tanulásában.

Legyen képes fizikai ismereteinek bővítésére önállóan használni könyvtári segédkönyveket,

különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket. Értse a szellemi fejlettségének

megfelelő szintű természettudományi ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit,

tudja összevetni azokat a tanultakkal. Tudja megkülönböztetni a médiában előforduló

szenzációhajhász, megalapozatlan “híradásokat” a tudományos értékű információktól.

A fizikai információk megszerzésére, az ismeretek önálló bővítésre gazdag lehetőséget kínál a

számítógépes világháló. Az Interneten tudományos információk, adatok, fizikai

ismeretterjesztő anyagok, érdekességek éppúgy megtalálhatók, mint a fizika tanulását segítő

91


segédanyagok. A gimnáziumi tanulmányok során a tanulóknak meg kell ismerniük az

Interneten történő információkeresés lehetőségét és technikáját

Módszerek A fizikával szemben kialakult gátak, frusztrációk csökkentésének és megszüntetésének egyik

leghatásosabb eszköze egy olyan légkör megteremtése, amely lehetővé teszi a diákok

gondolatainak spontán kifejezését és utat ad kreativitásuknak, elősegítve sikerélményhez

jutásukat. Ezért rendkívül fontos a közös munkához az órákon a felszabadult hangulat és

biztonságos légkör kialakítása. A tanulás az önálló megfigyelésre, értelmezésre

modellalkotásra, problémamegoldásra épül, a tanár akár minden diáknak külön-külön is

segítséget nyújt. A magyarázat szintje és módja minden esetben a fiatalok tudásától, tanulási

stílusától, és személyiségétől függ. Az önálló munka mellett az órán nagyon lényeges, hogy a

diákok segítsék egymást. A közös problémamegoldás párokban, kiscsoportokban,

többletmotivációt, tanítási-tanulási folyamat mindkét szerepének megtapasztalása siker-

élményt jelent számukra. A felszabadult hangulat és biztonságos légkör a közös munka során

lehetőséget nyújt az önismeret és a tolerancia fejlesztése.

A mindenkiben meglévő képességeket készségekké kívánjuk fejleszteni a fizikai

gondolkodásmód tanulmányozása közben, azaz a jelenségek észlelése, megfigyelése,

magyarázata, modellalkotás és következtetések levonása során. Célunk fejleszteni a tanulók

analizáló, absztrakciós és szintetizáló képességét.

Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók a fizikát ne egy elszigetelt tantárgynak tekintsék, hanem

egy eszköznek és gondolkodási módnak, amit életük minden területén segítségül hívhatnak.

Az oktatás során ezért különösen figyelünk a hétköznapi, gyakorlati, alkalmazásokra, és a más

tantárgyakkal való kapcsolatok megvilágítására. Az első 6 kurzusban az ismeretszerzés

döntően induktív módon történik. A fizikai nevelés sokoldalú eszközökkel fejleszti a tanulók

modellalkotó tevékenységét, kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek,

modellek használhatóságának bizonyítási igényét, megmutatja a fizika hasznosságát, belső

szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. A fizika a maga hagyományos és modern

eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai és a humán

műveltségterületek tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához

és kezeléséhez. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett

munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható események, jelenségek,

92


eredmények „előrejelzésére”. A természettudományos ismeretszerzés másik módszere, a

dedukció, inkább az érettségi felkészítő kurzusokra jellemző.

A fizika, a problémák, jelenségek tanulmányozása, a modellezés megoldási módszert

jelenthet a hétköznapi életben felmerülő feladatok, problémák megoldása során. A

megfigyelés, a kísérletezés, a jó kérdés feltétele, az összefüggések meghatározásának igénye

elengedhetetlen. A rendelkezésre álló adatok közül a használhatók kiválasztása, a célszerű és

szükséges elhanyagolások, az adatok, jelenségek között fennálló összefüggések felismerése

adja meg a lehetőséget a probléma megértéséhez. Érvek és ellenérvek összevetésének igénye

egy-egy problémával kapcsolatban a mai modern ember egyik alapvető jellemzője. Informális

társadalmunkban nagyon fontos a tudomány és áltudomány közti különbségtétel, a sajtóban

megjelenő, nemcsak fizikai témájú, aktuális kérdések kritikai vizsgálata, elemzése

Mivel az érdemjegyeket a vizsgaidőszakokban tartott írásbeli vizsgákon lehet megszerezni.

Fontosnak tartjuk a vizsgahelyzet tanítását-tanulását is, hogy az érettségire a diákok lelkileg is

a legjobban fel tudjanak készülni. Célunk, hogy a vizsgadolgozat megírásakor a fiatal képes

legyen koncentrálni, tudását összegezni és előhívni, a feladatok, problémák

tanulmányozásához, megoldásához a rendelkezésre álló segédeszközöket készség szinten

használni, illetve a vizsgák idejére fizikailag, lelkileg és szellemileg saját magához képest a

lehető legjobb állapotba kerülni.

A tanórát a segítés egyik színtereként, a tantárgyat pedig a segítés eszközeként értelmezzük.

A tanítás-tanulási folyamatban számunkra a hangsúly nem csak a tanítás tartalmán van,

hanem azon is, hogyan tanítunk.

Belépő tevékenységformák: A fizikaoktatás egy alapozó kurzussal indul, melyen a fizika legalapvetőbb összefüggéseivel,

módszerivel ismerkednek meg a tanulók, illetve megtanulnak néhány alapvető matematikai

eljárást, melyre a későbbi tanulmányaik során fizikából szükségük lesz. Ennek sikeres

teljesítése után a diákok tematikus kurzusokon ismerhetik meg a fizika különböző

témaköreinek ismereteit, fejleszthetik képességeiket. Ezek a kurzusok nem épülnek egymásra.

A tematikus kurzusok elsődleges célja a diákok ismereteinek gyarapítása, készségeinek

fejlesztése, a hétköznapi élet gyakorlati problémáinak megfigyelése, magyarázata,

gondolkodásmódjuk, világnézetük szélesítése.

93


Azok számára, akik nem választják érettségi tantárgyként a fizikát, összesen 6 kurzus

elvégzése kötelező, melyekből a 9.,10.,11., évfolyam év végi osztályzatai születnek.

Azon diákoknak, akik a fizikát érettségi tárgynak választják, további két középszintű

érettségire felkészítő kurzusokon kell részt venni. Ennek tartalmi része megegyezik az

érettségi követelményekkel. Az emeltszintű érettségire jelentkező diákoknak további két

emeltszintű érettségi előkészítő kurzuson kell a kiegészítő ismereteket megszerezni. A

megfelelő kurzusok sikeres elvégzése után bocsáthatók az általuk választott szintű érettségi

vizsgára.

Az értékelés módja Alapvető fontosságúnak tartjuk annak a felismerését, hogy mindenki csak a saját tudásához és

képességeihez mérten tud fejlődni, tehát teljesítményét is csak saját magához viszonyítva,

fejlődésének mértékét figyelembe véve lehet értékelni. Úgy gondoljuk, hogy az értékelés

legjobb formája az önértékelés. Ezért elsődleges célunk az, hogy a diákok megtanulják saját

maguk értékelni munkájukat, eredményeiket, fejlődésüket. Ennek megfelelően úgy látjuk,

hogy a tanár legfontosabb feladata a diákok munkájának értékelésében egy olyan légkör

megteremtése, amely elegendő külső, nem "megítélő" visszajelzést biztosít a fiatalok számára.

A diákok tudásának, fejlődésének értékelése legyen folyamatos (rendszeres visszajelzések,

beszélgetések formájában), szerves része minden órának, szője át az iskola mindennapi életét.

Fontosnak tartjuk, hogy a diákok munkáit közösen átnézzük, a hibákat, hiányosságokat

megbeszéljük, a munkát közösen szóban értékeljük, a továbblépési lehetőségeket

megvitassuk. Ez a fajta közös értékelés betekintést enged a diákok számára a mai fizikai

kutatás team munkájának hangulatába. Az érdemjegyeket minden kurzus végén, írásbeli

vizsgákon lehet megszerezni. Fontosnak tartjuk a vizsgahelyzet tanítását-tanulását is, hogy az

érettségire a diákok lelkileg is a legjobban fel tudjanak készülni.

Tartalom:

1. Bevezetés a középiskola fizikájába


Érvek és ellenérvek összevetése egy-egy problémával kapcsolatban (pl. a világegyetem

keletkezése kapcsán).A tudomány és áltudomány közti különbségtétel. A sajtóban megjelenő

fizikai témájú aktuális kérdések kritikai vizsgálata, elemzése. Kitekintés az aktuális kutatások

94


irányába például az űrkutatás témaköréhez kapcsolódóan (ismeretterjesztő Internet-anyagok

felhasználásával)

Tájékozódás az iskolai könyvtárban, más könyvtárakban, az interneten a fizikával kapcsolatos

ismerethordozókról (kézikönyvek, lexikonok, segédkönyvek, ismeretterjesztő folyóiratok,

folyóiratok, weblapok,…) Hipotézis, tudományos elmélet és a kísérletileg, tapasztalatilag

igazolt állítások megkülönböztetése.

Egyszerű matematikai műveletek elsajátítása.

Témakörök Tartalmak Mérés, mértékegységek

A mértékegységek rövid történeti áttekintése

Az SI mértékegység rendszer

Matematikai alapok Számolás nagy számokkal. Egyenletek A munka értelmezése

A munka kiszámítása különböző esetekben:.

Mechanikai energia-fajták

Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia. Munkatétel és alkalmazása egyszerű feladatokban.

A mechanikai energia-megmaradás törvénye.

A mechanikai energia megmaradásának törvénye és érvényességi köre. A mechanikai energia megmaradás alkalmazása egyszerű feladatokban.

A teljesítmény és hatásfok Az energia fogalom tágabb értelmezésének lehetőségei

A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása hétköznapi példákon. Energiafajták. „Energiatermelés.” Hagyományos és megújuló energiaforrások Földünkön.

Halmazállapot-változások Diffúzió, felületi feszültség.

Olvadás-fagyás, forrás/párolgás – lecsapódás jellemzése .a nyomás szerepe a halmazállapot-változásokban. Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata, olvadáshő, párolgáshő.


- Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok

elmondására.

- Ismerje a mérési adatok grafikus ábrázolását: tudjon egyszerű grafikonokat készíteni, a kész

grafikonról következtetéseket levonni (pl. tudja az állandó és változó mennyiségeket

megkülönböztetni, legyen képes a változásokat jellemezni).

95


- Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek

érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében. Tudja a tanult

mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni.

- Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyűjteményből

kiválasztani, a formulákat értelmezni.

Tudja, hogy a számítógépes világhálón számos érdekes és hasznos adat, információ elérhető.

2. Hőtan


A általános érvényű fizikai fogalmak kialakítására, a törvények lehető legegyszerűbb

matematikai megfogalmazására való törekvés bemutatása az gázhőmérsékleti skála

bevezetése kapcsán. Az állapotjelzők, állapotváltozások megértése, szemléltetése p-V

diagramon.

Következtetések az anyag láthatatlan mikroszerkezetére makroszkopikus mérések, összetett

fizikai kísérletek alapján. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek

értelmezése részecskemodell segítségével.

Szimulációs PC-programok alkalmazása a kinetikus gázelmélet illusztrálására.

Témakörök Tartalmak Hőtani alapjelenségek Hőtágulás. Hőmérséklet-mérés. Gázok állapotváltozásai

Állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség).Boyle-Mariotte és Gay-Lussac törvények, Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény, a gázok állapotegyenlete. Izoterm, izobár, izochor állapotváltozások értelmezése, ábrázolás p-V diagramon.

Az anyag atomos szerkezete

Súlyviszonytörvények, Avogadro - törvény) új szempontú rendszerezése. Az atomok, molekulák mérete.

Molekuláris hőelmélet Az "ideális gáz" és modellje. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése a részecskemodell alapján (a kinetikus gázelmélet alapjai).A gáz belső energiája.

A hőtan I. főtétele

A belső energia fogalmának általánosítása. A belső energia megváltoztatása munkavégzéssel, melegítéssel. Az energia-megmaradás törvényének általános megfogalmazása – I. főtétel. Termikus kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok és folyadékok fajhője. Gázok állapotváltozásainak (izobár, izoterm, izochor és adiabatikus folyamat) kvalitatív vizsgálata az I. főtétel alapján, a gázok fajhője.

A hőtan II. főtétele A folyamatok iránya. Hőmérsékletváltozások vizsgálata spontán hőtani folyamatok során.

Hűtés, fűtés A mindennapi életben használt gépeink működésének vázlatos ismertetése. (pl. hűtőgép, légkondicionáló berendezés, központi fűtés, stb.) Az energiatakarékosság lehetőségei.

96


- Ismerje fel, hogy a termodinamika általános törvényeit – az energia megmaradás

általánosítása (I. főtétel), a spontán természeti folyamatok inreverzibilitása (II. főtétel) – a

többi természettudomány is alkalmazza, tudja ezt egyszerű példákkal illusztrálni.

- A kinetikus gázmodell segítségével tudja értelmezni a gázok fizikai tulajdonságait, értse a

makroszkópikus rendszer és a mikroszkópikus modell kapcsolatát.

- Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben a tanult hőtani jelenségeket.

- Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra kell

következtetnünk, hogy az anyag atomos szerkezetű.

3. Mechanika


Egyszerű mechanikai mérőeszközök használata, a mérési hiba fogalmának ismerete, a hiba

becslése alátámasztása. A tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi

jelenségek magyarázatára (pl. közlekedésben, sportban,…).

Témakörök Tartalmak Tömeg, erő, súly A testek haladó mozgása

A tömeg és az erő értelmezése, mértékegysége, esetleges kapcsolatuk. Mindennapjainkban megjelenő hibák ezzel kapcsolatban.

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzése. Út- idő grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása. Egymásra merőleges két egyenletes mozgás összegződése. A sebesség mint vektormennyiség.

Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma. Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása. A négyzetes úttörvény. Szabadesés. A szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata. A nehézségi gyorsulás.

Egyenletes körmozgás

Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata.

Mozgások szuperpozíciója

Függőleges- és vízszintes hajítás.

Dinamika A tehetetlenség törvénye.

A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek, A tehetetlenség törvényének alapvető szerepe a dinamikában. Az inerciarendszer.

Newton II. törvénye

A mozgásállapot-változás és a kölcsönhatás vizsgálata. Kiterjedt testek mozgása, tömegközéppont.

Hatás-ellenhatás törvénye

A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata.

97


Erőtörvények

Nehézségi erő. Kényszererők. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő.

Erők együttes hatása Az erőhatások függetlensége .Az erők vektoriális összegzése, erők egyensúlya. Forgatónyomatékok egyensúlya.

A lendület-megmaradás

A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása kísérleti példák. mindennapi jelenségek (pl. ütközések, rakéta).

Körmozgás dinamikai vizsgálata

Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása: Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben.


- Tudja helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai alapfogalmakat (tehetetlenség,

tömeg, erő, súly, sebesség, gyorsulás, energia, munka, teljesítmény, hatásfok).

- Legyen képes egyszerű mechanikai feladatok megoldására a tanult alapvető összefüggések

segítségével. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit.

4. Elektromosságtan


Érzékeinkkel közvetlenül nem megtapasztalható erőtér (elektromos, mágneses) fizikai

fogalmának kialakítása, az erőtér jellemzése fizikai mennyiségekkel.). Az anyagok

csoportosítása elektromos vezetőképességük alapján (vezetők, félvezetők, szigetelők).

Az elektromosságtani fizikai ismeretek alkalmazása a gyakorlati életben (érintésvédelem,

baleset-megelőzés, energiatakarékosság). Elektromos technikai eszközök működésének

fizikai magyarázata modellek, sematikus szerkezeti rajzok alapján. Az elektromos energia-

ellátás összetett technikai rendszerének elemzése fizikai szempontok szerint.

Témakörök Tartalmak Elektromos alapjelenségek

Egyenáram, váltóáram a mindennapi életben. Áramforrások: elem, a 220 V-os hálózat. Áramkörök. Az áramütés veszélyei. A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény.

Az elektromos tér

A térerősség fogalma, homogén tér, ponttöltés tere, erővonalak. A feszültség és potenciál fogalma. vezetők viselkedése elektromos térben.(gyakorlati alkalmazások: csúcshatás, árnyékolás, elektromos kisülés, földelés).

Kondenzátorok

A kapacitás fogalma. A kondenzátor (az elektromos mező) energiája.

Egyenáramok Az egyenáram Az egyenáram fogalma, jellemzése. Ohm-törvény. Vezetők ellenállása,

fajlagos ellenállás.

98


Az elemi töltés

Az elektromosság atomos szerkezete (elektrolízis, Millikan-kísérlet - az elemi töltés).Áramvezetés mechanizmusa fémekben, félvezetőkben.

Egyenáramú hálózatok A váltó áram

Kirchhoff-törvények, ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Áramerősség és feszültség mérése, műszerek kapcsolása, méréshatárok. Egyenáramú áramforrás – galvánelem. A váltakozó áram fogalma. Frekvencia.

Elektromos teljesítmény Egyszerűbb eszközök

Az elektromos teljesítmény fogalma. Fogyasztók teljesítménye. Pl.: lámpa, hősugárzó

Elektromágneses indukció A mágneses tér

A mágneses tér kísérleti vizsgálata – magnetométer. A mágneses tér jellemzése . A Föld mágnessége.

Lorentz-erő

Árammal átjárt vezetők mágneses térben. Vezetők kölcsönhatása. Az egyenáramú motor működésének elve. Mozgó töltések mágneses térben a Lorentz-erő fogalma. Kísérletek katódsugarakkal - a fajlagos töltés fogalma.

Mozgási indukció

A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség és kiszámítása. Lenz-törvény. Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése - effektív teljesítmény, effektív feszültség, effektív áramerősség fogalma és mérése. A hálózati elektromos energia előállítása.

Nyugalmi indukció

A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata, Lenz törvény általánosítása. Önindukció. Önindukciós jelenségek a mindennapi életben. Az áramjárta tekercs (mágneses tér) energiája. A transzformátor működésének alapelve. A transzformátor gyakorlati alkalmazásai.

A továbbhaladáshoz szükséges feltételek

- Ismerje fel a környezet anyagai közül az elektromos vezetőket, szigetelőket.

- Tudjon biztonságosan áramerősséget és feszültséget mérni, rajz alapján egyszerű áramkört

összeállítani. Tudja, mi a rövidzárlat és mik a hatásai.

- Ismerje a mindennapi elektromos eszközeink működésének fizikai alapjait.

- Tudja, hogyan történik az elektromos energia előállítása. Legyen tájékozott az elektromos

energiával történő takarékosság szükségszerűségéről és lehetőségeiről.

5. Csillagászat, atomfizika


Témakörök Tartalmak Csillagászat Csillagfejlődés

A csillagok születése, fejlődése és pusztulása .Kvazárok, pulzárok, neutron csillagok, fekete-lyukak galaktikák,

99


Földünk, mint bolygó Naprendszerünk Kozmológia alapjai

Az Univerzum tágulása. Hubble-törvény. Ősrobbanás elmélet.

Űrkutatás

A világűr megismerése, a kutatás irányai .

Atommodellek

Ókori elképzelések. Rádióaktivitás. Egy probléma a XIX. század elején. A modellek kísérleti alapjai, előremutató sajátságai és hibái. Thomson féle atommodell. Rutherford-modell (az atommag).Bohr-modell: diszkrét energiaszintek. Vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése. Kvantummechanikai atommodell.

Magfizika Az atommag szerkezete

A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése. Tömegdefektus.

A radioaktivitás

Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Aktivitás fogalma, időbeli változása. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai.

Maghasadás

A maghasadás jelensége, láncreakció, sokszorozási tényező. atombomba, atomerőmű. az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata.

Magfúzió Atomreaktor, atombomba

A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése .a hidrogénbomba. A nukleáris energia felhasználásának lehetőségei. Kockázati tényezők az atomerőművek működésénél.


- Legyenek ismeretei a csillagászat vizsgálati módszereiről.

- Ismerje a legfontosabb csillagászati objektumokat (bolygó, különböző típusú csillagok,

galaxis, fekete lyuk), legyen tisztában valódi fizikai tulajdonságaikkal.

- Ismerje az atomelmélet fejlődésében fontos szerepet játszó fizikatörténeti kísérleteket.

- Ismerje az atommag összetételét. Tudjon kialakítani önálló véleményt a Magyarországon

(esetlegesen) működő atomerőművel kapcsolatban.

6. Hullámok, fény, hang


Az általánosított hullám-tulajdonságok megfogalmazása, az absztrakt hullám-fogalom

kialakítása kísérleti tapasztalatokból kiindulva (kísérletek kötél-hullámokkal,

vízhullámokkal).

100


Az általános fogalmak alkalmazása egyszerű konkrét esetekre. Kapcsolatteremtés a

hullámjelenségek - hang, fény - érzékileg tapasztalható tulajdonságai és fizikai jellemzői

között. A fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és

a valóság kapcsolatának megértése. A fizikai valóság különböző szempontú megközelítése –

az anyag részecske- és hullámtulajdonsága. Esetleg számítógépes szimulációs és szemléltető

programok felhasználása a modern fizika közvetlenül nem demonstrálható jelenségeinek

megértetéséhez.

Témakörök Tartalmak Rezgések, hullámok Mechanikai rezgés A harmonikus rezgőmozgás kísérleti vizsgálata, grafikus ábrázolása. A

rezgést jellemző mennyiségek. Newton II törvényének alkalmazása a rugón lévő testre. A rezgésidő kiszámítása. A rezgés energiája, energia-megmaradás. A rezgést befolyásoló külső hatások következményei (csillapodás, rezonancia kísérleti vizsgálata).A fonálinga kísérleti vizsgálata.

Mechanikai hullámok

A hullám mint a közegben terjedő rezgésállapot, longitudinális és transzverzális hullám, a hullámot jellemző mennyiségek: hullámhossz, periódusidő, terjedési sebesség. Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban .hullámok visszaverődése és törése, elhajlás, interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen, (a hullámhossz és kötélhossz kapcsolata).

A hang hullámtulajdonságai

A hangképzés sajátságai egy húros hangszer (pl. gitár) esetében. A hang terjedése közegben. A hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezése (hang magassága, hangerősség, alaphang, felhangok, hangszín, hangsor, hangköz. Doppler jelenség.

Elektromágneses hullámok

. Az elektromágneses hullám fogalma, jellemzése. Az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben. A fény, mint elektromágneses hullám.

Hullámoptika A fény tulajdonságainak vizsgálata. A fény terjedése vákuumban és anyagban (terjedési sebesség).Visszaverődés, törés (Snellius-Descartes - törvény, teljes visszaverődés, optikai eszközök képalkotása, leképezési törvény).A fehér fény színekre bontása, színkeverés. Elhajlás résen, rácson, interferencia, fénypolarizáció. Hullámhossz-mérés. A fénysebesség mint határsebesség.

A fény kettős természete

A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos jelenség - a fény részecske-természete. Fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások.

Az elektron kettős természete

Az elektron mint részecske. Elektroninterferencia, elektron-hullám. Gyakorlati alkalmazás: elektronmikroszkóp.


- Ismerje a frekvencia és hullámhossz jelentését.

101


- Ismerje a legegyszerűbb optikai eszközök működését (szemüveg, nagyító, mikroszkóp,

távcső).

- Legyen tisztában azzal, hogy a zaj (hang) és az elektromágneses sugárzás is a

környezetszennyezés sajátos változata lehet.

7. Középszintű érettségi elkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám:48

8. Középszintű érettségi elkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám:36

9. Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám:72

10. Emeltszintű érettségi elkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám:66


megegyezik a mindenkor érvényes, az OM által közzétett „Részletes érettségi


102


INFORMATIKA

Célok és feladatok Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához

szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és

alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési,

feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi

és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több évig tanult informatika tantárgy és

az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja.

A számítástechnika - beleértve a multimédia- és az Internet-használatot is - a

könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit.

A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az

informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a

tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását. Az informatikai nevelés amennyiben

logikusan gondolkodni, problémákat megoldani, alkotni tanít, és praktikus alkalmazói tudást,

készséget és képességet kíván kialakítani, korszerű (számítógépes) informatikai eszközök

alkalmazásával, felkészít a munkára, a mindennapi életre, és valamennyi tantárgy tanulását

segíti. Az informatikai nevelés célja annak megmutatása, hogy az információs és

kommunikációs technológiák gyors fejlődése a társadalmat átalakítja, kialakulóban van az

információs társadalom, amelyben élni és dolgozni kell. Cél, hogy a tanuló érezze: képes

bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba.

Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon

informatikai ismereteik folyamatos megújításának igénye.

Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű probléma-

megoldási lehetőségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs

lehetőségeket nyújt, (például Web, csevegés; e-mail, levelezési listák, FTP). Történelmi

jelentősége az íráshoz mérhető.

A számítástechnika oktatásának fő célkitűzései

- Korszerű alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a

számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerűen használják.

- Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő

szerep, amely nemcsak az iskolában, hanem a hétköznapi életben is alapvető fontosságú.

103


- Önálló munkára nevelés, differenciáit tanulás: a számítógép, mint interaktív eszköz

lehetőséget teremt az egyéni ütemű Tanulásra és a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára.

- Együttműködésre nevelés, csoportmunka: nagyobb számítógépes feladatok megoldása

megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást,

tervszerű, összehangolt munkát.

- Alkotó munkára nevelés: akár táblázatot készítünk a számítógéppel, akár szöveges

dokumentumot, a végeredmény egy új produktum lesz.

- Az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos

fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban

otthon kell éreznie magát a tanulónak.

- Az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a

tantárgyakhoz kapcsolódó feladatók megoldására a tanulók használjanak informatikai

eszközöket (dolgozat, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás).

- Az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a tanulókban az

információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait.

- Az esztétikai készség fejlesztése: igény és készség a számítógépes produktum esztétikus

formájának kialakítására.

A könyvtárhasználat oktatásának célkitűzései

- Felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés

bővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára,

feldolgozására és a folyamat értékelésére.

- A könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári

információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával.

-A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek

kifejlesztése. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök

megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos; biztos

használói magatartás kialakítása.

-A könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai

fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és

feldolgozásba.

-A forrás felhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének

elfogadtatása. A különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint

változtatni, és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése.

104


A tantárgy szerkezete Az első 6 kurzus minden diák számára kötelező, további 2 kurzus a középszintű érettségire

készít fel, további két kurzus az emeltszintű érettségire készít fel.

Fejlesztési követelmények, és feladatok A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a

balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat

pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai

kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa

el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben:

felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit: Szerezzen tapasztalatokat az

informatikai eszközök és információhordozók használatában.

Különféle formákban tudjon információt megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban

megjelenő információt felismerni, a megszerzett információit kiértékelni és felhasználni.

Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Szerezzen jártasságot a könyv- és

médiatár, az Internet használatában.

Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolattartásra, tudja alkalmazni az operációs

rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és

adatvédelem szabályait.

Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot

teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetéről adatokat közölni hálózati

úton és formában, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások

alkalmazásával.

Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes előállítani,

legyén igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző

formában való megjelenítésére.

Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek,

eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt.

Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló

tevékenységek algoritmizálható részleteit. Egyszerű feladat megoldásához legyen képes

algoritmusokat tervezni és megvalósítani.

105


Ismerje meg alkalmazásokon keresztül a szabályozó eszközök hatását. Legyen tudomása az

intelligens eszközökről (szoftver és hardver) és növekvő jelentőségükről.

Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen

képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Ismerje fel az adatok közötti

összefüggéseket.

Ismerje meg az informatika társadalmi jelentőségét, szerepét, a programok

használatának jogi és etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a

világ informatikai kultúrájának fejlődésében.

Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító,

személyiségromboló hatásának. (pl. a számítógép-függőség videojáték-függőség problémái).

Tájékozódjon arról, milyen szerepük van az informatikai eszközöknek az iskola

szakmai irányultságának megfelelő szakmákban.

Ismerje meg és igényelje a könyvtárak szolgáltatásait. Rendszeres, sokoldalú

könyvtári tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása.

Legyen tisztában a különböző dokumentumtípusok (hagyományos és legújabb

technológiákon alapuló ismerethordozók), tömegkommunikációs és hálózaton elérhető

források sajátos közlésmódjával, információs és esztétikai értékével.

Tanulmányaihoz érdeklődése szerint tudja szelektálni a különböző információs

forrásokat.

Az iskolai és a mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a

megoldást kínáló könyvtári tájékoztató segédleteket (kézikönyvtár, a könyvtári katalógusok,

bibliográfiai adatbázisok), és legyen képes információhordozókat, információkat keresni

belőlük.

Legyen képes feladatához a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelő

könyvtártípust, tájékoztató eszközt, dokumentumtípust kiválasztani. Tudja alkalmazni a

szelektív adatgyűjtés teljes műveletsorát, tudjon forrásjegyzéket készíteni.

Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett

információk elemezésé és rendszerezése alapján. Munkája közben tegyen eleget a

forrásfelhasználással kapcsolatos etikai követelményeknek.

Értse meg a különböző könyvtártípusok szerepét az önművelésben, a felsőfokú

tanulmányokban, a szakmai ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban és igénybe tudja

venni szolgáltatásaikat.

106


Ismerje a korszérű technológiákon alapuló könyvtári ismerethordozókból,

adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségét, módját,

szükségleteinek és érdekeinek megfelelően tudja azokat használni.

Oktatási módszerek és eszközök A tárgy sajátosságából adódik, hogy némi előadás után a hangsúly az egyéni

felfedező, feltáró, gyakorlati munkára helyeződik, de időnként lehetőség adódik egy-egy

megadott téma kollektív feldolgozására is. Alapvető oktatási eszközként az iskolában

rendelkezésre álló számítógépeket és a világhálót lehet használni.

Értékelés Az értékelés folyamatos. Minden órán lehetőség van a tanulók aktív segítésére. Az

osztályzatokat a diákok vizsgákon szerzik

Tartalomorientált kompetenciák Információs társadalom

• A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában;

• értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket,

képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba;

• képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és

tudását gyarapítani;

• ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait;

• ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit;

• ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait!

Informatikai alapok – hardver, informatikai alapok – szoftver

• A tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű

informatikában;

• ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit;

• ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait;

• legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai

kérdéseivel!

• A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését;

107


• tudja kezelni a könyvtárszerkezetet;

• ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit;

• ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait!

Szövegszerkesztés

• A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot;

• tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit;

• tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat;

• részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum

előállítására;

• ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, …) lehetséges tartalmát

és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni;

• tudja dokumentumait esztétikus formára hozni;

• tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző,

szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra;

• tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített

objektumokat) beilleszteni!

Táblázatkezelés

• A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot;

• tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit;

• legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat

végezni;

• legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni;

• tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni;

• tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni!

Adatbázis-kezelés

• A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot;

• legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján;

• az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan

karbantartani;

• tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni;

• tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni;

• nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni;

• a nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni!

108


Információs hálózati szolgáltatások

• Tudjon Interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus

keresőprogramokkal;

• tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat

csatolni;

• tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni;

• tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni;

• tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni!

Prezentáció (bemutató) és grafika

• A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot;

• tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetőségeit;

• tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni;

• tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani;

• grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni;

• képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni!

Könyvtárhasználat

• A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására;

• rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével;

• a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni;

• ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait!

Algoritmizálás, adatmodellezés

• A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni;

• tudjon pontos feladat-meghatározás után adatmodellt felállítani;

• tudjon használni legalább 2 algoritmust leíró eszközt;

• tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni;

• legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus

helyességének ellenőrzésére!

A programozás eszközei

• A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven

megoldani;

• legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét; legyen képes

tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne!

109


1. Információs társadalom


Témák Követelmények

1.1. A kommunikáció

1.1.1. A kommunikáció általános modellje

1.1.2. Információs és kommunikációs

technológiák és rendszerek

1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az

iskolában és a gazdaságban

1.1.4. Közhasznú információs források

Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon

gyakorlati példákat (kommunikációs

rendszereket) bemutatni értelmezni.

Ismerje a használatos (tele)kommunikációs rendszereket (pl. telefon, TV, …). Ismerjen számítógépes katalógusokat és

adatbázisokat.

Legyen képes összetett keresésre az Interneten,

keresőszerverek segítségével.

1.2. Információ és társadalom

1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete

1.2.2. A modern információs társadalom

jellemzői

1.2.3. Informatika és etika

1.2.4. Jogi ismeretek

Ismerje az informatika fejlődéstörténetének

főbb fázisait, eseményeit.

Legyen elképzelése a legújabb információs és

kommunikációs technológiák társadalmi

hatásairól.

Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat

személyiségromboló, egészségkárosító hatását.

Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét.

Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és

hardverben károkat okozhatnak.

Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az

információ áru, jelentős értéket képviselhet.

Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja

csoportosítani a szoftvereket felhasználói

szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti).

110


2. Informatikai alapismeretek – hardver, informatikai alapismeretek – szoftver



2.1. Jelátalakítás és kódolás

2.1.1. Analóg és digitális jelek

2.1.2. Az adat és az adatmennyiség

2.1.3. Bináris számábrázolás

2.1.4. Bináris karakterábrázolás

2.1.5. Bináris kép- és színkódolás

2.1.6. Bináris hangkódolás

Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát,

különbözőségeit. Tudja, hogy minden

érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható.

2.2. A számítógép felépítése

2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek

2.2.2. A (személyi) számítógép részei és

jellemzőik: Központi feldolgozó egység,

memória, buszrendszer, interfészek (illesztő),

ház, tápegység, alaplap

2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik:

bemeneti eszközök, kimeneti eszközök,

bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak

2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek

összekapcsolása és üzembe helyezése

2.2.5. Hálózatok

Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek. Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak

funkcióit és fontosabb jellemzőit.

Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és

fontosabb jellemzőit

Ismerje a logikai alapműveleteket és tudja

alkalmazni feladatok megoldása során.

.

111



3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai

3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és

funkciói, az operációs rendszer felhasználói

felülete

3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak

létrehozása, másolása, mozgatása, törlése,

átnevezése

3.1.3. Állományok típusai, keresés a

háttértárakon

3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés,

visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés,

nyomtatás, megnyitás

3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés,

kicsomagolás, archiválás, adatvédelem

3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó

(segéd)programjai: víruskeresés és -irtás,

víruspajzs, lemezkarbantartás, …

3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei,

hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési

jogok, adatvédelem

Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. Ismerje a könyvtárrendszer felépítését,

igazodjon el benne. Ismerje a

könyvtárműveleteket.

Tudjon állományokat megkeresni.

Ismerje és tudja használni az állománykezelő

funkciókat.

Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az

adatvédelem szükségességét. Tudjon

tömöríteni és kicsomagolni.

Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb

vírusok terjedési módját, valamint a védekezés

eszközeit, módszereit.

Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait:

lemez törlése, új lemez használatba vétele.

Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni.

Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a

felhasználói jogosultságokat.

112


3. Szövegszerkesztés



3.1. A szövegszerkesztő használata

3.1.1. A program indítása 3.1.2. A munkakörnyezet beállítása

3.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere

3.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése,

nyomtatása

Tudja az általa tanult szövegszerkesztő

programot indítani.

Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét.

Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni.

Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl.

meghívó, levél, …) önállóan készíteni.

3.2. Szövegszerkesztési alapok

3.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás

3.2.2. Karakterformázás

3.2.3. Bekezdésformázás

3.2.4. Felsorolás, számozás

3.2.5. Tabulátorok használata

3.2.6. Oldalformázás

Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait

(karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz,

oldal).

Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét,

stílusát, színét megadni.

Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt

állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt,

mintázatot megadni.

Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást.

Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat

használni.

Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival

(élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, …)

3.3. Szövegjavítási funkciók

3.3.1. Keresés és csere

3.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés

3.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár,

elválasztás

Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési

funkcióit.

Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést,

szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni,

mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más

dokumentumból is beilleszteni.

Használja a szövegszerkesztő nyelvi

segédeszközeit.

113


3.4. Táblázatok, grafikák a szövegben

3.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel,

sorba rendezés

3.4.2. Körlevélkészítés

3.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és

más objektumok beillesztése a szövegbe,

valamint formázásuk

Tudjon szöveges dokumentumokban

táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat,

cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat

adott oszlop szerint sorba rendezni.

Tudjon kördokumentumot készíteni.

Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni.

114


4. Táblázatkezelés



4.1 A táblázatkezelő használata

4.1.1 A program indítása

4.1.2 A munkakörnyezet beállítása

4.1.3 A táblázatkezelő menürendszere

4.1.4 A táblázat megnyitása, mentése,

nyomtatása

Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot

indítani. Ismerje a program kezelő felületét.

Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni.

Tudjon a megjelenítési üzemmódok között

váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot

megnyitni, menteni és nyomtatni.

4.2 A táblázatok felépítése

4.2.1 Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány,

munkalap

Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni.

4.3 Adatok a táblázatokban

4.3.1 Adattípusok

4.3.2 Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás

4.3.3 A cellahivatkozások használata

4.3.4 Képletek szerkesztése: konstans,

hivatkozás, függvény

Ismerje a szöveg, a szám és dátum

adattípusokat.

Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket

használni (összeg, átlag, maximum, minimum,

darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.)

Tudja a táblázat összetartozó adatait adott

szempont szerint rendezni.

Tudjon hivatkozást használni munkalapon

belül.

Tudjon hivatkozást használni munkalapokon

keresztül.

Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és

vegyes címzést.

115


4.4 Táblázatformázás

4.4.1 Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése

4.4.2 Karakter-, cella- és tartomány-

formázások

4.4.3 Cellák és tartományok másolása

Tudja alkalmazni a karakterformázás és a

cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a

cellán, illetve a tartományon belüli igazítás

lehetőségeit. Tudja beállítani az

oszlopszélességet és a sormagaságot. Tudja

alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés

lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet

készíteni.

4.5 Táblázatok, szövegek, diagramok

4.5.1 Egyszerű táblázat készítése

4.5.2 Formázási lehetőségek

4.5.3 Diagramtípus kiválasztása, diagramok

szerkesztése

Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje

a kapcsolatot a táblázatkezelő és a

szövegszerkesztő rendszerek között.

Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz

kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás,

margó).

Ismerje a diagramok és grafikonok

szerkesztésének, módosításának lépéseit.

Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle

levonandó következtetéseknek megfelelő

grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop,

kör). Tudjon grafikont és más objektumot

beilleszteni.

4.6 Problémamegoldás táblázatkezelővel

4.6.1 Tantárgyi feladatok megoldása

4.6.2 A mindennapi életben előforduló

problémák

Tudjon statisztikai problémákat megoldani

táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól

áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon

táblázatot tervezni szöveges feladat alapján.

116


5. Adatbáziskezelés



5.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai

5.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla,

rekord, mező, kulcs

Tudjon különbséget tenni adattábla és

adatbázis között.

A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon

adatrekordokat összeállítani.

Legyen tisztában az adattábla és a kulcs

fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani.

5.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív

használata

5.2.1. Adattípusok

5.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése

5.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása

Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mező típusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az

adatokat a képernyőn megjeleníteni.

Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket

kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal

felülírni. Tudja a módosított adatokat

kimenteni.

Tudjon megadott szerkezetű adattáblát

létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit

helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt

meghatározni, az új táblát feltölteni.

5.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek

5.3.1. Lekérdezések, függvények használata

5.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés

5.3.3. Összesítés

Tudjon a létező adatbázisban adott

feltételeknek megfelelő rekordokat

megjeleníteni és azokkal műveletet végezni.

Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely

mezők megjelenítése szükséges.

5.4. Képernyő és nyomtatási formátumok

5.4.1. Űrlapok használata

5.4.2. Jelentések használata

Tudjon az adattáblákból számítandó

információkat megjeleníteni.

Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni.

117


6. Információs hálózati szolgáltatások



6.1. Kommunikáció az Interneten

6.1.1. Elektronikus levelezési rendszer

használata

6.1.2. Állományok átvitele

6.1.3. WWW

6.1.4. Keresőrendszerek

6.1.5. Távoli adatbázisok használata

Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait,

alkalmazza a szolgáltatások fontosabb

használati szabályait.

Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon

levelet küldeni, fogadni, megválaszolni,

továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus

levél részeit és a levél jellemzőit.

Tudjon a levélhez csatolást készíteni és

fogadni.

Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány

átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány

átvitel szolgáltatást. Tudjon Internetről

állományokat letölteni.

Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a

böngésző programok navigációs eszközeit.

Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt

használni. Tudjon egyszerű és összetett

keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line

adatbázisokat használni.

7.2. Weblap készítés

7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete

7.2.2. Weblap készítése Web-szerkesztővel

7.2.3. Formázási lehetőségek

Ismerje a Weblap jellemző elemeit. A címsor,

háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű,

igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek,

animációk, hivatkozások elhelyezése egy

grafikus webszerkesztővel. Tudjon egyszerű

weblap szerkesztési feladatot elvégezni.

118


7. Prezentáció és grafika



7.1. Prezentáció (bemutató)

7.1.1. A program indítása

7.1.2. A munkakörnyezet beállítása

7.1.3. A program menürendszere

7.1.4. Prezentációs anyag elkészítése

(szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó,

hang, animáció, dia-minta …) és formázása

Tudja az általa tanult bemutató-készítő

programot indítani.

Ismerje a program kezelő felületét.

Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és

lejátszani különböző módokon.

Tudjon bemutatót készíteni.

7.2. Grafika

7.2.1. A program indítása

7.2.2. A munkakörnyezet beállítása

7.2.3. A program menürendszere

7.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása,

módosítása

7.2.5. Képek beillesztése, formázása

Tudja az általa tanult grafikai programot

indítani.

Ismerje a program kezelő felületét.

Tudjon grafikát, illetve képállományokat

megnyitni, menteni és nyomtatni.

Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani,

transzformálni.

Tudjon képeket képfeldolgozó programmal

kezelni, módosítani, minőségét javítani.

Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges

környezetben esztétikusan elhelyezni.

119


8. Könyvtárhasználat



8.1. Könyvtárak

8.1.1. A könyvtár fogalma, típusai

8.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem,

szabadpolcos rendszer, multimédia övezet

8.1.3. A helyben használható és a

kölcsönözhető könyvtári állomány

8.1.4. A könyvtári szolgáltatások

Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait:

hagyományos és elektronikus könyvtárak.

Tudja kiválasztani a dokumentumokat és

használni az eszközöket.

Ismerje és tudja használni a gyakoribb

könyvtári szolgáltatásokat.

8.2. Dokumentumok

8.2.1. Nyomtatott dokumentumok

8.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve

adathordozók (kazetta, diakép, film, CD,

mágneslemez, DVD)

Tudja használni a kézikönyveket és a

közhasznú információs forrásokat. Tudja

használni a gyakoribb nem nyomtatott

dokumentumokat.

8.3. Tájékoztató eszközök

8.3.1. Katalógusok

8.3.2. Adatbázisok

8.3.3. Közhasznú információs források (pl.

telefonkönyv, menetrend, térkép)

Tudjon keresni a betűrendes leíró

katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni

számítógépes adatbázisból. Tudjon információt

keresni az Interneten, ismert kereső-

programokat használni.

120


9. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten)



9.1. Elemi és összetett adatok,

állományszervezés, relációs adatstruktúrák

9.1.1. Egész és valós számok, logikai értékek,

karakterek

9.1.2. Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz

9.1.3. Állományok

Ismerje az adattípusok osztályozásának

lehetséges fajtáit. Tudjon különbséget tenni

egyszerű és összetett típusok között.

Tudja a felsorolt összetett típusokat definiálni.

Ismerje az egyes típusokhoz tartozó

műveleteket. (Numerikus, logikai, karakter-,

ill. szövegműveletek; továbbá tömbből elem

kiválasztása indexével, rekordból mező

kiválasztása nevével, halmazműveletek;

szekvenciális állományokra alkalmazható

műveletek)

9.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra

9.2.1. Összegzés, eldöntés, kiválasztás,

keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás,

kiválogatás, elemi rendezések

Ismerje a strukturált programozás alapelveit, a

lehetséges programszerkezeteket.

Tudja a szükséges változókat kiválasztani, és

programbeli használatukat szabatosan

megfogalmazni.

Tudja pontosan leírni az egyes típusfeladatok

kiinduló állapotát (azaz felsorolni az értékkel

rendelkező változókat és tulajdonságukat) és a

várt eredményt (azaz mely változóba, milyen

feltételek mellett, milyen értékeket kell

visszaadnia a programnak).

Tudja leírni a megfelelő algoritmusokat

valamely algoritmus-leíró nyelven.

9.3. Rekurzió

9.3.1. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok

világában

Ismerje a rekurzió fogalmát. Néhány egyszerű

rekurziós feladaton tudjon bemutatni a rekurzív

algoritmusokat.

121


9.4. A programkészítés, mint termék-előállítási

folyamat

9.4.1. A programkészítés lépései: feladat-

meghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés,

hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat,

dokumentálás

Világosan lássa a tervezés és a kódolás közötti

különbséget.

Tisztában legyen a tesztelés szerepével, és

alapelveivel. Tudjon adott feladathoz olyan

tesztadatokat meghatározni, amelyek a hibás

működés kiszűrésére alkalmasak.

9.5. Számítógép a matematikában, a természet-

és társadalomtudományi tantárgyakban

9.5.1. Matematikai feladatok, egyszerű

természettudományos szimulációs problémák,

a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos

egyszerű feladatok megoldása

Tudjon programot készíteni a felsorolt

tantárgyak köréből megfogalmazott probléma

megoldására, ha a megoldó módszerről

részletes leírást kap.

122


10. A programozás eszközei (csak emelt szinten)



10.1. Algoritmusleíró eszközök

10.1.1. Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró

eszköz segítségével

11.1.2. Az algoritmus-leíró eszközök fajtái

Ismerje a struktogramot vagy a folyamatábrát,

és a mondatszerű algoritmus-leíró eszközt.

Tudjon az egyikkel programot tervezni.

10.2. Programozási nyelv

10.2.1. Egy programozási nyelv részbeni

(specialitások nélküli) ismerete

Ismerjen egy programozási nyelven:

típusdefiníciót, változódeklarációt, input és

output utasításokat, alapvető

programszerkezeteket (azaz szekvenciát,

elágazást, ciklust), eljárásokat, állományból

adatbeviteli és -kiviteli műveleteket

10.3. Programfejlesztői környezet

10.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök

valamilyen programnyelvi fejlesztői

környezetben

10.3.2. Programkipróbálási eszközök

valamilyen programnyelvi fejlesztői

környezetben

Tudjon egy közepes nehézségű, de összetett

feladatot strukturáltan megoldani az ismert

programnyelven. Tudjon e felhasználóval

kulturáltan kommunikáló adatbevitelt és

adatkivitelt írni.

Legyen képes a program különböző

kimeneteinek tesztelésére alkalmas

mintaadatokat adni.

Tudjon nyomkövetéssel programot tesztelni.

123


EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA

Célok és feladatok A társadalomismeret tanítás célja, hogy segítse a felkészülést a felelős társadalmi

szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre. Megismertesse a diákokat

a jog alapelveivel, az állam intézményeivel, a társadalom életének legfőbb vonásaival,

valamint a gazdaság működésével.

A lelki jelenségek és a társas viselkedés tudományos igényű megközelítése támpontokat

nyújthat a tanulóknak a mindennapos élethelyzetekben való eligazodáshoz, személyiségük és

kapcsolataik tudatos formálásához.

A tárgy segítségével ábrázolni lehet az ezredforduló nagy civilizációs változásait, a kultúra, a

társadalom, a gazdaság és a természet világában zajló folyamatok rendszerösszefüggéseit.

Cél, hogy segítsen eligazodni korunk legégetőbb kérdéseiben egy olyan nemzedéknek,

melynek egyéni és nemzeti identitását már a globális integrációs fejlemények által

meghatározott szellemi környezetben kell felépítenie.

Témakörök Állampolgári és társadalmi ismeretek

Az önálló életvezetés és meggyőződés kialakításához, a mások véleményének megértéséhez

és tiszteletéhez szükséges képességek kibontakoztatása. A tudatos választói magatartás

hátterének kialakítása.

Gazdasági ismeretek I.-II.

Cél a gazdasági folyamatok és döntési helyzetek elemzéséhez szükséges ismeretek

elsajátítása. A tervezés és elemzés képességeinek fejlesztése az alábbi területeken: üzleti

vállalkozás, munkavállalás, pályázatkészítés, eligazodás a mindennapi élettel szorosan

összefüggő bürokrácia rejtelmeiben.

Szociológia

Célja fejleszteni a kooperatív, kommunikatív, konfliktusok kezelésére képes magatartást.

Hozzásegít az ember társas természetének megértéséhez, ideértve kapcsolataink szerepét a

személyiség fejlődésében, valamint az egyén felelősségét kapcsolataiért.

124


E tanulmányok segítséget nyújtanak a mai magyar társadalommal kapcsolatos kérdések

megértéséhez.

Szociálpszichológia

Hozzásegít az ember társas természetének megértéséhez, ideértve kapcsolataink szerepét a személyiség fejlődésében. Segít a tudatos és felelősségteljes kapcsolatépítés kialakításában. Jelenismeret A kurzus tematikus középpontjában a globalizáció, valamint a modernizácó kérdéseire adható

válaszok kialakítása, a helyes egyéni és kollektív magatartás alapjainak megteremtése áll.

Célszerűnek látszik a mai világgazdaságban érvényesülő törvényszerűségek megértése, a

folyamatok hatásmechanizmusainak ismerete. Az egyéni, valamint a nemzeti és európai

identitás értelmének és jelentőségének felfogása. A természeti környezetben az emberi

beavatkozás hatására végbemenő változások társadalmi és gazdasági meghatározottságának

sokoldalú értelmezése.

Módszerek Az ember és társadalomismeret tárgy sikere a diákok egyéni munkára való sikeres

felkészítésén múlik. Célunk nem elsődlegesen elméleti ismeretek átadása, -noha

természetesen egy fogalmakra, társadalmi-politikai-gazdasági folyamatokra épülő elméleti

anyag ismerete elengedhetetlen-, hanem a diákok felkészítése arra, hogy önálló

kutatómunkájukon keresztül legyenek képesek ezen folyamatok elemzésére, megismerésére.

Elsődleges célunk, hogy a diákok képesek legyenek jelen koruk világának valós

megismerésére, az őket érdeklő, érintő problémák feldolgozására, esetlegesen írásos

bemutatására.

Számonkérés A diákok írásban és szóban teljesíthetik vizsgakötelezettségüket. Házi dolgozat megírásával a

diákok a tanév szorgalmi időszaka alatt, tanári segítséggel dolgozhatnak egy általuk

kiválasztott hétköznapi, vagy tudományos probléma feltárásán. E feladat alapvetően az önálló

kutatási tevékenységet és a komplex (interdiszciplináris) megközelítést helyezi a

középpontba.

125


A szóbeli vizsga a diákok által hallgatott tematikus kurzusok anyagából összeállított tételsor

felhasználásával a vizsgaidőszakban tehető le.

A kurzusok tartalma

1. Állampolgári és társadalmi ismeretek

.Ajánlott óraszám: 12

Témakörök Tartalmak A társadalmi szabályok A társadalom fogalma. A társadalmak fejlődése, tagolódásuk. Osztályok

és rétegek. Az egyén és a jog Az emberi alapjogok. A jogegyenlőség elve. A gyermekek jogai.

Diákjogok. Jogi alapismeretek Jogi alapismeretek. Polgári peres eljárások. A büntetőeljárás szereplői és

főbb szakaszai. Ügyeink intézése Kihez forduljunk? Hatóságok a mindennapi életben. Közigazgatási

eljárások.. A legfontosabb iratminták és kezelésük A fontosabb intézmények. Adózás.

Politikai ismeretek Az állam fogalma. Államformák, politikai rendszerek. A legitim uralom. Az alkotmányosság alapelvei és védelme. A hatalmi ágak megkülönböztetése. Az állam és polgárai. A demokrácia működése. A nyilvánosság szerepe a demokráciában. A politika intézményrendszere a mai Magyarországon és az Európai Unió országaiban. Nemzetközi konfliktusok, szövetségi rendszerek. A kisebbségek helyzete és jogai. Az állam feladatai. Az önkormányzatiság. Civil szervezetek szerepe.

Továbbhaladási feltételek

A tanuló legyen tisztában alapvető állampolgári jogaival és kötelességeivel. Ismerje a Magyar

Köztársaság állam-és közigazgatási intézményrendszerét.

2. Szociológia


Témakörök Tartalmak A szociológia módszertana

Mintavétel, közvéleménykutatás. Kérdőívek, interjú.

Szociálpszichológia. Kultúra, értékek és normák

Egyén, közösség, társadalom. Tanulás és szocializáció. Norma, szerep, státusz. Értékváltozás és életminőség Magyarországon és a nagyvilágban.

Egyenlőtlenség, szegénység

A társadalom rétegződése életkor, nemek, műveltség, vagyoni helyzet, foglalkozás, településformák, vallás és etnikum szerint. Életmód és társadalmi helyzet összefüggései. Kisebbségi élethelyzetetek. A társadalmi helyzet változásai: egyéni és csoportos mobilitás.

126


Népesedés, népesség Alapfogalmak: termékenység, halandóság, reprodukció, halálozás. Kiemelt demográfiai csoportok: Nők, idősek, fiatalok, gyerekek. Magyarországi és nemzetközi tendenciák

A helyi társadalom A lakóhely, mint közösség. Konfliktusok a helyi társadalomban (pl. környezeti kockázatok, biztonság, szegénység, munkanélküliség). A településszerkezet változásai a mai Magyarországon. Város és falu. Urbanizációs és regionális problémák.


A tanuló legyen képes társadalmi problémák azonosítására, összetevőik felismerésére, ezek

megvitatására, önálló véleményalkotásra.

3. Szociálpszichológia


Egyén és csoport. Társas interakciók. Komformitás. Tömegkommuniká-ció

Félelem, harag, agresszió. Normák, normakövetés. Deviáns magatartásformák. Tömeglélektan, csoportlélektan. Sztereotip magatartásformák. Előítélet, diszkrimináció. A média lélektana. A reklám pszichológiája.

Továbbhaladás feltételei: A diák legyen képes a társas interakciók formáinak felismerésére és

helyes alkalmazására. Legyen képes az előítéletes magatartásformák társadalmilag káros

hatásának tudatos felmérésére.

4. Gazdasági ismeretek I.


Témakörök Tartalmak Vállalkozás A vállalkozások csoportosítása méret, tevékenységi kör, vállalkozási

forma, tulajdonforma szerint. Kht, bt, rt, kft, állami tulajdon, magántulajdon. Egy kisvállalkozás alapítása (ötlet, terv, piac, források,) Profit, árbevétel, költségek. A vállalkozás sikerességének és kudarcának főbb okai. A nonprofit szféra főbb területei és sajátosságai. Public relations. Marketing.

A munka világa Munkaviszony, munkaszerződés, kollektív szerződés. A munkáltató és a munkavállaló kapcsolata. Egyéni és kollektív érdekek, érdekképviselet, érdekvédelmi szervezetek. Munkaerőpiac. Álláskeresés, önéletrajzírás, felvételi elbeszélgetés.

Nemzetgazdaság A költségvetés. A gazdaság főbb sarokpontjai – gazdasági növekedés, foglalkoztatottság, infláció, belső egyensúly (költségvetés), külső egyensúly (fizetési mérleg), adósságállomány. A költségvetési hiány okai, veszélyei. Adók.(személyi jövedelemadó, ÁFA, társasági adó, helyi adók, eva). Konjunktúra és válság. A főbb nemzetgazdasági teljesítménymutatók (GDP, GNP).

127


5. Gazdasági ismeretek II


Világgazdaság Külkereskedelem, export, import. A külgazdasági kapcsolatok főbb fajtái, a külkereskedelem. Export, import hazai jellemzői. Valuták, árfolyamok. A kereskedelem korlátai. Vámok, protekcionizmus. Hazánk és a nemzetközi gazdasági szervezetek (IMF, Világbank, WTO – volt GATT). EU-tagság gazdasági nézőpontból. EU-tagság előnyei és hátrányai gazdasági szempontok alapján, (pl. a munkaerő, tőke mobilitása milyen hatással lesz a diákok, mint leendő munkavállalók, vállalkozók életére). Környezetszennyezés, erőforrások korlátozottsága, szegénység.


A tanulók tudják, hogy mi a különbség a vállalkozási forma és a tulajdonforma között.

Tudjanak példát mondani arra, hogy mivel foglalkozik egy vállalkozás. A tanulók tudjanak

önéletrajzot írni. Legyenek képesek önálló véleményt formálni egy-egy gazdasági probléma

okairól és megoldási lehetőségeiről

6. Jelenismeret


Témakörök Tartalmak Az új gazdasági világrend

A piacgazdaság globális tendenciái és mechanizmusai. A növekedés dilemmái. A racionális gazdasági magatartás összetevői a piacgazdaságban. A mikro- és makroökonómia konfliktusai..

Innen és túl a nemzetállamon

Magyarország és a globalizáció kihívása. Az európai integráció kérdései. A “helyi társadalom” fogalma és működése. A nemzeti szuverenitás jelentősége a globalizáció korában. Civilizációs konfliktusok (etnikai, környezeti, vallási, gazdasági). Nemzetközi szervezetek és a nemzetek közössége. A gazdasági világverseny hatása a nemzetgazdaságra, a helyi társadalmakra és a politika nemzetközi intézményrendszerére.

Kultúra és globalizáció A tömegkultúra jelenségeinek értelmezése. A kulturális sokféleség jelentősége és a fennmaradását fenyegető tendenciák.

Hitek és remények Szellemi és vallási körkép az ezredfordulón. A technológiai-gazdasági fejlődés hatása a mindennapi életre

Munkába lépés, pályaválasztás, munkavállalói stratégiák a mai gazdaságban. A hatékonyságelv és a gazdasági világverseny következményei. A munkanélküliség kérdése. A társadalmi tér átalakulása a közlekedési és a távközlési technológia fejlődésének hatására.

A fogyasztók társadalma

A fogyasztói társadalom. A reklám. A jóléti állam. A politikai nyilvánosság átalakulása.

A családi élet változásai

A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása. Változások a szexuális viselkedésben és a nemi szerepekben. A feminizmus törekvései.

Az életmód átalakulásának hatása a

Civilizációs és környezeti ártalmak. A kémiai biztonság kérdései. Az E számok vonzásában. A géntechnológia alkalmazásának társadalmi és

128


testi és lelki egészségre ökológiai kockázata. A növekedés határai A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti

környezetre. Klímaváltozás, erdőpusztulás, talajerózió, az ivóvízbázisok és más természeti erőforrások kimerülése. Környezetszennyezés: az ipari és kommunális hulladék növekedésének és kezelésének kérdései, megelőzés és újrahasznosítás.

Népesedési kérdések Migráció globális méretekben. A menekültkérdés gazdasági, politikai és ökológiai szempontból.


A tanuló ismerje korunk modernizációs és globális folyamatait, legyen képes az önálló

tájékozódásra és véleményformálásra a felmerülő világjelenségekkel és hazai problémákkal

kapcsolatban. Tudja. értelmezni e folyamatoknak a kulturális és természeti környezetre

gyakorolt hatását.

Érettségi kurzusok Belépő tevékenységformák:

A diákok a tematikus kurzusok sikeres teljesítésével megszerezhették azokat az ismereteket,

melyek segítségével könnyen el tudnak igazodni a jelen kor társadalmi, gazdasági és politikai

viszonyai között. Ismeretanyaguk gyarapítása, valamint a rendelkezésükre álló

fogalomkészlet lehetővé teszi számukra a társadalmi kérdések pontos megfogalmazását, s az

azokra adandó válaszok gondos kifejtését.

Középszintű érettségi felkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 48

Középszintű érettségi felkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 36

Emeltszintű érettségi felkészítő kurzus I. Ajánlott óraszám: 72

Emeltszintű érettségi felkészítő kurzus II. Ajánlott óraszám: 66

Tartalom:

Az érettségi kurzusok tematikája megegyezik a mindenkori érettségi követelményekkel

(írásbeli példasorok, szóbeli témakörök).

129


IDEGEN NYELVEK

ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ

Általános célok és feladatok Cél a tantárgyakkal szemben kialakult gátak, negatív hozzáállás és frusztráció csökkentése,

megszüntetése, és így –a lehetőségek szerint,- igyekszünk segíteni a nyelvekhez való pozitív

viszony kialakítását.

A kommunikációs készségek fejlesztésekor nagy hangsúlyt helyezünk a személyiséget

fejlesztő célokra is, miközben magát az elsajátítható tudást adjuk át. A tanulók az órán

különböző társas szituációkban, a mindennapi életükhöz közelálló helyzeteken keresztül

gyakorolhatják az önkifejezés lehetséges formáit. Az órai társas helyzetek során a másokkal

való együttműködés ösztönzi a diákok személyiségének fejlődését pl. az empátia, a kölcsönös

odafigyelés területén.

Idegen nyelvek tanulása elképzelhetetlen az adott népek kultúrájának és hagyományainak

megismerése nélkül. Ezért érdekes, mindennapi életből vett anyagokkal igyekszünk felkelteni

és fenntartani a diákok érdeklődését, valamint bővíteni tudásukat, rálátásukat a célnyelvi

ország kultúrájára.

Célunk, hogy a diákok a hétköznapi életben felhasználható, hasznosítható nyelvi

ismeretekkel rendelkezzenek, valamint elsajátítsák az önálló nyelvfejlesztéshez

elengedhetetlen stratégiákat, amelyek ösztönözhetik őket az egész életen át tartó tanulásra.

Kiemelt célok Legfontosabb célunknak tartjuk, hogy a diákok saját haladási ütemükben tanulhassák a

nyelvet. Figyelembe véve a diákok idegen nyelvekkel és azok tanulásával kapcsolatos

félelmeit és fenntartásait, kommunikációs képességeit, személyiségét, érdeklődését,

ismereteit, biztosítjuk, hogy a számukra legmegfelelőbb tempóban érhessék el az általuk

kitűzött célt.

Cél, hogy az adott idegen nyelvet első helyen választó diákok eljussanak- az Európa Tanács

skálájához igazodva -a B2 szintre, a nyelvet második helyen választók pedig eljussanak

legalább az A2 szintre. Ez egyben az érettségi követelményben meghatározott szint.

130


Részcélok A kerettanterv az idegennyelv-tanítás követelményeit úgy alakította ki, hogy az felkészítse a

diákokat a fent említett feladatokra, akár első, akár második nyelvként választják az adott

idegen nyelvet. A cél, hogy a tanulók megállják helyüket különböző kommunikációs

szituációkban, és tudják a nyelvet céljaik megvalósítására használni. Olyan kommunikatív

emberek képzése a feladat, akik egy adott idegen nyelvi szituációban képesek kreatívan és

hatékonyan megnyilvánulni.

- érdeklődés felkeltése a célnyelv iránt, illetve a nyelvhez való pozitív viszony kialakítása

- a nyelvvel kapcsolatban fennálló félelmek, frusztrációk és gátak csökkentése a felszabadult,

bátorító, és biztonságos légkör megteremtésével, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló meg

merjen szólalni, és gondolatait spontán kifejezze a célnyelv használatával

- különböző kommunikatív eszközök használatának inspirálása, utat adva a tanulók

kreativitásának, és fejlesztve ezzel önálló problémamegoldó képességeiket

- A diákok mindennapi életében előforduló szituációkban az idegen nyelv használat előnyeire

való rávilágítás, s a készségek, képességek gyakori, aktív használatának ösztönzése. A tanuló

minél többet szembesüljön a nyelv használatának szükségességével, s ne úgy tekintse a

nyelvet, mint egy tantárgyat, hanem mint az emberek közti értékes kommunikáció eszközét.

- A kulturális kompetencia fejlesztése. A nyelvtanulás során a tanuló betekintést nyer más

kultúrákba, ami hozzájárul az interkulturális tudatossághoz, készségekhez. Ennek gyakorlati

haszna a hatékonyabb kommunikáció, távlati eredménye pedig tapasztalatszerzés saját

kultúránkon kívüli kultúrákról, amely közelebb visz megismerésükhöz, megértésükhöz. A

tanuló nyitottabbá válik egy más kultúra új élményeinek befogadására, aminek segítségével,

gazdagabb, összetettebb személyiséggé fejlődhet

- Fontos szempont az oktatás során, hogy a tanulók felismerjék, hogyan tudják alkalmazni,

illetve hogyan lehet segítségükre a célnyelv más ismeretek elsajátítása, más tantárgyak

tanulása során.

- Sok diák számára nehézséget okoz a vizsgaszituációban megkövetelt kommunikáció, ezért

tudatosan fel kell őket készíteni, hogy képesek legyenek a szituációt kezelni.

- A való életben a nyelvi készségek általában nem izoláltan jelennek meg: gyakran előfordul,

hogy egy levélre szóban válaszolunk, egy újságcikkre, rádióműsorra írásban reagálunk stb.

Éppen ezért fontos, hogy a nyelvi készségeket lehetőleg a nyelvórán is integráltan fejlesszük.

131


A képzés módszere A középiskolába újonnan bekerülő diákok tudásukat illetően meglehetősen heterogén képet

mutatnak, ezért a nyelvoktatás nem támaszkodhat közvetlenül a már megszerzett ismeretekre,

hanem a diákok aktuális tudásszintje, mentális állapota, meglévő készségeik és nyelvvel

kapcsolatos céljaik határozzák meg a tanulási folyamatot (óraszám, csoport, tanulási idő stb.)

A tantervben a nyelvtudás szintjeit a könnyebb követhetőség kedvéért öt nagy egységre

bontottuk, amelyet az európai hatfokú szisztéma alapján állapítottunk meg(A1-, A1, A2, B1,

B2). Egyik szintről a másikra a diákok meghatározott számú kurzusokon keresztül jutnak el.

Az idegen nyelvet második helyen választóknak az A2 szintre kell eljutni, ez hat kurzus

teljesítését jelenti amennyiben a diák hozott tudása megfelel az Európa tanács szintleírása

szerinti A1- szintnek, vagyis a bemeneti követelménynek. A középszintű érettségihez (B1

szint) további két érettségi előkészítő kurzus szükséges. Ha valaki emeltszintű érettségit

szeretne tenni, annak még további két, emeltszintű érettségire felkészítő kurzuson kell részt

venni a 8 kurzus után, tehát összesen 10 darab kurzus fedi le a szintleírásnak megfelelő B2-es

szintet.

A nyelvtanítás sajátosságai miatt, az idegennyelv-tanítás eltér a többi tantárgytól abban, hogy

a kurzusok sorrendje kötött. Az egyes kurzusok nem választhatóak szabadon, hanem a diákok

- aktuális adott idegen nyelvi kommunikációs készségeik, és képességeik

- mentális állapota

- nyelvvel kapcsolatos elképzelései

- különböző életkorbeli, csoporton belül betöltött szerephez fűződő stb. sajátosságai

határozzák meg, mely kurzusokat választhatják. A kommunikációs kompetencia tekintetében

tehát linearitást, azaz egymásra épülést mutatnak a kurzusok. Tanulmányaik során a tanulók a

kommunikációs céljaik megvalósításában egyre magasabb szintre jutnak el, amely szintek

nem felcserélhetőek.

A témakörök, a kommunikációs szándékok, és a nyelvtani kompetencia tekintetében azonban

nincs ilyen mértékű kötöttség. A különböző témák és nyelvtani szerkezetek, a különböző

szinteken újra és újra megjelenhetnek, s meg is jelennek, természetesen eltérő nehézségi

fokon. Ezzel biztosítható az egyéni haladási ütem valamint a rendszer átjárhatósága.

132


Az egyes kurzusokon előforduló témakörök az érettségi követelményekben meghatározott

témakörök közül kerülnek ki, szem előtt tartva az aktuális tanulócsoport érdeklődési körét,

mentális beállítottságát. Az első hat kurzus végére azonban a tanulók az összes témakörrel

megismerkednek, s a tanult témákról, a tanult nyelvi, és szókincsbeli eszközök segítségével

idegen nyelven képesek kifejteni véleményüket gondolataikat, s a felmerülő egyszerűbb

kérdésekre válaszolni tudnak a tőlük elvárható nyelvi szinten. A középszintű érettségire

felkészítő kurzusokon újra előkerül minden témakör, bár már nem olyan részletességgel, mint

az első hat kurzus során, inkább részben ismétlő, nagyobb részben kiegészítő, illetve a

meglévő ismereteket elmélyítő céllal. Az emelt szintű érettségire felkészítő kurzusokon újra

előkerül minden téma, természetesen még magasabb nyelvi szinten, bővebb szókinccsel,

elvontabb gondolatokkal gazdagítva.

A hat kurzus során előkerülő témakörök az érettségi követelményrendszerben

meghatározottak szerint:

- személyes vonatkozások és a család /tanuló személye, családi élet/

- ember és társadalom /emberek külső belső jellemzése, ünnepek vásárlás/

- környezetünk /otthon, lakóhely és környéke, időjárás/

- az iskola /saját iskola, nyelvtanulás/

- a munka világa /diákmunka, pályaválasztás/

- életmód /napirend, kedvenc ételek/

- szabadidő, művelődés, szórakozás /színház, mozi, kedvenc sport/

- utazás, turizmus /tömegközlekedés, utazási előkészületek/

- tudomány és technika /népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök

szerepe a mindennapi életben/

- célnyelvi ország kultúrája, földrajza, és egy két fontosabb történelmi esemény

Ahhoz, hogy a tanulók interakciókban részt tudjanak venni, nem elég az, hogy adott témáról

ki tudják fejteni nézeteiket. Hogy egy beszélgetésbe be tudjanak kapcsolódni néhány szóval,

vagy egy-két mondattal, illetve, hogy reagálni tudjanak az elhangzottakra, meg kell

ismerkedniük a társas viselkedés szabályaival. Meg kell tanulni beszélgetést kezdeményezni,

udvariasan szót kérni, átadni a szót a beszélgetőpartnernek, figyelmesen hallgatni a másikat és

lezárni a beszélgetést. Tudni kell, hogy kivel milyen hangnemet illik megütni, mi számít

viccnek, mi durvaságnak. A tanulóknak el kell sajátítani azokat a stratégiákat, azokat a kis

„forgatókönyv mintákat” (szcenáriókat), amelyeket akkor alkalmazunk, amikor kiszámítható

133


helyzetekben feladatokat végzünk (pl. ételrendelés). Ezeknek a „forgatókönyveknek” elemi

részei a beszédszándékok, vagy kommunikációs szándékok. (pl. információkérés és -adás,

vélemények cseréje). Ezek tanításának sorrendje a témakörökhöz hasonlóan szabadon

választható. Az első hat kurzus során a tanulók megismerkednek az összes olyan egyszerűbb

beszédszándékkal, amelyekkel a mindennapjaiban a leggyakrabban találkozhat. A közép- és

emelt színtű érettségire felkészítő kurzusokon ezen kommunikációs szándékok gyűjteménye

némileg bővül amellett, hogy a már ismert beszédszándékok árnyaltabb kifejezésére is

felkészülnek a tanulók.

Az első hat kurzus során előforduló beszédszándékok:

Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:

- megszólítás;

- köszönés, elköszönés;

- bemutatás, bemutatkozás;

- telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés

- személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás;

- érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás;

- engedélykérés és arra reagálás;

- köszönet és arra reagálás;

- bocsánatkérés és arra reagálás;

- gratuláció, jókívánságok és arra reagálás.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:

- sajnálkozás;

- öröm;

- elégedettség, elégedetlenség;

- csodálkozás;

- remény;

- bosszúság.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:

- véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás;

- valaki igazának az elismerése és el nem ismerése;

- egyetértés, egyet nem értés;

- érdeklődés,;

- tetszés, nem tetszés;

134


- dicséret, kritika;

- ellenvetés;

- akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség;

- ígéret; szándék, terv,

- érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:

- dolgok, személyek megnevezése, leírása;

- események leírása;

- információkérés, információadás;

- igenlő vagy nemleges válasz;

- tudás, nem tudás;

- bizonyosság, bizonytalanság;

- ismerés, nem ismerés.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:

- kérés;

- tiltás, felszólítás;

- segítségkérés és arra reagálás;

- javaslat és arra reagálás;

- kínálás és arra reagálás;

- meghívás és arra reagálás.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:

- visszakérdezés, ismétléskérés;

- nem értés;

- betűzés kérése, betűzés;

- felkérés lassabb, hangosabb beszédre;

- beszélési szándék jelzése, téma bevezetése;

- megerősítés

- témaváltás, beszélgetés lezárása.

Az érettségihez szükséges kommunikációs szándékok:

Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:

- megszólítás;

- köszönés, elköszönés;

135


- bemutatás, bemutatkozás;

- telefonálásnál bemutatkozás, elköszönés;

- szóbeli üdvözletküldés;

- személyes és hivatalos levélben megszólítás;

- személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás;

- érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás;

- engedélykérés és arra reagálás;

- köszönet és arra reagálás;

- bocsánatkérés és arra reagálás;

- gratuláció, jókívánságok és arra reagálás;

- együttérzés és arra reagálás.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:

- hála;

- sajnálkozás;

- öröm;

- elégedettség, elégedetlenség;

- csodálkozás;

- remény;

- félelem;

- bánat;

- bosszúság.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:

- véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás;

- valaki igazának az elismerése és el nem ismerése;

- egyetértés, egyet nem értés;

- érdeklődés, érdektelenség;

- tetszés, nem tetszés;

- dicséret, kritika,;

- ellenvetés;

- ellenvetés visszautasítása;

- akarat, kívánság, bizonytalanság, képesség, szükségesség, kötelezettség, lehetőség;

- ígéret;

- szándék, terv,

- érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia, érdeklődési kör iránt.

136


Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:

- dolgok, személyek megnevezése, leírása;

- események leírása;

- információkérés, információadás;

- igenlő vagy nemleges válasz;

- válaszadás elutasítása;

- tudás, nem tudás;

- bizonyosság, bizonytalanság,

- emlékezés, nem emlékezés.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:

- kérés;

- tiltás, felszólítás;

- segítségkérés és arra reagálás;

- javaslat és arra reagálás;

- kínálás és arra reagálás;

- meghívás és arra reagálás;

- reklamálás;

- tanácskérés, tanácsadás;

- segítség felajánlása és arra reagálás;

- ajánlat és arra reagálás.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:

- visszakérdezés, ismétléskérés;

- nem értés;

- betűzés kérése, betűzés;

- felkérés lassabb, hangosabb beszédre;

- beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, félbeszakítás;

- megerősítés;

- körülírás;

- témaváltás, beszélgetés lezárása.

A kommunikációs stratégiák egy adott szituációban, valamint a szükséges beszédszándékok

természetesen erősen függenek a célnyelvi konvenciók, szabályok ismeretétől, ezért a

célnyelvi kultúrával kapcsolatos ismeretek tanításának kiemelkedő szerepe van az idegen

nyelvtanítás során.

137


A nyelvi kompetenciák tekintetében a tapasztalatok szerint a szorosan nem egymásra épülő

nyelvtani szerkezeteket egymástól függetlenül, nem egymásra építve is lehet tanítani.

Különösen fontos ez azoknak a tanulóknak az esetében, akik már sokat tanulták a nyelvet, de

sokat elfelejtettek, vagy bizonyos szerkezeteket bár ismernek, de hibásan használnak, avagy

korábbi negatív tapasztalataik miatt bizonyos szerkezetek használatát mellőzik, esetleg

teljesen elutasítják. A tananyag rendszerint nem nyelvtani anyagrészek köré csoportosul,

hanem inkább a csoport tagjait érintő és őket érdeklő témák köré. A nyelv tanításának módja

így a témaközpontú megközelítés.

Ezért az elsajátítandó nyelvi kompetenciák nem kurzusokra lebontva tagoltak, hanem

alkalmazkodva az Európai tanács által meghatározott, és az érettségi követelményekben

célként kitűzött szintrendszerhez, 4 csoportra bomlanak, amelyből az utolsó csoport az emelt

színtű érettségihez szükséges elemek gyűjteménye. Az első három kurzus után /A1 szint/, a

hatodik /A2/, a nyolcadik /B1/ és a 10-ik /B2/ kurzus meghatározott nyelvi struktúrák, elemek

permutációjából kerülnek ki az egyes kurzusokon előforduló nyelvi kompetenciák, így

biztosítva, a nyelvtanítás a tanulócsoport tudásszintjéhez és érdeklődési köréhez

szabhatóságát.

Minden kurzuson az újabb elsajátítandó nyelvi szerkezetek mellett természetesen, újra és újra

előkerülnek a korábbi kurzusokon tanult nyelvi elemek, elősegítve azok rögzülését,

ösztönözve használatukat.

Fejlesztési Követelmények A kurzusok végére a diákok az ismert témakörökben képesek érdemben megnyilvánulni,

hallott és olvasott szövegeket alkotni és értelmezni a kurzus szintjének megfelelően, valamint

a tanult élethelyzetekben a célnyelven helytállni.

Bemeneti követelmények: A diákok általában az A1- szintnek megfelelő tudást hoznak az általános iskolai

tanulmányaikból. Ez azt jelenti, hogy képesek a legegyszerűbb utasításokat, kéréseket

megérteni és azokra válaszolni, illetve egyszerűbb kérdéseket feltenni. A legalapvetőbb

szavakat, kifejezéseket felismerik írott szövegben és le is tudják írni azokat, illetve

egyszerűbb mondatokba is képesek foglalni őket.

138


Amennyiben a diák egy új idegen nyelv tanulását kezdi meg a középiskolában, számára a

tanulmányok a 0. kurzussal indulnak, melynek a végső értékelése nem érdemjeggyel történik,

hanem megfelelt/nem megfelelt minősítéssel, amelynek alapján folytathatja tanulmányait az

1. kurzuson.

Tartalom:

0. kurzus

A diák képes a legegyszerűbb utasításokat, kéréseket megérteni és azokra válaszolni, illetve

egyszerűbb kérdéseket feltenni. A legalapvetőbb szavakat, kifejezéseket felismeri írott

szövegben és le is tudja írni azokat, illetve egyszerűbb mondatokba is képes foglalni őket.

1.-3.kurzus

Három kurzus szükséges az európai minimumszint, vagyis az A1 eléréséhez. A harmadik

kurzus végére a diák megérti és használja a leggyakoribb mindennapi kifejezéseket, be tud

mutatkozni, képes személyes jellegű kérdésekre válaszolni és azokat feltenni. Írott szövegben

is megérti az ismerős szavakat, valamint képes egyszerű nyomtatványok kitöltésére,

üdvözlőlapok írására, kisebb, összefüggő fogalmazások alkotására. Felfigyel a mindennapi

életében felbukkanó ismert idegen nyelvű szavakra és szófordulatokra, és ezeket képes a

célnyelven helyesen kimondani.

4.-5.-6. kurzus

A diák megérti a közvetlen környezetéhez kapcsolódó kifejezéseket, képes ezen témákban

egyszerűbb nyelvi eszközökkel beszélni valamint begyakorolt nyelvi helyzetekben

kommunikálni. Képes a vele kapcsolatos eseményekről egyszerűen beszélni, magát

megértetni. Tud röviden mesélni magáról , családjáról, otthonáról és tanulmányairól, rövid

magánlevelet írni.

7.-8. kurzus

Ezek a középszintű érettségire felkészítő kurzusok, ezért a kurzus végén a követelmények

megegyeznek az érettségi követelményben meghatározottakkal.(B1)

Ezen a szinten a diák már önállóan használja a célnyelvet. Megérti a hétköznapi szövegekben

található fontosabb információkat. Képes boldogulni egy esetleges külföldi utazás kapcsán

felmerülő helyzetekben, valamint összefüggően írni vagy beszélni írni az általa ismert és őt

139


érdeklő témákban. Ki tudja fejezni jövőre vonatkozó terveit, élményeit, és képes

megindokolni álláspontját.

9.-10. kurzus

Ezek az emelt szintű érettségire felkészítő kurzusok, amelyek követelményei megegyeznek az

érettségi követelményben meghatározottakkal.(B2)

A diák ezen a szinten megérti az elvontabb témájú szövegek gondolatmenetét, viszonylag

zökkenőmentesen kommunikál akár anyanyelvű beszélőkkel is. Képes világos és részletekbe

menő szövegeket alkotni elvontabb témakörökben, véleményét az aktuális témákról

részletesen kifejteni.

A továbblépés feltételei és az értékelés módja A kurzusok során a tanulók folyamatos írásbeli és szóbeli visszajelzést kapnak fejlődésükről.

Fontosnak tartjuk, hogy a diákok rendszeresen szembesüljenek a tanulási folyamat során az

idegen nyelvi kommunikációban elért eredményeikkel, ezzel igyekszünk fejleszteni

önértékelésüket, és bátorítani őket a célnyelv használatára.

A diákok érdemjegyeiket a kurzusok tananyagán alapuló, szerkezetében az érettségihez

hasonló vizsgákon szerezhetik meg. A vizsgák általában mind írásban, mind szóban mérik fel

a tanulók képességeit.

140


ANGOL NYELV

Célok és feladatok Az angol nyelvtanítás jelentősége Magyarországon az elmúlt évtizedekben lényegesen

megnőtt. Ennek oka egyfelől az angol nyelv nemzetközi kommunikációban betöltött

szerepének erősödése szerte a világon. Az Internet elterjedése elősegítette, hogy az angol

nyelv már nemcsak a tudományok, vagy a technika területén, de a hétköznapi ember számára

is egyre fontosabb kommunikációs eszköz lett a különböző országok között. Európában az

Internet és a technikai fejlődése mellett az Európai Unió megalakulása további ösztönző

erőként jelent meg a nemzetközi kommunikációban, amelynek eszköze szintén az angol

nyelv. Ezzel az angol nyelv szerepe a többi modern nyelvtől kissé elkülönült, egyfajta

univerzális nyelv lett.

Magyarország Európai Uniós csatlakozásával ezért az angol nyelvtudás létfontosságúvá vált,

a nyelvoktatás szerepe pedig megnőtt szerte az országban a nagyobb mobilitás, a hatékonyabb

nemzetközi kommunikáció, az információ hozzáférhetőségének javítása érdekében. Mind a

továbbtanulásban, mind a munkavállalásban fontos szerepet játszik az angol nyelv ismerete és

használata. Ezen kialakult igényhez az oktatásnak alkalmazkodnia kell.

A kerettanterv az angol nyelvtanítás követelményeit úgy alakította ki, hogy az felkészítse a

diákokat a fent említett, a modern társadalmakban felmerülő feladatokra, akár első, akár

második nyelvként választják ezt a tárgyat. A cél, hogy a tanulók megállják helyüket

különböző kommunikációs szituációkban, és tudják a nyelvet céljaik megvalósítására

használni. Olyan kommunikatív emberek képzése a feladat, akik egy adott idegen nyelvi

szituációban képesek kreatívan és hatékonyan megnyilvánulni.

Módszerek: Az angol nyelv tanítása teljes mértékben megfelel a idegen nyelv általános bevezetőjében

leírtaknak. A nyelvtanítás témaközpontú és az előforduló témák, illetve kommunikációs

szándékok gyűjteménye megegyezik az érettségi követelményben és az általános bevezetőben

szereplőekkel.

A nyelvi kompetenciák csoportra bomlanak, amelyből az utolsó csoport az emelt színtű

érettségihez szükséges elemek gyűjteménye. Az első három kurzus után /A1 szint/, a hatodik

141


/A2/, a nyolcadik /B1/ és a 10-ik /B2/ kurzus után meghatározott nyelvi struktúrák, elemek

permutációjából kerülnek ki az egyes kurzusokon előforduló nyelvi kompetenciák.

Elsajátítandó nyelvi formulák:

1. csoport

- főnevek és azok többesszáma

- névelők

- tő-és sorszámnevek

- névmások

- some, any, no, somebody, anybody ,stb.

- sok és kevés /many much, a lot of , few, little/

- összes, minden / all, every, each/

- birtokviszony

- Múltbeli események elmesélése

- Jelen idejű egyszerű és folyamatos szemlélet

- Egyszerű jövőbeli események kifejezése

- Állító és kérdő szórend egyszerű kérdésekben, állításokban, kérdőszavak

- Egyszerű felszólító mondatok, kérések, Do it!, Can you..?, Could you…?Don’t do that!

- hely-és időhatározós prepozíciók

- There is/There are

- Melléknevek és fokozásuk

- Like+ing

2. csoport

- névelők

- tő-és sorszámnevek

- névmások

- főnevek és azok többesszáma

- some, any, no, somebody, anybody , both, either, neither, stb.



- birtokviszony

- Korábbi események egyes esetei, és a múltbeli események

- Jelen és múlt idejű egyszerű és folyamatos szemlélet

142


- Jövőbeli események kifejezése (going to/will future)

- inderect present questions

- néhány segédige

- összehasonlító mondatok, melléknevek és fokozásuk

- néhány kötőszó, egyszerűbb összetett mondatok

- time clauses

- Állító és kérdő szórend kérdésekben, állításokban, kérdőszavak

- Néhány ige +gerund/ infinitive /want to. Prefer doing, etc./


- hely-és időhatározós prepozíciók

3. csoport

- névelők

- névmások

- some, any, no, somebody, anybody ,

- főnevek és azok többesszáma megszámlálható megszámlálhatatlan főnevek



- Korábbi események esetei, és a múltbeli események

- Egyszerű és folyamatos szemlélet

- Jövő különböző kifejezésmódjai és összehasonlításuk

- Állító és kérdő szórend kérdésekben, állításokban, alanyra kérdezés

- causative cases

- concessive clauses

- had better, would rather

- indirect speech /egyszer- mondatokban/

- present probability

- first, second conditional sentences

- present, past passives

- képességet és lehetőséget kifejező segédigék jelen ideje és szinonímáik

- clause of purpose

- time clauses

- relative pronouns(that/which stb.), egyszerű összetett mondatok

- indítványozás(shall, let’s)

143


- question tags

- összehasonlító mondatok

- néhány kötőszó, összetett mondatok

- Állító és kérdő szórend kérdésekben, állításokban, kérdőszavak

- Néhány ige +gerund/ infinitive /want to. Prefer doing, etc./


- Melléknevek és fokozásuk

- Prepozíciók

- Pár vonzatos ige

4. csoport

- névelők

- névmások

- some, any, no, somebody, anybody ,

- főnevek és azok többesszáma megszámlálható megszámlálhatatlan főnevek,



- átfogó igeidő szemlélet

- enbedded questions

- kötőmód

- hangsúlyozás

- inversion

- relative clauses, relative pronouns

- causative clauses

- concessive clauses

- clause of purpose

- time clauses

- segédigék jelen és múlt ideje, különböző jelentései

- present and past probability

- all conditionals

- I wish, if only

- had better, would rather

- indirect speech

- indítványozás

144


- question tags

- összehasonlító mondatok

- Kötőszavak, összetett mondatok

- szórend

- gerund/ infinitive

- participle constructions


- Prepozíciók

- Vonzatos igék, Phrasal verbs

Az angol nyelvtanítás a kommunikatív kompetencia tekintetében egymásra épülő kurzusokon

keresztül valósul meg.

Bemeneti követelmények: Az angol nyelvtanítás, figyelembe véve a diákok általános iskolában megszerzett tudását, az

Európai tanács szintleírásának megfelelő A1- szintről indul. Azon diákok, akik nyelvtudása

nem éri el ezt a szintet valamilyen okból kifolyólag, mégis az angol nyelvet választják, egy

nulladik kurzuson vehetnek részt, amelyen megszerezhetik ezt a hiányzó tudást.

TARTALOM:

0. kurzus

Ajánlott óraszám 60 óra

Fejlesztési követelmények:

Kommunikatív készségek:

Beszédértés és hallott szöveg értése:

A tanulók képesek a hozzájuk intézett egyszerűbb utasításokat, kéréseket, és kérdéseket

megérteni, különösen, ha a beszéd tagolt jól érthető, és segítségként egyéb kommunikációs

eszközök is kísérik, vagy támasztják alá az információt.

Képesek a tanult szavakat hallás után megérteni és leírni helyesen.

Beszédkészség:

A tanulók képesek egyszerűbb utasításokat, kéréseket, és kérdéseket megérteni és azokra

egyszerű választ adni, vagy reagálni. Beszédében a nyelvi hiányosságaiból adódó félreértések

145


elkerülése, vagy nyomatékosítás végett, kreatívan használja a kommunikáció egyéb eszközeit

segítségként.

A környezetével kapcsolatos témákban /pl. barátok, család, mindennapos cselekvések/

ismerik az alapszavakat, kifejezéseket /pl. számok, dátumok, óra, színek, hétköznapi tárgyak,

igék/, s ezeket felhasználva, képesek alapvető kérdéseket feltenni, illetve megérteni.

Használni tudják a legegyszerűbb nyelvi formulákat ,/pl. am/are/is, present simple, felszólítás,

there is/there are szerkezet, Can, névmások/.

Szövegértés /olvasott szöveg értése/:

A tanult szavakat, nyelvi formulákat írott szövegben is felismerik, s képesek segítségükkel

rövid rendkívül egyszerű szövegek tartalmára következtetni

Íráskészség:

Magukról, közvetlen környezetükről, képesek, írásban pár egyszerű, jól begyakorolt

tőmondatban információt adni a tanult nyelvi formulák felhasználásával. A tanult szavakat

helyesen írják le.

1. kurzus





Világos, tagolt, érthető beszédben, vagy hallott szövegben a tanuló mindennapi szükségleteire

vonatkozó egyszerűbb mondatok, instrukciók, kérdések megértése. A tanuló a hozzá intézett,

és gondosan megfogalmazott instrukciókat meg tudja érteni, és azokra reagálni tud.

Lassú, szünetekkel ellátott, esetleg többször megismételt szövegben a tanulók felismerik és

értelmezni tudják az egyszerűbb tanult, nyelvtani szerkezeteket, és szavakat.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

A tanult egyszerűbb nyelvtani szerkezetek és szavak használata a kommunikációs célok

megvalósítására. A tanuló képes érdemben reagálni olyan egyszerűbb, begyakorolt

szituációkban, amelyekkel mindennapjai során szembesülhet. /pl külföldieknek való

segítségnyújtás/ Beszédszándéka megvalósítása érdekében, kreatívan képesek alkalmazni

146


különböző, ismert, //nem feltétlenül nyelvi??// kommunikácós eszközöket és stratégiákat a

nyelvtani szerkezetbeli, és szókincsbeli hiányosságaiból adódó nehézségeinek áthidalására. A

beszéde által kiváltott hatást, reakciót értelmezni tudja.

Összefüggő beszéd:

A tanuló begyakorlott témákról képes néhány rendkívül egyszerű tőmondatban

megnyilvánulni.


Egyszerűbb mondatok, tanult szerkezetek, szavak felismerése írott szövegben is. A tanuló

felfigyel rájuk, és értelmezni is tudja azokat az egyszerűbb szlogeneket és feliratokat

amelyekkel mindennapi élete során találkozik.

Íráskészség:

Egyszerűbb formanyomtatványokat képes kitölteni. Pár tőmondatban megfogalmazott

irányított fogalmazást, vagy minta alapján levelet tud írni a tanult témákban a begyakorolt

szavak és nyelvtani szerkezetek felhasználásával.

2. kurzus



Kommunikatív készségek

Beszédértés és hallott szöveg értése

A tanuló képes felismerni és értelmezni hallás után a tanult egyszerűbb nyelvtani

szerkezeteket, szavakat mind társas szituációban, mind audio eszközök közvetítésével /Tv,

magnó, videó/ amennyiben azokat tisztán és érthetően hallja, és zavaró tényezők nincsenek.

Kb.100 szavas tagolt, egyszerű, köznyelvi szövegből a számára lényeges információt megérti.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

A tanuló képes egyszerűbb mondatokban közlések megfogalmazására, kérdések feltevésére.

Egyszerűbb, begyakorolt, kommunikációs helyzetben a szituációhoz, és beszédszándékhoz

illően tudja magát kifejezni a szituációhoz kapcsolódó, tanult beszédfordulatok, nyelvi elemek

felhasználásával. A beszéde által kiváltott hatást, reakciót értelmezni tudja.

147



A tanult nyelvtani szerkezetek és szavak segítségével egyszerűbb mondatokban el tudja

mesélni a vele kapcsolatos eseményeket, bár még beszédében sokszor szünetet tarthat, amikor

a kifejezéseket keresgéli, vagy mondanivalóját helyesbíti. A tanult nyelvtani szerkezetek

helyes használatára még erőteljesen figyelnie kell, ezért még többször vét hibát, az igeidőket

összekeverheti.



felfigyel rájuk, és értelmezni is tudja azokat az egyszerűbb szlogeneket és feliratokat,

amelyekkel mindennapi élete során találkozik különösen, ha kép is van hozzá.

Íráskészség:

Egyszerűbb formanyomtatványokat képes kitölteni. Pár mondatos, kb 100 szavas szöveget

tud írni, amelyben képes megfogalmazni élményeit és vele történt eseményeket. Minta alapján

rövid feljegyzést, egyszerű e-mailt, vagy levelet képes írni.

3. kurzus





Rövidebb, összefüggő szöveg megértése. A tanuló képes kb. 150 szavas gondosan

megfogalmazott, tagolt, de összefüggő beszédet követni, amennyiben annak szókincse és

nyelvi elemkészlete nem tér el jelentősen a diák tanult készletétől. Tud következtetni a

tanultak felhasználásával egyes esetleg nem ismert nyelvi elem jelentésére, ha erre hosszabb

szünet áll rendelkezésére.

Felfigyel a környezetében hallott autentikus szövegekre, amelyekkel mindennapi élete során

többször találkozik. /pl média közvetítésével, véletlenül hallott beszélgetésből, stb./

Beszédkészség:

Beszélgetés:

148


A tanuló egyszerű módon kommunikálni tud. Már nem csak a begyakorolt, adott

szituációkhoz kapcsoló fordulatok meglehetősen korlátozott készletére épít, hanem a tanult

szavakat, nyelvi elemeket kreatívabban kombinálva képes feltenni, és meg válaszolni

egyszerű kérdéseket, megállapításokat. Ha értési, vagy kifejezési problémái adódnak, képes a

célnyelven segítséget kérni, s így rövidebb, társalgásban részt venni, különösen, ha a

beszélgető partner segítőkész, és a tanulónak segít formába önteni mondandóját.


Tanult témákról és cselekvésekről pár mondatos, egyszerű leírást tud adni, amelyek többnyire

különálló fordulatokat tartalmaznak. Beszéde során néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és

mondatfajta betanult készletét korlátozott mértékben alkalmazza. /lsd ezek készletét a

nyelvtani kompetenciák részben//


Egyszerűbb olvasott szövegből képes a számára lényeges információt kiszűrni, bár szükség

szerint többször újraolvassa, mert a lényeges elkülönítése a lényegtelentől még nehézséget

okozhat. Fogalmat tud alkotni egyszerűbb, rövid információs anyagok, leírások tartalmáról, fő

gondolatáról.

Íráskészség:

Az egyszerű formanyomtatványokat elég nagy maga biztonsággal ki tudja tölteni. Rövid,

egyszerű feljegyzéseket, üzeneteket, képeslapokat tud írni barátainak. Begyakorlott kötött

fordulatokat használ, és többnyire különálló egyszerű mondatokban fogalmaz, az előforduló

összetett mondatokat pedig legtöbbször az „and” or „but”, „then” kötőszavak kapcsolják

össze. Szótár segítségével rövid levelet, üzenetet, e-mailt tud írni.

4. kurzus



Kommunikatív készségek


Köznyelven, ismerős témáról folyó világos beszéd fő vonalának megértése. A tanuló képes

megállapítani egy rövid egyszerű, hétköznapi beszélgetés témáját magnófelvételről, vagy élő

segítőkész beszélgető partnerek közvetítésével, ha az a tanuló számára ismert témákat érint,

149


jól érthető, lassú, és világos, illetve nehézség esetén ismétlésre vagy átfogalmazásra lehetőség

van.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

Ismerős begyakorolt feladatokban egyszerű és közvetlen információcsere lebonyolítása. A

tanuló boldogul a mindennapos, gyakorlati szituációkban, mert képes egyszerű, tényszerű

információ megszerzésére és továbbadására. Jelezni tudja mikor követi a társalgást, és ha

elveszti a fonalat.


Egyszerű leíró nyelv használatával rövid állításokat és összehasonlításokat tud alkotni. El

tudja mondani mit miért szeret, vagy nem így önálló véleményét korlátozott módon, de ki

tudja fejteni a tanult szavak és egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával. Bár még

rendszeresen elkövet alapvető nyelvi hibákat, például hajalmos összekeverni az igeidőket,

azonban rendszerint világos, hogy mit akar elmondani..


Meg tud érteni olyan egyszerű szövegeket, amelyek a leggyakrabban előforduló szókincset,

valamint nemzetközileg használt szavakat tartalmaznak. A mindennapi témájú, konkrét, rövid

szövegek általános mondanivalójának segítségével a szövegösszefüggésből egy-két ismeretlen

szó valószínű jelentésére következtetni tud. Meg tud találni bizonyos információt, egyszerű

mindennapi szövegekben, például levelekben, brosúrákban, prospektusokban, menetrendben,

telefonkönyvben, stb.

Íráskészség:

Begyakorolt témákban, adott céllal önállóan képes rövid egyszerű magánlevelet megírni. A

tanuló mindennapi életére, szükségletekre, személyes eseményekre vonatkozó közvetlen

üzenetet, feljegyzést tud készíteni.

5. kurzus




Beszédértés/hallott szöveg értése/:

150


Hétköznapi dolgokkal foglalkozó szövegből a lényeges információ elkülönítése. A tanuló

képes hallás után elkülöníteni a számára lényeges információt a lényegtelentől, ha az

információ nem túl hosszú, tisztán érthető, a tanuló számára ismert témájú szövegben hangzik

el akár. Megérti a körülötte zajló eszmecsere témáját, ha a beszélők lassan beszélnek, és

témában, szókincsben, nyelvi elemek használatában az egyszerűségre törekszenek.

Felfigyel a médiára mint információforrásra, s a számára fontos utasításokat, egyszerű

mondatokban megfogalmazott információt ki tudja szűrni a televízió, vagy rádió adásaiból.

Beszédkészség

Beszélgetés:

A tanuló begyakorolt, kiszámítható szituációkban nagyobb erőfeszítés nélkül boldogulni tud.

Egyszerű társalgásban megérteti magát. Ismert, vagy az érdeklődési körébe tartozó témákkal,

hétköznapi tevékenységekkel kapcsolatos kérdéseit, gondolatait, és adott kérdésekre adott

válaszait önállóan meg tudja fogalmazni, még ha gyakran meg is akad, és újra kezdi,

átfogalmazza mondandóját. Bizonyos árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaillő

árnyalt választ tud adni, s így egyszerűen, de hatékonyan képes társadalmi kapcsolatokat

létesíteni, és társasági érintkezést fenntartani.


Egyszerű fordulatok és mondatok sorozatával és egy-két /és, de, mert kötőszavakkal

összekapcsolt/ összetett mondattal rövid alapvető leírást tud adni eseményekről és

tevékenységekről. Ismerős, a mindennapi élettel kapcsolatos témákban rövid, begyakorolt

előadást tud tartani, s az előadással kapcsolatos egyszerű kérdéseket meg tudja válaszolni.


A tanuló megért egyszerű, standard, begyakorolt ismerős témákkal kapcsolatos leveleket és

faxokat, amelyek szókincse, nyelvi elem készlete nem tér el lényegesen a tanuló készletétől.

Ilyen típusú szövegekből nehézség nélkül tudja kiszűrni a számára lényeges információt

anélkül, hogy sokszor újraolvasná a szöveget, ugyanakkor szükség esetén, részleteiben is

értelmezni tudja a szöveget, az ismeretlen szavak, nem jelentenek nagy akadályt.

Képes értelmezni egyes közhasznú táblát, feliratot: pl. nyilvános helyen, utcán, étteremben,

vasútállomáson az utasításokat, veszélyre figyelmeztető táblákat.

151


Íráskészség

A tanuló élményeiről, eseményekről, cselekvésekről alapvető leírást tud adni, levélben,

képeslapon, stb. A mondatok közt már összefüggések is találhatók, bár még a begyakorolt

fordulatok túlsúlya érezhető.

6. kurzus




- Beszédértés és hallott szöveg értése:

Hétköznapi témájú, tagolt, köznyelven folyó, begyakorolt beszélgetések, eszmecserék

erőfeszítések nélküli követése. A tanuló a körülötte folyó nem túl gyors, világos, ismert

témájú beszédben egyes ismeretlen szavak jelentését képes a szövegösszefüggésből

kikövetkeztetni, s az előforduló egy-két ismeretlen nyelvi elem nem gátolja a lényeges

információk kiszűrését. A tanuló egyértelműen el tudja különíteni a nem tanult nyelvi

elemeket a lassú beszédben, és az emiatt felmerülő nehézségeit tisztázni tudja./ pl. ismétlést

kér, átfogalmazást, következtetésében megerősítést./

Kb. 200 szavas hangfelvételről elhangzott összefüggő, de ismert témájú és szókincsű szöveget

a diák követni tud, és benne adott információt képes megtalálni, és megérteni. A médiát, mint

információforrást használni tudja. A hétköznapi, a tanuló számára ismert témájú, tudósító,

televíziós hírek főbb pontjait megérti, amikor vizuális anyag is alátámasztja a kommentárt.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

A tanuló a strukturált, kiszámítható, mindennapi szituációk többségében könnyed,

erőfeszítések nélküli, korlátozott mértékben árnyalt kommunikációra képes. Egyszerű,

beszélgetést tud kezdeményezni, azt fenntartani, és befejezni. Ismerős, a tanuló érdeklődési

körébe tartozó témákról folyó társalgásban meg tudja magát értetni, információt cserél,

javaslatokat tesz, gondolatait, véleményét ki tudja fejezni. Jól begyakorolt és memorizált

fordulatokat adaptálni tud bizonyos körülményekhez korlátozott lexikai behelyettesítések

révén


Képes hosszabb ideig összefüggően beszélni élményeiről, tanult témákról, vagy érdeklődési

körébe tartozó egyéb témákról. Kifejezésmódjában világos egyszerű mondatokra törekszik.

152


Képes a bonyolult, összetett gondolatait a nyelvi szintjének megfelelően, kreatívan

átfogalmazni, és így megértetni mondanivalóját.


Meg tud találni számára szükséges információt egyszerű nyelvezetű, hétköznapi

hirdetésekben, levelekben, brosúrákban, rövid eseményleíró újságcikkekben is.

Meg tudja érteni az egyszerű nyelven írt előírásokat, /pl. biztonsági előírásokat/, táblákat, a

mindennapi életben előforduló berendezésekre írt instrukciókat, /pl. egy nyilvános telefon

esetében/. Köznyelven írott, egyszerű magánleveleket kellő biztonsággal megérti ahhoz, hogy

levelezni tudjon külföldi barátokkal.

Íráskészség:

Összefüggő mondatokban tud írni környezete mindennapi aspektusairól pl. élményekről

tevékenységekről. A megfogalmazásban még az egyszerűségre és a lényegre törekszik. Szótár

segítségével baráti magánlevelezést képes folytatni.

7. kurzus





Mindennapi témákban, köznyelven folyó rögzített, vagy közvetített beszédben, és

társalgásban egyaránt megérti a tényszerű információk lényegét, azonosítani tudja a fő

mondanivalót, és néhány részletet is amennyiben a beszélők tisztán tagoltan, ismerős

akcentussal beszélnek, az értést külső zavaró tényezők nem akadályozzák.

A média angol nyelvű, vizuális eszközökkel közvetített programjainak fő gondolatát megérti,

az egyszerűbb nyelvezetű, rövid történetek fő cselekményszálát nyomon tudja követni.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

A külföldi utazások alkalmával felmerülő szituációkban egyszerű szavakra, nyelvtani

szerkezetekre támaszkodva magabiztosan boldogul. Ismerős témákban felkészülés nélkül tud

részt venni társalgásban. Érdeklődési köréhez tartozó témákban ki tudja fejteni nézeteit és

153


véleményét, valamint rá tud kérdezni másokéra, így fenntartva a társalgást. Meggyőződését,

véleményét, egyetértését, és egyet nem értését udvariasan tudja kifejezni.


Az érdeklődési köréhez tartozó, ismert témák lényegéről viszonylag folyamatosan tud

beszélni. Élményeiről, különböző eseményekről részletesen be tud számolni, érzései, reakciói

bemutatásával. Össze tudja foglalni, és el tudja mondani egy film, vagy könyv történetét, s

véleményt tud a történetről mondani.


Kielégítő szinten meg tud érteni az érdeklődési köréhez kapcsolódó lényegre törő tényszerű

szövegeket. Erőfeszítések nélkül megérti a köznyelven folyó levelezést. Képes megkeresni, és

értelmezni a lényeges információt mindennapi anyagokban, pl. brosúrákban, rövid hivatalos

dokumentumokban. Tanult témáról szóló szövegben jól el tudja különíteni a kulcsszavakat, és

az ismeretlen szavak jelentésére a szövegösszefüggésből következtetni tud.

Íráskészség:

Egyszerű összefüggő szöveget tud írni számos érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témában,

rövid különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Meg tud írni nagyon rövid beszámolókat,

standard hagyományos formában, amelyben begyakorolt, tényszerű információt közöl.

Tudakolózással, problémákkal kapcsolatos üzeneteket tud írni.

8. kurzus





Ismert témájú, lényegre törő, világosan felépített hosszabb beszédet, előadást, eszmecserét

követni tud, megérti a fő mondanivalót és néhány részletet, ha a beszéd nem túl gyors.

A viszonylag lassú, világos hanganyagok többségének információtartalmát megérti,

amennyiben a szövegek mindennapi témákra korlátozódnak. Az ismert témájú és dialektusú,

/elsősorban angliai vagy amerikai/, autentikus rádiós hírműsorok, rádióhirdetések fő

gondolatát követni tudja vizuális segédanyagok nélkül is, és képes elkülöníteni, és értelmezni

a kulcsszavakat, ha a beszéd viszonylag lassú, világos, és egyszerű nyelvezetű. Egyes

ismeretlen szavak jelentését a szöveg kontextusból, találgatással ki tudja következtetni.

154


A tanuló érdeklődési köréhez kapcsolódó témákkal kapcsolatos információ megszerzéséhez

használni tudja a média angol nyelvű programjait. Egyszerű történetű, világos nyelvezetű

filmek fő gondolatait megérti, amelyben a cselekményt nagyrészt vizuális eszközök és

események közvetítik.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

A külföldi utazások alkalmával esetlegesen felmerülő szituációkban erőfeszítések nélkül,

gördülékenyen kommunikál. Nehézségei esetén el tudja magyarázni mi miért jelent

problémát. Egyszerű, ismert témában folyó társalgásban aktív részt tud vállalni felkészülés

nélkül, s adott esetben képes a társalgás fenntartására. Mások nézeteihez rövid megjegyzést

tud fűzni, össze tud hasonlítani, ellentétbe tud állítani különböző, de alapvető alternatívákat.

Érdeklődési körébe tartozó témákban magabiztosan tud információt cserélni, nézeteit

világosan ki tudja fejteni, mások véleményére rákérdez és megbirkózik kevésbé begyakorolt

helyzetekkel. Elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál, általában jól alkalmazza tudását,

bár észrevehető anyanyelvi hatások mutatkoznak.


Érthető folyamatossággal tud beszélni ismert témákról felkészülés nélkül is. Nézeteit

véleményét kifejti, érvekkel támasztja alá, s ki tudja hangsúlyozni azokat a gondolatokat,

amelyeket lényegesnek vél. Össze tud foglalni egy elbeszélést, újságcikket, előadást,

eszmecserét, interjút, vagy dokumentumfilmet, kifejti ezzel kapcsolatos véleményét, és

válaszol a további részletekre vonatkozó egyszerű kérdésekre.


A tanuló felismeri a számára ismerős témáról szóló, a lényegre koncentráló újságcikkek főbb

pontjait. Megérti egy adott téma leírása során alkalmazott érvelés fonalát, és a főbb

következtetéseket. Erőfeszítések nélkül meg tudja érteni az események, érzések, kívánságok

leírását, pl. magánlevelekben.

Át tud fésülni hosszabb szövegeket, hogy megtalálja a kívánt információt, és egy adott feladat

elvégzéséhez össze tudja gyűjteni a szükséges információt egy szöveg különböző részeiből,

illetve különböző szövegekből.

155


Íráskészség:

Le tudja írni a híreket, néhány egyszerű mondatban ki tudja fejezni gondolatait absztrakt, és

kulturális témákkal kapcsolatban. Érdeklődési köréhez kapcsolódó számos ismerős témában

lényegre koncentráló, részletes leírást tud adni. Beszámolót, tud írni élményeiről úgy, hogy

érzéseit és reakcióit egyszerű, összefüggő szövegben írja le. Esszét tud írni számára érdekes

témákról. Az összegyűlt tényszerű információt bizonyos mértékig magabiztosan össze tudja

foglalni, és egyszerű formában ki tudja fejezni a témával kapcsolatos véleményét.

9. kurzus





Köznyelvi szöveg megértése részleteiben. A tanuló bizonyos háttérzaj mellett is képes

megérteni a az élő vagy közvetített beszélt köznyelvet minden olyan témában, amelyek

tanulmányai során előfordultak. Hosszabb, összetett beszéd fonalát képes követni.

A legtöbb köznyelven folyó rögzített, vagy közvetített hanganyagot megérti, és meg tudja

állapítani a beszélő hangulatát, és hangnemét. A köznyelven folyó, nem túl elvont témájú

legtöbb film cselekményszálát követni tudja.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

Olyan folyékony és természetes interakcióra képes, amely lehetővé teszi a rendszeres

interakciót és hosszabb kapcsolat fenntartását anyanyelvű beszélőkkel anélkül, hogy az

bármelyik fél számára megerőltető lenne. A helyzetnek megfelelően tudja megválasztani

beszédstílusát és kisebb hibákkal, de árnyaltan fejezi ki magát. Ki tudja fejezni események és

élmények személyes jelentőségét, világosan meg tudja indokolni, és fenn tudja tartani

nézeteit.


Világos, részletes leírást és bemutatást tud adni az érdeklődési köréhez kapcsolódó témák

széles skálájában. Gondolatait kiegészítő adatokkal és megfelelő példákkal fejti ki, és

támasztja alá. Beszédét, érveit logikusan építi fel.

156



Gyorsan át tud olvasni hosszú és összetett szövegeket, és megtalálja a lényeges részleteket.

Érdeklődési köréhez tartozó témákban képes hírek, cikkek, és beszámolók tartalmának, és

fontosságának gyors meghatározására, és eldönti, hogy érdemes-e a szöveget alaposan is

áttanulmányozni.

Íráskészség:

Érdeklődési köréhez tartozó változatos témában, valós, vagy képzelt eseményekről világos és

részletes leírást tud adni. A mondatok között világos kapcsolat. Összetett mondatokban

fogalmaz, s a gondolatai közti viszonyok kifejezésére a kötőszavak változatos körét tudja

használni.

10. kurzus





Az élő, vagy közvetített beszélt köznyelv megértése ismert, és olyan ismeretlen témákban,

amelyek a tanuló életében általában előfordulnak. Az ilyen beszédértését csak a nagy

háttérzaj, nem világos struktúra, vagy az idiomatikus nyelvhasználat akadályozhatja. Az

elvontabb témákban folyó társalgás, érvelés gondolatait megérti, az összetett gondolatokat, és

nyelvhasználatot tartalmazó előadások és hosszabb beszédek, beszámolók, prezentációk

lényegét el tudja különíteni.

A tanuló megérti legtöbb rádiós dokumentum műsort, televíziós hírműsort, aktuális ügyekkel

foglalkozó programot, mint például dokumentumfilmeket, élő interjúkat, terefere műsorokat,

színdarabokat, köznyelven folyó filmeket.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

Jó nyelvhelyességgel, természetes módon tud kommunikálni anélkül, hogy láthatóan

korlátozni kellene mondanivalóját. A körülményeknek megfelelő stílust alkalmaz. Valódi

beszélgetőpartnerként tud részt venni hosszú társalgásban a legtöbb általános témában, még

zajos környezetben is. Követni tudja az anyanyelvűek közt zajló élénk eszmecserét, pontosan

157


ki tudja fejezni gondolatait, meggyőzően tud előadni összetett érveléseket, illetve tud azokra

reagálni így rövidebb vitákban is részt tud venni.


Világos szisztematikusan kifejtett leírást és bemutatatást tud adni, érvel a főbb pontok

megfelelő kiemelésével és megfelelő alátámasztó részletekkel Szisztematikusan kifejtett

előadást tud tartani, s természetes módon el is tud térni egy előre elkészített szövegtől, és

reagálni tud a hallgatóság által felvetett érdekes szempontokra. Viszonylag magas szintű

grammatikai biztonsággal kezeli a nyelvet, nem követ el olyan hibákat, amelyek

félreértésekhez vezetnek.


Magas fokú önállósággal olvas, a különböző szövegeknek és céloknak megfelelően

változtatja olvasási stílusát és sebességét, és szelektíven használja a megfelelő

referenciaforrásokat. Széleskörű olvasási szókinccsel rendelkezik, de ritkán előforduló

idiómák esetén nehézségekbe ütközhet. Meg tud érteni napjaink problémáival foglalkozó

cikkeket és beszámolókat, amelyekben az író bizonyos álláspontot, vagy nézőpontot képvisel.

Íráskészség:

Hírek, események mellett nézeteinek is hangot tud adni írásban. Véleményét érvekkel

alátámasztva fejti ki. Állásfoglaláskor mások véleményéhez való viszonyát is kifejezésre

juttatva meg tudja szerkeszteni a helyes érvelés láncolatát, amelyben megfelelően

hangsúlyozza a lényeges pontokat alátámasztó gondolatokat. Film, könyv vagy színdarab-

ismertetőt tud írni. A több forrásból származó információt és érvelést szintetizálni tudja.

Folyamatos szöveg írásakor figyel a szöveg elrendezésére és tagolására vonatkozó

hagyományos normákra.

A tankönyvválasztás szempontjai

A kerettantervben megfogalmazottak szerint a témaközpontú megközelítés miatt a diákok

nem egy konkrét tankönyvből tanulnak. A tanárok a kommunikatív nyelvoktatást preferáló

tankönyvek széles skálájából válogathatnak a tanulók igényei és szükségletei szerint. A

tankönyvek mellett fontosnak tartjuk más kiegészítő nyelvtani, szókincs, és egyéb

készségeket fejlesztő könyvek használatát, valamint hangzóanyagok, különböző

médiaeszközök, az Internet, és egyéb, a tanulók érdeklődésének megfelelő elbeszélések,

prózai alkotások, versek, dalok használatát.

158


FRANCIA NYELV

A francia nyelv tanításának tervezése során figyelembe kell venni, hogy a diákok döntő

többsége az általános iskolában nem ezt az idegen nyelvet tanulta, tehát e nyelv választásánál

nem tartozik feltétlenül a szempontjai közé, hogy folytatni szeretné azt, amit már megkezdett.

Általában elmondható, hogy a franciát választók körében sokan vannak, akiknek vagy a nyelv

tetszik nagyon, vagy pedig a francia kultúra iránt vonzódnak. Bár akármelyik idegen nyelv

tanítása során fontos az adott nyelvet beszélő népek kultúrájára nagy hangsúlyt fektetni, a fent

leírtak alapján úgy tűnik, a francia nyelv esetében ez még inkább kiemelendő.

Mivel ahhoz, hogy a francia nyelvet választó diákok minél hamarabb átéljék azt az örömöt,

hogy meg tudnak szólalni ezen a nyelven, jó néhány nyelvtani ismeretre már a tanulás

kezdetétől szükségük van (pl. egy-két ige néhány alakja, főnevek neme, néhány prepozíciós

szószerkezet még nem kreatív használata stb.), továbbá a francia kiejtés számukra korántsem

egyszerűnek tűnő voltával is barátkozniuk kell, a nyelvtanulás kezdeti szakasza intenzív kell

legyen. Ellenkező esetben a fiatalok hamarabb elveszíthetik bizalmukat, türelmüket,

kedvüket, minthogy először tudjanak néhány egyszerű, ám tartalmas mondatot összeállítani.

A francia nyelv tanítása során a kiejtés nehézségei miatt különösen nagy hangsúlyt kell

fektetni a hangos olvasás folyamatos gyakoroltatására. Ahhoz azonban, hogy ez ne váljon

monotonná, a már megtanult egyszerű szerkezeteket sokféleképpen tudják a diákok

gyakorolni, szükség van a szókincs intenzív fejlesztésére szinte már az első tanórától kezdve.

Mivel a francia olyan idegen nyelv, amit itthon nem sokan hallanak akár naponta élőben

(vagy rádióban, filmekben stb.), a magnóhallgatás is fontos a kezdetektől fogva, és ezt jó, ha

minél gyakrabban kiegészíti videó, televízió vagy egyéb audiovizuális forrás is.

Az eddig elmondott követelményeknek a kurzusrendszerben való oktatással lehet igazán

eleget tenni, hiszen ezen keresztül, egy-egy témánál hosszabban elidőzve jól lehet fejleszteni

az ahhoz tartozó szókincset, és így az éppen megtanult nyelvtani szerkezeteket sok hasonló

szituációban, ámde részben más szavakkal lehet folyamatosan gyakorolni. Egy-egy témakör

aztán újra és újra elő kell kerüljön a nyelvtanulás folyamán, méghozzá állandóan bővítve

azoknak az aspektusoknak a körét, amelyeket figyelembe véve a diák egyre nagyobb

szókinccsel és egyre biztosabb nyelvtani tudással tud információt közölni, bekapcsolódni egy

beszélgetésbe stb. (pl. személyes bemutatkozás, később ehhez kapcsolódóan a jövőbeli tervek,

az eddigi életrajz stb.)

159


A kurzusrendszerről, az idegen nyelv tanításának további módszereiről, a célokról az idegen

nyelv kerettanterv általános bevezetőjében lehet olvasni, amelyhez a francia nyelv

kerettanterve is igazodik. Eszerint a követelményeket nem kurzusonként határozza meg a

kerettanterv, hanem az érettségi követelményekben is célként kitűzött szintrendszer alapján az

A1 szint (az első három kurzus során elérendő), az A2 szint (a 4-6. kurzus során elérendő), a

B1 szint (a 7-8. kurzus során elérendő) és a B2 szint (a 9-10. kurzus során elérendő)

követelményeiben adja meg. Ez a felosztás keretet biztosít arra, hogy az egyes csoportok,

egyének a saját haladási ütemüknek megfelelően haladjanak egy-egy hosszabb tanulási

időszak folyamán (pl. 1-3. kurzus), és csak ezek végén, egy-egy szint elérésével legyen a

továbblépés feltétele egységes. A francianyelv-tanítás kapcsán mindenképpen számolni kell

azzal is, hogy szükség van egy kiegészítő, 0. kurzusra, ahol a cél a minimális nyelvi

kompetenciák elsajátítása, tulajdonképpen a nyolcadik osztály végén elvárható tudásszint

elérése.

Az egyes szintek követelményei között megjelenik az, hogy mi várható el a szókincs, illetve a

civilizáció területén. Ezekkel kapcsolatban azonban fontos leszögezni, hogy mindez inkább

csak irányadó lehet. Előfordulhat, hogy valamelyik csoport előbb tanul a baráti körről, és csak

később az otthonról, lakóhelyről, ez függhet a tanár döntésétől, a tankönyvtől, amit a csoport

használ és természetesen a diákok érdeklődési körétől is. A lényeges az, hogy a felsorolt

követelmények mennyiségükben irányadóak, illetve abban, hogy a tanulmányok során milyen

témaköröknek kell előkerülnie. Az itt leírtak a nyelvtani tudásra nem vonatkoznak.

Az 1-3. kurzus által alkotott szint végére elvárható követelmények:

- Szókincs, társalgás:

- Rövid bemutatkozás

- Családi élet, családi kapcsolatok

- A családi élet mindennapjai, otthoni teendők

- A másik ember külső és belső jellemzése

- Az otthon, a lakóhely és környéke

- (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)

- Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka

- Szabadidős elfoglaltságok, hobbik

Civilizáció:

- Köszönés, tegezés, magázás

160


- Híres emberek

- Francia utónevek és családnevek

Nyelvtani tudás:

- c’est / ce sont, (le) voici / (la) voilà,

- il y a, il est

- c’est ... qui / c’est ... que

- je, tu / vous, il / elle, ils / elles, on, nous

- moi, toi, lui, elle...

- le genre et le nombre des noms

- le, l’, la, les + nom commun

- article contracté du / des, au / aux

- un,une, des + nom commun

- ce, cet, cette, ces + nom commun

- oui, non, si

- ne pas, ne... pas... non plus

- est-ce que... ? qui / que... ?

- N1 de N2 (le fils du pharmacien)

- adejctif qualificatif : genre et nombre

- où ? ici, là, là-bas, à / chez,

- article contracté au / aux

- au, aux, dans, sur, par, de + nom de lieu

- entre... et...

- aujourd’hui, demain

- présent

- futur proche

- passé récent

- pourquoi ? parce que

- comme (mivel értelemben)

- me, te, nous, vous, le, l’, la, les

- les verbes modaux :

- pouvoir, vouloir, devoir

- assez / beaucoup / peu de + nom

161


A 4-6. kurzus által alkotott szint végére elvárható követelmények:

- Szókincs:

- A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)

- Baráti kör

- A tizenévesek, a fiatalok világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

- Női és férfi szerepek

- Ünnepek, családi ünnepek

- A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek

- Növények és állatok a környezetünkben

- Saját iskolájának bemutatása

- (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)

- Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

- Napirend, időbeosztás

- Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.

- Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport

- Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet

Civilizáció:

- Egy francia diák napja

- A francia iskolarendszer

- Családi és nemzeti ünnepek Franciaországban

Nyelvtani tudás:

- ce qui... c’est / ce que... c’est,

- c’est ce que / c’est ce qui,

- voilà ce que / voilà ce qui

- impératif, affirmatif / négatif

- me, te lui, nous, vous, leur

- y, en

- le/la/les, lui/leur, me/te/etc, y, en helye, sorrendje az ige előtt

- article „zéro” + nom commun

- celui / celle / ceux / celles de + nom

- celui qui / celui que etc.

- le mien, la mienne, les miens, les miennes, etc.

162


- du, de l’, de la + nom non dénombrable

- ne... ni... ni, , ne... jamais, jamais / toujours,

- ne... pas / ne... plus, ne... plus jamais, encore / toujours,

- pas toujours / toujours pas,

- ne... pas encore, déjà / pas encore

- quelqu’un

- ne... personne

- quelque chose

- ne... rien

- tout, tous, toutes

- ne... rien, tout, tous, toutes

- ne... que, seulement

- qui est-ce qui / qui est-ce que... ?

- qu’est-ce qui / qu’est-ce que... ?

- inversion verbe-sujet

- demander qui / où / quand / comment

- adverbes en „ -ment ”

- depuis + date fixe

- depuis + expression de la durée

- puisque

- c’est pour cela que, c’est pourquoi

- d’une part, d’autre part

- comparatif, superlatif

- pour + nom de lieu

- hier

- en / pendant

- en + date ou époque

- à + époque

- le + date

- à partir de

- depuis

- avant / après

- rarement, toujours, souvent, quelquefois, une fois

- les verbes modaux :

163


- pouvoir, vouloir, devoir, savoir + infinitif

- il est possible de + infinitif

- demander de + infinitif

- futur simple

- passé composé

- imparfait

- adverbes de manière, qualité, quantité

- plus / autant / moins que

- le plus / le moins

- alors, donc


- Szókincs:

- Személyes tervek

- Öltözködés, divat

- Hasonlóságok és különbségek az emberek között

- Vásárlás, szolgáltatások (posta)

- A városi és a vidéki élet összehasonlítása

- Időjárás

- A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága

- Étkezési szokások a családban

- Ételek, kedvenc ételek

- Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben

- Gyakori betegségek, sérülések, baleset

- Kulturális események

- Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése

Civilizáció:

- Franciaország földrajza, éghajlata

- Franciaország nyelvei, francia nyelvterületek

- A francia konyha és étkezési szokások

- Üzletek Franciaországban

164


Nyelvtani tudás:

- quelques + nom dénombrable

- autant / plus / moins de + nom commun

- le plus / moins de + nom commun

- quelque part

- partout

- ne... nulle part

- sauf

- ″concordance ” des temps

- les propositions relatives

- qui, que, où, dont

- jusqu’à + nom de lieu

- en / y (pronoms de reprise d’un lieu)

- il y a + expression de la durée

- dans + expression de la durée

- tout à coup, alors, et puis

- plus-que-parfait

- imparfait, plus-que-parfait (le système hypothétique : si + imparfait)

- si + présent

- à cause de, grâce à

- par contre

- cependant

- au lieu de

- d’abord, ensuite, enfin

- d’ailleurs, pourtant

- en tout cas, de toute façon

- le factitif

- excepté

- discours indirect

- dire que

- demander si,

- demander ce qui / ce que,

- les relatives et l’indicatif

- il y a... que

165


- tout à coup, alors, et puis, etc.

- en + participe présent

- (une fois) le travail terminé...

- avant que, pendant que, après que

- jusqu’à ce que

- valeurs et emplois du subjonctif

- pour + infinitif / pour que + subjonctif

- bien que + subjonctif

- tandis que

- quand même

- du moins, au moins

- la voix passive


Szókincs :

- Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a

természet megóvásáért?

- Diákmunka, nyári munkavállalás

- Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

- Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az

egészség megőrzésében, testápolás)

- Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

- Nyaralás itthon, illetve külföldön

- Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

- Népszerű tudományok, ismeretterjesztés

- A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

Civilizáció:

- A francia politikai rendszer

- A francia történelem néhány jellemző alakja, meghatározó eseménye

- A francia irodalom és gyermekirodalom jelentős alakjai (néhány rövid irodalmi mű

részletének feldolgozásán keresztül)

166


Nyelvtani tudás:

- n’importe qui

- n’importe quoi

- n’importe où

- chacun

- demander que + subjonctif

- les relatives et le subjonctif

- tout en + participe présent

- auquel, à laquelle, auxquels, auxquelles

- chaque fois que

- c’est que

- si...

- car

- sous prétexte de / que

- étant donné que / vu que

- il est vraisemblable que

- d’où

- tant... que (consécutive)

- quoique

- alors que

- en revanche

- avoir beau + infinitif

- toutefois

- par ailleurs

- en effet

- passé simple

- futur antérieur

- dès

- par conséquent

- de sorte que + subjonctif

- quoique

- en revanche

167


Bemeneti követelmények:

Az francia nyelvtanítás, figyelembe véve a diákok általános iskolában megszerzett tudását, az

Európai tanács szintleírásának megfelelő A1- szintről indul. Azon diákok, akik nyelvtudása

nem éri el ezt a szintet valamilyen okból kifolyólag, mégis az a francia nyelvet választják, egy

nulladik kurzuson vehetnek részt, amelyen megszerezhetik ezt a hiányzó tudást.

TARTALOM:

0. kurzus

Ajánlott óraszám 60 óra




A tanulók képesek a hozzájuk intézett egyszerűbb utasításokat, kéréseket, és kérdéseket

megérteni, különösen, ha a beszéd tagolt jól érthető, és segítségként egyéb kommunikációs

eszközök is kísérik, vagy támasztják alá az információt.

Képesek a tanult szavakat hallás után megérteni és leírni helyesen.

Beszédkészség:

A tanulók képesek egyszerűbb utasításokat, kéréseket, és kérdéseket megérteni és azokra

egyszerű választ adni, vagy reagálni. Beszédében a nyelvi hiányosságaiból adódó félreértések

elkerülése, vagy nyomatékosítás végett, kreatívan használja a kommunikáció egyéb eszközeit

segítségként.

A környezetével kapcsolatos témákban /pl. barátok, család, mindennapos cselekvések/

ismerik az alapszavakat, kifejezéseket /pl. számok, dátumok, óra, színek, hétköznapi tárgyak,

igék/, s ezeket felhasználva, képesek alapvető kérdéseket feltenni, illetve megérteni.

Használni tudják a legegyszerűbb nyelvi formulákat


A tanult szavakat, nyelvi formulákat írott szövegben is felismerik, s képesek segítségükkel

rövid rendkívül egyszerű szövegek tartalmára következtetni

168


Íráskészség:

Magukról, közvetlen környezetükről, képesek, írásban pár egyszerű, jól begyakorolt

tőmondatban információt adni a tanult nyelvi formulák felhasználásával. A tanult szavakat

helyesen írják le.

1. kurzus




Világos, tagolt, érthető beszédben, vagy hallott szövegben a tanuló mindennapi szükségleteire

vonatkozó egyszerűbb mondatok, instrukciók, kérdések megértése. A tanuló a hozzá intézett,

és gondosan megfogalmazott instrukciókat meg tudja érteni, és azokra reagálni tud.

Lassú, szünetekkel ellátott, esetleg többször megismételt szövegben a tanulók felismerik és

értelmezni tudják az egyszerűbb tanult, nyelvtani szerkezeteket, és szavakat.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

A tanult egyszerűbb nyelvtani szerkezetek és szavak használata a kommunikációs célok

megvalósítására. A tanuló képes érdemben reagálni olyan egyszerűbb, begyakorolt

szituációkban, amelyekkel mindennapjai során szembesülhet. /pl külföldieknek való

segítségnyújtás/ Beszédszándéka megvalósítása érdekében, kreatívan képesek alkalmazni

különböző, ismert, /nem feltétlenül nyelvi/ kommunikácós eszközöket és stratégiákat a

nyelvtani szerkezetbeli, és szókincsbeli hiányosságaiból adódó nehézségeinek áthidalására. A

beszéde által kiváltott hatást, reakciót értelmezni tudja.


A tanuló begyakorlott témákról képes néhány rendkívül egyszerű tőmondatban

megnyilvánulni.



felfigyel rájuk, és értelmezni is tudja azokat az egyszerűbb szlogeneket és feliratokat

amelyekkel mindennapi élete során találkozik.

169


Íráskészség:

Egyszerűbb formanyomtatványokat képes kitölteni. Pár tőmondatban megfogalmazott

irányított fogalmazást, vagy minta alapján levelet tud írni a tanult témákban a begyakorolt

szavak és nyelvtani szerkezetek felhasználásával.

2. kurzus




A tanuló képes felismerni és értelmezni hallás után a tanult egyszerűbb nyelvtani

szerkezeteket, szavakat mind társas szituációban, mind audio eszközök közvetítésével /Tv,

magnó, videó/ amennyiben azokat tisztán és érthetően hallja, és zavaró tényezők nincsenek.

Kb.100 szavas tagolt, egyszerű, köznyelvi szövegből a számára lényeges információt megérti.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

A tanuló képes egyszerűbb mondatokban közlések megfogalmazására, kérdések feltevésére.

Egyszerűbb, begyakorolt, kommunikációs helyzetben a szituációhoz, és beszédszándékhoz

illően tudja magát kifejezni a szituációhoz kapcsolódó, tanult beszédfordulatok, nyelvi elemek

felhasználásával. A beszéde által kiváltott hatást, reakciót értelmezni tudja.


A tanult nyelvtani szerkezetek és szavak segítségével egyszerűbb mondatokban el tudja

mesélni a vele kapcsolatos eseményeket, bár még beszédében sokszor szünetet tarthat, amikor

a kifejezéseket keresgéli, vagy mondanivalóját helyesbíti. A tanult nyelvtani szerkezetek

helyes használatára, a nem- és számbeli egyeztetésekre, az igeragozásra még erőteljesen

figyelnie kell, ezért még többször vét hibát, az egyeztetéseket elvétheti.



felfigyel rájuk, és értelmezni is tudja azokat az egyszerűbb szlogeneket és feliratokat,

amelyekkel mindennapi élete során találkozik különösen, ha kép is van hozzá.

170


Íráskészség:

Egyszerűbb formanyomtatványokat képes kitölteni. Pár mondatos, kb 100 szavas szöveget

tud írni, amelyben képes megfogalmazni élményeit és vele történt eseményeket. Minta alapján

rövid feljegyzést, egyszerű e-mailt, vagy levelet képes írni.

3. kurzus




Rövidebb, összefüggő szöveg megértése. A tanuló képes kb. 150 szavas gondosan

megfogalmazott, tagolt, de összefüggő beszédet követni, amennyiben annak szókincse és

nyelvi elemkészlete nem tér el jelentősen a diák tanult készletétől. Tud következtetni a

tanultak felhasználásával egyes esetleg nem ismert nyelvi elem jelentésére, ha erre hosszabb

szünet áll rendelkezésére.

Felfigyel a környezetében hallott autentikus szövegekre, amelyekkel mindennapi élete során

többször találkozik. /pl média közvetítésével, véletlenül hallott beszélgetésből, stb./

Beszédkészség:

Beszélgetés:

A tanuló egyszerű módon kommunikálni tud. Már nemcsak a begyakorolt, adott

szituációkhoz kapcsoló fordulatok meglehetősen korlátozott készletére épít, hanem a tanult

szavakat, nyelvi elemeket kreatívabban kombinálva képes feltenni, és meg válaszolni

egyszerű kérdéseket, megállapításokat. Ha értési, vagy kifejezési problémái adódnak, képes a

célnyelven segítséget kérni, s így rövidebb, társalgásban részt venni, különösen, ha a

beszélgető partner segítőkész, és a tanulónak segít formába önteni mondandóját.


Tanult témákról és cselekvésekről pár mondatos, egyszerű leírást tud adni. Beszéde során

néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta betanult készletét korlátozott mértékben

alkalmazza.


Egyszerűbb olvasott szövegből képes a számára lényeges információt kiszűrni, bár szükség

szerint többször újraolvassa, mert a lényeges elkülönítése a lényegtelentől még nehézséget

171


okozhat. Fogalmat tud alkotni egyszerűbb, rövid információs anyagok, leírások tartalmáról, fő

gondolatáról.

Íráskészség:

Az egyszerű formanyomtatványokat elég nagy maga biztonsággal ki tudja tölteni. Rövid,

egyszerű feljegyzéseket, üzeneteket, képeslapokat tud írni barátainak. Begyakorlott kötött

fordulatokat használ, és többnyire különálló egyszerű mondatokban fogalmaz, az előforduló

összetett mondatokat pedig legtöbbször az et, mais, parce que kötőszavak kapcsolják össze,

vagy a comme pour vezetik be. Szótár segítségével rövid levelet, üzenetet, e-mailt tud írni.

4. kurzus




Köznyelven, ismerős témáról folyó világos beszéd fő vonalának megértése. A tanuló képes

megállapítani egy rövid egyszerű, hétköznapi beszélgetés témáját magnófelvételről, vagy élő

segítőkész beszélgetőpartnerek közvetítésével, ha az a tanuló számára ismert témákat érint, jól

érthető, lassú, és világos, illetve nehézség esetén ismétlésre vagy átfogalmazásra lehetőség

van.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

Ismerős begyakorolt feladatokban egyszerű és közvetlen információcsere lebonyolítása. A

tanuló boldogul a mindennapos, gyakorlati szituációkban, mert képes egyszerű, tényszerű

információ megszerzésére és továbbadására. Jelezni tudja mikor követi a társalgást, és ha

elveszti a fonalat.


Egyszerű szerkezetek, rövid mondatok használatával rövid állításokat és összehasonlításokat

tud alkotni. El tudja mondani mit miért szeret, vagy nemszeret, így önálló véleményét

korlátozott módon, de ki tudja fejteni a tanult szavak és egyszerű nyelvi szerkezetek

felhasználásával. Bár még rendszeresen elkövet alapvető nyelvi hibákat, például hajlamos

elrontani az egyeztetéseket, a melléknevek helyét, azonban rendszerint világos, hogy mit akar

elmondani..

172



Meg tud érteni olyan egyszerű szövegeket, amelyek a leggyakrabban előforduló szókincset,

valamint nemzetközileg használt szavakat tartalmaznak. A mindennapi témájú, konkrét, rövid

szövegek általános mondanivalójának segítségével a szövegösszefüggésből egy-két ismeretlen

szó valószínű jelentésére következtetni tud. Meg tud találni bizonyos információt, egyszerű

mindennapi szövegekben, például levelekben, prospektusokban, menetrendben,

telefonkönyvben, stb.

Íráskészség:

Begyakorolt témákban, adott céllal önállóan képes rövid egyszerű magánlevelet megírni. A

tanuló mindennapi életére, szükségletekre, személyes eseményekre vonatkozó közvetlen

üzenetet, feljegyzést tud készíteni.

5. kurzus




Hétköznapi dolgokkal foglalkozó szövegből a lényeges információ elkülönítése. A tanuló

képes hallás után elkülöníteni a számára lényeges információt a lényegtelentől, ha az

információ nem túl hosszú, tisztán érthető, a tanuló számára ismert témájú szövegben hangzik

el. Megérti a körülötte zajló eszmecsere témáját, ha a beszélők lassan beszélnek, és témában,

szókincsben, nyelvi elemek használatában az egyszerűségre törekszenek.

Felfigyel a médiára mint információforrásra, s a számára fontos utasításokat, egyszerű

mondatokban megfogalmazott információt ki tudja szűrni a televízió, vagy rádió adásaiból.

Beszédkészség

Beszélgetés:

A tanuló begyakorolt, kiszámítható szituációkban nagyobb erőfeszítés nélkül boldogulni tud.

Egyszerű társalgásban megérteti magát. Ismert, vagy az érdeklődési körébe tartozó témákkal,

hétköznapi tevékenységekkel kapcsolatos kérdéseit, gondolatait, és adott kérdésekre adott

válaszait önállóan meg tudja fogalmazni, még ha gyakran meg is akad, és újrakezdi,

átfogalmazza mondandóját. Bizonyos árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaillő

árnyalt választ tud adni, s így egyszerűen, de hatékonyan képes társadalmi kapcsolatokat

létesíteni, és társasági érintkezést fenntartani.

173



Egyszerű fordulatok és mondatok sorozatával és egy-két /és, de, mert, mivel kötőszavakkal

összekapcsolt/ összetett mondattal rövid alapvető leírást tud adni eseményekről és

tevékenységekről. Ismerős, a mindennapi élettel kapcsolatos témákban rövid, begyakorolt

előadást tud tartani, s az előadással kapcsolatos egyszerű kérdéseket meg tudja válaszolni.


A tanuló megért egyszerű, standard, begyakorolt ismerős témákkal kapcsolatos leveleket és

faxokat, amelyek szókincse, nyelvi elem készlete nem tér el lényegesen a tanulóétól. Ilyen

típusú szövegekből nehézség nélkül tudja kiszűrni a számára lényeges információt anélkül,

hogy sokszor újraolvasná a szöveget, ugyanakkor szükség esetén, részleteiben is értelmezni

tudja a szöveget, az ismeretlen szavak, nem jelentenek nagy akadályt.

Képes értelmezni egyes közhasznú táblákat, feliratokat: pl. nyilvános helyen, utcán,

étteremben, vasútállomáson az utasításokat, veszélyre figyelmeztető táblákat.

Íráskészség

A tanuló élményeiről, eseményekről, cselekvésekről alapvető leírást tud adni, levélben,

képeslapon, stb. A mondatok közt már összefüggések is találhatók, bár még a begyakorolt

fordulatok túlsúlya érezhető.

6. kurzus




Hétköznapi témájú, tagolt, köznyelven folyó, begyakorolt beszélgetések, eszmecserék

erőfeszítések nélküli követése. A tanuló a körülötte folyó nem túl gyors, világos, ismert

témájú beszédben egyes ismeretlen szavak jelentését képes a szövegösszefüggésből

kikövetkeztetni, s az előforduló egy-két ismeretlen nyelvi elem nem gátolja a lényeges

információk kiszűrését. A tanuló egyértelműen el tudja különíteni a nem tanult nyelvi

elemeket a lassú beszédben, és az emiatt felmerülő nehézségeit tisztázni tudja./ pl ismétlést

kér, átfogalmazást, következtetésében megerősítést.

Kb. 200 szavas hangfelvételről elhangzott összefüggő, de ismert témájú és szókincsű szöveget

a diák követni tud, és benne adott információt képes megtalálni, és megérteni. A médiát, mint

174


információforrást használni tudja. A hétköznapi, a tanuló számára ismert témájú, tudósító,

televíziós hírek főbb pontjait megérti, amikor vizuális anyag is alátámasztja a kommentárt.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

A tanuló a struktúrált, kiszámítható, mindennapi szituációk többségében könnyed,

erőfeszítések nélküli, korlátozott mértékben árnyalt kommunikációra képes. Egyszerű,

beszélgetést tud kezdeményezni, azt fenntartani, és befejezni. Ismerős, a tanuló érdeklődési

körébe tartozó témákról folyó társalgásban meg tudja magát értetni, információt cserél,

javaslatokat tesz, gondolatait, véleményét ki tudja fejezni. Jól begyakorolt és memorizált

fordulatokat adaptálni tud bizonyos körülményekhez korlátozott lexikai behelyettesítések

révén.


Képes hosszabb ideig összefüggően beszélni élményeiről, tanult témákról, vagy érdeklődési

körébe tartozó egyéb témákról. Kifejezésmódjában világos egyszerű mondatokra törekszik.

Képes a bonyolult, összetett gondolatait a nyelvi szintjének megfelelően, kreatívan

átfogalmazni, és így megértetni mondanivalóját.


Meg tud találni számára szükséges információt egyszerű nyelvezetű, hétköznapi

hirdetésekben, levelekben, brosúrákban, rövid eseményleíró újságcikkekben is.

Meg tudja érteni az egyszerű nyelven írt előírásokat, /pl. biztonsági előírásokat/, táblákat, a

mindennapi életben előforduló berendezésekre írt instrukciókat, /pl. egy nyilvános telefon

esetében/. Köznyelven írott, egyszerű magánleveleket kellő biztonsággal megért ahhoz, hogy

levelezni tudjon külföldi barátokkal.

Íráskészség:

Összefüggő mondatokban tud írni környezete mindennapi dolgairól pl. élményekről

tevékenységekről. A megfogalmazásban még az egyszerűségre és a lényegre törekszik. Szótár

segítségével baráti magánlevelezést képes folytatni.

7. kurzus



175



Mindennapi témákban, köznyelven folyó rögzített, vagy közvetített beszédben, és

társalgásban egyaránt megérti a tényszerű információk lényegét, azonosítani tudja a fő

mondanivalót, és néhány részletet is amennyiben a beszélők tisztán tagoltan, ismerős

akcentussal beszélnek, az értést külső zavaró tényezők nem akadályozzák.

A média francia nyelvű, vizuális eszközökkel közvetített programjainak fő gondolatát

megérti, az egyszerűbb nyelvezetű, rövid történetek fő cselekményszálát nyomon tudja

követni.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

A külföldi utazások alkalmával felmerülő szituációkban egyszerű szavakra, nyelvtani

szerkezetekre támaszkodva magabiztosan boldogul. Ismerős témákban felkészülés nélkül tud

részt venni társalgásban. Érdeklődési köréhez tartozó témákban ki tudja fejteni nézeteit és

véleményét és rá tud kérdezni másokéra, így fenntartva a társalgást. Meggyőződését,

véleményét, egyetértését, és egyet nem értését udvariasan tudja kifejezni.


Az érdeklődési köréhez tartozó, ismert témák lényegéről viszonylag folyamatosan tud

beszélni. Élményeiről, különböző eseményekről részletesen be tud számolni, érzései, reakciói

bemutatásával. Össze tudja foglalni, és el tudja mondani egy film, vagy könyv történetét, s

véleményt tud a történetről mondani.


Kielégítő szinten meg tud érteni az érdeklődési köréhez kapcsolódó lényegre törő tényszerű

szövegeket. Erőfeszítések nélkül megérti a köznyelven folyó levelezést. Képes megkeresni, és

értelmezni a lényeges információt mindennapi anyagokban, pl. brosúrákban, rövid hivatalos

dokumentumokban. Tanult témáról szóló szövegben jól el tudja különíteni a kulcsszavakat, és

az ismeretlen szavak jelentésére a szövegösszefüggésből következtetni tud.

Íráskészség:

Egyszerű összefüggő szöveget tud írni számos érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témában,

rövid különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Meg tud írni nagyon rövid beszámolókat,

standard hagyományos formában, amelyben begyakorolt, tényszerű információt közöl.

176


8. kurzus




Ismert témájú, lényegre törő, világosan felépített hosszabb beszédet, előadást, eszmecserét

követni tud, megérti a fő mondanivalót és néhány részletet, ha a beszéd nem túl gyors.

A viszonylag lassú, világos hanganyagok többségének információtartalmát megérti,

amennyiben a szövegek mindennapi témákra korlátozódnak. Az ismert témájú autentikus

rádiós hírműsorok, rádióhirdetések fő gondolatát követni tudja vizuális segédanyagok nélkül

is, és képes elkülöníteni, és értelmezni a kulcsszavakat, ha a beszéd viszonylag lassú, világos,

és egyszerű nyelvezetű. Egyes ismeretlen szavak jelentését a szöveg kontextusból,

találgatással ki tudja következtetni.

A tanuló érdeklődési köréhez kapcsolódó témákkal kapcsolatos információ megszerzéséhez

használni tudja a média francia nyelvű programjait. Egyszerű történetű, világos nyelvezetű

filmek fő gondolatait megérti, amelyben a cselekményt nagyrészt vizuális eszközök és

események közvetítik.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

A külföldi utazások alkalmával esetlegesen felmerülő szituációkban erőfeszítések nélkül,

gördülékenyen kommunikál. Nehézségei esetén el tudja magyarázni mi miért jelent

problémát. Egyszerű, ismert témában folyó társalgásban aktív részt tud vállalni felkészülés

nélkül, s adott esetben képes a társalgás fenntartására. Mások nézeteihez rövid megjegyzést

tud fűzni, össze tud hasonlítani, ellentétbe tud állítani különböző, de alapvető alternatívákat.

Érdeklődési körébe tartozó témákban magabiztosan tud információt cserélni, nézeteit

világosan ki tudja fejteni, mások véleményére rákérdez, és megbirkózik kevésbé begyakorolt

helyzetekkel. Elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál, általában jól alkalmazza tudását,

bár észrevehető anyanyelvi hatások mutatkoznak.


Érthető folyamatossággal tud beszélni ismert témákról felkészülés nélkül is. Nézeteit

véleményét kifejti, érvekkel támasztja alá, s ki tudja hangsúlyozni azokat a gondolatokat

amelyeket lényegesnek vél. Össze tud foglalni egy elbeszélést, újságcikket előadást,

eszmecserét, interjút, vagy dokumentumfilmet, kifejti ezzel kapcsolatos véleményét, és

válaszol a további részletekre vonatkozó egyszerű kérdésekre.

177



A tanuló felismeri a számára ismerős témáról szóló, a lényegre koncentráló újságcikkek főbb

pontjait. Megérti egy adott téma leírása során alkalmazott érvelés fonalát, és a főbb

következtetéseket. Erőfeszítések nélkül meg tudja érteni az események, érzések, kívánságok

leírását pl magánlevelekben.

Át tud fésülni hosszabb szövegeket, hogy megtalálja a kívánt információt, és egy adott feladat

elvégzéséhez össze tudja gyűjteni a szükséges információt egy szöveg különböző részeiből,

illetve különböző szövegekből.

Íráskészség:

Le tudja írni a híreket, néhány egyszerű mondatban ki tudja fejezni gondolatait egy-két

absztrakt témával kapcsolatban is. Érdeklődési köréhez kapcsolódó számos ismerős témában

lényegre koncentráló, részletes leírást tud adni. Beszámolót, tud írni élményeiről úgy, hogy

érzéseit és reakcióit egyszerű, összefüggő szövegben írja le. Esszét tud írni számára érdekes

témákról. Az összegyűlt tényszerű információt bizonyos mértékig magabiztosan össze tudja

foglalni, és egyszerű formában ki tudja fejezni a témával kapcsolatos véleményét.

9. kurzus




Köznyelvi szöveg megértése részleteiben. A tanuló bizonyos háttérzaj mellett is képes

megérteni az élő vagy közvetített beszélt köznyelvet minden olyan témában, amelyek

tanulmányai során előfordultak. Hosszabb, összetett beszéd fonalát képes követni.

A legtöbb köznyelven folyó rögzített, vagy közvetített hanganyagot megérti, és meg tudja

állapítani a beszélő hangulatát, és hangnemét. A köznyelven folyó, nem túl elvont témájú

legtöbb film cselekményszálát követni tudja.

Beszédkészség:

Beszélgetés:

Olyan folyékony és természetes interakcióra képes, amely lehetővé teszi a rendszeres

interakciót és hosszab kapcsolat fenntartását anyanyelvű beszélőkkel anélkül, hogy az

bármelyik fél számára megerőltető lenne. A helyzetnek megfelelően tudja megválasztani

178


beszédstílusát és kisebb hibákkal, de árnyaltan fejezi ki magát. Ki tudja fejezni események és

élmények személyes jelentőségét, világosan meg tudja indokolni és fenn tudja tartani nézeteit.


Világos, részletes leírást és bemutatást tud adni az érdeklődési köréhez kapcsolódó témák

széles skálájában. Gondolatait kiegészítő adatokkal és megfelelő példákkal fejti ki, és

támasztja alá. Beszédét, érveit logikusan építi fel.


Gyorsan át tud olvasni hosszú és összetett szövegeket, és megtalálja a lényeges részleteket.

Érdeklődési köréhez tartozó témákban képes hírek, cikkek, és beszámolók tartalmának, és

fontosságának gyors meghatározására, és eldönti, hogy érdemes-e a szöveget alaposan is

áttanulmányozni.

Íráskészség:

Érdeklődési köréhez tartozó változatos témában valós, vagy képzelt eseményekről világos és

részletes leírást tud adni, miközben a mondatok között világos a kapcsolat. Összetett

mondatokban fogalmaz, s a gondolatai közti viszonyok kifejezésére a kötőszavak változatos

körét tudja használni.

10. kurzus




Az élő, vagy közvetített beszélt köznyelv megértése ismert, és olyan ismeretlen témákban,

amelyek a tanuló életében általában előfordulnak. Az ilyen beszédértését csak a nagy

háttérzaj, nem világos struktúra, vagy az idiomatikus nyelvhasználat akadályozhatja. Az

elvontabb témákban folyó társalgás, érvelés gondolatait megérti, az összetett gondolatokat, és

nyelvhasználatot tartalmazó előadások és hosszabb beszédek, beszámolók, prezentációk

lényegét el tudja különíteni.

A tanuló megérti a legtöbb rádiós dokumentum műsort, televíziós hírműsort, aktuális

ügyekkel foglalkozó programot, mint például dokumentumfilmeket, élő interjúkat, terefere

műsorokat, színdarabokat, köznyelven folyó filmeket.

179


Beszédkészség:

Beszélgetés:

Jó nyelvhelyességgel, természetes módon tud kommunikálni anélkül, hogy láthatóan

korlátozni kellene mondanivalóját. A körülményeknek megfelelő stílust alkalmaz. Valódi

beszélgetőpartnerként tud részt venni hosszú társalgásban a legtöbb általános témában, még

zajos környezetben is. Követni tudja az anyanyelvűek közt zajló élénk eszmecserét, pontosan

ki tudja fejezni gondolatait, meggyőzően tud előadni összetett érveléseket, illetve tud azokra

reagálni, így rövidebb vitákban is részt tud venni.


Világos, szisztematikusan kifejtett leírást és bemutatást tud adni, érvel a főbb pontok

megfelelő kiemelésével és megfelelő alátámasztó részletekkel Szisztematikusan kifejtett

előadást tud tartani, s természetes módon el is tud térni egy előre elkészített szövegtől, és

reagálni tud a hallgatóság által felvetett szempontokra. Viszonylag magas szintű grammatikai

biztonsággal kezeli a nyelvet, nem követ el olyan hibákat, amelyek félreértésekhez vezetnek.


Magas fokú önállósággal olvas, a különböző szövegeknek és céloknak megfelelően

változtatja olvasási stílusát és sebességét, és szelektíven használja a megfelelő

referenciaforrásokat. Széleskörű olvasási szókinccsel rendelkezik, de ritkán előforduló

idiómák esetén nehézségekbe ütközhet. Meg tud érteni napjaink problémáival foglalkozó

cikkeket és beszámolókat, amelyekben az író bizonyos álláspontot, vagy nézőpontot képvisel.

Íráskészség:

Hírek, események mellett nézeteinek is hangot tud adni írásban. Véleményét érvekkel

alátámasztva fejti ki. Állásfoglaláskor mások véleményéhez való viszonyát is kifejezésre

juttatva meg tudja szerkeszteni a helyes érvelés láncolatát, amelyben megfelelően

hangsúlyozza a lényeges pontokat alátámasztó gondolatokat. Film, könyv vagy

színdarabismertetőt tud írni. A több forrásból származó információt és érvelést szintetizálni

tudja. Folyamatos szöveg írásakor figyel a szöveg elrendezésére és tagolására vonatkozó

hagyományos normákra.

A tankönyvválasztás szempontjai

A témaközpontú megközelítés miatt a diákok nem egy konkrét tankönyvből tanulnak. A

tanárok a kommunikatív nyelvoktatást preferáló tankönyvek skálájából válogathatnak a

180


tanulók igényei és szükségletei szerint. A tankönyvek mellett fontosnak tartjuk más kiegészítő

nyelvtani, szókincs, és egyéb készségeket fejlesztő könyvek használatát, valamint

hangzóanyagok, különböző médiaeszközök, az Internet, és egyéb, a tanulók érdeklődésének

megfelelő elbeszélések, prózai alkotások, versek, dalok használatát. A jelenlegi

tankönykínálatból a tematikus tanítás követelményeinek, valamint a színvonalas nyelvtanítás

igényeinek jól megfelel

Vida Enikő: Allons-y 1. és Allons-y 2. nyelvkönyve.

181


NÉMET NYELV

A német nyelv tanulásának a menete IV szintre oszlik. A szintek tartalmai követik az Európa

Tanács nyelvi szintleírásait. A szintek kurzusokra oszlanak. Az 1-3. kurzus (I. szint) az A1-es

szintnek, a 4-6. kurzus (II. szint) az A2-es szintnek felel meg. Aki a németet, mint második

idegen nyelvként tanulja, az befejezi a tanulmányait a 6. kurzus (II. szint) után. Aki

középszintű érettségit akar tenni, az a 7-8. kurzus (III. szint) elvégzése után próbálkozhat. Ez

az Európai Tanács nyelvi szintleírásában a B1-es szintnek felel meg. Az emelt szintű

érettségit megcélzó diákok a 9-10. kurzusokat (IV. szint) végzik el, ami a B2-es szintet fedi le.

A témakörök, nyelvtan területén elmondható, hogy cirkulárisan, azaz a különböző szinteken

újra, s újra megjelenhetnek, s meg is jelennek a szintnek megfelelő nehézségi fokon. A német

nyelv tanítására általánosságban vonatkoznak az idegen nyelv bevezetőben leírtak.

0. szint: Ajánlott óraszám: 60 óra

Belépési feltételek:

A következő tartalmak, témakörök ismerete, használni tudása:

Üdvözlés, elbúcsúzás, nevek, származási hely megkérdezése, égtájak, távolságokra

rákérdezés, megnevezés, tájékozódás a német nyelvű országokban, bemutatkozás, nyelvek,

nemzetiségek nevei, számolás ezerig, betűzés, helyesírás: kis, nagy kezdőbetű, az abc,

szórend: kijelentő mondat, kérdőszó és anélküli kérdő mondat, igeragozás jelen időben,

rendhagyó, tőhangváltós, umlautos igék, létige ragozása, személyes névmások alanyesetben,

kérdőszavak: mi, mit, ki, hol, honnan.

I. szint: 1. kurzus:


Alapvető célok:

A nyelvi, szociális formákban való elmélyülés, különböző készségek (hallás utáni értés,

beszéd, olvasás, írás) alapozása. A németül beszélő népek gondolkodása iránti elfogadás

támogatása. Pozitív attitűd megteremtése a német nyelv iránt. Addig kialakult esetleges

kommunikációs gátlások oldása.

182


Témakörök:

Foglalkozás, hobbi megnevezése, rákérdezés, tanulmányok, kívánt foglalkozás, személy

bemutatása. Országismeret. Helyesírás: ss vagy ß, haben ragozása, módbeli segédigék:

können, wollen, möchte.

Értékelés módja:

Szóbeli, írásbeli vizsga.

Továbbhaladás feltételei:

A témakörökben említett tartalmak elfogadható mértékű ismerete, viszonylag adekvát

használni tudása.

2. kurzus:


Alapvető célok:

A különböző készségek folyamatos, egyidejű fejlesztése. A különböző szociális formákban

való dolgozni tudás stabilizálása.

Témakörök:

Útleírás, városnézés, helyek iránti kérdezés, tanácstalanság kifejezése, várostérkép,

levelezőlap, telefonbeszélgetés, élményekről beszámolni. Országismeret. Határozott,

határozatlan névelő, kérdőszavak, személyes névmások alany és tárgyesete, főnevek többes

száma, összetett szavak, létige és a haben egyszerű múltja, felszólító mód, doch, mal

partikula, összetett múlt.





használni tudása.

3. kurzus:


Alapvető célok:

Az első szint tartalmainak biztos ismeretén kívül a különböző készségek folyamatos, egyidejű

fejlesztése.

Témakörök:

183


Idő, óra, napok, napszakok, érkezés, indulás, menetrend, időbeosztás, napirend, nyitvatartási

idők megkérdezése. Országismeret. Időhatározók, elváló igekötős igék.





használni tudása.

Az I. szint végére a tanuló megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és

alapvető fordulatokat, amelynek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes

egyszerű interakciókra.

II. szint: 0. Kurzus:


Alapvető célok:

Az általános célokon túl a németül beszélő népek gondolkodásmódjával való folyamatos,

célirányos ismerkedés.

Témakörök:

Közlekedés, közlekedési eszközök, környezet, hasonlítás, értékelés.

Országismeret.Vesszőszabályok, mellékmondati szórend: weil, módbeli segédigék: können,

müssen, dürfen, személyes névmás, névelő részes esete, összetett múlt: elváló, nem elváló

igéknél. .




1. kurzus.


Alapvető célok:

A készségek folyamatos fejlesztése.

Témakörök:

184


Összejövetel, ünnepek, barátság, nemzetközi kapcsolattartás, rokonság, család, családi viták,

idős emberek, gratuláció, személy bemutatása, meghívás, történet elmesélése, vitatkozás.

Országismeret. Igék tárgyas és részes eset vonzattal, személyes névmás alany, tárgy, részes

esete, határozott, határozatlan névmás alany, tárgy esete, a tagadás, birtokos névmás,

mellékmondat: wenn, birtokos eset, módbeli segédigék egyszerű múltja.





használni tudása.

2: kurzus


Alapvető célok:

A készségek folyamatos fejlesztése, a nyelvtani, országismereti tartalmak bővítése.

Témakörök:

Lakás, lakáskeresés, berendezés, étkezés, étteremben, rendelés, étkezési szokások, egészséges

táplálkozás. Országismeret. Elbeszélő múlt, elöljárók alany és tárgyesettel, melléknevek

ragozása.





használni tudása.

A II. szint végére a tanuló megért olyan mondatokat, és gyakrabban használt kifejezéseket,

amelyek az őt közvetlenebbül érintő területekhez kapcsolódnak. Az egyszerű és rutinszerű

nyelvi helyzetekben tud kommunikálni. Le tudja írni egyszerű formában a viszonyulását

valamihez a közvetlen környezetében.

III. szint 0. kurzus


185


Alapvető célok:


Témakörök:

Vásárlás, ruházat, öltözködés, reklám, reklamáció, a bankban, jövedelem, keresetek.

Országismeret. Konjunktiv II. : würde+ Infinitiv, reflexive Veben, melléknévragozás.





használni tudása.

1. kurzus


Alapvető célok:


Témakörök:

Betegségek, orvosnál, testrészek, gyógyítás, időjárás, évszakok, környezeti hatások.

Országismeret. Vonatkozó mondat, Passiv, Konjunktiv II.: sein, haben és a módbeli

segédigék, Plusquamperfekt.





használni tudása.

A III. szint végére a tanuló megérti a fontosabb információkat a világos, standard

szövegekben, amelyek ismert témákról szólnak Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely

a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni olyan

témákban, amiket ismer, vagy amelyek az érdeklődési területébe tartoznak. Le tudja írni a

tapasztalatait és különböző eseményeket, valamint vázlatosan meg tudja indokolni a

különböző álláspontokat és terveket.

186


IV. szint 0. Kurzus:


Alapvető célok:


Témakörök:

Szabadidő, utazás, kapcsolatok, házasság, gyerekvállalás, népességcsökkenés, válás.

Országismeret. Infinitiv mit zu, indirekt kérdések, es névmás, komplex mondatok, um…zu,

damit, Konjunktiv II. múlt idő, módbeli segédigék másodlagos jelentése.





használni tudása.

1. kurzus:


Alapvető célok:

A készségek folyamatos fejlesztése, országismereti tartalmak bővítése, az addig tanult

nyelvtani.tartalmak áttekintése, a vizsga típusfeladataira való célirányos készülés.

Témakörök:

Az eddig tanult tartalmakkal való folyamatos foglalkozás. Újságcikkek. Indirekte Rede.

Országismeret.



A IV. szint végére a tanuló meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú

szövegek fő gondolatmenetét beleértve a szakmai beszélgetéseket is. Világos, részletes

szöveget tud alkotni különböző témákról, és képes kifejteni a véleményét valamilyen témáról,

úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrényokat.

Tankönyvek, tananyagok:

Stufen I-III

187


Deutsch mit Grips I-II

Themen neu I-III

Bausteine

Mittelstufe Deutsch

Deutsch Aktiv neu I-III

Die Schöne ist angekommen, Grammatikkrimi

Klipp und Klar

2000 x Egyperces teszt, Német nyelvtan

Német nyelvtani gyakorlókönyv

Német felvételi és érettségi feladatgyűjtemény

Schrittweise

Sichtwechsel

Kreuz und quer

Geschichten mit Humor in Grundstufe

Geschichten mit Humor in Mittelstufe

Német szókincskönyv, Érettségihez és középfokú nyelvvizsgához

Abiturschule, Német feladatgyűjtemény érettségizőknek

Érettségi, felvételi, nyelvvizsga tesztek

Schreiben

Vater und Sohn

Ich liebe Wörter

Porträts- Große Menschen in ihrer Zeit

Deutsche Lieder

Hägar

egyéb könyvek

szépirodalom, országismereti anyagok, újságok, dalok, filmek

188


MŰVÉSZETEK

A művészetek tantárgy a főbb művészeti ágakat és a tömegkommunikáció egyes területeit

foglalja magában. A tárgy a hagyományos képzőművészet, zene, irodalom, színház-tánc

művészeti ágak mellett a mozgókép- és filmművészet, média, a fotó a tárgy- és

környezetkultúra és a vizuális kommunikáció mára nagyon hangsúlyossá vált területeit

(tipográfia, kiadványtervezés, alkalmazott grafika, plakát….) tartalmazza.

Ez a műveltségterület a fiatalok számára nagyon sok izgalmas élményt hordozhat magában és

a személyiségfejlesztés szempontjából kulcsfontosságú. A tantárgy tanításának céljai közt is a

leghangsúlyosabbak a személyiségfejlődés különböző területei és lehetőségei (erről később

részletesebben is lesz szó). A kurzusok a tanulmányi kötelezettségek mellett egyszerre

szabadidős tevékenységként is megjelenhetnek, tapasztalataink szerint mindig vannak olyan

fiatalok, akik szívesen látogatják ezeket a kurzusokat azután is, hogy tanulmányi

kötelezettségeiknek eleget tettek, egyben tehát művészeti műhelyként is működtethető.

A művészetek területéről közép- és felsőszintű érettségi lehetősége vizuális kultúrából van,

ehhez a fakultatív vizuális kultúra nevű tantárgy elvégzése is szükséges, részletesebb

ismertetés a vizuális kultúra tantárgy leírásánál található.

A művészetek tantárgy felépítésének sajátosságai A művészeti ágak:

A tantárgy tanítása a művészeti ágak szempontjából integrált és specializált jellegű egyszerre:

a kurzusok egy része komplex, azaz minden művészeti ágat érintő, ilyen például a két

kötelező alapozó kurzus.

A többi kurzus az egyik művészeti ágat, vagy annak egy területét önállóan megjelenítő

jellegű, így ezekben lehetőség nyílik valamelyik művészeti ág mélyebb megismerésére, az

alaposabb, specializáltabb ismeretek megszerzésére.

A művészetek tantárgy tanításánál arra törekszünk, hogy a diákok a művészeti ágak sajátos

kifejezésmódjával, nyelvezetével ismerkedjenek meg, értő befogadóvá váljanak, esetleg

alkotói adottságaik kibontakozhassanak. A kerettanterv nem törekszik arra, hogy minden

jelentős alkotóval, művel is megismertessük a diákokat minden művészeti területen.

Tantárgyunk egy-egy részterület alaposabb, elmélyültebb megismerését tűzi ki célul, mert a

fogalomrendszer és a művészeti ágak sajátos nyelvezete ezen a módon mélyebben

189


megismerhető, minden részben ott rejlik az egész teljessége. Aki pedig került már egy művel

értő, meghittebb kapcsolatba, nyitottabb lesz a többi felé is.

Tevékenységformák:

1. Gyakorlati-elméleti:

Az elméleti (befogadó) és gyakorlati, alkotó jellegű tevékenységek vegyesen szerepelnek az

egyes kurzusokon, megoszlásuk azokon belül változó lehet. Az alkotótevékenységek az

elméleti témák köré szerveződnek, azok befogadását erősítik, elmélyítik. Az elméleti és

gyakorlati tevékenységformák aránya és jellege határozza meg a kurzus követelményeit és

értékelési módját.

2. Tanár által vezetett önálló tevékenységformák

Az egyes kurzusokra (az alapozó kurzusok kivételével) nagyon különböző felkészültséggel és

önállósági fokkal rendelkező diákok járhatnak

A szintre hozás, illetve a diák számára megfelelő szintű tevékenységforma (tanár által vezetett

tevékenységtől az önálló, megtervezett projekt-jellegű munkáig) személyre szabottan

alakítandó ki az egyes kurzusok hallgatóinak. Mivel a kurzusok hallgatói létszáma nem

magas, ez megoldható. Tehát a kurzusvezető tanár feladata, hogy az adott kurzuson a

tevékenységformákat minden diákja számára személyre szabottan szervezze, ebben

differenciáljon. Cél, hogy a diákok idővel minél önállóbbak legyenek az egyes

tevékenységekben, mind a befogadó-elemző, mind a gyakorlati-alkotó tevékenységek terén.

Egymásra épülés:

Az egyes kurzusok önálló egységekként jelennek meg a művészetek tantárgy esetében. Még a

művészettörténeti kurzusokat is úgy kell felépíteni, hogy önmagában is érthető egységet

képezzen.

Az alapfogalmak tisztázására és a „szintre hozásra”, egyben a későbbi kurzusválasztás

orientációjára a két, minden diák számára kötelező alapozó kurzus szolgál. Ez a két alapozó

kurzus a művészet két időbeli végpontja, a művészet kialakulása és a kortárs művészet.

Mindkét alapozó kurzus komplex, azaz minden művészeti ágat érintő, és gyakorlati-elméleti

jellegű tevékenységformákat is tartalmaz. Mindkét téma alkalmas a legfontosabb

alapfogalmak bevezetésére, átismétlésére, és bevezeti a diákot a különböző művészeti ágak és

tevékenységformák világába. Ezek elvégzése alapján tud a többi, választható művészeti

kurzusok közül a saját érdeklődése és beállítottsága alapján választani.

190


Kurzusok választása

A diákok érdeklődésüknek és tanulmányi helyzetüknek megfelelően választhatnak az

aktuálisan meghirdetett kurzuskínálatból, így az egyes diákok tanulmányaiban

érdeklődésüknek megfelelően hangsúlyeltolódás jöhet létre a választhatóan felvett kurzus

jellegének megfelelően. Ezen a módon lehetőség van minden művészeti területről

alapélményeket szerezni a kötelező és választható integrált, azaz komplex kurzusokon, de

lehetőség nyílik arra is, hogy valamelyik területet hangsúlyozottabban tanulhassa a diák saját

szabad választása szerint. Ugyanígy az alkotó és befogadó jellegű tevékenységek arányát is a

saját igényeihez szabhatja.

A művészetek tantárgy célja Általános célok:

– A művészetek tantárgy az általános nevelési célok közül különösen a kreativitás, a

problémafelismerő- és megoldó képesség, az értelmi képességek, a képi és képzetekben

gazdag gondolkodás, az ízlés, az empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység, a

nyitottság mind a fejlesztéshez járul hozzá.

– Művészeti jellege miatt értékközvetítő, egyben értékteremtő, jellemformáló tevékenység.

Nagy szerepe van a kultúra értékeit megbecsülő, a természeti környezetet védő magatartás

kialakításában és az értelmi és érzelmi intelligencia kiművelésében.

– A művészeti nevelés a világ érzéki - tapasztalati birtokbavételével az érzékszervek

kiművelésével foglalkozik, célja a művészeti alkotó- és befogadóképesség fejlesztése.

– A megsokszorozódott technikai és rábeszélő képek, hangok korában a tantárgy újszerű célja

az információk közti szelekciónak, a kritikus befogadásnak a kialakítása.

– Fontos célja e tantárgynak a tehetséggondozás, az e területek felé érdeklődő fiatalok

pályaorientációja, képességeik kibontakoztatása és fejlesztése. Ezt segíti elő a kurzusrendszer

specializációs lehetősége. A tehetséggondozás fontos része az is, hogy bemutatkozási

lehetőségeket, alkalmakat teremtsünk a diákoknak, mert ez tud a legerősebb motivációs

tényező lenni az alkotáshoz, és elindítja tehetsége kibontakoztatásának és az érvényesülésének

191


az útján. A bemutatkozási lehetőségek (kiállítások, előadások…) teremtése nem szorosan

tantervi feladat ugyan, de fontos kiegészítése kell hogy legyen a művészeti tanulmányoknak.

– A művészet alkotó- és befogadó tevékenységek tanításának az a célja, hogy felkészítsen a

mindennapi életre: a jelentkező problémák önálló felismerésére és megoldására, azaz a

munkára, valamint a természeti és mesterséges környezet felelős használatára, az információk

kritikus kezelésére, az árucikkek tudatos kiválasztására, a művészi, esztétikai értékek iránti

fogékonyságra.

– A tantárgy célja emellett az információkezelés megtanításával a többi tantárgy tanulásának

megkönnyítése. Tanulási problémákkal küzdő fiatalok számára fontos célja e tantárgynak a

tanulást, munkát segítő képességfejlesztés: gondolatok áttekinthetővé, szemléletessé tétele,

ábrák értelmezése és készítése (különösen a matematikához szükséges térgeometriai ábrák

elkészítésének megtanítása) valamint a vizuális információk megértése a tanulásban, a

munkában és a mindennapi életben. A művészetek tantárgy feladata e módszerek átadása,

továbbá a vizuális információforrások (pl. könyvtár, képtár, internet) célszerű használatának

megtanítása.

– A középiskolás korosztályban a személyes útkeresés szerepe megnő. A tantárgy feladata az

egyéniség keresésének segítése, a kultúra példáinak bemutatásán keresztül egyfajta követhető

stílus, mintaválaszték felkínálása. Az azonosulás az alkotó munka elmélyült állapotában megy

végbe a legkönnyebben, ezért az önkifejezés tág és minél önállóbb választási lehetőségeit kell

felkínálni.

A művészeti tantárgyak mind alkotó mind befogadó vonatkozásokban komoly

személyiségfejlesztési lehetőségeket hordoznak a fiatalok számára:

Az alkotótevékenység speciális, személyiségfejlesztő céljai:

– A diákok indulataikat, szorongásaikat „kirajzolhatják”, „kizenélhetik”, „kijátszhatják”

magukból. Erre kifejezetten szeretnénk is őket megtanítani, azaz olyan lehetséges önkifejezési

és önmegvalósítási eszközt adni ezáltal a kezükbe, amivel saját lelkük egyensúlyát meg tudják

teremteni és fenn tudják tartani, indulataikat tudják levezetni.

192


– A diákok sokszor életvezetési problémákkal küzdenek, szoronganak, egy részük gyakran

unatkozik, nem találja a helyét. Unalmát sokszor illegális és/vagy káros tevékenységekkel űzi

el és az őt meg nem értő, sikerélményektől megfosztó külvilág, ami őt nem „díjazza”, ellen

lázad. Szubkultúrájuk pót-sikerekhez és -élvezetekhez juttatja őket ugyan, de milyen áron!

Számukra a vizuális alkotótevékenység (rajzolás, festés, tervezés, építés …) értelmes és

élvezetes, legális és egészséges elfoglaltságokat próbál kínálni, illetve ezen elfoglaltságok

élvezetére próbálja a diákokat rávezetni. Ehhez először bizalmat kell ébreszteni bennük a

tanárban és önmagukban, mert az unatkozás, kallódás hátterében bizony nagyon gyakran az

önbizalomhiány áll, ami a diákok többségének – képességeiktől függetlenül – fő problémája.

Egyik fő cél tehát az unalom és az életuntság elűzése és a fiatalok sikerélményekhez juttatása,

ami alapja az önbizalomnak és az élvezhető teljes életnek.

Befogadó-tevékenységek speciális személyiségfejlesztő céljai:

– A képekről, zenéről, filmekről … azaz műalkotásokról beszélgetve önmagunkról

beszélgethetünk, mégsem direkt formában. A műalkotások nagy része olyan emberi

problémákat fejez ki, amelyeket mindannyian átélünk, és a diákok számára alkalom nyílik

ezekről a témákról a művek apropóján beszélgetni. A család, az emberi kapcsolatok, a

szorongások, az érzelmek nehezen megérthető világa mind olyan témák, amik a fiatalok

számára a legérzékenyebb területeket érintik. A műalkotások mély beszélgetésekbe

vezethetnek bennünket önmagunkról anélkül, hogy saját konkrét élethelyzetünket,

problémánkat meg kéne nevezni, de persze akár el is vezethet odáig egy-egy ilyen

beszélgetés, hogy a személyes szintek is előkerülnek.

– Mind az alkotó mind a befogadó tevékenységek erősítik a toleranciát, egymás elfogadását

és megismerését. A művészetek minden területe nagyon alkalmas a másság elfogadásának és

az egyéniség tiszteletben tartásának a hangsúlyozására és fejlesztésére, adott esetben a saját

másságom önmagammal való elfogadtatására is. Ha én saját magamat el tudom fogadni,

könnyebben megtalálom a helyemet a világban, a társadalomban.

– Célja a művészetek tanulmányozásának a különböző világképek és világképrendszerek

illetve szimbólumrendszerek megismertetése, hogy a világban saját helyüket nehezen találó

193


diákok számára lehetséges utakat, modelleket mutassunk, hogy a sajátjukat ezeken keresztül

könnyebben felismerjék, megtalálják.

– Fontos cél, hogy a diákok megtalálják a nekik személyre szabottan megfelelő kurzusokat,

tevékenységformákat, ezáltal az önismeret és a felelősségvállalás területén fejlődjenek.

Fejlesztési követelmények

– A tanult művészeti ágak és a mindennapi környezet, a tömegkommunikáció átfogó

műfajainak, összefüggéseinek ismerete, sajátos kifejezőeszközeinek tudatosítása, a kritikai

érzék fejlesztése, a kulturális, a művészeti értékek iránti nyitottság kialakítása, néhány

kiemelkedő mű és alkotóik ismerete, az értékes műalkotásokat, tárgyakat, információkat

megbecsülő, környezettudatos magatartás kialakítása,

– A leírástól az ítéletalkotásig terjedő műelemző képesség, saját korunk művészeti és

tömegkommunikációs nyelvének tudatosítása

– a mindennapi élet képi, és hang-információinak megértése, a tárgyi környezet

rendeltetésszerű használata, a mindennapi élethez szükséges ábrázolóképesség kialakítása,

hétköznapi esztétikai ítéleteket megalapozó tapasztalat és ízlés kialakítása, az érzékszervek

fejlesztése, az érzékelés tudatosítása (pl. testbeszéd, hanglejtés-hangszín, öltözködés,

metakommunikáció…), emberismeret, és tolerancia fejlesztése

– Önismeret fejlesztése. Saját maga számára testre szabott feladat kiválasztásának, esetleg

megfogalmazásának kialakítása, ezzel együtt fejleszteni az ehhez nélkülözhetetlen

önismeretet, illetve hogy fel tudja mérni a feladat mértékét (azaz mekkora munkát,

terjedelmet, milyen mértékű elmélyülést igényel), ezeket se alul, se túl ne becsülje

– Adatok, összefüggések megjelenítésének képessége a tanult szinten, történet, eseménysor,

változás és mozgás közérthető megjelenítésének képessége. Önállóság a problémamegoldás

lépéseiben: helyzetfelismerés, tájékozódás, vázlatkészítés - tervezés, alkotás - konstruálás és a

munka értékelése.

194


– A tanulást, munkát segítő képességfejlesztés: gondolatok áttekinthetővé, szemléletessé

tétele, valamint az információk megértése a tanulásban, a munkában és a mindennapi életben,

ábrák értelmezése és készítése. Az információforrások (pl. könyvtár, képtár, internet) célszerű

használatának megtanítása.

Témakörök A művészetek tantárgy az alábbi műveltségi területeket tartalmazza:

1. Képzőművészet: képzőművészeti műfajok, technikák; személyes, kifejező-expresszív

tevékenységek

2. Zene: a komoly-, a könnyű- és a népzene műfajai, kifejezőeszközei, a zeneelmélet

alapfogalmai; személyes, kifejező-expresszív zenei tevékenységek. Zene és tánc.

3. Színház, tánc: Színpadi műfajok és kifejezőeszközök. A szerep. Testbeszéd, gesztusok.

Előadó és befogadó tevékenységek.

4. Vizuális kommunikáció: a köznapi - tájékoztató - tudományos vizuális információk világa

és a tömegkommunikáció egyes elemei;

Tárgy- és környezetkultúra: használati tárgyakkal, az iparművészettel, a népművészettel és az

építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza.

5. Tömegkommunikáció, mozgókép és médiaismeret: a film- és video-művészettel és a

tömegkommunikációval kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységek

Tanítási tartalmak, témakörök (kurzusok) Alapozó kurzusok:

1. A művészet ősi formái (komplex, azaz a főbb művészeti ágakat érintő; vegyes azaz

befogadó és alkotó)

2. Kortárs művészet és a klasszikus avantgarde (komplex, vegyes)

195


Kötelezően választható kurzusok:

1. Európai stílustörténet: görög-római, román, gótikus, reneszánsz, barokk (komplex; vegyes,

de inkább elméleti hangsúlyú)

2. Európai stílustörténet: klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus,

posztimpresszionizmus, szecesszió (komplex; vegyes, de inkább elméleti hangsúlyú)

3. Ókori kultúrák művészete (komplex, vegyes)

4. Műelemzések (komplex, illetve változó; vegyes, de elméleti hangsúlyú)

5. Népművészet (komplex, vegyes)

6. Festészet (alkotó)

7. Építészet és környezetkultúra (vegyes)

8. Tárgykultúra (változó, de inkább alkotó hangsúlyú)

9. Fotó (vegyes de alkotó hangsúlyú)

10. Grafika, tipográfia, kiadványtervezés (vegyes de alkotó hangsúlyú)

11. Mozgókép, animáció (vegyes de alkotó hangsúlyú)

12. Zene (változó)

13. Színház, Tánc

A kurzusok tananyagtartalmának részletezése:

Alapozó kurzusok:

1. A művészet ősi formái (komplex, azaz a főbb művészeti ágakat érintő)


Az ősi életmód

A vallások ősi formái (totemizmus, fétisizmus…), mágia, szertartások

A művészeti ágak (zene, képzőművészet, tárgyalkotás, építészet, irodalom, színház) ősi

formái, kialakulása, fejlődése

Művészeti alapfogalmak: ritmus, dallam, vonal, kontúr, szín, folt, térábrázolás …

2. Kortárs művészet és a klasszikus avantgarde (komplex)


A művészet fogalmának kérdése, a hagyományos formák felbomlása

196


A műfajok határainak eltolódása, új műfajok, művészeti ágak (pl. film) megjelenése

Műelemzések minden művészeti ágat érintve (zene, film, képzőművészet)

Építészet a XX. (XXI.) sz.-ban

Kötelezően választható kurzusok:

1. Európai stílustörténet: görög-római, román, gótikus, reneszánsz, barokk (komplex)


– Az antik görög és római világ szellemisége, világképe, mitológiája

– Az antik kultúra a művészetekben (képzőművészet, zene, színház)

– A középkor szellemisége, a kereszténység, a lovagi kultúra

– A középkori (román és gótikus) stílusú képzőművészetek, a középkori zene (gregorián…)

– A humanizmus és a reneszánsz szellemisége

– Reneszánsz művészet: képzőművészet, zene (tánc, színház…)

– Ellenreformáció és a barokk szellemisége

– A barokk művészet: képzőművészet, zene, jellegzetes barokk műfajok (kastély,

csendélet, opera, oratórium)

2. Európai stílustörténet: klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus,

posztimpresszionizmus, szecesszió (komplex; vegyes, de inkább elméleti hangsúlyú)


A felvilágosodás, a klasszicizmus és a romantika szellemi háttere

A klasszicizmus irányzata a művészetben (zene, képzőművészet, színház)

A romantika irányzata a művészetben (zene, képzőművészet, színház)

A realizmus a művészetben (képzőművészet)

Szellemi irányzatok a XIX. sz. második felében és a századfordulón

Az impresszionizmus a művészetekben (képzőművészet, zene)

A posztimpresszionizmus, az eklektika és a szecesszió a művészetekben (képzőművészet,

zene)

3. Ókori kultúrák művészete (komplex, vegyes)


Egyiptom és Mezopotámia életmódja, vallása

197


Egyiptom és Mezopotámia művészete és kultúrája

Az ókori keleti és dél-amerikai kultúrák

Tárgykultúra, építészet, környezetalakítás

Az írás történetének elemei

Ábrázolási rendszerek jellegzetességei

Testbeszéd

4. Műelemzések (komplex, illetve változó; vegyes, de elméleti hangsúlyú)


A műelemzés kurzus jellege változó lehet a művészeti ágak szempontjából, azaz zenei,

képzőművészeti, irodalmi, film illetve színházi alkotások is lehetnek a műelemzés tárgyai

Valamilyen szempont alapján kiválasztott műalkotások teljes körű elemzése

Műelemzési szempontok megismerése

Egy-egy mű elmélyültebb tanulmányozása

A művek mitológiai, jelentéstani hátterének felkutatása

Más művekkel való összehasonlítása, kapcsolata

A mű „átírása”, azaz a diák által való továbbgondolása, szubjektív átalakítása

5. Népművészet (komplex, vegyes)


A néprajz és a népművészet fogalma. Etno, folklór, világzene fogalma

A magyar népművészet jellemzői (zene, tánc, tárgykultúra, építészet, viselet,

díszítőművészet…)

Más népek népművészetébe betekintés

A népművészet szimbólumrendszere

Táncház-mozgalom; A népművészet ma

A népművészet feldolgozása, a „magaskultúrában” való megjelenése

6. Festészet (alkotó)


Festészeti technikák

Ábrázolásmódok

Színtan

Kompozíció

198


Stílus, egyéni kifejezésmódok

Ismert festmény tanulmányozása

7. Építészet és környezetkultúra (vegyes)


Az építészet jellegzetességei, sajátosságai

Építészeti megoldások (térlefedés, alaprajz, térszervezés, boltozások, díszítés)

Forma és funkció kapcsolata

Épületelemzések

Makettkészítés, modellezés

8. Tárgykultúra (változó, de inkább alkotó hangsúlyú)


Forma és funkció

Kézművesség és sorozatgyártás

Tárgyalkotás

Díszítés, ornamentika

9. Fotó (vegyes de alkotó hangsúlyú)


a fényképezés kialakulása

a fotózás műfajai, technikái

a képkivágás, kompozíció

a fény és a megvilágítás szerepe

stílus, szubjektivitás-objektivitás

kreatív fotózás: fotogram, fotómontázs…

a fotózás napjaink vizuális nyelvének alapja (reklám, kiadványok…)

10. Grafika, tipográfia, kiadványtervezés (vegyes de alkotó hangsúlyú)


Az írás története

A nyomtatás technikái (könyvnyomtatás, sík-, magas- és mélynyomás: litográfia, rézkarc,

lino, fametszet, ofszet…)

Betűtípusok, betűírás

199


Betű és kép

Reklámgrafika: plakát, könyvborító, csomagolás, szórólap…

Kiadványtervezés, tipográfia

Számítógépes kiadványtervezés

11. Mozgókép, animáció (vegyes de alkotó hangsúlyú)


A mozgókép kialakulása

A mozgókép műfajai, technikái

Képkivágás, kompozíció

A vágás, a montázs

Mozgás, gesztusok, testbeszéd

Karakter

Történet, cselekmény

12. Zene (változó)


A zene sajátos kifejezésmódja

A zene alapelemei: ritmus, dallam, tempó

A zenei műfajok

Hangszerek, hangszínek

Előadásmód, alkotók és előadók

13. Színház, Tánc (változó)


A színpadi produkciók sajátosságai

Dramaturgia, történet, konfliktus

Színpadkép, színpadi mozgás

Szerep, karakter, jellem

Testbeszéd

Zene az előadásban

200


Módszerek A művészet tantárgy sajátosságainak megfelelően ajánlott kiscsoportos, esetenként egyéni

foglalkozásokat tartani. A feladatokban személyre szabott mértékben a diákok önálló

tevékenységére is lehet építeni.

– A különböző tevékenységformák és a tananyag kurzusonként egy téma köré szerveződnek,

azt a témát komplex, sokoldalú módon lehet kidolgozni. Az alkotó és befogadó tevékenység

aránya személyre szabottan változik; erre a tevékenységformák kurzusokon való kombinálása

ad lehetőséget.

Számonkérés, értékelés

– egy kurzust egy gyakorlati-bemutató (portfolió, előadás, vetítés…) és/vagy (a kurzus

tevékenységformájától függően) az elméleti tananyagból egy szóbeli vizsga zárja. A két

osztályzatból összesített jegy születik.

Az osztályzásnál figyelembe veendő szempontok:

– a diák hozzáállása a munkához,

– milyen szinten oldotta meg a feladatait

– felismeri-e saját munkájának erényeit-hibáit

Tankönyvek:

Az egyes kurzusokhoz használandó tankönyv választásának szempontjai:

– Minél teljesebben tartalmazza a kurzus tananyagát, hogy minél kevesebb tankönyvet kelljen

használni egy kurzushoz; ajánlott irodalomjegyzékkel érdemes kiegészíteni

– Minél könnyebben hozzáférhető legyen

– A tananyag feldolgozása jól tagolt, érthető és jól tanulható legyen

A tanulást azonban egy áttekinthetően és részletesen megfogalmazott vizsgatematika segíti a

leginkább, a tanult témakörök megadásával minden témakörhöz a tanult fogalmak és

alkotások felsorolásával. Ehhez csatolandó a tankönyvek és ajánlott irodalmak jegyzéke,

illetve néhány olyan könyv esetleg internetes honlapcím megadása is, ahol a diák a tanár által

felsorolt fogalmaknak, alkotóknak, műveknek utána tud nézni.

Szükség esetén saját jegyzet kiadásával is kell a diákok felkészülését segíteni.

201


RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

A Rajz és vizuális kultúra tantárgyat azoknak a diákoknak ajánljuk, akik ebből a tárgyból

specializálódnak, e tárgyból közép- vagy emelt szintű érettségit kívánnak tenni. A tantárgy

kurzusai, tematikája elsősorban az érettségire való felkészülést szolgálja, de természetesen

azok számára is lehetséges e tárgy tanulása, akik nem kívánnak ebből érettségizni, csak

érdeklődnek a terület iránt.

A vizuális kultúra tárgy a művészetek tantárgy kurzusaira épít, és azokat csak kiegészíti, aki

tehát e területen akar elmélyültebb tanulmányokat folytatni, az a művészetek tárgy vizuális

témájú kurzusaival együtt tudja mindezt megtenni.

Mivel a vizuális kultúra tantárgy a művészetek tárgy folytatása illetve kiegészítése, a célok,

fejlesztési követelmények, módszerek stb. terén nem ismertetjük újra részletesen mindazt,

amit a művészetek tárgynál már megtettünk, csak hivatkozunk rá és kiegészítjük azt.

A rajz és vizuális kultúra tantárgy célja:

A művészetek tantárgynál részletesen megfogalmazott célok a vizuális kultúra tantárgyra is

érvényesek, hiszen ez a tárgy annak egy specializáltabb folytatása. Különösen nagy hangsúlyt

kap azonban a tehetséggondozás és az érettségire, illetve az esetleges továbbtanulásra való

minél alaposabb felkészítés.

Fejlesztési követelmények

A művészetek tantárgynál részletesen megfogalmazott fejlesztési követelmények a vizuális

kultúra tantárgyra is érvényesek.

Ezek kiegészülnek a következő speciális fejlesztési követelményekkel:

– térlátás, térábrázolás fejlesztése, az ábrázolási rendszerekben való jártasság kialakítása

– képzőművészeti technikák ismerete és minél gyakorlottabb alkalmazása, eszközök tiszta,

esztétikus használata

– fogalmak, tudástartalmak rendszerezett és minél teljesebb elsajátítása

– műelemző képesség minél magasabb szintű elsajátítása

– vizuális memória fejlesztése

– a vizuális kultúra területeinek, művészeti ágainak és műfajainak, a művészeti és

tömegkommunikációs területek sajátosságainak értő ismerete

202


– a művészettörténet főbb korszakainak, stílusainak, alkotóinak és alkotásainak rendszerezett

ismerete

– minél önállóbb feladatmegoldás mind az alkotói, mind a befogadói területen, projekt-jellegű

hosszabb, tervezettebb feladatmegoldásra való képesség kialakítása

A művészetek tantárgy esetében egy szemléletmód kialakítása történik, a vizuális kultúra

tantárgy konkrét specializált ismeretek és képességek-készségek kialakítására-megszerzésére

törekszik.

A vizuális kultúra tantárgy felépítésének sajátosságai A vizuális kultúra területei:

A vizuális kultúra tantárgy az alábbi műveltségterületeket foglalja magában:

Képzőművészet: képzőművészeti műfajok, technikák; személyes, kifejező-expresszív

tevékenységek

Vizuális kommunikáció: a köznapi - tájékoztató - tudományos vizuális információk világa és

a tömegkommunikáció egyes elemei;

Tárgy- és környezetkultúra: használati tárgyak, az iparművészet, a népművészet és az

építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza.

Mozgókép és médiaismeret: a film- és video-művészettel és a tömegkommunikációval

kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységek

Ezek a területek az egyes vizuális kultúra kurzusokon vegyesen, kombináltan szerepelnek.

Tevékenységformák:

1. Gyakorlati-elméleti:

A vizuális kultúra kurzusok a művészettörténet témái köré szerveződnek, azonban nem csak

elméletiek, hanem gyakorlati-alkotó jellegű tevékenységek is segítenek elmélyíteni a

művészettörténeti tudástartalmakat. Egyben az érettségi vizsga portfoliójához-gyakorlati

vizsgarészéhez is itt gyűlik az anyag.

203


2. Tanár által vezetett-önálló:

A vizuális kultúra kurzusokon hangsúlyozottan törekedni kell a diákok minél önállóbb

tevékenykedtetésére az alkotói és elemző területeken a tantárgy specializált, érettségire

felkészítő jellege miatt. Mindemellett szintén az érettségi követelmények nagy mennyiségű

konkrét műveltségtartalom megismertetését is szükségessé teszik, ezek ismertetése (képek-

művek, alkotók, fogalmak…) a tanár feladata.

Egymásra épülés:

A vizuális kultúra tantárgy alapvetően épít a művészetek tantárgy során megszerzett

ismeretekre, és kiegészíti azokat. Nem feltétlenül kell azonban mindent korábban tanulni a

művészetek tárgy keretében, ez a kurzusrendszer miatt nem is volna megoldható.

A vizuális kultúra tantárgy kurzusai, mivel a művészettörténet témái köré szerveződnek

többségükben, egymásra épülő jellegűek. Nem feltétlenül szükséges, inkább csak ajánlott a

történeti sorrendet betartani. Az egyes kurzusokat úgy kell felépíteni, hogy önmagukban is

egy teljes egészet alkossanak, olyanok is látogathassák, akik esetleg az előző korok kurzusait

csak később tudják felvenni.

Alapozó kurzus: A vizuális kultúra tantárgy tanítása is egy bevezető, alapozó kurzussal

kezdődik, ami a tárgy tanulásához szükséges alapismereteket ismétli, rendszerezi és egészíti

ki. Itt történik a szintrehozás, az esetleges fogalmi- és készséghiányok pótlása.

Kötelező kurzusok – Közép- és emelt szintű érettségi: Az emelt szinten érettségizőknek

nagyobb óraszámban kell tanulni e tárgyat, esetünkben a középszintű kurzusok elvégzése

mellé még kiegészítő jellegű emelt szintű kurzusokat is fel kell venni. A középszintű és az

emelt szintű érettségire felkészítő kurzusok egymásra épülőek, egymást kiegészítő jellegűek.

Az emelt szintű kurzus az ugyanazon témájú közép szintű kurzust egészíti ki az emelt szintű

érettségi központilag meghatározott követelményrendszere szerint.

204


Tanítási tartalmak, témakörök (kurzusok) Alapozó kurzus:


Ábrázolási rendszerek (vegyes), Színtan, képzőművészeti technikák (vegyes, de alkotó

hangsúlyú)

Kötelező kurzusok, középszint:

Művészettörténet I.: Őskor, Ókor, … Európa a gótikáig (vegyes, de befogadó hangsúlyú)


Művészettörténet II.: Európai művészet a reneszánsztól a realizmusig (vegyes, de befogadó

hangsúlyú)


Művészettörténet III.: Művészet az impresszionizmustól napjainkig (vegyes, de befogadó

hangsúlyú)


Kötelező kurzusok, emelt szint:

Művészettörténet I.: Őskor, Ókor, Európa a gótikáig. Európai művészet a reneszánsztól a

realizmusig – kiegészítő (vegyes, de befogadó hangsúlyú)


Művészettörténet II.: Művészet az impresszionizmustól napjainkig – kiegészítő (vegyes, de

befogadó hangsúlyú)

Rajz, alkotás


A kurzusok konkrét tartalmait a központilag kiadott érettségi követelményrendszer

(fogalmak, alkotók, alkotások, műtárgylista …) határozza meg.

205


Módszerek

(a művészetek tantárgynál leírtakhoz hasonlóan):

– A művészet tantárgy sajátosságainak megfelelően ajánlott kiscsoportos, esetenként egyéni

foglalkozásokat tartani. A feladatokban személyre szabott mértékben a diákok önálló

tevékenységére is lehet építeni.

– A különböző tevékenységformák és a tananyag kurzusonként egy téma köré szerveződnek,

azt a témát komplex, sokoldalú módon lehet kidolgozni. Az alkotó és befogadó tevékenység

aránya személyre szabottan változik; erre a tevékenységformák kurzusokon való kombinálása

ad lehetőséget.

Számonkérés, értékelés – Egy kurzust az érettségi vizsgához hasonló vizsga zár le.

Középszinten: írásbeli vizsgaként egy művészettörténeti feladatlap megoldása, a vizsga

szóbeli részeként az alkotásokból készített portfólió bemutatása és ismertetése a feladat.

Emelt szinten: Írásbeli vizsgaként egy kombinált (elméleti azaz művészettörténeti és alkotói

feladatokból álló) feladatlap megoldása, szóbeli vizsgaként pedig művészettörténeti témájú

vizsgát kell letenni. A szóbeli rész kiegészül egy, az adott kurzuson készült alkotásokból

összeállított portfólió bemutatásával. Ez utóbbi ugyan nem szerepel az érettségin, de a kurzus

alkotói tevékenységét mindenképpen érdemes a motiváció miatt a kurzust lezáró értékelésbe

belevonni.

Az osztályzásnál figyelembe veendő szempontok:

– összefüggések megértése, pontos lexikális tudás

– alkotói feladatok megoldásában: esztétikusság, igényesség, eredetiség

– a diák hozzáállása a munkához, önállóság, igényesség, alaposság

– felismeri-e saját munkájának erényeit-hibáit

Tankönyvek:

Az egyes kurzusokhoz használandó tankönyv választásának szempontjai:

– Minél teljesebben tartalmazza a kurzus tananyagát, hogy minél kevesebb tankönyvet kelljen

használni egy kurzushoz; ajánlott irodalomjegyzékkel érdemes kiegészíteni

– Minél könnyebben hozzáférhető legyen

– A tananyag feldolgozása jól tagolt, érthető és jól tanulható legyen

206


A tanulást azonban egy áttekinthetően és részletesen megfogalmazott vizsgatematika segíti a

leginkább: a tanult témakörök megadásával minden témakörhöz a tanult fogalmak és

alkotások felsorolásával. Ehhez csatolandó a tankönyvek és ajánlott irodalmak jegyzéke,

illetve néhány olyan könyv, esetleg internetes honlapcím megadása is, ahol az általunk

felsorolt fogalmaknak, alkotóknak, műveknek utána tud nézni a diák.

Szükség esetén saját jegyzet kiadásával is kell a diákok felkészülését segíteni.

Ennél az érettségire felkészítő jellegű tárgynál különösen fontos a fogalomtárak és az ajánlott

szakirodalom minél hangsúlyozottabb használata. Szükséges a központilag kiadott érettségi-

követelményekben szereplő műtárgylista-képanyag összegyűjtése a diákok számára.

207

Documents

Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnáziumsokféle használhatóság az elsődleges szempont. Nincs szükség nagy számú nagy méretű helyiségre. Ugyanakkor mivel a nevelés kiemelt