Berényi Zsuzsa Ágnes (Budapest)A magyar szabadkõmûvesség a második világháború idején

Az 1723-ban James Anderson anglikán lelkész által összeállított és minden szabadkõmûvesre nézve kötelezõ érvényû,úgynevezett "szabadkõmûvesi alkotmány" a tagok szent kötelességévé teszi a haza szolgálatát. Ennek a feladatnakminden korban eleget tettek a szabadkõmûvesek világszerte. Egy példa a sok közül a következõ levéltári kiadatlan

irat. Steiner György postafõtanácsos, a soproni "Széchenyi" páholy titkára jelentette Thirring Sámuel fõmester, vagyis apáholy választott vezetõje aláírásával ellátott levélben a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholynak az egyik szabad-kõmûves halálát.

"A Széchenyi t.·. t.·. szk.·. p.·.-tól (1)193/1918A magyarországi Symbolikus nagypáholynak

Budapest kel.·..énNagymester tv.·.(2)Az 1918 dec. 18-i 3584 számhoz szeretettel jelentjük a háborúban elesett tv.·.(3)-ünk adatait:Révész János (369 anyakönyvi szám) tornatanár a soproni állami fõreáliskolában, született Szegeden 1888. nov. 12-én,

felvétetett p.·.(4)-unkba 1914. márc. 20-án, 1914. aug. havában vonult be. Mint zászlós került a szerb harctérre a 46-osszegedi bakákkal, majd az orosz harctérre vitték. A legrettenetesebb küzdelmekben vett részt, a többek közt a híres grodekicsatában, hol hõs szegedi bakáival fedezte Lemberg eleste után a visszavonulást. 1917-ben mint fõhadnagy az olasz frontonvan és az ottani gyehennából veszi ki a részét, míg 1917. okt. 26-án a Feiti-Hrib hegyen súlyosan megsebesül, okt. 27-énhalt meg és 28-án temették el fegyvertársai Lipán Dornberg alatt Görznél.

Tv.·.-i üdvözlettelSopron, 1919. I. 12.Thirring Sámuelfõm.·. Steiner György pftl

fõm.·. (5)A soproni "Széchenyi" páholy pecsétje.

MOL P1083 Széchenyi páholy Sopron II. 65. cs. 683. Lap

Nagyon sok szabadkõmûves vett részt az elsõ világháborúban katonaként, Révész János csak egy volt közülük. Egyespáholyok kénytelenek voltak "ideiglenesen" szüneteltetni összejöveteleiket, mert a háborús események miatt a tagságbóllegtöbben távol az otthontól katonai szolgálatot teljesítettek.

Az idõs otthon maradottak is kivették részüket a haza szolgálatából. Hadikórházakat üzemeltettek, az orvos szabad-kõmûvesek ingyenesen látták el a sebesültek gyógykezelését. Erre a célra sok páholy átalakította a páholyházát nem egy-szer azon az áron, hogy emiatt nem tudtak szabályszerû szabadkõmûvesi szertartást végezni. Bekapcsolódtak a nõi család-tagok is ebbe a munkába ápolónõként. A Magyar Vöröskereszt több elismerõ kitüntetést adott a szabadkõmûvesek áldozatosmunkájának elismeréseképpen.

Emberbaráti intézményeiket is mûködtették lehetõségeikhez képest. Legnépszerûbb ezek közül az Ingyen Kenyér és azIngyen Tej volt. Budapesten, a Podmaniczky utca 45. szám alatt, a Nagypáholy házban osztottak minden rászoruló részérekenyeret és tejet a "Régi Hívek", illetõleg a "Minerva" páholy mozgalmaként. Késõbb hozzá járult az "Eötvös" páholyELOT, vagyis "Eötvös Levesosztó Társaság" kezdeményezésére. Ez a jótékonysági tevékenység hamarosan a többibudapesti páholyban és más városok szabadkõmûvesei körében is követõkre talált.

Egy, az oroszok által lerombolt felvidéki falut: Mezõlaborcot "Kõmûvesfalva" néven saját erejükbõl és terveik szerintújjáépítettek. Ma Mezõlabort 'Medzilaborce' néven Szlovákiához tartozik.

Magyarország feldarabolásának terve már ismeretessé vált 1918-ban. Ennek következményeit minden, a tényeket ismerõember elõre látta. A magyar szabadkõmûvesek igyekeztek megakadályozni ezért ennek bekövetkezését. Emiatt 1918.november 25-én a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy ünnepi gyûlésén elhatározták, hogy a világ szabadkõmûvesifõhatóságaihoz táviratot küldenek, amelyben ismertetik, hogy demokratikus kormány áll az ország élén és ezt a demokratiku-san gondolkozó államoknak támogatásban kell részesíteni! Akadályozzák meg az ország területi feldarabolását!1

A felhívás összeállítói elõször drámai képet festettek a magyarországi helyzetrõl. Csakhogy ügyeltek arra, hogy azangolok számára a törvénytelenségek, a törvényen kívüli állapot rémségeit ismertették, az amerikaiakat inkább érzelmioldalról igyekeztek megközelíteni. Mindkét esetben történelmi bizonyítékok segítségével törekedtek az illetõ ország jóin-dulatát megnyerni.

Az Angliának szóló szöveg Magyarország tervezett megcsonkítását a törvénytelen megszállás következtébenbekövetkezett nyersanyagforrás-hiány oldaláról helytelenítik. A nemzetiségi összetétel ismertetése azt bizonyítja, hogy azakkor fennálló egységes Magyarország biztosítja a nemzetiségi egyenjogúságot, a megcsonkított országban a magyar irre-dentizmus soha ki nem oldható módon veszélyezteti majd Európa békéjét. Elõre vetíti a várható balkáni háborúskodásveszélyét. A vallási összetétel szempontjára is felhívták a figyelmet. A katolikus és protestáns magyarok nem fogják elvisel-

195

1 Berényi Zsuzsanna Ágnes: Iratok a Magyar Szabadkõmûvesség Történetéhez 1918-1950, Magyar Országos Levéltár, Budapest, 2001. (A továbbiakban:IR) 33-34. oldal

ni az ortodox vallás befolyását. Nagymagyarország: a Kárpát-medence természeti egységet alkot. Emlékeztet az írás a múlt-ra, amelyben a török ellen Magyarország védte meg Európát a törököktõl. Kossuth látogatást tett Angliában és a magyar népszabadságszeretete mindig nagy rokonszenvet biztosított Anglia és Magyarország között. Ezeréves történelmi, szerzettjogunk van azokra a területekre, amelyeket most el akarnak venni tõlünk. A magyarság sohasem fog belenyugodni ebbe azigazságtalan döntésbe.

Az Amerika részére fogalmazott felhívás a helyzet ismertetése után Magyarországnak a demokrácia és a béke iránt érzettelkötelezettségét hangsúlyozza. Magyarország megszállása elképzelhetetlen, középkori helyzetet teremtett. A cseh, magyar,román, szerb történelemre hivatkozva bizonyítja hazánk jogát az õsi területekhez. Földrajzi bizonyítékokat, a területiegységet, majd a vallási indokokat említi. A nyelvi kérdéseket szemléletes hasonlattal magyarázza, a nyelvcsaládokfogalmát világosan kifejti, majd rámutat a cseh-szlovák nyelv különbözõségére. Valóban feltehetõen a béketárgyalásoktájékozatlan döntéshozói úgy vélhették, különösen a csehek érvelésének hatására, hogy a cseh és a szlovák nyelv azonos,legfeljebb nyelvjárásban tér el egymástól. A természettel példálódzik: a folyók iránya és a vándormadarak szokásai is aztteszik félreérthetetlenné, hogy a Kárpát-medence egységesen Magyarország kell, hogy maradjon. Kéri a béketárgyalásokamerikai küldöttjét, hogy szólaljon fel érdekünkben. Ez a megszállás ugyanis állandósítja a jogfosztottságot, balkáni állapo-tokat teremt és ezt kiterjeszti késõbb egész Európára. Az egyesült Európa amerikai javaslatát ugyan helyeslik az irat fogal-mazói, de amíg az - sok év múlva - megalakul, addig Magyarországnak joga van a Kárpát-medence birtoklásához. Új kérdésmerül majd fel a világ gondjai között: "a magyar ügy".

Szomorú, hogy mindkét kiáltvány pusztába kiáltott szó maradt csupán és a jelzett veszélyek bekövetkeztek.Az õszirózsás forradalom sok vezetõje, a Károlyi-kormány legtöbb tagja, maga Jászi Oszkár, a "Martinovics" páholy

fõmestere, a polgári radikalizmus vezéralakja is szabadkõmûves volt. Erre a demokratikus kormányra hivatkoztak akiáltványok. Ezzel akarták bizonyítani a nyugati hatalmak elõtt azt, hogy Magyarország nem az az elmaradott ország, amelyveszélyeztetné a nyugati demokráciákat.

A magyar szabadkõmûvesek tehát megtették, amit csak tehettek Magyarország érdekében, mégis 1919-ben a MagyarTanácsköztársaság vagyonukat zár alá vette, így tette lehetetlenné mûködésüket, 1920-ben pedig betiltották tevékenységü-ket hazafiatlanság hazug vádjával.

A Nagypáholyházat zár alá vették, a benne lévõ értékes tárgyakat szabályszerûen ellopták. Ezeknek egy részét késõbb aszabadkõmûvesek az ócskapiacon vásárolták vissza. A rendkívüli értéket képviselõ könyvtár sok darabja is erre a sorsrajutott. Azonban nagy része a nemzeti könyvtárba került, ahol ma is megtalálhatók a "Magyarországi SzimbolikusNagypáholy könyvtára" feliratú könyvek nagy számban.

Az elkobzott épületben a Magyar Véderõ Egylet került.A szabadkõmûvességet Csehszlovákiában ekkor még nem tiltották be, ezért a magyar szabadkõmûvesek vezetõikkel a

felvidéki magyar páholyokat látogatták és ott tartották szertartásos találkozóikat. Még a felvételeket is ott intézték Prágába,Pilsenbe, Karlsbadba, Olmützbe, Brünnbe, Gablonzba és Svájcba is el-ellátogattak.

Ugyancsak Bécsben is mûködhetett tovább a szabadkõmûvesség, ezért nem egyszer egész szerelvényre való magyarszabadkõmûves utazott el, hogy páholy-összejöveteleken vegyen részt. Bécsben még magyar páholyt is alakítottak 1925-ben "Labor" (Munka), illetõleg késõbb "In Labore Virtus" (Munkában a dicsõség) néven. Olyan ismert kiválóságok léptekBécsben a szabadkõmûvesi láncba, mint Ágoston Péter jogakadémiai tanár, korábban a nagyváradi páholy fõmestere,Karinthy Frigyes, Zsolt Béla. A Nagypáholyház kimenekített értékeibõl Bécsben még magyar szabadkõmûves múzeumot islétesítettek.

Erdélyben is tovább élhetett a szabadkõmûvesség, de a románok - más magyar szervezetekhez hasonlóan - el akartákvenni a magyar páholynak a mûködési engedélyét, illetõleg be akarták olvasztani õket a sebtiben megalakított románpáholyokba, azok fennhatósága alá rendelve a régtõl virágzó, nagy múltú magyarokat. Ennek mindvégig ellenálltak anyelvüket, magyarságukat végsõkig védelmezõ erdélyi magyar szabadkõmûvesek. A legkiválóbbak között volt AlpáthyIstván növénytantudós, Fabinyi Rudolf, a kolozsvári egyetem kémia tanszékének megalapítója, Ruzicskay György fes-tõmûvész is. Csakis a betiltott magyarországi szabadkõmûvesektõl várhattak - és kaptak is - segítséget.

Ossian Lang, a new yorki nagypáholy fõtörténésze ugyan az erdélyi magyar szabadkõmûvesek hívására ellátogatottErdélybe, hogy védelmezze az üldözött magyar szabadkõmûvességet, de megtévesztették a tájékozatlan amerikait, aki ígyeredmény nélkül tért haza.2

A szabadkõmûvesek ettõl kezdve titokban jöttek össze, vendéglõkben, legtöbbször a Hangli-kioszkban vagy a Lánchíd ésaz Országház kávéházban találkoztak, sokszor magánlakásokban. Leginkább mégis "fedõszervekben" mûködtek tovább.3

A jótékonysági tevékenységüket ugyanis tovább folytatták. Az Országos Gyermekvédõ és Frõbel Egyesület a Bajzautcában, az Ingyen Kenyér - Ingyen Tej mozgalom a Károly körút 15. szám alatt, a Nyomorék Gyermekek OrszágosOtthona, az alkoholizmus ellen küzdõ Good Templár Rend, a Rotary Klub, a Cobden Szövetség, a Pesti Lloyd Társulat, aSzünidei Gyermektelep és egyéb szervezetek társaságában nagy részt szabadkõmûvesek voltak találhatók.

Az emberi jogok védelmére alakult az Emberi Jogokat Védõ Liga már 1898-ban Franciaországban és ez késõbb a fasiz-mus és a hitlerizmus ellen is határozottan fellépett. Ennek magyar tagozatát a Párizsban élõ Bóta Ernõ alakította megFranciaországban élõ emigráns magyarokból azzal a céllal, hogy segítse az emigránsokat. Elnöke gróf Károlyi Mihály, majdgróf Andrássy Katinka lett. Legtöbb tagja szabadkõmûves volt.

A francia és a svájci nagypáholy engedélyével külföldön tizenhét budapesti és néhány vidéki páholy tovább

196

2 "…Nyelvünket nem adjuk! A romániai magyar szabadkõmûves páholyok végnapjai" Európa 3 Annales, 127-151. oldal

tevékenykedett, évente megválasztotta vezetõségét. Az egyes intézményeiket tovább mûködtették. Az említetteken kívül a"Századunk" c. folyóiratot, a Péntekesti Asztaltársaságot, a Budapesti Önkéntes Mentõegyesületet és más szervezetet.

Sok volt a szabadkõmûves hagyományosan a Magyar Vöröskereszt Egylet tagjai között, a Magyar TudományosAkadémiában, a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Keleti Kereskedelmi Akadémián, a Nemzeti Színházban, a Magyar Álla-mi Operaházban, a Szent István kórházban, a Charité poliklinikán, az Erzsébet Népakadémián, az IsmeretterjesztõTársulatban, a Társadalomtudományok Szabad Iskolájában, a Magyar Szülõk Szövetségében, a Bartha Miklós Társaságban.Az "Eötvös József Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság" is megmaradt szabadkõmûvesi intézménynek, a MagyarNyelvõr szerkesztõje és munkatársai legtöbben szabadkõmûvesek voltak, a Literatúra folyóirat és számos lap: a Hét, a Nap,a Múlt és Jövõ, a Független Budapest, az Állam és Polgár, a Jó Egészség, a Pedagógia és Gyógypedagógia, a Tükör, az Élet,a Toll, a Magyar Vaskereskedõ, a Vasárnapi Újság, a Könyvpiac, a Dolgozó Asszonyok Lapja, a Magyar Kereskedelemfolyóirat munkatársai többnyire a szabadkõmûvesek közül kerültek ki.

Az Est Lapok, a Magyarország, a Politikai Napilap, az Újság, a Népszava, a Magyar Hírlap, a Pesti Hírlap, a NyolcóraiÚjság, a Budapesti Napló, a Pester Lloyd, az Esti Kurir, az Új Nemzedék is szabadkõmûves lapként szerepelt.

A Vajda János Társaság, a Magyar Írónõk Köre, a Magyar Kémikusok Egyesülete, a Magyar Néptanulmányi Társaság, aMagyar Pszichiátriai Társaság, a Kõrösi Albin Társaság, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, az Írók GazdaságiEgyesülete, a Magyar-Cseh Iparbank, az Angol-Magyar Bank, a Nagykereskedõk Országos Szövetsége, a Magyar Bankárokés Értékpapír Kereskedõk Országos Egyesülete, az Országos Iparegyesület, a Pénzintézeti Központ, az ÁltalánosKözjótékonysági Egyesület, a Magyar Írók és Hírlapírók Köre, a Magyar Újságírók Egyesülete, az Országos Ügyvéd-szövetség, a Pénzintézeti Tisztviselõk Országos Egyesülete, a Magyarországi Magántisztviselõk Szövetsége, a MagyarKönyv- és Zenemûkereskedõi Alkalmazottak Országos Egyesülete, a Magyar Magkereskedõk Országos Szövetsége, aMagyar Áruügynökök Központi Egyesülete, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Budapesti Kisipari Hitelintézet, aFoncier Általános Biztosító Intézet, a Szombathelyi Jótékony Asztaltársaságok Szövetsége, a Pénzintézeti TisztviselõkOrszágos Egyesülete, a Magyar Kereskedelmi Csarnok Nagykereskedõk Országos Szövetsége és számos más szervezetszabadkõmûves vezetésû volt.

A budapesti Lipótvárosi Kaszinó, a Belvárosi Polgári Kör, az Erzsébetvárosi Kör, a Magyar Tudakozó Egylet, a MagyarBékeegyesület, a Népszövetségi Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Demokrata Párt, a schlaraffia szervezet sok tagjavolt szabadkõmûves.

Az Athenaeum kiadó, a Dante kiadó, a Benedek Marcell által szerkesztett Irodalmi Lexikon, a Halhatatlan Könyveksorozat és sok más szervezet a szabadkõmûvesek találkozó helye lett.

Ugyancsak a Pen Klub, a Páneurópai Unió, a Feministák Egyesülete, a Magyar Fabiánus társaság tagjai között sok volta szabadkõmûves.

A második világháború idején a magyar szabadkõmûvesség itthon nem mûködhetett, elsõsorban a háborús eseményekmiatt, de csaknem ugyanennyire fontos szerepe volt ennek a tiltó rendelkezéseknek is.

Ismét az amerikai páholyok igyekeztek közbenjárni a magyarországi szabadkõmûvesség engedélyeztetése érdekében, dea Bethlen-kormány olyan feltételeket kívánt szabni, amelyeket a magyar szabadkõmûvesek nem fogadhattak el.

Az idõs szabadkõmûveseket még a fiatalabbaknál is jobban megviselték a háborús események, betegek, szegények let-tek. A fiatalabbak katonáskodtak. Számos szabadkõmûves került az üldözöttek közé, és áldozatul esett a gyûlöletnek, nemszabadkõmûves társaikhoz hasonlóan. A szabadkõmûvesi kapcsolatok megszakadtak, nem tudtak egymásról.

Az 1945 után késõbb újjáéledt magyar szabadkõmûvesség rendszeresen gyûjtötte az egyes páholyoktól a háború alattelszenvedett üldöztetések listáját. Ezeken nagy számú halálesetrõl, öngyilkosságról, kivégzésrõl, bebörtönzésrõl, jogfosz-tottságról, állásvesztésrõl, elhurcolásról, vagyonelkobzásról és más szörnyûségrõl esik szó oldalakon keresztül.

Amikor a második világháború véget ért, az egyes páholyok még életben lévõ tagjai elkezdték keresni egymást. Ha apáholy vezetõje, fõmestere még élt, akkor rendszerint a felkutatott páholynévsorok alapján, vagy egyszerûen csak emlékezetután igyekezett összegyûjteni az egykori páholytagokat. Ez a munka nagyon sok idõt és energiát vett igénybe, de mégis sik-eresnek bizonyult.

Az Amerikai Egyesült Államokban, New Yorkban a magyar alapítású, magyar tagokkal mûködõ "Ehlers" páholy meghal-lotta, hogy lehetõség nyílt a magyar szabadkõmûvesség felélesztésére, ezért azonnal bizottságot hívott létre az ügy támo-gatására. Ennek a bizottságnak az élén állt annak kezdeményezõje, az "Ehlers" páholy fõmestere: Arthur Keil. Az erkölcsitámogatáson kívül jelentõs anyagi segítséget is nyújtottak a nagy szükséget szenvedõ magyar szabadkõmûveseknek.

Gerõ Andor Balassa József betegsége miatt maga intézett felhívást a napilapok útján a megmaradt szabadkõmûvesekhez,hogy jelentkezzenek a páholyházban.

Igyekeztek bejutni a Nagypáholyházba. Azt azonban, mint tudjuk, elfoglalta a Magyar Országos Véderõ Egylet. GerõAndor, a "Könyves Kálmán, az Elõítéletek Legyõzéséhez" címû páholy titkára, az illegális szabadkõmûvesség fõtitkáranéhány lelkes fiatal szabadkõmûvessel elment a Podmaniczky utca 45. szám alatti Nagypáholyházba. Ekkor már az újon-nan alakult Parasztpárt is tanyát ütött benne, de hajlandónak mutatkozott megosztani az épületet az újjáéledõ MagyarországiSzimbolikus Nagypáhollyal.4

Kapcsolatot kerestek az idõs nagymesterrel, dr. Balassa Józseffel. Hidak akkor már nem voltak, hiszen a németek fel-

197

3 IR 163. oldal4 Dr. Gerõ Imre: A magyar szabadkõmûvesség története a második világháború után, Toronto, 1960. („Unitas“ Magyar Szabadkõmûves Kör kiadása) (A

továbbiakban: GERÖ) 5. oldal

robbantották az összes dunai hidat. Balassa József Budán lakott az ostrom idején. Nem tudták elvinni a páholyházba, hiszenaz Pesten volt. Balassa József 1945 januárjában úgy halt meg, hogy a Nagypáholyházba többet nem tudott eljutni.

Az akkor a Városházán székelõ Nemzeti Bizottság megadta az ideiglenes mûködési engedélyt a MagyarországiSzimbolikus Nagypáholy számára.

A páholyház romos állapotban volt. Az éledezõ szabadkõmûvesség elsõ teendõjének tartotta azt, hogy az épületet rendbehozza. Ennek érdekében Fónagy Béla építésszel, az "Eötvös" páholy fõmesterével az élen építõbizottságot hoztak létre.Elõször is a romokat kellett eltakarítani.

1945 tavaszán intézõbizottság alakult.5 Vezetõket kerestek. Azonnal Benedek Marcellre gondoltak, de miután õErdélyben tartózkodott és még levelezni sem lehetett akkortájt, ezért Supka Gézára esett a választás. Dr. Supka Géza aMagyar Nemzeti Múzeum elnöke volt, a "Világ" címû lapot megindította és politikával is foglalkozott. Ezért csak hosszasrábeszélésre volt hajlandó ideiglenesen elvállalni a nagymesterséget.

1945. március 6-án Gerõ Andor fõtitkár 76 fõ elõtt tartotta beszámolóját és 1945. március 21-én választották meg az elsõintézõbizottságot. Ez 16 tagból állt, élén Fónagy Bélával, aki 1945 decemberében lett tagja a szûkebb vezetõségnek. Rajtakívül tag volt még dr. Bárdos György, az illegalitásban is mûködõ "Mozart" egyesület vezetõje, Tarján Ödön és Gerõ Andor.

1945 novemberében az Intézõbizottság életre hívta a Szövetségtanácsot. Ez november 29-én újjáalakult. Felélesztették,kiépítették a külföldi kapcsolatokat is. 1946 elején újjáalakult három régi páholy. 1946. február 10-én az Emberi JogokLigája Békebizottsága ismét megindította tevékenységét.

1946 márciusában hívták össze a betiltás után az elsõ Nagygyûlést. Ekkor iktatták be helyettes nagymesteri tisztségébeSupka Gézát. Vele együtt helyettes nagymester lett Tarján Ödön is. A fõszónok Bárdos György és Balló Rudolf. Hivatalosanis fõtitkár lett Gerõ Andor.6

A nagygyûlésen elmondott beszédében Supka Géza többek között így szólt: "bele kell menni a társadalomba és pedigmindenekelõtt az átnevelés kérdésében" … "Hidat kell teremtsünk az értelmiség és a munkásság között." … "A fizikaimunkásság értékes elemeit is be kell vonni a szabadkõmûves munkába." (Hát bizony ez nem sikerült.) "Hídként álljon amagyar szabadkõmûvesség Kelet és Nyugat között világkapcsolataival." Ezt a híd-szerepet valósággal üldözte az egyreinkább önkényuralomba torkolt államhatalom.7 Ezért került sor nemsokára a magyar szabadkõmûvesség ismételt betiltására1950-ben.

Jegyzetek

1. t.·. és t.·. 'törvényes és tökéletes', vagyis a fõhatóság elismerte és legalább hét "mester" fokozatban lévõ szabadkõmûvesalapította páholy - belsõ használatú, egyezményes rövidítése

2. Nmstr.·. 'nagymester', vagyis az ország szabadkõmûveseinek választott vezetõje megszólításának - belsõ használatú,egyezményes rövidítése

3. tv.·. 'testvér' - a szabadkõmûvesek szokásos megszólításának - belsõ használatú, egyezményes rövidítése4. p.·.� 'páholy', vagyis a szabadkõmûvesek csoportja - belsõ használatú, egyezményes rövidítése5. fõm.·. 'fõmester', vagyis a szabadkõmûves páholy választott vezetõje - belsõ használatú, egyezményes rövidítése

198

5 ÚMKL Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy XXVIII-M-1 1.d.6 GERÖ7 ÚMKL Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy XXVIII-M-1-1.d.

A történelmi iskolán elhangzott előadások tartalmi kivonata

II. rész

Balogh Ádám (Bad Ischl)v.n. kisbarnaki Farkas Ferenc - "oly-gazdag" életéből…

A 2. világháború előtt: Életrajz, első világháború, a két háború közti idő. Ludovika parancsnok, XXXIII. Eucharisztikuskongresszus. Országos főcserkész stb.

A 2. világháború alatt: Debreceni VI. hdt. pk., a Tatárhágó védelme. Szerepe az 1944. pkt. 15-i eseményekkel kapcso-latban. Okt. 10. - Vezds-i kinevezése. - A Kormányzó Úr "kormányalakítási szándéka"

Nyilas hatalomátvétel: - v. F.F. félreállítása, rendelkezési állományba helyezése..7 tbk. (stb.) elleni hadbírói eljárásnál mint szakértő kirendelése és szerepe. (1945 február).1945. március 27. - nyugdíjazása - letartóztatása elől "privát" nyugatra megy.A 2. világháború után: v. F. F. "életfogytiglani fegyháza.." lett ítélve. Ezzel kapcsolatban levele a "Honvédelmi Miniszter

Úrnak" (1945. XII. 25).Az emigrációban: Cserkészet - MSZM (Magyar Szabadság Mozgalom). Altöttingi országgyűlés' ABN = Antibolsevista

Blokk "of Nations" (A Tatárhágó visszanéz). Szent László Emlékbizottság - később Társaság - Magyar Honvédelmi Tanács1956: A Vitézi Rend újjáélesztése és elismertetése mint Lovagrend. Személyi tragédiái: 1965 felesége - 1965 lánya halála.

Kapcsolata Mindszenty kardinálishoz. 1970 cserkész és vitézi Rend-i jubileum.Emlékezései.1977 szerencsétlen esése. Öregek otthona.1980. IV. 14. - Halála."Rehabilitálása" = Fővárosi Bíróság Bp., 1999 június 16.

Berényi Zsuzsa Ágnes (Budapest)A magyar szabadkőművesség a második világháború idején

1. A magyar szabadkőművesség történetének áttekintése 1920-ig.2. Az illegalitás évei, fedőszervek.3. A második világháború vége. Újjáalakulás.4. a. Első szervezkedések.

b. Páholyok kezdeményezései.c. A Nagypáholyház kárainak felmérése.d. Páholyházépítő Bizottság és munkássága, eredményei.e. Külföldi szabadkőművesi segítség.

5. A szabadkőművesek tevékenysége:a. Szellemi téren: önművelés, előadások, kiállítások, hangversenyek, könyvtár létesítése, folyóirat, könyvkiadás,

szervezetek alakítása.b. Gyakorlati téren: segélyezések, jótékonysági létesítmények segélyezése, a Lánchíd újjáépítésében segítség, a

Nagypáholyház rendbe hozatala.

Csámpay Ottó (Pozsony)A 2. világháború társadalmi következményei a csehszlovákiai magyarságra

Politikai paradoxonhelyzetek Csehszlovákia háborús részvételében. A londoni csehszlovák kormány magatartása és aTiso-féle Szlovák Állam hadviselése. Benes elnök politikai csalásai a nagyhatalmak vezetőinél. A kassai kormányprogrammagyarellenes cikkelyei. Csehszlovákia mint a 2. világháború győztes állama. A benesi dekrétumok és a magyarok kollek-tív megbüntetésének formái. A magyar közalkalmazottak elbocsátása az oktatási rendszerből. Az 1945-1949 közöttiszlovákiai magyar iskolanélküliség. Az ún. reszlovakizáció és deportálások. A lakosságcsere és belső telepítések.

Csihák György (Zürich)Az Altöttingi Országgyűlés

Az 1949. évi XX. Törvény (kihirdetés napja: 1949. augusztus 20.) a Magyar Népköztársaság Alkotmánya - a pusztán ha-talom által mindmáig érvényes magyar alkotmány - minden tekintetében kommunista mű. Máig számtalanszor módosítot-ták; a leglényegesebb az 1989. évi, amióta az államforma ismét köztársaság.

Az utolsó magyar békerendszerű, demokratikus és alkotmányos országgyűlés, az 1938. évi XIX. t.-c. alapján 1939-benalakult. Ez mindmáig az utolsó Magyar Országgyűlés, amelynek a nemzetközi jogban elismert alkotmány teremtő és alkot-mány módosító ereje volt. Az időközben kitört 2. világháború miatt az alkotmányosan meghozott 1944. évi VII. t.-c. az

339

U n g a r i s c h H i s t o r i s c h e r Ve r e i n Z ü r i c h

Magyar haditechnika ésmagyar hadjáratok a kora középkorban

*A második világháború

és történelmi következményeiMagyarország szempontjából

(1939-1949)A Tizenhatodik Magyar Őstörténeti Találkozó

ésTizedik Magyar Történelmi Iskola

előadásai és iratai

Szentendre, 2001

A ZÜRICHI MAGYAR TÖRTÉNELMI EGYESÜLET KIADVÁNYA

Budapest � Zürich2002

ZM

TE

XV

I.M

agya

rŐ

stör

téne

tiTa

lálk

ozó

•X

.Mag

yar

Tör

téne

lmiI

skol

a

U n g a r i s c h H i s t o r i s c h e r Ve r e i n Z ü r i c h

Magyar haditechnika ésmagyar hadjáratok a kora középkorban

*A második világháború

és történelmi következményeiMagyarország szempontjából

(1939-1949)A Tizenhatodik Magyar Őstörténeti Találkozó

ésTizedik Magyar Történelmi Iskola

előadásai és iratai

Szentendre, 2001

A ZÜRICHI MAGYAR TÖRTÉNELMI EGYESÜLET KIADVÁNYA

Budapest « Zürich2002

Szerkesztette és lektorálta:CSIHÁK GYÖRGY (Zürich)

a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke

Sorozatszerkesztő:CSIHÁK GYÖRGY (Zürich)

a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke

A kiadvány nyomdaköltségei egy részének fedezéséért,köszönet illeti a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, míg

a költségek nagyobb részét a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem fedezte

A könyv szerzői valamennyien ellenszolgáltatás nélkül vettek részt a találkozón,oktattak az iskolában és munkájukat az Egyesület rendelkezésére bocsátották.

Fizetségük legyen a Nemzet hálája!

A kötetben lévő belső-ázsiaiakat ábrázoló képekSzederkenny Ferenc (Adelaide) Ázsia-utazó felvételei

Felelős kiadó: dr. Szabó Miklós, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelni Egyetem rektoraTervezőszerkesztő: Szabó Mihály

Készült: Zepetnek Nyomda, 8171 BalatonvilágosFelelős vezető: Töttössy Péter

ISBN 963 86100 6 9

4

A rendezvény fővédnöke

dr. Szabó János a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere

védnöke

dr. Csapó József ny. szenátor (Nagyvárad)

Csere Sándor kanonok (Tapolca)

dr. Darai Lajos a Kodolányi János Főiskola tanára (Székesfehérvár)

dr. Gyulai Endre szeged-csanádi megyés püspök (Szeged)

Kuti Csaba a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke

Miakich Gábor Szentendre város polgármestere

dr. Mikó Jenő pozsonyi református püspök

Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetségének elnöke

Pokorni Zoltán oktatási miniszter (Budapest)

dr. Szabó Miklós a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektora

Tüttő György pápai prelátus (London)

Weiersmüller Rudolf Svájc magyarországi nagykövete

dr. Zachar József az MTA doktora, a ZMTE Tudományos Tanácsának elnöke

5

Tartalom

Vörösmarty Mihály Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10Faragó József (Kolozsvár) Megnyitó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11Csapó József (Nagyvárad) Köszöntő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12Csihák György (Zürich) Gondolatok történelemkutatásunk állagáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13

I. részA magyar őstörténeti találkozó előadásainak teljes szövege

Darai Lajos Mihály (Kápolnásnyék) A magyar és az egyetemes őstörténeti időrend összehasonlító módszertana . . . .19Cey-Bert Róbert Gyula (Bangkok) Nemzeti jelképeink tragikus elvesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .29Cser Ferenc (Melbourne) Életszimbólumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .33Hadonich István (Melbourne) A judeo-keresztény “Biblia eredete és az úgynevezett magyar hit” . . . . . . . . . . .40Faragó József (Kolozsvár) Kádár Kata balladájának kínai változata időszámításunk

második-harmadik századából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .47Timaru-Kast Sándor (Ingelheim) A kelta mondavilág (és magyar párhuzamai) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .51Takács József (Tiba) A H(á) Istenről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .64Marton Veronika (Győr) A sumir nyelvvita és előzményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .66Mesterházy Zsolt (Budapest) Ó-Magyarországi (kárpát-medencei) bevándorlások Etrúriába . . . . . . . . . . . . . . .71Takács József (Tiba) El(v)álasztás – avagy – Kitekintés az “ész” börtönéből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .79Barabási László (Csikszereda) Az euroázsiai birodalmak autonómiája és együvétartozása . . . . . . . . . . . . . . . . . .83Barabási László (Csikszereda) A világ legősibb törvényeinek fennmaradása a székely falutörvényekben . . . . . .89Szekeres István (Budakalász) Jeltörténeti azonosságok, hasonlóságok és párhuzamok

a kínai és a sumér írástörténetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .95Takács József (Tiba) Népek, nemzetek, írások útja(i) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .100Dani Pál (London) Körülbelül ötven meggondolás, hogy miért nem vagyunk

finn-ugor származásúak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .104Szederkénnyi Ferenc (Adelaide) Avar – Nagar – Magar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .106Szederkénnyi Ferenc (Adelaide) Őstörténelmi ismertetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .123Szederkénnyi Ferenc (Adelaide) Utazásaim Belső-Ázsiában (Útibeszámoló) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .127Polgár Lajos (Melbourne) Kik a kozákok? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .144Nagy Kálmán (Budakeszi) A Magyar Nagyfejedelemség hadművészete a honfoglalás idején . . . . . . . . . . .149Barabási László (Csikszereda) A honfoglalás és a székelyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .156Herényi István (Budapest) Bulcsu horka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .161Horváth Lajos (Veresegyház) Rosz (rusz) királyi testőrség és földrajzi név hagyatéka az Árpád-korból . . . . .164Takács József (Tiba) Etelköztől Nándorfehérvárig – avagy –

Egy honvisszafoglalás elfelejtett részleteiről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .169Csihák György (Zürich) Filmismertetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .173Takács József (Tiba) Egy föld amelyért annyiszor... – avagy –

Ármányok és harcok egy területért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .176

II. részA magyar történelmi iskola előadásainak teljes szövege

Zachar József (Budapest) Az Új Háború és a magyarság 1937-1947 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .181Berényi Zsuzsa Ágnes (Budapest) A magyar szabadkőművesség a második világháború idején . . . . . . . . . . . . . . .195Nagy Kálmán (Budakeszi) A magyar királyi l. honvéd lovasdandár harcai Ukrajnában, 1941-ben . . . . . . . .199Juba Ferenc (Bécs) A diadalmas otrantói ütközet 80. évfordulójára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .203Juba Ferenc (Bécs) Oroszország földközi-tengeri célkitűzései és haditengerészetünk . . . . . . . . . . . .213Juba Ferenc (Bécs) Tengerhajózásunk a második világháború alatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .217Sancz Klára Lujza (Budapest) A második világháború épületveszteségei Budapesten.

A város lakóinak élete a harcok alatt és a harcok befejezése után,országos összehasonlítással . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .221

Gottesmann Péter (Budapest) Fegyverek között hallgatnak-e a múzsák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .228Isépy Dezső (Sátoraljaújhely) Horthy Miklós és 1944. október 15 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .236Radnóczy Antal (München) Horthy Miklós kormányzó kiugrási kísérletei a második világháborúból.

Diplomáciai és fegyverszüneti tárgyalások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .239

8

Radnóczy Antal (München) A moszkvai fegyverszüneti tárgyalások(itt dr. Teleki Géza szövegét közöljük) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .241

Somorjai Béla (St. Gallen) A Szent Korona 1944-1945. évi menekítéseés a Mattsee-i emlékmű története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .250

Balogh Ádám (Bad Ischl) Vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc emlékezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .261Farkas Ferenc Az Altöttingi Országgyűlés története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .265Csihák György (Zürich) Az Altöttingi Országgyűlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .286Krasznay Béla (Budapest) Az 1946-1948. évi kommunista-ellenes ellenállási mozgalom ismertetése . . . . .290Csámpay Ottó (Pozsony) A második világháború társadalmi következményei

a csehszlovákiai magyarságra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .299Botlik József (Budapest) Rutén/ruszin önkormányzati törekvések az Északkelet-Felvidéken

és Kárpátalján (1849-1949) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .303Doma István (Sárosoroszi) Karcolatok a kárpátaljai zsidóság történetéből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .314Csapó I. József (Nagyvárad) A belső önrendelkezéstől a kettős állampolgárságig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .320Faragó József (Kolozsvár) Zárszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .324Függelék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .325

LevelekPokorni Zoltán oktatási miniszter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .327Mádl Ferenc köztársasági elnök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .328Pokorni Zoltán oktatási miniszter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .329

A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület őszinte története XVI . . . . . . . . . . . . .330A rendezvény jegyzőkönyve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .332A magyar őstörténeti találkozón elhangzott előadások tartalmi kivonata . . . . . .333A magyar történelmi iskolán elhangzott előadások tartalmi kivonata . . . . . . . . .339Nyilatkozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .344Házirend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .344Rendezvényterv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .345Munkaterv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .346A XVI. Magyar Őstörténeti Találkozó Műsora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .348A X. Magyar Történelmi Iskola Műsora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .350A rendezvény szereplői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .352Meghívó a ZMTE XVI. Magyar Őstörténeti Találkozójára . . . . . . . . . . . . . . . . .354Felhívás a ZMTE X. Magyar Történelmi Iskolájára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .355Statisztikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .356Az egyesület magyar történelmi iskolái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .358Kiadványaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .359Előkészületben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .360A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület XIV. Magyar Őstörténeti Találkozója

és a VIII. Magyar Történelmi Iskola (Tapolca – 1999)kötetének tartalomjegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .361

Az Zürichi Magyar Történelmi Egyesület XV. Magyar Őstörténeti Találkozójaés a IX. Magyar Történelmi Iskola (Felsőőr/Oberwart – 2000)kötetének tartalomjegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .362

Meghívó 2001 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .363Info . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .364

A rendezvény költségeit fedezte:

9