Evan gélikus Egyház - Online újságok - Evangéliku s Élet - Archívum - 2003 - 24 - A felvilágosodás korának magyar irodalma és a szabadkõmûvesség Kultúrkörök A felvilágosodás korának magyar irodalma és a szabadkõmûvesség Az Irodalomtörténeti füzetek sorozatában az Argumentum Kiadó a napokban jelentette meg a budafoki evangélikus gyülekezet tagjának, dr. Jászberényi Józsefnek „A Sz: Sophia’ templomában látom én felszentelve nagysádat” címû mûvét. A fiatal irodalomtörténész a 18. század magyar irodalmának tanulmányozása során a kor jeleseinek a szabadkõmûvességhez fûzõdõ viszonyát vizsgálta meg, igen gondosan felkutatva a rendelkezésre álló eredeti forrásokat. Ezzel Jancsó Elemérnek, Erdély egyik legjelesebb irodalomtörténészének, a kolozsvári Bolyai Egyetem egykori dékánjának, az „Unio” szabadkõmûves páholy fõmesterének „A magyar szabadkõmûvesség irodalmi és mûvelõdéstörténeti szerepe a XVIII. században” címû, 1936-ban Kolozsvárott megjelent nagy jelentõségû munkáját folytatta. A szerzõ a kötet elsõ részében a különféle történetfelfogásokat mutatja be, nagy tárgyismerettel, kellõ bírálattal. A másod k rész a magyar szabadkõmûvesség 18–19. száz adi krónikáját ismerteti Báróczy Sándor, Ráday Gedeon, Bar-csay Ábrahám, Fekete János, Horváth Ádám, Aranka György, Kölcsey Ferenc, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Kármán József és Kazinczy Ferenc irodalmi munkásságát vizsgálva. A könyv ugyan nem tér ki részletesen erre a kérdésre, de a bemutatott költõk és írók a magyar protestantizmus kiemelkedõ alakjai is voltak. Irodalmi mûködésük, a magyar nyelv érdekében végzett odaadó tevékenységük a protestantizmus, illetve – nem egy esetben az evangélikusság – hazafiságát is bizonyítja. A kiadvány harmadik nagy egysége a szabadkõmûvesség jelképes nyelvével foglalkozik tudományos igényességgel, végül pedig néhány korabeli mûvet vesz szemügyre szintén a szabadkõmûvesség szempontjából. Az igényes kiállítású kötet a manapság szokásos tudományos kifejezésekkel él. Ezekre is érvényes az az észrevétel, amellyel a Kazinczy által alkotott új szavak egy részét illették: „Kár, hogy lettek, de jó, hogy vannak.” Segítségükkel ugyanis valahogyan ki tudjuk fejezni a legszükségesebb fogalmakat, ámde nagy kár, hogy nem a magyar nyelv rendszerébe illõ, szép kifejezések születtek helyettük. Bizony a szaknyelv magyarosítása korunk egyik igen fontos feladata. Bízunk benne, hogy mire Jászberényi József következõ, ugyancsak kitûnõ munkája napvilágot lát, addigra a magyar szaknyelvi szókincs is rendelkezésünkre áll Berényi Zsuzsanna Ágnes Evan g élik u s let htt p://www.lut h eran.h u/z /ujsag ok /evelet/archivum/2003/24/52?print =1 1 / 1

Berényi Zsuzsanna Ágnes - A felvilágosodás korának magyar irodalma és a szabadkõmûvesség

Download PDF Report

Upload
lalo5555
View
217
Download
0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Berényi Zsuzsanna Ágnes - A felvilágosodás korának magyar irodalma és a szabadkõmûvesség

8/8/2019 Berényi Zsuzsanna Ágnes - A felvilágosodás korának magyar irodalma és a szabadkõmûvesség

http://slidepdf.com/reader/full/berenyi-zsuzsanna-agnes-a-felvilagosodas-koranak-magyar-irodalma-es 1/1

Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2003 - 24 - A felvilágosodás korának magyar irodalma és a szabadkõmûvesség

Kultúrkörök

A felvilágosodás korának magyar irodalma és a szabadkõmûvesség

Az Irodalomtörténeti füzetek sorozatában az Argumentum Kiadó a napokban jelentette meg a budafokievangélikus gyülekezet tagjának, dr. Jászberényi Józsefnek „A Sz: Sophia’ templomában látom én felszentelve

nagysádat” címû mûvét. A fiatal irodalomtörténész a 18. század magyar irodalmának tanulmányozása során a

kor jeleseinek a szabadkõmûvességhez fûzõdõ viszonyát vizsgálta meg, igen gondosan felkutatva a

rendelkezésre álló eredeti forrásokat. Ezzel Jancsó Elemérnek, Erdély egyik legjelesebb irodalomtörténészének,

a kolozsvári Bolyai Egyetem egykori dékánjának, az „Unio” szabadkõmûves páholy fõmesterének „A magyar

szabadkõmûvesség irodalmi és mûvelõdéstörténeti szerepe a XVIII. században” címû, 1936-ban Kolozsvárott

megjelent nagy jelentõségû munkáját folytatta.

A szerzõ a kötet elsõ részében a különféle történetfelfogásokat mutatja be, nagy tárgyismerettel, kellõ bírálattal. Amásod k rész a magyar szabadkõmûvesség 18–19. századi krónikáját ismerteti Báróczy Sándor, Ráday Gedeon,Bar-csay Ábrahám, Fekete János, Horváth Ádám, Aranka György, Kölcsey Ferenc, Berzsenyi Dániel, Csokonai VitézMihály, Kármán József és Kazinczy Ferenc irodalmi munkásságát vizsgálva.

A könyv ugyan nem tér ki részletesen erre a kérdésre, de a bemutatott költõk és írók a magyar protestantizmuskiemelkedõ alakjai is voltak. Irodalmi mûködésük, a magyar nyelv érdekében végzett odaadó tevékenységük aprotestantizmus, illetve – nem egy esetben az evangélikusság – hazafiságát is bizonyítja.

A kiadvány harmadik nagy egysége a szabadkõmûvesség jelképes nyelvével foglalkozik tudományos igényességgel,végül pedig néhány korabeli mûvet vesz szemügyre szintén a szabadkõmûvesség szempontjából.

Az igényes kiállítású kötet a manapság szokásos tudományos kifejezésekkel él. Ezekre is érvényes az az észrevétel,amellyel a Kazinczy által alkotott új szavak egy részét illették: „Kár, hogy lettek, de jó, hogy vannak.” Segítségükkelugyanis valahogyan ki tudjuk fejezni a legszükségesebb fogalmakat, ámde nagy kár, hogy nem a magyar nyelvrendszerébe illõ, szép kifejezések születtek helyettük. Bizony a szaknyelv magyarosítása korunk egyik igen fontosfeladata.

Bízunk benne, hogy mire Jászberényi József következõ, ugyancsak kitûnõ munkája napvilágot lát, addigra a magyar szaknyelvi szókincs is rendelkezésünkre áll

Berényi Zsuzsanna Ágnes

gélikus let http://www.lutheran.hu/z/ujsagok/evelet/archivum/2003/24/5