LEGJOBB GYAKORLAT ÚTMUTATÓ A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGOK

ÜGYVITELÉHEZ

1

Ez a legjobb gyakorlatokat ismertető útmutató a „Legfelsőbb bíróságok, mint a bírósági szervezet hatékonyságának garanciái az Európai Unióban“ című projekt eredménye, amelyet az Európai Bizottság társfinanszírozott. A projekt kidolgozása Lettország Legfelsőbb Bírósága, a magyar Kúria, Litvánia Legfelsőbb Bírósága, Spanyolország Legfelsőbb Bírósága, az Antwerpeni Egyetem és a Ljubljanai Egyetem együttműködésével történt.

Szerzők:I., II., III., IV., V. fejezetek:Lauranne Claus, Antwerpeni EgyetemStefan Rutten professzor, Antwerpeni EgyetemPatricia Popelier professzor, Antwerpeni EgyetemBernard Hubeau professzor, Antwerpeni Egyetem

VI. fejezetPrimož Rataj, Ljubljanai EgyetemGrega Strban professzor, Ljubljanai Egyetem

(c) Antwerpeni Egyetem, Ljubljanai Egyetem, Lettország Legfelsőbb Bírósága, Litvánia Legfelsőbb Bírósága, Spanyolország Legfelsőbb Bírósága, a magyar Kúria, 2017

2

Kedves Európai Kollégák!

A projekt csapata nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy új fejezetet nyithat az Európai Unióban működő legfelsőbb bíróságok által folytatott közös párbeszéd terén. Bár létezik közös álláspont a legfelsőbb bíróságok különleges jogi és társadalmi szerepét illetően, a Projekt bebizonyította, hogy még mindig sok mindent tanulhatunk egymástól. Ez nem kizárólag a fellebbezések szűrésének folyamatát és kritériumait vagy a bírósági döntések indoklását érintő klasszikus kérdésekre vonatkozik, hanem pragmatikusabb gyakorlati kérdéskörökre is, amelyek a bíróságok munkájának korszerűsítésével kapcsolatosak: a bírói munka megszervezésének módjára, a munkaerő, az infrastruktúra és pénzügyek szempontjaira.

Azt is fontos megjegyezni, hogy a különböző platformok (sok más mellett az Európai Unió Legfelsőbb Bírósági Elnökeinek Hálózata, az Európai Unió Közigazgatási Legfelsőbb Bíróságai és Államtanácsai Egyesülete, a Bírák Nemzetközi Egyesülete (IAJ), az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) arra összpontosítják erőfeszítéseiket, hogy megerősítsék bíróságaik függetlenségét, beleértve a különböző témakörökre vonatkozó, értékes mélyreható- kutatások megvalósítását. Nyilvánvalóvá vált, hogy az összehasonlító tanulmányok számos előnyt nyújtanak, beleértve a követendő és a kerülendő gyakorlatokra vonatkozó tapasztalatok és tudás cseréjét.

A legfelsőbb bíróságok Európa-szerte kulcsfontosságú szerepet töltenek be általában a jogi rendszerek fejlesztésében, pontosabban olyan hatékony és eredményes igazságszolgáltatási rendszerek kialakításában, amelyek az igazságszolgáltatás tényleges és számon kérhető függetlenségén alapszanak. Remélem, hogy ez a kézikönyv újabb bátorítást jelent az európai bíróságok múltbéli tanulságokkal, jelenkori kihívásokkal és jövőbeli célkitűzésekkel összefüggő, mélyenszántó párbeszédéhez.

A kézikönyv külön fejezetet szentel az igazságszolgáltatási tanácsoknak. A Projekt csapata azt a célt is maga- elé tűzte, hogy felfedi az EU-tagállamok legfelsőbb bíróságai és igazságszolgáltatási tanácsai közötti fontos összefüggést és korrelációt. Az elmúlt két évtizedben számos kutatási tevékenységre került sor annak érdekében, hogy megerősítsék és megvalósítsák a független igazságszolgáltatás elképzelését, amelyet minden korábbinál gyakrabban testesítenek meg elkülönülő intézmények, ahol a bírók alkotják a jelentős többséget és olyan platformot alakítanak, amelyen keresztül megvalósulhat a párbeszéd a végrehajtó és törvényhozó hatalmi ággal.

Mindazonáltal az igazságszolgáltatási tanács létrehozása önmagában nem garantálja, hogy az igazságszolgáltatás szavának súlya lesz az egyértelmű normák felállításában valamint a független, számon kérhető és hatékony, a társadalom szolgálatában álló igazságszolgáltatásra vonatkozó irányelvek gyakorlatba történő átültetésében. Erre vonatkozóan a Projekt csapata szükségesnek látta az arra vonatkozó kutatást, hogy mennyire szoros és életképes kapcsolat áll fenn a legfelsőbb bíróságok között, amelyek egyedülálló szerepet játszanak az igazságszolgáltatásra vonatkozó végső szó kimondásában és a bírói függetlenség őreiként működő igazságszolgáltatási tanácsok átfogó küldetései tekintetében.

A Jelentés elsősorban a legfelsőbb bíróságok által kitöltött kérdőíveken alapul (20 ország töltötte ki a kérdőívet), amelyet több egyéb forrással is kiegészítettek. Szeretném köszönetemet tolmácsolni projektünk partnereinek, az Antwerpeni és a Ljubljanai

3

Egyetemnek, akik magukra vállalták az adatok elemzésének és összefoglalásának feladatát, és a tájékozott megfigyelő nézőpontjával is hozzájárultak a kötetben szereplő ajánlások megfogalmazásához.

Ivars Bičkovičs

Lettország Legfelsőbb Bíróságának Főbírája és az Igazságszolgáltatási Tanács Elnöke

4

TARTALOM

I Bevezetés.............................................................................................................................................7

1. Célkitűzés.......................................................................................................................................7

2. Módszertan....................................................................................................................................8

3. A hatékony igazságszolgáltatási rendszerek értéke......................................................................10

4. A bíróság ügykezelésének alapelvei..............................................................................................14

II. Kutatási és dokumentációs munka a legfelsőbb bíróságon belül.....................................................19

1. Bevezetés.....................................................................................................................................19

2. A kutatási és dokumentációs egységek intézményi keretei a legfelsőbb bíróságon belül............21

3. Együttműködés a tudományos világgal........................................................................................28

III Az igazságszolgáltatás átláthatósága: az ítélkezési gyakorlat hozzáférhetőségére helyezett hangsúly................................................................................................................................................................................. 35

1. Bevezetés..................................................................................................................................................................... 35

2. A legfelsőbb bíróság döntéseinek közzététele............................................................................................37

3. Központosított ítélkezési gyakorlat adatbázis.......................................................................................46

IV. RÉSZ: Legfelsőbb bíróságok igazgatása: különös tekintettel az ügyek elosztására és az eljárások időtartamára........................................................................................................................................51

1. Bevezetés.....................................................................................................................................51

2. Az ügyek elosztása........................................................................................................................54

3. Eljárások időtartama.....................................................................................................................65

V. rész: Kapcsolattartás........................................................................................................................86

1. Bevezetés.....................................................................................................................................86

2. A sajtóügyekkel foglalkozó részlegek és szóvivők.........................................................................90

3. Kommunikációs módszerek (beleértve a közösségi hálókat) és a kommunikációs stratégiák belső koordinációja....................................................................................................................................96

4. A nyilvánosság tájékoztatása......................................................................................................108

5. Hang- és videofelvételek készítése a tárgyalóteremben............................................................112

6. Együttműködés a kommunikáció kérdéseivel kapcsolatban.......................................................116

7. Oktatási tevékenységek..............................................................................................................119

8. A bíróság véleményének tolmácsolása a parlament és a végrehajtó hatalom felé....................124

9. Visszajelzések és kifogások a legfelsőbb bíróság működésével kapcsolatban............................129

VI. Az Igazságszolgáltatási Tanácsok szerepe.................................................................................137

1. Bevezető.................................................................................................................................................................... 137

2. Az Igazságszolgáltatási Tanácsok összetétele..........................................................................................141

5

3. Az Igazságszolgáltatási Tanácsok kompetenciái.....................................................................................150

4. Az Igazságszolgáltatási Tanácsok és a legfelsőbb bíróság adminisztrációja..............................167

5. Az Igazságszolgáltatási Tanács, mint a társadalmat tájékoztató testület.....................................169

6. Az Igazságszolgáltatási Tanácsok működése............................................................................................171

6

I Bevezetés

1. CélkitűzésA hatékony igazságszolgáltatási rendszerek kulcsfontosságú szerepet játszanak a jogállamiság és az Európai Unió értékeinek megőrzésében. A „hatékony igazságszolgáltatási rendszer“ minősége, függetlensége és hatékonysága azon elengedhetetlen paraméterek közé tartoznak, amelyeket valamennyi tagállam esetében az uniós igazságügyi eredménytáblához, az igazságszolgáltatási rendszer működőképességének elemzésére használnak fel. Legmagasabb fokú bíróságként a legfelsőbb bíróság alapvető feladata a jogbiztonság és a jogi egységesség megőrzése és az, hogy hozzájáruljon a jog fejlődéséhez. Ezért a legfelsőbb bíróságok kulcsfontosságú tényezői a hatékony igazságszolgáltatási rendszernek. Mivel a legfelsőbb bíróság Európai Uniós bíróságként lép fel, amikor az uniós jognak szerez érvényt, fontos szerepet játszik az uniós jogszabályok koherens alkalmazásában is.

Lettország, Magyarország, Litvánia és Spanyolország Legfelsőbb Bírósága a Ljubljanai és az Antwerpeni Egyetemekkel közösen elemezte az Európai Unióban működő legfelsőbb bíróságok teljesítményét. Ebben a jelentésben mutatják be a kutatás megállapításait.

A kutatási projekt a következő kérdésekre összpontosított, mindegyik a legfelsőbb bíróságok ügyvitelével kapcsolatos:

1. Hogyan járulhatnak hozzá a legfelsőbb bíróságok a jogbiztonsághoz, a jog következetes és átlátható alkalmazásához? A kutatás első kérdésébe ágyazottan megjelenik az az alkérdés, hogy hogyan javítható a legfelsőbb bíróság kutatási és dokumentációs egységeinek intézményi kapacitása, amelyekre rendszerint kettős feladat hárul: a legfelsőbb bíróság ítélkezési gyakorlatának elemző áttekintése, valamint az, hogy segítsenek a bíróknak a kutatásban. Külön figyelmet fordítanak a kutatási és dokumentációs egységeknek az uniós jognak megfelelő érvényesítéséhez való hozzájárulására.

2. Hogyan javítható a legfelsőbb bíróság ügyvitele és hogyan csökkenthetők a késedelmek a jogok hatásos és időbeni védelme érdekében? A kutatás az Európai Unió tagállamainak legjobb gyakorlataira irányul, hogy javítsanak a legfelsőbb bíróságok ügyviteli rendszereinek működésén úgy, hogy kiemelt figyelmet fordítanak az esetek korszerűsített kezelésére és a házon belüli koordinációra.

3. Hogyan javítható a legfelsőbb bíróság lakossággal folytatott kommunikációja? Ez a prioritás a felekkel (a feleknek az ügyiratokhoz való hozzáférését) és a lakossággal folytatott kommunikációt célozza (a közvélemény tájékoztatását és művelését).

4. Milyen szerepet játszanak a legfelsőbb bíróságok a nemzeti szintű igazságszolgáltatási tanácsok munkájában? Szélesebb értelemben véve a kutatási projekt elvégzi az igazságszolgáltatási tanácsok mint kulcsfontosságú szereplők SWOT elemzését az igazságszolgáltatási rendszer javításával és minőségének fenntartásával összefüggésben. A SWOT elemzés érinti az erősségeket (Strengths), a gyengeségeket (Weaknesses), a

7

lehetőségeket (Opportunities) és a fenyegetéseket (Threats), egy bizonyos gyakorlat, intézmény, döntés stb. vonatkozásában.

A kérdések megválaszolása érdekében elemeztük a témakörökre vonatkozó szakirodalmat és a meglévő tanulmányokat, valamint az Európai Unió legfelsőbb bíróságainak kiküldött kérdőíveket. Továbbá projektpartnereink négy tanulmányutat is elvállaltak.

Az adatok összegyűjtésének célja az volt, hogy megtaláljuk a legfelsőbb bíróságok ügymenetéhez a lehető legkedvezőbb gyakorlatokat. A cél a legfelsőbb bíróságok adminisztratív és bírói kapacitásának növelése volt, hogy ezzel javítsuk az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságát. A kedvezőbb bírósági ügyvitel és a legfelsőbb bíróságok munkájának megnövelt átláthatósága nem csak hatékonyabb esetkezeléshez vezet, de növeli a civil társadalom bizalmát is és javítja a legfelsőbb bíróságokról mint megbízható és felhasználóbarát intézményekről kialakított képet is. A zökkenőmentes ügyleosztás és az esetek gyorsabb vizsgálata szintén az uniós jog jobb alkalmazását jelenti.

Ezt a legjobb gyakorlatokra vonatkozó útmutatót bemutatják és kiosztják az Európai Unió összes legfelsőbb bírósága számára a 2017. április 21-én Rigában tartandó nemzetközi konferencia során. Inspirációt adó eszközként használhatják a legfelsőbb bíróságok, hogy javítsanak ügyvitelükön.

Az útmutató a más legfelsőbb bíróságok által bevezetett különböző gyakorlatokra mutat be példákat, továbbá a javasolt legjobb gyakorlatokhoz mintegy háttérként áttekintést ad a legfontosabb szakirodalmakról és tanulmányokról. Ily módon inkább eszközként szolgál az ötletek cseréjére, nem pedig szigorú szabályzat, amelyet alkalmazni kellene a kompetens és hatékony legfelsőbb bíróság kialakítása érdekében.

2. MódszertanA korábbiakban már kifejtettek szerint ez a jelentés a legfelsőbb bíróságok által négy célterületen átvett gyakorlatokkal foglalkozik: kutatási és dokumentációs egységek, kommunikációs stratégiák, a legfelsőbb bíróságok adminisztrációja (különösen az ügyek elosztása és az eljárások hosszúsága), valamint a legfelsőbb bíróság szerepe a nemzeti szintű igazságszolgáltatási tanácsok munkájában.

A jelentés különböző adatforrásokra támaszkodik a fent említett témakörök tanulmányozása kapcsán. Minden fejezetet néhány általános észrevétellel kezdünk; ebben a részben összefoglaljuk a kérdéses témakörre vonatkozó fontos tanulmányokat és szakirodalmat. Nagy figyelmet fordítunk az Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE) véleményére, (az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) és az Európai Bizottság által átvett korábbi tanulmányokra és eszközökre.

Ezt követően tárgyaljuk a felmérés eredményeit. Ahogyan ez az Európai Igazságszolgáltatási rendszerek 2016-os kiadásában is megjelent, az adatok minősége itt függ „az adatbegyűjtés eszközében feltett kérdések típusától, az államok által használt meghatározásoktól, a regisztrációs rendszertől, a nemzeti kapcsolattartók erőfeszítéseitől, a nemzeti szinten rendelkezésre álló adatoktól és ezen adatok feldolgozásának és elemzésének módjától is. (…) feltételezhető, hogy bizonyos eltérések merültek fel akkor, amikor a nemzeti kapcsolattartók értelmezték a saját országukra vonatkozó kérdéseket, és megpróbálták azokat a rendelkezésre álló adatokkal összeegyeztetni. Az

8

olvasónak ezt nem szabad elfelejtenie, és a statisztikákat mindig a megjegyzések és a tagállamok által külön megadott magyarázatok fényében kell értelmeznie“.1

Azt is fontos megjegyezni, hogy ebben jelentésben az országokra vonatkozó adatok a felmérés keretén belül a válaszadók által adott válaszokon alapszanak. Továbbá emlékeztetjük az olvasót, hogy a tanulmány vázlata a korai szakaszban készült el, a projektpartnerek alulról felfelé építkező megközelítését követve. A Ljubljanai Egyetemet és az Antwerpeni Egyetemet utólag kérték fel a felmérés eredményeinek elemzésére. Mivel ebben a korai szakaszban még nem lehetett előre látni bizonyos témakörök valamennyi aspektusát, néhány aspektus esetében további kutatás szükséges.

Kérdőívünket 39 legfelsőbb bírósághoz juttattuk el, és a következő 26-tól kaptunk választ: Ausztria Legfelsőbb Bírósága, Ausztria Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága, Belgium Legfelsőbb Bírósága, Ciprus Legfelsőbb Bírósága, a Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, Észtország Legfelsőbb Bírósága, Finnország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága, Németország Legfelsőbb Szövetségi Közigazgatási Bírósága, Kúria (Magyarország),2 Írország Legfelsőbb Bírósága, Olaszország Legfelsőbb Bírósága, Lettország Legfelsőbb Bírósága, Litvánia Legfelsőbb Bírósága, Litvánia Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága, Luxemburg Legfelsőbb Bírósága, Hollandia Legfelsőbb Bírósága, Lengyelország Legfelsőbb Bírósága, Lengyelország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága, Portugália Legfelsőbb Bírósága, Portugália Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága, Románia Legfelsőbb Bírósága, Szlovákia Legfelsőbb Bírósága, Szlovénia Legfelsőbb Bírósága, Spanyolország Legfelsőbb Bírósága, Svédország Legfelsőbb Bírósága és Svédország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága. Ezért a kérdőív válaszadási aránya 67% lett. Ezeket a bíróságokat két szervezeten, az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózatán és az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetségén keresztül választottuk ki. Mindegyik bíróságot két vagy három alkalommal kértük fel a kérdőív kitöltésére. Továbbá levelet küldtünk a fentiekben hivatkozott mindkét szervezetnek és felkértük őket, hogy segítsenek terjeszteni a kérdőívre vonatkozó tájékoztatást.

A jelentésben a következő országkódokat használjuk a kérdőív kitöltésében részt vevő legfelsőbb bíróságokra vonatkozóan:

Ausztria Legfelsőbb Bírósága ATAusztria Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága AT(A)Belgium Legfelsőbb Bírósága BECiprus Legfelsőbb Bírósága CYA Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bírósága CZÉsztország Legfelsőbb Bírósága EEFinnország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága FINémetország Legfelsőbb Szövetségi Közigazgatási Bírósága DEKúria (Magyarország) HUÍrország Legfelsőbb Bírósága IEOlaszország Legfelsőbb Bírósága IT

1 Az (Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Európai igazságszolgáltatási rendszerek. Az igazságszolgáltatás hatékonysága és minősége. 2016-os kiadás (2014. évi adatok)“ (23. sz. CEPEJ tanulmányok, CEPEJ 2016) 8 <www.coe.int/t/dghl/cooperation/cepej/evaluation/2016/publication/CEPEJ%20Study%2023%20report%20EN%20web.pdf> 2017. január 12-ei állapot2 A magyarországi Kúria az ország legfelső igazságügyi fóruma.

9

Lettország Legfelsőbb Bírósága LVLitvánia Legfelsőbb Bírósága LTLitvánia Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága LT(A)Luxemburg Legfelsőbb Bírósága LUHollandia Legfelsőbb Bírósága NLLengyelország Legfelsőbb Bírósága PLLengyelország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága PL(A)Portugália Legfelsőbb Bírósága PTPortugália Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága PT(A)Románia Legfelsőbb Bírósága ROSzlovákia Legfelsőbb Bírósága SKSzlovénia Legfelsőbb Bírósága SLSpanyolország Legfelsőbb Bírósága ESSvédország Legfelsőbb Bírósága SESvédország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága SE(A)

A felmérés eredményeire vonatkozó általános megállapításokat követően néhány ajánlást fogalmazunk meg, amelyeket a felmérésben részt vevő legfelsőbb bíróságok által alkalmazott legjobb gyakorlatok szemléltetnek.

3. A hatékony igazságszolgáltatási rendszerek értékeKétségtelen, hogy az igazságszolgáltatás rendszere fontos elem a társadalom és az állam számára, mivel létfontosságú közszolgálatot jelent.3 Lehetővé teszi, hogy az egyének érvényesíthessék jogaikat és helyreigazítást kaphassanak.4 A hatékony igazságszolgáltatási rendszerhez való hozzáférés alapvető jog, amelyet az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. és 13. cikke, valamit az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke rögzít.

Az Európai Unió a következőképpen fogalmazza meg az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javításának fontosságát: „Ezt a hozzáférhetőséget veszélyezteti, ha az igazságszolgáltatás keretében lefolytatott eljárások megfélemlítő hatásúak, túl nehezen érthetők, túl drágák, vagy túlságosan időigényesek. A (hozzáférhetőséget) aláássa, amikor az állampolgárok és vállalkozások jogi képviselői nem tudnak teljes mértékben és könnyen hozzáférni az ítélkezési gyakorlathoz, amely lehetővé teszi, hogy jogi képviselőként lépjenek fel. A jó gyakorlat azt diktálja, hogy a bíróságok keressenek lehetőségeket a bírósági folyamatok és ítéletek egyszerű nyelven történő magyarázatára, tájékoztassák az ügyvédeket a jogi precedensekről, és segítsék elő a bíróság helyett más alternatívák alkalmazását, amelyek gyorsabban, olcsóbban és könnyebben hozhatnak egyezséget, mint az igazságszolgáltatás“.5

3 Európai Bizottság, A közigazgatás színvonala. Eszköztár szakembereknek (kivonatolt változat, Európai Unió Kiadóhivatala 2015) 1024 Európai Bizottság, a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2016. évi uniós igazságügyi eredménytábla (Európai Unió Kiadóhivatala 2016) 1-4 <http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/files/justice_scoreboard_2016_en.pdf> 2016. november 17-ei állapot5 Európai Bizottság, A közigazgatás színvonala. Eszköztár szakembereknek (kivonatolt változat, Európai Unió Kiadóhivatala 2015) 106

10

Azon a tényen túlmenően, hogy a hatékony igazságszolgáltatási rendszerhez való hozzáférés alapvető jog, a hatékony igazságszolgáltatási rendszer mindig növeli a társadalom bizalmát. Az igazságszolgáltatási rendszerbe vetett bizalom kulcsfontosságú a vállalkozói bizalom, a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés szempontjából. Ez európai szinten is jelentőséggel bír. A belső piac nem lehet sikeres, ha nem áll fenn közös megértés és bizalom az Európai Unió tagállamainak igazságszolgáltatási rendszerei között. Ez a közös megértés és bizalom ad alapot a szükséges vállalkozói bizalom kialakulásához, hogy a határokon átívelő módon tevékenykedjenek, alkalmazzanak munkavállalókat és kereskedjenek, valamint ahhoz, hogy az emberekben meglegyen a határon túlra költözéshez, az ottani munkavállaláshoz és vásárláshoz szükséges bizalom.6

1. MinőségAz ENCJ minőségbiztosítással foglalkozó munkacsoportja a minőséget úgy írja le, mint egy termék vagy szolgáltatás, amely eleget tesz a felhasználók és az egyéb érintettek elvárásainak. Az igazságszolgáltatási rendszer kontextusában a minőség a bírósági döntések minőségénél többet foglal magában.7 Az igazságszolgáltatási rendszert szélesebb kontextusba helyezve, vagyis az igazságszolgáltatást az egyéb változókkal (bírók és ügyvédek, igazságügy és rendőrség, ítélkezési gyakorlat és törvényhozás stb.) végzett interakcióival együtt kell értékelni, mivel az igazságszolgáltatási rendszer funkcióbeli hiányosságainak zöme a több szereplő közötti összehangolás hiányából ered.8 Ebben a kontextusban az olyan témakörök, mint a pártatlanság, integritás, jog egységessége, szakértelem, döntések közérthetősége, valamint az igazságszolgáltatásban érintettekkel folytatott helyes kommunikáció fontosnak számítanak.9

Az uniós igazságügyi eredménytáblában az Európai Bizottság elismeri, hogy nem létezik egyetlen elfogadott módszer az igazságszolgáltatási rendszerek színvonalának mérésére, és ehelyett bizonyos tényezőkre összpontosít, amelyeket széles körben releváns tényezőknek tekintenek, és amelyek hozzájárulhatnak az igazságszolgáltatás színvonalának javításához.10 Az Európai Bizottság által hivatkozott tényezők megmutatják, hogy az igazságszolgáltatási rendszerek színvonala többet jelent pusztán a bírósági döntések minőségénél.

Az első releváns minőségi tényező az igazságszolgáltatási rendszer hozzáférhetősége. Ez több más aspektus mellett magában foglalja, hogy tájékoztatást kell adni az igazságszolgáltatás rendszeréről,

6 Európai Bizottság, A közigazgatás színvonala. Eszköztár szakembereknek (kivonatolt változat, Európai Unió Kiadóhivatala 2015) 1027 Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), ENCJ minőségbiztosítással foglalkozó munkacsoportja. Zárójelentés (ENCJ 2008) 6-7 <www.encj.eu/images/stories/pdf/workinggroups/reportqm20072008.pdf> 2017. január 20-ai állapot8 Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 6. sz. vélemény (2004) az Ésszerű határidőn belüli tisztességes eljárás és a Bírók szerepe a bírósági tárgyalásokon figyelembe véve a viták rendezésének alternatív módjait témákban<https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&id=1046389&Site=COE&direct=true> 2016. december 13-ai állapot9 Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), ENCJ minőségbiztosítással foglalkozó munkacsoportja. Zárójelentés (ENCJ 2008) 6-7 <www.encj.eu/images/stories/pdf/workinggroups/reportqm20072008.pdf> 2017. január 20-ai állapot10 Európai Bizottság, a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2016. évi uniós igazságügyi eredménytábla (Európai Unió Kiadóhivatala 2016) 17 <http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/files/justice_scoreboard_2016_en.pdf> 2016. november 17-ei állapot

11

hogy a jogi segítséget elérhetővé kell tenni a megfelelő erőforrásokkal nem rendelkezők számára, hogy a bírói testület folytasson kommunikációt a felekkel és a sajtóval, és hogy az emberek hozzáférhessenek az ítéletekhez.11

A színvonalas igazságszolgáltatási rendszer második elemét a megfelelő források adják. Ezek jelentik a biztosítékot az igazságszolgáltatási rendszer megfelelő működésére, a bíróságokon a megfelelő feltételek és a jól képzett munkaerő biztosításához. Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy az elvárt képesítéssel és képességekkel rendelkező, megfelelő számú munkaerő és a folyamatos továbbképzéshez való hozzáférés hiánya veszélyezteti az eljárások és a döntések színvonalát.12

Az igazságszolgáltatási rendszer színvonalának javításában a harmadik elemet az értékelési eszközök adják. Ezek körébe tartoznak a kérdőívek, a valósidejű ügykezelést szolgáló informatikai eszközök, az automatizált korai figyelmeztető rendszerek stb. A bíróság tevékenységének nyomon követése és értékelése segíti a bíróság teljesítményének javítását, mivel a segítségükkel beazonosíthatók a hiányosságok és a szükségletek. Ez a harmadik elem igazolja, hogy egyre nagyobb súly helyeződik a felhasználói elvárásokra az igazságszolgáltatási rendszer színvonalának értékelésében.13

Végül az Európai Bizottság hangsúlyozza annak szükségességét, hogy normákat használjanak az igazságszolgáltatási rendszerek színvonalának növelése érdekében. Az Európai Bizottság által használt minőségi szabványok időkereteket, az esetek aktív nyomon követését és a terheléssel összehangolt ügyelosztást foglalnak magukba.14

2. FüggetlenségNem meglepő, hogy az igazságszolgáltatási rendszer egyik alapvető paramétere az igazságszolgáltatás függetlensége. Az igazságszolgáltatás függetlensége olyan alapvető jog, amelyet az emberi jogok európai egyezményének (ECHR) 6. cikke és az EU alapjogi chartájának 47. cikke rögzít. Az igazságszolgáltatás függetlensége biztosítja a pártatlanságot, a kiszámíthatóságot és a jogrendszer jogbiztonságát, ezért életbevágóan fontos az állampolgárok és a vállalkozások jogrendszerbe vetett bizalmának elnyeréséhez.15 Az igazságszolgáltatás függetlensége védi az 11 Európai Bizottság, a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2016. évi uniós igazságügyi eredménytábla (Európai Unió Kiadóhivatala 2016) 17-23 <http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/files/justice_scoreboard_2016_en.pdf> 2016. november 17-ei állapot12 Európai Bizottság, a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2016. évi uniós igazságügyi eredménytábla (Európai Unió Kiadóhivatala 2016) 24-28 <http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/files/justice_scoreboard_2016_en.pdf> 2016. november 17-ei állapot13 Európai Bizottság, a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2016. évi uniós igazságügyi eredménytábla (Európai Unió Kiadóhivatala 2016) 29-30 <http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/files/justice_scoreboard_2016_en.pdf> 2016. november 17-ei állapot14 Európai Bizottság, a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2016. évi uniós igazságügyi eredménytábla (Európai Unió Kiadóhivatala 2016) 31-32 <http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/files/justice_scoreboard_2016_en.pdf> 2016. november 17-ei állapot15 Európai Bizottság, a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2016. évi uniós igazságügyi eredménytábla (Európai Unió Kiadóhivatala 2016) 35 és 44 <http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/files/justice_scoreboard_2016_en.pdf> 2016. november 17-ei állapot

12

állampolgárokat az állam kormányzatának hatalmával szemben.16 Ezért az igazságszolgáltatás függetlensége létfontosságú a társadalom számára egyrészt általános értelemben, konkrétan pedig bármely olyan jogvita részeseivel kapcsolatban, amelyben bírónak kell ítéletet hoznia, illetve a törvényhozással és a végrehajtással összefüggésben.17

Fontos megjegyezni, hogy a formális függetlenség nem elegendő a fenti célkitűzések eléréséhez. Elengedhetetlen, hogy az állampolgárok és a vállalkozások is függetlennek tekintsék az igazságszolgáltatást azért, hogy elnyerhessük bizalmukat.18 A függetlenség olyan követelmény, amely az igazságszolgáltatással kapcsolatos sok aspektust befolyásolja, ha nem az összeset. Több egyéb aspektus között meghatározza a bírók kinevezésének és visszahívásának módját, azt, hogy hogyan képezik őket, és a bírók közötti ügyelosztás módját.19

3. HatékonyságAz igazságszolgáltatási rendszer hatékonysága az igazságszolgáltatás időbeli megvalósulásával függ össze, és létfontosságú az igazságszolgáltatási rendszer zavartalan működéséhez. Az Európai Bizottság által az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának mérésére használt legfontosabb paraméterek az eljárások hossza, az esetek rendezési aránya és a függőben lévő esetek száma.20

Az igazságszolgáltatási eljárások időbelisége fontos eleme a hatékony igazságszolgáltatási rendszernek. Azonban a folyamat sebességére helyezett túlzott hangsúly az igazságszolgáltatással

16 Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „A bírói kar függetlensége és elszámoltathatósága. 2013-2014. évi beszámoló (ENCJ, 2014) 10 <www.encj.eu/images/stories/pdf/workinggroups/independence/encj_report_independence_accountability_adopted_version_sept_2014.pdf> 2017. január 20-ai állapot17 Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 1. sz. vélemény (2014) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe az igazságszolgáltatás függetlenségére és a bírók elmozdíthatatlanságára vonatkozó normák témában<https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2001)OP1&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3&direct=true> 2017. január 20-ai állapot18 Európai Bizottság, a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2016. évi uniós igazságügyi eredménytábla (Európai Unió Kiadóhivatala 2016) 44 <http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/files/justice_scoreboard_2016_en.pdf> 2016. november 17-ei állapotIgazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „A bírói kar függetlensége és elszámoltathatósága. 2013-2014. évi beszámoló (ENCJ, 2014) 12 <www.encj.eu/images/stories/pdf/workinggroups/independence/encj_report_independence_accountability_adopted_version_sept_2014.pdf> 2017. január 20-ai állapot19 Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 1. sz. vélemény (2014) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe az igazságszolgáltatás függetlenségére és a bírók elmozdíthatatlanságára vonatkozó normák témában<https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2001)OP1&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3&direct=true> 2017. január 20-ai állapotEurópai Bizottság, a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2016. évi uniós igazságügyi eredménytábla (Európai Unió Kiadóhivatala 2016) 35-44 <http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/files/justice_scoreboard_2016_en.pdf> 2016. november 17-ei állapot20 Európai Bizottság, a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2016. évi uniós igazságügyi eredménytábla (Európai Unió Kiadóhivatala 2016) 6 és 16 <http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/files/justice_scoreboard_2016_en.pdf> 2016. november 17-ei állapot

13

való visszaéléshez vezethet.21 Egy hatékony igazságszolgáltatási rendszer „magában hordozza a kiemelkedő minőségű ítéletek meghozatalát, amelyekre ésszerű időhatáron belül kerül sor, és mindez ésszerű költségekkel jár az igazságszolgáltatásért folyamodó számára“.22 Így levonhatjuk a következtetést, hogy a hatékony igazságszolgáltatási rendszer három létfontosságú aspektust integrál: a hatékonyságot, a minőséget és a függetlenséget.23

Ebben a jelentésben azt fogjuk megvizsgálni, hogy hogyan járulnak hozzá a legfelsőbb bíróságok az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságához. Különösen a legfelsőbb bíróságokon belül folyó kutatási és dokumentációs munkára fogunk összepontosítani, illetve a legfelsőbb bíróságok kommunikációs stratégiáira és adminisztrációjára.

Ahogy ez a jelentésből is világossá válik, a javasolt gyakorlatok közül sok irányul a legfelsőbb bíróság színvonalának, függetlenségének és hatékonyságának javítására. Például több egyéb aspektus mellett az elégedettségi felmérések értékelik az igazságszolgáltatási rendszer minőségét. Az ítélkezési gyakorlathoz való hozzáférés és a bírók képzése biztosítja, hogy az utóbbiak teljes körűen tájékozottak az ítélkezési gyakorlat vonatkozásában, jobban szolgálják az igazságszolgáltatást, és ez jobb minőségű döntéseket eredményez. Az előre megállapított és objektív kritériumok szerinti allokációs szabályok a bírói függetlenség őrei, és hozzájárulnak az igazságszolgáltatási rendszerbe vetett bizalomhoz. A bírók szakosodása nem csak jobb minőségű döntések meghozatalához vezet, de gyorsabb döntéshozatalhoz is. Az esetek megfelelő ügyvitele növeli az eljárások időben történő lefolytatásának esélyét, és ezzel együtt a hatékonyságot is.

A fentiekben említett példák, amelyeket ebben a jelentésben bővebben is kifejtünk, bemutatják, hogy a kiválasztott témakörök nagymértékben relevánsak a legfelsőbb bíróság hatékony igazságszolgáltatási rendszerhez történő hozzájárulásának vizsgálata során.

4. A bíróság ügykezelésének alapelveiA hatékony igazságszolgáltatási rendszer három paraméteréből kitűnik, hogy a felhasználói elvárások és az igazságszolgáltatási rendszerek hatékony működése egyre nagyobb jelentőségűvé válnak. Másként fogalmazva egy bíróság működtetése hasonlóvá válik egy vállalat működtetéséhez, és a hagyományos vezetői megközelítések is megjelentek a közszféra intézményeiben.

Röviden tárgyaljuk a bíróság hatékony ügykezelésének következő aspektusait:

- kultúra;- felépítés;- folyamatok;- eszközök;

21 Európai Bizottság, A közigazgatás színvonala. Eszköztár szakembereknek (kivonatolt változat, Európai Unió Kiadóhivatala 2015) 10222 „Hatékony igazságszolgáltatási rendszerek az EU-ban“ <http://ec.europa.eu/justice/events/assises-justice-2013/justice_systems_en.htm> 2017. január 2-ai állapot 23 Európai Bizottság, a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2016. évi uniós igazságügyi eredménytábla (Európai Unió Kiadóhivatala 2016) 6 Európai Bizottság, A közigazgatás színvonala. Eszköztár szakembereknek (kivonatolt változat, Európai Unió Kiadóhivatala 2015) 102

14

- kompetenciák.

1. KultúraAhhoz, hogy a bíróság ügykezelése sikeres legyen és elérje a kívánt célokat, a szervezet minden tagjának ugyanazokat a normákat és értékeket kell vallania és alkalmaznia a munkája során . Ezért a szervezeti kultúra fontos aspektusa a bírósági ügykezelés sikerének vagy sikertelenségének. A kultúra a szervezet tagjainak közös normáira, értékeire és implicit feltételezésekre utal. Ezek a normák, értékek és feltételezések befolyásolják, hogy hogyan érzékelik környezetüket, illetve a szervezeten belül hogyan fognak reagálni.24

Az ilyen közös értékek különösen akkor fontosak, amikor változásokat vezetnek be egy szervezetben. Kulcsfontosságú, hogy a bíróság dolgozói és a bírók elkötelezettek legyenek a változások mellett, továbbá hogy a változásokat támogassa a többi érintett is, például az ügyvédek. A közös jövőkép motivációs forrást jelent és mindenkinek segít a folyamatos összpontosításban.25 Például ha egy bíróság időkereteket kíván meghatározni a különböző típusú eljárásokra vonatkozóan, akkor fontos bevonni az érintetteket ezen időkeretek meghatározásába, és elmagyarázni minden érintettnek (bírósági dolgozók, bírók, ügyvédek stb.), hogy ezek miért ennyire fontosak a bíróság hatékony működtetéséhez. Ezért a változások bevezetésekor elengedhetetlen, hogy minden érintettel helyes kommunikációt folytassunk.26

Ez elvezet bennünket a következő témakörhöz, ami kiemelkedően releváns a bíróság hatékony ügykezelésénél: a hatékony vezetés. A vezetőknek kell gondoskodniuk a szervezet normáinak és értékeinek védelméről és továbbfejlesztéséről.27 Ők határozzák meg szervezetük kultúráját.

Amennyiben egy bíróság változtatni kíván működésén, a vezetőnek (a bíróság elnökének, de a legfontosabb bíróknak is) motiválniuk kell a többieket, hogy köteleződjenek el a javasolt változtatások mellett. Ezt úgy érhetik el, ha terjesztik azt a jövőképet, hogy a változások hogyan javítanak a rendszeren; szemléltetik, hogy ez milyen előnyöket hoz majd a változásokban érintetteknek; és ha folyamatosan kinyilvánítják saját elkötelezettségüket a javasolt változások hatékony működtetése mellett azáltal, hogy terjesztik az elért előrelépésre vonatkozó tájékoztatást, és jutalmazzák a célok elérésében hathatós segítséget nyújtókat. A vezetőknek kell magukra vállalniuk az újonnan bevezetett gyakorlatok szószólójának szerepét, és vezetői szerepüket a konszenzusra és a szervezet támogatására kell építeniük a bírósági közösség tagjainak körében, akik természetesen kulcsszerepet játszanak a változtatások sikerességében, a kitűzött célok elérésében.28

24 Patricia Popelier, ‘Management of Legislation’ [„A törvényhozás irányítása“] Ulrich Karpen és Helen Xanthaki (eds), Legislation in Europe. A Comprehensive Guide for Scholars and Practitioners [Törvényhozás Európában. Átfogó útmutató tudományos és gyakorlati szakembereknek] című munkájában (Hart Publishing 2017) 5625 David C. Steelman, ‘Improving Caseflow Management: A Brief Guide’ [„Az esetfolyamok kezelésének javítása: Rövid útmutató“] (Állami Bíróságok Nemzeti Központja 2008) 14-16 és 26-27 <http://cdm16501.contentdm.oclc.org/cdm/ref/collection/ctadmin/id/1022> 2016. január 13-ai állapot26 David C. Steelman, ‘Improving Caseflow Management: A Brief Guide’ [„Az esetfolyamok kezelésének javítása: Rövid útmutató“] (Állami Bíróságok Nemzeti Központja 2008) 14-15 <http://cdm16501.contentdm.oclc.org/cdm/ref/collection/ctadmin/id/1022> 2016. január 13-ai állapot27 Tom Christensen, Per Laegreid, Paul G. Roness és Kjell Arne Rovik, ‘Organization Theory and the Public Sector. Instrument, Culture and Myth’ [„Szervezés elmélete és a közszféra. Eszköz, kultúra és mítosz“] (Routledge 2007) 47-48

15

Amennyiben a bíróságok be akarják vezetni a jelentésben szereplő ajánlások vagy legjobb gyakorlatok valamelyikét, fontos, hogy a bíróságok vezetői közös jövőképet fogalmazzanak meg a bíróság adminisztrációjára vonatkozóan, és hogy minden érintett felet motiváljanak a változtatások bevezetése iránt azáltal, hogy megfelelően tájékoztatják őket a változásokkal elérni kívánt célokról, és ahol erre mód van, igyekeznek bevonni őket a folyamatba.

2. FelépítésA sikeres bírósági ügykezelés második aspektusát képviselő felépítés a kompetenciák, feladatok és felelősségi körök elosztására utal. Minden feladathoz hozzá kell rendelni egy felelős személyt. 29 Például, ha a bíróság sajtóközleményeket kíván közzé tenni bizonyos alkalmakkor vagy döntések meghozatalakor, akkor a bíróságnak meg kell neveznie, hogy ki a felelős a sajtóközlemény megfogalmazásáért, a tartalom jóváhagyásáért, és a sajtóközlemény tényleges közzétételéért. Ha nem nevesítik a feladatért felelős személyt, akkor nagy valószínűséggel annak elvégzése elmarad.

Amikor a bíróság be kíván vezetni egy bizonyos gyakorlatot, akkor fontos, hogy ezt úgy szervezzék és kezeljék, hogy mindenki tisztában legyen a saját feladataival és a céllal, továbbá hogy tudják, ki fogja ellátni az egyes funkciókat és milyen időkereten belül. A hatékony irányítási struktúra azért fontos, hogy gondoskodjon a változtatások sikeres megvalósításáról. A fejlesztéseket átlátó személyeknek meg kell határozniuk hatáskörüket, elvárásaikat és a szükséges erőforrásokra vonatkozó igényeiket, és azt, hogy a fejlesztést megvalósító személyek hogyan végezzék el a munkájukat.30 Mivel a fejlesztések valószínűleg módosítják a már kialakult munkakapcsolatokat, a fejlesztések megvalósítása csak akkor lesz sikeres, ha bevonják a folyamatban érintett legfontosabb személyeket és megértetik velük a célkitűzéseket. Ez összefügg a hatékony ügykezelés első, a fentiekben tárgyalt aspektusával, vagyis a kultúrával.

3. FolyamatokA bíróság hatékony ügykezelésének harmadik megtárgyalásra kerülő aspektusa a folyamatok. A folyamatok a tevékenységek egymást követő láncolatára utalnak. A tevékenységek eljárásrendbe építése ezeket a tevékenységeket a bíróság munkájának természetes lépései közé emeli. Egy svájci empirikus tanulmány például arra mutatott rá, hogy az értékelés általános használata nő akkor, ha ez értékelés a rutin részeként történik.31

28 David C. Steelman, ‘Improving Caseflow Management: A Brief Guide’ [„Az esetfolyamok kezelésének javítása: Rövid útmutató“] (Állami Bíróságok Nemzeti Központja 2008) 4-5 <http://cdm16501.contentdm.oclc.org/cdm/ref/collection/ctadmin/id/1022> 2016. január 13-ai állapot29 Patricia Popelier, ‘Management of Legislation’ [„A törvényhozás irányítása“] Ulrich Karpen és Helen Xanthaki (eds), Legislation in Europe. A Comprehensive Guide for Scholars and Practitioners [Törvényhozás Európában. Átfogó útmutató tudományos és gyakorlati szakembereknek] című munkájában (Hart Publishing 2017) 5930 David C. Steelman, ‘Improving Caseflow Management: A Brief Guide’ [„Az esetfolyamok kezelésének javítása: Rövid útmutató“] (Állami Bíróságok Nemzeti Központja 2008) 24 <http://cdm16501.contentdm.oclc.org/cdm/ref/collection/ctadmin/id/1022> 2016. január 13-ai állapot31 Patricia Popelier, ‘Management of Legislation’ [„A törvényhozás irányítása“] Ulrich Karpen és Helen Xanthaki (eds), Legislation in Europe. A Comprehensive Guide for Scholars and Practitioners [Törvényhozás Európában. Átfogó útmutató tudományos és gyakorlati szakembereknek] című munkájában (Hart Publishing 2017) 64

16

Más szavakkal a gyakorlatok hasznosabbá válnak akkor, ha beépülnek a bírósági rutinba vagy napi gyakorlatba. Például az eljárások időtartamára vonatkozó adatok a legtöbb országban rendelkezésre állnak. Azonban ez csak akkor javít az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságán, ha folyamatosan és valós időben nyomon is követik. Ezért kell az eljárások időtartamát nyomon követni az eset bíróságra érkezésének pillanatától kezdve a kezelés legvégéig (beleértve az adminisztratív kötelezettségeket, például az iktatást), lehetőleg egy olyan rendszerben, amely idejében előzetes figyelmeztetést küld (lásd a IV. részt is az eljárások időtartamáról, az időkeretek alkalmazásáról és az elektronikus ügyviteli rendszerekről).

4. EszközökA bíróság hatékony ügykezelésének negyedik aspektusát az eszközök jelentik. Ezek olyan gyakorlati eszközöket jelentenek, amelyeket a bíróságon az ügyek kezelése során használnak.32 Közéjük tartoznak például az ügyek elosztásának és a média bíróság általi kezelésének módjára vonatkozó útmutatások, az elektronikus ügyviteli rendszerekkel kapcsolatos oktatási modulok, és a meghatározott időkeretek rögzítését szolgáló dokumentumok. Ezek az útmutatók képezhetik belső dokumentáció részét, vagy rögzíthetők törvényekben is.

A magyarországi Kúria kifejezetten a bírósági ügykezelés egyik erősségeként említette meg, hogy az intézményi ügykezelés minden egyes területét részletesen szabályozzák a rendszeresen frissített elnöki utasítások. Például 2014-ben frissítették a Bíróság Belső Ellenőrzési Kézikönyvét. A Bíróság minden egységét bevonták az azonosításba és a házon belüli együttműködési eseménynaplók létrehozásába, amelyek lefedték a Legfelsőbb Bíróság működésének összes területét, és rögzítették a különböző munkafázisokért felelős személyek nevét is. Ezeken az eseménynaplókon túlmenően a Belső Ellenőrzési Kézikönyv magában foglalja a jogsértési ügyekre vonatkozó eljárások szabályait és a kockázatkezeléssel kapcsolatos szabályokat is.

Lengyelország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága jelezte, hogy hiányosságként tekint arra, hogy nem léteznek egységesített útmutatók a meghallgatások rögzítésére vonatkozó jog megadása vagy elutasítása vonatkozásában.

A világos, egységes, könnyen elérhető és hivatkozásra alkalmas „szabályok“ előnyeit tekintve a bíróságoknak fontolóra kellene venniük az útmutatók kérdését, ahol erre mód nyílik.

5. KompetenciákA kompetenciák vonatkoznak a különböző bírósági szereplők tudására, szakértelmére és képességeire, amelyek feladataik elvégzéséhez szükségesek. A kompetenciákat fejleszteni és hasznosítani kell. Ezért minimum követelménynek számít a szervezeti felépítést bemutató ábra. Az egyes feladatok meghatározása és megadott dolgozóhoz rendelése nem csak azért fontos, hogy a feladatok elvégzésére sor kerüljön (ahogy ezt már bemutattuk a felépítésről szóló fenti

32 Patricia Popelier, ‘Management of Legislation’ [„A törvényhozás irányítása“] Ulrich Karpen és Helen Xanthaki (eds), Legislation in Europe. A Comprehensive Guide for Scholars and Practitioners [Törvényhozás Európában. Átfogó útmutató tudományos és gyakorlati szakembereknek] című munkájában (Hart Publishing 2017) 65

17

eszmefuttatásban), hanem azért is, mert fontos a képzések és fórumok célcsoportjainak azonosítása is, ahol a tapasztalatok és jó gyakorlatok cseréje zajlik.33

Ezért a legfelső bíróságoknak törekedniük kell arra, hogy munkatársaik kompetenciáit a lehető legmagasabb szintre fejlesszék. A sajtóügyekkel foglalkozó bíróknak és a kommunikációs tanácsadóknak például szakembereknek szóló média témájú képzéseken kell fejleszteniük szakértelmüket, valamint más, az övékével megegyező funkciót betöltő személyekkel szervezett találkozókon, hogy megoszthassák tapasztalataikat és tanulhassanak egymástól.

6. KövetkeztetésAmennyiben egy legfelsőbb bíróság be kívánja vezetni az ebben a jelentésben szereplő ajánlások vagy gyakorlatok valamelyikét, a bíróság vezetőinek mindenekelőtt arról kell gondoskodniuk, hogy ez a gyakorlat beágyazódjon a szervezet közös értékeinek sorába. Ebben a kontextusban segítséget jelent, ha valamennyi érintettet bevonják a változások bevezetésének folyamatába, és ha egyértelmű kommunikációra kerül sor a javasolt változások céljaira, valamint arra vonatkozóan is, hogy ezek hogyan illeszkednek a szervezet jövőképébe. Ahhoz, hogy a gyakorlati megvalósítás is sikerüljön, az szükséges, hogy mindenki tisztában legyen a szerepkörével, és hogy a feladatok kiosztása egyértelmű legyen. Továbbá a gyakorlatokat be kell ágyazni a legfelsőbb bíróság rutinlépései közé. Az emberek számára kényelmes megoldást jelent, amikor feladataik elvégzése során útmutatókra vagy más eszközökre hivatkozhatnak. Végül a bíróságok dolgozóinak és a bíróknak lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy továbbfejlesszék kompetenciáikat úgy, hogy például folyamatban lévő képzésekhez vagy megbeszélésekhez csatlakoznak stb.

33 Patricia Popelier, ‘Management of Legislation’ [„A törvényhozás irányítása“] Ulrich Karpen és Helen Xanthaki (eds), Legislation in Europe. A Comprehensive Guide for Scholars and Practitioners [Törvényhozás Európában. Átfogó útmutató tudományos és gyakorlati szakembereknek] című munkájában (Hart Publishing 2017) 66–67

18

II. Kutatási és dokumentációs munka a legfelsőbb bíróságon belül

1. Bevezetés

A. Kutatási és dokumentációs munkaEbben a részben megtárgyaljuk a legfelsőbb bíróságon belül működő kutatási és dokumentációs egységek intézményi felépítését, valamint a tudományos világgal történő együttműködését. A kutatási és dokumentációs egység az a Bíróságon belüli külön részleg, amelynek feladata az ítélkezési gyakorlat és a törvényhozás kutatása, és amely részt vesz a bírósági döntések nyilvánosságra hozásában. A tudományos világ is támogathatja a bíróságok kutatási munkáját. Ezért a jelentésnek ebben a részében kitérünk a velük folytatott együttműködésre is.

B. Miért fontos a kutatási és dokumentációs munka?A jelentés bevezetőjében hangsúlyoztuk, hogy a hatékony igazságszolgáltatási rendszer többet igényel az eset bíró elé vitelénél és az ítélet meghozásánál. A bíró, az ítélet és a bírósági eljárások tekintetében a minőség, a függetlenség és a hatékonyság követelményeinek kell eleget tenni.

A legfelsőbb bíróság bírói számára kutatási támogatást biztosító külön egység csökkentheti a bírók munkaterhét, illetve felgyorsíthatja az eljárásokat és emelheti azok színvonalát. Az igazságszolgáltatás színvonalának legfontosabb összetevője a bírósági döntések minősége. Az Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE) azokat tekinti magas színvonalú bírósági döntéseknek, amelyek a helyes eredményre vezetnek – amennyire azt a bíró rendelkezésére álló anyagok lehetővé teszik – és mindezt méltányos, gyors, világos és határozott módon. A legfelsőbb bíróságok ítélkezési gyakorlatának világosnak, konzisztensnek és állandónak, míg az ítéleteknek megfelelően alátámasztottnak és érthető nyelven megfogalmazottnak kell lenniük.34

Továbbá az Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE) megállapítja, hogy a bírósági döntések minőségét közvetlenül meghatározzák az igazságszolgáltatási rendszer számára rendelkezésre bocsátott alapok. A bíróságok nem tudnak hatékonyan működni megfelelő emberi és anyagi erőforrások hiányában.35 A CCJE rámutat, hogy a bírók által végzett, de nem az ő feladataik körébe tartozó feladatok visszaszorítására csak akkor van mód, ha számottevő, jogi képesítéssel rendelkező asszisztenst biztosítunk a bírók számára. A bíró – saját felügyelete alatt és saját felelősségére – átruházhatja bizonyos tevékenységek elvégzését, például a kutatási vagy a törvényhozási és az ítélkezési gyakorlat terén, az egyszerűbb vagy szabványosított dokumentumok megfogalmazását, és az ügyvédekkel és/vagy a nyilvánossággal való kapcsolattartást.36 A CCJE úgy véli, hogy a képzett

34 Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 11. sz. vélemény (2008) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe a bírósági döntések minősége témában témában<https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2008)OP11&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=DBDCF2&BackColorIntranet=FDC864&BackColorLogged=FDC864&direct=true> 2017. január 2-ai állapot35 Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 11. sz. vélemény (2008) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe a bírósági döntések minősége témában témában<https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2008)OP11&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=DBDCF2&BackColorIntranet=FDC864&BackColorLogged=FDC864&direct=true> 2017. január 2-ai állapot36 Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 6. sz. vélemény (2004) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe a tisztességes eljárás ésszerű időn belül és a bírók szerepe az eljárásokban figyelembe véve a viták

19

tisztviselői állomány által nyújtott segítség és a jogi asszisztensek közreműködése, akik a legtöbb rutinfeladat alól mentesítik a bírókat és előkészítik a dokumentumokat, nyilvánvalóan hozzájárulnak a bíróság által meghozott döntések színvonalának emeléséhez. Amennyiben hiányoznak az ilyen jellegű erőforrások, lehetetlenné válik a magas színvonalú eredményt elérni képes igazságszolgáltatási rendszer hatékony működése.37

Továbbá a CCJE kihangsúlyozza a kutatási és dokumentációs egységek azon szerepét, hogy segítik a nemzeti szinten működő bírókat abban, hogy biztosítsák a nemzetközi és az európai uniós jog hatékony alkalmazását. A nemzeti jogrendszereknek egyre növekvő mértékben kell nemzetközi jellegű ügyekkel foglalkozniuk, ami egyrészt a globalizáció eredménye, másrészt azé a tendenciáé, mely szerint a nemzetközi és az európai uniós jog egyre inkább a személyek közötti kapcsolatokra összpontosít, nem pedig az államok közöttiekre. A CCJE hisz abban, hogy ezek a fejlemények változásokat tesznek szükségessé a bírók képzésében, ítélkezési gyakorlatában és még a kultúrájuk terén is. Ezen kívül ezt még azzal egészítenénk ki, hogy minden rendelet egyre összetettebbé válik. Logikusan következik, hogy a nemzetközi és az európai uniós jogra vonatkozó adatokat – beleértve a nemzetközi és az európai uniós bíróságok által hozott ítéleteket is – könnyen elérhetővé kell tenni. Továbbá a CCJE javasolja, hogy a bírósági dokumentációs szolgáltatások, a könyvtárak és az igazságszolgáltatásban dolgozó asszisztensek együttműködésével a bírók megfelelően indexált és jegyzetekkel ellátott adatokhoz férhessenek hozzá.38 Az európai uniós és a nemzetközi jog monitorozása ezért olyan feladat, amelyet a kutatási és dokumentációs egységre osztanak ki.

Az európai uniós és a nemzetközi jog kontextusában az is fontos, hogy a bírók tisztában legyenek azzal, ahogyan más nemzetek bírói alkalmazták ezeket a szabályokat. E tekintetben a bíró gyakran ütközik nyelvi akadályokba. Ezért a CCJE megjegyzi, hogy intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a bírók kiváló idegen nyelvi ismerettel rendelkezzenek, és hogy minőségi fordítási és tolmácsolási szolgáltatások álljanak a bíróságok rendelkezésére, a bíróságok szokásos működési költségein felül.39

rendezésének alternatív eszközeit témában<https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2004)OP6&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3&direct=true> 2017. január 2-ai állapot37 Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 11. sz. vélemény (2008) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe a bírósági döntések minősége témában témában<https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2008)OP11&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=DBDCF2&BackColorIntranet=FDC864&BackColorLogged=FDC864&direct=true> 2017. január 2-ai állapot38 Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 9. sz. vélemény (2006) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe a nemzeti szinten működő bírók szerepe a nemzetközi és az európai uniós jog hatékony érvényesítése témában<https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2006)OP1&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3&direct=true> 2017. január 12-ei állapot39 Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 9. sz. vélemény (2006) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe a nemzeti szinten működő bírók szerepe a nemzetközi és az európai uniós jog hatékony érvényesítése témában<https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2006)OP1&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3&direct=true> 2017. január 12-ei állapot

20

C. Hogyan fejleszthető egy hatékony igazságszolgáltatási rendszer a kutatási és dokumentációs munka segítségével?

A korábbi fejezetekben tisztáztuk, hogy a kutatási és dokumentációs munka hogyan járulhat hozzá a hatékonyabb igazságszolgáltatási rendszerhez a színvonal emelése révén.

A következőkben ezért azt fogjuk tanulmányozni, hogy ez a kutatási és dokumentációs munka hogyan szervezhető meg a legfelsőbb bíróságon belül (külön kutatási és dokumentációs osztály vagy a kutatási asszisztensek támogatása), hogy mely feladatok rendelhetők ezekhez, és hogy a tudományos világgal való együttműködés hogy járulhat hozzá a legfelsőbb bíróság döntéseinek színvonalához.

2. A kutatási és dokumentációs egységek intézményi keretei a legfelsőbb bíróságon belül

A. Általános megállapításokAz előző részekben tárgyaltuk, hogy miért kell támogatni a bírókat a kutatási és dokumentációs munkájukban. A bíró által a külön kutatási és dokumentációs osztályra osztható kutatási és dokumentációs munkához kapcsolódó feladatok a következők:

- törvényhozási és ítélkezési gyakorlat kutatása és elemzése;

- egyszerűbb vagy szabványosított dokumentumok megfogalmazása;

- a nemzetközi és az európai uniós jogalkotási és ítélkezési gyakorlat nyomon követése.

Ahogy azt később részletezzük ebben a jelentésben az átláthatóság tárgyalásánál, gyakran a kutatási és dokumentációs egység felelős a legfelsőbb bíróság ítélkezési gyakorlatának adatbázisáért és a döntések előkészítéséért, mielőtt azok bekerülnének az ítélkezési gyakorlat adatbázisába (pl. anonimizálás, összefoglalók megfogalmazása stb.).

A külön kutatási és dokumentációs osztályon kívül a bírók segítségére lehetnek a kutatási asszisztensek, általánosságban az ő feladatuk a bírók segítése eseteik kezelésében.40 A kutatási asszisztensek olyan nem bírói státuszban lévő dolgozók, akik segítik a bírót az igazságszolgáltatási tevékenységekben. Ezzel szemben a tanácsosok inkább adminisztratív jellegű támogatást nyújtanak. A hatékony munkamegosztás előnyeit figyelembe véve, a kutatási asszisztensek nem számítanak kivételesnek az európai bíróságokon.41 A szerepük azonban nem egyértelmű a beosztáshoz rendelt 40 Marco Fabri, Exploratory Study on the Position of: Court President, Court Manager, Judicial Assistant, and Media Spokespersons in Selected Council of Europe Members States [„Kutatási tanulmány a következők helyzetéről: a bíróság elnöke, a bíróság vezetője, az igazságszolgáltatásban dolgozó asszisztensek és média szóvivők az Európa Tanács kiválasztott tagországaiban“] (Európai Unió, a Török Köztársaság és az Európa Tanács 2013) 24 és 41-42 <www.coe.int/t/DGHL/COOPERATION/CEPEJ/cooperation/Turkey_JPCOMASYT/Exploratory_study_marco_fabri_en.pdf> 2017. január 25-ei állapot41 Peter Bieri ‘Law Clerks in Switzerland – A Solution to Cope with the Caseload?’ [„Tanácsosok Svájcban – Megoldás az esetekkel kapcsolatos terhelésre?“] (2016) A bírósági ügyintézés nemzetközi lapja, 29, 32 <http://ijca.ubiquitypress.com/articles/abstract/10.18352/ijca.201/> 2016. január 2-ai állapotAz (Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Európai igazságszolgáltatási rendszerek. Az igazságszolgáltatás hatékonysága és minősége. 2016-os kiadás (2014. évi adatok)“ (23. sz. CEPEJ tanulmányok, CEPEJ 2016) 146–154 <www.coe.int/t/dghl/cooperation/cepej/evaluation/2016/publication/CEPEJ%20Study%2023%20report%20EN%20web.pdf> 2017. január 12-ei állapot

21

többféle jelentés miatt.42 Bizonyos országok ismerik az „előadók“ (pl. Finnország és Belgium) vagy gyakornokok (pl. Németország) fogalmát, míg más országokban a bírósági tisztségviselő az adminisztratív funkciók mellett több jogi támogatást is nyújt (pl. Svájc).43

A különböző kutatási asszisztensek szerepe jelentős mértékben eltér. Bizonyos országokban a kutatási asszisztensek nem csak a kutatási munkáért felelősek, hanem tanácsadói szavazattal is rendelkeznek a mérlegelés során (pl. „rechtspfleger“ a Cseh Köztársaságban).44 Azonban a legtöbb esetben a következő feladatokat osztják a kutatási asszisztensekre: a bírók segítése az ítélkezési gyakorlat elemzésénél és az egyéb jogi kutatásoknál, döntések megfogalmazásának előkészítése és összefoglalók megírása.45 A kutatási asszisztensek munkájával kapcsolatos további részletek:46

- általános megkeresésekre adott válaszokról emlékeztetők írása: Lényegében ezek a bírói felkérések egy adott jogi terület kutatására irányulnak, egy adott eset körülményeinek a fényében vagy más szempontból;

- ún. „bench memorandumok” elkészítése: a kutatási asszisztenseket gyakran kérik meg olyan írásos emlékeztetők megírására, amely tartalmazza az eset rövid leírását, és egyúttal összefoglalja és elemzi is az ügyvéd által felvetett érveket. Amennyiben a bíró kéri, ezek az emlékeztetők az eset kimenetelére vonatkozó következtetést is tartalmazzák;

- lektorálás: elütési, helyesírási, nyelvtani vagy központozási hibák ellenőrzése; az idézések és a törvényi idézetek, valamint ítélkezési gyakorlat és egyéb anyagok pontosságának ellenőrzése; a nyilvánvaló hibák észrevétele az ítélet jelentésének érthetőségét szem előtt tartva;

- esetek összefoglalása azok adatbázisban és honlapon történő közzététele céljából;

42 Marco Fabri, Exploratory Study on the Position of: Court President, Court Manager, Judicial Assistant, and Media Spokespersons in Selected Council of Europe Members States [„Kutatási tanulmány a következők helyzetéről: a bíróság elnöke, a bíróság vezetője, az igazságszolgáltatásban dolgozó asszisztensek és média szóvivők az Európa Tanács kiválasztott tagországaiban“] (Európai Unió, a Török Köztársaság és az Európa Tanács 2013) 24 és 41-42 <www.coe.int/t/DGHL/COOPERATION/CEPEJ/cooperation/Turkey_JPCOMASYT/Exploratory_study_marco_fabri_en.pdf> 2017. január 25-ei állapot43 Marco Fabri, Exploratory Study on the Position of: Court President, Court Manager, Judicial Assistant, and Media Spokespersons in Selected Council of Europe Members States [„Kutatási tanulmány a következők helyzetéről: a bíróság elnöke, a bíróság vezetője, az igazságszolgáltatásban dolgozó asszisztensek és média szóvivők az Európa Tanács kiválasztott tagországaiban“] (Európai Unió, a Török Köztársaság és az Európa Tanács 2013) 25–26 <www.coe.int/t/DGHL/COOPERATION/CEPEJ/cooperation/Turkey_JPCOMASYT/Exploratory_study_marco_fabri_en.pdf> 2017. január 25-ei állapot44 Marco Fabri, ‘Exploratory Study on the Position of: Court President, Court Manager, Judicial Assistant, and Media Spokespersons in Selected Council of Europe Members States’ [„Kutatási tanulmány a következők helyzetéről: Bíróság elnöke, bíróság vezetője, igazságszolgáltatásban dolgozó asszisztens és média szóvivő az Európa Tanács kiválasztott tagországaiban“] (Európai Unió, a Török Köztársaság és az Európa Tanács 2013) 27 <www.coe.int/t/DGHL/COOPERATION/CEPEJ/cooperation/Turkey_JPCOMASYT/Exploratory_study_marco_fabri_en.pdf> 2017. január 25-ei állapot45 Marco Fabri, Exploratory Study on the Position of: Court President, Court Manager, Judicial Assistant, and Media Spokespersons in Selected Council of Europe Members States [„Kutatási tanulmány a következők helyzetéről: a bíróság elnöke, a bíróság vezetője, az igazságszolgáltatásban dolgozó asszisztensek és média szóvivők az Európa Tanács kiválasztott tagországaiban“] (Európai Unió, a Török Köztársaság és az Európa Tanács 2013) 27–28 <www.coe.int/t/DGHL/COOPERATION/CEPEJ/cooperation/Turkey_JPCOMASYT/Exploratory_study_marco_fabri_en.pdf> 2017. január 25-ei állapot46 Genevieve Coonan, ‘The role of judicial research assistants in supporting the decision-making role of the Irish judiciary’ [„Az igazságszolgáltatásban dolgozó asszisztens segítő szerepe az ír igazságszolgáltatás döntéshozásában“] (2006) Igazságszolgáltatási Tanulmányok Intézeti Folyóirat 171, 182–187.

22

- „bench könyvek” összeállítása: betűrendbe rendezett mappák, amelyekben szerepel minden egy adott témakörre vonatkozó forrásanyag;

- kézikönyvek megírása: a kézikönyvek azt a célt szolgálják, hogy útmutatást és segítséget nyújtsanak a döntéshozás tagjainak a bíróságon végzett munkájuk során;

- bíróságon kívüli munka végzése: felmerülhet, hogy beszédeket vagy cikkeket kell megírniuk a bíróknak vagy olyan forrásanyagokkal ellátni őket, amelyek segítségével ők maguk jobban végezhetik el ezeket a feladatokat.

Más szavakkal bizonyos mértékig átfedés mutatkozik a kutatási asszisztensek és a kutatási és dokumentációs egység munkája között. Az alábbi „Ajánlások és legjobb gyakorlatok“ című részben ezt bővebben is tárgyalni fogjuk.

A kutatási asszisztensek szerepén túl a szervezeti besorolásuk is többféle lehet. Néhány esetben a kutatási asszisztensek a bíró saját alkalmazottai, más esetekben összevont rendszer működik. Az összevont rendszerben a kutatási asszisztens a bíróság valamennyi bíróját támogathatja.47

Bár a bíróknak nyújtott nagyobb fokú támogatás széles körben elismert, léteznek irodalmak, amelyek bizonyos kockázatokra is figyelmeztetnek. A bíróságoknak figyelniük kell rá, hogy a kutatási asszisztensek ne hozhassák meg a döntést, mivel ez az emberi jogok európai egyezményének (ECHR) 6. cikkében foglalt pártatlan bírósághoz való jog csorbulását jelentené. A másik témakör az igazságszolgáltatás függetlensége. A bírókhoz hasonlóan a tanácsosoknak is függetleneknek kell lenniük a pereskedő felektől. Bizonyos körülmények között a kutatási asszisztens is veszélyeztetheti a bíró függetlenségét. A bírónak függetlennek kell lennie az ítéletet indítványozó kutatási asszisztenstől. A kutatási asszisztens által kidolgozott jogalapok szerint képesnek kell lennie a döntés önálló meghozatalára. A döntéshozatal időbe telik és erőfeszítést igényel. Ezért problémákat vet fel, ha a bírónak nem áll elegendő idő a rendelkezésére az ügy kritikus vizsgálatára. Bár a kutatási asszisztens támogathatja a bírókat, az utóbbi nem felügyelheti túl sok asszisztens munkáját, mert ez a vezetői feladatokra történő túlzott koncentrálást eredményezhetne, és a bíró nem fordíthatna elegendő figyelmet a döntések meghozására.48

B. A felmérés eredménye

Legfelsőbb bíróságKutatási és dokumentációs egység Kutatási asszisztensek

Ausztria XAusztria (Közigazgatási Bíróság)

X X

Belgium X XCiprus XCseh Köztársaság X

47 Peter Bieri ‘Law Clerks in Switzerland – A Solution to Cope with the Caseload?’ [„Tanácsosok Svájcban – Megoldás az esetekkel kapcsolatos terhelésre?“] (2016) Bírósági ügyintézés nemzetközi lapja, 29, 31–32 <http://ijca.ubiquitypress.com/articles/abstract/10.18352/ijca.201/> 2016. január 2-ai állapot48 Peter Bieri ‘Law Clerks in Switzerland – A Solution to Cope with the Caseload?’ [„Tanácsosok Svájcban – Megoldás az esetekkel kapcsolatos terhelésre?“] (2016) A bírósági ügyintézés nemzetközi lapja, 29, 34 <http://ijca.ubiquitypress.com/articles/abstract/10.18352/ijca.201/> 2016. január 2-ai állapot

23

Észtország X XFinnország XNémetország XMagyarország XÍrország XOlaszország X XLettország X XLitvánia X XLitvánia (Közigazgatási Bíróság)

X X

LuxemburgHollandia XLengyelország XLengyelország (Közigazgatási Bíróság)

X

Portugália XPortugália (Közigazgatási Bíróság)

X

Románia XSzlovákia XSzlovénia X XSpanyolország XSvédország XSvédország (Közigazgatási Bíróság)

X

Összesen (26) 18 15

A kutatási és dokumentációs egységek szerepe és felelősségi köreiA legfelsőbb bíróságok többsége egy vagy több külön kutatási és dokumentációs egységgel rendelkezik (CZ, EE, NL, IT, PL, PL(A), LT, LT(A), SK, ES, AT(A), SL, LV, PT, PT(A), RO, BE). Például a Cseh Köztársaságban két külön egységet hoztak létre, az egyiket az európai jog és az Európai Bíróság és az az Emberi Jogok Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatának, a másikat pedig a nemzeti szintű ítélkezési gyakorlat nyomon követésére.

A Litván Legfelsőbb Bíróság kifejezetten erősségeként jelölte meg kutatási és dokumentációs egységét. Ez biztosítja annak lehetőségét, hogy a bonyolult és/vagy új esetekhez konzulenseket rendeljenek hozzá, a jogi aktusokra és doktrínákra vonatkozóan kutatást készítsenek elő. Nagyon gyakran szakosodott jogi konzulenst jelölnek ki az uniós jogot is érintő esetekhez. Erre az eljárás legelején kerül sor, mielőtt a legfelsőbb bíróság elé kerülne az ügy, abban a szakaszban, amelyben egy belső mechanizmus segítségével kiválasztják és elfogadják a semmisségi panaszt. Ez lehetővé teszi, hogy az esetek legfelsőbb bíróság számára történő kiválasztását végző bírói testület értesítse az érintett kamara elnökét és a Bíróság Jogi Kutatás és Összefoglalás Osztályát arról, hogy az ügy és az abban felmerülő kérdéskörök összetett jellege megköveteli a szakosodott jogi konzulens kijelölését a Jogi Kutatási Osztály köréből. A Litván Legfelsőbb Bíróság közlése szerint a konzulensnek az eljárás

24

legelején történő kijelölése lehetővé teszi a konzulens munkájának megtervezését és hatékony módon történő kezelését, továbbá elegendő időt biztosít az eset alapos elemzésére.

Ahogyan azt a fenti megfigyeléseink között is kiemeltük, és a CCJE ajánlásaival összhangban a következő feladatokat lehet a kutatási és dokumentációs egységekre átruházni:

- törvényhozási és ítélkezési gyakorlat kutatása és elemzése- egyszerűbb vagy szabványosított dokumentumok megfogalmazása- a nemzetközi és az európai uniós jogalkotási és ítélkezési gyakorlat nyomon követése

A kutatási és dokumentációs egységek többsége az ítélkezési gyakorlat és a jogalkotás kutatásával és elemzésével foglalkozik (pl. CZ, EE, NL, LT, LT(A), SK, ES, SL, LV, PT). Ez egyes témákra vonatkozó jogi kutatás vagy szélesebb témakört felölelő kutatás is lehet. Általában hasonlóan kezelik az uniós jogot érintő kérdéseket. A Lengyelország Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságánál azonban a bírósági döntések irodája rendelkezik külön európai jogi részleggel, amely előkészíti az uniós jogot érintő jogi állásfoglalásokat.

Némelyik kutatási és dokumentációs egység a döntések előkészítésével is segíti a legfelsőbb bíróságot (pl. NL, LT, LT(A), ES, PT). A felmérés eredményei más szavakkal azt mutatják, hogy ezt a feladatot csak ritkán bízzák a kutatási és dokumentációs egységekre. Elképzelhető, hogy a feladatot kutatási asszisztensekre bízzák, mivel szorosan kapcsolódik egy adott esethez. Azonban a felmérés nem kérdeztünk rá kifejezetten a kutatási asszisztensek szerepére (lásd lent). Erre vonatkozóan további kutatást kellene végezni.

Több legfelsőbb bíróság jelezte, hogy még ahol létezik is külön kutatási és dokumentációs egység, ott sem állandóan követik nyomon az Európai Unió jogalkotását és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát (CZ, EE, NL, DE, RO). A legfelsőbb bíróságok többsége azonban rendszeresen nyomon követi az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát (CZ, PL, PL(A), LT, LT(A), SK, ES, AT(A), SL, LV, PT).

Portugália Legfelsőbb Bíróságának kutatási és dokumentációs egysége kéthavi rendszerességgel készít összefoglalót az Európai Unió jogalkotásáról és ítélkezési gyakorlatáról.

Ezzel szemben Lengyelország Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságánál a bírósági határozatok irodájának Európai jogi részlegére hárul az uniós jog rendelkezéseinek, az ECJ által folytatott ítélkezési gyakorlatoknak, valamint a közigazgatási bíróságok joghatósága alá eső ügyeknek az összegyűjtése és elemzése. Ezeket az elemzéseket összefoglalók, feljegyzések és vitairatok formájában mutatják be. Az Európai jogi részleg havonta megjelenő hírlevelet is készít az Európai Unió jogi területeinek legfontosabb fejleményeiről, és az ECJ (valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának) ítélkezési gyakorlatáról a közigazgatási joghatóság alá eső ügyeket illetően.

A Spanyolországi Legfelsőbb Bíróság műszaki kabinetjének igazgatója naponta ad összefoglalást az Európai Unió Hivatalos Lapjáról a hivatalos spanyol napi közlönnyel együtt, hogy lépést tartson az uniós joggal.

Ezeket a fenti feladatokat a bíró támogatására összpontosítva határozták meg. A legfelsőbb bíróságok arra is rámutattak, hogy a kutatási és dokumentációs egységek tájékoztatással szolgálnak a nagyközönség számára. Például a Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bíróságánál a kutatási és dokumentációs egység – amely nyomon követi az európai jogot és az Európai Bíróság valamint az

25

Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatát – negyedévente közlönyt állít össze, amely ennek a jogalkotásnak és ítélkezési gyakorlatnak a rövid elemzését tartalmazza. Ezután ezt a közlönyt közzéteszik a Bíróság honlapján.

A magyar Kúria havi gyakorisággal állít össze és tesz közzé elektronikus hírleveleket honlapján, ezúton tájékoztatja a jogi szakembereket és a nagyközönséget a közzétett előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről, a közzétett, az előzetes döntéshozatali eljárásban meghozott döntésekről, a Kúriának az európai jogot érintő döntéseit, az Emberi Jogok Európai Bíróságának irányadó döntéseit, a kiemelkedően fontosnak tekintett döntéseket és az emberi jogokkal kapcsolatos határozatokat.

Kutatási asszisztensekBár a felmérés nem tartalmazott kifejezetten erre a témakörre vonatkozó kérdést, a legtöbb ország jelezte, hogy a legfelsőbb bíróság bíróit kutatási asszisztensek támogatják (pl. EE, FI, DE, IE, IT, HU, LT, LT(A), SE, SE(A), CY, AT(A), SL, LV, BE).

Az Észt Legfelsőbb Bíróságon a kutatási támogatást a jogi tájékoztatási osztály és a tanácsosok közösen biztosítják. A tanácsosok elsősorban a konkrét ügyek bíróság elé bocsáthatóságának vizsgálatában vesznek részt, és azzal segítik a bírókat az esetekre vonatkozó döntés meghozatalában, hogy elvégzik a kutatást és előkészítik a döntéseket. A jogi tájékoztatási osztály azonban elsősorban a szélesebb témakört felölelő kutatásokban, és jogi ügyek valamint a Bíróság ítélkezési gyakorlatának tanulmányozásában vesz részt. A jogi tájékoztatási osztály másik fontos feladata a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatához való egyszerű hozzáférés elősegítése. Ez a részleg frissíti a Legfelsőbb Bíróság honlapján a kulcsszavak gyűjteményét, amely lehetővé teszi az érintett ítélkezési gyakorlathoz való egyszerű hozzáférést, és szintén ez fogalmazza meg a Legfelsőbb Bíróság döntéseire vonatkozó magyarázó jegyzeteket. A jogi tájékoztatási osztály biztosítja az ítélkezési gyakorlat elemzését és a jelenlegi ítélkezési gyakorlat áttekintését is.

Együttműködés más egységekkel a legfelsőbb bíróságon belül és más kutatási és dokumentációs egységekkelA felmérés eredményei azt mutatják, hogy a legfelsőbb bíróságokon belül, a többi egységgel folytatott kommunikáció szükség esetén nem hivatalos módon zajlik (pl. e-mail vagy telefonhívások útján), és hogy nincsenek hivatalosan megszervezett kommunikációs csatornák.

A kutatási és dokumentációs egységek közötti, határokon átnyúló együttműködések vonatkozásában kialakult néhány hálózat, ezeken keresztül zajlik a kutatási és dokumentációs egységek közötti kommunikáció. Például az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózatán belül létrehozták az Összehasonlító Jogi Ügyek Csoportját, amely kevéssé hivatalos és rugalmas platformként működik több európai legfelsőbb bíróság között. 2014-ben a Holland Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke létrehozott egy hálózatot, amelynek tagjai voltak Belgium, Németország, Finnország, Franciaország, Hollandia, a Cseh Köztársaság és az Egyesült Királyság legfelsőbb bíróságain, a polgárjogi és büntetőjogi osztályokon dolgozó tudósok. A hálózatot azzal a céllal hozták létre, hogy előmozdítsák az információk bíróságok közötti egyszerű és hozzáférhető cseréjét, különösen összehasonlító jogi célzattal. A kutatási és dokumentációs egységek közötti ilyen közvetett együttműködés létrejöhet az

26

ACA Europe-on, a közigazgatási bíróságok és a legfelső közigazgatási bíróságok szövetségén keresztül is.

Több legfelsőbb bíróság csatlakozott a legfelsőbb bíróságok hálózatához, amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága hozott létre. Ez a hálózat teszi lehetővé, hogy a Strasbourgi Bíróság és a tagok legfelsőbb bíróságai párbeszédet folytassanak és összehasonlító jogi kutatást végezzenek az Egyezménnyel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatra és az azzal összefüggő információkra vonatkozóan.

C. Ajánlások és legjobb gyakorlat

Biztosítsanak támogatást a bíróknak kutatási és dokumentációs egység létrehozásával és kutatási asszisztensek kinevezésével

Annak érdekében, hogy biztosítsuk az igazságszolgáltatás által meghozott döntések színvonalát túlzott késedelem nélkül, a bírókat támogatni kell kutatási munkáik elvégzésében, ami azt jelenti, hogy segíteni kell őket a nemzeti törvényhozás és ítélkezési gyakorlat elemzésében, a döntések előkészítésében és a nemzetközi valamint az uniós jog és ítélkezési gyakorlat nyomon követésében is.

Ideális esetben a bírókat nem csak a kutatási és dokumentációs egység támogatná, hanem egy kutatási asszisztens is. Az összes bírót segítő külön kutatási és dokumentációs egységnek köszönhetően nincs szükség arra, hogy minden bíró számára külön kutatási asszisztens kövesse nyomon a nemzeti és a nemzetközi ítélkezési gyakorlatot és jogalkotást. Ráadásul a kutatási és dokumentációs egységnek szélesebb témakörökben is kellene kutatásokat végeznie, nem csak az adott esettel összefüggésben. Így a lehető leghatékonyabb módon lehet foglalkozni az esetekkel, mivel a bíró általános és szélesebb körből merítő tájékoztatási rendszerre támaszkodhat. Az ilyen szélesebb kutatást közzé is lehet tenni a bíróság honlapján, hogy a nagyközönséget is tájékoztassák.

Azonban a kutatási asszisztensek kedvezőbb helyzetben vannak a döntések előkészítéséhez.

Feladatok világos felosztásának meghatározása a kutatási és dokumentációs egység valamint a kutatási asszisztensek között

Kutatási és dokumentációs egység Kutatási asszisztensEmlékeztetőket ír általános felkérésekre Emlékeztetőket ír esetekkel összefüggő

felkérésreLektorálás (helyesírás, nyelvtan, idézetek, egységesség ...)

„Bench memorandumok” elkészítése

„Bench könyvek” összeállítása Lektorálás (tartalomra vonatkozó)Kézikönyvek megírása Esetek összefoglalásaA nemzeti és az uniós jog, valamint az ECJ és az ECHR ítélkezési gyakorlatának nyomon követése

Bíróságon kívüli munkák elvégzése

27

Az Észt Legfelsőbb Bíróságon a feladatokat világosan felosztották egyrészt a kutatási és dokumentációs egység között, amely elsősorban a szélesebb körű kutatással foglalkozik, valamint a jogi ügyek tanulmányozásával, másrészt a kutatási asszisztensek kötött, akik a konkrét esetek bíróság elé bocsáthatóságának vizsgálatában vesznek részt és azzal segítik a bírókat az esetekre vonatkozó döntés meghozatalában, hogy elvégzik a kutatást és előkészítik a döntéstervezeteket. A kutatási és dokumentációs osztály elemzi és áttekintést készít a legfelsőbb bíróság aktuális ítélkezési gyakorlatáról, amely minden érintett félnek rendelkezésére áll. Az Észt Legfelsőbb Bíróság kijelentette, hogy ezek az elemzések rendkívül hasznosak minden felhasználó, bíró, ügyvéd, joghallgató stb. számára.

Az uniós jogszabályok és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatának folyamatos nyomon követése

Figyelembe véve az uniós jog egyre növekvő jelentőségét, a kutatási és dokumentációs egységnek folyamatosan nyomon kell követnie az uniós jogszabályokat és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát, hogy a bírók megfelelően tájékozottak legyenek a legújabb fejleményeket illetően. A Litván Legfelsőbb Bíróság az uniós ítélkezési gyakorlat folyamatos nyomon követését olyan előnynek tekinti, amely növeli hatékonyságukat.

Ezzel a témakörrel kapcsolatban bátorítjuk az olyan kezdeményezéseket, mint például az uniós jogszabályokkal foglalkozó jogi tanácsadók hálózata Magyarországon. Ez a hálózat bírókból áll és az Országos Bírósági Hivatal koordinálja. Felkérésre a bírók segítséget kérhetnek a hálózat szakértőitől az uniós jog alkalmazásával és olyan kérdésekkel kapcsolatban, amelyek az elsődleges és másodlagos jogszabályokkal vagy az előzetes döntéshozatali eljárásokkal kapcsolatosak.

3. Együttműködés a tudományos világgal

A. Általános megállapításokA felmérésben azt kérdeztük a résztvevőktől, hogy együttműködnek-e egyetemekkel, kutatóintézetekkel és egyéni kutatókkal a különböző kutatási projektek elvégzésében. Az ilyen együttműködés magasabb színvonalú bírósági döntésekhez vezethet, mivel a legfelsőbb bíróság gyorsabban értesül a jogi szakirodalommal kapcsolatos meglátásokról. A tanulmány az együttműködés főbb formáira is rákérdezett.

A kutatásból kiderült, hogy a jogtudósok munkája befolyásolja a bírókat.49 Ennek ellenére nem vagy alig végeztek kutatást a tudományos világ és a bíróságok közötti együttműködés formáira vonatkozóan. Azonban az európai jogi képzésre és bírói képzésre vonatkozó indikatív kutatás, amelyet a „Menü az Igazság Projektért“ keretén belül folytattak le, általánosságban azt mutatta, hogy tovább lehetne fejleszteni a bíróságok és a jogi képzést nyújtó iskolák közötti együttműködést. Ráadásul ezen együttműködések túlnyomó többsége se nem szabványosított, se nem központosított

49 Neil Duxbury, Jurists & Judges. An Essay on Influence „[Jogászok és bírók. Esszé a befolyásolásról“] (Hart Publishing 2001) 1–3 és 117–118

28

nemzeti szinten.50 Ez annak a ténynek tulajdonítható, hogy különösen a bíróságok számára ez az együttműködési forma nehézkesnek tűnhet, mivel a bíróknak képeseknek kell lenniük bírói pártatlanságuk megőrzésére. Így az együttműködés mértéke a bíróság kapacitásától függ, hogy mennyire képes megszervezni bírói részvételét anélkül, hogy veszélyeztetné a bírók jövőbeli pártatlanságát.51 A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az együttműködés legkevésbé problémás formája ez lehet:

- bírók részvétele az oktatásban;- tudósok által tartott kurzusok bírók számára;- bíróságok és bírók bevonása a jogi képzést nyújtó iskolák szemináriumaiba és kutatásába;- bírósági gyakornokság megszervezése joghallgatóknak.52

Ez az együttműködés biztosítékot jelent az ismeretek cseréjére a bírók és a tudósok között, és bevonja a bírókat az új jogi szakemberek képzésébe. Azáltal, hogy bevonják a bírókat a joghallgatók képzésébe (tanítás, bírósági gyakornokság biztosítása útján), ezek a joghallgatók jobban megismerik a bírói testületet és a bírók napi munkáját.53

Az együttműködés alapjául szolgáló egyik cél természetesen az igazságszolgáltatás színvonalának javítása, a tudás és a tapasztalatok cseréje. Az Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE) hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatás színvonala folyamatosan és hosszú ideje nyugtalanítja az Európa Tanácsot. A bírósági döntések minősége nem csak az érintett bírótól függ, hanem külső elemektől is, ilyen például a jogi képzés minősége.54 Ebben a kontextusban a CCJE kijelentette, hogy elengedhetetlen a bírók folyamatos képzése, és hogy ezért bátorítják az egyéb – a közös érdeklődésre számot tartó ügyekkel (pl. új törvény meghozása) kapcsolatos folyamatos képzésért felelős – szakmai testületekkel folytatott együttműködést.55 Véleményünk szerint az ilyen együttműködés történhetne például az ügyvédi kamarával együttműködésben megszervezett

50 Daniela Piana, Philip Langbroek, Tomas Berkmanas,Ole Hammerslev és Otilia Pacurari, Legal Education and Judicial Training in Europe. The Menu for Justice Project Report [Jogi képzés és bírói szakképzés Európában. Menü az Igazság Projektért Jelentés] (Eleven International Publishing 2013), 3751 Daniela Piana, Philip Langbroek, Tomas Berkmanas,Ole Hammerslev és Otilia Pacurari, Legal Education and Judicial Training in Europe. The Menu for Justice Project Report [Jogi képzés és bírói szakképzés Európában. Menü az Igazság Projektért Jelentés] (Eleven International Publishing 2013), 3852 Daniela Piana, Philip Langbroek, Tomas Berkmanas,Ole Hammerslev és Otilia Pacurari, Legal Education and Judicial Training in Europe. The Menu for Justice Project Report [Jogi képzés és bírói szakképzés Európában. Menü az Igazság Projektért Jelentés] (Eleven International Publishing 2013), 3853 Daniela Piana, Philip Langbroek, Tomas Berkmanas,Ole Hammerslev és Otilia Pacurari, Legal Education and Judicial Training in Europe. The Menu for Justice Project Report [Jogi képzés és bírói szakképzés Európában. Menü az Igazság Projektért Jelentés] (Eleven International Publishing 2013), 3454 Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 11. sz. vélemény (2008) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe a bírósági döntések minősége témában témában<https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2008)OP11&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=DBDCF2&BackColorIntranet=FDC864&BackColorLogged=FDC864&direct=true> 2017. január 2-ai állapot55 Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 4. sz. vélemény (2003) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe a bírók számára biztosított megfelelő kezdeti és szolgálati idő alatti képzés nemzeti és európai szinten témában<https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2003)OP1&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3&direct=true> 2017. január 2-ai állapotEurópai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 11. sz. vélemény (2008) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe a bírósági döntések minősége témában témában<https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2008)OP11&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=DBDCF2&BackColorIntranet=FDC864&BackColorLogged=FDC864&direct=true> 2017. január 2-ai állapot

29

szemináriumok formájában az igazságszolgáltatási reformot illetően, de akár a tudományos világgal együttműködve is úgy, hogy szemináriumhoz csatlakoznak/szemináriumot szerveznek közösen egy egyetemmel vagy bizonyos kérdéskörre vonatkozóan tanulmányt kérnek. A tanulmány témakörét logikusan a bíróság egyedi igényeinek megfelelően kell kialakítani, mivel a bíróság kezdeményezte azt.

B. A felmérés eredménye

Kutatási projektek lefolytatásaA legfelsőbb bíróságok többsége azt válaszolta, hogy általában nem működnek együtt egyetemekkel, kutatóintézetekkel vagy egyéni kutatókkal különböző kutatási projektek megvalósításán (pl. CZ, EE, NL, DE, IE, IT, LU, PL, LT(A), SK, ES, SE, SE(A), CY, AT(A), PT, RO).

Az Észt Legfelsőbb Bíróság jelezte, hogy bár nem működik közre kutatási projektek megvalósításában (ez leginkább annak a ténynek tulajdonítható, hogy a Bíróság rendelkezik saját jogi tájékoztatási osztállyal), kutatások finanszírozását segítette (pl. különböző jogi konferenciák), továbbá kezdeményezett néhány kutatási projektet (pl. a jelenleg kidolgozás alatt álló Bírósági Törvény magyarázatának összeállítását). Ugyanez mondható el Lengyelországi Legfelsőbb Bíróságról, amely saját dolgozói, kutatási és elemzési irodája segítségével kezdeményez és végez kutatási projekteket.

Lengyelország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága azonban folytat együttműködést egyetemekkel, kutatóintézetekkel és egyéni kutatókkal a különböző kutatási projektek elvégzésében. Az együttműködés legfontosabb formái a következők:

- A közigazgatási bíróságok ítélkezési gyakorlatára és a joghatóságuk alá eső területekről szóló cikkekkel kapcsolatos észrevételek és cikkek megrendelése, hogy ezeket közzétegyék a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság által szerkesztett Közigazgatási joghatóság tudományos közlönyben; és

- tudósok óraadóként és képzési konferenciákon előadóként történő szerződtetése.

Ráadásul Lengyelország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága finanszíroz vagy kezdeményez is kutatási projekteket. Például a Bíróság partner egy „Európai bírói együttműködés a nemzeti bíróságok által követett, az alapvető jogokra vonatkozó gyakorlatokkal kapcsolatban – A bírói párbeszéd módszertanában rejlő fel nem tárt potenciál“ című kutatási projektben, amelyet az Európai Bizottság társfinanszíroz az alapvető jogok területén folytatott bírói együttműködés elősegítése keretében.

A Lettországi Legfelsőbb Bíróság rendszeresen ad megbízásokat tanulmányok készítésére, és olyan témakörökre összpontosítanak, amelyek rendszeresen felmerülnek, vagy amelyek különös nehézséget jelentenek az ítéletek meghozatalánál. Az összes ilyen tanulmányt (kivéve az elemzett témakörök és az elemzett ügyek miatt bizalmasakat) közzéteszik a Legfelsőbb Bíróság honlapján.

Konferenciák és képzésA legfelsőbb bíróság és a tudományos világ között a leggyakoribb együttműködési forma a konferenciák szervezése, lehetővé tétele, illetve az azokon való részvétel (pl. EE, NL, FI, PL, HU, LT(A),

30

SE, SE(A), PT(A)). A másik út a tudományos világ bevonására a legfelsőbb bíróság bíróinak képzésébe a tudósok által megtartott képzések szervezése (pl. IT, PL(A), HU, LT(A)). A legfelsőbb bíróságok bírói gyakran óraadók a jogi képzést nyújtó intézményekben (pl. NL, DE, IE, PL, PL(A), HU, LT, LV).

E tekintetben érdekes gyakorlatok fedezhetők fel Olaszországban. Az Olaszországi Legfelsőbb Bíróság megállapodást írt alá néhány egyetemmel arról, hogy gyakornokokat vesz fel a Legfelsőbb Bíróságra, akik támogatói tevékenységet végeznek az igazságügyi tisztviselők számára. A tudományos világgal folytatott további együttműködések rendszerint olyan képzési kurzusok részei, amelyeket a Legfelsőbb Bíróságon működő Igazságügyi Iskola decentralizált képzési irodája szervezett. A képzési kurzusok témaköreit a bírók szakmai fejlődése szempontjából nagyobb érdeklődésre számot tartó témák közül választják ki. Külön figyelmet fordítanak az aktuális európai jogi ügyekre. Az Igazságügyi Iskola támogatja az európai Gaius projektet, amelyet 2011-ben hagyott jóvá a Legfelsőbb Bírói Tanács. Ez a projekt megismertette az európai jogra szakosodott bírókat az egyes bíróságok munkájával.

A Portugál Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság együttműködési jegyzőkönyvet írt alá a Közigazgatási és Adóügyi Joghatóság Bíráinak Szakmai Szövetségével. A cél előadások, konferenciák és viták közös megszervezése, valamint jogi tanulmányok és álláspontok átadása a közigazgatási és adóügyi területeken. Továbbá a Bíróság szintén együttműködési jegyzőkönyvet írt alá a Népi Demokratikus Mozambik Közigazgatási Bíróságával, amellyel a két bíróságra beterjesztett ügyekkel kapcsolatos tudás és a tapasztalatok cseréjét kívánják elérni, valamint a számítógépes rendszer megosztását, hogy segítsék többek között az eljárásrend követését, kezelését és ellenőrzését.

Gyakornoki lehetőségekA tudományos világgal folytatott együttműködés másik formája lehet a doktorandusz hallgatók gyakornoksága a legfelsőbb bíróságon. Ez az együttműködési forma megtalálható a magyar Kúriánál, amely hisz abban, hogy ez az együttműködés, amely kapcsolatot alakít ki az elmélet és a gyakorlat között, hozzájárul mind a jogi képzés színvonalának, mind pedig a Bíróság hatékonysági mutatóinak növeléséhez. Ezért együttműködési megállapodást írtak alá a jogi kar doktoranduszképző intézményével a gyakornoki program elindításának és megvalósításának céljával. A PhD. hallgatók jelentkezhetnek a Bíróság egy évre szóló, meghosszabbítható gyakornoki pozíciójára. A gyakornokok legfontosabb feladatai:

- olyan előkészítő anyagok megfogalmazása, amelyeket egységes döntések meghozásához használnak fel;

- az elfogadandó döntés vizsgálata az uniós jog és a nemzetközi jog szerinti megfelelőség szempontjából;

- a Kúria nemzetközi feladatainak teljesítésében való részvétel;- a nemzeti bíróság döntéseinek összevetése a külföldi államok ítélkezési gyakorlatával és a

különbségek feltárása;- a nemzeti bíróság döntéseinek vizsgálata az Európai Unió bíróságának ítélkezési

gyakorlatának való megfelelőség szempontjából;- a Kúria elé kerülő elméleti jogi kérdéskörökkel kapcsolatos elemzések megfogalmazása;- részvétel a Kúria konferenciáinak, és egyéb rendezvényeinek előkészítésében,

megszervezésében és megvalósításában;

31

- az Alkotmánybíróság döntéseinek nyomon követése, elemzése és összefoglalása egy adott üggyel vagy egy adott jogtudományi elemzés vagy alapelvekre vonatkozó útmutatás kiadásával összefüggésben;

- összehasonlító tanulmányok és összefoglalók készítése bizonyos javasolt törvényhozással összefüggésben;

- részvétel a bírók megbeszélésein és a bírósági meghallgatásokon és a gyakornok számára kijelölt osztály által szervezett más rendezvényeken.

A magyar Kúriánál előforduló másik gyakorlat a vezető tanácsadók rendszere. Ezek a vezető tanácsadók egyetemi professzorok, a szerepük pedig a bírók segítése ítélethozatali tevékenységük során. A magyar Kúria jelenleg tizenhat vezető tanácsadóval rendelkezik. A kitűzött cél annak biztosítása, hogy minden bírói testületet vezető tanácsadó támogasson. A vezető tanácsadók a következő feladatokat végzik:

- részvétel az alsóbb fokú bíróságoktól kapott egységes döntésekre vonatkozó beadványok és indítványok feldolgozásában, és részvétel az ilyen beadványokra és indítványokra vonatkozó véleménytervezetek előkészítésében;

- részvétel az egységes döntésekre vonatkozó beadványok és indítványok előkészítésében, és a bírók segítése a törvény bíróságok általi egységes alkalmazásának biztosításával kapcsolatos feladatainak elvégzésében;

- részvétel a törvényhozásról alkotott vélemények megfogalmazásában, előzetes megfigyelések előkészítésében és az osztály vezetőjének erre vonatkozó felkérésére szakmai konzultációkon;

- elemzések készítése és véleménytervezetek megfogalmazása az osztályvezető által meghatározott tárgykörökben;

- dokumentumok tervezetének elkészítése az osztály számára vagy a testületi megbeszélésekre, vagy az ebben való részvétel;

- részvétel jogtudományi elemző munkacsoportokban a nemzeti és a nemzetközi ítélkezési gyakorlatról adott tájékoztatás, a vonatkozó jogi szakirodalom megtalálása és az előzetes tervezetek vagy a végleges elemzések elkészítése útján;

- tájékoztatás nyújtása a nemzeti és a nemzetközi ítélkezési gyakorlatról azon jogi területekre vonatkozóan, amelyeket az osztályon dolgozó bíró meghatározott, és minden releváns jogi szakirodalom felkutatása, elemzése, kritikus szemmel bírálat alá vonása és összefoglalása;

- a bírói testület számára kijelölt ügyre nézve releváns tájékoztatás nyújtása a nemzeti és a nemzetközi ítélkezési gyakorlatról, a vonatkozó jogi szakirodalom felkutatása, elemzése, kritikus szemmel bírálat alá vonása és összefoglalása.

Az ítélkezési gyakorlatot elemző munkacsoporttól érkező elemzés és következtetések összefoglaló értékelését, valamint a bírósági gyakornokok és vezető tanácsadók által előkészített egységes döntéseket közzéteszik a Kúria honlapján. Más előkészített anyagokat munkaanyagnak tekintenek, és ezért nem teszik elérhetővé online.

Olaszország, Szlovákia és Spanyolország legfelsőbb bírósága is együttműködik az egyetemekkel gyakornokság szervezésében, de ezeket a gyakornoki helyeket egyetemi hallgatóknak szánják.

32

C. Ajánlások és legjobb gyakorlat

Éljenek olyan kezdeményezésekkel, amelyek biztosítják a bírók, a jogtudósok és más jogi szakértők között tudás- és tapasztalatcserét.

A bírósági döntések minőségének és így az igazságszolgáltatás színvonalának megőrzése érdekében a bírókat folyamatos jogi továbbképzésben kell részesíteni. Ezek a képzések megszervezhetők más szakmai testületekkel együttműködésben, amennyiben közös érdeklődésre számot tartó kérdéseket foglal magában, ezért biztosítja az ismeretek megosztását. Az együttműködés kiváló módja a szemináriumok, konferenciák stb. közös szervezése.

A képzést érintő együttműködés csak az egyik lehetséges kezdeményezés, amelynek révén a tudás megosztható. A legfelsőbb bíróság finanszírozhatja a kutatási projektet vagy részt is vehet benne.

Például a Lettországi Legfelsőbb Bíróság rendszeresen ad megbízásokat tanulmányok készítésére. Ezek a tanulmányok értéket képviselnek a nagyközönség és más jogi szakemberek számára is, mivel a legtöbb tanulmányt közzéteszik a legfelsőbb bíróság honlapján.

A magyar Kúria jelezte, hogy rendszeresen folytat együttműködést egyetemekkel és kutatóintézetekkel. A Kúria kifejtette a véleményét az ismeretek megosztásának értékével és jelentőségével kapcsolatban is. Az ilyen jellegű együttműködés célja és ésszerű magyarázata kettős a Kúria véleménye szerint. Egyrészt a magyar Kúriánál jelentős mennyiségű tudás és szakértelem gyűlt és gyűlik össze. Ezen tudás és szakértelem megosztása ösztönzőleg hathat a tudományos kutatásra. Másrészt a magyar Kúria törekszik rá, hogy tisztában legyen a releváns területeken folyó tudományos kutatás eredményeivel, és hogy ezekhez közvetlen hozzáféréssel rendelkezzen. Az ilyen típusú együttműködés teszi lehetővé a Kúria bírói számára, hogy találkozzanak a különböző iskolákhoz tartozó jogtudósokkal és tudósokkal, és hogy megismerkedjenek a különböző és egymástól eltérő gondolatokkal, megközelítésekkel és következtetésekkel. Az ilyen típusú együttműködés szervezeti keretét és intézményi formáit úgy tervezik meg, hogy biztosítsák ezeknek a céloknak az elérését.

A Litván és a Spanyol Legfelsőbb Bíróságok több bírója – különösen azok a bírók, akik maguk is rendelkeztek tudományos háttérrel – is kiemelte a tudományos világgal való együttműködés értékét, mivel ez elősegíti a jogi ügyekkel kapcsolatos különböző vélemények kialakulását.

Gyakornokság felajánlása a legfelsőbb bíróságon

Figyelembe véve a mindkét fél számára kölcsönös előnyöket, a legfelsőbb bíróságoknak gyakornoki pozíciókat kellene felajánlaniuk. A gyakornok bővíti a jogi területen megszerzett tudását és szakmai tapasztalatát, miközben a legfelsőbb bíróság bírói plusz támogatáshoz jutnak. Amikor frissen végzett joghallgatók töltik be a gyakornoki pozíciókat, a legfelsőbb bíróság egyúttal az új jogi szakemberek képzésébe is bekapcsolódik.

33

Ennek kapcsán szeretnénk kifejezetten utalni a magyar Kúria és az Olaszországi Legfelsőbb Bíróság példájára, amelyeknél a gyakornokság hozzájárul a hatékony munkamegosztáshoz, és biztosítja a kapcsolatot a tudományos világgal.

A gyakornokok legfontosabb tevékenységi közé a következők tartoznak:

- törvényhozás és ítélkezési gyakorlat elemzésének elkészítése;- a nemzeti bíróság ítélkezési gyakorlatának összevetése a nemzetközi és a külföldi államok

ítélkezési gyakorlatával;- közreműködés az ítéletek összefoglalásának elkészítésében, amely online közzétételre kerül.

Figyelembe véve a tudományos világgal fennálló szoros kapcsolataikat, a gyakornokok segíthetnek a legfelsőbb bíróság konferenciáinak, szemináriumainak stb. előkészítésében, megszervezésében és megvalósításában is stb.

34

III Az igazságszolgáltatás átláthatósága: az ítélkezési gyakorlat hozzáférhetőségére helyezett hangsúly

1. Bevezetés

A. Az igazságszolgáltatási rendszer átláthatóságaAz átláthatóság alapvető érték a modern demokráciákban és olyan mechanizmus, amely lehetővé teszi, hogy az állampolgárok ellenőrizzék a közügyeket és részt vegyenek azokban. A gyakorlatban az átláthatóságnak három eleme létezik: az állampolgároknak az igazságszolgáltatási rendszerre és a bíróságokra vonatkozó adatokhoz való nyilvános hozzáférésre irányuló kérelmei, az állam kötelezettsége, hogy az információkat oly módon hozza létre és tegye hozzáférhetővé, amely széles körű hozzáférést biztosít (proaktív átláthatóság), és az polgárok felhatalmazása arra nézve, hogy az államtól megköveteljék kötelezettségei betartását.56 Ez a tájékoztatás iránti igény az igazságszolgáltatási rendszer különböző elemeit foglalhatja magában: a bíróság erőforrásaira és azok kezelésére vonatkozó információkat, a bírók kinevezésére vonatkozó információkat, a statisztikákra, például az eljárások hosszúságára vonatkozó adatokat stb.

Ebben a részben az átláthatóság megtárgyalása során a bírói döntésekre szorítkozunk, valamint a legfelsőbb bíróság eljárásaira és a nemzeti szintű ítélkezési gyakorlatra vonatkozó adatbázisokra.

B. Miért fontos az átláthatóság?Az átláthatóság pozitív hatást gyakorol az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréshez.57 Az igazságszolgáltatási rendszerhez való hozzáférés fontos aspektusa a igazságszolgáltatási rendszer színvonalának, ezért kulcsszerepet játszik a hatékony igazságszolgáltatási rendszer megőrzésében. Más szavakkal az átláthatóság jobb hozzáférést eredményez az igazságszolgáltatáshoz és ezzel a hatékonyabb igazságszolgáltatási rendszerhez.

Továbbá a hatékony igazságszolgáltatási rendszerhez való hozzáférés alapvető emberi jog, amelyet az Emberi Jogok Európai Egyezménye, valamit az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzít. A túlságosan megfélemlítő hatású, túlságosan időigényes vagy túl nehezen érthető eljárások veszélyeztetik ezt a

56 Álvarro Herrero és Gaspar López, ‘Access to Information and Transparency in the Judiciary. A Guide to Good Practices from Latin America’ [„Információkhoz való hozzáférés és átláthatóság az igazságszolgáltatásban. Jó gyakorlatokra vonatkozó útmutató Latin-Amerikából“](Világbanki Intézet 2010) 9 <http://siteresources.worldbank.org/WBI/Resources/213798-1259011531325/6598384-1268250334206/Transparency_Judiciary.pdf> 2017. január 24-ei állapot57 Álvarro Herrero és Gaspar López, ‘Access to Information and Transparency in the Judiciary. A Guide to Good Practices from Latin America’ [„Információkhoz való hozzáférés és átláthatóság az igazságszolgáltatásban. Jó gyakorlatokra vonatkozó útmutató Latin-Amerikából“](Világbanki Intézet 2010) 11 <http://siteresources.worldbank.org/WBI/Resources/213798-1259011531325/6598384-1268250334206/Transparency_Judiciary.pdf> 2017. január 24-ei állapot

35

jogot. Ezért az ítéleteket sokkal közérthetőbb nyelven kell indokolni, hogy a bírói ítéleteket mindegyik fél jól megértse.58 Magát az igazságszolgáltatási rendszert is el kell magyarázni a társadalomnak.59

Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést a működő demokrácia és a virágzó gazdaság alapjának tekintik.60 Továbbá az eljárások nyilvános jellege védi a peres feleket az igazságszolgáltatás titokban történő működésétől, ezért a nagyközönség igazságszolgáltatásba vetett hitét erősítő eszközt is jelent.61

„Az igazságszolgáltatás látható működésének biztosítása révén a nyilvánosság hozzájárul a 6.1-es cikkben foglalt célkitűzés, konkrétan a tisztességes eljárás eléréséhez, amelynek garantálása az Egyezmény szerinti értelmezésnek megfelelően minden demokratikus társadalom egyik alapvető alapelve.“62

Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása és a bírósági eljárások nyilvános jellege más szavakkal az ítélkezési gyakorlathoz való hozzáférés biztosítását is jelenti. Az Európai Bizottság szerint „az igazságot jobban szolgálja az, ha a jogi képviselőknek rendelkezésére áll az összes szükséges információ ahhoz, hogy teljes mértékben képviselhessék ügyüket, és hogy korrekt módon képviselhessék védenceik érdekeit“.63 Az ítélet meghozatala előtt a bíróknak is teljes körűen tájékozottaknak kell lenniük az adott ügyre vonatkozóan, ez teszi lehetővé a jogbiztonságot és következetességet.64

A hatékony igazságszolgáltatási rendszerhez való hozzáférés jogának védelme ily módon azt igényli, hogy az állampolgárok, az ügyvédek és a bírók rendelkezzenek hozzáféréssel mind a törvényhozás, mind az ítélkezési gyakorlat tekintetében.

58 Európai Bizottság, A közigazgatás színvonala. Eszköztár szakembereknek (Európai Unió Kiadóhivatala 2015) 36459 Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 7. sz. vélemény (2005) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe az igazságszolgáltatás és a társadalom témában <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2005)OP7&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3&direct=true> 2017. január 2-ai állapot60 Európai Bizottság, A közigazgatás színvonala. Eszköztár szakembereknek (Európai Unió Kiadóhivatala 2015) 35961 Eva Ondřejová, Robin Callender Smith, Liis Lindström, Timo Ligi, Enrico Francesconi, Ginevra Peruginelli és Olga Demian, ‘Report on the Accessibility to Judicial Decisions through Publication Standards’ [„A bírói döntések elérhetősége a közzétételre vonatkozó előírásokon keresztül “](Európai Unió és Európa Tanács 2015) 4 <www.coe.int/t/dghl/standardsetting/cdcj/co-operation_projects/criminal_justice_reform_kazakhstan/Press-Release-18-01-2016/EN_CoE%20%20Kazakhstan%20Report_11%2001%202016.pdf> 2017. január 25-ei állapot62 Eva Ondřejová, Robin Callender Smith, Liis Lindström, Timo Ligi, Enrico Francesconi, Ginevra Peruginelli és Olga Demian, ‘Report on the Accessibility to Judicial Decisions through Publication Standards’ [„A bírói döntések elérhetősége a közzétételre vonatkozó előírásokon keresztül “](Európai Unió és Európa Tanács 2015) 4 <www.coe.int/t/dghl/standardsetting/cdcj/co-operation_projects/criminal_justice_reform_kazakhstan/Press-Release-18-01-2016/EN_CoE%20%20Kazakhstan%20Report_11%2001%202016.pdf> 2017. január 25-ei állapot63 Európai Bizottság, A közigazgatás színvonala. Eszköztár szakembereknek (Európai Unió Kiadóhivatala 2015) 36464 Európai Bizottság, A közigazgatás színvonala. Eszköztár szakembereknek (Európai Unió Kiadóhivatala 2015) 364

36

C. Hogyan javítható az igazságszolgáltatási rendszer átláthatósága? Az igazságszolgáltatás hozzáférhetőbbé tételének több módja van, például általános tájékoztatást lehet adni az eljárások időtartamáról és költségeiről, jogsegély biztosításával, az ítéletek online közzétételével stb.65 Ezért az igazságszolgáltatási rendszer átláthatóvá tétele csak az egyik módja az igazságszolgáltatás hozzáférhetőbbé és így hatékonyabbá tételének.

A jelentésnek ebben a részében az igazságszolgáltatási rendszer átláthatóságára fogunk összpontosítani, különösen a legfelsőbb bíróság döntéseinek és a nemzeti szintű ítélkezési gyakorlatra vonatkozó adatbázisok közzétételére.

A továbbiakban megvizsgáljuk azt, hogy milyen mértékben teszik közzé a bírósági ítéleteket, és hogy a legfelsőbb bíróság rendelkezik-e hozzáféréssel a nemzeti ítélkezési gyakorlat adatbázisához. A második rész inkább magára a legfelsőbb bíróság döntéseinek közzétételére összpontosít, míg a harmadik rész általánosabb nézőpontot mutat be a nemzeti ítélkezési gyakorlat adatbázisához való hozzáférést illetően.

2. A legfelsőbb bíróság döntéseinek közzététele

A. Általános megállapításokAz informatika természetesen új utakat nyitott meg általában az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, és különösen az ítélkezési gyakorlathoz való hozzáférés terén. A nyilvánosságnak az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése feltételezi az igazságszolgáltatási rendszer működésével kapcsolatos megfelelő információk átadását. A nyilvánosságnak szóló általános tájékoztatás kiegészíthető pontosabb információkkal, különösen olyanokkal, mint a bíróság által meghozott, bizonyos szempontból mérföldkőnek számító döntések. Az Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE) egyéb értesítések mellett a számítógépes technológia alkalmazását ajánlja a célból, hogy tájékoztassák a nagyközönséget a meghozott legfontosabb döntésekről. Az ítélkezési gyakorlatot illetően legalább a iránymutató ítéleteket díjmentesen elérhetővé kellene tenni, könnyen hozzáférhető formában és figyelembe véve az adatvédelem szempontjait.66

Bár a nagyközönségnek az ítélkezési gyakorlathoz való hozzáférése emeli az igazságszolgáltatási rendszer színvonalát, bizonyos problémákat is felvethet. Először is az érintett felek hivatkozhatnak arra, hogy sérül a magánélethez való joguk. Másodszor míg az új technológiák lehetővé teszik számtalan ítélet online közzétételét, a túlzott mennyiségű információ csökkenti az igazságszolgáltatás 65 Európai Bizottság, a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2016. évi uniós igazságügyi eredménytábla (Európai Unió Kiadóhivatala 2016) 17–2366 Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 6. sz. vélemény (2004) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe a tisztességes eljárás ésszerű időn belül és a bírók szerepe az eljárásokban figyelembe véve a viták rendezésének alternatív eszközeit témában<https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2004)OP6&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3&direct=true> 2017. január 2-ai állapotEurópai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 7. sz. vélemény (2005) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe az igazságszolgáltatás és a társadalom témában <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2005)OP7&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3&direct=true> 2017. január 2-ai állapotEurópai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 14. sz. vélemény (2011) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe az igazságszolgáltatás és a számítástechnika témában <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2011)2&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=DBDCF2&BackColorIntranet=FDC864&BackColorLogged=FDC864&direct=true> 2017. január 2-ai állapot

37

elérhetőségét, kivéve ha megfelelő keresési lehetőségek állnak az egyének rendelkezésére az általunk keresett adatok megtalálásához.67

1. AnonimizálásBár az Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE) elismeri, hogy az informatika javítja az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést fokozza annak hatékonyságát és átláthatóságát, de egyúttal arra is figyelmeztet, hogy a bírósági döntések online elérhetősége veszélyeztetheti az egyének magánélethez való jogát és vállalati érdekeket is kockára tehet. Ezért azt javasolják a bíróságoknak és a bírói testületeknek, hogy a megfelelő törvényekkel összhangban gondoskodjanak megfelelő intézkedésekről az adatok védelme érdekében.68

Mivel az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés joga ütközhet az emberi jogok európai egyezményének (ECHR) 8. cikkében foglalt magánélethez való joggal, törekedni kell ezen két jog közötti egyensúly elérésére. Az egyensúlyra való törekvés szükségességét az európai adatvédelmi biztos (EDPS) is elismeri, aki a következőt nyilatkozta: „A személyes adatok védelméhez való jog és a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga két olyan alapvető demokratikus alapelv, amelyek együttesen érvényesítik az egyén álláspontját a rendszerrel szemben, és amelyek rendszerint jól megférnek egymással. Azokban az esetekben, ahol az ezen alapelvek mögött álló érdekek ütköznek, ésszerű helyzetértékelést kell végezni abból kiindulva, hogy mindkettő egyformán jelentős“.69

Jelenleg egy szoftver egyszerűsíti le az anonimizálást. Azonban felmerül a kérdés, hogy vajon az anonimizálást rendszerszerűen kell-e alkalmazni vagy csak bizonyos körülmények fennállása esetén.

Például az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt zajló ügyek dokumentumai nyilvánosak. Így minden adat, amelyet akár írásban, akár szóban közöltek egy beadvánnyal összefüggésben – beleértve a beadó személyét vagy harmadik felet – elérhető a nyilvánosság számára. A tényekre vonatkozó nyilatkozatokat, döntéseket és bíróság által meghozott ítéleteket rendszerint online teszik közzé a bíróság honlapján a HUDOC-ban. A felek azonban a 33-as vagy 47-es bírósági szabálynak megfelelően ettől eltérhetnek. Egy demokratikus társadalomban egy dokumentumhoz vagy annak bármely részéhez való hozzáférés korlátozható az erkölcs, a közrend vagy a nemzetbiztonság érdekében, amennyiben fiatalkorúak érdekei, a felek magánéletének védelme vagy az érintett személyek ezt kívánják meg, vagy kizárólag a kamara elnöke által a különleges körülmények miatt indokoltnak tartott mértékben, ha a nyilvánosság az igazságszolgáltatás érdekeit sértené. A felek kérelemmel 67 Stéphanie De Somer és Claire Fornoville, ‘Rechtspraakpublicatie anno 2011: historische beschouwingen, hedendaagse bedenkingen en toekomstperspectieven’ (2011) Rechtskundig Weekblad, 206, 218-21968 Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 6. sz. vélemény (2004) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe a tisztességes eljárás ésszerű időn belül és a bírók szerepe az eljárásokban figyelembe véve a viták rendezésének alternatív eszközeit témában <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2004)OP6&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3&direct=true> 2017. január 2-ai állapotEurópai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 14. sz. vélemény (2011) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe az igazságszolgáltatás és a számítástechnika témában <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2011)2&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=DBDCF2&BackColorIntranet=FDC864&BackColorLogged=FDC864&direct=true> 2017. január 2-ai állapot69 Európai adatvédelmi biztos, „Személyes adatokat tartalmazó dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés a Bavarian Lager ítélet után“ (Európai adatvédelmi biztos 2011) 15 <https://secure.edps.europa.eu/EDPSWEB/webdav/shared/Documents/EDPS/Publications/Papers/BackgroundP/11-03-24_Bavarian_Lager_EN.pdf> 2017. január 25-ei állapot

38

fordulhatnak a kamara elnökéhez, vagy ő maga saját hatáskörében is dönthet a bizalmas kezelés mellett.70

Az Európai Unió bírósága is hasonló alapelvet alkalmaz. Általánosságban véve minden adat nyilvános. Amennyiben a bíróság vagy a bíró vagy az egyik fél szükségesnek látja, hogy az egyik fél személyazonosságát vagy bizonyos rá vonatkozó adatokat ne tegyenek közzé az Európai Unió bírósága elé kerülő ügyben, akkor kérhetik a bíróságtól, hogy részben vagy egészben anonimizálja az adott esetet.71

2. Felhasználóbarát keresőeszközökAz elmúlt évek során egyre nagyobb mennyiségű jogi adat vált elérhetővé. Az informatika használatával lehetővé vált minden ítélet online közzététele. Ez érdekes lehetőségeket kínál az állampolgárok számára, valamint a jogi információk nagyfogyasztói számára is, ilyen a tudományos élet és maga az igazságszolgáltatás. Az érem másik oldala az, hogy a bíróságok felelőssége a hatalmas mennyiségű ítélkezési gyakorlat zárolásának felhasználóbarát módon végzett megszüntetése.72

A keresési opciók segítik az egyéneket (akár bírók, ügyvédek vagy más állampolgárok) a számukra szükséges információ fellelésében. Ezen opciók biztosítása mellett lehetséges a legfelsőbb bíróság valamennyi döntésének közzététele, amennyiben biztosították, hogy megtalálhatók legyenek a releváns információk. Az adatbázisba bekerülő adatok ezért olyan feldolgozást igényelnek, hogy hozzáférhetők és érthetőek maradjanak.73 Ez elvégezhető például úgy, hogy keresési opciókat határozunk meg, például a döntés időpontja, kulcsszavak, az alkalmazott jogszabály stb.74

A másik lehetőség az ítélkezési gyakorlatra vonatkozó keresés lehetővé tételére a fontossági szint jelzők, amelyeket az Emberi Jogok Európai Bírósága használ adatbázisában. Az Emberi Jogok Európai Bírósága négy kategóriát különít el, a legmagasabb fontossági szintet képviselik az Esetjelentések, amelyeket az 1., a 2., és a 3. szint követ. Az Esetjelentések közzétett vagy a bíróság hivatalos jelentései és döntései között közzétételre kiválasztott ítéletek, döntések és tanácsadói vélemények. Az első szinthez az olyan fontos esetek tartoznak, amelyek nem szerepelnek az Esetjelentésekben, de jelentős mértékben hozzájárulnak ítélkezési gyakorlatának fejlesztéséhez, tisztázásához vagy módosításához, akár általános értelemben, akár egy adott állammal összefüggésben. A második szinthez a közepes fontosságú esetek tartoznak, ami azt jelenti, hogy bár nem járulnak hozzá jelentős mértékben az ítélkezési gyakorlathoz, mindazonáltal túllépnek a meglévő ítélkezési gyakorlat puszta

70 Emberi Jogok Európai Bírósága, „Gyakorlati útmutató – Anonimitásra vonatkozó kérelem“ (2016. szeptember 19.) <www.echr.coe.int/Documents/PD_anonymity_ENG.pdf> 2017. január 2-ai állapotEmberi Jogok Európai Bírósága, „A Bíróság szabályai“ (33-as és 47-es szabály, 2016. november 14.) <www.echr.coe.int/Documents/Rules_Court_ENG.pdf> 2017. január 2-ai állapot71 Európai Unió bírósága, „Anonimitás az Európai Unió bírósága előtt zajló bírósági eljárásokban“ <http://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2015-11/tra-doc-en-div-c-0000-2015-201508723-05_00.pdf> 2017. január 2-ai állapot72 Marc van Opijnen, ‘Rechtspraak en digitale rechtsbronnen: nieuwe kansen, nieuwe plichten’ (2010) Rechtstreeks <www.rechtspraak.nl/SiteCollectionDocuments/Rechtstreeks-2010-1.pdf> 2017. január 2-ai állapot73 Stéphanie De Somer és Claire Fornoville, ‘Rechtspraakpublicatie anno 2011: historische beschouwingen, hedendaagse bedenkingen en toekomstperspectieven’ (2011) Rechtskundig Weekblad, 206, 21974 Stéphanie De Somer és Claire Fornoville, ‘Rechtspraakpublicatie anno 2011: historische beschouwingen, hedendaagse bedenkingen en toekomstperspectieven’ (2011) Rechtskundig Weekblad, 206, 219

39

alkalmazásán. Végül a harmadik szint esetei kevésbé jelentősek, az ítéletek, döntések és tanácsadói vélemények szerény jogi érdeklődésre tartanak számot, mert egyszerűen csak alkalmazzák a meglévő ítélkezési gyakorlatot, barátságos rendezésnek vagy törlésnek minősülnek (kivéve, ha valamilyen érdekes szempontot vetnek fel).75 Amikor az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatára keres rá a HUDOC adatbázisban, van mód a keresés eredményeinek finomítására a fontossági szint mutatók szerint.

Az ítélkezési gyakorlat keresését határon túli viszonylatban is lehetővé kell tenni. Az Európai Parlament hangsúlyozta a nemzeti ítélkezési gyakorlathoz való határokon átnyúló hozzáférés szükségességét, hogy a nemzeti szinten működő bírók betölthessék az európai jogrendben betöltött szerepüket.76 A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló Európai térség, amelyben a bírói együttműködés érvényesülhet, nem pusztán az uniós jog ismeretét követeli meg, hanem a Tagállamok jogrendszereinek kölcsönös ismeretét is. Az európai ítélkezési gyakorlat adatbázisának továbbfejlesztését, valamint a jogi szakemberek és ezen adatbázisok használata során az állampolgárok szolgálatát elősegítendő az Európai Unió Tanácsa elengedhetetlennek tekinti egy közös rendszer működtetését az ítélkezési gyakorlat azonosítására, idézésére és a metaadatok számára.77 Ezért az Európai Unió bevezette az európai esetjogi azonosító (European Case Law Identifier, ECLI) rendszert, amelyet a tagállamok bevezethetnek. A kutatási lehetőségek javítása érdekében a cél az ítélkezési gyakorlat formátumának egységesítése a különböző nemzeti adatbázisokban, a minimális számú egységes esetjogi metaadat mellett.78

Az Európai Unió honlapján szereplő következő példa világosabban mutatja be az ECLI iránti igényt és annak előnyeit:

Az ECLI előtt nehéz és időigényes volt a releváns ítélkezési gyakorlat megtalálása. Vegyük például azt az esetet, amikor A tagállam legfelsőbb bíróságának egyik ítélete iránt egy adott jogi vita miatt érdeklődtek. Az esetet regisztrálták a különböző nemzeti szintű és határokon átnyúló esetjogi adatbázisokban, de az egyes adatbázisokban a döntés más-más azonosítóval szerepelt. Minden ilyen azonosítót – ha egyáltalán ismert – idéznie kell az idézetet olvasónak ahhoz, hogy megtalálhassa az esetet az általa preferált adatbázisban. A keresést megnehezítették a különböző idézési szabályok és stílusok. Továbbá a felhasználóknak minden adatbázisba be kellett lépniük és megnézni, hogy vajon ez a legfelsőbb bírósági eset elérhető-e – összefoglalták-e, lefordították-e vagy ellátták-e jegyzetekkel. Az ECLI rendszer segítségével elegendő egyetlen interfészen keresztül, egy azonosítóval lefuttatni a keresést ahhoz, hogy megtaláljuk a döntés összes előfordulását az összes résztvevő nemzeti és határokon átnyúló adatbázisban.79

75 Emberi Jogok Európai Bírósága, „HUDOC GYIK: Gyakran feltett (ismételt) kérdések“ <http://www.echr.coe.int/Documents/HUDOC_FAQ_ENG.pdf> 2017. január 24-ei állapot76 A 2011/C 127/01 számú tanácsi felszólítás, a Tanács következtetései az európai esetjogi azonosító (ECLI) és minimális számú egységes esetjogi metaadat bevezetésére [2011] OJ C 127/177 A 2011/C 127/01 számú tanácsi felszólítás, a Tanács következtetései az európai esetjogi azonosító (ECLI) és minimális számú egységes esetjogi metaadat bevezetésére [2011] OJ C 127/178 Európai Bizottság, A közigazgatás színvonala. Eszköztár szakembereknek (Európai Unió Kiadóhivatala 2015) 36879 „Európai esetjogi azonosító (ECLI)“ <https://e-justice.europa.eu/content_european_case_law_identifier_ecli-175-en.do?init=true> 2017. január 2-ai állapot

40

Így az ECLI használata leegyszerűsíti az európai és a nemzeti bíróságok ítéleteinek keresését, és az ebből adódó előnyök köre bővül a résztvevő tagállamok számának növekedésével.80

B. A felmérés eredménye

1. KözzétételA felmérés során rákérdeztünk, hogy vajon a legfelsőbb bíróság összes döntését közzéteszik vagy csak a kiválasztottakat (és ha igen, ki milyen kritériumok alapján választja ki ezeket).

Ciprus, Finnország, Lettország és Portugália kivételével mindegyik legfelsőbb bíróság közzéteszi a legtöbb, ha nem is az összes ítéletét online (CZ, EE, NL, DE, IE, IT, LU, PL, PL(A), HU, LT, LT(A), SK, ES, SE, SE(A), AT(A), SL, AT, PT(A), RO).

Finnország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága csak azokat a döntéseket teszi közzé, amelyek relevánsak a törvény alkalmazása szempontjából az azzal megegyező vagy az ahhoz hasonló eseteknél, illetve az egyéb szempontból közérdeklődésre számot tartó eseteket. A kiválasztást a tárgyalást levezető elnök vagy a bíróság elnöke végzi. A Lett Legfelsőbb Bíróság csak azokat a döntéseket teszi közzé a bíróság honlapján, amelyek fontosak az ítélkezési gyakorlat fejlesztésében, vagy amelyek más meghatározott jogi szempontból érdekesek. A kiválasztást az esetjogi osztály végzi, míg a kutatást az osztályok együttműködve. Míg ez a kiválasztás biztosítja, hogy az állampolgárok és jogi szakemberek megtalálják a legfontosabb ítélkezési gyakorlatokat, ugyanez az eredmény úgy is elérhető, ha minden döntést közzétesznek és fontossági szint mutatót használnak.

Bár Portugália Legfelsőbb Bírósága nem teszi közzé az összes ítéletét, honlapján valamennyi eset összefoglalását szerepelteti.

Az online közzétételen túl számos legfelsőbb bíróságnak létezik nyomtatott gyűjteménye, amely tartalmazza a legfontosabb döntéseket (pl. DE, LU, LT, LT(A), PL, PL(A), HU, SK, SE, SE(A), CY, SL, LV, RO). A kiválasztási kritériumok: a döntés fontossága és/vagy gyakorlati hatása (pl. DE, PL SL), vagy közérdeklődésre számot tartó eset (pl. HU). A kiválasztást az érintett testületek bírói végzik (pl. DE, SE(A)) vagy egy meghatározott kiválasztási bizottság (pl. PL, HU).

2. AnonimizálásA legfelsőbb bíróságok döntéseinek többségét anonimizálják a közzététel előtt (CZ, NL, FI, DE, LU, PL, PL(A), HU, LT, LT(A), SK, ES, SE, SE(A), AT(A), SL, AT, LV, PT, PT(A), RO). A Litván Legfelsőbb Bíróság jelezte, hogy a bíróságok számára olyan szoftveres eszközt biztosítanak, amely segít nekik megtalálni az anonimizálandó adatokat. A bíró asszisztense felelős az anonimizáció helyességéért. Spanyolországban egy külön intézmény, a Bírói Dokumentációs Központ felelős az adatok feldolgozásáért.

A legtöbb esetben minden olyan információt, amely lehetővé tenné az érintett személy beazonosítását (pl. név, lakóhely, születési dátum, társadalombiztosítási azonosító, jármű rendszám) anonimizálnak. Nem csak a személyi adatokat lehet anonimizálni, hanem az érzékeny adatokat is (így 80 Európai Bizottság, A közigazgatás színvonala. Eszköztár szakembereknek (Európai Unió Kiadóhivatala 2015) 369

41

az üzleti titkokat, az egészségi állapotra vonatkozó adatokat, bankszámlaszámot) is (pl. NL, PL, PL(A), LT, LT(A), SK, LV) és bizonyos esetekben még a felek jövedelmére vonatkozó adatokat is (pl. DE).

A legfelsőbb bíróságok kisebb hányadánál az az általános szabály, hogy a döntéseket nem anonimizálják (EE, IE, IT, CY). A felek azonban, igényelhetik az anonimizációt (pl. EE, IT) vagy a bíróság saját hatáskörében dönthet az ítélet anonimizációja mellett (pl. EE). Bár általában az anonimizációt igényelni kell, Olaszországban tilos gyermekekre vonatkozó, illetve családjogi és polgárjogi bírósági eljárások részeseire vonatkozó adatokat közzétenni.

3. Felhasználóbarát keresőeszközök

Legfelsőbb bíróság Kulcsszavak ECLI

Esetekre vonatkozó referenciák

Törvényi referenciák

AusztriaAusztria (Közigazgatási Bíróság)Belgium X

CiprusNincs elektronikus

adatbázisNincs elektronikus

adatbázisNincs elektronikus

adatbázisNincs elektronikus

adatbázisCseh Köztársaság XÉsztország XFinnország X XNémetország X XMagyarországÍrországOlaszországLettország X X XLitvániaLitvánia (Közigazgatási Bíróság)LuxemburgHollandia X X XLengyelországLengyelország (Közigazgatási Bíróság)

X

Portugália X X XPortugália (Közigazgatási Bíróság)

X X

Románia X XSzlovákia X XSzlovénia X XSpanyolország X XSvédország

42

Svédország (Közigazgatási Bíróság)Összesen (26) 13 6 5 3

A legfelsőbb bíróságok többsége további módszereket is alkalmaz a vonatkozó ítélkezési gyakorlat online keresésének lehetővé tétele érdekében.

A leggyakrabban alkalmazott módszer kulcsszavak hozzáadása az ítélkezési gyakorlat keresésének biztosításához (CZ, EE, NL, DE, PL(A), SK, ES, SL, LV, PT, PT(A), RO, BE).

Néhány legfelsőbb bíróság már el is kezdte az ECLI használatát (NL, FI, DE, SK, ES, SL). Az ECLI bevezetése Észtországban és Lettországban jelenleg zajlik. Belgiumban most folynak a tárgyalások az ECLI bevezetéséről.

A felmérés eredményei szerint egy kevésbé használt keresőeszköz, referenciákat rendel hozzá a vonatkozó esetekhez (NL, FI, LV,81 PT, PT(A)) vagy jogi aktusokhoz (LV, PT, RO). A Litván Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság a nemzeti szintű ítélkezési gyakorlatra vonatkozó adatbázisok gyengeségeként tekint a törvényhozás és az ítélkezési gyakorlat közötti interaktív kapcsolat hiányára.

A Lett Legfelsőbb Bíróság explicit módon elismerte, hogy a jól működő keresőmotorok elengedhetetlenek a jog konzisztens és egységes alkalmazásának biztosításához. Ezért jelenleg felülvizsgálják a legfelsőbb bíróság döntéseinek közzétételét szolgáló rendszert, hogy új, a felhasználók számára egyszerűbben használható változatot vezessenek be. A vonatkozó ítélkezési gyakorlat online keresésének lehetővé tétele érdekében a Lett Legfelsőbb Bíróság jelenleg a honlapján ad meg egy dokumentumot, amely tartalmazza a legfelsőbb bíróság döntéseinek keresésére vonatkozó utasításokat.

4. ÖsszefoglalásokA keresőeszközök már most is segítik az állampolgárokat és a jogi szakembereket az általuk keresett anyagok megtalálásában. Azonban még mindig előfordulhat, túlzott mennyiségű információt hívnak elő. Ezért hasznos lenne a döntések összefoglalása, mivel ezek alapján egyszerűbben és gyorsabban el lehet dönteni, hogy a döntés releváns-e.

A legfelsőbb bíróságok többsége készít ilyen összefoglalót az egyes esetek lényeges pontjai alapján (CZ, EE, NL, FI, IT, PL(A), ES, AT(A), SL, AT, LV, PT, PT(A), RO).82 Németország Legfelsőbb Szövetségi Közigazgatási Bírósága és a Litván Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság is közzétesz összefoglalókat, de csak a különösen fontosnak tekintett döntésekre vonatkozóan.

Ahogy ebben a jelentésben a kutatási és dokumentációs egység ismertetése során már jeleztük, az ilyen összefoglalók előkészítése gyakran ezeknek az egységeknek a feladata. Az Észt Legfelsőbb Bíróság jogi tájékoztatási osztálya fogalmazza meg az értesítést a döntést meghozó testülettel együttműködve. A döntés legfontosabb pontjait tartalmazó összefoglalót a nagyközönség számára

81 Amikor a döntésben idézik a kapcsolódó eseteket.82 Kérjük, ne feledje, hogy a következő fejezetben a nemzeti ítélkezési gyakorlat adatbázisában megadott összefoglalókat fogjuk tárgyalni.

43

hozzáférhetővé teszik a legfelsőbb bíróság honlapján, amit a közzététel előtt a jelentést készítő bíró hagy jóvá. Hollandiában a legfelsőbb bíróság kutatási szolgálata felelős egy rövid összefoglaló elkészítéséért, amely megvilágítja a döntés legfontosabb kérdésköreit. A Litván Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságon a jogi kutatási és dokumentációs egység fogalmazza meg az összefoglalókat is. Az összefoglalókat az osztályon dolgozó jogi munkatársak vizsgálják felül, és a közzététel előtt maguk a bírók.

Magyarországon a Kúria bírói kötelesek rövid összefoglalást készíteni a nagy jelentőségű vagy összetett jellegű döntésekről az ítélet meghozatalának napján, amelyet azonnal közzé tesznek a Kúria honlapján.

C. Ajánlások és legjobb gyakorlat

Tegyenek közzé minden ítéletet a közvélemény számára ingyenesen hozzáférhető online adatbázisokon keresztül, és biztosítsák a felhasználóbarát keresőeszközöket és a döntések

összefoglalásait

Az elméleti részben megtárgyaltak szerint az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés a vonatkozó ítélkezési gyakorlathoz való hozzáférést is megköveteli. A modern technológiák jelenleg lehetővé teszik a legfelsőbb bíróság valamennyi ítéletének nyilvánosságra hozását. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a legfelsőbb bíróságok többsége már online közzéteszi legtöbb döntését. Figyelembe véve ezt a bevett gyakorlatot, valamint azt a tényt, hogy ez hozzájárul az átláthatósághoz és a jogi területen végzett kutatáshoz is, a legfelsőbb bíróságoknak közzé kellene tenniük minden döntésüket egy a nyilvánosság számára ingyenesen hozzáférhető online adatbázisban. Ez a felelősség a kutatási és dokumentációs egységre ruházható.

Paradox módon az összes ítélet nyilvánosságra hozása kevésbé tájékozott közvéleményhez vezethet a túlzott mennyiségű információ miatt. Ez egy olyan kockázat, amelyet a Lett Legfelsőbb Bíróság kifejezetten megjelölt a kérdőívben. Az összes ítélkezési gyakorlat puszta közzététele önmagában nem elegendő az ítélkezési gyakorlat kutatásához és egységes alkalmazásához. Az átláthatóság biztosítása érdekében a legfelsőbb bíróság saját feladatának tekinti az ítélkezési gyakorlat oly módon történő terjesztését, hogy a szokásos mértékben tájékozott felhasználó számára lehetővé tegye a vonatkozó ítélkezési gyakorlat fellelését.

Más szavakkal a legfelsőbb bíróságnak olyan keresőeszközöket kell biztosítania, amelyek az érdekelt felek számára megkönnyítik a vonatkozó ítélkezési gyakorlat megtalálását. Ezek a keresőeszközök rendelkezzenek kulcsszavakra történő kereséssel működő keresési funkcióval, adják meg a hasonló esetekre törtnő hivatkozásokat stb. A külföldi ítélkezési gyakorlatban való keresés biztosítása érdekében a törvényhozónak be kellene vezetnie az európai esetjogi azonosítót.

Az eset összefoglalását is meg kell adni, hogy hatékonyan leszűkíthessék a keresési eredményeket a leginkább releváns ítélkezési gyakorlatra (lehetőleg a bíróság kutatási és dokumentációs egysége vagy a jogi asszisztens készítse el a döntést meghozó bírókkal együttműködve).

44

Az adatbázisban minden döntést soroljanak be fontossági szint mutató segítségével

Az adatbázis felhasználóbarát jellegének fokozása érdekében minden döntéshez fontossági szint mutatót lehet hozzárendelni

Ilyen gyakorlat működik Spanyolországban. A spanyol nemzeti adatbázis az Emberi Jogok Európai Bíróságához hasonlóan használja a fontossági szint mutatót. Mielőtt az ítéletek bekerülnének a nemzeti adatbázisba, elemzésnek vetik alá őket és a legfelsőbb bíróság kutatási és dokumentációs egységének tagjaiból és különböző legfelsőbb bíróságok tagjaiból álló csapat készít róluk összefoglalót. Az összefoglaláson és a kulcsszavakon felül az adatbázisban az is szerepel, hogy a kérdéses döntés követi-e a korábbi tendenciákat vagy új fejleményt tartalmaz, vagy esetleg új koncepciót hordoz magában. Azonban jelenleg sajnos ez a keresőeszköz csak a bírók vagy más igazságügyi tisztviselők számára elérhető, a nagyközönség számára nem.

Tegyenek megfelelő intézkedéseket az adatok védelmének biztosítására azzal, hogy a feleknek biztosítják az ítélet anonimizálására vonatkozó kérelem benyújtásának lehetőségét

Általános szabályként az ítélet teljes változatát kell közzé tenni. Ez biztosítja, hogy az erőforrásokat csak akkor fordítják anonimizációra, amikor szükséges, és elősegíti a jogi kutatást. Erre vonatkozóan hivatkozunk az Emberi Jogok Európai Bírósága által átvett rendszerre. Az ítélet teljes egészében hozzáférhető a nagyközönség számára, kivéve, ha a felek valamelyike indokolt anonimizálási kérelmet nyújt be, vagy ha az elnök saját hatáskörében dönt a bizalmas kezelés mellett. Az anonimizáció jogalapjai közé tartoznak a demokratikus társadalom erkölcsi, közrendi vagy nemzetbiztonsági szempontjai, kiskorúak érdekei, a felek vagy bármely érintett személy magánéletének védelme, vagy olyan különleges körülmények, ahol a nyilvánosságra hozatal sértené az igazságszolgáltatás érdekeit. Természetesen ez azt igényli, hogy a feleket tájékoztassák az anonimizáció lehetőségéről.

A döntéseknek a legfelsőbb bíróság adatbázisában való közzétételéért felelős kutatási és dokumentációs egység vagy a bírók asszisztensei bízhatók meg a bírók által eldöntött anonimizáció biztosításáért.

3. Központosított ítélkezési gyakorlat adatbázis

A. Általános megállapításokMivel ez a fejezet szorosan kapcsolódik az előzőhöz (A legfelsőbb bíróság döntéseinek közzététele), hivatkozunk az előző fejezet általános megállapításaira. Az ebben a fejezetben szereplő adatok abban térnek el az előzőben szereplőktől, hogy a következő részek kizárólag a nemzeti szinti esetjogi adatbázisokkal kapcsolatosak (ha vannak ilyenek), nem pedig a legfelsőbb bíróság külön adatbázisával.

45

Az ilyen központosított esetjogi adatbázis előnye, hogy egy ponton érhetők el a különböző bíróságok és bírósági szintek által meghozott döntések, még a nemzetközi és az európai bíróságok által meghozottak is. A felhasználóknak nem kell külön-külön keresgélniük az egyes adatbázisokban.

B. A felmérés eredménye

1. Központosított ítélkezési gyakorlat adatbázisA legfelsőbb bíróságoknak kisebb hányada jelezte, hogy nincs hivatalos 83 központosított ítélkezési gyakorlatra vonatkozó adatbázisa (CZ, SE, SE(A), CY).

Az országok túlnyomó többségében létezik központi esetjogi adatbázis (néha a legfelsőbb bíróság saját honlapján található saját adatbázisa mellett) (EE, NL, FI, DE, IE, IT, 84 LU, PL, PL(A), HU, LT, LT(A), SK, ES,85 AT(A), SL, AT, LV,86 PT,87 PT(A), RO).

Nagyon eltérő lehet, hogy melyik igazságszolgáltatási szint felelős az adatbázisok kezeléséért. Ezen nemzeti szintű adatbázisok egy részét az igazságügyi minisztérium kezeli (pl. EE, FI, PL, SK), másokat a bíróság IT szolgáltatója (pl. NL), az igazságszolgáltatási tanács (pl. ES), vagy a bírósági adminisztráció nemzeti irodája (pl. HU, LT, LT(A), LV).

2. ÖsszefoglalásokBizonyos központosított esetjogi adatbázisok tartalmazzák a legfelsőbb bíróság összes közzétett döntésének összefoglalását (pl. EE, NL, FI, LU,88 PL, ES, AT(A), SL, PT, PT(A)), mások csupán a fontosnak ítélt esetek összefoglalóját adják meg (pl. DE, IT, RO).

A legtöbb esetben a döntést meghozó legfelsőbb bíróság kutatási és dokumentációs egysége felelős részben vagy teljes egészében az összefoglaló elkészítéséért a központi adatbázis számára (EE,89 NL, DE, IT, ES, AT(A), SL, PT). Portugália Legfelsőbb Bírósága meghatározta, hogy az összefoglalót az előadó bíró vagy a kutatási és dokumentációs egység fogalmazza meg az előadó bíró általi felülvizsgálatot követően. A Portugál Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságon külön esetjogi

83 A magántulajdonban lévő kereskedelmi adatbázisokkal ellentétben, amelyek a legtöbb helyen léteznek és valamennyi bíróság döntéseinek válogatását tartalmazzák. 84 Az adatbázis a legfelsőbb bíróság büntetőjogi és polgárjogi ítéleteit, a bírói testületek tagjai ellen hozott fegyelmi döntéseket, az alkotmánybíróság és a közigazgatási bíróság döntéseit, valamint a ECHR és az ECJ döntéseit tartalmazza. Magán adatbázist használnak az elsőfokú és a másodfokú bíróságok döntéseihez. 85 Az adatbázis tartalmazza a legfelsőbb bíróság összes döntését, valamint 17 magasabb fokú regionális bíróság és vidéki bíróság összes döntését. Az alsóbb fokú bíróságok döntései csak korlátozott számban hozzáférhetők. 86 A legfelsőbb bíróság honlapján található adatbázissal ellentétben a nemzeti esetjogi adatbázis tartalmazza az összes jogerőre emelkedett ítéletet.87 Az adatbázisban kizárólag a legfelsőbb bíróság, a másodfokú bíróság, az alkotmánybíróság, a legfelsőbb közigazgatási bíróság és a közigazgatási központi bíróság döntései szerepelnek.88 Kérjük, ne feledje, hogy bár minden közzétett döntéstől készül összefoglaló, csak a fontos döntéseket teszik az adatbázison keresztül elérhetővé.89 A legfelsőbb bíróság adatbázisában található összefoglalókat a jogi tájékoztatási osztály fogalmazza meg az érintett kamarával közösen. Az összefoglalót közzététel előtt az előadó bíró jóváhagyja. A legfelsőbb bíróságnak a nemzeti esetjogi adatbázisban szereplő összefoglalóit az igazságügyi minisztérium fogalmazza meg, és ezeket a legfelsőbb bíróságnak nem kell jóváhagynia.

46

Számítógépesítési Bizottság működik (amely három bíróból áll és egy helyettes főügyészből), amely ezeknek az összefoglalóknak az elkészítéséért felelős.

Németország Legfelsőbb Szövetségi Közigazgatási Bírósága tisztázta, hogy amennyiben a döntés bírósági szerzője nem készített összefoglalót vagy útmutatót, akkor a dokumentációs egységnek kell összefoglalót készíteni hozzá a nemzeti adatbázis képviseletében. Az ilyen összefoglalót nem hivatalosként jelölik meg, ezért nem képezi az érintett bírósággal folytatott egyeztetés tárgyát a közzététel előtt.

Luxemburgban a Főügyészség felelős a központi esetjogi adatbázis karbantartásáért. Ők is a legfelsőbb bírósággal folytatott egyeztetés nélkül dolgozzák ki az összefoglalókat.

Más központi esetjogi adatbázisok egyáltalán nem tartalmaznak összefoglalókat (pl. PL(A)).

3. Az esetjogi adatbázis hozzáférhetőségeA legfelsőbb bíróságok többsége úgy nyilatkozott, hogy a központi esetjogi adatbázis a nagyközönség számára ingyenesen hozzáférhető (pl. EE, NL, FI, PL, PL(A), HU, LT, LT(A), SK, ES, AT(A), SL, LV, PT, PT(A), RO).

Németországban, Olaszországban és Luxemburgban azonban a felhasználóknak (ha nem bírók) díjat kell fizetniük az esetjogi keresésért.

A z Észt Legfelsőbb Bíróság és Lettország Legfelsőbb Bírósága jelezte, hogy a legfelsőbb bíróság saját adatbázisán és a központi adatbázison kívül rendelkezik belső használatot szolgáló központi adatbázissal (amelyet a bírók és a bíróság tisztviselői használnak). A rendszerhez való hozzáférés szintjeit a felhasználók alapján határozzák meg, és a rendszer a nagyközönség számára nem elérhető.

Litvániában és Spanyolországban is alkalmazzák a különböző hozzáférési szinteket. A nagyközönség csak az anonimizált döntésekhez férhet hozzá, míg a bírók és a bíróságon dolgozók teljes hozzáféréssel rendelkeznek a bírósági döntésekhez ugyanazokon az adatbázisokon keresztül (és nem külön internetes adatbázison keresztül). Ha egy esetet elektronikus úton kezelnek Litvániában, akkor ezen az adatbázison keresztül az eseten dolgozó bírók és jogi munkatársak, valamint az ügyben érdekelt felek is hozzáférhetnek az eset valamennyi fájljához.

4. A legfelsőbb bíróságok hozzáférése a magán fenntartású adatbázisokhozA legfelsőbb bíróságok zöme rendelkezik hozzáféréssel magán fenntartású adatbázisokhoz (CZ, FI, DE, IT, LU, PL, PL(A), HU, LT, LT(A), SK, ES, SE, SE(A), CY, AT(A), SL, LV, PT(A), RO). A jelzett előnyök között szerepel, hogy ezek az adatbázisok tartalmazzák az összes jogi rendelkezést (CZ, PL) és hatalmas jogi szakirodalmat is (CZ, DE, PL); hogy jobban össze vannak kapcsolva bennük a törvényhozás, az előkészítő anyagok és az esetek (FI, PL); és hogy a több keresési kritérium miatt praktikusabbak (pl. LT, LT(A), SK, ES).

Azon legfelsőbb bíróságok közül, amelyek megválaszolták a kérdést, egyedül az Észt Legfelsőbb Bíróság, Portugália Legfelsőbb Bírósága és Ausztria Legfelsőbb Bírósága nyilatkoztak úgy, hogy nem rendelkeznek hozzáféréssel magántulajdonban lévő esetjogi adatbázisokhoz.

47

5. NyelvAz ítéletek más nyelvekre történő lefordítása növeli a más országból vagy más nyelvi régiókból származó felhasználók hozzáférését az ítéletekhez. Ez különösen az uniós jogszabályokat érintő esetekben lehet hasznos. Ennek ellenére számos legfelsőbb bíróság jelezte, hogy nem fordítják le ítéleteiket más nyelvekre (NL, IE, IT, LU, PL, ES, AT(A), AT, LV, PT, PT(A)).

Más legfelsőbb bíróságok azonban úgy döntöttek, hogy legfontosabb döntéseiket lefordítják.

A Román Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatának egy részét lefordítja francia nyelvre, hogy közzétegye ezeket a Juricafban, ami a Francia Legfelsőbb Bíróság döntéseinek nemzetközi esetjogi adatbázisa. A döntéseket a kamarák választják ki és a fordítási költségeket a bíróság költségvetése fedezi.

A Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elemzési és összehasonlító jogi osztálya a bíróság néhány fontos döntésének kivonatát teszi közzé angol nyelven a honlap nemzetközi oldalain. Az osztály dönti el, hogy mely összefoglalókat fordítják le (évente 15–20 darabot), de magát a fordítást rendszerint magántulajdonban lévő, piacon működő fordító cégek készítik el. A fordítási költségeket a Bíróság költségvetése fedezi. A kiválasztásra vonatkozó döntést annak alapján hozzák meg, hogy mekkora valószínűséggel szolgálhat másik igazságszolgáltatás rendszer előnyére az adott döntés. Az uniós jog összetevő csaknem mindig jelen van.

Észtországban az Észt Legfelső Bíróság Alkotmányjogi Felülvizsgálati Kamarája által hozott legfontosabb döntések vonatkozó részeit angol nyelvre fordítják. Maga a kamara dönti el, hogy melyik döntéseket fordítják le, és a fordítás költségeit a legfelsőbb bíróság fizeti. A Szlovén Legfelsőbb Bíróság szintén lefordítja legfontosabb döntéseit angol nyelvre. A magyarországi Kúria rövid angol nyelvű összefoglalókat készít a legfontosabb döntésekről, és úgy jelölte meg, hogy a fordítási költségeket a bíróság költségvetése fedezi.

Finnország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága együttműködik a skandináv országok más legfelsőbb bíróságaival. Ezek a legfelsőbb bíróságok olyan megállapodást kötöttek, amelyek értelmében az uniós joggal vagy az európai emberi jogokkal kapcsolatos döntéseket külön jelentik az egyes bíróságok honlapján (svéd nyelven), hogy könnyen elérhetők legyenek. A megállapodás hátterében az áll, hogy az ilyen ügyek gyakran több skandináv országban merülnek fel egyidejűleg.

Németország Legfelsőbb Szövetségi Közigazgatási Bírósága projektet indít annak érdekében, hogy több döntéshez biztosítson angolra fordított változatot a közjog minden területén (jelenleg ilyen fordításokat csak menedékkérelmi, bevándorlási vagy állampolgársági ügyekben biztosítanak). A döntést meghozó testületek határozzák meg, hogy melyik döntést fordítsák le, és a fordítási költségeket a bíróság költségvetése fedezi.

A felmérés eredményei azt mutatták, hogy a közigazgatási jogi döntések lefordítása gyakran az ACA Europe keretében valósul meg. Az Észt Legfelsőbb Bíróság90 és Szlovákia Legfelsőbb Bírósága,91 valamint Finnország, Lengyelország, Litvánia és Svédország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága az uniós joggal kapcsolatos fontos döntései többségét továbbítja az ACA Europe felé. Az ACA Europe

90 A döntést meghozó testület határozza meg, hogy elküldik-e a döntést az ACA Europe részére.91 A döntéseket a dokumentációs, elemzési és összehasonlítási osztály hozza meg.

48

általában megszervezi ezeknek a döntéseknek a lefordítását és fedezi a fordítási költségeket. Az ACA Europe a JuriFast nevű belső adatbázison keresztül teszi hozzáférhetővé a lefordított döntéseket tagjai számára.

C. Ajánlások és legjobb gyakorlat

Az államoknak központi esetjogi adatbázist kell biztosítaniuk, amely rendelkezik felhasználóbarát keresőeszközökkel és a személyes adatok védelmét szolgáló megfelelő

eszközökkel

Az államoknak központi esetjogi adatbázist kell biztosítaniuk. A legfelsőbb bíróságok döntései mellett az adatbázisnak tartalmaznia kell az alsóbb szintű bíróságok válogatott döntéseit, illetve az Európai Unió bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatát. Sok legfelsőbb bíróság úgy nyilatkozott, hogy nagy előnynek tartja azt, hogy minden döntésük elérhető a nyilvánosság számára (pl. EE, LT(A), LV).

A központi esetjogi adatbázis előnye, hogy az emberek egyetlen integrált adatbázisban megtalálhatják az összes vonatkozó ítélkezési gyakorlatot, és nem kell az egyes bíróságok adatbázisaiban külön keresniük. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés elősegítésével a központi esetjogi adatbázis hozzájárul a hatékonyabb igazságszolgáltatási rendszerhez. Ez lehetővé teszi, hogy a bírók hatékonyabban kereshessék a vonatkozó ítélkezési gyakorlatot, és ezzel növeli az eseteknél az ítélethozatal hatékonyságát és az ítéletek színvonalát.

Annak biztosítása érdekében, hogy a központi esetjogi adatbázis hatékony legyen – abban az értelemben, hogy az emberek megtalálják azt, amit keresnek – ezt az adatbázist el kell látni felhasználóbarát keresőeszközökkel (lásd még a III, 2, C részt is). Az anonimizációra vonatkozóan ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyeket már megtárgyaltunk a legfelsőbb bíróság döntéseinek közzétételére vonatkozóan.

Fordítsák le az uniós jogot érintő legfontosabb döntéseket

Az ítélkezési gyakorlat határokon átnyúló keresésének biztosításához – különösen az uniós jogot illető területeken – a legfontosabb döntéseket le kell fordítani angol nyelvre. A CCJE hangsúlyozta, hogy megfelelő intézkedéseket kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy minőségi fordítási és tolmácsolási szolgáltatások álljanak a bíróságok rendelkezésére, a bíróságok működtetésének szokásos költségein felül.92

92 Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 9. sz. vélemény (2006) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe a nemzeti szinten működő bírók szerepe a nemzetközi és az európai uniós jog hatékony érvényesítése témában<https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2006)OP1&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3&direct=true> 2017. január 12-ei állapot

49

Ha a bírók ismerik az összes vonatkozó ítélkezési gyakorlatot, akkor a bírói döntések minősége és ezáltal az igazságszolgáltatási rendszer színvonala is nő. Ráadásul az uniós jogot érintő legfontosabb döntések lefordítása javítja a közvélemény igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését, és hozzájárul a hatékonyabb igazságszolgáltatási rendszerhez.

A Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elemzési és összehasonlító jogi osztálya például a bíróság néhány fontos döntéseinek kivonatát teszi közzé angol nyelven a honlap nemzetközi oldalain. A kiválasztásra vonatkozó döntést annak alapján hozzák meg, hogy a döntés mekkora valószínűséggel szolgálhat másik igazságszolgáltatás rendszer előnyére. Az uniós jog összetevő csaknem mindig jelen van.

Erőteljesen bátorítjuk a vonatkozó nemzetközi ítélkezési gyakorlat keresési kapacitásának támogatását célzó együttműködést és ezeknek a döntéseknek a lefordítását, például ahogy az ACA Europe is teszi. Más együttműködési formák is elképzelhetők. Például Finnország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága megegyezett a skandináv országok más legfelsőbb bíróságaival az uniós joggal és az európai emberi jogokkal összefüggő döntések lefordításában, és abban, hogy ezeket külön jelentik az egyes bíróságok honlapjain, hogy könnyen megtalálhatóak legyenek.

50

IV. RÉSZ: Legfelsőbb bíróságok igazgatása: különös tekintettel az ügyek elosztására és az eljárások időtartamára

1. Bevezetés

A. Mit értünk igazságügyi igazgatáson? Az igazságügyi igazgatás magában foglalja a bírósági gyakorlatot, folyamatokat és a hivatalokat, amelyek a bíróságok rendszerének kezelésével foglalkoznak. Az igazságügyi vagy bírósági igazgatás foglalkozik hagyományosan a költségvetés felügyeletével, az esküdtek kiválasztásával, az esetek bírókhoz rendelésével, a bíróság tevékenységeinek időzítésével és a nem igazságszolgáltatással foglalkozó személyzet felügyeletével.93

Láthatjuk tehát, hogy az igazságügyi igazgatás igen összetett fogalom, és magában foglalja a munkaterhelés, a pénzügyek, az infrastruktúra, az emberi erőforrások és a kommunikáció kezelését. 94 Ebben a jelentésben az ügyvitelre helyezzük a hangsúlyt, pontosabban az esetek számára, az eljárások időtartamára és az ügyek elosztására. A bíróságok az ügyvitelük keretén belül (valamely adminisztratív intézkedés, vezetői eszköz vagy szabályozás alkalmazásával) igyekeznek az ügyeket tisztességesen kezelni és az egyes esetek körülményeitől függően minél gyorsabban és hatékonyabban megoldani.95 Az esetek számának kezelése magában foglalja valamennyi intézkedést, amelyet a bíróságok hoznak az ügyek előrehaladásának monitorozására és ellenőrzésére, az adott eset jogi útra terelésétől kezdve egészen az üggyel kapcsolatos bírósági eljárást követő lépések elvégzéséig, hogy minél előbb érvényt szerezzenek az igazságnak.96

Az ügyforgalom mennyiségének növekedése számos bíróságnál kihatással volt az ügyvitelre: jelentős reformokat vezettek be az ügyek feldolgozásában, időzítésében és kiosztásában.97

Az vezetői alapelvek, stratégiák és technikák az igazságszolgáltatási rendszerben is alkalmazhatóak, és jelentősen hozzájárulnak az igazságszolgáltatás hatékony és hatásos működéséhez.98 Az Európai 93 „Igazságügyi igazgatás“ <www.law.cornell.edu/wex/judicial_administration> 2016. december 5-ei állapot94 Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 1995. szeptember 11-ei (95)12. számú ajánlása a büntetőjogi igazságszolgáltatás kezeléséről <https://wcd.coe.int/com.instranet.InstraServlet?command=com.instranet.CmdBlobGet&InstranetImage=536554&SecMode=1&DocId=527282&Usage=2> 2016. december 5-ei állapot95 Erwin J. Rooze, ‘Differentiated Use of Electronic Case Management Systems’ [„Elektronikus ügyviteli rendszerek differenciált használata“] (2010), Bírósági ügyintézés nemzetközi lapja, 1, 2 <www.iacajournal.org/articles/abstract/10.18352/ijca.53/> 2016. december 5-ei állapotWayne Stewart Martin AC, ‘Court Administrators and the Judiciary - Partners in the Delivery of Justice’ [„Bírósági ügyvitel és igazságszolgáltatás – Partnerek az igazságszolgáltatásban“] (2014), Bírósági ügyintézés nemzetközi lapja, 1, 11 <www.iacajournal.org/articles/abstract/10.18352/ijca.158/> 2016. december 5-ei állapot96 David C. Steelman, ‘Improving Caseflow Management: A Brief Guide’ [„Az esetfolyamok kezelésének javítása: Rövid útmutató“] (Állami Bíróságok Nemzeti Központja 2008) 1 <http://cdm16501.contentdm.oclc.org/cdm/ref/collection/ctadmin/id/1022> 2016. december 5-ei állapot97 Wayne Stewart Martin AC, ‘Court Administrators and the Judiciary - Partners in the Delivery of Justice’ [„Bírósági ügyvitel és igazságszolgáltatás – Partnerek az igazságszolgáltatásban“] (2014), Bírósági ügyintézés nemzetközi lapja, 1, 11 <www.iacajournal.org/articles/abstract/10.18352/ijca.158/> 2016. december 5-ei állapot 98 Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 1995. szeptember 11-ei (95)12. számú ajánlása a büntető igazságszolgáltatás kezeléséről <https://wcd.coe.int/com.instranet.InstraServlet?

51

Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE) kiemelte továbbá, hogy „egyértelmű összefüggés áll fenn egyrészt a bíróságok finanszírozása és irányítása, másrészt pedig az Emberi Jogok Európai Egyezményének alapelvei között: az igazságszolgáltatáshoz és az igazságos bírósági eljáráshoz való jog nem garantálható megfelelően, ha a bíróság nem tudja ésszerű időn belül letárgyalni az ügyet, nem megfelelő a finanszírozása és nem rendelkezik a hatékony működéshez szükséges forrásokkal“.99

B. Miért fontos a bíróságok megfelelő ügyintézése?„A késedelmes igazságszolgáltatás az igazságszolgáltatás megtagadását jelenti“. Ez az idézet az időben történő igazságszolgáltatás jelentőségét emeli ki. Az időben történő igazságszolgáltatás a hatékonyság egyik aspektusa, ami pedig a minőség és a függetlenség mellett a hatékony igazságszolgáltatási rendszer egyik alappillére. Az Európa Tanács szerint, „a bíróság hatékonysága döntő szerepet játszik a jogállamiság megőrzésében azáltal, hogy biztosítja, hogy valamennyi személy, intézmény és állami vagy magánjogi entitás, beleértve az államot is, felelősségre vonható legyen, illetve hogy időben rendelkezésre álljanak az igazságos és tisztességes jogorvoslati lehetőségek“.100 Az időben meghozott bírósági döntések kétségtelenül elengedhetetlenek az igazságszolgáltatási rendszer zökkenőmentes működésének biztosításához.

Továbbá, az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikke garantálja a tisztességes eljáráshoz való jog ésszerű határidőn belül történő érvényesítését. (Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ) úgy nyilatkozott, hogy az „ésszerű határidő“ elve az a minimumkövetelmény, amely meghúzza a határvonalat az Egyezmény rendelkezéseinek megszegése és betartása között. Célként azonban a bírósági eljárások időben történő lefolytatását kell kitűzni, ami azt jelenti, hogy az ügyeket késedelem nélkül letárgyalják és lezárják.101

command=com.instranet.CmdBlobGet&InstranetImage=536554&SecMode=1&DocId=527282&Usage=2> 2016. december 5-ei állapot99 Az Európai Bírák Konzultatív Tanácsa által (CCJE) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának címzett 2. sz. vélemény (2001) a bíróságok finanszírozásáról és irányításáról tekintettel az igazságszolgáltatás hatékonyságára és az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkére <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&id=1046365&Site=COE&direct=true> 2016. december 5-ei állapot100 Az (Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Európai igazságszolgáltatási rendszerek. Az igazságszolgáltatás hatékonysága és minősége. 2016-os kiadás (2014. évi adatok)“ (23. sz. CEPEJ tanulmányok, CEPEJ 2016) 184 <http://www.coe.int/t/dghl/cooperation/cepej/evaluation/2016/publication/CEPEJ%20Study%2023%20report%20EN%20web.pdf> 2016. december 5-ei állapot101 (Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Bevált gyakorlatok gyűjteménye a bírósági eljárások időben történő lebonyolításával kapcsolatban“ (CEPEJ 2006) <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CEPEJ(2006)13&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=eff2fa&BackColorIntranet=eff2fa&BackColorLogged=c1cbe6&direct=true> 2016. december 5-ei állapot

52

Az uniós igazságügyi eredménytábla által az igazságszolgáltatás hatékonyságának mérésére használt legfontosabb paraméterek az eljárások hossza (rendezés időtartama),102 az esetek rendezési aránya103 és a függőben lévő esetek száma.104 Ebben a jelentésben megvizsgáljuk az európai legfelsőbb bíróságok eljárásainak időtartamát és az ügyek elosztásának rendszerét, ami kihatással lehet az eljárások időtartamára.

C. Hogy tudnak a legfelsőbb bíróságok megbirkózni az esetek számával?A bíróságnál a munka és a feladatok megszervezésének és elosztásának módja (pl. esetek elosztása) jelentősen befolyásolja az esetek rendezésének folyamatát és kihatással van az eljárások hosszára. Az esetek megfelelő elosztásának megszervezése az időben történő igazságszolgáltatás alapfeltétele.105 Bizonyos fokú szakosodás segíthet például az eljárások felgyorsításában. A szakosodás vonatkozhat az eset tárgyára (pl. családi ügyek, csőd), vagy az eljárás fajtájára (pl. rendes vagy gyorsított eljárás).106 Az ügyek elosztásának módja növelheti a bíróság kapacitását.

102 Az ügyek rendezésének időtartamát a következőképpen számoljuk ki: a függőben lévő ügyek számát elosztjuk az év végéig rendezett ügyek számával, és az így kapott számot szorozzuk 365-tel.Európai Bizottság, a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2016. évi uniós igazságügyi eredménytábla (Európai Unió Kiadóhivatala 2016) 6 <http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/files/justice_scoreboard_2016_en.pdf> 2016. november 17-ei állapot103 Az esetek rendezési aránya a megoldott esetek számának és a beérkező esetek számának az aránya. Ennek a mutatószámnak a segítségével azt mérjük, hogy a bíróság lépést tud-e tartani a beérkező ügyforgalommal.Európai Bizottság, a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2016. évi uniós igazságügyi eredménytábla (Európai Unió Kiadóhivatala 2016) 8 <http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/files/justice_scoreboard_2016_en.pdf> 2016. november 17-ei állapot104 Európai Bizottság, a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2016. évi uniós igazságügyi eredménytábla (Európai Unió Kiadóhivatala 2016) 6 <http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/files/justice_scoreboard_2016_en.pdf> 2016. november 17-ei állapot105 Marco Fabri és Philip Langbroek, ‘Is There a Right Judge for Each Case? A Comparative Study of Case Assignment in Six European Countries’ [„Minden ügyhöz megvan a megfelelő bíró? Tanulmány hat európai ország bírósági ügyeinek elosztásának összehasonlításáról“] (2007) 292, 292, Jogi tanulmányok európai lapja <www.ejls.eu/2/31UK.pdf> 2016. december 5-ei állapot106 European Caseflow Management Development Network, ‘Caseflow Management Handbook: Guide for Enhanced Court Administration in Civil Proceedings’ (European Caseflow Management Development Network 2016) 4 [Európai esetfolyam kezelés fejlesztési rendszer „Esetfolyam kezelési kézikönyv: Útmutató az optimalizált bírósági ügyintézéshez a polgári perek során“ (2016) 4] <www.lut.fi/documents/27578/419707/Caseflow+Management+Handbook+%28English%29_02122016.pdf/21819866-5667-4929-ad7a-26ddd2798a03> 2016. december 5-ei állapotPhilip Langbroek és Matthew Kleiman, ‘Backlog Reduction Programmes and Weighted Caseload Methods for South East Europe, Two Comparative Inquiries. Final Report. Lot 3: Analysis of Backlog Reduction Programmes and Case Weighting Systems’ [„A lemaradást csökkentő programok és súlyozott ügyforgalmi módszerek Dél-Kelet-Európa részére, Két összehasonlító felmérés. Zárójelentés. 3. tétel: A lemaradást csökkentő programok és az ügyek súlyozását végző rendszer elemzése“] (Regionális Együttműködési Tanács 2016) 22 <www.rcc.int/pubs/32/backlog-reduction-programmes-and-weighted-caseload-methods-for-south-east-europe-two-comparative-inquiries> 2016. december 13-ai állapotBírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „2010-2011. évi jelentés a bírósági ügyek időben történő rendezéséről“ (ENCJ 2011) 8 <www.encj.eu/images/stories/pdf/GA/Vilnius/report_on_timeliness.pdf> 2016. december 12-ei állapot

53

Az esetek rendezésének folyamatát hagyományosan időkeretek bevezetésével és azok aktív felügyeletével szokás optimalizálni.107 Az időkeretek bevezetése olyan eszköz, amely segítségével a bíróságok értékelni tudják, hogy időben megoldották-e az eseteket, számokkal tudják kifejezni a késedelmet és felülvizsgálják az eljárások időtartamának csökkentésére bevezetett politikákat és gyakorlatokat. Ezek nélkül az időkeretek nélkül nem lehet értékelni az eljárások hosszának optimalizálása érdekében meghozott intézkedések eredményességét.108 A lenti 3. szakaszban mélyrehatóbban fogjuk tárgyalni ezeket az időkereteket az eljárások időtartamának szempontjából.

Az ügyek elosztásán és az időkeretek meghatározásán túl számos más módszer is létezik a bírósági eljárások időben történő rendezésének előmozdítására. Csökkenteni lehet például az ügyforgalmat a fellebbezések korlátozásával (pl. a legfelsőbb bírósághoz való fellebbezés jogának korlátozásával) vagy annak előírásával, hogy a feleket a legfelsőbb bíróság kamarájának szakosodott ügyvédjének kell képviselnie. Belgiumban az utóbbi jellemző. A bíróság kapacitását azáltal is lehet növelni, hogy több esetet osztanak egyetlen bíróra egy panel helyett (pl. azért, hogy megvizsgálják, hogy az eset tárgyalható-e) úgy, hogy igazságügyi asszisztenseket neveznek ki a bíró mellé stb. Ezekkel az intézkedésekkel azonban nem foglalkozunk ebben a részben.

2. Az ügyek elosztása

A. Általános megállapításokAz ügyek elosztása a bírósági ügyintézés alapvető eleme, mert szorosan kapcsolódik a bírók munkaterheléséhez, és kihatással van az eljárások időtartamára és következésképpen az igazságszolgáltatás hatékonyságára.109 Például a szakosodás növeli a hatékonyságot és ezért kedvezően befolyásolja az eljárások időtartamát.110 Természetesen előfordul, hogy a bíróság mérete nem engedi meg a szakosodást.

107 European Caseflow Management Development Network, ‘Caseflow Management Handbook: Guide for Enhanced Court Administration in Civil Proceedings’ (European Caseflow Management Development Network 2016) 4 [Európai esetfolyam kezelés fejlesztési rendszer „Esetfolyam kezelési kézikönyv: Útmutató az optimalizált bírósági ügyintézéshez a polgári perek során“ (2016) 4] <www.lut.fi/documents/27578/419707/Caseflow+Management+Handbook+%28English%29_02122016.pdf/21819866-5667-4929-ad7a-26ddd2798a03> 2016. december 5-ei állapot108 (Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Bevált gyakorlatok gyűjteménye a bírósági eljárások időben történő lebonyolításával kapcsolatban“ (CEPEJ 2006) <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CEPEJ(2006)13&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=eff2fa&BackColorIntranet=eff2fa&BackColorLogged=c1cbe6&direct=true> 2016. december 5-ei állapot109 Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „Minimumkövetelmények az igazságszolgáltatásban IV: Az ügyek elosztása. ENCJ jelentés 2013–2014“ (ENCJ 2014) 5 <www.encj.eu/images/stories/pdf/GA/Vilnius/report_on_timeliness.pdf> 2016. december 5-ei állapot110 Philip Langbroek és Matthew Kleiman, ‘Backlog Reduction Programmes and Weighted Caseload Methods for South East Europe, Two Comparative Inquiries. Final Report. Lot 3: Analysis of Backlog Reduction Programmes and Case Weighting Systems’ [„A lemaradást csökkentő programok és súlyozott ügyforgalmi módszerek Dél-Kelet-Európa részére, Két összehasonlító felmérés. Zárójelentés. 3. tétel: A lemaradást csökkentő programok és az ügyek súlyozását végző rendszer elemzése“] (Regionális Együttműködési Tanács 2016) 22 <www.rcc.int/pubs/32/backlog-reduction-programmes-and-weighted-caseload-methods-for-south-east-europe-two-comparative-inquiries> 2016. december 13-ai állapotBírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „2010-2011. évi jelentés a bírósági ügyek időben történő rendezéséről“ (ENCJ 2011) 8 <www.encj.eu/images/stories/pdf/GA/Vilnius/report_on_timeliness.pdf> 2016. december 12-ei állapot

54

Az igazságszolgáltatás függetlenségére és a pártatlanságára vonatkozó követelmény a másik oka annak, hogy az ügyek elosztása miért kulcsfontosságú eleme a bírósági ügyintézésnek111 Nem lehet olyan bíróra osztani egy ügyet, aki érdekelt, vagy érdekeltnek tűnik az ügyben, vagy aki valamely más okból elfogult. Ha a társadalom úgy ítéli meg, hogy a bírók nem függetlenek vagy pártatlanok, akkor elképzelhető, hogy nem fogadják el az ítéleteiket.112

Mivel az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosítja a tisztességes bírósági eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogot, mindenkinek jogában áll, hogy előre, felülvizsgálható módon meghatározzák, hogy melyik bíró fog foglalkozni az ügyével. Ezért alapvető fontosságú, hogy az ügyek elosztásának folyamata jól szervezett és átlátható legyen.113

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlása értelmében az ügyeket a bíróságokon belül a független és pártatlan bírói ítélethez való jog biztosítása érdekében objektív, előre meghatározott kritériumok alapján kell elosztani. Az ügyek elosztását nem befolyásolhatják az ügyben érintett felek vagy az ügy kimenetelében egyéb módon érintett személyek.114 Ez nem jelenti azt azonban, hogy a bíróságokon belül az ügyek elosztását a bírók, panelek, bizottságok vagy kamarák között jogszabályokkal kellene szabályozni. A kutatások azt mutatják, hogy az ügyek elosztása és újraelosztása egy bizonyos bíróhoz a bíróságon belül rendszerint nincs jogszabállyal szabályozva, hanem a bíróság belső szabályai vonatkoznak rá.115

A bírósági eljárások időben történő lebonyolítására, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségére és pártatlanságára vonatozó normatív határértékek között számos módon meg lehet szervezni az ügyek elosztásának folyamatát.116 Következésképpen Európa-szerte számos különféle rendszer alakult ki ennek megoldására. Az ügyek elosztása rendszerint a bírók szakosodásának megfelelően történik, de

111 (Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Bevált gyakorlatok gyűjteménye a bírósági eljárások időben történő lebonyolításával kapcsolatban“ (CEPEJ 2006) <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CEPEJ(2006)13&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=eff2fa&BackColorIntranet=eff2fa&BackColorLogged=c1cbe6&direct=true> 2016. december 5-ei állapot Marco Fabri és Philip Langbroek, ‘Is There a Right Judge for Each Case? A Comparative Study of Case Assignment in Six European Countries’ [„Minden ügyhöz megvan a megfelelő bíró? Tanulmány hat európai ország bírósági ügyeinek elosztásának összehasonlításáról“] (2007) 292, 292, Jogi tanulmányok európai lapja <www.ejls.eu/2/31UK.pdf> 2016. december 5-ei állapot112 Marco Fabri és Philip M. Langbroek, ‘Is There a Right Judge for Each Case? A Comparative Study of Case Assignment in Six European Countries’ [„Minden ügyhöz megvan a megfelelő bíró? Tanulmány hat európai ország bírósági ügyeinek elosztásának összehasonlításáról“] (2007) 292, 292, Jogi tanulmányok európai lapja <www.ejls.eu/2/31UK.pdf> 2016. december 5-ei állapot113 Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „Minimumkövetelmények az igazságszolgáltatásban IV: Az ügyek elosztása. ENCJ jelentés 2013-2014“ (ENCJ 2014) 3-4 <www.encj.eu/images/stories/pdf/workinggroups/encj_report_standards_iv_allocation_of_cases_2014.pdf> 2016. december 5-ei állapot114 Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2010. november 17-ei (2010)12. számú ajánlása és indoklás a bíróknak: függetlenség, hatékonyság és felelősségi körök, 9 <www.coe.int/t/dghl/standardsetting/cdcj/CDCJ%20Recommendations/CMRec(2010)12E_%20judges.pdf> 2016. december 5-ei állapot115 Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „Minimumkövetelmények az igazságszolgáltatásban IV: Az ügyek elosztása. ENCJ jelentés 2013–2014“ (ENCJ 2014) 5 <www.encj.eu/images/stories/pdf/GA/Vilnius/report_on_timeliness.pdf> 2016. december 5-ei állapot116 Marco Fabri és Philip M. Langbroek, ‘Is There a Right Judge for Each Case? A Comparative Study of Case Assignment in Six European Countries’ [„Minden ügyhöz megvan a megfelelő bíró? Tanulmány hat európai ország bírósági ügyeinek elosztásának összehasonlításáról“] (2007) 292, 305, Jogi tanulmányok európai lapja <www.ejls.eu/2/31UK.pdf> 2016. december 5-ei állapot

55

például Dániában a bírók nem szakosodnak, vagyis mindenféle üggyel foglalkoznak. Vannak olyan országok, ahol a bírók nem hivatalosan kicserélhetik egymás között az ügyeket, más országokban viszont ez szigorúan tilos. Ezekkel a rendszerekkel részletesebben fogunk foglalkozni, amikor a felmérés eredményeit vitatjuk meg. A sokféle különböző rendszer ellenére Marco Fabri és Philip M. Langbroek kutatási eredményei szerint valamennyi elosztási rendszernek az az elsődleges célja, hogy arányosan ossza el az ügyeket a bírók között.

Habár sokféle különböző elosztási rendszer létezik, az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata által a Minimumkövetelmények meghatározása az igazságszolgáltatásban IV: Az ügyek elosztása téma vizsgálatára létrehozott Projektcsapat tizenegy minimumszabályt rögzített az ügyek elosztására vonatkozóan:

1. Valamennyi ügyet úgy kell elosztani, hogy eleget tegyenek az emberi jogok európai egyezménye (ECHR) 6. cikkének.

2. Léteznie kell az ügyek elosztására meghatározott módszernek. Az ügyek elosztásának módszerét közzé kell tenni. Az ügyek elosztásának módszerét szabályozhatja törvény, rendelet, illetve igazságszolgáltatási vagy közigazgatási gyakorlat.

3. Az ügyek elosztására használt módszernek biztosítania kell a tisztességes és gyors igazságszolgáltatást és bizalmat kell ébresztenie a lakosságban.

4. A következő alapelveket és feltételeket mindig figyelembe kell venni az ügyek elosztására alkalmazott módszerek esetében, beleértve az adminisztrációt és az elektronikus elosztást is, illetve a rangidős bíró, vezető bíró vagy a bíróság elnöke általi elosztást is.

5. Az ügyek elosztására alkalmazott módszer kiválasztásakor figyelembe vett alapelvek és feltételek objektívek kell legyenek, és magukban kell foglalniuk a következőket:

a. A tisztességes bírósági eljáráshoz való jog;b. Az igazságszolgáltatás függetlensége;c. A bírósági eljárások jogszerűsége;d. Az ügy jellege és összetettsége;e. A bíró kompetenciája, tapasztalata és szakosodása;f. A bíró rendelkezésre állása és/vagy feladatainak mennyisége;g. A bíró pártatlansága;h. Az ügyek elosztásának függetlenségével és pártatlanságával kapcsolatos közfelfogás.

6. Az összetettség esetében a következő szempontok némelyikét vagy mindegyikét figyelembe kell venni:

a. A felek vagy alperesek számát;b. A tanúk számát;c. Az ügy tárgyának értékét;d. Az ügy dokumentumainak oldalszámát;e. A tények megvitatásának alaposságát;f. Az érintett jogi kérdéseket;g. A szakértő tanúk számát;h. Az eljárás becsült időtartamát;i. A média vagy a lakosság érdeklődését vagy az ügy profilját, ha az logisztikai

szempontból kihatással van az ügyre.7. Az elosztási módszert egységesen kell alkalmazni az ötödik alapelv feltételeinek megfelelően;

az igazságszolgáltatás jellegéből, a bíróság méretéből és szintjéből, illetve a bíróság

56

illetékességi területéből adódóan előfordulhatnak különbségek az alapelvek és a feltételek alkalmazásában.

8. Az ügyek elosztása a bíróság elnökének, rangidős bírójának vagy a bírósági tanácsnak a feladatkörébe kell, hogy tartozzon, de gyakorlati szempontból egy másik bírót vagy köztisztviselőt is meg lehet bízni vele, aki felhatalmazással rendelkezik az ügyek elosztását illetően.

9. Az ügyek elosztása során alkalmazott bevált módszerektől való bármely eltérést fel kell jegyezni.

10. Az ügyek elosztására alkalmazott módszernek eleget kell tennie a jelen dokumentumban meghatározott alapelveknek és kritériumoknak függetlenül attól, hogy egyetlen bíró ítélkezik vagy egy bírói panel. Ha a bíró egy bírói panel tagjaként ítélkezik, akkor a panel összetételének meg kell felelnie az alapelveknek és a kritériumoknak.

11. Az ügyben érintett feleknek jogukban áll tájékoztatást kapni arról, hogy melyik bírónak osztották ki az ügyet még a meghallgatás/az ügy megfontolása előtt ésszerű időben, figyelembe véve az ügy jellegét és összetettségét, illetve még időben ahhoz, hogy az érintett fél kifogást nyújthasson be az ügyhöz kirendelt bíró/bírók ellen. Az értesítés történhet írásban, elektronikusan vagy bírósági lista közzétételével, illetve egyéb más módon.117

B. A felmérés eredménye Az ügyek kiosztására vonatkozó kötelezően előírt szabályok

A felmérés során először arra kérdeztünk rá, hogy milyen módon és milyen alapelvek alapján osztják ki az ügyeket, és hogy a kiosztást befolyásolják-e bármilyen külső vagy belső kötelező érvényű előírások.

A legtöbb legfelsőbb bíróság megerősítette, hogy az ügyeket kötelező érvényű előírások alapján osztják ki (CZ, EE, DE, IT, PL, PL(A), HU, LT, LT(A), SK, ES, AT(A), SL, LV, PT, PT(A)). Ez azonban nem mindig garantálja az ügyek előre látható és egységes kiosztását. Például a magyarországi Kúria különböző módszereket alkalmazhat az ügyek kiosztására a vonatkozó rendelettel összhangban. Következésképpen a különböző részlegek eltérő elosztási szabályokat alkalmaznak. Észtország Legfelsőbb Bíróságának Belső Szabályzata nem ad meg pontos előírásokat. A Belső Szabályzatnak megfelelően a Kamarák elnökei véletlenszerűen választják ki a bírókat. Így a Legfelsőbb Bíróság valamennyi Kamarája bizonyos mértékig szabadon dönthet az ügyek kiosztásának folyamatáról, amennyiben a véletlenszerűség elvét alkalmazza.

Néhány országban sem belső, sem külső kötelező érvényű előírások nem vonatkoznak az ügyek elosztására (NL, LU, SE(A), SE).

1. Az ügyek elosztása során alkalmazott kritériumokLegfelsőbb bíróság Szakosodás Munkateher Uniós jogszabály

117 Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „Minimumkövetelmények az igazságszolgáltatásban IV: Az ügyek elosztása. ENCJ jelentés 2013-2014“ (ENCJ 2014) 8-10 <www.encj.eu/images/stories/pdf/workinggroups/encj_report_standards_iv_allocation_of_cases_2014.pdf> 2016. december 5-ei állapot

57

Ausztria Nincs információ Nincs információ Nincs információAusztria (Közigazgatási Bíróság)

X X

Belgium X XCiprusCseh Köztársaság X XÉsztország XFinnország X XNémetország X XMagyarország X XÍrország Nincs információ Nincs információ Nincs információOlaszország X XLettország XLitvánia X XLitvánia (Közigazgatási Bíróság)

X X

LuxemburgHollandia XLengyelország XLengyelország (Közigazgatási Bíróság)

X X

Portugália X XPortugália (Közigazgatási Bíróság)

X X

Románia X XSzlovákia XSzlovénia X XSpanyolország X XSvédország Nincs információ Nincs információ Nincs információSvédország (Közigazgatási Bíróság)

X X

Összesen (26) 16 21 0

a. SzakosodásSzámos legfelsőbb bíróságon a bírók szakosodása vagy szakértelme alapján osztják el a beérkező ügyeket a kamarák és a panelek között (pl. CZ, FI, DE, IT, PL(A), HU, LT, LT(A), SE(A), AT(A), SL, PT, PT(A), RO, BE). Nem ezt a módszert alkalmazza azonban Szlovákia Legfelsőbb Bírósága, amely a szakosodás hiányát gyengeségként értékeli.

58

A Lengyelországi Legfelsőbb Bíróságon a polgári kamarát, a büntetőjogi kamarát, a katonai kamarát és munkaügyi kamarát, a szociális biztonságért és a közügyekért felelős kamarákat részlegekre osztják. Mivel az ügyeket nem a részlegek szakosodása szerint osztják el, minden egyes részleg illetékes az adott fellebbviteli kerület bírósága által hozott ítélet elleni fellebbezések ügyében. A bírókat azonban nem rendelik hozzá az egyes részlegekhez. Következésképpen az ítéletet meghozó panel összetételét lehet változtatni a polgári perek vizsgálata során. Büntetőjogi perek esetében nem lehet változtatni az ítéletet hozó panelen, mert csak olyan bíró hozhat döntést, aki jelen volt valamennyi meghallgatáson.

A Lettországi Legfelsőbb Bíróságon egy évente módosított terv alapján osztják el az ügyeket, amelyet a főbíró hagy jóvá. Az ügyeket a közigazgatási, büntetőjogi és polgári részlegekben betűrendben osztják el a bírók között. A közigazgatási részlegen figyelembe veszik a bírók szakosodását is, de a többi részlegen ez nem így van.

b. MunkateherAmikor az ügyeket kiosztják a bírók (vagy panelek) között, a legtöbb legfelsőbb bíróságon figyelembe veszik azt is, hogy a bírók mennyire vannak leterhelve (pl. CZ, DE, IT, PL, PL(A), HU, LT, LT(A), ES, AT(A), SL, PT, PT(A), RO, BE). A bírók leterheltségét akkor is figyelembe veszik, ha az ügyeket véletlenszerűen kell elosztani (EE, NL, SK, ES, LV).

A Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bíróságán például az ügyeket a bírósági iroda osztja el a panelek között egy belső, kötelező érvényű előírás szerint, amely meghatározza az egyes panelek szakosodását. Az egyes paneleken belül az ügyvezető elnök rendeli hozzá az ügyeket az előadó bíróhoz, akinek a feladatai közé tartozik annak biztosítása, hogy a munkaterhelés egyenletesen legyen elosztva a bírók között. A Lettországi Legfelsőbb Bíróságon általában véletlenszerűen osztják el az ügyeket, a bírók neve alapján betűrendben. Az elosztási terv módosítható azonban, ha egy bíróra túl sok ügy jutott, ha valamelyik bírónak túl kevés ügy jutott vagy ha valamelyik bíró nem képes elvégezni a feladatait.

A bíróságok azonban e tekintetben további intézkedéseket is foganatosíthatnak. Előfordul, hogy a megterhelés mértékét csak a bírók véletlenszerű kiválasztásával veszik figyelembe. A súlyozott, leterheltségen alapuló rendszer, amely figyelembe veszi az egyes bírókhoz rendelt ügyek összetettségét és időigényességét (és nem csak az adott bíróhoz rendelt ügyek számát), még inkább biztosítja, hogy az ügyek egyenletesen legyenek elosztva a bírók között.

Az Olaszországi Legfelsőbb Bíróság például ilyen súlyozott elosztási rendszert alkalmaz. Minden egyes ügyet besorolnak egy összetettségi mutató segítségével. Az egyes bírók között komplexitásukat tekintve egyenletesen osztják el az ügyeket.

A Litván Legfelsőbb Bíróság ugyancsak alkalmaz összetettség mutatót. Minden egyes ügyet 1-től 3-ig osztályoznak az összetettségük szerint, ahol 1 jelöli a legkevésbé összetett ügyeket. Általánosságban véve egy bíróra nem szabad kettőnél több ügyet osztani ugyanazon a napon, és csak az egyik ügy lehet 3-as összetettségű.

Mivel a bírókra osztott és az általuk kezelt ügyek száma nem mindig tükrözi hűen a leterheltség szintjét, nem helyes, ha csak a bírók által előkészített ítéletek számát veszik figyelembe a bírók

59

munkavégzésének hatékonyságának meghatározásakor. Szinte egyik legfelsőbb bíróság sem határozza meg az adott bíró által intézendő ügyek számát (pl. CZ, EE, NL, DE, IE, LU, HU, SK, ES, LT, SE, SE(A), AT(A), SL, AT, PT PT(A)). A Lettországi Legfelsőbb Bíróságnál azonban a közigazgatási részlegen dolgozó bíróknak évente meghatározott számú ügyben kell eljárniuk. 2016-ban ez a szám 190 volt. Bár a bírók hatékony munkavégzését ez alapján mérik, más szempontokat (például hiányzás, továbbképzéseken való részvétel, előadások stb.) is figyelembe vesznek.

c. Uniós jogszabályAzt a tényt, hogy egy ügy érinti az uniós jogot, rendszerint nem veszik figyelembe az ügyek elosztásánál (CZ, EE, NL, FI, DE, IE, ES, LU, PL, PL(A), HU, LT, LT(A), SK, ES, SE, SE(A), CY, AT(A), SL, AT, LV, PT, PT(A), RO). Egyes legfelsőbb bíróságok jelezték, hogy ez nem is lenne lehetséges, hiszen az uniós jog a jogrendszer számos területével összefonódik (pl. versenyjog, szellemi tulajdonjog).

Magyarországon az Országos Bírósági Hivatal koordinálja az uniós jogszabályokkal foglalkozó jogi tanácsadók hálózatát. Azokban az esetekben, amikor uniós jogszabályokat kell alkalmazni, a bírók kérhetik az ehhez a hálózathoz tartozó szakértő bírók segítségét.

2. Az ügyek elosztásának módszereA legfelsőbb bíróságok nagy része úgy nyilatkozott, hogy nem használ informatikai rendszert az ügyek elosztásához (CZ, EE, NL, FI, DE, IE, ES, LU, PL, PL(A), HU, SE, SE(A), AT(A), SL, LV, PT(A)).

Kivételt jelentenek a Spanyol Legfelsőbb Bíróság, a Szlovák Legfelsőbb Bíróság, a Portugál Legfelsőbb Bíróság, a Román Legfelsőbb Bíróság, a Litván Legfelsőbb Bíróság és a Litván Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság, amelyek elektronikus rendszert alkalmaznak az ügyek elosztására.

A Litván Legfelsőbb Bíróság és Litván Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság által az ügyek bírók közötti elosztására használt informatikai rendszer kifejezetten fejlett. A rendszer a következő adatok alapján rendeli az ügyeket az előadó bírókhoz: a bíró szakosodása, az állandó igazságszolgáltatási panelek (amelyeket évente hoz létre a Litván Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság, illetve rövidebb időszakokra a Litván Legfelsőbb Bíróság), a bírók szabadnapjai, a továbbképzések és egyéb olyan időszakok, amikor a bírók nem tudnak foglalkozni az ügyekkel, a bírók leterheltsége és a véletlenszerűség. Ahogy azt fentebb is leírtuk az ügyek összetettségét is figyelembe veszik azáltal, hogy összetettségük alapján 1-től 3-ig osztályozzák őket. Általánosságban véve egy bíróra nem szabad kettőnél több ügyet osztani ugyanazon a napon, és csak az egyik ügy lehet 3-as összetettségű.

Az informatikai rendszer általi kiosztást jóvá kell hagynia egy arra felhatalmazással rendelkező munkatársnak. Ha nem az informatikai rendszer által ajánlott előadó bírót rendelik ki egy ügyhöz (pl. a bíró már foglalkozott korábban ugyanazzal az üggyel), akkor a bíróság elnöke indokolt döntést hoz és az informatikai rendszer javasol egy másik előadó bírót. Bár az informatikai rendszer gondoskodik róla, hogy az ügyeket véletlenszerűen osszák el, és biztosítja olyan alapelvek érvényesülését, mint például a pártatlanság, vannak negatív oldalai is. Az ügyek elosztására használt képlet nem tudja megfelelően figyelembe venni a bírók leterheltségét. Ezenkívül valamennyi bíróság esetében ugyanazt a képletet használják. Ugyanannak a képletnek az alkalmazása az igazságszolgáltatás minden egyes szintjére azonban nem ideális. Litvániában tervezik, hogy elvégeznek egy vizsgálatot, és

60

új alapelveket és képleteket vezetnek be az ügyek elosztására a különböző igazságszolgáltatási szinteken.

A Spanyol Legfelsőbb Bíróság jelezte, hogy az ügyek elosztásának első lépéséhez informatikai rendszert használnak, de az egyes kamarák elnökei dönthetnek úgy, hogy újra elosztanak egyes ügyeket szervezeti igények alapján figyelembe véve a munkateher egyenletes elosztásának elvét. A Portugál Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság ugyanezt az eljárást alkalmazza. Az ügyeket naponta osztják el, és az elosztást az alelnök felügyeli, aki a bíróság titkárságának bizonyos eljárási jogi aktusok besorolására vonatkozó kérdéseit is megválaszolja. Kifejezetten összetettként értékelt ügyek esetében az előadó bírót egy bizonyos korlátozott időszakra ki lehet vonni az ügyek elosztásából.

A Szlovák Legfelsőbb Bíróság informatikai rendszere a jogi ügyek jellege alapján osztja el az ügyeket a részlegek között (polgári, kereskedelmi, közigazgatási és büntetőjogi), majd ezt követően véletlenszerűen rendeli hozzájuk a bírókat, ami véleményük szerint optimálisan biztosítja a tisztességes eljáráshoz való jogot.

A magyar Kúria által alkalmazott szabályok értelmében különböző módszereket alkalmaznak az ügyek elosztására. Többek között az alperes nevének kezdőbetűje, a bíró szakosodása, a bírói működés időtartama alapján osztják el az ügyeket, vagy a szoftver általi automatikus elosztást, illetve többféle módszert alkalmaznak együttesen. Az egyes részlegek (büntetőjogi, polgári jogi vagy közigazgatási és munkajogi részlegek) vezetője vagy helyettes vezetője felel az ügyek elosztásáért. A közigazgatási és munkajogi részleg adminisztratív feladatokat ellátó része és a büntetőjogi részleg informatikai rendszert használ az ügyek elosztására.

Azoknál a bíróságoknál, amelyeknél nincs informatikai rendszer, a felmérés jelentős eltéréseket mutatott ki az ügyek elosztásáért felelős személy tekintetében. Előfordul, hogy a bírósági iroda feladatkörébe tartozik az ügyek elosztása a különböző kamarák, és az egyes kamarákon belül az eladó bírók között. Más országokban a legfelsőbb bíróság vagy a részleg elnöke felel az ügyek elosztásáért.

3. Az ügyben érintett felek tájékoztatásaAz Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata szerint alapfeltétel, hogy egy adott ügyben érintett felek még a meghallgatás/az ügy megfontolása előtt ésszerű időben tájékoztatást kapjanak arról, hogy melyik bírónak osztották ki az ügyet, figyelembe véve az ügy jellegét és összetettségét, illetve még időben ahhoz, hogy az érintett fél kifogást nyújthasson be a kijelölt bíró/bírók ellen. A felek értesítésének módja szabadon választható. Az értesítés történhet írásban, elektronikus módon vagy egy bírósági lista közzétételével, illetve egyéb más módon.

Egyes legfelsőbb bíróságoknál értesítik az ügyben érintett feleket, hogy melyik bíróhoz rendelték az ügyet (CZ, EE, IE, IT, LT, SK, ES, LV, RO).

A Spanyol Legfelsőbb Bíróságnál az ügyben érintett felek elektronikus értesítést kapnak a Lexnet elnevezésű elektronikus tájékoztatási rendszeren keresztül. Ha a felek kifogást szeretnének emelni a bíró ellen, azt szintén a Lexnet rendszeren keresztül kell megtenniük.

Bizonyos esetekben a bíróság nem értesíti automatikusan az ügyben érintett feleket a bíróválasztásról, de az információt le lehet kérdezni (PL, PL(A), HU, PT, PT(A)). A Lett Legfelsőbb

61

Bíróság esetében a bíróság nem csak tájékoztatja az érintett feleket a meghallatás dátumáról és a bíróság összetételéről, hanem a felek is lekérdezhetik a kirendelt bírókra vonatkozó információkat egy nyilvános adatbázisban.

A legtöbb esetben a feleket a bírósági iroda értesíti. A Lengyelországi Legfelsőbb Bíróságnál azonban az ügyben érintett felek saját maguk férhetnek hozzá az információkhoz. Minden ügyet rögzítenek egy elektronikus jegyzékben, amely része a „Supremus“ nevű belső adatbázisnak. Ennek a rendszernek egy része nyilvános és a Legfelsőbb Bíróság weboldalán is közzéteszik elektronikus ügyként, ami a következő információt tartalmazza: az ügy azonosítója, az alsóbb fórumokon az üggyel kapcsolatban hozott ítéletek dátuma és száma, a Legfelsőbb Bíróság részlege, amelyhez az ügyet hozzárendelték, a Legfelsőbb Bírósághoz való beadás dátuma, a panasz típusa, amely miatt az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, a meghallgatás dátumára vonatkozó információ, információ arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság előtt lefolytatott eljárás befejeződött-e, az ügy végkimenetelére vonatkozó információ, és általában a Legfelsőbb Bíróság ítélete.

Litvániában a Legfelsőbb Bíróság és a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság jegyzőkönyvei az ügyek elosztását illetően nyilvánosak, és bárki hozzáférhet ezekhez a weboldalukon keresztül. Az ügyek elosztására vonatkozó jegyzőkönyv részletesen leírja, hogy hogyan osztották ki az ügyet, és hogy az informatikai rendszer által javasolt előadó bírót rendelték-e hozzá az ügyhöz, illetve ha nem, akkor a jegyzőkönyv rögzíti az elnök döntésének okait.

Más országokban nem értesítik hivatalosan az érintett feleket arról, hogy melyik bírót rendelték az ügyükhöz, de a bíróságtól érkező későbbi értesítés tartalmazza a bíró személyét, és/vagy érdeklődhetnek a bírósági irodánál (FI, DE, HU, SL, AT(A)).

4. Az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítékaiAz ügyek elosztása a különböző bírókhoz és kamarákhoz az ítélkezési gyakorlat eltéréseihez vezethet. Ezért a felmérés során megkérdeztük a válaszadókat, hogy hogyan történik a kirendelt ügyekkel kapcsolatos információcsere a bírók között. Az egyes legfelsőbb bíróságok különböző módszereket alkalmaznak az ítélkezési gyakorlat egységességének biztosítására, és az egyik legfelsőbb bíróság esetében még a bíróságon belül is több módszert alkalmaznak. Mivel az alkalmazott módszerek ennyire eltérőek, nem lehet csoportosítani a legfelsőbb bíróságok által alkalmazott megoldásokat. Ezért a következőkben néhány példát sorolunk fel az alkalmazott gyakorlatokra.

A Spanyolországi Legfelsőbb Bíróság dokumentációs egysége heti összefoglalókat tesz közzé a Legfelsőbb Bíróság ítéleteiről. Legalább havonta egyszer pedig összefoglalják a Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott legfontosabb ítéleteket. Az uniós jogszabályok összefoglalását naponta közzéteszik.

Az Észt Legfelsőbb Bíróság egyes kamarái eltérő technikákat alkalmaznak. Az egyik kamarában valamennyi ügyet megvitatják a kamara heti rendszerességgel tartott megbeszélésein, amelyen részt vesznek a bírók és a tanácsadók. Egy másik kamarában a határozattervezetet elküldik a kamara valamennyi tagjának, akik észrevételeket tehetnek és javasolhatják a szövegezés módosítását.

62

A Holland Legfelsőbb Bíróság olyan rendszert alkalmaz, amelyben a kamarán belül valamennyi függőben lévő ügyre felhívják valamennyi bíró figyelmét, még azokét is, akiket nem rendeltek hozzá az ügyhöz, és ők is részt vesznek a kamara meghallgatásán.

A Finnország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága és Németország Legfelsőbb Szövetségi Közigazgatási Bírósága a szakosodott kamarák létezését garanciának tekinti az ítélkezési gyakorlat eltéréseinek kiküszöbölésére. Finnország Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságának elnöke és igazgatója megteheti, hogy egy függőben lévő ügyet átirányít a Bíróság vagy a kamara plenáris ülésére. Németországban ha egy kamara el akar térni egy másik kamara ítéletétől, akkor meg kell kérdeznie a másik kamarához tartozó kollégákat, hogy fenntartják-e a múltban hozott ítéletüket. Ha igen, akkor a nagytanácsnak kell döntenie.

Lengyelországban a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény kifejezetten előírja, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak gondoskodnia kell a jogszabályoknak való megfelelésről, és a bírósági ítéletek egységességéről. Ennek a követelménynek a betartása érdekében a Lengyelországi Legfelsőbb Bíróságnak jogában áll, hogy határozatot fogadjon el és ezzel döntsön el jogi kérdéseket. A kamara elnöke tájékoztatja a Legfelsőbb Bíróság első elnökét a jogszabályok értelmezésével kapcsolatos eltérésekről, és a jogszabályok értelmezését egységesítő rendelet kiadásának szükségességéről. A Legfelsőbb Bíróság első elnökének jogában áll felkérni a Legfelsőbb Bíróságot, hogy hozzon döntést az általános hatáskörű bíróságok, a katonai bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság ítéletei közötti eltérésekkel kapcsolatban. Az első elnök ilyen felkérését egy hét bíróból álló bírósági testület vagy a Bíróság egy másik bővített testülete vizsgálja meg. Ha a Legfelsőbb Bíróság úgy dönt, hogy a benyújtott kérdés tisztázásra szorul, akkor állást kell foglalnia, amely kötelező érvényű a Legfelsőbb Bíróság többi paneljére is. Ha pedig nem, akkor nem ad ki állásfoglalást, hanem határozatot hoz, amely nem kötelező érvényű a Legfelsőbb Bíróság többi bírójára nézve.

Más országokban nem fordul elő, hogy eltérések jelentkeznek az ítélkezési gyakorlatban, mert a Bírság mérete miatt nincsenek különböző kamarák (IE, LU).

C. Ajánlások és legjobb gyakorlat

Tartsák be az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata által beazonosított minimumkövetelményeket az ügyek elosztására vonatkozóan

Az általános megállapítások között már megemlítettük az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata által beazonosított, az ügyek elosztásának rendszerére vonatkozó minimumkövetelményeket. Valamennyi legfelsőbb bíróságnak biztosítania kell, hogy az ügyek elosztására vonatkozó szabályai eleget tegyenek ezeknek a minimumkövetelményeknek.

A felmérés eredményei azt sugallják, hogy nem mindegyik legfelsőbb bíróság felel meg valamennyi minimumkövetelménynek. Például az ügyek elosztására vonatkozó szabályok még nem mindegyik bíróságnál átláthatóak vagy nem automatikusan nyilvánosak (pl. a törvényalkotásban vagy a legfelső bíróság weboldalán), és az adott ügyben érintett feleket sem mindig tájékoztatják automatikusan, hogy melyik bírót vagy kamarát jelölték ki az ügyhöz.

63

A legfelsőbb bíróságok modellként használhatnák a Spanyolországi Legfelsőbb Bíróság által elfogadott rendszert. Ebben a rendszerben az érintett feleket a Lexnet elnevezésű elektronikus tájékoztató rendszeren keresztül értesítik. Ha a felek kifogást szeretnének emelni egy bíró ellen, azt szintén a Lexnet rendszeren keresztül kell megtenniük.

Az ügyek elosztásának kritériumai között szerepel a bíró és a bírói testület függetlensége és pártatlansága is, valamint a bíró kompetenciája, tapasztalata és szakosodása, illetve a

súlyozott munkaterhelés.

Az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata által megállapított minimumkövetelmények előírják azt is, hogy az ügyeket előre megállapított objektív kritériumok alapján osszák el, amelyeket kötelező érvényű előírások határoznak meg, beleértve a bíró és a bírói testület függetlenségét és pártatlanságát, valamint a bíró kompetenciáját, tapasztalatát és szakosodását. Mindazonáltal azonban a bíróságok méretéből adódóan létezhetnek különbségek a kritériumok alkalmazásában. A kisebb legfelsőbb bíróságoknál például valószínűleg nem reális a szakosodott kamarák létrehozása.

A bíró függetlensége és pártatlansága mellett a bíró munkaterhelése is fontos kritérium, hiszen az ügyek egyenletes elosztása biztosítja az eljárások időben történő lefolytatását. Mivel az egy bíróhoz utalt ügyek száma nem mindig ad pontos képet az adott bíró leterheltségéről, az egyes bírók súlyozott munkaterhelését kell figyelembe venni. Az ügyforgalom és az egy ügy letárgyalásához szükséges idő nagyon eltérő lehet a különböző típusú ügyek esetén.

Például a polgári peres ügyeket összetettségük szerint különböző kategóriákba sorolhatjuk az alapján, hogy mennyi időre van szükség a rendezésükhöz: normál, átlagos és munkaigényes. Ha az adott ügyben új jogi kérdés merül fel, akkor az ügyet a munkaigényes kategóriába kell sorolni. Ha azonban az ügy nem adható be, akkor elképzelhető, hogy a normál kategóriába lehet sorolni. Extra „pontokat“ lehet adni bizonyos körülmények esetén, amelyek növelik a befektetett munkaórák számát (pl. a fő meghallgatás időtartama, az érintett felek magas száma).

A súlyozott elosztási rendszerre kiváló példát találunk Olaszországban, ahol a Legfelsőbb Bíróság összetettségi mutató segítségével sorolja be az ügyeket. Az egyes bírók között komplexitásukat tekintve egyenletesen osztják el az ügyeket. Az előzetes értékelést követően az összetettségi mutató számos paraméteren alapul, beleértve a felmerült jogi kérdések összetettségét és újszerűségét, az ügy tárgyát, az eligazítások számát, az érintett felek számát és az eligazítások oldalszámát. Az Olasz Legfelsőbb Bíróság egyik legfontosabb erősségeként tekint az ügyek elosztására használt módszerükre.

A Litván Legfelsőbb Bíróság és Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság által az ügyek elosztására használt informatikai rendszer is a bírók súlyozott munkaterhét veszi figyelembe úgy, hogy az egyes ügyeket összetettségük szerint 1-től 3-ig terjedő kategóriákba sorolja. Általánosságban véve egy bíróra nem szabad kettőnél több ügyet osztani ugyanazon a napon, és csak az egyik ügy lehet 3-as összetettségű.

A súlyozott elosztási rendszer alkalmazásához meg kell becsülni és értékelni kell az egyes típusú ügyek által generált munkaterhet. Ezek a becslések akkor lesznek fokozottan érvényesek, ha gyakorló bírókat is bevonnak a súlyozott elosztási rendszer kialakításába, és lehetőség nyílik irányelvek

64

megfogalmazására és visszajelzés adására a rendszer kialakításának teljes időszakában és azt követően is. Ez nem csak javítani fogja a rendszer minőségét, de az elfogadottságát is biztosítani fogja.118

3. Eljárások időtartamaAz eljárások hossza számos dologgal összefügghet. Jelen kutatás hatóköre az időkeretek és a statisztikai adatok alkalmazására és a nyilvánosság tájékoztatására korlátozódik az eljárás időtartamát illetően, illetve az igazságszolgáltatásban előforduló visszaélések visszaszorítására és az elektronikus dokumentumok használatára.

A. Általános megállapítások

1. Időkeretek és a feldolgozás időtartamaAz Európa Tanács Miniszteri Bizottsága úgy vélte, hogy „a büntetőjogi igazságszolgáltatási szervek működésének értékelésére kidolgozott rendszeres és folyamatos monitorozási eljárások alkalmazására van szükség, hogy fel lehessen mérni a hatékonyságot és a hatásosságot, illetve hogy népszerűsíteni lehessen a hasznos fejlesztéseket.“119 Ha nem mérik az eljárások időtartamát, akkor nem is lehet értékelni őket és javítani rajtuk.

Mint ahogy azt a bevezető részben már említettük, az időkeretek fontos eszközei annak, hogy mérhető célokat tűzzünk ki és olyan gyakorlatokat alkalmazzunk, amelyek biztosítják az eljárások időben történő lebonyolítását. Az időkeretek bevezetésének célja az eljárások időben történő lebonyolításának figyelemmel kísérése és optimalizálása.

a. Reális és mérhető időkeretek kialakításaAzok az egyének és szervezetek, akik és amelyek konkrét célokat tűznek ki maguk elé, rendszerint jobb teljesítményt nyújtanak, mint azok, aki csak bizonytalan célokat határoznak meg.120 Az a cél pedig, hogy az eljárás ne késsen sokat, nem elég konkrét.

118 European Caseflow Management Development Network, ‘Caseflow Management Handbook: Guide for Enhanced Court Administration in Civil Proceedings’ (European Caseflow Management Development Network 2016) 26 [Európai esetfolyam kezelés fejlesztési rendszer „Esetfolyam kezelési kézikönyv: Útmutató az optimalizált bírósági ügyintézéshez a polgári perek során“ (2016) 26] <www.lut.fi/documents/27578/419707/Caseflow+Management+Handbook+%28English%29_02122016.pdf/21819866-5667-4929-ad7a-26ddd2798a03> 2016. december 5-ei állapot119 Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 1995. szeptember 11-ei (95)12. számú ajánlása a büntetőjogi igazságszolgáltatás kezeléséről <https://wcd.coe.int/com.instranet.InstraServlet?command=com.instranet.CmdBlobGet&InstranetImage=536554&SecMode=1&DocId=527282&Usage=2> 2016. december 5-ei állapot120 European Caseflow Management Development Network, ‘Caseflow Management Handbook: Guide for Enhanced Court Administration in Civil Proceedings’ (European Caseflow Management Development Network 2016) 23 [Európai esetfolyam kezelés fejlesztési rendszer „Esetfolyam kezelési kézikönyv: Útmutató az optimalizált bírósági ügyintézéshez a polgári perek során“ (2016) 23] <www.lut.fi/documents/27578/419707/Caseflow+Management+Handbook+%28English%29_02122016.pdf/21819866-5667-4929-ad7a-26ddd2798a03> 2016. december 5-ei állapot

65

Az időkeretek mérhető célokat tűznek ki, amelyek nélkül nem lehet mérni és összehasonlítani az eljárások során felmerült késedelmet, amit a tényleges helyzet és az elvárt időkeret közötti különbségként lehet definiálni. Az időkeretek ugyancsak előfeltételei azon irányelveknek, amelyeket az eljárások időtartamának csökkentésére vezettek be. A statisztikák tehát fontos eszközök az igazságszolgáltatás adminisztrációjának vizsgálata és lefolytatása során. Az ENCJ megállapította, hogy az adatok összegyűjtése, feldolgozása és közzététele a bírói testület vagy egy független szerv hatáskörébe kell tartozzon, hogy ne sérüljön a bírók függetlensége; ilyenek például az igazságszolgáltatási tanácsok.121

Az időkereteket három szinten kell bevezetni: állami, bírósági és bírói szinten. Állami szinten a legfontosabb cél az, hogy átfogó küldetést és elképzelést határozzunk meg.122

Végül pedig az időkereteknek egyértelműen mérhetőnek és reálisnak kell lenniük, különben nem jelentenek hatékony eszközt az ügyek feldolgozása során.123

Az érintett felek támogatásaAz a folyamat, amelynek során a célokat meghatározzák, majdnem olyan fontos mint maguk az időkeretek.124 Az időkeretekre vonatkozó irodalom kihangsúlyozza annak fontosságát, hogy ezeket az időkereteket az érintett felek aktív támogatásával fejlesszék ki és alkalmazzák . Ilyenek például a bírósági személyzet és az ügyvédek. Az időkeretek meghatározásánál figyelembe kell venni az érintett felek elvárásait és véleményét. Ha az egyes bíróságoknak és bíróknak befolyásuk van ezekre a célkitűzésekre, akkor elkötelezettebbek lesznek a betartásuk mellett.125

121 Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „2010-2011. évi jelentés a bírósági ügyek időben történő rendezéséről“ (ENCJ 2011) 13 <www.encj.eu/images/stories/pdf/GA/Vilnius/report_on_timeliness.pdf> 2016. december 12-ei állapot122 European Caseflow Management Development Network, ‘Caseflow Management Handbook: Guide for Enhanced Court Administration in Civil Proceedings’ (European Caseflow Management Development Network 2016) 22 [Európai esetfolyam kezelés fejlesztési rendszer „Esetfolyam kezelési kézikönyv: Útmutató az optimalizált bírósági ügyintézéshez a polgári perek során“ (2016) 22] <www.lut.fi/documents/27578/419707/Caseflow+Management+Handbook+%28English%29_02122016.pdf/21819866-5667-4929-ad7a-26ddd2798a03> 2016. december 5-ei állapot123 (Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Bevált gyakorlatok gyűjteménye a bírósági eljárások időben történő lebonyolításával kapcsolatban“ (CEPEJ 2006) <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CEPEJ(2006)13&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=eff2fa&BackColorIntranet=eff2fa&BackColorLogged=c1cbe6&direct=true> 2016. december 5-ei állapot124 European Caseflow Management Development Network, ‘Caseflow Management Handbook: Guide for Enhanced Court Administration in Civil Proceedings’ (European Caseflow Management Development Network 2016) 21 [Európai esetfolyam kezelés fejlesztési rendszer „Esetfolyam kezelési kézikönyv: Útmutató az optimalizált bírósági ügyintézéshez a polgári perek során“ (2016) 21] <www.lut.fi/documents/27578/419707/Caseflow+Management+Handbook+%28English%29_02122016.pdf/21819866-5667-4929-ad7a-26ddd2798a03> 2016. december 5-ei állapot125 (Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Bevált gyakorlatok gyűjteménye a bírósági eljárások időben történő lebonyolításával kapcsolatban“ (CEPEJ 2006) <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CEPEJ(2006)13&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=eff2fa&BackColorIntranet=eff2fa&BackColorLogged=c1cbe6&direct=true> 2016. december 5-ei állapotEuropean Caseflow Management Development Network, ‘Caseflow Management Handbook: Guide for Enhanced Court Administration in Civil Proceedings’ (European Caseflow Management Development Network 2016) 21 [Európai esetfolyam kezelés fejlesztési rendszer „Esetfolyam kezelési kézikönyv: Útmutató az

66

Differenciált megközelítésAz időkeret hatékonyabbá tételéhez a bíróságoknak differenciált megközelítést kell alkalmazniuk 3 szinten.

Először is az időkereteknek a különböző eljárásfajták szerint eltérőnek kell lenniük. A kutatás azt mutatja, hogy például a büntetőjogi eljárások hamarabb lezajlanak, mint a polgári peres eljárások. Ezért különböző időkereteket kell megállapítani a különböző eljárásfajtákhoz.126

Másodszor az időkeretek megállapításánál figyelembe kell venni az eljárások fő szakaszait is, hogy hamar be lehessen azonosítani azokat az ügyeket, amelyekben fennakadásokra kerül sor.127

Harmadszor pedig figyelembe kell venni az ügyek különböző kategóriáit is, pontosabban véve az ügyek összetettségét. Ez egy több irányú megközelítés, amelynek során az egyes ügyeket az összetettségük alapján a különböző eljárások valamelyikéhez rendelik hozzá: létezik egy gyorsított megközelítés azon ügyek esetén, amelyek alig vagy egyáltalán nem igényelnek ítélkezést; egy normál megközelítés azokhoz az ügyekhez, amelyek esetében nincs szükség konferenciákra és meghallgatásokra, de ezt leszámítva nem tekinthetőek kivételesnek, és végül egy összetett megközelítés a különös figyelmet igénylő esetekhez.128

optimalizált bírósági ügyintézéshez a polgári perek során“ (2016) 21] <www.lut.fi/documents/27578/419707/Caseflow+Management+Handbook+%28English%29_02122016.pdf/21819866-5667-4929-ad7a-26ddd2798a03> 2016. december 5-ei állapot126 (Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Bevált gyakorlatok gyűjteménye a bírósági eljárások időben történő lebonyolításával kapcsolatban“ (CEPEJ 2006) <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CEPEJ(2006)13&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=eff2fa&BackColorIntranet=eff2fa&BackColorLogged=c1cbe6&direct=true> 2016. december 5-ei állapotAz Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 1995. szeptember 11-ei (95)12. számú ajánlása a büntetőjogi igazságszolgáltatás kezeléséről <https://wcd.coe.int/com.instranet.InstraServlet?command=com.instranet.CmdBlobGet&InstranetImage=536554&SecMode=1&DocId=527282&Usage=2> 2016. december 5-ei állapot127 (Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Bevált gyakorlatok gyűjteménye a bírósági eljárások időben történő lebonyolításával kapcsolatban“ (CEPEJ 2006) <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CEPEJ(2006)13&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=eff2fa&BackColorIntranet=eff2fa&BackColorLogged=c1cbe6&direct=true> 2016. december 5-ei állapotDavid C. Steelman, ‘Improving Caseflow Management: A Brief Guide’ [„Az esetfolyamok kezelésének javítása: Rövid útmutató“] (Állami Bíróságok Nemzeti Központja 2008) 6-7 <http://cdm16501.contentdm.oclc.org/cdm/ref/collection/ctadmin/id/1022> 2016. december 5-ei állapot128 David C. Steelman, ‘Improving Caseflow Management: A Brief Guide’ [„Az esetfolyamok kezelésének javítása: Rövid útmutató“] (Állami Bíróságok Nemzeti Központja 2008) 19-20 <http://cdm16501.contentdm.oclc.org/cdm/ref/collection/ctadmin/id/1022> 2016. december 5-ei állapot(Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Bevált gyakorlatok gyűjteménye a bírósági eljárások időben történő lebonyolításával kapcsolatban“ (CEPEJ 2006) <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CEPEJ(2006)13&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=eff2fa&BackColorIntranet=eff2fa&BackColorLogged=c1cbe6&direct=true> 2016. december 5-ei állapot

67

b. Az időkeretek érvényre juttatásaAz időkereteket támogató és érvényre juttató szervezeti környezetre kihat az igazságszolgáltatási rendszer intézményi környezete (pl. az igazságszolgáltatás szerkezete, a vezető bíró szerepe, a bírók belső függetlenségének figyelembe vétele stb.). Ezenkívül az ügyvédi kamaráknak és egyéb ügynökségeknek is támogatniuk kellene az időkeretek érvényre juttatását. Az ügyvédek is képesek befolyásolni az eljárások hosszát.129

Az időkeretek érvényre juttatását el lehet érni belső intézkedésekkel (pl. a bíróság menedzsere vagy a főbíró beavatkozása révén). A bírókat haladéktalanul tájékoztatni kell a késedelmekről. Ilyen esetben az ügyeket újra el lehet osztani, vagy ha a túlzott késedelmek a bírónak felróható okokra vezethetők vissza, akkor fegyelmi eljárásra is sor kerülhet. Ausztriában például a Linzi Kerületi Bíróságnál valamennyi bíró kap összesítést, amely tartalmazza a függőben lévő ügyek számát az ügy időtartama alapján besorolva. A bíróságok vezetői reagálnak erre az információra; egyenlőbben osztják el az ügyeket vagy fegyelmi eljárásokat indítanak. Továbbá az érintett felek kérelmezhetik a fellebbviteli bíróságnál, hogy állapítsanak meg egy időkorlátot az eljárás bizonyos szakaszaira, ha úgy érzik, hogy a bíró nem időben végzi el feladatait.130

A külső nyomás (pl. az ombudsman, a média vagy az ügyvédi kamara részéről) is segíthet az időkeretek bevezetésében, ha felhívja a figyelmet a bírósági eljárások időben történő lebonyolításának jelentőségére.131

c. Adatok monitorozásaA CEPEJ informatikai rendszerek használatáról szóló, 2016. évi jelentése szerint az államok és egyéb entitások nagy része úgy nyilatkozott, hogy statisztikai eszközöket vesz igénybe a bíróságok tevékenységének méréséhez. Ezek az eszközök vagy közvetlenül kapcsolódnak az ügyviteli rendszerhez, vagy nem, és használhatóak a beérkező, a folyamatban lévő és a függőben lévő ügyek megszámolására.132

129 (Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Bevált gyakorlatok gyűjteménye a bírósági eljárások időben történő lebonyolításával kapcsolatban“ (CEPEJ 2006) <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CEPEJ(2006)13&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=eff2fa&BackColorIntranet=eff2fa&BackColorLogged=c1cbe6&direct=true> 2016. december 5-ei állapot130 (Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Bevált gyakorlatok gyűjteménye a bírósági eljárások időben történő lebonyolításával kapcsolatban“ (CEPEJ 2006) <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CEPEJ(2006)13&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=eff2fa&BackColorIntranet=eff2fa&BackColorLogged=c1cbe6&direct=true> 2016. december 5-ei állapot131 (Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Bevált gyakorlatok gyűjteménye a bírósági eljárások időben történő lebonyolításával kapcsolatban“ (CEPEJ 2006) <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CEPEJ(2006)13&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=eff2fa&BackColorIntranet=eff2fa&BackColorLogged=c1cbe6&direct=true> 2016. december 5-ei állapot132 Az (Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Európai igazságszolgáltatási rendszerek. Az igazságszolgáltatás hatékonysága és minősége. Tematikus jelentés: Az informatika használata az európai bíróságoknál“ (24. sz. CEPEJ tanulmányok, CEPEJ 2016) 24 <www.coe.int/t/dghl/cooperation/cepej/evaluation/2016/publication/REV1/2016_2%20-%20CEPEJ%20Study%2024%20-%20IT%20Report%20-%20EN.pdf> 2016. december 12-ei állapot

68

A statisztikák elengedhetetlenek a bíróságok munkájának figyelemmel kíséréséhez.133 Ha nem mérik az eljárások időtartamát, akkor nem is lehet értékelni őket és javítani rajtuk. A folyamatos monitorozás így alapvető eleme az időkeretek meghatározásának és kialakításának. Ehhez a hagyományos bírósági statisztikáknál többre van szükség: az adatokat olyan jelentésekben kell rögzíteni, amelyek használhatóak a bírósági eljárások hosszának monitorozására és kiemelésére. Ez elvégezhető manuálisan vagy automatikus tájékoztatási rendszer segítségével.134

A CEPEJ átfogó kutatást végzett az igazságszolgáltatásban alkalmazott technológiák használatával kapcsolatban, és arra a következtetésre jutott, hogy bizonyos technológiák jelentősen befolyásolják az igazságszolgáltatás rendszerének hatékonyságát és minőségét. A számítógépes rendszerek alkalmazása a bírósági eljárások kezelésében jelentősen felgyorsítja az ügyek lebonyolítását.135 Még pontosabban – bár nem lehet egyértelmű kapcsolatot megállapítani a számítógépesítés és az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonysága között – a CEPEJ megállapításai az esetek rendezési arányával és az ügyek rendezésének időtartamával kapcsolatban azt sugallják, hogy a legtöbb államban és egyéb entitásnál jelentős fejlődés következett be, miután számítógépesítették a bíróságokat.136

Valós idejű adatok és korai figyelmeztetésAhhoz hogy a bíróságok megfelelően tudjanak reagálni a változó körülményekre és befolyásolni tudják a célok elérését, fontos, hogy a megfigyelési adatok pontos és valós idejű teljesítmény adatokon alapuljanak.137 A monitorozást ezért folyamatosan és valós időben kell végezni.

A kutatások azt igazolták, hogy a bíróságok korai ellenőrzése egyértelműen összefügg a polgári peres ügyek rendezési idejének csökkenésével. A gyakorlatban a korai ellenőrzés annyit jelent, hogy a monitorozás rögtön elkezdődik, az ügy tárgyalásának kezdetével egy időben. A bírósági iroda az első

133 Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „2010-2011. évi jelentés a bírósági ügyek időben történő rendezéséről“ (ENCJ 2011) 11 <www.encj.eu/images/stories/pdf/GA/Vilnius/report_on_timeliness.pdf> 2016. december 12-ei állapot134 (Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Bevált gyakorlatok gyűjteménye a bírósági eljárások időben történő lebonyolításával kapcsolatban“ (CEPEJ 2006) <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CEPEJ(2006)13&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=eff2fa&BackColorIntranet=eff2fa&BackColorLogged=c1cbe6&direct=true> 2016. december 5-ei állapot135 Az (Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Európai igazságszolgáltatási rendszerek. Az igazságszolgáltatás hatékonysága és minősége. Tematikus jelentés: Az informatika használata az európai bíróságoknál“ (24. sz. CEPEJ tanulmányok, CEPEJ 2016) 48 <www.coe.int/t/dghl/cooperation/cepej/evaluation/2016/publication/REV1/2016_2%20-%20CEPEJ%20Study%2024%20-%20IT%20Report%20-%20EN.pdf> 2016. december 12-ei állapot136 Az (Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Európai igazságszolgáltatási rendszerek. Az igazságszolgáltatás hatékonysága és minősége. Tematikus jelentés: Az informatika használata az európai bíróságoknál“ (24. sz. CEPEJ tanulmányok, CEPEJ 2016) 61 <www.coe.int/t/dghl/cooperation/cepej/evaluation/2016/publication/REV1/2016_2%20-%20CEPEJ%20Study%2024%20-%20IT%20Report%20-%20EN.pdf> 2016. december 12-ei állapot137 European Caseflow Management Development Network, ‘Caseflow Management Handbook: Guide for Enhanced Court Administration in Civil Proceedings’ (European Caseflow Management Development Network 2016) 24 [Európai esetfolyam kezelés fejlesztési rendszer „Esetfolyam kezelési kézikönyv: Útmutató az optimalizált bírósági ügyintézéshez a polgári perek során“ (2016) 24] <www.lut.fi/documents/27578/419707/Caseflow+Management+Handbook+%28English%29_02122016.pdf/21819866-5667-4929-ad7a-26ddd2798a03> 2016. december 5-ei állapot

69

iratok iktatása után egy olyan rendszert alkalmaz, amely szerint az ügyet egy meghatározott időben felülvizsgálják, hogy megállapítsák, hogy a következő várt esemény az ügy előrehaladásának belső szakaszaira vonatkozó időbeli követelményeknek megfelelően következett-e be. A monitorozási eljárás a bíróság automatikus ügyviteli rendszerének részét kell, hogy képezze. Továbbá a monitorozási folyamatnak folyamatosnak kell lennie, ami annyit jelent, hogy az egyes ellenőrzési pontok vagy események váltják ki a következő beütemezett ellenőrzési pontot.138

A CEPEJ 2016. évi jelentéséből az európai bíróságok által használt számítástechnikai eszközökről az tűnt ki, hogy a válaszadó államok és egyéb entitások mindegyike használt valamilyen elektronikus ügyviteli rendszert. Előfordul, hogy az elektronikus ügyviteli rendszerek rendelkeznek korai figyelmeztető funkciókkal, amelyek lehetővé teszik a proaktív ügyvitelt. Ezek a figyelmeztetések vonatkozhatnak például a határidőkre, hogy megelőzzék az ügyek felhalmozódását vagy az előre meghatározott határidők túllépését. Az elektronikus ügyviteli rendszerek elterjedtségével szemben az ilyen korai figyelmeztető eszközök használata a CEPEJ jelentés szerint sokkal korlátozottabb. 139 Finnországban például számos bíróságon a munkavállalók munkájának megtervezését elősegítendő bevezettek egy figyelmeztető rendszert az elvégzésre váró munka mennyiségének csökkentésére és a késedelmek kiküszöbölésére. Ha egy ügy az eljárás egy bizonyos pontján túllépi a meghatározott időkeretet, akkor figyelmeztető szimbólumok jelennek meg annak a személynek a listáján, aki az ügy következő szakaszának lebonyolításáért felel. A riasztási listákat naponta frissítik.

(Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága által az időbeosztásra használt ellenőrzőlista hasznos eszköz lehet a bíróságoknak, akik be akarják vezetni vagy optimalizálni szeretnék az időkeretek használatát.140

2. Statisztikai adatok és a nyilvánosságnak szóló információkNem csak annak van jelentősége, hogy általános információkat tegyünk közzé weboldalakon az igazságszolgáltatási rendszerről, hanem annak is, hogy a bíróságokat igénybe vevő személyeket is tájékoztassák az adott bírósági eljárás várható időkeretéről. Ezzel az információval csak azok az államok tudnak szolgálni, amelyek hatékony ügyviteli rendszert alkalmaznak. A CEPEJ kutatás szerint egyre több tagállam vállalja, hogy legalább bizonyos körülmények között minden nehézség ellenére (a bíróságok által kezelt ügyek számának növekedése vagy az adott ügy összetettsége megnehezítik ennek a követelménynek a teljesítését) rendelkezésre bocsátja ezt az információt.141 A bírósági

138 D. C. Steelman, ‘Improving Caseflow Management: A Brief Guide’ [„Az esetfolyamok kezelésének javítása: Rövid útmutató“] (Állami Bíróságok Nemzeti Központja 2008) 8 <http://cdm16501.contentdm.oclc.org/cdm/ref/collection/ctadmin/id/1022> 2016. december 5-ei állapot139 Az (Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Európai igazságszolgáltatási rendszerek. Az igazságszolgáltatás hatékonysága és minősége. Tematikus jelentés: Az informatika használata az európai bíróságoknál“ (24. sz. CEPEJ tanulmányok, CEPEJ 2016) 22-23 <www.coe.int/t/dghl/cooperation/cepej/evaluation/2016/publication/REV1/2016_2%20-%20CEPEJ%20Study%2024%20-%20IT%20Report%20-%20EN.pdf> 2016. december 12-ei állapot140 (Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Ellenőrzőlista bírósági eljárások időben történő lebonyolításához“ (CEPEJ 2005) <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CEPEJ(2005)12&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=rev&BackColorInternet=eff2fa&BackColorIntranet=eff2fa&BackColorLogged=c1cbe6&direct=true> 2016. december 12-ei állapot141 Az (Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Európai igazságszolgáltatási rendszerek. Az igazságszolgáltatás hatékonysága és minősége. 2016-os kiadás

70

ügyekben érintett személyek tájékoztatásán és azon túl, hogy ezáltal javítják a bíróságokhoz való hozzáférést, a bíróság felelősséggel tartozik a nyilvánosság felé a bíróság működéséért, beleértve az ügyek késedelem nélküli feldolgozását is. Az átláthatóság előmozdítása érdekében a munkaterhelésre és a bírósági ügyek lebonyolításának időtartamára vonatkozó statisztikákat is közzé kellene tenni.142

3. Az igazságszolgáltatásban előforduló visszaélések kiküszöböléseA bíróság nem az egyetlen entitás, amely befolyásolja az eljárások időtartamát. Előfordul, hogy az érintett feleknek van okuk arra, hogy lassítsák az eljárást vagy visszaéljenek a bírósági tárgyaláshoz való joggal. Kizárólag a bírók tudják az ügyben érintett felek érdekeitől függetlenül irányítani az eljárás sebességét. Ezért a vonatkozó szakirodalomban hangsúlyozzák, hogy proaktív szerepet kell játszaniuk az ügyvitelben, hogy biztosítva legyen az ügyek tisztességes és időben történő rendezése.143

Ennek a proaktív megközelítésnek az egyik eleme és a sikeres ügyviteli rendszerek alapvető jellemzője a konkrét és hitelt érdemlő dátumok meghatározása az egyes eljárásokkal kapcsolatban. Ha a résztvevők nem hisznek benne, hogy a meghallgatásokra ténylegesen sor fog kerülni az előre meghatározott napon és időben, akkor nem fognak felkészülni rá. A bíróságnak ésszerű, de szigorú szabályozást kell alkalmaznia, amely korlátot szab az eljárások késleltetésének.144

A CEPEJ felhívta a figyelmet arra is, hogy „fel kell lépni a bírósági eljárások szándékos és tudatos késleltetése ellen“, és eljárási szankciókat kell alkalmazni (a felek és képviselőik ellen), ha valaki késlelteti az eljárást és rosszhiszeműen viselkedik. „Ha egy jogi szakmát gyakorló személy

(2014. évi adatok)“ (23. sz. CEPEJ tanulmányok, CEPEJ 2016) 178 <http://www.coe.int/t/dghl/cooperation/cepej/evaluation/2016/publication/CEPEJ%20Study%2023%20report%20EN%20web.pdf> 2016. december 5-ei állapot142 Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „2010-2011. évi jelentés a bírósági ügyek időben történő rendezéséről“ (ENCJ 2011) 11 <www.encj.eu/images/stories/pdf/GA/Vilnius/report_on_timeliness.pdf> 2016. december 12-ei állapot(Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Bevált gyakorlatok gyűjteménye a bírósági eljárások időben történő lebonyolításával kapcsolatban“ (CEPEJ 2006) <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CEPEJ(2006)13&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=eff2fa&BackColorIntranet=eff2fa&BackColorLogged=c1cbe6&direct=true> 2016. december 5-ei állapot143 (Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „A bírósági eljárások időtartama az Európa Tanács tagállamaiban az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata alapján“ (CEPEJ 2006) 43 <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&id=1073329&Site=COE&direct=true> 2016. december 12-ei állapotEuropean Caseflow Management Development Network, ‘Caseflow Management Handbook: Guide for Enhanced Court Administration in Civil Proceedings’ (European Caseflow Management Development Network 2016) 14 [Európai esetfolyam kezelés fejlesztési rendszer „Esetfolyam kezelési kézikönyv: Útmutató az optimalizált bírósági ügyintézéshez a polgári perek során“ (2016) 14] <www.lut.fi/documents/27578/419707/Caseflow+Management+Handbook+%28English%29_02122016.pdf/21819866-5667-4929-ad7a-26ddd2798a03> 2016. december 5-ei állapot144 (Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Bevált gyakorlatok gyűjteménye a bírósági eljárások időben történő lebonyolításával kapcsolatban“ (CEPEJ 2006) 10 <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CEPEJ(2006)13&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=eff2fa&BackColorIntranet=eff2fa&BackColorLogged=c1cbe6&direct=true> 2016. december 5-ei állapotDavid C. Steelman, ‘Improving Caseflow Management: A Brief Guide’ [„Az esetfolyamok kezelésének javítása: Rövid útmutató“] (Állami Bíróságok Nemzeti Központja 2008) 1 <http://cdm16501.contentdm.oclc.org/cdm/ref/collection/ctadmin/id/1022> 2016. december 5-ei állapot

71

nagymértékben visszaél az eljárási jogokkal vagy jelentősen késlelteti az eljárásokat, akkor jelenteni kell az illetékes szakmai szervezetnek.“145

4. Elektronikus dokumentumok Az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának növelésén túl az informatikai eszközök is javíthatják a bíróságok és a bíróságon dolgozó szakemberek vagy a bíróságok és a bíróságokat igénybe vevő személyek közötti kapcsolatot. Ennek a jelentésnek a bíróságok kommunikációjával foglalkozó V. részében bemutatunk néhány ehhez a kérdéshez kapcsolódó példát. Ezeket a kapcsolatokat a bíróság és az ügyvédek közötti elektronikus kommunikáció révén is javítani lehet, például az ügyeket e-mail vagy valamely elektronikus alkalmazás segítségével is a bíróság elé lehet vinni vagy elektronikusan is be lehet nyújtani a memorandumokat a bíróságon.

Az elektronikus információcsere gyorsabb és költséghatékonyabb, mint a papír alapú kommunikáció. Az időben történő, tisztességes és költséghatékony kommunikáció a bíróság és a felek között fontos szempontja a hatékony ügyvitelnek.146

Az elektronikus kommunikáció célja azonban nem kizárólag a kommunikáció elősegítése és felgyorsítása, hanem a dokumentumok bírósági kezelésének optimalizálása is az ügy tárgyalásra való előkészítésének vagy az írásos ítélet elkészítésének során.147 Ezt a célt nem lehet teljes mértékben elérni, ha a feleknek be kell nyújtaniuk az elektronikusan beküldött dokumentumok papír-alapú változatát is. Az egyik ok, amiért még mindig be kell nyújtani a papír-alapú dokumentumot is, az, hogy az elektronikus dokumentum integritása és forrása nem mindig vizsgálható meg. Ezért az országoknak meg kellene fontolniuk az elektronikus aláírás bevezetését a bíróságok, a bíróságok szolgáltatásait igénybe vevő entitások és a bíróságon dolgozó szakmai személyzet közötti kommunikáció során. Az elektronikus aláírás a digitális kulcs-kezelő rendszer segítségével garantálja az elektronikus dokumentumok integritását. Az elektronikus aláírásnak rendelkeznie kell bizonyos jellemzőkkel, és a bíróságoknak el kell fogadniuk mint autentikus, hamisíthatatlan, nem újra felhasználható, védett és érvényességét tekintve megkérdőjelezhetetlen

145 (Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Átdolgozott Saturn iránymutatások a bírósági eljárások időben történő lebonyolításával kapcsolatban“ (CEPEJ 2014) 4 <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CEPEJ(2014)16&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=DBDCF2&BackColorIntranet=FDC864&BackColorLogged=FDC864&direct=true> 2016. december 12-ei állapot146 European Caseflow Management Development Network, ‘Caseflow Management Handbook: Guide for Enhanced Court Administration in Civil Proceedings’ (European Caseflow Management Development Network 2016) 30 [Európai esetfolyam kezelés fejlesztési rendszer „Esetfolyam kezelési kézikönyv: Útmutató az optimalizált bírósági ügyintézéshez a polgári perek során“ (2016) 30] <www.lut.fi/documents/27578/419707/Caseflow+Management+Handbook+%28English%29_02122016.pdf/21819866-5667-4929-ad7a-26ddd2798a03> 2016. december 5-ei állapot147 Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „2010-2011. évi jelentés a bírósági ügyek időben történő rendezéséről“ (ENCJ 2011) 27 <www.encj.eu/images/stories/pdf/GA/Vilnius/report_on_timeliness.pdf> 2016. december 12-ei állapotEuropean Caseflow Management Development Network, ‘Caseflow Management Handbook: Guide for Enhanced Court Administration in Civil Proceedings’ (European Caseflow Management Development Network 2016) 32 [Európai esetfolyam kezelés fejlesztési rendszer „Esetfolyam kezelési kézikönyv: Útmutató az optimalizált bírósági ügyintézéshez a polgári perek során“ (2016) 32] <www.lut.fi/documents/27578/419707/Caseflow+Management+Handbook+%28English%29_02122016.pdf/21819866-5667-4929-ad7a-26ddd2798a03> 2016. december 5-ei állapot

72

aláírást. Ennek ellenére a CEPEJ jelentés szerint jelenleg két tagállamból kevesebb mint egy engedélyezi a dokumentumok elektronikus aláírását.148

5. A beérkező ügyek növekvő mennyiségeMég ha egy legfelsőbb bíróság be is vezeti a fent említett valamennyi intézkedést, akkor is lehetséges, hogy az eljárások időtartama nőni fog a jelentős mennyiségű beérkező ügy miatt. Felmerül tehát a kérdés, hogy mit tegyen egy legfelsőbb bíróság ilyen helyzetben.

Ha rugalmas rendszert vezetnek be az ügyek elosztására, az segíthet a bíróságnak abban, hogy jobban alkalmazkodjon a beérkező ügyek mennyiségében bekövetkező előre nem látható változásokhoz.149 A Miniszteri Bizottság az ügyforgalmat és a leterheltséget érvényes indoknak tekinti arra, hogy újra elosszák az ügyeket a bírók között, amennyiben az ilyen döntéseket objektív kritériumok alapján hozzák meg és a bírók függetlensége adott.150

Hollandiában, Dániában és Svédországban például a bírókból úgynevezett „repülő brigádokat“ hoztak létre. Ezeket a brigádokat a szükségleteknek megfelelően vetik be ítéletek megfogalmazására olyan kerületi bíróságoknál, amelyek átmenetileg nem tudnak megküzdeni a munka mennyiségével.151

Egy másik lehetséges intézkedés a bírók áthelyezése a bíróságok között. Hollandiában például a bírók bármelyik körzetben hozhatnak ítéleteket. Az egyik körzetben bíróként vannak alkalmazásban, míg az összes többi körzetben helyettes bíróként. Így a bírók problémamentesen foglalkozhatnak egy másik bíróság ügyeivel.152 A CCJE hangsúlyozza, hogy az ilyen mértékű rugalmasság egyrészt kívánatos, másrészt viszont tiszteletben kell tartani az egyes bírók függetlenségét, és ezért bele kell egyezniük, hogy egy másik bírót helyezzenek át a körzetükbe.153

A további intézkedések között lehet még a szabad állások betöltése vagy a bírósági asszisztensek számának növelése. 148 Az (Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Európai igazságszolgáltatási rendszerek. Az igazságszolgáltatás hatékonysága és minősége. Tematikus jelentés: Az informatika használata az európai bíróságoknál“ (24. sz. CEPEJ tanulmányok, CEPEJ 2016) 29-38 <www.coe.int/t/dghl/cooperation/cepej/evaluation/2016/publication/REV1/2016_2%20-%20CEPEJ%20Study%2024%20-%20IT%20Report%20-%20EN.pdf> 2016. december 12-ei állapot149 (Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Bevált gyakorlatok gyűjteménye a bírósági eljárások időben történő lebonyolításával kapcsolatban“ (CEPEJ 2006) <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CEPEJ(2006)13&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=eff2fa&BackColorIntranet=eff2fa&BackColorLogged=c1cbe6&direct=true> 2016. december 5-ei állapot150 Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2010. november 17-ei (2010)12. számú ajánlása és indoklás a bíróknak: függetlenség, hatékonyság és felelősségi körök, 24 <www.coe.int/t/dghl/standardsetting/cdcj/CDCJ%20Recommendations/CMRec(2010)12E_%20judges.pdf> 2016. december 5-ei állapot151 Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „2010-2011. évi jelentés a bírósági ügyek időben történő rendezéséről“ (ENCJ 2011) 22 <www.encj.eu/images/stories/pdf/GA/Vilnius/report_on_timeliness.pdf> 2016. december 12-ei állapot152 Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „2010-2011. évi jelentés a bírósági ügyek időben történő rendezéséről“ (ENCJ 2011) 21 <www.encj.eu/images/stories/pdf/GA/Vilnius/report_on_timeliness.pdf> 2016. december 12-ei állapot153 Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 6. sz. vélemény (2004) az Ésszerű határidőn belüli tisztességes eljárás és a Bírók szerepe a bírósági tárgyalásokon figyelembe véve a viták rendezésének alternatív módjait témákban<https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&id=1046389&Site=COE&direct=true> 2016. december 13-ai állapot

73

A legfelsőbb bíróság speciális feladataira tekintettel felmerül a kérdés, hogy ezeket az intézkedéseket maga a legfelsőbb bíróság is alkalmazhatja-e.

Végül pedig hangsúlyozni szeretnénk, hogy a bíróságok túlterhelését, és ezáltal a lemaradások előfordulását, illetve a bírósági eljárások elhúzódását úgy lehet elkerülni, ha az európai országok korlátozásokat vezetnek be arra nézve, hogy milyen esetben van lehetőség a legfelsőbb bíróság elé vinni egy ügyet.154 Annak biztosítására, hogy a legfelsőbb bíróság elegendő kapacitással rendelkezzen felügyeleti szerepe betöltésére a jogszabályok egyöntetű alkalmazását és kidolgozását illetően az egyes országok törvényalkotóinak meg kellene fontolniuk a különböző szűrési mechanizmusok bevezetését, mint például a legfelsőbb bíróságnál való fellebbezés jogalapja vagy az ügy értékén alapuló szűrő. Ennek során a törvényhozó entitásnak biztosítania kell, hogy az alkalmazott intézkedések összhangban legyenek az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkében foglalt rendelkezésekkel. A felsőbb bíróságok esetében az Emberi Jogok Európai Bírósága által alkalmazott ítélkezési gyakorlat értelmében a fellebbezésre vonatkozó jogalapokra vonatkozó rendszernek összhangban kell lennie az Emberi Jogok Európai Egyezményével és a legfelsőbb bírósághoz benyújtott fellebbezések engedélyezése további formális követelményektől is függhet. 155

6. Összefüggések az informatikai eszközök használata és a bírósági eljárások időtartama között

A bírósági eljárások időtartamának csökkentésére javasolt számos intézkedés magában foglalja az informatikai eszközök használatát (pl. elősegíti a monitorozást és a statisztikai adatok gyűjtését az eljárások hosszával kapcsolatban). A CEPEJ által végzett kutatásból azonban kitűnik, hogy az informatikai eszközök megfelelő szintű használata nem hozható szisztematikusan kapcsolatba a bírság magas fokú teljesítményével. Valójában az informatikai eszközök használata önmagában nem célja, hanem csak eszköze a teljesítmény javításának. A bíróság hatékonyságát egyéb szempontok is befolyásolják, mint például a rendelkezésre bocsátott erőforrások, amelyeket szintén 154 European Caseflow Management Development Network, ‘Caseflow Management Handbook: Guide for Enhanced Court Administration in Civil Proceedings’ (European Caseflow Management Development Network 2016) 12 [Európai esetfolyam kezelés fejlesztési rendszer „Esetfolyam kezelési kézikönyv: Útmutató az optimalizált bírósági ügyintézéshez a polgári perek során“ (2016) 12] <www.lut.fi/documents/27578/419707/Caseflow+Management+Handbook+%28English%29_02122016.pdf/21819866-5667-4929-ad7a-26ddd2798a03> 2016. december 5-ei állapot(Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Bevált gyakorlatok gyűjteménye a bírósági eljárások időben történő lebonyolításával kapcsolatban“ (CEPEJ 2006) <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CEPEJ(2006)13&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=eff2fa&BackColorIntranet=eff2fa&BackColorLogged=c1cbe6&direct=true> 2016. december 5-ei állapot155 Rusen Ergec, ‘Preventing Backlog in Administrative Justice. General Report’ [„Az elmaradások elkerülése a közigazgatási igazságszolgáltatásban. Általános jelentés“] (az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetségének 2010. évi XXII. Kongresszusa), 3–9 <www.juradmin.eu/colloquia/2010/General_Report_2010_EN.pdf> 2017. március 13-ai állapotEuropean Caseflow Management Development Network, ‘Caseflow Management Handbook: Guide for Enhanced Court Administration in Civil Proceedings’ (European Caseflow Management Development Network 2016) 13 [Európai esetfolyam kezelés fejlesztési rendszer „Esetfolyam kezelési kézikönyv: Útmutató az optimalizált bírósági ügyintézéshez a polgári perek során“ (2016) 13] <www.lut.fi/documents/27578/419707/Caseflow+Management+Handbook+%28English%29_02122016.pdf/21819866-5667-4929-ad7a-26ddd2798a03> 2016. december 5-ei állapotMatthias Van der Haegen, ‘Het Hof van Cassatie op het Kruispunt van Publieke en Private Belangen: Pleidooi voor een Versterking van de Cassatierechtspraak’ (2015) Tijdschrift voor Privaatrecht 1235, 1258-1259

74

nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az informatikai eszközök használata javíthat a bíróság hatékonyságán (és ezáltal az eljárások hosszán), de be kell ágyazni a szervezet munkafolyamataiba a változáskezelési irányelvekkel együtt, amelyek valamennyi érintett félre vonatkoznak. A CEPEJ a következő következtetést vonta le: „Bár az informatika elengedhetetlen, a teljesítmény javításának nem az egyetlen kulcsa.“156

B. A felmérés eredménye

1. Időkeretek és a feldolgozás időtartamaA fent említett irodalomból kitűnik, hogy az időkeretek bevezetése várhatóan pozitív hatással lesz a bírósági eljárások időtartamára. Ennek ellenére a legtöbb legfelsőbb bíróság még nem vezette be az időkereteket (CZ, EE, IE, IT, LU, PL, PL(A), HU, LT(A), SK, ES, AT(A), AT, PT).

Egyelőre csak néhány legfelsőbb bíróságnál vezették be az időkereteket (NL, FI, DE, SE(A), SL, LV), de nem mindegyiknél ugyanazon a szinten. Hollandia Legfelsőbb Bírósága meghatározott egy általános időkeretet: a cél az, hogy a végleges ítélet az esetek 90%-nál egy éven belül megszülessen. Nem vezettek be azonban időkereteket a különböző típusú eljárásokra és a különböző eljárási szakaszokra vonatkozóan. Velük ellentétben Finnország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága különböző időkereteket vezetett be az eljárások egyes szakaszaira és az eljárások egészére is. Az időkereteket egy munkacsoport határozta meg, amely a személyzet különböző csoportjainak képviselőiből áll.

A Lettországi Legfelsőbb Bíróság polgári és büntetőjogi részlege célokat határozott meg az eljárások időtartamát illetően a részleg munkatervében, amelyeket a Legfelsőbb Bíróság főbírója fogad el.

Egyes legfelsőbb bíróságoknál nem vezettek be ugyan „optimális időkereteket“, de a törvények előírják az ügyek feldolgozására vonatkozó speciális feltételeket (pl. az ítéletnek a meghallgatást követően egy bizonyos számú napon belül kell megszületnie) (pl. CZ, HU, LT, LT(A), SK, ES, PT, PT(A), RO). A jogszabályokban rögzített határidők hátránya, hogy nem tudják figyelembe venni az egyes ügyek jellegét és összetettségét. Következésképpen előfordul, hogy nem biztosítják az eljárás és az ítélet minőségét.157

Egyes legfelsőbb bíróságok következetesen és folyamatosan monitorozzák az ügyek előrehaladását, mégpedig digitális eszközökkel (NL, FI, HU, ES, SL, LV, PT(A), LT). A Szlovén Legfelsőbb Bíróság külön kiemelte, hogy az ügyek rögzítésére használt elektronikus jegyzékük figyelmeztető rendszerrel van ellátva. Ilyen korai figyelmeztető rendszert a magyarországi Kúriánál is alkalmaznak.

A felmérés eredményei azonban azt mutatják, hogy a legtöbb legfelsőbb bíróság nem monitorozza konzisztensen vagy hivatalosan az egyes ügyek előrehaladását, hanem ezt a feladatot például a

156 Az (Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Európai igazságszolgáltatási rendszerek. Az igazságszolgáltatás hatékonysága és minősége. Tematikus jelentés: Az informatika használata az európai bíróságoknál“ (24. sz. CEPEJ tanulmányok, CEPEJ 2016) 5 és 66 <www.coe.int/t/dghl/cooperation/cepej/evaluation/2016/publication/REV1/2016_2%20-%20CEPEJ%20Study%2024%20-%20IT%20Report%20-%20EN.pdf> 2016. december 12-ei állapot157 Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „2010-2011. évi jelentés a bírósági ügyek időben történő rendezéséről“ (ENCJ 2011) 14 <www.encj.eu/images/stories/pdf/GA/Vilnius/report_on_timeliness.pdf> 2016. december 12-ei állapot

75

kamara elnökére, az érintett bíróra vagy a bírósági irodára hagyják (EE, DE, IE, IT, PL, PL(A), LT(A), SK, AT(A), AT, RO). A Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bírósága kijelentette, hogy ugyan nem vezetett be időkereteket, de statisztikai eszközökkel monitorozza az ügyek átlagos időtartamát, és azon ügyek számát, amelyek rendezése meghaladja az egy évet.

2. Statisztikai adatok és a nyilvánosságnak szóló információkA legfelsőbb bíróságok többsége évente tesz közzé információt az eljárások időtartamával kapcsolatban, mégpedig általában az éves jelentésükben és/vagy a weboldalukon (CZ, NL, DE, IT, LU, PL, PL(A), HU, LT, LT(A), ES, AT(A), LV, PT(A)). Egyes legfelsőbb bíróságok ezen adatokat gyakrabban teszik közzé. Finnország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága és a Lengyelországi Legfelsőbb Bíróság büntetőjogi és katonai kamarája havonta jelenteti meg a statisztikai adatokat a weboldalán, mind az általános, mind pedig az eljárások főbb tárgyaihoz tartozó adatokat. A Szlovén Legfelsőbb Bíróság ezeket az adatokat negyedévente teszi közzé.

A többi legfelsőbb bíróság nem tesz közzé hivatalos adatokat az eljárások átlagos hosszát illetően (EE, IE, SK,158 SE, SE(A), AT, PT).

Az erre a kérdésre választ adó legfelsőbb bíróságok felhívták a figyelmet arra, hogy rendszerint nincs különbség az uniós jogot is érintő és a többi ügy között (CZ, IE, LU, PL(A), HU, LT, SK, ES, AT(A), AT, PT, RO), de növeli az eljárások időtartamát az Európai Bíróság előzetes döntéshozatalára vonatkozó kérelem benyújtása. Általánosságban véve azonban nem állnak rendelkezésre ebben a témában hivatalos adatok vagy statisztikák.

3. A visszaélések kiküszöbölése az igazságszolgáltatásbanSzinte minden egyes legfelsőbb bíróság jelezte, hogy hozhatnak intézkedéseket a bírósági eljáráshoz való joggal kapcsolatos visszaélések kiküszöbölése érdekében (pl. a rosszhiszeműen pereskedő vagy olyan felekkel kapcsolatban, akik megpróbálják akadályozni vagy hátráltatni a bírósági eljárásokat). Kizárólag a Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bírósága jelezte, hogy nem áll jogában ilyen intézkedéseket hozni.

Intézkedések, amelyeket a legfelsőbb bíróság hozhat a bírósági eljáráshoz való joggal kapcsolatos visszaélések megelőzésére. Ezen intézkedések közé tartozik a jogi költségek megfizettetése a másik féllel (pl. LT, LT(A), FI, PT), bírságok kiszabása (pl. HU, LT, LT(A), SK, SL, LV, PT, PT(A)), későn benyújtott információk elfogadhatatlanná nyilvánítása (pl. LT, LT(A), EE, PL, SK), a keresetet visszavontnak tekinthetik, ha az egyik fél nem jelenik meg az első meghallgatáson (pl. SL), megváltoztathatatlan dátumok a meghallgatásokhoz (pl. a Szlovén Legfelsőbb Bíróságnál kizárólag valamely fél komoly betegsége miatt lehet elhalasztani egy meghallgatást).

A módosított Holland Igazságszolgáltatási törvényt bár nem kifejezetten ebből a célból fogadták el, de hasznos eszköz a bírósági eljáráshoz való joggal kapcsolatos visszaélések megelőzésére. Ez a törvény lehetővé teszi, hogy Hollandia Legfelsőbb Bírósága haladéktalanul tárgyalásra

158 A Szlovák Igazságügyi Minisztérium diagrammokat tesz közzé az eljárások időtartamára vonatkozóan, de ezek a statisztikák valamennyi bíróság eljárásának átlagos időtartamát jelenítik meg, nem pedig kifejezetten a legfelsőbb bíróságon tárgyalt ügyekét.

76

alkalmatlannak nyilvánítsa a fellebbezéseket már az eljárás kezdetén, ha az eljárás nyilvánvalóan nem vezetne az ítélet érvénytelenítéséhez, vagy ha a kérelmező nem tartja az ügyet elég fontosnak. Hollandia Legfelsőbb Bírósága szerint ez az eljárás igen hasznos. A Legfelsőbb Bíróság büntetőjogi kérdésekkel foglalkozó szekciója számára, amelynek számos megalapozatlan fellebbezéssel kell foglalkoznia, különösen előnyös volt ennek az új szabálynak a bevezetése. A rendezésre váró büntetőügyek száma rövid időn belül néhány ezerről szinte nullára csökkent, habár az utóbbi időben a büntetőperek száma növekedni kezdett.

Az Észt Legfelsőbb Bíróság jelezte, hogy nem számítanak sürgető problémának a bírósági eljáráshoz való joggal kapcsolatos visszaélések, mivel a Legfelsőbb Bíróságnak jogában áll eldöntenie, hogy egy ügy tárgyalásra alkalmas-e vagy sem. Ha egy ügyet tárgyalásra alkalmasnak ítélnek, akkor határidőket szabnak meg a felek részére. Ha ezeket a határidőket nem tartják be, akkor a Legfelsőbb Bíróságnak nem kötelessége elfogadni a felek által benyújtott adatokat.

Ugyanez vonatkozik Írország Legfelsőbb Bíróságára és Litvánia Legfelsőbb Bíróságára: a rosszindulatú pereskedők fellebbezését nem ítélik tárgyalásra alkalmasnak a legfelsőbb bíróságon. Az Olasz Legfelsőbb Bíróság is jelezte, hogy az eljárásra alkalmasság kritériumainak szigorítása kiváló megoldást jelent.

Amint már fent kifejtettük, többek között úgy is meg lehet akadályozni, hogy a felek késleltessék az eljárást, hogy proaktívan előremozdítjuk az ügyvitelt, illetve konkrét és ésszerű időpontokat tűzünk ki az eljárásokhoz.

Gyakran a legfelsőbb bíróságokon dolgozó bírók vagy a bírósági iroda felel a meghallgatások időpontjának kitűzéséért (pl. CZ, EE, NL, DE, IE, IT, LU, PL, PL(A), HU, LT, LT(A), SK, ES, SE, SE(A), AT(A), SL, AT, PT(A)) és az ítélet kihirdetéséért (pl. CZ, FI, IE, IT, LU, HU, SK, ES, SE, SE(A), AT, PT(A)). A felmérés nem tett fel kérdést a legfelsőbb bíróságok által alkalmazott folytonossági szabályról (például indokolt esetben szükséges lehet a folytonosság biztosítása).

Előfordul, hogy a törvény időkeretet ír elő az ítélet kihirdetésére (pl. az utolsó bírósági tárgyalás időpontjától számított 30 napon belül vagy a kérelmek és dokumentumok benyújtására előírt időszak végétől számított 30 napon belül) (pl. EE, PL, LT, LT(A), SL). Ennek az a hátránya, hogy ezek a fix célnapok figyelmen kívül hagyják az adott ügy sajátosságait.

4. Elektronikus dokumentumok

Legfelsőbb bíróságElektronikus dokumentumkezelő rendszer

Elektronikus aláírás

Ausztria XAusztria (Közigazgatási Bíróság) XBelgium XCiprus Nincs információ Nincs információCseh Köztársaság X XÉsztország X XFinnország XNémetország X X

77

Magyarország X XÍrország XOlaszország Nincs információLettország X XLitvánia X XLitvánia (Közigazgatási Bíróság) X XLuxemburgHollandia XLengyelország XLengyelország (Közigazgatási Bíróság)PortugáliaPortugália (Közigazgatási Bíróság) XRománia XSzlovákia XSzlovénia X XSpanyolországSvédországSvédország (Közigazgatási Bíróság)Összesen (26) 16 10

a. Elektronikus dokumentumkezelő rendszer Sok legfelsőbb bíróság rendelkezik elektronikus dokumentumkezelő rendszerrel, amelynek segítségével a bírók és a többi személyzet megtalálhatják az ügyekkel kapcsolatos információkat és amely tartalmazza az ügyhöz tartozó valamennyi vagy bizonyos ügyiratokat (CZ, EE, NL,159 FI, DE,160 IE,161 PL,162 HU, LT, LT(A),163 AT, AT(A), SL,164 LV, RO, BE).

A Spanyol Legfelsőbb Bíróság Szociális és munkaügyi kamarája ezzel kapcsolatban egy kísérleti projektet valósít meg. Az elektronikus dokumentumkezelő rendszer tartalmazza az alsóbb szintű bíróság elektronikus fájljait, a felek közötti kommunikációt, az elektronikusan megírt ítéleteket és a jogerős ítélet elektronikus aláírását. Előreláthatólag 2017 végére fogják teljesen kihasználni az

159 Ennél a legfelsőbb bíróságnál valamennyi lényeges dokumentumot digitalizálnak. 160 Az alsóbb szintű bíróságok ügyirataihoz tartozó dokumentumok kivételével. 161 Ha a dokumentumokat elektronikus úton nyújtották be. 162 Büntetőeljárások esetén nem lehet a dokumentumokat elektronikus úton benyújtani a bírósághoz, de a hatékonyság javítása érdekében az ügy vizsgálata szempontjából kulcsfontosságú dokumentumokat beszkennelik és azokhoz a bírók elektronikus formában is hozzáférhetnek. Polgári peres eljárások esetén a Polgári perrendtartás egyik módosítása kötelezi a Legfelsőbb Bíróságot, hogy tegye lehetővé a dokumentumok elektronikus benyújtását, mégpedig elektronikus aláírással hitelesített módon, és az idézéseket és értesítéseket ki lehet küldeni elektronikusan. Ezt a módosítást 2019. szeptember 8-ig kell a gyakorlatba átültetni.163 Ha az eljárást a Bíróság elektronikus szerviz rendszerén keresztül kezdeményezték.164 A legtöbb típusú eljárás esetén papír-alapú fájlt használnak. Bizonyos típusú eljárások esetén azonban (elsősorban az elsőfokú bíróságokon) teljes egészében vagy részben elektronikusan zajlik az eljárás (polgári jogi jogérvényesítés autentikus dokumentumok alapján vagy elsőfokú bíróságokon; földterületek nyilvántartásba vétele az elsőfokú bíróságokon; vállalatok bejegyzése az elsőfokú bíróságokon; fizetésképtelenségi ügyek az elsőfokú bíróságokon). A fent említett típusú ügyek az elsőfokú bíróságokhoz beérkező nem büntetőjogi ügyek 77 százalékát tették ki 2015-ben.

78

elektronikus dokumentumkezelő rendszer előnyeit a Legfelsőbb Bíróságon. Az elektronikus kommunikációs és tájékoztató rendszert, a Lexnetet, amelyet az ügyvédek és a Legfelsőbb Bíróság köteles használni, már teljes mértékben alkalmazzák a gyakorlatban is.

A Lettországi Legfelsőbb Bíróság a „Bírósági információs rendszer“ elnevezésű programot használja. Valamennyi bíróság ezt az informatikai rendszert használja, és a rendszer tartalmazza az adott ügyekben eljáró valamennyi szintű bíróság által létrehozott legfontosabb eljárási iratokat. Kizárólag azon ügyek esetében található meg az informatikai rendszerben valamennyi ügyirat, amelyek kapcsolódnak a Földhivatal döntéseihez. A legfelsőbb bíróság azonban jelezte, hogy a bírók rendszerint még mindig előnyben részesítik a papír alapú fájlokat.

Úgy tűnik, hogy az Észt Legfelsőbb Bíróságon elterjedt az elektronikus dokumentumok használata. A bírósághoz benyújtott legtöbb dokumentumot elektronikus formában nyújtják be, és a levelezés nagy része is e-mailben vagy elektronikus úton történik. Arról is beszámoltak azonban, hogy még mindig használnak papír alapú fájlokat, és a bírók és tanácsadók rendszerint vagy megszokásból vagy pedig a rendszer korlátozott funkcionalitása miatt még mindig a papír alapú fájlokkal dolgoznak. Hollandia Legfelsőbb Bírósága ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy a bírók egyre nagyobb arányban használják az elektronikus fájlokat. A Legfelsőbb Bíróság ezenkívül jelezte, hogy tervezi megtenni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a közeljövőben a bírósági eljárások teljes mértékben digitálisan is lebonyolíthatóak legyenek.

Más bíróságok is jelezték, hogy még mindig használják a papír alapú fájlokat is (pl. FI, DE, PL, HU, AT(A), LV, RO). Ez azt jelenti, hogy valamennyi elektronikus úton benyújtott dokumentumot kinyomtatják és berakják az ügyiratok közé.

Vannak olyan legfelsőbb bíróságok, amelyek kizárólag papír alapú dokumentumokat használnak (IT, LU, SK, PL(A), SE, SE(A)). Lengyelországban éppen most történik a számítógépes rendszer bevezetése a közigazgatási bíróságon lefolytatott eljárások esetén. A tervek szerint a rendszer 2018 májusában kezd működni.

b. Elektronikus aláírásEgyes legfelsőbb bíróságok az elektronikus dokumentumokat biztonságos elektronikus aláírással küldik el és/vagy fogadják (CZ, EE, DE, HU, LT, LT(A), SK,165 SL, LV, PT(A)166). Hollandia Legfelsőbb Bírósága úgy nyilatkozott, hogy a közeljövőben tervezi a biztonságos elektronikus aláírás használatát. Jelenleg a Főügyészség kísérletezik az adózási ügyekkel kapcsolatos ítéletek elektronikus aláírásával.

Szlovénia Legfelsőbb Bírósága kiemelte, hogy a biztonságos elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumok használata felgyorsítja a bírósági eljárásokat és csökkenti a Bíróság levelezésre fordított költségeit. A Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bírósága ezzel szemben arról számolt be, hogy bár a legtöbb ítéletet ellátják elektronikus aláírással, a bírósági döntéseket, amelyekből nagyon sokat kell aláírni, rendszerint kézírásos aláírással látják el, mert rövidebb időbe telik, amíg három bíró kézzel aláírja a dokumentumot, mintha a három bíró elektronikusan írná őket alá.

165 Szlovákia Legfelsőbb Bírósága jelezte, hogy van lehetőség a biztonságos elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumok használatára, de ez a gyakorlatban csak ritkán fordul elő. 166 Lengyelország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága elfogadja a biztonságos elektronikus aláírással ellátott dokumentumokat, de saját maga nem küld ilyen dokumentumokat.

79

5. A beérkező ügyek növekvő mennyiségeMint ahogy az elméleti részben felsorolt példák is mutatják, nem mindig könnyű a javasolt megoldásokat átültetni a legfelsőbb bíróságok gyakorlatába.

A legtöbb legfelsőbb bíróság úgy nyilatkozott, hogy nincs sok lehetőségük arra az esetre, ha jelentősen megnő a beérkező ügyek száma. A felmérés eredményei számos olyan intézkedésre világítanak rá, amelyeket a legfelsőbb bíróságok ilyen esetben bevezethetnek.

Az intézkedések első kategóriája az ügyek elosztásának rugalmas rendszeréhez kötődik.

Egyes legfelsőbb bíróságok jelezték, hogy változtathatnak azon a módszeren, amivel az ügyeket az egyes panelekhez rendelik (CZ, FI, HU, AT(A), LV) vagy hogy a bírók kamarát válthatnak, hiszen fel vannak hatalmazva, hogy bármilyen témában ítéletet hozzanak (EE, FI). Ezenkívül lehet még változtatni az ügyek elosztásán az igazságszolgáltatásban dolgozó asszisztensek között is (FI, SK, AT(A), LV).

A második kategória a bírók újraelosztása. Magyarországon erre a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény értelmében van lehetőség. Előfordulhat, hogy egy bírót egy másik bírósághoz rendelnek ki, hogy biztosítsák a munkateher egyenletes eloszlását vagy hogy előmozdítsák a bíró szakmai fejlődését. A bírákat beleegyezésük nélkül is kirendelhetik egy másik bírósághoz háromévente egyszer és legfeljebb egy évre, hogy biztosítsák a munkateher egyenletes eloszlását. A Legfelsőbb Bíróság területi illetékességén belüli bíróságokhoz a Legfelsőbb Bíróság elnöke rendeli ki a bírókat, míg a többi bírósághoz az Országos Bírósági Hivatal elnöke. Annak a bíróságnak az elnökének kell kezdeményeznie az intézkedést, amelyik jobban le van terhelve munkával. Ezt előre is meg lehet tenni, amikor már látható, hogy jelentősen emelkedni fog a beérkező ügyek száma. A magyarországi Kúria kétszer élt azzal a jogával, hogy a bírókat másik bíróságra helyezi át: először 2014-ben, amikor nagyszámú ügyre számítottak. Ekkor megelőző intézkedésként alsóbb szintű bíróságoknál dolgozó közigazgatási bírókat irányítottak át a Kúriához. Másodjára pedig akkor, amikor módosították a deviza alapú hitelekre vonatkozó szabályozást. Arra számítottak, hogy számos ezzel kapcsolatos ügyet fognak benyújtani a Kúriához. Ezért néhány alsóbb szintű bíróságnál dolgozó polgári peres bírót áthelyeztek a Kúriához.

Bár a felmérés nem kérdezett rá kifejezetten az ilyen szűrési mechanizmusokra, egyes legfelsőbb bíróságok úgy nyilatkoztak, hogy a szűrési mechanizmusoknak köszönhetően rendszerint nem fordul elő olyan helyzet, hogy jelentősen megnő az ügyek mennyisége. Az Olaszországi Legfelsőbb Bíróság jelezte, hogy amellett, hogy a különösebb jogi megfontolást nem igénylő esetekben egyszerűsített eljárást alkalmaz, megnövekedett mennyiségű beérkező ügy esetén hasznos lehet szigorúbban szűrni, hogy mely ügyek tárgyalhatók a legfelsőbb bíróság előtt.

A Litván Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságon, amennyiben a beérkező ügyek nagyon hasonlóak (a tényeket és a törvényeket illetően) egy közigazgatási szabályozói intézkedés betartása miatt, ami sértené az Alkotmányt vagy más törvényeket, akkor kísérleti jelleggel hoznak ítéleteket. A kísérleti ügyet minél gyorsabban letárgyalják, miközben a hasonló ügyeket felfüggesztik.

80

C. Ajánlások és legjobb gyakorlat

Vezessenek be egy (elektronikus) rendszert az eljárások időtartamának felügyeletére időkeretek használatával és ezen időkeretek folyamatos és valós idejű monitorozásával

A legfelsőbb bíróságok reális és mérhető időkereteket vezettek be a különböző típusú ügyek esetében és a különböző eljárási szakaszokban. Nem könnyű realisztikus időkereteket meghatározni és azt a többi érintettel (pl. ügyvédi kamara) közösen kell megtenni. Az időkereteket rendszeresen értékelni kell, különösen kezdetben, hogy megállapítsuk, hogy reálisak-e.

Meg kell jegyeznünk, hogy mindegyik legfelsőbb bíróság igyekszik javítani az eljárások időtartamán.

Remek példa erre Finnország. Finnország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága differenciált megközelítést alkalmaz az időkeretekkel kapcsolatban. A bíróság különböző időkereteket vezetett be az eljárások egyes szakaszaira és az eljárások egészére is. Az időkereteket egy munkacsoport határozta meg, amely a személyzet különböző csoportjainak képviselőiből áll.

Az időkeretek megállapítása azonban nem elégséges. Ahhoz hogy a bíróságok megfelelően tudjanak reagálni a változó körülményekre és befolyásolni tudják a célok elérését, az eljárások időtartamát elektronikus módon kell monitorozni pontos és valós idejű teljesítményadatok alapján. Ezt a folyamatos monitorozást korai figyelmeztető rendszerrel kell kiegészíteni, amely lehetővé teszi az ügyek proaktív kezelését, hogy korlátozzák az ügyek felhalmozódását vagy az előre meghatározott határidők túllépésének lehetőségét.

Ilyen korai figyelmeztető rendszer működik a Szlovén Legfelsőbb Bíróságon és a magyar Kúriánál. A magyarországi Kúria BIIRO programja alapértelmezetten előre jelzi, ha egy ügy késedelembe esik, vagy ha hamarosan lejár egy bírósági ítélet írásba foglalásának vagy egy korlátozó intézkedés felülvizsgálatának a határideje. A program azt is jelzi, ha még vannak elintézésre váró bírósági dokumentumok vagy intézkedések, illetve ha a bíróság alkalmazottai nem töltötték ki a statisztikai értékelő nyomtatványokat vagy nem küldték el a kötelező értesítéseket. A BIIRO program két interfészből áll: az egyiket az ügyek kezelésével foglalkozó hivatalnokok használják, a másikat pedig a bírók. Az ügyek kezelésével foglalkozó hivatalnokok rögzítik és kezelik az ügyek regisztrációjával és kezelésével kapcsolatos adatokat (pl. fájlok és dokumentumok helye, ügyek elosztása, határidők, újonnan benyújtott kérvények rögzítése stb.), és ők tudják rendelkezésre bocsátani a statisztikákat is, amelyek ezeken az elektronikus jegyzékeken alapulnak. A bírók által használt interfész magában foglalja az adott bíróhoz rendelt ügyek jegyzékét és a bíró által vezetett meghallgatások és megbeszélések napirendjét. Ez utóbbi tartalmazza a meghallgatások dátumát, a meghozott határozatok azonosítóját, illetve a bíró ítéleteinek mennyiségére és minőségére vonatkozó adatokat.

Tegyék közzé a megállapodás szerinti időkereteket és a bírósági eljárások időtartamára vonatkozó statisztikákat a különböző típusú ügyekre lebontva (legalább évente)

81

A bírósági eljárások időtartamára vonatkozó statisztikai adatokat és az időkeretekkel kapcsolatos adatokat legalább évente közzé kell tenni. Az adatok közzététele számos célt szolgál: a bíróság szolgáltatásait igénybe vevő személyek tájékoztatása az őket érintő ügy feltételezhető időtartamáról (és ezáltal a bíróság szolgáltatásaihoz való hozzáférés elősegítése és az átláthatóság növelése) és a bírói testület felelősségre vonása a bíróságok működésével kapcsolatban, ahol fontos szempont az ügyek késedelem nélküli feldolgozása.

Az éves jelentés kiváló lehetőség az információcserére.

Magyarországon érdekes gyakorlatot alkalmaznak a lakosság megfelelőbb tájékoztatására. A magyarországi Országos Bírósági Hivatal weboldalán található egy kalkulátor, amelynek segítségével meg lehet becsülni a bírósági eljárások időtartamát. Ez az online alkalmazás kijelzi a bírósági eljárások várható időtartamát egy adott bíróságon, ha megadjuk az ügy típusát. A kalkulátor célja, hogy segítsen a feleknek eldönteni, hogy melyik bíróság elé vigyék az ügyüket, hogy minél gyorsabban megszülethessen az ítélet, hiszen előfordulhat, hogy az adott ügyben több bíróság is illetékes.

A bíróknak proaktívan kell foglalkozni az ügyekkel.

A bíróknak a hozzájuk rendelt ügyeket proaktívan kell kezelniük. Konkrét és ésszerű időpontokat kell kitűzniük a tárgyalásokra vonatkozóan, és ki kell használniuk valamennyi rendelkezésükre álló opciót az eljárások felgyorsítására, illetve szankciókat kell alkalmazniuk azon felek ellen, akik késedelmet okoznak vagy rosszindulatúan viselkednek.

Használjanak elektronikus dokumentumkezelő rendszert és elektronikus kommunikációt

Az elektronikus információcsere gyorsabb és költséghatékonyabb, mint a papír alapú kommunikáció. Természetesen ezek a célok nem valósíthatóak meg teljes mértékben, ha a bíróság nem rendelkezik elektronikus dokumentumkezelő rendszerrel és kénytelen kinyomtatni minden egyes dokumentumot. Mint ahogy az számos más javasolt gyakorlat esetében is igaz, az elektronikus dokumentumkezelő rendszer bevezetése is megfelelő finanszírozást igényel

Jelenleg a Spanyol Legfelsőbb Bíróságnál kezdtek bele egy kísérleti projektbe, amelynek során bevezetnek egy elektronikus dokumentumkezelő rendszert. Az elektronikus kommunikációs és tájékoztató rendszert, a Lexnetet, amelyet az ügyvédek és a Legfelsőbb Bíróság köteles használni, már teljes mértékben alkalmazzák a gyakorlatban is.

A Lettországi Legfelsőbb Bíróság a „Bírósági információs rendszer“ elnevezésű programot használja. Valamennyi bíróság ezt az informatikai rendszert használja, és a rendszer tartalmazza az adott ügyekben eljáró valamennyi szintű bíróság által létrehozott legfontosabb eljárási iratokat. Ez a

82

példa azt is szemlélteti, hogy az elektronikus dokumentumkezelő rendszerek csak akkor lesznek igazán hatékonyak, ha változtatunk a hozzáállásunkon és a munkahelyi szokásainkon. A Lett Legfelsőbb Bíróság úgy nyilatkozott, hogy a bírók nagy része még mindig előnyben részesíti a papír alapú fájlokat. A bíróságok vezetőinek ezért tisztában kell lennie azzal, hogy változtatni kell a megközelítésen ahhoz, hogy ki tudjuk aknázni az ebben innovációban rejlő valamennyi lehetőséget (lásd az irányítási alapelveknél is az I. részben). Ugyancsak kiváló példa a munkahelyi kultúrát érintő változásra az Észt Legfelsőbb Bíróság esete. Itt az elektronikus dokumentumok használata kifejezetten elterjedt. A bírósághoz benyújtott legtöbb dokumentumot elektronikus formában nyújtják be, és a levelezés nagy része is e-mailben vagy elektronikus úton történik. Az Észt Legfelsőbb Bíróság azonban arról számolt be, hogy még mindig használnak papír alapú fájlokat, és a bírók és tanácsadók rendszerint vagy megszokásból vagy pedig a rendszer korlátozott funkcionalitása miatt még mindig a papír alapú fájlokkal dolgoznak.

Elképzelhető, hogy még inkább el fognak terjedni az elektronikus fájlok, mind a Holland Legfelsőbb Bíróságnál, ahol a bírók egyre többször használják az elektronikus dokumentumokat.

Vezessenek be eljárási szankciókat olyan felek ellen, akik késleltetik az eljárást és rosszindulatúan viselkednek

A törvényalkotónak lehetővé kell tennie a bíróságoknak, hogy szankciókat alkalmazzanak azon felekkel szemben, akik késedelmet okoznak vagy rosszindulatúan viselkednek. A felmérés eredményei azt mutatták, hogy sokféle opció létezik: büntetés, nem fogadják el a határidőn túl benyújtott dokumentumokat stb.

Bár nem kifejezetten a bírósági eljáráshoz való joggal kapcsolatos visszaélések megelőzésére vezették be, de a Holland Legfelsőbb Bíróság azon lehetősége, hogy haladéktalanul tárgyalásra alkalmatlannak nyilváníthatja a fellebbezéseket már az eljárás kezdetén, ha az adott eljárás nyilvánvalóan nem vezetne az ítélet érvénytelenítéséhez, vagy ha a kérelmező nem tartja az ügyet elég fontosnak, hasznosnak bizonyult. A Holland Legfelsőbb Bíróság úgy nyilatkozott, hogy ezen rendelkezés bevezetése után a rendezésre váró büntetőügyek száma rövid időn belül néhány ezerről szinte nullára csökkent.

Az eljárási szankciók alkalmazásának lehetősége kevésbé tűnik lényegesnek azoknál a legfelsőbb bíróságoknál, amelyek eldönthetik, hogy egy ügy tárgyalásra alkalmas-e, vagy ahol szigorú feltételekhez van kötve egy ügy tárgyalásra való alkalmassága (pl. az Észt Legfelsőbb Bíróságnál, Írország Legfelsőbb Bíróságánál, az Olasz Legfelsőbb Bíróságbál), mivel ezeken a helyeken a Bíróságnak sokkal nagyobb beleszólása van, hogy mely ügyeket tárgyalják meg.

Rugalmas rendszer biztosítása az ügyek elosztásához és a bírók újraelosztásához mint végső megoldás

A kézenfekvő intézkedéseken túl (mint például több bíró kinevezése és nagyobb számú személyzet

83

alkalmazása) az ügyek elosztásának rugalmas rendszere (pl. ahogy az ügyeket a panelek között elosztják és ahogy a bírókat hozzárendelik a különböző panelekhez) megkönnyíti a legfelsőbb bíróságok számára a növekvő mennyiségű beérkező ügy kezelését. A kutatások azonban arra engednek következtetni, hogy hatékonynak bizonyult az a módszer, amikor informálisan kicserélik a bírók egymás között a hozzájuk rendelt ügyeket. Ez nem valósítható meg olyan bíróságokon, ahol az ügyek elosztása szigorúan hivatalosan és jogi alapon történik.167 A törvényhozónak meg kellene engednie az ügyek objektív, de mégis rugalmas elosztását a bírók súlyozott munkaterhének figyelembe vétele mellett. Az ügyek újraelosztásának is objektív kritériumokon és erős motiváción kell alapulnia, különösen azért, mert az igazságszolgáltatásban a folyamatosság a jó minőségű szolgáltatás egyik alappillére, ami növeli a bíróságok hatékonyságát is.168

Ha az ügyek rugalmas elosztásának rendszere ellenére, a bíróságok nem képesek megküzdeni a beérkező mennyiségű üggyel, akkor a bírók újraelosztása lehet a végső megoldás. A magyarországi Kúria példája azt mutatja, hogy ez a megoldás a legfelsőbb bíróságok esetében is működik.

167 Marco Fabri és Philip Langbroek, ‘Is There a Right Judge for Each Case? A Comparative Study of Case Assignment in Six European Countries’ [„Minden ügyhöz megvan a megfelelő bíró? Tanulmány hat európai ország bírósági ügyeinek elosztásának összehasonlításáról“] (2007) 292, 310, Jogi tanulmányok európai lapja <www.ejls.eu/2/31UK.pdf> 2016. december 5-ei állapot168 Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „Minimumkövetelmények az igazságszolgáltatásban IV: Az ügyek elosztása. ENCJ jelentés 2013–2014“ (ENCJ 2014) 5 <www.encj.eu/images/stories/pdf/GA/Vilnius/report_on_timeliness.pdf> 2016. december 5-ei állapotMarco Fabri és Philip Langbroek, ‘Is There a Right Judge for Each Case? A Comparative Study of Case Assignment in Six European Countries’ [„Minden ügyhöz megvan a megfelelő bíró? Tanulmány hat európai ország bírósági ügyeinek elosztásának összehasonlításáról“] (2007) 292, 310, Jogi tanulmányok európai lapja <www.ejls.eu/2/31UK.pdf> 2016. december 5-ei állapot

84

V. rész: Kapcsolattartás

1. Bevezetés

A. Mi a kommunikáció? Az Oxford English Dictionary a következőképpen definiálja a kommunikáció kifejezést: „információ átadása vagy információcsere szóban, írásban vagy egyéb csatornán keresztül“ . A latin communicare szóból ered, ami „megosztást“ és „közzétételt“ jelent. A kommunikáció során az emberek bizonyos információkat szeretnének közzétenni, meg szeretnék osztani az ismereteiket. Ugyanez vonatkozik a bírósági kommunikációra is.

Fontos eldönteni, hogy mit szeretnénk közölni, miről és kinek. Merethe Eckhardt, a Dán Közigazgatási Bíróság fejlesztési igazgatója kihangsúlyozta, hogy az ítélethozatal a bíróságok legfontosabb tevékenysége, így ez az amiről a bíróságoknak tájékoztatniuk kell a társadalmat.169 Előfordulhat, hogy a bíróságok tájékoztatni szeretnék a médiát és a nyilvánosságot olyan esetekről, amelyek közérdekűek, hogy a közvéleményt helyesen tájékoztassák. Az ítéletek lényegének összefoglalásával kapcsolatban Merethe Eckhardt kiemelte, hogy ezt a módszert olyan ügyek esetén érdemes alkalmazni, amelyek nem túl jelentősek jogi szempontból, de fontosak a társadalom számára. Másként megfogalmazva a bíróságoknak a célközönség elvárásait figyelembe véve kell megfogalmazniuk a kommunikációs politikájukat és eldönteniük, hogy milyen információkat tesznek közzé, és eközben fenn kell tartaniuk az egyensúlyt a célközönség elvárásai és az üzenet pontos kommunikációja között.170

A ítéletekkel kapcsolatos információkon túl a bíróságoknak az általuk szervezett tevékenységekkel és az igazságszolgáltatási rendszerhez kötődő általános információkkal kapcsolatban is kommunikálniuk kell (pl. az eljárások időtartamával kapcsolatos információ, és az igazságszolgáltatási rendszer olyan alapelveinek magyarázata, mint például az ártatlanság vélelme).

A kommunikáció megvalósítása előtt minden egyes legfelsőbb bíróságnak meg kell fogalmaznia a kommunikációval kapcsolatos alapelveit annak biztosítása érdekében, hogy egyértelmű legyen miről és kinek kommunikálnak (szem előtt tartva a célközönség elvárásait), illetve milyen kommunikációs módszert alkalmaznak, hogy az üzenet eljusson a megfelelő célközönség minél nagyobb hányadához (pl. rövid üzenetek közzétételével a Facebookon vagy sajtóközleményekkel a bíróság weboldalán). Megint szeretnénk visszautalni a bírósági ügyeknek a jelentés bevezető részében tárgyalt alapelveire, ahol kiemeltük, hogy a bíróság szolgáltatásait használó személyek és egyéb érdekelt felek elvárásai egyre fontosabb szerepet játszanak a bíróságok ügykezelésében. Ahhoz, hogy a bíróságok tisztában legyenek az emberek elvárásaival, visszajelzésre (pl. felmérések vagy megbeszélések által) és együttműködésre van szükség. Ez vonatkozik a kommunikációs alapelvek kidolgozására is.

169 Merethe Eckhardt, ‘Strengthening public relations at courts: new communication tools and trends’ [„A társadalmi kapcsolatok erősítése a bíróságoknál: új kommunikációs eszközök és trendek“] (2016. október 13., IV. Bíróság és kommunikáció nemzetközi konferencia) <www.youtube.com/watch?v=OG9xptD5RLM&feature=youtu.be> 2017. február. 1-jei állapot170 Merethe Eckhardt, ‘Strengthening public relations at courts: new communication tools and trends’ [„A társadalmi kapcsolatok erősítése a bíróságoknál: új kommunikációs eszközök és trendek“] (2016. október 13., IV. Bíróság és kommunikáció nemzetközi konferencia) <www.youtube.com/watch?v=OG9xptD5RLM&feature=youtu.be> 2017. február. 1-jei állapot

85

B. Miért kell a legfelsőbb bíróságoknak kommunikálniuk?Azért fontos, hogy a bíróságok kommunikáljanak, mert ezzel hozzájárulnak az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréshez. Az igazságszolgáltatáshoz való jog alapja a polgárok és vállalkozások számára az igazságszolgáltatási rendszer általános szempontjairól nyújtott információ. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés nem csak azért nemes cél, mert javítja az igazságszolgáltatás minőségét.171 A bírósági eljárásokkal kapcsolatos teljes körű, pontos és naprakész tájékoztatás az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés előfeltétele, mint ahogy az az ECHR 6. cikkéből is kitűnik.172 Ezenkívül a lakossággal való kommunikáció segít az embereknek megérteni és elfogadni a bíróságok döntéseit.173 Következésképpen a lakossággal és a médiával való kommunikáció kétségkívül nemes cél.

A kommunikáció ugyanakkor nem kizárólag a lakosság tájékoztatására szolgál, hanem a bíróságok hírnevének formálására is. A lakosság az alapján az információ alapján alakítja ki a bíróságokról alkotott véleményét, amihez hozzájut. Márpedig a demokratikus államokban, ahol a jogállamiság elve érvényesül, meghatározó, hogy a lakosságban milyen kép alakul ki a bíróságokról. Nem elég érvényre juttatni a jogot, azt érzékelhető módon kell tenni. Következésképpen nagyon fontos, hogy milyen kép alakul ki a lakosságban a bíróságokról, hiszen ez a kép hatással van a bíróságokba vetett bizalom mértékére is.174

Nem a bíróságok vannak azonban leginkább hatással a saját hírnevükre, ebben a média is jelentős szerepet játszik.175 A szólásszabadság, ami a demokratikus társadalmak egyik sarokköve, megköveteli,

171 Európai Bizottság, a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2016. évi uniós igazságügyi eredménytábla (Európai Unió Kiadóhivatala 2016) 17 <http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/files/justice_scoreboard_2016_en.pdf> 2016. november 17-ei állapot172 Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 14. sz. vélemény (2011) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe az igazságszolgáltatás és a számítástechnika témában <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2011)2&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=DBDCF2&BackColorIntranet=FDC864&BackColorLogged=FDC864&direct=true> 2017. január 2-ai állapot173 Louise Chrétien, Arthur de Peretti-Schlomoff és Yoann Viguier, ‘Judicial Communication and Professional Ethics. Renewing the Relationship between the Judiciary and the Public’ [„Bírósági kommunikáció és szakmai etika. A bíróságok és a nyilvánosság közötti kapcsolat megújítása“] (2015. évi Themis verseny – Elődöntő D – 4. francia csapat, Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) 2015) 5 <www.ejtn.eu/Documents/THEMIS%202015/Written_Paper_France4.pdf> 2016. október 12-ei állapot174 Leslie J. Moran ‘Managing the News Image of the Judiciary: The Role of Judicial Press Officers’ [„A bíróságokról a médiában kialakított kép: a bíróságok sajtófelelőseinek szerepe“] (2014) Oñati szociológiai-jogi sorozat, 799, 804 <http://opo.iisj.net/index.php/osls/article/view/320/473> 2016. november 17-ei állapotEmmanuel Jeuland és Anastasia Sotiropoulou ‘The Role of Communication in the French Judicial System’ [„A kommunikáció szerepe a francia igazságszolgáltatásban“] (2012) A bírósági adminisztráció nemzetközi lapja, 1, 1 <http://doi.org/10.18352/ijca.92> 2016. október 12-ei állapot175 Leslie J. Moran ‘Managing the News Image of the Judiciary: The Role of Judicial Press Officers’ [„A bíróságokról a médiában kialakított kép: a bíróságok sajtófelelőseinek szerepe“] (2014) Oñati szociológiai-jogi sorozat, 799, 799 <http://opo.iisj.net/index.php/osls/article/view/320/473> 2016. november 17-ei állapot Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „Igazságszolgáltatás, társadalom és a média. 2011-2012. évi beszámoló“ (ENCJ, 2012) 2 <www.encj.eu/images/stories/pdf/GA/Dublin/encj_report_justice_society_media_def.pdf> 2016. október 12-ei állapot

86

hogy a bíróság „olyan körülményeket teremtsen, hogy a média betölthesse a társadalom tájékoztatásában játszott meghatározó szerepét“.176

A bíróságokba vetett bizalom jelentősen függ attól, hogy a média hogyan számol be a bírósági eljárásokról. Sokáig úgy vélték, hogy nem csak szükségtelen, de nem is helyénvaló, ha a bíróságok részt vesznek nyilvános vitákban, mert bármilyen megjegyzés alááshatja az igazságszolgáltatás függetlenségét és tekintélyét. Az a nézet terjedt el, hogy a bíróságoknak kizárólag az ítéleteiken keresztül kell kommunikálniuk,177 és az ítéletekhez nem szükséges magyarázatot fűzni a médiában.

Végeztek kutatásokat azzal kapcsolatban, hogy mitől függ, hogy az újságírók képesek-e tudósítani a bíróságokról és a bíróság tevékenységéről. A kutatások azt mutatják, hogy egyre kevesebb újságíró rendelkezik általános jogi ismeretekkel, illetve a bíróságokkal kapcsolatos szaktudással. L. MORAN szavaival élve „a munkaerő számának csökkenése és a csökkenő szaktudás megkérdőjelezi az újságírók képességét, hogy teljes mértékben megértsék a bíróságok és az igazságszolgáltatás tevékenységét, beazonosítsák a legfontosabb kérdéseket és koncepciókat, illetve elég pontos tudósításokat írjanak“.178 Továbbá az erős versenyhelyzet miatt csökkent az érdeklődés a tények és a jogi alapelvek árnyaltsága, nőtt viszont a szenzációhajhászó tudósítások iránt. A Lett Legfelsőbb Bíróság kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy az újságírók hiányos jogi ismeretei és a médiában dolgozó személyzet nagymértékű cserélődése ténylegesen korlátozza a kommunikációt.

Ma már nem számít elfogadhatatlannak vagy szükségtelennek, hogy a bírók részt vegyenek a nyilvános vitákban. Éppen ellenkezőleg, úgy gondolják, hogy a bíróságoknak aktívan tájékoztatniuk kell a nyilvánosságot ahhoz, hogy garantálható legyen az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és hogy a nyilvánosság megértse és elfogadja a bírósági ítéleteket. Előfordul továbbá, hogy a média félreinformálja a lakosságot, miközben a társadalomnak joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a bíróságokkal és az igazságszolgáltatás rendszerével kapcsolatban.179

Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása és a lakosság bíróságok iránti bizalmának növelése mellett a bírósági kommunikáció irányulhat az igazságszolgáltatási rendszer működésének javítására is, például visszajelzések és panaszrendezési eljárások vagy kormányrendeletekkel kapcsolatos konzultációk révén.

176 ‘The Judiciary and the Media in the Netherlands’, 2 [„A holland bíróságok és a média“, 2] <www.rechtspraak.nl/SiteCollectionDocuments/The-Judiciary-and-the-Media-in-the-Netherlands.pdf> 2016. november 17-ei állapot177 Louise Chrétien, Arthur de Peretti-Schlomoff és Yoann Viguier, ‘Judicial Communication and Professional Ethics. Renewing the Relationship between the Judiciary and the Public’ [„Bírósági kommunikáció és szakmai etika. A bíróságok és a nyilvánosság közötti kapcsolat megújítása“] (2015. évi Themis verseny – Elődöntő D – 4. francia csapat, Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) 2015) 1 <www.ejtn.eu/Documents/THEMIS%202015/Written_Paper_France4.pdf> 2016. október 12-ei állapot178 Leslie J. Moran ‘Managing the News Image of the Judiciary: The Role of Judicial Press Officers’ [„A bíróságokról a médiában kialakított kép: a bíróságok sajtófelelőseinek szerepe“] (2014) Oñati szociológiai-jogi sorozat, 799, 803 <http://opo.iisj.net/index.php/osls/article/view/320/473> 2016. november 17-ei állapot179 Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „Igazságszolgáltatás, társadalom és a média. 2011-2012. évi beszámoló“ (ENCJ, 2012) 2 <www.encj.eu/images/stories/pdf/GA/Dublin/encj_report_justice_society_media_def.pdf> 2016. október 12-ei állapot

87

A lakossággal való kommunikáció során a bíróságoknak a kulcsfontosságú tények objektív és pártatlan közzétételével biztosítaniuk kell a lakosság teljes körű és helyes tájékoztatását. 180 Különleges figyelmet kell fordítani bizonyos alapvető jogok tiszteletben tartására (mint például az ártatlanság vélelme), a bírók pártatlansága és a bíróságok méltósága és tekintélye. A bírósági kommunikációnak tehát eleget kell tennie bizonyos szabályoknak, hogy elkerüljük a fent megnevezett alapelvek megsértését.181

C. Milyen módszerrel kommunikálhatnak a legfelsőbb bíróságok? Európa szerte sokféle különböző megközelítés létezik a bíróság kommunikációját illetően.182 Ezeknek a célkitűzéseknek és alapelveknek a szem előtt tartásával megvizsgáltuk a különböző megközelítéseket, és beazonosítottuk a legjobb gyakorlatokat: a lakosság megfelelő tájékoztatása az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása és annak érdekében, hogy a nyilvánosság elfogadja a bírósági döntéseket, miközben szem előtt tartjuk a felek alapvető jogainak tiszteletben tartását és a bírók pártatlanságát, méltóságát és tekintélyét.

Nem kizárólag a bíróságok kommunikációját fogjuk megvizsgálni, hanem olyan kérdéseket is, mint a sajtó bírósággal kapcsolatos kommunikációjának lehetővé tétele (pl. hang- és videofelvételek készítése a tárgyalóteremben).

Elsősorban a következő témákkal fogunk foglalkozni:

- A sajtóügyekkel foglalkozó részlegek és szóvivők;- Kommunikációs módszerek (beleértve a közösségi hálókat) és a kommunikációs stratégiák

belső koordinációja;- A nyilvánosság tájékoztatása;- Hang- és videofelvételek készítése a tárgyalóteremben;- Együttműködés a kommunikáció kérdéseivel kapcsolatban;- Oktatási tevékenységek;- A bíróság véleményének tolmácsolása a parlament és a végrehajtó hatalom felé;- Visszajelzések és kifogások a legfelsőbb bíróság működésével kapcsolatban.

180 Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „Igazságszolgáltatás, társadalom és a média. 2011-2012. évi beszámoló“ (ENCJ, 2012) 15 <www.encj.eu/images/stories/pdf/GA/Dublin/encj_report_justice_society_media_def.pdf> 2016. október 12-ei állapot181 Louise Chrétien, Arthur de Peretti-Schlomoff és Yoann Viguier, ‘Judicial Communication and Professional Ethics. Renewing the Relationship between the Judiciary and the Public’ [„Bírósági kommunikáció és szakmai etika. A bíróságok és a nyilvánosság közötti kapcsolat megújítása“] (2015. évi Themis verseny – Elődöntő D – 4. francia csapat, Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) 2015) 5–6 <www.ejtn.eu/Documents/THEMIS%202015/Written_Paper_France4.pdf> 2016. október 12-ei állapot182 Louise Chrétien, Arthur de Peretti-Schlomoff és Yoann Viguier, ‘Judicial Communication and Professional Ethics. Renewing the Relationship between the Judiciary and the Public’ [„Bírósági kommunikáció és szakmai etika. A bíróságok és a nyilvánosság közötti kapcsolat megújítása“] (2015. évi Themis verseny – Elődöntő D – 4. francia csapat, Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) 2015) 5 <www.ejtn.eu/Documents/THEMIS%202015/Written_Paper_France4.pdf> 2016. október 12-ei állapotBírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „Igazságszolgáltatás, társadalom és a média. 2011-2012. évi beszámoló“ (ENCJ, 2012) <www.encj.eu/images/stories/pdf/GA/Dublin/encj_report_justice_society_media_def.pdf>2016. október 12-ei állapot

88

A legfelsőbb bíróság kommunikációjának másik fontos eleme az ítéletek megfogalmazásának módja. Az ítéletek nyelvezete és stílusa befolyásolja, hogy mennyire értik meg a felek és a nyilvánosság általában a bírósági ítéletet.183 Ezzel a kérdéssel azonban nem foglalkozunk ezen jelentés keretein belül. Mindemellett ki szeretnénk emelni, hogy a Spanyol Legfelsőbb Bíróság a Spanyol Királyi Akadémiával közösen a közelmúltban adott ki egy ezzel kapcsolatos útmutatót a Legfelsőbb Bíróságnak. Ez az útmutató javaslatokat tartalmaz az ítéletek megfogalmazásának különböző szempontjaira vonatkozóan, mint például a nyelvtan, az egyértelmű fogalmazás és az ítéletek általános formai követelményei. Hasonló gyakorlat van érvényben Litvániában is, ahol a Bírósági Tanács elfogadta a „Bírósági döntések minőségi követelményei“ című dokumentumot. Ez a dokumentum a bírósági ítéletekben a jogelméletre vonatkozó utalásokkal kapcsolatos szabályokat fogalmazza meg, és érinti az ítéletekben használt stílust és nyelvezetet is. A magyarországi Kúria is összeállított egy Kézikönyvet a bíróságok írásos kommunikációjával kapcsolatban, amely útmutatóként szolgál az ítéletek érthető, egyszerű és egyértelmű megfogalmazásához. A Kézikönyvet a Kúrián dolgozó bírók, humán tárgyakkal foglalkozó akadémikusok és egy dramaturg szerkesztette.

2. A sajtóügyekkel foglalkozó részlegek és szóvivők

A. Általános megállapításokMint ahogy a bevezetőben is hangsúlyoztuk, az igazsághoz való hozzáféréshez arra van szükség, hogy egyszerűen, érthetően és pontosan tájékoztassuk a lakosságot. Bizonyos ítéletek vagy általános jogelvek magyarázata (pl. az ártatlanság vélelme vagy a tisztességes tárgyaláshoz való jog) segíthet a bíróságoknak elérni ezt a célt. Ez történhet az egyes bírók által, ha és amikor azt szükségesnek ítélik, vagy egységesebben erre kijelölt szóvivők által. Számos legfelsőbb bíróság rendelkezik egy kifejezetten a sajtóügyekkel foglalkozó részleggel (pl. entitás, amely a sajtókapcsolatokért és a nyilvánosság tájékoztatásáért felel).

Az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata érdekes tanulmányt készített a bíróságok, a társadalom és a média kapcsolatáról. Az általuk kiadott „Igazságszolgáltatás, társadalom és a média“ című jelentés megvizsgálta azokat az intézkedéseket, amelyeket a bíróságok és a társadalom közötti szakadék leküzdése érdekében lehet hozni, illetve foglalkozott a bíróságok és a média közötti együttműködés és kapcsolat javításának módjaival. A jelentés elemezte azt is, hogy lehet biztosítani a megfelelő információcserét a sajtóval és a megfelelő tájékoztatást a sajtóban.184

A jelentésben megnevezett egyik intézkedés a szóvivő alkalmazása, akinek az a feladata, hogy a bíróság helyett és nevében nyilatkozzon. A szóvivő fő feladata a nyilvánosság tájékoztatása és jogi határozatok és az, hogy magyarázatokat adjon a jogi határozatokról és eljárásokról a sajtónak és a lakosságnak.

183 Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 7. sz. vélemény (2005) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe az igazságszolgáltatás és a társadalom témában <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2005)OP7&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3&direct=true> 2017. január 2-ai állapot184 Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „Igazságszolgáltatás, társadalom és a média. 2011-2012. évi beszámoló“ (ENCJ, 2012) 2 <www.encj.eu/images/stories/pdf/GA/Dublin/encj_report_justice_society_media_def.pdf> 2016. október 12-ei állapot

89

A szóvivő lehet az egyik bíró (sajtóügyekkel foglalkozó bíró) vagy egy köztisztviselő (sajtófelelős) és különböző szinteken végezheti a tevékenységét (országos vagy regionális). Továbbá az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata megkülönbözteti a kommunikációs tanácsadó szerepkört is. A kommunikációs tanácsadó lehet egy sajtófelelős is, de kifejezetten az a feladata, hogy tanáccsal lássa el, tájékoztassa és képezze a bírókat és a többi szóvivőt, akiknek nyilvánosan kell nyilatkozniuk egy adott témában.185

Ebben a jelentésben az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata a következő javaslatokat fogalmazta meg a bíróságok szóvivőivel kapcsolatban:

1. Minden egyes országban ki kell dolgozni és alkalmazni kell a bírósági szóvivők rendszerét. A bírósági szóvivők a sajtóhoz kötődő kérdésekkel foglalkozó bírók és kommunikációs tanácsadók, akik alapos tudással rendelkeznek az igazságszolgáltatási rendszerről, illetve arról, hogy kell a nyilvánosságot érthetően tájékoztatni, továbbá rendelkeznek a szükséges szociális készségekkel és a médiával összefüggő ismeretekkel.

2. A sajtóügyekkel foglalkozó bíróknak és a kommunikációs tanácsadóknak országos és helyi (illetve egyes országokban) regionális szinten kell tevékenykedniük. A sajtóügyekkel foglalkozó bíróknak olyan bíróságokról és olyan illetékességi területről kell kikerülniük, amely releváns a szóban forgó üggyel kapcsolatos sajtóérdeklődés szempontjából.

3. A sajtóügyekkel foglalkozó bírót annak a bíróságnak vagy területnek az elnöke bízza meg, ahol a bíró dolgozott, és az őt kinevező bírónak számol be.

4. Meg kell fogalmazni a sajtóügyekkel foglalkozó bíró funkciójával és szerepével kapcsolatos alapvető irányelveket – beleértve azt, hogy ki kezdeményezi az együttműködést a sajtóügyekkel foglalkozó bíróval –, illetve az általa hozott intézkedések koordinálásának rendszerét. Ezek az irányelvek meghatározhatják a sajtóügyekkel foglalkozó bírók, a sajtófelelősök és a kommunikációs tanácsadók közötti kapcsolatot. Az irányelveknek figyelembe kell venniük a sajtóra vonatkozó országos szabályokat és a bírósági etika országos szabályait.

5. A sajtóügyekkel foglalkozó bíró számára oktatást kell biztosítani, amely segíti a bírót a munkája elvégzésében. A sajtófelelős és a kommunikációs tanácsadó munkáját is teljes körűen kell segíteni.

6. Javasolt tehát, hogy a sajtóügyekkel foglalkozó bíró feladat- és felelősségi köre kiterjedjen a következőkre:

a. A sajtó tájékoztatása és útbaigazítása a törvényekkel és az eljárásokkal kapcsolatban;

b. Az ítéletek és döntések jellegének és hatásainak magyarázata – ez magában foglalhatja a bevonásukat az alkotmányjog és az anyagi jog alapjainak oktatásába;

c. Az igazságszolgáltatás érdekeinek támogatása az átláthatóság előmozdításával, illetve a nyilvánosság felvilágosításával az igazságszolgáltatási rendszerrel és a bíróságokkal kapcsolatban;

185 Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „Igazságszolgáltatás, társadalom és a média. 2011-2012. évi beszámoló“ (ENCJ, 2012) 3 <www.encj.eu/images/stories/pdf/GA/Dublin/encj_report_justice_society_media_def.pdf> 2016. október 12-ei állapot

90

d. Együtt kell működnie a sajtófelelősökkel és a kommunikációs tanácsadókkal feladataik ellátása során, és figyelemmel kell kísérnie a sajtóval és a médiával fenntartott kapcsolatot,

e. Követnie kell a médiaeseményeket a weboldalakon és a közösségi médián keresztül, és reagálnia kell rájuk;

f. Tovább kell fejlesztenie a kapcsolatot a médiával, a szakmai testületekkel és a szakosodott és tudományos intézményekkel.186

Bár alapvetően szükség van arra, hogy a bíróságok kommunikáljanak a társadalommal, az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat arra hívta fel a figyelmet, hogy a kommunikáció olyan eszköz, amit körültekintően kell alkalmazni, mert akár ronthat is a bíróságok és a társadalom között kialakult kapcsolaton.187 Azt is hangsúlyozták, hogy nagy különbségek vannak a sajtóügyekkel foglalkozó bírók rendelkezésére álló képzések között, és nincs lehetőség az információcserére.

B. A felmérés eredménye

1. Sajtóügyekkel foglalkozó részleg és szóvivői pozíció létrehozása

Legfelsőbb bíróság Bíró mint szóvivő Nem bíró szóvivőSajtóügyekkel foglalkozó részleg

Ausztria Nincs információ Nincs információ XAusztria (Közigazgatási Bíróság)

X X

Belgium X XCiprusCseh Köztársaság X XÉsztország X X XFinnország X XNémetország X XMagyarország X XÍrország XOlaszországLettország X XLitvánia X XLitvánia X

186 Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „Igazságszolgáltatás, társadalom és a média. 2011-2012. évi beszámoló (ENCJ, 2012) 5–6 <www.encj.eu/images/stories/pdf/GA/Dublin/encj_report_justice_society_media_def.pdf> 2016. október 12-ei állapot187 Louise Chrétien, Arthur de Peretti-Schlomoff és Yoann Viguier, ‘Judicial Communication and Professional Ethics. Renewing the Relationship between the Judiciary and the Public’ [„Bírósági kommunikáció és szakmai etika. A bíróságok és a nyilvánosság közötti kapcsolat megújítása“] (2015. évi Themis verseny – Elődöntő D – 4. francia csapat, Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) 2015) 10 <www.ejtn.eu/Documents/THEMIS%202015/Written_Paper_France4.pdf> 2016. október 12-ei állapot

91

(Közigazgatási Bíróság)LuxemburgHollandia X XLengyelország X XLengyelország (Közigazgatási Bíróság)

X X

Portugália XPortugália (Közigazgatási Bíróság)Románia X XSzlovákia X XSzlovénia XSpanyolország XSvédországSvédország (Közigazgatási Bíróság)Összesen (26) 10 7 18

A felmérés eredményeiből első pillantásra kitűnik, hogy hatalmas különbségek mutatkoznak Európa szerte a bíróságok kommunikációs stratégiáját, a sajtóügyekkel foglalkozó részleg létrehozását és a bíróság nevében nyilatkozó szóvivő alkalmazását illetően.

Egyes országokban a bíróságok döntésétől függ, hogy válaszolnak-e szóban a törvényekkel vagy egy bizonyos üggyel kapcsolatban feltett kérdésekre. A Litván Legfelsőbb Bíróságon, a Litván Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságon és a Lett Legfelsőbb Bíróságon például előfordul, hogy a bírók a nyilvánosság előtt nyilatkoznak a saját ügyeikről. A legtöbb országban azonban a bírók nem nyilatkozhatnak (törvényi előírások miatt vagy etikai szempontból) a saját ügyeikről (CZ, EE, NL, DE, IE, HU, LU, CY, ES, SL, IT, PT, PT(A), RO).

A legtöbb országban erre a célra szóvivőket alkalmaznak. A szóvivő lehet az egyik bíró (pl. NL, DE, HU, PL, LT, LT(A), AT(A), LV, RO) vagy egy más feladatot ellátó személy (pl. CZ, LT, SK, BE 188). Ciprus, Olaszország, Spanyolország, Szlovénia189 és Luxemburg Legfelsőbb Bíróságán190 és a Litván Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságon191 nincs szóvivő.

A szóvivőkön túl egyes országokban létrehoztak egy külön sajtóügyekkel foglalkozó részleget is (CZ, HU, NL, EE, PL, PL(A), SK, ES, SL, FI, AT(A), AT, LV, DE, IE, PT, RO, BE). Olaszországban azonban a

188 A szóvivő a főügyész.189 Létezik olyan javaslat, amely szerint létre kellene hozni egy bírókból álló szóvivői csoportot.190 Luxemburgban létezik egy kommunikációs szolgálat, amely valamennyi bíróságra kiterjed, és a főügyész felügyelete alatt működik.191 A Bírósági Tanács 2016. július 1-jén úgy döntött, hogy a bíróságok elnökei megfontolják egy sajtóügyekért felelős bíró kinevezését. A Litván Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságon jelenleg folyamatban van a bevezetése.

92

sajtóügyekkel foglalkozó részleg a Legfelsőbb Bíróság Főtitkárságához lett rendelve. Ugyanez a helyzet Litvániában is, ahol a sajtóval történő kommunikációval a Legfelsőbb Bíróság elnökének hivatala foglalkozik. Az Osztrák Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságon van külön médiarészleg, de az csak három bíróból áll, és nem alkalmaznak kommunikációs tanácsadót.

2. Képzés

Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat Bírósági kommunikáció és szakmai etika témájú kutatása és az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata „Igazságszolgáltatás, társadalom és a média“ című beszámolója szerint általában nem kínálnak képzéseket a sajtóügyekkel foglalkozó bíróknak.192

Annak ellenére, hogy a felmérés nem kérdezett rá, hogy a sajtóügyekkel foglalkozó bírók részt vettek-e speciális képzésen, Észtország Legfelsőbb Bírósága és Finnország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága úgy nyilatkozott, hogy a sajtóügyekért felelős részlegük biztosít a médiával és kommunikációval foglalkozó képzést a többi bíróságnak. Észtországban évente szerveznek ilyen képzést.

Magyarországon az Országos Bírósági Hivatal külön hangsúlyt helyez a sajtótitkárok és a szóvivők képzésére, és évente kétszer központi oktatási programokat szervez nekik. Ezek a programok elsősorban gyakorlati workshopok, amelyek 2017-ben az „érthető fogalmazásra és a közérthető nyelvezet használatára“ összpontosítanak. A sajtótitkárok képzése elsősorban az íráskészség fejlesztésére irányul, míg a szóvivők képzésén a szóbeli nyilatkozatokra helyezik a hangsúlyt. Például a legutóbbi képzés alkalmával a szóvivők gyakorolhatták, hogy hogyan kell érthető és rövid nyilatkozatokat adni a kamera előtt, míg a sajtótitkárok fő témája az olyan ügyeket megelőző és azokat követő kommunikáció volt, amelyek iránt a társadalom fokozottabban érdeklődik.

C. Ajánlások és legjobb gyakorlat

Hozzanak létre sajtóügyekkel foglalkozó részleget és nevezzenek ki egy bírót szóvivőnek

Ha a bíróságok javítani szeretnének az átláthatóságon és az ítéletek megértésén, illetve biztosítani szeretnék, hogy a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatják, akkor a bírók pártatlanságának megőrzése mellett kommunikációs tanácsadóval működő sajtóügyekkel foglalkozó részleget kell létrehozniuk, és ki kell nevezniük egy vagy több speciális képzésben résztvevő szóvivőt. A kommunikációs tanácsadónak kommunikáció területen szerzett diplomával kell rendelkeznie, és feladatai közé tartozik a kapcsolatfelvétel a sajtóval olyan ügyekben, mint a meghallgatások

192 Louise Chrétien, Arthur de Peretti-Schlomoff és Yoann Viguier, ‘Judicial Communication and Professional Ethics. Renewing the Relationship between the Judiciary and the Public’ [„Bírósági kommunikáció és szakmai etika. A bíróságok és a nyilvánosság közötti kapcsolat megújítása“] (2015. évi Themis verseny – Elődöntő D – 4. francia csapat, Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) 2015) 16 <www.ejtn.eu/Documents/THEMIS%202015/Written_Paper_France4.pdf> 2016. október 12-ei állapotBírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „Igazságszolgáltatás, társadalom és a média. 2011-2012. évi beszámoló“ (ENCJ, 2012) 4 <www.encj.eu/images/stories/pdf/GA/Dublin/encj_report_justice_society_media_def.pdf> 2016. október 12-ei állapot

93

időpontjával kapcsolatos kérdések megválaszolása, kamerák használata a tárgyalótermekben és a belső kommunikáció és a nyilvánosság tájékoztatásának kezelése.

A Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bírósága kiemelte, hogy véleménye szerint a különálló sajtóügyekkel foglalkozó részleg a Bíróság kommunikációs stratégiájának egyik erőssége, míg egyes országok, ahol még mindig nincs sajtóügyekkel foglalkozó részleg vagy szóvivő, úgy nyilatkoztak, hogy erősíteniük kell a kommunikációs stratégiájukat.

Fontos, hogy ne terheljék túl a bírókat túlzott mennyiségű nem bírósági feladattal . Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága szerint a Tagállamoknak fokozatosan csökkenteniük kellene a bírókra testált nem bírói feladatok mennyiségét azáltal, hogy ezeket a munkákat más személyekre vagy testületekre bízzák, ezzel is megelőzve a bírók és a bíróságok túlterhelését.193 Ezért a legfelsőbb bíróságok sajtóügyekkel foglalkozó részlegének szüksége van legalább egy kommunikációs tanácsadóra, akinek az a legfontosabb feladata, hogy tanáccsal lássa el, tájékoztassa, segítse és képezze azokat a bírókat, akiknek nyilvánosan kell nyilatkozniuk egy adott témában. További előnye annak, hogy nem bírók is dolgoznak a legfelsőbb bíróságok sajtóügyekkel foglalkozó részlegén, hogy ők rendelkeznek kommunikációs szaktudással. A sajtóügyekkel foglalkozó részlegen dolgozó személyeknek ugyancsak alapos ismeretekkel kell rendelkezniük a legfelsőbb bíróság munkájáról és az igazságszolgáltatás működéséről.

Ha a legfelsőbb bíróság úgy dönt, hogy nyilatkozik a televízióban, a rádióban vagy interjút ad egy bizonyos üggyel vagy ítélettel kapcsolatban, akkor azt a kijelölt szóvivőnek kellene megtennie, nem pedig annak a bírónak, aki az adott ügyet tárgyalja. Ez megóvja az ügyben érintett bíró pártatlanságát.

A szóvivő kikerülhet a bírók közül is, de ez nem követelmény. Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat hangsúlyozza azonban, hogy a bíróság kommunikációjának egyik legfontosabb célja az, hogy közelebb hozza a bíróság tagjait a médiához és az emberekhez, akiket a bíróság szolgál . Ezért fontos, hogy legalább a kommunikáció egy része közvetlenül a bírók feladata legyen.194 Ezért érdemes kinevezni egy sajtóügyekért felelős bírót, aki a legfelsőbb bíróság szóvivőjeként működik.

Vegyék figyelembe az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata által a bíróságok részére a bíróságok szóvivőivel kapcsolatban megfogalmazott javaslatokat

Az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata konkrét és gyakorlati ajánlásokat fogalmazott meg a bíróságok szóvivővel kapcsolatban.

193 Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának (86)12 (1986) számú ajánlása a Tagállamoknak a bíróságok túlzott munkaterhének megelőzésére és csökkentésére irányuló intézkedésekkel kapcsolatban <www.justice.gov.sk/Dokumenty/OSP/RECOMMENDATION%20No.%20R%20(86)%2012.pdf> 2016. november 17-ei állapot194 Louise Chrétien, Arthur de Peretti-Schlomoff és Yoann Viguier, ‘Judicial Communication and Professional Ethics. Renewing the Relationship between the Judiciary and the Public’ [„Bírósági kommunikáció és szakmai etika. A bíróságok és a nyilvánosság közötti kapcsolat megújítása“] (2015. évi Themis verseny – Elődöntő D – 4. francia csapat, Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) 2015) 17-18 <www.ejtn.eu/Documents/THEMIS%202015/Written_Paper_France4.pdf> 2016. október 12-ei állapot

94

A felmérés eredményei arra engednek következtetni, hogy ami a médiával kapcsolatos képzést illeti, a legfelsőbb bíróságok jelenlegi gyakorlatán még van mit javítani, hogy megfeleljen az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata ajánlásainak.

A médiával kapcsolatos képzésre két kiváló példa Anglia és Wales, illetve Hollandia esete.

Angliában és Walesben a sajtóügyekért felelős bíró évente egyszer vesz részt továbbképzésen. A képzést egy médiakonzultáns tartja és magában foglal egy napot, amit a nemzeti televízió vagy rádió stúdiójában töltenek el. A bíróknak különböző helyzetekben kell interjút adniuk, amit visszajátszanak és elemeznek.195 A Bíróságok elnöksége 2012 februárjában elfogadott egy „Média kézikönyvet“ a bírók számára. Ez a dokumentum a Bíróságok sajtóhivatalának szerepével foglalkozik, és útmutatással szolgál arra nézve, hogy hogyan kell kezelni az olyan eseteket, mint például a félreinformálás a médiában, a hang- és videofelvételek a bíróságokon és hogy a bírók adhatnak-e interjút, és ha igen, hogyan.196

Hollandiában a Bíróságok Tanácsa koordinálja a sajtóügyekkel foglalkozó bírók számára tartott speciális képzéseket, beleértve a kamerák előtti képzést is. Évente átlagosan 16 bíró vesz részt médiaképzésen. A kihívást az jelenti, hogy számos sajtóügyekkel foglalkozó bíró vált állást 2–3 évente, és ezért előfordul, hogy az új munkájában már nem foglalkozik sajtóügyekkel. A bírók cserélődésének előnye viszont az, hogy egyre több bíró lesz tisztában azzal, hogy a munkája milyen kihatással van a médiára.197

3. Kommunikációs módszerek (beleértve a közösségi hálókat) és a kommunikációs stratégiák belső koordinációja

A. Általános megállapításokA bíróság a modern technológiának köszönhetően többféle módszerrel kommunikálhat a lakossággal. A bíróságok használhatnak hagyományosabb kommunikációs csatornákat, mint a sajtóközlemények megjelentetése vagy az információk közzététele a saját weboldalukon. Másik lehetőség a közösségi média igénybe vétele, ami még mindig viszonylag új jelenségnek számít. Ezért egy kicsit részletesebben is fogunk foglalkozni ezzel a kérdéssel. A bíróságok esetében a közösségi média használatának kérdése több szinten jelenik meg: a közösségi média használata a bíróság által, a tárgyalóteremben a lakosság által, vagy a bírók által személyes használatra.

195 Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „Igazságszolgáltatás, társadalom és a média. 2011-2012. évi beszámoló“ (ENCJ, 2012) 4 <www.encj.eu/images/stories/pdf/GA/Dublin/encj_report_justice_society_media_def.pdf> 2016. október 12-ei állapot196 Judicial Executive Board, ‘Media Guidance for the Judiciary’ (Judicial Executive Board 2012) [Bíróságok elnöksége, „Médiaútmutató a bíróságok részére“ (Bíróságok elnöksége 2012)] <www.whatdotheyknow.com/request/125047/response/307849/attach/8/mediaguide2012%201.pdf> 2016. november 18-ai állapot197 ‘The Judiciary and the Media in the Netherlands’, 3 [„A holland bíróságok és a média“, 3] <www.rechtspraak.nl/SiteCollectionDocuments/The-Judiciary-and-the-Media-in-the-Netherlands.pdf> 2016. november 17-ei állapot

95

1. A „hagyományosabb“ megközelítés: sajtóközlemények és weboldalakAz Európai Bírák Konzultatív Tanácsa úgy nyilatkozott, hogy „a demokrácia kiteljesedése az európai államokban magában foglalja, hogy a lakosságnak megfelelő információt kell a rendelkezésére bocsátani az állami hatóságok szervezetével kapcsolatban (...). Továbbá legalább ilyen fontos a lakosság számára, hogy tisztában legyen vele, hogy működnek az igazságszolgáltatás intézményei.“198 Az Európai Bizottság is kiemeli, hogy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférési jog az alapja a polgárok és vállalkozások számára az igazságszolgáltatási rendszer általános szempontjairól nyújtott információ.199

A felmérés eredménye szerint a sajtónyilatkozatok megjelentetése elterjedt módja a kommunikációnak. Az Európai Unió bírósága elsősorban sajtóközleményeket használ a határozatai közzétételére. William Valasidis, az Európai Unió bíróságának sajtófőnöke kiemelte, hogy nagyon fontos, hogy a bírók jóváhagyják a sajtóközleményeket. Bár a sajtóközlemény nem helyettesíti a tényleges ítéletet, mégis hivatalos dokumentum. A bírók jóváhagyásának megszerzése nem mindig könnyű, hiszen meg kell győzni őket a sajtóközleményben használt leegyszerűsített nyelvezetről.200

A bíróságok másik módszere az információk közzétételére a weboldaluk használata.201 A Litván Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság és a magyarországi Kúria kifejezetten felhívta rá a figyelmet, hogy a naprakész weboldalukra mint kommunikációs stratégiájuk erősségére tekintenek.

2. Közösségi média

1. A közösségi média használata a bíróságok által

Az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata szerint a közösségi média lehetőséget nyújt a bíróságok számára, hogy olyan újszerű módon kommunikáljanak a lakossággal, amely előmozdítja az átláthatóságot, az interaktivitást és az együttműködést. Az összetett és bonyolult jogi érveléseket és döntéseket nem lehet a Twitteren vagy a Facebookon közzétenni, mert ezek általában csak rövid üzenetek küldésére alkalmasak.202 Mint ahogy a bevezetőben is említettük, a bíróságnak ezért meg kell találnia az egyensúlyt az üzenet pontos átadása és a célközönséghez ténylegesen eljutó üzenet

198 Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 7. sz. vélemény (2005) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe az igazságszolgáltatás és a társadalom témában <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2005)OP7&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3&direct=true> 2017. január 2-ai állapot199 Európai Bizottság, a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2016. évi uniós igazságügyi eredménytábla (Európai Unió Kiadóhivatala 2016) 17 <http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/files/justice_scoreboard_2016_en.pdf> 2016. november 17-ei állapot200 William Valasidis, ‘Strengthening public relations at courts: new communication tools and trends’ [„A társadalmi kapcsolatok erősítése a bíróságoknál: új kommunikációs eszközök és trendek“] (2016. október 13., IV. Bíróság és kommunikáció nemzetközi konferencia) <www.youtube.com/watch?v=YHBRT73qQu4&feature=youtu.be> 2017. február. 1-jei állapot201 Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 7. sz. vélemény (2005) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe az igazságszolgáltatás és a társadalom témában <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2005)OP7&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3&direct=true> 2017. január 2-ai állapot202 Pamela D. Schulz és Andrew J. Cannon, ‘Trial by Tweet? Findings on Facebook? Social Media Innovation or Degradation? The Future and Challenge of Change for Courts’ [„Tárgyalás a Twitteren? Ténymegállapítások a Facebookon? Közösségi média: innováció vagy visszalépés? A bíróságok jövője és a változások kihívásai“] (2013) A bírósági adminisztráció nemzetközi lapja, 1, 4 <http://doi.org/10.18352/ijca.5> 2016. október 12-ei állapot

96

között. Például a közösségi médiákon közzétett link segítségével át lehet irányítani az érdeklődőket a bíróság weboldalára, ahol az adott kérdést részletesebben taglalják.

A közösségi média szerepéről folytatott hosszú vitákat követően az Európai Unió bírósága elkezdte használni a Twittert külső kommunikációs politikája megerősítésére. A Bíróság nem csak az ítéleteket teszi közzé a Twitteren, hanem az egyes esetek előrehaladását is (pl. ha egy jelentőségteljes ügyet terjesztenek be a Bíróság elé).203

2. A közösségi média használata a tárgyalótermekbenA közösségi média terjedése kérdéseket vet fel a tárgyalóteremben megjelenő személyek (mint például a sajtó képviselői) általi használatával kapcsolatban. A közösségi média nem csak egy új formája az ítéletek és tájékoztatások közzétételének, hanem az újságírók és a polgárok számára azt is lehetővé teszi, hogy közvetlen a bíróságról tweeteljenek vagy posztoljanak. Következésképpen az elektronikus csatornákat használó közösségen belül a közösségi médiák befolyásolják a bírók és a bíróságok tevékenységét, hiszen a rendszer használói közvetlenül tudnak, és fognak is az igazságszolgáltatás tevékenységére reagálni.204 Ezáltal megzavarhatják az eljárásokat. Bár ez egy érdekes kérdéskör, de nem tartozik ennek a kutatási projektnek a hatókörébe. A felmérés nem kérdezett rá a közösségi médiák használatára a legfelsőbb bíróságok meghallgatásain, mert a bíróságok által használt kommunikációs csatornákra összpontosított, nem pedig arra, hogy a bíróságok hogy reagálnak a lakosság által igénybe vett bizonyos típusú kommunikációs csatornákra.

3. A közösségi média használata a bírók által A szólásszabadság miatt nem lehet megtiltani, hogy az egyes bírók és a bíróságok egyéb munkatársai a magánéletükben magáncélra használják a közösségi médiát.205 A bíróknak azonban tisztában kell lenniük szerepük jelentőségével, és be kell tartaniuk a törvényalkotó és a fegyelmi hatóságok által a hivataluk számára előírt általános etikai szabályokat.

B. A felmérés eredménye

1. A „hagyományosabb“ megközelítés: sajtóközlemények és weboldalakA felmérés során rákérdeztünk, hogy a nyilvános bejelentéseket tesznek vagy sajtónyilatkozatokat a legfelsőbb bíróságok teszik-e közzé, és milyen körülmények között, illetve ki felel ezek

203 William Valasidis, ‘Strengthening public relations at courts: new communication tools and trends’ [„A társadalmi kapcsolatok erősítése a bíróságoknál: új kommunikációs eszközök és trendek“] (2016. október 13., IV. Bíróság és kommunikáció nemzetközi konferencia) <www.youtube.com/watch?v=YHBRT73qQu4&feature=youtu.be> 2017. február 1-jei állapot204 Judith Gibson, ‘Social Media and the Electronic ‘New World’ of Judges’ [„A közösségi médiák és a bíró új elektronikus világa“] (2016) A bírósági adminisztráció nemzetközi lapja, 1, 2 <http://doi.org/10.18352/ijca.199> 2016. október 12-ei állapot205 Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „Igazságszolgáltatás, társadalom és a média. 2011-2012. évi beszámoló“ (ENCJ, 2012) 9 <www.encj.eu/images/stories/pdf/GA/Dublin/encj_report_justice_society_media_def.pdf> 2016. október 12-ei állapot

97

megfogalmazásáért. Arra is rákérdeztünk továbbá, hogy milyen egyéb kommunikációs módszereket használnak a legfelsőbb bíróságok.

A Holland Legfelsőbb Bíróság rámutatott, hogy bár nagy kihívást jelent a Legfelsőbb Bíróság gyakran nagyon összetett ítéleteinek a lakosság számára érthető módon történő elmagyarázása, a sajtóközleményeikre a kommunikációs stratégiájuk szempontjából egyik erősségükként tekintenek.

a. Sajtónyilatkozatok

a. 1 A sajtónyilatkozatok előkészítéseLegfelsőbb bíróság SajtónyilatkozatokAusztria XAusztria (Közigazgatási Bíróság) XBelgium XCiprus XCseh Köztársaság XÉsztország XFinnország XNémetország XMagyarország XÍrország XOlaszország XLettország XLitvánia XLitvánia (Közigazgatási Bíróság) XLuxemburgHollandia XLengyelország XLengyelország (Közigazgatási Bíróság) XPortugália XPortugália (Közigazgatási Bíróság) XRománia XSzlovákia XSzlovénia XSpanyolország XSvédország XSvédország (Közigazgatási Bíróság) XÖsszesen (26) 25

Ezek a felmérési eredmények azt mutatják, hogy a Luxemburgi Legfelsőbb Bíróság kivételével valamennyi legfelsőbb bíróság ad ki sajtóközleményeket.

98

Ezeket a sajtóközleményeket a legkülönbözőbb témákban adják ki (pl. ítéletekről szóló információ, vagy akár a legfelsőbb bíróság által szervezett események, nemzetközi látogatások, kiválasztási eljárások). Gyakran az a céljuk, hogy aktívan elmagyarázzák a Bíróság döntéseit a lakosságnak és a médiának, hogy azok érthetőbbek legyenek és megelőzzék a félreértéseket. Ez azonban nem minden országban van így: az Olasz Legfelsőbb Bíróság úgy nyilatkozott, hogy az ő sajtóközleményeik rendszerint nem az egyes ítéletekre vonatkoznak, hanem kizárólag a Bíróság tevékenységeire és bizonyos eseményekre.

Legfelsőbb bíróság

A sajtóügyekkel foglalkozó részleg felelős a sajtóközlemény tervezetének megfogalmazásáért

Koordináció a sajtóügyekkel foglalkozó részleg és a bírók között

AusztriaAusztria (Közigazgatási Bíróság)

X X

Belgium X XCiprus n.a. n.a.Cseh Köztársaság X XÉsztország X XFinnország X XNémetországMagyarország X XÍrországOlaszország n.a. n.a.Lettország X XLitvánia n.a. n.a.Litvánia (Közigazgatási Bíróság)

n.a. n.a.

Luxemburg n.a. n.a.Hollandia X XLengyelország XLengyelország (Közigazgatási Bíróság)

X X

Portugália X XPortugália (Közigazgatási Bíróság)

n.a. n.a.

Románia X XSzlovákia X XSzlovénia X XSpanyolországSvédország n.a. n.a.Svédország (Közigazgatási Bíróság)

n.a. n.a.

Összesen (26) 14 13

99

Azokban az országokban, ahol van sajtóügyekkel foglalkozó részleg, rendszerint a sajtóközlemények előkészítése a fő feladata (CZ, EE, NL, FI, PL, PL(A), HU, SK, AT(A), SL, LV, RO, BE). Vannak azonban kivételek. Németország Legfelsőbb Szövetségi Közigazgatási Bíróságán az előadó bíró fogalmazza meg a sajtóközlemények szövegét. Ezt a sajtóközleményt azután módosíthatja a kamara, miután megvitatták az ítéletet, de még mielőtt nyilvánosan kihirdetik. Írország, Spanyolország és Ausztria Legfelsőbb Bíróságán maguk a bírók állítják össze a közzétételre szánt információt, ha egy adott ügyben sajtóközleményt készülnek kiadni.

A legtöbb országban a sajtórészleg készíti elő a sajtóközleményeket azokkal a bírókkal együttműködve, akik az adott ítéletet meghozták vagy pedig az osztály vezetőjével vagy a Legfelsőbb Bíróság elnökével közösen (CZ, EE, NL, FI, PL(A), HU, SK, AT(A), SL, LV, PT, RO, BE).

a.2 Egy bizonyos ügyhöz kapcsolódó sajtóközlemény

Az ügyeknek a kiválasztása, amelyekkel kapcsolatban sajtónyilatkozatot tesznek közzéFigyelembe véve, hogy a legtöbb legfelsőbb bíróság rengeteg üggyel foglalkozik, rendszerint csak a legfontosabb ítéletek esetében jelentetnek meg sajtóközleményt; ez olyan ügyeket jelent, amelyek fontos jogi kérdéseket vetnek fel, valamilyen okból felkeltik a média érdeklődését vagy közérdekűek. Az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságának kivételével a felmérés kérdéseire válaszoló valamennyi legfelsőbb bíróság úgy nyilatkozott, hogy válogatnak az ügyek közül.

Az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága a többi legfelsőbb bírósággal ellentétben valamennyi általa hozott ítélettel kapcsolatban közzétesz egy sajtónyilatkozatot. Évente hozzávetőlegesen 70–80 ítéletet hoz, és mindegyik „kivételesnek“ számít, ami annyit jelent, hogy fontos jogi kérdéseket vet fel. A Legfelsőbb Bíróság két személyből álló sajtócsapata minden egyes ítélet meghozatalában részt vesz, és elsődleges feladatuk, hogy minden egyes ítélethez írjanak egy sajtóközleményt. Így nem kell válogatniuk az ügyek között.206

Az ügyek kiválasztásáért felelős személyekAz ügyek kiválasztásakor mérlegelni kell. Finnország Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságán, Németország Legfelsőbb Szövetségi Közigazgatási Bíróságán és Észtország, Írország, Spanyolország, Szlovénia és Ausztria Legfelsőbb Bíróságán mindig az a bíró felelős az ügyek kiválasztásáért, aki az ítéletet hozta.

A többi országban a sajtóügyekkel foglalkozó részleg és/vagy a sajtóügyekért felelős bíró felelős az ügyek kiválasztásáért az adott kamarához tartozó bírókkal, a Bíróság elnökével vagy az osztály vezetőjével együttműködve (CZ, EE, NL, LU, PL(A), HU, SK, AT(A), LV, PT). Litvániában nincs sajtóügyekkel foglalkozó részleg, de a sajtófelelős az adott kamarához tartozó bírókkal, vagy a Bíróság

206 Leslie J. Moran ‘Managing the News Image of the Judiciary: The Role of Judicial Press Officers’ [„A bíróságokról a médiában kialakított kép: a bíróságok sajtófelelőseinek szerepe“] (2014) Oñati szociológiai-jogi sorozat, 799, 809–810 <http://opo.iisj.net/index.php/osls/article/view/320/473> 2016. november 17-ei állapot

100

elnökével vagy az osztály vezetőjével közösen elvégzi az ügyek kiválogatását. A Lengyel Legfelsőbb Bíróságon úgy tűnik, hogy a sajtóügyekkel foglalkozó részleg egyedül felel az ügyek kiválasztásáért.

Ha a sajtónyilatkozat egy bizonyos ügyhöz kötődik, akkor a Lett Legfelsőbb Bíróság kommunikációs részlegének sajtótitkára végzi a koordinációt az előadó bíróval vagy a részlegek elnökeivel. Kiváló az együttműködés a közigazgatási részleggel is, ahol a bírók vagy az asszisztenseik tájékoztatják a sajtótitkárt azokról az ügyekről, amelyek tárgyalásakor az elkövetkező héten érdekes és fontos jogi kérdéseket oldanak meg. Rövid tájékoztató jellegű feljegyzést is írnak a jogi kérdéssel kapcsolatban. A Litván Legfelsőbb Bíróság úgy nyilatkozott, hogy megpróbáltak bevezetni egy hasonló együttműködési rendszert, rendszeresen felkérték ugyanis a bírókat és az asszisztenseiket, hogy tájékoztassák a sajtófelelőst a legfontosabb ügyekről. Az a legnagyobb akadály, amelybe ütköztek, hogy a bírók és a jogi asszisztensek nem hajlandóak tájékoztatást nyújtani, és nem könnyű motiválni őket véleményük megváltoztatására.

A kiválasztás feltételeiHabár a kiválasztási feltételek pontos szövege eltérő, általában az ítélet jelentősége alapján történik a kiválasztás. A kiválasztott esetek vagy fontos jogi kérdéseket vetnek fel, vagy felkeltik a média figyelmét, vagy pedig közérdekűek.

A Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bíróságán például a legfontosabb kiválasztási kritérium az ítélet jelentősége a társadalomra nézve és az ítélkezési gyakorlat megváltoztatásának jelentősége.

Érdekes megemlíteni, hogy Lengyelország Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságának Kommunikációs részlege nem csak olyan jelentős ügyekkel kapcsolatban tesz közzé sajtónyilatkozatokat, amelyek különösen fontosak a közigazgatási bíróságok működése szempontjából, felkeltették a média érdeklődését vagy közérdekűek. Az Alkotmánybíróság vagy az Európai Unió bírósága által meghozott döntésekkel kapcsolatban is megjelentetnek sajtónyilatkozatokat, ha azokat a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság kezdeményezésére hozták meg, vagy a közigazgatási bíróságok hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos ítélethozatal szempontjából jelentősek.

b. WeboldalA felmérés során arra is rákérdeztünk, hogy (a sajtóközleményeken és a közösségi médián kívül) milyen módszerekkel kommunikálnak a legfelsőbb bíróságok a médiával és a társadalommal.

A felmérés eredményéből kitűnik, hogy a legfelsőbb bíróságok gyakran a saját weboldalukon tesznek közzé információkat. A felmérésben részt vett valamennyi legfelsőbb bíróságnak van weboldala. A weboldalukon közzétett információk azonban eltérőek. Előfordul, hogy általános információkat tesznek közzé a Bíróságról, vagy olyan eseményekről, amelyeket a Bíróság szervez, vagy egyebek között éppen a Bíróság ítéleteit.207

Szlovéniában a lakosság posztolhat kérdéseket a Legfelsőbb Bíróság weboldalán. A Litván Legfelsőbb Bíróság weboldalán a lakosság megjegyzéseket tehet a sajtóközleményekkel kapcsolatban.

207 A bírósági eljárások időtartamával kapcsolatban lásd a IV. rész 3. szakaszát.

101

A Spanyol Legfelsőbb Bíróságnak van egy átláthatóság webportálja, ahol az állampolgárok sokféle információhoz hozzájuthatnak. Ezek között az adatok között ott van a Legfelsőbb Bíróság szerkezete, a Bíróságon dolgozó valamennyi bíró és a műszaki tanács konzultánsainak szakmai profilja, gazdasági és pénzügyi adatok, mint például a bírók rendelkezésére bocsátott hivatali járművek, a bírók fizetése, hogy lehet megnézni a Bíróság Igazság Termét, a nyílt napok programjai, a Bíróság aktuális ítélkezési gyakorlata stb.

A legfelsőbb bíróságok irányelveket is feltöltenek a weboldalukra.

A Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bírósága például gyakorlati útmutatásokat tesz közzé a weboldalán az ítélkezési gyakorlat adatbázis használatával kapcsolatban és formanyomtatványokat bocsát rendelkezésre, amelyeket információk igénylésére vagy panasz benyújtására lehet használni, ha valaki nem elégedett a bírósági eljárás időtartamával vagy a Bíróság dolgozóinak magatartásával. A Román Legfelsőbb Bíróság külön útmutatóval rendelkezik a polgári peres és a büntetőügyekhez.

A magyarországi Kúria rövid, öt perces videókat készített az ügyiratok kezeléséről, a bírósági meghallgatásokon való személyes részvételről és egyéb témákban, amik fontosak a peres feleknek, az újságíróknak vagy bárkinek, aki érdeklődik a legfelsőbb bíróság tevékenysége iránt. Ezek a videók megtekinthetőek a Kúria weboldalán, és könnyen érthető információkat tartalmaznak egyszerűen megfogalmazva, hogy laikusok is megértsék.

A Holland Legfelsőbb Bíróság kommunikációs tanácsadói és sajtóügyekkel foglalkozó bírói a sajtóval kapcsolatos irányelveket fogalmaztak meg, amelyek megtekinthetőek a Legfelsőbb Bíróság weboldalán és gyakorlati információkat tartalmaznak a médiával és a bírósággal kapcsolatban.208 Az információk között megtalálható, hogy milyen körülmények között engedélyezett a hang- és/vagy videofelvétel készítése, ki készíthet felvételt és hogy az újságírók küldhetnek-e sms-t meghallgatások közben. A sajtóval kapcsolatos irányelvek egyértelművé teszik tehát, hogy a sajtó mit várhat el a bíróságok alkalmazottaitól és számos gyakorlati kérdést is szabályoz.

2. Közösségi média

a. A közösségi média használata a bíróságok általEgyes legfelsőbb bíróságokon elkezdték használni a közösségi médiát. Alig néhány legfelsőbb bíróság rendelkezik Twitter (CZ, NL, LT(A)), LinkedIn (CZ, SK), YouTube (EE) és/vagy Facebook fiókkal (EE, NL, PL, LT(A)).

Ezenkívül Litvánia központosította a YouTube és a Facebook fiókjait, amelyeken keresztül valamennyi litván bíróság kommunikálhat. Ezeket a fiókokat a Litván Nemzeti Bírósági Adminisztráció felügyeli. A bíróságok ehhez a szervhez küldenek információt, és ők döntik el, hogy mit posztolnak. Litvániában folyamatos párbeszéd zajlik arról, hogy melyik a jobb: ha az összes bíróságnak egyetlen központi közösségi oldala van, vagy ha a különböző bíróságok saját oldalakkal rendelkeznek. A központi kommunikáció (pl. a teljes igazságszolgáltatási rendszer kommunikációja) általában egyetlen bíróságnál összpontosul vagy egy külön entitásnál, amely a kommunikációért felel. Ilyen esetben a bíróságok rendszerint egységes hangvételben és stílusban nyilvánulnak meg. A decentralizáció azt

208 ‘Press Guidelines 2013’ [„Sajtóval kapcsolatos irányelvek 2013“] <www.rechtspraak.nl/SiteCollectionDocuments/Press-Guidelines.pdf> 2016. november 18-ai állapot

102

jelenti, hogy az egyes bíróságok külön-külön kommunikálnak. Ez különböző kommunikációs stílushoz, modellekhez és módszerekhez, illetve akár ellentmondásokhoz is vezethet, ami az üzeneteket, értékeket stb. illeti. Ez csökkentheti a kommunikáció hatékonyságát és minőségét. Egy túlságosan központosított rendszer azonban nem képes megragadni az egyes bíróságok speciális jellemzőit. Litvánia ezért döntött egy vegyes rendszer alkalmazása mellett. Alapjában véve, a Litván Nemzeti Bírósági Adminisztráció centralizált, de szükség esetén a bíróságok saját maguk is kommunikálnak a Litván Nemzeti Bírósági Adminisztráció segítségével vagy javaslatai szerint.

A legtöbb legfelsőbb bíróság nem használja a közösségi médiát. Az Írországi Legfelsőbb Bíróság úgy nyilatkozott, hogy nem aktív a közösségi médiában, mert az előnyei nem múlják felül a negatív, helytelen, hiányos vagy sértő információk, udvariatlan megnyilvánulások vagy túlzó kritikák megjelenésének kockázatát.

Lengyelország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága megjegyezte, hogy megfontolta a közösségi média használatát, de ellene döntött, mert véleményük szerint ugyan a közösségi média a mindennapok része, mégis bölcsen kell használni, meghatározott célra, amelyet már betölt a Bíróság weboldala.

Bár Portugália Legfelsőbb Bírósága nem használja a közösségi médiát, a sajtóügyekkel foglalkozó részlegük monitorozza a közösségi oldalakat a Bíróság tevékenységével kapcsolatos vélemények monitorozása céljából.

A közösségi oldalak egyik fő sajátossága az interaktivitás.209 A felmérés eredményei viszont azt mutatják, hogy bár egyes legfelsőbb bíróságok használják a közösségi médiát, legtöbbjük nem válaszol a többi felhasználó által ezeken a fórumokon közzétett megjegyzésekre. Következésképpen megkérdőjelezhető a közösségi média használatának hozzáadott értéke. További kutatásra van szükség annak megvizsgálására, hogy a közösségi média csatornái több emberhez jutnak-e el, mint a bíróságok weboldalai. Kizárólag ennek az információnak a birtokában lehet megalapozott következtetést levonni a közösségi oldalak bíróságok általi használatával kapcsolatban.

b. A közösségi média bírók általi használataAhogy azt Olaszország és Lengyelország Legfelsőbb Bíróságai is kiemelték, a közösségi média használata során minden bírónak figyelembe kell vennie a rájuk vonatkozó általános etikai szabályokat, függetlenül attól, hogy a bírósággal kapcsolatban vagy magánszemélyként használják-e őket.

Ezenkívül Észtországban, Szlovákiában, Litvániában és Lettországban külön szabályok is vonatkoznak azon bírók közösségi média használatára, akik a bírósággal kapcsolatban tesznek közzé adatokat.

209 Pamela D. Schulz és Andrew J. Cannon, ‘Trial by Tweet? Findings on Facebook? Social Media Innovation or Degradation? The Future and Challenge of Change for Courts’ [„Tárgyalás a Twitteren? Ténymegállapítások a Facebookon? Közösségi média: innováció vagy visszalépés? A bíróságok jövője és a változások kihívásai“] (2013) A bírósági adminisztráció nemzetközi lapja, 1, 2 és 4 <http://doi.org/10.18352/ijca.5> 2016. október 12-ei állapotBírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „Igazságszolgáltatás, társadalom és a média. 2011-2012. évi beszámoló“ (ENCJ, 2012) 9 <www.encj.eu/images/stories/pdf/GA/Dublin/encj_report_justice_society_media_def.pdf> 2016. október 12-ei állapot

103

Szlovákia Legfelsőbb Bíróságánál érvényben van egy belső irányelv, amely a lakosság bírósági döntésekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szól. Ez az irányelv arra az esetre vonatkozik, amikor egy bíró a bíróság ítéleteivel kapcsolatban fejti ki a véleményét saját profilján keresztül. Az irányelv értelmében a bírónak tájékoztatnia kell a bíróság vezetőségét, ha szándékában áll nyilvánosan közzétenni valamely ítéletet.

A litván bíróságok megjelentettek egy kézikönyvet „A bírósági kommunikáció irányítója“ címmel, amely a bíróknak és a bírósági egyéb alkalmazottaknak szól. A kézikönyv ajánlásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a bírók és a bíróság egyéb alkalmazottai hogyan kommunikáljanak magánjellegű csatornákon.

Az Észt Bírók Etikai Kódexe kifejezetten szabályozza ezt a kérdéskört. Ebben a dokumentumban úgy fogalmaznak, hogy a bíróknak kerülniük kell, hogy a nyilvánosság vagy a sajtó felé kinyilatkoztassák magánvéleményüket olyan ügyekkel kapcsolatban, amelyek közérdeklődésre tartanak számot, és magánéletükről sem szabad nyilatkozniuk a sajtónak.

3. A legfelsőbb bíróságok által alkalmazott egyéb kommunikációs módszerekA felmérés keretében arról is megkérdezték a legfelsőbb bíróságokat, hogy milyen egyéb kommunikációs módszereket alkalmaznak.

Egyes legfelsőbb bíróságoknál szokás interjút adni a sajtónak (pl. CZ, FI, PL, LT, HU, PT). A Cseh Köztársaságban például a Legfelsőbb Bíróság elnöke és alelnöke viszonylag gyakran szerepel a médiában. Ilyenkor akár többek között általánosságban beszélnek a törvényhozásról és a bíróságok helyzetéről. Litvániában a lakosság közvetlenül kommunikálhat a Litván Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság elnökével telefonon vagy Skype-on.

A kommunikáció egyéb módjai pedig az éves jelentés (pl. NL, IT, PL, HU, LT, LT(A) és a sajtótájékoztatók (pl. DE, HU, LT, SL, LV).

Szlovákia Legfelsőbb Bírósága 2016 óta jelenteti meg a DE JURE című lapot, amelynek célja a Bíróság tevékenységével kapcsolatos belső és külső kommunikáció.

C. Ajánlások és legjobb gyakorlat

Tegyenek közzé fontos ügyekkel, tevékenységekkel, eseményekkel stb. kapcsolatos sajtónyilatkozatokat

Ösztönözni kell a médiának adott sajtónyilatkozatokat. A lakossággal folytatott párbeszéd és a nyilvánosság helyes tájékoztatása kulcsfontosságú a polgárok jogi ismereteinek fejlesztése és a bíróságokba vetett bizalmuk megerősítése szempontjából. Ezért a bíróságoknak aktívan kell keresniük a kapcsolatot a médiával és a lakossággal.

104

A sajtónyilatkozatok előkészítése a sajtóügyekkel foglalkozó részleg feladata kell legyen. Ha a sajtónyilatkozat egy bizonyos üggyel függ össze, akkor a sajtóügyekkel foglalkozó részlegnek azokkal a bírókkal kell szorosan együttműködnie a sajtónyilatkozat előkészítésében, akik a

döntést meghozták.

A sajtóügyekkel foglalkozó részleg felel a legfelsőbb bíróság ítéleteivel, a legfelsőbb bíróság által szervezett eseményekkel, a nemzetközi látogatásokkal, a kiválasztási eljárásokkal stb. kapcsolatos sajtónyilatkozatok előkészítéséért.

A legtöbb legfelsőbb bíróság minden évben számos ítéletet hoz. Például a Belgiumi Legfelsőbb Bíróság 2015-ben 3081 ítéletet hozott.210 Ezért ki kell választani az ítéletek közül, hogy melyekkel kapcsolatban jelentetnek meg sajtónyilatkozatot. Mivel azok a bírók tudják leginkább eldönteni, hogy az ítéletnek van-e társadalmi jelentősége, akik az adott ítéletet hozták, az ő segítségükkel kell kiválasztani, hogy mely ítéletekkel kapcsolatban jelentessenek meg sajtónyilatkozatot.

Ha a sajtónyilatkozat egy bizonyos ügyhöz kötődik, akkor a sajtóügyekkel foglalkozó részlegnek az ügyben érintett bírókkal közösen meg kell fogalmaznia egy nyilatkozattervezetet annak érdekében, hogy helyes információt tegyenek közzé. A bíróknak el kell küldeni a nyilatkozattervezetet, amit a közzététel előtt jóvá kell hagyniuk.

Olyan weboldalt kell üzemeltetni, amely általános információt tartalmaz a bírósággal kapcsolatban, illetve gyakorlati információt és sajtónyilatkozatokat is tartalmaz

Minden egyes legfelsőbb bíróságnak kell legyen weboldala. Ennek a weboldalnak egy országos portál weboldal részét kell képeznie, amely az érdeklődőket az egyes bíróságok külön weboldalaira irányítja. Így minden bíróság a saját weboldalát kezeli, és eldöntheti, hogy mit tesz közzé rajta és milyen formában, míg az érdeklődők is minden információhoz hozzájuthatnak a portál weboldalon, amely azután átirányítja őket annak a bíróságnak a weboldalára, amelyet keresnek.

Ennek a weboldalnak nem csak általános információt kell tartalmaznia a legfelsőbb bíróság szerepéről és feladatairól, hanem sajtónyilatkozatokat és gyakorlati információt is a bíróság felkeresésével, a házszabályokkal, a közelgő eseményekkel stb. kapcsolatban. Ahhoz, hogy még több emberhez eljusson a weboldal, a legfelsőbb bíróságnak a legfontosabb információkat (mint a legfelsőbb bíróság szerepe és feladatai, az eljárások legfontosabb szabályai és gyakorlati információk azoknak, akik fel szeretnék keresni a legfelsőbb bíróságot) angolul is fel kell tüntetnie.

Az átláthatóság érdekében a legfelsőbb bíróság ügyek elosztására vonatkozó szabályait és időbeosztását nyilvánosan közzé kell tenni a bíróság weboldalán. Az átláthatóság érdekében, illetve azért, hogy a lakosság felmérhesse, hogy a legfelsőbb bíróság előtt lefolytatott eljárás hatásos-e, közzé kell tenni az eljárások időtartamára (lásd még a [X] fejezetet) és költségére vonatkozó információt.

210 Hof van Cassatie, ‘Hof van Cassatie van België. Jaarverslag 2015’ (Hof van Cassatie 2015) 162 <http://justitie.belgium.be/sites/default/files/downloads/jaarverslag_van_het_hof_van_cassatie_van_belgie_2015.pdf> 2016. november 17-ei állapot

105

Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés előmozdítása érdekében különösen ajánlott gyakorlati útmutatókat létrehozni. A peres feleket a legfelsőbb bíróság előtt lefolytatott eljárások során gyakran ügyvéd képviseli. Nem csak a peres feleknek, hanem másoknak is előnyére válhatnak ezek az irányelvek. Információval szolgálnak azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell viselkedni a bíróságon, hogy lehet hozzáférni és használni az ítélkezési gyakorlat adatbázist, vagy például a sajtó számára fontos szabályokat illetően.

Szlovákia Legfelsőbb Bírósága például úgy nyilatkozott, hogy a weboldalukat úgy lehetne javítani, ha válaszolnának a gyakran feltett kérdésekre, és ezekre a válaszokra lehetne egyfajta útmutatóként tekinteni.

Egyes legfelsőbb bíróságok már most nagyon gondosan kidolgozott weboldallal rendelkeznek.

Lengyelország Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságának a weboldala például tartalmazza a Legfelsőbb Bíróság ítéleteit és határozatait, a lengyel közigazgatási bíróságok által benyújtott előzetes döntéshozatalokat (amelyek az Európai Unió bírósága által hozott előzetes határozatokhoz kapcsolódnak), azon konferenciák, szemináriumok, megbeszélések és egyéb események ütemtervét, amelyeken részt vesznek a Bíróság elnöke, alelnökei és bírói, a bírósági statisztikákat, a közigazgatási bíróságok tevékenységéről szóló éves jelentést, információt a bírósági eljárások költségeiről és a Bíróságon dolgozó bírók által adott interjúkat.

Hollandia Legfelsőbb Bíróságának szintén igen aktív weboldala van, amely része az igazságszolgáltatás általános weboldalának. A Legfelsőbb Bíróság weboldalán található információ a Bíróság munkájáról, válaszok a GYIK-re és a legfontosabb ügyek összefoglalói. Ezenkívül a Legfelsőbb Bíróság gyakorlati információkkal is szolgál a bíróságra látogatóknak, illetve útmutatást nyújt a sajtónak. A weboldalnak vagy egy angol nyelvű része is, amely leírja a Legfelsőbb Bíróság szerepét és feladatait. Ez a rész tartalmaz angol összefoglalókat is a Legfelsőbb Bíróság által tárgyalt fontos esetekkel kapcsolatban.

A magyarországi Kúria nemrégiben újította meg a weboldalát, amely most már jelentős mennyiségű angol nyelvű tartalmat is tartalmaz, beleértve a legfrissebb sajtónyilatkozatokat, a fontos döntések összefoglalását, a Kúria harmonizációs tevékenységéről szóló jelentéseket és a Bíróság vezetőire, szerkezeti felépítésére és működésére vonatkozó információkat is. Ezenkívül a Kúria évkönyvéből származó kivonatokat és a Forum Sententiarum Curiae című speciális online jogi lapban megjelent cikkek összefoglalóit is közzéteszik itt angol nyelven, hogy szélesebb körben, nemzetközi szinten is elérhetőek legyenek.

A közösségi média használata esetén ki kell alakítani az arra vonatkozó stratégiát és politikát.

További kutatásra van szükség a potenciális célközönséget illetően, amelyet a bíróságok a közösségi médiákon keresztül érhetnek el, annak meghatározásához, hogy a közösségi média használata ténylegesen hozzájárul-e a bíróságok és a társadalom közötti kommunikáció javításához.

Maga a legfelsőbb bíróság is használhatja a közösségi médiát. Ha egy legfelsőbb bíróság úgy dönt, hogy használja a közösségi médiát, akkor fontos, hogy kialakítsák az azzal kapcsolatos stratégiát és

106

politikát, amely vonatkozik a célcsoportokra és a közösségi média egyes formáinak használatához kötődő célokra. Ennek a stratégiának egyértelművé kell tennie, hogy ki felelős a különböző közösségi média fiókok kezeléséért, hogy a bíróságnak reagálnia kell-e a negatív visszajelzésekre, és ha igen, milyen módon, hogy a bíróságnak válaszolnia kell-e a közösségi médiák felületein feltett kérdésekre, illetve egyéb esetlegesen előforduló kérdésekre.

Az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata kiemelte, hogy a posztoknak jelentőségteljesnek és tiszteletteljesnek kell lenniük, informatív tartalmakkal, amelyek nevelő szándékúak és felkeltik a polgárok érdeklődését. Nem javasolt a sajtónyilatkozatok újbóli megjelenítése a közösségi médiában.211

Nem szabad a személyes csatornákat a bíróságokhoz kötődő tevékenységekkel kapcsolatos kommunikációra használni.

A bírók és egyéb jogi alkalmazottak nem használhatják a személyes kommunikációs csatornáikat (pl. Facebook vagy Twitter) a bíróság tevékenységeivel kapcsolatban, hogy ne tűnjenek elfogultnak. Személyes célra azonban használhatják a közösségi médiát, ha figyelembe veszik az általános etikai szabályokat.

4. A nyilvánosság tájékoztatása

A. Általános megállapításokA felmérés keretében konkrétan rákérdeztünk a legfelsőbb bíróságoknál, hogy milyen információt hoznak nyilvánosságra. A következőkkel kapcsolatban tettünk fel kérdéseket:

- az ügyek elosztására vonatkozó szabályok;212

- a legfelsőbb bíróság időbeosztásának közzététele;- a bírók elleni fegyelmi meghallgatások eredményeinek kommunikációja a lakosság felé;- ügyek, amelyekkel kapcsolatban a bíróság nem kíván válaszolni a média kérdéseire.

B. A felmérés eredménye

Legfelsőbb bíróságAz ügyek elosztására vonatkozó szabályok

Időbeosztás közzététele

Fegyelmi döntések közzététele

Ausztria X X XAusztria (Közigazgatási Bíróság)

X X

Belgium X X X

211 Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „Igazságszolgáltatás, társadalom és a média. 2011-2012. évi beszámoló“ (ENCJ, 2012) 11 <www.encj.eu/images/stories/pdf/GA/Dublin/encj_report_justice_society_media_def.pdf> 2016. október 12-ei állapot212 Lásd még a IV. rész 2. szakaszát

107

CiprusCseh Köztársaság X X XÉsztország X X XFinnország n.a. X Nincs információNémetország X X XMagyarország XÍrország X Nincs információOlaszország X X XLettország X X XLitvánia X X XLitvánia (Közigazgatási Bíróság)

X X X

LuxemburgHollandia XLengyelország X X XLengyelország (Közigazgatási Bíróság)

X X

Portugália X X XPortugália (Közigazgatási Bíróság)

X X

Románia X Nincs információ XSzlovákia X X Nincs információSzlovénia X X XSpanyolország X X XSvédország XSvédország (Közigazgatási Bíróság)

X

Összesen (26) 19 18 18

1. Az ügyek elosztására vonatkozó szabályokA legtöbb legfelsőbb bíróság közzéteszi az ügyek elosztására alkalmazott szabályait (CZ, EE, DE, IT, PL, PL(A), HU, LT, LT(A), SK, ES, AT(A), SL, AT, LV, PT, PT(A), RO, BE), mégpedig általában a saját weboldalán. Hollandia, Írország, Luxemburg, Svédország és Ciprus Legfelsőbb Bírósága, illetve a Svéd Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság azonban nem teszi közzé az ügyek elosztására alkalmazott szabályait.

2. A legfelsőbb bíróság időbeosztásának közzétételeA legtöbb legfelsőbb bíróság online közzéteszi az időbeosztását (CZ, EE, FI, DE, IE, IT, PL, PL(A), LT, LT(A), SK, ES, AT(A), SL, AT, LV, PT, BE). Csak néhány olyan legfelsőbb bíróság van, amelyik nem publikálja automatikusan az időbeosztását (NL, LU, HU, SE, SE(A), CY, PT(A)).

Habár Hollandia Legfelsőbb Bírósága és a magyarországi Kúria nem teszi közzé az időbeosztását, tájékoztatják a médiát, ha úgy vélik, hogy egy bizonyos ügy érdekes lehet számukra. A magyarországi

108

Kúria a tárgyalótermeknél függeszti ki a meghallgatások listáját, és a sajtótitkárság rendszeres kapcsolatot tart fent az országos hírügynökségekkel. Minden hét utolsó munkanapján értesítik a sajtót a következő hétre tervezett olyan bírósági meghallgatásokról, amelyek politikusokat vagy közéleti személyiségeket érintenek, vagy amelyekről feltételezhető, hogy valamely más okból közérdeklődésre tarthatnak számot. Hollandia Legfelsőbb Bírósága közzéteszi azon függőben lévő ügyek listáját, amelyek médiaérdeklődésre tarthatnak számot.

3. A bírók elleni fegyelmi meghallgatások eredményeinek kommunikációja a lakosság felé A felmérés eredményeiből kitűnik, hogy a legtöbb országban a fegyelmi döntéseket közzéteszik, mégpedig általában az ítélkezési gyakorlat adatbázisban (CZ, EE, NL, DE, IT, PL, LT, LT(A), ES, SE, SE(A), AT(A), SL, AT, LV, PT, PT(A), RO213, BE).

Luxemburgban, Magyarországon és Cipruson a fegyelmi meghallgatások eredményét nem hozzák nyilvánosságra.

Az Észt Legfelsőbb Bíróság arról is beszámolt, hogy a fegyelmi bizottság döntéseit eltávolítják a legfelsőbb bíróság weboldaláról, ahogy a fegyelmi büntetés érvényessége lejárt (egy évvel a döntés hatályba lépését követően, ha a bíró nem követett el újabb fegyelmi vétséget).

4. Ügyek, amelyekkel kapcsolatban a bíróság nem kíván válaszolni a média kérdéseire A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a legtöbb legfelsőbb bíróság igyekszik a média minél több kérdésére válaszolni. Ennek gyakran szabnak korlátot a személyes vagy bizalmas adatok, illetve kiskorúakat érintő bűnügyek stb. Lengyelország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága kifejezetten felhívta a figyelmet arra, hogy igyekszik megtalálni a bűnügyi nyomozások titkossága, a szólásszabadság és a tájékoztatásra vonatkozó jog közötti egyensúlyt. Általánosságban ezért az mondható el, hogy minden kérdésre válaszolnak. Ha ez a titoktartás miatt nem lehetséges, akkor a Bíróság erről tájékoztatja a médiát.

Németország Legfelsőbb Szövetségi Közigazgatási Bírósága jelezte, hogy nem a Bíróság feladata eldönteni, hogy nem nyújtanak tájékoztatást egy bizonyos ügy kapcsán, hanem a Bíróság adminisztrációs részlegének. Ezen döntések ellen kifogást lehet emelni az illetékes helyi közigazgatási bíróságon.

C. Ajánlások és legjobb gyakorlat

Hozzák nyilvánosságra az ügyek elosztását

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy előre meghatározzák, hogy melyik bíró fogja tárgyalni az ügyét, és ez a döntés felülvizsgálható legyen.214 Ennek megfelelően az ügyek elosztásának folyamata átlátható kell legyen.

213 Csak a második fellebbezést, amelyet a Legfelsőbb Bíróság tárgyal. 214 További tájékoztatásért ezzel a kérdéssel kapcsolatban lásd a IV. rész 2. szakaszát.

109

A felmérés eredményei azonban azt mutatják, hogy az ügyek elosztásának szabályait nem minden országban teszik automatikusan közzé (pl. a legfelsőbb bíróság weboldalán vagy mert azokat országosan érvényes törvények határozzák meg).

Hozzák nyilvánosságra a meghallgatások időbeosztását

A média fontos szerepet játszik a lakosság igazságszolgáltatással kapcsolatos tájékoztatásában. Ahhoz, hogy a média és a lakosság jelen lehessen valamennyi meghallgatáson, amely véleményük szerint fontos lehet a társadalom számára, közzé kell tenni a bíróság időbeosztását.

Kommunikálják a bírók elleni fegyelmi meghallgatások eredményeit a lakosság felé

A lakosság egyrészt akkor bízik meg a bírókban, ha munkájukat függetlenül végezhetik, másrészt pedig felelősségre vonhatóak az etikai szabályok megsértése esetén. A lakosság igazságszolgáltatásba vetett hite elengedhetetlen a jogállamiság fenntartásához. Ahogy a vizsgálat befejeződik és megállapították a hivatalos büntetést, a fegyelmi eljárást nyilvánosságra kell hozni, hogy a lakosság bírókba vetett hite töretlen maradjon.215

A nyilvánosságra hozatalnak még egy célja van: eljárási garanciát jelent, amely lehetővé teszi a fegyelmi eljárások nyilvános figyelemmel kísérését, ami segít fenntartani az igazságszolgáltatás függetlenségét.216 Robert H. Tembeckjian így fogalmazza meg ezt a kettős előnyt: „A polgároknak joguk van megtudni, ha egy bíró integritását komolyan megkérdőjelezték, és az eljárás nyilvánossá

215 Naïs Acquaviva, Florence Castagnet és Morgane Evanghelou, ‘A Comparative Analysis of Disciplinary Systems for European Judges and Prosecutors’ [„Az európai bírók és ügyészek fegyelmi rendszerének összehasonlító elemzése“] (2012. évi Themis verseny, Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) (2012) 12–14 <www.ejtn.eu/Documents/Themis%202012/THEMIS%202012%20ERFURT%20DOCUMENT/Written%20paper%20France%203.pdf> 2017. január 31-ei állapotEric J. Maitrepierre, ‘Ethics, Deontology, Discipline of Judges and Prosecutors in France’ [„Bírókra és ügyészekre vonatkozó etikai elvárások, kötelezettségek és fegyelmezés Franciaországban“] (80. sz. forrásanyag sorozat, UNAFEI 2010) 255, 261 és 266 <www.unafei.or.jp/english/pdf/RS_No80/No80_29VE_Maitrepierre.pdf> 2017. január 31-ei állapotRobert H. Tembeckjian, ‘Judicial Disciplinary Hearings should be Open’ [„Nyilvánosságot a bíróság fegyelmi eljárásainak“] (2007) 28(3) The Justice System Journal 419, 420 <www.ncsc.org/~/media/Files/PDF/Publications/Justice%20System%20Journal/Judicial%20Discipline%20Hearings.ashx> 2017. január 31-ei állapot216 Naïs Acquaviva, Florence Castagnet és Morgane Evanghelou, ‘A Comparative Analysis of Disciplinary Systems for European Judges and Prosecutors’ [„Az európai bírók és ügyészek fegyelmi rendszerének összehasonlító elemzése“] (2012. évi Themis verseny, Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) (2012) 12–24 <www.ejtn.eu/Documents/Themis%202012/THEMIS%202012%20ERFURT%20DOCUMENT/Written%20paper%20France%203.pdf> 2017. január 31-ei állapotEric J. Maitrepierre, ‘Ethics, Deontology, Discipline of Judges and Prosecutors in France’ [„Bírókra és ügyészekre vonatkozó etikai elvárások, kötelezettségek és fegyelmezés Franciaországban“] (80. sz. forrásanyag sorozat, UNAFEI 2010) 255, 261 és 266 <www.unafei.or.jp/english/pdf/RS_No80/No80_29VE_Maitrepierre.pdf> 2017. január 31-ei állapotRobert H. Tembeckjian, ‘Judicial Disciplinary Hearings should be Open’ [„Nyilvánosságot a bíróság fegyelmi eljárásainak“] (2007) 28(3) The Justice System Journal 419, 419–420 <www.ncsc.org/~/media/Files/PDF/Publications/Justice%20System%20Journal/Judicial%20Discipline%20Hearings.ashx> 2017. január 31-ei állapot

110

tétele hozzájárulhat az eljárás igazságos lebonyolításához, ami mindig különös aggodalomra ad okot, amikor egy szakma képviselői saját magukat felügyelik.“217

Következésképpen azt ajánljuk, hogy a nyilvános eljárásokon túl a bíróság tagjai ellen lefolytatott fegyelmi eljárásokban hozott döntéseket tegyék elérhetővé a nyilvánosság számára. Természetesen a többi bírósági döntéshez hasonlóan ezeket a fegyelmi döntéseket is anonimmá kell tenni, mielőtt nyilvánosságra hoznák őket, hogy fennmaradjon az egyensúly a nyilvánosság igazságszolgáltatásba vetett bizalma és a bíró érdeke között. Litvánia Legfelsőbb Bírósága ezzel a kérdéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a bírók fegyelmi tárgyalásaival foglalkozó bíróság döntéseit nem névtelenül teszik közzé, mert a véleményük szerint a társadalomnak jogában áll tudni, hogy melyik bíró (akiket többé-kevésbé közéleti személynek tekintenek) milyen jogsértést követett el.

5. Hang- és videofelvételek készítése a tárgyalóteremben

A. Általános megállapításokAz ECHR 6. cikke értelmében a bírósági eljárásoknak nyilvánosnak kell lenniük. A nyilvános eljárások elve annyit jelent, hogy a polgárok és a média rendszerint jelen lehetnek a tárgyalóteremben. Bár a hang- és videofelvételek készítésének engedélyezése a meghallgatások során hozzájárul a lakosság bírósági eljárásokkal kapcsolatos ismereteinek gyarapodásához, fennáll annak a veszélye, hogy a felvételek megzavarják az eljárást és a perben érintett felek viselkedése megváltozik. Ezenkívül a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogot és az ártatlanság vélelmét sem szabad figyelmen kívül hagyni. A médiában megjelenő beszámolók gyakran olyan károkat okoznak a perben érintett személyeknek, amelyek nem orvosolhatók. A CCJE a média szenzációhajhászó jellegére is felhívja a figyelmet, illetve a különböző sajtóorgánumok közötti kereskedelmi versenyre, amely magában hordozza a túlzások és a hibák veszélyét.218

A bíróságoknak ezért az ütköző értékek egyensúlyára kell törekedniük: egyik oldalon figyelembe kell venniük az emberi méltóság, magánélethez való jog és a jó hírnév védelmét és az ártatlanság vélelmének elvét, a másik oldalon pedig az információ szabadságát.219

A CCJE ezentúl azt javasolja, hogy olyan esetekben, amikor a bírósági tárgyalásokat a TV-ben való közvetítés céljából rögzítik, fix kamerákkal dolgozzanak, és a tárgyalást vezető bírót fel kell hatalmazni, hogy dönthessen a felvétel készítésének körülményeiről és bármikor félbeszakíthassa a

217 Robert H. Tembeckjian, ‘Judicial Disciplinary Hearings should be Open’ [„Nyilvánosságot a bíróság fegyelmi eljárásainak“] (2007) 28(3) The Justice System Journal 419, 419 <www.ncsc.org/~/media/Files/PDF/Publications/Justice%20System%20Journal/Judicial%20Discipline%20Hearings.ashx> 2017. január 31-ei állapot218 Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 7. sz. vélemény (2005) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe az igazságszolgáltatás és a társadalom témában <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2005)OP7&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3&direct=true> 2017. január 2-ai állapot‘Press Guidelines 2013’ [„Sajtóval kapcsolatos irányelvek 2013“] <www.rechtspraak.nl/SiteCollectionDocuments/Press-Guidelines.pdf> 2016. november 18-ai állapot219 Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 7. sz. vélemény (2005) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe az igazságszolgáltatás és a társadalom témában <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2005)OP7&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3&direct=true> 2017. január 2-ai állapot

111

közvetítést. Figyelembe kell venni továbbá az eljárásban érintett személyek véleményét, különösen olyan esetben, ha a per tárgya személyes jellegű.

B. A felmérés eredményeAz európai országokban eltérő jogszabályok és szokások vonatkoznak a média hang- és videofelvételek készítésére a tárgyalóteremben.

Általánosságban véve a média képviselőit szinte valamennyi országban beengedik a tárgyalóterembe (CZ, EE, NL, FI, DE, IE, IT, LU,220 PL, PL(A), HU, LT, LT(A), SK, ES, SE, SE(A), CY, AT(A), AT, LV, PT, PT(A), RO). Nem így van azonban a Szlovén Legfelsőbb Bíróságon, ahol a média képviselőit rendszerint nem engedik be a tárgyalóterembe, kivéve speciális eseteket, amelyek bűnügyi tárgyalások fellebbviteli eljárását érintik. A Spanyol Legfelsőbb Bíróságon a Kamara elnöke dönti az adott ügyhöz fűzőző közérdek és a peres felek magánélethez való jogának figyelembe vételével, hogy a médiának jogában áll-e tájékoztatni a lakosságot. A hozzáférés mértéke nő. Mint ahogy arról a 2015. évi bírósági kommunikációs protokoll is beszámolt, a médiának és a televíziónak alapvetően szabad bejárást kell biztosítani a tárgyalótermekbe, és ezt csak indokolt esetben szabad korlátozni.

Míg a média képviselőit a legtöbb legfelsőbb bíróság esetében beengedik a meghallgatásokra, ez nem azt jelenti, hogy minden esetben készülhet hang- vagy videofelvétel, illetve fénykép.

Egyes országokban a média képviselői nem készíthetnek hang- és videofelvételt a meghallgatásokon (IE, LU, LT, LT(A), CY, AT(A), AT). A Litván Legfelsőbb Bíróságon azonban a média készíthet felvételeket a meghallgatás kezdete előtt.

Más országokban alapvetően tilos a hang- és videofelvétel készítése, de az adott ügyet tárgyaló bíró vagy a bíróság elnöke tehet kivételt (EE, IT, PL, PL(A), SK, ES, SL, LV, RO). Lengyelország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága felhívta a figyelmet a jelenlegi szabályozás egyes hiányosságaira. Felvételek készítése nem engedélyezett, kivéve ha a bíró azt külön kérésre engedélyezi. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság szerint ennek a rendszernek az egyik hátránya, hogy nincsenek egységes és általános szabályok a meghallgatás felvételére vonatkozó kérések engedélyezésére/elutasítására vonatkozóan. Továbbá nem világos, hogy kinek van joga ilyen kérvényt benyújtani (pl. a nem újságíróknak). A felvételt készítő személynek a saját felszerelésével kell dolgoznia, és nem lehet fellebbezni, ha a kérést visszautasítják.

Más országokban bizonyos határok között engedélyezett a hang- és videofelvételek készítése (CZ, NL, DE, HU). Litvánia és Hollandia Legfelsőbb Bíróságán például kizárólag a meghallgatás bizonyos részeit szabad felvenni. Németország Legfelsőbb Szövetségi Közigazgatási Bíróságán pedig kizárólag a meghallgatás előtt és után szabad felvételt készíteni. Magyarországon az eljárásban érintett felekről, illetve a szemtanúkról és a szakértőkről kizárólag akkor szabad felvételt készíteni, ha azok kifejezetten engedélyezik a felvételt.

Svédországban a hangfelvétel engedélyezett, képek készítése azonban szigorúan tilos.

Finnország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága úgy nyilatkozott, hogy nem létezik szabályozás a tárgyalótermekben történő hang- és videofelvételekkel kapcsolatban. Ugyanez vonatkozik a Portugál

220 Kizárólag az írott sajtó képviselői lehetnek jelen a tárgyalótermekben.

112

Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságra is, ahol az egyes bírók határozzák meg, hogy engedélyezik-e a felvételek készítését vagy sem.

C. Ajánlások és legjobb gyakorlat

Tegyenek eleget az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata hang- és videofelvételekre vonatkozó ajánlásainak, és az érvényes jogszabályokra tekintettel határozzanak meg olyan

egyértelmű irányelveket a hang- és videofelvételek készítésével kapcsolatban, amelyek figyelembe veszik a szóban forgó különböző jogokat.

Ha a felvételek készítése engedélyezett, de a bíróság tehet kivételt, akkor javasolt a média meghallgatása a döntés meghozatala előtt.

Az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata egyértelműen megállapította, hogy különböző vélemények léteznek a bíróságokon készített hang- és videofelvételekkel kapcsolatban. Ez megnehezíti annak megállapítását, hogy melyek a legjobb gyakorlatok. Egyrészt a legtöbb meghallgatás nyilvános, és mindenkire vonatkozik a szólásszabadság joga. Másrészt viszont a hang- és videofelvételek megzavarhatják a bírósági eljárásokat és sérthetik a felek jogait.221

Mindenek előtt fontos, hogy a hang- és videofelvételekkel kapcsolatban egyértelmű, pontos és átfogó irányelveket fogalmazzanak meg. Ez a törvényalkotó és a Legfelsőbb Bíróság közös felelőssége.

Lengyelországban például a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságon nincs engedélyezve a felvételek készítése, hacsak a tárgyalást vezető bíró nem ad rá engedélyt. Lengyelország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága sajnálatosnak tartja, hogy nem léteznek egységes és általános szabályok a meghallgatások rögzítésének engedélyezésére vagy megtiltására vonatkozóan.

Ezért a mindenkor érvényes jogszabályokra tekintettel minden legfelsőbb bíróságnak egyértelmű irányelveket kell meghatároznia a hang- és videofelvételek készítésével kapcsolatban, amelynek során figyelembe veszik a szóban forgó különböző jogokat (információszabadság, az emberi méltóság, a magánélet és a jó hírnév védelme, illetve az ártatlanság vélelme). A Spanyol Legfelsőbb Bíróságon ezért az egyensúlyért a Kamara elnöke felel, aki eldöntheti, hogy engedélyezik-e a felvételkészítést; ennek során figyelembe veszi, a média jogát a társadalom tájékoztatásához, a peres felek magánéletének védelméhez fűződő jogát és az adott ügyhöz fűződő közérdeket.

Ha a felvételek készítése engedélyezett, de a bíróság tehet kivételt, akkor javasolt a média meghallgatása a döntés meghozatala előtt.

Nagy érdeklődésre számot tartó ügyek esetén előfordulhat, hogy sokan szeretnének felvételt készíteni az eljárásról. Ilyen esetben megbeszélést kell tartani a meghallgatás előtt a gyakorlati megvalósítással kapcsolatban (pl. hogy hány darab kamera használatát engedélyezik a tárgyalóteremben).

221 Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „Igazságszolgáltatás, társadalom és a média. 2011-2012. évi beszámoló“ (ENCJ, 2012) 10 <www.encj.eu/images/stories/pdf/GA/Dublin/encj_report_justice_society_media_def.pdf> 2016. október 12-ei állapot

113

Jó példa erre a Hollandiában érvényben lévő sajtóval kapcsolatos irányelvek.222 Ezek az irányelvek egyértelmű szabályokat fogalmaznak meg a hang- és videofelvételek készítésével kapcsolatban a bíróságokon. Ezen irányelvek szerint az újságíróknak engedélyre van szükségük, ha hang- vagy videofelvételeket szeretnének készíteni a bíróságon. Ehhez először fel kell venniük a kapcsolatot a sajtóügyekkel foglalkozó részleggel. A meghallgatás előtt megállapodás születik a kamerák számával és a felvételkészítés irányával kapcsolatban. A nagy médiaérdeklődésre számot tartó ügyekre vonatkozóan létezik általános megállapodás. Eszerint a megállapodás szerint egy vagy két csapat kap engedélyt a filmezésre (rendszerint egy országos és egy helyi hálózat), a többi műsorszolgáltató pedig megvásárolhatja az általuk készített felvételeket. A sajtóval kapcsolatos irányelvek szabályozzák továbbá, hogy kit szabad filmezni és a meghallgatás melyik szakaszában.

A magyarországi Kúria gyakorlati megállapodásokat is köt a médiával azon meghallgatásokkal kapcsolatban, amelyek közérdeklődésre tartanak számot. Ilyen esetben a média képviselőinek regisztrálniuk kell. A ajtóügyekkel foglalkozó részleg vezetője az üggyel foglalkozó bírósági panellel együtt dönti el a tárgyalóterem ülőhelyeinek számát figyelembe véve, hogy hány embert engednek be a tárgyalásra. Ha elérik a felső határértéket, akkor lezárul a regisztráció, és a sajtóügyekkel foglalkozó részleg tájékoztatja a hírügynökségeket a Kúria weboldalán keresztül.

6. Együttműködés a kommunikáció kérdéseivel kapcsolatban

A. Általános megállapításokEgy az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat számára készített tudományos dolgozat kiemeli, hogy nagyon nagy különbségek vannak a sajtóügyekért felelős bírók rendelkezésére álló képzések között, és nincs lehetőség az információcserére.223

Mint ahogy azt a bevezetőben már kiemeltük, a kommunikáció hatékony eszköz, amit körültekintően kell alkalmazni, mert nem csak javíthat a társadalom és a bíróságok közötti kapcsolaton, hanem tönkre is teheti azt.224 A kérdés fontosságára és a lehetséges kockázatokra tekintettel határozottan ajánlott a speciális média továbbképzések tartása. A képzéseken túl fontos még az együttműködés és egy fórum, ahol a sajtófelelős bírók (és a többi szóvivő) megoszthatják egymással az ismereteiket és tapasztalatot cserélhetnek.

222 ‘Press Guidelines 2013’ [„Sajtóval kapcsolatos irányelvek 2013“] <www.rechtspraak.nl/SiteCollectionDocuments/Press-Guidelines.pdf> 2016. november 18-ai állapot223 Louise Chrétien, Arthur de Peretti-Schlomoff és Yoann Viguier, ‘Judicial Communication and Professional Ethics. Renewing the Relationship between the Judiciary and the Public’ [„Bírósági kommunikáció és szakmai etika. A bíróságok és a nyilvánosság közötti kapcsolat megújítása“] (2015. évi Themis verseny – Elődöntő D – 4. francia csapat, Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) 2015) 10 <www.ejtn.eu/Documents/THEMIS%202015/Written_Paper_France4.pdf> 2016. október 12-ei állapot224 Louise Chrétien, Arthur de Peretti-Schlomoff és Yoann Viguier, ‘Judicial Communication and Professional Ethics. Renewing the Relationship between the Judiciary and the Public’ [„Bírósági kommunikáció és szakmai etika. A bíróságok és a nyilvánosság közötti kapcsolat megújítása“] (2015. évi Themis verseny – Elődöntő D – 4. francia csapat, Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) 2015) 10 <www.ejtn.eu/Documents/THEMIS%202015/Written_Paper_France4.pdf> 2016. október 12-ei állapot

114

B. A felmérés eredménye

1. Együttműködés más bíróságokkalEgyes legfelsőbb bíróságok (DE, IT, LU, PL(A), SE, SE(A), AT, PT, RO) arról számoltak be, hogy nem működnek együtt, illetve nem adnak át egymásnak ismereteket és nem cserélnek tapasztalatot más bíróságokkal a kommunikáció terén.

Más legfelsőbb bíróságok viszont igen. Mivel a válaszadók válaszai nagyon különbözőek, nehéz csoportosítani az együttműködés különböző formáit. Ezért néhány példát mutatunk be az alábbiakban a legfelsőbb bíróságok együttműködésével kapcsolatban.

Litvániában a Nemzeti Bírósági Adminisztráció koordinálja a Bíróságok Kommunikációs Csoportját, amely az egyes bíróságok szóvivőiből áll. A Bíróságok Kommunikációs Csoportja évente négyszer ülésezik, és ők felelnek a kommunikációs stratégia kialakításáért.

A Cseh Köztársaságban a Legfelsőbb Bíróság, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság és az Alkotmánybíróság szóvivői rendszeresen találkoznak, ők azonban elsősorban olyan ügyekről tárgyalnak, amelyekkel ezen bíróságok közül többen foglalkoztak. Az együttműködésük kiterjed a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó döntésekre és arra, hogy ki milyen az információt fog közzétenni. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozta, hogy a más bíróságokkal való együttműködésre kommunikációs stratégiájuk erősségeként tekintenek.

Észtországban valamennyi bíróságra ugyanaz a kommunikációs stratégia vonatkozik. Ez a kommunikációs stratégia magában foglalja az észt bíróságok közös kommunikációs alapelveit a peres felekkel, a nyilvánossággal és a médiával kapcsolatban. A bíróságok kommunikációs menedzserei rendszeresen találkoznak, hogy megbeszéljék ezt a stratégiát, és egyéb fontos napi kérdéseket.

Finnország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága alkalmanként megvitatja a mindennapi kommunikációs gyakorlatot olyan kérdéseket illetően, mint a statisztikai adatok, a média felmérések, az általános kommunikációs tervek és általános alapelvek, illetve a többi bírósággal folytatott online kommunikáció szerkezeti felépítése és tartalma. Továbbá a kommunikációért felelős munkatárs tarthat média és kommunikáció képzést a többi bíróságnak.

A Legfelsőbb Bíróság sajtóügyekért felelős részlege felel az alsóbb szintű bíróságok esetenkénti támogatásáért a kommunikációs kérdésekkel kapcsolatban (pl. ES, SL, LV). Lettországban az alsóbb szintű bíróságok alkalmazottai számára, akik fő felelőssége nem a kommunikáció hanem a bírók asszisztenseiként dolgoznak, nincs kommunikációs továbbképzés, és nincs tapasztalatuk ilyen téren, ezért a Lett Legfelsőbb Bíróság sajtóügyekért felelős részlegéhez fordulnak tanácsért. A sajtóügyekért felelős részleg az igazságszolgáltatási rendszer kommunikációfelelőse számára szervezett megbeszéléseken is megosztja a szakmai tapasztalatait.

2. Együttműködés az igazságszolgáltatási rendszer többi intézményévelSzámos legfelsőbb bíróság jelezte, hogy nem működnek együtt az igazságszolgáltatási rendszer más intézményeivel a kommunikációs kérdéseket illetően (DE, IT, LU, PL(A), AT(A), SL, AT, RO).

Azon válaszadók válaszai, akiknél van együttműködés ezen a téren, olyan sokrétűek, hogy megint csak néhány példát fogunk bemutatni a legfelsőbb bíróságok közötti együttműködésre.

115

Litvániában a bíróságok, a rendőrség és az ügyészi iroda szóvivői évente egyszer közös továbbképzésen vesznek részt. A Nemzeti Bírósági Adminisztráció egy folyóiratot jelentet meg a litván bíróságokról. Időről-időre a Legfelsőbb Bíróság és a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság alkalmazottai cikkeket jelentetnek meg ebben a folyóiratban.

A Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bírósága együttműködik a Főügyészi Hivatallal a rendkívüli jogorvoslatok ügyében és az Igazságügyi Minisztériummal a jogalkotási folyamatokat illetően.

Az Észt Legfelsőbb Bíróság együttműködik más intézményekkel is kommunikációs kérdésekben. Például az Igazságügyi Minisztériummal, az Ügyészi Hivatallal és az Ügyvédi Kamarával „Az igazságszolgáltatás hetének“ megszervezésében. Hasonló együttműködés zajlik a magyarországi Kúrián és a Litván Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságon is. Ezek az intézmények is együttműködnek más intézményekkel (pl. a Főügyészi Hivatallal és az Országos Bírósági Hivatallal) különböző események, kongresszusok, képzések vagy mindnyájukat érdeklő témákban (pl. a bírósági döntések közzététele) tartott konferenciák megszervezésében.

Hollandia Legfelsőbb Bírósága alkalmanként együttműködik más intézményekkel, ha az közös érdekük (pl. érzékeny témákat illetően).

A finn Igazságügyi Minisztérium együttműködik és támogat egy kommunikációs szakemberekből álló nem hivatalos kommunikációs csoportot az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási részlegén. Ez a kommunikációs csoport a közigazgatással kapcsolatos aktuális kommunikációs kérdéseket vitatja meg.

A Svéd Legfelsőbb Bíróság és a Svéd Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság nem rendelkezik saját sajtóügyekkel foglalkozó részleggel. Felkérhetik azonban a Nemzeti Bírósági Adminisztráció sajtó és kommunikáció részlegét, hogy segítsenek nekik sajtónyilatkozatok megfogalmazásában vagy segítsenek például egy bírónak felkészülni egy interjúra.

C. Ajánlások és legjobb gyakorlat

Hozzanak létre olyan fórumot, ahol a sajtóügyekért felelős bírók és a kommunikációs tanácsadók tapasztalatot cserélhetnek

A képzéseken túl a sajtóügyekért felelős bírók és a kommunikációs tanácsadók részére lehetőséget kell biztosítani a tapasztalatcserére. Ebből a célból szervezhetünk megbeszéléseket más európai legfelsőbb bíróságok vagy más nemzeti bíróságok sajtóügyekért felelős részlegeinek és sajtóügyekkel foglalkozó bíróinak részvételével.

Hollandiában az összes sajtóügyekkel foglalkozó bíró találkozik évente kétszer, hogy megvitassák az elmúlt hat hónapban szerzett tapasztalataikat a médiával kapcsolatban. A sajtóügyekkel foglalkozó bírók ezen találkozók alkalmával megosztják egymással a tapasztalataikat, és közös irányelveket alakítanak ki a médiakapcsolatokat illetően (pl. a 2013-ban megfogalmazott sajtóirányelv).225 A

225 Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), „Igazságszolgáltatás, társadalom és a média. 2011-2012. évi beszámoló“ (ENCJ, 2012) 4 <www.encj.eu/images/stories/pdf/GA/Dublin/encj_report_justice_society_media_def.pdf> 2016. október 12-

116

sajtóügyekkel foglalkozó bírók bizottsága nem rendelkezik döntéshozói joggal. Ezért ha az összegyűlt bírók megegyeznek egy bizonyos irányelvről, akkor azt a bíróságok elnökei elé terjesztik azzal a kéréssel, hogy fogadja el az irányelvet. A bíróságok elnökei által elfogadott sajtóirányelvek vonatkoznak például a Legfelsőbb Bíróságra is. A kommunikációs tanácsadók évente négyszer tartanak a sajtóügyekkel foglalkozó bírók megbeszéléseihez hasonló találkozókat, hogy megvitassák a munkájukat érintő legfontosabb trendeket. A sajtóval fenntartott kapcsolatukon kívül a belső kommunikációt és a nyilvánosság tájékoztatását érintő kérdésekkel is foglalkoznak.

Litvániában a bíróságok szóvivői évente többször találkoznak, és közös kommunikációs stratégiát alakítanak ki. Tartanak továbbá megbeszélést a rendőrség és az Ügyészi Hivatal szóvivőivel is.

Magyarországon az Országos Bírósági Hivatal évente kétszer a többi bírósággal együttműködve szervez konferenciát a sajtótitkárság szóvivőinek és sajtófőnökeinek. Ilyenkor a közös problémákról, nehézségekről, legjobb gyakorlatokról beszélnek és tapasztalatot cserélnek.

Lettországban a Lett Igazságszolgáltatási Tanács kezdeményezte az együttműködést (Legfelsőbb Bíróság, Alkotmánybíróság, Igazságügyi Minisztérium, Főügyészi Hivatal, Felesküdött Ügyvédek Lettországi Tanácsa, Felesküdött Közjegyzők Lettországi Tanácsa, Felesküdött Végrehajtók Lettországi Tanácsa). A Lett Igazságszolgáltatási Tanács irányelveket fogadott el az egységes kommunikáció alapelveit illetően. Ezen irányelvek gyakorlatba való átültetése még folyamatban van, de már most jelentősen javítottak a különböző intézmények közötti együttműködésen. Rendszeres megbeszéléseket tartanak, amelyek célja, hogy megosszák egymással a megszerzett tapasztalatokat és a legjobb gyakorlatokat a kommunikáció terén, illetve megvitassanak bármilyen problémát.

Adjanak tanácsot az alsóbb szintű bíróságoknak, amelyek nem rendelkeznek külön sajtóügyekkel foglalkozó részleggel

A felmérés eredményéből kitűnik, hogy az együttműködés nagy segítséget jelent az alsóbb szintű bíróságoknak, ahol nincs külön sajtóügyekkel foglalkozó részleg és nincs elegendő forrásuk, hogy létrehozzanak egy ilyen részleget. Ezek a bíróságok segítséget kérnek a Legfelsőbb Bíróság sajtóügyekkel foglalkozó részlegétől, és a tapasztalatcsere igen tanulságos számukra.

A Spanyol Legfelsőbb Bíróság kommunikációs részlege együttműködik az alsóbb szintű bíróságok különböző kommunikációs részlegeivel és segíti a tevékenységüket. Mindezeket a tevékenységeket pedig az Általános Igazságszolgáltatási Tanács felügyeli a kommunikációs részlegén keresztül.

A Szlovén Legfelsőbb Bíróság sajtórészlege ehhez hasonló támogató funkciót tölt be. A különböző bíróságokkal kapcsolatos kérdésekre adott válaszok előkészítésének koordinálásán túl tanácsadással stb. segíti a többi bíróság önálló kommunikációs tevékenységét.

ei állapot‘Press Guidelines 2013’ [„Sajtóval kapcsolatos irányelvek 2013“] <www.rechtspraak.nl/SiteCollectionDocuments/Press-Guidelines.pdf> 2016. november 18-ai állapot

117

7. Oktatási tevékenységek

A. Általános megállapításokAz előző fejezetekben többször kiemeltük, hogy a bíróságoknak tájékoztatást kell nyújtaniuk az igazságszolgáltatás rendszerével kapcsolatban, ami által javítanak az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésen. Ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás a társadalom szerves részét képezze, közvetlen kapcsolatot kell kialakítani a bíróságok és a lakosság egésze között. „Az igazságszolgáltatás rendszerének megértése kétségtelenül nevelő értékű, és előmozdítja a lakosság igazságszolgáltatásba vetett hitét.“226 Az Európai Bizottság szerint a polgárok és vállalkozások számára az igazságszolgáltatási rendszer általános szempontjairól nyújtott információ az igazságszolgáltatáshoz való jog alapja.227

A legfelsőbb bíróságok által szervezett oktatási tevékenységek kiválóan alkalmasak arra, hogy a polgárok és a vállalkozások jobban megértsék és megismerjék a bírósági munkát. Ezenkívül a legfelsőbb bíróságok olyan oktatási tevékenységeket is szervezhetnek, amelyeket kifejezetten a jogi szakemberek, mint például ügyvédek és bírók számára alakítottak ki, vagy részt vehetnek ilyeneken, hogy részletesebben elmagyarázzák például a saját ítélkezési gyakorlatukat vagy megvitassanak néhány intézkedést, amelyet a médiával vagy a bíróság vezetőségével fenntartott kapcsolatuk érdekében vezettek be.

Az Európai Bírák Konzultatív Tanácsa kiemelte, hogy nem elég, ha a bíróságok részt vesznek mások által (pl. Igazságügyi Minisztérium) szervezett oktatási tevékenységeken, hanem kezdeményező szerepet kell vállalniuk és támogatniuk kell az olyan oktatási programokat, mint például iskoláscsoportok látogatása a bíróságon.228 Ugyancsak javasolják a bírósági eljárások aktív tanítását szerepjátékokkal, bírósági meghallgatásokon való részvétellel stb.229

B. A felmérés eredménye

1. Kifejezetten a jogi szakemberek (beleértve az alsóbb szintű bíróságokon dolgozó bírókat) számára kialakított oktatási tevékenységek

Legfelsőbb bíróság Konferenciák és Képzés Megbeszélések

226 Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 7. sz. vélemény (2005) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe az igazságszolgáltatás és a társadalom témában <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2005)OP7&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3&direct=true> 2017. január 2-ai állapot227 Európai Bizottság, a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2016. évi uniós igazságügyi eredménytábla (Európai Unió Kiadóhivatala 2016) 17 <http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/files/justice_scoreboard_2016_en.pdf> 2016. november 17-ei állapot228 Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 7. sz. vélemény (2005) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe az igazságszolgáltatás függetlenségére és a bírók elmozdíthatatlanságára vonatkozó normák témában <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2005)OP1&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3&direct=true> 2017. január 2-ai állapot229 Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), 7. sz. vélemény (2005) az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának figyelmébe az igazságszolgáltatás és a társadalom témában <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2005)OP7&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3&direct=true> 2017. január 2-ai állapot

118

szemináriumokAusztria XAusztria (Közigazgatási Bíróság)Belgium X X XCiprus XCseh Köztársaság X X XÉsztország X X XFinnország X X XNémetország X XMagyarország X X XÍrország XOlaszország XLettország X XLitvánia X X XLitvánia (Közigazgatási Bíróság)

X X X

LuxemburgHollandia X XLengyelország X XLengyelország (Közigazgatási Bíróság)

X X

Portugália X XPortugália (Közigazgatási Bíróság)

X

Románia X XSzlovákiaSzlovénia XSpanyolország XSvédország XSvédország (Közigazgatási Bíróság)

X

Összesen (26) 21 14 9

Sokféle oktatási tevékenység létezik, amelyeket a jogi szakemberek (beleértve az alsóbb szintű bíróságokon dolgozó bírókat) számára alakítottak ki.

Ezek egyik típusa a konferenciák és a szemináriumok. A legfelsőbb bíróságok többsége szervez ilyen konferenciákat vagy szemináriumokat, illetve részt vesz ilyeneken (CZ, EE, NL, FI, DE, IE, IT, PL, PL(A), HU, LT, LT(A), ES, SE, SE(A), AT, LV, PT, PT(A), BE).

Azt oktatási tevékenység jelentheti az alsóbb szintű bíróságokon dolgozó bírók képzését is a legfelsőbb bíróságon dolgozó bírók által (CZ, EE, FI, DE, PL, PL(A), HU, LT, LT(A), CY, SL, LV, PT, BE). A Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bíróságán dolgozó bírók például oktatnak a Bíróképző Akadémián.

119

A tapasztalatcsere egyik kevésbé hivatalos formája, amikor a legfelsőbb bíróságokon és az alsóbb szintű bíróságokon dolgozó bírók megbeszéléseket vagy kerekasztal-beszélgetéseket szerveznek (CZ, EE, NL, FI, HU, LT, LT(A), BE). Az ilyen találkozókon foglalkozhatnak a munka megszervezésével vagy jogi kérdések értelmezésével.

A Román Legfelsőbb Bíróság rendszeresen szervez szemináriumokat és videokonferenciákat a fellebbviteli bíróságokkal.

Hollandiában a Legfelsőbb Bíróság egyes bíróit „kapcsolattartó bírónak“ nevezték ki, akiknek gondoskodniuk kell a jó kapcsolatról a Legfelsőbb Bíróság és egy bizonyos fellebbviteli bíróság között. Egy másik program keretében pedig az alsóbb szintű bíróságokon dolgozó bírók gyakornokként dolgozhatnak a Legfelsőbb Bírságon.

2. A társadalom és a média számára szervezett oktatási tevékenységekAhogy azt már korábban megállapítottuk, az igazságszolgáltatás rendszere és a jogi nyelvezet gyakran nem egyértelmű az újságírók számára. Ez növeli a lakosság félretájékoztatásának a kockázatát. Ennek a problémának a megoldására lehet többek között az, ha megbeszéléseket vagy nyilvános konferenciákat szerveznek, amelyeken részt vehetnek a sajtó képviselői és/vagy az állampolgárok, és amelyek keretén belül a legfelsőbb bíróság munkájáról beszélnek (EE, NL, FI, IE, HU, LT, ES, LV).

Az Észt Legfelsőbb Bíróság kiváló példa erre, ők ugyanis eligazításokat tartanak a sajtó képviselői számára, ahol elmagyarázzák az újságíróknak az eljárások logikáját és bemutatják a tanulmányok és kutatások eredményeit. A Lett Legfelsőbb Bíróság média napot is szervez a jogi témákról beszámoló újságíróknak.

Évente egyszer a Lett Legfelsőbb Bíróság megszervez egy olyan eseményt, amely keretein belül bemutatják a Legfelsőbb Bíróság munkáját a sajtó képviselőinek és a lakosságnak. Többek között megvitatják az előző év legfontosabb ítéleteit.

Sok legfelsőbb bíróság szervez vezetővel tartott bírósági látogatásokat vagy nyílt napokat (CZ, EE, NL, FI, DE, IT, PL, PL(A), HU, LT, LT(A), SE, SE(A), AT(A), SL, AT, LV, PT, PT(A), RO).

Egy másik oktatási tevékenység például a bírósági tárgyalás szimulálása (CZ, HU) vagy a olyan napok szervezése, amikor a bíróság munkája iránt érdeklődő diákok figyelemmel kísérhetik a bíró vagy az asszisztensének aznapi munkáját (LV). A litván bíróságokon is szerveznek ilyen napokat, amikor a bírók munkáját lehet figyelemmel kísérni. A diákok (általában joghallgatók vagy kommunikáció szakos egyetemisták) egy napot tölthetnek a legfelsőbb vagy egy másik bíróságon dolgozó bíró munkahelyén. A Litván Nemzeti Bírósági Adminisztráció a „Sajtószabadság visszaállításának napja“ alkalmából megszervezett egy szimulált bírósági eljárást. Továbbá évente több alkalommal szerveznek találkozót a legbefolyásosabb véleményformáló személyiségeknek.

120

C. Ajánlások és legjobb gyakorlat

Szervezzenek kerekasztal-beszélgetéseket más jogi szakemberekkel, akik véleménye vagy tapasztalatai fontosak lehetnek egy adott kérdésben

A felmérés során a legtöbb legfelsőbb bíróság jelezte, hogy szerveztek konferenciákat és szemináriumokat kifejezetten jogi szakemberek számára vagy hogy a náluk dolgozó bírók részt vettek ilyen konferenciákon és szemináriumokon. A tapasztalatcsere gyakorlatát a Bíróság munkájával kapcsolatban szervezett rendszeres kerekasztal-megbeszélések szervezésével tovább lehet fejleszteni (pl. legjobb gyakorlatok a sajtóval fenntartott kapcsolatot illetően, intézkedések a lemaradások ledolgozása érdekében stb.). Ezeket az oktatási tevékenységeket szervezheti a kutató és dokumentációs részleg (lásd a II. részt) vagy egy speciális „projektcsapat“.

A legfelsőbb bíróságon dolgozó bírókon túl részt vehetnek rajta az alsóbb szintű bíróságokon dolgozó bírók, egyetemi tanárok és jogi szakemberek, akik rendelkeznek tapasztalattal az adott kérdést illetően. A beszélgetések célközönségét úgy lehet kibővíteni, hogy filmre rögzítik a megbeszélést vagy közzéteszik a megbeszélésről készült jegyzőkönyvet.

Az Észt Legfelsőbb Bíróság rendszeres visszajelzést ad az alsóbb szintű bíróságoknak a kerekasztal-megbeszélések keretén belül. A Legfelsőbb Bíróság Igazságügyi Képzés részlege szervezi meg ezeket a kerekasztal-beszélgetéseket, ahol a Legfelsőbb Bíróságon és az alsóbb szintű bíróságokon dolgozó bírók lényeges kérdésekről beszélgetnek, olyanokról, amelyeket ők maguk vetettek fel. A kerekasztal-megbeszéléseket évente szervezik meg polgári peres ügyekben és kétévente büntetőjogi és közigazgatási kérdésekkel kapcsolatban. A Litván Legfelsőbb Bíróság is szervez ilyen kerekasztal-megbeszéléseket.

A Lett Legfelsőbb Bíróság közigazgatási részlege videokonferenciákat szervez a közigazgatási bíróságokkal a közigazgatási jog aktuális kérdéseivel kapcsolatban.

Szervezzenek oktatási tevékenységeket kifejezetten a társadalom részére

A legfelsőbb bíróságoknak amellett, hogy részt vesznek az egyéb állami intézmények által szervezett általános keretprogramokon, el kell gondolkodniuk a proaktív megközelítésen és saját kezdeményezésként nyilvános konferenciákat, nyílt napokat és egyéb eseményeket kell szervezniük, amelyek jobban megismertetik a lakossággal az igazságszolgáltatás rendszerét és a legfelsőbb bíróság munkáját. Ahogy az ismert mondás fogalmaz: „Mondd el és elfelejtem, taníts meg rá és talán emlékezni fogok, részt veszek benne és megtanulom.“ Az emberek bevonásához aktív oktatási technikákat kell alkalmazni, mint például a bírósági tárgyalások szimulálása. Ezeket a tevékenységeket szervezheti a sajtóügyekért felelős részleg.

További oktatási tevékenységek mellett, mint például a nyílt napok, érdekes lehet még sajtókonferenciák szervezése nem konkrét ügyekkel kapcsolatban, amelyek felkeltették a lakosság érdeklődését, hanem a bíróság által a közelmúltban hozott ítéletek általános bemutatása céljából. Miközben ki lehet emelni egyes ügyeket, vagy statisztikai adatok bemutatására is sor kerülhet,

121

tájékoztatni lehet a lakosságot a tervezett változásokról és ismereteket lehet szervezni a sajtó és a társadalom elvárásairól a legfelsőbb bírósággal kapcsolatban.

A magyarországi Kúria évente kétszer hív meg újságírókat reggelire. Ilyenkor a Kúria vezetői röviden tájékoztatják az újságírókat az elmúlt hat hónap legfontosabb eseményeiről és a Kúria legjelentősebb ítéleteiről. A megbeszélés során felvázolják a várható fejleményeket is. A magyarországi Kúria által alkalmazott másik érdekes gyakorlat a videoviták tartása. A Kúria igazgatója videovitákat kezdeményezett annak biztosítására, hogy széles körben megismerjék a Kúria munkáját. Minden egyes alkalomra kiválasztanak két olyan esetet, ami érdekelheti a lakosságot vagy ami már közismert; az esetet megvitatják a bírók és egyéb jogi szakemberek és az adott jogi szakterületre szakosodott egyetemi tanárok. A Kúria a videoviták segítségével tájékoztatja a lakosságot, és azt a hét magyar jogi kart, amelyek együttműködnek a Kúriával.

Szervezzenek sajtótájékoztatókat a bírósági eljárások és fogalmak megmagyarázása céljából

Az Észt Legfelsőbb Bíróság és a Lett Legfelsőbb Bíróság sajtótájékoztatókat vagy média napokat szervez, amikor elmagyarázzák az újságíróknak a bírósági eljárásokat és fogalmakat. Ez a gyakorlat különösen hasznosnak tűnik, ha azt szeretnénk elérni, hogy az újságírók jól értsék őket.

8. A bíróság véleményének tolmácsolása a parlament és a végrehajtó hatalom felé

A. Általános megállapításokA modern demokráciákban a hatalmi ágak, azaz a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalom, szétválnak. A parlamentáris rendszerekben a hatalmi ágak elválása veszített a jelentőségéből, ami a parlament és a végrehajtói hatalom kapcsolatát illeti és lényege a bírói hatalom függetlenségének megőrzésében rejlik.

A három hatalmi ág azonban szükségszerűen érintkezik. A bíróságoknak szembe kell nézniük azzal a kérdéssel, hogy hogyan reagáljanak a következő esetekben: 1) ha a parlament iránymutatást kér a bíróságtól olyan törvényjavaslatokkal kapcsolatban, amelyek kihatással vannak a bíróságok működésére; 2) ha a parlament meghívja a bíróságok tagjait, hogy mondják el a véleményüket egyéb törvényjavaslatokról; 3) ha a parlament vagy a kormány tagjai kritizálják a bíróságot, különös tekintettel annak döntéseit vagy egyes bírókat.

122

A törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalom közötti konstruktív kapcsolat elengedhetetlen a jogállamiság hatékony fenntartásához.230 Ezen munkakapcsolat során mindig ügyelni kell a hatalmi ágak szétválasztására.

Felmerül a kérdés, hogy milyen legyen ez a konstruktív kapcsolat. Egyes országokban alaposan megvizsgálták ezt a kérdést. Az Egyesült Királyságban a Főrendiház 104 oldalas jelentést készített a bírói és a végrehajtói hatalom, illetve a parlament alkotmányos kapcsolatainak alakulásáról.231 2014-ben Ausztrália és Új-Zéland Vezető Bíráinak Tanácsa gyakorlati iránymutatásokat fogadott el a kormány bírói ága és a törvényhozói és a végrehajtói ágazatok közötti kommunikációról és kapcsolatról.232

A Vezető Bírák irányelvei értelmében helyénvaló, ha a bíróságok számítanak a kormány végrehajtó ágának megkeresésére azon törvényjavaslatokkal kapcsolatban, amelyek kihatással lesznek a bíróságokra, illetve reagálnak ezekre a megkeresésekre. Az irányelvek a törvények hat kategóriáját különböztetik meg, amelyek kihatással lehetnek a bíróságokra: az igazságszolgáltatást és a bíróságok hatáskörét érintő törvényjavaslatok, az igazságszolgáltatásban dolgozókat érintő törvényjavaslatok, az igazságszolgáltatás működését érintő törvényjavaslatok, a bíróságok adminisztrációját érintő törvényjavaslatok és a bíróságok egyéni sajátosságait érintő törvényjavaslatok.

Az irányelvek hangsúlyozzák, hogy a bíróságok részéről a megfelelő jogszolgáltató intézmény vezetőjének kell reagálnia ezekre a megkeresésekre, miután konzultáltak az érintett bíróság tagjaival, vagy ha a törvényjavaslat egynél több bíróságot érint, akkor hasznos, ha a főbíró reagál a megkeresésre azon bíróságok vezetőivel folytatott konzultációt követően, akikre hasonló hatással lenne az adott törvény. Az irányelvek útmutatást adnak az ilyen válaszok tartalmát illetően is. Bár a bíróság reagálhat az ilyen jellegű megkeresésekre, nem szabad értelmezniük vagy véleményt nyilvánítaniuk a törvényjavaslat érvényességét illetően. Ezek olyan kérdések, amelyek a bíróság elé kerülhetnek. Ugyanezen ok miatt a bíróságoknak nagy körültekintéssel kell eljárniuk, amikor felhívják a figyelmet a törvényjavaslat szövegének ellentmondásaira vagy bizonytalanságaira, hiszen ez olyan értelmezési kérdéseket foglalhat magában, amelyek a bíróság elé kerülhetnek.

Amikor észrevételt tesz valamely törvényjavaslattal kapcsolatban, a bíróságnak nem szabad közügyi vitákba bocsátkoznia, kivéve ha az elkerülhetetlen a bíróságok jogos intézményi érdekeinek megóvásához. A bíróságnak tudatában kell lennie, hogy amikor észrevételt tesz valamely törvényjavaslattal kapcsolatban, az nyilvánosságra kerülhet

230 Ausztrália és Új-Zéland Vezető Bíráinak Tanácsa, „A kormány törvényhozó hatalma és a végrehajtói és a bírói hatalom közötti kommunikáció és kapcsolat irányelvei“ (elfogadás dátuma: 2014. április 23., Ausztrália és Új-Zéland Vezető Bíráinak Tanácsa 2014) <www.jca.asn.au/wp-content/uploads/2013/10/Guidelines-Judicial-Legislative-Executive-Government.pdf> 2016. november 16-ai állapotKülönbizottság az alkotmány vizsgálatára, A végrehajtói és a bírói hatalom, illetve a parlament kapcsolata. Helyzetjelentés (Főrendiház 2007. július 26.) 7 <www.publications.parliament.uk/pa/ld200607/ldselect/ldconst/151/151.pdf> 2016. november 16-ai állapot231 Különbizottság az alkotmány vizsgálatára, A végrehajtói és a bírói hatalom, illetve a parlament kapcsolata. Helyzetjelentés (Főrendiház 2007. július 26.) <www.publications.parliament.uk/pa/ld200607/ldselect/ldconst/151/151.pdf> 2016. november 16-ai állapot232 Ausztrália és Új-Zéland Vezető Bíráinak Tanácsa, „A kormány törvényhozó hatalma és a végrehajtói és a bírói hatalom közötti kommunikáció és kapcsolat irányelvei“ (elfogadás dátuma: 2014. április 23., Ausztrália és Új-Zéland Vezető Bíráinak Tanácsa 2014) <www.jca.asn.au/wp-content/uploads/2013/10/Guidelines-Judicial-Legislative-Executive-Government.pdf> 2016. november 16-ai állapot

123

A bíróságokra hatást gyakorló törvényjavaslatokon túl a végrehajtó és törvényhozói hatalom egyéb intézkedései is érinthetik a bíróságokat. Például az irányelvek szerint általánosságban véve nem ajánlott, hogy a bírósági tisztviselők parlamenti bizottságok előtt kifejtsék a véleményüket a dologi jog azon módosításaival kapcsolatban, amelyet később a bíróságoknak kell majd értelmezniük és alkalmazniuk. A fortiori, nem kívánatos jelenségnek számít, ha a bírósági tisztviselők nyilvános vitákba keverednek törvényjavaslatokat illetően.. A nyilvános vitákkal vagy végrehajtói intézkedésekkel járó ügyek esetében, amelyek a bíróságok működésére kihatással vannak, az a legfontosabb kérdés a nyilvános vitákban történő részvételt illetően, hogy vannak-e olyan meggyőző és neves szereplők a bíróságokon kívül, akik valószínű, hogy a bíróságok jogos érdekeit fogják képviselni a nyilvános vita során.

A végrehajtó és a törvényhozó hatalom a bíróságokra hatással levő intézkedései közé tartozik, amikor a végrehajtó hatalom kritizálja a bíróságokat. Ez a kritika a következő módon valósulhat meg: bizonyos bírói döntésekkel szembeni kritika, egy bizonyos bíróval szembeni kritika egy adott bírói döntést illetően, egy bizonyos bíróval szembeni kritika a bíró teljesítményét illetően, ami nem csak egyetlen döntésre korlátozódik, illetve a bírósággal, mint intézménnyel szembeni kritika a bíróság hatékonyságát vagy az állami források használatát illetően. Kritika esetén a jogszolgáltató intézmény vezetője döntheti el, hogy reagálnak-e a kritikára, nyújtanak-e tájékoztatást, különösen ami a bíróság működését illeti, ami a kritika alapját képező tények helyesbítését jelentené. Általánosságban véve azonban nem javasolt, hogy a jogszolgáltató intézmény vezetője nyilvános vitákban vegyen részt a végrehajtó vagy a törvényhozó hatalom képviselőivel. Ha nyilvános reakcióra van szükség, akkor jobb, ha a jogszolgáltató intézmény vezetője tesz hivatalos nyilatkozatot a bíróság nevében. Habár érdekes lenne megvizsgálni, hogy az európai legfelsőbb bíróságok hogyan kezelik a végrehajtó vagy a törvényhozói ágazat felől érkező kritikákat, ez a kérdés jelen kutatás hatókörén kívül esik. Jelen kutatási projekt kizárólag a törvényjavaslatok szempontjából vizsgálja a bírói, a törvényhozói és a végrehajtói hatalom közötti kapcsolatot, ha azok a törvényjavaslatok kihatással vannak a bíróságokra, és olyan problémákkal foglalkoznak, amelyekkel a bíróságoknak a dologi jog értelmezése és alkalmazása során szembe kell nézniük.

Csakúgy, mint az Ausztrália és Új-Zéland Vezető Bíráinak Tanácsa által létrehozott irányelvek, a Főrendiház jelentése is szól a három hatalmi ág közötti konstruktív kapcsolat szükségességéről, miközben a hatalmi ágaknak szét kell válniuk. A hatalmi ágak szétválasztásának kulcseleme, hogy a bírói hatalom megőrizze függetlenségét a törvényhozói és végrehajtói hatalommal szemben. Például egy miniszternek nem ajánlott nyilvánosan véleményt nyilvánítania egy adott bíróval kapcsolatban és általánosan elfogadott elv az is, hogy a hatalmi ágak szétválasztása következtében a bíróknak nem szabad nem megfelelő módon nyilvános és politikai vitákba keveredniük.233

Mindemellett, ha úgy tűnik, hogy egy bizonyos irányelv negatív kihatással lesz az igazságszolgáltatásra, akkor a bírói hatalomnak kell hogy legyen lehetősége szükség esetén akár nyilvánosan is kifejteni a véleményét. Fontos azonban, hogy az egyes bírókra ne tekintsenek politikai személyként. Ezért a jogszolgáltató intézmény egy vezetőjének, például a legfelsőbb bíróság

233 Különbizottság az alkotmány vizsgálatára, A végrehajtói és a bírói hatalom, illetve a parlament kapcsolata. Helyzetjelentés (Főrendiház 2007. július 26.) 21–22 <www.publications.parliament.uk/pa/ld200607/ldselect/ldconst/151/151.pdf> 2016. november 16-ai állapot

124

elnökének vagy egy kollégiumi testületnek vagy bizottságnak kell a parlament és a végrehajtó hatalom tudomására hoznia a bírói hatalom véleményét.234

B. A felmérés eredménye

1. Véleménynyilvánítás a bírósági ágazatot érintő törvényekkel kapcsolatbanAz Írországi és Portugáliai Legfelsőbb Bíróság kivételével valamennyi legfelsőbb bíróság úgy nyilatkozott, hogy konzultálnak velük a bírósági ágazatot érintő törvényjavaslatokról, mégpedig úgy, hogy megkapják a törvénytervezetet (CZ, EE, NL, FI, DE, IT, PL, PL(A), HU, LT, LT(A), SK, ES, SE, SE(A), CY, AT(A), SL, AT, LV, RO).

Ez rendszerint nem hivatalos formában történik. Egyes országokban azonban a hivatalosabb út a jellemző (pl. LT, PL, PL(A), ES, SE, SE(A)). Spanyolországban az Általános Igazságszolgáltatási Tanács véleményét kell kikérni minden olyan új törvényjavaslat esetében, amely érinti a bírósági eljárásokat. Az Általános Igazságszolgáltatási Tanács rendszerint egyeztet a Legfelsőbb Bírósággal, mielőtt benyújtja a végleges jelentést az új törvénnyel kapcsolatban. Lengyelországban a Lengyel Legfelsőbb Bíróság megvizsgál minden egyes parlament által elfogadott aktust, illetve az ilyen aktusok alkalmazása céljából kibocsátott rendelet tervezetét, ha azok az általános hatáskörű bíróságok által tárgyalt ügyeket érintik. A Legfelsőbb Bíróság kutatásokért és elemzésekért felelős hivatalának tagjai írásos állásfoglalásokat fogalmaznak meg.

A Holland Legfelsőbb Bíróság kiemelte, hogy kizárólag a törvényjavaslat technikai szempontjaival kapcsolatban nyilvánít véleményt, ha kikérik a véleményét, és tartózkodik a politikai szempontból kényes véleménynyilvánítástól, hogy ne sértse a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.

A Litván Legfelsőbb Bíróság úgy nyilatkozott, hogy a törvényjavaslatokkal kapcsolatban írásban fejezi ki a véleményét az igazságszolgáltatás helyzetéről és szervezeti felépítéséről, az eljárási jogszabályokról és egyéb fontos rendeletekről, amelyek az általános joghatósággal rendelkező bíróságok által tárgyalt ügyeket érintik.

A legfelsőbb bíróságon dolgozó bírók részt vehetnek munkacsoportok vagy bizottságok munkájában (pl. LU, HU, LT, SL, LV). A magyarországi Kúrián dolgozó bírókat például rendszeresen hívják meg az Országos Bírósági Hivatal vagy az Igazságügyi Minisztérium által létrehozott munkacsoportokba, hogy előkészítsenek vagy újraszövegezzenek bizonyos jogszabályokat. A Legfelsőbb Bíróságon dolgozó bírók részt vettek például az új Polgári Perrendtartás, a büntetőeljárási törvény és a közigazgatási eljárásról szóló törvény előkészítésén dolgozó munkacsoport munkájában.

234 Ausztrália és Új-Zéland Vezető Bíráinak Tanácsa, „A kormány törvényhozó hatalma és a végrehajtói és a bírói hatalom közötti kommunikáció és kapcsolat irányelvei“ (elfogadás dátuma: 2014. április 23., Ausztrália és Új-Zéland Vezető Bíráinak Tanácsa 2014) <www.jca.asn.au/wp-content/uploads/2013/10/Guidelines-Judicial-Legislative-Executive-Government.pdf> 2016. november 16-ai állapotKülönbizottság az alkotmány vizsgálatára, A végrehajtói és a bírói hatalom, illetve a parlament kapcsolata. Helyzetjelentés (Főrendiház 2007. július 26.) 21–22 <www.publications.parliament.uk/pa/ld200607/ldselect/ldconst/151/151.pdf> 2016. november 16-ai állapot

125

2. Véleménynyilvánítás az ítélethozatal során felmerült problémákkal kapcsolatbanAzokkal a problémákkal kapcsolatban, amelyekkel a legfelsőbb bíróságoknak az ítélethozatal során kell szembenézniük, számos legfelsőbb bíróság úgy nyilatkozott, hogy nem szívesen beszélnek erről a végrehajtó vagy a törvényhozó ágazattal (a bírósági ítéleteken túlmenően) a hatalmi ágak szétválasztása miatt (EE, NL, FI, DE, IE, IT, LT(A), RO). Portugália Legfelsőbb Bírósága úgy nyilatkozott, hogy az ilyen jellegű kommunikáció a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács hatáskörébe tartozik, amely a portugáliai bírók felügyeleti szerve.

A Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bírósága jelezte, hogy általában nem hivatalos csatornákon kommunikál az ítélethozatal során felmerült problémákkal kapcsolatban. Az ilyen nem hivatalos jellegű kommunikáció Luxemburgban, Szlovákiában, Cipruson, Ausztriában (Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság), Litvániában és Szlovéniában is előfordul.

Magyarországon munkacsoportokat hoztak létre az ítélkezési gyakorlat elemzésére. Ezek a munkacsoportok gyakran beazonosítják az értelmezéssel és alkalmazással kapcsolatos problémákat, amelyeket a bírósági értelmezés során nem lehet megoldani, hanem a törvényhozás segítségére van szükség, és rendszeresen javaslatokat fogalmaznak meg a helyzet megoldása érdekében. A munkacsoportok által megfogalmazott vélemények összefoglalója nyilvánosan hozzáférhető a Kúria weboldalán. A Kúria azonban nem rendelkezik felhatalmazással, hogy közvetlen javaslatokat nyújtson be a végrehajtó vagy a törvényhozó ágazatnak. Az ilyen javaslatokat az Országos Bírósági Hivatal elnökén keresztül lehet benyújtani, aki a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény értelmében rá ruházott joggal élve javasolhat jogszabály-módosítást. Bár a Kúria nem rendelkezik közvetlen törvényhozói joggal, jelezheti az új törvények alkalmazása során észlelt problémákat közvetlenül és azonnal annak a Minisztériumnak, amely benyújtotta a törvényjavaslatot a parlamentnek. Voltak olyan esetek, amikor a Kúria által hozott egységes döntésben foglalt megállapítások alapján került sor jogszabály-módosításra.

A Portugál Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság jelezte, hogy a Közigazgatási és Pénzügyi Bíróságok főtanácsának a hatáskörébe tartozik, hogy véleményt nyilvánítsanak a közigazgatási és adóügyi kezdeményezésekkel kapcsolatban és hogy jogalkotási intézkedéseket javasoljanak az Igazságügyi Miniszter felé a közigazgatási és adózási joghatóság hatékonyságának növelése és javítása céljából.

A legfelsőbb bíróságoknak azon túl, hogy az ítéleteikben felhívják a figyelmet ezekre a hiányosságokra, jogukban áll, hogy éves jelentésükben vagy azok közzétételekor megjegyzéseket vagy javaslatokat tegyenek (PL, PL(A), LT, ES).

C. Ajánlások és legjobb gyakorlatA fent említett megközelítések azt jelzik, hogy a bírói, a végrehajtói és a törvényhozó hatalom közti konstruktív munkakapcsolat kialakítása a hatalmi ágak szétválasztását biztosító finom egyensúlyon alapul.

Kérjék ki a legfelsőbb bíróság véleményét a legfelsőbb bíróságot érintő törvényjavaslatokról

126

Lehetővé kell tenni a bíróságok számára, hogy kommunikáljanak a végrehajtó és törvényhozó hatalommal olyan törvények ügyében, amelyek kihatással lesznek a bíróságokra. Következésképpen a végrehajtó vagy a törvényhozó hatalomnak tanácsot kell kérnie a legfelsőbb bíróságtól a legfelsőbb bíróságot érintő törvények ügyében. Ez többek között történhet úgy, hogy elküldik a törvényjavaslatot a legfelsőbb bíróságnak, vagy megszerveznek egy találkozót az érintettek között.

Ha kikérik a véleményét, a legfelsőbb bíróságnak tartózkodnia kell a nyilvános vitáktól vagy politikai szempontból kényes vélemények nyilvánításától.

A legfelsőbb bíróságnak óvatosan kell eljárnia, hogy ne nyilvánítson véleményt a törvényjavaslat érvényességét illetően, hogy tiszteletben tartsa a törvényhozó és a végrehajtó hatalom jogosultságait.

Annak érdekében, hogy felhívják a törvényhozó és a végrehajtó hatalom figyelmét bizonyos törvényekből adódó problémákra, a legfelsőbb bíróságok az ítéleteikben és az éves

jelentésükben utalhatnak ezekre a problémákra.

Ha a legfelsőbb bíróság az ítélethozatal során problémába ütközik, akkor azt jelezheti a meghozott ítéletben. Felhívhatják továbbá a figyelmet ezekre a problémákra általánosan fogalmazva, vagyis nem egy bizonyos ügy kapcsán az éves jelentésükben. Ugyancsak elfogadható módja a problémák kommunikálásának a végrehajtó és a törvényhozó hatalom felé az is, ha munkacsoportokat szerveznek az ítélkezési gyakorlat elemzése céljából és a megbeszéléseikről készült jelentést megjelentetik a bíróság weboldalán.

9. Visszajelzések és kifogások a legfelsőbb bíróság működésével kapcsolatban

A. Általános megállapítások Ahhoz, hogy megértse, hogy a bíróság hozzájárul-e az igazságszolgáltatás hatékonyságához és, ha igen, hogyan, illetve hogy a változtatás érdekében tett erőfeszítései (pl. a kommunikációs stratégiája) hatékonyabbá teszik-e az igazságszolgáltatás rendszerét, a bíróságnak külső visszajelzésre van szükségre a bíróság szolgáltatásait igénybe vevő személyektől és a társadalomtól általában. Más szavakkal, egy cél kitűzésekor igazolhatónak kell lennie, hogy elértük-e a célt vagy sem. A visszajelzés ahhoz is kell, hogy meghatározzuk a társadalom igazságszolgáltatással szembeni elvárásait.

Ezért a felmérésben megkérdeztük a legfelsőbb bíróságokat, hogy milyen csatornákon kapnak visszajelzést, és hogyan használják fel a munkájukkal kapcsolatban a külső ügyfelektől kapott visszajelzéseket. A felmérésben arról is érdeklődtünk, hogy fogadnak-e olyan panaszokat és kérelmeket, amelyek nem közvetlenül az általuk vizsgált ügyekhez kötődnek (pl. a legfelsőbb

127

bíróságon vagy egy alsóbb szintű bíróságon dolgozó bíró munkájával kapcsolatos panaszokat, javaslatokat a bírósági munka megszervezésével kapcsolatban stb.).

1. VisszajelzésA felmérések és a közvélemény-kutatások jól ismert módjai a visszajelzések hivatalos gyűjtésének. A CEPEJ igazságszolgáltatás minőségével foglalkozó munkacsoportja igen alapos kutatást végzett ebben a témában, és ennek alapján megjelentette a „Kézikönyv a megfelelő felmérések készítéséről az Európa Tanács tagállamaiban a Bíróság szolgáltatásait igénybe vevő személyek részére“ és az „Ellenőrzőlista az igazságszolgáltatás és a bíróságok minőségének értékeléséhez“ című dokumentumokat. A CEPEJ szerint az ilyen elégedettségi felmérések a minőségjavítás kultúrájának bevezetését megcélzó politikák kulcselemei. Ha a bíróságok szolgáltatásait igénybe vevő személyek elvárásait tekintjük kiinduló pontnak, akkor a nyilvánosság elégedettségére épülő megközelítés olyan igazságszolgáltatási koncepciót tükröz, amely sokkal inkább a szolgáltatás használóira összpontosít, mint az igazságszolgáltatási rendszer belső teljesítményére.235 Bár különböző minőségjavítási modellek léteznek, mindegyik kiemeli az ügyfél-központú megközelítés fontosságát. A kiváló minőség összekapcsolódik az elégedett felhasználókkal és az olyan vezetői megközelítéssel, amely megfelelő mértékben figyelembe veszi az ügyfelek/a bíróságok szolgáltatásait igénybe vevő személyek szükségleteit és kívánságait.236

A bíróságoknak tehát információra van szüksége ahhoz, hogy megtudják, elégedettek-e a bíróság szolgáltatásait igénybe vevő személyek és megfeleltek-e az elvárásaiknak. Ezt az információt be lehet szerezni elégedettségi felmérések útján. Logikus módon az elégedettségi felmérések azt mérik, hogy egy szolgáltatás mennyire felel meg a felhasználók elvárásainak. Ezt a fajta felmérést tehát csak a bírósági szolgáltatásokat igénybe vevő személyek (pl. jogi szakemberek és olyan polgárok, akiknek valamilyen módon dolguk van a bírósággal) körében lehet elvégezni.237 Léteznek még közvélemény-kutatások és a minőséggel kapcsolatos felmérések is. A közvélemény-kutatásokat az egész társadalom körében el lehet végezni, mivel csak arra kérik benne a polgárokat, hogy mondjanak véleményt egy bizonyos témában (pl. „Ön mennyire bízik az igazságszolgáltatásban?“).238 Jó példa az

235 (Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Kézikönyv a megfelelő felmérések készítéséről az Európa Tanács tagállamaiban a Bíróság szolgáltatásait igénybe vevő személyek részére“ (CEPEJ 2016) 3 <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CEPEJ(2016)15&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=DBDCF2&BackColorIntranet=FDC864&BackColorLogged=FDC864&direct=true> 2017. január 11-ei állapot236 (Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Ellenőrzőlista az igazságszolgáltatás és a bíróságok minőségének értékeléséhez“ (CEPEJ 2008) 3 <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CEPEJ(2008)2&Language=lanEnglish&Ver=original&Site=DGHL-CEPEJ&BackColorInternet=eff2fa&BackColorIntranet=eff2fa&BackColorLogged=c1cbe6&direct=true> 2017. január 11-ei állapot237 (Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Kézikönyv a megfelelő felmérések készítéséről az Európa Tanács tagállamaiban a Bíróság szolgáltatásait igénybe vevő személyek részére“ (CEPEJ 2016) 3–4 és 7 <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CEPEJ(2016)15&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=DBDCF2&BackColorIntranet=FDC864&BackColorLogged=FDC864&direct=true> 2017. január 11-ei állapot238 (Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Kézikönyv a megfelelő felmérések készítéséről az Európa Tanács tagállamaiban a Bíróság szolgáltatásait igénybe vevő személyek részére“ (CEPEJ 2016) 3 és 7 <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CEPEJ(2016)15&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=DBDCF2&BackColorIntranet=FDC864&BackColorLogged=FDC864&direct=true> 2017. január 11-ei állapot

128

ilyen közvélemény-kutatásokra a belga „Justitiebarometer“, amely egy 1500 polgár körében végzett telefonos felmérés segítségével vizsgálja a lakosság igazságszolgáltatási rendszerbe vetett hitét.239 A minőséget vizsgáló rendszerek arra kíváncsiak, hogy egy szolgáltatás eleget tesz-e annak, amit ígért (pl. “Milyen gyorsan kapta meg az idézést?”).240

A bíróság működését belső visszajelzések gyűjtésével is lehet értékelni; például hogy értékelik a bírósági alkalmazottak a munkakörülményeket és a bíróság teljesítményét, illetve a vezetését stb.

2. PanaszokA panaszok is visszajelzést adnak a bíróság működésével kapcsolatban. Ezek a panaszok információval szolgálnak arra nézve, hogy hogyan teljesítenek a bíróságok egyes felhasználók szemszögéből. Az általunk végzett felmérés eredményeiből kitűnik, hogy számos legfelsőbb bíróság már bevezetett valamilyen eljárást – a fegyelmi eljárásokon túl – a panaszok kezelésére. Vannak köztük hivatalosabbak és modernebbek is. A legfontosabb szempont azonban az, hogy a panaszt benyújtani szándékozó személyek számára világos legyen, hogy kinek kell címezni a panaszukat, mivel kapcsolatban nyújthatnak be panaszt és milyen módon, és hogy fogják feldolgozni azt (világos eljárások).

A panaszokat illetően hagyományosan megkülönböztetjük a panaszok elsődleges (pl. hozzáférhető belső panaszkezelési szint, a panaszok kezelése a belső folyamatok során) és másodlagos feldolgozását (pl. a panaszok kezelése egy külső szakmai fellebbviteli testület által, mint például az ombudsman).

A CEPEJ megbízásából készített tanulmány szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy a legtöbb európai országban a panaszosok nagy része nem tenne további lépéseket, ha az érintett bíróság legalább egy egyszerű válaszra méltatná a panaszukat. A reakció hiánya szítja a nyilvános kritikát és bizalomvesztéshez vezet az igazságszolgáltatási rendszert illetően. A reakció hiánya hatására kezdenek a panaszosok elgondolkozni azon, hogy a szolgáltatás nem megfelelően működik. Következésképpen minden bíróságnak rendelkeznie kellene egy olyan részleggel, ahol megválaszolják az egyszerű kérdéseket (mint például, hogy milyen szinten vannak az ügyiratok vagy előreláthatólag mennyi ideig fog tartani egy bizonyos eljárás), és amely egyfajta recepcióként vagy információs pultként működik. Ezen a szinten még nem foglalkoznak a panaszokkal, csak a kérdésekkel. Mégis fontos, mert a feltett kérdések tükrében hasznos lehet bizonyos kommunikációs intézkedések megtervezése, hogy előre lássunk bizonyos kérdéseket (pl. tájékoztató szórólapok).241 A lent részletesebben leírt belgiumi panaszkezelési eljárásban például ezt a szintet nulladik szintnek nevezzük.

239 Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, ‘Nieuwe justitiebarometer’ <www.csj.be/nl/nieuws/nieuwe-justitiebarometer> 2017. január 11-ei állapot240 (Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Kézikönyv a megfelelő felmérések készítéséről az Európa Tanács tagállamaiban a Bíróság szolgáltatásait igénybe vevő személyek részére“ (CEPEJ 2016) 4 <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CEPEJ(2016)15&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=DBDCF2&BackColorIntranet=FDC864&BackColorLogged=FDC864&direct=true> 2017. január 11-ei állapot241 Laurent Berthier és Hélène Pauliat, ‘Administration and Management of Judicial Systems in Europe’ [„Európai igazságszolgáltatási rendszerek ügyintézése és kezelése“] (CEPEJ tanulmányok 10, CEPEJ) 32 <https://www.coe.int/t/dghl/cooperation/cepej/series/Etudes10Admin_en.pdf> 2017. január 11-ei állapot

129

A CEPEJ tanulmány jelezte, hogy összetettebb kérdésekkel kapcsolatban is benyújthatnak panaszokat, mint például a bíróság általános működése. Ilyenkor a panaszokkal foglalkozó részlegnek kell reagálni a panaszra, amely a panaszkezelés első szintje. A panaszkezelésért felelős menedzser az intézmény belső munkatársa; hozzá fut be valamennyi panasz, és ő gondoskodik róla, hogy ne hagyják őket figyelmen kívül: ha a panasz nem fogadható vagy nem elég konkrét, akkor a panaszkezelésért felelős menedzser haladéktalanul elintézi, ha azonban a panasz következtében valamely intézkedést kell hozni, akkor a bíróság vezetőjéhez kell fordulnia tájékoztatásért vagy pedig továbbítania kell az ügyiratokat a bíróság vezetőjének, aki felveheti a kapcsolatot az érintett bíróval, hogy megoldást találjanak. A panaszkezelésért felelős menedzserek kikerülhetnek a bírók és az ügyészek közül is, de ilyen esetben fel kell menteni őket az egyéb feladataik alól, hogy ne legyenek túlságosan leterhelve.242 A CEPEJ tanulmány megemlíti, hogy a panaszok belső kezelésének számos előnye van, mint például az, hogy a panaszosok egyetlen kapcsolattartóval kommunikálnak, akinek benyújtják a panaszukat és akitől választ várnak, ami általában felgyorsítja a panaszok feldolgozását.243

Ha maga a bíróság nem képes rendezni a panaszt, akkor a panaszkezelés második szintjére kerül, ami már az igazságszolgáltatási rendszeren kívül van. 244 A panaszkezelés második szintjén működő hatóság működhet fellebbviteli testületként azok számára, akik úgy vélik, hogy nem foglalkoztak megfelelően a panaszukkal vagy akik nincsenek megelégedve a kapott válasszal. Ez az intézmény lehet például az Igazságszolgáltatási Tanács vagy az ombudsman. Az előnye az, hogy egy országos testület jobban átlátja a benyújtott panaszokat, a rájuk adott válaszokat, a megadott időkereteket, az igazságszolgáltatási rendszer változásait stb.245

A panaszkezelési szintek különböző előnyei miatt a különböző szintek kombinációja tűnik a legjobb megoldásnak.

Belgiumban is ilyen háromszintű modell bevezetését javasolták. A Belga Igazságszolgáltatási Főtanács a belga tudományos irányelv hatálya alatt kérte, hogy elvégezhessen egy kutatási projektet „Bírósági végzésekre irányuló panaszok kezelése“ címmel. Ennek a kutatási projektnek az egyik célja panaszkezelési eljárás kifejlesztése volt, a bíróságok és a közjegyzői hivatalok részére a Főtanács eljárása mellett.246 A kutatócsoport háromszintű panaszkezelési modellt javasolt: nulladik szint (megelőzés és tájékoztatás), első szint (panaszkezelés a bíróságok szintjén) és második szint (panaszkezelés az Igazságszolgáltatási Tanács szintjén). A nulladik és az első szintű panaszkezelést az érintett bíróság végzi, míg a második szintűt az Igazságszolgáltatási Tanács. Ez azt jelenti, hogy a

242 Laurent Berthier és Hélène Pauliat, ‘Administration and Management of Judicial Systems in Europe’ [„Európai igazságszolgáltatási rendszerek ügyintézése és kezelése“] (CEPEJ tanulmányok 10, CEPEJ) 32–33 <https://www.coe.int/t/dghl/cooperation/cepej/series/Etudes10Admin_en.pdf> 2017. január 11-ei állapot243 Laurent Berthier és Hélène Pauliat, ‘Administration and Management of Judicial Systems in Europe’ [„Európai igazságszolgáltatási rendszerek ügyintézése és kezelése“] (CEPEJ tanulmányok 10, CEPEJ) 33 <https://www.coe.int/t/dghl/cooperation/cepej/series/Etudes10Admin_en.pdf> 2017. január 11-ei állapot244 Laurent Berthier és Hélène Pauliat, ‘Administration and Management of Judicial Systems in Europe’ [„Európai igazságszolgáltatási rendszerek ügyintézése és kezelése“] (CEPEJ tanulmányok 10, CEPEJ) 33–34 <https://www.coe.int/t/dghl/cooperation/cepej/series/Etudes10Admin_en.pdf> 2017. január 11-ei állapot245 Laurent Berthier és Hélène Pauliat, ‘Administration and Management of Judicial Systems in Europe’ [„Európai igazságszolgáltatási rendszerek ügyintézése és kezelése“ ](CEPEJ tanulmányok 10, CEPEJ) 34 <https://www.coe.int/t/dghl/cooperation/cepej/series/Etudes10Admin_en.pdf> 2017. január 11-ei állapot246 A biztonság társadalmi elemzésével foglalkozó kutatócsoport (Genti Egyetem), „Bírósági végzésekre irányuló panaszok kezelése “(2005. évi belga tudományos alapelvek) <www.belspo.be/belspo/organisation/publ/pub_ostc/agora/raggg093r_en.pdf> 2017. január 11-ei állapot

130

polgárok már nem fordulhatnak közvetlenül az Igazságszolgáltatási Tanácshoz a bíróságok működését érintő panaszaikkal, ha a panaszuk egy adott ügyhöz kapcsolódik, általánosabb ügyekkel (irányelvekkel kapcsolatban) azonban igen. Ezenkívül a polgárok az Igazságszolgáltatási Tanácshoz fordulhatnak második véleményért olyan panaszokkal kapcsolatban, amelyekkel az első szinten már foglalkoztak. Olyan esetben lehet második véleményt kérni, ha a panaszos nem elégedett azzal, ahogyan a panaszkezelés első szintjén foglalkoztak a panaszával.247

B. A felmérés eredménye

1. Visszajelzések külső fogyasztóktól a legfelsőbb bíróság működésével kapcsolatban Bár az elméleti részből kitűnt a külső ügyfelektől érkező visszajelzés fontossága, számos legfelsőbb bíróság nem rendelkezik hivatalos csatornákkal és eljárásokkal a visszajelzések fogadására.

Csak néhány legfelsőbb bíróság jelezte, hogy felmérésekkel igyekeznek visszajelzést kapni a Bíróság munkájával kapcsolatban (EE, LT, SL, LV). Természetesen lehetséges, hogy más intézmények végeznek felméréseket. A „Justitiebarometer“ elnevezésű belga közvélemény-kutatást például a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács végzi el.

Litvánia Legfelsőbb Bíróságának a weboldalán található egy ügyfél-elégedettségi nyomtatvány, ami a Bíróságon is elérhető. A Román Legfelsőbb Bíróság hasonló módon kap visszajelzést. Esetünkben a közvélemény-kutatás nyomtatványa a weboldalukon érhető el.

A magyarországi Kúria minden évben január 15. és február 15. között ügyfél-elégedettségi felmérést végez, ami alapján igyekeznek javítani az ügyféltámogatásukon.

Előfordul, hogy a visszajelzés informálisabb csatornán érkezik (FI, DE, HU, LT, LT(A), SK, PT). Finnország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága például telefonon és levélben fogad visszajelzést. A Litván Legfelsőbb Bíróságon és a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságon találkozót lehet megbeszélni a bíróság elnökével, vagy fel lehet vele venni a kapcsolatot telefonon vagy Skype-on (az utóbbi a Litván Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságon lehetséges). Ezek a bíróságok vitákat szerveznek intézmények és a civil társadalom képviselőivel is, különböző témákban vagy általánosságban a bíróság tevékenységével kapcsolatban.

A magyarországi Kúriánál, Németország Legfelsőbb Szövetségi Közigazgatási Bíróságán és az Osztrák Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságon rendszerint a sajtóügyekkel foglalkozó részleg fogadja a visszajelzéseket. Az Olaszországi Legfelsőbb Bíróságon külön iroda működik a lakossággal való kapcsolattartásra, és ők fogadják a bíróság munkájával kapcsolatos visszajelzéseket. Portugália Legfelsőbb Bíróságának sajtóügyekkel foglalkozó részlegének külön feladata, hogy összegyűjtse és elemezze a Legfelsőbb Bíróság teljesítményével és általánosságban az igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos általános véleményeket. A sajtóügyekkel foglalkozó részleg e célból elemzi a Legfelsőbb Bíróság érdeklődésére számot tartó főcímeket és híreket.

247 A biztonság társadalmi elemzésével foglalkozó kutatócsoport (Genti Egyetem), „Bírósági végzésekre irányuló panaszok kezelése “(2005. évi belga tudományos alapelvek) 2–3 <www.belspo.be/belspo/organisation/publ/pub_ostc/agora/raggg093r_en.pdf> 2017. január 11-ei állapot

131

A Litván Legfelsőbb Bíróság jelezte, hogy a külső visszajelzéseken túl évente végeznek felmérést a bíróság alkalmazottai körében, amely keretében az alkalmazottak kifejthetik a véleményüket a bírósági munka különböző szempontjairól (kultúra, kommunikáció, munkakörülmények, részvétel a döntéshozásban stb.).

2. PanaszokSzámos legfelsőbb bíróság már bevezetett valamilyen eljárást – a fegyelmi eljárásokon túl – a panaszok kezelésére.

A legtöbb legfelsőbb bíróság megvizsgálja a panaszokat (a fegyelmi eljárásokon túl) (CZ, EE, NL, DE, PL, PL(A), HU, LT, LT(A), SK, SE, SE(A), CY, SL, LV). Az Olaszországi Legfelsőbb Bíróság nem saját maga vizsgálja meg a panaszokat, hanem a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanáccsal vizsgáltatja meg azokat. Hasonló a helyzet a Spanyol Legfelsőbb Bíróságon is, ahol a panaszok vizsgálata az Általános Igazságszolgáltatási Tanács felelőssége.

A felmérés eredményeiből az tűnik ki, hogy vannak hivatalosabb, illetve modernebb megközelítések is.

Hollandia Legfelsőbb Bírósága például modernebb megközelítést alkalmaz. Rendelkezik külön „panaszkezelési irányelvvel“ és az éves jelentése tartalmaz egy összefoglalót a panaszokról. Ilyen hivatalos megközelítés Magyarországon is létezik, ahol a panaszkezelési eljárás a Kúria Szervezeti és Működési Szabályzatában és az Országos Bírósági Hivatal közérdekű bejelentésekre és panaszokra vonatkozó utasításaiban szerepel. A panaszokat az elnök irodája által működtetett elektronikus program segítségével regisztrálják.

A Litván Legfelsőbb Bíróság elnöke fogadja az összes panaszt, és a panasz jellegétől függően továbbítja őket a magánjoggal foglalkozó csoportnak vagy a Bíróság kutatási részlege bűnügyi csoportjának. A panaszokra 20 munkanapon belül válaszolni kell. Valamennyi panaszt a KONTORA elnevezésű elektronikus dokumentumkezelő rendszeren keresztül regisztrálják és kísérik figyelemmel.

A Spanyol Legfelsőbb Bíróságnak van egy irodája, amely az állampolgároknak nyújt segítséget és a panaszkezelés nulladik szintjét képviseli. Ez az iroda naponta átlagosan 50 kérdést válaszol meg, amelyeket a bíróság szolgálatait igénybe vevő személyek tesznek fel az ügyükkel kapcsolatban. A cél a 24 órás szolgálat bevezetése.

Lengyelországban külön szabályokat fogadtak el az állami intézmények tevékenységét érintő panaszok benyújtására. A lengyel alkotmány és a Közigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályok értelmében bárkinek jogában áll panaszt emelni vagy javaslatot benyújtani az állami intézmények tevékenységével kapcsolatban. Ezek a szabályok a Lengyel Legfelsőbb Bíróságra is vonatkoznak. Minden egyes panaszt vagy javaslatot megvizsgálnak ezen eljárási szabályok szerint, és a kérvényt benyújtó személy minden esetben választ kap. A hasznos megjegyzéseket pedig figyelembe veszik a Bíróság tevékenysége során. Lengyelország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága szintén jelezte, hogy az általános hatáskörű bíróságokkal kapcsolatos panaszok és javaslatok esetében az általános hatáskörű bíróságok szervezetére vonatkozó törvényt és az igazságügy-miniszter által az általános bíróságok tevékenységével kapcsolatban benyújtott panaszokra és megjegyzésekre vonatkozó

132

rendeletet alkalmazzák. Alapvetően a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság elnöke felelős a panaszok és javaslatok kivizsgálásáért, de ezt a feladatot a Bíróság tájékoztatásért felelős részlegének (vagyis a Bíróság kutatóegységének) delegálja. A panaszokat és a javaslatokat be lehet küldeni e-mailben vagy levélben, az ePUAP (Electronic Platform of the Public Administration Service/Közigazgatási Szolgáltatások Elektronikus Platformja) platformon keresztül vagy személyesen a Bíróság tájékoztatásért felelő részlegén lehet leadni. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság weboldalán közzéteszik a benyújtott kérvények listáját, továbbá évente is nyújtanak tájékoztatást a kérvényekkel kapcsolatban.

C. Ajánlások és legjobb gyakorlat

Hozzanak létre külön felméréseket a legfelsőbb bíróság működésével kapcsolatban az igazságszolgáltatási rendszerre vonatkozó országos közvélemény-kutatások mellett

Ez az ajánlás vonatkozik a legfelsőbb bíróságokra és az országokra is. Az elméleti részből világosan kitűnt, hogy létezik olyan szándék, hogy az igazságszolgáltatás minőség-központú közszolgáltatássá váljon. Felméréseket kell végezni, hogy megismerjük a bíróság szolgáltatásait használó személyek és a többi állampolgár elvárásait, és megtudjuk, hogy ténylegesen hatékonyak-e a bíróságok működésének optimalizálására bevezetett intézkedések. Az állam és a nemzeti szintű igazságszolgáltatási tanács felelős az igazságszolgáltatással kapcsolatos közvélemény-kutatások lebonyolításáért. A legfelsőbb bíróság tevékenységével kapcsolatos további felmérések előnyösek a legfelsőbb bíróság számára. A felméréseket összeállíthatja a társadalmi kapcsolatokért felelős vagy a sajtóügyekkel foglalkozó részleg a bíróság elnökével és egy olyan munkacsoporttal együttműködve, amely további bírósági alkalmazottakból és bírókból áll.

További információért a felhasználói elégedettséget mérő felmérések összeállításával kapcsolatban lásd a CEPEJ kézikönyvet.248

Az Észt Legfelsőbb Bíróság arról számolt be, hogy visszajelzéseket legfőképpen felmérések útján kap. 2013-ban például felmérést végeztek az egyik eljárásban érintett felek körében. A felmérés során azt vizsgálták, hogy mennyire elégedettek a bíróság működésével. A megvizsgált pontok között voltak többek között az információhoz való hozzáférés és az információáramlás, hogy a felek mennyire képesek megérteni az eljárást, elégedettek-e az eljárással, megvizsgálták a bírósági rendszer megbízhatóságát és azt, hogy az ügyvédi kamara tagjai és az ügyészi hivatal munkatársai mennyire elégedettek a bíróságok munkájával. Ezenkívül a bírósági rendszerrel kapcsolatban több általános felmérésben is tettek fel kérdéseket arra vonatkozóan, hogy a lakosság mennyire bízik a különböző állami intézményekben. Ezeket a felméréseket legalább évente elvégzik.

A Litván Legfelsőbb Bíróság ügyfél-elégedettségi nyomtatványt rendszeresített a külső felhasználók részére. A Litván Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság folyamatosan kap visszajelzést az online és a bírósági iroda által végzett felmérések útján. Általános felméréseket egész évben végeznek, míg 248 (Az Európa Tanácsnak) az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ), „Kézikönyv a megfelelő felmérések készítéséről az Európa Tanács tagállamaiban a Bíróság szolgáltatásait igénybe vevő személyek részére“ (CEPEJ 2016) <https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CEPEJ(2016)15&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=DBDCF2&BackColorIntranet=FDC864&BackColorLogged=FDC864&direct=true> 2017. január 11-ei állapot

133

különleges célcsoportok (pl. állami intézmények, ügyvédek) számára is készítenek személyre szabott speciális felméréseket évente egyszer.

Vezessenek be háromszintű panaszkezelési rendszert

A háromszintű panaszkezelési rendszer része legyen egy könnyen elérhető, felhasználóbarát részleg, amely képes válaszolni az általános kérdésekre, és a panaszkezelés nulladik szintjét jelenti; a panaszkezelésért felelős menedzser foglalkozik a panaszkezeléssel az első szinten; és egy országos hatóság felel a panaszkezelés második szintjéért. Mint ahogy az előző ajánlás, ez is vonatkozik a legfelsőbb bíróságokra és az államokra is. Az állam felelőssége az országos hatóság létrehozása.

A CEPEJ tanulmány a panaszkezeléssel kapcsolatban azt emelte ki, hogy a panaszkezelés szintjétől függetlenül elengedhetetlen, hogy a lakosság jól ismerje ezeket a rendszereket és folyamatokat, és hogy a velük kapcsolatos információ világos és hozzáférhető legyen. A hangsúlyt valamennyi folyamat és intézmény esetében az átláthatóságra kell helyezni.249 Ilyen szabályok léteznek Hollandiában, Magyarországon és Lengyelországban, ahol a panaszok benyújtását bírósági rendelkezések vagy nemzeti jogszabályok szabályozzák.

Először a társadalmi kapcsolatokért felelős részleg, a sajtóügyekkel foglalkozó részleg vagy egy külön információs pult foglalkozzon a panaszkezeléssel a nulladik szinten, ahol általános kérdésekre adnak választ, mint például arra, hogy hol található egy bizonyos tárgyalóterem, meddig tart általában egy eljárás stb. Szintén javasolt a tájékoztató füzetek készítése, amelyekben megválaszolnak néhány gyakran feltett kérdést. A bírósági irodában lévő tájékoztató pultnál már konkrét ügyekkel kapcsolatos kérdésekre kell tudniuk válaszolni, mint például arra, hogy milyen szintig jutottak az ügyiratok. A nulladik szintű panaszkezelés létrehozása inkább megelőző jellegű intézkedés.

Magyarországon például az ügyfelek a konkrét ügyek előrehaladásáról a Kúra Ügykezelő Irodájában érdeklődhetnek nyitvatartási időben.

A legfelsőbb bíróságok ezenkívül kinevezhetnek egy panaszkezelésért felelős menedzsert is az intézményen belül, aki a konkrét panaszokat fogadja és gondoskodik a feldolgozásukról. A menedzser az egyetlen kapcsolattartó a panaszok bejelentésére. Miután beérkezett egy panasz, a panaszkezelésért felelős menedzsernek haladéktalanul el kell döntenie, hogy elfogadható-e, illetve elég konkrét-e, hogy hozni kell-e további intézkedést, kérhet tájékoztatást a bíróság vezetőjétől vagy továbbíthatja neki az ügyiratokat, hogy a bíróság vezetője felvehesse a kapcsolatot az érintett bíróval és megpróbálhasson megoldást találni a problémára. Ahelyett, hogy a bírók közül neveznénk ki a panaszkezelésért felelős személyt, inkább a társadalmi kapcsolatokért felelős részleg vagy a sajtóügyekkel foglalkozó részleg vezetőjét kell megbízni a panaszkezeléssel, hogy ne terheljük túl a bírókat nem bírósági feladatokkal.250

249 Laurent Berthier és Hélène Pauliat, ‘Administration and Management of Judicial Systems in Europe’ [„Európai igazságszolgáltatási rendszerek ügyintézése és kezelése“] (CEPEJ tanulmányok 10, CEPEJ) 34 <https://www.coe.int/t/dghl/cooperation/cepej/series/Etudes10Admin_en.pdf> 2017. január 11-ei állapot250 Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának (86)12 (1986) számú ajánlása a Tagállamoknak a bíróságok túlzott munkaterhének megelőzésére és csökkentésére irányuló intézkedésekkel kapcsolatban

134

Végül pedig az egyes országoknak létre kell hozniuk a panaszkezelés második szintjén tevékenykedő hatóságot, amelynek hatásköre kiterjed a teljes igazságszolgáltatási rendszerre.

<www.justice.gov.sk/Dokumenty/OSP/RECOMMENDATION%20No.%20R%20(86)%2012.pdf> 2016. november 17-ei állapot

135

VI. Az Igazságszolgáltatási Tanácsok szerepe

1. BevezetőMik azok az Igazságszolgáltatási Tanácsok és milyen szerepet töltenek be?

Az Igazságszolgáltatási Tanácsok feladata, hogy különböző módokon támogassák a bíróságokat a független igazságszolgáltatásban. A legtöbb ilyen szervezetre igaz, hogy autonóm és a végrehajtó és a törvényhozó hatalomtól függetlenül működik. Habár nincs két egyforma Igazságszolgáltatási Tanács, mindegyik feladatai között szerepel az igazságszolgáltatás monitorozása és előmozdítása. Mindegyikük kiveszi a részét az igazságszolgáltatásból.251

A független252 és pártatlan igazságszolgáltatás az egyik, ha nem a legfontosabb feltétele a jogállamiság hatékony megvalósításának és minden modern demokratikus állam sarokköve. A függetlenség és a pártatlanság elengedhetetlen ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás betöltse a bírósági eljárásokban érintett felekkel, illetve a társadalom és a kormányzat egyéb ágaival szemben vállalt szerepét. Ahhoz, hogy ez a két követelmény biztosítható legyen, a (napi) politika befolyásától mentesen kell foglalkozni egyrészt a bírók kinevezésével, feladataival és felmentésükkel, másrészt pedig a jogaik és a kötelezettségeik meghatározásával. Feltételezzük, hogy ezáltal a szakmai kompetencia magasabb szintje érhető el, és általánosságban javítható az igazságszolgáltatás minősége. Ezt a cél elérhetjük olyan módon253, hogy létrehozunk egy különleges testületet – az Igazságszolgáltatási Tanácsot –, ami az Európai Unió (EU) tagállamai (a továbbiakban: tagállamok) közül sokban már megtörtént. Bár ennek a testületnek az elnevezése az egyes tagállamokban eltérő254, a félreértések elkerülése végett a továbbiakban egyöntetűen a Tanács szót fogjuk használni. Rendszerint ez a szervezet egy sui generis testület alkotmányos alapokkal255, ami az általános

251 Útmutató az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatához, 2016. júniusi változat, 10–11. o.252 Az EU tagállamainak alkotmányaiban ünnepélyesen kinyilatkoztatják az igazságszolgáltatás függetlenségét és védelmét. Franciaországban például a köztársaság elnöke garantálja az igazságszolgáltatás függetlenségét, amiben segítségére van a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács. Lásd a francia alkotmány 1958. október 4-ei változatának 64. cikkét. Egy másik példa Olaszország, ahol az igazságszolgáltatás, mint hatalmi ág, önálló és független a többi hatalmi ágtól. Lásd az olasz alkotmány 104. cikkét.253 Európában a bírósági ügyintézésnek nagyjából ötféle modelljét alkalmazzák jelenleg. Ezek az Igazságügyi Minisztérium modell, az Igazságszolgáltatási Tanács modell, a Bírósági Szolgálat modell, a hibrid modellek és a szocialista modell. Az egyes modellekről a következő művekben tudhat meg többet: Bobek Michal, Kosař David. Global Solutions, Local Damages: A Critical Study in Judicial Councils in Central and Eastern Europe [Globális megoldások, helyi problémák: kritikai tanulmány a közép- és kelet-európai Igazságszolgáltatási Tanácsokról], Európai jog , Európa Tanulmányok Szakkollégiuma, Brugge, 2013. július, 7–9. o., és Kosař David. Perils of judicial self-government in transnational societies: holding the least accountable branch to account [A bíróságok önirányításának veszélyei a transznacionális társadalmakban: a legkevésbé felelős ágazat felelősségre vonása] , Összehasonlító alkotmányos jog és politika, New York: Cambridge University Press, 2016, 131–133. o.254 A belga Igazságszolgáltatási Főtanács, az Országos Bírói Tanács Horvátországban és Magyarországon, a Bírósági Adminisztrációs Tanács Észtországban, a Legfelsőbb Bírósági Tanács Franciaországban és Olaszországban, a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács Lengyelországban, a Legfelsőbb Bírósági Tanács Bulgáriában és Portugáliában, a Polgári és Bűnügyi Igazságszolgáltatás Legfelsőbb Bírósági Tanácsa Görögországban, a Legfelsőbb Bírói Hivatal Romániában, a Bírósági Tanács Litvániában, Skóciában, Szlovákiában és Szlovéniában, a Bírók Tanácsa Észak-Írországban, Angliában és Walesben, illetve az Igazságszolgáltatási Bizottság Máltán.255 A Tanács nem alkotmányosan szabályozott testület Dániában, Angliában és Walesben, Lettországban, Hollandiában, Észak-Írországban, Skóciában és az Egyesült-Királyságban. Egyes országokban két Tanács is létezik, a másik a közigazgatási bíróságok tanácsa. Így van ez Görögországban (a közigazgatási rendszer

136

törvényhozás hatókörén kívül helyezi, hogy teljesen függetlenül tudja elvégezni a rátestált feladatokat.256

A Tanácsok összetétele (bírók vagy egyéb tagok is, akiket különböző intézmények neveztek ki vagy választottak meg) és kompetenciái, szerepei és befolyása nagyban különbözik. Ez a jogi és politikai szféra sajátosságaira, az adott országos rendszer hagyományaira és egyéb mélyen gyökerező strukturális és kulturális szempontokra vezethető vissza, amik teljesen egyénivé teszik az egyes Tanácsokat.257 A Tanácsok szerepe nagyon eltérő lehet, kezdve a kisegítő szerepkörtől a felügyeleti, vagy akár a közvetítői szerepig a különböző hatalmi ágak, vagyis az igazságszolgáltatás, a törvényhozás és a végrehajtás között (és ezek a szerepbeli különbségek az összetételükben is megmutatkozhatnak).258 A Tanácsok igyekeznek előmozdítani az igazságszolgáltatás felelősségét, minőségét és hatékonyságát, és ugyanakkor megvédeni a bírók és a bíróságok függetlenségét, ami csak akkor lehetséges, ha maguk a Tanácsok is függetlenek.259 Ebből a szempontból minden szinten jelentősen befolyásolják a bíróságok működését, beleértve a tagállamok legfelsőbb bíróságait is.

Mivel a Tanácsok igen eltérőek a különböző tagállamokban, ebben a részben igyekszünk felvázolni a különbségeket, miközben megkísérelünk érveket felsorakoztatni a (legfelsőbb) bíróságok működésével kapcsolatos jobb vagy legjobb gyakorlatok kiválasztása érdekében.

1. táblázat: Az Igazságszolgáltatási Tanácsok áttekintése az EU tagállamaiban

Bírói TanácsLétezik vagy

semHivatalos elnevezés Magyar elnevezés

Ausztria Nem

Belgium IgenConseil Supérieur de la Justice (CSJ)-Hoge Raad

voor de Justitie (HRJ)

Igazságszolgáltatási Főtanács

Bulgária IgenВисш съдебен съвет

(ВСС) (VSS)Legfelsőbb Bírósági

Tanács (SJC)Horvátország Igen Državno sudbeno vijeće

(DSV)Országos

Igazságszolgáltatási

legfelsőbb bírósági tanácsa, amely alkotmányosan szabályozott szerv) és Olaszországban (a közigazgatási igazságszolgáltatás tanácsa, amely nem alkotmányosan szabályozott szerv) is. Jelen dokumentum figyelmen kívül hagyja a két utóbb említett Tanácsot.256 Lásd az ENCJ munkacsoportja által „Küldetés és elképzelés – stratégia kialakítása a Tanács részére“ címen készített jelentést, 2006, 14. o.257 Voermans Wim, Albers Pim. Councils for the Judiciary in EU Countries [Bírói Tanácsok az Európai Unió tagállamaiban], jelentés, Leiden/Hága, 2003. február, 70. o.258 A szlovén Tanács például egy sui generis testület, amely nem tartozik egyik hatalmi ághoz sem. Részt vesz a bírók kinevezésében, és ezért összeköti a bírói és a törvényhozói hatalmi ágat. Lásd Šturm Lovro, Arhar France in drugi. Komentar Ustave Republike Slovenije, Kranj: Fakulteta za državne in evropske študije, 2010, 923. o. és Končina Peternel Mateja. Kakšne pristojnosti (naj) ima Sodni svet, Pravna praksa, št. 7-8, letn. 2015, 6. o.259 Egyes tagállamok fontos lépéseket tesznek az igazságszolgáltatás függetlenségének előmozdítása érdekében azáltal, hogy a Tanácsot befolyásos, független intézményként hozzák létre. A szlovén Igazságszolgáltatási Tanács létrehozásáról szóló törvényjavaslat hozzáférhető itt:http://www.mp.gov.si/fileadmin/mp.gov.si/pageuploads/mp.gov.si/novice/2016/besedilo_zakona.PDF (2017. március 28-ai állapot).

137

TanácsCiprus NemCseh Köztársaság Nem

Dánia Igen DomstolsstyrelsenDán

Bírósági Adminisztráció

Észtország IgenKohtute haldamise

nõukojagaBírósági Adminisztrációs

TanácsFinnország Nem

Franciaország IgenConseil Supérieur de la

MagistratureCSM

Legfelsőbb Bírósági Tanács

Németország Nem

Görögország Igen

ΑΝΩΤΑΤΟ ΔΙΚΑΣΤΙΚΟ ΣΥΜΒΟΥΛΙΟ

Ανώτατο Δικαστικό Συμβούλιο Διοικητικής

Δικαιοσύνης(Anotato Dikastiko

Symvoulio Dioikitikis Dikaiosinis)

Polgári és Bűnügyi Igazságszolgáltatás Legfelsőbb Bírósági

Tanácsa

Közszolgálati Bírságok Legfelsőbb Bírósági

Tanácsa

Magyarország IgenOrszágos Bírói Tanács

(OBT)National Judicial Council

Írország Nem

Olaszország Igen

Consiglio Superiore della Magistratura

(C.S.M.)Consiglio di presidenza

della giustizia amministrativa

(CPGA)

Legfelsőbb Bírósági Tanács

a Közigazgatási Igazságszolgáltatás Tanácsa

Lettország Igen Tieslietu padome (TP) Bírói Tanács

Litvánia IgenTeisėjųTaryba

(TT)Bírósági Tanács

Luxemburg Nem

Málta IgenKummissjoni ghall-

Amministrazzjoni tal-Gustizzja

IgazságszolgáltatásiBizottság

Hollandia IgenRaad

voor de rechtspraak(Rvdr)

Holland Igazságszolgáltatási

TanácsLengyelország Igen Krajowa Rada

SądownictwaNemzeti

Igazságszolgáltatási Tanács

138

(KRS)

Portugália IgenConselho Superior da Magistratura (CSM)

Legfelsőbb Bírósági Tanács

Románia IgenConsiliul Superior al

Magistraturii(SCM)

Legfelsőbb Bírói Hivatal

Szlovákia IgenSúdna rada

Slovenskej republikya Szlovák Köztársaság

Bírósági Tanácsa

Szlovénia IgenSodni svet Republike

Slovenijea Szlovén Köztársaság

Bírósági Tanácsa

Spanyolország IgenConsejo General del Poder Judicial (CGPJ)

Bírói Főtanács

Svédország Nem

Egyesült Királyság Igen

Judges Council of England and Wales

Judges Council for Northern Ireland

Judicial Council forScotland

Bírók Tanácsa, Anglia és Wales

Bírók Tanácsa, Észak-Írország

Bírók Tanácsa,Skócia

Összesített érték 20/28

Forrás: Útmutató az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatához, 2016. júniusi változat, 39.f. o.

A kutatás az elméleti kutatáson és az Európai Unió legfelsőbb bíróságai által rendelkezésre bocsátott felmérési eredményeken alapul. Ahol lehetséges volt, a válaszadók által rendelkezésre bocsátott információt összehasonlítottuk a nemzeti jogszabályokkal és a szakirodalommal. Összesen 20 tagállamtól kaptunk vissza kérdőívet. A válaszok alapján megállapítottuk, hogy a 20 EU-tagállamból csak 12-ben260 van külön Igazságszolgáltatási Tanács.261 Ez módszertani szempontból fontos, hiszen velük kapcsolatban több információhoz jutottunk, illetve több információt használtunk fel ennek a dokumentumnak az elkészítése során. A többi EU-tagállam alkotmányos rendelkezései és az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának (ENCJ) segítségével is jutottunk alapvető információkhoz a Tanácsokkal kapcsolatban.262 Bár nem tudtunk részletes információt beszerezni minden EU-tagállamtól, a reprezentatív minta lehetővé teszi, hogy releváns következtetéseket vonjunk le.

260 Észtország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország. 261 Nincs Igazságszolgáltatási Tanács Ausztriában, Cipruson, a Cseh Köztársaságban, Finnországban, Németországban, Írországban, Luxemburgban és Svédországban. 262 A következő országokban van Igazságszolgáltatási Tanács: Belgium, Bulgária, Horvátország, Dánia, Franciaország, Görögország, Málta és az Egyesült Királyság. Az Egyesült Királyságban három Tanács létezik, egy Észak-Írországban, egy Skóciában és egy Angliában és Walesben. További információ: https://www.encj.eu/ (2017. április).

139

2. Az Igazságszolgáltatási Tanácsok összetételeA. Áttekintés

A Tanács összetétele alapvető fontosságú, amikor a Tanács többi hatalmi ághoz viszonyított pozícióját, illetve a létező (vagy lehetséges) kompetenciáit határozzuk meg. A Tanács összetétele nagyban különbözik az egyes tagállamokban, amiből arra következtetünk, hogy a szerepe is eltérő.

Az egyik különbség például a Tanács tagjainak száma263. Hollandiában264 a Tanácsnak csak 4 tagja van, míg Belgiumban26544, a többi uniós tagállamban pedig a tagok száma valahol e között a két szélső érték között van. Máltán a Tanácsnak 10 tagja van, Horvátországban266, Dániában, Észak-Írországban, Szlovéniában267 és Észtországban268 11, Görögországban, Lettországban és Magyarországon 15, Skóciában 16, Portugáliában269 17, Szlovákiában270 18, Romániában271 19, Spanyolországban 21, Franciaországban272 22, Litvániában 23, Bulgáriában és Lengyelországban273 25, Olaszországban274 27 és Angliában és Walesben 29.

263 Ezt a megállapítást tágabb összefüggésben kell szemlélni. A tagok száma számos tényezőtől függ, mint például a tagállam mérete, vagy az, hogy milyen cél tükröződik a Tanács összetételében (pl. professzionális munkavégzés, a fékek és egyensúlyok szerepének betöltése a különböző hatalmi ágak között, nyilvános jelenlét az átláthatóság és az ellenőrizhetőség kedvéért, a tagállam különböző területein élő polgárok képviselete stb.). A Tanács tagjainak összlétszámánál fontosabb a tagok különböző csoportjai közötti arány (pl. bírók és nem bírók) és a döntések elfogadásához előírt többség.264 Az igazságügyi szervezetekről szóló törvény 84. cikke értelmében a Tanácsnak 3–5 tagból kell állnia. A Tanács feladata a tagok számának meghatározása. Jelenleg 4 tagja van. Lásd az ENCJ Hollandiáról szóló adatlapját.265 Lásd a belgiumi igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban kitöltött 2015. évi kérdőív 10. oldalát: https://www.encj.eu/images/stories/pdf/Scoreboard/be_judicial_independence_questionnaire_2015.pdf (2017. március 28-ai állapot).266 Lásd a Horvát Köztársaság alkotmányának 124. cikkét, Hivatalos Közlöny 56/90. módosított száma (horvát alkotmány).267 Lásd a Szlovén Köztársaság alkotmányának 131. cikkét, a Szlovák Köztársaság Hivatalos Közlönyének 33/91-I., módosított száma (szlovén alkotmány).268 Lásd a 2002. június 19-ei, észt bíróságokról szóló törvény 40. cikkét.269 Lásd a Portugál Köztársaság 1976. április 2-án elfogadott módosított alkotmányának 218. cikkét (portugál alkotmány).270 Lásd az 1992. szeptember 3-án elfogadott, módosított szlovák alkotmány 141a cikkét (szlovák alkotmány).271 Lásd Románia alkotmányának 133. cikkét, Románia Hivatalos Közlönye, I. rész, 233. sz., 1991. november 21-én elfogadott, módosított változat (Románia alkotmánya).272 Lásd a francia igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban kitöltött 2015. évi kérdőív 10. oldalát: https://www.encj.eu/images/stories/pdf/Scoreboard/fr_judicial_independence_questionnaire_2015.pdf (2017. március 28-ai állapot).273 Lásd a Lengyel Köztársaság 1997. április 2-án elfogadott, módosított alkotmányának 187. cikkét (lengyel alkotmány). 274 Lásd az olasz igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban kitöltött 2015. évi kérdőív 10. oldalát: https://www.encj.eu/images/stories/pdf/Scoreboard/it_csm_judicial_independence_questionnaire_2015.pdf (2017. március 28-ai állapot). Olaszország esete valamelyest különleges, hiszen náluk két Tanács létezik. A másik a Közigazgatási Tanács, amelynek 15 tagja van (beosztásánál fogva az Államtanács elnöke, négy jogászprofesszor vagy legalább 20 éves tapasztalattal rendelkező jogász, akiket a parlament nevez ki és 10 magisztrátus, akiket a társaik választanak meg).

140

A Tanács állhat kizárólag bírókból (mint Magyarország275, Litvánia, Észak-Írország és Skócia esetében) vagy bírókból és egyéb tagokból. Szlovéniában276 és Olaszországban277 az egyéb tagok között lehet jogászprofesszor, ügyész vagy egyéb ügyvédek, akiket a parlament választ meg. Bulgáriában, Franciaországban, Olaszországban és Romániában a nem bíró tagok lehetnek ügyészek is. Lettországban az a különleges helyzet áll fenn, hogy valamennyi nem bíró tag funkciójánál fogva lesz a Tanács tagja.278

2. táblázat: Az Igazságszolgáltatási Tanácsok összetétele az EU tagállamaiban

Bírói Tanács – összetétel

Bírók Egyéb Többség Elnök

Belgium 22 22 azonos számú rotációs rendszer279

Bulgária 8 17 egyéb tagokigazságügyi miniszter

Horvátország 7 4 bírók megválasztottDánia 6280 5 bírók megválasztott

Észtország 6 5 bíróka Legfelsőbb

Bíróság elnöke

Franciaország 7 15 egyéb tagoka Cour de Cassation

elnöke

Görögország N/A N/A bíróka Legfelsőbb

Bíróság elnökeMagyarország 15 0 bírók rotációs rendszer281

Olaszország 13 14 egyéb tagoka köztársasági

elnök

275 A Kúria elnöke hivatalból tagja a Tanácsnak, míg a többi 14 bíró tagot a delegált bírók ülésén választják meg titkos szavazással, többségi szavazattal. Annak ellenére, hogy Magyarországon az Országos Bírói Tanács kizárólag bírókból áll, számos nem bíró is részt vehet a Tanács ülésein. Vagyis a Tanács ülésein – beleértve a zártkörűeket is – ott lehet az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az igazságügyi miniszter, a főügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke és eseti jelleggel szakértők, illetve a civil szervezetek és egyéb meghívott érdekcsoportok képviselői. A fent említett személyek ezeken a megbeszéléseken konzultációs joggal rendelkeznek.276 A bírók, ügyészek, jogi professzorok és egyéb ügyvédekből álló Tanács összetétele a politikai befolyást, illetve egyéb befolyásos társadalmi csoportok befolyását hivatott csökkenteni vagy kizárni. Ugyanakkor alapvetően korlátozni is hivatott a bírói hatalom szigorú önszabályozását. Lásd Szlovénia alkotmányának 131. cikkét, és Avbelj Matej, Bardutzky Samo és egyéb szerzők. Komentar Ustave Republike Slovenije: dopolnitev – A, Kranj: Fakulteta za državne in evropske študije, 2011, 1296. o.277 Érdekes tény Olaszországgal kapcsolatban, hogy Olaszország köztársasági elnöke felügyeli a Tanácsot a Legfelsőbb Semmítőszék elnökével és a Legfelsőbb Semmítőszék főügyészével, aki hivatalánál fogva a Tanács tagja. Lásd az olasz alkotmány 87. cikkét. Romániában is a köztársasági elnök felügyeli a Tanács eljárásait. Lásd a román alkotmány 133. cikkét.278 Részletes információért lásd a 3.3 alfejezetet.279 Az iroda valamennyi tagja rotációban egy-egy évig tölti be az elnök szerepét. Lásd az ENCJ Belgiumról szóló adatlapját.280 Pontosabban 5 bíró és egy helyettes bíró.281 A tagok hathónaponkénti váltásban, rotációban töltik be az elnök szerepét a következő módon: először az a bíró, aki a legrégebben tölt be bírói tisztséget, majd a többiek szolgálati idejük hossza szerinti csökkenő sorrend alapján.

141

Lettország 9 6 bíróka Legfelsőbb

Bíróság elnöke

Litvánia 23 0 bíróka Tanács által megválasztott

személy

Málta 5 5 azonos számúa köztársasági

elnökHollandia 2 2 azonos számú a két bíró egyikeLengyelország 17 8 bírók választás

Portugália 8 9 egyéb tagoka Legfelsőbb

Bíróság elnökeRománia 10 9 bírók választásSzlovákia 9 9 azonos számú választásSzlovénia 6 5 bírók választás

Spanyolország 13 8 bíróka Legfelsőbb

Bíróság elnökeEgyesült Királyság (Anglia és Wales)

28 1 bírók főbíró

Egyesült Királyság (Észak-Írország)

11 0 bírók N/A

Egyesült Királyság (Skócia)

16 0 bírók

Lord President (az Egyesült

Királyságban működő Tanács

elnöke)

Forrás: A felmérésre adott válaszok, a tagállamokkal kapcsolatos ENCJ adatlapok és a Tagállamok igazságszolgáltatásának függetlenségével kapcsolatban kitöltött 2015. évi kérdőív című dokumentum 10. oldalán lévő táblázat.

Vannak, akik úgy érvelnek, hogy a Tanács összetétele, ha valamennyi tagja bíró, kihívást jelent, mert előfordulhat, hogy nem veszik kellőképpen figyelembe a külső nézőpontokat a Tanács működése során. A demokratikus legitimitás hiányát, az önvédelmet és a bírók önirányítását gyakran emlegetik hiányosságként ilyen esetekben.282 Ugyanakkor a Tanács vegyes összetétele jobban fenn tudja tartani az egyensúlyt a hatalmi ágak között (hiszen egyéb nem bíró tagokat választ meg vagy nevez ki egy nem bírói testület), ami jobban megfelel az alkotmányos előírásoknak (ami a fékek és egyensúlyok szerepét illeti a hatalmi ágak között). Ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor az egyéb nem bíró tagokat a törvényhozói vagy a végrehajtói hatalmi ág választja meg vagy nevezi ki. Egyes tagállamokban azonban az egyéb nem bíró tagokat nem ez a két hatalmi ág választja meg vagy nevezi

282 Mindemellett ki kell emelni, hogy az önszabályozás nélkül elméletileg nem létezik bírói függetlenség. Az önszabályozásra ebben az értelemben erényként is lehet tekinteni, ez nem azt jelenti azonban, hogy csak bírók lehetnek a Tanács tagjai.

142

ki. Ez vonatkozhat például az ügyész tagokra, akiket ügyészek is megválaszthatnak. 283 Mindenesetre a Tanács vegyes összetétele mindkét esetben azt eredményezi, hogy a Tanács tagjainak egy része nem bíró, és így a bírók befolyása korlátozva van a Tanácson belül. A többi tag nézőpontja, akiket rendszerint kiváló érdemeik284miatt választanak meg vagy neveznek ki (jogi szakértők közül), hozzáadott értéket jelenthet a Tanács működése szempontjából, sőt akár a Tanács tagjainak függetlenségéhez is hozzájárulhat – különösen azokban a tagállamokban, ahol a Tanács elnöke a legfelsőbb bíróság elnöke és a többi bíró tag szemében tekintélye van.285 A többi nem bíró tagot, mint például a professzorok, közjegyzők, ügyvédek stb., ez kevésbé befolyásolja.

A Tanács összetétele akár teljesen eltérhet a fenti leírtaktól. Észtországban a Tanács többi tagja között vannak parlamenti képviselők is, egy felesküdött ügyvéd, akit az Ügyvédi Kamara nevez ki, a Főügyész (vagy egy általa kinevezett ügyész) és az igazságügyi biztos (vagy egy általa kinevezett képviselője), miközben az igazságügyi miniszter részt vesz az üléseken és joga van felszólalni. Parlamenti képviselők Lettországban, Lengyelországban286 és Horvátországban287 is lehetnek a Tanács tagjai, míg a lengyel köztársasági elnöknek jogában áll egy személyt kinevezni erre a funkcióra, az igazságügyi miniszternek pedig fenn van tartva egy hely.288 Politikusok (például parlamenti képviselők) részvételére akár pozitívumként is lehet tekinteni a Tanács demokratikus legitimitása miatt. Más szemszögből viszont a politikusok jelenléte kockáztathatja a Tanács függetlenségét.289 Ha a szavazást befolyásolnák a politikusok, akkor az (talán) ellentétes lenne a szigorúan belső szakmai feltételek alkalmazásának követelményével.290 A politikai befolyás olyankor sem tűnik indokoltnak, amikor a Tanács véleményt nyilvánít vagy javaslatokat tesz és a többi hatalmi ág (melyekre befolyással van a politika) elfogadja a jelentősebb döntéseiket (mint például a bírók megválasztása vagy kinevezése). Ha ez az eset áll fenn, akkor szigorúan belső szakmai feltételeket alkalmaznak a

283 Bulgáriában például, ahol az ügyészek választják meg a Tanács négy tagját saját maguk közül. 284 A tagokat a kompetenciájuk, tapasztalatuk, az igazságszolgáltatási rendszer működésével kapcsolatos ismereteik, vitakészségük és függetlenségük alapján kell kiválasztani. Lásd a CCJE 10. sz., az Igazságszolgáltatási Tanács a társadalom szolgálatában című véleményének 21. pontját: https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2007)OP10&Language=lanEnglish&Ver=original&Site=COE&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3&direct=true (2017. március 28-ai állapot). 285 Ez veszélyeztetheti az úgynevezett „belső“ függetlenséget (a kollégák között az igazságszolgáltatáson belül). A függetlenséget befolyásoló különböző típusú tényezők besorolását lásd itt: Adams Maurice. Pride and prejudice in the judiciary – judicial independence and the Belgian High Council of Justice [„Büszkeség és balítélet az igazságszolgáltatásban – bírói függetlenség és a belga Igazságszolgáltatási Főtanács“], Tydskrif vir die Suid-Afrikaanse Reg, 2010-es kötet, 2. kiadás, 2010. január, 245–246. o.286 Négy tag a Szejmből (a lengyel parlament alsóháza) kerül ki, kettő pedig a Szenátusból (a lengyel parlament felsőháza).287 A Tanács 11 tagjából kettő parlamenti képviselő, és egyikük ellenzéki képviselő.288 Az igazságügyi miniszter jelenléte a Tanácsban elkerülhetetlenül magában hordozza annak a kockázatát, hogy a végrehajtó hatalom befolyásolja a bírói hatalom vitáit és döntéseit, és hatékonyan korlátozhatja a nyíltságukat. Lásd az ENCJ projektcsapatának 2010–2011. évi jelentését az Igazságszolgáltatási Tanácsokról, 13. o.289 Az Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE) óv attól, hogy a Tanács leendő tagjai aktív politikusok vagy parlamenti képviselők legyenek, illetve a végrehajtó hatalom vagy a közigazgatás soraiból kerüljenek ki. Lásd a CCJE 10. sz., az Igazságszolgáltatási Tanács a társadalom szolgálatában című véleményének 23. pontját: https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2007)OP10&Language=lanEnglish&Ver=original&Site=COE&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3&direct=true (2017. március 28-ai állapot). 290 A Tanács működését semmilyen módon nem befolyásolhatja a parlamenti többség és a végrehajtó hatalom által gyakorolt nyomás és a Tanács semmilyen módon nem lehet alárendelve politikai pártoknak, hogy megfeleljen az igazságszolgáltatás értékeinek és alapelveinek. Ibidem, lásd a 19. pontot.

143

döntések elfogadásában közreműködő egyik intézményben (a Tanács), míg engedik érvényesülni a politikai befolyást a másikban (például a parlamentben), és ezáltal érvényesül a fékek és egyensúlyok rendszere. Amikor meghatározzuk a Tanács működésére gyakorolt befolyás mértékét, fontos figyelembe venni a bírók és nem bírók arányát a Tanács tagjai között, illetve a döntések elfogadásához előírt többséget (ezt rendszerint rendelet vagy az eljárásrend határozza meg). A tagállamok között ebből a szempontból fontos különbségek vannak.

Tagállamok, ahol a Tanács tagjai között vannak bírók és egyéb tagok, de a bírók vannak többségben. Ez a helyzet Dániában, Észtországban és Szlovéniában (11-ből 6), Horvátországban (11-ből 7), 291 Lettországban (15-ből 9),292 Romániában (19-ből 10),293 Spanyolországban (21-ből 13), Lengyelországban (25-ből 17) és Angliában és Walesben (29-ből 28). A Tanács ugyanannyi tagja bíró mint egyéb foglalkozású Belgiumban (44-ből 22),294 Máltán (10-ből 5), Hollandiában (4-ből 2) és Szlovákiában (18-ból 9), míg a bírók nincsenek többségben a Tanácsban Bulgáriában (25-ből 8), 295 Franciaországban (22-ből 7),296 Portugáliában (17-ből 8)297 és Olaszországban (27-ből 13).298 A bírói hatalmi ág függetlenségének megszilárdítása érdekében javasolt, hogy a Tanács tagjainak többsége bíró legyen, ha a Tanács vegyes összetételű.299

A Tanács bíró tagjait rendszerint olyan bíróságokról választják ki, amelyek vagy különböző régiókban találhatóak, vagy az igazságszolgáltatási hierarchia különböző szintjein helyezkednek el. Ez a helyzet

291 A többi tag között van két jogot oktató egyetemi professzor és két parlamenti képviselő, akik közül egy az ellenzék soraiból kerül ki.292 A konferencia hat bírót választ meg, a Legfelsőbb Bíróság plénuma pedig egyet. A Legfelsőbb Bíróság főbírója és az Alkotmánybíróság elnöke hivatalból a Tanács tagja. Az igazságügyi miniszter, a parlament Igazságszolgáltatási Bizottságának elnöke, a főügyész, a Felesküdött Ügyvédek Tanácsának elnöke, a Felesküdött Közjegyzők Tanácsának elnöke és a Felesküdött Végrehajtók Tanácsának elnöke hivatalból a Tanács nem bíró tagjai közé tartoznak.293 Kilenc bíró és a Legfelsőbb Semmítőszék elnöke. A többi tag közé tartozik az igazságügyi miniszter, a főügyész, öt ügyész és a polgári társadalom két képviselője (akiket a Szenátus nevez ki), akik jogi szakértők és akiknek szakmai és erkölcsi hírneve feddhetetlen. Lásd a román alkotmány 133. cikkét.294 Az Igazságszolgáltatási Főtanács egy holland és francia nyelvű bizottságból áll. Az egyes kollégiumoknak azonos számú tagja van és egyenlő arányú a képviselete; egyrészt bírókból és az ügyészi iroda hivatalnokaiból állnak, akiket munkatársaik közvetlenül választanak meg, másrészt pedig a Szenátus által kétharmados többséggel megválasztott egyéb tagokból. Lásd a belga alkotmány 151. cikkét. Összesen 22 bíró és 22 nem bíró (8 ügyvéd, 6 egyetemi tanár vagy felsőoktatásban oktató professzor és 8 személy, akik a civil társadalmat képviselik).295 Lásd az ENCJ Bulgáriáról szóló adatlapját.296 A Tanácsnak a Cour de Cassation elnökén kívül öt bíró tagja van.297 A Legfelsőbb Bíróság elnökén kívül, aki funkciójánál fogva a Tanács elnöke, hét bírót és kilenc egyéb tagot a Portugál Nemzetgyűlés választ meg, illetve Portugália Elnöke nevez ki. Lásd a portugál alkotmány 218. cikkét.298 13 bíró és 5 ügyész (mindannyian magisztrátusnak számítanak). Ez azért fontos, mert bár az Olasz Alkotmány nem határozza meg, hogy hány tagot kell választani, azt azonban előírja, hogy kétharmadukat a rendes magisztrátusoknak saját maguk közül kell kiválasztaniuk, egyharmadukat pedig a parlament választja ki egyetemi jogászprofesszorok és legalább 15 éves tapasztalattal rendelkező ügyvédek közül. Ez utóbbiakat semmítőszéki tanácsadónak is megválaszthatják kiváló érdemeik alapján a Tanács javaslatára. Lásd Olaszország alkotmányának 104. és 106. cikkét, Hivatalos Közlöny 1947. december 27-ei, 298. módosított száma (olasz alkotmány). 299 Lásd még a Bíróságok önszabályozásáról szóló rendelet első és negyedik bekezdését: a függetlenség és az elszámoltathatóság egyensúlyának megőrzése az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának közgyűlésében, Budapest, 2008. május.

144

Magyarországon, Olaszországban, Lettországban, Litvániában,300 Lengyelországban,301 Portugáliában,302 Szlovéniában303 és Spanyolországban.304 Ez rendkívül fontos és erősségnek számít, ha figyelembe vesszük, hogy valamennyi bíróság képviselői részt vehetnek a Tanács ülésein és ismertethetik a saját bíróságuk működésével kapcsolatban felmerült kérdéseket (ami akár teljesen eltérő is lehet más bíróságoktól).

Ajánlások és legjobb gyakorlat

A vegyes összetételű Tanácsoknak számos fontos előnye van. A tagjai között lehetnek bírók, akik az összes bíróságot képviselik és nem bírók, akiket kiváló érdemeik alapján választanak

meg vagy neveznek ki.

A bírók lehetnek többségben a Tanács tagjai között, de nem feltétlenül kell, hogy minősített többségük legyen.

A nem bíró tagok előmozdíthatják az igazságszolgáltatás demokratikus legitimitását ás átláthatóságát.

B. A legfelsőbb bíróságon dolgozó bírók az Igazságszolgáltatási Tanács tagjaként

A fentiekből egyértelműen kiderült, hogy a Tanács bíró tagjai az igazságszolgáltatás különböző szintjein található bíróságokat képviselik. Különösen fontosnak tűnik, hogy a tagállamok legfelsőbb szintű bíróságain dolgozó bírók is képviselettel rendelkezzenek a Tanácsban. A Tanács, mint az igazságszolgáltatás függetlenségének záloga és a legfelsőbb szintű bíróság (általában a legfelsőbb bíróság) mindenképpen együtt kell működjön, hogy a legfelsőbb bíróság képviselői központi szerepet játszhassanak az igazságszolgáltatás adminisztratív feladataiban, mint például a bírók kinevezése, előléptetése, áthelyezése és elbocsátása, a bírók elleni fegyelmi eljárások, különböző viták megoldása

300 Három-három tagot a Legfelsőbb Bíróságról, a Fellebbviteli Bíróságról és a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságról választanak, egyet az egyes regionális bíróságokról, egyet az összes regionális közigazgatási bíróságról és egyet az összes kerületi bíróságról, amelyek az egyes regionális bíróságok területén találhatóak. A Legfelsőbb Bíróságról érkező tagokat a Legfelsőbb Bíróságon dolgozó bírók választják ki, a Fellebbviteli Bíróságról érkező tagokat a Fellebbviteli Bíróságon dolgozó bírók választják ki, és így tovább. Vannak azonban rajtuk kívül hivatalból kirendelt tagok is (a Legfelsőbb Bíróság, a Fellebbviteli Bíróság és a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság elnökei).301 15 bírót a Legfelsőbb Bíróságon, az általános hatáskörű bíróságokon, a közigazgatási bíróságokon és a katonai bíróságokon dolgozó bírók közül kell kiválasztani. Lásd a lengyel alkotmány 187. cikkét.302 Lásd a portugál alkotmány 218. cikkét. 303 Egy-egy helyet fenntartanak a bíróságok következő hierarchiai szintjeit képviselő megválasztott bíróknak: Legfelsőbb Bíróság, felsőbb szintű bíróságok, kerületi bíróságok és helyi bíróságok. Két további bírót a fent említett bíróságokon dolgozó bírók közül választanak ki. Lásd a bíróságokról szóló törvény 22. cikkét, a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja, 94/07. sz., utólag változtatott módosított változat. 304 A parlament által választott 20 tagból 12 az igazságszolgáltatás különböző szintjein dolgozó bíró. Lásd a spanyol alkotmány 122. cikkét.

145

stb.305 Ezenkívül tájékoztatni tudják a Tanácsot a legfelsőbb bíróság és általában a bíróságok működéséből adódó kihívásokról, és ezáltal befolyásolni tudják a Tanács működését.306

Következésképpen számos tagállamban megfigyelhető, hogy a legfelsőbb igazságszolgáltatási testület vagy testületek tagjainak kötelező részt vennie a Tanács munkájában. Pozíciója alapján a legfelsőbb bíróság elnöke (akit egyes tagállamokban főbírónak hívnak) a Tanács tagja Bulgáriában, Angliában és Walesben, Észtországban,307 Görögországban, Magyarországon,308 Olaszországban,309 Lettországban, Litvániában, Máltán, Észak-Írországban, Lengyelországban, Portugáliában,310 Romániában, Skóciában és Spanyolországban, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság elnöke pedig Litvániába és Lengyelországban. Görögországban a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság elnöke felügyeli a speciális, bírósági igazgatásért felelős Legfelsőbb Bírósági Tanácsot.311

A legfelsőbb bíróság elnöke a Tanács elnöke is Angliában és Walesben, Észtországban,312 Franciaországban,313 Görögországban, Lettországban, Portugáliában, Skóciában és Spanyolországban.314 Érdekes módon a Legfelsőbb Bíróság elnöke Litvániában korábban hivatalánál fogva a Tanács elnöke is volt, de az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy ez ellentétes az alkotmánnyal.315 Horvátországban ettől eltérő rendelkezés van érvényben, amely szerint a bíróságok elnökeit nem választhatják be a Tanács tagjai közé.316 Ehhez hasonlóan 2007 óta Lengyelországban 305 Lásd a CCJE 19. sz., 2016 novemberében elfogadott, a Bíróságok elnökeinek szerepéről szóló véleményének 51. pontját: https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2016)2&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=DBDCF2&BackColorIntranet=FDC864&BackColorLogged=FDC864&direct=true (2017. március 28-ai állapot).306 Ezt az olasz válaszadó hangsúlyozta ki. A litván válaszadó egyértelműen kihangsúlyozta, hogy a Legfelsőbb Bíróságon dolgozó bírók a gyakorlati tapasztalatuk, a kompetenciáik és a számos munkacsoportban való részvételük miatt tudnak nagymértékben hozzájárulni a Tanács döntéshozási folyamatához. Mivel a Legfelsőbb Bíróság átfogó háttér-információval rendelkezik a lett igazságszolgáltatás és más országok igazságszolgáltatási rendszerének működéséről, hozzá tud járulni a Tanács által végzett elemző munkához és a Tanács nemzetközi együttműködéseihez.307 Lásd az észt Bíróságokról szóló törvény 40. cikkét.308 Magyarországon a Kúria elnökének hívják.309A Legfelsőbb Semmítőszék elnöke.310 Lásd a portugál alkotmány 218. cikkét.311 Lásd az ENCJ Görögországról szóló adatlapját. Görögországban két Tanács van, a Legfelsőbb Polgári Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Bűnügyi Igazságszolgáltatási Tanács.312 Lásd az észt Bíróságokról szóló törvény 40. cikkét. A Tanács üléseit a Legfelsőbb Bíróság főbírója vagy az igazságügyi miniszter hívja össze. Az a személy határozza meg a napirendet, aki összehívja az ülést.313 Lásd a francia alkotmány 65. cikkét. 314 Lásd a spanyol alkotmány 122. cikkének 3. bekezdését.315 Litvánia Alkotmánybírósága 2006. május 9-én nyilatkozatot (lásd a 13/04-21/04-43/04. sz. üggyel kapcsolatos ítéletet) adott ki arról, hogy a litván alkotmány tiltja annak jogi szabályozását, hogy egy bizonyos bíró hivatalból a Tanács vezetője lehet-e. A Bíróság szerint egy ilyen fajta szabály ellentmond az igazságszolgáltatás önszabályozására vonatkozó elvnek, ami az alkotmányban meghatározott egyik hatalmi ág, illetve a jogállamiság alkotmányos alapelve. Az alkotmányos előírások (az igazságszolgáltatás önszabályozásának decentralizálása, a bírók függetlensége, az igazságszolgáltatásban részt vevő valamennyi bíró egyenlő jogállása, a bírókat nem rendeljük alá más bíróknak vagy valamely más bíróság elnökének az igazságszolgáltatás során stb.) kimondják, hogy a Tanács megalakulása demokratikus úton történik. A tagok megválasztásának folyamatát úgy kell megszervezni és megvalósítani, hogy ne merülhessenek fel kétségek a választás demokratikusságát illetően, vagyis többek között arra vonatkozóan, hogy a Tanács tagjainak megválasztása során egyes bírók talán nem ugyanolyan bánásmódban részesültek, mint a többiek (lásd az ítélet 32. és 33. pontjait). Érdekes módon a litván Tanács jelenlegi elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke, bár nem hivatalból, hanem megválasztották a Tanácson belül.316 Lásd a horvát alkotmány 124. cikkét.

146

sem lehetnek a bíróságok elnökei a Tanács tagjai, és a Szlovák Köztársaságban is elfogadtak egy ilyen összeférhetetlenségi szabályt 2011-ben.317 Ez a rendelkezés megakadályozza, hogy néhány személy kezében összpontosuljon a hatalom.318 Ez elfogadható érvelés, hiszen a bírók, akiknek a politikai irányítástól függetlennek kell lenniük, függhetnek egyéb erőktől a bírósági hierarchián belül, mint például a bíróságok elnökei (vagy rangidős bírók), ami legalább annyira befolyásolhatja az egyes tagok döntéshozását, mint a hagyományosabb politikai befolyás.319 Ha ugyanaz a személy a bíróság elnöke, aki a Tanácsnak is tagja (amely fontos szerepet játszik a bírók karrierjében), akkor nagyobb valószínűséggel kérdőjelezik meg a Tanács többi bíró tagjának a függetlenségét.

Sokféle különböző gyakorlat létezik arra vonatkozóan, hogy a legfelsőbb bíróság egyéb bírói a Tanács tagjai lehetnek-e egy adott tagállamban.320 Más tagállamokban előfordul, hogy a Tanács egy bizonyos számú tagja a legfelsőbb bíróság tagjai közül kerül ki, vagy bizonyos mértékű rugalmasság jellemzi a Tanácsot, és viszonylag szabadon választhatják meg a Tanács tagjait. Az előbbi gyakorlat Észtországra,321 Olaszországra,322 Lettországra,323 Litvániára, Lengyelországra,324 Romániára325 és Szlovéniára jellemző.326 Míg az utóbbi Szlovákiára327 és Spanyolországra. Bár ebben a két utóbbi tagállamban nem létezik olyan jogszabály, miszerint a Legfelsőbb Bíróság képviselőinek a Tanács tagjainak kell lenniük, a gyakorlatban rendszerint a Legfelsőbb Bíróság több tagja is ott van a Tanács tagjai között. Ha ez nem így lenne, az bonyolult helyzetet jelentene a Legfelsőbb Bíróságra nézve.328

Ajánlások és legjobb gyakorlat

317 Lásd D. Kosař, 2016, 401. o.318 Lásd még M. Bobek és D. Kosař, 2013, 12. o. Arra figyelmeztetnek, hogy a Tanács modell Európában megvédi az igazságszolgáltatást a külső befolyástól, de kevés figyelmet szentel a rangidős bírók és a bíróságok elnökei által az egyes bírókra gyakorolt szabályellenes nyomásnak.319 Ginsburg Tom, Garoupa Nuno. Guarding the guardians: Judicial Councils and Judicial Independence [„Az őrzők őrzői: Igazságszolgáltatási Tanácsok és a bírói függetlenség“] Összehasonlító jog amerikai folyóirat, 57. évfolyam, 2009, 110. o.320 … 321 A Tanács 11 tagja közül 2 a Legfelsőbb Bíróságon dolgozó bíró, és a kettőből egy a Legfelsőbb Bíróság főbírója.322 A visszajelzések szerint a Legfelsőbb Bíróságon dolgozó négy bíró tagja a Tanácsnak, és közülük egy hivatalánál fogva a legfelsőbb bíróság ügyvivő elnöke. Az olasz válaszadó szerint a Legfelsőbb Semmítőszék megfelelő képviselettel rendelkezik a Tanácsban.323 A Legfelsőbb Bíróság elnökén kívül a Legfelsőbb Bíróságon dolgozó még legalább egy bírót beválasztanak a Legfelsőbb Bíróságról.324 A Legfelsőbb Bíróság elnökével együtt a Legfelsőbb Bíróságon dolgozó még két bíró tagja a Tanácsnak. A lengyel válaszadó értékelése szerint a Legfelsőbb Bíróság megfelelő képviselettel rendelkezik a Tanácsban.325 A Legfelsőbb Bíróság két képviselője a Tanács tagja.326 A bíró tagok egyikét kizárólag a Legfelsőbb Bíróságon dolgozó bírók választják ki maguk közül. 327 A szlovák válaszadó kihangsúlyozta, hogy törvénybe kellene iktatni, hogy a Legfelsőbb Bíróság képviselői kötelezően ott legyenek a Tanács tagjai között, ezért a jelenlegi rendszer tökéletesítését javasolja.328 Litvániában például az Alkotmánybíróság úgy vélte, hogy a legfelsőbb szintű bíróságokon (Legfelsőbb Bíróság, Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság és a Fellebbviteli Bíróság) dolgozó bírók közül kell kikerülnie a Tanács tagjai több mint felének. Ez a követelmény egyértelműen azt mutatja, hogy a legfelsőbb bíróságon dolgozó bírók képviselettel rendelkezzenek a Tanácsban.

147

A legfelsőbb bíróság saját bírói közül választhassa ki a képviselőit a Tanácsban.

C. Az Igazságszolgáltatási Tanács tagjainak kiválasztási folyamata

A Tanácsokkal és a függetlenségükkel kapcsolatban az az egyik legfontosabb alkotmányos kérdés, hogy befolyással van-e az összetételükre és a működésükre a parlament vagy a kormány (különös tekintettel az igazságügyi minisztériumra), vagy bármilyen más állami testület.329 A Tanácsok összetételére kifejtett befolyás jól látszik a Tanácsok tagjainak kiválasztási folyamatából. Kimondható, hogy az Uniós tagállamok között különbségek vannak ebből a szempontból. Míg a Tanács egyes tagjai funkciójuknál fogva, addig más tagjai a legkülönbözőbb módokon válnak a Tanács tagjaivá. A bírókat a bíróság képviselői választják meg (vagyis saját munkatársaik) Belgiumban, Észtországban,330 Magyarországon,331 Olaszországban,332 Lettországban,333 Litvániában,334 Lengyelországban,335 Portugáliában,336 Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában. Ebből a szempontból kivételt jelent Spanyolország, ahol a bírókat (a többi taggal együtt) a spanyol parlament alsóháza és a Szenátus választja meg.337

A többi tagot a parlament választhatja meg Belgiumban,338 Horvátországban, Észtországban, Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában,339 Szlovéniában és Szlovákiában.340 Vannak olyan tagállamok is, ahol a végrehajtó hatalom feladata a Tanács tagjainak a

329 Itt fontos lehet megjegyezni, hogy a CCJE egyetért azzal a megoldással, ahol a nem bíró tagok kinevezése nem politikai hatóságokra van bízva (tehát nem a végrehajtó hatalom nevezi ki őket). Lásd a CCJE 10. sz., az Igazságszolgáltatási Tanács a társadalom szolgálatában című véleményének 32. pontját.330 Kiválasztásukban valamennyi bíró részt vesz (en banc). Lásd az észt Bíróságokról szóló törvény 38. és 40. cikkét.331 A bíró tagokat titkos szavazással, többségi szavazattal választják meg a delegált bírók ülésén. 332 A Tanács tagjainak kétharmadát a különböző kategóriákba tartozó rendes bírók választják meg. Lásd az olasz alkotmány 104. cikkét.333 A kilenc bíróból hatot a bírók konferenciája választ meg, ahol a bírók az első- és másodfokú bíróságokról, illetve az ingatlan-nyilvántartásnál dolgozó bírók közül kerülnek ki (a régiókból is).334 Valamennyi jelöltet a bírók közgyűlésén jelölik és választják meg a releváns bíróságok képviselői. Négy évre választják meg őket, és ha ez az időszak lejár, akkor közgyűlést hívnak össze a bíróknak, hogy új tagokat válasszanak a Tanácsba. 335 A Legfelsőbb Bíróságon dolgozó bírókat a Legfelsőbb Bíróság bíróinak közgyűlése nevezi ki – lásd a 2011. május 12-ei Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvény 11. cikkét. A többi bíró tagot a Legfelsőbb Bíróságon dolgozó bírók közgyűlése a különböző szintű bíróságok gyűlésének képviselőivel együtt nevezi ki – lásd a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvény 12. és 13. cikkét.336 A tagokat a munkatársaik választják meg titkos szavazással az arányos képviselet elve szerint.337 A megválasztáshoz minden kamara háromötödének a szavazatára van szükség, hogy a jelöltek kiválasztását ne érje politikai befolyás. Spanyolországban erről sok éve folyik nyilvános vita.338 A Tanács nem bíró tagjainak és az ügyészi hivatalok munkatársainak kinevezéséhez a Szenátusban leadott szavazatok kétharmados többségére van szükség.339 A Szenátus választ meg két tagot a polgári társadalom képviselői közül, akik jogszakértők és akiknek szakmai és erkölcsi hírneve feddhetetlen. A Szenátusnak meg kell erősítenie azoknak a tagoknak a kinevezését is, akiket a magisztrátusok közgyűlésén választottak meg.340 Ha valamennyi tagállamot magában foglaló áttekintést szeretne, akkor olvassa el az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban a szlovák Tanács által kitöltött 2015. évi kérdőív 10. oldalát: https://www.encj.eu/images/stories/pdf/Scoreboard/sk_judicial_independence_questionnaire_2015.pdf (2017. március 28-ai. állapot).

148

megválasztása, pontosabban a köztársasági elnöknek (Franciaországban,341 Lengyelországban,342 Portugáliában343 és Szlovákiában), a királynak (Spanyolországban)344 vagy a kormánynak (Szlovákiában).345 Lengyelországban nemrégiben nyújtottak be javaslattervezeteket törvényváltoztatásra, ami jelentős politikai befolyást fejthet ki a Tanácsra és veszélyeztetheti a függetlenségét.346

Észtországban a Tanács tagjait az ügyvédi kamara, az Ügyészi Hivatal és az igazságügyi biztos nevezi ki. Lettországban az a különleges helyzet áll fenn, hogy a nem bíró tagok funkciójuknál fogva lesznek tagok. A végrehajtó hatalom részéről az igazságügyi miniszter, a törvényhozás részéről pedig a parlament jogi bizottságának elnöke hivatalból a Tanács tagja. A többi nem bíró tag a főügyész és a Felesküdött Ügyvédek Tanácsának, a Felesküdött Közjegyzők Tanácsának és a Felesküdött Végrehajtók Tanácsának elnöke.

3. Az Igazságszolgáltatási Tanácsok kompetenciái

A. Együttműködés a bírók megválasztásának vagy kinevezésének folyamata során

Alapjában véve a Tanács olyan testület, amelynek az a feladata, hogy távol tartsa a bírók kinevezésének és előléptetésének folyamatát a politikai színtértől,347 miközben igyekszik biztosítani a bírók megfelelő szintű elszámoltathatóságát. A Tanácsok tehát valahol a következő két véglet között helyezkednek el: az egyik véglet, ha a bírók választják meg a saját utódaikat és az igazságszolgáltatáson belül bonyolítják le a bírók ellen fegyelmi eljárásokat, a másik pedig az, ha a bírók megválasztását, az ellenük indított fegyelmi eljárásokat és előléptetésüket teljes mértékben a politikára bízzák. Az első modell, vagyis amikor a bírók saját maguk közül választanak, a függetlenség végletének tekinthető, míg a teljes politikai kontroll túlságosan kiszolgáltatja a bírókat a felelősségre vonásnak olyan értelemben, hogy az egyes ügyekben hozott döntéseik során figyelembe fogják venni a politikai irányítójuk preferenciáit. A Tanács köztes testület a kormány politikai befolyás alatt álló szegmensei és a bírók között, tehát potenciálisan mind a felelősségre vonást, mind a függetlenséget elő tudná mozdítani.348

341 A köztársasági elnök, a Nemzetgyűlés és a Szenátus két-két kiemelkedő polgárt választ meg, akik nem tagjai sem a parlamentnek, sem a bíróságoknak. Lásd a francia alkotmány 65. cikkét.342 Az egyik tagot a lengyel köztársasági elnök nevezi ki.343 A 17 tag közül hetet a Nemzetgyűlés választ meg, kettőt pedig a portugál köztársasági elnök nevez ki.344 A Tanács 21 tagja közül húszat a király nevezi ki 5 évre. A Kongresszus és a Szenátus négyet-négyet jelöl, akiket mindkét esetben tagjaik szavazatainak háromötödös többségével választanak meg ügyvédek és egyéb jogászok közül, aki megfelelő kompetenciákkal és legalább 15 éves tapasztalattal rendelkeznek. Lásd a spanyol alkotmány 122. cikkét.345 Három tagot a köztársasági elnök nevez ki, hármat a kormány és hármat a Nemzeti Tanács, míg a bírók a Tanács kilenc tagját választják meg. Mindegyik jelölttel szemben elvárás a kifogástalan jellem, a jogi egyetemi végzettség és legalább 15 év szakmai gyakorlat.346 Lásd az ENCJ elnökségének a lengyel Tanács kérésére megfogalmazott véleményét itt: https://www.encj.eu/images/stories/pdf/Members/rfc_krs_pl_opinion_encj_eb_30_1_2017_final.pdf (2017. március 28-ai állapot). 347 A Tanácsok létrehozásának oka az volt, hogy el kell különíteni a bírói és a végrehajtói hatalmat. Lásd Autheman Violaine, Elena Sandra. Global best practices: Judicial Councils - Lessons Learned from Europe and Latin America [„Globálisan bevált gyakorlatok: Igazságszolgáltatási Tanácsok – európai és latin-amerikai tapasztalatok“], IFES Jogállamiság fehér könyv sorozat, 2004. április, 2. o.

149

A Tanács ezen alapvető szerepe leginkább a kompetenciáiban mutatkozik meg az egyes tagállamokban. Míg az egyes Tanácsok tagjainak kompetenciái és jogköre a visszajelzések szerint valamennyi tagállamban azonos349 (például) Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban és Romániában, maguknak a Tanácsoknak a kompetenciái között jelentős eltérések vannak az egyes tagállamokban.

A Tanács legismertebb kompetenciája a részvételük a bírók megválasztásának vagy kinevezésének folyamatában.350 Ez megvalósulhat úgy, hogy a Tanács értékeli a jelölteket és jelölteket javasol (Belgium,351 Horvátország,352 Lengyelország,353 Románia,354 Szlovénia355 és Szlovákia356), véleményt nyilvánít a jelöltekről (Franciaország,357 Litvánia,358 Málta359 és Észtország)360 vagy akár úgy, hogy részt

348 Garoupa Nuno, Ginsburg Tom. The Comparative Law and Economics of Judicial Councils [„Az Igazságszolgáltatási Tanácsok összehasonlító jogi elemzése és gazdasági helyzete“], Jog és gazdaság munkadokumentumok, Illinoisi Egyetem Jogi Kara, 2008. év, 96-os számú dokumentum, 7. o.349 Ez nem vonatkozik a Tanács elnökének feladataira vagy műveleti hatáskörére, mint például az ülések összehívása, a napirend meghatározása stb. Illetve nem vonatkozik az egyes tagoknak a Tanács tagjaként betöltött funkcióira sem, például hogy a fegyelmi vagy az egyik állandó bizottság tagja. Számos tagállamban léteznek ilyen bizottságok a Tanácson belül. Az ENCJ 2015–2016. évi jelentése, VI. szabványok: Az igazságszolgáltatási ág nem bíró tagjai, 12. o., is ajánlja, hogy a Tanács bíró és nem bíró tagjainak egyenlő státusza legyen.350 Az 1999. november 17-én elfogadott Bírók egyetemes chartájának 9. cikke értelmében a bírók kiválasztását olyan független testületnek kell végeznie, amelyben az igazságszolgáltatási ág jelentős képviselettel rendelkezik. Lásd még az Európa Tanács Velencei Bizottságának 403/2006 számú, 2007. június 22-ei véleményét, 5. o.351 Lásd a belga alkotmány 151. cikkét.352 A Tanács az alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban autonóm módon dönt a bírók és a bíróságok elnökének kinevezéséről, előléptetéséről, áthelyezéséről, elbocsátásáról és az ellenük indított fegyelmi eljárásokról, kivéve a legfelsőbb bíróság főbírójának esetét. Ezeket a döntéseket pártatlanul kell meghozni a törvények által meghatározott feltételek alapján. Lásd a horvát alkotmány 124. cikkét.353 A kompetenciákkal kapcsolatban lásd a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló, 2011. május 12-ei módosított törvény 3. cikkét. 354 Lásd a román alkotmány 134. cikkét.355 A kompetenciákkal kapcsolatban lásd a szlovén bíróságokról szóló törvény 28. cikkét, a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja, 94/07. sz., módosított változat.356 A Legfelsőbb Bíróság esetén a Tanácsnak jogában áll javaslatot tenni a szlovák köztársasági elnök felé a Legfelsőbb Bíróság elnökének és alelnökének kinevezésével és elbocsátásával kapcsolatban. Lásd a Szlovák Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló 185/2002. számú törvény 27a szakaszát, 2002. április 11-ei ülésén.357 A Tanács javaslatot tehet a Cour de Cassation bíróinak, a Fellebbviteli Bíróságok elnökeinek és a Tribunaux de grande instance elnökének kinevezésével kapcsolatban. A többi bírót a Tanács véleményének kikérése után nevezik ki. Lásd a francia alkotmány 65. cikkét.358 Litvániában a Tanács véleménye nem a szokványos értelemben vett vélemény. A Tanács beleegyezése (pozitív véleménye) nélkül nem lehet bírókat (beleértve a Legfelsőbb Bíróságon dolgozó bírókat, sőt még a testület elnökét is) kinevezni, előléptetni, áthelyezni vagy elbocsátani. A Tanács a köztársasági elnökkel tudatja a véleményét. Ugyanez érvényes a bíróságok vagy a bírósági részlegek elnökeinek vagy elnökhelyetteseinek kinevezésére és elmozdítására is. A Tanács jóváhagyására csak akkor van szükség, ha egy általános hatáskörű bíróságon dolgozó bírót neveznek ki az Alkotmánybíróságra vagy miniszternek, illetve felelősségre vonás során elbocsátják egy parlamenti tisztségből. Ez utóbbi vonatkozik arra az esetre is, amikor egy bírót a Legfelsőbb Bíróságról vagy a Fellebbviteli bíróságról bocsátanak el, ha súlyosan megszegte az alkotmányt vagy a bírói esküjét, vagy kiderül, hogy bűncselekményt követett el. Nincs szükség a Tanács beleegyezésére felelősségre vonás esetén, mert az Alkotmánybíróság ebben az eljárásban jelentős szerepet tölt be, és így ellensúlyozza a politikai befolyást. A Tanács hozza létre a bírói pozíciókra pályázókat értékelő bizottságot és jóváhagyja az erre az eljárásra vonatkozó szabályozást.359 A Miniszterelnök kérésére a Tanács tanácsot ad a bírók kinevezésével kapcsolatban. Lásd az ENCJ Máltáról szóló adatlapját.

150

vesz egy bírói pozíció betöltésére benyújtott pályázatok értékelésében (Magyarország).361 Angliában és Walesben,362 Észak-Írországban363 és Skóciában364 nem tartozik a Tanács kompetenciái közé a bírók megválasztása vagy kinevezése. Az Egyesült Királyságban található ezen három Tanács nem foglalkozik a bírók vagy a bíróságok elnökeinek értékelésével, előléptetésével, áthelyezésével és elbocsátásával.

Érdekes módon a spanyol Tanácsnak befolyása van az Alkotmánybíróság összetételére is. A Tanács javasol az Alkotmánybíróság 12 bírója közül kettőt, akiket ezután a király nevez ki. 365 Tágabb értelemben véve a Tanács befolyása kiterjed az ügyészségre is Belgiumban,366 Franciaországban, 367 Olaszországban,368 Lettországban,369 Romániában370 és Spanyolországban.371 Ez meglátszik a Tanács

360 A Tanács és a Legfelsőbb Bíróságon dolgozó bírók megosztják a véleményüket a Legfelsőbb Bíróság főbírójával a Legfelsőbb Bíróság betöltetlen bírói pozíciójára pályázó jelöltekkel kapcsolatban. Ezt követően a parlament nevezi ki a bírót a Legfelsőbb Bíróságra a főbíró javaslata alapján. Lásd az észt Bíróságokról szóló törvény 55. cikkét.361 A Tanácsnak jogában áll egyetértését kifejezni egy bírói pozícióra jelentkező jelöltek értékelése során, ha az Országos Bírósági Hivatal elnöke vagy a Kúria elnöke a jelentkezők sorrendjében második vagy harmadik helyen álló jelentkezőnek szeretné felajánlani a pozíciót. Továbbá a Tanács határozza meg azokat az alapelveket, amelyeket a pályázatok értékelésekor kell alkalmazni, majd évente közzéteszi a véleményét a bírói és bírósági vezető pozíciókra pályázó jelöltek értékelése során alkalmazott releváns gyakorlatokkal kapcsolatban.362 A 2005. évi alkotmányos reformról szóló törvény értelmében a Tanács jogszabályban foglalt speciális felelőssége az igazságszolgáltatási kinevezésekkel foglalkozó bizottság három tagjának kinevezése. Ettől eltekintve az Igazságszolgáltatási Tanács nem vesz részt a bírók megválasztásában, kinevezésében vagy előléptetésében, illetve az igazságszolgáltatási tevékenységek értékelésében. Elsődleges feladata, hogy a teljes igazságszolgáltatást képviselő testületként működjön, hogy esetenként tájékoztassa a főbírót, és javaslatot tegyen neki olyan ügyekkel kapcsolatban, amire megkérik.363 A Tanács kompetenciái közé tartozik a bírók előléptetése is. A Tanács feladata, hogy az igazságszolgáltatási ág vezetőjeként képviselje a bíróságot Észak-Írországban az ügyek széles körével kapcsolatban, és javaslatot tegyen a főbírónak. Alapvetően azt mondhatjuk, hogy a Tanács az igazságszolgáltatási hatalmi ágat szolgálja. Lásd az ENCJ Észak-Írországról szóló adatlapját. 364 A Tanács célkitűzései közé tartozik az igazságszolgáltatás függetlenségének megőrzése, az igazságszolgáltatás védelme és előmozdítása, a bírók nézőpontjainak és ezen cél érdekében tett erőfeszítéseinek koordinálása, az igazságszolgáltatás szakmai érdekeinek és társadalmi tevékenységének segítése, útmutatás nyújtása a bíróságoknak etikai és egyéb kérdésekben, amelyek fontosak az igazságszolgáltatás szempontjából, az igazságszolgáltatás különböző ágai közötti kommunikáció előmozdítása, és adott esetben véleményük begyűjtése és összehasonlítása, a Lord President tájékoztatása és tanácsadás, hogy tisztában legyenek a bírói ágazat szemléletével és foglalkozhassanak az igazságszolgáltatást érintő valamennyi üggyel.365 Lásd a spanyol alkotmány 159. cikkét.366 Belgiumban a Tanács fő kompetenciái közé tartozik az ügyészek kinevezése és az ügyészjelöltek bemutatása a főügyésznek. Emellett a Tanács határozza meg a főügyészek általános profilját is. Lásd az ENCJ Belgiumról szóló adatlapját. 367 A Tanácsnak, amelynek hatásköre kiterjed az ügyészekre, a feladatai közé tartozik, hogy pozitív vagy negatív véleményt mondjon az igazságügyi miniszter által javasolt személyek kinevezésével kapcsolatban, a miniszternek azonban nem kötelessége figyelembe venni a véleményüket. Lásd az ENCJ Franciaországról szóló adatlapját. 368 Az olasz alkotmány értelmében a Tanács felel a magisztrátusok és az ügyészek alkalmazásáért, kinevezéséért, előléptetéséért és az ellenük indított fegyelmi intézkedésekért. Lásd az Olasz Alkotmány 105. cikkét.369 A Tanács 5 évente a parlament elé terjeszti a főügyészi poszt betöltésére vonatkozó javaslatát.370 A Tanács gondoskodik róla, hogy a magisztrátusok pályájuk során vegyék figyelembe a kompetenciákra vonatkozó kritériumokat és konzultációs jelleggel tanácsot ad az igazságügyi miniszternek a Legfelsőbb Semmítőszék mellett működő Főügyészségen belüli vezető funkciók betöltésével, illetve ezen pozíciókból való elbocsátásokkal kapcsolatban tett javaslataira vonatkozóan. Lásd az ENCJ Romániáról szóló adatlapját.371 Az Állami Főügyészt a király nevezi ki a kormány javaslatára a Tanáccsal való konzultációt követően. Lásd a spanyol alkotmány 124. cikkét.

151

összetételén is, amelynek tagjai ügyészek is (Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban és Romániában).372

A Tanács bevonása a bírók kinevezésének folyamatába előmozdítja a hatalmi ágak szétválasztását, hiszen a bírókat végül vagy a törvényhozó hatalom (a nemzeti parlamentek által) 373 vagy pedig a végrehajtó hatalom (az elnök által) választja meg.374 Mivel a bírók megválasztásának folyamata az igazságszolgáltatás függetlenségének alapvető garanciája kell legyen, logikus, hogy folyamatos feszültség alakulhat ki a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ág között a megfelelő egyensúlyra való törekvés során375.376

Ajánlások és legjobb gyakorlat

A Tanács fontos szerepet játszhat a bírók megválasztásának és kinevezésének folyamatában. Ez történhet úgy, hogy jelölteket javasol, véleményt mond a jelöltekről, vagy jóváhagyja a

jelölteket.

A Tanács összetétele kihatással van a kompetenciáira. Minél inkább bevonják a Tanácsot a bírók kiválasztásának folyamatába, annál kevesebb bíró lehet a Tanácsban; így elkerülhető

lehet, hogy a bírók saját magukat válasszák meg. Ez ügyben érdemes megfontolni, hogy minősített többségre legyen szükség a határozatok vagy vélemények elfogadásához.

372 Lásd a belga igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban kitöltött 2015. évi kérdőív 10. oldalát:https://www.encj.eu/images/stories/pdf/Scoreboard/be_judicial_independence_questionnaire_2015.pdf (2017. március 28-ai állapot).373 Szlovénia kitűnő példa erre. Lásd a szlovén alkotmány 130. cikkét.374 Litvániában (lásd a litván alkotmány 112. cikkét), Lengyelországban (lásd a lengyel alkotmány 179. cikkét), Romániában (lásd a román alkotmány 134. cikkét) és Szlovákiában (lásd a szlovák alkotmány 145. cikkét) a bírókat a köztársasági elnök nevezi ki a Tanács javaslatára. A köztársasági elnök ezekben a tagállamokban a végrehajtó hatalomhoz tartozik. Érdekes módon Lengyelország köztársasági elnöke visszautasította a Tanács által javasolt 10 jelölt bírói kinevezését, ami nemzetközi szinten is nagy port kavart. Lásd a CCJE iroda megjegyzéseit a Lengyel Bírók Szövetsége, az „IUSTITIA“ kérvényét követően itt: http://www.coe.int/t/dghl/cooperation/ccje/Cooperation/CCJE_BU_2016_9_en.pdf (2017. március 28-ai állapot).375 Az igazságszolgáltatás és a másik két hatalmi ág közötti feszültségre nem szabad feltétlenül az igazságszolgáltatást vagy annak függetlenségét veszélyeztető jelenségként tekinteni, hanem annak jelét kell látni benne, hogy a bírói hatalom teljesíti az alkotmányos kötelességét, amikor az egész társadalom nevében felelősségre vonja a másik két hatalmi ágat. Lásd a CCJE 18. számú, az igazságszolgáltatás pozíciója és a másik két hatalmi ághoz való viszonya a modern demokráciában című véleményének 9. pontját itt: https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2015)4&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=DBDCF2&BackColorIntranet=FDC864&BackColorLogged=FDC864&direct=true (2017. március 28-ai állapot).376 Kaučič Igor. Predsednik republike in sodstvo, Podjetje in delo, 2002, št. 6-7, letn. 28, 1255. o. Kiváló példa erre Szlovénia, ahol a parlament választja meg a bírókat, és szükség van a szavazatára a Legfelsőbb Bíróságon dolgozó bírók kinevezéséhez is. Nemrégiben megkérdőjelezték, hogy miért van szükség a parlament szavazatára ahhoz, hogy kinevezzenek egy bírót a Legfelsőbb Bíróságra, hiszen ez nem alkotmányos követelmény, hanem a törvényhozó hatalom által a Bírósági szolgálatról szóló törvénybe (21. cikk) foglalt előírás.

152

B. Együttműködés a bíróságok elnökének kinevezési folyamata során

A Tanács nem csak a bírók kinevezésének folyamatában vesz részt, hanem a bíróságok elnökének megválasztása is a hatáskörébe tartozik. Ez vonatkozik Észtországra,377 Olaszországra, Romániára378 és Szlovéniára.379 A Tanács javasol jelölteket a bíróságok elnökének Belgiumban,380 Romániában,381 Szlovákiában382 és Spanyolországban,383 míg Magyarországon,384 Lettországban,385 Litvániában,386 Hollandiában387 és Lengyelországban388 véleményezi a bíróságok elnökeinek kinevezését és elbocsátását.

A bíróságok elnökének kinevezése sokkal inkább az igazságszolgáltatás belső feladata (például Olaszországban389 és Portugáliában)390 és kézenfekvőnek tűnik, hogy a másik két hatalmi ágat ne 377 Ez érvényes a kerületi bíróságok, a közigazgatási bíróságok és a megyei bíróságok vezetőire – lásd az észt bíróságokról szóló törvény 12., 20. és 24. cikkét.378 Ez az első- és másodfokú bíróságok elnökeire vonatkozik.379 Nem érvényes azonban a legfelsőbb bíróság elnökére. Lásd a Szlovén Bíróságokról szóló törvény 28. cikkét. 380 A Tanács a Legfelsőbb Bíróság, a fellebbviteli bíróságok és az alsóbb szintű bíróságok elnökének pozíciójára jelölteket javasol a királynak. 381 A Legfelsőbb Semmítőszék elnökét a Tanács javaslata alapján a román köztársasági elnök nevezi ki (bírói szekció). A Fellebbviteli Bíróságok, a másodfokú joghatóság, a speciális joghatóság és elsőfokú joghatóság elnökének és alelnökének pozícióinak odaítélése kizárólag nyílt versenyen keresztül vagy megszervezett vizsga útján történhet, amit a Magisztrátusok Legfelsőbb Tanácsa tart a Magisztrátusok Nemzeti Intézményén keresztül bármikor, amikor arra szükség van. Lásd a román válasz 1.2 és 4.1 pontját a bíróságok elnökeinek szerepére vonatkozó, 19. számú CCJE vélemény előkészítéséhez készített kérdőívre itt: http://www.coe.int/t/dghl/cooperation/ccje/textes/OP_19_Questionnaire%20Romania.asp (2017. március 28-ai állapot).382 Lásd a szlovák alkotmány 141a cikkét.383 A Legfelsőbb Bíróság elnökét a Tanács javaslatára a király nevezi ki. Lásd a spanyol alkotmány 123. cikkét.384 A Tanács személyes interjú alapján előzetesen véleményt nyilváníthat az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökének pozíciójára jelöltekkel kapcsolatban. A Tanácsnak jogában áll kezdeményezni az Országos Bírósági Hivatal elnökének felmentését is. A Tanács rendelkezik bizonyos speciális jogkörökkel a bíróságok vezetőivel kapcsolatban is. Jóváhagyási joga van a bíróságok vezetőinek kinevezését illetően, ha azok nem kapták meg a vizsgálóbizottság jóváhagyását, dönthet bizonyos bírósági vezetők ismételt kinevezéséről, ha a jelölt már kétszer betöltötte a szóban forgó hivatalt, és előzetesen véleményt nyilváníthat a bíróság vezetői pozíciójára jelöl személyekkel kapcsolatban, ha az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnöke el akar térni annak a testületnek a többségi véleményétől, amely véleményezte a jelölteket. 385 Konzultálnak a Tanáccsal, amikor kinevezik egy kerületi vagy regionális bíróság elnökét (az igazságügyi miniszter, aki dönt a kérdésben). Nemrégiben törvényalkotási reformokat kezdeményeztek a Tanács ezzel kapcsolatos szerepének erősítésére.386 Litvániában a Tanács véleménye nem a szokványos értelemben vett vélemény. A Tanács beleegyezése (pozitív véleménye) nélkül általánosságban nem lehet bírókat kinevezni, előléptetni, áthelyezni vagy elbocsátani. A Tanács véleménye tehát ebben a kérdésben kötelező érvényű. 387 A Tanács ajánlást nyújt be az első fokú és a fellebbviteli bíróságok elnöki pozícióinak betöltésére az igazságügyi miniszternek. A bíróságok elnökeit az igazságügyi miniszter ajánlására a királyi rendelet alapján nevezik ki. Lásd a holland válasz 1.2 pontját a bíróságok elnökeinek szerepére vonatkozó, 19. számú CCJE vélemény előkészítéséhez készített kérdőívre itt: http://www.coe.int/t/DGHL/cooperation/ccje/textes/OP_19_Questionnaire%20Netherlands.asp (2017. március 28-ai állapot).388 Véleményt nyilváníthat az általános hatáskörű és katonai bíróságok elnöki és alelnöki pozíciójának betöltésével kapcsolatban. Lásd a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvény 3. cikkét.389 A Tanács dönt valamennyi bíró és bírósági elnök kinevezéséről. Lásd az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban Olaszország által kitöltött 2015. évi kérdőívet itt: https://www.encj.eu/images/stories/pdf/Scoreboard/it_csm_judicial_independence_questionnaire_2015.pdf (2017. március 28-ai állapot).390 Portugáliában a Tanács dönt a bírók és a bíróságok elnökének kinevezéséről a bíróságok minden szintjén, csak a legfelsőbb bíróság elnökét választja a legfelsőbb bíróság. Lásd az igazságszolgáltatás függetlenségével

153

vonják be feltétlenül ebbe a folyamatba.391 A megfelelő fékek és egyensúlyok érvényesüléséhez azonban szükség lehet a bevonásukra, ha a legfelsőbb bíróság elnökének pozíciójáról van szó. 392 A legfelsőbb bíróság elnökének megválasztása rendszerint eltér az első és második szintű bíróságok elnökeinek megválasztásától. Az igazságszolgáltatási hatalmi ág fejeként megválaszthatja őket a törvényhozó hatalom a végrehajtó hatalom ajánlására, például az államfő (mint Horvátországban és Magyarországon).393 Szlovéniában például a legfelsőbb bíróság elnökét a parlament választja meg az igazságügyi miniszter javaslatára, miután kikérték a legfelsőbb bíróság és a Tanács véleményét.394 Észtországban a legfelsőbb bíróság főbíróját a parlament nevezi ki a köztársasági elnök javaslatára. 395 Más a helyzet Lettországban, ahol a parlament megerősíti a legfelsőbb bíróság elnökének kinevezését a legfelsőbb bíróság plenáris ülésének javaslatára, miközben a Tanács meghallgatja a pozícióra jelölt személyeket és benyújtja a véleményét a legfelsőbb bíróság plenáris üléséhez. Lengyelországban396 a legfelsőbb bíróság az államfőnek terjeszti elő a javaslatát, aki a végleges döntést meghozza, Dániában viszont az igazságügyi miniszternek, aki hivatalosan kinevezi a jelöltet.397

C. Bírók értékelése, előléptetése és áthelyezése, és szakmai etikai szabályok

A Tanácsoknak számos olyan kompetenciája van, amely kihatással lehet egy bíró előmenetelére. A bírók kinevezésének folyamatában játszott szerepük mellett egyes tagállamokban értékelhetik a bírók munkáját (például Olaszországban, Portugáliában, Romániában,398 Szlovéniában399 és

kapcsolatban Portugália által kitöltött 2015. évi kérdőívet itt:https://www.encj.eu/images/stories/pdf/Scoreboard/pt_judicial_independence_questionnaire_2015.pdf (2017. március 28-ai állapot). 391 Lettországban a bíróságok elnökének kiválasztása a végrehajtó hatalom irányítása alatt áll. Lásd a holland válasz 1.4 pontját a bíróságok elnökeinek szerepére vonatkozó, 19. számú CCJE vélemény előkészítéséhez készített kérdőívre itt: http://www.coe.int/t/dghl/cooperation/ccje/textes/Travaux19_en.asp (2017. március 28-ai állapot). Nemrégiben törvényalkotási reformokat kezdeményeztek a Tanács ezzel kapcsolatos szerepének erősítésére.392 Vannak kétségek arra vonatkozóan, hogy ez a megoldás (vagyis, hogy a parlament választja meg a legfelsőbb bíróság elnökét) megfelelő-e a fékek és egyensúlyok rendszerében. Létezhet egy alternatív megoldás, amikor a Tanácsok javaslatot tesznek egy jelöltre, akit a köztársasági elnök jóváhagy. A közelmúltban ez a kérdés gyakran felmerült Szlovéniában.393 A parlament dönt, miután kikérte a Tanács véleményét. Lásd az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban Magyarország által kitöltött 2015. évi kérdőívet itt:https://www.encj.eu/images/stories/pdf/Scoreboard/hu_judicial_independence_questionnaire_2015.pdf (2017. március 28-ai állapot).394 Lásd a szlovén Bírósági szolgálatról szóló törvény 28. és 62.a cikkeit.395 Lásd az észt Bíróságokról szóló törvény 27. cikkét.396 Lásd az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban Lengyelország által kitöltött 2015. évi kérdőívet itt:https://www.encj.eu/images/stories/pdf/Scoreboard/pl_judicial_independence_questionnaire_2015.pdf (2017. március 28-ai állapot).397 Lásd a dán válasz 4.1 pontját a bíróságok elnökeinek szerepére vonatkozó, 19. számú CCJE vélemény előkészítéséhez készített kérdőívre itt:http://www.coe.int/t/dghl/cooperation/ccje/textes/OP_19_Questionnaire%20Danemark.asp (2017. március 28-ai állapot).398 Olaszország és Románia esetében lásd az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban kitöltött 2015. évi kérdőívet itt:https://www.encj.eu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=26&Itemid=101&lang=en (2017. március 28-ai állapot).

154

Spanyolországban) vagy jóváhagyhatják a bírók tevékenységének értékelését (Litvániában)400, vagy akár kritériumokat (Szlovéniában) vagy eljárásokat (Lettországban)401 fogadhatnak el a bírók munkájának minőségének értékeléséhez.

Ezekkel összefügg a tanácsadás joga (Litvánia) vagy a döntés joga az előléptetésekkel kapcsolatban (Horvátország, Észtország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország)402 és a bírók áthelyezésének joga (Horvátország,403 Észtország,404 Franciaország,405 Magyarország, Olaszország, Lettország,406 Litvánia,407 Portugália,408 Románia,409 Szlovákia, Szlovénia410 és Spanyolország).411 Lettországban a Tanácsnak jogában áll kirendeli a bírókat a bíróságokhoz, miután az illetékes szerv kinevezte őket, vagy eldöntheti, hogy melyik bíró fog betölteni egy betöltetlen pozíciót, vagy melyik bíró fog helyettesíteni egy időszakosan nem dolgozó bírót.

Egyes tagállamokban a Tanács hatáskörébe tartozik a bírók szakmai etikája is. Például a skót412 és a lengyel Tanács feladatai közé tartozik, hogy elfogadja a bírók szakmai etikai alapelveit, a szlovákiai Tanácsnak pedig jóváhagyási joga van ezzel kapcsolatban. Spanyolországban a válaszok szerint a Tanács fogadhatja el a szakmai etikai szabályokat, Szlovéniában pedig még a bírók szakmai etikai

399 Maga a Tanács nem értékeli a bírók munkáját Szlovéniában, de kérheti a személyzeti bizottságot, hogy készítse el a bírók értékelését. A Tanács nem változtathatja meg a személyzeti bizottság értékelését, és az értékelés (általában) előléptetés alapjaként szolgál. Lásd az Igazságszolgáltatásról szóló törvény 31., 33., 34., 34.a és 52. cikkeit és a Bíróságokról szóló törvény 28. cikkét.400 Litvániában a Tanács jóváhagyja a bírók tevékenységének értékelését. Ez a dokumentum határozza meg az értékelés kritériumait és eljárását. Továbbá a Tanács nevez ki az Állandó Értékelő Bizottság hét tagjából négyet, megválasztja az elnököt és meghallgatja a bírók kifogásait az értékelés eredményével kapcsolatban.401 A Tanács határozhatja meg a bírók szakmai tudásának értékelésének tartalmát és eljárását, és kiválogatja az értékeléshez szükséges dokumentumokat.402 Lásd az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban a tagállamok által kitöltött 2015. évi kérdőívet itt: https://www.encj.eu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=26&Itemid=101&lang=en (2017. március 28-ai állapot).403 A bírókat át lehet helyezni szervezeti okok miatt.404 Észtországgal kapcsolatban lásd a 2016. évi uniós igazságügyi eredménytábla 50. ábráját itt: http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/files/justice_scoreboard_2016_en.pdf (2017. március 28-ai állapot).405 Ez fegyelmi okból lehetséges.406 Ez a bírók azonos szintű bíróságok közötti áthelyezésekor történhet az igazságügyi miniszter ajánlása és az Igazságszolgáltatási Képesítő Bizottság pozitív nyilatkozata alapján. Ha egy bírót alacsonyabb vagy magasabb szintű bíróságra szeretnének áthelyezni, akkor a Tanácsnak a parlamenthez kell benyújtania a javaslatát.407 Ez szervezeti okból lehetséges időszakosan, ha sürgősen biztosítani kell a bíróság megfelelő működését, ha például egy bíró lebetegszik vagy szülési szabadságra megy, illetve ha jelentősen megnőtt az elvégzendő munka mennyisége. Állandó áthelyezés is lehetséges, ha a Tanács úgy értékeli, hogy az egyes bíróságoknál jelentősen eltér az elvégzendő munka mennyisége, és egyik bíró sem szeretne önként átmenni egy másik bírósághoz. 408 Az áthelyezésre sor kerülhet szervezeti vagy fegyelmi okból. 409 Ez fegyelmi okból lehetséges.410 Ez fegyelmi vagy szervezeti okból lehetséges, ha megszűnik egy bíróság, ha egy bíróságnál a munka mennyisége hosszabb időre jelentősen lecsökken, ha megváltozik a bíróság szervezete vagy ha erre van szükség ahhoz, hogy egy bíróság rendezésre váró ügyeit letárgyalják. Lásd az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban Szlovénia által kitöltött 2015. évi kérdőívet itt: https://www.encj.eu/images/stories/pdf/Scoreboard/si_judicial_independence_questionnaire_2015.pdf (2017. március 28-ai állapot).411 Az áthelyezésre sor kerülhet fegyelmi okból.412 A Skót igazságszolgáltatás bírói etikai alapelveinek gyűjteményét a Tanács vizsgálja felül a bírók viselkedésével foglalkozó bizottsággal közösen. A legutóbbi átdolgozást 2013 májusában léptették életbe. Lásd az ENCJ Skóciáról szóló adatlapját.

155

kódexét is a Tanács fogadja el. A Tanács Máltán, Belgiumban (2012-ben)413 és Magyarországon is (2014-ben) fogadott el magatartási kódexet.414 A magatartási kódexet Romániában nem a Tanács fogadja el, de jóváhagyási joga van a kódexszel kapcsolatban.415 Franciaországban a Tanács feladatai közé tartozik, hogy megfogalmazza és közzétegye a magisztrátusok etikai kötelezettségeinek tárát.416

Ezentúl Magyarországon, Lengyelországban és Romániában a Tanácsok feladata a bírói etikai szabályok betartatása, míg Szlovéniában 417 és Litvániában418 a Tanács nevezheti ki az etikai szabályokkal és integritással foglalkozó speciális bizottság tagjait. Bulgáriában, Hollandiában419 és Portugáliában a Tanácsok szerepet vállalnak a bírósági etikai szabályok előmozdításában. Angliában és Walesben pedig a Tanács feladata egy speciális bizottság jelentéseinek meghallgatása bármilyen elvi kérdésben, amellyel egy etikai útmutatóban foglalkozni kell.420 A 2016. évi uniós igazságügyi eredménytáblából kitűnik, hogy Észtországban az etikai szabványok elfogadása ugyancsak a Tanács kompetenciái közé tartozik.421 Görögországban, Olaszországban422 és Észak-Írországban a Tanács nem kifejezetten vállal szerepet a bírói etikával kapcsolatban.

Érdekes megjegyezni, hogy egyes tagállamok foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy a nemzeti szintű Tanácsok elfogadjanak egy viselkedési kódexet (etikai alapelvek), amelyek saját tagjaikra vonatkoznak (nem pedig az igazságszolgáltatásra vagy a bírókra általában, mint az a fentiekből kiderül).

D. A Tanácsok jogai vizsgálatok és fegyelmi eljárások végzésével kapcsolatban

Egyes tagállamokban a Tanács rendelkezik bizonyos jogosultságokkal a vizsgálatokkal és fegyelmi eljárásokkal kapcsolatban. Portugáliában a Tanácsnak jogában áll vizsgálatokat, illetve a bíróság szolgáltatásainak vizsgálatát és ellenőrzését elrendelni, és elfogadja az éves vizsgálati tervet. Lengyelországban a Tanács ellátogathat a bíróságra vagy annak egy bizonyos szervezeti egységéhez, és ellenőrzést végezhet a bíróságon vagy megvizsgálhatja egy bíró vagy bíró gyakornok karrierjét, ha

413 A címe „Útmutató a magisztrátusoknak, alapelvek, értékek és tulajdonságok“. Ennek az útmutatónak a létrejöttét az ENCJ által kiadott irányelvek ösztönözték. A Tanács a képzésekkel, tanácsadással és javaslatokkal kapcsolatos jogi kompetenciái, illetve az igazságszolgáltatás külső ellenőrzése révén járul hozzá a bírók etikus magatartásához. Lásd az ENCJ Belgiumról szóló adatlapját.414 Lásd az ENCJ Magyarországról szóló adatlapját.415 A Tanács fogadja el a Bírók etikai kódexét és kötelességeinek leírását. Lásd az ENCJ Romániáról szóló adatlapját.416 Lásd az ENCJ Franciaországról szóló adatlapját.417 Szlovéniában az Igazságszolgáltatási Tanács egyik tagja az etikával és integritással foglalkozó bizottságnak is tagja.418 A bírói etikával és fegyelmezéssel foglalkozó bizottság tagjait a Tanácson belül választják meg és nevezik ki titkos szavazással; a Tanács fogadja el a bizottságra vonatkozó szabályokat is, hozzá nyújtják be a jelentéseket, és a törvényben előírt okok miatt visszahívhatja a bizottság tagjait. 419 Az integritással kapcsolatos informáltság erősítése a Tanács egyik fő célja. A Tanács bírói és politikai tanácsadóinak egy speciális munkacsoportja jelenleg az integritás kérdéseivel dolgozik, mint például egy kézikönyv, a bírói magatartási kódex módosítása és vita kezdeményezése a kiegészítő funkciókkal kapcsolatban. Lásd az ENCJ Hollandiáról szóló adatlapját. 420 Lásd az ENCJ Angliáról és Walesről szóló adatlapját.421 Lásd a 2016. évi uniós igazságügyi eredménytábla 50. ábráját itt: http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/files/justice_scoreboard_2016_en.pdf (2017. március 28-ai állapot). 422 Lásd az ENCJ Olaszországról szóló adatlapját.

156

az adott személy esetével a Tanács foglalkozik.423 Magyarországon a Tanácsnak jogában áll ellenőrzéseket végezni a bírók vagyonnyilatkozatával kapcsolatban. Litvániában a Tanácsnak ahhoz is joga van, hogy beszerezze a működéséhez szükséges információkat állami intézményektől, és ellenőrizheti a Litvániában működő valamennyi bíróság adminisztratív tevékenységét, beleértve a legfelsőbb bíróságot is. A magyarországi Tanács hozzáférhet az Országos Bírósági Hivatal működésével kapcsolatos dokumentumokhoz, és kérhet adatokat és információt az elnökétől. Észtországban 424 és Litvániában425 a Tanács kérheti a Nemzeti Bírósági Adminisztrációt, hogy készítsen jelentést a tevékenységéről, Szlovéniában pedig a bíróság elnökét, hogy nyújtson be jelentést a bírósági adminisztratív feladatokról. Szlovéniában a Tanács kötelező érvényű utasításokat adhat a bíróságok elnökének az igazságügyi minisztérium ellenőrzést követő javaslataival kapcsolatban és felszólíthatja a bíróság elnökét, hogy hivatalosan ellenőrizze egy adott bíró munkáját.426

A Tanácsok nem csak az adminisztratív kérdéseket vizsgálhatják ki, hanem részt vehetnek a bírók ellen indított fegyelmi intézkedésekben is. A Tanácsnak a következő országokban van fegyelmi hatásköre a bírókkal szemben: Bulgária, Horvátország,427 Észtország, Franciaország,428 Olaszország,429 Málta, Portugália,430 Románia431 és Spanyolország. A Tanács az a testület, amely a fegyelmi testületek tagjait kinevezi Litvániában,432 Lengyelországban433 és Szlovákiában.434 Litvániában a Tanács fegyelmi intézkedést javasolhat egy bíróval szemben az illetékes testületnek.435 Belgiumban, Angliában és Walesben, Görögországban,436 Magyarországon és Lettországban,437 Hollandiában, Észak-Írországban, Szlovéniában és Skóciában a Tanács nem rendelkezik fegyelmi kompetenciákkal. Érdemes

423 Az ilyen ellenőrzések nincsenek kihatással azokra a területekre, ahol a bírók és a gyakornok bírók függetlenek. Lásd a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvény 5. cikkét.424 A Tanács előre megtárgyalja a legfelsőbb bíróság főbírója által a bírósági adminisztrációval, az igazságszolgáltatással és a jogszabályok egyöntetű alkalmazásával kapcsolatban a parlamenthez benyújtott vizsgálati anyagot.425 A Tanácsnak az is jogában áll, hogy rendeleteket fogadjon el a bírósági adminisztrációval kapcsolatban, és egyéb adminisztrációs problémákat oldjon meg.426 Lásd a Szlovén Bírósági szolgálatról szóló törvény 79. cikkét. 427 Lásd a horvát alkotmány 123. cikkét. A Tanács bonyolítja le a fegyelmi eljárásokat és dönt a bírók fegyelmi felelősségéről. Dönthet továbbá a bírók elbocsátásáról is. Lásd az ENCJ Horvátországról szóló adatlapját.428 A bírók fegyelmi törvényszékének elnöki tisztét a Cour de cassation elnöke tölti be. Lásd a francia alkotmány 65. cikkét.429 Az igazságügyi miniszternek jogában áll fegyelmi eljárást kezdeményezni. Lásd az olasz alkotmány 105. és 107. cikkét.430 Bulgáriával, Észtországgal és Portugáliával kapcsolatban lásd a 2016. évi uniós igazságügyi eredménytábla 50. ábráját itt:http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/files/justice_scoreboard_2016_en.pdf (2017. március 28-ai állapot). Lásd még az ENCJ Romániáról szóló adatlapját.431 Lásd a román alkotmány 134. cikkét.432 A Tanács részt vesz a bírói etikával és fegyelmezéssel foglalkozó bizottság megalakításában, amelynek a hét tagjából négyet a Tanács választ meg. Lásd az ENCJ Litvániáról szóló adatlapját. 433 A Tanács nevezi ki a fegyelmi biztost a bírókkal és a gyakornok bírókkal kapcsolatos ügyeket illetően. 434 A Tanács választja meg vagy hívja vissza a fegyelmi panel tagjait és a fegyelmi tanácsok elnökeit.435 Litvániában nem kizárólag a Tanácsnak áll jogában fegyelmi intézkedést kezdeményezni. Ezt annak a bíróságnak az elnöke is megteheti, ahol a bíró dolgozik, illetve bármelyik felsőbb szintű bíróság elnöke. Továbbá elvileg bármelyik polgár kérvényezhet fegyelmi eljárást az egyes bírókkal szemben. 436 Lásd az ENCJ Görögországról szóló adatlapját.437 Lettországban ez a Bírósági fegyelmi bizottság és a Fegyelmi bíróság kompetenciái közé tartozik. Lásd az ENCJ Lettországról szóló adatlapját.

157

megemlíteni, hogy olyan esetekben, amikor a Tanács részt vesz a fegyelmi ügyekben, gondoskodni kell a független fellebbezésről.438

A fegyelmi eljárás végződhet úgy, hogy a bírót elbocsátják a hivatalából. A Tanács is kiveszi a részét ebből a folyamatból, amikor az ő feladatai közé tartozik egy bíró elbocsátása (Bulgáriában, Horvátországban439 és Olaszországban440), egy bíró elbocsátásának előterjesztése az illetékes testületnek (Szlovéniába a parlamentnek441 vagy Szlovákiában a köztársasági elnöknek)442 vagy egy bíró elbocsátásának jóváhagyása (Litvániában). Szlovéniában azonban a parlament csak abban az esetben meneszthet egy bírót a hivatalából, ha megszegte az alkotmányt vagy súlyos törvényszegést követett el.443 Ez azonban rendkívül ritkán fordul elő. Gyakoribb, hogy a Személyzeti Tanács megállapítja, hogy egy bíró nem képes teljesíteni a feladatát, és ha azt a Tanács megerősíti, akkor felmentik a munkavégzés alól.444 Észtországban a Tanács kizárólag véleményt nyilvánít a bírók elbocsátásával kapcsolatban. Érdekes módon Magyarországon a Tanácsot a bírók lemondásába is bevonják.445

Ajánlások és legjobb gyakorlat

A Tanács részt vehet a bírók ellen indított fegyelmi eljárásokban és a bírók elbocsátásának folyamatában. Ez történhet fontos döntések elfogadása vagy az eljárások vizsgálata által.

E. A bírók képzésével vagy képesítésével kapcsolatos kompetenciák

Egyes tagországokban a Tanácsok további kompetenciákkal is rendelkeznek az igazságügyi szolgáltatás minőségével kapcsolatban, amin a bírók továbbképzésének megszervezésével lehet javítani. Ez nem általános jelenség, hiszen a Tanácsok (pl. Bulgáriában,446 Angliában és Walesben,

438 Nézzük meg például a Mr Ramos Nunes de Carvalho e Sá v. Portugal, ECLI:CE:ECHR:2016:0621JUD005539113 ügyet, amelyben 2016. június 21-én született ítélet, és ahol az Emberi Jogok Európai Bizottsága úgy döntött, hogy az országos hatóságok nem biztosították a nyilvános meghallgatást, amivel megakadályozták a kérelmezőt a védekezésben és tanúk meghívásában, illetve nem biztosították neki a tisztességes meghallgatáshoz való jogot. 439 Ha a Bíróság így dönt a fegyelem súlyos megsértése miatt. Lásd a horvát alkotmány 123. cikkét.440 A bírókat kizárólag a Tanács döntése alapján lehet elbocsátani vagy felfüggeszteni a hivatalukból, illetve egy másik bíróságra vagy egy másik pozícióba áthelyezni; a Tanács ilyen döntést csak maguknak a bíróknak a beleegyezésével vagy akkor hozhat meg, ha ennek oka az igazságszolgáltatás megszervezésének szabályai értelmében az igazságszolgáltatás védelme és garantálása. Lásd az olasz alkotmány 107. cikkét.441 Lásd a Szlovén Bíróságokról szóló törvény 28. cikkét.442 Lásd a szlovák alkotmány 147. cikkét.443 A szlovén alkotmány 132. cikke.444 A Szlovén Bírósági szolgálatról szóló törvény 33. cikke.445 Meghatározhat három hónapnál rövidebb értesítési időszakot, és ezen időszak alatt részben vagy teljesen mentesítheti a bírót a munkával kapcsolatos kötelességei alól. Amennyiben egy bíró nyugdíjba megy, vagy elérte a felső korhatárt, a Tanács hozza meg a döntést arról, hogy az értesítési időszak során mentesítik a bírót a kötelességei alól (a bírók jogállásáról és javadalmazásáról szóló magyar törvénnyel összhangban).446 A képzések megszervezése az igazságszolgáltatásban a Nemzeti Igazságügyi Hivatal feladata. Ennek a hivatalnak az élén álló vezetőségben helyet foglal a Tanács 5 képviselője. Továbbá a Tanács koordinálja a Nemzeti Igazságügyi Hivatal tananyagát.

158

Észtországban, Görögországban, Olaszországban,447 Lettországban, Máltán, Észak-Írországban, Portugáliában, Skóciában, Szlovákiában448 és Szlovéniában) nem játszanak közvetlen449 szerepet a bírók oktatásában vagy továbbképzésében.

Ennek az ellentéte igaz Spanyolországra és néhány egyéb tagállamra. Spanyolországban létezik egy bírói oktatási szolgálat a Tanácson belül. Ez a részleg szemináriumokat szervez, amelyeken a legfelsőbb bíróságon és az alsóbb szintű bíróságokon dolgozó bírók azzal a céllal vesznek részt, hogy megosszák egymással a tudásukat, különösen az új törvények elfogadásakor. Dániában a Dán Bírósági Adminisztráció felelős a bíróság valamennyi munkatársának továbbképzéséért, beleértve a bírókat és a gyakornok bírókat is. Minden évben megjelenik az átfogó képzési katalógus, és számos oktatási tevékenységet szerveznek meg.450 Hollandiában a Tanács kizárólag az alsóbb szintű bíróságoknak tartott képzéseket koordinálja, és résztulajdonosa a bírósági képzéseket kifejlesztő és szervező testületnek.451 Belgiumban a Tanács feladatai közé tartozik a bírók és ügyészek képzése.452 Horvátországban a Tanács részt vesz a bírók és egyéb bírósági személyzet képzésében és személyes fejlesztésében.453 Romániában a Tanács koordinálja a Magisztrátusok Nemzeti Intézetének tevékenységét és évente jóváhagyja a bírók és ügyészek Professzionális képzési programját.454

Lengyelországban, Litvániában és Magyarországon a Tanács tágabb értelemben vállal szerepet az oktatásban vagy a továbbképzésben. Lengyelországban a Tanács véleményt nyilváníthat a bírók képzési programjával, a bírók szakmai gyakorlatba történő felvételének versenyjelentkezésével és annak lebonyolítási módjával, a bírók, gyakornok bírók és bírósági hivatalnokok képzésének és szakmai oktatásának éves időbeosztásával és az oktatást vagy képzést tartó testület tagjainak kiválasztásával kapcsolatban.455 Litvániában a Tanács fogadja el a bírók képzésének megszervezésére vonatkozó szabályokat, jóváhagyja a képzési programot, az éves képzési terveket és az oktatókkal szemben támasztott követelményeket. A litvániai Tanács beleszólhat a képzéshez rendelkezésre álló

447 A képzést 2013-ig a Tanács szervezte, akkor azonban egy speciális szerv (az Igazságügyi Oktatási Intézmény) vette át az oktatás megszervezését. Jelenleg a Tanács kizárólag irányelvekkel szolgál, amelyeket figyelembe vesznek, amikor az Igazságügyi Oktatási Intézmény összeállítja az éves képzési programját. 448 Ennek ellenére az igazságügyi miniszterrel egyetértésben a Tanács határozza meg, hogy mit kell a bírók képzésének magában foglalnia. Sőt mi több, a Tanács választja meg az Akadémiai Tanács 5 tagját és tesz javaslatokat az Akadémia tanári állásainak betöltésére, illetve a vizsgabizottság tagjait is a Tanács javasolja a bírók és az ügyészek szakmai vizsgájához. Lásd az ENCJ Szlovákiáról szóló adatlapját.449 Közvetett szerepet azonban játszhat a Tanács. Például a szlovén Tanács egy tagja tagja annak a speciális Tanácsnak is, amely szakmai segítséget nyújt a Szlovák Igazságszolgáltatási Képzési Központ (Center za izobraževanje v pravosodju) feladatainak megvalósításához, ami által képesek befolyásolni a képzés tartalmát. Továbbá az etikával és integritással foglalkozó bizottságnak (amely Szlovéniában a Tanács egyik különbizottsága), mint ernyőintézménynek a feladatai közé tartozik, hogy foglalkozzon (az Igazságszolgáltatási Képzési Központtal együttműködve) a bírók etikai képzésével. Lásd a Szlovén Bíróságokról szóló törvény 74.a és 28. cikkét. A portugáliai Tanács egyik tagja tagja a Pedagógiai Tanácsnak is, és a Tanácsnak jogában áll képzést is szervezni. Lásd az ENCJ Portugáliáról szóló adatlapját.450 Lásd az ENCJ Dániáról szóló adatlapját.451 A bírók képzését az SSR (Nemzeti Igazságszolgáltatási Képzési Központ) dolgozza ki és szervezi. A Tanács résztulajdonosa az SSR-nek (2/3 Tanács és 1/3 Főügyészi Hivatal), így felelős az SSR szervezetéért és felügyeletéért. Lásd az ENCJ Hollandiáról szóló adatlapját.452 Lásd a belga alkotmány 151. cikkét. A Tanács határozza meg a bíróságok munkatársainak képzésére vonatkozó irányelveket. Lásd az ENCJ Belgiumról szóló adatlapját.453 Lásd a horvát alkotmány 123. cikkét.454 Lásd az ENCJ Romániáról szóló adatlapját.455 A Tanács nevezheti meg a bizottság három tagját, és véleményt nyilváníthat a Bírók és Ügyészek Országos Oktatási Intézményének igazgatójának kinevezésével kapcsolatban. Lásd a lengyel Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvény 3. cikkét.

159

költségvetésbe is, és rendelkezik képzési bizottsággal, amely a Tanács egy bizonyos számú tagjából áll. Ezenkívül a litvániai Tanács fogadhat el szabályokat a bírók képzésének megszervezésére, a képzési programokra és az oktatók végzettségével kapcsolatos követelmények fejlesztésének éves tervére vonatkozóan. Magyarországon a Tanács véleményt nyilváníthat a bírók képzési rendszerével kapcsolatban és a képzési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban.

A bírók végzettségét illetően a jogszabályok által meghatározott esetekben a lett Tanács meghatározhatja, hogy milyen eljárással mennek át a bírók képesítő vizsgán.

A Tanács bírók képzésével kapcsolatos jogosultságaira a független és szakmailag kompetens igazságszolgáltatás zálogaként lehet tekinteni. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy már meghatározták, hogy a képzési program minőségének felügyeletéért felelős testületnek függetlennek kell lennie a végrehajtó és a törvényhozó hatalomtól úgy, hogy tagjainak legalább fele bíró.456

Ajánlások és legjobb gyakorlat

A Tanács hozzájárulhat a hatékonyabb és jobb minőségű igazságszolgáltatáshoz azáltal, hogy részt vesz a bírósági oktatásban és képzésben. A Tanácsnak legalább a bírók számára tartott

képzési program elfogadásának folyamatában részt kell venniük.

F. A bírói függetlenség védelme

A Tanács az egyik olyan testület, amelynek a feladatai közé tartozhat az igazságszolgáltatás és az egyes bírók függetlenségének védelme. Ezt különbözőképpen lehet elérni. Például, ha egy bíró egy jelentős üggyel foglalkozik, amely sokat szerepel a médiában, akkor a nyilvánosság, a politikai pártok vagy egyéb szereplők nyomást gyakorolhatnak rá. Tény, hogy az egyes bírók, akik tevékenységét már alaposan megvizsgálták, gyakran haboznak megvédeni magukat (különösen függőben lévő per esetén), hogy megőrizzék a függetlenségüket és bizonyítsák, hogy pártatlanok maradnak.457 Ilyen esetben a Tanács megvédhetné az érintett bírót: nyilatkozhatna a bíró védelmében vagy tájékoztathatná a nyilvánosságot a valós tényekről, amik a médiában gyakran kiegyensúlyozatlan módon jelennek meg, ami további nyomást jelent a bíróra és a függetlenségére nézve az ítélethozatal során. Ha a bíróságok nem szolgálnak információval és adnak válaszokat, akkor a társadalom más tagjai (akik esetleg kevésbé vannak tisztában a tényekkel) teszik ezt meg helyettük.458

A Tanács védelmező szerepe ettől nagyon eltérő is lehet. Horvátországban például a bírókat nem lehet őrizetbe venni vagy fogva tartani anélkül, hogy a Tanács előzetes hozzájárulását adná a büntetőeljárás

456 Lásd a bírók alapokmányáról szóló Európai Charta 3. bekezdésének 2. pontját. 457 Lásd a CCJE 18. számú, az igazságszolgáltatás pozíciója és a másik két hatalmi ághoz való viszonya a modern demokráciában című véleményének 53. pontját itt: https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2015)4&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=DBDCF2&BackColorIntranet=FDC864&BackColorLogged=FDC864&direct=true (2017. március 28-ai állapot).458 Thomas John. Some perspectives on Councils for the Judiciary [„Néhány nézőpont az Igazságszolgáltatási Tanácsokkal kapcsolatban“], Frankfurti Szimpózium; 2008. november 7–8., 8. o.

160

kezdeményezéséhez, ha a bíró bírói kötelessége teljesítése közben bűncselekményt követett el. 459 Szlovéniában a bírók a Tanácshoz fordulhatnak, ha úgy vélik, hogy a függetlenségüket az igazságszolgáltatáson belülről veszélyeztetik.460

Ajánlások és legjobb gyakorlat

A Tanács hozzájárulhat az igazságszolgáltatás függetlenségéhez azáltal, hogy ezekkel az ügyekkel kapcsolatban kommunikál a médiával.

G. A bíróságok működése

A Tanácsok kétségtelenül jelentős szerepet játszanak a bíróságok működésében annak köszönhetően, hogy számos kompetenciával rendelkeznek a bírók szakmai előmenetelét illetően. De tágabb értelemben véve is kivehetik a részüket a bíróságok működéséből. Az olasz Tanács meghatározhat olyan feltételeket, amelyeket minden bíróságnak – saját szervezeti tervük meghatározásával – teljesítenie kell a bírók kamarákhoz rendelése és az ügyek kiosztása során.

A Tanács befolyásolhatja (például) a bírók számát a bíróságoknál azáltal, hogy tanácsot nyújt (a litván köztársasági elnöknek), vagy javaslatot tesz (a lett parlamentnek), vagy meghatározza vagy módosítja a bíróságokon dolgozó bírók számát (Észtországban). Továbbá jóváhagyhatja a bíróságok szerkezetének modelljét, a pozíciók listáját és a munkaköri leírásokat Litvániában és a bírói kamarák létrehozására vonatkozó szabályokat, illetve az ügyek kiosztását a bírók között Litvániában, Portugáliában461 és Spanyolországban.

A Tanácsoknak számos egyéb feladatuk lehet a bíróságok függetlenségével kapcsolatban. Észtországban például jóváhagyhatják a bíróságok területi joghatóságát, az ülnökök számát, a javadalmazásukat a megyei bíróságokon462, illetve egy bíró felső korhatárának emelését.463

Szlovéniában a Tanács dönthet a bírói funkciók összeférhetetlenségéről.

H. A bíróságok finanszírozásával kapcsolatos kompetenciák

459 Lásd a horvát alkotmány 122. cikkét.460 Lásd a Szlovén Bíróságokról szóló törvény 12. cikkét.461 A Tanács felfüggesztheti vagy csökkentheti az egy bíróra kiosztott ügyek mennyiségét, ha arra a bíróra más, a bíróság érdekeit szolgáló feladatokat bíztak, vagy egyéb olyan helyzet áll fenn, ami miatt ez az intézkedés indokolt. A Tanács az igazságügyi minisztérium segítségével évente meghatározhatja továbbá az egyes bírókhoz kihelyezett ügyek számának felső határát, illetve az eljárások maximális időtartamát, ha az nincs törvényileg szabályozva.462 Lásd az észt Bíróságokról szóló törvény 14. cikkét.463 Ibidem, lásd a 99. pontot.

161

A hatalmi ágak szétválasztásának biztosítása és erősítése céljából előfordulhat, hogy a Tanácsnak (vagy az igazságszolgáltatási ágat képviselő testületet) aktívan részt kell vennie és átfogó tájékoztatást kell kapnia a költségvetési folyamat valamennyi szakaszáról, és lehetőséget kell biztosítani a számára, hogy kifejezze a véleményét a parlament előtt a javasolt költségvetéssel kapcsolatban.464

A Tanácsok egy része nem rendelkezik semmilyen kompetenciával a bíróságok finanszírozását illetően. A jelentések szerint így van ez Belgiumban, Horvátországban, Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában, Romániában és Spanyolországban. Más tagállamokban azonban a Tanácsoknak vannak bizonyos jogosultságaik a bíróságok finanszírozását illetően. Ez a megoldás indokoltnak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy a Tanács közvetítő szerepet tölt be az adott tagállam igazságszolgáltatása és végrehajtó vagy törvényhozó hatalma között (amely elfogadja az állami költségvetést).

Hollandiában a Tanács tárgyal a biztonság- és igazságügyi miniszterrel a teljes igazságszolgáltatási ágra vonatkozó költségvetésről, és ha nem sikerül megegyezésre jutniuk, akkor mindketten benyújtják a javaslatukat a parlamentnek (aki választ közülük).465 A Dán Bírósági Adminisztrációs Intézmény hasonló szerepet tölt be a teljes igazságszolgáltatásra vonatkozó költségvetés megtárgyalása során.466

Bizonyos tagállamokban a Tanácsnak jogában áll véleményt nyilvánítani a bíróságoknak szánt költségvetésről (Magyarország,467 Lettország,468 Hollandia,469 Lengyelország, Szlovénia470 és Szlovákia) és a költségvetés felhasználásáról szóló jelentésről (Magyarország). Litvániában a Tanácsnak jogában áll, hogy átgondolja és jóváhagyja a bíróságok befektetési programjaira és a bíróságok költségvetéseire vonatkozó javaslatokat, és hogy benyújtsa azokat a kormánynak. Észtországban a Tanács előzetes véleményt nyilváníthat a bíróságok éves költségvetésének kialakítására és

464 Lásd az ENCJ 2015–2016. évi jelentést, Az igazságszolgáltatás finanszírozása, 3. o.465 A Tanács teljes mértékben elszámoltatható a miniszter felé a költségvetésben biztosított pénzösszeg felhasználásának módját illetően. A költségvetés magában foglalja a Tanács és annak felelősségi körébe tartozó bíróságok valamennyi költségét és tevékenységét, illetve a bírók fizetését. A Tanács utalja ki a költségvetési pénzeket a bíróságoknak, és felügyeli a pénzügyi adminisztrációjukat. A bíróságok teljes mértékben elszámoltathatóak a Tanács felé a költségvetésben biztosított pénzösszeg felhasználási módját illetően. Lásd az ENCJ Hollandiáról szóló adatlapját és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban Hollandia által kitöltött 2015. évi kérdőívet itt:https://www.encj.eu/images/stories/pdf/Scoreboard/nl_judicial_independence_questionnaire_2015.pdf (2017. március 28-ai állapot).466 Az igazságszolgáltatási hatalmi ág teljes költségvetése része az évente elfogadott pénzügyi törvénynek. Az igazságügyi minisztérium határozza meg a Dán Bírósági Adminisztrációs Intézmény költségvetését (juttatások), amely viszont a bíróságok költségvetését állapítja meg. Végső soron az igazságszolgáltatás gazdasági oldaláért a Dán Bírósági Adminisztrációs Intézmény igazgatótanácsa felel. Az igazgatótanácsnak jogában áll közvetlenül a parlamenthez benyújtani költségvetési javaslatot, ha úgy értékelik, hogy a juttatások nem elegendőek. Lásd az ENCJ Dániáról szóló adatlapját.467 Lásd az ENCJ 2015–2016. évi jelentésnek az igazságszolgáltatás finanszírozásáról szóló II. mellékletét (amely tartalmazza az előkészítő munkát, a kérdőívet és a válaszokat), 57. o.468 A bíróságoknak szánt költségvetésre vonatkozó hivatalos javaslattal kapcsolatos vélemény. Lásd az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban Lettország által kitöltött 2015. évi kérdőívet itt: https://www.encj.eu/images/stories/pdf/Scoreboard/lv_judicial_independence_questionnaire_2015.pdf (2017. március 28-ai állapot).469 A Tanács kötelező véleményt nyújt be a teljes igazságszolgáltatás éves költségvetésére vonatkozó hivatalos ajánlásról a biztonsági- és igazságügyi minisztériumhoz, amely beterjeszti a javaslatot a parlamentnek. 470 Lásd a Szlovén Bíróságokról szóló törvény 28. cikkét.

162

módosítására vonatkozó alapelvekről.471 A Tanács Dániában is részt vesz a bíróságoknak szánt költségvetés előkészítésében.472

Ez a bíróságok finanszírozására vonatkozó kérvények előkészítésére kiterjedő koordinációs szerep hasznos és előnynek számít, ha egy független testület – mint amilyen a Tanács is – az összes bíróság képviseletét ellátja el egy tagállamban.473

Ajánlások és legjobb gyakorlat

Az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés a finanszírozás. Szükség van a Tanács vagy egy azzal egyenértékű testület aktív részvételére a költségvetési eljárás valamennyi szakaszában, hogy biztosítani lehessen, hogy figyelembe

veszik az igazságszolgáltatási ág véleményét a hatékony és eredményes igazságszolgáltatási rendszerhez szükséges pénzügyi forrásokkal kapcsolatban.

I. Az igazságszolgáltatást érintő jogi aktusokkal kapcsolatos kompetenciák

A Tanácsoknak, mint az igazságszolgáltatás és a bírók függetlenségét biztosító intézményi szerveknek, gyakran van beleszólásuk számos olyan területen, amelyek hatást gyakorolnak a bíróságokra vagy a bírókra. Az egyik ilyen terület az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogszabályok. A cél érdekében a Tanács véleményt nyilváníthat az igazságszolgáltatást érintő törvénytervezetekről (Belgiumban,474 Bulgáriában, Horvátországban,475 Dániában,476 Franciaországban,477 Olaszországban, Lettországban,478

471 Az igazságügyi miniszter, a Tanács által megfogalmazott vélemény megfontolása után, az állami költségvetésről szóló törvény elfogadását követő két hónapon belül jóváhagyja az első fokú és a fellebbviteli bíróságok költségvetését. Lásd az észt Bíróságokról szóló törvény 43. cikkét.472 A Dán Bírósági Adminisztrációs Intézmény aktívan részt vesz az igazságszolgáltatásnak szánt költségvetésre vonatkozó tárgyalásokban. Ez az igazságügyi minisztérium csatornáin keresztül történik.473 Lásd még a CCJE a bíróságok finanszírozása és irányítása tekintettel az igazságszolgáltatás hatékonyságára témájú 2. véleményének 11. pontját és az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkét.474 A Tanács javaslatokat tesz, véleményt nyilvánít és tanáccsal szolgál az igazságszolgáltatás általános működését és szervezetét érintő törvényjavaslatokkal kapcsolatban. Lásd az ENCJ Belgiumról szóló adatlapját.475 Ez az igazságügyi minisztérium kérésére történik. Lásd az ENCJ Horvátországról szóló adatlapját.476 A Dán Bírósági Adminisztrációs Intézmény rendszeresen részt vesz a törvények előkészítésében és jelen van a meghallgatásokon. Ugyanakkor tanáccsal is szolgál jogi kérdésekben, illetve olyan irányelv-tervezetekkel kapcsolatban, amelyek (közvetlenül vagy közvetve) kihatással vannak az igazságszolgáltatásra. Lásd az ENCJ Dániáról szóló adatlapját.477 A köztársasági elnök kérhet véleményt. Lásd az ENCJ Franciaországról szóló adatlapját.478 A Tanácsnak jogában áll kinyilvánítani a véleményét a törvényhozó hatalom felé olyan kérdéseket illetően, amelyek hatást gyakorolnak a bíróságok működésére.

163

Litvániában,479 Máltán, Hollandiában,480 Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Skóciában,481 Szlovákiában,482 Szlovéniában és Spanyolországban) és javaslatokat nyújthat be velük kapcsolatban (Magyarországon,483 Lengyelországban és Portugáliában).484 Görögországban, Észak-Írországban, illetve Angliában és Walesben a Tanácsok nem nyilvánítanak véleményt a kormány által javasolt politikák megalapozottságával kapcsolatban.

Lettországban ,485 Lengyelországban486 és Szlovákiában487 a Tanácsnak jogában áll az is, hogy az alkotmánybírósághoz forduljon azzal kapcsolatban, hogy a normatív törvények összhangban vannak-e az alkotmánnyal, amennyiben ezek összefüggenek a bíróságok és a bírók függetlenségével.

Ha minden olyan jogszabálytervezetet megvitatnak a Tanáccsal, amely valószínűleg közvetlenül fog hatást gyakorolni az igazságszolgáltatásra, még mielőtt a jogszabályt megvitatná a parlament, az lehetővé teszi, hogy maguk a bírók is kinyilvánítsák a szakmai és reprezentatív véleményüket.

Fontos megjegyezni, hogy a Tanácsnak nem csak akkor áll jogában reagálni, amikor az igazságszolgáltatás jelenlegi helyzetéről vagy működéséről van szó, hanem az igazságszolgáltatásra vonatkozó, jövőben meghozandó rendeletekkel kapcsolatban is kinyilváníthatja a véleményét (de lege ferenda).488

Ajánlások és legjobb gyakorlat

A Tanács nem csak az aktuális jogszabályi keretekről nyilváníthatja ki a véleményét, hanem lehetővé kell tenni a számára azt is, hogy véleményt mondjon az igazságszolgáltatást érintő

jövőbeli rendeletekkel kapcsolatban is.

479 A Tanács a kormány vagy a köztársasági elnök elé terjesztheti az indoklással ellátott véleményét jogalkotási kérdésekkel kapcsolatban. Lásd az ENCJ Litvániáról szóló adatlapját. 480 A Tanács egyik fő feladata az, hogy tanácsot adjon a kormánynak és a parlamentnek az igazságszolgáltatást érintő törvényekkel és politikai javaslatokkal kapcsolatban. Ez kizárólag azokra a javaslatokra vonatkozik, amelyek közvetlenül hatnak az igazságszolgáltatás szervezetére és a(z új) jogi eljárások bevezetésére vagy módosítására. A Tanács véleményét a bíróságokkal folytatott konzultációt követően megerősítik. A Tanács felkérésre is és saját belátása szerint is adhat tanácsot a törvényalkotással kapcsolatban. 481 A Lord President jogszabályban foglalt felelőssége, hogy képviselje a skót bíróságok nézeteit a skót parlament és a miniszterek előtt, és jogában áll konzultálni és tanácsot kérni a Tanácstól ezzel kapcsolatban. 482 A Tanács véleményt mondhat az igazságszolgáltatás szervezetét, a bírósági eljárásokat és a bírók státuszát érintő, általános, kötelező érvényű jogszabályokkal kapcsolatban. Lásd az ENCJ Szlovákiáról szóló adatlapját.483 A Tanács javaslatot tehet az Országos Bírósági Hivatal elnökének a bíróságokat érintő törvények előterjesztésével kapcsolatban vagy véleményt alkothat az Országos Bírósági Hivatal elnöke által közzétett rendeletekre és ajánlásokra vonatkozóan. 484 A portugál Tanácsnak jogában áll véleményt nyilvánítani az igazságszolgáltatáshoz kötődő jogszabályokról és általában megvizsgálni és javasolni az igazságügyi minisztérium felé olyan jogalkotási intézkedéseket, amelyek javíthatják az igazságszolgáltatás hatékonyságát. Lásd az ENCJ Portugáliáról szóló adatlapját.485 Erre nemrégiben sor is került Lettországban, ahol a Tanács eljárást indított az alkotmánybíróság előtt a bírók és az ügyészek fizetésével kapcsolatban. Részletesebb információt itt talál: http://at.gov.lv/en/news/about-the-council-for-judiciary/2016/8051-the-constitutional-court-based-on-application-by-the-council-for-the-judiciary-institutes-proceedings-in-case-of-the-remuneration-system-of-judges/ (2017. március 28-ai állapot).486 Lásd a lengyel alkotmány 186. cikkét.487 Lásd a szlovák alkotmány 141a cikkét.488 A szlovén Tanács elméletben állást foglalhat az igazságszolgáltatás helyzetével kapcsolatban (lásd a szlovén bíróságokról szóló törvény 28.a pontját). Egy ilyen dokumentum például jogszabályi változás alapjául is szolgálhat.

164

J. Egyéb kompetenciák

Egyes tagállamokban a Tanácsoknak vannak a fentieken túl egyéb jogosultságaik is. A litván Tanács például (és feltételezhetően más Tanácsok is) együttműködhet más országos, nemzetközi és külföldi intézményekkel és szervezetekkel a bíróságok autonómiájával, adminisztrációjával és a bíróságok tevékenysége szempontjából egyéb fontos ügyekkel kapcsolatban. A lengyel Tanácsnak jogában áll véleményt nyilvánítani a bíróságok helyzetéről, beleértve a gyakornok bírókat és a bírókat is. 489 A Tanács egyik feladata lehet a bírók megbeszéléseinek összehívása, például a litván bírók közgyűlése vagy a litván bírók konferenciája (egyidejűleg a napirendi pontok meghatározásával).

A Tanács tiszteletbeli címeket adományozhat Magyarországon490, illetve jelölteket javasolhat tiszteletbeli címekre Litvániában.491 Lettországban a Tanácsnak jóváhagyási joga van a bírók talárját és jelvényét illetően, és a Tanács fogadja el a bírók igazolványának mintáját is.

A Tanácsnak az is jogában áll, hogy meghatározza bizonyos eljárások szabályait. Például Magyarországon jóváhagyhatja a szolgálati bíróság eljárási szabályzatát, és közzéteheti a bíróságok központi weboldalán. Litvániában a Tanács fogadhat el rendeletet azzal az eljárással kapcsolatban, amelynek során a jelölteket a kerületi bíróságok betöltetlen állásaira jelentkezők listájára és az igazságszolgáltatásban előléptetésre jelentkező személyek jegyzékébe felveszik. Továbbá a Tanács meghatározhatja a bírók szakosodási eljárását és annak alapjait, jóváhagyhatja a bíróságok kommunikációs tervét, az ítéletek közzétételének szabályait, a bíróságok nyitottság stratégiáját, a bíróság tevékenységével kapcsolatos információk médiával való megosztására vonatkozó szabályokat, a bíróságok közvetítő szerepére vonatkozó szabályokat, a dokumentumkezelés szabályait stb. Alapjában véve a litván Tanácsnak jogában áll szabályozni a bíróságok valamennyi általános adminisztratív tevékenységét. Lettországban javasolták (és 2016 októberében el is fogadták), hogy az egyes bíróknak kiutalt munkamennyiség kezelése érdekében a Tanács hagyja jóvá az ügyek mennyiségét.

Végül pedig a Tanács illetékes személyek vagy testületek kezdeményezésére megvitat egyéb kérdéseket is (Franciaország,492 Lengyelország493 és Észtország)494 vagy döntést hoz egyéb jogszabályban előírt kérdésekkel vagy jogosultságokkal kapcsolatban (Litvánia és Portugália).

489 A lengyel Tanács feladatkörét jelenleg felülvizsgálják. További információért lásd a „Bírói Tanács tagjainak kiválasztási folyamata“ alfejezetet.490 Az Országos Bírósági Hivatal elnökének kezdeményezésére a Tanács odaítélheti a „Kúria tiszteletbeli tagja“ és a „Kúria elnöke“ címeket. A bíróságok alkalmazottai számára javasolhat kitüntetéseket, díjakat, okleveleket vagy emléktáblákat. Jóváhagyhatja hasonló kitüntetések kiosztását mások által.491 A Tanács javasolhatja a parlamentnek, hogy egy bírónak ítélje oda az emeritus címet.492 A Tanács a köztársasági elnök felkérésére véleményt nyilvánít, illetve az igazságügyi miniszter felhívására a bírók kötelezettségeire vagy a bíróságok működésére vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban is elmondja a véleményét plenáris ülés keretében. Lásd a francia alkotmány 65. cikkét.493 A napirendbe a köztársasági elnök, egyéb állami hatóságok vagy önszabályozó igazságszolgáltatási testületek által felvetett kérdések is bekerülnek.494 A Legfelsőbb Bíróság főbírája vagy az igazságügyi miniszter.

165

4. Az Igazságszolgáltatási Tanácsok és a legfelsőbb bíróság adminisztrációja

A. Az Igazságszolgáltatási Tanácsok befolyása a legfelsőbb bíróság adminisztrációjára

Az elvégzett kutatás egyik célja annak meghatározása, hogy a legfelsőbb bíróság és a Tanács hogyan befolyásolják egymást kétoldalú kapcsolataik révén. Különös hangsúlyt fektettünk arra, hogy a Tanács és a legfelsőbb bíróság hogyan hatnak egymás adminisztrációjára (ezzel kapcsolatban lásd a következő alfejezetet). A saját kutatásunk és a válaszadók által rendelkezésünkre bocsátott információk alapján megállapítottuk, hogy a Tanács általánosságban azáltal befolyásolja a legfelsőbb bíróság adminisztrációját, hogy jogában áll részt venni a következő folyamatokban: a legfelsőbb bíróság bíróinak alkalmazása vagy elbocsátása, előléptetése és áthelyezése, értékelése és az ellenük indított fegyelmi eljárások. A ilyen folyamatokban való részvételt már korábban tárgyaltuk. Ami érdekes lehet ebben a vonatkozásban az az, hogy a Tanácsok legfelsőbb bíróságokkal szembeni kompetenciái sokkal korlátozottabbak, mint az egyéb bíróságokkal szembeni jogosultságaik. Például Lengyelországban a Tanács jogosultságai a legfelsőbb bíróság bírói ellen indított fegyelmi eljárásokat illetően meglehetősen korlátozottak.495

A válaszokból az derül ki, hogy a Tanács a fenti eljárásokban való részvételen túl nem befolyásolhatja közvetlenül a legfelsőbb bíróság adminisztrációját például Lettországban, Portugáliában és Romániában496. Szlovéniában a Tanács felelős a bírókat érintő ügyekért, a legfelsőbb bíróság497 pedig a bíróságok adminisztrációjáért (működési eljárások és menedzsment). Így a funkcióikat rendszerint szétválasztják.498 Nem teljesen ugyanez a helyzet Magyarországon, ahol a Tanácsnak nem feladata a bíróságok központi adminisztrációja, de felügyeli az ezzel foglalkozó illetékes testületet.499 Ennek az okai a hagyományokon alapulnak. Számos tagállamban, köztük azokban is, ahonnan a Tanácsok erednek (pl. Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Portugália), nem az adminisztratív eljárások javítása volt az oka a Tanácsok létrehozásának. Ezért ezekben az országokban nem volt rá jelentős igény, hogy ezeket a jogosultságokat átruházzák a bíróságokra vagy a Tanácsra.500

495 A Tanácsnak nincs joga fegyelmi eljárást indítványozni a legfelsőbb bíróságon dolgozó bírókkal szemben. Nem vesz részt a legfelsőbb bíróság fegyelmi megbízottja és helyettese megválasztásában sem (őket a legfelsőbb bíróság tanácsa választja meg 4 évre). 496 Ennek a hátterében az áll, hogy a Tanácsot elsősorban azért hozták létre, hogy az első- és másodfokú bíróságok adminisztrációjával foglalkozzon (nem pedig a legfelsőbb bíróságéval, hiszen az független alkotmányos intézmény).497 A konkrét adminisztrációs döntések a legfelsőbb bíróság elnökének vagy főtitkárának hatáskörébe tartoznak. Más bíróságoknál ez a felelősség a bíróságok elnökére hárul, akik bizonyos ügyeket delegálhatnak a bíróságok igazgatóinak.498 Ennek ellenére a szlovén Tanács rendelkezik bizonyos jogkörökkel a legfelsőbb bíróság adminisztrációját illetően. Jóváhagyja a korrupcióveszély felismerésére és ellenőrzésére, illetve a bíróságok korrupcióveszélynek való kitettségére vonatkozó politikákat, amelyeket a legfelsőbb bíróság elnöke fogad el, aki figyelemmel kíséri a végrehajtásukat és módosításokat javasolhat (a bíróságokról szóló törvény 28. és 60.č cikke); meghallgatja az éves jelentéseket és elemzéseket a bírók munkájának hatékonyságáról és eredményességéről (a bíróságokról szóló törvény 60.a és 60.b cikke); megvitatja a bíróságok éves programját és azok megvalósítását a legfelsőbb bíróság elnökével, más bíróságok elnökeivel és az igazságügyi miniszterrel (a bíróságokról szóló törvény 71.a cikke); részt vesz az igazságszolgáltatás költségvetésével foglalkozó bizottságban, amelynek feladata a bíróságok pénzügyi terveinek és emberi erőforrásokra vonatkozó terveinek koordinálása (a bíróságokról szóló törvény 75. cikke).499 Az illetékes személy az Országos Bírósági Hivatal elnöke. 500 Autheman V., Elena S., 2004, 3. o.

166

B. A legfelsőbb bíróságok bevonása az Igazságszolgáltatási Tanácsok munkájának irányításába

A kutatásunk során megvizsgáltuk az ezzel ellentétes hatást is, vagyis a legfelsőbb bíróságok befolyását a Tanácsok munkájának felügyeletére és az abban való részvételüket. Megállapítást nyert, hogy a legfelsőbb bíróság rendszerint nem vesz részt közvetlenül a Tanács munkájának irányításában, azt leszámítva, hogy a legfelsőbb bíróságon dolgozó bírók tagjai lehetnek a Tanácsnak, vagy betölthetik a Tanács elnökének a szerepét. Ez vonatkozik Észtországra,501 Magyarországra,502 Olaszországra,503 Litvániára,504 Lengyelországra, Romániára, Szlovéniára,505 Spanyolországra és Szlovéniára. Érdekes módon az utóbbi országban a Tanács működéséhez szükséges költségvetést a legfelsőbb bíróságnak adják, amely így jelentős befolyást506 gyakorolhat a szlovén Tanács működésére. Előterjesztettek egy új törvénytervezetet a Szlovén Igazságszolgáltatási Tanácsról, amely szerint a Tanács a közeljövőben önálló költségvetési egységgé válna. Lettországban a Tanács működését a legfelsőbb bíróság irányításával biztosítják (2017-ben létrehozták a Tanács titkárságát, amely a legfelsőbb bíróság egyik új részlege).507

Ajánlások és legjobb gyakorlat

Kényes egyensúly áll fenn a Tanács és a legfelsőbb bíróság között. A Tanács felfogható úgy, mint az állami igazságszolgáltatás része, ugyanakkor bármikor független is lehet az

igazságszolgáltatástól, beleértve a legfelsőbb bíróság érdemi döntéseitől való függetlenséget.

5. Az Igazságszolgáltatási Tanács, mint a társadalmat tájékoztató testület

Figyelembe véve, hogy az állami testületekkel és bíróságokkal szemben elvárás az átláthatóság, érdemes elgondolkodni azon, hogy miként lehet elérni a Tanács működésének átláthatóságát.508 Az átláthatóság mindenekelőtt a polgárok igazságszolgáltatásba vetett hitének záloga, illetve garancia a

501 Az igazságügyi minisztérium hivatalnokainak a feladatai közé tartozik a Tanács működésének irányítása, hiszen a Tanácsnak nincsenek saját hivatalnokai. Lásd az észt Bíróságokról szóló törvény 40. cikkét.502 A Tanács állandó irodája nyújt adminisztratív és operatív támogatást az iktatási rendszerhez, a megbeszélések megszervezéséhez, és a Tanács általános működésével kapcsolatban. A Kúriát nem vonják be ebbe.503 A Tanács felszerelését és adminisztratív munkatársait az igazságügyi minisztérium bocsátja rendelkezésre.504 A Nemzeti Bírósági Adminisztráció az a felelős szerv, amely szolgáltatásokat nyújt a Tanácsnak.505 Jelenleg nem, de a legfelsőbb bíróság szorosan együttműködik a Tanáccsal.506 Szlovéniában jelenleg a legfelsőbb bíróság bocsátja a Tanács rendelkezésére a teljes információtechnológiai rendszert (pl. az e-nyilvántartást, a számítógépes támogatást), ami (a pénzügyi szempontokon túl) még inkább a legfelsőbb bírósághoz köti a Tanácsot és a Tanács munkáját. Ez nem jelentéktelen szempont, hiszen így a legfelsőbb bíróság jelentősen befolyásolhatja a tanács munkáját.507 További információt a lett legfelsőbb bíróság honlapján talál: http://at.gov.lv/en/news/about-the-council-for-judiciary/2017/8114-for-ensuring-the-operation-of-the-council-for-the-judiciary-the-secretariat-is-established/ (2017. március 28-ai állapot).

167

politikai befolyásolás veszélyével szemben. A tagállamokban úgy biztosítják az átláthatóságot, hogy közzéteszik a megbeszéléseik összefoglalóját (Magyarországon és Szlovákiában), vagy hangfelvételét vagy sajtónyilatkozatot jelentetnek meg (Szlovákiában). Ez vonatkozik a Tanács határozataira is (például Szlovéniában)509 vagy a bírók vagy bírójelöltek kiválasztásával kapcsolatos véleményeire (Szlovákiában, ahol ez még az Emberi Jogok Európai Bíróságára és az EU Bíróságára is vonatkozik). Litvániában és Lettországban a Tanács megbeszéléseinek napirendje (a megbeszélések rendszerint szabadon látogathatóak), a jegyzőkönyvek és a Tanács döntései hozzáférhetőek a bíróságok egy általános weboldalán (segédanyagokkal együtt). A Tanács fontos döntéseit vagy eseményeit követően sajtónyilatkozatot is kiadnak, sőt (néha) sajtókonferenciát is összehívnak. A fokozottabb átláthatóság érdekében a Tanács megbeszéléseit minden bíró szabadon látogathatja (mint például Magyarországon). Az átláthatóság biztosításának érdekes formája a Tanács megbeszéléseinek közvetítése az interneten, ha bírók kinevezéséről vagy előléptetéséről tárgyalnak. Erről nemrég volt szó az ENCJ-ben.

A társadalom tájékoztatása nem minden esetben a Tanács feladatkörébe tartozik. Előfordul, hogy ezt a feladatot az igazságügyi minisztérium, az illetékes bíróságok vagy azok speciális sajtóügyekkel foglalkozó részlege látja el (mint Észtországban).510 Mindemellett a Tanácsnak lehet sajtó- vagy kommunikációs irodája. Így van ez Spanyolországban511 és Hollandiában.512 A lakosság tájékoztatásának másik módja, hogy értékelést jelentetnek meg a korábbi bírósági tevékenységekről. Litvániában513 és Magyarországon tavaly ezt a módszert alkalmazták, míg Lengyelországban minden negyedévben így cselekszenek.514 A magyarországi Kúria ezenfelül sajtókonferenciát szokott tartani a feladataival és tevékenységével kapcsolatban.515

A Tanács az igazságszolgáltatással kapcsolatban is tájékoztathatja a lakosságot úgy, hogy közzéteszi a véleményét az igazságszolgáltatást vagy a bírókat érintő törvénytervezetekről vagy nyilatkozatot jelentet meg az aktuális eseményekről és fejleményekről (mint Lengyelországban). Litvániában és Portugáliában516 a Tanács aktuális kérdésekkel kapcsolatban is közzétehet nyilatkozatokat és észrevételeket, míg Romániában tájékoztató leveleket és útmutatókat is megjelentet az

508 Az átláthatóságot és a Tanács döntéseinek indoklását emeli ki az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának CM/Rec(2010)12 számú ajánlásának negyedik fejezete és a hozzá tartozó indoklás.509 A szlovén Tanács minden egyes hivatali időszakra közzéteszi a döntéseit, az etikai és integritással kapcsolatos kérdésekre, illetve a bírói pozícióval való összeférhetetlenségre vonatkozóan. A Tanács magyarázatokat is megjelentet a bírók előléptetésével kapcsolatban, illetve figyelmeztetéseket, véleményeket és magyarázatokat egyéb ügyekre vonatkozóan.510 A Tanács azonban ajánlásokat fogadott el a Tanács médiakapcsolataira vonatkozóan.511 A tagjai aktívak a közösségi médiában és széles körű információkat osztanak meg a weboldalaikon keresztül, amelyek itt érhetőek el: www.poderjudicial.es (2017. március 28-ai állapot).512 A bíróságok nevében a Tanács felel a médiával folytatott kommunikációért és az országos irányelvek meghatározásáért. A részleg a sajtókommunikációért és a lakosság tájékoztatásáért is felel. Az igazságszolgáltatási ág számos sajtóval kapcsolatos irányelvet követ, amelyek meghatározzák, hogy az újságírók, a kerületi bíróságok és a fellebbviteli bíróságok mire számíthatnak, és hogy a bíróságoknak milyen módon kell tájékoztatnia a médiát a bírósági eljárások előtt, közben és után. A médiától elvárják, hogy figyelembe vegyék a bírósági ülésekre vonatkozó belső szabályokat.513 Ezeket március 31-e előtt teszik közzé a Nemzeti Bírósági Adminisztráció weboldalán.514 A Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács negyedévente megjelenő folyóiratát 2008 óta publikálják. Ebben a folyóiratban az igazságszolgáltatás aktuális problémáit vitatják meg.515 A Tanács elnöke, alelnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott szóvivője szervezhetnek sajtótájékoztatót, és a Tanács tagjainak jogában áll tájékoztatni a lakosságot a Tanács működéséről.516 A Tanács szükség esetén él azzal a jogával, hogy válaszolhat a médiának, ha valótlan információkat tesznek közzé, vagy ki kell egészíteni vagy tisztázni kell a sajtóban megjelent információt.

168

igazságszolgáltatással kapcsolatban. A lakossággal folytatott kommunikáció oroszlánrésze alapulhat a sajtó vagy magánszemélyek megkeresésein, mint például Szlovéniában.517

Számos tagállam Tanácsa fogadott el irányelveket a bírósági rendszer kommunikációjával kapcsolatban,518 így meghatározta, hogy milyen módon hozzák a média tudomására az információkat. Érdekes módon Olaszországban a Tanács egy speciális kommunikációs stratégiát követ a sajtónyilatkozatokkal, a sajtónak vagy egyéb médiának adott interjúkkal kapcsolatban, amely nagyon hatásos: megengedik az újságíróknak, hogy jelen legyenek a közgyűlés szabadon látogatható megbeszélésein, iskolákat és egyetemeket látogatnak meg vagy más intézményekkel közös megbeszéléseket szerveznek.

Fontos kiemelni, hogy a lakosság tájékoztatása során megfelelő egyensúlyt kell fenntartani a bírói vizsgálatok titoktartása és a szólásszabadság (az információk közlésének és megismerésének joga) között.

Ajánlások és legjobb gyakorlat

A bíróságok működésének függetlenségének és átláthatóságának biztosítása érdekében a Tanácsnak nyílt és átlátható viszonyt kell fenntartania a lakossággal.

6. Az Igazságszolgáltatási Tanácsok működése

A. Hivatali idő

Most hogy elérkeztünk ennek a dokumentumnak a végére, néhány fejezetet a Tanács működésének szentelünk. A működés (tágabb értelemben vett) kiindulópontja az az időszak, amire a Tanács tagjait megválasztják vagy kinevezik. Megállapíthatjuk, hogy a különböző tagállamokban ez eltérő. Görögországban egy év, Észak-Írországban, illetve Angliában és Walesben három év, Belgiumban, Horvátországban 519 Dániában, Franciaországban, Olaszországban,520 Lettországban,521 Litvániában, Máltán és Lengyelországban,522 négy év, míg Szlovákiában523 és Spanyolországban öt év.524 Magyarországon, Hollandiában és Romániában525 hat évre választják meg őket. Szlovéniában szintén

517 Ennek a tudakozódásnak a törvényes alapja a Közérdekű információkhoz való hozzáférésről szóló törvény (a Szlovák köztársasági Hivatalos Lapja, 51/06 sz., módosított változat) és a Média törvény (a Szlovák köztársasági Hivatalos Lapja, 110/06 sz., módosított változat).518 Az Európai Unióban számos tagállam fogadott el a bírókra vonatkozó irányelveket a sajtóval folytatott kommunikációval kapcsolatban. Ezek a tagállamok Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Románia és Spanyolország. Lásd a 2016. évi uniós igazságügyi eredménytábla 24. ábráját.519 Lásd a horvát alkotmány 124. cikkét.520 Lásd az olasz alkotmány 104. cikkét. 521 Lásd az igazságszolgáltatási jogosultságokról szóló törvény 89.3 cikkét522 Lásd a lengyel alkotmány 187. cikkét.523 Lásd a Szlovák Alkotmány 141a cikkét.524 Lásd a spanyol alkotmány 122. cikkét.525 Lásd a román alkotmány 133. cikkét.

169

hat év a hivatali idő, de ez egyenlőtlenül oszlik el, hiszen a Tanács tagjainak felét háromévente választják újra.526 Ezzel biztosítják a Tanács tevékenységének folyamatosságát. Célravezetőnek tűnik, hogy ne a Tanács összes tagját válasszák újra egyszerre.527

A hivatali időt tekintve az is lényeges kérdés, hogy a Tanács tagjait újra lehet-e választani több időszakra, akár folytatólagosan is. Fontos megjegyezni, hogy ugyanaz a személy nem töltheti be a hivatalt két egymást követő időszakban Belgiumban, Bulgáriában, Franciaországban, Magyarországon, Olaszországban,528 Romániában, Szlovéniában529 és Spanyolországban530, illetve kettőnél több időszakban Horvátországban,531 Lettországban, Lengyelországban és Szlovákiában.532

Más megközelítést alkalmaznak Bulgáriában533 és Portugáliában,534 ahol a Tanács tagjainak egyes csoportjai különböző ideig vannak hivatalban. Ugyanez vonatkozik a hivatali idő megújítására Portugáliában is.535

Ahogy megválasztották a Tanács tagjait, meg kell határozni, hogy ki lesz a Tanács elnöke. Több tagállamban, mint például Észtország, Lettország, Portugália és Spanyolország, a legfelsőbb bíróság elnöke egyben a Tanács elnöke is. Más helyeken a Tanács elnökét a Tanács tagjai közül választják meg. Ezt az eljárás követik Horvátországban,536 Litvániában,537 Lengyelországban,538 Romániában,539 Szlovéniában540 és Szlovákiában.541 Érdekes megoldást alkalmaznak Belgiumban és Magyarországon, ahol a Tanács elnökének tisztségét a Tanács tagjai töltik be rotációs alapon.542

526 Lásd a Szlovén Bíróságokról szóló törvény 18. cikkét.527 Lásd a CCJE 10. sz., az Igazságszolgáltatási Tanács a társadalom szolgálatában című véleményének 35. pontját.528 Nem lehet őket rögtön újraválasztani. Lásd az olasz alkotmány 104. cikkét.529 Lásd a Szlovén Bíróságokról szóló törvény 18. cikkét.530 Ez Spanyolországban nem vonatkozik a Tanács elnökére.531 Lásd a horvát alkotmány 124. cikkét.532 Ugyanazt a személyt legfeljebb két egymást követő időszakra lehet megválasztani a tanács elnökeként vagy tagjaként. Lásd a szlovák alkotmány 141a cikkét.533 A megválasztott tagok 5 évig maradnak hivatalban, míg a hivatalból kinevezett tagok (pl. a Legfelsőbb Semmítőszék elnöke, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság elnöke és a főügyész) 7 évig. Lásd az ENCJ Bulgáriáról szóló adatlapját.534 A köztársasági elnök által megválasztott tagok 5 évig maradnak hivatalban, a parlament által megválasztottak 4 évig, míg a megválasztott bírósági tagok 3 évig. Lásd az ENCJ Portugáliáról szóló adatlapját.535 Ibidem. Kizárólag a bírósági tagok esetében létezik időkorlát, akik nem maradhatnak hivatalban két évnél tovább.536 Lásd a horvát alkotmány 124. cikkét.537 A Tanács elnökét két évre választják meg.538 A Tanács elnökét és a két helyettesét a Tanács tagjai közül választják ki. Lásd a lengyel alkotmány 187. cikkét.539 A Tanács elnökét a Tanács tagjai közül választják ki egy évre, amit nem lehet meghosszabbítani. Lásd a román alkotmány 133. cikkét.540 Lásd a szlovén alkotmány 131. cikkét. 541 A Tanács elnökét a Tanács tagjai választják meg maguk közül.542 A Tanács tagjai Magyarországon hathónaponkénti váltásban, rotációban töltik be az elnök szerepét a következő módon: először az a bíró, aki a legrégebben tölt be bírói tisztséget, majd a többiek szolgálati idejük hossza alapján.

170

B. Szakmai szerep

A Tanács működésének ugyancsak fontos eleme, hogy a Tanács megválasztott vagy kinevezett tagjai milyen típusú funkciót töltenek be. A Tanács tagjait megválaszthatják vagy kinevezhetik egy tiszteletbeli funkció betöltésére (Angliában és Walesben, Franciaországban, Görögországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Máltán, Észak-Írországban, Lengyelországban,543 Szlovéniában544 és Szlovákiában),545 rész- (Horvátországban546 és Skóciában)547 vagy teljes munkaidős funkcióra (Bulgáriában, Olaszországban, Hollandiában és Romániában).548

Portugáliában ezt az adott személy döntheti el, de a pozíció teljes munkaidőben is betölthető.549 Más tagállamokban csak a Tanács bizonyos tagjait alkalmazzák teljes munkaidőben. Ugyanez vonatkozik Belgiumra,550 Dániára,551 Szlovákiára552 és Spanyolországra is.553

Ez jelentősen befolyásolja a Tanácsok működését. A Tanács tiszteletbeli tagjai csak döntéseket vitathatnak meg és fogadhatnak el, míg az irodai alkalmazottak készítik elő a napirend nagy részét és a vonatkozó dokumentumokat.554 A Tanács rész- vagy teljes munkaidős tagjainak elegendő idejük van, hogy felkészüljenek a megbeszélésekre, így előkészíthetik, vagy legalább felülvizsgálhatják az egyes megbeszélések napirendjéhez kötődő dokumentumokat. Valószínűnek tűnik, hogy egy rész- vagy teljes munkaidőben betöltött pozíció hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé, ugyanakkor veszélyezteti is a tanács (bíró) tagjainak bíróként végzett munkájának folytonosságát. Úgy tűnik, hogy a kettő közötti egyensúlyt úgy lehet elérni, ha a Tanács tagjai részmunkaidőben töltik be a funkciójukat (és emellett a bíróságon is dolgoznak).555

543 A Tanács tagjai rendszerint havonta egyszer találkoznak egy teljes hétre, így a bírók teljes állásban végezhetik a bírói munkájukat.544 A Tanács tagjai 2–3 hetente tartanak megbeszélést.545 Lásd az ENCJ Franciaországról, Magyarországról, Lettországról, Litvániáról, Lengyelországról, Szlovéniáról és Szlovákiáról szóló adatlapját.546 A horvát Tanács bíró tagjaira foglalkozásukból eredően háruló kötelezettségeket felére csökkentik. A Tanács elnökének munkahelyi kötelezettségeit egynegyedére csökkentik. A Tanács tagjai egy-két hetente tartanak megbeszélést.547 A Tanács évente kétszer tart megbeszélést, és a folyamatos munkát bizottságok révén végzik el, amelyekben a Tanács tagjai részmunkaidőben végzik el a feladataikat. Valamennyi tag bíró. Lásd az ENCJ Skóciáról szóló adatlapját.548 Lásd az ENCJ Olaszországról, Hollandiáról és Romániáról szóló adatlapját.549 2015-ben kizárólag a Tanács bíró tagjait alkalmazták teljes munkaidőben. Lásd az ENCJ Portugáliáról szóló adatlapját.550 Csak az iroda négy tagját foglalkoztatják teljes munkaidőben. Lásd az ENCJ Belgiumról szóló adatlapját.551 Az egyetlen teljes munkaidőben foglalkoztatott tag a főigazgató, akit az igazgatótanács nevez ki, és aki a Dán Bírósági Adminisztrációs Intézmény napi irányításáért felel. Lásd az ENCJ Dániáról szóló adatlapját.552 Csak a Tanács elnökét foglalkoztatják teljes munkaidőben. A Tanács többi tagja megtartja az eredeti funkcióját, és a Tanács tagjaként nem jár nekik ellenszolgáltatás. Lásd az ENCJ Szlovákiáról szóló adatlapját.553 Csak a Tanács hat tagját (az elnök és öt másik tag) foglalkoztatják teljes munkaidőben az igazságszolgáltatásról szóló, 2013 júniusában elfogadott organikus törvény legutóbbi módosított változata szerint. Az Állandó Bizottság ezekből a tagokból áll. Lásd az ENCJ Spanyolországról szóló adatlapját.554 Érdekes módon Romániában a Tanács megbeszéléseire egy 260 főből álló adminisztratív személyzet segítségével készítik elő a munkát. Lásd az ENCJ munkacsoportja által „Küldetés és elképzelés III“ címen készített jelentést, 2006–2007, 31. o.555 Lásd még a CCJE 10. sz., az Igazságszolgáltatási Tanács a társadalom szolgálatában című véleményének 34. pontját: https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2007)OP10&Language=lanEnglish&Ver=original&Site=COE&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3&direct=true

171

A funkció típusa a Tanács azon tagjai szempontjából is fontos, akik bíróságok elnökei. Ilyen esetekben három funkciót kell összeegyeztetniük – a bíróként, a bíróság elnökeként és a Tanács tagjaként végzett feladataikat.

Ajánlások és legjobb gyakorlat

A Tanács tagjainak akkor áll elegendő idő a rendelkezésükre ahhoz, hogy jó minőségű munkát végezzenek, ha teljes munkaidőben a Tanácsban dolgoznak, vagy ha részmunkaidőben végzik

a munkájukat a Tanácsban és emellett a bíróságon is dolgoznak, vagy ha a Tanácsban betöltött szerepük mellett nem az igazságszolgáltatásban dolgoznak (nem bírók).

C. Határozatképesség és szavazás

Bár az első fejezetben már foglalkoztunk a Tanács összetételével, itt még egyszer meg kell említenünk ezt a témát. A Tanács működésének (és akár még a kompetenciáinak is) a szabályozása alapvetően a Tanács összetételétől függ. Ennek ellenére még egy nagyon fontos szempontot meg kell említenünk itt. A Tanács működése nagymértékben függ a döntések elfogadásához szükséges határozatképességre és többségre vonatkozó rendelkezésektől. Például Észtországban és Litvániában a Tanács akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van, míg Magyarországon kétharmaduknak kell jelen lennie. Észtországban a Tanács jelenlévő tagjainak többségének szavazatára van szükség a döntéshozáshoz, míg Magyarországon a tagok többségének szavazatára és egyenlő számú szavazat esetén a Tanács elnökének szavazata a döntő. Szlovéniában a Tanács jelenlévő tagjainak többségének szavazatára van szükség a döntéshozáshoz, kivéve, ha a Tanács Eljárási szabályzatának valamely cikke erről másképpen rendelkezik.556 Ez történik például akkor, ha jelentősebb döntéseket fogadnak el. Szlovéniában a Tanács összes tagjának minősített kétharmados többségére van szükség a döntéshozáshoz. Erre akkor van szükség, ha bírók kiválasztásáról vagy előléptetéséről van szó, hogy ne lehessen csak a Tanács bíró tagjainak szavazatával megválasztani egy bírót.557 Annak ellenére, hogy a Tanácsban a bírók többségben vannak, ez a feltétel biztosítja, hogy a fontos döntéseket csak úgy lehessen megszavazni, ha (a konszenzus elérésére törekedve) mind a bíró, mind a nem bíró tagok közül elegendően szavaznak igennel.

Ajánlások és legjobb gyakorlat

A Tanács jelentős döntéseinek elfogadásához a szavazatok minősített többségére legyen szükség, hogy a Tanács tagjai részt vegyenek a megbeszéléseken, és hogy a Tanács bíró és

nem bíró tagjai konszenzusra jussanak.

(2017. március 28-ai állapot). 556 Lásd a szlovén Tanács Eljárási szabályzatának 23. cikkét itt: http://www.sodni-svet.si/images/stories/Poslovnik/Neuradni_cistopis_Poslovnika_Sodnega_sveta_5_11_2015.pdf (2017. március 28-ai állapot).557 Lásd a Szlovén Bíróságokról szóló törvény 28. cikkét. Ilyen döntések például a bírók megválasztása, előléptetése stb.

172

D. Az Igazságszolgáltatási Tanácsok finanszírozása

Meg kell még említenünk a Tanács működéséhez szükséges emberi erőforrásokat és pénzügyi forrásokat is. Ha ezek nem garantáltak, akkor a Tanács hatékony működése egyértelműen nehézségekbe fog ütközni.558 Figyelembe véve, hogy a Tanács független testület, rendkívül fontos, hogy a finanszírozása lehetővé tegye a megfelelő működést.559 Következésképpen a Tanácsnak megfelelő pénzügyi eszközökkel kell rendelkeznie a működéshez, és megfelelő hatáskörrel és kapacitással ahhoz, hogy hatékonyan tudja megtárgyalni és megszervezni a saját költségvetését. 560 Ha a Tanács költségvetési jogkörökkel rendelkezik, akkor ésszerű, ha a parlament (amely elfogadta a költségvetést)561 vagy egyéb felügyeleti szerv, mint például a Számvevőszék (mint például Szlovéniában) felelősségre vonhatja a pénzeszközök felhasználásáért.

A Tanács független költségvetéssel rendelkezik Belgiumban,562 Bulgáriában, Horvátországban,563 Franciaországban,564 Magyarországon,565 Lengyelországban,566 Portugáliában,567 Romániában568 és Spanyolországban.569 A Tanács nem rendelkezik független költségvetéssel Görögországban, Lettországban,570 Észak-Írországban, Skóciában, Szlovéniában571 és Szlovákiában.572 Hollandiában és Dániában a Tanács nem csak a Tanács, hanem a teljes igazságszolgáltatás költségvetéséért felel.

558 P. Gilligan beszéde Bosznia-Hercegovina Bírói és Ügyészi Főtanácsának munkacsoportjához, ENCJ. Szarajevó, 2010. november 2., 11. o, lásd itt: https://www.encj.eu/images/stories/pdf/speeches/addressjusticepgilligantohjpcbih.pdf (2017. március 28-ai állapot). 559 Lengyelországban és Portugáliában a Tanács költségvetése az állami költségvetés egy különálló része, és ennek köszönhetően a Tanács független testületnek számít.560 Lásd még a CCJE 10. sz., az Igazságszolgáltatási Tanács a társadalom szolgálatában című véleményének 37. pontját: https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?p=&Ref=CCJE(2007)OP10&Language=lanEnglish&Ver=original&Site=COE&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3&direct=true (2017. március 28-ai állapot). 561 Ibidem, 94. pont.562 A Tanács az éves jelentését benyújtja a parlament mindkét házának, és azt a Képviselőháznak el kell fogadnia. A Tanácsnak odaítélt költségvetésnek magában kell foglalnia a Tanács működéséhez és hatáskörének gyakorlásához szükséges költségeket.563 Lásd az ENCJ Horvátországról szóló adatlapját.564 A Tanács költségvetése független az igazságszolgáltatás szolgáltatásainak odaítélt költségvetéstől. A Cour de cassation elnöke kezeli a költségvetést, és ő tárgyal a költségvetésről a gazdasági és pénzügyminiszterrel. A Tanácsnak odaítélt költségvetésnek magában kell foglalnia a Tanács működéséhez és hatáskörének gyakorlásához szükséges költségeket. Lásd az ENCJ Franciaországról szóló adatlapját.565 Ez 2013. január 1-je óta van így. Lásd az ENCJ Magyarországról szóló adatlapját.566 Elkülönül az állami költségvetéstől. A parlament határozza meg, és a Tanács alapszabályban meghatározott tevékenységére és a Tanács alkalmazottainak fizetésére költik. Lásd az ENCJ Lengyelországról szóló adatlapját. 567 A Tanács pénzügyi szempontból önálló és saját költségvetése van, ami az állami költségvetés általános költségei között szerepel. A Nemzetgyűlés fogadja el a Tanács javaslatára, amit minden évben augusztus végén nyújtanak be. Lásd az ENCJ Portugáliáról szóló adatlapját.568 A Tanácsnak saját költségvetése van, amit évente fogad el a román parlament. A Tanács saját javaslatot nyújt be a költségvetésével kapcsolatban a közpénzekkel foglalkozó minisztériumnak, amely benne foglaltatik a költségvetés-tervezetekről szóló törvényben. Miután a kormány jóváhagyta a tervezetet, a parlament megszavazza a költségvetést. Lásd az ENCJ Romániáról szóló adatlapját.569 Az igazságszolgáltatásról szóló törvény 107. és 127. cikke értelmében maga a Tanács felel a költségvetés-tervezet elkészítéséért, amit azután a parlamentnek kell jóváhagynia. Eddig még nem fordult elő, hogy a parlament módosította volna a költségvetési javaslatot. Lásd az ENCJ Spanyolországról szóló adatlapját.570 Lásd az ENCJ Lettországról szóló adatlapját.

173

Ajánlások és legjobb gyakorlat

A Tanácsnak megfelelő pénzeszközökkel kell rendelkeznie a működése biztosításához, és megfelelő hatáskörrel és kapacitással ahhoz, hogy hatékonyan tudja megvitatni és

megszervezni a saját költségvetését.

571 A szlovén Tanácsot jelenleg a bíróságok közös költségvetéséből finanszírozzák, amelynek koordinálása és elosztása a legfelsőbb bíróság feladata. Éppen folyamatban van az Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvénnyel kapcsolatos jogalkotási javaslat megtárgyalása, amelynek egyik célja, hogy a Tanács közvetlenül finanszírozott költségvetési testületté váljon, amely saját maga tesz javaslatot a saját költségvetésére. Lásd az Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvényjavaslatot (predlog Zakona o sodnem svetu), első megbeszélés, EVA 2015-2030-0019, 7–8. o.572 Valamennyi állami szervezet költségvetését az igazságügyi minisztérium készíti elő, és a parlament fogadja el. Lásd az ENCJ Szlovákiáról szóló adatlapját.

174