Beszámoló az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú

Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája 2014/2015. tanévben végzett

oktató-nevelő munkájáról

Beszámolómat a következő szempontok alapján állítottam össze:

1. A 2014/2015. tanév statisztikai adatai

2. Nevelő-oktató munkánk alakulása a 2014/2015. tanévben

3. Az országos kompetenciamérés eredményeinek elemzése

4. Az óvodai nevelés értékelése

5. Művészeti iskolánk nevelő-oktató munkája

6. Versenyeredményeink

Beszámolómat az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők és kollégák írásos

anyagai alapján állítottam össze, a beszámolóban szó szerint idézem a kollégák gondolatait.

Ezúton köszönöm mindenkinek az értékes anyagokat, amelyeket felhasználhattam

beszámolómhoz.

1. A 2014/2015. tanév statisztikai adatai

Létszámadatok:

közoktatás: 892 tanuló

magántanuló: 15 fő

művészetoktatás: 1166 fő

óvoda: 96 fő

összesen: 2169 fő

pedagógus: 100 fő

óvodapedagógus: 8 fő

dajka: 5 fő

nem oktató dolgozók: 18 fő

gyesen 5 fő

összesen: 136 fő

Személyi változások a tanévben

Név Beosztás Érkezés Távozás 1. Katona Réka napközis foglalkoztatást tartó pedagógus 2014.08.27 2. Frank Judit napközis foglalkoztatást tartó pedagógus 2014.09.01 3. Sipos Erika napközis foglalkoztatást tartó pedagógus 2014.09.01 4. Lázár Tamás óraadó, ének 2014.09.01 5. Nagy Szilvia óraadó, rajz 2014.09.01 6. Nádas Nóra némettanár 2014.09.01 7. Kerekesné Dócs Nikoletta napközis foglalkoztatást tartó pedagógus 2014.09.15 8. Bánfi Rita igazgatóhelyettes 2014.09.15 9. Tóth-Kocsis Csilla igazgatóhelyettes 2014.09.15 10. Sipos Erika napközis foglalkoztatást tartó pedagógus 2014.12.31 11. Szabó Nóra napközis foglalkoztatást tartó pedagógus 2015.01.13 12. Csiszárné Kaszala Éva Krisztina angol-német, drámatanár 2015.01.19 13. Nagy Betarix napközis foglalkoztatást tartó pedagógus 2015.02.16 14. Lovai Róbert (fiz. nélküli szab.) tanító 2015.02.16

Magatartás átlaga 4,53

Szorgalom átlaga 4,54

Kitűnő tanuló összesen 259 (33,33%)

Bukott tanuló összesen 0

Hiányzási átlag: 8,7 nap/fő

Költségvetésünk jelenleg még ismeretlen tényező, de annyi információnk van, hogy nem lesz

több, mint amennyi az az előző évben volt.

Iskolánk büszkesége:

8. a osztályból 5 fő

8. b osztályból 1 fő

8. c osztályból 6 fő

8. d osztályból 6 f

ISKOLÁNK BÜSZKESÉGE kitüntetést kapott tanulóink:

2014/2015.

1. Gaál Dóra 8.a

2. Kovács Sarah 8.a

3. Kovács Zsuzsanna Viola 8.a

4. Paszt Adél 8.a

5. Pető Zsófia 8.a

6. Gárgyán Barnabás 8.b

7. Berta Orsolya 8.c

8. Frimpong-Manso Ráhel 8.c

9. Hadi Noémi 8.c

10. Németh Réka Helga 8.c

11. Tóth Natália 8.c

12. Villám Vanessza 8.c

13. Fónad Ágota 8.d

14. Galac Petra 8.d

15. Hunyadi Anna Laura 8.d

16. Mészáros Krisztina Mariann 8.d

17. Técsi Zsuzsanna Vilma 8.d

18. Tóth Borka 8.d

Nyolcadikosaink továbbtanulás:

85% gimnázium

4 % szakközépiskola

11 % szakképző iskola

6+6-os gimnázium: 5 fő az évfolyamból

2014-ben szerzett mesterpedagógusi címet:

1. Bácsi János

2. Beke Ferenc

3. Csüllögné Bogyó Katalin

4. Dobcsányi László

5. dr.Zsigriné Sejtes Györgyi

2015-ben minősített: gyakornokból pedagógus I-be minősített

1. Bubla Bence

gyakornokból pedagógus I-be minősítésre kerül 2015-ben

1. Kálmán Zita

2. Kamarás Ildikó

3. Molnár Zsolt

4. Pap Anita

pedagógus I-ból pedagógus II-be minősíett 2015-ben

1. Árvainé Libor Ildikó

2. Hegyesné Stumpf Erika

3. Kaszt Erika

4. Zalai Edina

pedagógus I-ből pedagógus II-be minősítésre kerül 2015-ben

1. Annusné Nagy Rózsa

2. Árvainé Libor Ildikó

3. dr.Császárné Joó Gyöngyi

4. Farkas Zsuzsanna

5. Hegyesné Stumpf Erika

6. Jancsákné Majzik Andrea

7. Kaszt Erika

8. Keneseyné Eperjesi Jusztina

9. Kiss Ilona

10. Lengyel Dominika

11. Papné Szabó Mária

12. Zalai Edina

13. Kaszt Erika

14. Ravasz Viktória

2015-ben a pilot programban mesterpedagógus vagy kutatói címre pályázik:

mesterpedagógus

1. Árvainé Libor Ildikó

2. Belájszki Nevenka

3. Chabrecsek Terézia

4. dr.Császárné Joó Gyöngyi

5. Horváthné Fazekas Erika

6. Pataj Klára

7. Siposné Csendes Éva

8. Tóth-Kocsis Csill

kutatótanár

1. Sárvári Tünde

2. dr. Zsigriné Sejtes Györgyi

2. Nevelő-oktató munkánk alakulása a 2014/2015. tanévben

2.1 A tanév fő feladatait sikeresen megvalósítottuk:

Bevált, hogy az ünnepélyes tanévnyitót az első tanítási nap reggelén tartjuk.

Köszönöm a szervezést és a nagyon színvonalas műsort Bondár-Puskás Editnek, Bondor

Mónikának és Kiss Ilonának.

Első nevelési értekezletünk témája az Intézményellenőrzés, szaktanácsadás,

szakértés volt, melyekkel Sejtes Györgyi igazgatóhelyettes asszony ismertetett meg

bennünket november 10-én. Ebben az évben beindult az értékelés és a minősítés, vagyis ezek

az információk mindannyinknak hasznosak voltak, hiszen mint már említettem, több

kollégánk sikeresen átesett a minősítéseken.

Két nyílt hetet is tartottunk, remélem, normalizálódik az új rendszerben az elsősök

beíratása, és nem kell ekkora harcot folytatni a tanulókért. Minden kolléga munkáját

köszönöm, aki bemutató órákat tartott, vagy segített azok megtartásában és lebonyolításában.

A szülők nagy elismeréssel szóltak tanítóink, tanáraink munkájáról, így nekik is köszönhető,

hogy lett elegendő elsősünk, és tudtunk az alkalmassági vizsgákon szelektálni.

Népszerűségünket jelzi, hogy bár fenntarónk engedélyezte a 30 fős első osztályok

indítását, közel egy osztálynyi jelentkezőt el kellett utasítanunk.

A 2014. december 13-i fabatkavásár előkészületének részeként az ÖKO-

munkacsoport október 16-i megbeszélésén megvitatta, majd elfogadta a vásár kereteit,

környezettudatos lebonyolításának szabályait, az osztályok részesedésének arányát. Lényeges

szempontunk volt, hogy az idei tanévben se hirdessünk versenyt, és egy téma köré

csoportosítsuk a program jellegét. Ez a Karácsonyi vásár lett. A rendezvény nagy sikerrel

zárult.

Karácsonyi ünnepségünket ebben az évben a Dóm felújítása miatt tornatermünkben

tartottuk. A helyszín változása nem csökkentette az ünnepség színvonalát. Köszönöm minden

művésztanárunknak és kollégámnak a munkáját.

Nagy érdeklődés mellett, hatalmas sikerrel bonyolítottuk le az V. Országos

Táncversenyt, ahol tanulóink kiemelkedően szerepeltek. Köszönöm minden kolléga áldozatos

munkáját, aki közreműködött a rendezvény sikeres megvalósításában.

Április 20-án tartottuk 2. nevelési értekezletünket, melynek témája: A pedagógusok

lelki egészsége -Mit tehetünk a kiégés ellen? A plenáris előadások után, melyt a Szent István

Egyetem két oktatója, Dr. Mészáros Aranka és Dr. Budaváry Takács Ildikó tartott,

műhelyfoglalkozásokon a gyakorlatban ismerkedtünk saját valós problémáink

kezelhetőségével. A műhelyfoglalkozásokat Dr. Mészáros Aranka, Dr. Budaváry Takács

Ildikó, Dr. Jakab Julianna és Dr. Sarungi Emőke tartották. A kollégák nagyon elégedettek

voltak a nevelési értekezlettel.

Az országos kompetenciamérések rendben zajlottak, ebben az évben először idegen

nyelvből is volt, kíváncsian várjuk az eredményeket.

Az év kiemelt feladatai közül egyet nem valósítottunk meg, nem készültek tematikus

tervek 1. és 5. osztályban, nem dolgoztunk előre, de a minősítésekhez úgy is elkészülnek ezek

a tervek.

2.2 A 2. osztályos munkaközösség (Lódiné Szabó katalin beszámolója alapján)

Az 1-2. osztályos tanulók még a kompetenciamérés előtt állnak, ezért az ő fő feladatuk

a mérések előkészítésében a korai fejlesztés és a prevenció volt. A tanév eleji DIFER teszt

szűrése szeptemberben minden elsős gyerekkel megtörtént, a vizsgálatok eredményei alapján

a kiszűrt tanulókat szakemberekhez irányították, s azok elkezdték a fejlesztést a diagnózisok

függvényében. A kiszűrt tanulókon kívül differenciált képességfejlesztés során segítették a

lassabban haladó, elakadó gyerekek munkáját. Nagy hangsúlyt fektettek az egyéni

differenciálásra a tanítási órákon. A lemaradó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozást

tartottak. A tanmeneteket év elején felülvizsgálták és kiegészítésekkel látták el. A tanítási

órák során megtanítják a gyerekeknek a különböző tanulási technikák elsajátítását. Tanítási

órákon, korrepetálásokon, fejlesztő foglalkozásokon, testnevelésórákon is a készség- és

képességfejlesztés módszereinek alkalmazása nagyon fontos számukra. A kooperatív

technikával végzett feladatokon keresztül a tanulók logikájának, gondolkodásmódjának,

problémamegoldó, megfigyelő, emlékező képességének fejlesztését végezik. A hangos és a

néma értő olvasás kiemelt szerepet kap, minden órán, többféle szövegtípuson keresztül. A

gondolkodási műveletek fejlesztése minden tanóra feladata (pl. rendszerező, kombinatív

gondolkodás). A beszédértés és a kommunikáció fejlesztése: mesedramatizálás, szituációs

játékok, nyelvi játékok alkalmazása. A beszédbátorságra való ösztönzés játékos formában

történik. A szociális kompetencia fejlesztése a sikeres munkához elengedhetetlen:

szerepjátszás, önkiszolgálás, felelősi rendszer kialakítása, ellenőrzés, értékelés, mintaadás,

szabálytudat kialakítása. Elengedhetetlen a sikeres munkához az önbizalom erősítése. A

tanítási órák alkalmával a gyakorlatiasságra való törekvésnek nagy hangsúlyt kell kapnia. Sok

példát mutatnak a gyerekeknek a mindennapi életből. A sikeres tanulás feltétele a játszva

tanulás, mely stressztől mentesen, felszabadultan történik.

Ezeknek a sikeres megvalósítása nagyon nehéz feladat. Nehézség a tananyag

növekedése, emellett ugyanakkor a magyar és a matematika órák számának csökkenése az

utóbbi években. A gyerekek túlterheltebbé váltak. A kicsiknek is hetente többször öt és hat

órájuk van, s ezután jönnek még a délutáni elfoglaltságok. Életkoruk megkövetelné a minél

több szabad játékot, mely a megtapasztalást, az egymáshoz való alkalmazkodást segíti, de erre

sajnos kevés lehetőségük van. Egész nap „irányítás” alatt vannak, és mindig „jónak” kell

lenni! Ez bizony egy felnőtt számára is megterhelő feladat.

A munkaközösség kiemelt feladatai voltak a tanév során:

- A tanévnyitó és a tanévzáró ünnepség megszervezése.

- Az elsősök beszoktatása, DIFER mérés.

- Mikulás napi „iskolahívogató”.

- Fabatka vásár.

- Az óvoda és az iskola közös programjai.

- Nyílt hét az iskolában a leendő első osztályos gyermekeknek és szüleiknek.

- Óvodai szülői értekezleteken való részvétel.

- Fogadóóra a leendő elsős szülőknek.

- Leendő első osztályos gyermekek beiratkozása.

- Állati jó nap.

- Művészeti Gála.

- A napköziben: mozi látogatások, színházlátogatás, húsvéti forgószínpados

kézműves foglalkozás, Farsangi mulatság, Anyák napi műsor, aszfaltrajzverseny,

táncház, látogatás a Vadasparkba, látogatás a Füvészkertbe, „tök-jó nap”

szervezése, családi nap.

2.3 A 3-4. osztályos munkaközösség (Kiss Ilona beszámolója alapján)

A munkaközösségünk nagy gondot fordított a kiemelt figyelmet igénylő tanulók

kiszűrésére és megfelelő differenciált foglalkoztatásukra. A differenciálás megvalósítása

mennyiségi, minőségi és időbeni, esetenként más-más téma feldolgozását jelentette. A

kooperatív munkáltatás a differenciálás egy olyan módja, amelyben a tanulók segítő közegben

egyéniségüknek megfelelő munkát választhatnak, ezt felismerve alkalmazták óráikon a

tanítók. Nagy hangsúlyt fektettek ezeknél a gyerekeknél a tanulás módjára, a tanulói

tevékenységeken alapuló módszerekre, a tanulási eszközök megválasztására. Ezeket a

módszereket tanítási órákon és a napköziben is alkalmazták. A tanító és a napközis nevelő

kölcsönös együttműködésével valósulnak meg a tanulók differenciálása, felzárkóztatása. Az

osztályban tanító kollégákkal folyamatosan tartják a kapcsolatot az osztályfőnökök, és

megbeszélik a gyerekek fejlődését. Így a tanulási nehezítettséggel küzdők időben

megkaphatják a megfelelő fejlesztést. A szülők minden esetben együttműködőek, sőt, hálásak

voltak azért, hogy a problémákat időben észleltük és jeleztük.

A tanulók értékelését személyre szabottan, az egyéni képességeket figyelembe véve

végzi mindenki. Kollégáim a felmérők összeállításánál általában a minimum szintet kérik

ezeknél a tanulóknál. Több osztályban tanulópárokat, tanuló-segítő baráti csoportokat hoztak

létre, akik délután figyelemmel kísérték társaik tanulmányi munkáját, indokolt esetben

segítették egymást, ellenőrizték egymás munkáját. Tanórán kívül alkalmanként egyéni

foglalkozásokat, korrepetálásokat tartottak a nevelők, ennek megvalósulása gyakran

nehézségbe ütközik a helyhiány miatt.

Kiemelt események:

Az „Állati jó nap” volt az egyik kiemelt rendezvényük. Először rendezték meg az

alsó tagozaton, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy szükség van rá, a gyerekeknek nagy

élmény volt. Álljon itt néhány gyermek vélemény:

" én nagyon élveztem ezt a napot"

" tetszett, mert egy több órás környezetóra volt egy kevés sporttal"

A nap megszervezését kicsit későn kezdték el, de ennek ellenére jó programnak

bizonyult, és erősítette munkaközösségükben a szakmai együttműködést. Mindenki

rugalmasan és pontosan végezte a munkáját. Fontosak a témanaphoz kapcsolódó programok,

hiszen ez is a megszokott kereteken kívüli oktatást teszi lehetővé. Ahhoz, hogy hasznos

legyen és a gyerekeknek nagy élményt jelentsen, a pedagógusoktól alapos felkészülést, precíz

tervezést igényel.

A Fabatkavásár lebonyolítása zökkenőmentesen zajlott. A szerényebb kivitelezés

kisebb terhet rótt a szülőkre, tanárokra egyaránt. A vásár jellege a karácsony hangulatának

megfelelő volt, a gyerekek így is rendkívül élvezték a rendezvényt. "Tartsuk meg ezt a formát

legközelebb is!" - javasolják.

Közös munkaértekezletet tartottak az 1-2. osztály munkaközösségével, melynek során

Árvainé Libor Ildikó előadásában megismerkedtek az interaktív tábla és a MOZABOOK

használatával. Hasznosnak tartotta mindenki az ilyen helyi jellegű továbbképzéseket.

Az idén is iskolánk szervezte a Zrínyi matematika versenyt a megyében. Ebben a

munkaközösség több tagja részt vett. Jó lenne, ha azok a kollégák, akik egy másik iskolában

koordinátorként dolgoznak ezen a napon, 11 óra után felmentést kapnának az óráik alól a

verseny sikeres lebonyolítása érdekében.

A művészeti gála szervezésében, lebonyolításában aktívan segített a teljes munkaközösség.

Körültekintő figyelemmel szervezték meg a házi tanulmányi versenyeket. A városi

versenyeken gyermekeink helytálltak.

Napközis csoportjaink aktívan vettek részt a különböző városi rendezvényeken. A

csoportokon belül a nevelők nagy része érdekes programokat tartott, ill. szervezett a

gyerekeknek.

A 2015/2016 tanévre a következő kérésekkel fordulnak a vezetőséghez: A tankönyvek

leadása az utolsó héten történjen meg, mert előtte még aktív munka folyik. Ez vonatkozik az

oklevéligénylésre, hiszen a jegyek lezárása előtt nem tudunk nyilatkozni a nevelőtestületi és

egyéb dicséretekről. A tankönyvrendelésben szabadabb döntést szeretnénk.

A Fabatkavásár és a papírgyűjtés bevételének jelentős részét az alsós tanulók illetve

szüleik aktivitásának köszönhetjük. A bevétel 10%-át kapták vissza Fabatkavásár után, a

papírgyűjtésből pedig 50%-ot. A többi a Diákönkormányzaté. Az alsósok a tanulmányi

versenyek jutalmazásához kapnak támogatást a diákönkormányzattól, ebben csak néhány

tanuló részesül. Nincs olyan program, amely az egész alsó tagozatot érintené. Szeretnék, ha a

bevételből vagy az osztályfarsangokhoz vagy az év végi jutalmazáshoz kapnának több

támogatást. Fontosnak tartják azt is, hogy a szülők kapjanak visszajelzést arról, hogy mire

fordítjuk a nagyobb rendezvények bevételét. Csak így biztosítható, hogy az elkövetkező

rendezvényeket is támogassák a szülők.

A pedagógusnapi műsort mindig a mi tanítványaink adják. De ezt csak néhány kolléga

látja, akik meghívást kapnak az ünnepségre. Olyan jó lenne, ha pénteken pl. a nagyszünetben

a tanulók a tantestületnek is előadnák ezt a rövid köszöntést. Így elérhetnénk, hogy minden

kolléga érezze, neki is szól a köszöntés.

2,4 A humán (könyvtár-magyar-történelem) munkaközösség (Cs. Bogyó Katalin

beszámolója alapján)

Munkaközösségünk tagjai hetedik és nyolcadik osztályban a kompetenciamérés

eredményeinek javítása érdekében egyénileg fejlesztették az 1-2. szinten álló tanulókat, illetve

olyan differenciált munkaformákat alkalmaztak a tanítási órákon, amely segítette az érintett

tanulók felzárkózását.

Bondár-Puskás Edit a tanmenet adta lehetőségeinkhez mérten igyekszik bőséges

gyakorlási lehetőséget biztosítani tanulói számára, fejleszteni őket tanári segítségnyújtással,

folyamatos visszajelzésekkel: olvasás gyakorlásával, szókincs bővítésére irányuló

feladatokkal, változatos, érdekes szövegfeldolgozó módszerek, technikák, az

együttműködésen alapuló munkaformák gyakori alkalmazásával, differenciálással.

Francziáné Kelló Mariann a 7. osztályban a szövegértés gyakorlására még nagyobb

hangsúlyt fektetett, differenciáltan kaptak házi feladatnak szövegeket. A leggyengébbeknek

hallgatók is tartottak fejlesztő órát. 8. osztályban az első félévben rendszeresen oldottak meg

felvételi feladatokat, mellyel szintén a szövegértésüket és szókincsüket fejlesztette elsősorban.

Ennek eredményeképpen kiváló eredmények születtek: a 8. c osztályból 12 tanuló ért el 42

pont feletti eredményt és mindössze ketten 25 és 30 pont közötti eredményt. A 8. d osztályból

ugyanez az arány kicsit gyengébb: 5 fő 40 pont felett és 5 fő 25 és 30 között.

Simon Mihály a 7. a osztályból Heizler Richárd részére heti rendszerességgel a

tanítási órák után felzárkóztató foglalkozásokat tartott elsősorban a nyelvtani ismeretek és az

íráskészség javítása érdekében. Mindkét területen jelentős javulást tapasztalt. A 8. a-ban

Kormányos Norbert a tanév folyamán heti rendszerességgel kapott gyakorlásra szövegértési

feladatokat az elbeszélő, a leíró, magyarázó és a dokumentum típusú szövegek köréből. A

gyakorlásokat a tanítási órák után és otthon is végezte, a megoldásokat mindegyik

feladatlapnál megbeszélték. A kolléga tapasztalata szerint a motiváltsággal és a

figyelemösszpontosítással volt baj.

A kompetenciamérés eredményei felvetik azt a kérdést is, hogy vannak-e, lehetnek-e a

gyengén teljesítő gyerekek között fel nem ismert részképesség (vagy egyéb) zavarral küzdők.

Felmerült az igény a kollégák részéről egy belső továbbképzés iránt, amely ezen zavarok

felismerését segítené elő. Emellett szeretnének szakembertől segítséget (megerősítést) kapni

ahhoz is, hogy hogyan bánjunk a már felismert részképesség zavaros tanulókkal.

A munkaközösségek kiemelt eseményei:

Folyamatos feladatuk volt a tehetséggondozás, a tanulmányi versenyekre való

felkészítés, a felzárkóztatás, a szakvezetői, mentori tevékenység, valamint az önképzés,

tapasztalatcsere (ez utóbbit a hatékonyabb tudásmegosztás érdekében erősíteni szeretnék).

- 2014. szert. 29. – október 3. Humán erdei iskola Tőserdőn a 6. c osztállyal – a „jó

gyakorlat” megvalósítója Papné Szabó Mária.

- 2014. szeptember 30. A népmese napja (Felelős: Csüllögné Bogyó Katalin) – iskolai

rendezvény a könyvtár szervezésében. A programokat (Nagyok mesélnek kicsiknek,

meseillusztráció, mesedélután) a táltos paripa köré szervezték. A mesedélután szervezésében

részt vettek az egyéni tanítási gyakorlatukat töltő könyvtárpedagógia-tanár MA szakos nappli

tagozatos hallgatók is.

- 2014. október 6. – rádióműsor és tablós megemlékezés (Felelős: Papné Szabó Mária,

közreműködtek a tanárjelöltek).

- 2014. október 23. – rádióműsor és tablós megemlékezés (Felelős: Papné Szabó Mária,

közreműködtek a tanárjelöltek)

- 2014. december 11. Iskolai Kazinczy-verseny (Felelős: Simon Mihály) A verseny

sikeresen lezajlott.

Ebben a tanévben fordult elő először, hogy a városi verseny megrendezéséről nem kapott

értesítést az iskolánk, így tanulóink nem vehettek részt azon. A mai napig sem tudjuk, hogy

megrendezték-e a városi versenyt.

- 2015. január-május – Folyóiratböngésző verseny a könyvtárban alsó tagozatosok

részvételével (felelős: Bekesné Kovács Jusztina) Az iskolai verseny a folyóiratok értékeire,

használatukra kívánta felhívni a tanulók figyelmét. Elsősorban harmadik és negyedik

osztályos tanulók vettek rajta részt.

- 2015. február 25. A kommunista diktatúrák emléknapja – tablós megemlékezés.

- 2015. február 26. Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny (felelősök:

Bondár-Puskás Edit és Csüllögné Bogyó Katalin).

- 2015. március 15. Ünnepi megemlékezés az iskolarádión keresztül (Felelős: Simon

Mihály), valamint tablós megemlékezés (Felelős: Jancsákné Majzik Andrea).

- 2015. március 17. Iskolai szavalóverseny (felelős: dr. Francziáné Kelló Mariann).

A munkaközösség változtatásokat tervez a verseny megrendezésével kapcsolatban: jövőre már

év elején (október) meghirdetjük, valamint Juhász Gyulához kötve kijelölünk egy kötelező

verset is. Cél: minél több gyereket biztatni és megnyerni a versek olvasására.

- 2015. április 19. – A Holocaust emléknapja – tablós megemlékezés (Felelős: Jancsákné

Majzik Andrea).

- 2015. május 20. A szó elszáll, az írás megmarad Városi könyv és könyvtárhasználati

verseny, idén A fény éve a napfény városában címmel. (Felelős: Csüllögné Bogyó Katalin és

Bekesné Kovács Jusztina, közreműködött Juhász Martin, iskolánk volt tanulója, jelenleg 11.-

es gimnazista). Az idei az utóbbi évek legsikeresebb versenye volt, a városból 8, iskolánkból

6 csapat jelentkezett rá. A könyvtárban háziversenyt szerveztünk, így iskolánkat végül egy

ötödikes és egy hatodikos csapat képviselte. A 10 csapat nem fért el a könyvtárban, így a

verseny történetében először elhagyták a könyvtár olvasótermét, és a Magyar 1.

szaktanteremben tartották meg a döntőt. A csapatok előzetes feladatként prezentációt

készítettek Szeged, a napfény városa címmel.

- 2015. május 11-15. Humán erdei iskola Tőserdőn a 6. d osztállyal – a „jó gyakorlat”

megvalósítója Jancsákné Majzik Andrea volt.

- 2015. június 4. – Nemzeti összetartozás emléknapja – tablós megemlékezés (Felelős:

Papné szabó Mária és Kis Kitti, segítőjük Jancsákné Majzik Andrea).

- 2015. június 8-10. Témahét – a humán munkaközösség részt vesz a programok

megvalósításában.

- 2015. június 12. – ballagási műsor (Felelős: Bondár-Puskás Edit és dr. Francziáné Kelló

Mariann.

2.5 Matematika - számítástechnika mukaközösség (Soós Edit beszámolója alapján)

Az ötödik évfolyamon, év elején sor került a gyerekek képességeinek, ismereteinek

felmérésére, hogy ezekhez igazíthassák az ott tanítók a fejlesztési, haladási tervet. Az

ötödikeseink nem teljesítettek rosszul.

Kikeresték a kompetenciamérés eredményeinek ismeretében a matematikából 1

szinten vagy ez alatt teljesítő, jelenleg nyolcadik évfolyamra járó tanulóinkat. A hatodikban

megírt dolgozat alapján 1 fő volt 1. szint alatt, 3 fő 1. szintet ért el. Az érintett 4 tanuló közül

ketten elhagyták már iskolánkat. A leggyengébben teljesítő tanuló felmentést kapott a

matematika tárgy értékelése alól, külön fejlesztő pedagógus foglalkozik vele. A fejlesztésre

szoruló és eddig külön segítséget nem kapó tanulók szám így 1 fő, az ő részére felzárkóztatást

tartott Konfár László. 15 olyan tanulónk volt, aki elérte a 2. szintet, de némi odafigyelést,

segítséget ők is igényeltek, és ezt a lehetőségekhez képest meg is kapták. Minden kolléga heti

rendszerességgel tartott korrepetálásokat a lemaradók számára, külön- külön minden

osztályban, amelyben tanított. A kompetencia dolgozatok nagy részét évek óta átnézzük,

értékeljük. A 8. évfolyam most írt dolgozatainak átlaga kb. 70%, nagyon kevés gyerek

teljesített 50% alatt, még a leggyengébbek is (az egész évfolyamon 8-10 fő) elérték a 40 %-ot.

A nyolcadikosokat ebben az évben is felkészítették a felvételire, ez ismét plusz órák

megtartását jelentette a kollégák részéről. Az első félévben, mind a 4 osztályban heti plusz 1

matematika óra volt.

Sor került a legújabb kerettanterv megismerésére, az ismeretek birtokában a helyi

tantervhez igazodva a meglévő tanmeneteiket kiegészítették, korrigálták 6. évfolyamon

matematikából valamint informatikából.

Informatikát tanító kollégáink és Kuspi Zsolt rendszergazda segítségére mindig

számíthatott a tantestület minden tagja az év folyamán, ha valamelyik számítástechnikai

eszköz használata során problémája adódott. A digitális napló használatával kapcsolatos

ismereteik megosztása is zökkenőmentes volt.

Tehetséggondozás: egész tanévben heti rendszerességgel tartottak szakköri

foglalkozást a kollégák minden évfolyamon. Tanulóink számára megszervezték a különböző

versenyeken való indulást, megtartották a Varga Tamás matematika verseny első fordulóját,

itt helyben javították a versenydolgozatokat. Megszervezték, felügyelték az Orchidea Pangea

Matematika verseny első fordulóját, kijavították a gyerekek munkáját. Egész évben

folyamatosan kapták a feladatokat a Bonifert versenyre nevezett tanulók, a munka

koordinálása, a gyerekek segítése, a dolgozatok rendszeres begyűjtése és postázása volt a

munkaközösség tagjainak a feladata. A legnagyobb feladat ebben a tanében is a Zrínyi

matematika verseny szervezése volt, hiszen ezt nemcsak a mi iskolánk, hanem egész

Csongrád megye számára tették. A megyében 10 helyszínen írták a gyerekek a

versenydolgozatot, ezeken a helyszíneken a mi kollégáink voltak a verseny fő szervezői,

felügyelői. Utaztak Makóra, Hódmezővásárhelyre, Szentesre, Csongrádra, és Szeged több

iskolájába. A verseny után az eredményhirdetés megszervezéséről is mi gondoskodtunk.

Köszönet a művészeti iskola tanulóinak a kollégáknak, hogy szereplésükkel biztosították a

rendezvény magas színvonalát. A munka zárásaként elkísértük a megye legeredményesebb

tanulóit az országos döntőre, és a verseny három napján biztosítottuk a gyerekek felügyeletét.

Tanulóinkat a következő versenyekre készítettük fel, kísértük el.

Matematika:

• Bólyai Csapatverseny szervezés, felkészítés,

• Varga Tamás Matematikaverseny iskolai fordulójának szervezése, lebonyolítása,

• Zrínyi Ilona Matematikaverseny megyei fordulójának lebonyolítása,

• Orchidea Pangea Matematika verseny szervezés, felkészítés,

• Szenes Adolf Matematikaverseny szervezése, lebonyolítása,

• VII. Bonifert Domonkos Levelező Matematikaverseny (négy forduló) szervezés,

felkészítés,

• Makkosházi Matematikaverseny szervezés, felkészítés,

• Kalmár László Matematikaverseny szervezés, felkészítés.

Számítástechnika:

• Országos LOGO Verseny,

• Háziverseny szervezés, felkészítés,

• LEGO ROBOT verseny.

2.6 Természettudományi munkaközösség Horváthné Fazekas Erika beszámolója alapján)

Mit tett a munkaközösség a kompetenciamérés eredményeinek javításáért, az 1-2.

szinten álló tanulók felzárkóztatásáért?

A 2012/2013-as kompetenciamérés eredményeit figyelembe véve a 2014/2015.

tanévre a nyolcadik évfolyam tanmenetét valamennyi természettudományos tantárgyból úgy

állították össze, hogy nagy figyelmet fordítottak a matematikai és a szövegértés-szövegalkotás

kompetenciájának fejlesztésére. Kerestek olyan módszereket, amelyekkel csökkenteni lehet a

szövegértésből illetve matematikából alapszintet el nem érő tanulók számát. A tanórák

megfelelő szervezésével igyekeztek hozzájárulni ahhoz, hogy minden tanulónk elérje az

önálló ismeretszerzéshez szükséges szintet, valamint, hogy csökkenjen egy adott osztályon

belüli különbség, mely sok esetben gátja az optimális fejlődésnek. A szövegértés fejlesztését,

szövegfeldolgozáson, szövegértelmezésen, olvasáskészség javításán keresztül kívánták

megvalósítani. Ehhez nagy segítséget nyújt a szöveg alapján készített rajz, a szövegben lévő

összefüggések feltárása, vagy az olvasottak dramatizálása.

A tananyagok feldolgozását, az otthoni tanulást általuk összeállított mérési

jegyzőkönyvekkel, gyakorló feladatlapokkal segítik. Ezek a dolgozatokhoz hasonlóan

szövegértést elősegítő feladatokat tartalmaznak. (Pl.: mondatok kiegészítése; mondatok

elemzése ok-okozat szempontjából; hibás mondatok javítása; igaz-hamis állítások

megkülönböztetése; rajzok készítése; vizuális megjelenítés ábrán, gondolattérképeken,

diagramon, táblázatban; folyamatábrák összevetése, kérdések önálló alkotása; adatgyűjtés;

tételmondatok, kulcsszavak kiválasztása; szöveg-kép párosítása.). A feladatlapok készítésénél

figyeltek arra, hogy az érintett tanulók számára egyszerűen fogalmazott feladatokat

készítsenek, és hogy egy feladaton belül csak egy utasítást kapjanak.

Figyeltek arra, hogy az 1. és 2. szinten álló tanulók több megfigyelési szempontot

vagy részletesebb kérdéssort kapjanak munkájukhoz. Szövegfeldolgozás fejlesztésére a

kooperatív csoportmunkák jó lehetőséget adnak, más-más értelmezés, lényegkiemelés,

információátadás formájában. Gyakran dolgozták fel az órákon csoportmunkában egyszerűbb,

leíró jellegű tudományos szövegeket. Az ilyen feladatoknál az együttgondolkodás, a kérdések

alapján történő feldolgozás nagymértékben segíti a tanulókat. Játékos feladatokhoz,

szituációkhoz kapcsolódóan a feldolgozott szövegből rövid szövegalkotási feladatok

elvégzésére nyílik lehetőség. A kiselőadásoknak is fontos szerep jutott. Az előadás

megtartásakor rá lehet világítani a lényegkiemelésre, a jó vázlatkészítés alapjaira.

Ebben a tanévben is, a korábbiakhoz hasonlóan, valamennyi osztályban, valamennyi

tanuló bármely témazáró dolgozat esetén javítási lehetőséget kapott (előre egyeztetett

időpontban, szükség szerint megelőző korrepetálással). Órai munka és gyakorlás esetén

különböző nehézségű feladatsorokat (szorgalmi feladatokkal) készítettek tanulóink számára.

SNI tanulók esetén minden alkalommal odafigyeltek a Nevelési tanácsadó által tett

javaslatokra.

Matematikai kompetencia fejlesztésére szinte minden fizika és kémia óra lehetőséget

ad. A változatos szövegezésű számolási feladatok megoldásánál a szövegértési és matematikai

kompetenciák egyaránt fejleszthetőek. A gyakorlati élettel kapcsolatos, életszerű feladatokat

adnak a tanulóknak. A feladatok kezdetben közös, majd önálló értelmezése, az adatok

kigyűjtése, az adatok közötti összefüggések megtalálása a szövegértési kompetenciát fejleszti.

Kezdetben könnyebb (fejben is elvégezhető) matematikai műveletek megoldása a számolási

készséget fejleszti. A bonyolultabb szövegezésű feladatok megoldása a műveletek helyes

sorrendjének megállapítását fejleszti, logikus gondolkodásra készteti a tanulókat.

A biológia és földrajz, természetismeret, technika tantárgyak keretén belül is több

ízben foglalkoztak adatgyűjtéssel, számítási feladatokkal, adatsorok összehasonlító

elemzésével, diagramok készítésével és leolvasásával, értelmezésével. Ezeket a feladatokat

igyekeztek a gyakorlati életből vett példákkal megvalósítani.

A munkaközösség kiemelt eseményei a tanévben:

Szeptemberben, a hagyományainknak megfelelően, Erdei Iskolában voltak a 6.a és 6.b

osztályokkal Lakitelek –Tőserdőn. Mindkét erdei iskola eredményes volt, élményekben

gazdagon tértek haza tanulóink. (Programvezető tanárok: H Fazekas Erika, Kaszt Erika,

Kovács Sándorné, Lakatos Ferenc, Dr. Sághyné Gombor Anita).

Az 5. évfolyam számára felejthetetlen élményt adott a „NyolcpróbáZOO interaktív

vetélkedő”, melyet a Vadasparkban rendeztünk meg. (Vadasparki kapcsolattartó: Dr. Sághyné

Gombor Anita)

Zalai Edina és Kaszt Erika szervezésében megrendezésre került az „Állati jó nap” öko

témanap, nagyszabású program Domaszéken, az Equest Sport Lovardában. Ebben az évben is,

a korábbiakhoz hasonlóan emlékezetes, sikeres volt a program. A két kolléganőt dicséret

illeti.

Ebben az évben is a mi munkaközösségünk szervezte meg a témahetet. Nagyon nehéz

volt a szervezés, mert összetorlódtak a programok, a „Határtalanul” pályázat szervezése,

lebonyolítása, közvetlenül utána a témahét, és a tanév végi teendők. (A témahetet szervező

kollégák: H Fazekas Erika, Zalai Edina, Kaszt Erika, Lakatos Ferenc) A nagy meleg is

csökkentette a programhét hatékonyságát. Javasolja a munkaközösség, hogy a következő

tanévben a témahét ismét április hónapban legyen.

Részt vettünk az AGÓRÁ-ban a „Kísérletek kavalkádja” természettudományos családi

napon, ahol tanítványaink felváltva fizikai kísérleteket mutattak be a 0-99 éves érdeklődőknek

(felkészítő: H Fazekas Erika, Lakatos Ferenc).

32 fő 7. osztályos tanulónk 2 tanórás kémia, 2 tanórás földrajz, 2 tanórás fizika, 2

tanórás biológia laborgyakorlaton, valamint 32 fő 8. osztályos tanulónk 2 tanórás fizika és 2

tanórás biológia, 2 tanórás kémia, 2 tanórás földrajz laborgyakorlaton vett részt. A

nyolcadikosok a tanév első félévében, a hetedikesek a második félévben vettek részt a

programban. (A foglalkozásokat Zalai Edina, Kaszt Erika, Farkas Zsuzsa és Lakatos Ferenc

vezette.)

Fizika és komplex természettudományos szakkörön vett részt 15 tanuló

Sikeresen lebonyolították a Jedlik Ányos Országos Fizikaverseny és az Öveges József

Kárpát-medencei Fizikaversenyek területi/megyei fordulóit.

A „Határtalanul„pályázatban munkaközösségük 3 tagja vett részt ebben a tanévben. H

Fazekas Erika, Lakatos Ferenc, Zalai Edina és a főszervező: Lakatos Ferenc.

5. osztályból 24 fő részt vett a NUTRIKID táplálkozástani oktatáson (2-2

tanóra/osztály) - (a Nestlé Hungária Kft. a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének

támogatásával 2003-ban indította a programot - idén már 7. éve veszünk benne részt) (Oktató:

Lakatos Ferenc).

8. osztályban minden gyerek részt vett az" A-HA! Országos Szexuális és

Mentálhigiénés Felvilágosító Program"előadásain (3-3 tanóra/osztály) - (ASzülészeti-

Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társasággyermek- és ifjúság-egészségügyi szekciója

által indított program oktatója Lakatos Ferenc).

Továbbra is nagyon fontosnak tartják a tehetséggondozást. Ennek érdekében

tehetséggondozó foglalkozásokat tartottak heti rendszerességgel fizikából, kémiából,

földrajzból, biológiából. Ezek nélkül a természettudományos tárgyak alacsony óraszáma miatt

lehetetlen lenne a versenyeken eredményeket elérni. Tanítványainkkal nagyon sok

természettudományos versenyen vettek részt, ahol nagyon szép eredményeket értek el.

(Részletesen a versenyeredményeknél.)

2.7 Idegen nyelv munkaközösség (Belájszki Nevenka beszámolója alapján)

A kompetenciamérés közvetve van hatással az idegen nyelvi munkaközösség

munkájára. A magyar szövegértés és – alkotás eredményei alapján következtethetünk a

tanulók és az osztályok nyelvi kompetenciájára, láthatjuk, hogy 1-1 osztályban hány

tanulónak van jelentős elmaradása, ami az idegen nyelv elsajátítását is nehezítheti, speciális

módszerek alkalmazását teheti szükségessé. A kiemelkedően jó eredményt elérő tanulók

száma pedig reményt adhat rendkívüli eredmények elérésére idegen nyelvből is. Mivel a

matematikai és idegen nyelvi tehetség sokszor együtt jár(hat), érdemes odafigyelnünk a

matematikából kiemelkedő eredményt elérő gyerekekre is.

Idegen nyelvi kompetenciamérés az idei tanévben kerül bevezetésre, ezért talán úgy

készítjük fel tanulóinkat legjobban a feladatra, ha folyamatosan, sokoldalú tudást igyekszünk

továbbadni azzal a céllal, hogy a tanulók elsajátítsák az egymással való eredményes

kommunikációhoz és egymás megértéséhez szükséges készségeket. Célunk a négy nyelvi

alapkészség - a megfelelő szintű hallás utáni megértés, olvasási, szövegértési, írás- és

beszédkészség elsajátítása. Az írás tanítása során a feladatok segítik az önálló

mondatszerkesztés elsajátítását, fokozatosan ismertetik meg a tanulókat a fogalmazási

technikákkal.

Egész tanévben fontos és jelen van a tanórákon az alapkészségek fejlesztése,

különösen a kompetenciamérésen előforduló receptív készségek kerültek előtérbe. A

kompetenciamérést megelőző időszakban még több ilyen jellegű gyakorlatot építettünk az

órákba, a kompetenciamérésre felkészítő teszteket, feladatsorokat is gyakoroltuk. A

tankönyvben található hallott és olvasott szövegértések mellett más forrásokat is

felhasználtunk. A tanulók sokféle feladattípus megoldásában szereztek jártasságot, miközben

szókincsük gyarapodott. A tanultakat valós élethelyzetet szimuláló szituációkkal próbáltuk

gyakorolni.

A gyengébben teljesítő tanulók esetében az idegen nyelvi órákon is odafigyelünk a

fejlesztésre és a felzárkóztatásra, differenciáltan foglalkozunk velük a tanórákon. A

tanulóknak a képességeiknek megfelelő feladatokat adunk, az alapok elsajátítására fektetünk

nagyobb hangsúlyt és több időt.

Véleményünk szerint a június tizenegyedikei idegen nyelvi mérés eredménye lehetne

az alapja egy egységes stratégia kidolgozásának.

A munkaközösség idei tevékenységei közül a következőket emelném ki:

„Storytelling” angol nyelvű városi mesemondó verseny megszervezése és

lebonyolítása.

Nyílt nap a beiskolázás kapcsán: leendő első osztályosoknak négyszer 20 perces

játékos angol/német nyelvi foglalkozásokat tartottunk.

Felkészülés az idegen nyelvi kompetenciamérésre

Az országos és városi tanulmányi-, nyelvi-, mesemondó, versmondó, műfordító,

szótárhasználati és országismereti versenyekre felkészülés, majd részvétel.

Módszertani ötletbörze. Kollégák ötletei alapján a tanév során két alkalommal

tartottuk, ahol összegyűjtöttük minden kolléga három, általa legjobbnak tartott az idegen

nyelvek tanítása területen alkalmazott mozgás- illetve szókincsfejlesztő játékát. A

foglalkozáson mindenki bemutathatta, megoszthatta kedvencét, majd összegyűjtve,

kinyomtatva meg is kapta azokat. Így egy-egy kolléga kb. 30 nyelvi játékkal gyarapíthatta

repertoárját. Az ötletbörzét minden kolléga egybehangzóan hasznosnak ítélte, mert nemcsak

ahhoz járult hozzá, hogy megújíthattuk az órákon alkalmazott nyelvi játékainkat, bővíthettük

szakmai eszköztárunkat, de elősegítette a munkaközösségen belül a csoportszellem erősítését.

Reméljük, hogy az ötletbörze hagyománnyá válik és a következő tanévben folytatjuk

megkezdett gyakorlatunkat az idegen nyelvek tanítása módszertanának más területeinek

feldolgozásával.

2.8 Rajz - ének - testnevelés munkaközösség (a rajz és az ének a művészeti iskola

beszámolójában szerepel, a testnevelés Császárné Joó Gyöngyi beszámolója alapján készült)

A 2014/2015. tanév egyik kiemelt feladata volt: a mindennapos testnevelés felmenő

rendszerben való bevezetése és a NETFIT felmérés elvégzése 5-8.osztályokban.

A testnevelés tantárgy sajátossága, hogy fizikai képességeket és/vagy motorikus

képességeket tudunk mérni, évente egy alkalommal. A NETFIT gyakorlatai alkalmasak arra,

hogy felmérjük a tanulók egyéni fizikai státuszát, hajlékonyságát, aerob állóképességét,

kézi szorító erőt, a törzsizomzat állapotát (hasizom, hátizom erősítő gyakorlatokkal), ugróerő

nagyságát (helyből távolugrással), és a karizomerő mértékét (fekvőtámaszban karhajlítás és

nyújtással). A kapott értékek megmutatják a tanulók pillanatnyi fizikai állapotát. Az országos

fittségi mérés alapján az eredmények három fokozatba sorolhatók. A felmérések azt mutatják,

hogy a tanulók állapota 80-90%-ban az egészséges zónába esik. A legkritikusabb a vállöv és a

karizomerő, ahol tanulók 50-60%-a esik ugyan ebbe a zónába. A munkaközösség a megadott

országos standard alapján dolgozik, mérőeljárásaink országosan egységesek, a Magyar

Diáksport Szövetség által biztosított eszközökkel történik.

Ebben az évben is tanítványaink sikeresen szerepeltek a Diákolimpiákon különböző

sportágakban alsó és felső tagozaton egyaránt (úszás, atlétika, Suli póló, kosárlabda).

A SZEDEÁK Sportegyesülettel kötött megállapodás szerint, és az MKOSZ által

meghirdetett "DOBD A KOSÁRBA!" országos program keretében 50-60 fő alsó tagozatos

tanulónk több csoportban sikeresen vett részt különféle játékos versenyeken is.

Az OSUNO Karate Egyesülettel kötött megállapodás szerint ebben a tanévben Bakó

András rendszeresen foglalkozott mediball játék oktatásával osztályainkkal felső tagozaton.

Az SZTE Testnevelés és Sporttudományi Intézet Topolya sori pályáján megrendezésre

kerülő Szeged Városi Turuljáték Bajnokságon ifjúsági kategóriában tanulóink megmérették

magukat.

A kis udvar állaga tovább romlott, nagyon balesetveszélyes a felülete. A mindennapos

testnevelés miatt a feltételrendszer a testnevelés órák megtartásához szűkös, ezért kérjük,

hogy a nagy udvart a napközi csoportok a 7.óra után használják.

2.9 Osztályfőnöki munkaközösség (Kovács Sándorné beszámolója alapján)

A munkaközösségünk számára ebben a tanévben két kiemelt feladatot határoztunk meg:

1. kapcsolattartást a szülői házzal,

2. osztályfőnökök tapasztalatcseréjének biztosítása.

1. Kapcsolattartás a szülői házzal

Ebben a tanévben eddigiektől eltérően 3 alkalommal tartottunk szülői értekezletet.

Az első félév zárása után, egy szülői értekezletet iktattunk be az éves menetrendbe, ahol az

osztályfőnökök a szülőkkel közösen meg tudták beszélni a felmerülő problémákat, a

kérdésekre rögtön tudtak válaszolni.

Szülők- nevelők egymás közt kerekasztal beszélgetés. Az oktató-nevelő munkánk

színvonalának megtartása, emelése érdekében munkaközösségünk ebben a tanévben is

meghirdette a szülők nevelők egymás közt kerekasztal beszélgetést. A rendezvény

megszervezésére mind az 5-6. évfolyam, mind 7-8. évfolyam számára a második félévben

került sor. A beszélgetésre az 5-8. évfolyamra járó gyermekek szüleit, az osztályfőnököket és

az osztályokban tanító kollegákat hívtuk meg, vendégünk Dr. Sarungi Emőke pszichológus

közvetlen, kedves egyénisége hozzájárult a jó hangulatú és hasznos beszélgetéshez.

Az osztályfőnökök tapasztalatcseréjének biztosítása. A 2014/2015. tanévben

három alkalommal ült össze a munkaközösségünk.

2014. augusztusában az éves munkatervünk programjának kialakítása, megbeszélése

volt a fő téma.

2014. novemberében közösen készültünk a FABATKAVÁSÁR megrendezésére. A

közös téma megjelölésével, ebben a tanévben a szülőkre és az osztályfőnökökre kevesebb

munka hárult. Természetesen ennek a rendezvénynek is voltak pozitív és negatív tapasztalatai,

amelyeket a következő munkaközösségi értekezletünkön megbeszéltünk.

2015. februárjában a pedagógiai programunk átdolgozása kapcsán lehetőségünk volt a

magatartás és szorgalomjegyek megállapításának kritériumain változtatni.

Munkaközösségünk kiemelt feladatai közé tartozott:

- tanulóink iskolai magatartásának javítása,

- a tantermek tisztaságának megóvása,

- kapcsolattartás a szülőkkel,

- az SNI és BTMN tanulók fejlődésének figyelemmel kísérése,

- tehetséggondozás,

- a művészeti iskola tevékenységének segítése,

- továbbképzéseken való részvétel,

- a diákönkormányzat munkájának segítése.

2.10 A diákönkormányzat beszámolója (Bondár Puskás Edit és Lakatos Ferenc)

Szeptemberben a felsős osztályok megválasztották diák-önkormányzati képviselőiket,

illetve helyetteseiket. Az iskolai diákönkormányzatba minden osztály 2-2 főt delegált.

Létszámunk: 32 fő delegált, 1 fő diák-önkormányzati vezető.

2014. szeptember 4-én tartottuk alakuló ülésünket. A képviselők a diákönkormányzat

elnökének Tóth Borka 8.d osztályos tanulót, helyettesének Szücs Gréta 7.c osztályos tanulót

választották.

Az idei tanév kiemelt feladata a Fabatkavásár megszervezése és lebonyolítása volt. A

programot elégedetten zártuk.

További programjaink: tavaszi és őszi papírgyűjtés, Halloween-party a 7-8.

osztályosoknak, Bálint-napi buli az 5-6. osztályosoknak. Farsangi bulit már nem szerveztünk,

az osztályfőnökök leszavazták, bár a tanulók szerették volna a rendezvényt, ahogy elégedettek

voltak a másik két suli-bulival is.

Célkitűzéseink voltak:

- Az idei tanévben sikeresen újraindítottuk a sulirádiót.

- Meghirdettük a sulipóló tervezését, amelynek lebonyolítása döcögősen haladt. Jövőre

folytatnunk kell a tervezést, szervezést, hogy ősszel már kezükbe vehessék diákjaink a

megújult pólóikat.

Terveink között szerepel, hogy hatékonyabb kommunikációt építsünk ki az iskolán

belül, a honlapon beindítsuk a DÖK oldalát. Jövőre is szervezünk bulikat, folytatjuk az

iskolarádiózást.

2.11 Gyakorlati képzés (Ravasz Viktória igazgatóhelyettes beszámolója alapján)

Ebben a tanévben az oktatási rektor helyettes személyében változás történt, prof. dr.

Homoki-Nagy Mária helyett prof. dr. Karsai Krisztinát választották meg oktatási rektor

helyettesnek. A Tanárképző Központ megbízott vezetője erre a tanévre dr. Szász Géza

egyetemi docens lett dr. Forgács Tamás 1 éves külföldi tartózkodásának idejére. Az ideiglenes

megbízás ellenére dr. Szász Géza nagyon aktívan, hatékonyan végezte munkáját. Néhány

újdonság került bevezetésre ebben a tanévben. Ezek közül kiemelhető, hogy a hallgatói

felmentési kérelmeket ő ellenőrizte először. Ha megalapozatlannak, szabályellenesnek ítélte,

akkor az ilyen beadványok rögtön elutasításra kerültek. Ezen első szűrő után kerültek a

kérelmek a kari Tanulmányi Bizottságok elé, akik a végleges döntést meghozták. A tavaszi

félévben az osztatlan tanárképzés gyakorlati képzési programjának kidolgozása is

folytatódott. A ZMK kar számára ez a szabályzat már az előző tanévben elkészült, most a

többi tanárszak szabályzatát kell még részletesen kidolgozni. A következő évi gyakorlatok

előzetes szervezése a határidő betartása mellett elkezdődött, már a szeptemberi szakvezetői,

hallgatói tájékoztatók is elkészültek.

Fontos változás lesz, hogy a kari Tanulmányi Osztályokat egy központi tanulmányi

osztály veszi át, a karokon csak 1-1 munkatárs marad. Ennek részleteiről még nem

tájékoztattak bennünket.

A törvényi változások figyelembe vételével, az oktatási rektorhelyes utasítása alapján,

és a hallgatói létszámok figyelembevételével terveztük meg a 2014/2015. tanévet. 2015.

április 9-én a Magyar Közlönyben kihirdették a 87/2015. (IV. 9.) Kormányrendeletet. Ez

tulajdonképpen a régi kapacitás akkreditáció néven volt eddig ismeretes. (Ennek eddig mindig

megfeleltünk.) Egy nagyon fontos változás, hogy a jogszabályi megfelelést a működési

engedély felülvizsgálatánál is ellenőrzik, nem csak a gyakorlóiskola alapításánál, illetve a

felsőoktatási intézmény 2015. december 31-ig felülvizsgálja, hogy az általa fenntartott

gyakorló köznevelési intézmény teljesíti-e a gyakorlóintézménnyé nyilvánítás feltételeit. A

vizsgálat eredményéről a felsőoktatási intézmény 2016. január 31-ig tájékoztatja a

fenntartóját. A 87/2015. (IV. 9.). A következő tanévre szóló beosztás elkészítésénél is nagyon

fontos lesz, hogy maradéktalanul eleget tegyünk az előírásoknak.

Tanító BA szakos hallgatók gyakorlati képzése

A lentebbi táblázatból látható, hogy a 2013/2014. és a 2014/2015. tanévekben az egyes

kurzusokon hány hallgató gyakorlatát kellett megszervezni. A 2014/2015. tanév őszi félévben

98, a tavaszi félévben 78 hallgató járt heti rendszerességgel a csoportos és egyéni tanítási

gyakorlatokra. A táblázatban nem került feltüntetésre a tavaszi félévben záró tanításon

résztvevő hallgatók száma. Nappali tagozaton 57-en voltak, illetve 4, már pedagógus

diplomával rendelkező, levelező tagozatos hallgató is iskolánkban teljesítette a záró tanítását.

KURZUSKÓD 2013/14

egy

szakvezetőre

jutó

hallgatók

2014/15

egy

szakvezetőre

jutó

hallgatók

I.

FÉLÉV II.

FÉLÉV I.

FÉLÉV II.

FÉLÉV B-TAKG011 Pszi.Hosp.1 46 55 B-TAKG012 Ped.Hosp. 46 41 B-TAKG013 Pszi.Hosp.2 46 38 B-TAKG014

Csop.Tan.Gyak.1 37 37 B-TAKG015

Csop.Tan.Gyak.2 57 42 B-TAKG016 Napk.Gyak. 30 24 19 25 B-TAKG017

Csop.Tan.Gyak.3 58 41 B-TAKG018

Egy.Tan.Gyak.1 58 42 B-TAKG019

Csop.Tan.Gyak.4 38 56 B-TAKG020

Egy.Tan.Gyak.2 39 56 B-TAKG022 Beisk. Gyak. 39 56

összesen: 249 269 24 270 238 23

A vezetőpedagógusaink közül mindenki szakvizsgázott pedagógus. Az őszi félévben a

csoportos gyakorlatokat 13 tanító, a választott 7 műveltségi területet további 8 felsős

vezetőpedagógus irányította. A IV. éves hallgatók magas száma miatt egy-egy csoportban 10-

12 hallgató volt, a III. évfolyamon pedig 10 fő. Az egyéni tanítási gyakorlat során 4-5 hallgató

tanítási gyakorlatát segítették a vezetőpedagógusok. Gondot okoz, hogy a vezető

pedagógusok az új szakvezetői óraszámok miatt a matematika és magyar tanításával szinte

elérik a „maximális” óraszámot. A hallgatóknak azonban nemcsak ezeket a tárgyakat kell

tanítaniuk. A többi tantárgy tanítására az osztályban tanító más pedagógus segítségét kellett

kérni ilyen esetekben. Ezeket a tantárgyakat a napköziben dolgozó fiatal kollégák is tanítják.

Ők még nem láthatnak el szakvezetői feladatokat. Ezért azt kértük, hogy a szakvezető készítse

fel ezekre az órákra a hallgatókat.

A második félévben a hallgatók összes száma 18 fővel csökkent az első félévhez

képest. A II. és III. évesek 4-4 csoportra lettek beosztva a hallgatói létszámok csökkenése

miatt. Itt azonban a csoportos foglalkozások heti óraszáma már 6 óra és ezt az angol VMT és

a német nemzetiségi szakirány kivételével a tanító szakvezetők irányították. Ezen órák

ellátására 13 vezetőpedagógus (tanító) és a nyelvi órákra további 2 vezetőtanár munkájára

volt szükség. Az egyéni tanítási gyakorlaton a létszámcsökkenés miatt 3-4 hallgató

felkészülését irányították a szakvezetők.

Az egyéni tanítási gyakorlatokról már 5 éve minden félévben kértük a portfólió

bemutatását. Elmondható, hogy ebben a félévben tovább emelkedett azok színvonala. Mivel a

pedagógus-minősítéshez a szakvezetők is készítettek ilyet, ezért sokkal hatékonyabban tudták

a hallgatókat segíteni és nagyon igényes munkára sarkallták őket. A következő tanévben majd

azt szeretnénk kérni, hogy az eddigi óraelemzések szóbeli reflexióját írják le a hallgatók, és

ezzel bővüljön a portfóliójuk. Ez azért fontos, mert elhelyezkedésük esetén a gyakornoki idő

végén ehhez hasonló dokumentumot kell összeállítaniuk a minősítő vizsgára. Ezért jónak

tartjuk, hogy erre is felkészítést kaphassanak.

A napköziben 2 vezetőtanár irányítja a hallgatók gyakorlatát. Az egy vezetőtanítóra

jutó hallgatók száma ideálisnak mondható, 12 illetve 12 fő volt félévente.

A záró tanításokat januárban problémamentesen tudtuk megszervezni, lebonyolítása is

rendben megtörtént. A tanszéki látogatottság közel 100%-ban megvalósult.

Az Apáczai tanítási verseny megszűnése után új lehetőségként jelent meg a Szarvasi

Tanítóképző által szervezett tanítási verseny. Erre 8 hallgató jelentkezett. Rocsik Dániel

testnevelésből első helyezést ért el, felkészítő tanára Bondor Mónika és Cziberéné Noel

Gizella. Matematikából Síkhegyi Erika felkészítő tanára Árvainé Libor Ildikó és Pintér Klára

volt. Gratulálunk a hallgatóknak és felkészítő tanáraiknak.

A tanév során 2-2 napon az I. és II. éves hallgatók pedagógiai/pszichológiai

hospitálása volt még, ahol 41-55-38 hallgató tekinthetett be a mindennapi munkába. A

hallgatók visszajelzése alapján számukra is nagyon élvezetes foglalkozásokon vehettek részt.

Köszönjük ezt az érintett szakvezetőknek. A szociálpedagógia BA szakos hallgatók ebben a

tanévben már nem jöttek iskolánkba, mert ez a képzés sajnos megszűnt.

Mesterszintű tanárképzés

A mesterszintű tanárképzést is az állandó változás jellemzi. (Ha valaki főiskolai tanár

szakos diplomával szeretne középiskolai tanári diplomát szerezni, akkor 2016-ig még

jelentkezhet a bolognai típusú kiegészítő tanári mesterszakra is, ahol 2, ill. 3 félév alatt

szerezhet mesterszakos tanári diplomát.) A továbbiakban az osztatlan tanárképzés

hallgatóinak fogadására kell felkészülnünk. A gyakorlati képzés szabályzatát már ennek

megfelelően átalakították, a részletek kidolgozása várható a következő tanévben. Az általános

iskolai tanároknak 4+1, a középiskolai tanároknak 5+1 évet kell majd tanulniuk, a +1 év a

szakmai gyakorlatot jelöli: A csoportos gyakorlatok terén nem várható alapvető változás, de

az összefüggő gyakorlat 1 éves programjának összeállítása sok kérdést vet még fel. A

Zeneművészeti Karon már voltak olyan nappalis hallgatók, akik az egy éves gyakorlatot

teljesítették.

Az egyetemi honlapon külön oldala van a tanárképzésnek, és itt tesznek közzé minden

fontos információt. A gyakorlóiskolákban egyelőre megmaradtak a gyakorlati képzésért

felelősök, de a külső intézményekkel a TKK tartja a kapcsolatot.

A hallgatók a tanítási gyakorlatokra továbbra is elektronikusan jelentkeznek. A TO

munkatársak a nyár folyamán ellenőrzik az előfeltételeket és ezután augusztus elején készül el

a beosztás. Ezt a nyári egyetemi leállás nagyban megnehezíti. Probléma esetén csak augusztus

végén kapunk segítséget, amikor már a közoktatásban is sűrűsödnek a feladatok. A tavaszi

félévben a Moduló2 a hallgatói jelentkezéseknél is bevezetésre került. Mivel itt nem látható a

szakvezetők szerinti beosztás, ezért az adatok átemelésre kerültek a gimnázium rendszerébe.

Fodor Zsolt kolléga nagyon sokat tett a két rendszer problémamentes összehangolásáért, így a

beosztást határidőre meg tudtuk nyitni a hallgatók számára. Az új rendszer úgy lett kialakítva,

hogy az osztatlan tanárképzés gyakorlatait is tudja majd kezelni.

A vezetőtanárok szemszögéből nézve nekik két elektronikus felületet kell kezelniük. A

mindennapi munka a CooSpace-n zajlott. Ebben a tanévben új verzióval kellett

megismerkednünk. Ez már könnyebben ment, mint a korábbi időkben. Lassan kezd

elfogadottá válni ez a kommunikációs forma a kollégák között. A félévek végén a kurzusok

végső értékelése az ETR-ben történt. Ebben a tanévben már kevesebb probléma jelentkezett,

mint korábban. Most is nekünk sikerült először végeznünk ezzel a feladattal. Úgy tudom,

hogy a következő tanévben már nem az ETR-t fogja az egyetem használni a hallgatói

eredmények rögzítésére, hanem a NEPTUN kerül bevezetésre. Készüljenek a kollégák, hogy

a következő tanévben is biztosítva lesz az infokommunikációs képességük fejlesztése.

Az elektronikus adminisztráció mellett papír alapon is értékelni kellett a hallgatókat.

Kérésünkre ezt egyszerűsítették, és így minden típusú képzésben hasonló a dokumentáció. Így

a tévesztési lehetőség minimálisra csökkent.

Az első félévben 29 kolléga 21 tantárgyból vezetett 65 csoportos vagy egyéni

összefüggő szakmai gyakorlatot. A második félévben a szakvezetők száma 1-gyel nőtt, a

hallgatók száma is növekedett. A hallgatók megoszlását a lentebbi táblázatban lehet olvasni.

2014/2015. tanév

gyakorlat típusa őszi félév tavaszi félév

nappali csoportos gyakorlat 11 fő 17 fő

levelező csoportos gyakorlat 16 fő 29 fő

nappali összefüggő, egyéni

tanítási gyakorlat 31 fő 3 fő

levelező összefüggő, egyéni

tanítási gyakorlat 17 fő 45 fő

hallgatók száma összesen: 65 fő 91 fő

szakvezetők, mentorok száma: 29 fő 30 fő

szakok száma 21 db 21 db

Egyéb hospitálások 2014/2015. tanévben

- Erasmus program keretében Lipcsei Egyetemről 1 hallgató szeptember 1-október 3-ig itt

teljesítette a tanítási gyakorlatát, Sárvári Tünde irányította a munkáját.

- Neveléstudományi Intézetből 10 BA-s hallgató, Habók Anita vezetésével, oktatási

módszerek tantárgyból hospitált 5 tanítási órán októberben és novemberben. Az órákat Bácsi

János, Lovai Róbert, Lódiné Szabó Katalin, Podmaniczkiné Papp Zsuzsanna, Kaszt Erika

tartotta.

- Neveléstudományi Intézetből 5 hallgató jött megfigyelni „A tervezés és az értékelés

folyamatainak gyakorlatát”. A hallgatók interjúkat készítettek a kollégákkal és az

iskolavezetéssel. A gyakorlatot Árvainé Libor Ildikó tanítónő fogadta.

- BTK Angol tanszékről 8 fő angol szakos hallgató dráma órán Tápainé Balla Ágnes

módszertanos oktató vezetésével. Az órát Belájszki Nevenka tartotta.

- JGYPK Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszékről 4 fő amerikai hallgató hospitált 4 órán dr.

Szabó Klára vezetésével. Az órát Belájszki Nevenka, Héger Anita, Sehapovic Dóra és Szakter

Zsuzsa tartották.

- Jagodai Egyetemről dr. Margit Savovic professzor, a gyakorlati képzésért felelős kolléga és

2 hallgató tett látogatást iskolánkban május 29-én.

- Héger Anita sok bemutató foglalkozást tartott, elsősorban külföldi vendégeknek: így

októberben egy lengyelországi módszert oktató kolléga 3 órán tett látogatást; novemberben 5

órában, 11 tanító szakos hallgató hospitált; spanyol vendéget is fogadott, ő 3 órát tekintett

meg nála, illetve 8 amerikai vendég is meglátogatott egy tanítási órát.

- Kuspi Zsolt kollégánál 4 rendszergazda hallgató teljesítette a 14 hetes gyakorlatát. Hamar

beilleszkedtek az iskolai életbe. Nagyon sokat segítettek a napi problémák megoldásában, a

számítógépek karbantartásában. A következő tanévben is szívesen fogadunk ilyen képzettségű

hallgatókat.

3. Az országos kompetenciamérés eredményeinek elemzése

(Az elemzést Árvainé Libor Ildikó készítette)

Bár úgy tűnik, a kompetenciamérés eredményeiről egyre többet hallani, még mindig

elmondhatjuk, hogy hazánkban nem használjuk kellő mértékben ezt az adatbázist a tanulók

fejlődésének és az iskolai pedagógiai munkájának vizsgálatához.

A kompetenciamérés célja mindkét mérési területen annak vizsgálata, hogy a tanulók

milyen mértékben képesek az elsajátított ismereteket felhasználni, tudásukat alkalmazni

életszerű problémák, helyzetek megoldása során. A Fit-jelentés segítségével tájékozódhatunk

az egyes iskolák és a tanulóik egyéni eredményeiről. Az eredményeket vizsgálhatjuk az

országos eredményekhez és a korábbi teljesítményekhez viszonyítva is. Az egyéni

eredmények mutatói segítséget nyújthatnak abban, hogy a tanulók egyéni fejlesztését a

leghatékonyabban tervezzék meg a munkaközösségek, a szaktanárok.

A kompetenciamérésben részt vett tanulók

2014-ben 116 hatodikos és 101 nyolcadikos tanulónk közül 105 hatodikos és 98

nyolcadikos diák eredménye szerepel a jelentésben. A nyolcadikosok közül csupán egyetlen

tanuló nem rendelkezik korábbi – hatodikos – mérési eredménnyel. Az SNI tanulók is részt

vettek a felmérésben, de eredményeik nem szerepelnek a jelentésben. A BTMN tanulók részt

vettek a felmérésben, az ő eredményeiket tartalmazza a jelentés.

tanulók

száma

jelentésben

szerepel

SNI

tanulók

BTMN

tanulók

CSH-index

6.évf. 116 105 3 5 95

8.évf. 101 98 0 6 89

A kompetenciamérésben részt vett tanulók száma 2014-ben

CSH-indexet a tanulói kérdőívek alapján számítanak. Ez a mutató nélkülözhetetlen az

eredmények megfelelő értelmezéséhez, hiszen a tanulók teljesítményét nagyban befolyásolja

a családi hátterük. Hatodikosaink 9,5%-a, nyolcadikos tanulóink 9,1%-a nem töltötte ki

értékelhető módon a tanulói kérdőívet. Ez osztályonként 1-2 tanulót jelent. Ez a korábbi

évekhez képest javulást mutat, azaz több szülő küldte vissza a kérdőívet. Iskolánk tanulóinak

CSH-indexe 1,207 (6. osztály) és 1,125 (8. osztály), ez jelentősen meghaladja az országos és a

megyeszékhelyi átlagot is. Ez azt jelenti, hogy tanulóink kiemelkedően jó családi szociális és

kulturális háttérrel rendelkeznek.

Az egyes területeken elért átlageredmények és az alapszintet el nem ért tanulók

évf.

iskolai átlag

(konf. int.) országos átlag

(konf. int.)

matematika

6. 1619

(1596; 1651)

1491

(1490; 1492)

8. 1781

(1596; 1651)

1617

(1616; 1618)

szövegértés

6. 1589

(1559; 1618)

1481

(1480; 1482)

8. 1689

(1651; 1721)

1557

(1556; 1558)

Az egyes területeken elért átlageredmények

Az eredményeket 95%-os megbízhatósági tartománnyal tüntetik fel. Ez azt jelenti,

hogy ugyanezen tanulókkal 100 megismételt mérés esetén 95 alkalommal biztosan az adott

tartományon belüli értéket mérnénk.

Az elvárásnak megfelelően iskolánk tanulóinak átlaga mindkét évfolyam mindkét

mérési területen szignifikánsan magasabb az országos és a megyeszékhelyi iskolák átlagánál.

A CSH-index alapján várható eredménytől jobb átlagot értek el a nyolcadikosok

matematikából az országos regresszió alapján.

Érdemes a korábbi évek eredményeihez is viszonyítani az átlagokat. A 2010-es

méréstől tudunk ilyen összehasonlítást végezni. Matematikából mindkét évfolyamon a

korábbi mérésekhez hasonlóan teljesítettünk, míg szövegértésből a nyolcadikosok a 2013-as

és a 2010-es eredménynél is gyengébben teljesítettek.

Az önálló ismeretszerzéshez a hatodikosoknak a 3., a nyolcadikosoknak a 4. szintet

kell elérniük, ezt tekintjük alapszintnek. Ezen szintek alatt teljesítő tanulóknak valamennyi

tantárgyból nehézséget jelent az önálló tanulás, hiszen nem értik meg az olvasott szöveget,

alapvető összefüggéseket nem látnak meg.

évf. iskolánkban országosan megyeszékhely

matematika 6. 8,6 39,5 32,7

8. 10,2 42 37,8

szövegértés 6. 6,7 26,3 18,2

8. 12,3 36,3 29,3

Az alapszintet el nem érő tanulók (%)

A magas átlag és CSH-index alapján természetes, hogy az alapszintet el nem ért

tanulóink létszáma lényegesen elmarad az országos átlagtól. Ez alapvető elvárás is

iskolánktól, hiszen az átlagnál jobb körülmények között, jobb képességű tanulókkal

dolgozunk. Sajnos ezek között a tanulók között találunk olyanokat, akik a minimum szintet

sem tudták teljesíteni.

évf. iskolánkban országosan megyeszékhely

matematika 6. 1,9 15,2 10,3

8. 3,0 19,8 16,0

szövegértés 6. 0 9,6 5,2

8. 3,0 15,5 10,4

A minimumszintet el nem érő tanulók (%)

Érdemes az alapszintet el nem ért tanulók arányát a korábbi mérési évekhez

hasonlítanunk. Matematikából jelentős a fejlődés a hatodikosoknál, az eddigi mérések

tekintetében kiemelkedik ez az év, hiszen korábban nem sikerült 10% alatti eredményt elérni.

A nyolcadikosoknál gyakorlatilag nincs eltérés ezen a területen. Szövegértésből nőtt a

sikertelen tanulók létszáma, a nyolcadikosoknál jelentősen, hiszen ott megkétszereződött.

Ezen az évfolyamon sosem volt még 10% közelében sem a sikertelen tanulók száma, most

pedig meg is haladja azt. Sőt a korábbi években itt volt a legkevesebb az alapszintet el nem

érő tanuló, most pedig itt a legmagasabb a számuk. Ennek mindenképp érdemes vizsgálni az

okát.

évf. 2014 2013 2012 2011

matematika 6. 8,6 17,8 10,2 15,1

8. 10,2 10,1 11,0 15,9

szövegértés 6. 6,7 5,3 3,7 5,6

8. 12,3 6,1 6,6 3,7

Az alapszintet el nem érő tanulók iskolánkban (%)

A hatodikosok eredményei

Ezen az évfolyamon a c osztályban nincs SNI vagy BTMN tanuló, míg a többi

osztályban 2 illetve 3 fő.

Hatodikosaink a korábbi évekhez hasonlóan mindkét mérési területen szignifikánsan

jobb eredményt értek el az országos és a megyeszékhelyi nagy általános iskoláknál is. Az

eredmény azonban nem különbözik a CSH-index alapján elvárható eredménytől, vagyis

elmondhatjuk, hogy tanulóink a szociokulturális hátterük alapján elvártaknak megfelelő

teljesítményt érték el.

Matematika

A jelentésben szereplő 113 tanuló jelentős része az előző tanév végén jeles (43,8%)

vagy jó (36,2%) osztályzatot kapott matematikából. Közepes volt a tanulók 19%-a, míg

elégséges egyetlen tanuló.

Az országos átlagnál (1491pont) a megyeszékhelyi (1518 pont) és a megyeszékhelyi

nagy iskoláknál (1529 pont) is szignifikánsan jobb a tanulók 1619 pontos teljesítménye. Nem

különbözik azonban a CSH-index alapján elvárt teljesítménytől. A megyeszékhelyi iskolák

közül mindössze 3-nak a tanulói értek el a miénknél jobb eredményt, 48 iskolában hozzánk

hasonlóan, 191-ben pedig ennél gyengébben teljesítettek a tanulók.

Korábbi mérésekhez viszonyítva nincs változás, bár a tavalyi átlagnál magasabb az

átlagpont, de ez nem jelent szignifikáns különbséget. Tanulóink megbízhatóan,

kiegyensúlyozottan teljesítenek.

Hogyan alakul a képességeloszlás? Örvendetes, hogy tanulóinknak kevesebb, mint

negyede teljesített az országos átlag alatt, a többiek ennél jobb eredményt értek el. A legjobb

és leggyengébb teljesítmény között 760 pont a különbség. A képességszintek szerinti eloszlás

normál eloszlást mutat, az országos eloszláshoz hasonlítva jobbra tolódik. Míg országos és

megyeszékhelyi szinten is a 3. képességszintet érte el a legtöbb tanuló, nálunk a 4.

képességszinten található a legtöbb tanuló (41,9%), ez a tavalyi évhez képest is jobb

eredmény. Kiemelkedően magas a 6. és 7. szinten lévő tanulók aránya (6,7%). Az 1. szintet

érte el 2 tanuló, ez alatt nincs tanulónk.

Hogyan alakult az egyes osztályok teljesítménye? A legnagyobb a szórás a b

osztályban, itt 618 pont különbség van a legjobban és leggyengébben teljesítő tanuló között.

Ez a kiemelkedően magas (2039 pont!) maximum értéknek köszönhető. A legegységesebb

teljesítményt az a osztály nyújtotta, de itt a maximum érték jelentősen elmarad a többi

osztályétól, nincs olyan tanuló, aki a 6. vagy 7. szintet elérte volna. Viszont itt a legmagasabb

a minimum érték és a medián sem marad el jelentősen a többiekhez képest. A medián értéke

alapján elmondhatjuk, hogy a c osztályban van a legtöbb kiemelkedő teljesítményt nyújtó

tanuló, de itt az évfolyam leggyengébb eredménye is.

Kiemelkedik a tanulók közül a 6. szinten teljesítő Juhász András, Jost Márk, Tiszaváry

Máté és a 7. szintet elért Erdélyi Zsófia, Kukovecz Ákos, Geretovszky Anna és Weisz Máté

eredménye.

osztály 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

a - 2 12 12 2 - -

b - 2 8 7 4 1 2

c 1 2 7 12 3 1 2

d 1 2 7 14 3 1 -

Képességeloszlás az egyes osztályokban matematikából

Az előző év végi matematikajegyekkel is érdemes összehasonlítani az eredményeket.

Valamennyi osztályban nagy az átfedés az egyes osztályzatokhoz tartozó teljesítmények

között. Például az évfolyam egyedüli kettes osztályzatú tanulója jobb eredményt ért el néhány

matekból ötös tanulónál. A c osztályban egyetlen tanuló volt hármas matekból, a leggyengébb

mérési eredmény hozzá köthető. Valamennyi osztály tekintetében elmondható, hogy a

legnagyobb teljesítménykülönbséget a matematikából jeles tanulók produkáltak. Mindenhol

legalább 300 pont különbség van a leggyengébben és legjobban teljesítő ötös tanuló között.

Érdemes ennek az okát vizsgálni. Legelőször azt kell tisztázni, hogy a tesztírás körülményei

biztosítják-e az objektivitást.

Szövegértés

Ezen a területen nincs módunk a tanév végi jeggyel összehasonlítani a

teljesítményeket, hiszen a szövegértés fejlesztése valamennyi tantárgy feladata.

A tanulók 1589 pontos teljesítménye az országos átlagnál (1481pont) a

megyeszékhelyi (1522 pont) és a megyeszékhelyi nagy iskoláknál (1535 pont) is

szignifikánsan jobb. A megyeszékhelyi nagy iskolák közül mindössze 5-ben született ennél

jobb eredmény, 103-ban ehhez hasonló és 86-ban ennél gyengébb.

Bár alacsonyabb az átlagpont a tavalyinál, ez nem jelent ténylegesen gyengébb

eredményt, ezen a területen is megbízható képességgel rendelkeznek tanulóink.

Ezen a területen is jellemző, hogy tanulóinknak körülbelül negyede teljesített az

országos átlag alatt, a többiek ennél jobb eredményt értek el. A legjobb és leggyengébb

teljesítmény között 825 pont a különbség. A képességszint szerinti görbe normál eloszlást

mutat, a megyeszékhelyi iskolákkal egyezően enyhén jobbra tolódik. Az országos (25%) és

megyeszékhelyi (38,3%) eredményekhez hasonlóan nálunk (31,4%) is a 4. szinten található a

legtöbb tanuló, hatodikosaink közel harmada. Nincs olyan tanulónk, aki az 1. szint alatt

teljesített volna, a 6. szintet a tanulók 12,4%-a, a 7.-et 3,8%-a érte el, ez az országos és

megyeszékhelyi eredményeknél is jobb.

A matematikához hasonlóan itt is az a osztály a leghomogénebb, sajnos ezen a

területen sincs olyan tanuló ebben az osztályban aki az 5. szint feletti kiemelkedő

eredménnyel büszkélkedhetne. A legnagyobb különbség (825pont) a b osztály tanulói között

van, ami szintén a kiemelkedő (2091 pont!) eredménynek köszönhető. A b és c osztályokban

is van 6. és 7. szinten teljesítő tanuló, a d osztályban a 6. szintet érte el a legjobb diák.

Kiemelkedik a tanulók közül a 6. szinten teljesítő Erdélyi Zsófia, Juhász András, Csúri

Bálint Károly, Eckhardt Sára Polli, Raffai László Olivér, Ványa Vera, Weisz Máté Barnabás,

Weisz Viktória Réka, Martinek Júlia Zita, Mészáros Viktória, Pfeff Dóra Kata, Tiszaváry

Máté, Varga Zalán és a 7. szintet elért Balogh Dávid László, Kukovecz Ákos, Geretovszky

Anna Réka, Jost Márk Benedek.

osztály 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

a - 3 11 8 6 - -

b - 2 7 6 5 2 2

c - 3 3 7 7 6 2

d 1 - 5 13 4 5 -

Képességeloszlás az egyes osztályokban szövegértésből

A nyolcadikosok eredményei

Nyolcadikos tanulóinkra is igaz, hogy mindkét mérési területen magasabb átlagot

értek el az országos és a megyeszékhelyi nagy iskolák átlagánál. Matematikából az elért

teljesítmény a korábbi mérés alapján várhatónál is szignifikánsan jobb. Nem különbözik

azonban az eredmény a korábbi méréseken elért jó eredménynél. Szövegértésből az elvártnak

megfelelő szinten teljesítettek tanulóink, de fontos megjegyezni, hogy ez sajnos a 2013-as és a

2010-es eredményeknél szignifikánsan gyengébb teljesítmény. Ebben a két évben ugyan

kiemelkedően jól teljesítettek a tanulók ezen a mérési területen, úgy tűnik, hogy ezt a szintet

most nem érték el nyolcadikosaink.

A jelentésben szereplő nyolcadikosok közül egy tanulónak nincs korábbi mérési

eredménye, a többiek rendelkeznek vele, így teljesítményük ennek tükrében is vizsgálható.

Matematika

A jelentésben szereplő 98 tanuló több mint harmada (37,75%) volt jeles

matematikából az előző tanév végén, 30,61%-uk jó, míg közepes és elégséges osztályzatot

15,3%-uk kapott. Kiemelkedően magas a matematikából elégséges tanuló az a és a b

osztályokban is, közel a tanulók harmada.

Az országos átlagnál (1617pont) a megyeszékhelyi (1636 pont) és a megyeszékhelyi

nagy iskoláknál (1652 pont) is szignifikánsan jobb a tanulók 1781 pontos teljesítménye. Nem

különbözik a CSH-index alapján elvárt teljesítménytől. 2726 iskola nyolcadikosairól készült

jelentés, ebből mindössze 61 iskolában értek el ennél jobb eredményt, 448-ban pedig hozzánk

hasonlóan teljesítettek. A megyeszékhelyi iskolák közül mindössze egynek a tanulói voltak

jobbak, 35 iskolában hozzánk hasonlóan, 159-ben pedig ennél gyengébben teljesítettek a

tanulók.

Nyolcadikos tanulóinknak több mint háromnegyede az országos átlagnál magasabb

pontszámot ért el a matematika teszten. A képességszintek szerinti eloszlás normál eloszlást

mutat, az országos eloszláshoz hasonlítva jobbra tolódik, a 4., 6 képességszintet elért tanulók

száma a legtöbb. Az országos és megyeszékhelyi nagy iskolákhoz viszonyítva is lényegesen

kevesebb a kívánatos 4. szintet el nem ért tanulók száma, a tanulók 3,1%-a a második, 7,1%-a

harmadik szinten teljesített. Az országos és a megyeszékhelyi eredményekhez képest több a

nyolcadikosoktól minimálisan elvárt 4. szinten teljesítő tanulónk. Mivel azonban az ennél

jobb eredményt elért tanulók aránya jelentősen nagyobb az országos és megyeszékhelyi

eredményekhez hasonlítva, ezt úgy értékelhetjük, hogy sikerült a gyengébb tanulókat

felzárkóztatni. Míg tavaly a tanulók 36,4%-a érte el legalább a 6. szintet, az idén 38,8%, és

közülük több a 7. szinten lévő tanuló.

Az 1781 pontos átlag az eddigi mérések második legjobb eredménye, de az értékek

között nincs szignifikáns különbség. A két évvel korábbi mérési eredmény alapján az

elvártaknál magasabb pontszámot értek el tanulóink. Kevés olyan nyolcadikos van, aki a

korábbi mérési eredményénél alacsonyabb pontszámot ért el, többségük az becslésnek

megfelelő fejlődést mutat, de jelentős azok száma, akik a becslésnél sokkal nagyobb fejlődést

mutatnak. A b osztályban nincs olyan tanuló, aki nem mutatna legalább minimális

teljesítménykülönbséget, itt mindenki az elvárt fejlődésnek megfelelően vagy annál jobban

teljesített. A legnagyobb fejlődést (400 pont) egy a osztályos tanuló eredménye mutat.

Hogyan alakult a képességeloszlás az egyes osztályokban? A legnagyobb különbség a

b osztály legjobb és leggyengébb tanulója között van, 883 pont. Itt a legmagasabb azonban a

medián értéke is, itt találjuk az évfolyam legjobb eredményét 2194 ponttal. Ebben az

osztályban egyetlen olyan tanuló van, aki nem tudta elérni a 4. szintet. A legkisebb

különbséget a d osztályban látjuk a tanulók között, itt a leszakadó tanulók között is alig van

különbség, és itt a legtöbb a 6. és 7. szintet elért tanulók száma.

osztály 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

a - 1 1 7 4 5 2

b - 1 - 6 6 8 2

c - 1 1 9 6 7 2

d - - 1 7 9 8 4

Képességeloszlás az egyes osztályokban matematikából

Minden osztályban van olyan tanuló, aki az előző tanév végén elégséges osztályzatot

kapott matematikából. Mindegyik osztályban van olyan matematikából kettes tanuló, aki a

négyes és ötös tanulók egy részénél is jobban teljesített. Csak az a osztályra igaz, hogy a

leggyengébb teljesítmény egy matematikából kettes tanulóhoz tartozik, a b-ben egy négyes, a

c-ben és d-ben egy-egy hármas tanulóhoz tartozik a leggyengébb teljesítmény. A

matematikából jeles tanulók között a c osztályban találjuk a legnagyobb különbséget, 574

pontot. Ez több mint 4 képességszintnyi különbség! Az a és b osztály tanulói között is

találunk olyanokat, akik bár közepesek matematikából, elérték a 6. szintet. A

matematikajegyek és a teszten nyújtott teljesítmény közötti nagy különbségek

megkérdőjelezik a tesztírás körülményeit.

Szövegértés

Bár az 1689 pontos átlagteljesítményünk jobb az országos és a megyeszékhelyi nagy

iskolák átlagpontszámánál, tanulóink az eddigi mérések során elért legalacsonyabb

képességpont átlagot érték el. Szignifikánsan gyengébben teljesítettek, mint 2013-ban és

2010- ben. De így is elmondhatjuk, hogy a megyeszékhelyi nagy iskolák (1602 pont) közül

csak kettőben született ennél jobb eredmény, 68-ban ehhez hasonlóan teljesítettek a diákok.

Országos szinten is mindössze 70 iskolában teljesítettek a mi tanulóinknál jobban.

A képességeloszlást vizsgálva azt látjuk, hogy tanulóink kevesebb, mint negyede

maradt az országos átlag (1557 pont) alatt, közel fele pedig az ország legjobb 25%-ába

tartozik. A korábbi évekhez hasonlóan kiemelkedően magas a legalább 6. szintet elért tanulók

száma, bár a tavalyi évhez képest 11%-kal csökkent a kimagasló teljesítmény. Örvendetes

azonban, hogy nálunk ezen a mérési területen is a 6. szinten találjuk a legtöbb tanulót, míg az

országos és megyeszékhelyi iskolákban a minimálisan elvárt 4. szint a legjellemzőbb ezen az

évfolyamon szövegértésből. Az elvárt szint alatt mindössze a tanulók 12,3%-a található, de ez

jelentős emelkedést mutat a korábbi évekhez képest.

A nyolcadikosok eredménye megfelel a hatodikos mérési eredmény alapján elvárt

teljesítménynek. Fontos azonban, hogy sok olyan tanulónk van, aki a két évvel korábbi mérési

eredménynél gyengébb teljesítményt mutat. Különösen sok ilyen tanuló van a b és a c

osztályban. Közülük csak néhányan vannak, akiknél ez azért fordulhat elő, mert hatodikos

korukban kimagaslóan jó eredményt értek el, tehát tőlük kisebb fejlődés várható. Minden

osztályban találunk olyanokat is, akik a korábbi eredményük alapján becsültnél nagyobb

fejlődést mutatnak.

Vizsgáljuk meg a képességeloszlást az egyes osztályokban! A legnagyobb különbséget

(697 pont) a b osztály tanulói között láthatjuk, aminek oka, hogy itt találhatjuk az évfolyam

leggyengébb teljesítményét. A legegységesebb a d osztály tanulóinak teljesítménye, itt a

tanulók többsége elérte legalább az 5. szintet. Ennek megfelelően itt találjuk a legmagasabb

medián értékét is (1764 pont). Az a osztályban a medián fölötti értéket elért tanulók között

van nagyobb különbség, míg a többi osztályban a gyengébb teljesítményű tanulók között. Ez

jelzés arra, hogy mely tanulók esetében érdemes élni a differenciálás lehetőségével.

osztály 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

a - 1 1 6 7 3 2

b - 2 4 3 7 6 1

c - - 3 2 10 7 4

d - - 1 4 9 14 1

Képességeloszlás az egyes osztályokban szövegértésből

Összegzés

A tavalyi mérési eredményeket vizsgálva ismét megállapíthatjuk, hogy hatodikos és

nyolcadikos tanulóink is mindkét mérési területen a korábbi mérési eredményeknek és a CSH-

index tekintetében elvártaknak megfelelően teljesítettek. A korábbi mérési eredményekhez

hasonlítva nyolcadikosaink szignifikánsan gyengébben teljesítettek szövegértésből,

emelkedett azon tanulók létszáma, akik nem érték el az önálló ismeretszerzéshez szükséges

szintet. Tavaly pont a szövegértés területén teljesítettek kiemelkedően a tanulók. Meg kell

vizsgálnunk, hogy mi okozta ezt a változást.

Tanulóink évek óta a CSH-indexnek megfelelő elvárt teljesítményt nyújtják. Meg kell

vizsgálnunk, hogyan tudnánk a hozzáadott pedagógiai értéket növelni. A sok kiemelkedő

eredmény azt mutatja, hogy a tehetséggondozás jól működik. A gyenge vagy átlagos

teljesítményt nyújtó tanulók fejlesztésére nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk.

Bár tanulóink közül kevesen teljesítenek az elvárt 3. illetve 4. szint alatt, az egyéni

eredményeket megtekintve figyelni kell ezekre a tanulókra, hogy számukra egyéni fejlesztési

terv kidolgozásával tudjunk segítséget adni.

Figyelemre méltó a 6. és 7. szintet elért tanulók száma, természetesen nekik is

szükségük van a differenciálásra. Elgondolkodtató a hatodikosoknál az a osztály

teljesítménye, hiszen itt egyik mérési területen sem találtunk 6. vagy 7. szinten tanulót.

Az egyéni eredményeket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy nincs olyan tanulónk,

akinek a két mérési eredménye között kettőnél több szint különbség lenne.

A matematika jegyekhez hasonlítva még mindig azt látjuk, hogy nagyon eltérő

teljesítményt nyújtanak a tanulók. Célszerű először azt vizsgálni, hogy a tesztírás körülményei

biztosítják –e az objektivitást.

4. Az óvodai nevelés értékelése (Tímár Marietta beszámolója)

Óvodánk a félévet teljes létszámmal kezdte meg 96 gyermekkel. 20 első éves és 23

másodéves hallgató végezte óvodánkban szakmai gyakorlatát, és 8 harmadéves hallgatónk

sikeres záróvizsgát tett. Területi szakmai gyakorlatát 8 óvodapedagógus hallgató teljesítette

óvodánkban, február-március folyamán.

Január 22-én megemlékeztünk a Magyar Kultúra Napja alkalmából óvodai népdaléneklési

versenyt rendeztünk. Az óvodapedagógusok mellett Papp Lajos operett énekes zsűrizte a

gyermekek produkcióját. A gyermekek versenyszámai előtt Varjasi Balázs óvodapedagógus

hallgató népdalénekléssel emelte a rendezvény színvonalát. Az első három helyezettet szép

dalos kiadvánnyal jutalmaztuk, és minden résztvevő emléklapot, és apró ajándékot kapott.

Hagyományainkhoz híven vidám farsangi jelmezes felvonulást és bált rendeztünk,

amellyel elűztük a telet. A csoportonkénti jelmezverseny és zenés táncmulatság, a hallgatók

vidám műsora nagy sikert aratott a gyermekek és dolgozók körében.

A világ zöld egyetemei rangsorában az SZTE előkelő helyezést ért el. Ehhez

kapcsolódóan március 5-én az MTV 1. Kék Bolygó című, új ismeretterjesztő sorozatához

tévéfelvételt készítettek a Bölcs Bagoly csoportban, az óvodánkban folyó környezettudatos

nevelésről. A gyerekek játékos környezetvédelmi tevékenységét az egyetem sajtóreferense,

Újszászi Ilona is megtekintette, és a Délmagyar c. napilapban publikálta tapasztalatait.

Méltón megemlékezünk a 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. A területi

gyakorlatukat végző hallgatók ünnepi műsorral készültek a gyerekeknek. Plusz színt adott

ünnepélyünknek 3. Honvéd Zászlóalj hagyományőrző csoport tagjainak bemutatója: a korhű

ruházat, fegyverek, történetek. Minden csoport versekkel, dalokkal készült erre az alkalomra.

A Víz Világnapja alkalmából a Bölcs Bagoly nagycsoportosokkal a Szent István téri

víztoronyba látogattunk el.

Március 27-én a Napocska csoportosok szüleikkel készülődtek a Húsvétra, az élmény dús

barkácsolás után boldogan vitték haza a gyermekek az alkotásaikat.

A Föld napjához kapcsolódóan felhívjuk a gyermekek figyelmét a környezet-, és

természetvédelem fontosságára. Kiemelt szerepet kap a takarékosság, a hulladékgyűjtés, és az

újrahasznosítás, ezért a nagycsoportosaink a tavaszi papírgyűjtésen is részt vettek.

Április végén az óvodai beiratkozás alkalmával 21 új kiscsoportos nyert felvételt, így a

következő tanévben is teljes létszámmal (96 gyermekkel) indulunk.

A 25 nagycsoportos gyermek közül 23-an sikeresen felvételt nyertek különböző iskolákba,

ebből 13 nagycsoportosunk a Juhász Gyula Gyakorlóban kezdi meg tanulmányait. Két

gyermek újra Bölcs Bagoly csoportos lesz.

Május elején ünnepeltük az édesanyákat, ezen a napon a Katica, a Napocska, és a Pöttyös

labda csoportosok évzáró műsorral búcsúztak a tanévtől.

Május 5-én a nagycsoportok ismerkedtek az iskolával, második osztályosok óráin vettek

részt.

Május 15-én rendeztük meg a családi Sportdélutánt, amelyet a rossz idő miatt benti

helyszínekre szerveztünk. Nagy sikert aratott így is az Íjászat, kosárlabdadobás, horgászat,

„póklabirintus”, „ovis sport totó”, ügyességi akadálypálya, stb.

Május 20-án a „Kengurul” görkorcsolya városi versenyen nagycsoportosaink 2., középső

csoportosaink 6. helyezést értek el.

Május 22-én, a nevelés nélküli munkanapon nevelőtestületünk ellátogatott az algyői

Szivárvány óvodába. A szakmai tapasztalatcsere, kötetlen beszélgetés, bepillantás az ott folyó

pedagógiai munkába tanulságos volt mindannyiunk számára.

Május 27-án gyógypedagógus hallgatók szociális érzékenyítő foglalkozást tartottak

nagycsoportosainknak.

Május 29-én néptánc foglalkozásra járó gyermekek Tanács Pista bácsi vezetésével nagy

sikerrel léptek fel az iskola művészeti gáláján. Ezen a délutánon az óvodában Gyermeknapi

játszódélutánt rendeztünk a Napocska és a Pöttyös labda csoportosoknak. Az ügyességi

játékokban, sokféle barkácsolásban, szüleikkel együtt vehettek részt a gyerekek. A leendő

kiscsoportosainkat is erre az alkalomra hívtuk meg ismerkedésre.

Június 5-án búcsúzott el óvodánktól a 23 nagycsoportosunk. Színvonalas műsorral zárták

le óvodai életüket.

Június 12-án a tanév befejezéseként csoportonként kirándulni mentek a gyermekek a

Söndör Tanyára, illetve Vadasparkba.

Az egész tanév során rendszeresen léptek fel külső előadóművészek, akik kulturális

életünket színesítették. (Truffaldino Bábszínház, Csiga Duó, Szegedi Mini Színház, Szegedi

Nemzeti Színház művészei, Hódmezővásárhelyi gyermekszínház, stb.)

Nagycsoportosaink több rajzpályázaton is szépen szerepeltek.

Kostyál Károly óvodapedagógusunk elvégezte gyakorlatvezető mentorpedagógus képzést.

Örömteli esemény számunkra, hogy május 4-én megszületett Gál Zita

óvodapedagógusunk második gyermeke. Két óvodapedagógusunk jelentkezett minősítésre,

egy pedig idén tölti fel portfólióját.

Óvodásaink közül 3 gyermek esetében szakértői vizsgálatra került sor, közülük 1 gyermek

sajátos nevelési igényű, kettő speciális fejlesztést igényelt.

Logopédiai fejlesztésben összesen 30 gyermek részesült. Úgy gondoljuk, hogy

mozgalmas, olykor „embertpróbáló”, de sikeres, és eredményes nevelési évet zártunk.

5. Művészeti iskolánk nevelő-oktató munkája (a beszámolót Zs. Sejtes Györgyi Készítette)

1. A művészeti ágak kiemelt feladatai

1.1. Képzőművészet:

„Fényjáték, tükröződés, fényreflexió” című országos rajzpályázat meghirdetése a

gyakorlóiskolák számára (a kiállítási anyag összegyűjtése, zsűrizése, oklevelek elkészítése, a

kiállítás anyagának összeállítása és rendezése a JATIK-ben).

Az ország 8 gyakorlóiskolájából több mint 107 rajz érkezett, 20 díjat és 22 dicsérő oklevelet

adtunk át. A díjátadón vendégül láttuk a pécsi, a bajai és a szegedi „kis ságváris” gyerekeket.

Külön öröm, hogy a szegedi Eli-Alps Lézeres Kutatóközpont szponzorálta a rendezvényt. A

díjakat Dr. Osvay Károly kutatási- technológiai igazgató adta át, aki meghívta az iskolát,

hogy az októberi irodamegnyitóra készüljenek a gyerekek rajzokkal.

1.2. Színművészet

1.2.1. Tanév végi bemutatók (Lásd: 1. melléklet)

22 bemutatót tartottak a szülők és érdeklődők számára a kollégák a művészeti hét keretében

(Albert Mónika 5, Héger Anita és Csiszárné Kaszala Krisztina 4, Gyuris Edit 3, Martonné

Lányi Anikó és Belájszki Nevenka 2, Sárvári Tünde és Tóth-Kocsis Csilla 1 előadással

készült.)

1.2.3. "Lesewurm" Országos Német Nyelvi Szövegértési Verseny – országos 1.- Gyuris

Edit tanítványai

1.2.4. Országos Általános Iskolai Tanulmányi Verseny megyei helyezések - Gyuris Edit

tanítványai (Lásd: 5. mell.)

1.3. Táncművészet

1.3.1. Az V. Országos Tanulmányi Verseny megrendezése 1 millió Ft-os költségvetéssel.

A verseny meghirdetője és fő támogatója: Emberi Erőforrás Minisztérium

Főszervező: Oktatási Hivatal A verseny rendezője: iskolánk

Az ország 12 iskolájából 193 táncos érkezett Szegedre. 32 kolléga vett részt a

nevelőtestületből a szervezési munkálatokban. (Lásd: 2. melléklet)

1.3.2. Részvétel a Gyakorlóiskolák Országos Táncművészeti Fesztiválján Egerben (16 fő)

1.4. Zeneművészet

1.4.1. Megyei Éneklő Ifjúság Hangverseny Bárdos (76 fő) és Bartók kórus (78 fő)

1.4.2. Kórustáborok Bárdos (67 fő)- Baks és Bartók kórus (72 fő) - Szarvas

1.4.3. II. Dalos ünnep Eger Bartók kórus 50 fő

1.5. A színművészeti ág idegen nyelvi drámaosztályaiban az innováció eredményeit

áttekintve felmenő rendszerben bevezetjük a heti hat idegen nyelvi órát. Ennek

megfelelően a Pedagógiai programot módosítanunk kellett ebben az évben is.

Kiemelt területünk a folyamatosan magas szintű szakmai munka végzése, ennek ellenőrzése,

értékelése a művészeti hét keretében. Az iskolavezetés célul tűzte ki, hogy a zongora- és

furulyavizsgákon, valamint a színművészeti ág bemutató-előadásain jelen lesz. A

zeneművészeti ág összes vizsgáján (zongora 7, furulya 4 Lásd. 3. sz. melléklet) jelen volt

Sejtes Györgyi igazgatóhelyettes, a zongoravizsgákon Siposné Csendes Éva munkaközösség-

vezető. A növendékek előadásain látszott az egész éves kitartó munka, a részletes egyéni

értékelést a kollégákkal megbeszéltük. Minden tanár kollégám elege tett a tőle már

megszokott elvárásoknak. Az félévi meghallgatáshoz képest az év végi vizsgák jól, és

színvonalasan sikerültek. A kollégák és tanítványaik minden tőlük telhetőt megtettek a jó

teljesítmény érdekében.

A színművészeti ág záróelőadásaira (angol, német színjáték) a kollégák kiválóan

felkészítették a gyerekeket. Egyik-másik előadás a művészeti gálán is megállná a helyét. 4-4

órát látogatott Tóth-Kocsis Csilla és Sárvári Tünde, 2-2 órát Kovács Sándorné és Ravasz

Viktória öt órát Sejtes Györgyi (Lásd. 1. sz. melléklet) A vizsgaelőadások célja az is, hogy a

szülőknek bemutassák a gyerekek az éves munkát. A szülők igen érdeklődőek, szinte teljes

létszámmal képviseltették magukat az előadásokon. Köszönet minden kollégának a

színvonalas munkáért

2. Az iskola statisztikai adatai (Részletesen Lásd: 4. melléklet)

2.1. Csoportszámok

Minden idők legmagasabb csoportszámával, 82 csoporttal dolgoztunk ebben a tanévben. Az

előző tanévhez képest 7 %-os emelkedés.

Művészeti ágak

25

Ebből:

zene

sz-k. ek1-2 4

sz-k. 10

zongora 7

furulya 4

képző 21

Ebből:

képző EK1-1. 4

grafika-festészet 8

grafika 7

festészet 1

kézműves 1

tánc 14

Ebből:

balett 1

modern tánc 2

néptánc 4

előképző 1

társastánc 4

22

Ebből:

szín

angol EK1-2. 4

német EK1-2. 4

magyar színjáték 1

német színjáték 5

angol színjáték 8

Össz.csoport 82

2.2. Létszámok

Nem csak a csoportok száma, hanem a létszámunk is emelkedett. 1164 növendékkel zártuk a

tanévet.

Művészeti ág Összlétszám Változás a 2013-2014-es tanévhez képest

Zeneművészet 397 1 %-os emelkedés

Képző-és iparművészet 283 3 %-os emelkedés

Szín- és bábművészet 306 10 %-os emelkedés

Táncművészet 178 12 %-os csökkenés

A táncművészeti ág létszámcsökkenésének oka, hogy a túljelentkezés megszüntetése

érdekében kevesebb „külsős” gyereket vettünk fel az idén.

A jelentkezésekkel, létszámokkal kapcsolatos adminisztratív munka zökkenőmentesen zajlott

a tanévben, ezért köszönet illeti Ábrahám Edinát.

3. A nevelő, oktató munka személyi feltételei

31 pedagógus tanított valamilyen művészeti tárgyat. Kálmán Zita és Molnár Zsolt

gyakornokként kapcsolódtak a munkába. Mentoraik Lengyel Dominika és Sejbenné Miklós

Edit elismerően szóltak eddigi tevékenységükről.

Mátó Éva, Domsa Sorin, Nagy Szilvia óraadóként, Pintér Attila és Pleskó Lajos

részmunkaidősként dolgozott ebben a tanévben.

3.1. Nevelőtestület

Képző-és

iparművészet

Színművészet

Táncművészet

Zeneművészet

Tszvez.:

Sejbenné M. Edit

Chabrecsek Terézia.

Jancsákné Majzik

Andrea

Molnár Zsolt

Nagy Szilvia

Pataj Klára

Annusné Nagy

Rózsa*

Beke Ferenc *

Kuspi Zsolt *

Tszvez.:

Gyuris Edit

Albert Mónika

Belájszki Nevenka

Csiszárné Kaszala

Krisztina

Héger Anita

Martonné Lányi

Anikó

Sárvári Tünde

Tóth-Kocsis Csilla

Tszvez.:

Nógrádiné Nóvé

Zsuzsa

Mátó Éva

Domsa Sorin

Tanács István

MKvez.:

Siposné Csendes Éva

Diamant Ágnes

Dobcsányi László

Lázár Zita

Lengyel Dominika

Kempf Attila

Nagy Ildikó

Nánai Mária

Oláh Piroska

Pintér Attila

Pleskó Lajos

Sipos Géza

Varga Ákos

Annusné Nagy Rózsa*, Beke Ferenc * , Kuspi Zsolt * országosan is egyedülálló tantárgyat

(számítógépes grafikát) oktattak, amit a művészeti óraszámon felül biztosított az iskola

A képző- és iparművészeti, zene- és táncművészeti ágakon a végzettségek megfelelőek voltak.

A színjáték tanszakon gondot okozott a végzettség, mivel az oktatáshoz tanítói vagy tanári, ill.

drámapedagógusi végzettség szükséges. A speciális tanszakok miatt (angol nyelvi, német

nyelvi dráma) a nyelvismeret is elengedhetetlen. A tanárok beiskolázása folyamatos.

3.2. Továbbtanulás

3.3.1. Képzőművészet

Molnár Zsolt

- Állampolgári nevelés és kompetenciafejlesztés az általános és középiskolában (15 órás

képzés)

- Pedagógusok felkészítése a tanfelügyeleti ellenőrzésre és a pedagógusminősítési eljárásban

való részvételre (10 órás képzés)

- Mentorháló 2. 0 program keretében „Együtt könnyebb”, Útmutató a személyiségközpontú

mentormunkához

Jancsákné Majzik Andrea és Sejbenné Miklós Edit:

„Együtt könnyebb” - Útmutató a személyiségközpontú mentormunkához Műhelymunka a

Mentorháló 2.0 program keretében

3.2.1. Színművészet

Egyre több nyelvszakos kolléga szerez drámapedagógus végzettséget. Martonné Lányi Anikó

júniusban szerez ilyen irányú képesítést. A 2014/2015. tanévben tanévben Albert Mónika és

Csiszárné Kaszala Krisztina kezdték meg tanulmányaikat a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző

Főiskolai Kara által meghirdetett pedagógus szakvizsgát is adó képzésen drámapedagógus

szakirányon, előreláthatólag 2017 júniusában szereznek diplomát.

-A tanév során több alkalommal vettek részt a könyvkiadók szervezésében rendezett

továbbképzéseken, módszertani napokon. (Grimm Kiadó, Hueber Kiadó)

- Csiszárné Kaszala Krisztina Burnout – Kiégés szindróma továbbképzésen volt.

3.2.2. Zeneművészet

Nagy Ildikó, Oláh Piroska és Varga Ákos elkezdték a KÖVI mentorpedagógus, pedagógus-

szakvizsgára felkészítő szakirányú , 4 féléves továbbképzését.

Nánai Mária Intézményi stratégia az iskolai agresszió kezelésére és megelőzésére pedagógus-

szakvizsgára felkészítő két féléves szakirányú továbbképzést végez.

Lázár Zita az Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Népi gyermekjátékok, néptánctanár és

hagyományismeret oktató posztgraduális szakirányú továbbképzésén vesz részt.

3.3 Az ebben a tanévben megszerzett szakképesítések, végzettségek

Színművészet

- 2015 júniusában államvizsgázik és ez által drámapedagógus szakképzettséget szerez

Martonné Lányi Anikó némettanár.

4. Életpályamodell

4.1. Képzőművészet

- Ped. I. minősítő eljárásra jelentkezett, Molnár Zsolt (a portfoliót beadta 2014. november 30,

sajnos a minősítése még nem történt meg)

- Ped. II.minősítő eljárásra jelentkezett Sejbenné Miklós Edit, Chabrecsek Terézia,

Ped.II.Jancsákné Majzik Andrea a portfóliót beadta 2014.november 30 (A minősítő vizsgára

még nem került sor)

- ELTE pilot mesterprogram:

Chabrecsek Terézia: A Rajz és vizuális kultúra / képalkotó eljárások tantárgyi

integrációja, (tantervének, tanmenetének kidolgozása); innovátor profil

Pataj Klára: A „Vizuális alkotógyakorlat” című tantárgy módszertani megújítása 2016.

január 1-től. Az első évfolyamtól a projektrendszerű oktatás bevezetése, az első két év

programjának részletes kidolgozása; innovátor profil

-Az életpályamodell a pályakezdő tanároknak előrelépési lehetőségeket, távlatot, jövőképet

ad. Molnár Zsolt 2. éve gyakornok iskolánkban, mentora Sejbenné Miklós Edit. Mentorálási

terv alapján végzik a munkát, mely tartalmazza az óralátogatások idejét, a gyakornok

felkészítését, a megbeszélések idejét és tartalmát. Az életpálya modell mindenkire nézve

egységes bevezetése (mindenki a Ped. I,-be került) az idősebb korosztálynak nem kedvez. Az

idősebb generációt így óhatatlanul kitaszítottá tette a rendszer, különös tekintettel arra, hogy a

többség elvégezte azokat az iskolákat, tanfolyamokat, amik a munkaköre ellátásához

szükségesek voltak. Akik jelentkeztek szakmai minősítésre, sajnos azok sem kerültek időben

sorra.

4.2. Színművészet

- A rendkívüli eljárás keretében Belájszki Nevenka és Sárvári Tünde töltötték fel a

portfóliójukat 2014. április 30-ig, ezért 2015. január 1-je óta átmenetileg a Pedagógus II.

fokozatba kerültek.

- A 2016. évi minősítésre jelentkezett Sárvári Tünde átmenetileg Pedagógus II. fokozatba

sorolt kolléga.

- Belájszki Nevenkának és Sárvári Tündének lehetősége nyílt arra, hogy az ELTE

pilotprogram keretében pályázzon a mesterpedagógus, illetve kutatótanár fokozat szerzésére.

4.3. Zeneművészet

-Dobcsányi László mesterpedagógus lett.

-Siposné Csendes Éva a Ped. II. fokozatba került, a teljes portfólióját beadta.

-Siposné Csendes Éva felkerült a szaktanácsadói névjegyzékbe az „Alapfokú

művészetoktatás” szakterületre.

-Siposné Csendes Éva az ELTE pilotprogramjába bekapcsolódott. Mesterprogramjának a

címe: Tehetséggondozó művészeti nevelés a kórusmuzsikában. A választott profil: Innovátor

-Diamant Ágnes Ped. II. fokozatba került és SZT 004758 számmal felkerült a szaktanácsadói

névjegyzékbe, a „Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának

segítése” szakterületre. A TÁMOP 3. 1. 5. /12-2012-0001 Pedagógusképzés támogatása című

projekt keretében

-Diamant Ágnes részt vett az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által szervezett „Komplex

művészeti nevelés-oktatás program tervezése és megvalósítása”című műhelymunkában.

-Lengyel Dominika és Nagy Ildikó jelentkezett a Ped. II. fokozathoz minősítő eljárásban való

részvételre.

-Lázár Zita gyakornoki portfólióját novemberben beadta, a minősítési eljárásba bekerült.

-A többi tanár a Pedagógus I. fokozatban lépett.

5. A nevelő, oktató munka tárgyi feltételei

5.1. Terembeosztás

5.1.1. Képzőművészet

Nehézkes az alsós termekben szervezett rajzórák tartása, mivel a termekben nincs vízcsap.

5.1.2. Színművészet

A drámafoglalkozások egy része a drámateremben kap helyet, a többi a nyelvi termekben, az

alsós,- és felsős osztálytermekben. Azért, hogy mindenkinek legyen lehetősége nagyobb

teremben is tanítani, félévente cserélnek termet a csoportok. A tantermeket minden

alkalommal át kell rendezni a szaktanároknak, ami nagyon idő- és erőigényes, és a kicsik nem

is tudnak ebben segíteni. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az alsós termekben a padokban

tárolják a gyerekek a felszerelésüket, így néha emberfeletti munka átrendezni a termet. A

drámaterem kicsi, szűk a hely, a színpadot nem lehet nyitva hagyni, pedig a színjátszóknál

lenne erre igény.

6. Az éves szakmai munka

6.1. Fellépések, kiállítások, bemutatók (iskolai és iskolán kívüli programok)

6.1.1. Képzőművészet

- Bemutatótanítást tartottak az óvodásoknak Mikulás napi nyílt napon: Jancsákné Majzik

Andrea, Pataj Klára .

- A 2.d osztály fél csoportjával bemutatóórát tartott szerb vendégeknek, valamint a

Romatanoda felkérésére két kézműves foglalkozást vezetett Jancsákné Majzik Andrea.

- Az Állati jó nap keretében foglalkozást tartottak Jancsákné Majzik Andrea és Chabrecsek

Terézia.

- Minden iskolai rendezvényhez kapcsolódtak kiállítással az éves munkaterv szerint:

A nemzetközi vándor rajzkiállítás és pályázat cseh anyagának bemutatása „Az élet

tánca”címmel a folyósokon (nov.)

A karácsonyi ünnepség dekorációjának elkészítése a tornateremben (dec.)

Karácsonyi üdvözlőkártya és meghívó késztése – Chabrecsek Terézia(dec.)

Az V. Országos Társastánc Verseny emblémájának, plakátjának, okleveleinek

tervezése és elkészítése,a helyszínének díszítése (jan.)

Nyílt hét rendezvényéhez kapcsolódva kiállítás a folyósokon (dec.)

- Mikulás napi bemutatófoglalkozás óvodásoknak

- Városi meseillusztrációs verseny hirdetése óvodások részére (febr.) és a kiállítás rendezése

- A leendő elsősök játékos képességvizsgálata (ápr.)

6.1.2. Táncművészet

- A néptáncosok a témahéten bemutatót tartottak az iskolaudvaron.

- Az óvodások felléptek a Pedagógus napi ünnepségen.

- Félévi és év végi bemutatóórákat tartottak a táncos kollégák az érdeklődő szülők számára.

-Társas táncosaink több városi rendezvényen (Gyermekkarácsony, Zrínyi Ilona Matematika

Verseny díjkiosztója) képviselték iskolánkat.

-Művészeti iskolásaink bemutatóit a szülők figyelemmel kísérik (minden fellépésen ott

vannak). Támogatásuk (vasalt ruha, smink, frizura) sokat segíti munkánkat.

6.1.3. Színművészet

- Héger Anita és Belájszki Nevenka angolból, Gyuris Edit és Sárvári Tünde pedig németből

tartott nagy sikerű foglakozást a leendő elsősöknek. Párokban és ebben a formában jól

működött a bemutató, bár 4 alkalommal 20 perces foglalkozást tartani 20-25 óvodás számára

erőt próbáló helyzet.

-A tanév során két alkalommal módszertani tapasztalatcserét, módszertani ötletbörzét

szerveztek a kollégák Mozgásos játékok az idegen nyelv órán, Szókincsfejlesztő játékok a

nyelvórán. A játékgyűjteményeket nyomtatott formában minden kolléga megkapta, hogy

munkája során hasznosíthassa az ötletbörzén hallottakat.

6.1.4. Zeneművészet

- 4 napos kórustábor Bakson (Bárdos kórus)

- 4 napos kórustábor Szarvason (Bartók kórus)

- Rajzverseny eredményhirdetésén szereplés (8.c Siposné csendes Éva)

- Zrínyi matematikaverseny eredményhirdetésén szereplés (AGÓRA Siposné csendes Éva)

- Az EU Parlament elnökének fogadásán szereplés (Bartók kórus)

- A Szegedi Szakmai napokon bemutatóóra megtartása (Diamant Ágnes)

- A Szegedi Szakmai napokon részvétel (Siposné Csendes Éva)

- A Gyakorlóiskolák kórusainak Országos Találkozóján részvétel és szereplések (Siposné

Csendes Éva)

- A Szegedi Daloló Napon szereplés, koszorúzás (Bárdos és Bartók kórus)

- Az iskolánk Művészeti Gálaműsorán szereplés /Bárdos és Bartók kórus/

- SZTE Pedagógus napon szereplés (6.c Diamant Ágnes)

- Egyéb közösségépítő tevékenységek: karácsonyi hangversenyek, családi tanévzáró

rendezvények…

6.2. A művészeti hét

„Én, én a fény szerelmese vagyok!

Üdvözlégy fölkelő fény!

Üdvözlégy fényes, fiatal világ! „

(Sík Sándor: Virradat a Vágon)

Az idei évben is a hagyományok szellemében Szegedhez kötődő „A fény éve a Napfény

Városában” című rendezvénysorozatot szerveztük meg. Választásunkat az motiválta, hogy

növendékeinkhez a művészet eszközeivel szerettük volna közelebb vinni azt a gondolatot,

mely szerint a természetes fényforrások közül a legfontosabb, az életünk melegét-fényét adó

Nap. A „szegedi” művészek közül sok köszöntötte ujjongva a felkelő napot egy-egy

alkotásában.

A témához kapcsolódóan olyan kulturális eseményt szerveztünk, amely az iskolánál nagyobb

közösséget érint, és minden művészeti águnk megmutatta magát.

A művészeti rendezvénysorozat ideje: 2015. május 20--június 12-ig.

A rendezvénysorozat helyszínei:

- SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Szeged, Boldogasszony sgt. 8.

- SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ, Szeged, Ady tér 10.

Minden évben megrendezzük – hagyományaink alapján – a Tavaszi Művészeti Estet (Lásd: 6.

melléklet). Az idei tanév kiemelt rendezvénye a 2015. május 29-én rendezett Tavaszi

Művészeti Est volt a JATIK-ben. Az idén a támogatott intézmény diákjaiból (240 fő) alakult

két kórus (Bárdos és Bartók kórus), valamint táncosok (250 fő a városi ált. iskolákból

hozzánk művészeti iskolába járó diákok), zongoristák, furulyások és színjátszók léptek fel a

rendezvényen. Ezen alkalommal mutattuk be a szülőknek, a város művészeti iskoláinak, a

többi gyereknek, az iskola pedagógusainak és az érdeklődőknek az éves munka eredményét.

A rendezvény fővédnöke prof. dr. Karsai Krisztina oktatási rektorhelyettes, védnöke dr. Marsi

István dékán volt.

A képzőművészet napja május 29-én volt a JATIK-ben, ahová alkotó munkára hívtuk a

gyerekeket. A „Fényjáték, tükröződés, fényreflexió” című kiállítás megnyitójára invitáltuk az

érdeklődőket. Az alkotásoknak azt kellett tükrözniük, hogy megérkezett a tavasz fényeivel.

Beszínezte a világot, millió színszikrára, tünékeny csillanásokká bontotta a hullámzó vizet. A

fény tükröződik az üvegfelületen, az esőcseppben, a tekintetünkben. A fény játszik a

színekkel, életre kelti a magot, megsimogatja a virágszirmot. A kis alkotóknak azt kellett

megmutatniuk, hogy mit jelent számukra a fény.

Június 2-8-ig hangszeres bemutatók voltak az iskolában. Felléptek zongora és furulya

tanszakos növendékeink.

A dráma hetére (május 29- június 5-ig) angol, német nyelvű nyílt órákkal készültek a

gyerekek. A színjátszó művészeti ág 22 csoporttal működik, 21 idegen nyelvű és egy magyar

nyelvű csoport munkálkodik. Az idegen nyelvű csoportban 6-14 éves korú gyerekekkel

foglalkoznak a tanárok. A csoportok év közben drámaórán, beszéd és mozgásfejlesztő órán,

valamint vers-és pózamondás című órákon vettek részt. Ezeken a foglakozásokon széleskörű

készség és képességfejlesztés folyt. Az itt megszerzett tudásukról és fejlődésükről ezek a

nyilvános fellépések adtak képet mind a szülők, mind a kollégák és az iskola vezetősége

számára.

6.3. Észrevételek a tanórai munkához

6.3.1. Képzőművészet

A csoportokban problémamentesen folyt az oktatás. Sokféle változatos tevékenységgel

ismerkedtek a tanulók.

6.3.2. Színművészet

Közös vélemény, hogy a gyerekek nagyon ügyesek, élvezik a drámaórákat, a

vizsgadarabokra, bemutatókra lelkesen készülnek. Néhány csoportnál azonban magatartási

problémákról is beszámoltak a kolléganők, ami nehezíti a munkát.

A hétórás drámaosztály jobban működik egy kézben. A tanulók nyelvileg is kiemelkedően jól

fejlődnek, ami motiválja őket, és a drámaórán nyújtott teljesítményük is kimagasló.

Az idei versenyeken elért eredmények azt tükrözik, hogy az emelt szintű idegennyelv-

oktatás és a drámajáték ötvözése hatékony, hiszen a tanulócsoportok a drámajáték, vers- és

prózamondás, beszéd- és mozgásgyakorlatok alkalmazásával, valamint a kommunikatív

nyelvoktatási módszernek megfelelő hagyományos nyelvórai keretek között

- fejlesztik az idegen nyelvi kommunikatív és interkulturális kompetenciájukat,

- adottságaiknak és képességeiknek megfelelően, különböző dramatikus tevékenységformákon,

képességfejlesztő gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejlesztik érzelmi,

értelmi, szociális és fizikai képességeiket, készségeiket,

- az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül fejlesztik szociális kompetenciájukat

- gazdagítják önkifejezési formáikat

- elsajátítják, hogyan lehet beszédük oldottabb, természetes, érthető és élvezhető mind a

mindennapi kommunikációban, mind pedig dramatikus és színpadi munkájukban egyaránt.

A magyar nyelvű színjátszó csoportban sok az ügyes gyerek, de a csoport összetétele évről

évre változik, ami nehezíti a folyamatos munkát.

6.3.3. Táncművészet

Táncosainkra általánosságban jellemző, hogy az órákon pontosan részt vesznek,

fegyelmezetten dolgoznak. Az újdonságokra nyitottak, az új koreográfiákat örömmel

fogadják, a fárasztó órai munkában szívesen részt vesznek, lelkesen készülnek a bemutatókra

és a versenyekre.

7. Egyéb észrevételek, javaslatok, kérések

7.1. Képzőművészet

- Szükség lenne a Rajz 2. teremben egy új vetítővászonra.

- A leendő elsősök játékos képességvizsgálatát valamelyik rajzteremben szervezzük meg a

jövőben.

- Egy osztálynyi múzeumi belépőt vásárlására lenne szükség.

7.2. Színművészet

- A bemutatóórák ebben a formában egyre nehezebbek (sok csoport, helyszűke, a darabok

rögzítése). Megoldás lehet a közös produkció a művészeti gálán. Szükséges lenne egy-egy

kerettörténet német és angol nyelvből.

- Kérés: az óvodánkban a német nyelvi foglakozás indítása.

- A drámaterem a hely szűke miatt nem igazán alkalmas a foglakozások tartására. Megoldást

kellene találni a problémára.

- A jelmeztár bővítése lehetséges. A jelmezekhez szükséges tervek elkészítése, az anyagok

kiválasztása után megkezdődhet a beszerzés, varratás.

- Pap Anita kinevezését az iskolavezetés támogatja, drámapedagógusi szakvizsga

megszerzésére irányuló továbbtanulási szándéka illeszkedik az intézményi stratégiába.

7.3. Táncművészet

- A nagytornateremben a mobiltükrök zárható tárolását meg kellene oldani.

- A tanulók órai munkájának elemzéséhez szükség lenne egy kamerára.

- Egy-egy bemutatóórával szívesen csatlakoznak a táncosok a nyílt hét programjához.

7.4. Zeneművészet

- A kóruspróbák időpontjában az ének-zene szaktantermen kívül a szólampróbák

megvalósítása érdekében szükség lenne egy szabad teremre a Bárdos kórusnak.

- Még egy állandó zongoraterem hiányzik, és zongoraszékek beszerzése is szükséges.

- A furulyaórákhoz szükség van kottatartóra és a kottatár bővítésére. A tanszaknak magnóra

is szükség lenne.

- A gálán tanárok, szülők, diákok együttes fellépését szeretnék a zenész kollégák..

- Az iskola honlapjának naprakész működése szükséges.

A hagyományok ápolásának közös jellemzője értékközvetítő és értékőrző mivoltuk, továbbá

az, hogy aktív befogadásra, sőt alkotásra késztetnek. A művészetek egyaránt fejlesztik a

teremtés és a létrehozás, valamint a megismerés, a befogadás és a művészettel való élés

képességeit. Programjaink célja, hogy nevelőszerepükkel egymás hatását erősítsék, sajátos

kifejezőeszközeikkel a megismerés, a kommunikáció összetett formáiról olyan élményszerű

tapasztalatokat, ismereteket adjanak, amelyek nagyban hozzájárulnak a különböző képességek

fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához. A különböző művészeti területekkel

összefüggő gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek élményszerűvé, a

tanulók sajátjává váljanak, segítsék a mélyebb bevésődést. Célunk a gyerekek képességének

fejlesztése, a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapítása, az esztétikai fogékonyság, a fantázia,

az érzékenység fokozása. A művészeti örökség megismertetésével a művészeti nevelés

segítséget nyújt a fiataloknak, hogy saját koruk kultúrájában eligazodjanak, felismerjék és

becsüljék a ma születő értékeket is.

8. Jövő évi terv

„Együtt könnyebb!”- az év mottója a ritmus jegyében

A művészeti iskolai munka a hagyományoknak megfelelően kiegyensúlyozott, eredményes

volt. Köszönet ezért minden kollégának.

A beszámolót a tanszakvezetők (Gyuris Edit, Nógrádi Nóvé Zsuzsa, Sejbenné Miklós Edit,

Siposné Csendes Éva), valamint Ábrahám Edina segítségével készítettem. Köszönöm a

munkájukat!

6. Versenyeredményeink: a beszámoló mellékleteként szerepelnek

Tisztelt Kollégák! A beszámolóban nem törekedhettem teljességre, ezért kérlek

benneteket, egészítsétek ki a beszámolót, vitassuk meg, majd fogadjuk el. Köszönöm

Mindannyitok egész éves odaadó munkáját!

Szeged, 2015. június 18.

Bácsi János

gyakorlóiskolai igazgató