Bevezetés Apolgári Anyagi Jogba II

7/21/2019 Bevezetés Apolgári Anyagi Jogba II.

http://slidepdf.com/reader/full/bevezetes-apolgari-anyagi-jogba-ii 1/23

1

KÖTELMI JOG Kötelmek

1. Fogalom:

A kötelem meghatározott személyek között létrejövő olyan mellérendelt jogviszony,

amelyben államilag kikényszeríthető kötelezettség keletkezik egy szolgáltatás teljesítésére és jogosultság ennek követelésére.

A kötelemi jellegű jogviszony jellemzői- relatív szerkezet: a jogosult és a kötelezett egyaránt nevesítve van

- pozitív tartalom (főszabály szerint): a kötelezettség főszabály szerint valamilyenaktív magatartás tanúsításának a kötelezettségét jelenti. Ez a kötelezettség lehet:

o valamit adni. (pl. adásvételnél a dolog átadása)

o valamit tenni. (pl. vállalkozási szerződésnél a dolog elkészítése)

o helytállni (pl. biztosítási szerződésnél a biztosító)

o

valamit tűrni köteles. (pl. a bérbeadó nyilván köteles tűrni, hogy a bérlő abérleti szerződés tárgyát használja)

- állami kikényszeríthetőség: ha a jogviszony kötelezettje nem teljesít, akkor a jogosult bírósághoz fordulhat.

2. A kötelem keletkeztető tények Kötelem keletkezhet különösen szerződésből, károkozásból, személyiségi, dologi vagy más

jog megsértéséből, egyoldalú jognyilatkozatból. (Egyoldalú jognyilatkozatból jogszabálybanmeghatározott esetekben, pl.: vételi jog)

3. Csonka kötelmek

Ezek a kötelmi jogviszonyokhoz hasonló jogviszonyok, ám mégsem sorolhatók a kötelmi jogviszonyok közé, mert bár ugyan jellemző rájuk a

- relatív szerkezet és a

- pozitív tartalom, de

- nem kapcsolódik hozzájuk az állami kikényszeríthetőség. Az állam közömbös e jogviszonyokkal szemben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a jogviszonyok

jogszabályba ütköznének. Azaz az e jogviszonyokból eredő követelések jogos

követelések , ha a kötelezett önként teljesít, és később „rájön”, hogy államilag nem lettvolna kikényszeríthető a követelés, akkor a teljesítést nem követelheti vissza erre

hivatkozva. Ha viszont nem teljesít a kötelezett, akkor a jogosult nem fordulhat bírósághoz annak érdekében, hogy érvényesíteni tudja a követelését. Éppen ezért

nevezzük ezeket a jogviszonyokat csonka kötelmeknek , mert a kötelmi jogviszonyhárom jellemzői közül egy hiányzik belőlük.

Ide tartozik:

A. Természetes kötelmek: ezek a keletkezésétől fogva csonka kötelmek, a bíróság ezthivatalból észleli(vagy legalább is észlelnie kell) és a keresetet elutasítja. Ide tartozik:

- a játékból vagy fogadásból eredő követelést, kivéve, ha a játékot vagy fogadásthatósági engedély alapján bonyolítják le;

- a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelést; - amit a törvény ilyennek minősít

B. Elévült kötelmek: ez a keletkezés pillanatától kezdve az elévülési idő leteltéigkikényszeríthető jogviszony, ám az időmúlás következtében elveszíti az állami



2

kikényszeríthetőségét. Ezt viszont a bíróság hivatalból nem veszi figyelembe, csak

kifogásként lehet az elévülésre hivatkozni.

Szerződések

I. Fogalom: A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelybőlkötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

II. A szerződésekre vonatkozó alapelvek

1. A szerződéses szabadság elve: ez négy dolgot is magában foglal.- szerződéskötési szabadság: mindenki szabadon döntheti el, hogy akar -e szerződést

kötni, vagy sem. Főszabály szerint senkit nem lehet kötelezni arra, hogy szerződéstkössön, ill. senkit nem lehet megakadályozni egy szerződés megkötésében.

- partnerválasztás szabadsága: mindenki szabadon döntheti el, hogy kivel kívánszerződést kötni. Bizonyos esetekben azonban ennek lehetnek korlátai. (pl. a biztosítási

szerződésnél) - típusszabadság: alapvetően „bármilyen” típusú szerződést köthetnek a felek. A Ptk.

nevesíti a leggyakoribb szerződési formákat, de ez nem jelenti azt, hogy kizárólag ezekközül valamelyiket köthetnék meg a felek ( Ráadásul a Ptk. által felsorolt szerződésekegyes elemeinek keverésére is lehetősége van a feleknek.

- tartalom szabad meghatározása: a felek főszabály szerint szabadon határozhatják megszerződésük tartalmát. Ennek során el is térhetnek a Ptk. szabályaitól. Csak akkor leszneka Ptk. szabályai irányadóak a felek szerződésére, ha a felek másként nem rendelkeznek.(De előfordulnak kötelez rendelkezések is, amelyektől a felek nem térhetnek el.)

2. Visszterhesség elve: -

visszterhesség azt jelenti, hogy a szolgáltatással szemben ellenszolgáltatás áll - ingyenesség: a szolgáltatással szemben a másik félnek nem kell ellenszolgáltatást

nyújtania

- Vannak olyan szerződések, amelyek

o fogalmilag visszterhesek (pl. adásvételi szerződés)

o fogalmilag ingyenesek ( pl. az ajándékozási szerződés)

o ingyenes és visszterhes formában is előfordulhatnak (pl. megbízási szerződés):ezeknél, ha felek nem rendelkeztek a visszterhesség, ingyenesség kérdéséről, akkor aszerződést a visszterhesség elve alapján visszterhesnek kell tekinteni, vagyis a félnek anyújtott szolgáltatással szemben ellenszolgáltatást kell nyújtania (kivétel, ha a

körülményekből más következik)

3. Együttműködési kötelezettség elve: - felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél,

fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást aszerződést érintő lényeges körülményekről.

III. A szerződés létrejötte

- A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnekminősített kérdésekben való megállapodása szükséges

Lényeges kérdés: - felek személye



3

- szolgáltatás - ellenszolgáltatás

Lényegesnek minősített kérdés: - bármelyik vagy mindegyik fél által olyan lényegesnek minősített kérdés, amelyben

való megállapodás hiányában nem kívánja megkötni a szerződést. Ezt kifejezetten kikell jelentenie az adott félnek.

A szerződés létrejöttének mechanizmusa: - Két jognyilatkozatra van szükség, ez az ajánlat és az elfogadó nyilatkozat.- A jognyilatkozat: joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat.- A jognyilatkozat hatályosulása:

o A jelenlevők között tett jognyilatkozat nyomban hatályossá válik. (Jelenlévőkközött tett a jognyilatkozat abban az esetben, ha a jognyilatkozat tartalmáról acímzett annak megtételével egyidejűleg tudomást szerez. Pl.: személyes jelenlét,telefon, skype)

o

A távollevők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válikhatályossá.

o A ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a címzett tudomásszerzésével válikhatályossá.

o A nem címzett jognyilatkozat megtételével válik hatályossá.

a) Ajánlat (ajánlattétel): ez indítja el a szerződéskötés folyamatát: az egyik fél szerződéstkíván kötni a másikkal, ezért felvázolja a nyilatkozatában (az ajánlatában), hogy milyen

feltételekkel kívánja a szerződést megkötni.Az ajánlat megtételének következménye az ajánlati kötöttség. Ez azt jelenti, hogy az

ajánlattevő egy bizonyos ideig kötve van a nyilatkozatához, vagyis nem léphet vissza tőle.Az ajánlati kötöttség szerepe az, hogy ha az ajánlati kötöttség ideje alatt az elfogadónyilatkozat megérkezik, a szerződés minden egyéb jogcselekmény nélkül létrejön.

Az ajánlati kötöttség időtartama: e tekintetben kétféle eset lehetséges- Az ajánlati kötöttség ideje az ajánlat hatályossá válásával veszi kezdetét. - vége:

o Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja. o Ha az a jánlattevő kötöttségének idejét nem határozza meg, az ajánlati

kötöttség megszűnik jelenlevők között tett ajánlat esetén, ha a másik fél az ajánlatot

késedelem nélkül el nem fogadja;

távollevők között tett ajánlat esetén annak az időnek azelteltével, amelyen belül az ajánlattevő a válasz megérkezését rendeskörülmények között várhatta; ( pl. levélben küldte el az egyik az ajánlatot, azt

kell nézni, hogy a válasz ugyanilyen formában, azaz levélben elküldve mennyi

idő alatt érhet vissza. Ez egy szimpla levél esetén két nap. A válasz várható

megérkezési ideje tehát kiegészül a megfontolási idővel)

o a másik fél általi visszautasítással.

b) A másik fél háromféleképpen reagálhat az ajánlatra: - elfogadó nyilatkozatot tehet:Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező

jognyilatkozattal lehet elfogadni.



4

- elutasító nyilatkozatot tehet: azaz elutasítja az ajánlattevő ajánlatát, ekkor aszerződés nem jön létre, hiszen azért utasítja el az ajánlatot a másik fél, mert nem akarszerződést kötni.

- új ajánlatot tehet: Az ajánlattól lényeges kérdésben eltérő tartalmú elfogadást újajánlatnak kell tekinteni. Erre akkor kerül sor, ha a fél akar szerződést kötni, de más

feltételekkel. (Ez folytatódhat a végtelenségig, ez az alkufolyamat.)

A szerződés létrejöttének időpontja - A szerződés akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat hatályossá válik.

A szerződés létrejöttének helye - Ha az ajánlat megtételére és az elfogadásra ugyanazon a helyen kerül sor, a

szerződéskötés helye a jognyilatkozatok megtételének helye. - A szerződéskötés helye egyebekben az ajánlattevő székhelye, természetes személy

esetén lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye.

Szerződés alakisága, szerződés formája: - a felek a forma szempontjából is szabadon dönthetnek arról, hogy milyen formában

kívánják megkötni: o szóban

o írásban

o ráutaló magatartással

1. Szóbeli:- szóbeli megállapodásnak is kötőereje van

- ha konszenzus van létrejön a szerződés - gond a reprodukálhatóság: nehezen bizonyítható utólag

2. Írásbeli: - vagy a felek döntenek az írásbeliség mellett, vagy a jogszabály írja elő

okirat fajták: a, magánokirat

- a.1: egyszerű magánokirat o a fél a nem saját kezűleg írt okiratot aláírja

o egyszerű aláírással ellátott elektronikus okirat (amennyiben a jogszabály szövegében az áll, hogy írásba kell foglalni, elegendő azegyszerű magánokirat)

-

a.2: minősített vagy teljes bizonyító erejű magánokirat (az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékául szolgál arra, hogy a kiállítója megtettea benne foglalt nyilatkozatot)

o saját kezűleg írt okiratot aláírják a felek (pl.: levelezés) o nem saját kezűleg írt okiratot aláírják és két tanú hitelesíti az aláírást (a tanú

nem a tartalmat tanúsítja, hanem, h az illető előtte írta alá vagy aláírását előttesajátjának ismerte el

o ügyvédi ellenjegyzéssel készítet okirat (jogi tartalomért is felelősséget vállal) o közjegyző hitelesíti az aláírást

o gazdálkodó szervezet esetében az üzleti körében kiállított okiratot

szabályszerűen aláírják o elektronikus okiratok esetében a minősített aláírással ellátott okirat



5

b, közokirat - olyan okirat, amelyet közjegyző, bíróság vagy más hatóság ügykörén belül eljár va a

megszabott alakban állított ki - ennek van a legerősebb bizonyító ereje

- szigorú formai előírások

c, ráutaló magatartás

- (pl. vásárlásnál odavisszük a kocsiba berakott árut a pénztárhoz. Nem írunk, nem

mondunk semmit.

- vagyis a fél nem ír, nem mond semmit, olyan magatartást tanúsít, amelybőlegyértelműen kikövetkeztethető a szerződéskötési szándék

Szerződéskötés általános szerződési feltételekkel - Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az

alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik félközreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem

tárgyaltak meg. - akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak

tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta.

IV. Szerződés érvényessége, érvénytelensége: A szerződés érvénytelen, ha a szerződés megkötésekor fennáll valamilyen olyan

jogszabályban meghatározott ok, amely miatt a szerződés nem alkalmas a kívánt jogi hatáselőidézésére (a kívánt cél elérésére).

Esetei: - semmisség: ez a szigorúbb, ez ipso iure maga után vonja a szerződés

érvénytelenségét. - megtámadhatóság: ez az enyhébb csoport.

A jogkövetkezmény szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a szerződés semmis vagy asikeres megtámadás eredményeként érvénytelen, mindkettőnek ugyanaz lesz ugyanis a

jogkövetkezménye, amennyiben megállapítja a bíróság a szerződés érvénytelenségét.- különbségek:

o semmisséget a bíróság hivatalból figyelembe veszi, a megtámadhatóságot nem

o semmisség közérdeket sért, a megtámadhatóság magánérdeket o semmisségre határidő nélkül lehet hivatkozni, megtámadhatóságra a

szerződéskötéstől számított 1 éven belül a másik félhez intézett nyilatkozattalvagy közvetlen bírósághoz fordulással

1. Semmisségi okok - cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes személy nem jogszabálynak

megfelelően kötött szerződése

- fizikai kényszer

- színlelt szerződés

a felek csak látszólag kötik meg a szerződést, valójában azonban egyik fél semakarja megkötni a szerződést, vagy nem olyan tartalommal, ahogyan a szerződés akülvilágban megjelenik.

-

Akaratnyilvánítás hibája (alaki hiba)



6

ha kötelező előírások vonatkoznak a szerződés formájára és azt nem tartják be afelek

- jogszabályba ütközik a szerződés

- jó erkölcsbe ütköző a szerződés: itt komoly, társadalmilag elismert erkölcsi norma sérelméről van szó.

-

uzsorás szerződés Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének

kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis. - Lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés:

a szerződés megkötésének pillanatában egyértelműen lehet látni, hogy a szerződésteljesítése lehetetlen.

jogi lehetetlenség: jogi akadálya van annak, hogy a szerződést teljesítsék. (Pl. nem

tudom eladni azt a dolgot, amelynek nem én vagyok a tulajdonosa)

fizikai lehetetlenség: ténylegesen is lehetetlen a szerződés teljesítése (pl. lehozom

a csillagot az égről)

2.Megtámadhatósági okok - Tévedés

a tévedés lényeges kérdésre vonatkozzon (pl. a másik fél, a szerződés tárgya) és atévedést a másik fél okozta (tévedésbe ejtés) vagy felismerhette (tévedésben tartás).

- Megtévesztés: ez célzatos, szándékos magatartás

- Jogellenes fenyegetés (pszichikai kényszer): itt az egyik felet pszichikai ráhatás éri,személyi vagy vagyoni hátrány kilátásba helyezésével.

- Szolgáltatás-ellenszolgáltatás feltűnő aránytalanságát - Tisztességtelen általános szerződés feltételek megtámadása

3. A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezménye

- érvénytelen szerződésből nem keletkezik kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság ennek követelésére

- további következményeket a bíróság állapítja mag, amelyek az alábbiak lehetnek: - eredeti állapot helyreállítása

- alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése

- érvényessé nyilvánítás

A. Eredeti állapot helyreállítása- olyan helyzetet kell teremteni, mintha a felek meg sem kötötték volna a szerződést.

-

Az eddig nyújtott szolgáltatások visszajárnak, (pl. adásvételnél vissza kell adni adolgot és az érte kapott vételárat.)

B. alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése - ha az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani, a bíróság elrendeli az ellenszolgáltatás

nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését - ennek keretében elszámolnak a felek egymással

C. Bírósági érvényessé nyilvánítás, érvényessé válás a felek által - ha az érvénytelenség ok a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető,

orovsolható; vagy

-

az érvénytelenség oka utóbb megszűnt.



7

V. A szerződés hatálya - a szerződés hatálya az alkalmazhatóságot jelenti - ha hatályos a szerződés, akkor alkalmazható

Feltétel és időtűzés:

-

Ha a felek a szerződés hatályának beálltát vagy megszűnését bizonytalan jövőbelieseménytől teszik függővé, vagy valamely időponthoz kötik, a szerződés hatálya afeltétel bekövetkeztével áll be, vagy ezek bekövetkezésével elveszíti a hatályát

VI. A szerződés megerősítése - a jogosult pozícióját erősítik azzal, hogy a kötelezett teljesítési készségét,

hajlandóságát fokozzák - a feleknek a szerződést megerősítő eszközök alkalmazásában meg kell állapodniuk

1. A foglaló - a kötelezettségvállalás jeléül átadott pénzösszeg

-

Az átadáskor egyértelműen ki kell derülnie annak, hogy az átadás, ill. az átvétel foglalócímén történik, ha ez elmarad, az átadott összeg csak előleg, aminek nincs biztosítékifunkciója.

- Miben nyilvánul meg a foglaló biztosítéki szerepe? o Ha annak a félnek a hibájából hiúsul meg a szerződés, aki a foglalót adta akkor ő a

foglalót elveszíti, o ha annak a hibájából hiúsul meg a szerződés, aki kapta, akkor a foglaló kétszeresét

kell visszaadnia.

o Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős,vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.

- Mértéke: a felekre van bízva a foglaló mértékének a meghatározása. Kb. 10-20% a

gyakorlatban kialakult mérték.

2. A kötbér

- A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyértfelelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, haszerződésszegését kimenti.

- tárgya: pénzösszeg, ennek a fizetését vállalja a kötelezett, - fizetési ígéretet jelent, átadására csak abban az esetben kerül sor, ha felróható

szerződésszegés történik, - Biztosítéki szerepe abban nyilvánul meg, hogy egy meghatározott pénzösszeget kell

fizetnie a kötelezettnek, ha megszegi a szerződést. Mértéke: ennek meghatározása történhet: meghatározott összegben vagy az ellenszolgáltatásmeghatározott %-ában.Esetei: kiköthető a kötbér

- teljesítés elmaradása esetére kikötött (meghiúsulási kötbér)

- hibás teljesítésre

- késedelem esetére (késedelmi kötbér)

3. A jogvesztés kikötése - a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot, amely őt a szerződés alapján

egyébként megilletné.

-

tipikus esete a részletfizetési kedvezmény megvonása. (Pl. a felek megállapodnakabban, hogy a vevő a vételárat részletekben fizetheti, de kikötik, hogy amennyiben egy



8

részlet megfizetésével késedelembe esik, a teljes hátralék egy összegben esedékessé

válik, azaz a késedelem miatt elveszíti a részletfizetési kedvezményt.)

VII. A szerződés módosítása Történhet

1.

a felek által 2. valamelyik fél egyoldalú nyilatkozatával 3. bíróság által 4. Jogszabály által

1. Felek által - A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát.- A szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad.- A szerződés módosítására a szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezéseket kell

megfelelően alkalmazni.

2.

Valamelyik fél által egyoldalúan - akkor módosíthatja, ha ezt a szerződésben kikötötték, vagy ha a felet erre jogszabály

feljogosítja.

3. Bíróság által - Bármelyik fél kérésére, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés

megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlanfeltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és

o a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésénekidőpontjában nem volt előrelátható;

o a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és

o

a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.

Szerződés módosítás speciális esete: az alanyváltozás a szerződésben, amelynek esetei

az alábbiak:

Engedményezés - jogosulti pozícióban történik változás - a jogosult a kötelezettel szembeni követelését ruházza át - az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az

engedményes az engedményező helyébe lép

Jogátruházás - jogosulti pozícióban történik változás - a jogosult valamely jogát ruházza át másra

Tartozásátvállalás - kötelezetti pozícióban történik változás

- jogosult, kötelezett, és a tartozásátvállaló háromoldalú szerződése

- abban állapodnak meg, hogy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennállótartozását a tartozásátvállaló fogja teljesíteni



9

Szerződésátruházás - lényege, hogy az egyik szerződő fél a teljes szerződési pozícióját átruházza egy

harmadik személyre. -

az átruházás eredményeként az eredeti szerződő fél szabadul a jogviszonyból - szerződésbe belépő fél és az eredeti szerződés másik fele között marad fenn a

VIII. Szerződésszegés

- nem szerződésszerű teljesítés – szerződésszegés

- A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésénekelmaradása.

- Következménye: a sérelmet szenvedett fél jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére

a jogosult nem köteles teljesíteni a kötelezett teljesítéséig

Ha a szerződésszegés következtében a jogosultnak a szerződés teljesítéséhezfűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől, vagy felmondhatja

Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni.(szűk körben van kimentési lehetősége)

2. Nevesített szerződésszegés: 2.1. Kötelezett késedelme: - A kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti. - következmény:

a jogosult elállhat a szerződétől, ha bizonyítja, hogy megszűnt a teljesítéshezfűződő érdeke, vagy eleve meghatározott időben lehetett teljesíteni, vagy

póthatáridőt tűzött és eredménytelenül telt el

pénztartozás esetén a jogosult késedelmi kamatot követelhet kártérítést kérhet a jogosult

2.2.Jogosult átvételi késedelme - A jogosult késedelembe esik, ha a felajánlott teljesítést nem fogadja el. - következmény:

a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja

a kötelezett a dolog őrzésére, kérheti költségei megtérítését a kárveszély pedig a jogosultra száll át

2.3. Hibás teljesítés

-

A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg aszerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

- Következmény visszterhes szerződés esetén:

A. fizikai hiba esetén: kellékszavatosság

A kellékszavatossági jogok: - kijavítás, - kicserélés, - árleszállítás - elállás

Ezek közül a jogosult választhat, választási joga azonban korlátozott:



10

- az első lépcsőben(elsősorban) a kijavítás és a kicserélés között választhat, de itt semkorlátlan a választási joga, ugyanis nem választhatja azt a szavatossági jogot,

amelynek teljesítése lehetetlen (mert pl. egyedileg meghatározott dologról van

szó), vagy

azt, amelyik a kötelezettnek aránytalan terhet eredményezne,

-

a második lépcsőn szereplő szavatossági igényeket, azaz az árleszállítást vagy azelállást csak akkor választhatja, ha

sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, mert mindkettő lehetetlen, vagy

aránytalan terhet jelentene a kötelezettre vagy

ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy

e kötelezettségének nem tud eleget tenni megfelelő határidőn belül, ill. a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül.

B. Jogi hiba esetén jogszavatosság

Jogszavatosság a jogszerzés akadálya miatt - a jogosult köteles a kötelezettet megfelelő határidő tűzésével felhívni arra, hogy az

akadályt hárítsa el. A határidő eredménytelen eltelte után a jogosult elállhat aszerződéstől és kártérítést követelhet.

Jogszavatosság a jogszerzés korlátozott volta miatt - a tulajdonjog, más jog gyakorlását harmadik személy joga korlátozza vagy értékét

csökkenti, a jogosult megfelelő határidő tűzésével tehermentesítést követelhet. - A határidő eredménytelen eltelte után a jogosult a tehermentesítést a kötelezett

költségére elvégezheti. - Ha a tehermentesítés lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a jogosult a

szerződéstől elállhat, és kártérítést követelhet

VIII. A szerződés megszűnése

1. Rendes megszűnés: szerződésszerű teljesítéssel – a felek elérik a kívánt joghatást

A. A teljesítéshez kapcsolódó elv Reális teljesítés elve: A teljesítésnek meg kell felelnie a szerződésben foglaltkritériumoknak, mert csak ebben az esetben lesz a teljesítés hibátlan.

B. A teljesítés helye

A felek szabadon határozzák meg, ha nem teszik, akkor lép be a Ptk. diszpozitív szabálya,amely alapján főszabály szerint a kötelezett lakóhelye, székhelye.

C. A teljesítés ideje

A felek szabadon határozzák meg, ez történhet határnapban és határidőben is.

- A határnap egy konkrét időpont, amikor teljesíteni kell. -

A határidő egy időintervallum, amelyen belül bármikor lehet teljesíteni a szerződést.Amennyiben a felek nem állapodnak meg, akkor belép a Ptk. ide vonatkozó diszpozitívszabálya.

- Visszterhes szerződés esetén bármelyik fél felajánlva a saját teljesítését, a másik fél

egyidejű teljesítését kérheti.

-

Ingyenes szerződés esetén a jogosult bármikor felhívhatja a kötelezettet a teljesítésre. - de ha szükség van ehhez egy reális időre, akkor ezt a kötelezett részére biztosítani kell.



11

2. Rendkívüli megszűnés: - jogosulti érdek kielégítése nélküli megszűnési módok

2.1. A felek akaratából - mindkét fél akarata arra irányul, hogy a szerződés megszűnjön, konszenzus van a felek

között a, közös megegyezéssel megszüntetés - a jövőre nézve szüntetik meg a felek

- az addig nyújtott szolgáltatásokért ellenszolgáltatás jár, elszámolnak a felek egymással b, felbontás

- eredeti állapotot állítják helyre, olyan helyzetet teremtenek, mintha nem is kötöttekvolna szerződést

- az addig nyújtott szolgáltatások visszajárnak

2.2. Az egyik fél akaratából a, felmondás:

-

egyik fél egyoldalú nyilatkozatával, - a jövőre nézve szünteti meg a szerződést - rendes felmondás

van felmondási idő, a felmondási idő leteltével szűnik meg a szerződés

rendkívüli felmondás, azonnali hatályú a felmondás, nincs felmondási idő

b, elállás: - egyik fél, egyoldalú nyilatkozatával - eredeti állapotot állítják helyre, olyan helyzetet teremtenek, mintha nem is kötöttek

volna szerződést

2.3. Összeolvadás -

a jogosult és a kötelezett egy személy lesz, ez a szerződés megszűnéséhez vezet

2.4. Valamelyik fél halála - főszabály: nem szünteti meg a szerződést - kivéve:

kötelezett halála esetén: ha személyesen teljesíthető a szerződés

jogosult halála esetén:ő eltartására irányul vagy személyes szükségleteikielégítésére irányul a szerződés

IX. Egyes szerződések

1.) Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés alapján az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételármegfizetésére és a dolog átvételére köteles.

Alanyai: eladó - vevő

Tárgya: minden dolog, amely nincs kivonva a forgalomból, tehát nem forgalomképtelen

Alaki előírások: - ingatlan adásvétele esetén a szerződést írásba kell foglalni. Amennyiben ez elmarad, a

szerződés érvénytelen!



12

- ügyvédi ellenjegyzés: Nem érvényességi feltétele az adásvételi szerződésnek, azonbanaz ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges az ügyvédi ellenjegyzés,vagy a szerződés közokiratba foglalása

Felek jogai és kötelezettségei:

Eladó kötelezettségei: -

a dolog tulajdonjogának átruházása és a dolog birtokba adása

- tájékoztatási kötelezettség

- átadással és az ingatlan-nyilvántartási állapot rendezésével kapcsolatos költségekviselése

Eladó joga: tulajdonjog-fenntartás (csakis írásban, az adásvételi szerződés megkötésekor éslegfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig) Vevő kötelezettségei:

- át kell vennie a dolgot - vételár kifizetése

-

különböző költségek viselése: átvétellel kapcsolatos költségek, tulajdonjog bejegyzésköltségei, tulajdon átruházási illeték (szerződéskötés költségének viselése a felekmegállapodására van bízva)

Ingyenes tulajdonjog átruházásra irányuló szerződés: Ajándékozási szerződés

2.) Bérleti szerződés:

Bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni.

Alanyai: bérbeadó – bérlő

Tárgya: Ingó, ingatlan

Jogok és kötelezettségek:

Bérbeadó jogai: - ellenőrzési jog a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - bérleti díj - ingatlan vagy lakás esetén a bérbeadót a hátralékos bér és járulékai erejéig a bérlőnek

a bérlemény területén lévő vagyontárgyai felett zálogjog illeti meg

Bérbeadó kötelezettségei: -

dolog birtokának és használatának átengedése

- Kellékszavatosság (szerződésszerű használatra alkalmas): de a bérlő kicserélést nemkérhet, és elállás helyett felmondási joga van

- jogszavatosság (harmadik személynek nincs olyan joga a dolgon, amely a használatátakadályozza, vagy korlátozza).

- a dologgal kapcsolatos nagyobb kiadások viselése, közterhek viselése

Bérlő jogai: - birtoklás, használat -

albérletbe adás a bérbeadó hozzájárulásával - birtokvédelem

Bérlő kötelezettségei: - bérleti díj fizetése



13

- a dolog rendeltetésszerű használata

- a dolog fenntartásával járó kisebb kiadások

Ingyenes használatba adásra irányuló szerződés: haszonkölcsön szerződés

3) Vállalkozási szerződés – Megbízási szerződés – Munkaszerződés

A. Vállalkozási szerződés:Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (atovábbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díjmegfizetésére köteles.

- ez az eredménykötelmek legtipikusabb szerződése, mely azt jelenti, hogy az egyikszerződő fél (jelen esetben a vállalkozó) eredmény létrehozására köteles, e nélkül nemteljesíti, vagy megfelelő eredmény nélkül hibásan teljesíti a szerződést

- A vállalkozó csak akkor jogosult az ellenszolgáltatásra, ha az eredményt produkálja

B. Megbízási szerződés Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízóa megbízási díj megfizetésére köteles.

- Az eredménykötelmek „ellentettjei” az ún. gondossági kötelmek, melyek csak

valamely ügy gondos ellátásra terjednek ki, azonban nem kell eredményt produkálni - tipikus példája a megbízási szerződés

A megbízási, a vállalkozási szerződés és munkaszerződés elhatárolása gyakorlati szempontbóligen fontos, tekintettel arra, hogy a munkaügyi és az adózási jogszabályok komolyszankciókat helyeznek kilátásba azokra az esetekre, ha egy munkaviszonyt a felek -

elsősorban a munkáltató - megbízási szerződéssel leplez, annak érdekében, hogy amunkaviszonnyal járó többletterhektől szabaduljon.

Vállalkozási szerződés Megbízási szerződés Munkaszerződés

1. Tárgy: Tevékenységgelelérhető meghatározotteredmény létrehozása ésa megrendelő részéretörténő átadása.

Gondos ügyvitel. A munkáltató érdekében, amunkáltató utasításainakmegfelelően, főszabályszerint meghatározottmunkaidőben amunkavállalómunkaerejének amunkáltató részére történőrendelkezésre bocsátása.

2.Ellenszolgáltatás Vállalkozói díj: az

eredmény elkészültét ésátadását követően,vagyis az eredményután jár.

Megbízási díj: akkor isár, ha az ügyvitel nemár eredménnyel, de a

megbízó a tőle telhetőgondosságot az ügyvitel

során kifejtette.

Munkabér: a munkáltatórészére történőrendelkezésre állásért ésannak közvetlen utasításaiés ellenőrzése mellett

végzett munkatevékenység



14

kifejtéséért jár

3.Költségviselés A vállalkozó a munkát asaját költségén végzi.

Megbízott a munkát nema saját költségén végzi.

Munkavállaló a munkátnem a saját költségén

végzi.

4.Közreműködőigénybevétele

Közreműködőt igénybevehet a vállalkozó.

Személyes munkavégzésikötelezettség, bizalmiviszony.

Személyes munkavégzésikötelezettség, bizalmiviszony.

5.Utasítások: Az eredményszempontjából relevánsútbaigazítások,iránymutatások.

Az eredményszempontjából relevánsútbaigazítások,iránymutatások.

Pontos, határozottmunkáltatói utasításokmellett végzi a munkát amunkavállaló.

X. Képviselet

1. Fogalmaa képviselet jognyilatkozat tételére vagy elfogadására jogosító jogintézmény. Helyettesítés

jognyilatkozatok tételében, elfogadásában.

A jognyilatkozatok főszabály szerint személyesen és képviselő útján egyaránt megtehetők. Néhány esetben azonban csak személyesen, így pl.:

- a végrendelet,- a házasságkötésre vonatkozó akarat-kijelentés,- teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat

2. Alanyai: a képviselt személy és a képviselő.- képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi.

3. AlapjaA képviseleti jog meghatalmazáson, létesítő okiraton vagy jogszabályon és bírósági vagyhatósági határozaton, vagy alapulhat.

A: Ügyleti képviselet - meghatalmazáson alapuló képviselet

A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat.- egyoldalú, címzett jognyilatkozat

o a képviselőhöz, o az érdekelt hatósághoz, o bírósághoz

o vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján aképviselő jognyilatkozatot jogosult tenni.

Ki lehet képviselő

- Meghatalmazás alapján cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes vagycselekvőképességében részlegesen korlátozott személy is képviselhet.

Alakszerűsége: - A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a



15

meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. - Általános meghatalmazás (Ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott

meghatalmazás, amely legfeljebb 5 évre szólhat) o akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba

foglalták.

- meghatalmazás visszavonásig érvényes.

Álképviselet - Aki képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más nevében

jognyilatkozatot tesz, nyilatkozata a képviselt jóváhagyásával vált ki joghatást. - Ha a képviselt a nevében tett jognyilatkozatot nem hagyja jóvá, az álképviselő

kártérítésre köteles.

B. Szervezeti képviselet - jogi személy alapszabályán, társasági szerződésén szervezeti szabályzatán, vagy

alapító okiratán alapul- Szervezet esetén elkerülhetetlen a képviselet, mert jognyilatkozatot fizikailag csak

természetes személy tud tenni.

Speciálisesetei - Vélelmezett képviselet

o Üzlethelyiségben vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyébhelyiségben képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről okkalfeltételezhető, hogy az ott szokásos jognyilatkozatok megtételére jogosult.

- Látszaton alapuló képviselet o Képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről eljárása és a képviselt

személy magatartása alapján okkal feltételezhető, hogy jogosultsággalrendelkezik a képviselt személy nevében jognyilatkozatot tenni. (pl.:

rendszeresen elküldi a munkáltató a munkavállalóját tárgyalásokra,

megrendeléseket fogad, visszaigazol a munkavállaló, használja a munkáltató

bélyegzőjét)

C: Törvényes képviselet - Ez törvényen, illetve ebből eredő hatósági rendelkezésen alapszik.

pl.:

- ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete: o

gyámhatóság kérelemre gondnokot rendel annak, akit körülményei ügyeinekvitelében akadályoznak. o A gondnokrendelés a gondnokolt személy cselekvőképességét nem érinti.

- Eseti gondnokot

o a gondnok jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentétvagy más tényleges akadály miatt nem járhat el



16

XI. Polgári jogi felelősség

1. A polgári jogi f elelősségről általában, a Ptk. f elelősségi rendszere

Két területe van: - szerződésen kívüli felelősség itt a károsult és a károkozó között a károkozást

megelőzően nem volt jogviszony, a jogviszonyt közöttük a károkozás keletkezteti.

- szerződéses felelősség: a károkozó és a károsult között már a károkozás előtt áll fenn jogviszony, egy szerződés. A kár és a károkozás a szerződés megszegésébőlszármazik .

2. A polgári jogi felelősség jellemzői: a) eredményfelelősség: csak akkor van felelősség, ha az adott magatartásnak van eredménye.Ez az eredmény a kár. (A károkozás megkísérlése a polgári jog szempontjából irreleváns.)

b) Vagyoni felelősség: a polgári jog vagyoni viszonyokat szabályoz, az eredmény alapvetően

vagyoni hátrány, amit mindig vagyoni eszközökkel kell reparálni.

c) Teljes felelősség: minden okozott hátrányt meg kell téríteni a helytállásra kötelesszemélynek. A kártérítés tehát teljes vagyoni reparációt jelen, a kártérítés mértéke a kármértékéhez igazodik. Kivétel:

d) A felelősség jogalapja Ez kétféle lehet

- objektív felelősség: ezt már a károkozás ténye önmagában megalapozza

- szubjektív felelősség: a károkozás tényén túl szükséges további tényező, tipikusan afelróhatóság vizsgálata is felmerül.

e) Károsulti közrehatás: a károsultnak kárenyhítési, kármegelőzési, kárelhárításikötelezettsége van. Ennek során úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általábanelvárható, ha nem így jár el, kármegosztásnak van helye és a kárnak azt a részét, ami abbóleredt, hogy a károsult nem tett eleget kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségének a jogosultsaját maga köteles viselni. (Közrehatása arányában viseli a kárát .)

f)A kártérítés módja - A károkozó a kárt pénzben köteles megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár

természetben való megtérítését indokolják. -

pénzbeni kártérítés történhet: Egy összegben, vagy

járadék formájában

o A jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére a bíróságidőszakonként visszatérően előre fizetendő, meghatározott összegű

járadékot is meghatározhat.

3. Szerződésen kívüli felelősség általános (rendes) felelősségi tényállása jellemzése

Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól akárokozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.



17

3.1. Jogellenes magatartás Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt a) a károsult beleegyezésével okozta; b) a jogos védelem körében okozta;

c) szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy

d) jogszabály hatalmazza fel a károkozót a cselekményre (pl. kisajátítás, szabadságvesztésbüntetés)

- aktív magatartás: ebben az esetben a károkozó magatartás mindig jogellenes, ha nem állfenn jogellenességet kizáró körülmény

- mulasztással okozott kár: ez csak akkor lesz jogellenes, ha a károkozónak jogszabály,szerződés vagy a hivatásából eredő kötelezettsége alapján meg kellene tennie valamit, denem teszi meg.

3.2. Kár A kár vagyoni kár, amelynek részei:

tényleges kár: a károsult vagyonában bekövetkezett tényleges értékvesztés ( pl. azösszetört váza értéke)

o A tényleges kár azáltal merül fel, hogy a károsult valamely dolga megsérül,elpusztul, megrongálódik vagy elvész.

elmaradt haszon: az a jövedelem, bevétel amitől a károsult a károkozás miattelesett, azaz az elmaradt bevétel, jövedelem (pl. munkabérkiesés)

indokolt költségek: a károsultnak a károkozó magatartással összefüggésbenfelmerült kiadásai pl. autóban okozott kár esetén az autó javítási költségei.

3.3. Felróhatóság: rendes felelősség esetén a károkozónak kimentési lehetősége van:mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben

általában elvárható. - Az elvárhatóság objektív fogalom, a társadalmilag elvárható magatartást jelenti. - A törvényben az általában kitétel azt jelenti, hogy az elvárható magatartás mércéje

nem a károkozó egyéni adottságaihoz, tudati állapotához igazodik (nem azt kell

vizsgálni, hogy a károkozótól mi várható el) hanem egy objektív zsinórmértékhez. - Az adott helyzetben kitétel pedig azt jelenti, hogy azt kell vizsgálni, hogy a konkrét

szituációban, a konkrét tényállás mellett mi tekintendő elvárhatónak.

3.4. Bizonyítási teher:Kinek mit kell bizonyítania?

-

károsult: a kár bekövetkeztét, az okozati összefüggést a jogellenes magatartás és a kár bekövetkezte között.

- károkozó: jogellenességet kizáró ok állt fenn, úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, károsult közrehatását (ha van)

4. A veszélyes üzem működéséből eredő k árok ért való f elelősség

- A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatását nevezzük veszélyes üzemnek.

-

A Ptk. a veszélyes üzem fogalmát nem definiálja. Ennek oka, hogy e tevékenységekköre a technikai fejlődés és a világ változása miatt folyamatosan bővül, ezért a bírói



18

gyakorlat feladata eldönteni, hogy egy adott időben milyen tevékenység minősülfokozottan veszélyesnek.

- A fokozott veszéllyel járó tevékenység fő ismérve, hogy csekély hiba is aránytalanulsúlyos károkat eredményezhet, így például a gépjárművezetés, a robbanóanyag vagymérgező anyag tartása.

-

Általában veszélyes üzemnek tekinthető az olyan tevékenység, amelyben külső elemierő működik közre, pl. elektronika, természeti erőforrás. -

Pl.: gépi meghajtású járművek (repülőgép, gépkocsi, vonat, villamos stb.) akkor, ha

mozgásban vannak, vagy továbbhaladási szándékkal állnak , bonyolultabb gépek,elektronikai, technikai berendezések .

A veszélyes üzem folytatásával okozott kárért a veszélyes üzem üzembentartója felelős (Az,

aki a veszélyes üzemi tevékenység folytatójának minősül.)

- üzembentartó: akinek érdekében a veszélyes üzem működik.

Mentesül a felelősség alól az üzembentartó, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan

ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.- elháríthatatlan ok: objektíve nem áll fenn a védekezés lehetősége. (Pl. vis maior,

természeti események, állat közrehatása, harmadik személy közrehatása, károsult

közrehatása. és

- külső ok: ha az a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik, a fokozottveszéllyel járó tevékenységhez nem kapcsolódik.

(külső ok pl. ha az autó elé ugrik valaki féktávolságon belül,

belső ok pl. ha a gépjármű vezetője rosszul lesz, és ez okoz balesetet hiszen az

ember tevékenysége, jelenléte nélkülözhetetlen az autóvezetéshez, mint

veszélyes üzemi tevékenységhez, vagy ha elromlik a fék,vagy a felpattanó kő

által okozott kár, mert a gépjármű sebességével függ össze, hogy felpattanhatott )



19

ÖRÖKLÉSI JOG

I. Az öröklési jogban megkülönböztethető rendszerek:

-

az örökös örökhagyó halála pillanatában megszerzi a hagyatékot a törvény erejénél fogva,elfogadó jognyilatkozat vagy bármely más jogcselekmény nélkül. Magyarországon ezérvényesül.

- szükség van az örökös elfogadó nyilatkozatára vagy egyéb jogcselekményére az örökléshez.

II. Alapfogalmak

1. Öröklés: az ember vagyonában halála esetén bekövetkező egyetemes jogutódlás. Azöröklés ismérvei tehát:

-

Az örökhagyó vagyonában kerül sor jogutódlásra. - Mindig emberhez, mint természetes személyhez kapcsolódó jogi változás. - Az öröklés az elhunyt tulajdonos vagyonában bekövetkező egyetemleges jogutódlás,

amellyel a jogutód a vagyont vagy annak egy meghatározott hányadát, mint egészetszerzi meg, jogokat és kötelezettségeket is.

- Az öröklés a tulajdonos személyében alanyváltozást eredményez.

2. Örökhagyó: az elhunyt tulajdonos, akinek vagyonában halála miatt egyetemleges jogutódlás következik be.

3. Örökös: az örökhagyó egyetemes jogutódja. Egyrészt örökös

-

az, aki az örökhagyó hagyatékát vagy annak egy meghatározott részét, mint egészetszerzi meg, ugyanakkor

- kétség esetén örökösnek kell tekinteni azt is, akinek az örökhagyó az egész hagyatékértékének jelentős részét kitevő meghatározott vagyontárgyakat juttat, feltéve, hogy azörökhagyó feltehető akarata szerint a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell.

4. Az öröklési jogcím Ez lehet:

- végintézkedési öröklés- törvényes öröklés

A végintézkedési szabadságnak megfelelően az elsődleges öröklési jogcím a végintézkedés. A modern jogrendszerekben érvényesül a végintézkedési szabadság, amely tulajdonképpen amagántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról ne csak élők közötti

ügyletekben, hanem halála esetére is tetszés szerint rendelkezzék.

Törvényes öröklésre csak akkor kerülhet sor, ha

- hiányzik a végintézkedés (vagy a végintézkedés érvénytelen) vagy

- a végintézkedés a teljes hagyatékot nem meríti ki.

5. Hagyaték: az örökhagyóról halála esetén a jogutódaira átszálló egész vagyon: az

örökhagyó vagyontárgyainak, valamint polgári jogi jellegű vagyoni jogainak éskötelezettségeinek az összessége.



20

6. Kötelesrész: egy törvény szerint járó minimum részesedés a hagyatékból, amelyelsősorban közvetlen családtagok számára jár. Kötelesrész illeti meg az örökhagyóleszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényesörököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

III. A végintézkedésen alapuló öröklés

1. A végintézkedés fogalma: a végintézkedés gyűjtőfogalom, mindazokat a jognyilatkozati formákat jelenti, amelyekkel azörökhagyó vagyonáról (vagy annak egy részéről) halála esetére rendelkezik.

2. Végrendelet: 2.1. Fogalma: végintézkedési forma, az örökhagyó olyan egyoldalú jognyilatkozata,amelyben vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezik.

2.2. A végrendelet minimális kellékei

-

külsőleg az örökhagyótól származóként jelentkezzék (nem tehető pl. megbízott útjánvégrendelet) és

- halál esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon

2.3. A végrendelet fajtái:

2.3.1. Írásbeli végrendelet

Közvégrendelet: - a közvégrendelet érvényességére a közokirat alakszerűségi követelményeit kell

megfelelően alkalmazni,

-

közjegyző előtt tehető.

Írásbeli magánvégrendelet, ennek három formája van

- az örökhagyó által saját kezűleg írt és aláírt végrendelet - a nem saját kezűleg írt végrendeletet, amelyet az örökhagyó két tanú együttes

jelenlétében aláír vagy aláírását két tanú együttes jelenlétében magáénak ismeri el.- közjegyzőnél letett végrendelet: az az írásbeli magánvégrendelet, amely akár

sajátkezűleg írt, akár más által írt és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnélszemélyesen letétbe helyez végrendeletként feltűntetve.

Az írásbeli magánvégrendelet közös alakszerűségi követelményei -

Írásbeli magánvégrendeletet csak olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet avégrendelkező ért.

- sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja

- a készítés idejének magából az okiratból ki kell tűnnie

- Közönséges írással íródjon. (A gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel-vagy számjegyírással, titkosírással készült magánvégrendelet érvénytelen.)

- A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, haminden lapját ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá ha más által írtvégrendeletről van szó, a végrendelkező és mindkét tanú aláírásával.

- Az írásbeli végrendeletet az örökhagyónak alá kell írnia.



21

2.3.2. Szóbeli végrendelet - rendelkező személy csak a törvényben meghatározott rendkívüli körülmények között

tehet érvényesen szóbeli végrendeletet. életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és

írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé.

Az életet fenyegető rendkívüli veszélynek valóságosan (objektíve) kell fennállnia, avégrendelkező erre vonatkozó téves feltételezése nem elég.

A szóbeli végrendelet alakszerűségi követelményei A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében atanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben előadja, és kijelenti, hogy szóbelinyilatkozata az ő végrendelete.

A szóbeli végrendelet hatálya

A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéülszolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább harminc napon át nehézség

nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet.

2.4. A végrendelet tipikus tartalmi elemei:

a) Örökösnevezés - Az örökhagyó bárkit örököséül nevezhet (törvényes örökösét, ismerősét, méhmagzatot, stb.

is, azt viszont nem, aki még meg sem fogant az örökhagyó halálakor).

- lényeg, hogy egyértelműen beazonosítható legyen az örökös személye.

b) Az örökrész meghatározása

c) Kizárás - kizárás az örökhagyónak végintézkedésben tett kifejezett vagy hallgatólagos

nyilatkozata, amellyel azt juttatja kifejezésre, hogy az egyébként törvényes öröklésre jogosult személyt nem kívánja örökösévé tenni

- A kizárást nem kell indokolni. - kötelesrész járni fog a kizárt személynek

d) Kitagadás - jogkövetkezménye, hogy az egyébként kötelesrészre jogosult a kötelesrészre

kiterjedően is kiesik az öröklésből. -

az örökhagyónak a végintézkedésben a kitagadás okát kifejezetten meg kell jelölnie, sez az ok csak a törvényben taxatíve meghatározott okok valamelyike lehet.

IV. A törvényes öröklés általános szabályai

A törvényes örökösök köre

Az örökhagyó (bizonyos) rokonai és házastársa. A rokoni kör fogalmát a IV. könyv-Családi jog szerint kell értelmezni, ennek megfelelően

- egyenes ági rokonnak tekinthetők azok, akik közül az egyik a másiktól származik. - Oldalági rokonnak tekinthetők azok, akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk

van, ők maguk azonban egyenes ágon nem rokonai egymásnak.

A rokonsági kapcsolatot a Ptk. alapvetően vérségi alapon határozza meg, kivételnektekinthető az örökbefogadás. Az örökbefogadás egy rokonsági kapcsolatot keletkeztető jogi



22

tény, amelynek eredményeként az örökbefogadott mind az örökbefogadóval, mind annakrokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép.

A Ptk. meghatároz egy szigorú törvényes öröklési sorrendet. A sorrendben előbb álló mindigmegelőzi az öröklésben a mögötte állókat. Ez a sorrend a következő:

1. Lépcső: az örökhagyó gyermeke, - ha több gyermeke van az örökhagyónak, fejenként egyenlő részben örökölnek ).- Házastárs: (ha van)

házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakásonés a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon;

egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

2. Lépcső: a gyermek, ill. távolabbi lemenői kiesése esetén a kiesett gyermekei örökölnekegymás közötti egyenlő részekben (ez a helyettesítési elv ).

- A helyettesítési elv mellett érvényesül a fokozatosság elve, amely szerint a

rokonsági fokban az örökhagyóhoz közelebb álló megelőzi a távolabb állót.- Házastárs: ugyanúgy örököl, mint az 1. lépcsőnél

3. Lépcső: - Ha leszármazó nincs, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott

lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat - az egyéb hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó

szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. - Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl

fejenként egyenlő arányban.

4.

Lépcső: Ha leszármazó és szülő nincs, az örökhagyó házastársa egyedül örököl.

5. Lépcső: Ha leszármazó és házastárs nincs, az örökhagyó szülői örökölnek fejenkéntegyenlő részben. - Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek (testvér, unokaöccs...)- Ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, egyedül a másik szülő

vagy annak leszármazói örökölnek.

- innentől kezdve tehát parentélák szerint történik az öröklés.

A parentéla: az azonos felmenői fokon lévő egyenes ági rokonok és azok

leszármazói. ez a szülői (első ) parentéla: ide tartoznak az örökhagyó szülei és azok leszármazói. érvényesül a helyettesítési elv és a fokozatosság elve.

6. Lépcső: Ha leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó nincs, ak kor jön anagyszülői (második) parentéla: - ide tartoznak az örökhagyó nagyszülei és azok leszármazói - érvényesül a helyettesítési elv és a fokozatosság elve.

- Lényeges, hogy a nagyszülői parentélában egy nagyszülőpár és az ő leszármazóik

külön öröklési csoportot képeznek.

- Ennek akkor van jelentősége, ha valamelyik nagyszülő kiesik és nincs leszármazója,

mert ebben az esetben helyette nagyszülőpárja, ill. annak leszármazói örökölnek.



23

- Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett (és helyükön leszármazójuk sem örökölnek) az

egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy ezek leszármazója örökli.

7. Lépcső: dédszülői(harmadik) parentéla: - Ha nagyszülő és nagyszülőtől leszármazó nincs, törvényes örökösök fejenként egyenlő

részekben az örökhagyó dédszülői.

8. Lépcső: Ha dédszülő és dédszülőtől leszármazó nincs, törvényes örökösök fejenkéntegyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői.

9. Lépcső: ha nincs más örökös, a hagyatékot az állam örökli, az állam tehát szükségképpentörvényes örökös, a hagyatékot nem utasíthatja vissza.

Documents

Bevezetés Apolgári Anyagi Jogba II