Első előadás

Fogadóóra

• Szerda: 9:00-11:00

• Offline: TVK, 138. szoba

• Online: https://unideb.webex.com/meet/katonane.kovacs.judit

Kötelező irodalom

N. Gregory Mankiw

Félév során feldolgozásra kerülő témák

• A közgazdaságtan alapvető kérdései és módszere (Mankiw, 2011: 24-55)

• A közgazdaságtan 10 alapelve (Mankiw, 2011: 3-23)

• A gazdasági körforgás folyamatábrája (Mankiw, 2011: 27-29)

• A termelési lehetőségek határa (Mankiw 2011: 29-32)

• Hogyan működnek a piacok? (Mankiw, 2011: 73-144)

• A nemzeti jövedelem mérése 1. (Mankiw, 2011: 349-370)

• A megélhetési költségek mérése (Mankiw, 2011: 370-388)

• Termelés és gazdasági növekedés (Mankiw, 2011:395-421)

• A pénz (Mankiw, 2011:495-502)

• Munkanélküliség (Mankiw, 2011: 465-490) ?Milyen tanulási célt tűzök ki ebből a tárgyból

A közgazdaságtan alapvető

kérdései és módszere

Mankiw 24-27. o.

Miről lesz ma szó?

Mivel foglalkozik a közgazdaságtan?

Mi teszi a közgazdaságtant tudománnyá?

Mi teszi a közgazdaságtant társadalomtudománnyá?

Miért nem értenek egyet sokszor a közgazdászok?

Miért kell közgazdaságtant tanulni?

Közgazdaságtan - Ökonómia

A görög oikonomosz szóból származik – „a háztartás ügyeinek intézője”

A közgazdaságtan azt vizsgálja,

hogy a társadalom hogyan gazdálkodik a szűkös erőforrásaival

SZŰKÖSSÉG –

a társadalom erőforrásai korlátosak

Mi a közgazdaságtan?

A közgazdaságtan azt vizsgálja, hogy a társadalom

hogyan gazdálkodik a szűkös erőforrásaival.

Jacob Viner

„A közgazdaságtan az, amit a

közgazdászok csinálnak”

Társadalmi együttműködés

Minden társadalmi jelenség

az egyének

kölcsönhatásából

származik.

Az emberi cselekvések

összehangolódnak anélkül,

hogy ez bárkinek a

szándékában állna.

Adam Smith:

„A nemzetek gazdagsága”

A leghíresebb Adam Smithtől származó idézet

Az embernek azonban csaknem állandóan van része

embertársainak segítségében és hiábavaló volna, ha ezt

csupán jóakaratuktól várná. Célját leginkább akkor

lesz képes elérni, ha önszeretetüket saját hasznára

tudja fordítani…Ha bárki bármiféle üzletet ajánl

valakinek, ezt javasolja: Add nekem azt, ami nekem kell, és megkapod azt, ami neked kell… A mészárosnak, a sörfőzőnek vagy péknek

nem a jóindulatától várjuk ebédünket, hanem attól,

hogy azok saját érdekeikre vannak tekintettel.

Smith, A. (2011/1776): Vizsgálódás a nemzetek

jólétének természetéről és okairól. I. Napvilág

Kiadó, Budapest (26. o.)

Adam Smith:

Az erkölcsi érzelmek elmélete

A „láthatatlan kéz”

… noha csak tulajdon kényelmükkel törődnek, noha az egyetlen cél, melyet azon sok ezernek, kiket foglalkoztatnak, munkájától várnak, tulajdon hiú és kielégíthetetlen vágyaik csillapítása, mégis megosztják a szegénnyel minden újításuk hozadékát. Egy láthatatlan kéz vezeti őket arra, hogy az élethez szükséges javakat csaknem ugyanúgy osszák fel, mint ahogy ez akkor történne, ha a föld egyenlő részekre lenne felosztva valamennyi lakója között; és ekképp anélkül, hogy szándékolnák, anélkül, hogy tudomásuk lenne róla, előmozdítják a társadalom érdekét…(Az erkölcsi érzelmek elmélete)

Nem szándékolt következmények

A közgazdaságtanban egy cselekedetnek, egy szokásnak, egy

intézménynek, egy törvénynek számos hatása lehet. Ezek közül a hatások

közül csak az első az, amelyiket egyből az okaival együtt látunk, tehát

ami látható. A többi csak szép sorjában mutatja meg magát, ezek tehát

nem láthatók, tehát jobb ha előrelátóak vagyunk. A jó és a rossz

közgazdász között ez a nagy különbség.

Az egyik csak a látható hatásokat vizsgálja, míg a másik minden látható

hatást megvizsgál, valamint szükségesnek tartja, hogy előretekintsen.

(Bastiat 2011/1848:75)

Frédéric Bastiat

(1801-1850)

Mi teszi tudománnyá a közgazdaságtant?

Mi teszi tudománnyá a természettudományokat?

Elmélet és megfigyelés:

• Az elmélet előrejelzést tud adni a valóságra vonatkozóan

• Az előrejelzést tapasztalati úton – lehetőleg ellenőrzött kísérlettel –

igazolni lehet (el lehet vetni).

KÖZGAZDASÁG MINT TUDOMÁNY

Közgazdász – gazdaságot vizsgálja

Fizikus – az anyagot

Biológus – az életet

Elméleteket állítanak fel, adatokat gyűjtenek, majd elemzik az adatot, végül

elutasítják, vagy alátámasztják az elméletet.

Tudomány lényege a tudományos módszer. A világ működéséről szóló elméletek

érzelemmentes kidolgozása és ellenőrzése.

„A tudomány nem más, mint a mindennapi gondolkodás finomítása.”

Természettudomány és társadalomtudomány

Lényeges különbség: a társadalomtudomány (és különösen a közgazdaságtan) értelmes,

tudatosan cselekvő lényekkel foglalkozik.

Következmény:

1. A természettudomány nem képes megmagyarázni a társadalmi jelenségeket.

Mi történik egy kővel, ha bedobjuk a vízbe?

Mi történik egy emberrel, ha bedobjuk a vízbe?

Természettudomány és társadalomtudomány

2. A társadalomtudomány művelőinek egyrészt nehezebb, másrészt könnyebb dolguk is van, mert

• sokkal nehezebb kontrollált kísérleteket végezni;

• a megmagyarázandó jelenségek bonyolultabbak;

• a tudós bele tudja képzelni magát a „szereplők” helyzetébe (a fizikus nem tudja beleképzelni magát egy kvark helyzetébe).

Léteznek közgazdasági törvények, amelyeknek figyelembe nem vétele ugyanúgy katasztrofális következményekhez vezethet, mint a fizikai vagy biológiai törvények figyelembe nem vétele.

A fényt nem lehet megenni.

Piaci árak nélkül nem lehet gazdaságos döntéseket hozni.

Közgazdasági modellek

Mi az, hogy modell?

A valóság leegyszerűsítése

(„absztrakció”): definíciók, feltevések

axiómák: zárt rendszer.

következtetések.

Nincs egyetlen modell: az adott kérdéstől

függően választjuk meg a feltevéseket.

V. ö.: Különböző nagyítású, részletességű, célú

térképek.

Az első modellünk: a gazdasági körforgás

Kiadás

Megvásároltjavak ésszolgáltatások

Bevétel

Eladottjavak ésszolgáltatások

Munka, tőke,,föld

jövedelem

= inputok és outputok áramlása

= pénzáramlás

termelésitényezők

bér, bérleti díj,profit

Vállalatok•javakat és szolgáltatásokat

adnak el•termelési tényezőket

vesznek bérbe

•javakat és szolgáltatásokatvásárolnak

•termelési tényezőketbirtokolnak és adnak bérbe

Háztartások

•A háztartások eladnak•A vállalatok vásárolnak

A termelési tényezőkpiaca

•A vállalatok eladnak

•A háztartások vásárolnak

Javak ésszolgáltatások piaca

Copyright © 2004 South-Western

Mikroökonómia és makroökonómia

Mikroökonómia:

a háztartások és a vállalatok hogyan viselkednek, hogyan hoznak döntéseket és hogyan hatnak egymásra a különböző piacokon.

Milyen hatása lesz a könyvpiacon annak, ha a Shopline megveszi a Librit?

Makroökonómia:

A gazdaság egészét érintő jelenségeket vizsgálja.

Miért csökkent a gazdasági növekedés öt évig Magyarországon és miért kezdett el növekedni újra?

Miért csökkent az inflációs ráta az elmúlt években Magyarországon?

Hogyan lehetne csökkenteni a magyar munkanélküliséget?

Miért nem értenek egyet a közgazdászok?

Ha a világ minden közgazdászát egy sorban egymás után fektetnénk, a sor vége akkor sem jutna el a következtetésig.

(George Bernard Shaw)

Pozitív állítás: leíró: Ami van, az miért úgy van, ahogy van? Ha…, akkor… típusú állítások.

Normatív állítás: előíró: Milyennek kellene lennie a világnak.? Normát, értékítéletet tartalmaznak.

Mindkét tekintetben lehet (és van) vita.

De a normatív egyet nem értés nem közgazdasági vita.

Pozitív és normatív állítások• A minimálbér emelése növeli a munkanélküliséget.

• A minimálbért emelni kell.

• Az egykulcsos adó munkára ösztönöz, ezért növeli a foglalkoztatottságot.

• Az egykulcsos adó igazságtalan.

• A lakossági gázárak hatósági maximumának csökkentése arra ösztönzi a szolgáltatókat, hogy kevesebb beruházást hajtsanak végre.

• A lakossági gázárak hatósági maximumát csökkenteni kell.

• Ha a kormány minden egyetemet privatizálna, csökkenne a diplomások száma.

• Az egyetemek működését a kormánynak kell finanszíroznia.

https://www.ted.com/talks/ruth_chang_how_to_make_hard_choices

Miért kell közgazdaságtant tanulni?

1. Önmagában véve érdekes.

2. Az egyetemes műveltség része.

3. Segít különböző gazdasági döntések meghozatalában, nemcsak a

pénzügyi vagy üzleti döntések esetén.

4. A felelős állampolgári döntések meghozatala is megkíván némi

közgazdasági ismeretet.

Összefoglalva

A közgazdaságtan a választásoknak (tudatos döntéseknek) és azok nem szándékolt következményeinek az elmélete.

A közgazdaságtan az emberi viselkedés megértésének az a módja, amely abból afeltevésből indul ki, hogy az egyéneknek céljai vannak és általában a megfelelő módszertválasztják arra, hogy azokat elérjék.

A közgazdasági szemléletmód elsajátításával új horizontok nyílnak meg előttünk, mert egy újfajta gondolkodásmódot ismerünk meg, de egy új gondolkodásmód elsajátítása nem könnyű…