Embed Size (px)
Citation preview
1
Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás
I. rész (2011. október 21.)
Oktató: Dr. Csáfor Hajnalkatanszékvezető főiskolai docens
Regionális és Környezetgazdaságtan Tanszék
E-mail: [email protected]
Eszterházy Károly FőiskolaGazdaság- és Társadalomtudományi Kar
2011-2012-es tanév I. félév
Bevezetés
Több anyagot és energiát használ az emberiség (a gazdaság és a társadalom), mint amennyi újratermelődni
képes, és több hulladékot/szennyező anyagot „termel”, mint amennyit a Föld természetes hulladékasszimiláló
kapacitása hatástalanítani képes, és amire a szükségletek azonos színvonalon való kielégítéséhez feltétlenül szükség
volna.
Fontos cél a környezetminőség iránti igény kialakítása a jobb jövőben való hit kialakítása környezettudatosság
Magyarországon a fenntartható fejlődés (SD) megvalósítása még nem a fogyasztás visszaszorítását/korlátozását jelenti, hanem a természeti erőforrásokkal való takarékos és
hatékony gazdálkodást és a kisebb környezetszennyezést.
Természet – Társadalom- GazdaságÖkológiai közgazdaságtan:
A természet rendszeréből és logikájából indul ki, megpróbál globális szinten hosszú távú választ adni a természet és társadalom
alapkonfliktusára. Feltárja a természet és a gazdaság közötti alapvető konfliktusokat, cél a gazdaság és a bioszféra összhangja, a gazdaság nyílt folyamatainak – a
természet mintájára való – zárása.Természet Társadalom
(gazdaság – nyílt folyamatok, természet – zárt rendszer)
Környezetgazdaságtan:A gazdaságból indul ki, és azt mondja, hogy a piaci viszonyokat
átalakítva, érzékennyé lehet tenni a gazdaságot és a tágabb társadalmat a természeti problémákra.
Cél a gazdasági és társadalmi hatások környezet-konform irányba való terelése, a gazdaság környezetbarát fejlesztése.
Gazdaság Érzékennyé tenni a társadalmat
ParadigmaDimenzió
Préri-közgazdaságtan
Környezetgazdaságtan Ökológiai gazdaságtan
Fő célkitűzés végtelen gazdasági növekedésben és prosperitásban megtestesülő haladás
az ökológia és a gazdasági növekedés közötti átváltások (vagy-vagy jellegű kapcsolat)
fenntarthatóság, amely a zöld növekedés megkerülhetetlen korlátja
Ember/ természet kapcsolat
rendkívül antropocentrikus erőteljesen antropocentrikus enyhén antropocentrikus
A legfőbb fenyegetések
éhség, szegénység, betegség, természeti katasztrófák
a szennyezés egészségügyi hatásai, veszélyeztetett fajok
Erőforrás-kimerülés; szegénység, népességnövekedés
Fő témák szabad hozzáférés/ szabad javak, a végtelen természeti erőforrások kitermelése
orvoslás/védekezés, gazdasági externália miatt bekövetkező ökológiai problémák felismerése
globális hatékonyság, az ökológia gazdaságivá tétele, egymásra-utaltság
Ki viseli a költségeket?
a magán- tulajdonosok (jórészt a nagyközönség, különösen a szegények)
a jövedelemadót fizetők (jórészt a nagyközönség)
a szennyezők fizetnek (termelők és fogyasztók) (szegények)
Alapvetőhiányosságok
kreatív, de mechanikus; nincs tisztában az ökológiai egyensúly jelentőségével
a prériközgazdaságtan hívta életre a mélyökológiára adott válaszként, bőségben kénytelen gondolkodni
alábecsüli a társadalmi tényezőket, kissé mechanisztikus, a bizonytalansággal nem számol
• Föld eltartóképessége (carrying capacity, az ökológiában egy adott terület eltartóképességén azt a populációt értjük, amelyet egy terület képes eltartani anélkül, hogy károsodna)
• Hulladékasszimiláló képesség (a környezet szennyezésbefogadó/elnyelő képességének mértéke)
• Termodinamika I. törvénye (megmaradási törvény: minden termelésnövekedésnek két hatása van: 1. energiát és anyagot igényel, 2. növeli a környezet hulladékasszimiláló kapacitásának terhelését – mennyiségi korlát)
• Termodinamika II. törvénye (entrópia törvény: az energia áramlásának a törvénye, a hasznosság negatív mértéke, a környezet degradálódása – minőségi korlát)
• THL-görbe (az anyagi javak növekedésével a környezeti javakban csökkenés következik be)
A bioszféra és a gazdaság kapcsolatrendszere
2
A gazdaság nyitott láncainak zárása
1. Input mérséklése
2. Tisztább termelési eljárások
3. Fogyasztási intenzitás mérséklése
4. Újrahasználat (reuse)
5. Újrahasznosítás (recycling)
6. Hulladékok semlegesítése
A környezet és természetvédelem történeti áttekintése
(elméletek, nemzetközi gyakorlat)
A gyökerek XIX. Századig nyúlnak vissza (természetjáró turizmus,
cserkészmozgalom), de társadalmi mozgalommá csak az 1960-as évek
második felétől vált.
Elméletek, publikációk
Nemzetközi gyakorlat Magyar gyakorlat
1962 Rachel Carson Néma (csendes) tavasz
1968 A Római Klub megalakulása1969 U-Thant kiáltványa
1970 USA Föld napjaNixon: EPA, Clean Air Act …
1972 A növekedés határai (Limits to Growth) MIT csoport D. Meadows „0 növekedés”
1972 Stockholm ENSZ konferencia az emberi környezetrőlUNEP létrehozása
1972 UNEP tagság
1973-92: EK I-IV. Környezetvédelmi Akcióprogram
1976 Leontief világmodell (ENSZ)
1976 I. környezetvédelmi törvény (1976/II. tv.)Szervezeti, jogszabályi keretek kialakítása (OKTH)
Elméletek, publikációk
Nemzetközi gyakorlat Magyar gyakorlat
1984-87 Brundtland Bizottság működése (ENSZ)
1987 A Brundtland Bizottság jelentése: Our Common Future (Közös Jövőnk)1987- a fenntartható fejlődés módszertana
1987 Montreali Jegyzőkönyv 1987-2000 KVM, KTM, KÖM1989 Csatlakozás a Montreali Jegyzőkönyvhöz
1992 Rio de Janeiro Környezet és Fejlődés Világkonferencia (ENSZ)1993-2000 EU V. Környezetvédelmi Akcióprogram (A fenntarthatóság felé)1997 Kyoto
1995 Környezetvédelmi törvény (1995/LIII.)
1997-2000 NKP
2002 Johannesburg 2003-2008 NKP II.
2001-2010 VI. Környezetvédelmi Akcióprogram (A mi jövőnk a mi választásunk)
1960-as évek
Gyors technológiai fejlődés a II. vh. után (légiközlekedés, híradástechnika, tudományos vívmányok)Gyorsuló termelés:
Nyersanyagkészletek feltárása (a nem újratermelődő nyersanyagok készlete egyre csökken)Fogy a termőtalajRomlik a levegő és a vizek minőségeNövekednek az ipartelepek és a városokMelléktermékül pedig hihetetlen mennyiségű hulladék keletkezik.
Siedentopf (csillagász MODELLÉV (Láng I. 2003 10.o.)
1962 Rachel Carson: Néma tavasz
Amerikai tengerbiológus
A DDT káros hatásairól ír
Fikció, de tudományos alapja van
Jelentősége: felhívja a figyelmet a környezeti problémák súlyosságára
A DDT felhalmozódása a táplálékláncban
3
1960-as évek
1962 „Néma tavasz” Rachel Carson –megkongatja a vészharangot, ennek hatására a környezetvédelem bevonul a társadalmi tudatba1964 Nemzetközi Biológiai Program (IBP) – a környezetvédelem alapelveinek lefektetése:
A növény- és élővilág produktivitásának megőrzéseKutatók összefogása, együttműködéseAz élelmiszermennyiség növelése (az alultápláltság megszüntetése)Természeti erőforrások ésszerű felhasználásaIntenzív kutatás, nemzetközi együttműködés
Eredménye: felkeltette az érdeklődést a súlyos gondokkal szemben, nemzetközi tudományos összefogást hozott.
1960-as évek
Népességnövekedés: demográfia robbanás1950 – 2,5 mrd fő1998 – 6 mrd fő2003 – 6,3 mrd fő 2011 – 7 mrd fő2050 – 8 mrd fő
(Probléma: 100-ból 95 a fejlődő országokban születik, a népességnövekedés sokkal gyorsabb a fejlődő országokban
a népesség arányai eltolódnak )Következmények: egyre több vízre, energiára,
élelemre, lakásra, munkára, egészségügyi ellátásra van szükség!A városokba költözés folyamata nem áll meg, sőt
gyorsul (2050-re a 8 mrd földlakóból 6,5 mrd fog városokban élni, míg csak 1,5 mrd fő egyéb településeken)
1960-as évek
1960-as évektől az ENSZ egyre többet foglalkozik a környezetvédelemmel a környezetvédelem átlépi az országhatárokat1969: U Tant (burmai elnök) kiáltványa az egész emberiséget fenyegető környezeti válságról (Láng I., 2003 15. o.)
Az ENSZ kitűzi a Stockholmi ENSZ világkonferencia időpontját: 1972 (ide magyar delegáció is készült, de a szovjet állami nyomásra nem vettünk részt a tanácskozáson)
1970-es évek
1970: az USA-ban először rendezik meg 1970 április 22-én a Föld napját – rendezvények, felvonulások a föld rombolása elleni tiltakozás jegyében – innen számítják a modern környezetvédelmi mozgalmak megjelenését. A Föld napját a mai napig ünneplik szerte a világon április 22-én.1970: UNESCO: Ember és Bioszféra Program (MAB) – a természet és a társadalom kölcsönhatásait vizsgáló komplex kormányközi egyezmény.1972. az UNEP – Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (kp: Kenya, Nairobi)Segítségével sikerült a nemzeti kormányok környezetvédelmi politikáinak összehangolása és egységesítése.
1970-es évek1972: Növekedés határai – Római Klub jelentése
Cél: Időről időre felhívni a nemzetközi szervezetekés nemzeti kormányok képviselőinek figyelmét azemberiség veszélyeztetett helyzetére egy-egykonkrét világprobléma felvázolásával, tanul-mányozásával
Vizsgálat (1900-1970):
• népesedés
• iparosodás
• élelmiszertermelés
• környezetterhelés
• nyersanyagkészletek csökkenése
Eredmény:
Ha a gazdaság növekedésiüteme követi a tendenciákat,akkor a jövő évszázad végéreelérjük a növekedés határát
Ajánlat:
„ Zéró gazdasági növekedés”
1972-Római Klub „ A növekedés határai”
4
1970-es évekNövekedés határai – Római Klub jelentése Hiányosságok:
Alábecsülték az emberiség beavatkozásának várható hatékonyságátA fejlődő országokban a záró növekedés koncepció egyet jelentett volna a szegénység és az elmaradottság konzerválásával
Minden kritika ellenére azonban felrázta a világ lelkiismeretét!
1972 június 5-16. Stockholmi ENSZ Környezetvédelmi Világkonferencia – ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről (113 ország)
Azóta június 5. Környezetvédelmi Világnap.
1970-es évek
A Stockholmi ENSZ Környezetvédelmi Világkonferencia dokumentumai:
Nyilatkozat az emberi környezetről (problémák)Nyilatkozat az irányelvekről (26 irányelv)Akcióprogram javaslatokSzervezeti intézkedések
1976: Leontief Világmodell (ENSZ)
1973- tól (1992-ig): az EK I-IV. Környezetvédelmi Akcióprogramok
1973-ban az ENSZ arra kereste a választ, milyen összefüggésbenállnak egymással az ENSZ Fejlesztési Stratégiája és a környezetiproblémák
Vizsgálat:
• ökológiai tényezők hogyan befolyásolják a gazdasági növekedést
• mennyire helytállóak a nemzetközi fejlesztési stratégiák
Hipotézis:
A környezetszennyezés és a környezetvédelem problémája technikailag megoldható, de költséges.
Leontief féle világmodell
1974 és 1981 között az ENSZ egy sor szakmai konferenciát rendezett:
az élelmezés, népességnövekedés, településfejlesztés, elsivatagosodás, az egészségügy,az agrárreform,
és az új és megújuló energiaforrások kérdésében.
1970-es évek
Elméletek, publikációk
Nemzetközi gyakorlat Magyar gyakorlat
1984-87 Brundtland Bizottság működése (ENSZ)
1987 A Brundtland Bizottság jelentése: Our Common Future (Közös Jövőnk)1987- a fenntartható fejlődés módszertana
1987 Montreali Jegyzőkönyv 1987-2000 KVM, KTM, KÖM1989 Csatlakozás a Montreali Jegyzőkönyvhöz
1992 Rio de Janeiro Környezet és Fejlődés Világkonferencia (ENSZ)1993-2000 EU V. Környezetvédelmi Akcióprogram (A fenntarthatóság felé)1997 Kyoto
1995 Környezetvédelmi törvény (1995/LIII.)
1997-2000 NKP
2002 Johannesburg 2003-2008 NKP II.
2001-2010 VI. Környezetvédelmi Akcióprogram (A mi jövőnk a mi választásunk)
1980-es évek
GLOBÁLIS SZEMLÉLETVÁLTOZÁS
A nemzetközi szervezetek felismerték, hogy:a környezetvédelem globális,hosszú időhorizontban kell gondolkodni és cselekednia környezet- és gazdaságpolitikát át kell hangolni
5
Fenntartható Fejlődés – Sustainable Development
Környezet és Fejlesztés VilágbizottságBrundtald Bizottság (1983) –
(22 tag, Magyarországról: Láng István akadémikus)Cél:
• a környezetvédelem és a fejlesztés kritikus kérdésinek vizsgálata, reális javaslattétel kidolgozása a kezelésre
• javaslattétel új nemzetközi együttműködési formákra
• környezeti érzékenységet és akciókészséget befolyásoló programok kezdeményezése
Eredmény: Közös Jövőnk (1987) Our Common Future
Környezet és fejlesztés felvázolása 2000-ig, és az azt követő időszakig nyúló világstratégiakidolgozása.
A fenntartható fejlődés fogalma
• A fenntartható fejlődés olyan komplex folyamat, amely biztosítanitudja a jelen szükségleteinek kielégítését, anélkül, hogyveszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteikkielégítésére. A fogalom a fenntartható gazdasági, ökológiai éstársadalmi fejlődést jelenti.
• Donella és Denis Meadows fenntarthatónak azt a társadalmatnevezi: “amely képes nemzedékeken át fennmaradni, amely elégelőrelátó, elég rugalmas és elég bölcs ahhoz, hogy ne ássa alá sajátfizikai vagy társadalmi éltető rendszerét.”
(Meadows [2000] 271. o.)
A fenntartható fejlődés kilenc alapelve:
1.Figyelem és gondoskodás az életközösségekről 2.Az ember életminőségének javítása 3.A Föld életképességének és diverzitásának a megőrzése
• Az életet támogató rendszerek megőrzése • A biodiverzitás megőrzése • A megújuló erőforrások folytonos
felhasználhatóságának biztosítása 4.A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása 5.A Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni 6.Meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását 7.Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükről 8.Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit 9.Globális szövetséget kell létrehozni
A természeti erőforrásoknak a fenntartható fejlődés szempontjából három csoportját szokás
megkülönböztetni:
• megújuló természeti erőforrások /víz, szél, nap, biomassza stb./,
• nem megújulók /ásványok, fosszilis energiahordozók, hidrológia folyamatok/,
• részben megújulóak /talajtermékenység, hulladék-asszimiláló kapacitás, geotermikus energia, sztratoszférikus ózon/.
A fenntartható fejlődés követelményei a következőkben összegezhetőek:
• a megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével;
• a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezés befogadó képességének mértékével, amit a környezet asszimilációs kapacitása határoz meg;
• a kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme, amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg.
A fenti elvek megsértése erőforrás szűkösséghez vezet, feltéve, hogy:
• a környezet nyújtotta szolgáltatások és javak alapvetőek, nélkülözhetetlenek a gazdasági rendszer számára;
• léteznek nem kielégítő helyettesítési lehetőségek az újratermelhető tőke és a környezeti funkciók között;
• a környezeti funkciókat a technikai haladás adott mértéke nem növeli.
6
Természeti tőke:Olyan felhalmozott természeti erőforrás, amely valamilyen szolgáltatást (hasznos
áramot) biztosít, tart fenn. A természeti tőke elemei a következők:
• Nem megújuló, ökoszisztémából kitermelt erőforrások
• Megújuló, ökoszisztémák által előállított illetve fenntartott erőforrások
• Környezeti szolgáltatások
A fenntartható fejlődés értelmezései
Gyenge fenntarthatóságWeak Sustainability
A természeti tőke felváltható művi tőkével
Szigorú fenntarthatóságStrong Sustainability
A természeti tőke nem váltható fel művi tőkével
Környezeti fenntarthatóság Environmental Sustainability
Nemcsak a tőkemennyiséget, hanem minden általa biztosított anyagáramot, szolgáltatást is meg kell őrizni. A természeti tőke hozadékát, a természeti tőke által nyújtott javakat és szolgáltatásokat kell szinten tartani és nem csak a tőke értékét.
Gazdaság
Bioszféra
Társadalom
Bioszféra
Társadalom
Gazdaság
A fenntarthatóság szintjei
globális szintnagyregionális (pl. EU) szintnemzeti szinthelyi (lokális) és kisregionális szint Agenda 21 – Feladatok a 21. századra
1980-es évek
1987: Montreáli jegyzőkönyv
A montreali jegyzőkönyv az ózont bontó halogénezett szénhidrogén halogénezett
szénhidrogén-származékok (CFC-k) emisszióját volt hivatott korlátozni. A CFC-k és az ózon ritkulása közti kapcsolatot 1987-re sikerült bizonyossá tenni, a jegyzőkönyvet 1987
szeptember 16-án bocsátották aláírásra, 1989 január 1-jével lépett életbe.
1990-es évek
1992 június 3-11, Rió: ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia
(Bergeni előkészítő konferencia 1990-ben, ahol 5 szakmai érdekcsoport ülésezett: ipar, tudomány,
szakszervezetek, társadalmi mozgalmak és ifjúsági szervezetek)
A konferencia dokumentumai:Miniszteri Nyilatkozat:1. Fenntartható gazdaság2. Fenntartható ipari tevékenység és energiahasználat3. Környezettudatosság4. Elővigyázatosság
„Közös feladatok a cselekvésre”
1990-es évek
A Riói konferencia (172 állam)
Célja: olyan stratégiák és megoldások kidolgozása, amelyek révén a világ minden részében megállítható és megfordítható a környezet pusztulása úgy, hogy nagyobb nemzetközi erőfeszítések történjenek a fenntartható környezettudatos fejlődés érdekében.Egyezmények:„Föld Charta” (kötelezettségvállalások) Feladatok a 21.
századra (Agenda 21) – a SD átfogó programja és a Riói Nyilatkozat – a SD alapelveiÉghajlatváltozási keretegyezmény (Riói egyezmény az
üvegházhatású gázok kibocsátásnak visszaszorításáról)Biológiai sokféleség védelméről szóló egyezményErdők védelméről szóló egyezmény
7
1990-es évek
Agenda 21 - Biblia (4 rész, 40 fejezet):A fenntartható fejlődés alapvető társadalmi és
gazdasági témaköreiKörnyezeti és természeti problémákTársadalmi csoportok szerepe, feladatai, igényeiA fenntartható fejlődés megvalósításához szükséges
eszközök: oktatás, nevelés, pénzügyi formák, intézményrendszer, tudomány, jogi eszközök, technológiák
1990-es évek
1997: Rió+5 New York:A riói világkonferencia után öt évvel az ENSZ Közgyűlés Rendkívüli Ülésszaka értékelte a Riói Konferencia programjának megvalósítását a világkonferencia óta eltelt időszakban. Az ENSZ és szakosított szervei és más nemzetközi szervezetek is elkészítették saját fenntartható fejlődési programjukat, az OECD ajánlásokat fogadott el 2001-ben. Az Európai Unió is elkészítette Fenntartható Fejlődési Stratégiáját, melyet a 2001. júniusi göteborgi ülésen fogadtak el.
1990-es évekA kiotói jegyzőkönyv, az 1992 májusában véglegesített szövegezésű, 1992 júniusában, Rio de Janeiroban aláírt ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) kiegészítő jegyzőkönyve (más néven protokollja), amelyet 1997 december 11-én az UNFCCC tagállamok harmadik konferenciáján, Kiotóban fogadtak el és nyitottak meg ratifikálásra. A Jegyzőkönyv 2005 február 16-án lépett hatályba az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália kivételével a világ összes jelentős országának (köztük a Magyar Köztársaság) támogatásával. 2007 december 3-án Ausztrália is ratifikálta a jegyzőkönyvet.A Jegyzőkönyvben a fejlett országok vállalták, hogy a 2008-2012-es időszakra átlagosan 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest. Ezen belül az egyes országok esetében eltérések vannak, így az Európai Unió eredeti tizenöt tagállama 8%-os csökkentést vállalt. (Magyarország 6%-os csökkentést vállalt.)
21. század2002 Johannesburg: Fenntartható Fejlődés Világkonferencia – III. ENSZ Környezetvédelmi Világkonferencia (Rió+10, Stockholm+30) Cél: áttekintették a riói konferencia óta eltelt tíz évet, értékelték az elért eredményeket, a kitűzött célok megvalósulását, illetve feltárták a megvalósítást akadályozó tényezőket, az elmaradások okait.Agenda 21 megvalósításának értékeléseÚj kihívások számbavétele, amelyek hatással vannak a
fenntartható fejlődésreSpecifikus intézkedések, finanszírozási lehetőségek számbavételeIntézményi keretek erősítésének vizsgálata
2009 Koppenhágai Klímacsúcs: a globális átlaghőmérséklet emelkedés veszélyei
1. Mit mérünk és hogyan?
2. A GDP – GNP korlátai
3. Új típusú makromutatók: NEW, ISEW,GPI
4. Ökológiai lábnyom, a Humán fejlődés indexe (HDI)
5. Komplex környezeti indikátor (PSR- és DPSIR modellek, ECO-21)
KÖRNYEZETI, JÓLÉTI, FENNTARTHATÓSÁGI INDIKÁTOROKZöldülő nemzetgazdasági elszámolások – a valódi jólét mértékét kifejező mutatók - A jólét mértéke = az áruk összértéke (monetarizált
értékösszeg)
-A nemzeti elszámolások nem tükrözik a környezeti minőségben és a természeti erőforrás készletekbenbekövetkezett változásokat
- A GDP-t alkotó jövedelmek között nem szerepelnek azok a szolgáltatások, amelyeket a természet nyújt
- GDP növelőként jelenik meg a számos környezetvédelmi kiadás (end-of-pipe)
- A megelőző, környezetbarát, anyag- és energiatakarékos gazdálkodás negatívan hat a GDP-re
Makromutatók hiányosságai:A GDP (hazai) és a GNP (nemzeti) korlátai
8
Nettó Gazdasági Jólét (Net Economic Welfare, NEW)
W. Nordhaus - J. Tobin, 1970
GNP + szabadidő,
háziasszonyok által otthon elvégzett munka
„csináld magad” tevékenységek
- környezetszennyezésnek,
a modern urbanizáció más hátrányainak ki nem fizetett költségeit és
egyéb korrekciós tényezők
Növekvő, de a GNP-nél lassabb ütemben
Új típusú makromutatók
Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe
Index of Sustainable Economic Welfare, ISEW
Herman Daly, John Cob
A NEW-hoz hasonlóan flow típusú
Fontos előrelépés a NEW mutatóhoz képest:
- fogyasztási egyenlőtlenségek jólétre gyak. hatása - hosszú távú környezeti károsodások jelenértéke
Új típusú makromutatók
GNP 1950-1988 között az USA-ban látványos növekedést mutat, az ISEW pedig 1950-hez képest szinte semmit sem változott, 1976 óta csökkent
Az egy főre jutó GDP és az ISEW Ausztriában
A GPI kiszámításaGenuine Progress Indicator, 1995
(ISEW - (+) társadalmi és ökológia költségek (és hasznok)
Az új mutatóknak is vannak hiányosságai
Nem veszik figyelembe a következőket:Biológia diverzitás csökkenéseA munkahelyi környezet értéke (az ott megjelenő előnyök és hátrányok)Fekete gazdaságVízügyi beruházásokkal okozott károk+ Szabadalmi problémák is adódnak (adatszerzés nehézségei, becslések, a károk pénzben való kifejezésének nehézségei)
Az ökológiai lábnyom (ÖL) mutató
1995-ben Kanadában megjelent az Ökológiai lábnyomunk. Az emberi hatás mérséklése a Földön című könyv
Mathis Wackernagel és William E. Rees
Minden emberi tevékenységet és folyamatot a földterület egyenértékére számítanak át
9
Az ökológiai lábnyom (ÖL) mutató
Definíció:Az a föld (és víz) terület, melyre egy meghatározottemberi népesség és életszínvonal végtelen ideig valóeltartásához lenne szükség.Annak értéke, hogy mennyi termékeny földre ésvízre van szüksége egy személynek, városnak,országnak vagy az emberiségnek az összeselfogyasztott erőforrás megtermeléséhez és azösszes megtermelt hulladék elnyeléséhez azuralkodó technológia használatával. Ez a föld bárhollehetne a világon. Az Ökológiai lábnyomot„területegységekben” mérik.
Az ökológiai lábnyom összetevői
Energiatermelés fosszilis tüzelőkből
Épített környezet
Élelmiszer-termelés
Erdőterület faipari termékekhez
Az ökológiai lábnyom-elemzéseket több szempontból is bírálták,többek között azért, hogy nem veszi számításba a többszörös célrahasznált területeket, vagy hogy a becslések nagy része az északiéletstílus alapján készült és nem vonatkoztatható mindenkire.Ezenkívül a modell egyéb hibái közé tartozik az is, hogy képtelen azegy háztartásban élők külön fogyasztóként való kezelésére (példáulegy tízgyerekes nagy házban élő családnak könnyen lehet kisebblábnyoma, mint egy kisebb házban élő egyedülálló fogyasztónak.)
Hogy kiküszöböljék a fenti hibákat, az ökológiai lábnyom-modelleketfolyamatosan finomítják. Még így is az elemzések inkábbtekintendőek jelzésértékűnek, mint a fenntarthatóság pontosmérőszámának. Az ökológiai lábnyom elsődleges célja emiattleginkább az erőforrás-takarékosság tudatosítása és a figyelemfelkeltése az iparosodott országokban.
Az ökológiai lábnyom (ÖL) mutató kritikái
Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja által 1990-ben kidolgozott mutatószám
A HDI komponensei:
- az egy főre jutó GDP, vásárlóerő paritáson számolva
- az iskolázottság szintje (a felnőtt lakosság olvasásiaránya kétharmados, az iskolában eltöltött évek átlagosszáma is egyharmados súllyal)
-születéskor várható élettartam
További fejlesztési lehetőségek: hajléktalanság,kábítószerfüggés, öngyilkosság, bűnözés, vagyoni helyzet.
HDI – Human Development Index HDI – Human Development Index
10
HDI – Human Development Index
Komplex környezet indikátorok
- PSR-modell- DPSIR- modell- ECO-21 indikátor
D – Driving force (hajtóerő)P – Pressure (terhelés)S – State (állapot)I – Impact (hatás)R – Response (válasz)
A PSR modell elvi felépítése DPSIR modell elvi felépítése
Az ECO-21 indikátormátrix elvi felépítése
- Aggregált mutató: a „PSR” model mindhárom összetevőjénekmegfelelő egy-egy aggregált érték, egyszerűen számítható, a jelenlegistatisztikai adatok birtokában megbízhatóan lehet becsülni
- Környezeti jellemzőség: Egyaránt jellemző az ágazatokkörnyezetterhelésére, a környezeti elemek állapotára és aválaszintézkedésekre
- Időbeni homogenitás: Adatsora legalább 10 évre visszamenőlegelőállítható és a – legalább 10 évre előretekintő – jövőképe isviszonylag egyszerűen számítható
- Térbeni reprezentativitás: Mind nemzetközi, mind hazai, mindregionális léptékben összehasonlíthatóvá tehető
- Értelmezhetőség: Jól kommunikálható, egyszerűen magyarázható,megjegyezhető
Az ECO-21 mutató jellemzői
11
1. A természeti tőke mérésének sajátosságai
2. A teljes gazdasági érték (!)
3. Környezetértékelési módszerek
4. Környezeti kárértékelés
5. Költség-haszon, költség-hatékonyság elemzés
6. Környezeti hatásvizsgálat (KHV)
7. Környezeti szempontú technológia- és termékértékelés
A KÖRNYEZET GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE(a házidolgozat elkészítéséhez nyújt elméleti hátteret)
A piac zavartalan működésének egyik alapfeltétele,hogy a piac valamennyi résztvevője teljes mértékbentájékozott az árúk mennyiségi és minőségijellemzőiről, valamint adás-vételük feltételeiről.
Kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha a környezeti javakválnak a gazdasági értékelés tárgyává.
A természeti tőke sajátos mérésének okai
„Sok probléma abból adódik, hogy számos természetierőforrásnak nincs reális ára, s az emberek nem fizetikmeg a szennyezésük által okozott károkat. Ha azembereknek meg kellene fizetni azokat a károkat,amelyek az általuk okozott kellemetlenségek miattkövetkeznek be, sokkal több erőforrást lehetneezeknek a kellemetlenségeknek a megelőzésérefordítani” (K. Boulding, 1993)
Okok:• szabad javak, közjavak
• diszkontálási sajátosságok
• externáliák
Ár = 0 Haszonáldozat kts = 0
S i(1+r) i
S i = összegr = diszkontláb
i = évek száma
A természeti tőke sajátos mérésének okai
A környezet értékelésekor ugyanakkor nemhasználhatók a közgazdasági elemzéseksorán széles körben alkalmazott értékelésimódszerek. Ennek okai a környezeti javaksajátos közgazdasági természetévelfüggenek össze:
Szabad javak – közjavak (Free Goods)
Fogyasztásuk oszthatatlan, mindenki számárahozzáférhetők, használatukból senki nem zárhatóki. (oszthatatlanság: egy valaki által történőfogyasztás nem csökkenti érzékelhetően a másokszámára rendelkezésre álló mennyiséget)
Például: szép táj, tiszta levegő, biodiverzitás
„Közrosszak” (CO2 kibocsátás, fajok pusztulása,savas esők)
Közlegelő tragédiája
Közjavak tragédiája
Potyautas magatartás (a kizárás lehetőségének ahiányából fakad)
A természeti tőke sajátos mérésének okai
A diszkontláb megválasztásánál a következőketjavasolt figyelembe venni:
Nem használható az aktuális kamatlábbalszinkronban lévő, egyéb gazdasági beruházásoknálalkalmazott kamatláb
Rövidebb távú beruházási döntéseknél alkalmazhatóa normál diszkontláb
Hosszú távú környezeti döntéseknél javasoltcsökkentett (nullához közeli) diszkontlábathasználni.
A természeti tőkét jelentős mértékben befolyásolófejlesztési döntéseknél célszerű nulla, esetlegnegatív diszkontlábat alkalmazni.
A természeti tőke sajátos mérésének okai
Az externáliás hatásokra a következők jellemzők:
Pozitív és negatív hatások (nem fizet és nem térítik meg akárát)
A negatív externális hatások növelik a közrosszat
A negatív externális hatások által okozott kárt a termelőknem térítik meg, a vállalat profitjából nem vonják le azexternális költségeket
Előfordulhat, hogy olyan tevékenységeket folytatókvállalkozási tűnnek profitábilisnak (és hasznosnak)amelyek tevékenysége társadalmi hatásaikat tekintvekárosak.
A káros, de profitot hozó tevékenység (a pozitívgazdasági tevékenységből fakadóan) a banki és a tőzsdeiszférából is vonzza a forrásokat, ennek megfelelően atevékenység fokozódik, aminek következtében atársadalmi jólét egyre csökken.
A természeti tőke sajátos mérésének okai
12
A környezet gazdasági értékelésének az eredményei azalábbi területek alkalmazhatók:
A környezetet érintő beruházások költség-haszonelemzése során
A döntéshozók részéről környezetvédelmi szabályzókkidolgozása során, a szabályozás módjának ésmértékének a meghatározásához
Különböző hatásokra a természeti erőforrásokbanbekövetkezett értékváltozások becslésére
A környezetszennyezés hatására felmerülő externálisköltségek meghatározására
A természeti vagyon értékének a meghatározására anemzetgazdasági elszámolások készítése során
A természeti tőke sajátos mérése A természeti erőforrások értékösszetevői
Piaci árakon alapuló közgazdasági értékelési módszerek
Feltárt egyéni preferenciákon alapuló
közgazdasági értékelési módszerek
Megfigyelt piac
- Költségalapú értékelési módszerek
Kinyilvánított egyéni preferenciák:
- Utazási költség módszer- Hedonikus értékelés
- Feltételes rangsorolás- Feltételes választás - Feltételes értékelés :
-WTP-WTA
Haszonátvitel
A környezetértékelési módszerek típusai
A költség alapú értékelés esetén a környezeti változások hatásainak figyelembe vételére valamely termék piaci árát ill. korrigált piaci árát használjuk:Helyettesítési költség-módszer (degradáció utáni
helyettesítés költsége)Árnyékberuházás, vagy árnyékprojekt-módszer
(árnyékberuházás – egy a természeti erőforrások rombolását előidéző beruházáshoz kapcsolódó helyreállító beruházás -költségeinek becslése)Helyreállítási költség-módszer (a leromlott környezeti
állapot helyreállításának költsége – ex post értékelés)Védekezési költségek módszere (a kedvezőtlen környezeti
hatás bekövetkezésének csökkentése, illetve a bekövetkezéskor a károk enyhítése többletköltségekkel jár)Termelékenységváltozás alapú módszer (a környezeti
hatások befolyásolhatják a termékek előállítási költségeit, ezen költségek változásai alapján számítható a változások pénzbeli értéke – pl. a levegőminőség romlása és mg-i termelékenységcsökkenés)
A környezetértékelési módszerek típusai
A kinyilvánított preferenciák esetében a szakértők megfigyelt magatartás alapján értékelnek. Az emberek piaci döntéseik során sok esetben kifejezik a környezeti javakkal kapcsolatos preferenciáikat. (Inkább csak a használati értéket veszik számba.)
Utazásiköltség-módszer: leginkább olyan környezeti javak értékének a meghatározására alkalmas, amelyek esetében a rekreációs tőke meghatározó. Pl. parkok és természeti látványosságok. A terület értékét az odalátogatók utazásra fordított költségeinek alapján mérik (ide tartozik az utazásra fordított és ott eltöltött idő haszonáldozat-költsége, az odajutás költsége, a helyszínen fizetett díjak).Hedonikus ármódszer: a környezeti szolgáltatások értékét azon keresztül próbálja megragadni, hogy azok hogyan befolyásolják bizonyos piaci javak, legfőképpen a környéken lévő ingatlanok értékét. A környezeti minőségben bekövetkezett változások hatással vannak az ingatlanárakra. Az ingatlanok ára különféle komponensekből áll, amelyek különféle súllyal szerepelnek. A módszertani problémák mellett szükséges a vásárlók környezeti tájékozottsága is. A leginkább tengerparti ingatlanok, vagy repülőterek közelében lévő ingatlanok esetében használják.
A környezetértékelési módszerek típusai
A feltárt preferenciákon alapuló módszerek esetében különféle láthatóvá tett előnyök és hátrányok értékelése történik. A módszerrel nem az emberek valós piaci viselkedését vizsgálják, hanem egy feltételezett, hipotetikus helyzet alapján történik a becslés. (Jobban figyelembe veszik a nem használattal összefüggő értékeket is.)
Feltételes rangsorolás módszere: egy-egy környezeti jószág bizonyos jellemzőt tartalmazó választási helyzetek elemzésére kérik a megkérdezetteket. Az esetleges szkenáriókat rangsorolni kell. Egymással ütköző célok esetében alkalmas a kompromisszum megtalálására.Feltételes választás módszere: egy-egy környezeti jószág bizonyos jellemzőt tartalmazó választási helyzetek elemzésére kérik a megkérdezetteket. Az esetleges szkenáriók estében egyszerre mindig két-két alternatíva közül kell választani.Feltételes értékelés módszere: kérdőíves felmérésen alapul, egy bizonyos haszonért mennyit hajlandóak fizetni (WTP) , vagy mekkora kompenzációt igényelnének (WTA) a környezetromlásért cserébe.
A környezetértékelési módszerek típusai
13
A haszonátvitel módszere nem tekinthető önálló módszernek, lényege, hogy valamely korábbi, hasonló problémára végzett környezetértékelés eredményeiből következtetünk a vizsgált jószág értékére.
Fontos, hogy olyan kiinduló értékelést találjunk, ami hasonló problématerületre irányul , hasonló jószágot vizsgál, és amely megfelelő módon lett végrehajtva.
Az értékelés lépései:1. Hasonló témájú kiinduló tanulmányok keresése2. A kiinduló tanulmányok közül a legalkalmasabb(ak)
kiválasztása3. A kiválasztott tanulmány(ok) minőségének az értékelése4. A szükséges korrekciók elvégzése, számítások készítése
A környezetértékelési módszerek típusai
Környezeti károk:
• Emberi egészségre gyakorolt hatás• Élő természetben okozott károk• Az épített környezetben keletkezett károk
A kár nagyságának becsléséhez:
• meg kell határozni az érintett kategóriákat;• meg kell becsülni a szennyező emissziók és azérintett kategóriáknak okozott kár közötti fizikaikapcsolatot;• meg kell becsülni az érintett felek reakcióit akárokozás mérséklésére; és• gazdasági, pénzbeni értéket kell adni a fizikai,biológiai károknak
A környezeti kárértékelésA negatív externális hatások értékének becslése
"Ha valami a gazdaság egyik része - egy vagy többszemély illetve csoport - számára hasznot vagyveszteséget jelent, az a gazdaság egészére nemfeltétlenül jelent hasznot vagy veszteséget. Márpedig aköltség-haszon elemzés során a gazdaság egésze, egymeghatározott társadalom jóléte érdekel bennünket,nem pedig ennek valamely kisebb része." (A. Mishan)
A teljes társadalom számára jelentkező költségeket éshasznokat figyelembe kell venni.
Költség-haszon elemzés (CBA)
Olyan fejlesztések elemzésére szolgál, amelyeket közpénzből, közösségi céllal valósítanak meg. (döntéselőkészítés)
A költséghaszon elemzés lépései:1. A projekt meghatározása2. A projekt hatásainak az azonosítása3. A gazdaságilag releváns hatások meghatározása4. A releváns hatások fizikai mennyiségekben történő
kifejezése5. A hatások pénzbeli kifejezése6. Diszkontálás (jelenérték meghatározása)7. A nettó jelenérték kiszámítása8. Érzékenységelemzés
Költség-haszon elemzés
A költség-hatékonyság elemzés leggyakrabbanoptimalizálási eljárást jelent, alegköltséghatékonyabb megoldás megkeresését. Azoptimalizálási eljárás ebben az összefüggésben egyszisztematikus módszer a cél teljesítéséneklegalacsonyabb költségű eszköze megtalálására.
Költség-hatékonyság elemzés (CEA) A költség-haszon és a költség-hatékonyság elemzés összehasonlítása
14
A környezeti hatástanulmány (KHT) készítés alapfolyamata
Nagy mennyiségű információt bocsát a döntéshozók rendelkezésére, amelyek fontosságát nekik kell mérlegelni
és figyelembevételükről nekik kell dönteni.
KHV hatásmátrix
Környezeti szempontú technológia és termékértékelés
Technológiaértékelés: választás technológiák között, ha az új technológia csökkentett keresletet jelent a természeti javak és szolgáltatások iránt.
Termékértékelés – életciklus-elemzés: termékek, folyamatok és szolgáltatások teljes életciklusa alatt vizsgálja azok környezeti hatásait az egyes környezeti tényezőkre.
A termékértékelés – életciklus-elemzés szakaszai
