Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam · 2020. 10. 27. · (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás). Ismertesse a csírázás külső

Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam

3. anyag 2005. december

TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 3/8 anyag, 2. oldal

Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam

Kedves levelező hallgatóink! Harmadik anyagunk hihetetlenül nagy témakört, témaköröket ölel fel. Az új követel-ményrendszer logikai menetét betartva – ezért talán kicsit cikázva – a rendszerezés, a szövettan, a létfenntartás tárgyköréből merítünk. A villámfeladatok közé beillesztettem a középszintű érettségi laboratóriumi feladatait ahogyan azt Oktatási Minisztérium közzétette, hogy mindenképpen ismerjétek a labo-ratóriumi feladatok felépítését (anyag, eszköz – vizsgálat – kérdések amely a tudo-mányos munkák, közlemények felépítésére hasonlít (anyag és módszer, saját vizsgá-latok, eredmények, következtetések)). Aki emeltszintű érettségit tesz annak is nagyon fontosak lehetnek ezek a feladatocskák, hiszen nekik is feladatuk lehet egy kísérleti elrendezés összeállítása, megtervezése. A második levélre sokkal kevesebben válaszoltatok ezért kérek mindenkit, hogy ne késlekedjen és küldje a megoldásokat. Az Oktatási Minisztérium a tervezett december 15.-ei határidőre az új képzési rend-szerben választható szakok leírását nem tette közzé, ezért erről majd később. A kétszintű képzés (nem érettségi, hanem az egyetemen zajló oktatás kétlépcsőssé való átalakítása 3+2 év) körül kialakult helyzetről a pontos információk hiányában csak annyit, hogy nagyon kétséges a BSC – azaz a csupán az első három éves képzés során megszerezhető – diploma-oklevél értéke, tehát cél a teljes öt éves MSC képzés! A kisdolgozatokra való jelentkezés lezárult, nagyon örülök, hogy ilyen sokan jelentkez-tetek, de lassan a munkának is neki kell látnotok, hiszen az első próbafelvételit január 19.-én tartjuk és annak számít bele aki addigra hozza! Az első TREFF Biológia próbafelvételi időpontja: 2006. január. 21. szombat 9 óra (1 óra konzultáció, 3 óra feladatmegoldás) helye:Trefort Gimnázium Budapest, Trefort u. 8. Arról, hogy melyik teremben írjuk a bejárati hirde-tőn találsz eligazítást! Ha eltévedtél hívd valame-lyik számot: vezetékes: 06-1-266-3989, 06-1-328-0092 mobil: 06-20-445-5599, 06-30-388-9033 Addig még érkezik a januári csomag is! Boldog Karácsonyt, és Sikerekben gazdag Új Évet Kívánok:

Dr. Maróti-Agóts Ákos

TARTALOMJEGYZÉK 1. A követelményrendszer aktuális fejezetei ....................................................... 3 2. Témavázlatok.............................................................................................. 7

2.1. Nem sejtes rendszerek ......................................................................... 7 2.1.1. Vírusok ....................................................................................... 7

2.2. Önálló sejtek ....................................................................................... 8 2.2.1. Baktériumok ................................................................................ 8 2.2.2. egysejtű eukarióták.................................................................... 10

2.3. Többsejtűség..................................................................................... 14 2.3.1. A gombák, növények, állatok elkülönülése.................................... 14 2.3.2. Sejtfonalak ................................................................................ 14 2.3.3. Teleptest és álszövet .................................................................. 14

2.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak....................................... 14 2.4.1. A növényvilág főbb csoportjai a szervi diff. ................................... 14 2.4.2. Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából15 2.4.3. A növények szövetei, szervei....................................................... 15 2.4.4. Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése ............................... 19

3. A villámfeladatok megoldásai:..................................................................... 24 4. Feladatok.................................................................................................. 26

4.1. Olvasd el figyelmesen az alábbi cikket: ................................................ 26 4.2. Olvassa el figyelmesen! (9p) ............................................................... 26 4.3. Kéndioxid kibocsátás Magyarországon (15p)......................................... 27 4.4. Környezetvédelem ............................................................................. 27 4.5. A prionok .......................................................................................... 28


1. A követelményrendszer aktuális fejezetei

3. Az egyed szerveződési szintje

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Emelt szint

3.1. Nem sejtes rendszerek 3.1.1 vírusok

Ismertesse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét. Ismertesse a vírusok felépítését és a vírusfertőzés folyamatát. Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre. Legyen tisztában alapvető járványtani fogalmakkal (fertőzés, járvány, higiénia).

Ismertesse a vírusok kialakulására vonatkozó elméletet. Hasonlítsa össze a priont a vírussal.

3.2. Önálló sejtek 3.2.1. baktériumok Hasonlítsa össze a baktérium és az eukarióta sejt szerveződését.

Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezőgaz-dasági és egészségügyi jelentőségét; lássa ezek kapcsolatát vál-tozatos anyagcseréjükkel. Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre. Ismertesse ezek megelőzését és a védekezés lehetőségét. Ismer-tessen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat.

Hozzon példát kemo-és fototróf, valamint auto-és heterotróf baktéri-umokra. Ismertesse a baktériumok DNS-ének jellemzőjét, és a baktériumok ivaros jellegű folyamatait.

3.2.2 egysejtű eukarióták

Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtű élőlények változatos test-szerveződését és felépítő anyagcseréjét: amőba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros és élesztőgomba faj. Ismerje fel ezeket az élőlényeket fénymikroszkóppal, és fi-gyelje meg mozgásukat.

Ismertesse az endoszimbióta elméletet. Elemezzen az egysejtűek életmódjával összefüggő kísérleteket.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint Emelt szint 3.3 Többsejtűség

3.3.1 a gombák, növények, ál-latok elkülönülése

Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében a növények, a gombák és az állatok. Indokolja, hogy a sejtek működésbeli különbsége miért jár diffe-renciálódással.

Hasonlítsa össze a gombákat, a növényeket és az állatokat (élet-szakaszok típusa, haploid és diploid szakasz hossza, ivarsejtképzés, spóraképzés).

A zöldmoszatok példáján mutassa be az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).

3.3.2 sejtfonalak Ismertesse a gombák fonalas testfelépítését, spórás szaporodását. Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas zöldmo-



szatokat, rajzolja és jellemezze a mikroszkópban látottakat. 3.3.3 teleptest és álszövet Tudja, hogy ez a szerveződés jellemző a vörös- és barnamoszatok

többségére, a zöldmoszatok egy részére (pl. csillárkamoszat), a kalapos gombákra és a mohákra.

Ismertesse a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit. Különböztesse meg a legismertebb ehető, és mérgező kalapos gombákat. Ismertesse a gombafogyasztás szabályait, tudja, hogy a gyilkos galóca halálosan mérgező. Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, a far-ontó gombák, az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütőélesztő gyakorlati jelentőségét. Tudja, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai. Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuz-mókat, ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket.

Rajzolt ábrán tudja értelmezni a mohák kétszakaszos egyedfejlődé-sének lépéseit Hozza összefüggésbe a mohák testfelépítését és társulásokban elfoglalt helyét.

3.4. Szövetek, szervek, szerv-rendszerek, testtájak

3.4.1 a növényvilág főbb cso-portjai a szervi diffe-renciálódás szempont-jából

Tudja, hogy a növényvilág fejlődését befolyásolta a fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetősé-ge. Tudja ezeket összefüggésbe hozni a szervek megjelenésével, felépítésével. Ismertesse a harasztoknál megjelenő evolúciós „újításokat” (szö-vetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással. Ismertesse a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüg-gésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással.

Rajzolt ábrán tudja értelmezni a harasztok és a zárvatermők két-szakaszos egyedfejlődésében az ivaros és az ivartalan szakaszok arányát, és ennek fejlődéstörténeti jelentőségét.

Ismertesse a zárvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökér-szőrök) hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit. Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében élő növények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez.

Ismertesse és ábrán ismerje föl a kettős megtermékenyítés folya-matát.

3.4.2 az állatvilág főbb cso-portjai a szervi diffe-renciálódás szempont-jából

Ismerje fel és fogalmazza meg a testfelépítés, az életmód



(kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján: - szivacsok - laposférgek - gyűrűsférgek - rovarok - fejlábúak (lábasfejűek) - a gerincesek nagy csoportjai (halak, kétéltűek, hüllők, mada-

rak, emlősök). Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti csoportokat.

3.4.3. a növények szövetei, szervei

-szövetek Ismertesse, hogy milyen működésekre specializálódtak a követke-ző szövetek: osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet. Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet preparátumot, ké-szítsen bőrszövet nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon sejt-üreget és kristáyzárványt. Értelmezze a látottakat.

-gyökér, szár, levél Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit. Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a gyökér hossz- és ke-resztmetszetét, a kétszikű és egyszikű lágyszár keresztmetszetét, a fás szár keresztmetszetét, a kétszikű levél keresztmetszetét, tudja magyarázni a látottakat. Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk keletkezését. Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a látotta-kat. Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér virágú növényen.

Jellemezze a gyökér, a szár, a levél felépítését és működését, mó-dosulásait. Mondjon példát módosult szervekre. Kövesse egy talajból felvett vízmolekula atomjainak sorsát a nö-vényben. Ismertesse a folyadékszállítás kémiai és fizikai hajtóerőit, hozza összefüggésbe a gyökér, szár és levél felépítésével. Értelmezze, hogy a gázcserenyílások működése hogyan függ össze a zárósejtek felépítésével, turgorával és az ozmózis jelenségével. Kövesse a gázcserenyíláson át felvett szén-dioxid-molekula sorsát a növényben. Értelmezzen növényi anyagszállítással kapcsolatos kísérletet.

-virág, termés Ismertesse a virág biológiai szerepét és részeit. Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogal-mát.

Hozza összefüggésbe a nappalhosszúság virágképzésben betöltött szerepét az eredeti élőhely, illetve a megváltoztatott élőhely (pl. honosítás) nappalhosszúságával. Tudjon kapcsolatot teremteni a virág és a termés részei között.

Ismertesse a virágos növények fajfenntartó működéseit (mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történő szaporodás). Ismertesse az ivaros és az ivartalan szaporítás előnyeit és hátrá-nyait. Ismertesse a növények főbb ivartalan szaporítási módjait

Ismertesse a hormonok szerepét a növények életében, értelmezzen az auxin hatására vonatkozó kísérleteket (Paál Árpád).



(tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás). Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy csírázási kísér-let kapcsán. Ismertessen hormonális hatásra bekövetkező növényi életműkö-déseket (gyümölcsérés).


3.4.4. az állatok szövetei, szaporodása, viselkedé-se

• szövetek Magyarázza, hogy milyen működésekre specializálódtak a követ-kező szövetek: hámszövet (működés és felépítés szerint is), izomszövet, kötőszövet és idegszövet, és ez hogyan tükröződik a felépítésükben. Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következő szöve-teket: többrétegű elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér.

Ismerje fel fénymikroszkópi fényképen a következő szöveteket: több-rétegű elszarusodott laphám, csillós hám, vázizom, csontszövet, üvegporc, emberi vér.

• szaporodás – egyedfejlődés

Ismertesse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembri-onális fejlődés fogalmát. Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külső és belső meg-termékenyítés, szaporodási rendszerek, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése). Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra.

• viselkedés

Példák alapján ismertesse az önfenntartással kapcsolatos visel-kedéseket (tájékozódás, komfortmozgás, táplálkozási magatar-tás, menekülés). Példák alapján ismertesse a fajfenntartással kapcsolatos viselke-déseket (a partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadék-gondozás, önzetlenség, agresszió). Jellemezze az alábbi magatartásformákat: reflex, irányított moz-gás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket.


2. Témavázlatok

2.1. Nem sejtes rendszerek

2.1.1. Vírusok Felfedezése, elnevezése: Dmitrij Ivanovszkij (1864-1920) a dohánylevél mozaikos megbetegedését okozó kórokozót keresve, a növényi nedvet baktériumszűrőn átszűrve változatlanul megbetegedést tapasztalt -~ az átszűrt kórokozókat vírusnak nevezte el. (Vírus = méreg) Rendszerbe sorolási problémák: Életjelenséget csakis gazdasejtben, élőben mutat-nak, önmagukban nem, sőt kikristályosíthatók. Igen nehéz egyáltalán élőnek tekinteni őket külön kategóriát jelentenek. Valószínű, hogy különböző sejtek örökítőanyagából kiszakadt részletek, amelyek bizonyos önállóságra tettek szert, tehát megjelenésük feltételezi a sejtes szerveződés jelenlétét Felépítés: Nanométeres (10-100 nm) nagyságrendűek ezért csak elektronmikroszkóp-pal vizsgálhatók. Az örökítő anyagot - DNS, vagy RNS - fehérjeburok veszi körül. Az örökítőanyag és az ezt körbevevő fehérjeburok. Az alak meghatározója a nukleinsav térbeli elrendeződése, a fehérjeburok szerkezete (belül a kapszid, kívül a peplon). Életmód: működésük feltétele egy gazdasejt, amelybe beépülve az örökítőanyag át-szervezi a sejt működését - a gazdasejt anyagaiból sokszorozódnak meg. Nyugalmi szakasz következik, közben kikerülnek a sejtből, majd újra fertőzőképesek. Önálló mozgásra képtelenek, átvivő közeg szükséges (egyik élőlény a másikra, szülő az utód-ba, közegmozgással). A prokarioták és az eukarioták vírusa eltérő, mivel az eukarioták vírusai más mecha-nizmussal lép be a sejtbe (így a prokariota vírus nem fertőzhet meg eukarióta sejtet). Vírusinterferencia: vírust már tartalmazó sejtben újabb vírus nem szaporodhat, ez a sejtben termelődő anyagnak, az interferonnak (kikerül a vérbe) köszönhető, ennek szintézisét az első vírus indítja el. Csoportosítás az örökítőanyag alapján:

A vírusok örökítőanyaga lehet egyszálú DNS (parvovírus – főleg a kölyökkutyá-kat megtámadó gyakran halálos hasmenéses betegség), kétszálú DNS (herpeszvírus - nemcsak az ajkak herpeszvírusa de például a bárányhimlő is ide tartozik ), egyszálú RNS (retrovírus- retro visszafelé azaz RNS-ről DNS-t szinté-zist előidézni képes vírusok. Képesek kikerülni a sejt az idegen DNS-eket lebon-tó védekező rendszerét pl.: AIDS – HIV vírust), kétszálú RNS (pikornavírus).

Csoportosítás gazdaszervezet szerint:

Bakteriofág - baktériumot megtámadó vírus: T-fágok Növényi vírusok - dohánymozaik vírus, burgonya X és Y vírusok Állati vírusok - száj- és körömfájás, veszettség, szopornyica Emberi vírusok - influenza, bárányhimlő, kanyaró, mumpsz, gyermekbénulás, agyvelőgyulladás, herpesz, AIDS

Védőoltások: Az első védőoltást Jenner (1749-1832) dolgozta ki, a fekete himlő ellen. 1798-ban alkalmazták. Pasteur (1822-1895) az 1800-as évek végén adott tu-dományos magyarázatot a védőoltásokra, a veszettség kapcsán.

AIDS-HIV vírus Acquired Immunodeficiency Syndrome Szerzett immunhiányt okozó vírus Rendszertana: Lentivirus genom retroviridae víruscsalád [Retro= visszafelé RNS-ről DNS-t másol reverz transzkriptáz enzimmel] beépül a genomba→ A specifikus immunvála-szért felelős T –limfocitákat tönkreteszi


2.2. Önálló sejtek

2.2.1. Baktériumok

Prokarióták: Pro = előtti, karion = mag Olyan élőlények, melyek valódi sejtmaggal nem rendelkeznek, diffúz maganyaguk van, membránrendszerük fejletlen. Az ide tartozó élőlények főleg egysejtűek, az örökítő anyagot, esetleg színanyagot nem veszi körül membrán, egyetlen sejtalkotójuk a riboszóma amely a sejtet felépítő anyagokat szinte-tizálja, állítja elő. Így a különböző élettani folyamatoknál sem térbeli, sem időbeni elkülö-nültségről, differenciálódásról nem beszélhetünk. Ide tartoznak a baktériumok és a kékmo-szatok.

Felépítés: Mikrométeres nagyságrendűek. A prokariótákra jellemzően: maganyag, melyet nem határol maghártya, a sejtet határoló sejthártya mellett általában sejtfallal is rendelkeznek. Ezt főleg fehérje és szénhidrát típusú vegyületek alkotják. Sok közülük aktív mozgásra képes csillói segítségével. Életmódjuk Heterotrófok -a idegen szervesből - saját szerves anyag: korhasztó, rothasztó, beteg-séget okozó, szimbionta, parazita stb. Kemoautotrófok ~ szervetlen vegyületek oxidációjából származó energia segítségé-vel, szervetlenből - szerves anyag: nitrifikálók. Fotoautotrófok -~ fényenergia segítségével, szervetlenből - szerves anyag: bíborbak-tériumok. Ivartalanul a sejt kettéosztódásával, ivarosan a maganyag átadásával szaporodnak. Szaporodásuk rendkívül gyors lehet. A kedvezőtlen időszakot „betokozódva" vészelik át (baktérium spóra). Típusai, előfordulásuk: Alak szerint gömb, pálcika, csavart alakúak. Több ezer él szervezetünkben, közvetlen környezetünkben: cellulózbontó baktériumok, tejsavbakté-riumok. A talajban élá kemoautotrófok: nitrifikáló baktériumok, kén baktériumok stb. Védőoltások BCG – TBC: di-per-te, (di = diftéria, per = szamárköhögés {pertussis } te = tetanusz), himlő elleni. Betegséget okozó baktériumok még: tífusz, vérhas, pestis, lepra, vérbaj (szifilisz), kankó (gonorrhoea), gennykeltők, gyermekágyi láz. Robert Koch (1843-1910) kidolgozta a baktériumok tiszta tenyészetének előállítását, festését. Felfedezte a tüdőbajt és a kolerát okozó baktériumot, kutatásaiért 1905-ben Nobel-díjat kapott. Kékmoszatok Törzse kékbaktériumoknak (Cyanobaktériumoknak) is nevezik.

Testfelépítésük A növényvilág legegyszerűbb képviselői a plazmájukban lévő színes réteg segítségével fotoszintézisre képesek – autotrófok. Nagy a hőtűrő képességük. Előfordulásuk: Talajban és természetes vizekben, kedvező körülmények között elsza-porodva a vizet kékeszöldre festik. A vízi állatok táplálékai. FERTŐTLENÍTÉS, STERILIZÁLÁS

A fertőtlenítés célja: A betegséget okozó (patogén) mikroorganizmusok (vírusok, baktéri-umok, gombák) és a nem kívánatos mikroorganizmusok (pl: ételromlás, faromlás....) teljes elpusztítása, vagy ritkítása a kritikus (esetlegesen problémát jelentő) szint alá. A fertőtlenítés lehetséges módjai Hővel: sterilizátor gépek (nagy nyomás, magas hőm.), lánggal, főzéssel, vízgőzzel, meleg-vízzel (82ºC) stb... Kémiai anyaggal: Klórtartalmú szerek (hipokloritok), jódtartalmú szerek, alkoholok, tisztí-tószerek (szappanok, detergensek) stb.... Sugárzással: a kórokozók DNS-ét roncsoljuk (UV, röntgen) Antibiotikumokkal: csak a baktériumokra hat, célzottan rezisztencia vizsgálat után (ha például egy baktérium a penicillinre nem érzékeny [mert rezisztens arra], akkor más haté-kony antibiotikumot kell használni- például fluorokinonokkal Fertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzése: mikrobiológiai vizsgálatok: gyorstesztek (immunológiai vagy biokémiai alapú kimutatás) vagy hagyományos tenyésztéses vizsgála-tok (petricsésze, táptalaj, tenyésztés) Sterilizálás: minden mikroorganizmus elpusztítása az adott anyagból, vagy felületről Módjai: hasonlóan mint a fertőtlenítésnél csak a cél itt a teljes és biztonságos elpusztítása minden mikroorganizmusnak. Ezért hosszabb ideig végezzük, vagy/és kombináljuk a fenti eljárásokat. Pl: autokláv: a gyógyászatban használatos hősterilizátor eszközök (csipeszek, szikék, fogók) sterilizálására. Magas nyomás magas hőmérésklet, hosszú idő: még a prion fehérjét is szétroncsolja

Bacillus Anthracis - Anthrax – Lépfene –korunk biológiai fegyvere

• régen ismert baktérium • tenyészetekben élesen levágott végű

pálcákra hasonlít, amelyek hosszú láncokba rendeződnek.

• a szervezeten kívül - elegendő le-vegő jelenlétében - spórát képezhet, ami a kórokozó vegetatív formájának betokozódott és szunnyadó alakja.

• a vegetatív formák ellenálló-képessége közepes, a spórák azonban igen ellenállóak, s a természetben év-tizedekig is elélhetnek


A baktérium sejttani hatása A baktérium méreganyaga (toxinja) elsőként az immunrendszer nagy falósejtjeit, az ún. makrofágokat támadja meg és pusztítja el. A betegség tünetei • A lappangási idő 7 napnál rövidebb, általában 3-4 nap. Tüdő-lépfene esetében 1

nap is lehet. • Bőr-lépfenében a fertőzés helyén gennytartalmú hólyag keletkezik, amelynek kö-

zepe a vérzéses elhalás miatt fekete színű (innét származik a lépfene másik neve, a pokolvar).

• A bél-lépfene hirtelen szédüléssel, gyomorfájdalmakkal, hasmenéssel kezdődik, a széklet véres lesz. A has felpuffad, a hasi fájdalmak élesednek, a légzés nehézzé válik, s 36-48 óra múlva bekövetkezhet a halál.

• A tüdő-lépfene súlyos tüdőgyulladás képében zajlik le, s legtöbbször 2-3 nap alatt halállal végződik. Először influenzaszerű tünetek jelentkeznek. Ezután magas láz, hányás, ízületi fájdalmak, nehéz légzés, végül külső- és belső vérzések és sok esetben a halál következik.

Védekezés • védőoltás, • fertőződés esetén a legelején még antibiotikumokkal • ha a tünetek már megjelentek, akkor nem lehet gyógyítani. • A nagy halálozási arány és a spórák viszonylag könnyű terjeszthetősége • A baktérium genetikai módosítással ellenállóvá tehető az antibiotikumokkal

(sajnos ekkor tökéletes biológiai fegyverré válik) PRIONOK

A szarvasmarhák BSE-járványa arra a fájdalmas felisme-résre vezetett, hogy némely területen milyen hézagosak tudományos ismereteink. Az ok, úgy látszik, nem vírus vagy más hagyományos kórokozó (gomba, baktérium), hanem több kutató feltételezése szerint egy egyszerű, semmiféle örökítőanyagot nem tartalmazó, tehát szapo-rodni nem képes fehérje. A neves amerikai kutató, Stanley Prusiner a nyolcvanas években alkotta meg a „prion" fogalmát: egy fehérjeszerű és fertőzést okozó anyagról van szó. „Prionok, prionok, prionok" című könyve, össze-foglalja eddigi tudományos ismereteinket e tárgykörben. A betegségokozó prionok kémiailag teljesen azonosak egy természetes, az egészséges szer-vezetben is előforduló fehérjével (proteinnel), amelyet PrPc-vel jelölnek, és eddig elsősor-ban az idegsejtek felületén találták meg (bal oldali ábra). Bizonyos hatásokra, amelyekről ma még csak feltételezéseink vannak, ez az ártalmatlan molekula más térszerkezetűvé ala-

kul át, a halálos betegséget okozó PrPSc prionná (jobb oldali ábra). Az átrendeződésre az jellemző, hogy a PrPcmolekulában levő négy spirális alkotóelemből kettő „kinyúlik", s lapos, hajlékony, szalagszerű résszé alakul. Ma még nem tudjuk, mi okozza ezt a változást, mint ahogy azt sem, hogyan tudja a megváltozott prion-fehérje, a PrPSc abnormális szerke-zetét a veszélytelen, normális prionokra „erőltetni". Sajnos, egyelőre a központi idegrendszerben található normális prionok szerepéről is keve-set tudunk. Irene Tobler és munkatársai a Zürichi Egyetem Farmakológiai Intézetében ege-reken kísérleteztek, s eredményeik arra utalnak, hogy a prionoknak az alvás, illetőleg az életritmus, a biológiai „belső óra" szabályozásában van fontos szerepük. A svájci kutatók ugyanis géntechnikai beavatkozással olyan egereket „állítottak elő", amelyeknek idegsejtje-in nem voltak prionok, s ezeknek az egereknek mintha elromlott volna az alvást és az ébren-létet szabályozó belső órájuk. Annyi bizonyos, hogy amíg a normális prionok élettani szere-pét nem tudják tisztázni, s a szerkezeti átváltozásról és annak a normális prionokra való átterjedéséről nem tudnak többet, addig kevés remény van a BSE és a halálos kimenetelű emberi betegség, a Creutzfeldt-Jacob szindróma gyógyítására.

ANTIBIOTIKUMOK

Mikor Flemming, egy véletlennek köszönhetően felfedezte az első antibiotikumot a penicil-lint, hatalmas volt a lelkesedés az orvosok körében. Úgy tűnt, végre egy valódi csoda-gyógyszer van a kezünkben, amivel szinte minden baktériumok okozta betegség gyógyítha-tó. Aztán kiderült, hogy a baktériumok jelentős része nem érzékeny a penicillinre. Ez kez-detben nem jelentett gondot, hiszen egyre több és több új antibiotikumot sikerült felfedezni. Hamarosan számos szélesspektrumú (sokféle baktériumra ható) antibiotikumot fedeztek fel és egyre több helyen alkalmazták őket. Nemsokára a szappanba, a tápszerekbe, hintőporok-ba is bekerült, elkezdték az állattenyésztésben is alkalmazni, a betegségek többségét is ezzel kezelték. Míg az USA-ban 1954-ben még csak 1 millió kilogramm antibiotikumot használ-tak fel, mára ez már 25 millió kilogrammra nőtt. A 70-es 80-as évektől azonban egyre nehezebbé vált az antibiotikumok használata. Sorra jelentek meg olyan baktériumtörzsek, melyek rezisztensek voltak a meglévő antibioti-kumokra, és csupán a legújabbak hatottak rájuk. Hamarosan megjelentek a multirezisztens törzsek is, melyek mindenfajta gyógyszerrel szemben ellenállóak voltak (pédául a kórhá-zakban ahol a folytonos takarítást, fertőtlenítést, betegek antibiotikumos kezelését túlélő néhány baktérium a végére szinte mindent kibír!). A kutatók úgy gondolják, ebben a legnagyobb szerepe az antibiotikumok felelőtlen haszná-latának van. Az orvosok mindig a betegek szívére kötik, hogy megszabott ideig szedjék az antibiotikumot, függetlenül attól, hogy jobban érzik-e magukat. Azt is hangsúlyozzák, hogy tartsák be az időzítést is, ha kell, keljenek fel az éjszaka közepén bevenni a gyógyszert. Vajon miért? Miért ilyen különlegesek az antibiotikumok? Azért mert az antibiotikumok helytelen használata kineveli (szelektálja) az ellenálló törzseket. Szabályos evolúciós fo-lyamat zajlik le, ahol a rezisztensek a rátermettebbek, jobban bírják. Nem csak a használati utasítás be nem tartása van ilyen hatással, hanem az is, ha nem csak a szükséges esetekben használunk antibiotikumot. A feleslegesen adott antibiotikum ugyanis jó edzés a bennünk


meglévő kórokozóknak és a nem kórokozó baktériumoknak is. Tudnunk kell ugyanis, hogy számtalan olyan baktériummal élünk együtt, melyek fontosak az egészségünk számára, nélkülözhetetlenek például az emésztésben. Egy 70 kg-os emberben átlagosan 1,5 kg ilyen jó (szimbionta) baktérium él. Ha gyakran és sok antibiotikumot szedünk, ezek ellenállóvá válnak, a baktériumoknál pedig gyakori a fajok közti génátvitel. A DNS könnyen átjuthat (rezisztencia plazmid) egyik baktériumfajból a másik, így az ártalmatlan (de rezisztens) baktériumból a kórokozóba is. Ma már tagadhatatlan, hogy a rezisztens törzsek komoly veszélyt jelentenek, egyes kutatók úgy vélik: "Csatákat még nyerhetünk, de ezt a háborút biztosan elveszítjük" Mások azt hangsúlyozzák, hogy a felelőségteljes gyógyszerhasználat még segíthet lelassítani a baktéri-umok ellenállóképességének növekedését. Tény azonban, hogy a fejlett országokban egyre több a korábban már eltűnt hitt bakteriális megbetegedés, amit már nem gyógyítanak a meg-szokott gyógyszerek. Nyugat-Európában újra növekszik a tüdőbajosok száma, és ezen nem segítenek az eddig alkalmazott szerek, egyes gyulladásos megbetegedések, melyeket koráb-ban könnyedén gyógyítottak az antibiotikumok, ma újra életveszélyesek lehetnek. Eközben még mindig csak kevesen tudják, milyen veszélyekkel jár az antibiotikumok helytelen hasz-nálata. Sokan hiszik, hogy a megfázásra és náthára is jó az antibiotikum és követelik az orvostól, hogy azt adja. Mi az, amit mi tehetünk? •Ne követeljük az orvostól, hogy antibiotikumot adjon, bízzuk a belátására, szükség van-e rá! •Tartsuk be pontosan az antibiotikum szedésének rendjét! •Szedjük be végig az antibiotikum kúrát, még ha el is múltak a tünetek! •Ha lehet, használjunk az az adott kórokozóra hatékony szűkspektrumú antiobiotikumot! •Csak szükséges esetben használjunk antibiotikumos szappant, hintőport egyéb készít-ményt!

2.2.2. egysejtű eukarióták Olyan valódi, (maghártyával körülvett) sejtmaggal rendelkező élőlények, melyek belső membránrendszere fejlett. (Golgi membrán, endoplazmatikus retikulum, színtest, mitokondrium stb.) Egysejtű eukarióta állatok

2.2.2.1. Egyféle magvúak törzse Gyökérlábúak osztálya A legegyszerűbb felépítésű egysejtű eukarióta állatok, óriásamőba, sok a tenger fene-kén élő mészvázas, likacsos héjú. Egyes fajok elérhetik a milliméteres méretet is, a többiek több száz µm.

Lehet egy vagy több sejtmagjuk, (esetleg ezer), de mindegyik sejtmag azonos műkö-dést végez. • Életműködéseik, életmódjuk Állábaik segítségével mozognak, mely szilárd aljzatot igényel. Táplálékukat az állábak-kal bekebelezik (endocitózis). A bomlástermékeket exocitózissal távolítják el. Emésztő üregecskéjükben a pH előbb savas, ezzel pusztítják el a táplálékot, majd az emésztés során lúgos. Sejten belül emésztenek Légzésük diffúz az egész testfelületen keresztül. Ivartalanul, kettéosztódással szapo-rodnak. (Lehet ostorosak: álomkórostoros, spórásak: lázállatka, malária)

2.2.2.2. Kétféle magvúak törzse Csillósok osztálya A törzsre jellemző, hogy sejtjeikben egy kisebb és egy nagyobb sejtmag is van. A ki-sebbik sejtmagnak (mikronukleusz) a szaporodásban, a nagyobbiknak (makronukleusz) a többi életműködés irányításában van fontos szerepe. Átlagos méretük több száz µm. Testüket csilló fedi. A csillók összehangolt működését az ún. alapi testek biztosítják. Életműködéseik, életmódjuk: Sejtszájuk, emésztő üregecskéjük van, lüktető üre-gecskéjük ozmoregulátor szerepet tölt be, (édesvízben a féligáteresztő sejthártyán át bejutott felesleges vizet távolítja el, tengervízben, mivel az ozmotikus viszonyok meg-egyeznek, nem működik). Légzésük diffúz, az egész testfelületen keresztül. Ivartalanul kettéosztódással, ivarosan a maganyag átadásával szaporodnak.

1. A papucsállatka és amőba mozgásának megfigyelése (A közzétett középszintű próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Anyagok, eszközök: papucsállatka- vagy amőbatenyészet, tárgylemez, fedőlemez, cseppentő, 10%-os zselatinoldat, mikroszkóp. Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! Vizsgálat: Amőba- vagy papucsállatka-tenyészetből egy cseppet tegyünk tárgylemezre, a pa-pucs-állatka-mintához tegyünk egy csepp zselatinoldatot, és figyeljük meg mikroszkóp alatt az állatok mozgását! Kérdések: 1. Miért szükséges a zselatinoldat a papucsállatka mozgásának megfigyeléshez? 2. Milyen sejtszervecskével mozog a papucsállatka? 3. Hol találunk hasonló sejtszervecskét az emberi szervezetben? 4. Megfigyelése szerint milyen pályán mozog ez az állat? 5. Hogyan mozog az amőba? Mi ennek a mozgásnak a lényege?


5. Hol talál hasonló mozgást az emberi szervezetben

2. A zöldszemes-ostoros és sütőélesztő megfigyelése (A közzétett középszintű próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Anyagok, eszközök: zöld szemesostoros-tenyészet, sütőélesztő-szuszpenzió, víz, cseppentő, tárgylemezek, fedőlemezek, mikroszkóp. Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! Vizsgálat: A szemesostoros-tenyészetből és az élesztő-szuszpenzióból tegyen egy-egy cseppet tárgylemezre, és lefedve, mikroszkóp alatt vizsgálja meg azokat! Kérdések: 1. Az élővilág melyik csoportjába sorolható a szemesostoros, illetve a sütőélesztő? 2. Mivel mozog a szemesostoros? 3. Milyen sejtszervecskéit tudta még azonosítani? Mi ezeknek a funkciója? 4. Milyen felépítő anyagcserét folytat a szemesostoros? 5. Mi a sütőélesztő gyakorlati jelentősége?

3. Ecsetpenész és fonalas zöldmoszat megfigyelése (A közzétett középszintű próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Anyagok, eszközök: ecsetpenész-tenyészet, fonalas zöldmoszat, 70%-os etanololdat, vizes glicerinoldat, csipesz, tárgylemezek, fedőlemezek, mikroszkóp. Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! Vizsgálat: Ecsetpenész tenyészetéből kis darabot mosson ki 70%-os etanollal, és vizes glice-rin-oldatban lefedve vizsgálja mikroszkóp alatt! Fonalas zöldmoszat kis darabkáját is vizsgálja hasonlóképpen! Kérdések: 1. Az élőlények mely csoportjába tartozik az ecsetpenész, ill. a zöldmoszat? 2. Mi a hasonlóság, ill. a különbség a két szervezet szerveződésében, sejtjeikben? 3. Mi a különbség felépítő anyagcseréjükben? 4. Mi az ecsetpenész fajok gyakorlati jelentősége? Egysejtű eukarióta növények

2.2.2.3. Ostorosmoszatok törzse Szerveződés: Valódi sejtmaggal rendelkeznek -~ eukarióták Állati jellemzők: sejtszáj, sejtgarat, lüktető űröcske, szemfolt, ostor (9+2 pár mikrocsövecskéből felépülő szerkezet) -heterotróf életmód. Növényi jellemzők: színtest -~ fotoszintézis, autotróf életmód. Kedvező körülmények mellett heterotróf, kevés szerves táplálék, jó fényviszonyok ese-tén autotróf módon táplálkoznak (mixotrófia). Kettéosztódással szaporodnak. Édesvi-zekben gyakoriak. pl.: zöldszemes ostoros. Evolúciós jelentőség: Őseiknél válhatott szét a növény- és állatvilág. (Az ostor el-vesztésével a fotoszintetizáló növények, a színtest elvesztésével az állatok fejlődhet-tek).

2.2.2.4. Zöldmoszatok törzse A többsejtűvé válás minden formája előfordul. Sejttársulást alkotnak a harmonikamoszatok, Volvox-fajok, fogaskerékmoszatok, fonalasak a békanyálmoszatok, telepesek a csillárkamoszatok. Vegetatívan, rajzóspórkkal, és ivarosan is szaporodnak. Őseiktől származtathatók a fejlettebb szárazföldi növények. Lebegő vagy helyhez kötött életmódot folytatnak, zömében édesvíziek. A vízfelszín közelében a vörös fényt hasznosítják. Amellett, hogy a halak táplálékai, jelentős fel-használásuk emberi és állati táplálkozásban, gyógyszeriparban (pl. a kortizon alap-anyaga.)

2.2.2.5. Barnamoszatok törzse Leginkább teleptestűek, 3-400 méteres hosszúságukkal, óriási tömegükkel a Föld leg-nagyobb növényei. A klorofill színét elnyomja a barna színanyag (fukoxantin). A kék fényt hasznosítják. Ivarosan vagy ivartalanul, vegetatívan is szaporodhatnak. Evolúció szempontjából oldalI ágat jelentenek. A felszín közeli, 20-25 méteres vizekben, főleg hideg tengerekben találhatók meg. A tengeri állatok fontos táplálékai, búvóhelyei. Takarmányozásra, trágyázásra is használ-ják.

2.2.2.6. Vörösmoszatok törzse Fejlett, telepes szerveződésűek. A klorofill mellett dominál a vörös színanyag. A zöld fényt hasznosítják. Ivarosan vagy ivartalanul, vegetatívan is szaporodhatnak.


Evolúció szempontjából oldalágat jelentenek. Főleg melegebb tengerekben, a tisztább vizekben 200 méterig is lehatolnak. Az aljzathoz rögzülve élnek. Tengerparti népek eledele, jódtartalmúak, gyógyszerek alapanyagai, belőlük nyerik a mikróbák tenyésztésére használt táptalajok szilárdító anyagát, az agar-agart.

2.2.2.7. Gombák törzse Rendszertani helyük vitatható, hiszen színtestek hiányában csak szerves anyagokkal táplálkozhatnak - heterotrófok, ugyanakkor sejtfaluk van, telepes szerveződésűek, helyváltoztatásra képtelenek. Vagyis az állati és növényi jellegek keverednek bennük. Sejtjeik információtartalma alapján mind a növényektől, mind az állatoktól eltérnek. Valószínű, olyan moszatoktól származtathatók, amelyek elvesztették fotoszintetizáló képességüket, bár ez még tudományosan nem bizonyított. Így testfelépítésük és sza-porodásuk alapján a növényvilágba soroljuk, de tudnunk kell, táplálkozásuk a növé-nyektől eltérő. Testfelépítésüket tekintve a moszatok és a mohák közé helyezhetők, de belőlük nem indult ki más élőlények kialakulása. A Gombák Országa önálló, független rendszertani csoport Testük általában sejtfonalas. (hifa = gombafonal, micélium = gombafonalszövedék). Sejtfaluk kitint tartalmaz. Alapvetően spórákkal szaporodnak. A víztől való elszakadást jellemzi (pl. a spórák kiszáradásnak ellenállók). Életmód: A gombák jelentős része elpusztult élőlényekkel táplálkozik, ezek a szaprofi-ta gombák. Az anyagkörforgásban nagyon fontosak. Élő szervezetekben vagy felszínén élősködnek a parazita gombák. Ilyenek a moszat-gombák, emberen a láb- és hüvelygomba. A szimbionta gombák más fajokkal kölcsönösen előnyös kapcsolatot alakítanak ki pl. a fenyőfélék gyökerével -~ mikorrhiza. (A zuzmókban a gomba és a moszat igen szoros együttélése figyelhető meg.) Rendszertanuk Moszatgombák osztálya Egysejtűek, sokmagvúak. PI. halpenész, burgonyavész, fejespenész, peronoszpóra. Tömlősgombák osztálya Soksejtűek, a spórák tömlőszerű képletben fejlődnek. Fontosak a penicillint termelő ecsetpenész, a lisztharmat, monília, az erjedést okozó élesztőgombák (egysejtűek). Bazídiumos gombák osztálya Teleptestük tönkre, kalapra tagolódik, a spórák bazídiumokban fejlődnek. Idetartoznak hétköznapi ehető (csiperke, laskagomba, őzlábgomba stb.) és ismert mérges gombáink (gyilkos galóca, légyölő galóca stb.).

A GOMBAFOGYASZTÁS SZABÁLYAI

Több gombáskönyv is megfogalmaz különféle szabályokat a gombamérgezés elkerülése érde-kében. A legfontosabbaknak az alábbiakat tartjuk: - Csak ismert gombát szabad gyűjteni, minden ismeretlen fajt mérgezőnek kell tekinteni - Minden esetben szakellenőrnek kell az étkezési célra gyűjtött gombák egészét megmu-tatni - A halálosan mérgező fajok ismeretét el kell sajátítani - Legkisebb gyanú esetén el kell dobni az adott gombát vagy ételt Teendők gombamérgezés gyanúja esetén Gombamérgezés gyanúja esetén kevés, ám annál fontosabb teendőnk a beteg minél előbbi kórházba juttatása és a mérgezés(-gyanú) körülményeinek minél részletesebb közlése a szak-emberrel (hány embert érinthet, ételminta, gombaminta megőrzése, stb.). Fontos tennivaló: A beteg hánytatása. Néhány esetben nem vezet eredményre, de nem is árthat. Nagy folyadék-veszteség esetében a folyadékhiányt pótolni kell. A mentők azonnali értesítése, illetve a gombamérgezés gyanújának közlése. A gyilkos galóca felismerése A gyilkos galóca felismerése nem nehéz, csak meg kell ismerni azokat a jellemzőket, amelyek a világ egyetlen más gombáján sem találhatók. Négy olyan jellemzője van, amely csakis ezen a fajon fordul elő együttesen. 1)A 6-12 cm széles kalapja olívzöld vagy sárgászöld. 2)A kalap alsó részén lévő spóratartó lemezek mindig fehérek. 3)A kalapot tartó tönkön lefelé lógó fehér gallér van. 4)A tönk tövén felfelé álló fehér hüvely (bocskor) található. Ez a négy jellemző együttesen a világ összes gombafaja közül kizárólag csak a gyilkos galó-cán fordul elő. A mérgezések elkerülése végett fontos tudni, hogy: -Nem igaz, hogy leforrázással vagy főzéssel a gyilkos galóca méreganyagai kioldódnak. -Nem igaz, hogy a gyilkos galóca főzés közben az ezüst evőeszközt megfeketíti. -Nem igaz, hogy a gyilkos galóca kettétörve elszíneződik. -Nem igaz még sok egyéb hiedelem sem. -Igaz viszont az, hogy a gyilkos galóca mérgezés elkerülésének egyetlen módja van, a gyilkos galóca biztos felismerése A gombamérgezések általában a májat károsítják. A halálos májkárosodás elkerülése érdeké-ben a mérgezett személy hánytatása és gyomrának kimosása után megadózisos (grammos nagyságrendű) C-vitamin bevitel indokolt.


2.2.2.8. Szivacsok törzse Testfelépítésük: Többsejtűek, testükben többféle alakú és működésű sejt van. Az egyedbe szerveződött sejtek még önálló életre is képesek ~ álszövetesek. Külső sejtré-teg -~ szilárd váz, tűk, belső sejtréteg --~ galléros ostoros sejtek. Táplálékukat az űrbélből veszik fel, a táplálék feldolgozásában, szállításában fontosak a vándorsejtek. Aszimmetrikusak. Evolúció szempontjából zsákutcát jelentenek. Életműködéseik, életmódjuk: Helytülő életmódot folytatnak, a vízben előforduló, bomló, korhadó anyagokkal táplálkozva jelentős szerepet töltenek be a vizek tisztításá-ban. Sejten belül emésztenek A táplálék szállításában és megemésztésében a vándor-sejtek fontosak. Ivartalanul bimbódzással, ivarosan ivarsejtekkel szaporodnak. Hímnős állatok Előfordulásuk, fajaik: Tengerben élnek a szaruszivacsok, (mosdószivacs, táblaszi-vacs). Édesvízi a balatoni szivacs.

2.2.2.9. Csalánozók törzse Testfelépítésük: Valódi szövetesek Az ekto- és entoderma között egy kocsonyás le-mez (a mezoderma előfutára) található. A szájnyílás körül található tapogatók méreg-anyagot tartalmaznak. Testüreg nélküliek Sugaras szimmetriájúak. Életműködéseik, életmódjuk: A táplálék megemésztése már az űrbélben megkez-dődik, de a teljes lebontás a sejtekben fejeződik be. Így átmenetet képeznek a sejten belüli és sejten kívüli emésztés között. Ivaros nemzedékük a medúzaforma, ivartalan a polip vagy hidra alak A szakaszok vál-takozása a nemzedékváltakozás. Ivartalanul bimbózással szaporodnak. Diffúz idegrendszerében az ingerület erőssége az ingerlés helyétől távolodva csökken, a vízbedobott kő által vetett hullámokhoz hasonlóan az egész testen fut végig az inger-válasz. Előfordulásuk, fajaik: Legtöbbjük tengeri: füles medúza, portugál gálya, virágállatok a bíborrózsa, viaszrózsa, tengeri szegfű, meszes telepeket képeznek a korallok (szintén virágállat): agykorall, nemes korall (ékszerek), Vénusz-legyező, tollkorall. Édesvízi és Magyarországon is él: közönséges hidra, zöld hidra, nyeles hidra. XI. évfolyam, 10. szám 2001. október

Lélegzet Környezetvédelmi havilap – Kiadja a Levegő MunkacsoportA "JELZŐLÉNYEK" Bioindikáció Mindannyian adunk jeleket a többiek számára. Leggyakrabban szavakkal jelzünk, de ha nem szóval mondjuk el, tetszik-e, megfelel-e valami nekünk, testtartásunk, vonásaink tükrözik érzelmeinket. Testünk persze nemcsak érzéseinket (lelkiállapotunkat), hanem fizikai állapo-tunkat is jelzi: ha valamilyen környezeti hatás, stressz (legyen az kórokozó vagy levegő-szennyezés) ér bennünket, és immunrendszerünk nem bír vele, megbetegszünk. Természete-sen a veszélyeztető forrástól, ha tehetjük, elmenekülhetünk (ld. a zajos, büdös, szennyezett levegőjű városból vidékre költözőket), ha nem (elnézést a szójátékért!), átköltözünk".

Nemcsak mi emberek, hanem a többi — feltételezhetően 15 millió fajba tartozó — élőlény is jelzi, jó-e az adott élőhely, táplálék- és búvóhelyviszonya, a levegő, a víz, a talaj minősége. Próbáljuk meg észrevenni e jeleket, hiszen így könnyebben, olcsóbban juthatunk környezetre vonatkozó információ birtokába! (Ettől még nem kell sutba dobni az eddig kizárólagosan használt és drága műszereket!) A megfelelő következtetések levonásához természetesen bizonyos szintű rendszertani és ökológiai ismeretekre is szükség van, mert egyrészt fel kell tudni ismerni magukat az élőlé-nyeket, másrészt azt, amit jelenlétükkel, hiányukkal vagy éppen állapotukkal jeleznek. Lás-sunk példát is a víz- és a levegőminőséget jelző élőlényekre! A vízi élőlények környezetjelző képességét a példa közismertségéből adódóan legkönnyebb a sebes pisztránggal szemléltetni, hiszen tudjuk, oxigénben gazdag vizek lakója. A víz első-sorban attól gazdag e légzéshez nélkülözhetetlen gázban, ha hűvös és lehetőség van légköri oxigén bekeveredésére, melyre a köves, nagy esésű hegyvidéki vizekben van igazán mód. Egy ilyen vízre ránézve méltán várhatjuk e hal jelenlétét, bár a búvóhely, a táplálék és a vízminőség egyéb összetevői is szerepet játszanak előfordulásában. (A telepítésről vagy a kiirtásról nem is szólva!) A pisztráng szó hallatán pedig mindenkinek a fenti tipikus élőhely jut eszébe, azaz az élőhely és az élőlény oda-vissza" jelzik, illetve feltételezik egymást. Tekintettel arra, hogy a többi halhoz hasonlóan a pisztrángok, ha tudnak, elmenekülnek a vízszennyezések elől, egy adott víz minőségének megállapítására nem annyira megfelelő jelző élőlények (indikátorok). Viszont a meder homokjában, iszapjában, kavicsain vagy a vízi növények szárai közt élő haltáplálékok — a különböző rovarlárvák, a férgek és puhates-tűek — a növényekhez hasonlóan, nem képesek a szennyezések elől elmenekülni, így kény-telenek tetszik — nem tetszik alapon" elviselni azokat. Ezért pl. az oldott oxigéntartalomra érzékenyebb, igényesebb (szűktűrésű) fajok, mint példá-ul az álkérészek és egyes kérészek lárvái eltűnhetnek az adott patakszakaszról, az igénytele-nebbek (az ebből a szempontból tágtűrésűek, pl. szúnyog- és légylárvák) pedig megmarad-nak, illetve betelepülnek. Azért, hogy az élőlényeken alapuló vízminősítés a kémiaihoz hasonlóan számszerűsíthető legyen — vagyis az állatok befogása után megmondhassuk, milyen osztályzatot kap a víz" —, a kutatók több értékelési módszert is kidolgoztak. E módszerek hazánkban is terjednek, sajnos — úgy tűnik — hivatalos berkekben kevésbé, mint egyes iskolákban vagy társadalmi szervezeteknél. Hasonló a helyzet a zuzmókkal és a levegőminőség vizsgálatával is. A zuzmók tulajdonkép-pen két különböző, egymásra utalt élőlénycsoport, a moszatok és gombák együttélései (szimbiózisa). A tüzelés, a fűtés és a közlekedés révén a légkörbe került egészségkárosító gázok közül elsősorban a kén-dioxidra érzékenyek, ezért főként annak jelenlétére lehet kö-vetkeztetni az egyes zuzmófajok előfordulásából és a zuzmótelepek méretéből. Háromféle telepük van, melyek alapján már majdnem levegőminősíthetünk" is! De csak majdnem, hiszen a kéregzuzmók nem mindig a legigénytelenebbek, a leveles- és a bokros zuzmók sem mindig a jól szellőzött hegyvidéki erdők és sziklák lakói. Úgy tűnik, településeinken legfeljebb másfél tucat — jórészt kéregtelepű — zuzmófaj él, de általában jó, ha ötöt találunk környezetünkben. Városi sétáink alkalmával vessünk csak egy pillantást a fák kérgére! Közelhajolva leggyak-rabban 2 faj gombostűfejnyi, szürke és fekete pontocskái tűnnek fel, bár egyes helyeken


ötforintos méretű, szürke vagy élénksárga leveleszuzmókkal is találkozunk. A fákról szakáll-ként lógó bokroszuzmók után lassan már a Kárpátokba kell utazni! A zuzmók és a pataki élőlények főbb csoportjainak felismeréséhez már rendelkezésre áll egy-két jól használható határozó és kézikönyv. A módszerek oktatására egyre több iskolában kerül sor. Tavaly, 2000-ben több váci általános és középiskola vett részt egy olyan a patak- és a zuz-móvizsgálati programban, melyben a fent említett módszereket gyakoroltattuk. A résztvevő lányok és fiúk örömmel keresgélték a vízben és a fák kérgén élő élőlényeket, melyek adatait adatlapon gyűjtötték össze. Végül a zuzmófajok előfordulásából és a patak mentén tapasztal-takból látványos légszennyezettségi és öröm-bánat"-térképet rajzoltak. A térképen szembetünőek voltak a zuzmó nélküli területek, az ún. zuzmósivatagok, melyek nem véletle-nül a forgalmas közutak és a belváros környékére koncentrálódtak. Azaz oda, ahol a legtöb-ben közülünk, emberek közül is megfordulnak. A zuzmók már tudnak valamit ... Dukay Igor - Göncöl Alapítvány

2.3. Többsejtűség

2.3.1. A gombák, növények, állatok elkülönülése

2.3.2. Sejtfonalak Telepes testszerveződés (növények, gombák): az egysejtűek és a hajtásos nö-

vények között álló szerveződési szint. A sejtek között nincs, vagy csak egyszerű szöveti differenciálódás indul meg (pl. mohák), s így valódi szövetrendszereik szerveik - még nincsenek. Háromféle típusba sorolhatók aszerint, hogy sejtjei hogyan osztódnak: - egydimenziós = fonalas moszatok - kétdimenziós = lemezes gombák - háromdimenziós = teleptestes zuzmók, mohák

Sejtfonal: többsejtű, primitív telepes szerveződési forma; egyirányú osztódás után a sejtek együtt maradnak. Kezdetben hasonló alakú és azonos működésű sejtek, ké-sőbb differenciálódnak (alapi, csúcsi, stb.). Pl. fonalas békanyál.

2.3.3. Teleptest és álszövet Telepes növények: szövetes szerveződés nélküli többsejtű eukarióta növények

gyűjtőneve. Lehetnek egy, két vagy háromdimenziós testszerveződésűek (ld. telepes szerveződés). A sejtek között már létrejöhet alaki differenciálódás, de működésükben lényegesen nem különböznek egymástól. (Moszatok, mohák.)

4. Lombosmoha vizsgálata (A közzétett középszintű próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM)

Anyagok, eszközök: lombosmoha, kézi nagyító, csipesz. Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! Vizsgálat: Vizsgálja meg a kapott mohanövénykét! Kérdések: 1. Rajzolja le a növénykét, és nevezze meg a részeit! (ezt emlékezetből is kell tudni!) 2. Nevezze meg röviden a részek funkcióját! 3. Milyen szerveződésű a mohanövényke? 4. Miben különböznek a mohanövényke levelei a hajtásos növények leveleitől? 5. Miért nem nőnek a mohák az égig?

2.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

2.4.1. A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából

Szerveződési típu-sok

Képviselőik (törzs, osztály... csoport)

Sejtszerkezet nélküli vírusok (növényi, állati, bakteriofág)

Egysejtűek baktériumok kék; ostoros-, zöldmoszatok

Többsejtűek - sejttársulás

egyes zöldmoszatok

Telepes - fonalas

kékmoszatok zöldmoszatok

- teleptest - zöld-, vörös-, barnamoszatok gombák zuzmók - mohák (álszövet)

Hajtásos növények harasztok→ zárvatermők - virágtalan növ. (spórás)

harasztok

- virágos növ. (magvas növ.)

nyitvatermők zárvatermők


A nemzedékváltakozás

A nemzedékváltakozás elsősorban a növényekre jellemző sajátos szaporo-dási jellegzetesség. Lényege, hogy az ivarosan szaporodó nemzedék ivarta-lanul fog szaporodni, az ivartalan sza-porodással létrejött nemzedék viszont ivarosan. Klasszikus formájában a zöldmoszatoknál jelent meg, és vala-mennyi növénycsoportra, így a nyitva- és a zárvatermőkre is jellemző. A zöldmoszatoknál a két nemzedék meg-jelenését tekintve nem különbözik egymástól. Az evolúció során a mo-háknál az ivaros nemzedék, a harasz-toknál az ivartalan nemzedék lett fej-lettebb. Mindkét fejlődési irányban azonban a két eltérően szaporodó nemzedék váltja egymást

2.4.2. Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából

Testszerveződési típus Képviselőik (törzsek)

Egysejtűek egyfélemagvúak kétfélemagvúak

Többsejtűek - sejthalmazosok

szedercsíraszerűek

- álszövetesek szivacsok

-szövetesek - testüregnélküliek

csalánozók

- testüregesek - ősszájúak

lapos-, hengeres-, gyűrűsférgek puhatestűek ízeltlábúak

- újszájúak tüskésbőrűek előgerinchúrosok fejgerinchúrosok gerincesek

2.4.3. A növények szövetei, szervei

2.4.3.1. Növényi szövetek Az azonos eredetű és azonos működések ellátására differenciálódott sejtek együttesét szöveteknek nevezzük. A növények és az állatok közötti alapvető különbség, hogy a növények egész életük során növekszenek, sejtfaluk, színtestjeik, zárványok, sejtnedvvel telt vakuólumaik vannak. Sejt közötti állomány soha nincs! Osztódószövet A hajtáscsúcs és a gyökér hosszirányú növekedését segíti a csúcsi osztódószövet. A szélességbeli növekedésben a kambium fontos. Hormonális szabályozása: A hosszirányú növekedést az auxin, a szártagok megnyúlását a gibberellin sza-bályozza, serkenti. Bőrszövet Sejtjeire jellemző a szoros illeszkedés, színtesteket nem tartalmaznak. A gyökér bőrszövete a rhizodermisz, a felvételre gyökérszőröket hoz létre. A föld feletti részek bőrszövete az epidermisz. Gyakran vastagodott, felszínét kutikula erősíti. A párologtatás csökkentésére a növényi szőrök, a mélybe süllyesztett gázcserenyílások szolgálnak ( a gyökéren nincsenek). Szállítószövet A vizet és a benne oldott ásványi sókat felfelé a farész, a kész szerves anyagot lefelé, mindenfelé a háncsrész szállítja. A nyitvatermők szállítóedényei: fasejt és rostasejt, a zárvatermőkéi: facső, rostacső. Általában kifelé a farész, befelé a háncsrész található. A közöttük lévő kambium az egyszikűekben visszafejlődik, a kétszikűekben életük végéig megmarad.


5. A víz útja a zárvatermő növényben (A közzétett középszintű próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Anyagok, eszközök: két szál zárvatermő növény, 200 cm3-es főzőpohár, színes tinta, víz, kés. Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! Vizsgálat: Tanára tegnap egy fehér virágú növényt pár csepp tintával megszínezett vízbe állított! Vizsgálja meg a szár keresztmetszetét különböző magasságokban! Vizsgálja meg virágát is! Kérdések: 1. A szárnak melyik részét (milyen szövetrendszer melyik szövetét) festette meg a tin-ta? Miért azt? 2. A virágban hol jelentkezett a festék?

Alapszövetek A növényi test legnagyobb részét tölti ki, osztályozásukat funkciói szerint vé-gezzük: Az asszimiláló/táplálékkészítő alapszövet sok színtestet tartalmaz, fotoszintetizálás helye. A raktározó alapszövetben tartalék tápanyagok halmo-zódnak fel. Főleg a fénytől elzárt részeken találhatóak (benne gyakoriak a leukoplasztiszok – a színtestek színtelen változata). A szilárdító alapszövet sejt-jeinek fala megvastagszik, gyakran elhalnak. A kiválasztó alapszövet gyakran a már felesleges, esetleg mérgező anyagokat választja ki - az állatoktól eltérő módon - a sejtekben kristályok, zárványok formájában.

2.4.3.2. Gyökér, szár, levél

Gyökér: a növénynek általában talajban levő, rögzítő, felszívó, továbbító, gyakran egyéb funkciókra módosuló (zöld leveles hajtást soha nem tartalmazó) vegetatív szer-ve.

Hajtás: leveles szár. Vegetatív szervek (létfenntartó): gyökér + szár + levél. Reproduktív szervek (szaporító): virág + termés. Ide sorolható a harasztok

(zsurlók) spóratartó hajtása is. Szár: a hajtás tengelye, tartja a leveleket, virágokat, tápanyagot szállít, megszabja

a növény alakját és változatos formákban módosulhat.

Egyszikűek és kétszikűek összehasonlítása Összehasonlításiszempontok

Kétszikűek Egyszikűek

sziklevelek száma kettő egy gyökérrendszer főgyökeres mellékgyökeres szár - fás, lágy

- dúsan elágazó - sugarasan elhelyezkedő edénynyalábok

- többnyire lágy - kevésbé elágazó - szórtan elhelyezkedő edénynyalábok

levél főerezetes mellékerezetes virág - kettős virágtakaró

(csésze, párta) - 5, 4 vagy többszöröse jellemző a virágrészekre

- egynemű (leples) - 3 vagy többszöröse jellemző a virágrészekre

fejlettség ősibb fejlettebb alosztályai - boglárkák

- rózsák - mályvák - szegfüvek - eukommiák

- vízililiomok - liliomok - torzsavirágzatúak

2.4.3.3. Virág, termés Nyitvatermők és zárvatermők testfelépítésének összehasonlítása

Összehasonlítási szempontok

Nyitvatermők Zárvatermők

szíklevelek száma sok egy vagy kettő gyökérzet - főgyökeres típus

- gyökérszőr helyett gombafo-nalak

- főgyökeres vagy - mellékgyökeres

szár fás szár - fás szár vagy - lágy szár

levél - tűlevél (többnyire) - örökzöld (többnyire)

- lombhullató vagy - örökzöld

virág - csak ivarlevelek - a termőlevelek nyitottak - egyivarú virágok - széllel porzódók

- ivar- és takarólevelek - a termőlevelek zártak - egy vagy kétivarú virágok - szél és rovarporozta - termést alkot termés - termést nem alkot

(csak mag van) - egy magkezdemény (egy termőlevélen)

- egy vagy több magkezdemény (egy termőben)


Szaporítás: a szaporodás menetébe történő emberi be-

avatkozás. Magról szaporodó növényeknél pl. a nemzedékek létrejöttének gyorsítása, vagy vegatatív szervek regenerálási képessége révén utódok számának megnövelése.

Dugványozás: bizonyos növényi vegetatív szervek (gyö-kér, szár, levél) nedves körülmények közé helyezése. Idővel a hiányzó szervek regenerálódása követi. tso5. Növényi szerv-átültetés: életképes növényrész darabot egy gyökérrel ren-delkező növényi alannyal összenövesztenek. Ilyen tevékeny-ség a szemzés és az oltás. iso6. Oltás: olyan szervátültetéses vegetatív szaporítási mód, amikor 2-3 rügyes oltóágat - egész hajtásrészt - tavaszi rügyfakadás előtt oltóalanyra ültetnek.

Szemzés: olyan oltási mód, amikor 1 rügyet ültetnek be az alany kérge alá.

zárvatermő virága

A növények vegetatív szervei

összehasonlítási szempontok

Gyökér Szár Levél

eredete csira gyököcskéje csíra rügyecskéje csíra rügyecskéje működése - rögzít

- felszív - továbbít - néha raktároz

- szállít - leveleket virágokat termést tart

- fotoszintetizál - párologtat - gázcserét végez

típusai - főgyökeres - mellékgyökeres

- fás - fa - cserje - pálmatörzs - lágy - dudvás - szalmaszár - tőkocsány

- erezet - főeres - mellékeres - levéllemez szerint - egyszerű - összetett -tenyeresen -szárnyasan

módosulatok karógyökér (rakt.) - léggyökér (vízmegkötés) - kapaszkodó (rögzít) - szívógyökér* (elszív) -gyökérgürnő* (bakt.)

pozsgásszár (vízrakt.) - kacs (kapaszkodás) -inda (szaporodás) - hajtásgumó (rakt.) - hagyma (rakt.) -gyökértöns* (rakt.) -ágtövis* (véd)

rovarfogó (rovarfogás) -pálhatüske* (véd) - levélkacs* (kapaszkodik)

1 és kétszíkűek összehasonlítása

Nyitvatermő virágzata


Teszt 1. A vírusokra jellemző

1. kívülről fehérjeburok határolja őket 2. prokarióták 3. örökítőanyaggal rendelkeznek 4. sejtes szerveződésűek

2. Milyen életmód jellemző a baktériumokra? 1. autotróf anyagfelépítés 2. élősködés 3. heterotróf anyagfelépítés 4. kemoszintézis

3. Fogalmazza meg röviden, mit értünk prokarióta szerveződés alatt! 4. Válassza ki az alábbi élőlények közül a prokariótákat és adja meg betűjelüket! (Fi-gyelem: minden hibás betű megadása 1-1 pont levonását eredményezi!)

a) a tüdőbaj kórokozója b) a veszettség kórokozója c) a gyökérlábúak d) a zöld szemes ostoros e) a kékalgák f) a talajban élő, ammóniából nitritet készítő egysejtűek g) a sörélesztő h) a dohánymozaik-betegség okozója

Igaz hamis állítások – jelöld meg az igaz és a hamis állításokat 5. Melyik lehet az alábbiak közül prokarióta sejt alkotója?

1. sejtfal 2. csilló 3. tok 4. sejthártya

6. Milyen lehet a prokarióta sejtek anyagcseréje?

1. autotróf 2. heterotróf 3. fotoszintetizáló 4. kemoszintetizáló

7. A gombák:

1. Sejtjeiben csak barna színanyagok vannak. 2. Zöld színanyagot nem tartalmaznak. 3. Általában vízben élnek.

4. Heterotrófok. 8. Melyek a gombák osztályai?

1. tömlősgombák 2. moszatgombák 3. bazidiumosgombák 4. kalaposgombák

9. Zöldmoszatokra jellemző:

A) Színanyagaik megegyeznek a legfejlettebb virágos növényekével. B) A fejlettebbek aktív helyváltoztatásra képtelenek. C) Többségük sejtfonalas szerveződésű. D) A kékmoszatokból alakultak ki. E) Idetartozik a csillárkamoszat.

10. Barnamoszatokra jellemző:

A) Színtestjeikben barna színanyagok is vannak. B) Belőlük nyerik az agar-agar nevű anyagot. C) Egyes fajai takarmányozásra is felhasználhatók. D) Néhány faj eléri a 300-400 métert. E) A fajok zöme a vízfelszínközelében él.

11. vörösmoszatokra jellemző:

A) Kizárólag tengeri növények. B) A melegebb tengerekben terjedtek el. C) Az aljzathoz rögzülve élnek. D) Színtestjeikben van zöld színanyag. E) Színtestjeikben van vörös színanyag.

12. A mohák:

1. Ősei valószínűleg a szárazföldi életmódra áttért zöldmoszatok. 2. Akárcsak a vörös- és zöldmoszatok, az evolúciós törzsfa oldalágai. 3. Valódi szárazföldi növények. 4. Gyökere elsősorban rögzítésre szolgál.

13. Melyek a virág takarólevelei?

1. csészelevél 2. lepellevél 3. sziromlevél 4. lomblevél

14. Módosult szárnak tekintjük


1. hagyma 2. inda 3. pozsgás szár 4. hajtásgumó

15. Az egyszíkűekre jellemző tulajdonság

1. kettős virágtakaró 2. párhuzamos levélerezet 3. kétlakiság 4. mellékgyökérzet

Négyféle asszociáció- írd a jellemző csoportot jelölő betűt a fogalom mellé

A. a mogyoróra jellemző B. az erdei fenyőre jellemző C. mindkettőre jellemző D. egyikre sem jellemző

16. tobozvirágzat 17. nyitvatermó 18. erdőalkotó fa 19. cserje 20. zárvatermő 21. tűlevél 22. virágos növény 23. örökzöld 24. fásszárú 25. hajtásgumója van Igaz hamis állítások – jelöld meg az igaz és a hamis állításokat 26. Melyik jellemzője a szivacsoknak?

1. testét pórusok járják át 2. álszövetet alkotnak sejtjei 3. mész- , kova- vagy szarutűk merevíthetik 4. a pórusokon kifelé áramlik a víz

27. Hol található a vándorsejt?

1. a laposférgekben 2. az ízeltlábúakban 3. a hengeresférgekben 4. a szivacsokban

28. A csalánozókra jellemző, hogy: 1. rakétaelv alapján mozog a lebegő polip alak 2. ősi egysejtű eukariótákból származnak

3. talpán mozdul el a medúza forma 4. a test egyetlen nyílása a szájnyílás

Szöveges feladat: 29. Az evolúció során milyen más, ma is élő törzs(ek) alakult(ak) ki az alábbiak ősi képviselőiből?

a) mohák b) zöldmoszatok c) tüskésbőrűek d) harasztok

2.4.4. Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése

2.4.4.1. Állati szövetek Az állati szövetek gyakran tartalmaznak sejt közötti állományt. Színtesteket, zárványo-kat soha. Hámszövet Külső, belső felszíneket fed, sejtjeire jellemző a szoros illeszkedés. Ereket nem tartal-maz, táplálékát keskeny sejt közötti járatok folyadékából nyeri. Sejt közötti állomány nincs. A hámszövet mellet mindig kötőszövetet is találunk, táplálása az alatta levő kötőszö-vetből. Mindig találunk alaphártyát: hámszövetet és a kötőszövetet választja el. Hám-szövet mindhárom csíralemezből fejlődhet Morfológiailag (a felépítés alapján) csoportosítva: - egyrétegű laphám – szívbelhártya, tüdő felszíne, dobhártya, fejlettebb gerincesek veséje,

endothelium (keringési rendszert ez béleli), mezothelium (mellhártyát borítja - egyrétegű köbhám - szemlencse elülső felszíne, gerinctelenek kültakarója, gerincesek mirigyei

gerincesek veséje - egyrétegű hengerhám - gerinctelenek kültakaró, gyomor és bélcső felülete - többrétegű elszarusodó laphám – gerincesek kültakarója - csillós hengerhám - orr, petevezeték Funkció szerint: - mirigyhám - váladékát külső vagy belső felszínekre üríti

- külső elválasztás - verejtékmirigy - belső elválasztás - hasnyálmirigy, váladékát közvetlenül a vérbe juttatja


- érzékhám -ingerfelvétel az érzékszervekben: orrban a szaglóhám - felszívóhám - a belek bélbolyhainak hámja Kötőszövet és támasztószövetek Kitöltik a szervek közötti teret, összekötnek. Bennük sok a vérér, nyirokér, ideg. Jelleg-zetes a sejt közötti állomány, így a szövet lehet rost nélküli, pl. a vér folyékony sejt közötti állományú kötőszövet, vagy rostos: Kötőszövet: - lazarostos, rendezetlen: mell- és hashártya - rugalmasrostos, elasztikus: izületi szalagok - tömöttrostos, rendezett: ínszövet, - zsírszövet, a nagy zsírcsepp miatt a sejtmag és a plazma a sejt szélére szorul

Zsírszövet 1.sejtmag 2. zsírcsepp 3. vérér

Támasztószövet: porcszövet: - üvegporc: az ízületek porca

- rugalmasrostos porc: fülkagyló - kollagénrostos porc: porckorongok a gerinccsigolyák között

Csontszövet: a csontsejtek egy központi ér körül körkörösen helyezkednek el. A szervetlen állomány adja a csont szilárdságát (Ca és Mg-sók), a szerves állomány, (osszein) a rugalmassá-gát. Kalcinálás során kiégetve a szervetlen összetevőket, a rideg, törékeny szervetlen összetevőket kapjuk. A dekalcinálást pl. HCI-val lehet végezni, ami kioldja a szervetlen összetevőket, a csont rugalmas, hajlékony lesz. (Csontritkulás - oszteoporózis) Idegszövet Alapegysége az idegsejt, vagy neuron. Rövid nyúlványa a dendrit. Hosszabb nyúlványa az axon, mely lehet csupasz, vagy velőshüvelyű, ekkor a neve idegrost. Az axonok száma szerint unipoláris, bipoláris stb. lehet az idegsejt.

Gliasejtek végzik a végletesen ingrület vezetésre specializálódott neuronok táplálását, védelmét. Izomszövet Általában jellemző, hogy az izomsejteket, rostokat lazarostos kötőszövet köti össze. A sejtek plazmájában (aktín és miozin összhúzékony fehérjefonalak) találhatóak. simaizom vázizom szívizom felépítés orsó alakú sejtek a

nagy sejtmag kö-zépen

alapegység az izom rost, nincs elágazás

elágazások vannak Eberth-féle vonalak

fénytörés egynemű különnemű (harántcsíkolat)

különnemű

működés kis erőkifejtés tartósan nem fáradékony vegetatív

nagy erőkifejtés rövid idegig fáradékony szomatikus

nagy erő tartósan nemfáradékony vegetatív

előfordulás gerinctelenek vázizmok (bórizomtömlá) gerincesek belső szervei, erek

szív

6. A harántcsíkolt izomszövet vizsgálata (A közzétett középszintű próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Anyagok, eszközök: harántcsíkolt izomszövet preparátum, mikroszkóp Vizsgálat: Kész preparátumon vizsgáljon harántcsíkolt izomszövet hossz- és ke-resztmetszetet, és jellemezze az alábbi kérdések segítségével! Kérdések: 1. Milyen egységek építik fel a szövetet? Hol helyezkednek el a sejtmagok? 2. A mikrocsavar finom mozgatása mellett a hosszmetszeten harántcsíkolatot fi-gyelhet meg. Mi okozza ezt? A keresztmetszeti képen miért nem látható? 3. Hol fordul elő ez a szövetféleség?

7. Többrétegű elszarusodó laphám vizsgálata (A közzétett középszintű próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Anyagok, eszközök: mikroszkóp, emberi bőr metszet Vizsgálat: Mikroszkópi metszeten vizsgáljon emberi bőrt és válaszoljon a kérdé-sekre!


Kérdések: 1. Milyen rétegek különíthetők el? 2. Milyen szövet építi fel a legfelső réteget? 3. Jellemezze ezt a szövetet! Hogyan helyezkednek el benne a sejtek? Hol kelet-keznek, merre vándorolnak életük során? 4. Milyen anyag halmozódik fel bennük? 5. Mi ennek az anyagnak a szerepe? 6. Hol futnak azok az erek, amelyek ezt a réteget táplálják? 7. Hogyan kapcsolódik a látott szövet az alatta levő réteggel? 8. Mi a megfigyelt szövet funkciója a bőrben?

2.4.4.2. szaporodás – egyedfejlődés Ivartalan szaporodás: az élővilágban rendkívül változatos formájú szaporodási mód. Az utódok egyetlen „szülőszervezet"-bői közvetlenül osztódással, vagy annak vegetatív sejtjeiből, szerveiből jönnek létre. Ivaros szaporodás: haploid ivarsejtek összeolvadásával történő szaporodás. Ivarszervek: a moháktól, ill, a laposférgektől megjelenő szervek, amelyek ivarsejteket (esetleg ivari hormonokat) termelnek és azokat elvezetik. Hímivarsejt (spermium): a hímivarszervekben termelődő, (ostorral vagy csillókkal) aktívan mozgó, anyagcserét folytató (általában a nőivarsejtnél kisebb) szaporító sejt. Petesejt (ovium): a nőivarszervekben a fejlődés korai szakaszában megjelenő, majd érési folyamatokon átmenő, általában nagyobb ivarsejt. Sok tartalék tápanyagot tar-talmaz és aktív mozgásra képtelen. Kromoszómaszerelvény: minden fajra jellemző morfológiájú kromoszómák egy sorozata (melyben különböző kromoszómák találhatók). Száma a sejtben lehet: egy (haploid sejt) kettő (diploid sejt) többszörös (poliploid). Rokonértelmű kifejezése még: fajra jellemző kromoszóma-alapszám. Genom: egy kromoszómaszerelvény, illetve egy haploid gaméta genetikai anyaga (diploid szervezeteknél). Vírusoknál, prokariótáknál a teljes genetikai anyag. ta92. Haploid sejtek (szervezetek): azok a sejtek vagy szervezetek, amelyek egy genomot (kromoszómaszerelvényt) tartalmaznak. (Ivarsejtek, spórák...) Jele: a (azt jelenti, hányféle kromoszóma van a sejtben). Diploid sejtek (szevezetek): azok a sejtek vagy szervezetek, amelyek kétszeres genomot (kettős kromoszómaszerelvényt) tartalmaznak. Testi sejtekre jellemző. Jele: 2n (azt jelenti, hogy minden típusú kromoszómaféleségből kettő van jelen). Zigóta: haploid gaméták összeolvadásával létrejött diploid sejt, belőle jön létre az egyedfejlődés során mitótikus osztódásokkal a kifejlett egyed.

Meiózis: számfelező, indirekt sejtosztódás. Az így létrejött állati ivarsejtek (4 db) kro-moszómaszáma és DNS-tartalma is fele az anyasejtéhez képest. Homológ kromoszómapár: a diploid kromoszómaszerelvényben a külsőleg egyfor-ma alakú és méretű 2 db - apai és anyai eredetű - kromoszóma. Váltivarú állatok: olyan állatfajok tartoznak ide, melyek egyedein belül külön találunk hím és női egyedeket. Ilyenek: ízeltlábúak, gerincesek többsége. Hímnős állatok: olyan állatfajok, melyek egyedeiben mindkét ivarmirigy, illetve ivar-sejt egyaránt képződik. Ivarmirigy: a szaporító szervrendszer ivarsejt és (gerinceseknél) hormontermelő szerve. Hímivarsejteket a here, a petesejteket a petefészek termeli. Ivarszervek: a laposférgektől és a moháktól megjelenő szervek, melyek ivarsejteket és ivari hormonokat termelnek, raktározhatnak, valamint váladékkivezetésre, esetleg párzásra és utódgondozásra szolgálnak. Hímivarsejtek (állatok): nagy tömegben képződő, kicsi ostorral aktív mozgásra képes, szikanyag nélküli ivarsejttípus. Petesejt (állatok): változó számban képződő (esetenként csak egy), nagy méretű, aktív mozgásra képtelen, szikanyaggal gazdagon ellátott ivarsejttípus. Szűznemzés (partenogenezis): a növény- és állatvilágban egyaránt előforduló sza-porodási mód. Lényege, hogy az ivarsejtből - általában a petesejtből - megtermékenyí-tés nélkül jön létre az utódegyed. Levéltetveknél, méheknél, férgeknél, banánnál, na-rancsnál jellemző. Spermium (hímivarsejt = ondósejt): Magasabbrendű gerinceseknél három fő részből áll: fej (örökítő anyag), középdarab (mitokondriumok), farki rész (összhúzékony fehérjeszálak). Embrionális szakasz (állatok): az egyedfejlődés kezdeti szakasza; a megtermékenyí-téstől a petéből való kibújásig, tojásból való kikelésig, vagy a megszületésig tart. Posztembrionális szakasz (állatok): az egyedfejlődésnek a petéből való kibújástól, a tojásból való kikeléstől, illetve a megszületéstől a halálig tartó szakasza.

2.4.4.3. Az állatok viselkedése - etológia Az etológia az állatok viselkedésével foglalkozó tudományág. Azt, ahogyan az élőlények élettevékenységeiket végzik, viselkedésnek nevezzük. Ez lehet öröklött és tanult magatartásforma. Az állatok ösztönös viselkedése olyan cselekvéssorozat, amelyben az öröklött és tanult elemek keverednek, dominálnak az öröklött elemek. (NIKOLAS TINBERGEN, KOIVRAD LoRENZ 1973-ban Nobel-díjat kap-tak) Öröklött magatartásformák Az életben maradás reflexei, magatartásformái. Öröklődnek.


• Feltétlen reflex: ha a feltétel megvalósul, a válasz mindig bekövetkezik. Sémá-ja: feltétlen inger ~ feltétlen válasz.

Pl. ha a kutya meglátja a táplálékát, elindul a nyálelválasztása. • Taxis: inger által irányított helyváltoztató mozgás.

PL: + fototaxis: a bogarak éjszaka a fényforrás köré gyűlnek. A + azt je-lenti, hogy ' az ingerforrás irányába történt, a foto előtag pedig, hogy fény hatására következett be a helyváltoztató mozgás.

• Öröklött mozgáskombináció: szigorú sorrendben bekövetkező, fajra jellemző öröklött mozgássorozat.

PL: a mókus diórejtő tevékenysége, a pókok hálószövése. A mókus a dió-rejtő mozdulatsorozatot fémpadlón is ugyanúgy végezte.

• Aktiválás: a viselkedés első megjelenéséhez és rögzüléséhez rávezető f~ inger szükséges.

PL: a kiscsirkék csipegető mozdulatait a lábujjak látványa váltja ki. Az öröklött magatartásformákat befolyásolja:

külső környezet - kulcsinger szupernormális az inger, ami a normálisnál jóval hatékonyabb választ vált ki (kakukktojás)

belső állapot - motiváció Tanult magatartásformák Az állatok életük során szerzett, a környezethez való alkalmazkodás eredményeként kialakult egyedre jellemző viselkedésformák. Nem öröklődnek. Az evolúció során a tanulás egyre nagyobb szerepet játszik az alkalmazkodásban.

• Bevésődés - inprinting: életszakaszhoz kötött viselkedésforma, egész életre szóló, tartós rögzüléssel. 1. Megszületés után: pl.: a kiskacsák kikelésük után közvetlenül az első mozgó tárgyat követik, tekintik szülőnek. 2. Önálló táplálkozás idején: pl.: a ragadozók zsákmányszerzési, a prédaállat védekező magatartása. A tanulási folyamatot a zsákmányállat viselkedése vált-ja ki.

• Megszokás - habituáció: az élettanilag közömbös inger többszöri ismétlődés után elveszti hatását (ingerküszöb nő)

Pl.: új szomszéd és a kutyák. • Érzékennyé válás - szenzitivitás: az állat számára kellemetlen élmények, inge-

rek iránti növekvő érzékenység (ingerküszöb csökken). PL: a kutyák oltásnál tapasztalt viselkedése.

• Ingertársításos tanulás - feltételes reflexek: lényege, hogy a feltétlen ingert társítjuk egy közömbös ingerrel. Kellő számú ismétlés után a központi ideg-rendszerben kialakuló kapcsolat eredményeként, a feltétlen válasz kiváltásához elegendő a közömbös inger.

Sémája: közömbös inger feltétlen inger ~ feltétlen válasz PL: csengő -táplálék - nyálelválasztás beindulása

Ha a kutyának a táplálékadással egyidejűleg egy csengőt is megszólaltatunk, kellő számú ismétlés után a csengő hangja elegendő lesz a nyálelválasztás be-indulásához. (Pavlov (1849-1936) nyál-sipolyos kísérletei.) Fontos a megerősí-tés. Hiányában gátlás jön létre (feltétlen, feltételes gátlás).

• Operáns tanulás: az állat egy véletlen bekövetkező eseményt kutatva

önmagátvezérli, idomítja. (EDWARD~I~iORNDIKE Pl.: egy véletlenül lenyomott gomb révén banánt kap a csimpánz. Itt is fontos a megerősítés.

• Belátásos tanulás: az állat saját, korábbi ismeretit felhasználva hajtja végre a cselekvéssorozatot Ezután addig keresgél a gombok között, míg megtalálja, melyik gomb lenyomásával juthat a táplálékhoz.

Pl.: a csimpánz belátja, hogy nem éri el a ketrecétől távolabb lévő banánt, de ha összeilleszti a botokat, akkor igen. Előrelátó viselkedést produkál.

AZ ÁLLATOK LÉTFENNTARTÁSI VISELKEDÉSE Tájékozódási viselkedés

• Ingerhez kötött: legegyszerűbbek a taxis típusúak. Pl.: rovarok mozgása a fényforrás irányába, papucsállatka - Hoz buborék.

• Tárgyak megjegyzéséhez kötött: a méhfarkas megjegyzi fészke a körüli terep-tárgyakat, ez segít a visszatalálásban. (Méhek-virágszín, cserebogárvilágos ég-bolt-sötét fa.)

• Kibocsátott jelzések visszaverődésével: denevérek ultrahanggal történő tájéko-zódása.

• A lazacok megjegyzik születési helyük kémiai jellemzőit, a madarak vonulás so-rán a Nap és a csillagok állása alapján tájékozódnak

Táplálkozási viselkedés Hosszú, egyénenként változó előkészítéssel indul. Kiváltó belső motiváció az éhségér-zet.

• Táplálékkeresés: egyszerűbb, ha a környezet egyben táplálékforrás is (bálnák, földigiliszta). Bonyolultabb, ha hosszabb kutatást igényel, melyben az állat hal-lására, szaglására, látására támaszkodva keresi meg a táplálékot (ragadozó madarak látása, fenyőormányos bogár szaglása).

• Zsákmányszerző magatartás: a ragadozóknál támadó magatartással (lövőhal, harkálypinty, vidrák, keselyűk tojástörése), a zsákmányállatnál menekülő ma-gatartással (sünök, teknősök, kémiai anyagokkal védekezők) párosul. A kör-nyezethez való hasonulás a mimikri (leveli béka, levélsáskák, botsáskák).


Az állatok szaporodási viselkedése Az ivarérettségtől bekövetkező magatartásforma. Jelentkezését külső (napszakok idő-tartam-változása, táplálékbőség, időjárás-változás) és belső tényezők (hormonális indít-tatás) összhatása váltja ki.

1. Párválasztás: belső késztetés indítja el. A kiváltó ingerek: hang (tücsök, békák), szín (tüskés pikó, madarak díszes tollruhái), szag (rovarok), fénykibocsátás (szentjánosbogarak), rajzómozgások (szúnyog). Hímek közötti küzdelem (szarvasbikák, sziámi harcoshal) a szaporodási terület vagy a nőstény megszerzéséért evolúciós jelen-tőséggel bír -~ a legjobbak génjei adódnak tovább. A harc célja nem az ellenfél életé-nek kioltása, hanem a fölény elismertetése.

2. Udvarlás és nász: fajra jellemző. Szerepe a távolság csökkentése, a köz-

vetlen testi érintkezés lehetőségének megteremtése, az izgalmi állapot fokozása, ösz-szehangolása (nyolckarú polip, lepkék, tüskés pikó, búbos vöcsök, lugasépítő madár).

3. Párzás: a külső megtermékenyítés a nagy számú petével biztosítja a nagy-fokú petepusztulás melletti fennmaradást. A belső megtermékenyítés jóval biztosabb, biztonságosabb, ~ kevesebb utód is elég.

4. Ivadékgondozás: önzetlen magatartásforma, melyben az egyed saját bio-lógiai értékét csökkenti a fajtárssal szemben (bölcsőszájú halak, sziámi harcoshal, pa-radicsomhalak, dajkabéka, madarak). A TÁRSAS VISELKEDÉS ALAPJAI Szociális kapcsolatok (KARL FRISCH 1973 Nobel-díj) Alap az időtartam, a tartósság.

1. Időleges tömörülés: nyitott közösségek, a veszélyhelyzet szorosabbá fűzi a kapcsolatot (seregélyek). Vonuló állatok pl.: vándormadarak, heringek, halra-jok, denevérek, rénszarvasok. 2. Család: szülőállatok és ivadékaik zárt közössége. Többnyire csak az ivadék felneveléséig tart. Vannak állatok, melyeknél egész életen át fennmarad a kap-csolat (hattyúk, nyári lúd, gibbon). 3. Kolónia: sok család összekapcsolt együttélése. Káltőkolóniák (ping' vinek, elefánt-, zebra-csordák). 4. Nagycsalád: az egymást követő nemzedékek együttélése (mezei pocok, vándorpatkány). 5. Államalkotó rovarok közösségei: az egyes feladatok végzésére tökéletes munkamegosztás alakult ki. Működését bonyolult biológiai mechanizmusok szabályozzák.

Fölé-, alárendeltségi viszonyokat fejez ki a rangsor. Szerepe a csoporton belüli konflik-tusok megelőzése. A legyőzött egyed behódoló pózzal ismeri el vereségét. Az állatok térigényüket territoriális magatartásukkal fejezik ki. Lét és fajfenntartásához személyes térre van szüksége. Vannak testérintkezést elviselő (vaddisznó, denevérek), és távolságtartó fajok (pintyek). A személyes és csoportterületeket körülhatárolják, jelzésekkel (kémiai, vizuális, akusztikus) jelölik, adott esetben védelmezik. AZ ÁLLATOK KOMMUNIKÁCIÓJA A szociális kapcsolatok alapja, hogy a fajtársak felismerjék egymást. Ennek eszközei kommunikációs jelzések, jelrendszerek.

Kémiai kommunikáció: feromonokkal valósul meg, térbeli eloszlása, koncentráci-ója veszélyt jelző vagy csalogató. A feromonoktól származik a jellegzetes testszag, fontos a táplálékkeresési tájékozódásban, területvédelmi jelzéseknél, párválasztásban, ivadékgondozásban.

Vizuális kommunikáció: változatos mozgásokkal valósul meg (méhek tánca, fió-kák tátogása). A szentjánosbogarak fényvillanásokkal kommunikálnak párzási időszak-ban. Jellegzetesek a „póz-nyelv" mozdulatai. Akusztikus kommunikáció: a szaporodás-sal, felismeréssel kapcsolatos. Részben öröklött (csoportfelismerés), részben az egyedi élet során tanult (egyedfelismerés) elemet tartalmaz.

A nyúlmama orruknál fogva vezeti a kölykeit - emlőjéhez Szonda, 2003. 07. 27., szerk.: Egyed László 2003. augusztus 7., csütörtök 4:56 Kossuth rádió Az emlősök alapvető jellegzetessége, hogy a megszületett kicsinyeket az anya saját tejével táplálja. De vajon mi hozza létre a kapcsolatot a mama és a kölyök között, mi váltja ki a szopás reflexét, és honnan tudja a kölyök, hol keresse anyja emlőjét. Nyulakon végzett kísérletek egészen különleges hátterét tárták fel ennek a folyamatnak. Altbacker Vilmos biológus: - Az ELTE Etológia Tanszéken vannak kísérletek, amik arról szólnak, hogy a kis nyuszi és az anyja között milyen a kapcsolat. Milyen mágikus kapcsolatok vannak, és erről született cikk a Nature-ben, amely azt a kulcsmozzanatot tudta megfogni, hogy a kis nyuszi hogyan lokalizálja anyjának a csecsbimbóját. Miért van erre szükség? A kis nyuszi vakon, csupaszon születik, és a mama csak naponta egyszer szoptatja. Fölé áll a nyulaknak, és azok gyorsan rácsatolnak, mivel három percig van ott mindösszesen a mama, és ez alatt a kicsik testsúlyuk egyharmadának megfelelő mennyiségű tejet fogyasztanak. Ez sokkal nagyobb teljesítmény, mint a legjobb sörivóé a müncheni sörfesztiválon, és erre az teszi a nyulakat alkalmassá, hogy gyorsan tudják lokalizálni az anya csecsbimbó-


ját. Esti Judit: - Nincs idejük keresgélni, elmélkedni. Altbacker Vilmos: - Sem keresgélni nincs idejük, sem egyéb érzékszervük nem nagyon van rá, mert az egész sötétben, a fészekben zajlik a föld alatt. És mon-dom, nagyon-nagyon gyorsan. Az viszi előre a tudományt, ha olyan kérdéssel foglalkoznak, amely az állatnak létkérdés, nem pedig a mi kérdéseinket próbáljuk ráerőltetni az állatokra. És az ő fejükkel, adott esetben az ő orrukkal gondolko-dunk. A feromon egy olyan kémiai anyag, amit az anya csecsbimbója választ ki. Ennek az összetételét ismerték most meg. Hogyha ezt az anyagot egyedül alkal-mazzuk, akkor a nyúl, mint egy gép, mint egy varrógép, elkezd az orrával kutatni egy teljesen csecsbimbómentes nyúlszőrőn is, és abba se hagyja mindaddig, amíg a helyszínen van a feromon. Egy reflexszerű reakciólánc váltódik ki belőle. Az is nagyon fontos, hogy ez a feromon gyorsan elbomlik. Ezért volt nagyon nehéz megtalálni, mert hogyha nem bomlana el, akkor az anya egész hasa egy merő inger lenne, és nem tudná lokalizálni. Tehát fontos, hogy bomlékony, és az is fon-tos, hogy a nyúl orra még milliószoros higításban is tud reagálni rá. Vagyis érzé-kenyebb, mint a legtöbb világpiacon kapható műszer. Ezért is tartott nagyon soká-ig, mert a nyúl orrával kellett vetekedni. Azt kellett lepipálni a laboratóriumban, ahogyan ő tudott különbséget tenni illat és illat között. Esti Judit: - Most szagokról beszél, de nem tudom, hogy itt most szagokról van szó, vagy bizonyos, ahogy mondta, mágikus kapcsolatról, vagy hetedik érzékszerv-ről?Altbacker Vilmos: - Az emberi vagy a nyuszi orr, az valójában egy kettős szerv. Van egy hagyományos szaglóhám, és van egy felső szaglómező. Ez a felső szaglómező az, ami a fajon belüli kapcsolatokat, a feromonok jelzéseit észleli. Tehát, hogyha például egy nyuszinak egy kísérletben az alsó szaglómezejét kiirtot-ták, akkor nem volt éhes, nem érezte a tápláléknak a szagát, de nagyon jól élt a fajtársai között. Például megfelelő szexuális kapcsolatot létesített. Ha viszont a fölső szaglómezőt irtották ki, akkor elvesztette érdeklődését a másik nem iránt, miközben rendesen tudott táplálkozni. Tehát a két mező különböző funkciókat lát el. Ahhoz, hogy a fajtársnak a szagát észleljük, ahhoz mélyet kell szippantani, és ez a szippantás viszi föl a levegőt az abban levő feromonokkal, molekulákkal. Esti Judit: - Egy ideje nagyon divatos téma a feromon, de valahogy az terjedt el, hogy ennek a szexuális kapcsolatban, a párválasztásban van szerepe. De akkor - ezek szerint - az életünknek nagyon, nagyon sok mozzanatát befolyásolja. Ebből a nyúl kísérletből ez derült ki. Altbacker Vilmos: - Van egy saját kísérletünk, amiben a szagoknak döntő sze-repe van. Az anyanyúlnak a tápláléka úgy hat a fejlődő nyuszira, hogy olyan nö-vényeket fog szeretni, amit az anya fogyasztott - azáltal, hogy a méhen keresztül eléri a fejlődő szaglóhámját az a molekula sereg, ami az anyja táplálékából szár-mazik. De a mama az anyatejjel, az abban oldott szagok révén megint csak átadja azt, hogy ő mivel táplálkozott, és minden szoptatás végén belebogyózik a saját fészkébe, miután a kicsik, mint az őrültek, elfogyasztják ezeket a bogyókat. Ezek-

ben ott van nemcsak az anya emésztőenzim készlete, illetve mikroorganizmus készlete, amivel majd lehet később növényeket fogyasztani, hanem ott vannak azok az illatok is, amivel a mama táplálkozott. Ez őt alkalmassá teszi arra, hogy egy erdőben gyorsabban találja meg a táplálékát, mert kiszöszöli a szagok alapján, ez volt az, amit az én mamám is evett. Úgy indult ez az egész, hogy begyűjtöttünk nyúlbogyókat, hogy megnézzük, milyen mikroszkópos maradványok vannak ben-ne, és finom boróka illata volt. Aztán egy kísérletben fél évvel később kapta meg a nyuszi azokat a táplálékokat, amiket az anya fogyasztott. Erre majdnem széttépte a tálat, amiben fölkínáltuk neki a táplálékot, a nagy boldogságtól, hogy végre itt van. Újra kellett csinálni az egészet. Fél évet vesztettünk vele, mert nem gondol-tuk, hogy ilyen hatalmas reakciót vált ki a nyúlból az, hogy végre itt vannak azok a szagok, amiket valaha megjegyzett, hogy egyszer hasznosítsa őket. Ez az élmény volt az, ami az egész kísérletsorozatunkat elindította tizenkét évvel ezelőtt. A nyu-szi nemcsak az anya táplálékát tanulja meg ilyen módon, hanem azt is, miből kell fészket építeni. A fészek egész más növényeket tartalmaz, mint amit az anya megeszik, mert mire az anya a fészket készíti, már minden növényt megevett, ami ehető a környéken - mivel tél végén csinálja ezt. Mégis a nyuszi ezekez a szagokat is megjegyzi, és nem értettük, hogy miért. Egész addig, amíg föl nem nőtt, és el nem készítette az első fészkét. Vajon milyen füvekből? Hát azokból, amit az anyja gyűjtött annak idején a fészekkamrába. Vagyis a nyúl sok dolgot tud egyszerre megtanulni ilyen módon

3. A villámfeladatok megoldásai:

1. A papucsállatka és amőba mozgásának megfigyelése 1. Hogy a sűrű oldat kissé meglassítsa a mozgást, így jobban meg lehet figyelni. 2. Csillókkal. 3. A légutakban, a petevezetékben. 4. Spirális pályán forogva halad előre. 5. Állábakkal. Ezek időszakos sejtplazmanyúlványok. 6. Így mozognak az érpályából kilépő fehérvérsejtek (makrofágok).

2. A zöldszemes-ostoros és sütőélesztő megfigyelése 1. A zöld szemesostoros az ostorosmoszatok közé tartozik, a sütőélesztő a gombák közé. 2. Ostorral. 3. Sejtfal – szilárdítja, alakját megszabja; zöld színtestek – fotoszintézis; sejtmag – örökítő anyag hordozója, a sejt biokémiájának irányítója; színfolt – fényérzékelés. 4. Fényben autotróf, fototróf, sötétben heterotróf, korhadékevő. 5. Lebontó tevékenysége során szén-dioxid keletkezik, ez teszi könnyűvé a tésztát. B vitamincsaládba tartozó vitaminokban gazdag, ezért élelmiszerként és a gyógyászat-ban is fontos.


3. Ecsetpenész és fonalas zöldmoszat megfigyelése 1. Az ecsetpenész gomba, a zöldmoszat növény. 2. Mindkettő fonalakból áll, a fonalak a gomba esetében micéliumot alkotnak. A gomba hifáinak végén szaporítósejtek (spórák, konídiumok) láthatók. A zöldmoszatsejtek szín-testeket tartalmaznak. 3. Az ecsetpenész heterotróf, szaprofita, a moszat autotróf, fototróf. 4. Anyagcseretermékeik antibiotikumok, amelyek a baktériumok számára mérgezőek, ezért bakteriális fertőzések kezelésére használhatók, sőt életmentők lehetnek.

4. Lombosmoha vizsgálata 1. Gyökerecske, száracska, levélke, spóratartó tok és nyele. (gyökér szerű, szár szerű, levél szerű képlet megnevezések még talán jobbak is!) 2. Gyökerecske: rögzít. Száracska: a növény tengelye. Levélke: fotoszintetizál és vizet vesz fel. 3. Spóratartó tok és nyele: ivartalanul szaporít. (gyökér szerű, szár szerű, levél szerű képlet megnevezések még talán jobbak is!) 4. Nincsenek valódi szövetei, csak szövetelemei. Telepes. 5. Legtöbbször csak egy sejtrétegből állnak, nincsenek bennük differenciálódott szöve-tek. 6. Mert nincs szilárdító- és szállítószövetük sem, amely a testüket megtarthatná.

5. A víz útja a zárvatermő növényben 1. A szállítószövet-rendszer farészét. Ez szállítja a vizes oldatokat a gyökerek felől felfe-lé. 2. Az erekben: szintén a szállítószövet farésze festődött meg.

Teszt Megoldások (gyakorló feladatok) igaz hamis állítások esetében csak az iga-zak betűjele szerepel: 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

0 X 1,3 1,2,3,4 * A, E, F 4 1,2,3,4 4 1,2,3 a,b,c,e

1 A,C,D,E B,C,D,E 1,2 1,2,3 4 2,4 B B C D 2 A B C B C D 1,2,3 4 2,4 * 3. Sejtjükben még nincs (maghártyával) körülhatárolt valódi sejtmag 29. a) semmi b) mohák, harasztok c) semmi d) nyitvatermők

6. A harántcsíkolt izomszövet vizsgálata 1. Izomrostok – sokmagvú sejtek. Az izomrostok felületén, az izomrosthártya alatt.

2. Az izomrostokat alkotó izomfonalak különböző fénytörésű részekből állnak. Az izom-fonalakat alkotó kétféle fehérjefonal (aktin és miozin) szabályosan, kötegekben helyez-kedik el, ez okozza a harántcsíkolatot. 3. A vázizmokat alkotja.

7. Többrétegű elszarusodó laphám vizsgálata 1. Hám, irha, bőralja. 2. Többrétegű, elszarusodó laphám. 3. Hám: szorosan kapcsolódó sejtek, több rétegben, alsó réteg csírázó, a sejtek felfelé vándorolnak, szaruval telítődnek, felül leválnak. Nincs sejt közötti állomány, nincsenek erek, idegek. 4. Szaru vagy keratin (fehérje). 5. Kiszáradás elleni védelem, mechanikai védelem. 6. A hám alatt levő kötőszövetben (irhában). 7. Hullámosan kapcsolódnak. 8. Antibakteriális és mechanikai védelem, kiszáradás elleni védelem, pigmentek – UV-védelem.


4. Feladatok Kérünk, hogy írd a megoldásokat lapra, vagy elektronikus levélbe és cí-münkre küldd vissza!

4.1. Olvasd el figyelmesen az alábbi cikket: Veszettségriadó az EU-ban

Több külföldi turistával is érintkezhetett a Franciaországban elpusztult fertőzött kutya 2004. augusztus 30. (16. oldal) Sellei Andor Veszettségben elpusztult kiskutyát találtak Franciaországban a múlt héten. Az Európai Bizottság egészségügyi szolgálata riadót rendelt el az EU mind a 25 tagállamában, mert kiderült, hogy az országba illegálisan vitt állat három hete betegedett meg, és ezalatt a Bordeaux környéki fesztiválokon számos turistával érintkezhetett. A magyar hatóságok egyelőre csak a hírekből értesültek az esetről. Az eddigi vizsgálatok szerint Marokkóból csempészték Franciaországba július közepén azt a négy hónapos kölyökkutyát, amelynek tetemét a múlt héten találták meg Bor-deaux-ban. Miként a boncolás megállapította, az állat három hete veszett volt, és ezalatt gazdájával több helyütt is megfordulhatott a dél-francia város környékén ren-dezett fesztiválokon. Feltételezik azt is, hogy hét ember megérintette a kiskutyát, őket még keresik a hatóságok, állampolgárságukról nem szólnak a híradások. Mivel augusz-tusban rengeteg külföldi látogatott arrafelé, az Európai Bizottság illetékes egészség-ügyi szolgálata a teljes unióra kiterjedő veszettségi riadót rendelt el. Franciaországban 1977 óta tizenkilenc ember betegedett meg veszettségben. Valamennyien külföldön fertőződtek meg. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) országos központja teg-napig csak a hírekből értesült az esetről. Lapunknak Benya László epidemiológus, a fővárosi ÁNTSZ főosztályvezetője elmondta: nálunk nem riadót rendelnek el, hanem sajtóközlemény útján keresik meg azokat, akik esetleg érintkezhettek a beteg állattal. Illetve, ha megkapják a pontos helyet, a légitársaságok utaslistái és az utazási irodák adatai alapján kideríthetik, hogy az adott időben kik járhattak hazánkból a fertőzésve-szélyes környéken. Őket behívják a szolgálathoz és az érintetteket ingyen ellátják az öt oltásból álló védelemmel. Néhány napos késlekedés nem számít, mert a kór lappangási ideje akár egy év is lehet – tette hozzá Benya László. A betegség. A veszettség kórokozója a Rabies vírus. A fertőzés forrása állat harapása vagy közvetlen érintkezés a testváladékukkal, főként nyálukkal. Az agy a vírusszaporo-dás elsődleges helye. Az elszaporodott vírus az agysejtek roncsolása után a nyirok-rendszerbe ürül. A lappangási idő általában 2–8 hét, de 10 naptól több mint egy évig eltarthat. A betegség főbb tünetei: fokozott ingerlékenység, intenzív nyálfolyás, a megmart végtagban jelentkező erős görcsös fájdalom, általános bénulás után fulladá-sos halál.

A cikk elolvasása után válaszolj a következő kérdésekre: 1. Miért fontos kideríteni ki érintkezett a veszett kiskutyával?

2. Hogyan védjük kutyáinkat a veszettségtől? 3. Milyen orvosi beavatkozásra van szükség akkor ha a veszett kutyával érintkezett valaki? 4. Hogyan fertőz a veszettség kórokozója? 5. Mit értünk lappangási idő alatt? 6. Mit tud arról, hogy a veszettséget fenntartó erdei fertőzési láncban mely fajok érin-tettek, és milyen védekezési formákat alkalmazunk, hogy megszakítsuk az erdei típusú veszettségi lánc fennmaradását? 7. Minden esetben halálos a veszett kutya harapása?

4.2. Olvassa el figyelmesen! (9p) Mikor kitört a brit szigeteken drámai következményekkel járó, jelenleg pedig az USA marha-

kivitelét „padlóra küldő” BSE, azaz a szivacsos agylágyulást okozó kergemarhakór-járvány, büszkén dőltek hátra karosszékükben a magyar szakemberek: lám, mi rendelkezünk olyan, kizárólag hazai kitenyésztésű fajtával, amelyet e veszélyes kórnak még a szele sem legyint-het meg. Ez elsősorban azért van – magyarázza Bodó Imre professzor, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének elnöke –, mert e fajta „Árpád apánk óta” húslisztet és más természetellenes táplálékokat nem evett. Ugyanakkor az igazsághoz tartozik, hogy a szürke marha honfoglalás előtti ittlétét eddig még nem igazolta a tudomány. Pontosan nem tudni, mióta tartjuk e neves haszonállatunkat. Egy biztos: a maihoz hasonló külsejű szürke marha kitenyésztése a középkorban a magyarságnak köszönhető. A nemzeti örökségünkhöz tartozó jószágok sorsa az ötvenes években került végveszélybe, amikor tartásukat korszerűtlennek ítélték, és a fajta létét a továbbiakban nem engedélyez-ték. A hatvanas évek elején végül olyan döntés született, hogy kétszáz tehenet meg lehet tartani. Ez az állomány a hortobágyi, a bánhalmai központú közép-tiszai, valamint a városföl-di állami gazdaságban kapott helyet. A tenyésztésbe – elsősorban idegenforgalmi és termé-szetvédelmi okokból – később még bekapcsolódott két szövetkezet. A kilencvenes évek ele-jén a fajtát féltők is létrehozhatták szervezetüket, elindult a magyar szürke reneszánsza. Akkor két és fél ezer volt, ma már több mint 4500 példány él az országban. Közel 180 gaz-dálkodó foglalkozik a jószágokkal, akad köztük magánüzem, szövetkezet, állami gazdaság, nemzeti park egyaránt. Talán mondani sem kell, hogy a Hortobágyon legel a legnagyobb, nyolcszáz példányból álló magyarszürke-gulya, de hasonló állománnyal Szomor Dezső kis-kunsági termelő is rendelkezik. (Magyar Nemzet 2004. január 10.)

Megjegyzés, kiegészítés: BSE Bovine Spongioform Encefalitis azaz szarvasmarha szivacsos agyvelőelváltozás-elhalás: kóros felépítésű prionok(fehérjék) okozta állati eredetű táplálékkal terjedő fertőző betegség A fentiek elolvasása után válaszolj a következő kérdésekre: Igaz, hamis állítások: (1p)


1. A magyar szürkemarha és magyar tarka szarvasmarha fajta keresztezésekor nem születnek szaporodóképes utódok.

2. A fajta genetikai sokszínűségét nem befolyásolja az ötvenes évek 200-ra apadt tehénlétszáma.

3. A magyar szürkemarha húsa túlnyomórészt harántcsíkolt izomszövetből áll. 4. A különböző tenyésztett állatfajták az ember szelekciós munkájának eredmé-

nyei. 5. A fajta egy faj alatti rendszertani kategória

Rövid válasz: (2p)

6. Miért a Hortobágy a legalkalmasabb tenyésztési területe a szürkemarhának? 7. Milyen vizsgálatokkal próbálnád meg igazolni a régészeti leletek és a ma élő

szürkemarha közötti rokonságot?

4.3. Kéndioxid kibocsátás Magyarországon (15p)

A fenti diagram 1980-tól ábrázolja hazánk kéndioxid kibocsátásának mértékét és annak forrásait. Az eredetileg színes diagrammot elszürkítettük, hogy az oszlopok összetételének felis-merését megnehezítsük. A következőkben írj rövid lényegre törő esszét (maximum 1 A4 -es oldal) a diagramm és a kéndioxid káros hatásáról tanultak alapján mely a következő kérdésekre is választ ad:

1. Miért veszélyes légszennyező anyag a kéndioxid? 2. Mit károsít a kéndioxid hatására létrejött vegyi anyag a növényvilágban? 3. Milyen további károsító hatásról tudunk az élettelen környezetet éri? 4. Milyen emberi tevékenységből származik a légkörbe kerülő kéndioxid túlnyomó ré-sze? 5. Milyen energiahordozókból, ásványokból szabadul fel kéndioxid? (2 legfontosabb) 6. Milyen intézkedéseket javasolsz, a kéndioxid kibocsátás csökkentése érdekében? 7. Hogyan mérhetjük a kéndioxid okozta károsító hatásokat a természetben?

4.4. Környezetvédelem (A közzétett középszintű próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Olvassa el az alábbi újságcikket, majd értelmezze azt a kérdések alapján! „Szennyezésmérő mohaműszer Készül hazánk első országos légszennyezési atlasza Amióta az ember fokozott érdeklődést tanúsít a környezet szennyezettsége iránt, azóta keresi az optimális megoldást az egyes környezetterhelő anyagok pontos észlelésére. A mód-szerek versenyében egyelőre a bioindikáció, vagyis az élő szervezetek segítségé-vel végzett szennyezésmérés vezet, annak ellenére, hogy karrierjének négy évtizede alatt a mű-szeres tech-nika is sokat fejlődött. A felhasznált élő szervezetek, vagyis a bioindikátorok mezőnyében pedig az egész világot meghódító, mégis feltűnésmentes életvitelű mo-hák állnak az élen. A választás nem magától értetődő, bár a mohák mellett számos tudományos érv szól. Emberrel nem szokás környezetbiológiai tesztet végezni, az állatok többsége nem ma-rad elég ideig egy helyben a folyamatos méréshez, a növények közül sem jöhet szóba bármelyik: fontos a minél nagyobb felület/térfogat arány, márpedig ez a moháknál a leg-na-gyobb. A mohafélék ráadásul bármit – még a teljes kiszáradást is – elviselnek, örök-zöldek, (tehát té-len-nyáron «mérnek»), számos fajuk az egész világon elterjedt, így egymástól távol elvégzett kísérletek eredményeinek összevetésére is alkalmasak. A moha mint mérőműszer nagyon egyszerűen működik: a nagy felületű növény fel-színén megtapadnak a légszennyező anyagok, mégpedig a szennyezés koncentráci-ójának megfelelő mennyiségben. A tényleges szennyezést azután már «hagyományos» high-tech módszerekkel, műszeres méréssel állapítják meg, tehát a növény nem lak-muszpapírként, hanem inkább in-for-mációhordozóként funkcionál. …


Maga a módszer – amely az olcsóbb eljárások közé tartozik, a műszeres mérésnél lé-nye-ge-sen kevesebbe kerül – skandináv eredetű: svéd és dán kutatók a nyolcvanas évek elején dolgozták ki egyik válfaját, a nehézfém-háttérszennyezettség (vagyis a nagy kibocsátóktól távoli szennyezésmennyiség) mérésére alkalmas bioindikációs mód-szert. Az első skandináv sikerek után néhány év múlva Németországban, majd a ki-lencvenes években Európa sok más országában is megkezdődött a mohás szennyezésmérés. A mért értékekről térképek készültek, megkönnyítve a legnagyobb szennyezők, illetve a légszennyezés hatásainak azonosítását. … Az európai programban az összehasonlíthatóság végett a skandináv módszert használ-ták. A kontinentális körképből aztán kiderült, hogy Magyarország az átlagos szennye-zettséget tekintve az európai középmezőnybe tartozik, ám vannak olyan szennyező anyagok is, amelyeknél a magyar mérések kiugróan magas értéket mutattak. … A pontos okok feltárása nem is a növényökológusok feladata, tőlük elsősorban egy-fajta «állapotfelmérést» vár a környezettudomány. …hamarosan elkészül Magyar-ország első lég-szennyezett-ségi atlasza, s az abban rögzített állapothoz képest a to-vábbiakban könnyebb lesz meghatározni, hogyan változik a háttérszennyezettség.” Hargitai Miklós cikke a Népszabadság 2003. május 24-i számából, 8. o. Kérdések a cikk értelmezéséhez: 1. Miért a mohákat választották a szennyezettségi mérések tárgyának? Ismertesse a mohák szervezetét, és hozza összefüggésbe a felület-térfogat arányról olvasottakkal! 2. Milyen folyamat a szennyező anyagok kirakódása a mohanövénykére? 3. Nevezzen meg két biológiai folyamatot, amelyek felületen mennek végbe, és haté-konyságukat erősen befolyásolja a felület nagysága! 4. Miben tér el a mohák mérésben ismertetett szerepe a valódi bioindikációtól – például a zuzmók indikátor szerepétől? Mi a jelentősége, hogy egész Európában ugyanazon módszerrel mérjék a szennyezést? 5. Ismertesse példán, hogy miért különösen veszélyesek a nehézfém-szennyezések! 6. Hogyan kerülhetnek nehézfémek a levegőbe, vízbe?

4.5. A prionok (A közzétett középszintű próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) (Még egyszer a prionokról, ismétlés a ....) Szövegelemzés Szuperjég (Összeállították: Czövek – Dombrádi – Tóth) – részlet

„A kergemarhakór terjedésének nyitja nem egy különösen életképes baktérium elké-pesztő sikere – ahogy a Helicobacter pylori esetében, – hanem maga a fehérjék közti kapcsolat. A fehérjék az élő szervezetnek, így az emberi testnek is elsődleges építőelemei. Felépü-lésükkor a háromdimenziós térben csavarodnak. Az a különleges kórokozó, mely a szivacsos agysorvadást idézi elő, tulajdonképpen olyan fehérje, mely a megszokottól eltérő módon csavarodott össze, és amely képes – a többi fehérjétől eltérően – ezt a hibáját továbbörökíteni. Az ilyen fertőző «prionok» ráadásul ellenállnak azoknak az enzimeknek, amelyek képesek a normális módon összecsomagolódott fehérjék lebon-tására. Ennek következtében a prionok felhalmozódhatnak az idegsejtekben, így az agyban is. A vírusoktól eltérően azonban ezek a prionok nem tartalmaznak örökítőanyagot, épp ezért jelenlétük az immunrendszert nem készteti védekezésre. Ez az egyik oka annak, hogy a kórokozók jelenlétének kimutatása az élő szervezetben igen nehéz.” Magyar Nemzet: 2001.01.25. A cikkrészlet elolvasása után válaszoljon az alábbi kérdésekre! Egyszerű választás. A helyes válasz betűjelét írja a kérdés melletti négyzetbe! 1. Felépítését tekintve milyen típusú kórokozó a „kergemarhakór” (szivacsos agy-sorvadás) kórokozója? A) Baktérium. B) Vírus. C) Nukleinsav. D) Fehérje. E) Az immunrendszer tagja. 2. Mi az, amiben a „prionok” eltérnek az összes eddig ismert kórokozótól? A) Az idegrendszert károsítják. B) Nem sejtekből állnak. C) Nem tartalmaznak nukleinsavat. D) Nincs bennük fehérje. E) Biztosan nem juthatnak át állatból emberbe. 3. A cikkben baktériumok is, vírusok is szerepelnek. Miben térnek el a baktériumok a vírusoktól? A) A baktériumokban nincs örökítő anyag. B) A baktériumokban nincs fehérje. C) A baktériumok kisebbek a vírusoknál. D) A baktériumok ellen a szervezetben nem lép fel immunválasz. E) A baktériumok élő sejtek.


4. A vírusok és a prionok között hasonlóság is fölismerhető. Mi ez? A) Egyik sem élőlény. B) Egyik sem vált ki immunreakciót a szervezetből. C) Egyik sem tartalmaz fehérjét. D) Egyik sem tartalmaz nukleinsavat. E) Egyik sem fertőz. 5. A „megszokottól eltérő módon csavarodott össze” – írja a cikk. Mit értünk a fe-hérjék térbeli szerkezetén? A) Az elsődleges szerkezetet. B) Az aminosavak sorrendjét. C) A harmadlagos vagy negyedleges szerkezetet. D) A bázissorrendet. E) A kettős spirált. 6. A hétköznapi életből is ismert, hogy a fehérjék alkotórészeinek kapcsolódási sor-rendje megmarad, térszerkezete azonban tartósan megváltozik, s ennek hatására elve-szíti biológiai aktivitását. Mikor következik be ilyen változás? A) Tojásfőzéskor. B) Cukor oldásakor. C) Ecet hígítása közben. D) Kelt tészta kelesztésekor. E) Zsírok emésztésekor. 7. Mi a neve az előző pontban leírt folyamatnak? A) Kicsapódás (koaguláció). B) Emulgeálás. C) Emésztés. D) Peptidképződés (kondenzáció). E) Oxidáció. 8. Mi az, amiben a prionok sajátosságai eltérnek az eddig ismert fehérjékétől? A) A prionoknak térszerkezetük van. B) A prionok felhalmozódhatnak az agyban. C) A prionok „örökítik” térszerkezetüket. D) A prionokban nincs nukleinsav. E) A prionok valójában élőlények.

9. A cikk írója egy helyen pontatlan. „A vírusoktól eltérően azonban ezek a prionok nem tartalmaznak örökítőanyagot, épp ezért jelenlétük az immunrendszert nem készte-ti védekezésre.” – írja. Miért hibás ez az állítás? A) Mert a vírusok sem tartalmaznak örökítőanyagot. B) Mert a vírusok ellen sem indul meg a szervezet immunreakciója. C) Mert a vírusoknak nem az örökítőanyaga, hanem a fehérjéi váltanak ki immunre-akciót. D) Mert fehérjék ellen egyáltalán nem is indulhatna meg immunreakció. E) Mert az immunrendszer minden kórokozó ellen azonos módon védekezik. 10. Hol zajlik az egészséges szervezetben a „normális módon összecsavarodott fehér-jék lebontása”? A) A gyomorban. B) A vesében. C) A nyál hatására a szájüregben. D) Az epe hatására a vékonybélben. E) Táplálkozáskor rágás hatására.

Magyar szürke fajtájú 5 éves tehén

2004. január 7. Apajpuszta Sikerekben Gazdag Új Évet Kívánok!

Documents

Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam · 2020. 10. 27. · (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás). Ismertesse a csírázás külső