Borrégiók.pdf

Borrégiók

‣ Észak-Dunántúl borrégió ‣ Aszár-Neszmélyi, Etyek-Budai, Móri, Pannonhalma-

Sokoróaljai borvidék ‣ Balaton borrégió ‣ Badacsonyi, Balatonboglári, Balatonfelvidéki,

Balatonfüred- Csopaki, Balatonmelléke (Zalai), Somlói borvidék ‣ Pannon borrégió ‣ Pécsi

(Mecsekaljai), Szekszárdi, Tolnai, Villány-SIklósi borvidék ‣ Alföld ‣ Csongrádi, Hajós-

bajai, Kunsági borvidék ‣ Eger borrégió ‣ Bükkaljai, Egri, Mártaaljai borvidék ‣ Tokaj-

Hegyalja borrégió (önmagában borvidék) ‣ Sopron borrégió (önmagában borvidék)

ETYEK-BUDAI BORVIDÉK

• "Budapest szőlőskertje" ,a "Magyar Champagne" • Budai-hegység, Etyek környéki dombok,

Velencei-hegység • korai szüret: friss, élénk savú pezsgő alapborok • késői szüret: pedig

finom savszerkezetű, feszes, illatos fehérborok • chardonnay, olasz és rajnai rizling,

sauvignon blanc, zöld veltelini, szürkebarát,müller-thurgau • pezsgő alapbor készítése, (a 19.

század végétől, amikor a Törley család felismerte a terület "pezsgős" potenciálját, a borvidék

fő profilja lett) • Nyakas Pince, Etyeki Kúria, stb.

BADACSONYI BORVIDÉK

• lepusztult vulkáni bazaltkúpok • pannon homokkal és agyaggal keveredő bazaltos-

bazalttufás talaj, szubmediterrán klíma • jellegzetesen testes, magas extrakt-, alkohol- és

savtartalmú borok (2-3 éves érlelés után érik el csúcspontjukat, amit aztán sokáig képesek

megőrizni) • fő szőlőfajtái: olasz rizling, müller-thurgau, szürkebarát, muscat ottonel, tramini,

kéknyelű (csak erre a tájegységre jellemző) • Szeremley, Laposa ...

EGRI BORVIDÉK

• a világ legészakibb szőlőtermő területei közé tartozik • országos átlagnál hűvösebb és

szárazabb éghajlat (a kontinentális klímára jellemző változékonyság mérsékeltebb) • alkalmas

magas minőségű fehér- és vörösborok készítésére • bikavér: legalább három, a borvidéken

engedélyezett szőlőfajta házasításával • illatos, lendületes savú, szép egyensúlyt mutató

fehérborok: olasz rizlingből, leánykából, chardonnay-ból és muscat ottonel- ből • Gál Tibor,

Bolyki, Thummerer, St Andrea, Vincze

SOMLÓI BORVIDÉK

• hazánk legkisebb borvidéke (832 ha szőlő), egyetlen borvidékünk, ahol északi lejtőkön is

folyik szőlőtermesztés • a filoxéravész előtt 25-30 fajta, az újratelepítés során elsősorban

olasz rizlinget ( a 60-as évek közepére - a furmintot megelőzve - ez lett a legelterjedtebb

fajta) • jelenleg : furmint, juhfark, chardonnay, hárslevelű, müller- thurgau, a tramini •

juhfark: nászéjszakák bora • Györgykovács, Szent Ilona

SZEKSZÁRDI BORVIDÉK

• Magyarország egyik legrégibb bortermelő területe • eleinte csak fehérborok, a török

hódoltság korában meghonosították a vöröset is (pl. kadarkát - török elől menekülő rácok

hoztak a vidékre) • 1828-ban 37 fehér és 29 ,,fekete" szőlőfajtát említenek a borvidéken

(közöttük hat kadarka), ma a kékszőlők a jellemző fajták • Dúzsi, Heinmann, Takler,

Vesztergombi, Merfelsz

SOPRONI BORVIDÉK

• szubalpin klíma (kevesebb napsütés, több eső), nyár hűvös, csapadékos, tél enyhe •

kékszőlő-fajták vannak többségben, a borvidék összes termelésének háromnegyedét kitevő

kékszőlők 60%-a kékfrankos • egyéb vörösek: zweigelt, cabernet sauvignon és franc, merlot,

pinot noir és syrah • fehérbort adó fajták: zöld veltelini, leányka, tramini, sauvignon blanc

(újabban chardonnay) • Weninger, Ráspi, Jandl

VILLÁNYI BORVIDÉK

• hazánk legismertebb, legdélebbi, legmelegebb borvidéke (2100 ha szőlő) • két körzet:

villányi és siklósi • a fehér- és a kékszőlő-fajták aránya nagyjából azonos, mégis elsősorban a

nagytestű, zamatos villányi vörösek szereztek maguknak hírnevet • vörösek: portugieser +

bordeaux-i fajták, különösen a cabernet franc és a merlot • fehérek: olasz rizling, hárslevelű,

muscat ottonel • Bock, Gere, Günzer, Sauska, Tiffán

A TOKAJ- HEGYALJAI BORVIDÉK

A BORVIDÉK FÖLDRAJZI JELLEMZŐI

• 5500 hektár ültetvény, csak fehér fajták • határa: Zemplén, Bodrog, Alföld • ültetvények a

Zemplén keleti és déli lejtőin (Tisza és Bodrog folyók) • vulkáni eredetű agyagos és sárga

löszös talaj • kontinentális időjárás (meleg, száraz nyár, hideg tél, hosszú, meleg ősz) •

különleges mikroklíma: nedves, ködös és meleg időszakok váltják egymást

A TOKAJI BORVIDÉK TÖRTÉNETE

• 1630 : Szepsy Laczkó Máté (kálvinista lelkész) leírja a tokaji aszúbor készítésének módját •

1737 : királyi rendelet alapján zárt borvidék (a világon elsőként), a tokaji régió 30 falut foglal

magába • 1772 : Tokajban megszületik a világ első dűlőbesorolási rendszere • 17-19. század:

a tokaji aszú lesz “a királyok bora és a borok királya” • 1889 - 92: a filoxéra járvány teljesen

tönkreteszi a tokaji szőlőket • 1892 - 1908: a tokaji borvidék újratelepítése

A TOKAJI BORVIDÉK TÖRTÉNETE

• 1945 - 89: magán pincészetekben leáll a kereskedelmi termelés, állami vállalatok,

szövetkezetek készítik a kereskedelmi forgalomba kerülő borokat • 1990: újjászületés és

privatizáció

• 1991 -93: külföldi befektetők (AXA, GMF, GAN, Vega Sicilia) - újraalakulnak a történelmi

birtokok : Disznókő, Hétszőlő, Oremus, Pajzos, Megyer • kiváló helyi borászok saját

termékekkel jelennek meg a piacon • 1995: megalakul a Tokaj Reneszánsz - Tokaji Nagy

Borok Egyesülete • 2002: a Tokaji borvidék felkerül az UNESCO Világörökségek listájára

SZŐLŐFAJTÁK

• FURMINT: - hagyományos tokaji fajta - a borvidék szőlőinek 60 %-át teszi ki - jól

aszúsodó fajta, október első felében érik - kiváló száraz borokat produkál (gazdag ízvilág,

kiegyensúlyozott savak)

• HÁRSLEVELŰ - hagyományos tokaji fajta - a borvidék szőlőinek 30 %-át teszi ki -

kevésbé aszúsodik jól, mint a furmint, október első felében érik - elegáns, friss száraz borokat

produkál

• ZÉTA ) - a borvidék szőlőinek 4 %-át teszi ki - 1986 óta telepíthető fajta, furmint és bouvier

keresztezéséből - szeptember elején érik, jól aszúsodó fajta

• SÁRGA MUSKOTÁLY - a borvidék szőlőinek 5 %-át teszi ki - szeptember végén érik

• KÖVÉRSZŐLŐ

• KABAR (= Hárslevelű x Bouvier)

• TOKAJI ASZÚ 3, 4, 5, 6 PUTTONYOS, ASZÚ-ESZENCIA és TOKAJI ESZENCIA

• KÉSŐI SZÜRETELÉSŰ BOROK (szamorodni)

• SZÁRAZ BOROK (furmint, hárslevelű,...)

TOKAJI BORFAJTÁK

Aszúszemek kialakulása: 1.nemesrothadás (Botrytis cinarea) 2.töppedés

Az aszúszemeket egyenként, kézzel szedik (a szüreti időszakban 3-4 alkalommal)

AZ ASZÚ SZEMEK (az aszú borok alapja)

Kiváló aszúszemeket tartalmazó fürt

AZ ASZÚ BOR KÉSZÍTÉSE

• az alapborhoz / musthoz adott aszúszemeket 12-36 órán át áztatják

• eredeti mértékek: puttony (kb 25 kg) és Gönci hordó (136 liter)

• az aszúbor ízgazdagságát, koncentráltságát az határozza meg, hogy egy hordónyi

alapborhoz mennyi (hány puttony) aszúszemet adunk

• aszú paszta préselése

• erjesztés (acéltartályban vagy fahordóban)

• érlelés (minimum 2 év fahordóban, 1 év palackban)

• a világ leggazdagabb, legkoncentráltabb tiszta nektárja • alkohol tartalma nincs vagy

egészen minimális • az aszúszemek saját súlya által kipréselt nektár (aszú készítés előtt) • a

magas cukortartalom miatt (6-900 g/l) nagyon lassú az erjedés • régen gyógyszertárakban

árulták, mivel az egészségre jótékony hatással bír

A SZAMORODNI

• részben botritiszesedett szemekből állok fürtök szüretelése

• azonnali préselés, majd erjesztés

• alacsony cukortartalomnál: száraz szamorodni

• magasabb cukortartalomnál: édes szamorodni

• legalább két éves érlelés (ebből min. 1 év tölgyfa hordóban)

• nem hordóban (vagy rövidebb ideig hordóban) érlelt: késői szüretelésű

GASZTRONÓMIA

• Furmint: jól illik hozzá a kagyló, a kaviár, a könnyű mártásokkal tálalt halak, a borjúhúsos

fogások, a szárnyasok és szárnyas vadak. Kellemes aperitif. Fiatalon érdemes fogyasztani,

amikor még friss és gyümölcsös.

• Édes Szamorodni: vonzó, aperiti+ént könnyen fogyasztható bor. Nem túl édes, viszont friss,

érett, kitűnően illik a libamájhoz, kellemesen fogyasztható nem túl édes desszertekkel és

gyümölcsökkel.

• 4 puttonyos Aszú aperitif, kecskesajttal, pitékkel és gyümölcsökkel

• 5 puttonyos Aszú hidegen lehet aperitif, előételek mellé (sárgadinnye, libamáj),

gyümölcsökkel készült pulykahús mellé, kék sajtokkal és gyümölcsös desszertekkel

• 6 puttonyos Aszú kék sajtokkal, csokoládéval, szivarral. Önmagában kóstolva jobban

értékelhetőek különleges tulajdonságai.

• Aszú Eszencia kis adagokban érdemes kóstolni, csupán az élet ünneplésére

• Eszencia a legegyedülállóbb tokaji különlegesség, egy különleges étkezés utolsó íze legyen!

A magyar borok fajtái

A tagolt tájnak és a változatos éghajlati adottságoknak köszönhetően a könnyed pezsgőtől

kezdve a testes vörösboron át a nemes édesborokig szinte az összes lehetséges borstílus

megtalálható Magyarországon, s ezt a sokféleséget a világfajták és őshonos szőlőfajták

egyensúlya teszi még izgalmasabbá. A világfajták élén a Cabernet Sauvignon, a Cabernet

Franc, és a Merlot áll, de egyre divatosabb a Pinot Noir is, míg a fehér világfajták közül a

Chardonnay, a Sauvignon Blanc, a Pinot Gris, azaz Szürkebarát (mely szinte már őshonos

fajtának számít), a kétféle Muskotály és a Tramini terjedt el. Ugyancsak népszerűek a közép-

európai fajták, élükön a Kékfrankossal, mely a legnagyobb termőterülettel rendelkező

kékszőlő, és a házasítások leggyakoribb alapbora, nyomában a Zwigelttel, a Kékoportóval és

a balkáni kadarkával. A regionális fehérszőlők királynője az Olaszrizling (melyet felénk csak

rizlingként ismernek, s amelynek semmi köze a rajnai rizlinghez). S aztán van egy jó tucat

őshonos fajta, mellyel Magyarországon és a Kárpát- medencén kívül nem találkozni: a

Furmint, a Hárslevelű, a Kéknyelű, a Juhfark, az Irsai Olivér, a Cserszegi Fűszeres, a

Királyleányka, a Leányka, melyek hozzáértő és gondos kezekben élvezetes és izgalmas

borokat adnak. Olyan titkos természeti kincs ez, amilyennel kevés ország rendelkezik . s üde

színfoltot jelenthet a világfajták kissé egyhangú tengerében.

forrás: www.mywine.hu

Bükkalja

A borvidék összes területe: 18 597 ha. Hegyközségi nyilvántartás szerint: 1 183 ha. A

borvidékbe tartozó települések száma: 22. A borvidék területén már régóta termesztenek

szőlőt, a miskolci bort évszázadokon át az északi bányavárosokba értékesítették. Tibolddaróc

és környéke a XIX. és a XX. században pezsgő alapbort termelő vidéknek számított. A

budafoki pezsgőgyárak is vásároltak bükkaljai borokat. Klímaviszonyai hasonlóak a többi

észak- magyarországi borvidékéhez, éghajlata azonban azokénál szárazabb. A borvidék

leggyakoribb talajképző kőzetei a riolit és a riolittufa, amelyeken különféle barna erdőtalajok,

illetve fekete nyiroktalajok alakultak ki. Fő fajtái az Olasz rizling, a Leányka, a

Rizlingszilváni, a Zöldveltelini és a Chardonnay. Borai illatosak, zamatosak és rendszerint

élénk savtartalmúak. Újabban terjednek a vörös borszőlő fajták is (Kékfrankos, Blauburger,

Kékoportó, Merlot, Cabernet-ek). A bükkaljai borvidék a jövőben a vörösbortermelés egyik

bázisává válhat.

Eger


borvidékbe tartozó települések száma: 18. Az egri szőlő és borkultúra kezdete a honfoglalás

utáni időszakból származik. A XV. századig Egerben és környékén csak fehér borszőlő

fajtákat termesztettek. A XV. század végére a XVI. század elejére megváltozott a

fajtahasználat és jelentős vörösbortermelés alakult ki. A Kadarka Egerbe a rácok

közvetítésével került. Ugyanakkor papok, szerzetesek Itália földjéről és Burgundiából is

hoztak be vörös bort adó fajtákat. A borvidék máig leghíresebb borának a Bikavérnek a

legendája ugyancsak a középkorhoz kötődik. A borvidéknek jelenleg két körzete van. Az Egri

körzethez 14, a Debrői körzethez 4 település szőlőterületei tartoznak. A Borvidék éghajlata az

ország több más borvidékénél hűvösebb, száraz jellegű. Talajképző kőzetei és talajai

változatosak. A borvidék hírnevét Eger és környékén a Bikavér és a Leányka, Debrő község

körzetében a Hárslevelű alapozta meg. Az Egri bikavér legalább három szőlőfajta borának a

házasításával készül. A borvidék mintegy 50%-án fehér borszőlő fajtákat termesztenek.

Széles a fehér borok választéka. Legismertebb közülük az Egri leányka, illetve a Debrői

körzetben a Debrői hárslevelű. Elterjedt fajták még az Olasz rizling, a Tramini és a

Chardonnay.

Mátraalja


borvidékbe tartozó települések száma 22. A Mátraaljai borvidék története a honfoglalás előtti

időkre nyúlik vissza. Az ezen a vidéken élő népek (trákok, kelták, roxolánok, szkíták,

jazigok) többek között szőlőműveléssel is foglakoztak. Jelenleg hazánk legnagyobb

kiterjedésű kötött talajú borvidéke. Éghajlata a többi észak-magyarországi borvidéknél kissé

melegebb, viszont hasonlóan száraz jellegű. A borvidék talajképző kőzetei és talajai

változatosak. Területi elhelyezkedésük mozaikos. A Mátraaljai borvidék meghatározó

szőlőfajtái az Olasz rizling, a Rizlingszilváni, az Oltonel Muskotály, a Leányka, a Tramini, a

Hárslevelű, a Chardonnay, a Sauvignon és a vörös borszőlő fajták közül a Zweigelt, a

Kékfrankos, valamint a Cabernet-ek. Jelentős ültetvények vannak Irsai Olivér, Cserszegi

fűszeres és Zenit fajtákból is.

Tokaj-Hegyalja


borvidékbe tartozó települések szám: 27. Magyarország legnevezetesebb, világszerte ismert

szőlő- és bortermő vidéke. Bár a szőlő és borkultúrának évezredes hagyományai vannak a

térségben, világhírre azonban csak a XVII. században emelkedett, amikor a jellegzetes kései

szüret és a borkészítési eljárás eredményeként ismertté vált a borvidék rangos különlegessége

a Tokaji aszú. Az első írásos emlékekben is fellelhető aszút 1650-ben készítette Szepsi Lackó

Máté a Sárospatak városához tartozó Oremus dűlőben. Ebben az időszakban a nemesi

családok voltak a borvidék és pincéinek legfontosabb tulajdonosai és fejlesztői is. A szőlő- és

bortermelésre vonatkozó szabályokat igen hamar meghozták. 1655-ben rendeletben

szabályozták az aszúszemek elkülönítését., majd 1737-ben a világon az elsők között került

sor a borvidék határainak pontos kijelölésére és 1803-ban a szőlőterületek minőségi

osztályozására (1-3. osztály), amihez a borok kóstolása, elemzése valamint a talajok és a

mikroklimatikus tényezők szolgáltak alapul. A hírnév növekedésével egyre több helyre jutott

el a bor. Az Tokaji aszú XIV. Lajos udvarában kapta "a borok királya a királyok bora"

kitüntető címet, de emellett a cári udvar, a lengyel nemesség is szívesen vásárolta. Klímája

szubkontinentális jellegű. Tokaj-hegyalja őszi időjárása sajátos, s ez teszi e vidéket páratlan

értékűvé. Az érés során gyakran beköszöntő egy hetes, kissé csapadékosabb, párásabb időt

többnyire enyhe, napfényes, derűs száraz időszak váltja fel. Ez kedvez a Botrytis

fertőzésének, ami elengedhetetlen feltétele a szőlő nemes rothadásának, aszúsodásának.

Talaja nagyon változatos. Tarcal és Tokaj határában nagy kiterjedésű a lösz, míg a Zempléni

hegyvonulat lejtőin rioliton andeziten és ezek tufáin nehezen megmunkálható, kötött

nyiroktalajok, agyagbemosódásos barna erdőtalajok alakultak ki. A talaj sok helyen a

vulkanikus eredetű kőzetek törmelékével keveredik, erősen köves és erodált. A domborzat

fontos alakítója a borok minőségének. A Zempléni hegység fordított V-alakú vonulatának

déli és keleti lejtői védik a szőlőket az északi hideg szelektől, ugyanakkor elősegítik a pára

felemelkedését a szőlőkhöz. A borvidék öt zónára osztható, amelyek klimatikus, talaj és

domborzati sajátosságaik alapján is elkülönülnek: Kopasz-hegy (Tokaj), Mádi medence,

Erdőbényei medence, Tolcsvai medence, Felső-Tokaj. A következő minőségi tényező a

folyók közelsége (Bodrog és Tisza), amelyek a hegység lábainál találhatók és szintén részt

vesznek a mikroklíma alakításában. A folyók szerepe a középkortól kezdve igen jelentős volt

a borok szállításában is. Nem véletlen, hogy a borvidék névadója, Tokaj városa, amelyik a

Tisza és a Bodrog összefolyásánál terül el, mindig a térség gazdasági és kereskedelmi

központja volt. A borvidék fő fajtája a Furmint és a Hárslevelű. Rajtuk kívül ajánlott fajták

még a Sárga muskotály és a Zéta (korábban Oremus), más fajta nem termszthető. A fajták

fontos tulajdonság az aszúsodásra való hajlam, amit a vékonyabb bogyóhéj is mutat. A másik

jellemző boraik savasabb karaktere, ami lehetővé teszi azok hosszú ideig való érlelését, lassú

fejlődését és élvezeti értékének megőrzését. Nem véletlen, hogy kiváló aszúk kóstolhatók 80-

90 évvel szüretelésük után is, de az aszúk többsége 10-25 éves korában éri el a csúcsot. A

borvidéken három fő típusa van a boroknak: • Fajtaborok. Ezek adják a termelés 50-60 %-át,

amelyeket a fehérborok hagyományos technológiájával készítenek (Furmint, Hárslevelű,

Sárga muskotály). A fajták azonban kiválóan alkalmasak kései szüretelésű borok előállítására

is. • A szamorodni. Elnevezése lengyel eredetű — „ahogyan született” — amelyet a lengyel

kereskedőktől kapott. A szamorodni olyan bor, ahol az aszúsodott szőlőszemeket is

tartalmazó fürtöket az ép fürtű szőlőkkel együtt dolgozzák fel. A szamorodni a ki nem erjedt

cukor mennyiségétől függően lehet száraz vagy édes. Ez a bor kedvelt aperitif

Magyarországon. • Az aszú. Az aszú készítésének alapja az, hogy az aszúszemeket a

fürtökről szemenként leválasztják, külön gyűjtik, később musttal vagy fiatal borral felöntik és

kipréselik, majd erjesztik. Az aszúk minőségi kategóriáit hagyományosan a puttonyok

számával jelölik (3-6 puttonyos aszú), amelyek a borhoz felhasznált aszúszemek mennyiségét

jelölték: kb. 136 liter (1 gönci hordó) borhoz vagy musthoz adott kb. 20 kg-os puttony szőlő.

A 6 puttonynál több aszúszemet tartalmazó bort aszú-eszenciának nevezik. Az aszúszemek

tárolásakor magától kicsepegő, rendkívül nagy cukortartalmú és igen drága folyadék az

esszencia. Ezt a nektárt említi a magyar Himnusz is. Az esszencia nem bor, mert

alkoholtartalma a nagy cukormennyiség miatt csekély, de a Tokajról szőtt misztérium egy

darabja. A minőség elengedhetetlen eleme a jó pince. Hegyalján a pincék sziklába mélyített,

gyakran többszintes, évszázados építmények. A pincék hőmérséklete kevéssé ingadozó, 11

0C körül mérhető. A magas páratartalom és a hordókban érlelődő borból származó

vegyületek táplálják a pincék falán megjelenő gombatelepeket (Cladosporium cellare),

amelyek összefüggő réteget képeznek. A gombák egyben a jó pinceklímát is biztosítják. A

Tokaj- hegyaljai borvidék szintén reneszánszát éli. Ennek a megújulásnak egyik

mozgatóereje a termelők által létrehozott Tokaj Renaissance Egyesület, ami igyekszik minél

jobban képviselni a borvidéket a hazai és nemzetközi rendezvényeken. Emellett számos

kulturális és turisztikai rendezvény várja a látogatókat ezen a tájon, ami a nemes borokon túl,

a magyar történelem számos emlékét is megmutatja vendégeinek.

Ászár-Neszmély


borvidékbe tartozó települések száma: 23. Az első szőlőtőkéket valószínűleg a római légiók

telepítették a borvidéken. A középkorban virágzó szőlőkultúrát találtak Neszmély és

Dunaalmás környékén az ide látogató királyaink (Zsigmond, Ulászló, V. László). Később az

uradalmi és jobbágy-paraszti szőlő- és bortermelés biztosította a borvidék jó hírét.

Napjainkban két jól elkülöníthető körzetben folyik a termelés, az Ászári (8 település) és a

Neszmélyi (15 település) körzetben. A borvidék időjárási viszonyai kiegyenlítettek. A tél

nem túl kemény, a nyár nem nagyon forró. A területre hulló csapadék mennyisége kielégítő,

eloszlása esetenként szeszélyes. A borvidék változatos talajtípusai többféle löszön alakultak

ki. A barna erdőtalajokon kívül megtalálható a rendzina is. A borvidék hagyományos fajtái

közé tartozott az Ezerjó, a Mézes fehér, a Budai zöld, a Dinka félék. Jelenleg a borvidéken

telepíthetők a világfajták (Chardonnay, Sauvignon, Szürkebarát) és néhány sajátosan magyar

fajta (Olasz rizling, Leányka, az illatos fajták közül a Tramini, a Cserszegi fűszeres, a

Királyleányka és a Rizlingszilváni). Az Ászári körzetben továbbra is telepíthető az Ezerjó. A

Neszmélyi körzetben újra éledni kezd a vörös borszőlő termesztés és a vörösbort adó

szőlőfajták közül itt telepíthető a Cabernet sauvignon.

Etyek-Buda


borvidékbe tartozó települések száma: 20. A borvidék nevét adó Etyek község első említése a

XIV. századra tehető, de a szőlő- és bortermelésre vonatkozó adatok a XVIII. századból

valók. A borvidék jelenleg két körzetre oszlik: az Etyeki körzet (14 helység) és a Budai

körzet (6 helység). Az utóbbi 1998-ban csatlakozott a borvidékhez. A klímát a borvidéken a

nem túl zord telek és a viszonylag hűvösebb nyarak jellemzik. A borvidék talajai változatosak

és közös jellemvonásként a lúgos kémhatás (meszes talajok) emelhető ki. Napjainkban 28

fajta telepíthető a borvidék mindkét körzetében. A fehér borszőlő fajták közül telepíthető a

Chardonnay, Királyleányka, Olasz rizling, Rizlingszilváni, Ottonel muskotály, Sauvignon,

Szürkebarát, Zenit, Zöld veltelini, Pinot blanc, Sárga muskotály, Cserszegi fűszeres, Zala

gyöngye, Juhfark, Tramini, Karát, Viktória gyöngye, Zengő, és a Zefír. A vörös borszőlő

fajták közül, pedig a Cabernet franc és sauvignon, Kékfrankos, Merlot, Kékoportó, Pinot

noir, Zweigelt és a Turán. A borvidéken jelentős mennyiségben termelnek pezsgőkészítéshez

is alapanyagot, főleg Chardonnay-t.

Mór

A borvidék összes területe: 1 944 ha. Hegyközségi nyilvántartás szerint: 799 ha. A

borvidékbe tartozó települések száma: 6. A móri borvidék viszonylag kis borvidék, Mór

városán kívül mindössze 5 település (Csákberény, Csókakő, Pusztavám, Sőréd, Zámoly)

alkotja. A borvidéken a nyár mérsékelten meleg és száraz, a tavasz kiegyenlített, az ősz

hosszú és meleg, a tél ugyan hideg, de nem túlságosan zord. Az évi 600-650 mm közötti

csapadék egyenletes eloszlásban hullik le. A hegyek és dombok déli dél-nyugati oldalain

rendkívül kedvező mikroklíma alakult ki, ami kitűnő termőhelyi adottságokat eredményez.

Meghatározó talajképző kőzetek a lösz, amely esetenként mészkő törmelékkel keveredik és a

dolomit. A sokféle talajtípus közül meg kell említeni a következőket: földeskopár, humuszos

homok, humuszkarbonát talaj, rendzina, agyagbemosódásos barna erdőtalajok, Rahmann féle

barnaföldek. A szőlőtalajok közös jellemzője a magas mésztartalom, amire az alanyok

megválasztásakor figyelemmel kell lenni. Jelenleg a borvidék telepíthető fajtái között

továbbra is szerepel az Ezerjó, Chardonnay, Sauvignon, Pinot blanc, Szürkebarát, Rajnai

rizling, a két magyar kötődésű fajta a Leányka és a Királyleányka, valamint az illatos bort

adó fajták néhány képviselője, az Ottonel muskotály, Tramini, Rizlingszilváni.

Pannonhalma-Sokoróalja


borvidékbe tartozó települések száma: 13. A Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék a

Pannonhalmi dombság észak észak-nyugat, dél, dél-kelet irányú vonulatának lejtőin terül el.

Szent István király pannonhalmi alapító levele (1002) az első írásos emlék, ami utal a

bortermelésre. A szőlőtermesztés elterjesztésében nagy szerepe volt az olasz és francia

telepeseknek és a szerzetesrendeknek. A telek enyhék, fagykárok ritkán fordulnak elő. A

dombvonulatok kedvező fekvésű termőhelyein mérsékelten meleg és száraz és mérsékelten

hűvös mikroklímatikus körzetek alakultak ki, amelyek a szőlőtermesztés számára igen

kedvezőek. A csapadék eloszlása viszonylag jó, a csapadék nagyobbik fele a szőlő

tenyészidejének első felében hullik le. A szőlőterületek döntő többsége agyagbemosódásos

barna erdőtalajokon illetve barnaföldeken található. A domborzati és talajtani sajátosságok

miatt eróziós károkkal is számolni kell. A borvidéken jelenleg csak fehér borszőlő fajtákat

termesztenek. A fő fajta az Olasz rizling. A telepíthető fajták száma nagy: Chardonnay,

Királyleányka, Rajnai rizling, Szürkebarát, Tramini, Cserszegi Fűszeres, Pinot blanc,

Sauvignon blanc. Az itt termelt borok illatosak, zamatosak, testesek. Különösen kiemelkedik

az Olasz rizling jelleges szép megjelenése, de a többi fajta is minőségi bort ad.

Badacsony


borvidékbe tartozó települések száma: 16. A borvidék területén már több ezer évvel ezelőtt

virágzó szőlőkultúra volt. A borvidék klímája kiegyenlített, mentes a szélsőségektől. Az

alacsony hőmérséklet okozta fagykárok a borvidék szőlőültetvényeit nem sújtják. A Balaton

nagy víztükre igen kedvező, kiegyenlítő hatással van a klímára. Nincsenek forró nyarak, de

túlságosan zord telek sem. A talajtípust tekintve többnyire barnaföldeken és

agyagbemosódásos barna erdőtalajokon folyik a szőlőtermesztés. A bazalt málladékon

képződött talajok tápanyag ellátottsága és utánpótlása (kálium, magnézium, mikroelemek)

rendkívül jó. Ma a magasművelésű formákon termsztik a szőlőt (ernyőművelés, Moser féle

magaskordon, egyesföggöny). A borvidéken szinte kizárólag (99 %) fehér borszőlő fajtákat

termesztenek. A telepíthető fajták (16) között vannak hagyományosak (Kéknyelű, Olasz

rizling, Szürkebarát) világfajták (Chardonnay, Sauvignon, Rajnai rizling, Pinot blanc) és

újabb nemesítésű fajták (Zenit). A vörös borszőlő fajták közül telepíthető a Cabernet

sauvignon, a Pinot noir és a Kékfrankos. A borvidéken illatos, zamatos finom savtartalmú telt

borok teremnek. A fajták közül mintegy 70 %-ban termesztett Olasz rizling bora rendkívül

harmonikus, utóíze a keserű mandulára emlékeztet. Az intenzív és tartós illattal, zamattal

rendelkező Szürkebarát gyakran édesen kerül forgalomba. A híres Kéknyelű bora száraz

kemény, savas karakterű.

Balatonboglár


borvidékbe tartozó települések száma: 21. Pannónia más vidékeihez hasonlóan ezen a tájon is

termesztették a szőlőt és készítettek bort a kelták és a rómaiak is. A Balatontól délre elterülő

táj klímaviszonyai kiegyenlíttetek. A szőlőtalajok döntően löszös üledéken képződött

különféle erdőtalajok. A szőlők kis része homokon települt. A Balatonboglári borvidéken

elsősorban a fehér borszőlő fajták terjedtek el, de vörös borszőlő termesztésre ugyancsak

kiválóan alkalmas a terület. A borvidék borainak fajtaválasztéka igen bőséges. A fehér borok

illatban és zamatban gazdagok, jellegzetesek, savasak. A vörös borok ugyan kisebb

mennyiségben készülnek, de minőségben felveszik a versenyt a fehér borokkal. Jellemzően

inkább a „burgundi” jellegű, gyümölcs illatokat, zamatokat adó vörös borok készítésére

alkalmas ez a borvidék. Különösen a Balatonboglári Kékfrankos, Cabernet sauvignon és

Merlot borok kiváló minőségűek.

Balatonfelvidék


borvidékbe tartozó települések száma: 23. A borvidék a Keszthelyi hegység és a Déli Bakony

lábánál a hegyek közötti medencék oldalain, köztük a Káli medence lejtőin terül el. Az eltérő

földrajzi ökológiai és egyéb adottságok miatt a borvidék három körzetre tagolódik, melyek a

következők: Káli körzet 6 településsel, Balatonedericsi-Lesence-i körzet 7 településsel és a

Cserszegi körzet 10 településsel. A borvidék Balatonra néző szőlőterületeinek klíma

adottságai kiegyenlítettek, más területei védett lankákon helyezkednek el, ezért szélsőséges

időjárási hatásokkal nem kell számolni. A domborzatilag gazdagon tagolt tájban kedvező

mikroklimatikus viszonyok alakultak ki. A rendkívül változatos talajképző kőzeten többnyire

barnaföldek, esetenként különböző erdőtalajok jellemzők. Jelenleg mindhárom körzetben

telepíthető a fehér borszőlő fajták közül az Olasz rizling, a Chardonnay, a Tramini, a

Rizlingszilváni, a Szürkebarát, a Cserszegi fűszeres és a Ottonel muskotály, a vörös borszőlő

fajták közül pedig a Zweigelt. Csak a Káli körzetben telepíthető a Furmint és a Sárga

muskotály, a Balatonedericsi-Lesencei körzetben a Pinot blanc, a Cserszegi körzetben a

Nektár. A borvidék borai finom savtartalmúak, zamat gazdagok, elegánsak. A kedvező

adottságú dűlők borai teltek, kerekek, harmonikusak és felveszik a versenyt a Balaton-parti

borvidékek boraival.

Balatonfüred-Csopak


borvidékbe tartozó települések száma: 24. A borvidék a Balaton északkeleti részén és azzal

párhuzamosan húzódó Alsóőrstől Zánkáig terjedő hegyvonulat lankáin, a hegyek által

körülvett völgyek medencék oldalain terül el. A borvidéken a szőlőtermesztés még valamikor

a kelta időkben kezdődött, akiket a rómaiak, majd az avarok követtek. 1999 óta a borvidék

két körzetre tagolódik: a Balatonfüred-Csopaki körzet 17 és a Zánkai körzet 7 településsel. A

borvidék klímája szélsőségektől mentes, kiegyenlített. A viszonylag enyhe telet korai

kitavaszodás követi, a nyár nem túl forró, utána többnyire hosszú, derűs, száraz ősszel. A

talajképző kőzetek egész sora fordul elő a borvidéken: fillitpala, permi homokkő,

triászmészkő, dolomit, bazalt, bazalttufa, pannonagyag és homok, márga és lösz. Jelenleg

mindkét körzetben elsősorban a fehér borszőlő fajták telepíthetők így az Olasz rizling,

Chardonnay, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Szürkebarát, Juhfark, Pinot

blanc, Sauvignon, Tramini és a Zenit. Tihanynak a borvidékhez kapcsolása az eddiginél

nagyobb teret enged a vörös borszőlő fajták telepítéséhez (Cabernet franc és sauvignon,

Kékfrankos, Merlot, Zweigelt). A borvidék borai a badacsonyi borokhoz képest kissé

lágyabbak, finom illatúak, sajátos zamatúak, amit sokan a különleges talaj hatásának

tulajdonítanak.

Balatonmelléke


borvidékbe tartozó települések száma: 26. A borvidéknek két körzete van. A Balatonmelléki

körzet (18 település) részben a Zala folyó kanyarulatában, részben a Keszthelyi hegységhez

tartozó Vindornyalaki medencében terül el, valamint a Zalaapáti hát lankáin húzódik. A Mura

vidéki körzet (8 település) Szlovéniával és Horvátországgal határos területeken, a Mura

völgyében található. Éghajlata kiegyenlített különösebb szélsőségektől mentes. Hazánk

legcsapadékosabb borvidéke (évi 7-800 mm csapadék). Az aszálykár ezen a vidéken szinte

ismeretlen. A folyóvölgyekkel sűrűn behálózott, hullámos felszínű dombvidéket az egykori

Pannon beltenger homokos, agyagos üledékei építik fel. Erre vastagabb-vékonyabb

lösztakaró települt, amelyen agyagbemosódásos barna erdőtalajok vagy barna földek

képződtek. Fő fajtája az Olasz rizling (50 %), amit területi aránya alapján a Rizlingszilváni, a

Zöld veltelini, a Chardonnay, és a Zala gyöngye követ. Az illatos bort adó fajták közül

említésre méltó a Cserszegi fűszeres, az Ottonel muskotály az Irsai Olivér és a Tramini. A

borvidék borai illatosak, aromaanyagokban igen gazdagok, élénk savtartalmúak.

Somló


borvidékbe tartozó települések száma: 9 Az 1093-ban keltezett okirat (I. László uralkodása

alatt) említi először a Somló vár szőlőskertjeit. A borvidék igazi fénykorát a XVIII.

században élte. A "nászéjszakák bora"-ként tisztelt somlói borról ugyanis azt tartották, hogy

fogyasztása az utódnemzésben fiú gyermeket eredményez. A borvidéknek két körzete van. A

Dunántúlra jellemzően a borvidék klímája kiegyenlített szélsőségektől mentes. Viszonylag

korán tavaszodik, a nyár mérsékelten meleg, az ősz szintén kellemesen meleg és hosszú. Az

évi 650-700 mm csapadék kedvezően oszlik el. A hegy különböző oldalain egymástól jól

elkülöníthető mikroklíma alakult ki és ez lehetővé teszi az északi oldalon való sikeres

szőlőtermesztést is. A talajok kialakulásában fontos szerepet játszik a bazalt és a bazalttufa.

Ezek málladékain, a rátelepült lösszel együtt, főleg barna erdőtalajokon, Rahmann-féle

barnaföldeken folyik a szőlőtermesztés. Helyenként fekete nyirok talajok és vasas agyag

talajok is előfordulnak. A borvidéken a filoxéravész előtt mintegy 25-30 fajtát termesztettek

(Furmint, Juhfark, Hárslevelű, Sárfehér, Budai zöld, stb.). A XIX. század második felében

jelentek meg más fajták is, mint az Olasz rizling, Rajnai rizling, Szürkebarát, Zöldszilváni,

stb. Jelenleg mindkét körzetben telepíthető a Furmint, Juhfark, Olasz rizling, Hárslevelű,

Tramini, Chardonnay, Rajnai rizling, Pinot blanc. Az itt termett borok savban gazdagok,

kemény karakterűek, testesek, teltek diszkrét illatúak. A borok általában lassú fejlődésűek,

hosszú ideig érnek és későn öregednek.

Mecsekalja


borvidékbe tartozó települések száma: 30. A Mecsekaljai borvidék is a római időkben

gyökerező múlttal büszkélkedik, mára a Cirfandli, Furmint és Olasz rizling fajtákból készített

kitűnő minőségű fehér borairól vált híressé. A borvidékhez három körzet tartozik, de ennek

ellenére Magyarország egyik legkisebb borvidéke. A Pécsi és Versendi körzet klímája,

időjárása szélsőségektől mentes, szubmediterrán jellegű, míg a Zselicségben fekvő Szigetvári

körzetben már inkább az atlanti klímahatás érvényesül. A Mecsekalja talajképző kőzetei és

talajai rendkívül változatosak. A Tokaj-hegyaljai borvidék mellett ezen a tájon hatolt fel a

szőlőkultúra a legmagasabb területekre. A Mecsek hegység déli oldalain a szőlőterültek felső

határa megközelíti a 400 métert. A Mecsekaljai borvidék legelterjedtebb fajtái az Olasz

rizling, a Chardonnay, a Rizling szilváni, a Zöld veltelini, a Királyleányka, a Sauvignon

blanc, a Rajnai rizling, a Tramini és a Hárslevelű. A Pécsi körzet különleges fajtája a

Cirfandli és a hagyományos Furmint. A borvidék borai általában testesek, lágyak, fűszeresek,

gyorsan fejlődnek, jó minőségűek. Kedvező évjáratban különleges minőségű borok

készítésére is mód van. Évszázados hagyományai vannak a pécsi pezsgőgyártásnak is.

Szekszárd


borvidékbe tartozó települések száma: 13. A szekszárdi szőlő- és borkultúra gyökerei egészen

a kelta időkig vezetnek vissza. Alisca, Szekszárd ősi neve is kelta eredetű. A borvidék

klímája szubmediterrán jellegű. A dombvonulatok által közrefogott völgyekben,

völgykatlanokban kialakuló mezo- és mikroklíma kiválóan alkalmas a szőlő és

különösképpen a vörös borszőlők termesztésére. A Szekszárdi dombvidék felszínét mindenütt

lösz fedi. A dombvidéket rendkívüli formagazdagság jellemzi, amit a lösz változatos

lepusztulási formái (löszmélyút, lösz-szakadék, löszcirkusz, löszpiramis, lösz szurdik, stb.)

még szabdaltabbá teszik. Korábban a termőtáj fő fajtája a Kadarka volt. Egyeduralma csak az

1960-as években elindult nagyarányú telepítések idején tört meg. Helyét az elmúlt 30-40

évben fokozatosan a magas művelésen is biztonságosan termeszthető vörös borszőlő fajták

vették át (Kékfrankos, Kékoportó, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot). A

borvidékre a lágy vagy harmonikus fajtajelleges fehér borok, illetve a mély színű testes

bársonyos fűszeres zamatú kitűnő minőségű vörös borok jellemzőek. Eger mellett csak a

Szekszárdi borvidéken alkalmazható a Bikavér megnevezés. A Szekszárdi Bikavért

hagyományosan a Kadarka, a Kékfrankos és a Kékoportó borok házasításával készítették.

Tolna


borvidékbe tartozó települések száma: 41 A Tolnai borvidékhez három körzet tartozik: Tolnai

körzet, Tamási körzet, Völgységi körzet. Éghajlata a körzetek szétszórtsága miatt nem

egységes, a borvidék változatos függőleges és vízszintes tagoltsága következtében mezo- és

mikroklímában meglehetősen gazdag. A tolnai borvidék legfontosabb, szinte egyeduralkodó

felszíni képződménye és így a leggyakoribb talajképző kőzete a lösz. Az egész vidéket

hazánkban egyedülálló kiterjedésű és vastagságú (átlag 20-50 m) lösztakaró fedi, melyen

különféle barna erdőtalajok alakultak ki. A borvidéket ökológia adottságai kiváló minőségű

fehér bor és vörös bor termelésére egyaránt alkalmassá teszik. A fajtaválaszték rendkívül

gazdag. Az összes szőlőterület mintegy 60 %-án fehér, 40 %-án pedig vörös borszőlő fajtákat

termesztenek. Az előbbiek közül a Chardonnay, az utóbbiak közt a Kékfrankos a

legelterjedtebb. Rajtuk kívül a jelentősebb szerepet játszó fajták még az Olasz rizling,

Rizlingszilváni, Zöld veltelini, Királyleányka, Rajnai rizling, Merlot, Zweigelt. Az újabb

telepítések során előtérbe kerültek a világfajták, így a Cabernet franc, Cabernet sauvignon, a

Pinot noir és a Sauvignon blanc.

Villány-Siklós


borvidékbe tartozó települések száma: 16. Hazánk egyik legjellegzetesebb, legdélebbre eső

borvidéke. Rangját évszázadok óta, elsősorban a Villány környékén termett kitűnő vörös

borok adják. A borvidék két körzetre tagolódik. A Villányi körzet 5, a Siklósi körzet 11

település szőlőterületeit foglalja magába. Régészeti leletekből kitűnik, hogy már a borszerető

rómaiak művelték itt a szőlőt. Fontos termesztéstörténeti események köthetők a török

hódoltságot követő időszakhoz is. Ekkor hozták ugyanis a környékre beköltöző rácok a

Kadarkát, illetve az elnéptelenedett baranyai falvakba betelepített német szőlőmunkások

feltehetőleg a Kékoportót. A filoxéravész után vált jelentős fajtává az Olasz rizling. A

Villányi borvidék klímája szubmediterrán jellegű. A borvidék legfőbb talajképző kőzete a

lösz, melyhez helyenként dolomit és mészkőtörmelék keveredik. Talajai változatosak. A

Kadarka a magas művelésű szőlőkből kiszorult, helyét a Kékfrankos vette át, aminek bora

Villányi burgundi néven vált elismertté. Az utóbbi egy-két évtizedben a borvidéknek egyre

nagyobb rangot adnak a Cabernet franc és Cabernet sauvignon fajtákból készített kitűnő

minőségi borok, melyek már-már közelítenek a mediterráni vörös borokhoz. A fehér borok

közül az Olasz rizling és a Hárslevelű a legismertebbek és legkeresettebbek. A borvidék

csodálatos földrajzi fekvése és több etnikumhoz kötődő kultúrája (magyar, német, délszláv)

az, ami a szőlőtermesztést, a borászkodás tudományát és a borokat évszázadok alatt érlelte,

csiszolta, és ez, ami ma idehívja a látogatókat. A borturizmus egyre meghatározóbbá válik

ezen a tájon is, sőt az itteni termelők voltak azok, akik elsőként kezdték a borút kiépítését. A

borvidék fejlődése már a nagy gazdasági és társadalmi változások előtt, az 1980-as években

megindult, amikor a korszerűbb, minőség-központú szőlőtermesztési módszerek megjelentek.

Magyarország legismertebb borászai közül sokan kötődnek ide, akik különösen a sokat tettek

a borvidék felvirágoztatásáért. Ők nemcsak a minőséget helyezték középpontba, hanem a

hozzákapcsolható termelési hátteret és igyekeztek munkájukat is minél jobban megismertetni

fogyasztóikkal. Nem véletlen, hogy ma Magyarországon a legnagyobb áron a villányi borok

kelnek el. A híres borászok neve márkanévvé vált és a fogyasztók így jobban eligazodnak a

márka mögött álló borok között. Mára a termékszerkezetben egyre inkább megjelennek a

dűlőszelekciós borok, amelyek évjáratonként még jobb és kifinomultabb minőséget és

természetesen nagyobb árat is képviselnek. A borvidék ereje - az adottságokon túl - a

termelők kezdettől fogva meglévő szervezettségében is megmutatkozik. Ennek példái a

borturizmus közös fejlesztése, a borvidéki rendezvények megszervezése, amihez kulturális és

gasztronómiai események is kötődnek. A borvidék titka abban rejlik, hogy a kiváló természeti

adottságokban (éghajlat, domborzat, fajták) meglévő lehetőségeket közös és egyéni munkával

jól ki is kell aknázni és minden termelő és fogyasztó számára elérhetővé tenni.

Csongrád

A borvidék összes területe: 14 275 ha. Hegyközségi nyilvántartás szerint 1 770 ha. A

borvidékbe tartozó települések száma: 16. A borvidéken több száz éves hagyománya van a

szőlő és bortermelésnek. Már a török hódoltság előtt (XIV-XV. század) ismerték és

szállították az itt termelt bort. Ez idő tájt alakult ki a borvidék jellegzetes fajtaösszetétele

(Kövidinka, Kadarka, Ezerjó, Piros szlanka, stb.), amelynek nyomai a mai napig

fennmaradtak. A borvidék klíma adottságai elsősorban hő- és fényviszonyai révén elkülönül a

Nagyalföld éghajlati körzetétől. Kifejezetten meleg és fényben rendkívül gazdag termőtájnak

minősül, amely viszont csapadékban szegény. A tél gyakran zord és hótakaró nélküli. A táj

domborzata enyhén hullámos felszínű vagy egyhangúan sík. A dunai eredetű humuszos vagy

csernozjom jellegű homoktalajok meszesek, az Alsó Tiszavidéken viszont savanyú

kémhatásúak. A borvidék hagyományos fajtáiból (pl. Kövidinka) kellemes, kissé vékony üde

asztali borok készíthetők. A minőségi fehér borszőlő fajták (Chardonnay, Rajnai rizling,

Olasz rizling, Zöld veltelini) valamint a vörös borszőlő fajták (Kadarka, Cabernet franc és

sauvignon, Kékfrankos) termése minőségi bor előállítására is alkalmas. Igen ismert és jól

csengő név a Csongrádi Kadarka és a Pusztamérgesi Olasz rizling.

Hajós-Baja


borvidékbe tartozó települések száma: 12. Valamikor e borvidék az Alföldi borvidék részét

képezte, majd 1990-ben Hajós-Vaskúti borvidék néven önállóvá vált. Mai nevét 1998-ban

kapta. A szőlő és bortermelésnek több évszázados hagyománya van. A török dúlás idején a

szőlőterületek jelentősen lecsökkentek, majd a németajkúak ide telepítésével újabb lendületet

kapott a szőlőtermesztés. A második nagy fellendülés a filoxéravész után, míg a harmadik

1961-65 között a nagy szőlőtelepítésekkel következett be. A dél-alföldi területekhez

hasonlóan a borvidék területére is a melegebb, napfényben gazdag nyarak a jellemzőek. Az

évi csapadék mennyisége kielégítő, csupán kedvezőtlen eloszlása okoz időnként gondot. A

borvidék sík részein fagykár (téli, tavaszi, őszi) veszélye fennáll. A borvidéken jobb

minőségű homoktalajokon (lösszel kevert homok, humuszos homok, lepel homok), esetleg

csernozjom talajokon folyik a szőlőtermesztés. A vörösbort termő fajták aránya a borvidéken

kb. 40%. A hagyományos fajták közül jelenleg telepíthető a Kadarka, a fehér bort adó

Kövidinka, Izsáki, Ezerjó. A további 20 telepíthető fajta közül vannak úgynevezett

világfajták (Chardonnay, Sauvignon, Cabernet franc és sauvignon, Merlot), illatos bort adó

fajták (Tramini, Ottonel muskotály, Cserszegi fűszeres), a hideget is jól tűrő fajták (Rajnai

rizling, Kunleány) és "hungaricum"-nak tekinthető fajták (Olasz rizling, Hárslevelű). A

hagyományos fajtákból jó minőségű asztali bor, a minőségi fajtákból pedig versenyképes

minőségi bor készíthető.

Kunság


borvidékbe tartozó települések száma 97. A Kunsági borvidék az ország legnagyobb

borvidéke. A borvidék szőlőtermesztésének története a kora középkorig vezethető vissza. A

török hódoltság után és főként a filoxéravészt követően nagy lendületet vett a borvidéken

szőlő- és bortermelés. Nagyarányú szőlőtelepítésre az 1960-65-ös években került sor. A

kampány jellegéből adódóan ez nem legszerencsésebb fajtaválasztékkal és eléggé

előkészítetlen módon valósult meg. Mára ezeknek az ültetvényeknek a területe lecsökkent.

Jelenleg a borvidék szőlő és bortermelése 8 körzetben folyik. A borvidék hő és fényviszonyai

a szőlő tenyészidejében jók, de a nyugalmi szakaszban, valamint a tavasz elején és végén a

fagy gondot okozhat. Csapadékban a borvidék szegény, eloszlása rapszodikus, esetenként

aszállyal kell számolni. A magasabban fekvő dombok talaja jobb, de találkozhatunk sovány

homokbuckákkal, futóhomokkal és lepelhomokkal is. A homoktalajok többsége meszes

jellegű, tápanyagban szegény és foltonként változik. A borvidék háromnegyed részén

fehérbort adó fajtákat termesztenek. Közöttük vannak hagyományos, de ma is telepíthető

fajták (Ezerjó, Kövidinka, Izsáki, stb.) és újabb, fagytűrő (Kunleány, Bianca, Csillám, stb.)

valamint minőségi fajták (Rajnai rizling, Cserszegi fűszeres, Chardonnay, stb.). A vörös

borszőlő fajták szinte mindegyike telepíthető a borvidéken, különösen jó hírnevet vívott ki a

Kiskőrösi Kadarka, de ma már más fajták jó minőségű borai is keresettek. A hagyományos

fajtákból készült borok általában könnyűek, lágyak. Néhány fajtából (Izsáki, Kunleány, stb.)

kitűnő minőségű pezsgő készül. A vörös borszőlő fajták (Cabernet sauvignon és franc,

Kékfrankos, Zweigelt, stb.) zamatos vörösborokat teremnek.

Sopron


borvidékbe tartozó települések száma: 13. A Soproni borvidék Győr-Moson- Sopron

megyében a Sopron hegység előhegyeinek oldalán, a Fertő tavat szegélyező dombsor és a

Sopron- Vasi-síksághoz tartozó Ikva sík lejtőin, valamint Vas megyében a Vas-hegy és a

Kőszeghegyalja lankáin alakult ki. A soproni bor a XII-XV. században vált európai hírűvé. A

XIX. század végéig főként fehér borszőlő fajtákat termesztettek, azóta pedig a vörös bort adó

fajták szerepe a meghatározó. A borvidék két körzet tartozik, a Soproni és a Kőszegi. Az

Alpok lábánál elterülő táj klímaviszonyai kiegyenlítettek. Az évi hőingadozás kisebb, a nyár

hűvösebb és csapadékosabb, a tél viszont enyhébb az országos átlagnál. Tavasszal gyakoriak

az erős hideg szelek. A borvidék sajátossága, hogy a szőlőterületeket övező magasabb

hegyek, illetve a Fertő tó nagy vízfelülete a mikro- és mezoklímát kedvezően befolyásolják.

A térség talajképző kőzetei és talajai igen változatosak. A Kékfrankos a filoxéravész után

terjedt el a borvidéken s jelentősége a mai napig sem csökkent. A soproni Kékfrankos

színanyagban gazdag, mélyvörös színű, rendszerint keményebb és fanyarabb mint az ország

más vidékeiről származó Kékfrankos borok. A fehér bort adó fajták közül a Zöld veltelini a

legjellegzetesebb, míg a Korai piros velteliniből készült soproni bor kuriózumnak számít.

Documents

Borrégiók.pdf